Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 177 (3521. - 3540. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
3540. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-30 11:00:37
Üzenet elküldve: 2020-07-30 11:00:37
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
// Aranyos vagy //
*Kíváncsisággal szemléli az aranyozott szín eltávolítását célzó műveleteket, eddig még csak a szappant próbálta, de immár nyugodt, hogy ez mással se működik. Mikor az olajjal kezdi el kenegetni, arra a jelenetre felnevet.*
- Adjak tüzet öregem? *Csapkodja az öklével az asztalt nevetés közben.*
-Most azt veted a szememre, hogy jól szórakozom? Hát itt nem az a cél? *Ölt nyelvet a másikra és lehuppan az ágyra, mert kezdi már fárasztani ez a nagy igyekezet, amit a férfi mutat.*
-Engem nem zavarna, ha nevetnél, nem vagyok olyan keserű ám! *Húzza tovább a kötelet a másik bosszúságára.*
-Mocskos perszóna? Így se hívtak még. Milyen udvariatlan vagy, nézzünk oda… azt hittem, aki egy ilyen helyen dolgozok kedvesebb a nőkkel. *Húzza el a száját. Ezt követően a férfi elviharzik a szobából, amit az idegességnek tud be, bár nem érti minek ennyit ugrálni e miatt. Elhever az ágyon és kinyújtóztatja a tagjait, amíg a másik futkorászik. Egy idő után valaki kopog az ajtón. Az iménti viselkedése miatt meglehetősen meglepett, mikor a férfit látja visszatérni, már azt hitte egy szobalány jött. Mikor Rendor belefog a mondandójába ő felül az ágy szélére és az állát megtámasztva két öklén, nagy kislányos szemekkel hallgatja, közben nagyokat pislogva.*
-Nem, hogy örülnél a végeredménynek, úgy látom csalódott vagy. Egy férfinek sose lehet jót tenni. *Mondja morogva az orra alá, ekkor pedig egy termetesebb szütyő landol a kezei között. A hajtincs dolgában persze viccelt, de úgy fest, a férfi véresen komolyan gondolta és le is perkálta a kezébe a nagyzolva kiszabott plusz kétszáz aranyat, így nincs mit tenni. Ő nincs maga ellen, így vállat von, leteszi maga mellé a szütyőt és előveszi a csizmájában dugdosott tőrt. Így felfedi a fegyvert, teljesen öntudatlanul is, majd levág egy nagyobb aranyszínű tincset és leteszi az asztalra, majd a tőrt visszacsúsztatja a helyére.*
-Akkor tessék. *Így a korábban megbeszélt üzletet le is tudták.*
-Ami a bocsánatkérést illeti, eltekintek tőle. *Adja tudtára szóban nagyvonalúságát.*
-Viszont azt mondtad sellő vagy igaz? Tehát ki lehet bérelni téged? Mennyi a díjad? *Szélesedik a mosoly az arcán, amelyből szinte sugárzik, hogy ennek nem lesz jó vége.*
*Kíváncsisággal szemléli az aranyozott szín eltávolítását célzó műveleteket, eddig még csak a szappant próbálta, de immár nyugodt, hogy ez mással se működik. Mikor az olajjal kezdi el kenegetni, arra a jelenetre felnevet.*
- Adjak tüzet öregem? *Csapkodja az öklével az asztalt nevetés közben.*
-Most azt veted a szememre, hogy jól szórakozom? Hát itt nem az a cél? *Ölt nyelvet a másikra és lehuppan az ágyra, mert kezdi már fárasztani ez a nagy igyekezet, amit a férfi mutat.*
-Engem nem zavarna, ha nevetnél, nem vagyok olyan keserű ám! *Húzza tovább a kötelet a másik bosszúságára.*
-Mocskos perszóna? Így se hívtak még. Milyen udvariatlan vagy, nézzünk oda… azt hittem, aki egy ilyen helyen dolgozok kedvesebb a nőkkel. *Húzza el a száját. Ezt követően a férfi elviharzik a szobából, amit az idegességnek tud be, bár nem érti minek ennyit ugrálni e miatt. Elhever az ágyon és kinyújtóztatja a tagjait, amíg a másik futkorászik. Egy idő után valaki kopog az ajtón. Az iménti viselkedése miatt meglehetősen meglepett, mikor a férfit látja visszatérni, már azt hitte egy szobalány jött. Mikor Rendor belefog a mondandójába ő felül az ágy szélére és az állát megtámasztva két öklén, nagy kislányos szemekkel hallgatja, közben nagyokat pislogva.*
-Nem, hogy örülnél a végeredménynek, úgy látom csalódott vagy. Egy férfinek sose lehet jót tenni. *Mondja morogva az orra alá, ekkor pedig egy termetesebb szütyő landol a kezei között. A hajtincs dolgában persze viccelt, de úgy fest, a férfi véresen komolyan gondolta és le is perkálta a kezébe a nagyzolva kiszabott plusz kétszáz aranyat, így nincs mit tenni. Ő nincs maga ellen, így vállat von, leteszi maga mellé a szütyőt és előveszi a csizmájában dugdosott tőrt. Így felfedi a fegyvert, teljesen öntudatlanul is, majd levág egy nagyobb aranyszínű tincset és leteszi az asztalra, majd a tőrt visszacsúsztatja a helyére.*
-Akkor tessék. *Így a korábban megbeszélt üzletet le is tudták.*
-Ami a bocsánatkérést illeti, eltekintek tőle. *Adja tudtára szóban nagyvonalúságát.*
-Viszont azt mondtad sellő vagy igaz? Tehát ki lehet bérelni téged? Mennyi a díjad? *Szélesedik a mosoly az arcán, amelyből szinte sugárzik, hogy ennek nem lesz jó vége.*
3539. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-29 13:35:31
Üzenet elküldve: 2020-07-29 13:35:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Aranyos vagy //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A lány nyugodtan tud dolgozni a férfin, mivel az szinte megnémul. A folyamat végeztével egy ideig még szemléli az eredményt, amíg a másik a táskájával szerencsétlenkedik. Végül azért csak oda megy segíteni neki. Mohó pillantásokat vett a táska tartalmára, de semi olyasmi sincs benne, ami érdekelhetné. Néhány ruhanemű, ami nyomába sem érhet az itteni lányok puccos viseletéhez. Mepillant pár erszényt is, de azokban sejtése szerint pénz lehet, szóval arra sem fordít különösebben nagyobb figyelmet. A kesztyűk sem indítják be a fantáziáját pedig könnyíthetne az életén, ha kicsit gondolkodni is kezdene. Amint nincs rá szüksége a mosdó tál felé indul el. Benedvesíti és dörzsölgeti, de semmi.*
- Dörzsölöm. Hol is van az a szappan?* Forgatja a fejét és amikor megpillantja abból is ken fel rá egy kicsit. Semmi hatása sincs. Még csak annyi sem, hogy a keze vagy más aranyszínűvé válna. Közben persze a lány gúnyos hangon adja alá a lovat.*
- Megállj, mert akkor is le fogom én ezt mosni.* Mondja kicsit dühösen és nagyot köp a tenyerébe. Saját nyálával is elkezdi dörzsölgetni egy ponton hátha az oldaná. Hiába, de még mindig nem adja fel.*
- Olaj?* Azzal már nyúl is az egyik lámpás felé, hogy abból is töltsön egy kicsit a kezére. A forró leveses ötletre nagyon csúnyán néz a másikra, miközben az olajat dörzsölgeti.*
- Valaki itt nagyon jó kedvében van. Mindjárt én is nevetni fogok.* Végül az olajas próbálkozást is feladja, amivel csak annyit ér el, hogy jó csúszós lett a szerszáma. Kénytelen megint mosni az egészet. A gúnyolódás ezzel még nem is ért véget. Kérdésére YIlanda úgy tesz, mintha tényleg el akarná árulni az ellenszerét az aranyozásnak. Rendor hát hegyezi a fülét. ~ Kék bájital? Talán még működhet is. Majd veszek valahonnan. ~ Kezd el rögtön ezen gondolkodni, de aztán jól átvágják a végére.*
- Igen az avagy. Mocskos perszóna.* Azzal belenyúl a zsebébe és oda dobja neki az erszényét, majd aztán kiviharzik a szobából.*
// Leviharzás a pultba //
* Sebesen hagyja maga mögött a szobát és a pult felé igyekszik. Aki ránéz láthatja, hogy fel van dúlva, meg mintha valaki arannyal összehányta volna a felsőjét. A pultban motoszkál egy kicsit az üres üvegek között. Aztán az egyiket felkapva vissza indul az emeletre.*
// Rendor szobája //
* Beviharzik a szobájába és magára zárja az ajtót. Az üveget veszi a kezébe, amiben már csak talán egy fél kortynyi szesz maradt. Az üveg tartalmát egy kis kendőre borítja és azzal kezdi el dörzsölgetni aranyló bőrének egy kis részét.~ A szesz az majd leoldja. A szesz mindent leold ~ Nagy reményeket fűz hozzá, de alapos dörzsölgetés után sem történik semmi. Aranyló bőrével nincs baja csak azzal, hogy most nagyon csúnyán pofára esett. ~ A fene egye meg! ~ Okolja persze rögtön YIlandát, pedig ő volt a marha. Öreg mestere szavai jutnak az eszébe. ~" Viselnünk kell tetteink következményét és aztán tanulni belőle.~ Nagy sóhajt majd aztán belekotor a fiókos szekrényébe. Egy másik erszényt kapar belőle elő. Lecseréli mocskos ingét is, mert csak nem járkálhat abban. Aztán szépen becsukja a szobáját és visszasétál YIlához.*
// Újra YIlandánál //
* Bekopog és, ha nincs zárva, akkor benyit. Amint újra bent van neki is kezd a mondandójának. Idegesen toporog egy kicsit, de aztán belevág.*
- Hát én ööö... nyertél. Elnézésedet akarom kérni a viselkedésem miatt. Azt hittem szélhámos vagy. Vagyis még mindig ezt gondolom rólad, mivel nem tudok rájönni, hogy miképpen csináltad ezt itt lent. Egy biztos, hogy nem kis pályás vagy. Akárhogy is legyen, de a fogadást nem szegted meg szóval így jártam. Lent tettem egy könnyelmű igeértett, hogy akár a lábaid elé vetem magam és úgy kérek bocsánatot. Ha nagyon szeretnéd megteszem. Én nem a levegőbe beszélek. De akárhogy is legyen előtte még ezt odaadom.* Azzal a lány felé dobja az erszényt amiben kétszáz arany lapul. Így most már a mai nap YIlanda Hyths kereken 350 arannyal lett gazdagabb
.*
- Egy tincset szeretnék a hajadból, ami úgy néz ki, hogy nem trófea, hanem baklövésem emlékeztetője lesz.* Most, hogy ezt lerendezték már csak azt kell kivárnia, hogy mi lesz a felelőtlen ígéretével.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A lány nyugodtan tud dolgozni a férfin, mivel az szinte megnémul. A folyamat végeztével egy ideig még szemléli az eredményt, amíg a másik a táskájával szerencsétlenkedik. Végül azért csak oda megy segíteni neki. Mohó pillantásokat vett a táska tartalmára, de semi olyasmi sincs benne, ami érdekelhetné. Néhány ruhanemű, ami nyomába sem érhet az itteni lányok puccos viseletéhez. Mepillant pár erszényt is, de azokban sejtése szerint pénz lehet, szóval arra sem fordít különösebben nagyobb figyelmet. A kesztyűk sem indítják be a fantáziáját pedig könnyíthetne az életén, ha kicsit gondolkodni is kezdene. Amint nincs rá szüksége a mosdó tál felé indul el. Benedvesíti és dörzsölgeti, de semmi.*
- Dörzsölöm. Hol is van az a szappan?* Forgatja a fejét és amikor megpillantja abból is ken fel rá egy kicsit. Semmi hatása sincs. Még csak annyi sem, hogy a keze vagy más aranyszínűvé válna. Közben persze a lány gúnyos hangon adja alá a lovat.*
- Megállj, mert akkor is le fogom én ezt mosni.* Mondja kicsit dühösen és nagyot köp a tenyerébe. Saját nyálával is elkezdi dörzsölgetni egy ponton hátha az oldaná. Hiába, de még mindig nem adja fel.*
- Olaj?* Azzal már nyúl is az egyik lámpás felé, hogy abból is töltsön egy kicsit a kezére. A forró leveses ötletre nagyon csúnyán néz a másikra, miközben az olajat dörzsölgeti.*
- Valaki itt nagyon jó kedvében van. Mindjárt én is nevetni fogok.* Végül az olajas próbálkozást is feladja, amivel csak annyit ér el, hogy jó csúszós lett a szerszáma. Kénytelen megint mosni az egészet. A gúnyolódás ezzel még nem is ért véget. Kérdésére YIlanda úgy tesz, mintha tényleg el akarná árulni az ellenszerét az aranyozásnak. Rendor hát hegyezi a fülét. ~ Kék bájital? Talán még működhet is. Majd veszek valahonnan. ~ Kezd el rögtön ezen gondolkodni, de aztán jól átvágják a végére.*
- Igen az avagy. Mocskos perszóna.* Azzal belenyúl a zsebébe és oda dobja neki az erszényét, majd aztán kiviharzik a szobából.*
// Leviharzás a pultba //
* Sebesen hagyja maga mögött a szobát és a pult felé igyekszik. Aki ránéz láthatja, hogy fel van dúlva, meg mintha valaki arannyal összehányta volna a felsőjét. A pultban motoszkál egy kicsit az üres üvegek között. Aztán az egyiket felkapva vissza indul az emeletre.*
// Rendor szobája //
* Beviharzik a szobájába és magára zárja az ajtót. Az üveget veszi a kezébe, amiben már csak talán egy fél kortynyi szesz maradt. Az üveg tartalmát egy kis kendőre borítja és azzal kezdi el dörzsölgetni aranyló bőrének egy kis részét.~ A szesz az majd leoldja. A szesz mindent leold ~ Nagy reményeket fűz hozzá, de alapos dörzsölgetés után sem történik semmi. Aranyló bőrével nincs baja csak azzal, hogy most nagyon csúnyán pofára esett. ~ A fene egye meg! ~ Okolja persze rögtön YIlandát, pedig ő volt a marha. Öreg mestere szavai jutnak az eszébe. ~" Viselnünk kell tetteink következményét és aztán tanulni belőle.~ Nagy sóhajt majd aztán belekotor a fiókos szekrényébe. Egy másik erszényt kapar belőle elő. Lecseréli mocskos ingét is, mert csak nem járkálhat abban. Aztán szépen becsukja a szobáját és visszasétál YIlához.*
// Újra YIlandánál //
* Bekopog és, ha nincs zárva, akkor benyit. Amint újra bent van neki is kezd a mondandójának. Idegesen toporog egy kicsit, de aztán belevág.*
- Hát én ööö... nyertél. Elnézésedet akarom kérni a viselkedésem miatt. Azt hittem szélhámos vagy. Vagyis még mindig ezt gondolom rólad, mivel nem tudok rájönni, hogy miképpen csináltad ezt itt lent. Egy biztos, hogy nem kis pályás vagy. Akárhogy is legyen, de a fogadást nem szegted meg szóval így jártam. Lent tettem egy könnyelmű igeértett, hogy akár a lábaid elé vetem magam és úgy kérek bocsánatot. Ha nagyon szeretnéd megteszem. Én nem a levegőbe beszélek. De akárhogy is legyen előtte még ezt odaadom.* Azzal a lány felé dobja az erszényt amiben kétszáz arany lapul. Így most már a mai nap YIlanda Hyths kereken 350 arannyal lett gazdagabb
.*- Egy tincset szeretnék a hajadból, ami úgy néz ki, hogy nem trófea, hanem baklövésem emlékeztetője lesz.* Most, hogy ezt lerendezték már csak azt kell kivárnia, hogy mi lesz a felelőtlen ígéretével.*
3538. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-29 08:11:57
Üzenet elküldve: 2020-07-29 08:11:57
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
// Aranyos vagy //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Tisztában van vele, hogy a felvett póz nem kicsit dobhat a férfi egoján, így kaphat a fejére még abból a gúnyolódásból, amiben eddig is része volt, ám semmi. Először meglepődik, ám később azért eszébe jut, hogy pont olyan pozícióban van, hogy akár egy pillanat alatt véget vethetne a sellő pályafutásának. Amennyiben pedig gúnyolódós kedvében találja, még a végén valami egészen nevetséges rajzot vagy pacát is otthagyhat a férfi bőrén, aminek nem igazán örülne. Így valóban a legbölcsebb választás, hogy csendben marad, míg a művelet tart. Míg pedig a férfi a végeredményt szemléli, ő maga a kesztyűje után kutat nagy hévvel, mert nem szeretne mindent összefogdosni maga körül és magán. A férfi segítségéért nagyon hálás látszólag is, a táska megrögzött és ellenszenves viselkedését bosszantónak találja.*
-Egy kesztyű kéne, van egy fehér pár a táskában. *Ad némi útmutatást, mikor pedig a férfi felhajtja a fedelét, először, néhány apró szütyő tűnik fel az egyik végében, gondosan egymás mellé helyezve, mellettük pedig a fehérneműk közé be van gyűrve valami egészen fehér. A trikók meg a nadrágok egészen kopott barna színben tetszelegnek, de a kesztyűk még egészen újak, ez látszik. Az egyiken arany foltok is megfigyelhetők, amikor a nő kiemeli, ám visszarakja mert a másik fele kell neki. Az csak, mintha belül lenne olyan. Nyomban rá is húzza a még mindig fénylő kacsójára.*
-Így ni! Most már csak várnom kell. *Jelenti ki, mert még nem volt alkalma lemérni meddig tart a hatás, de egy idő után magától elmúlik, azt már észrevette. Úgy véli a férfi egészen nyugodtan viselte, hogy így összekente aranyszínűre, ám csak ez után döbben rá miért. ~Jogos, ha festék lenne simán lemoshatnád. ~ Bazsalyog maga elé először, majd követi a férfit a próbálkozás helyszínére.*
-Dörzsöld meg egy kicsit jobban. Használj szappant is! *Még biztatja is, bár látszik rajta, csak gúnyolódik és veszettül élvezi a helyzetet.*
-De lehet hogy nyállal vagy olajjal lejön, Én a helyedben még arra is rápróbálnék. Sőt! *Szöknek fel a szemöldökei, de lassan látszik már nem bírja ki nevetés nélkül.*
-Azt hallottam, a forró paradicsom levest is szokták tisztításra használni, biztos csak bele kell lógatni pár órát. *Von vállat.*
-Megvárom. *Tárja szét a karjait fennhéjázó tekintettel.*
-Hát… *Néz körbe, mintha arra számítana, hogy a falnak is füle van, majd odasúgja.*
-Csak neked elárulom. *Még a szekrény felé sandít, csak a hatás kedvéért majd folytatja.*
-Meg kell inni egy kék varázsitalt, majd háromszor körbe fordulsz, kettőt csapsz a jobb hátsódra és hangosan elkiáltod magad, hogy ÉNE GYIDIÓTAV AGYOK! *Hangosan felnevet, mert ez már neki is sok és összegörnyedve törölgeti a könnyeit a kesztyűbe.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Tisztában van vele, hogy a felvett póz nem kicsit dobhat a férfi egoján, így kaphat a fejére még abból a gúnyolódásból, amiben eddig is része volt, ám semmi. Először meglepődik, ám később azért eszébe jut, hogy pont olyan pozícióban van, hogy akár egy pillanat alatt véget vethetne a sellő pályafutásának. Amennyiben pedig gúnyolódós kedvében találja, még a végén valami egészen nevetséges rajzot vagy pacát is otthagyhat a férfi bőrén, aminek nem igazán örülne. Így valóban a legbölcsebb választás, hogy csendben marad, míg a művelet tart. Míg pedig a férfi a végeredményt szemléli, ő maga a kesztyűje után kutat nagy hévvel, mert nem szeretne mindent összefogdosni maga körül és magán. A férfi segítségéért nagyon hálás látszólag is, a táska megrögzött és ellenszenves viselkedését bosszantónak találja.*
-Egy kesztyű kéne, van egy fehér pár a táskában. *Ad némi útmutatást, mikor pedig a férfi felhajtja a fedelét, először, néhány apró szütyő tűnik fel az egyik végében, gondosan egymás mellé helyezve, mellettük pedig a fehérneműk közé be van gyűrve valami egészen fehér. A trikók meg a nadrágok egészen kopott barna színben tetszelegnek, de a kesztyűk még egészen újak, ez látszik. Az egyiken arany foltok is megfigyelhetők, amikor a nő kiemeli, ám visszarakja mert a másik fele kell neki. Az csak, mintha belül lenne olyan. Nyomban rá is húzza a még mindig fénylő kacsójára.*
-Így ni! Most már csak várnom kell. *Jelenti ki, mert még nem volt alkalma lemérni meddig tart a hatás, de egy idő után magától elmúlik, azt már észrevette. Úgy véli a férfi egészen nyugodtan viselte, hogy így összekente aranyszínűre, ám csak ez után döbben rá miért. ~Jogos, ha festék lenne simán lemoshatnád. ~ Bazsalyog maga elé először, majd követi a férfit a próbálkozás helyszínére.*
-Dörzsöld meg egy kicsit jobban. Használj szappant is! *Még biztatja is, bár látszik rajta, csak gúnyolódik és veszettül élvezi a helyzetet.*
-De lehet hogy nyállal vagy olajjal lejön, Én a helyedben még arra is rápróbálnék. Sőt! *Szöknek fel a szemöldökei, de lassan látszik már nem bírja ki nevetés nélkül.*
-Azt hallottam, a forró paradicsom levest is szokták tisztításra használni, biztos csak bele kell lógatni pár órát. *Von vállat.*
-Megvárom. *Tárja szét a karjait fennhéjázó tekintettel.*
-Hát… *Néz körbe, mintha arra számítana, hogy a falnak is füle van, majd odasúgja.*
-Csak neked elárulom. *Még a szekrény felé sandít, csak a hatás kedvéért majd folytatja.*
-Meg kell inni egy kék varázsitalt, majd háromszor körbe fordulsz, kettőt csapsz a jobb hátsódra és hangosan elkiáltod magad, hogy ÉNE GYIDIÓTAV AGYOK! *Hangosan felnevet, mert ez már neki is sok és összegörnyedve törölgeti a könnyeit a kesztyűbe.*
3537. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-28 15:20:54
Üzenet elküldve: 2020-07-28 15:20:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Aranyos vagy //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Jobb híján kénytelen magának megoldani a vágyak felkeltését. Addig meg a másik öltözködik, de ez idő alatt is megy a heves szócsata. Az lánytól kapott legutolsó nyelvelés eléggé elgondolkodtató számára. Egy pillanatra bele is borzong az amúgy mulatságos gondolatra, hogy ő ki van kötözve azzal az almával. Egyedül az a kis apróság árnyékolja be ezt a kijelentést, hogy csukva az ajtó . Bár badarságnak tűnhet rosszat feltételezni a másikról, azért az agya egyik kis szegletébe csak beférkőzött ez a gondolat. Sok furcsa szörnyetegről hallott már élete során és csak remélni meri, hogy most nem éppen az egyikkel futott össze. ~ Még a végén tényleg valami férfifaló szörnyeteggel kerültem szembe. Finom ízletes sellő hús. Brrr.~ El is hessegeti egyelőre ezt a gondolatot, de azért óvatos marad. Főleg, hogy a vágyai felkeltéséhez ez nem túl jó felfogás. Inkább a lehetséges mellek helyére koncentrál még, ha látni nem is látja őket. Egyelőre ez elég is. A dicséret is csak jól jön a görcsoldásban. Neki is látnak, de sajnos a lágy női kezek érintése helyet inkább megdöbbentik, amire a férfiassága lankadni kezd. Muszáj cselekednie, így hát rögtön neki is lát a dolognak. YIlanda meg szépen félre érti azt amit Rendor mond. Lényegében bele is egyezik a popsi markolásba, bár igazából az engedélye nélkül is megtette volna, de így mégis csak könnyebb.*
- Igazán együtt műkö...* Kezd bele egy újabb érlelődésbe, de torkán akad a szó, amikor az aranyló kezek a ruháját érintik. Döbbenten mered az aranyló foltokra. El is kezd tudatosulni benne, hogy talán mégiscsak ő fogja elveszteni a fogadást. A mentegetőző szavakra meg egyszerűen nem is tud mit válaszolni. Csak bólint egyet, hogy tudomásul vette. Mire igazából teljesen észhez tér, akkor térdel elé az aranyhajú. Finom kis kezeivel el is kezdi fogdosni a dagadó furkót, aminek ez a dolog igazán a kedvére van. A sellő meg némán figyeli a jelenetet. Most biztosan tudna érlelődni vele, de valahogy ez nem megy most neki. A művészi alkotás elkészítése nem tart olyan sokáig. Dolga végeztével YIla a táskájával kezd el bíbelődni, de látszólag ez nem megy neki fél kézzel. Rendor egy darabig a végeredményt szemléli, de aztán odalép még mindig fedetlen altestével a másikhoz.*
- Várj segítek!* Mondja és, ha engedik neki, akkor félrehajtja a táska tetejét. Persze nem teljesen jósszándékból teszi ezt. Az a helyzet, hogy kíváncsi a táska tartalmára. Ha úgy van, még a kesztyűt is kiveszi. Attól függ, hogy kéri-e a lány erre. Amint ezzel megvan a mosdótálhoz siet.*
- Mindjárt lemosom ezt a kis aranyló festéket. Engem aztán nem verhetsz át ilyen könnyedén.* Megnedvesíti a kezét és vadul el kezdi dörzsölni az aranyló micsodáját. Ez eltart egy kis ideig mire rájön, hogy nem jön le. Így hát nincs mit tenni felhúzza a nadrágját és fancsali pofával fordul a lány felé.*
- Azt hiszem nyertél. Áruld el, hogy ez miképpen csináltad!* Kéri meg, de már előre sejti, hogy a titok az nem fog előtte feltárulni.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Jobb híján kénytelen magának megoldani a vágyak felkeltését. Addig meg a másik öltözködik, de ez idő alatt is megy a heves szócsata. Az lánytól kapott legutolsó nyelvelés eléggé elgondolkodtató számára. Egy pillanatra bele is borzong az amúgy mulatságos gondolatra, hogy ő ki van kötözve azzal az almával. Egyedül az a kis apróság árnyékolja be ezt a kijelentést, hogy csukva az ajtó . Bár badarságnak tűnhet rosszat feltételezni a másikról, azért az agya egyik kis szegletébe csak beférkőzött ez a gondolat. Sok furcsa szörnyetegről hallott már élete során és csak remélni meri, hogy most nem éppen az egyikkel futott össze. ~ Még a végén tényleg valami férfifaló szörnyeteggel kerültem szembe. Finom ízletes sellő hús. Brrr.~ El is hessegeti egyelőre ezt a gondolatot, de azért óvatos marad. Főleg, hogy a vágyai felkeltéséhez ez nem túl jó felfogás. Inkább a lehetséges mellek helyére koncentrál még, ha látni nem is látja őket. Egyelőre ez elég is. A dicséret is csak jól jön a görcsoldásban. Neki is látnak, de sajnos a lágy női kezek érintése helyet inkább megdöbbentik, amire a férfiassága lankadni kezd. Muszáj cselekednie, így hát rögtön neki is lát a dolognak. YIlanda meg szépen félre érti azt amit Rendor mond. Lényegében bele is egyezik a popsi markolásba, bár igazából az engedélye nélkül is megtette volna, de így mégis csak könnyebb.*
- Igazán együtt műkö...* Kezd bele egy újabb érlelődésbe, de torkán akad a szó, amikor az aranyló kezek a ruháját érintik. Döbbenten mered az aranyló foltokra. El is kezd tudatosulni benne, hogy talán mégiscsak ő fogja elveszteni a fogadást. A mentegetőző szavakra meg egyszerűen nem is tud mit válaszolni. Csak bólint egyet, hogy tudomásul vette. Mire igazából teljesen észhez tér, akkor térdel elé az aranyhajú. Finom kis kezeivel el is kezdi fogdosni a dagadó furkót, aminek ez a dolog igazán a kedvére van. A sellő meg némán figyeli a jelenetet. Most biztosan tudna érlelődni vele, de valahogy ez nem megy most neki. A művészi alkotás elkészítése nem tart olyan sokáig. Dolga végeztével YIla a táskájával kezd el bíbelődni, de látszólag ez nem megy neki fél kézzel. Rendor egy darabig a végeredményt szemléli, de aztán odalép még mindig fedetlen altestével a másikhoz.*
- Várj segítek!* Mondja és, ha engedik neki, akkor félrehajtja a táska tetejét. Persze nem teljesen jósszándékból teszi ezt. Az a helyzet, hogy kíváncsi a táska tartalmára. Ha úgy van, még a kesztyűt is kiveszi. Attól függ, hogy kéri-e a lány erre. Amint ezzel megvan a mosdótálhoz siet.*
- Mindjárt lemosom ezt a kis aranyló festéket. Engem aztán nem verhetsz át ilyen könnyedén.* Megnedvesíti a kezét és vadul el kezdi dörzsölni az aranyló micsodáját. Ez eltart egy kis ideig mire rájön, hogy nem jön le. Így hát nincs mit tenni felhúzza a nadrágját és fancsali pofával fordul a lány felé.*
- Azt hiszem nyertél. Áruld el, hogy ez miképpen csináltad!* Kéri meg, de már előre sejti, hogy a titok az nem fog előtte feltárulni.*
3536. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-27 14:50:47
Üzenet elküldve: 2020-07-27 14:50:47
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//May, Myr, Yath//
*Sejtése beigazolódik, hogy a Sellőben dolgozóknak ingyen lehet fogyasztani bármit. Na jó, hát nyilván csak mértékkel, nehogy torkosnak mondják. Mondjuk nem is az. Örül, hogy új beszélgető társa már olvasott néhány bájitalról. Myr is hallott arról a keverési módról, amit May említ, elméletileg ő is tudja, de egyszer sem kellett még használnia, így abban nem biztos száz százalékosan, hogy alkalmazni is tudná tudását.*
- Igen, van ilyen.* Helyesel kis bólogatással.*
- Bár én még sosem kevertem ki varázserő növelő bájitalt. No majd a boszorkánykonyhában.* Fűzi hozzá mosolyogva, s egy pillanatra még arcán is látni, hogy már várja, hogy ott dolgozhasson. Úgy tűnik, May nem igazán ismeri a növényeket, így sokkal többet nem tud meg a hallucinációt okozó delionról. De mielőtt bármit is reagálhatna, az újonnan megismert Amaz elég durván kiborul, s Myr valahogy azt érzi, ez miatta van. Dermedten bámul a sietősen távozó Amaz után, és kezdi utálni magát. ~Büdös francba! Én csak bajt hoztam ide a Sellőbe. Amaz a második, aki ma feldühödött, ki lesz még vajon?~ Most aztán úgy érzi, hogy ő az okozója minden konfliktusnak. Meg is fogadja, hogy legközelebb nem fog olyasmit kérdezni, ami ennyire bántó lehet. Bár May nagyon kedves hozzá, mégis úgy érzi, hogy hamarosan mindenkit el fog üldözni vagy maga mellől vagy a Sellőből. Pedig tényleg nem rosszindulatból kérdezte. Kezdett minden jóra fordulni, de most megint elromlik a kedve. Fejét is kicsit elfordítja, nagyon közel áll a síráshoz. Nem érti, hogy miért történik vele ilyesmi. A teáját is szinte gépiesen kortyolja. Ráadásul új alak is érkezik a pult mögé, amihez Myrnek végképp semmi kedve. Csak aprót biccent Yath felé, az sem különösebben érdekli, hogy kíváncsiak rá. Még a nevét sem árulja el, de rossz hangulata egyáltalán nem Yath ellen szól. Sokkal inkább maga ellen. Főleg haragja. Legszívesebben most behúzódna egy sarokba, hogy jól kisírhassa magát.*
*Sejtése beigazolódik, hogy a Sellőben dolgozóknak ingyen lehet fogyasztani bármit. Na jó, hát nyilván csak mértékkel, nehogy torkosnak mondják. Mondjuk nem is az. Örül, hogy új beszélgető társa már olvasott néhány bájitalról. Myr is hallott arról a keverési módról, amit May említ, elméletileg ő is tudja, de egyszer sem kellett még használnia, így abban nem biztos száz százalékosan, hogy alkalmazni is tudná tudását.*
- Igen, van ilyen.* Helyesel kis bólogatással.*
- Bár én még sosem kevertem ki varázserő növelő bájitalt. No majd a boszorkánykonyhában.* Fűzi hozzá mosolyogva, s egy pillanatra még arcán is látni, hogy már várja, hogy ott dolgozhasson. Úgy tűnik, May nem igazán ismeri a növényeket, így sokkal többet nem tud meg a hallucinációt okozó delionról. De mielőtt bármit is reagálhatna, az újonnan megismert Amaz elég durván kiborul, s Myr valahogy azt érzi, ez miatta van. Dermedten bámul a sietősen távozó Amaz után, és kezdi utálni magát. ~Büdös francba! Én csak bajt hoztam ide a Sellőbe. Amaz a második, aki ma feldühödött, ki lesz még vajon?~ Most aztán úgy érzi, hogy ő az okozója minden konfliktusnak. Meg is fogadja, hogy legközelebb nem fog olyasmit kérdezni, ami ennyire bántó lehet. Bár May nagyon kedves hozzá, mégis úgy érzi, hogy hamarosan mindenkit el fog üldözni vagy maga mellől vagy a Sellőből. Pedig tényleg nem rosszindulatból kérdezte. Kezdett minden jóra fordulni, de most megint elromlik a kedve. Fejét is kicsit elfordítja, nagyon közel áll a síráshoz. Nem érti, hogy miért történik vele ilyesmi. A teáját is szinte gépiesen kortyolja. Ráadásul új alak is érkezik a pult mögé, amihez Myrnek végképp semmi kedve. Csak aprót biccent Yath felé, az sem különösebben érdekli, hogy kíváncsiak rá. Még a nevét sem árulja el, de rossz hangulata egyáltalán nem Yath ellen szól. Sokkal inkább maga ellen. Főleg haragja. Legszívesebben most behúzódna egy sarokba, hogy jól kisírhassa magát.*
3535. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-27 08:48:56
Üzenet elküldve: 2020-07-27 08:48:56
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//May, Myr, Yath//
//Pultnál//
//Érintőlegesen Rendor, Amaz//
*A gnóm megnyugszik a szavai nyomán és kézbe veszi a teáját, ő pedig előáll egy sima bűvészmutatványnak is beillő gyertyagyújtással. Csak ő tudja mennyit vesződött ezzel a varázslattal mire megtanulta sikeresen alkalmazni is. A dicséret jólesik neki, pont annyira, mint a sikerélmény, amely az égő gyertya látványával jár. Rendor is látszólag meglepődik, ami szintén dagasztja a zuzáját. Csak a gnóm kérdése szakítja meg az odabenn folyó örömujjongást.*
-Öh, nem, a dolgozók fogyaszthatnak bármit, ingyen. *Varázsol egy kedves mosolyt az arcára a válasz mellé. Mivel a vöröshajú lehalkítja a hangját így közelebb hajol.*
-Ó! Bájitalt? Azokat ismerem, mármint egy részüket, olvastam róluk a könyvtárban, van is egy listám róluk a szobámban. Volt ott egy nagyon hasznos könyv. Van benne egy furcsa keverési mód, amivel ki lehet olyan italt keverni, ami segíti növeli a mágiát az emberben vagy mi a szösz. *Adja elő, bár ezt a részt igazán ő sem értette a könyvben, de talán a lány pontosan tudja miről is beszél. A növény nevének találgatására csak oldalra fordított fejjel néz.*
-Ne… nem igazán ismerem a virágokat. *Mosolyog zavartan.*
-Csak az ismertebbekről hallottam, de hogy mire jók pontosan nem tudom. *Szabadkozik, eddig nem volt szüksége még ilyesmire, mert ha beteg volt mindig volt a közelben egy hozzáértő személy. Ekkor Amaz felcsattan mellette és mint a hirtelen érkező és távozó vihar suhan ki az ajtón. ~MI… mi… mi.. a fene?! ~ Néz után és próbálja tátott szájjal felfogni az eseményeket.*
-Ne… nem kéne utána menjünk? Vagy jobb ha nem? *Indulna, de a lábai tétováznak, amilyen lendülettel kiszáguldott az ajtón, a lány bizonyára már messze járhat. Csak Yathlanae érkezése zökkenti ki és emlékezteti, hogy bizony nem véletlenül ácsorog a pult mögött.*
-Reggelt! *Köszönti határozottan.*
//Pultnál//
//Érintőlegesen Rendor, Amaz//
*A gnóm megnyugszik a szavai nyomán és kézbe veszi a teáját, ő pedig előáll egy sima bűvészmutatványnak is beillő gyertyagyújtással. Csak ő tudja mennyit vesződött ezzel a varázslattal mire megtanulta sikeresen alkalmazni is. A dicséret jólesik neki, pont annyira, mint a sikerélmény, amely az égő gyertya látványával jár. Rendor is látszólag meglepődik, ami szintén dagasztja a zuzáját. Csak a gnóm kérdése szakítja meg az odabenn folyó örömujjongást.*
-Öh, nem, a dolgozók fogyaszthatnak bármit, ingyen. *Varázsol egy kedves mosolyt az arcára a válasz mellé. Mivel a vöröshajú lehalkítja a hangját így közelebb hajol.*
-Ó! Bájitalt? Azokat ismerem, mármint egy részüket, olvastam róluk a könyvtárban, van is egy listám róluk a szobámban. Volt ott egy nagyon hasznos könyv. Van benne egy furcsa keverési mód, amivel ki lehet olyan italt keverni, ami segíti növeli a mágiát az emberben vagy mi a szösz. *Adja elő, bár ezt a részt igazán ő sem értette a könyvben, de talán a lány pontosan tudja miről is beszél. A növény nevének találgatására csak oldalra fordított fejjel néz.*
-Ne… nem igazán ismerem a virágokat. *Mosolyog zavartan.*
-Csak az ismertebbekről hallottam, de hogy mire jók pontosan nem tudom. *Szabadkozik, eddig nem volt szüksége még ilyesmire, mert ha beteg volt mindig volt a közelben egy hozzáértő személy. Ekkor Amaz felcsattan mellette és mint a hirtelen érkező és távozó vihar suhan ki az ajtón. ~MI… mi… mi.. a fene?! ~ Néz után és próbálja tátott szájjal felfogni az eseményeket.*
-Ne… nem kéne utána menjünk? Vagy jobb ha nem? *Indulna, de a lábai tétováznak, amilyen lendülettel kiszáguldott az ajtón, a lány bizonyára már messze járhat. Csak Yathlanae érkezése zökkenti ki és emlékezteti, hogy bizony nem véletlenül ácsorog a pult mögött.*
-Reggelt! *Köszönti határozottan.*
3534. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-27 08:13:06
Üzenet elküldve: 2020-07-27 08:13:06
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
// Aranyos vagy //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Én ugyan nem keltek fel semmi, ébressze csak fel a gazdája, ki tudja milyen kedvében van. *Válaszol bazsalyogva az orra alatt, hiszen már régóta egyértelmű, hogy nem áll szándékában mással foglalkozni, mint a fogadás rá eső részével. Bár amint elhangzik a görcs szó, a fél szeme tikkelni kezd magától, mutatva, hogy az idegesség már felgyülemlett benne. ~Hogy fulladnál bele a tengerbe! ~ Ahogy pedig előre sejtette a páncéltól való megszabadulást is kötélnek állásnak feltételezi, a férfiak már csak ilyenek.*
-Ahogy mondod, megkívántalan. Egy almával a szádban tetszenél is, kikötözve az ágy sarkaihoz. *Gúnyolódik ismét, csak akkor vesz vissza magából, mikor a férfi a melleire tesz megjegyzést. Mert a csizmalevétel közben sem igazán látszik semmi, ugyanis az ing alatt van még egy trikó is, ami eltakarni hivatott azt, ami nincs is ott. Mert hideg reggeleken egészen zavaró számára, hogy a kis rózsák akaratlanul is láttatják magukat az ingen keresztül.*
-Ehhez meg semmi közöd nincs! *Szinte villámlik a tekintete, ahogy feláll és férfihez lép, hogy végre a lényegre térhessenek. A rögtönzött bók pedig, bár ezt Rendor egyértelműen nem tudja megállapítani, de csak a figyelem elterelését szolgálja, pont ezért is erőlködik azon, hogy a meggyőző arcát mutassa. Az előnyös dolgokat meg az ember hajlamos hamarabb elhinni, főleg ha egyezik a saját elképzelésével is. Végül sikerül ismét elővarázsolnia a fénylő kacsót, amely már harmadik alkalommal áll szolgálatára, ám ekkor hátra lépve azt tapasztalja, hogy bizony a kis mutatvány lankasztóan hatott az alku tárgyára. ~Nem meglepő, csak nehogy végleg visszavonuljon, az mekkora szégyen lenne. ~ Szélesedik a vigyora, hiszen ha egy ebben a szakmában tevékenykedő férfi nem tudja magát izgalomba hozni, akár egy szobanövénytől is, akkor bizony nem idevaló. ~Mi lenne, ha még ronda is lennék, bibircsókkal meg minden... ~ Persze nyilván Rendor is feszült, ez teljesen érthető, ő meg egyre inkább az, ahogy halmozódnak a zavarba ejtő esetek.*
-Persze, csak tessék. *Reagál a férfi szabadkozására, kicsit hátrébb is lép, mert arra számít, hogy ismét kézbe veszi az eredmény érdekében, ám nem ez történik. Még magához is húzza a fenekénél fogva, ujjaival rámarkolva a hátsójára.*
-HÉ! …Hééé! *Tiltakozik először hangosan, majd egyre inkább elhalkulva, de már késő, ösztönösen bele is markol mindkét kezével a férfi ingébe, a váratlan esemény hatására. Ennél zavarba ejtőbb helyzetben már nem is lehetne, nem csoda, hogy a feje immár vörös mindkét közreműködő hatására. A zavar és a düh együtt munkálkodik benne. Egyrészt érzi, ahogy a férfihez simulva segédkezik a vágy fenntartásában, másrészt meg Rendor kezei olyan helyen garázdálkodnak, ahova nem volt engedélyük belépni. Nyel egy nagyot, mert már lassan ő is érzi, hogy kezd hangulatba jönni, bármennyire is nem szimpatikus a férfi neki. ~A fene egyen meg!~ Ahogy távolodnak és elereszti az inget, akkor veszi észre, hogy szépen összefoltozta, aranyszínű pacák keletkeztek.*
-Hát izé… ez a te hibád volt! *Szegezi éles tekintetét a másikéba, nehogy már ez fel legyen róva neki, mikor ő itt az áldozat. Ám nincs vesztegetni való idejük, végre megfelelő az alkalom, minden adott. Nem akar félmunkát végezni, így letérdel a másik elé, nem kis zavarban, hogy ujjai óvatosan átvándoroljanak a férfi kincsének felületén. Próbál nem kihagyni egyetlen foltot sem, valamint felkúszik még a hasa irányába is, mintha csak az aranyszín felfelé akarna törni a bőrén, akár a napsugarak. Keze nyomán pedig a férfi ékszere aranyszínben tündököl ami a felette lévő területen, mintha még sugározná is magából.*
-Készen van, tessék. *Tápászkodik fel a másik elől, a fénylő kezét eltartva magától, nehogy galibát okozzon. Oda is sétál a táskájához és egy kézzel kezd el benne turkálni, de elég nehezen megy neki.*
-Hova tűnt az a nyavalyás kesztyű?! *Minden egyes alkalommal amikor beletúr a táska fedele visszacsukódik, így már lassan ott tart, hogy kiborítja az egész tartalmát az ágyra.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Én ugyan nem keltek fel semmi, ébressze csak fel a gazdája, ki tudja milyen kedvében van. *Válaszol bazsalyogva az orra alatt, hiszen már régóta egyértelmű, hogy nem áll szándékában mással foglalkozni, mint a fogadás rá eső részével. Bár amint elhangzik a görcs szó, a fél szeme tikkelni kezd magától, mutatva, hogy az idegesség már felgyülemlett benne. ~Hogy fulladnál bele a tengerbe! ~ Ahogy pedig előre sejtette a páncéltól való megszabadulást is kötélnek állásnak feltételezi, a férfiak már csak ilyenek.*
-Ahogy mondod, megkívántalan. Egy almával a szádban tetszenél is, kikötözve az ágy sarkaihoz. *Gúnyolódik ismét, csak akkor vesz vissza magából, mikor a férfi a melleire tesz megjegyzést. Mert a csizmalevétel közben sem igazán látszik semmi, ugyanis az ing alatt van még egy trikó is, ami eltakarni hivatott azt, ami nincs is ott. Mert hideg reggeleken egészen zavaró számára, hogy a kis rózsák akaratlanul is láttatják magukat az ingen keresztül.*
-Ehhez meg semmi közöd nincs! *Szinte villámlik a tekintete, ahogy feláll és férfihez lép, hogy végre a lényegre térhessenek. A rögtönzött bók pedig, bár ezt Rendor egyértelműen nem tudja megállapítani, de csak a figyelem elterelését szolgálja, pont ezért is erőlködik azon, hogy a meggyőző arcát mutassa. Az előnyös dolgokat meg az ember hajlamos hamarabb elhinni, főleg ha egyezik a saját elképzelésével is. Végül sikerül ismét elővarázsolnia a fénylő kacsót, amely már harmadik alkalommal áll szolgálatára, ám ekkor hátra lépve azt tapasztalja, hogy bizony a kis mutatvány lankasztóan hatott az alku tárgyára. ~Nem meglepő, csak nehogy végleg visszavonuljon, az mekkora szégyen lenne. ~ Szélesedik a vigyora, hiszen ha egy ebben a szakmában tevékenykedő férfi nem tudja magát izgalomba hozni, akár egy szobanövénytől is, akkor bizony nem idevaló. ~Mi lenne, ha még ronda is lennék, bibircsókkal meg minden... ~ Persze nyilván Rendor is feszült, ez teljesen érthető, ő meg egyre inkább az, ahogy halmozódnak a zavarba ejtő esetek.*
-Persze, csak tessék. *Reagál a férfi szabadkozására, kicsit hátrébb is lép, mert arra számít, hogy ismét kézbe veszi az eredmény érdekében, ám nem ez történik. Még magához is húzza a fenekénél fogva, ujjaival rámarkolva a hátsójára.*
-HÉ! …Hééé! *Tiltakozik először hangosan, majd egyre inkább elhalkulva, de már késő, ösztönösen bele is markol mindkét kezével a férfi ingébe, a váratlan esemény hatására. Ennél zavarba ejtőbb helyzetben már nem is lehetne, nem csoda, hogy a feje immár vörös mindkét közreműködő hatására. A zavar és a düh együtt munkálkodik benne. Egyrészt érzi, ahogy a férfihez simulva segédkezik a vágy fenntartásában, másrészt meg Rendor kezei olyan helyen garázdálkodnak, ahova nem volt engedélyük belépni. Nyel egy nagyot, mert már lassan ő is érzi, hogy kezd hangulatba jönni, bármennyire is nem szimpatikus a férfi neki. ~A fene egyen meg!~ Ahogy távolodnak és elereszti az inget, akkor veszi észre, hogy szépen összefoltozta, aranyszínű pacák keletkeztek.*
-Hát izé… ez a te hibád volt! *Szegezi éles tekintetét a másikéba, nehogy már ez fel legyen róva neki, mikor ő itt az áldozat. Ám nincs vesztegetni való idejük, végre megfelelő az alkalom, minden adott. Nem akar félmunkát végezni, így letérdel a másik elé, nem kis zavarban, hogy ujjai óvatosan átvándoroljanak a férfi kincsének felületén. Próbál nem kihagyni egyetlen foltot sem, valamint felkúszik még a hasa irányába is, mintha csak az aranyszín felfelé akarna törni a bőrén, akár a napsugarak. Keze nyomán pedig a férfi ékszere aranyszínben tündököl ami a felette lévő területen, mintha még sugározná is magából.*
-Készen van, tessék. *Tápászkodik fel a másik elől, a fénylő kezét eltartva magától, nehogy galibát okozzon. Oda is sétál a táskájához és egy kézzel kezd el benne turkálni, de elég nehezen megy neki.*
-Hova tűnt az a nyavalyás kesztyű?! *Minden egyes alkalommal amikor beletúr a táska fedele visszacsukódik, így már lassan ott tart, hogy kiborítja az egész tartalmát az ágyra.*
3533. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-26 21:46:00
Üzenet elküldve: 2020-07-26 21:46:00
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//May, Myr//
//Pultnál//
//Érintőlegesen Rendor, Amaz//
*A pulthoz közelítve nem kerüli el a figyelmét az az eddig ismeretlen arc, aki úgy tűnik, a vendégekéhez hasonló kíváncsisággal fürkészi az érkező elfet. De ez a tekintet különleges, ugyanis a hozzá tartozó ember nemcsak egy lehetséges kolléga, hanem egy igen szemrevaló férfi. Így Yath bájos mosollyal kapja el a pillantást, s belecsempész élénkzöld szemeibe egy leheletnyi pajkosságot, kacérságot is. Sajnos a férfinek hamar más társasága akad, így mire megérkezne hozzájuk a nő, már távozik mással. Így legalább az is kiderül, hogy Sellő az illető. Ennek pedig Yathlanae szemérmetlenül örül, s reméli, hogy azért még összeakad ezzel a teremtménnyel, s lesz alkalma jobban megismerni.
Ő maga pedig odalép a lányokhoz, akik közül egy idegen arc szintén távozik, így neki sincs alkalma még köszönni sem. De azért örül, hogy még maradtak ketten.*
- Sziasztok.
*Köszön kedvesen, megvárva a megfelelő pillanatot, hogy közéjük léphessen. Nem akar semmi fontosat, vagy nem rá tartozót félbeszakítani.*
- Yathlanae vagyok, remélem, nem zavarok.
*Hordozza végig szelíden tekintetét mindkét hölgyön, akik közül csak az egyik ismerős neki, de vele sincs túl mély, bensőséges viszonyban, legalábbis egyelőre. Viszont imád új személyeket megismerni, bármiféle lélek olthatatlan kíváncsiságot éleszt benne, így érdeklődve fürkészi a gnómot. Azért igyekszik, hogy csendes vizsgálódása ne legyen sértő, vagy zavaró, de azért érezze a másik, hogy az elf valóban kíváncsi rá. A göndör fürtök azonnal el is bűvölik, sajnos a különleges hajakért mindig is rajongott, s már-már arra is kényszert érez, hogy beletúrjon. Természetesen ezt nem fogja megtenni, a világért sem akarja megijeszteni, vagy megbotránkoztatni a hölgyet.*
//Pultnál//
//Érintőlegesen Rendor, Amaz//
*A pulthoz közelítve nem kerüli el a figyelmét az az eddig ismeretlen arc, aki úgy tűnik, a vendégekéhez hasonló kíváncsisággal fürkészi az érkező elfet. De ez a tekintet különleges, ugyanis a hozzá tartozó ember nemcsak egy lehetséges kolléga, hanem egy igen szemrevaló férfi. Így Yath bájos mosollyal kapja el a pillantást, s belecsempész élénkzöld szemeibe egy leheletnyi pajkosságot, kacérságot is. Sajnos a férfinek hamar más társasága akad, így mire megérkezne hozzájuk a nő, már távozik mással. Így legalább az is kiderül, hogy Sellő az illető. Ennek pedig Yathlanae szemérmetlenül örül, s reméli, hogy azért még összeakad ezzel a teremtménnyel, s lesz alkalma jobban megismerni.
Ő maga pedig odalép a lányokhoz, akik közül egy idegen arc szintén távozik, így neki sincs alkalma még köszönni sem. De azért örül, hogy még maradtak ketten.*
- Sziasztok.
*Köszön kedvesen, megvárva a megfelelő pillanatot, hogy közéjük léphessen. Nem akar semmi fontosat, vagy nem rá tartozót félbeszakítani.*
- Yathlanae vagyok, remélem, nem zavarok.
*Hordozza végig szelíden tekintetét mindkét hölgyön, akik közül csak az egyik ismerős neki, de vele sincs túl mély, bensőséges viszonyban, legalábbis egyelőre. Viszont imád új személyeket megismerni, bármiféle lélek olthatatlan kíváncsiságot éleszt benne, így érdeklődve fürkészi a gnómot. Azért igyekszik, hogy csendes vizsgálódása ne legyen sértő, vagy zavaró, de azért érezze a másik, hogy az elf valóban kíváncsi rá. A göndör fürtök azonnal el is bűvölik, sajnos a különleges hajakért mindig is rajongott, s már-már arra is kényszert érez, hogy beletúrjon. Természetesen ezt nem fogja megtenni, a világért sem akarja megijeszteni, vagy megbotránkoztatni a hölgyet.*
3532. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-26 18:01:42
Üzenet elküldve: 2020-07-26 18:01:42
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Aranyos vagy //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Megint csak megenged magának egy sanda kis mosolyt, amikor látja, hogy a másik a szemét forgatja. Úgy tűnik, hogy elérte célját. Nyilván nem gondolta komolyan azt amit mondott. A zárt szoba ajtaja rendesen elgondolkodtatja, de végül sokat segít rajta YIlanda érlelődése a méreteivel kapcsolatban. Melyik férfi ne venne ilyesmit a szívére?*
- Nem ez a teljes mérete! Pimasz kis görcs, majd meglátod, hogy milyen, ha felkeltik az érdeklődését.* Mondja idegesen, de nem ordítva. Már maga az is, hogy elkezd vetkőzni az aranyhajú elkezdi felpiszkálni a vágyait.*
- Na mi az csak nem megkívántál? Csak nem azért kezdtél el vetkőzni?* Na persze még nem tudja, hogy mennyi ruha fog lekerülni róla, de nemsokára kiderül, hogy nem sok. Sőt igazából a ruha rajta marad, csak a páncél kerül le róla. A székre ülés az már inkább tetszik neki, mivel így talán több mindent enged látni az inge. Nem is a látvány, hanem a gondolat, hogy mit takarhat az a ruhadarab. Na persze ez nem tetszik ám a hölgyikének. Ezzel lehetőséget is az újabb szópárbajra.*
- Ugyan nem szégyen, ha csak akkorkák. Nekem aztán nincsenek előítéleteim, hidd el!* Nem is olyan régen valami hasonlót vágtak a fejéhez. Jól esik a visszavágás. A dicséret meg igazán jól esik neki, mint minden férfinak.*
- Még szép, hogy nincs mit szégyenlem rajta.* Aztán el is kezdi sürgetni, mire morogva a másik munkához lát. Nagyon is jól meglesi magának az üres kis kacsókat, mivel így szólt az alkujuk is. Oda is lép hozzá YIlanda és a dereka köré csúsztatja mind a két kezét. Rendor még lélegezni is elfelejt olyannyira feszült, de nem mozdul. Főleg, hogy a lány szemei az övébe fúródnak. Ezután újra előkerülnek a kis kezek, de most már az egyik aranyló fényben fürdik.*
- Mi a...* Kezd bele, de hamar le is pisszegik. Arra kérik, hogy tartsa mereven a fegyvert, de az máris elkezdett konyulni, mivel az ami ez alatt a rövid idő alatt történt minden, csak nem izgató. Vagyis valahol az, de előbb vissza kell hangolódni rá.*
- Egy pillanat. Elnézést!* Gyorsan tervezi visszahozni a formáját ezért két kezével a hozzá közel álló lány fenekére markol rá. Ujjaival kicsit rá is próbál. Ezért is kért előre bocsánatot.*
- Hmm. Nem is rossz. Most már kész vagyok.* Mondja mivel ez tényleg jótékonyan hatott a dorongjára. Remélhetőleg a lány nem veszi majd rossz néven a dolgot, ha mégis, akkor lehet lesz az arcán egy aranyló tenyér nyom is. Egy biztos YIla feneke nem lesz aranyló. Maximum egy színt tudna bele vinni, de ahhoz paskolnia kéne a bőrdobokat. A lényeg, hogy ő készen áll.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Megint csak megenged magának egy sanda kis mosolyt, amikor látja, hogy a másik a szemét forgatja. Úgy tűnik, hogy elérte célját. Nyilván nem gondolta komolyan azt amit mondott. A zárt szoba ajtaja rendesen elgondolkodtatja, de végül sokat segít rajta YIlanda érlelődése a méreteivel kapcsolatban. Melyik férfi ne venne ilyesmit a szívére?*
- Nem ez a teljes mérete! Pimasz kis görcs, majd meglátod, hogy milyen, ha felkeltik az érdeklődését.* Mondja idegesen, de nem ordítva. Már maga az is, hogy elkezd vetkőzni az aranyhajú elkezdi felpiszkálni a vágyait.*
- Na mi az csak nem megkívántál? Csak nem azért kezdtél el vetkőzni?* Na persze még nem tudja, hogy mennyi ruha fog lekerülni róla, de nemsokára kiderül, hogy nem sok. Sőt igazából a ruha rajta marad, csak a páncél kerül le róla. A székre ülés az már inkább tetszik neki, mivel így talán több mindent enged látni az inge. Nem is a látvány, hanem a gondolat, hogy mit takarhat az a ruhadarab. Na persze ez nem tetszik ám a hölgyikének. Ezzel lehetőséget is az újabb szópárbajra.*
- Ugyan nem szégyen, ha csak akkorkák. Nekem aztán nincsenek előítéleteim, hidd el!* Nem is olyan régen valami hasonlót vágtak a fejéhez. Jól esik a visszavágás. A dicséret meg igazán jól esik neki, mint minden férfinak.*
- Még szép, hogy nincs mit szégyenlem rajta.* Aztán el is kezdi sürgetni, mire morogva a másik munkához lát. Nagyon is jól meglesi magának az üres kis kacsókat, mivel így szólt az alkujuk is. Oda is lép hozzá YIlanda és a dereka köré csúsztatja mind a két kezét. Rendor még lélegezni is elfelejt olyannyira feszült, de nem mozdul. Főleg, hogy a lány szemei az övébe fúródnak. Ezután újra előkerülnek a kis kezek, de most már az egyik aranyló fényben fürdik.*
- Mi a...* Kezd bele, de hamar le is pisszegik. Arra kérik, hogy tartsa mereven a fegyvert, de az máris elkezdett konyulni, mivel az ami ez alatt a rövid idő alatt történt minden, csak nem izgató. Vagyis valahol az, de előbb vissza kell hangolódni rá.*
- Egy pillanat. Elnézést!* Gyorsan tervezi visszahozni a formáját ezért két kezével a hozzá közel álló lány fenekére markol rá. Ujjaival kicsit rá is próbál. Ezért is kért előre bocsánatot.*
- Hmm. Nem is rossz. Most már kész vagyok.* Mondja mivel ez tényleg jótékonyan hatott a dorongjára. Remélhetőleg a lány nem veszi majd rossz néven a dolgot, ha mégis, akkor lehet lesz az arcán egy aranyló tenyér nyom is. Egy biztos YIla feneke nem lesz aranyló. Maximum egy színt tudna bele vinni, de ahhoz paskolnia kéne a bőrdobokat. A lényeg, hogy ő készen áll.*
3531. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-26 17:00:06
Üzenet elküldve: 2020-07-26 17:00:06
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
// Aranyos vagy //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ő maga nem akart ilyesmiket, mint imádat vagy bocsánatkérés, csupán az arany, amiben megegyeztek. Minden más dolog közömbös. Mikor a férfi azt említi, hogy amennyiben valóban ő nyer a bocsánatáért fog esedezni, csak a szemét forgatja. ~Milyen nagyzoló, a férfiaknak mindenütt ugyan olyan hatalmas az arcuk. Erről nem tehetnek.~ Nem igazán érdekli, hogy mit gondol Rendor a zárt ajtóról, nem az ő dolga. El sem jut a tudatáig olyan ok, ami miatt tőle tartania kellene a sellőnek, hiszen nyilván nem ezért vannak itt, ő pedig csak óvatos. Kétségtelen, hogy az adott helyzet nyers valója némi megszeppenést csal a viselkedésébe, a gúnyolódás az, ami szinte visszarántja a jelenbe.*
-Na persze, honnan tudjam, hogy nem-e eredetileg is ekkora? Nem szégyen, ha igen… egyáltalán neeem. *Húzza a másokat ő is, miközben egy pillantást vet a másik nyugvó állapotban leledző férfiasságára. De csak ennyi, azzal el is fordul, hogy magán is könnyíthessen, lazítva a vérten, majd megszabadulva attól. Kiköti és lehúzza magáról. Első pillantásra sem egy kényelmes viselet, főleg nem akkor, ha az ember pihenni szándékozik. Jobb még előtte megszabadulni tőle, utána már bajos lenne. Ezen megfontolásból leül a székre és lehúzza a két csizmát is a lábáról. Ekkor emeli tekintetét ismét a férfire és esik le neki, hogy éppen a mellkasát fixírozva próbálja megfelelő állapotba juttatni magát. Nem mintha lenne mit nézni, hiszen YIlanda teljesen lapos, még így, egy szál ingben sem igazán vehető ki, hogy van egyáltalán neki melle. Ettől viszont még zavarhatja és zavarja is a tény, a szemei is elkerekednek és ösztönösen kapja a maga elé a karját, hogy takarjon valamelyest.*
-Hé! Máshogy nem ment volna? *Kéri számon a dolgot maga elé morogva. Ám mikor odaszól neki a férfi, kezdi magát sürgetve, kényelmetlenül érezni.*
-Jól van, jól van megyek már. *Emeli fel a két kezét, hogy lássa a másik, hogy azokban ugyan semmiféle dolog nincsen, teljesen üresek. Mikor odaér, mélyen a férfi szemeibe néz, két keze pedig a dereka köré csúszik, be a háta mögé, hogy ne lássa, bizony megdörzsöli éppen a tetoválást a kézfején.*
-Így már nem is olyan kicsi, azt hiszem nincsen okod szégyenkedni miatta. *Reménykedik, hogy a tevékenykedését a férfi nem érzi meg, vagy nem tulajdonít nagyobb jelentőséget neki. Ki is húzza a két kezét, hogy eltávolodva végre letudhassák a dolgot. Próbál semmi feleslegeshez hozzáérni, az egyértelmű ugyanis, hogy már a keze aranylóan fénylik, így elkezdődött a dolog és be se fogja fejezni nagyjából egy óráig.*
-Khm! *Köszörüli meg a torkát, ha esetleg a fénylő jelenség megfutamítaná Rendor bátorságát.*
-Nem lesz baj, nyugi. Tartsd a kicsikét mereven sóvárogva. *Virít egy nem kicsit fensőbbséges mosoly az arcán, bár főleg attól fél, hogy a váratlan történésre a fogadásuk tárgya elbátortalanodik és akkor oda a férfi igyekezete meg az övé.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ő maga nem akart ilyesmiket, mint imádat vagy bocsánatkérés, csupán az arany, amiben megegyeztek. Minden más dolog közömbös. Mikor a férfi azt említi, hogy amennyiben valóban ő nyer a bocsánatáért fog esedezni, csak a szemét forgatja. ~Milyen nagyzoló, a férfiaknak mindenütt ugyan olyan hatalmas az arcuk. Erről nem tehetnek.~ Nem igazán érdekli, hogy mit gondol Rendor a zárt ajtóról, nem az ő dolga. El sem jut a tudatáig olyan ok, ami miatt tőle tartania kellene a sellőnek, hiszen nyilván nem ezért vannak itt, ő pedig csak óvatos. Kétségtelen, hogy az adott helyzet nyers valója némi megszeppenést csal a viselkedésébe, a gúnyolódás az, ami szinte visszarántja a jelenbe.*
-Na persze, honnan tudjam, hogy nem-e eredetileg is ekkora? Nem szégyen, ha igen… egyáltalán neeem. *Húzza a másokat ő is, miközben egy pillantást vet a másik nyugvó állapotban leledző férfiasságára. De csak ennyi, azzal el is fordul, hogy magán is könnyíthessen, lazítva a vérten, majd megszabadulva attól. Kiköti és lehúzza magáról. Első pillantásra sem egy kényelmes viselet, főleg nem akkor, ha az ember pihenni szándékozik. Jobb még előtte megszabadulni tőle, utána már bajos lenne. Ezen megfontolásból leül a székre és lehúzza a két csizmát is a lábáról. Ekkor emeli tekintetét ismét a férfire és esik le neki, hogy éppen a mellkasát fixírozva próbálja megfelelő állapotba juttatni magát. Nem mintha lenne mit nézni, hiszen YIlanda teljesen lapos, még így, egy szál ingben sem igazán vehető ki, hogy van egyáltalán neki melle. Ettől viszont még zavarhatja és zavarja is a tény, a szemei is elkerekednek és ösztönösen kapja a maga elé a karját, hogy takarjon valamelyest.*
-Hé! Máshogy nem ment volna? *Kéri számon a dolgot maga elé morogva. Ám mikor odaszól neki a férfi, kezdi magát sürgetve, kényelmetlenül érezni.*
-Jól van, jól van megyek már. *Emeli fel a két kezét, hogy lássa a másik, hogy azokban ugyan semmiféle dolog nincsen, teljesen üresek. Mikor odaér, mélyen a férfi szemeibe néz, két keze pedig a dereka köré csúszik, be a háta mögé, hogy ne lássa, bizony megdörzsöli éppen a tetoválást a kézfején.*
-Így már nem is olyan kicsi, azt hiszem nincsen okod szégyenkedni miatta. *Reménykedik, hogy a tevékenykedését a férfi nem érzi meg, vagy nem tulajdonít nagyobb jelentőséget neki. Ki is húzza a két kezét, hogy eltávolodva végre letudhassák a dolgot. Próbál semmi feleslegeshez hozzáérni, az egyértelmű ugyanis, hogy már a keze aranylóan fénylik, így elkezdődött a dolog és be se fogja fejezni nagyjából egy óráig.*
-Khm! *Köszörüli meg a torkát, ha esetleg a fénylő jelenség megfutamítaná Rendor bátorságát.*
-Nem lesz baj, nyugi. Tartsd a kicsikét mereven sóvárogva. *Virít egy nem kicsit fensőbbséges mosoly az arcán, bár főleg attól fél, hogy a váratlan történésre a fogadásuk tárgya elbátortalanodik és akkor oda a férfi igyekezete meg az övé.*
3530. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-25 20:58:31
Üzenet elküldve: 2020-07-25 20:58:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Aranyos vagy //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Na persze, hogy megkapja a bámulása jussát, de hát nem tehet erről igazán. Túlságosan is meglepték, szóval ez várható volt. A némber úgy is tesz, mintha megsértődne az udvariaskodás elhagyása miatt. Na persze Rendort ezzel nem tudja átverni. Közben a cetli is a kezébe kerül, amire a neve van felírva. Ezt hamarjában a zsebébe süllyeszti.*
- Ugyan ne játszd itt a sértettet! A fogadás miatt jöttél csak ide. Ráadásul szerintem te valamit trükközni akarsz itt, hogy pénzt csalj ki tőlem. Ha be tudod váltani az ígéreted, akkor a lábad elé vettem maga és a csizmádat csókolgatva esedezem bocsánatért.* Még röhög is egy jót ezen, mert bár az arany haj láttán elbizonytalanodott ettől még meg van győződve, hogy hazugság az egész. Már csak maga a feltételezés is abszurd, hogy valaki ilyesmit csináljon. Ettől függetlenül rendes kiszolgálást kap YIlanda. A sört sem sajnálja tőle a férfi.*
- A fogadás, ha jól emlékszem úgy szólt, hogy jár a hajtincs, ha vesztenél. Akkor meg miért fizetnék érte?* Na persze, ha mégis veszít, akkor majd minden át fog értékelődni, de ott még nem tart a dolog szerencsére.*
- Még szép, hogy nem rossz, mint már mondtam minőségi áru.* Helyes a sellő miközben vezeti a lányt. A szobába belépnek és a kulcs elfordul a zárban. Egy rövid pillanatig ennek még örül is a férfi, de aztán egy igencsak kényelmetlen érzés lesz rajta úrrá. ~ Vajon miért zárta be az ajtót? Hiszen itt csak neki van félnivalója. Nem hiszem, hogy képes lenne elbánni velem szemtől szembeni harcban. Csak akkor zárnám magamra az ajtót, ha tudom, hogy erőfölényben vagyok. Nem tetszik ez nekem. Vagy be csempészet magával valamilyen fegyvert, vagy... vagy ez a nő egyike azoknak a démon asszonyoknak, akik mások érzelmeiből meg szenvedéseiből táplálkoznak. ~ Idegesen nyel egy nagyot, de itt már nem visszakozhat. Határozottan rögtön a lényegre is tér, de közben végig YIlandán tartja a szemét, hogy lecsaphassa, ha bármi gyanúsat akarna művelni. Ezen gondolatai után nem csoda, hogy nem lelkesedik a cerkája sem annyira. Nem is lelkesedik emiatt az aranyhajú. Bár kétes gondolatai a fejében motoszkálnak, azért nem szalasztja el, hogy ne legyen mocsok egy kicsit.*
- Nem tettél rá túl nagy benyomást. Jobban kéne erőlködnöd hozzá.* Erőltet magára egy vigyort és vár még pár pillanatot, hogy mit lép erre a másik. Ha nem mozdul, akkor rásegít egy kicsit maga. Ha így van, akkor YIlanda mellét kezdi el mereven nézni, bár valószínűleg a viselete miatt nem igazán fog látni belőle sok mindent. Viszont legalább a nyakából látszik valami, így aztán az is megteszi. Amint elkezd a másik felé meredezni a dorongja idegesen odaszól.*
- Na kezd el akkor markolászni!* Most fog jönni a legkritikusabb pillanat. Szinte kiugrik a szeme úgy nézi a másik kezeit. Keze a teste mellett ökölbe van szorítva, bár ha a kényes részére rámarkolnak, akkor lényegében teljesen a másik irányítása alá kerülne.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Na persze, hogy megkapja a bámulása jussát, de hát nem tehet erről igazán. Túlságosan is meglepték, szóval ez várható volt. A némber úgy is tesz, mintha megsértődne az udvariaskodás elhagyása miatt. Na persze Rendort ezzel nem tudja átverni. Közben a cetli is a kezébe kerül, amire a neve van felírva. Ezt hamarjában a zsebébe süllyeszti.*
- Ugyan ne játszd itt a sértettet! A fogadás miatt jöttél csak ide. Ráadásul szerintem te valamit trükközni akarsz itt, hogy pénzt csalj ki tőlem. Ha be tudod váltani az ígéreted, akkor a lábad elé vettem maga és a csizmádat csókolgatva esedezem bocsánatért.* Még röhög is egy jót ezen, mert bár az arany haj láttán elbizonytalanodott ettől még meg van győződve, hogy hazugság az egész. Már csak maga a feltételezés is abszurd, hogy valaki ilyesmit csináljon. Ettől függetlenül rendes kiszolgálást kap YIlanda. A sört sem sajnálja tőle a férfi.*
- A fogadás, ha jól emlékszem úgy szólt, hogy jár a hajtincs, ha vesztenél. Akkor meg miért fizetnék érte?* Na persze, ha mégis veszít, akkor majd minden át fog értékelődni, de ott még nem tart a dolog szerencsére.*
- Még szép, hogy nem rossz, mint már mondtam minőségi áru.* Helyes a sellő miközben vezeti a lányt. A szobába belépnek és a kulcs elfordul a zárban. Egy rövid pillanatig ennek még örül is a férfi, de aztán egy igencsak kényelmetlen érzés lesz rajta úrrá. ~ Vajon miért zárta be az ajtót? Hiszen itt csak neki van félnivalója. Nem hiszem, hogy képes lenne elbánni velem szemtől szembeni harcban. Csak akkor zárnám magamra az ajtót, ha tudom, hogy erőfölényben vagyok. Nem tetszik ez nekem. Vagy be csempészet magával valamilyen fegyvert, vagy... vagy ez a nő egyike azoknak a démon asszonyoknak, akik mások érzelmeiből meg szenvedéseiből táplálkoznak. ~ Idegesen nyel egy nagyot, de itt már nem visszakozhat. Határozottan rögtön a lényegre is tér, de közben végig YIlandán tartja a szemét, hogy lecsaphassa, ha bármi gyanúsat akarna művelni. Ezen gondolatai után nem csoda, hogy nem lelkesedik a cerkája sem annyira. Nem is lelkesedik emiatt az aranyhajú. Bár kétes gondolatai a fejében motoszkálnak, azért nem szalasztja el, hogy ne legyen mocsok egy kicsit.*
- Nem tettél rá túl nagy benyomást. Jobban kéne erőlködnöd hozzá.* Erőltet magára egy vigyort és vár még pár pillanatot, hogy mit lép erre a másik. Ha nem mozdul, akkor rásegít egy kicsit maga. Ha így van, akkor YIlanda mellét kezdi el mereven nézni, bár valószínűleg a viselete miatt nem igazán fog látni belőle sok mindent. Viszont legalább a nyakából látszik valami, így aztán az is megteszi. Amint elkezd a másik felé meredezni a dorongja idegesen odaszól.*
- Na kezd el akkor markolászni!* Most fog jönni a legkritikusabb pillanat. Szinte kiugrik a szeme úgy nézi a másik kezeit. Keze a teste mellett ökölbe van szorítva, bár ha a kényes részére rámarkolnak, akkor lényegében teljesen a másik irányítása alá kerülne.*
3529. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-24 18:05:09
Üzenet elküldve: 2020-07-24 18:05:09
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//May, Amaz és Myr//
//Zárás//
*Ahogy körülöttük szinte, csak sokasodnak az emberek és Amaz eszébe újból felfestődik Myr kérdése a szakmájáról egyszerűen nem érzi jól magát emiatt. A goromba vendég akit kiszolgált, még ő is azt mondta sosem felejtené el, ilyen könnyen ki is valójában. Az elf szemeiben könnyek vernek sátrat, és hirtelen mindent elfelejtve maga körül amire nem is tudott koncentrálni kiállt fel, azért nem túl hangosan, hogy megijessze a vendégeket. *
- Nekem ez nem megy! É-én nem tartozik ide! A konyha sem érdekel! Basszus! Világéletemben gyűlöltem anyámat, nem fogok rá hasonlítani! Én... Felmondok! A ruhát elviszem az első napom fizetségeként, és sajnálom! Ti tényleg csodálatosak vagytok! *Kel ki magából és a könnyeid megtörölve esélyt sem adva senkinek, hogy megállítsa kapja fel a reggel ismét leadott fegyvereit és szalad ki az épületből örökre maga mögött hagyva azt. *
//Zárás//
*Ahogy körülöttük szinte, csak sokasodnak az emberek és Amaz eszébe újból felfestődik Myr kérdése a szakmájáról egyszerűen nem érzi jól magát emiatt. A goromba vendég akit kiszolgált, még ő is azt mondta sosem felejtené el, ilyen könnyen ki is valójában. Az elf szemeiben könnyek vernek sátrat, és hirtelen mindent elfelejtve maga körül amire nem is tudott koncentrálni kiállt fel, azért nem túl hangosan, hogy megijessze a vendégeket. *
- Nekem ez nem megy! É-én nem tartozik ide! A konyha sem érdekel! Basszus! Világéletemben gyűlöltem anyámat, nem fogok rá hasonlítani! Én... Felmondok! A ruhát elviszem az első napom fizetségeként, és sajnálom! Ti tényleg csodálatosak vagytok! *Kel ki magából és a könnyeid megtörölve esélyt sem adva senkinek, hogy megállítsa kapja fel a reggel ismét leadott fegyvereit és szalad ki az épületből örökre maga mögött hagyva azt. *
3528. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-23 08:12:05
Üzenet elküldve: 2020-07-23 08:12:05
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
// Aranyos vagy //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Amit az aranyszínű haja kivált a másikból meglehetősen zavarba ejti. Amit szorosan követ a lappangó idegesség és a paranoia.*
-Ne bámulj már te bamba… *Szűri ki a fogai közül, bár már elkönyvelte magában korábban a fogadás sikerét, tagadhatatlan, hogy immár a férfi szilárd hite is megingott a saját igazában. A kérdésre csak odanyomja a cetlit a férfi kezébe, amire rá van írva a neve. Mert tegnap csak ennyit árult el magából, ő meg ittas volt így fel kellett írnia mielőtt az éjszaka folyamán kikívánkozik belőle. Aztán végre Rendor összeszedi magát és értelmes mondatok szaladnak ki a száján.*
-Na de kéérem… *Csattan fel kicsit hangosabban.*
-Itt így bánnak a vendéggel? Gyalázat milyen hangnemet enged meg magának… *Játssza a sértettet néhány percig, míg elé nem kerül a csapolt sör. A kulcsot megnézi és magához veszi a sört, de csak egyet kortyol, viszi magával a szobába.*
-Nagyon magabiztos vagy még mindig, persze ha ennyire szeretnél egy tincset megkaphatod, kereken kétszáz arany az ára a fogadáson kívül. *Mosolyodik el, mert egy tincs haj nem hiányozna neki, de talán megtoldhatja a szütyője tartalmát.*
-Nem rossz, nem rossz, lehet egy üveg bor után már pocsékolás lenne… *Az erszényre, amit a másik megvillant, csak egy pillantást vet, a fogadót látva kétsége sincsen afelől, hogy a férfi rendelkezik az arannyal amiben fogadtak. Az ajtónyitás után belülről beleteszi a zárba a kulcsot és elfordítja miután a férfi is belépett. Nem veszi magához, de ha elkezd szaladni, miután megdörzsölte a kezét, talán ez a pillanatnyi idő is elég lesz neki arra, hogy utána ugorjon. Mikor beléptek a férfi mindjárt elő is áll a dologgal, nyersen, ahogy ő azt szokta, de mástól ez kicsit sürgető érzés számára.*
-Persze, bár azt hittem lesz valami előjáték, egy kis gúnyolódás vagy valami. Te aztán belecsapsz a közepébe. Legyen, csináljuk! *Iszik még egy kortyot majd leteszi az asztalra a korsót. Nem is igazán gondolta végig a dolgot, miután olyan gyorsan lekerül a férfiről a nadrág látszik az arcán a megszeppenés. ~Ehhez még nem ittam eleget. ~ *
-Hát öö… ez így nem lesz jó. *Áll elő a dologgal, miután szemrevételezte a férfi nyugvó büszkeségét.*
-Ha nem tudod előcsalni rendesen, akkor nem lesz szép a végeredmény. Ha foltokban leszel aranyszínű még úgy vélnék elkaptál valami szörnyű kórt… itt meg az nem lenne előnyös számodra. *Tárja elé az aggályait. ~Az kéne még, hogy tőlem várja, hogy húzzam fel, erről nem volt szó! Csináld csak magadnak. ~ Fonja egymásba a karjait várakozóan.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Amit az aranyszínű haja kivált a másikból meglehetősen zavarba ejti. Amit szorosan követ a lappangó idegesség és a paranoia.*
-Ne bámulj már te bamba… *Szűri ki a fogai közül, bár már elkönyvelte magában korábban a fogadás sikerét, tagadhatatlan, hogy immár a férfi szilárd hite is megingott a saját igazában. A kérdésre csak odanyomja a cetlit a férfi kezébe, amire rá van írva a neve. Mert tegnap csak ennyit árult el magából, ő meg ittas volt így fel kellett írnia mielőtt az éjszaka folyamán kikívánkozik belőle. Aztán végre Rendor összeszedi magát és értelmes mondatok szaladnak ki a száján.*
-Na de kéérem… *Csattan fel kicsit hangosabban.*
-Itt így bánnak a vendéggel? Gyalázat milyen hangnemet enged meg magának… *Játssza a sértettet néhány percig, míg elé nem kerül a csapolt sör. A kulcsot megnézi és magához veszi a sört, de csak egyet kortyol, viszi magával a szobába.*
-Nagyon magabiztos vagy még mindig, persze ha ennyire szeretnél egy tincset megkaphatod, kereken kétszáz arany az ára a fogadáson kívül. *Mosolyodik el, mert egy tincs haj nem hiányozna neki, de talán megtoldhatja a szütyője tartalmát.*
-Nem rossz, nem rossz, lehet egy üveg bor után már pocsékolás lenne… *Az erszényre, amit a másik megvillant, csak egy pillantást vet, a fogadót látva kétsége sincsen afelől, hogy a férfi rendelkezik az arannyal amiben fogadtak. Az ajtónyitás után belülről beleteszi a zárba a kulcsot és elfordítja miután a férfi is belépett. Nem veszi magához, de ha elkezd szaladni, miután megdörzsölte a kezét, talán ez a pillanatnyi idő is elég lesz neki arra, hogy utána ugorjon. Mikor beléptek a férfi mindjárt elő is áll a dologgal, nyersen, ahogy ő azt szokta, de mástól ez kicsit sürgető érzés számára.*
-Persze, bár azt hittem lesz valami előjáték, egy kis gúnyolódás vagy valami. Te aztán belecsapsz a közepébe. Legyen, csináljuk! *Iszik még egy kortyot majd leteszi az asztalra a korsót. Nem is igazán gondolta végig a dolgot, miután olyan gyorsan lekerül a férfiről a nadrág látszik az arcán a megszeppenés. ~Ehhez még nem ittam eleget. ~ *
-Hát öö… ez így nem lesz jó. *Áll elő a dologgal, miután szemrevételezte a férfi nyugvó büszkeségét.*
-Ha nem tudod előcsalni rendesen, akkor nem lesz szép a végeredmény. Ha foltokban leszel aranyszínű még úgy vélnék elkaptál valami szörnyű kórt… itt meg az nem lenne előnyös számodra. *Tárja elé az aggályait. ~Az kéne még, hogy tőlem várja, hogy húzzam fel, erről nem volt szó! Csináld csak magadnak. ~ Fonja egymásba a karjait várakozóan.*
3527. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-22 22:52:43
Üzenet elküldve: 2020-07-22 22:52:43
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Aranyos vagy //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Messziről lerí a látogatóról, hogy még nem járt itt. Rendor is ugyan így kémlelt körbe, amikor először lépet a Sellőbe. A tegnapi mulatozás a férfinak is jócskán eltompította a memóriáját, mondjuk akkor sem látott többet a bájos asztaltársaságából. Az indeges hangocskában sem ismeri fel YIlandát, mivel eléggé éles nyelvű fehérnépként ismerte meg. Szépen ismerteti vele azt amit munkaköre megkíván tőle, majd aztán szemével követi a tárolóig, ahol elvileg az összes fegyverétől megválik. Megmotozni úgy sem szoktak senkit, szóval egyelőre a rejtett pengék sem fognak előkerülni. No, de a visszaúton érkezik meg az a meglepetés amire aztán végkép nem számított. Lekerül a csukja a lány fejéről, amire aztán megvillan annak aranyló frizurája. Hát Rendornak szó szerint tátva marad a szája a meglepetéstől. Nem is szólal meg addig, amíg oda nem ér hozzá YIla. Még a száját is csak akkor csukja be.*
- Öööö... te vagy az??* Valljuk be őszintén, hogy nagyon elbizonytalanodik a sellő, mivel nem lehet véletlen, hogy arany színű a másik haja. Na, de arra emlékszik még azt ital mámorán keresztül is, hogy megegyeztek. Időbe telik, hogy összeszedje magát, de aztán fogjuk rá, hogy határozottan, de megszólal.*
- Tudom, de nehogy azt hidd, hogy ezzel a kis trükkel eltántoríthatsz. Látod azt a színpadot? Ott fogsz énekelni meg táncolni nemsokára. Igazából még kapóra is fog jönni az arany hajad. A tincsed igazi kincs lesz számomra.* Reméli, hogy kicsit legalább ráijeszt a leányra. A rendeléseket jómaga rögtön el is könyveli.*
- A legjobb hely az egész környéken. Ilyet még a városban sem találsz.* A sörre említésére megint csak elmosolyodik.*
- Ez nem az az olcsó lőre, amit a Rumosban ittál. Ezek itt válogatott sörök.* Elé tolja a szobája kulcsát és aztán egy üres korsóba csapol egy jó adag vajsört. Nem állja meg, hogy ne szóljon be megint.*
- Igyál csak! Az éneklésben úgyis kiszárad majd a torkod.* Az udvariaskodásnak már nincs is helye. Nincs is igazából értelme, mivel viszonylag már ismerik egymást és üzleti ügyben járnak el. Nem is tököl sokat az arany hajú, hanem rögtön a tárgyra tér.*
- Menjünk hét akkor. Felesleges lenne halogatni a dolgot. A négyes szoba lesz a tiéd. Kövess!* El is indul a lépcső felé. Útközben azért keze a zsebébe vándorol, ahol aztán kitapogatja az erszényét.*
- Itt ez az erszény tele pénzzel. Én tartom a szavam, ha úgy lesz.* A szobához érve kinyitja az ajtót, ha a kulcsot átadják neki, de ha ragaszkodik hozzá a lány, akkor akár ezt maga is megteheti. Egy biztos a szobába csak utána lép be.*
- Na akkor kezdhetjük?* Kérdezi mocskosul idegesen görcsbe rándult gyomorral. Na persze igyekszik a hangjában ezt elfedni. Ha megkapja az engedélyt, akkor letolja a nadrágját, hogy a másik odaférjen a szerszámához, ami egyelőre nyugalmi helyzetben van.*
- Csak semmi mágikus hókuszpók! Rajtad tartom a szemem.* Figyelmezteti jó előre. Azért a kezeit is nagyon figyeli, mert ez még most is lehet akár egy rablás is. Ha netán YIla kezébe veszi az dolgokat, akkor valószínűleg a női kéz érintésére nem marad közömbös a férfi ékessége, bár ez nagyban függ a másik keze hőmérsékletétől is.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Messziről lerí a látogatóról, hogy még nem járt itt. Rendor is ugyan így kémlelt körbe, amikor először lépet a Sellőbe. A tegnapi mulatozás a férfinak is jócskán eltompította a memóriáját, mondjuk akkor sem látott többet a bájos asztaltársaságából. Az indeges hangocskában sem ismeri fel YIlandát, mivel eléggé éles nyelvű fehérnépként ismerte meg. Szépen ismerteti vele azt amit munkaköre megkíván tőle, majd aztán szemével követi a tárolóig, ahol elvileg az összes fegyverétől megválik. Megmotozni úgy sem szoktak senkit, szóval egyelőre a rejtett pengék sem fognak előkerülni. No, de a visszaúton érkezik meg az a meglepetés amire aztán végkép nem számított. Lekerül a csukja a lány fejéről, amire aztán megvillan annak aranyló frizurája. Hát Rendornak szó szerint tátva marad a szája a meglepetéstől. Nem is szólal meg addig, amíg oda nem ér hozzá YIla. Még a száját is csak akkor csukja be.*
- Öööö... te vagy az??* Valljuk be őszintén, hogy nagyon elbizonytalanodik a sellő, mivel nem lehet véletlen, hogy arany színű a másik haja. Na, de arra emlékszik még azt ital mámorán keresztül is, hogy megegyeztek. Időbe telik, hogy összeszedje magát, de aztán fogjuk rá, hogy határozottan, de megszólal.*
- Tudom, de nehogy azt hidd, hogy ezzel a kis trükkel eltántoríthatsz. Látod azt a színpadot? Ott fogsz énekelni meg táncolni nemsokára. Igazából még kapóra is fog jönni az arany hajad. A tincsed igazi kincs lesz számomra.* Reméli, hogy kicsit legalább ráijeszt a leányra. A rendeléseket jómaga rögtön el is könyveli.*
- A legjobb hely az egész környéken. Ilyet még a városban sem találsz.* A sörre említésére megint csak elmosolyodik.*
- Ez nem az az olcsó lőre, amit a Rumosban ittál. Ezek itt válogatott sörök.* Elé tolja a szobája kulcsát és aztán egy üres korsóba csapol egy jó adag vajsört. Nem állja meg, hogy ne szóljon be megint.*
- Igyál csak! Az éneklésben úgyis kiszárad majd a torkod.* Az udvariaskodásnak már nincs is helye. Nincs is igazából értelme, mivel viszonylag már ismerik egymást és üzleti ügyben járnak el. Nem is tököl sokat az arany hajú, hanem rögtön a tárgyra tér.*
- Menjünk hét akkor. Felesleges lenne halogatni a dolgot. A négyes szoba lesz a tiéd. Kövess!* El is indul a lépcső felé. Útközben azért keze a zsebébe vándorol, ahol aztán kitapogatja az erszényét.*
- Itt ez az erszény tele pénzzel. Én tartom a szavam, ha úgy lesz.* A szobához érve kinyitja az ajtót, ha a kulcsot átadják neki, de ha ragaszkodik hozzá a lány, akkor akár ezt maga is megteheti. Egy biztos a szobába csak utána lép be.*
- Na akkor kezdhetjük?* Kérdezi mocskosul idegesen görcsbe rándult gyomorral. Na persze igyekszik a hangjában ezt elfedni. Ha megkapja az engedélyt, akkor letolja a nadrágját, hogy a másik odaférjen a szerszámához, ami egyelőre nyugalmi helyzetben van.*
- Csak semmi mágikus hókuszpók! Rajtad tartom a szemem.* Figyelmezteti jó előre. Azért a kezeit is nagyon figyeli, mert ez még most is lehet akár egy rablás is. Ha netán YIla kezébe veszi az dolgokat, akkor valószínűleg a női kéz érintésére nem marad közömbös a férfi ékessége, bár ez nagyban függ a másik keze hőmérsékletétől is.*
3526. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-22 08:23:43
Üzenet elküldve: 2020-07-22 08:23:43
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
// Aranyos vagy //
*Bizony, a csuklya a fején van, de mikor belép az ujjaival kicsit széjjelebb húzza, hogy mindent jól meg tudjon szemlélni. Egész testével forog a belső térben, hogy felmérje, hova is érkezett és merre mehetne tovább. Azonban ekkor egy hangot hall maga mellől, egy férfit, aki udvariasan üdvözli és kifejti neki a lehetőségeit. Meg se tud mukkanni a meglepetéstől, mert a csuklya szélétől nem is látta, hogy éppen a közelébe lépett valaki. Azonnal oda is fordítja a fejét, ám a reakcióideje most kicsit magas.*
-Pe… persze, a fegyvereimet, le akartam tenni… *Szinte már szégyenkezik, hogy ez neki nem volt magától értetődő egy ilyen puccos helyen. Majd forog is, hogy a tárolót megtalálja, mielőtt még megnézné magának a férfit. A neve csak úgy átszaladt a fülein, minden erősebb benyomás nélkül, talán a meglepetésre ezt is rá lehet fogni. Mikor megtalálja már lép is oda az ajtó közelébe, hogy a látható helyen elhelyezkedő hosszútőrt meg a két dobókést letegye egy kupacba. A csizmájából viszont nem szedi elő, ki tudja az mikor kell majd. Eztán lép csak vissza a férfi mellé és nézi meg jobban magának, a csuklya is lekerül menet közben, mert mégiscsak illetlenség lenne. Reméli itt azért annyian nem kapják fel a fejüket a szokatlan hajszínére. Ahogy körbe néz lopva már ott is áll Rendor előtt és pár pillanatig csak bambán pislog.*
-Bakker, te aztán jól sarokba tudod szorítani az embert ezzel a hivatalos dumával! *Veti a szemére kicsit ingerülten, mikor tudatosul a felismerés, hogy a tegnap megismert sellőfiú miatt feszült be annyira. Bár a hely kétségtelen adja magától a dolgot.*
-Tudod miért jöttem. *Lép oda a tőlük nem messze lévő pulthoz és nézi meg az árszabást. Miután elszörnyülködött az számokon megállapodik a szeme a szobáknál.*
-Ez annyira nem is vészes, akkor itt alszom. *Teszi le a kezéből az itallapot. Előkotor 16 aranyat a szütyőből, majd a pultra teszi a Szoba miatt.*
-Jól mondtad, megvan itt mindennek a huzatja, csak egy sört iszom, azt talán még itt is ugyan olyan ízű. * Adja a férfi kezébe a 11 érmét a Vajsör árát.*
-Na mutasd merre menjek. *Fordul körbe, szemével keresve az ajtót.*
-Tényleg puccos hely, ahogy mondtad. *Említi meg halkabban, csak, hogy az itt mulatozók ne nézzék annyira le. Nyilván erősebben igény bevett az erszényük, mint az övé. ~Viszont itt őrök is vannak. ~*
*Bizony, a csuklya a fején van, de mikor belép az ujjaival kicsit széjjelebb húzza, hogy mindent jól meg tudjon szemlélni. Egész testével forog a belső térben, hogy felmérje, hova is érkezett és merre mehetne tovább. Azonban ekkor egy hangot hall maga mellől, egy férfit, aki udvariasan üdvözli és kifejti neki a lehetőségeit. Meg se tud mukkanni a meglepetéstől, mert a csuklya szélétől nem is látta, hogy éppen a közelébe lépett valaki. Azonnal oda is fordítja a fejét, ám a reakcióideje most kicsit magas.*
-Pe… persze, a fegyvereimet, le akartam tenni… *Szinte már szégyenkezik, hogy ez neki nem volt magától értetődő egy ilyen puccos helyen. Majd forog is, hogy a tárolót megtalálja, mielőtt még megnézné magának a férfit. A neve csak úgy átszaladt a fülein, minden erősebb benyomás nélkül, talán a meglepetésre ezt is rá lehet fogni. Mikor megtalálja már lép is oda az ajtó közelébe, hogy a látható helyen elhelyezkedő hosszútőrt meg a két dobókést letegye egy kupacba. A csizmájából viszont nem szedi elő, ki tudja az mikor kell majd. Eztán lép csak vissza a férfi mellé és nézi meg jobban magának, a csuklya is lekerül menet közben, mert mégiscsak illetlenség lenne. Reméli itt azért annyian nem kapják fel a fejüket a szokatlan hajszínére. Ahogy körbe néz lopva már ott is áll Rendor előtt és pár pillanatig csak bambán pislog.*
-Bakker, te aztán jól sarokba tudod szorítani az embert ezzel a hivatalos dumával! *Veti a szemére kicsit ingerülten, mikor tudatosul a felismerés, hogy a tegnap megismert sellőfiú miatt feszült be annyira. Bár a hely kétségtelen adja magától a dolgot.*
-Tudod miért jöttem. *Lép oda a tőlük nem messze lévő pulthoz és nézi meg az árszabást. Miután elszörnyülködött az számokon megállapodik a szeme a szobáknál.*
-Ez annyira nem is vészes, akkor itt alszom. *Teszi le a kezéből az itallapot. Előkotor 16 aranyat a szütyőből, majd a pultra teszi a Szoba miatt.
*-Jól mondtad, megvan itt mindennek a huzatja, csak egy sört iszom, azt talán még itt is ugyan olyan ízű. * Adja a férfi kezébe a 11 érmét a Vajsör árát.
*-Na mutasd merre menjek. *Fordul körbe, szemével keresve az ajtót.*
-Tényleg puccos hely, ahogy mondtad. *Említi meg halkabban, csak, hogy az itt mulatozók ne nézzék annyira le. Nyilván erősebben igény bevett az erszényük, mint az övé. ~Viszont itt őrök is vannak. ~*
3525. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-21 16:39:52
Üzenet elküldve: 2020-07-21 16:39:52
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Érintőlegesen a lányok pultnál //
// Főleg Yath és Mady //
* Vissza is tér a feladataihoz, de itt szinte minden pillanatban történik valami olyasmi, ami eltereli a figyelmét a munkáról. Most is így történik. Újabb lány vagyis inkább hölgy érkezik a pult felé. Hosszú fekete haja igazán jól illik az öltözetéhez. Olyannyira, hogy Rendor egy pillanatra le is fagy és csak a nőt bámulja. A kék ruha amúgy is csak úgy vonzza a szemet és bizony bőven jutalmazza a mohó pillantásokat, mivel elég sok mindent enged látni a karcsú test bájaiból. Ha ez mind nem lenne elég járása olybá tűnik, mintha repülne. Mondjuk az elfeknél ez az elegancia velük született képesség. Szerencsére Mady feltartja az ujját, amire ösztönösen odapillant a férfi pedig csak a szeme sarkából látja. Így pont sikerül elcsípnie annak a varázslatát.*
- Az igen! Te ilyet is tudsz?* Ámuldozik, mert nem sok mágust ismert meg rövid élete alatt. Mondjuk nem is igazán hitt ezekben a varázslatokban soha. Az ember nem tudhatja, hogy mikor hagyja cserben, amikor éppen nagy szüksége lenne rá. Az izmok azok amikre igazán lehet számítani. Ott legalább érzi az ember, ha már feszegeti a határokat. Még egy pár pillanatig bámulja a gyertya lobogó lángját, de aztán nyílik az ajtó és belép egy vendég rajta. Indul is rögvest, hogy illendően fogadhassa.*
// Aranyos vagy //
* Nagy léptekkel halad, mert ahogy látja a kedves vendég kissé bizonytalanul lépked. Az ismeretlen kilétét valószínűleg egyelőre nem veszi még észre, mert biztosan most is viseli azt a csukját.*
- Üdvözlöm a Sellőházban. Én Rendor vagyok és állok a rendelkezésére. A legjobb helyre érkezett lazítani. Széles választékkal rendelkezünk ételek és italok terén, valamint egyéb relaxációs szolgáltatásokat is kínálunk. Viszont mielőtt bármivel is szolgálhatnánk, kérem a fegyvereit, ha vannak tegye a tárolóba.* Az egészet egyetlen levegővételbe szuszakolta bele. Biztosan nagyon meg fog lepődni, ha kiderül, hogy kicsoda az előtte ácsorgó vásárló.*
A hozzászólás írója (Rendor Froksz) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.07.21 16:40:36
// Főleg Yath és Mady //
* Vissza is tér a feladataihoz, de itt szinte minden pillanatban történik valami olyasmi, ami eltereli a figyelmét a munkáról. Most is így történik. Újabb lány vagyis inkább hölgy érkezik a pult felé. Hosszú fekete haja igazán jól illik az öltözetéhez. Olyannyira, hogy Rendor egy pillanatra le is fagy és csak a nőt bámulja. A kék ruha amúgy is csak úgy vonzza a szemet és bizony bőven jutalmazza a mohó pillantásokat, mivel elég sok mindent enged látni a karcsú test bájaiból. Ha ez mind nem lenne elég járása olybá tűnik, mintha repülne. Mondjuk az elfeknél ez az elegancia velük született képesség. Szerencsére Mady feltartja az ujját, amire ösztönösen odapillant a férfi pedig csak a szeme sarkából látja. Így pont sikerül elcsípnie annak a varázslatát.*
- Az igen! Te ilyet is tudsz?* Ámuldozik, mert nem sok mágust ismert meg rövid élete alatt. Mondjuk nem is igazán hitt ezekben a varázslatokban soha. Az ember nem tudhatja, hogy mikor hagyja cserben, amikor éppen nagy szüksége lenne rá. Az izmok azok amikre igazán lehet számítani. Ott legalább érzi az ember, ha már feszegeti a határokat. Még egy pár pillanatig bámulja a gyertya lobogó lángját, de aztán nyílik az ajtó és belép egy vendég rajta. Indul is rögvest, hogy illendően fogadhassa.*
// Aranyos vagy //
* Nagy léptekkel halad, mert ahogy látja a kedves vendég kissé bizonytalanul lépked. Az ismeretlen kilétét valószínűleg egyelőre nem veszi még észre, mert biztosan most is viseli azt a csukját.*
- Üdvözlöm a Sellőházban. Én Rendor vagyok és állok a rendelkezésére. A legjobb helyre érkezett lazítani. Széles választékkal rendelkezünk ételek és italok terén, valamint egyéb relaxációs szolgáltatásokat is kínálunk. Viszont mielőtt bármivel is szolgálhatnánk, kérem a fegyvereit, ha vannak tegye a tárolóba.* Az egészet egyetlen levegővételbe szuszakolta bele. Biztosan nagyon meg fog lepődni, ha kiderül, hogy kicsoda az előtte ácsorgó vásárló.*
A hozzászólás írója (Rendor Froksz) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.07.21 16:40:36
3524. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-21 11:51:55
Üzenet elküldve: 2020-07-21 11:51:55
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Aranyos vagy//
*Másnap reggel a hiányos függönyön keresztül besütő napsugarak ébresztik. Kikel a kényelmetlen és már régen elfeküdt ágyról, majd távozik a Rumosból, miután úgy, ahogy rendbe szedte magát. Odakinn a hideg levegő mindjárt felébreszti és a sós tenger illata. Az útbaigazítás miatt nem kell sokat kutyagolnia, hogy elérjen a Sellő épületéig. ~No fene, tényleg puccos egy hely. El se hinném, hogy a kikötőben van, ha nem láttam volna a kereszt utcában részen fetrengeni egy matrózt a saját hányásában. ~ A jól karbantartott épület nem hagy kétejt benne, hogy bizony jó helyen jár. ~Rendor. Igen. ~ Kaparja elő a fecnit, amit tegnap készített magának, hogy az álom ne túrja ki a sok alkohol kíséretében a férfi nevét. Mert bizony az lett volna a nagy pech, ha elfelejtené a nevet, ami száz ötven aranyat hoz majd neki. Belép az ajtón és mindjárt megakad a szeme az őrökön, de nem sokáig, mert a belső tér hangulata azonnal megragadja a tekintetét. A fegyvereit nem rakja le, még a tároló is elkerüli a figyelmét, csak beljebb sétál, annyira azért ügyel, hogy orra ne essen. ~Itt aztán biztos jól kiforgatják az embert minden aranyából. ~ Nyel egy nagyot, mert ekkor tudatosul, hogy bizony többet kellett volna rongyos száz ötven aranyál kérnie. Tekintete átsiklik a már most odabenn mulatozók feje felett és megakad a hiányos öltözetű személyzeten. ~Kiráz tőlük a hideg. ~ Miután pedig felmért mindent és tudatosult, hogy hol is van, valamiféle személyzetet keres, aki éppen szabad és megszólíthatná. Egészen úgy kóvályog megszeppent képpel, mint egy Eeyr hívő a Vérkertben.*
*Másnap reggel a hiányos függönyön keresztül besütő napsugarak ébresztik. Kikel a kényelmetlen és már régen elfeküdt ágyról, majd távozik a Rumosból, miután úgy, ahogy rendbe szedte magát. Odakinn a hideg levegő mindjárt felébreszti és a sós tenger illata. Az útbaigazítás miatt nem kell sokat kutyagolnia, hogy elérjen a Sellő épületéig. ~No fene, tényleg puccos egy hely. El se hinném, hogy a kikötőben van, ha nem láttam volna a kereszt utcában részen fetrengeni egy matrózt a saját hányásában. ~ A jól karbantartott épület nem hagy kétejt benne, hogy bizony jó helyen jár. ~Rendor. Igen. ~ Kaparja elő a fecnit, amit tegnap készített magának, hogy az álom ne túrja ki a sok alkohol kíséretében a férfi nevét. Mert bizony az lett volna a nagy pech, ha elfelejtené a nevet, ami száz ötven aranyat hoz majd neki. Belép az ajtón és mindjárt megakad a szeme az őrökön, de nem sokáig, mert a belső tér hangulata azonnal megragadja a tekintetét. A fegyvereit nem rakja le, még a tároló is elkerüli a figyelmét, csak beljebb sétál, annyira azért ügyel, hogy orra ne essen. ~Itt aztán biztos jól kiforgatják az embert minden aranyából. ~ Nyel egy nagyot, mert ekkor tudatosul, hogy bizony többet kellett volna rongyos száz ötven aranyál kérnie. Tekintete átsiklik a már most odabenn mulatozók feje felett és megakad a hiányos öltözetű személyzeten. ~Kiráz tőlük a hideg. ~ Miután pedig felmért mindent és tudatosult, hogy hol is van, valamiféle személyzetet keres, aki éppen szabad és megszólíthatná. Egészen úgy kóvályog megszeppent képpel, mint egy Eeyr hívő a Vérkertben.*
3523. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-20 18:12:24
Üzenet elküldve: 2020-07-20 18:12:24
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//May, Amaz és Myr//
*Minthogy Myr egészen új még itt a Sellőnél, ezért rögtön nem tudja még felfedezni, hogy ki tréfál, és ki gondolja komolyan, amit mond. Türelmesen várja a teát, bár ő is viccnek szánta, de ha már mégis kap egy bögrével, hát nem hagyja majd ott. A pultnál összeverődött kis társasághoz újabb nő csatlakozik. Őt sem látta még eddig a vörös gnóm, de most itt az alkalom. Elég mutatósan néz ki, a szó legszorosabb értelmében. ~Hű, micsoda munkatársaim vannak nekem.~ Nem rosszindulatúan gondolja ezt, csak úgy elkönyveli magában a tényt.
Idő közben elkészül a tea is, s May biztosítja arról, hogy csak viccelt.*
- Ó, akkor meg vagyok nyugodva. Köszönöm a teát.
*Ajkához is emeli a bögrét, de látja közben, hogy May készül valamire. Mozdulata a levegőben megáll, és követi a nő mutatóujjának irányát. Hamar meg is lát egy gyertyát az egyik asztalon, s meglepetésére hirtelen felgyullad (amennyiben a varázslás sikerrel járt).*
- Hoppá!* Ad hangot meglepettségének.*
- Ez jó kis mutatvány volt.* Elismerően mosolyog Mayre. Végül mégis ajkához emeli a bögrét, és kortyol a teából.*
- Hmm.* Mondja jól esően.*
- Ez nagyon finom lett. Kell nekem ezért most fizetni?* Hülye kérdés, de Myr nem igazán tudja még, hogy mennek itt a dolgok. Gyanítja, hogy ingyen van, de az a biztos, ha megkérdezi.*
- Hát igen, szóval a boszorkánykonyhában fogok dolgozni.* Halkabban beszél már, nem akarja, hogy bárki, aki még most jogosulatlan az információ birtoklására, meghallja.*
- Bájitalokat fogok keverni. Figyelj, Zammiriával beszélgettünk kicsit, és felvetettem, hogy készülhetne a konyhán hallucinogén alkohol is. Tetszett neki az ötlet. Említett is valami növényt, Derion vagy Delion... valami ilyesmi a neve. Abból állítólag lehet ilyet készíteni. Te tudsz erről valamit?
*Kíváncsian néz Mayre, és közben újabbat kortyol a teából.*
*Minthogy Myr egészen új még itt a Sellőnél, ezért rögtön nem tudja még felfedezni, hogy ki tréfál, és ki gondolja komolyan, amit mond. Türelmesen várja a teát, bár ő is viccnek szánta, de ha már mégis kap egy bögrével, hát nem hagyja majd ott. A pultnál összeverődött kis társasághoz újabb nő csatlakozik. Őt sem látta még eddig a vörös gnóm, de most itt az alkalom. Elég mutatósan néz ki, a szó legszorosabb értelmében. ~Hű, micsoda munkatársaim vannak nekem.~ Nem rosszindulatúan gondolja ezt, csak úgy elkönyveli magában a tényt.
Idő közben elkészül a tea is, s May biztosítja arról, hogy csak viccelt.*
- Ó, akkor meg vagyok nyugodva. Köszönöm a teát.
*Ajkához is emeli a bögrét, de látja közben, hogy May készül valamire. Mozdulata a levegőben megáll, és követi a nő mutatóujjának irányát. Hamar meg is lát egy gyertyát az egyik asztalon, s meglepetésére hirtelen felgyullad (amennyiben a varázslás sikerrel járt).*
- Hoppá!* Ad hangot meglepettségének.*
- Ez jó kis mutatvány volt.* Elismerően mosolyog Mayre. Végül mégis ajkához emeli a bögrét, és kortyol a teából.*
- Hmm.* Mondja jól esően.*
- Ez nagyon finom lett. Kell nekem ezért most fizetni?* Hülye kérdés, de Myr nem igazán tudja még, hogy mennek itt a dolgok. Gyanítja, hogy ingyen van, de az a biztos, ha megkérdezi.*
- Hát igen, szóval a boszorkánykonyhában fogok dolgozni.* Halkabban beszél már, nem akarja, hogy bárki, aki még most jogosulatlan az információ birtoklására, meghallja.*
- Bájitalokat fogok keverni. Figyelj, Zammiriával beszélgettünk kicsit, és felvetettem, hogy készülhetne a konyhán hallucinogén alkohol is. Tetszett neki az ötlet. Említett is valami növényt, Derion vagy Delion... valami ilyesmi a neve. Abból állítólag lehet ilyet készíteni. Te tudsz erről valamit?
*Kíváncsian néz Mayre, és közben újabbat kortyol a teából.*
3522. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-20 11:11:15
Üzenet elküldve: 2020-07-20 11:11:15
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//May, Amaz és Myr//
//Pultnál//
//Érintőlegesen Rendor//
*Az, hogy a forrócsokis dolog nem jött be, csak csalódottan sóhajt. Miközben viszont Amaziana taglalja a munkájuk mibenlétét, rajta egyáltalán nem látszik, hogy zavarná, talán itt mindennapos ez, hogy beszélnek és beszélni kell róla. Mikor előkerül az a titokzatos dolog, bár sejti, hogy a régóta a közelben zajló építkezési munkálatokhoz lehet köze, de akkor is játssza a sértettet. Ez neki mindig be szokott jönni, miért változtasson rajta? A gnóm meg eléggé lelkiismeretes lánynak néz ki, a sellőket már ezzel becsapni úgyse tudja, de az újaknál még beválhat. Viszont, ahogy látta a kis tréfája, amelyben főszerepet a keze és egy ropogósan csattanó férfihátsó játszotta, neki is tetszett. ~Prűdnek nem mondható. ~ Tekintetével elkúszik Rendor felé is, miközben a teát készíti a gnómnak, hogy lássa mennyire vette magára, de úgy tűnik meg se rebbent a szeme. ~Vérprofi. Kell is az ide. ~ Szélesedik vissza a mosolya, mikor arra gondol, hogy nem ő lesz az egyetlen, aki kóstolgatni fogja a kollegák közül. Közben érkezik Yathlanae, őt látásból ismeri csak, hallotta már előadni és látta már vendéggel, így biztos benne, hogy ő is sellő itt. A ruházatán végig hordja a tekintetét és meg kell állapítsa, hogy egészen tetszetős, szinte már irigy is rá. Meg is fordul, hogy kitegye a gnóm elé a pultra a hűtött teát.*
-Nem haragszom ám, csak húztalak. *Mosolyog oda, hogy bizonyítsa a szavai hitelességét.*
-És bizony, ez itt egy nagyon előkelő hely, itt mindenkiben több van, mint elsőre látszik. *Kacsint a gnómra és megpróbálkozik egy varázslattal. Még Aleimord jegyzeteiből tanulta, bár még élesben sose próbálta, mások előtt. Mutató ujjával rábök egy szemben lévő, üres asztalon ácsorgó gyertyára és várja, hogy meggyulladjon, reményei szerint.*
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
//Pultnál//
//Érintőlegesen Rendor//
*Az, hogy a forrócsokis dolog nem jött be, csak csalódottan sóhajt. Miközben viszont Amaziana taglalja a munkájuk mibenlétét, rajta egyáltalán nem látszik, hogy zavarná, talán itt mindennapos ez, hogy beszélnek és beszélni kell róla. Mikor előkerül az a titokzatos dolog, bár sejti, hogy a régóta a közelben zajló építkezési munkálatokhoz lehet köze, de akkor is játssza a sértettet. Ez neki mindig be szokott jönni, miért változtasson rajta? A gnóm meg eléggé lelkiismeretes lánynak néz ki, a sellőket már ezzel becsapni úgyse tudja, de az újaknál még beválhat. Viszont, ahogy látta a kis tréfája, amelyben főszerepet a keze és egy ropogósan csattanó férfihátsó játszotta, neki is tetszett. ~Prűdnek nem mondható. ~ Tekintetével elkúszik Rendor felé is, miközben a teát készíti a gnómnak, hogy lássa mennyire vette magára, de úgy tűnik meg se rebbent a szeme. ~Vérprofi. Kell is az ide. ~ Szélesedik vissza a mosolya, mikor arra gondol, hogy nem ő lesz az egyetlen, aki kóstolgatni fogja a kollegák közül. Közben érkezik Yathlanae, őt látásból ismeri csak, hallotta már előadni és látta már vendéggel, így biztos benne, hogy ő is sellő itt. A ruházatán végig hordja a tekintetét és meg kell állapítsa, hogy egészen tetszetős, szinte már irigy is rá. Meg is fordul, hogy kitegye a gnóm elé a pultra a hűtött teát.*
-Nem haragszom ám, csak húztalak. *Mosolyog oda, hogy bizonyítsa a szavai hitelességét.*
-És bizony, ez itt egy nagyon előkelő hely, itt mindenkiben több van, mint elsőre látszik. *Kacsint a gnómra és megpróbálkozik egy varázslattal. Még Aleimord jegyzeteiből tanulta, bár még élesben sose próbálta, mások előtt. Mutató ujjával rábök egy szemben lévő, üres asztalon ácsorgó gyertyára és várja, hogy meggyulladjon, reményei szerint.*
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
3521. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-18 14:44:08
Üzenet elküldve: 2020-07-18 14:44:08
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Frissen és üdén//
//Pultnál lévők figyelmébe//
*Kisimult arcán friss, visszafogott sminkkel, kiengedett, kifésült fekete hajzuhataggal, tiszta ruhában jelenik meg ismét a jól ismert vendégtérben. Jól jött neki ez a kicsiny alvás, láthatóan felélénkült, megszépült tőle.
Szokásos, légies könnyedségével és kecsességével lépked az asztalok között, nyomában édes virágillatot, s kíváncsi, mohó tekinteteket hagyva. Egyik kedvenc ruháját, egy királykék, mélyen, de azért ízlésesen dekoltált egyberuhát visel, derekán egy faleveleket mintázó ezüst övvel. Anyaga lenge, s a szoknya elől még a térdeit is látni engedi, hátul viszont csaknem bokáját verdesi. Hátára omló ében hajában csak egy egyszerű, ezüst csat csillog, megakadályozva, hogy komisz tincsei szemébe lógva idegesítsék. Természetesen karkötőben sem fukarkodik, hiszen imádja a szép ékszereket, így bokáját és bal karját is az övéhez színben és stílusban is hasonló fém perecek fedik. Lábán kényelmes saru, vállán pedig lant, hátha kedve támad egy kis műsort adni.
Szemével rögtön ismerősöket keres, s meg is pillantja a pultnál összeverődött tömeget. Igyekszik elkapni valakinek a tekintetét, s kedvesen mosolyogva, némán a tudtukra adni, hogy szívesen csatlakozna. Új arcokat is lát, akikhez eddig még talán nem is volt szerencséje. Ez még inkább feldobja, szeret ismerkedni, barátkozni. Így hát int is egyet, s arcán üde mosollyal indul meg ő is a pult felé.*
//Pultnál lévők figyelmébe//
*Kisimult arcán friss, visszafogott sminkkel, kiengedett, kifésült fekete hajzuhataggal, tiszta ruhában jelenik meg ismét a jól ismert vendégtérben. Jól jött neki ez a kicsiny alvás, láthatóan felélénkült, megszépült tőle.
Szokásos, légies könnyedségével és kecsességével lépked az asztalok között, nyomában édes virágillatot, s kíváncsi, mohó tekinteteket hagyva. Egyik kedvenc ruháját, egy királykék, mélyen, de azért ízlésesen dekoltált egyberuhát visel, derekán egy faleveleket mintázó ezüst övvel. Anyaga lenge, s a szoknya elől még a térdeit is látni engedi, hátul viszont csaknem bokáját verdesi. Hátára omló ében hajában csak egy egyszerű, ezüst csat csillog, megakadályozva, hogy komisz tincsei szemébe lógva idegesítsék. Természetesen karkötőben sem fukarkodik, hiszen imádja a szép ékszereket, így bokáját és bal karját is az övéhez színben és stílusban is hasonló fém perecek fedik. Lábán kényelmes saru, vállán pedig lant, hátha kedve támad egy kis műsort adni.
Szemével rögtön ismerősöket keres, s meg is pillantja a pultnál összeverődött tömeget. Igyekszik elkapni valakinek a tekintetét, s kedvesen mosolyogva, némán a tudtukra adni, hogy szívesen csatlakozna. Új arcokat is lát, akikhez eddig még talán nem is volt szerencséje. Ez még inkább feldobja, szeret ismerkedni, barátkozni. Így hát int is egyet, s arcán üde mosollyal indul meg ő is a pult felé.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5204-5223