//Tengeri expedíció//
//A pultnál//
//Shanneira figyelmébe is ajánlva//
*Frädricus kérdésére szimplán csak legyint, nem méltatja válaszra. Főleg azért sem, mert egészen megigézve figyeli, hogy Cahress miként tölti neki ki az italt, és hogyan nyújtja át. Szent meggyőződése, hogy abban a finom kis mosolyban, és szép íriszeinek csillogó pillantásában van valami visszaigazolás, valami komiszság, ez pedig elfeledteti Daesysszel minden bosszúságát, amit Frädricus eredményezett neki.*
- Érdemtelen?
*Kérdez vissza meghökkenve, és röviden felnevet. Arcán olyan kérdő kifejezés ül, hogy valójában nem hiszi el, hogy egy ilyen bájos, és kellemes küllemű lány ilyet mondhatna.*
- Jaj, szépségem. Csak miattad jönnék ide vissza.
*Sóhajtja, majd az italba kortyol, miután azt elismerően, és hálásan emeli meg a szép hosszúéletű lány felé. Furcsán hirtelen lángolt fel iránta, ami azért szokatlan, mert ellenérzései vannak a bordélyban dolgozó hölgyek iránt, annak okán, hogy anyja is az volt, csak ő éppen az utcán. Mindenesetre ez az ellenérzés ugyan megmaradt, de Cahress első alkalommal is felkeltette az érdeklődését, és ez az idővel sem hagyott alább. Daesys lát benne valamit, és még ő maga sem tudja, hogy mit.*
- Svornt? Ó, akit leütöttek? Nem igazán érdekel, eléggé ügyefogyottnak tűnik.
*Nagyon okosan próbál nézni, hogy megérts miként jött szóba Frädricus apjának a munkatársa, vagy az apja hajója, és miért is akarnák azt emberek megcsáklyázni, de inkább úgy dönt, hogy marad a kikötői módinál, és nem üti olyanba az orrát, amivel nem akar foglalkozni.*
- Na tessék.
*Pillant hátra Zopalra, aki Carloetteia társaságában feszít. El is nézegeti őket egy rövidke pillanatig, majd visszafordul, hogy tovább fürkészhesse Cahress arcát, akihez éppen Frädricus beszél valami sületlenséget, megint.*
- Minek fárasztod ostobaságokkal szegénykémet?
*Szavait egy újabb korttyal öblíti le, és egészen meghatja az, hogy Cahress milyen készségesen magára vállalna ilyen jelentéktelen feladatokat.*
- Egyébként is mit számít valami kattant szerzetes? Tudod mennyi van itt? Vagy csak nem éppen valami fura bácsikád volt, akinek éppen elrabolta az asszonyát az ork egyik testvére?
*Áll elő a hirtelen történettel, ami szerinte sokkal érdekesebb lenne, mint Svornt, és valami ideges alak, ahogy éppen hajót csáklyáznak. Utóbbi inkább komikus, főleg mert Svorntot eléggé ügyetlen alaknak képzeli, leginkább azért, mert nem ismeri, és eddig csak leütve látta.
Ám élcelődésének központja hamar elterelődik, mert megérkezik egy nő, aki Cahress valakijének nevezi magát, és Daesyst elfogja az önérzetes harag. Utálatosan kezdi méregetni a nőt, és visszasandít Cassyre is, hogy lássa a lány miként reagál erre. Ő maga látványosan rosszul, és összeszűkült szemekkel, poharát markolászva figyel, és kész arra, hogy bármikor elpáholja az idegent. Még szerencse, hogy a Professzortól kapott valami csoda kenőcsöt a fájó ülepére.*
A hozzászólás írója (Daesys Vaelyora) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.23 22:26:28