Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 157 (3121. - 3140. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3140. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-23 18:59:03
Üzenet elküldve: 2020-04-23 18:59:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Rosszalkodjunk!//
*A jelek szerint Dhoriszn jól aludt és vidáman ébredt.*
-A hely elveszi az étvágyam. Ha nagyon akarod ehetünk Artheniorban a Kalmárban. Amióta megnyílt még nem voltam ott. Megéri azt a helyet is kipróbálni.
*Mondja kicsit kedvesebben. Nem akarja Dhorisz kedvét elrontani a morgolódásával. De attól még jobb kedve nem lesz.*
-Az utak talán még nem olyan sarasak.
*Teszi még kurtán hozzá. Követi Dhoriszt az őrökhöz, hogy átvegyék fegyvereiket. Mivel Dhorisz elkéri a fegyvereiket így neki nem szükséges megszólalnia.*
*A jelek szerint Dhoriszn jól aludt és vidáman ébredt.*
-A hely elveszi az étvágyam. Ha nagyon akarod ehetünk Artheniorban a Kalmárban. Amióta megnyílt még nem voltam ott. Megéri azt a helyet is kipróbálni.
*Mondja kicsit kedvesebben. Nem akarja Dhorisz kedvét elrontani a morgolódásával. De attól még jobb kedve nem lesz.*
-Az utak talán még nem olyan sarasak.
*Teszi még kurtán hozzá. Követi Dhoriszt az őrökhöz, hogy átvegyék fegyvereiket. Mivel Dhorisz elkéri a fegyvereiket így neki nem szükséges megszólalnia.*
3139. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-23 18:57:51
Üzenet elküldve: 2020-04-23 18:57:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Vörös és Fekete//
*Az apró, megránduló grimaszt az elf is észreveszi, de ennek semmi jelét nem mutatja. Viszont értékes információk birtokába került ez által vendégét illetően, így igyekszik majd hozzá igazítani magát, szavait és egész stílusát is.*
-Gondoltam, ha megmutatom kedvenc italaimat, az szavak nélkül is sokat elárul rólam. És sokkal érdekesebb módja az ismerkedésnek.
*Nem úgy tálalja a szavait, mintha magyarázkodna, nincs szándékában semmi ilyesmi. Inkább kellemes, derűs hangnemben, mintha egy könnyed, délutáni órát töltene egy kedvelt barátnővel. S amennyiben Redin valóban nem szeret alárendelt pozícióba kerülni, s határozott, irányítás mániás személy, talán még jól is jár az udvarias, nyugodt vérmérsékletű énekessel. Legalábbis biztosan jobban, mint a hasonlóan tüzes Vyllel járna, Yath kötve hiszi, hogy vendége könnyű szerrel elvielné az ő szabadszellemű barátnőjét.
Redin nem is sejheti, milyen közel jár az igazsághoz azzal a kósza gondolatával, hogy a sellője netán arisztokrata. Csak annyi hiba leledzik a gondolatmenetben, hogy ő maga nem nemesi sarj, de volt szerencséje egy igen jól szituált család kegyeibe, egy vidéki, gazdag kúriában felnőnie. Nem sellőléte tehát, ami megkövetelte tőle ezt a néha mesterkéltnek tűnő, mégis könnyed, udvarias viselkedést, s a szép, igényes beszéd művészetét. Belénevelt formák ezek, amiket nem tud, s nem is akar levetkőzni, még a kikötő sokszor durva, nyers környezetében sem.*
-Mondja csak, Redin, először jár errefelé?
*Tesz egy újabb lépést az ismerkedés felé, majd követve a nő mozdulatait, ő is felemeli poharát, óvatosan koccint, majd lehúzta a kellemes rumot. Ajkai enyhén megremegnek a tömény szesz hatására, hiába ez az egyik kedvenc itala, az alkoholhoz nincs túlságosan hozzászokva. Inkább az a szelíden borozgató típus, de munkaköre megkívanja tőle, hogy azért egy kupicát le tudjon húzni.*
-Tudja, egészen elragadó a vörös haja. Gyönyörű, természetes és vadító.
*Hajol ő is közelebb, megtörve a köztük lévő feszült távolságot, s a bókkal egy teljesen új témába lépve. Valóban elvarázsolták a szabadon szálló vörös tincsek, talán azért, mert annyira különbözik a saját, szigorúan egyenes, éjfekete hajzuhatagától.*
-Szabad?
*Kérdezi kissé félénken, mert nem akar engedély nélkül senkinek a személyes terébe mászni. Ha nem lát ellenkezést, a másik arca felé nyúl, hogy megfoghasson egy lángszínű tincset. Nem tehet róla, imádja a hosszú, ápolt, különleges hajkoronákat mind férfiakon, mind nőkön.*
*Az apró, megránduló grimaszt az elf is észreveszi, de ennek semmi jelét nem mutatja. Viszont értékes információk birtokába került ez által vendégét illetően, így igyekszik majd hozzá igazítani magát, szavait és egész stílusát is.*
-Gondoltam, ha megmutatom kedvenc italaimat, az szavak nélkül is sokat elárul rólam. És sokkal érdekesebb módja az ismerkedésnek.
*Nem úgy tálalja a szavait, mintha magyarázkodna, nincs szándékában semmi ilyesmi. Inkább kellemes, derűs hangnemben, mintha egy könnyed, délutáni órát töltene egy kedvelt barátnővel. S amennyiben Redin valóban nem szeret alárendelt pozícióba kerülni, s határozott, irányítás mániás személy, talán még jól is jár az udvarias, nyugodt vérmérsékletű énekessel. Legalábbis biztosan jobban, mint a hasonlóan tüzes Vyllel járna, Yath kötve hiszi, hogy vendége könnyű szerrel elvielné az ő szabadszellemű barátnőjét.
Redin nem is sejheti, milyen közel jár az igazsághoz azzal a kósza gondolatával, hogy a sellője netán arisztokrata. Csak annyi hiba leledzik a gondolatmenetben, hogy ő maga nem nemesi sarj, de volt szerencséje egy igen jól szituált család kegyeibe, egy vidéki, gazdag kúriában felnőnie. Nem sellőléte tehát, ami megkövetelte tőle ezt a néha mesterkéltnek tűnő, mégis könnyed, udvarias viselkedést, s a szép, igényes beszéd művészetét. Belénevelt formák ezek, amiket nem tud, s nem is akar levetkőzni, még a kikötő sokszor durva, nyers környezetében sem.*
-Mondja csak, Redin, először jár errefelé?
*Tesz egy újabb lépést az ismerkedés felé, majd követve a nő mozdulatait, ő is felemeli poharát, óvatosan koccint, majd lehúzta a kellemes rumot. Ajkai enyhén megremegnek a tömény szesz hatására, hiába ez az egyik kedvenc itala, az alkoholhoz nincs túlságosan hozzászokva. Inkább az a szelíden borozgató típus, de munkaköre megkívanja tőle, hogy azért egy kupicát le tudjon húzni.*
-Tudja, egészen elragadó a vörös haja. Gyönyörű, természetes és vadító.
*Hajol ő is közelebb, megtörve a köztük lévő feszült távolságot, s a bókkal egy teljesen új témába lépve. Valóban elvarázsolták a szabadon szálló vörös tincsek, talán azért, mert annyira különbözik a saját, szigorúan egyenes, éjfekete hajzuhatagától.*
-Szabad?
*Kérdezi kissé félénken, mert nem akar engedély nélkül senkinek a személyes terébe mászni. Ha nem lát ellenkezést, a másik arca felé nyúl, hogy megfoghasson egy lángszínű tincset. Nem tehet róla, imádja a hosszú, ápolt, különleges hajkoronákat mind férfiakon, mind nőkön.*
3138. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-23 17:55:20
Üzenet elküldve: 2020-04-23 17:55:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Beluntina és Rendor//
*Követi a férfi minden mozdulatát és kicsit el is mosolyodik, amint közelebb kerül hozzá a másik. A beismerésre, ha teheti egy finom simogatással reagál a másik karján, pusztán valamiféle nyugtatás erejéből. *
- Ha azt mondom tetszik, hogy „nem vagy túl tapasztalt” akkor nagyon rossznak fogok tűnni? *Harapja be gyengéden az ajkát egy kacér mosoly kíséretében. Ahogy a másik félretolja az asztalt és hirtelen feláll értetlen tekintettel követi annak minden mozdulatát, és minden számára elképzelhető lehetőséget levetít maga előtt, de ami ezek után jön arra egyáltalán nem számít. Egy kicsit fel is nyikkan, amikor minden előjel nélkül felkapják és hirtelen egy védtelen tollpihének érzi magát Rendor karjaiban, akit úgy szorít, mintha attól félne, ha elengedi őt, akkor itt helyben meghal. A teste rögvest reagál amikor észleli, hogy jelenleg hol is tartózkodik a nő, így amikor az újdonsült sellő csókba hívja egy pillanatig sem fut át az eszén, hogy talán az ügyetlen volna vagy épp amit tesznek illetlen, csak egy kicsit mocorog az őt tartó ölében, és ha teheti rögvest vissza is csókol elveszve a pillanatban. ~Ez, de hiányzott. ~ gondolja magában, hiszen régen érezte magát ennyire nőnek. Beismerés borzasztóan meglepi és hirtelen azt se tudja mit mondjon. ~ Ezek szerint vonzónak talál~ a gondolata hatására finoman beleharap a hívogató fülcimpába, már ha nem állítja meg benne senki aztán lassú, rekedtes hangon súg bele a férfi fülébe. *
- Türelmetlen vagy *kacérkodik vele a fekete hajú kalózlány, aztán igyekszik elkapni azt az áhított pillantást, hogy úgy kommunikálhassanak, miközben az egyik kezével a hívogató férfi mellkas simogatását veszi fel a következő megvalósítandó terveinek listájára. *
- Miért pont sellő? Mi vezérelt erre? Mi fogott meg benne? *Kérdezi hirtelen a sós illatú leány, hiszen a másik szavai nem a nagy nőcsábászságról árulkodtak, így kíváncsi pontosan mi is vezérelte erre az útra, hogy a jövőben annyi mindenről lemondjon. A tengeri jövevény szerint vannak élethelyzetek amiben nem lehetsz szerelmes, és ez a szakma bizony köztük van. *
*Követi a férfi minden mozdulatát és kicsit el is mosolyodik, amint közelebb kerül hozzá a másik. A beismerésre, ha teheti egy finom simogatással reagál a másik karján, pusztán valamiféle nyugtatás erejéből. *
- Ha azt mondom tetszik, hogy „nem vagy túl tapasztalt” akkor nagyon rossznak fogok tűnni? *Harapja be gyengéden az ajkát egy kacér mosoly kíséretében. Ahogy a másik félretolja az asztalt és hirtelen feláll értetlen tekintettel követi annak minden mozdulatát, és minden számára elképzelhető lehetőséget levetít maga előtt, de ami ezek után jön arra egyáltalán nem számít. Egy kicsit fel is nyikkan, amikor minden előjel nélkül felkapják és hirtelen egy védtelen tollpihének érzi magát Rendor karjaiban, akit úgy szorít, mintha attól félne, ha elengedi őt, akkor itt helyben meghal. A teste rögvest reagál amikor észleli, hogy jelenleg hol is tartózkodik a nő, így amikor az újdonsült sellő csókba hívja egy pillanatig sem fut át az eszén, hogy talán az ügyetlen volna vagy épp amit tesznek illetlen, csak egy kicsit mocorog az őt tartó ölében, és ha teheti rögvest vissza is csókol elveszve a pillanatban. ~Ez, de hiányzott. ~ gondolja magában, hiszen régen érezte magát ennyire nőnek. Beismerés borzasztóan meglepi és hirtelen azt se tudja mit mondjon. ~ Ezek szerint vonzónak talál~ a gondolata hatására finoman beleharap a hívogató fülcimpába, már ha nem állítja meg benne senki aztán lassú, rekedtes hangon súg bele a férfi fülébe. *
- Türelmetlen vagy *kacérkodik vele a fekete hajú kalózlány, aztán igyekszik elkapni azt az áhított pillantást, hogy úgy kommunikálhassanak, miközben az egyik kezével a hívogató férfi mellkas simogatását veszi fel a következő megvalósítandó terveinek listájára. *
- Miért pont sellő? Mi vezérelt erre? Mi fogott meg benne? *Kérdezi hirtelen a sós illatú leány, hiszen a másik szavai nem a nagy nőcsábászságról árulkodtak, így kíváncsi pontosan mi is vezérelte erre az útra, hogy a jövőben annyi mindenről lemondjon. A tengeri jövevény szerint vannak élethelyzetek amiben nem lehetsz szerelmes, és ez a szakma bizony köztük van. *
3137. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-23 16:56:17
Üzenet elküldve: 2020-04-23 16:56:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Beluntina és Rendor//
* Hát igen a kisasszonyozás nem volt jó ötlet. Tényleg el kell majd beszélgetnie egy tapasztaltabb Sellővel is később. Talán ez után a kuncsaft után már meglesz az összes fontos kérdése.*
- Rendben van Bel.* Egyezik bele Rendor és közben elkuncogja magát a karót nyelt kifejezésen. Gyorsan le is ül a lánnyal szemben. Most még úgy viselkedik, ahogyan az belé nevelték. Ha találkozik is a pillantások nem bámulja meg. Az elhangzó bátorítás viszont nagyon jól hat rá.*
- Igen ez az alkalom az első munkám. Amolyan próba munkának is lehetne mondani. Nem mondanám, hogy túl tapasztalt lennék az ilyesmiben, de igyekezni fogok.* Ezt azért még úgy érezte, hogy ki kell mondani. Viszont mivel szabad kezet kapott, ezért kicsit bátrabbá válik. Odasétál a lányhoz és kicsit eltolja az asztalt előle. Aztán a remélhetőleg még mindig üldögélő lányt felkapja a székből, hogy aztán Bellel az ölében helyet foglalhasson. Feltéve, ha a lány nem akadályozza meg ebben.*
- Így máris jobb.* Jelenti ki és jól magához húzza. A hátát baljával tartja, mert nem szeretné kiejteni a kezéből a lányt. Talán, ha a kuncsaft belé karol, akkor majd nem kell tartania. Jobbját kiveszi a csinos lábak alól, hogy végig simítson vele a Bel arcán. Ezután igyekezne megcsókolni. Érezheti a lány, hogy nem egy gyakorlott csókirály a férfi, de talán annyira nem vészes.*
- Na ezt most nagyon akartam.* Ismeri be, miközben jobbjával végig simít azokon a szép combokon. Egyelőre ennyit tesz csak. Ágyba nem fogja cipelni a lányt, mivel azt mégis csak a vendég döntse már el, hogy mikor szeretne odamenni.*
* Hát igen a kisasszonyozás nem volt jó ötlet. Tényleg el kell majd beszélgetnie egy tapasztaltabb Sellővel is később. Talán ez után a kuncsaft után már meglesz az összes fontos kérdése.*
- Rendben van Bel.* Egyezik bele Rendor és közben elkuncogja magát a karót nyelt kifejezésen. Gyorsan le is ül a lánnyal szemben. Most még úgy viselkedik, ahogyan az belé nevelték. Ha találkozik is a pillantások nem bámulja meg. Az elhangzó bátorítás viszont nagyon jól hat rá.*
- Igen ez az alkalom az első munkám. Amolyan próba munkának is lehetne mondani. Nem mondanám, hogy túl tapasztalt lennék az ilyesmiben, de igyekezni fogok.* Ezt azért még úgy érezte, hogy ki kell mondani. Viszont mivel szabad kezet kapott, ezért kicsit bátrabbá válik. Odasétál a lányhoz és kicsit eltolja az asztalt előle. Aztán a remélhetőleg még mindig üldögélő lányt felkapja a székből, hogy aztán Bellel az ölében helyet foglalhasson. Feltéve, ha a lány nem akadályozza meg ebben.*
- Így máris jobb.* Jelenti ki és jól magához húzza. A hátát baljával tartja, mert nem szeretné kiejteni a kezéből a lányt. Talán, ha a kuncsaft belé karol, akkor majd nem kell tartania. Jobbját kiveszi a csinos lábak alól, hogy végig simítson vele a Bel arcán. Ezután igyekezne megcsókolni. Érezheti a lány, hogy nem egy gyakorlott csókirály a férfi, de talán annyira nem vészes.*
- Na ezt most nagyon akartam.* Ismeri be, miközben jobbjával végig simít azokon a szép combokon. Egyelőre ennyit tesz csak. Ágyba nem fogja cipelni a lányt, mivel azt mégis csak a vendég döntse már el, hogy mikor szeretne odamenni.*
3136. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-23 16:37:22
Üzenet elküldve: 2020-04-23 16:37:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Cahress//
//Pult//
//Szolgálati területen lévők érintőlegesen//
*A kedve csak komorul amint végre a pulthoz ér, de örömére legyen, tudva a páros távozik a szobájukba, Amit akkor vettek ki, amikor ő a pulthoz ér. Nem törődik velük a továbbiakban, hisz immár fizető vendégek, és így a Sellő vendégszeretetét élvezik. Cassy szavaira kicsit jobb kedvre derül, pláne amikor a saját kedvencét is megleli a kirakott tálcán.*
- Nem foglalok asztalt a vendégek elől, jó nekem itt a pultnál, mint a lovaknak az istállóban.
*Szemez immár a szendviccsel, és a friss meleg teával. A lány szavai örömmel töltik el, hisz igaz hogy csak a feladatukat végezték, de jól esik a személyes dicséret is. Persze a vendégek látványos tapsa is jól esett, de Zam és a pincérlány szavai sokkal jobban esnek.*
- Valaki biztos megoldotta volna, bár nem biztos, hogy ilyen hamar. De ez a trió csak helyi iszákos kötekedő volt. Nem ellenfele még egy Sellőnek sem. De amúgy ezért vagyunk itt, hogy tudjuk miként kezeljük az ilyen részeges taplókat.
*Tölti meg a szendvicsét a jóféle szósszal, nem igazán spórol vele. Ennek meg is lesz a következménye, hisz könnyezni kezd, és az arca kicsit lilásabb színre vált. De elégedett morrantásal eszi a felpörgetett élelmet. A teát is figyelme célpontjává teszi. Hisz lehet, hogy most kicsit túlzásba esett az ínyenc hozzáállásával.*
- Iffteni íze van a fendvicsnek. *Jegyzi meg teli szájjal, és valóban élvezi, ahogy a nyelve és a torka ég, és a szendvics is végig száguld az útján.* De végre csend és nyugalom van, és most még az ablak sem tört be. Na de mindjárt jövök, vissza kicsit átöltözöm, mert kezd zavarni pár apróság.
*Ezzel a szolgálati terület felé veszi az útját, majd a szobájába siet. Útközben pár ismeretlen mellett is elhalad, na meg Darreld mellett. A férfi arca komorságot mutat, Dreyia ezen csak mosolyogni tud. A férfi néha lazíthatna, mert a végén az arcára merevedik ez a komorság. Ahogy látja, épp másokat szekíroz a kérdéseivel, így nem zavarja meg a gyerekes csínyével, amire a férfi megjelenése sarkalná. De ami késik, az nem múlik. Szobájába lépve, sietve átöltözik, szoknyára és sellősebb ruhába. Kardját ugyan magával viszi de kézben. Tőrét a szoknyája alatt a combjára rögzíti. A folyosón pár pörgést még kipróbál, de siet vissza immár kényelmesebb ruhába bújva.*
- Na meg is jöttem, remélem nem maradtam le semmiről.
//Pult//
//Szolgálati területen lévők érintőlegesen//
*A kedve csak komorul amint végre a pulthoz ér, de örömére legyen, tudva a páros távozik a szobájukba, Amit akkor vettek ki, amikor ő a pulthoz ér. Nem törődik velük a továbbiakban, hisz immár fizető vendégek, és így a Sellő vendégszeretetét élvezik. Cassy szavaira kicsit jobb kedvre derül, pláne amikor a saját kedvencét is megleli a kirakott tálcán.*
- Nem foglalok asztalt a vendégek elől, jó nekem itt a pultnál, mint a lovaknak az istállóban.
*Szemez immár a szendviccsel, és a friss meleg teával. A lány szavai örömmel töltik el, hisz igaz hogy csak a feladatukat végezték, de jól esik a személyes dicséret is. Persze a vendégek látványos tapsa is jól esett, de Zam és a pincérlány szavai sokkal jobban esnek.*
- Valaki biztos megoldotta volna, bár nem biztos, hogy ilyen hamar. De ez a trió csak helyi iszákos kötekedő volt. Nem ellenfele még egy Sellőnek sem. De amúgy ezért vagyunk itt, hogy tudjuk miként kezeljük az ilyen részeges taplókat.
*Tölti meg a szendvicsét a jóféle szósszal, nem igazán spórol vele. Ennek meg is lesz a következménye, hisz könnyezni kezd, és az arca kicsit lilásabb színre vált. De elégedett morrantásal eszi a felpörgetett élelmet. A teát is figyelme célpontjává teszi. Hisz lehet, hogy most kicsit túlzásba esett az ínyenc hozzáállásával.*
- Iffteni íze van a fendvicsnek. *Jegyzi meg teli szájjal, és valóban élvezi, ahogy a nyelve és a torka ég, és a szendvics is végig száguld az útján.* De végre csend és nyugalom van, és most még az ablak sem tört be. Na de mindjárt jövök, vissza kicsit átöltözöm, mert kezd zavarni pár apróság.
*Ezzel a szolgálati terület felé veszi az útját, majd a szobájába siet. Útközben pár ismeretlen mellett is elhalad, na meg Darreld mellett. A férfi arca komorságot mutat, Dreyia ezen csak mosolyogni tud. A férfi néha lazíthatna, mert a végén az arcára merevedik ez a komorság. Ahogy látja, épp másokat szekíroz a kérdéseivel, így nem zavarja meg a gyerekes csínyével, amire a férfi megjelenése sarkalná. De ami késik, az nem múlik. Szobájába lépve, sietve átöltözik, szoknyára és sellősebb ruhába. Kardját ugyan magával viszi de kézben. Tőrét a szoknyája alatt a combjára rögzíti. A folyosón pár pörgést még kipróbál, de siet vissza immár kényelmesebb ruhába bújva.*
- Na meg is jöttem, remélem nem maradtam le semmiről.
3135. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-23 16:11:43
Üzenet elküldve: 2020-04-23 16:11:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Vörös és fekete//
*Redin eddig nem is sejtette, milyen jó érzékkel választott partnert, hiszen a szeszélyeknél jobban talán csak a kihívásokat szereti. Na és természetesen a kacér csípőt sem hagyhatja figyelmen kívül, mely sejtelmesen lágy, valóban angolnaszerű kecsességgel libeg előtte, kitűnően alátámasztva a sellő megnevezést. Szótlanul figyelve követi az áramvonalas test hajladozásait, érzi, hogy vére lassan felveszi a lány ritmusát. Néhány percig még az őket körülölelő szimfóniaszerűen egybefonódó emberkeltette zajok is megszűnnek létezni számára. Csak a vére zümmög fülébe halk, morajló éneket. Az asztalhoz érve közel ül a lányhoz, azonban gondosan ügyel arra, ne sértse meg az illem által előírt kényelmes távolságot. Egyelőre jobb talán így. Meglepi a fekete határozott rendelése, egy pillanatra reflexszerű harag lobban benne, amiért megint helyette akar dönteni valaki. Nehezen viseli az alárendeltséget. Dühe csupán egy apró rándulás formájában ölt testet szája sarkában, de végül úgy dönt, belemegy a játékba. Szemében tükröződik a felélövellő pimasz pillantás tüze. Hamar rendezi vonásait, s más hangokat pendít meg.*
- Kegyed biztosan jártasabb a ház ajánlatainak rengetegében, így biztosan jobban járok, ha tapasztalt kezekre bízom magam.
*Vizslató szemekkel figyeli a kihozott italokat. Bár ha maga kért volna, biztosan valami maszkulinabb lehetőséget választ, mint ez a negédesnek tetsző kreálmány, de kíváncsiság tölti el belülről, hiszen már csak a választás is tükrözi partnere szofisztikált belső világát.* ~Talán arisztokraták leszármazottja lehetett? Vagy az itteni sikere érdekében sajátította el ezt a sikamlós modort?~ *A fejében kérdések úsznak elő, valójában nem tudja, várnak-e valódi válaszra. Vannak dolgok, amik csupán messziről szépek, ha túlságosan elrántja az ember előlük a jótékony homály függönyét, éppoly közönségesek, mint minden más a világban. Egy halk, de mélyről jövő sóhajjal kiszellőzteti kavargó gondolatait is. Mutatóujját végigfuttatja a valószerűtlenül aprónak, s ezáltal mókásnak ható pohár simára kerekített peremén.*
- A nevem Redissaeana, de szólítson bátran Redinnek, amennyiben úgy tartja kedve, kedves Yathlanae.
*Szórakozott könnyedséggel emeli fel poharát, s lágyan a másikéhoz érinti, kiélvezve a hideg, síkos üveget érzékeket gyönyörködtetően finom, harmonikus hangját. Tekintetében tapintatlan kutatóvággyal furakszik partnere félhomályban kitágult pupillái felé.*
*Redin eddig nem is sejtette, milyen jó érzékkel választott partnert, hiszen a szeszélyeknél jobban talán csak a kihívásokat szereti. Na és természetesen a kacér csípőt sem hagyhatja figyelmen kívül, mely sejtelmesen lágy, valóban angolnaszerű kecsességgel libeg előtte, kitűnően alátámasztva a sellő megnevezést. Szótlanul figyelve követi az áramvonalas test hajladozásait, érzi, hogy vére lassan felveszi a lány ritmusát. Néhány percig még az őket körülölelő szimfóniaszerűen egybefonódó emberkeltette zajok is megszűnnek létezni számára. Csak a vére zümmög fülébe halk, morajló éneket. Az asztalhoz érve közel ül a lányhoz, azonban gondosan ügyel arra, ne sértse meg az illem által előírt kényelmes távolságot. Egyelőre jobb talán így. Meglepi a fekete határozott rendelése, egy pillanatra reflexszerű harag lobban benne, amiért megint helyette akar dönteni valaki. Nehezen viseli az alárendeltséget. Dühe csupán egy apró rándulás formájában ölt testet szája sarkában, de végül úgy dönt, belemegy a játékba. Szemében tükröződik a felélövellő pimasz pillantás tüze. Hamar rendezi vonásait, s más hangokat pendít meg.*
- Kegyed biztosan jártasabb a ház ajánlatainak rengetegében, így biztosan jobban járok, ha tapasztalt kezekre bízom magam.
*Vizslató szemekkel figyeli a kihozott italokat. Bár ha maga kért volna, biztosan valami maszkulinabb lehetőséget választ, mint ez a negédesnek tetsző kreálmány, de kíváncsiság tölti el belülről, hiszen már csak a választás is tükrözi partnere szofisztikált belső világát.* ~Talán arisztokraták leszármazottja lehetett? Vagy az itteni sikere érdekében sajátította el ezt a sikamlós modort?~ *A fejében kérdések úsznak elő, valójában nem tudja, várnak-e valódi válaszra. Vannak dolgok, amik csupán messziről szépek, ha túlságosan elrántja az ember előlük a jótékony homály függönyét, éppoly közönségesek, mint minden más a világban. Egy halk, de mélyről jövő sóhajjal kiszellőzteti kavargó gondolatait is. Mutatóujját végigfuttatja a valószerűtlenül aprónak, s ezáltal mókásnak ható pohár simára kerekített peremén.*
- A nevem Redissaeana, de szólítson bátran Redinnek, amennyiben úgy tartja kedve, kedves Yathlanae.
*Szórakozott könnyedséggel emeli fel poharát, s lágyan a másikéhoz érinti, kiélvezve a hideg, síkos üveget érzékeket gyönyörködtetően finom, harmonikus hangját. Tekintetében tapintatlan kutatóvággyal furakszik partnere félhomályban kitágult pupillái felé.*
3134. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-23 15:51:28
Üzenet elküldve: 2020-04-23 15:51:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A Hold árnyéka//
//Az egyik szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- A fejemben határozottan jó ötletnek tűnik. *mosolyog kacéran a fél- elf. *
- Ki akarna pihenni, amikor egy ágyban van veled teljes fedetlenségbe burkolva? *Szavai között mély sóhajok hagyják el az ajkát, amit ha tehet újfent May sajátjai tapaszt hevesen, birtoklóan, miközben a nyelve a második legfinomabb felfedező utat járhatja be. A lejjebbi területek volnának az elsődleges kedvencei, amit most kínzó lassúsággal ostromol kíváncsi mit szól, ehhez a szépség. Aztán pont a tetteinek az ellenkezőjét hallja a sellő szájából, így azt a kezét amivel nem támaszkodik, ha teheti a másik fenekére helyezi és finoman megcsapja azt, ha sikerül úgy fordítania magukat, de figyelve arra, hogy egy centivel se kerülhessen messzebb a vágytól felhevült bőrük. *
- Pajkos kislány. *mosolyog kacéran, és ha nem zavarta a másikat egy újabbat csap az említett területre, aztán simogatva, kissé markolászva enyhíti az esetleges csípő érzést ujjai munkájával. Aztán előre lendíti hirtelen gyorsasággal a csípőjét és egy hatalmas nyögés szakad ki a torka mentén. *
- Megismételjem? *Kínozza tovább a lassú csípő ringással az alatta fekvőt, de mégis pajkosan mosolyog, aztán ha teheti kicsit kijjebb húzódik, hogy tovább fokozza a vágyakozást. Szeret játszadozni minden téren, de nem bírja ki, hogy a következő gondolatait ne tegye szavakká*
- Gyönyörű vagy
*sóhajtja a vágytól rekedtesen*
//Az egyik szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- A fejemben határozottan jó ötletnek tűnik. *mosolyog kacéran a fél- elf. *
- Ki akarna pihenni, amikor egy ágyban van veled teljes fedetlenségbe burkolva? *Szavai között mély sóhajok hagyják el az ajkát, amit ha tehet újfent May sajátjai tapaszt hevesen, birtoklóan, miközben a nyelve a második legfinomabb felfedező utat járhatja be. A lejjebbi területek volnának az elsődleges kedvencei, amit most kínzó lassúsággal ostromol kíváncsi mit szól, ehhez a szépség. Aztán pont a tetteinek az ellenkezőjét hallja a sellő szájából, így azt a kezét amivel nem támaszkodik, ha teheti a másik fenekére helyezi és finoman megcsapja azt, ha sikerül úgy fordítania magukat, de figyelve arra, hogy egy centivel se kerülhessen messzebb a vágytól felhevült bőrük. *
- Pajkos kislány. *mosolyog kacéran, és ha nem zavarta a másikat egy újabbat csap az említett területre, aztán simogatva, kissé markolászva enyhíti az esetleges csípő érzést ujjai munkájával. Aztán előre lendíti hirtelen gyorsasággal a csípőjét és egy hatalmas nyögés szakad ki a torka mentén. *
- Megismételjem? *Kínozza tovább a lassú csípő ringással az alatta fekvőt, de mégis pajkosan mosolyog, aztán ha teheti kicsit kijjebb húzódik, hogy tovább fokozza a vágyakozást. Szeret játszadozni minden téren, de nem bírja ki, hogy a következő gondolatait ne tegye szavakká*
- Gyönyörű vagy
*sóhajtja a vágytól rekedtesen*
3133. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-23 15:46:53
Üzenet elküldve: 2020-04-23 15:46:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Megérkezés a Sellőbe //
*A pult mögött álló nőt megnézi. Barna haj, zöld szem. ~Kiborító, hogy hasonló a külseje az enyémhez.~ Lázad egy sort, majd inkább jobbik modorát veszi elő, mert mégiscsak mások. A pult mögött egy fél-elf áll. Nagy levegőt vesz. Az üdvözlésre biccent, a kérdésre meg hát a nő nem tudja teljesíteni. ~Ha lenne köztetek egy gyógyító, talán tehetnél értem valamit.~ Bár ennek csekély valószínűsége van, így inkább rátér a lényegre.*
- A társamnak dolga van itt a Kikötőben, ő hagyta, meg hogy itt várjam meg, míg végez. *kezd bele, közben átkokat szór Rhule fejére.*
- Csak egyetlen egy éjszakára szeretnék egy Szobat kivenni. Igen már adom is a 17 aranyat. Tessék.
*ezzel a pontos aranyakat leszámolja a nőnek a pultra, ha kéri akkor a kezébe is akár. A fejébe azonban ismét belehasít a fájdalom hátul ahol beverte. Arcán tán picit látni lehet eme disszonáns érzeteket. Meg is támaszkodik a pulton. ~Talán jobb lenne, ha mégis megnézné valaki.~ Kérdés már csak az akad itt-e valaki, aki ért a gyógyításhoz is.*
- Illetve nem tudom jár-e külön költséggel, de a lovamat az istállóban elhelyeztem. Enni és inni is adtam neki. *Ezt mindenképpen jelezni akarta. Egyelőre nem teszi szóvá, bár ha a nő nem vak úgy is le fog esni neki, hogy éppen kínlódik valami miatt.*
*A pult mögött álló nőt megnézi. Barna haj, zöld szem. ~Kiborító, hogy hasonló a külseje az enyémhez.~ Lázad egy sort, majd inkább jobbik modorát veszi elő, mert mégiscsak mások. A pult mögött egy fél-elf áll. Nagy levegőt vesz. Az üdvözlésre biccent, a kérdésre meg hát a nő nem tudja teljesíteni. ~Ha lenne köztetek egy gyógyító, talán tehetnél értem valamit.~ Bár ennek csekély valószínűsége van, így inkább rátér a lényegre.*
- A társamnak dolga van itt a Kikötőben, ő hagyta, meg hogy itt várjam meg, míg végez. *kezd bele, közben átkokat szór Rhule fejére.*
- Csak egyetlen egy éjszakára szeretnék egy Szobat kivenni. Igen már adom is a 17 aranyat. Tessék.
*ezzel a pontos aranyakat leszámolja a nőnek a pultra, ha kéri akkor a kezébe is akár. A fejébe azonban ismét belehasít a fájdalom hátul ahol beverte. Arcán tán picit látni lehet eme disszonáns érzeteket. Meg is támaszkodik a pulton. ~Talán jobb lenne, ha mégis megnézné valaki.~ Kérdés már csak az akad itt-e valaki, aki ért a gyógyításhoz is.*- Illetve nem tudom jár-e külön költséggel, de a lovamat az istállóban elhelyeztem. Enni és inni is adtam neki. *Ezt mindenképpen jelezni akarta. Egyelőre nem teszi szóvá, bár ha a nő nem vak úgy is le fog esni neki, hogy éppen kínlódik valami miatt.*
3132. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-23 15:38:06
Üzenet elküldve: 2020-04-23 15:38:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Rosszalkodjunk!//
*Hamarosan Burzhgor is megérkezik. Szemmel láthatóan nincs túl jó kedve.*
- Jó reggelt neked is.* Mondja mosolygósan.*
- De morcos ma valaki.* Megjegyzését csipkelődésnek szánja.*
- Se reggeli, se ital? Egyből indulni akarsz?* A férfi kérését természetesen tiszteletben tartja, bár ő még szívesen maradna legalább a reggeli erejéig. Viszont nem akarja tovább bosszantani Burzhgort és az amúgy is morgós kedvét nem akarja még morgósabbá tenni, ezért hát feláll.*
- Jól van, induljunk.
*S ezzel el is indul az ajtó felé. A pultnál kiteszi a zsebéből a kulcsot, akár áll a túl oldalon valaki, akár nem. Eztán az ajtónál őrködőknek szól:*
- Jó reggelt. Szeretnénk indulni. Elkérhetnénk a fegyvereinket?* Mint eddig is, ez alkalommal is mosolygós, s ha minden igaz, kérésével megelőzi Burzhgort.*
*Hamarosan Burzhgor is megérkezik. Szemmel láthatóan nincs túl jó kedve.*
- Jó reggelt neked is.* Mondja mosolygósan.*
- De morcos ma valaki.* Megjegyzését csipkelődésnek szánja.*
- Se reggeli, se ital? Egyből indulni akarsz?* A férfi kérését természetesen tiszteletben tartja, bár ő még szívesen maradna legalább a reggeli erejéig. Viszont nem akarja tovább bosszantani Burzhgort és az amúgy is morgós kedvét nem akarja még morgósabbá tenni, ezért hát feláll.*
- Jól van, induljunk.
*S ezzel el is indul az ajtó felé. A pultnál kiteszi a zsebéből a kulcsot, akár áll a túl oldalon valaki, akár nem. Eztán az ajtónál őrködőknek szól:*
- Jó reggelt. Szeretnénk indulni. Elkérhetnénk a fegyvereinket?* Mint eddig is, ez alkalommal is mosolygós, s ha minden igaz, kérésével megelőzi Burzhgort.*
3131. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-23 14:29:57
Üzenet elküldve: 2020-04-23 14:29:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Őrségben//
//Érintőlegesen a jó öreg Vulsryn//
*Igazán jól elszórakozik a falat támasztva, olykor szigorúan nézve az új betérőkre, hogy fegyvereik lerakására buzdítsa őket. Már amennyire szórakozásnak lehet nevezni az ácsorgást, jórészt semmittevést, amit néha egy-egy kör lesétálásával fűszerez meg, megfelelően szemmel tartva mindenkit. Talán sokan majd belehalnának az unalomba, főleg, hogy a mélységi még csak nem is csatlakozik társaihoz, hogy szóba elegyedjen velük, ahogy néha szokott. De Rey nem találja helyzetét és munkáját sivárnak, vagy unalmasnak, kifejezetten élvezi a csendes szemlélődést, és azt, hogy nem kell senkivel interakcióba lépnie. Az utóbbi időben rendesen kimozdították a komfortzónájából, többet beszélgetett társaságokban, mint eddig lecsengett éveiben összesen. S bár talán valamit fejlődött is szociális téren, sosem lesz a a társaság kedvence típus.
Fürkésző tekintete megakad egy friss vendégen, aki éppen most sétál be a Sellőház nyüzsgő pompájába. Valamiért szokatlannak, zavarónak találja a gnóm felbukkanását. Talán azért, mert nem sűrűn lát ilyen őszhajú öregeket itt, ez a korosztály már inkább elkerüli a bordélyokat. De Reynek nem szokása ok nélkül megbámulni idegeneket, még akkor sem, ha furcsállja jelenlétüket.*
~Valami nincs rendben ezzel az öreggel.~
*Próbálja helyére tenni gondolatait, de nem jön rá, miért vált ki belőle olyan idegen érzést a gnóm. Így kelleténél tovább időzik rajta hideg, ezüst tekintetével, könnyen észreveheti a vendég, hogy bámulják.*
//Érintőlegesen a jó öreg Vulsryn//
*Igazán jól elszórakozik a falat támasztva, olykor szigorúan nézve az új betérőkre, hogy fegyvereik lerakására buzdítsa őket. Már amennyire szórakozásnak lehet nevezni az ácsorgást, jórészt semmittevést, amit néha egy-egy kör lesétálásával fűszerez meg, megfelelően szemmel tartva mindenkit. Talán sokan majd belehalnának az unalomba, főleg, hogy a mélységi még csak nem is csatlakozik társaihoz, hogy szóba elegyedjen velük, ahogy néha szokott. De Rey nem találja helyzetét és munkáját sivárnak, vagy unalmasnak, kifejezetten élvezi a csendes szemlélődést, és azt, hogy nem kell senkivel interakcióba lépnie. Az utóbbi időben rendesen kimozdították a komfortzónájából, többet beszélgetett társaságokban, mint eddig lecsengett éveiben összesen. S bár talán valamit fejlődött is szociális téren, sosem lesz a a társaság kedvence típus.
Fürkésző tekintete megakad egy friss vendégen, aki éppen most sétál be a Sellőház nyüzsgő pompájába. Valamiért szokatlannak, zavarónak találja a gnóm felbukkanását. Talán azért, mert nem sűrűn lát ilyen őszhajú öregeket itt, ez a korosztály már inkább elkerüli a bordélyokat. De Reynek nem szokása ok nélkül megbámulni idegeneket, még akkor sem, ha furcsállja jelenlétüket.*
~Valami nincs rendben ezzel az öreggel.~
*Próbálja helyére tenni gondolatait, de nem jön rá, miért vált ki belőle olyan idegen érzést a gnóm. Így kelleténél tovább időzik rajta hideg, ezüst tekintetével, könnyen észreveheti a vendég, hogy bámulják.*
3130. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-23 14:12:18
Üzenet elküldve: 2020-04-23 14:12:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Vörös és Fekete//
*Ha a démonnak valóban az a célja, hogy előcsalja Yath kontrollálatlan énjét, nagy fába vágta a fejszéjét. A pillanatnyi ijedségen és meglepettségen kívül az elfnek nem szokása kibillenni az egyensúlyból, és nem azért, mert mindent elnyomna magában, csupán csak ilyen természet. Sosem kellett sietnie, nyugodt körülmények közt nőtt fel, és olyan dolgokat tanult, amihez nélkülözhetetlen a türelem és önuralom. Például ilyen a zene, amibe hosszú, végtelen órákat kell beleölni sokszor egy olyan eredményért, ami alig hallható.*
-Ez esetben nehéz feladat elé áll, nem én vagyok itt a legvadabb Sellő.
*Mosolyodik el bájosan, miközben kíváncsian fürkészi a másik arcát. Érdekes, ahogy a vörös démon pillanatok alatt egy ártatlan angyalkává szelídül. Yath ismeri ezt a játékot, ő is kitanulta, hogyan kell mindig a megfelelő érzelmeket kiültetni arcára, s eredményesen alkalmazta is jó pár vendégnél. Sokan szeretik a szolid, félénk lányok szemében felcsillanó tüzet és az ártatlan szerepjátékokba bújtatott heves éjszakákat.*
- Természetesen megfelel.
*Tetszik neki a nő édes dorombolása, ahogy igyekszik az elf közelébe férkőzni. Yath pedig, mint egy szerető gazdi, megsimítja a csuklója köré fonódó kart, kézfejtől egészen könyékig, mielőtt elindul a kiszemelt asztal felé. Igyekszik a démon elé kerülni, hogy csípője lágy lengetésével gyönyörködtethesse. Kecsesen surran be lehetőleg a falhoz legközelebbi helyre, mert szereti az ilyen kis zugokat, majd magához is int egy közeli pincért. A másik megkérdezése nélkül rendel kettőt a Zammiria mosolya névre hallgató varázslatos, édes, gyümölcsös italból, s diszkréten a pincér kezébe csúsztat 28 aranyat. Kísérőnek kér mellé két kupicát az Ezüstszakáll lehelete nevű tüzes rumból is, további 26 aranyért. *
- Bátorkodtam a Kisasszony megkérdezése nélkül rendelni, így izgalmasabb.
*Szemében huncut, pimasz tűz villan, amihez hasonlót még nem láthatott rajta asztaltársa, hiszen eddig játszotta az udvarias, elragadó modorú Sellőt. Hamar ki is hozza egy szőke, aranyos arcú felszolgáló a kért italokat, s kitüntetett óvatossággal helyezi eléjük először a csokis, málnás, virágszirmos költeményt, majd a kisebb poharakba töltött erős illatú töményet.*
- A Zammiria mosolya személyes kedvencem, úgy néz ki, mintha valami tündérmese jelenne meg előttem. Alkohol viszont nincs benne, így fehér rumot kértem mellé, remélem, nincs ellene kifogása.
*Először a szeszt veszi kezébe, hiszen azzal szokás tósztot mondani s koccintani az ismerkedés elején.*
- Én a Yathlanae névre hallgatok, de szólíthat nyugodtan Yathnak, Lanának, vagy akármilyen száméra kedves, szimpatikus becenevet kitalálhat.
*Hajol egy leheletnyivel közelebb, elmélyülve a hideg, acélkék szemekben.*
- És Önt hogyan szólíthatom, Kedves?
*Ha a démonnak valóban az a célja, hogy előcsalja Yath kontrollálatlan énjét, nagy fába vágta a fejszéjét. A pillanatnyi ijedségen és meglepettségen kívül az elfnek nem szokása kibillenni az egyensúlyból, és nem azért, mert mindent elnyomna magában, csupán csak ilyen természet. Sosem kellett sietnie, nyugodt körülmények közt nőtt fel, és olyan dolgokat tanult, amihez nélkülözhetetlen a türelem és önuralom. Például ilyen a zene, amibe hosszú, végtelen órákat kell beleölni sokszor egy olyan eredményért, ami alig hallható.*
-Ez esetben nehéz feladat elé áll, nem én vagyok itt a legvadabb Sellő.
*Mosolyodik el bájosan, miközben kíváncsian fürkészi a másik arcát. Érdekes, ahogy a vörös démon pillanatok alatt egy ártatlan angyalkává szelídül. Yath ismeri ezt a játékot, ő is kitanulta, hogyan kell mindig a megfelelő érzelmeket kiültetni arcára, s eredményesen alkalmazta is jó pár vendégnél. Sokan szeretik a szolid, félénk lányok szemében felcsillanó tüzet és az ártatlan szerepjátékokba bújtatott heves éjszakákat.*
- Természetesen megfelel.
*Tetszik neki a nő édes dorombolása, ahogy igyekszik az elf közelébe férkőzni. Yath pedig, mint egy szerető gazdi, megsimítja a csuklója köré fonódó kart, kézfejtől egészen könyékig, mielőtt elindul a kiszemelt asztal felé. Igyekszik a démon elé kerülni, hogy csípője lágy lengetésével gyönyörködtethesse. Kecsesen surran be lehetőleg a falhoz legközelebbi helyre, mert szereti az ilyen kis zugokat, majd magához is int egy közeli pincért. A másik megkérdezése nélkül rendel kettőt a Zammiria mosolya névre hallgató varázslatos, édes, gyümölcsös italból, s diszkréten a pincér kezébe csúsztat 28 aranyat.
Kísérőnek kér mellé két kupicát az Ezüstszakáll lehelete nevű tüzes rumból is, további 26 aranyért. *- Bátorkodtam a Kisasszony megkérdezése nélkül rendelni, így izgalmasabb.
*Szemében huncut, pimasz tűz villan, amihez hasonlót még nem láthatott rajta asztaltársa, hiszen eddig játszotta az udvarias, elragadó modorú Sellőt. Hamar ki is hozza egy szőke, aranyos arcú felszolgáló a kért italokat, s kitüntetett óvatossággal helyezi eléjük először a csokis, málnás, virágszirmos költeményt, majd a kisebb poharakba töltött erős illatú töményet.*
- A Zammiria mosolya személyes kedvencem, úgy néz ki, mintha valami tündérmese jelenne meg előttem. Alkohol viszont nincs benne, így fehér rumot kértem mellé, remélem, nincs ellene kifogása.
*Először a szeszt veszi kezébe, hiszen azzal szokás tósztot mondani s koccintani az ismerkedés elején.*
- Én a Yathlanae névre hallgatok, de szólíthat nyugodtan Yathnak, Lanának, vagy akármilyen száméra kedves, szimpatikus becenevet kitalálhat.
*Hajol egy leheletnyivel közelebb, elmélyülve a hideg, acélkék szemekben.*
- És Önt hogyan szólíthatom, Kedves?
3129. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-23 13:57:16
Üzenet elküldve: 2020-04-23 13:57:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Bel-t érintve//
//Wylindhor és Burzhgor kiszolgálás//
// Megérkezés a Sellőbe //
//Foltok//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Bel bocsánatkérésére csak legyint, nem inge felvenni más lelkiállapotát, miután pedig visszatér a pulthoz, odalép egy ork hozzá, majd azt követően egy sötételf nő. Mindkettejüknek átnyújtja a szobakulcsot, miután leszámolták az aranyakat. Furcsa párosnak véli őket, mert látta az odabent zajló eseményeket. Ám nincs ideje sokáig gondolataiba merülni, mert nyílik az ajtó és egy vendég lép be a fogadótérbe.
A barna hajú nő, mindjárt le is teszi a fegyverét a tárolóba, így ezzel baj nem lesz, ő maga pedig közelebb lép a pult azon részéhez, ahova a vendég tart. Úgy tűnik neki, mintha a lendület megcsorbult volna, a hely felmérése után, ebből arra következtet, első alkalommal tért be hozzájuk. Lágy mosolyt húz az arcára, hogy bizalomgerjesztőbbnek hasson a kinézete, közben pedig a pultot törölgeti egy ronggyal, nehogy azt higgye a vendég, hogy fixírozza. Mikor köszön, csak akkor tekint fel ismét rá.*
-Szép napot! Üdvözlöm a Sellőben, mivel tehetnénk szebbé a napját? *Kérdez rá, mert a köszönésből egyértelmű, hogy eddig a nő nem igazán elégedett ezzel a számára igencsak hétköznapi nappal. E közben ismételten nyílik az ajtó és valami fura szerzet toppan be azon keresztül. A szemöldökei felszöknek, amint meglátja az ősz, idős gnómot. ~Ilyet is ritkán látni, de, hogy is szokták mondani? Vén kecske is megnyalja a… a…. a kurva anyját! ~ Gondolkozik, de sehogy se akar eszébe jutni a közmondás vége. Persze megvárja, míg a pulthoz elér, csak aztán köszön.*
-Üdvözlöm önt is a Sellőben! *Nem is kell ajánlgatnia, az öreg egyből tudja mit is akar, le is számolja érte az aranyakat, amiket el is süllyeszt a kasszába azon nyomban.*
-Azonnal intézkedem. *Lép oda a mellette ácsorgó Alfonzhoz, hogy rendelje meg az ételt a konyhán, mert ő nem szívesen hagyná itt a vendégeket. Az pedig csak biccent és már indul is, hogy ezt a szívességet megtegye a nőnek.*
-Foglaljon csak helyet, kiviszem önnek. *Jegyzi meg az öregúrnak, amint visszaér.*
A hozzászólás írója (Wellyradona Augusztynna) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.23 13:57:38
//Wylindhor és Burzhgor kiszolgálás//
// Megérkezés a Sellőbe //
//Foltok//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Bel bocsánatkérésére csak legyint, nem inge felvenni más lelkiállapotát, miután pedig visszatér a pulthoz, odalép egy ork hozzá, majd azt követően egy sötételf nő. Mindkettejüknek átnyújtja a szobakulcsot, miután leszámolták az aranyakat. Furcsa párosnak véli őket, mert látta az odabent zajló eseményeket. Ám nincs ideje sokáig gondolataiba merülni, mert nyílik az ajtó és egy vendég lép be a fogadótérbe.
A barna hajú nő, mindjárt le is teszi a fegyverét a tárolóba, így ezzel baj nem lesz, ő maga pedig közelebb lép a pult azon részéhez, ahova a vendég tart. Úgy tűnik neki, mintha a lendület megcsorbult volna, a hely felmérése után, ebből arra következtet, első alkalommal tért be hozzájuk. Lágy mosolyt húz az arcára, hogy bizalomgerjesztőbbnek hasson a kinézete, közben pedig a pultot törölgeti egy ronggyal, nehogy azt higgye a vendég, hogy fixírozza. Mikor köszön, csak akkor tekint fel ismét rá.*
-Szép napot! Üdvözlöm a Sellőben, mivel tehetnénk szebbé a napját? *Kérdez rá, mert a köszönésből egyértelmű, hogy eddig a nő nem igazán elégedett ezzel a számára igencsak hétköznapi nappal. E közben ismételten nyílik az ajtó és valami fura szerzet toppan be azon keresztül. A szemöldökei felszöknek, amint meglátja az ősz, idős gnómot. ~Ilyet is ritkán látni, de, hogy is szokták mondani? Vén kecske is megnyalja a… a…. a kurva anyját! ~ Gondolkozik, de sehogy se akar eszébe jutni a közmondás vége. Persze megvárja, míg a pulthoz elér, csak aztán köszön.*
-Üdvözlöm önt is a Sellőben! *Nem is kell ajánlgatnia, az öreg egyből tudja mit is akar, le is számolja érte az aranyakat, amiket el is süllyeszt a kasszába azon nyomban.*
-Azonnal intézkedem. *Lép oda a mellette ácsorgó Alfonzhoz, hogy rendelje meg az ételt a konyhán, mert ő nem szívesen hagyná itt a vendégeket. Az pedig csak biccent és már indul is, hogy ezt a szívességet megtegye a nőnek.*
-Foglaljon csak helyet, kiviszem önnek. *Jegyzi meg az öregúrnak, amint visszaér.*
A hozzászólás írója (Wellyradona Augusztynna) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.23 13:57:38
3128. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-23 13:38:44
Üzenet elküldve: 2020-04-23 13:38:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Foltok//
//Pultnál//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A mocskot felváltja a tisztaság, a nyers vadságot, az állatias környezetet a derengő félhomály. Lágy zene szól, finom illatok és kacér lányok sürgölődnek körülötte, mintha valami nem e világi helyen lenne. Az öreg szúrós tekintete is enyhül, a lágyabb vonások sejtetik, kissé mintha fiatalabbnak érezné magát. Köpenyét vállára veti, az ajtót becsukja, kattan a kilincs, amint helyére kerül, súlyosan merül bele az illesztésbe. ~ Talán több is, mint egy fogadó. ~ Somolyog őszülő bajsza alatt, zöld íriszeivel keresi a pultot, jól esne neki egy ital, egy meleg tálétel, meg egy fürdő - talán szobával mellé. Vulsryn legtöbbször vegyes reakciókat zsebel be, bárhova teszi be a lábát. A figyelmetlen idióták vannak mindig többségben, ők azt hiszik, öt láb alatt már nincsenek értelmes lények - ezeket a balfaszokat a legkönnyebb megmérgezni. Ott van a kisebbik, de jelentősebb csoport, ők pont azok, akik különleges figyelemmel tüntetik ki. Azokat már szinte említeni is felesleges, akik ugyanúgy kezelik, mint a sajátjaikat - ritkák, mint az igaz beszéd. Kevés ilyennel volt dolga, tapasztalatai szerint azonban ők a legértékesebbek, ha tehette, mindig bandériumába fogadta őket, munkát adott neki - persze ahhoz gyomor is kell. A székek magasak, de felküzdi magát egyre, gallyakra mlékeztető, ráncos ujjait az asztalra rakja, jobbjának hosszú körmeivel koppint is párat, csak ezután köszön, nyájas, tenyérbemászó mosollyal. Az egyetlen, amit lehetetlen megjátszani, az a karcos, fojtott hang.*
- Teysus áldja! A Kapitány kedvencet kérném, 19 aranyért, azon melegében.
//Pultnál//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A mocskot felváltja a tisztaság, a nyers vadságot, az állatias környezetet a derengő félhomály. Lágy zene szól, finom illatok és kacér lányok sürgölődnek körülötte, mintha valami nem e világi helyen lenne. Az öreg szúrós tekintete is enyhül, a lágyabb vonások sejtetik, kissé mintha fiatalabbnak érezné magát. Köpenyét vállára veti, az ajtót becsukja, kattan a kilincs, amint helyére kerül, súlyosan merül bele az illesztésbe. ~ Talán több is, mint egy fogadó. ~ Somolyog őszülő bajsza alatt, zöld íriszeivel keresi a pultot, jól esne neki egy ital, egy meleg tálétel, meg egy fürdő - talán szobával mellé. Vulsryn legtöbbször vegyes reakciókat zsebel be, bárhova teszi be a lábát. A figyelmetlen idióták vannak mindig többségben, ők azt hiszik, öt láb alatt már nincsenek értelmes lények - ezeket a balfaszokat a legkönnyebb megmérgezni. Ott van a kisebbik, de jelentősebb csoport, ők pont azok, akik különleges figyelemmel tüntetik ki. Azokat már szinte említeni is felesleges, akik ugyanúgy kezelik, mint a sajátjaikat - ritkák, mint az igaz beszéd. Kevés ilyennel volt dolga, tapasztalatai szerint azonban ők a legértékesebbek, ha tehette, mindig bandériumába fogadta őket, munkát adott neki - persze ahhoz gyomor is kell. A székek magasak, de felküzdi magát egyre, gallyakra mlékeztető, ráncos ujjait az asztalra rakja, jobbjának hosszú körmeivel koppint is párat, csak ezután köszön, nyájas, tenyérbemászó mosollyal. Az egyetlen, amit lehetetlen megjátszani, az a karcos, fojtott hang.*
- Teysus áldja! A Kapitány kedvencet kérném, 19 aranyért, azon melegében.
3127. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-23 11:02:01
Üzenet elküldve: 2020-04-23 11:02:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Megérkezés a Sellőbe //
*Csokoládé olyan lassú lépésben halad. Nem akarja elsietni a Sellőbe való megérkezést. Hajlik arra, hogy biztos akad itt valami másik fogadó. ~Ami nem olyan puccos, mint ez.~ jut erre gondolatban. Ugyanis a Sellő épületén, a falán, a kertjén látszik, hogy ez bizony nem lesz olcsó mulatság. Felsóhajt, és ha nem ismerné Rhule-t azt gondolná, összejátszik az itt dolgozókkal, és így szerez a bevételből hasznot magának. Csak hogy ezt kizárja. Az elmúlt kicsivel több, mint egy év elég volt, hogy valamelyest megismerje a fiút.
Nagy levegőt vesz, és elégedetten látja, hogy a Sellő rendelkezik istállóval. Nem is száll le lováról, csak tovább kanyarodik a fehér kavicsos ösvényen. Ott leszáll Csokoládéról, és lenyergeli, bevezeti kantárszáron egy bokszba. Friss vizet és szénát tesz elé. Kardja a nyeregtáskában marad továbbra is. Azt amúgy is ritkábban hordja magánál. Ahogy a köpenye és a kabátja is.*
- Ha odabent kellemetlen a környezet, úgy itt várok veled majd. *mondja a pacinak, megsimogatva az orrát.* Jó fiú legyél! *mondja, még a lónak aztán elindul a Sellő főbejárata felé. *
*A Sellőbe egy átlagos magas láthatóan fiatal lány lép. Haja sötétbarna hosszú hullámosan omlik hátára jelenleg kiengedve. Szemei zöldes, bár néha kéknek is tűnhetnek a fényviszonyok függvényében. Öltözete átlagos fekete bőrnadrág, csizma, bőrfűző. Színben eltérő csak a vajszínű blúza. Észreveszi a fegyvereknek fenntartott helyet, így a tőrjétől megválik, és azt ott hagyja. Nem félti magát fegyver nélkül sem, szóval, ha kell majd úgy küzd. Bár ezt reményei szerint nem itt fogja tenni. Azonban ahogy bent megáll a szagok, a sejtelmes fény, a csörgő hangok és a pucér nőktől nagyjából legszívesebben hátraarcot vágna. Meg kéne keresnie Rhule-t és megpróbálni fejbe verni.
~Ezek Szajhák, nem lenge öltözetű lányok!~ Csattan fel a gondolatai között. Nem is érti miért hitt az útitársának, hogy gondolhatta, hogy normális helyre navigálja el. ~Biztos itt volt a törzshelyed.~ Nagyot sóhajt és meglepődésén igyekszik túl lenni és beljebb lép. Éhesnek nem éhes, de egy szobát talán kivehetne. Felmenne, és magára zárná, és ha valaki be akarna jönni azt megverné. Rhule-t a leginkább.*
- Szebb napot! *köszön, majd gyorsan átgondolja, és rájön, csak egy szoba kell valóban. Talán jobb lesz, ha bajba kerülés helyett, a fejét ért sérülést megpróbálja kipihenni.*
*Csokoládé olyan lassú lépésben halad. Nem akarja elsietni a Sellőbe való megérkezést. Hajlik arra, hogy biztos akad itt valami másik fogadó. ~Ami nem olyan puccos, mint ez.~ jut erre gondolatban. Ugyanis a Sellő épületén, a falán, a kertjén látszik, hogy ez bizony nem lesz olcsó mulatság. Felsóhajt, és ha nem ismerné Rhule-t azt gondolná, összejátszik az itt dolgozókkal, és így szerez a bevételből hasznot magának. Csak hogy ezt kizárja. Az elmúlt kicsivel több, mint egy év elég volt, hogy valamelyest megismerje a fiút.
Nagy levegőt vesz, és elégedetten látja, hogy a Sellő rendelkezik istállóval. Nem is száll le lováról, csak tovább kanyarodik a fehér kavicsos ösvényen. Ott leszáll Csokoládéról, és lenyergeli, bevezeti kantárszáron egy bokszba. Friss vizet és szénát tesz elé. Kardja a nyeregtáskában marad továbbra is. Azt amúgy is ritkábban hordja magánál. Ahogy a köpenye és a kabátja is.*
- Ha odabent kellemetlen a környezet, úgy itt várok veled majd. *mondja a pacinak, megsimogatva az orrát.* Jó fiú legyél! *mondja, még a lónak aztán elindul a Sellő főbejárata felé. *
*A Sellőbe egy átlagos magas láthatóan fiatal lány lép. Haja sötétbarna hosszú hullámosan omlik hátára jelenleg kiengedve. Szemei zöldes, bár néha kéknek is tűnhetnek a fényviszonyok függvényében. Öltözete átlagos fekete bőrnadrág, csizma, bőrfűző. Színben eltérő csak a vajszínű blúza. Észreveszi a fegyvereknek fenntartott helyet, így a tőrjétől megválik, és azt ott hagyja. Nem félti magát fegyver nélkül sem, szóval, ha kell majd úgy küzd. Bár ezt reményei szerint nem itt fogja tenni. Azonban ahogy bent megáll a szagok, a sejtelmes fény, a csörgő hangok és a pucér nőktől nagyjából legszívesebben hátraarcot vágna. Meg kéne keresnie Rhule-t és megpróbálni fejbe verni.
~Ezek Szajhák, nem lenge öltözetű lányok!~ Csattan fel a gondolatai között. Nem is érti miért hitt az útitársának, hogy gondolhatta, hogy normális helyre navigálja el. ~Biztos itt volt a törzshelyed.~ Nagyot sóhajt és meglepődésén igyekszik túl lenni és beljebb lép. Éhesnek nem éhes, de egy szobát talán kivehetne. Felmenne, és magára zárná, és ha valaki be akarna jönni azt megverné. Rhule-t a leginkább.*
- Szebb napot! *köszön, majd gyorsan átgondolja, és rájön, csak egy szoba kell valóban. Talán jobb lesz, ha bajba kerülés helyett, a fejét ért sérülést megpróbálja kipihenni.*
3126. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-23 08:52:27
Üzenet elküldve: 2020-04-23 08:52:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Rosszalkodjunk!//
*Az ablakon beszűrődő eső kopogása a talajon kelti fel.
~Remek. Remélem csak egy futózápor.~
A köpenye elég vastag, de a talaj így vizes lesz, ami az erdőben csak sarat és nehéz kutyagolást fog jelenteni. Bosszankodik is miatt. Az ablakon kinézve figyeli a Kikötőt. A tegnapi nap után csak bosszúságot érez. Nem számított rá, hogy az éjszakát itt fogja tölteni. Egy biztos, étvágyát csak a Pegazus fogadóban fogja csillapítani. A Kikötő elvette az étvágyát és abban sem biztos, hogy a Sellőház ad olyan hétköznapi ételeket. Gyorsan megmossa arcát és már el is hagyja a szobát, természetesen az ajtót bezárja. Lent csak egy morgással köszönti a pultost és a kulcsot leteszi a pultra. Onnantól már nem az ő baja. Megpillantja Dhoriszt az egyik asztalnál, így arra veszi az irányt.*
-Jó reggelt.
*Mondja morgós hangon. A Kikötő teljesen kikészítette. Már csak indulni akar, hogy maga mögött hagyhassa a Kikötőt.*
-Induljunk.
*Mondja kurtán, de még megvárja Dhorisz reakcióját.*
*Az ablakon beszűrődő eső kopogása a talajon kelti fel.
~Remek. Remélem csak egy futózápor.~
A köpenye elég vastag, de a talaj így vizes lesz, ami az erdőben csak sarat és nehéz kutyagolást fog jelenteni. Bosszankodik is miatt. Az ablakon kinézve figyeli a Kikötőt. A tegnapi nap után csak bosszúságot érez. Nem számított rá, hogy az éjszakát itt fogja tölteni. Egy biztos, étvágyát csak a Pegazus fogadóban fogja csillapítani. A Kikötő elvette az étvágyát és abban sem biztos, hogy a Sellőház ad olyan hétköznapi ételeket. Gyorsan megmossa arcát és már el is hagyja a szobát, természetesen az ajtót bezárja. Lent csak egy morgással köszönti a pultost és a kulcsot leteszi a pultra. Onnantól már nem az ő baja. Megpillantja Dhoriszt az egyik asztalnál, így arra veszi az irányt.*
-Jó reggelt.
*Mondja morgós hangon. A Kikötő teljesen kikészítette. Már csak indulni akar, hogy maga mögött hagyhassa a Kikötőt.*
-Induljunk.
*Mondja kurtán, de még megvárja Dhorisz reakcióját.*
3125. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-23 02:39:26
Üzenet elküldve: 2020-04-23 02:39:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Vörös és Fekete//
//Yathlanae//
*Bár valóban orvul hátulról támadott, nem remélte, hogy így meglepheti ezt a bájos tündérkét. A riadt kisállatra emlékeztető arckifejezés azonban kifejezetten imponálóan hat számára, bizonyos fajta erőfölény illúzióját kelti benne. Persze a fekete csoda sem ma kezdte űzni ezt a szépséges ősi mesterséget, hamar visszanyeri tanult nyugalmát.* ~Milyen kár, hogy ilyen hamar elmúlt a pillanat. Akár egész este is szívesen gyönyörködtem volna benne. Vajon elő tudom még rángatni újra?~ *Redissaeana átmenetileg nem képes szóhoz jutni, túlságosan lefoglalja, hogy megpróbálja emlékezetébe égetni ezt a bizonyos arcát a lánynak. Mire a hölgyemény visszafordul hozzá a többi zenésztől már visszatér a realitás talajára. Ravaszkás mosoly terül el arcán, hangjában érezhetően és szándékosan hamisan csengő bűnbánat bujkál.*
- Szíves elnézését kérem azért, hogy csak így rátörtem Önre. Nem állt szándékomban kellemetlen első benyomást okozni, de némileg célom volt a meglepődés kiváltása, ezt nem tagadhatom. Szeretem kihozni az emberekből a váratlan, kontrollálatlan oldalukat. Ebben sajnálatos módon teljességgel javíthatatlan vagyok. Remélem az est további részében még kárpótolhatom. Az ital valóban kitűnően hangzik.
*Ravaszkás mosolyát lassan egy kislányos, ártatlan ábrázatba úsztatja át. Jeges acélkék pillantása továbbra is pimaszul lobogó tűzzel van átitatva, de kivételesen igyekszik elővenni szelídebb énjét. Hosszú még az este, érdemes lenne későbbre is tartogatni valamit. Tekintete gyorsan körbejárja a termet, majd a helyzetet analizálva kiválaszt egy kellemesen félreeső asztalt, ahonnan még tökéletes rálátás nyílik mindenhová, de nincs nagyon központban. Mindig mániákusan kutatja az ilyesfajta helyeket, akárhová is megy, megőrül, ha valami kívül esik látóterén. A kellemesen lüktető nyüzsgés a teremben bőre alá férkőzve magával sodorja a spontaneitás óceánján. A lehető legkedvesebb mosolyát arcára illesztve közelebb siklik a lányhoz, puhán és érzékenyen, ahogy egy macska édeleg gazdájához, s ujjait óvatosan csuklója köré fonja, mintha csak egy pillangót próbálna tartani.*
- Én épp látok egy ideálisnak látszó helyszínt ehhez a bizonyos megismerkedéshez, amennyiben Önnek is megfelel. *Int szemeivel a kiszemelt asztal felé.*
//Yathlanae//
*Bár valóban orvul hátulról támadott, nem remélte, hogy így meglepheti ezt a bájos tündérkét. A riadt kisállatra emlékeztető arckifejezés azonban kifejezetten imponálóan hat számára, bizonyos fajta erőfölény illúzióját kelti benne. Persze a fekete csoda sem ma kezdte űzni ezt a szépséges ősi mesterséget, hamar visszanyeri tanult nyugalmát.* ~Milyen kár, hogy ilyen hamar elmúlt a pillanat. Akár egész este is szívesen gyönyörködtem volna benne. Vajon elő tudom még rángatni újra?~ *Redissaeana átmenetileg nem képes szóhoz jutni, túlságosan lefoglalja, hogy megpróbálja emlékezetébe égetni ezt a bizonyos arcát a lánynak. Mire a hölgyemény visszafordul hozzá a többi zenésztől már visszatér a realitás talajára. Ravaszkás mosoly terül el arcán, hangjában érezhetően és szándékosan hamisan csengő bűnbánat bujkál.*
- Szíves elnézését kérem azért, hogy csak így rátörtem Önre. Nem állt szándékomban kellemetlen első benyomást okozni, de némileg célom volt a meglepődés kiváltása, ezt nem tagadhatom. Szeretem kihozni az emberekből a váratlan, kontrollálatlan oldalukat. Ebben sajnálatos módon teljességgel javíthatatlan vagyok. Remélem az est további részében még kárpótolhatom. Az ital valóban kitűnően hangzik.
*Ravaszkás mosolyát lassan egy kislányos, ártatlan ábrázatba úsztatja át. Jeges acélkék pillantása továbbra is pimaszul lobogó tűzzel van átitatva, de kivételesen igyekszik elővenni szelídebb énjét. Hosszú még az este, érdemes lenne későbbre is tartogatni valamit. Tekintete gyorsan körbejárja a termet, majd a helyzetet analizálva kiválaszt egy kellemesen félreeső asztalt, ahonnan még tökéletes rálátás nyílik mindenhová, de nincs nagyon központban. Mindig mániákusan kutatja az ilyesfajta helyeket, akárhová is megy, megőrül, ha valami kívül esik látóterén. A kellemesen lüktető nyüzsgés a teremben bőre alá férkőzve magával sodorja a spontaneitás óceánján. A lehető legkedvesebb mosolyát arcára illesztve közelebb siklik a lányhoz, puhán és érzékenyen, ahogy egy macska édeleg gazdájához, s ujjait óvatosan csuklója köré fonja, mintha csak egy pillangót próbálna tartani.*
- Én épp látok egy ideálisnak látszó helyszínt ehhez a bizonyos megismerkedéshez, amennyiben Önnek is megfelel. *Int szemeivel a kiszemelt asztal felé.*
3124. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-23 01:29:16
Üzenet elküldve: 2020-04-23 01:29:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A kanári visszatér//
*Keserű mosollyal nyugtázza, hogy Vyl ezúttal nem fog csatlakozni hozzá, fontosabb dolga is akad.*
- Persze, megértem, menj csak.
*Simítja meg kedvesen még egyszer utoljára a nő karját, mielőtt az egy meleg öleléssel elbúcsúzik.*
- Lesz még alkalmunk együtt énekelni.
*Kacsint ő is a távozó Sellő felé, majd egy jóleső sóhajtással fordul vissza a szerény zenekar felé. Ha nem is tartott sokáig ez a kis szösszenet Vyllel, azért jól esett finom lelkének.*
//Vörös és Fekete//
//Redissaeana//
*Éppen befejez egy újabb, hangulatfokozó könnyed dalocskát, s megfordul, hogy lantját letéve kicsit kifújhassa magát, pihentesse megerőltetett hangszálait, amikor megérzi a vállán az idegen kezeket. Váratlanul éri ez az aljas módon támadó érintés, s ezt teste is jelzi egy ijedt összerezzenésben, s épp hogy sikerül elnyomnia magában a reflexszerűen feltörni készülő sikolyt. Gyorsan megpördül, s szembe találja magát azzal a vörös démonnal, aki valahogy észrevétlenül a közelébe férkőzött, hogy mögé osonva ráijeszthessen a gyanútlan elfre. De lehet csak Yath feledkezett bele annyira a zenébe, hogy fel sem tűnt neki a jelenség.
Igyekszik kedvesen elmosolyodni, szerencsére nem egy heves vérmérsékletű nő, könnyen visszanyeri földöntúli nyugodtságát.*
- Üdvözletem, Kisasszony.
*Köszönti a vendéget tartózkodó udvariassággal.*
- Nem tagadom, kissé megijesztett határozott fellépésével.
*Kuncog fel szelíden, igyekezve elrejteni az arcára kiülő pírt.*
- Éppen végeztem, szóval nem látom akadályát, hogy esetleg félrevonuljunk ismerkedni.
*A zenészekre pillant, s elkapja Fendronn csalódott ábrázatát, de azért azt is észreveszi, hogy a pimasz lantos szemtelenül végigmérte újdonsült társaságát.*
- Folytassátok nélkülem.
*Szól oda nekik, majd immár minden figyelmét a vörös szépségnek szenteli, aki, legyünk őszinték, igéző jelenség még itt a Sellőház díszes falai között is.*
- Kezdésnek akár meg is ihatunk valamit, ha nem bánja, kellemesebb úgy ismerkedésbe kezdeni. Az első körre a vendégem.
*Kacsint rá pajkosan csillogó szemekkel, de mielőtt bármerre elindulna, türelmesen megvárja a választ. Nagylelkű felajánlását a démon annak köszönheti, hogy Yath nem látta még itt, sem a környéken, így feltételezi, hogy először járhat erre. Az újonnan érkezők pedig sokszor bizonytalannak érzik magukat a sellő hangos fényeiben, s elkél nekik egy kis kezdőlökés. Bár az előtte álló nő jelenleg mindennek tűnik, de elveszettnek és bizonytalannak egyáltalán nem.*
*Keserű mosollyal nyugtázza, hogy Vyl ezúttal nem fog csatlakozni hozzá, fontosabb dolga is akad.*
- Persze, megértem, menj csak.
*Simítja meg kedvesen még egyszer utoljára a nő karját, mielőtt az egy meleg öleléssel elbúcsúzik.*
- Lesz még alkalmunk együtt énekelni.
*Kacsint ő is a távozó Sellő felé, majd egy jóleső sóhajtással fordul vissza a szerény zenekar felé. Ha nem is tartott sokáig ez a kis szösszenet Vyllel, azért jól esett finom lelkének.*
//Vörös és Fekete//
//Redissaeana//
*Éppen befejez egy újabb, hangulatfokozó könnyed dalocskát, s megfordul, hogy lantját letéve kicsit kifújhassa magát, pihentesse megerőltetett hangszálait, amikor megérzi a vállán az idegen kezeket. Váratlanul éri ez az aljas módon támadó érintés, s ezt teste is jelzi egy ijedt összerezzenésben, s épp hogy sikerül elnyomnia magában a reflexszerűen feltörni készülő sikolyt. Gyorsan megpördül, s szembe találja magát azzal a vörös démonnal, aki valahogy észrevétlenül a közelébe férkőzött, hogy mögé osonva ráijeszthessen a gyanútlan elfre. De lehet csak Yath feledkezett bele annyira a zenébe, hogy fel sem tűnt neki a jelenség.
Igyekszik kedvesen elmosolyodni, szerencsére nem egy heves vérmérsékletű nő, könnyen visszanyeri földöntúli nyugodtságát.*
- Üdvözletem, Kisasszony.
*Köszönti a vendéget tartózkodó udvariassággal.*
- Nem tagadom, kissé megijesztett határozott fellépésével.
*Kuncog fel szelíden, igyekezve elrejteni az arcára kiülő pírt.*
- Éppen végeztem, szóval nem látom akadályát, hogy esetleg félrevonuljunk ismerkedni.
*A zenészekre pillant, s elkapja Fendronn csalódott ábrázatát, de azért azt is észreveszi, hogy a pimasz lantos szemtelenül végigmérte újdonsült társaságát.*
- Folytassátok nélkülem.
*Szól oda nekik, majd immár minden figyelmét a vörös szépségnek szenteli, aki, legyünk őszinték, igéző jelenség még itt a Sellőház díszes falai között is.*
- Kezdésnek akár meg is ihatunk valamit, ha nem bánja, kellemesebb úgy ismerkedésbe kezdeni. Az első körre a vendégem.
*Kacsint rá pajkosan csillogó szemekkel, de mielőtt bármerre elindulna, türelmesen megvárja a választ. Nagylelkű felajánlását a démon annak köszönheti, hogy Yath nem látta még itt, sem a környéken, így feltételezi, hogy először járhat erre. Az újonnan érkezők pedig sokszor bizonytalannak érzik magukat a sellő hangos fényeiben, s elkél nekik egy kis kezdőlökés. Bár az előtte álló nő jelenleg mindennek tűnik, de elveszettnek és bizonytalannak egyáltalán nem.*
3123. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-23 00:44:48
Üzenet elküldve: 2020-04-23 00:44:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Yathlanae//
*Redinnek piszkosul rég volt már része igazán élvezetes kalandban - szinte már éhezik egy igazán jól sikerülő este után. Tagjait kissé lomhának érzi, feje kótyagos már, hisz egész nap csak fel és alá mászkált a környéken, kimerítette a harc a múlt árnyaival szemben, mik újra meg újra megkörnyékezték elméjét. De most mindez nem számít. Most itt van. Szinte épp előtte a Sellőház kellemet sejtető ajtaja. Nem feltétlen tudná megmondani, hogy is került ide pontosan. Talán már a tudatalattija is sikít egy kis lazításért. Boldog megelégedés árad szét ereiben, ahogy lenyomja a kilincset. A beltérbe lépve rögtön sokkal kellemesebben érzi magát. Sosem szeretett túl sokáig szabadtéren lenni. Tekintete lassan, szórakozottan vizslatja eme díszes kompániát, ami összesereglett ezen a sejtelmes estén. Úgy érzi, reménytelen, hogy találjon bármi kedvére való falatot, szinte már el is szorul a szíve, kezdi reményét veszteni. Ám ekkor egy váratlan dolog tolakodik látómezejébe. Egy hosszú, fekete hajzuhatag. Felszisszen. Mindig is ez volt a gyengéje, kár is volna tagadni, sosem volna képes ellenállni egy ilyen csábító jelenségnek. Ahogy fokozatosan lopni kezdi a távolságot kettejük közt egyre inkább ellepi egy kellemes bizsergés minden porcikáját, tagjaiba új erő költözik, csontjait könnyednek, rugalmasnak érzi. Egyre jobban szemrevételezi ezt a nőt, aki valójában inkább jelenség számba megy, s percről percre jobban kiabál fejében a felébredő ösztönök oroszlánjának harcra hívó parancsa. A zsákmányt immár kiszemelte. Könnyű préda lesz. Csupán be kell cserkészni. A hölgy mögé lép, karcsú ujjai apró, marásra készülő kígyókként vállára fonódnak, s könnyeden, mégis határozottan megszorítják a kecses test eme lágyan ívelő részét. Szája széles, bájosnak szánt mosolyra húzódik, de a szemében lobogó tűz egészen más kifejezést csempészik vonásaira.*
- Szervusz Kedves! Olybá tűnik, unalmas perceken mész keresztül. Esetleg lenne kedved izgalmasabban múlatni az időt ezen a csodás, bódító illatokkal átitatott estén?
*Redinnek piszkosul rég volt már része igazán élvezetes kalandban - szinte már éhezik egy igazán jól sikerülő este után. Tagjait kissé lomhának érzi, feje kótyagos már, hisz egész nap csak fel és alá mászkált a környéken, kimerítette a harc a múlt árnyaival szemben, mik újra meg újra megkörnyékezték elméjét. De most mindez nem számít. Most itt van. Szinte épp előtte a Sellőház kellemet sejtető ajtaja. Nem feltétlen tudná megmondani, hogy is került ide pontosan. Talán már a tudatalattija is sikít egy kis lazításért. Boldog megelégedés árad szét ereiben, ahogy lenyomja a kilincset. A beltérbe lépve rögtön sokkal kellemesebben érzi magát. Sosem szeretett túl sokáig szabadtéren lenni. Tekintete lassan, szórakozottan vizslatja eme díszes kompániát, ami összesereglett ezen a sejtelmes estén. Úgy érzi, reménytelen, hogy találjon bármi kedvére való falatot, szinte már el is szorul a szíve, kezdi reményét veszteni. Ám ekkor egy váratlan dolog tolakodik látómezejébe. Egy hosszú, fekete hajzuhatag. Felszisszen. Mindig is ez volt a gyengéje, kár is volna tagadni, sosem volna képes ellenállni egy ilyen csábító jelenségnek. Ahogy fokozatosan lopni kezdi a távolságot kettejük közt egyre inkább ellepi egy kellemes bizsergés minden porcikáját, tagjaiba új erő költözik, csontjait könnyednek, rugalmasnak érzi. Egyre jobban szemrevételezi ezt a nőt, aki valójában inkább jelenség számba megy, s percről percre jobban kiabál fejében a felébredő ösztönök oroszlánjának harcra hívó parancsa. A zsákmányt immár kiszemelte. Könnyű préda lesz. Csupán be kell cserkészni. A hölgy mögé lép, karcsú ujjai apró, marásra készülő kígyókként vállára fonódnak, s könnyeden, mégis határozottan megszorítják a kecses test eme lágyan ívelő részét. Szája széles, bájosnak szánt mosolyra húzódik, de a szemében lobogó tűz egészen más kifejezést csempészik vonásaira.*
- Szervusz Kedves! Olybá tűnik, unalmas perceken mész keresztül. Esetleg lenne kedved izgalmasabban múlatni az időt ezen a csodás, bódító illatokkal átitatott estén?
3122. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-22 22:24:26
Üzenet elküldve: 2020-04-22 22:24:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Beluntina és Rendor//
*Amikor felismeri a feléje közeledő alakot egy pillanatig megszűnik a szíve dobogni a feszült izgalomtól és valami számára megnevezhetetlen görcsös érzéstől a mellkasa köré fonódva. A kívánságokra enyhén megforgatja a szemét, hiszen mindig is realista volt nem pedig egy álmodozó kisasszony, ahogy jelenleg megszólították. ~A kívánságok a mesékben válnak, csak valóra. ~ gondolja magában, bár nem is igazán tudja, hogyan máshogy mondhatták volna azt, hogy a férfi azt tesz vele amit, csak Bel szeretne a lepedők közötti tornában. *
- Felejtse el, kérem a kisasszonyt és tegezzen! Mostanra, úgy érzem magam a rengeteg kisasszonytól, mint egy karót nyelt lekezelő, nem is tudom mi. Tegeződjünk inkább. Beluntina vagyok, de hívj csak Belnek. Ne ácsorogj ott, ülj le nyugodtan! *mosolyogva int a vele szemben lévő szék felé, ami enyhén a sajátja felé fordul, így ha leül a férfi, akit még mindig piszkosan jóképűnek talál, hogy beleremeg a teste, akkor pont eltudja kapni a pillantását, de könnyedén végig is futtathatja a karját a nő bármely testrészén. *
- Hallottam, hogy most vettek fel. Nem tudom, milyen errefelé a többi vendég, de nyugodtan legyél, csak önmagad elég rád nézni és bárki elalél. Szerintem akkor a személyiségeddel sem lehet semmi gond. Szóval a lényeg az, hogy nem vagyok az a fajta nő, aki megakarja az élete minden pillanatát beteges tökéletességgel szervezni, ezért még a férfiakat is irányítja, hogy egyáltalán mit mondjanak neki. Ne izgulj, nagy a szám azonban ez a munkanapod könnyű lesz. Egyszerűen légy önmagad! *Kacsint a mondandója végén a másikra és elgondolkozik vajon az mennyire fogja ezek után eszelősnek gondolni, de Bel egyszerűen, csak ilyen. Mindig is a száján volt minden gondolata aztán, már a levegőben szavak ezreiként száguldottak tova. *
3121. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-22 21:44:46
Üzenet elküldve: 2020-04-22 21:44:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Rosszalkodjunk!//
*Másnap reggel, mikor felébred, odakintről eső csapkodásának a hangja üti meg a fülét. Kissé még kótyagos, s emiatt nem is kel ki rögtön a meleg és kényelem nyújtotta ágyból. Csak hosszú percek múltán szánja rá magát a felkelésre. A mosdótál tükörsima vízében nézi meg magát. Arcán még látszódnak az álmosság nyomai. Kezét a vízbe mártva frissíti fel bőrét, s ebben még a szappan is segítségére van. Bár nem lehet azt mondani, hogy túlzottan koszos lenne, sőt. S aztán dolga végeztével megtörölközik. ~Micsoda hely ez. Csodálatos, kényeztető. Már ha nem zavarják meg az elf nyugalmát a hangoskodó részegek.~ Erre el is mosolyodik, s szívesen emlékszik vissza az előző esti eseményekre, bár egyáltalán nem amiatt, mert örömét leli abban, hogy a Sellőház nyakára hozta a részeg társaságot. Ha minden igaz, sikerült tisztázni a kellemetlenségeket. Haját kicsit rendbe szedi, s a csörgőkígyó bőréből készített kis gyűrűket, amivel varkocsait fogja össze, kicsit megigazítgatja. Ha készen van, felölti kabátját, s jó kedvvel lép ki a szobából. Az ajtót bezárja maga után, s megindul a lépcsőn lefelé, melyen a vörös szőnyeg amolyan előkelő kastély érzetét kelti Dhoriszban.*
- Jó reggelt.* Szól a pultnál mosolygósan, ha áll mögötte valaki. Ha nem, a kulcsot zsebre téve helyet foglal az egyik bársonyszékben, mely megint csak egy kastélyra emlékezteti.*
*Másnap reggel, mikor felébred, odakintről eső csapkodásának a hangja üti meg a fülét. Kissé még kótyagos, s emiatt nem is kel ki rögtön a meleg és kényelem nyújtotta ágyból. Csak hosszú percek múltán szánja rá magát a felkelésre. A mosdótál tükörsima vízében nézi meg magát. Arcán még látszódnak az álmosság nyomai. Kezét a vízbe mártva frissíti fel bőrét, s ebben még a szappan is segítségére van. Bár nem lehet azt mondani, hogy túlzottan koszos lenne, sőt. S aztán dolga végeztével megtörölközik. ~Micsoda hely ez. Csodálatos, kényeztető. Már ha nem zavarják meg az elf nyugalmát a hangoskodó részegek.~ Erre el is mosolyodik, s szívesen emlékszik vissza az előző esti eseményekre, bár egyáltalán nem amiatt, mert örömét leli abban, hogy a Sellőház nyakára hozta a részeg társaságot. Ha minden igaz, sikerült tisztázni a kellemetlenségeket. Haját kicsit rendbe szedi, s a csörgőkígyó bőréből készített kis gyűrűket, amivel varkocsait fogja össze, kicsit megigazítgatja. Ha készen van, felölti kabátját, s jó kedvvel lép ki a szobából. Az ajtót bezárja maga után, s megindul a lépcsőn lefelé, melyen a vörös szőnyeg amolyan előkelő kastély érzetét kelti Dhoriszban.*
- Jó reggelt.* Szól a pultnál mosolygósan, ha áll mögötte valaki. Ha nem, a kulcsot zsebre téve helyet foglal az egyik bársonyszékben, mely megint csak egy kastélyra emlékezteti.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5204-5223