Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 213 (4241. - 4260. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4260. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-03-23 20:20:54
Üzenet elküldve: 2022-03-23 20:20:54
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Jobb később, mint soha//
* Az asztaltársaság figyelmét egy apró lény köti le, viszont csak a hátát látja, így vele most nem foglalkozik. A kis csoportból elsőnek egy férfi tekint felé, s még egy megnyerő mosolyt is kap tőle. Majd az eddig egyetlen nő felpattan ültéből, s gyors intézkedésbe kezd. Követi tekintetével, amint a pultnál rendez el valamit, majd visszatér a kis gnómhoz. Hiszen elindul az asztal felé, érdeklődve pillant rá, hogy mitől is lett az a nagy sürgés. Óvatosan méri végig a gnómot, majd tovább is halad, a rá mosolygó férfi felé. Messze a bogaraktól. Megoldja köpenyét és finoman kisiklik belőle, itt kellemes az idő. A távozó bárd üres székére dobja azt s leül. Ruhájának hasítékai látni engedik selymes fehér bőrét, épp csak izmos, finom ívű lábait. *
- Szép napot mindenkinek!
* Köszön illően, mert nem egy falusi suttyó. Megvárja, míg a nő ismét leül a helyére. Igen kedvesen szegezi neki a kérdést, úgy érzi, hogy fején találta a szöget. Az elf igencsak szép bőrű, s minden porcikájában finom falatnak tűnik. Kedveli a szép lányokat, nem csak a jóképű fiúkat.*
- Elsősorban munkát keresek, de te tetszel nekem.
* Tud hízelegni, hiszen ez is a munkájához tartozik. Vagyis inkább a hivatásához, mert ezen az életen kívül mást nem igen ismer. Nem is akar ismerni. Nem kertel, feláll székéről és az őt bámuló férfi háta mögé sétál. Átkarolja finoman a vállait, dús keblei a hátához érnek. A fekete hajú férfi is kap a figyelméből. *
- Más egyebekhez is értek az ősi szakmán kívül, munkát keresek. Állandót.
* Ha a holló hajú hagyja magát, kicsit megcirógatja a nyakát. *
- Te is cuki vagy, szépfiú.
* Kíváncsi a reakciójára, hogy elpirul-e, vagy felháborodik, elszalad esetleg? A két elf köti le leginkább a figyelmét, a másik fickó és a gnóm csak örömködjenek az üvegek felett. *
A hozzászólás írója (Nellethyen Vhorent) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.03.23 20:21:23
* Az asztaltársaság figyelmét egy apró lény köti le, viszont csak a hátát látja, így vele most nem foglalkozik. A kis csoportból elsőnek egy férfi tekint felé, s még egy megnyerő mosolyt is kap tőle. Majd az eddig egyetlen nő felpattan ültéből, s gyors intézkedésbe kezd. Követi tekintetével, amint a pultnál rendez el valamit, majd visszatér a kis gnómhoz. Hiszen elindul az asztal felé, érdeklődve pillant rá, hogy mitől is lett az a nagy sürgés. Óvatosan méri végig a gnómot, majd tovább is halad, a rá mosolygó férfi felé. Messze a bogaraktól. Megoldja köpenyét és finoman kisiklik belőle, itt kellemes az idő. A távozó bárd üres székére dobja azt s leül. Ruhájának hasítékai látni engedik selymes fehér bőrét, épp csak izmos, finom ívű lábait. *
- Szép napot mindenkinek!
* Köszön illően, mert nem egy falusi suttyó. Megvárja, míg a nő ismét leül a helyére. Igen kedvesen szegezi neki a kérdést, úgy érzi, hogy fején találta a szöget. Az elf igencsak szép bőrű, s minden porcikájában finom falatnak tűnik. Kedveli a szép lányokat, nem csak a jóképű fiúkat.*
- Elsősorban munkát keresek, de te tetszel nekem.
* Tud hízelegni, hiszen ez is a munkájához tartozik. Vagyis inkább a hivatásához, mert ezen az életen kívül mást nem igen ismer. Nem is akar ismerni. Nem kertel, feláll székéről és az őt bámuló férfi háta mögé sétál. Átkarolja finoman a vállait, dús keblei a hátához érnek. A fekete hajú férfi is kap a figyelméből. *
- Más egyebekhez is értek az ősi szakmán kívül, munkát keresek. Állandót.
* Ha a holló hajú hagyja magát, kicsit megcirógatja a nyakát. *
- Te is cuki vagy, szépfiú.
* Kíváncsi a reakciójára, hogy elpirul-e, vagy felháborodik, elszalad esetleg? A két elf köti le leginkább a figyelmét, a másik fickó és a gnóm csak örömködjenek az üvegek felett. *
A hozzászólás írója (Nellethyen Vhorent) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.03.23 20:21:23
4259. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-03-23 07:27:34
Üzenet elküldve: 2022-03-23 07:27:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
//Jobb később, mint soha//
*Learon láthatóan remekül szórakozik, ami ragadósnak bizonyul Relael arcára kerekedő mosoly miatt. Vagy talán az Ördögvigyor lenne? Feltehetően mindkettő. Mindenesetre jól szórakozik azon, hogy a mágus mennyire jól érzi magát, és az ilyen könnyed pillanatok miatt vannak végül is itt.
Azt veszi észre, hogy Rynsell némileg kellemetlenül érzi magát Strat szavai miatt, de ez gyorsan tovaszáll, és ezúttal Relael kap egy kérdést. Komolyan el kell gondolkodnia rajta, mert bizony nem tudja a választ. Nem tudja mi fogta meg őt Syoudban, aki gusztustalan és elf létére még ronda is, a lány ennek ellenére mégis beleesett, mint vak ló a gödörbe.*
- Még nem döntöttem el.
*Feleli sejtelmesen, és kíváncsian fürkészi Rynsell arcát érdekes reakció reményében, közben pedig a bort kortyolgatja lassan. Meg kell hagyni a Sellőházban finom az ital.*
- Talán a veszélyesek.
*Veti oda még, és ismételten csak figyeli a másikat, nyíltan elemezgeti őt. Eközben valaki tekintetét is magán érzi, és nem tart sokáig megtalálni annak forrását, hiszen a mutatós hölgy elég nyíltan bámulja őt. Relael egy mosollyal üdvözli, majd int neki, hogy jöjjön oda.*
- Na tessék, máris szemet vetettek rám.
*Mondja jókedvűen, majd közelebb hajol az elfhez, és mérsékeltebb hangerővel megkérdezi tőle.*
- Mit gondolsz róla? Tetszik a hölgyemény?
*Nem árul el többet, igyekszik gesztusokkal sem elárulni, hogy kérdése milyen természetű, így akár csapdának is tűnhet.
Figyelme a gnómra terelődik, akit Learon már szárnyai alá is vesz, az elf lány viszont nincs elragadtatva tőle csupán a megjelenése miatt. Viszont nyugodtan viselkedik, főleg mert van még Ördögvigyor a pipájában, amit elpöffélkelhet. Nyugodtsága rögtön elillan, amikor a gnóm megrázva ruháját abból pár apró, sötét valami zuhan ki. Relael reménykedve néz a földre, hogy csak kis kavics, esetleg porcica volt az, ám amikor cipője mellett megmozdulni látszik a rovar, akkor láthatóan elfogy a türelme.*
- Na, ez nem mehet így.
*Csattan fel, hangjában viszont nincs indulat, sokkal inkább viszolygás. Hirtelen vágtat el, és kilép az épületből, majd gyorsan visszatér, ám nem az asztalhoz, hanem a pulthoz sétál. Miután beszélt a pultnál kiszolgálóval, gyorsan leszámol neki 132 aranyat a Fürdőért,
majd visszasétál az asztalhoz, kezében egy díszített inggel.*
- Van itt egy fürdő, mindenki használhatja. Állítólag kellemes, befizettem rá a társaságot.
*Magyarázza ezt a társaságnak, majd figyelme Vasbordára terelődik.*
- Érdekel amit mond, de addig nem tudunk beszélni, amíg ez az állapot uralkodik itt.
*Ujjával nagy vonalakban körberajzolja a gnóm alakját, célozva arra, hogy az milyen koszos.*
- Fürödjön meg, és vegye fel ezt.
*Átnyújtja az inget Vasbordának, közben helyet foglal. Eredetileg más céllal vásárolta meg a ruhadarabot, ajándéknak szánta valaki másnak, de talán jobb is, hogy így alakultak a dolgok.*
- Nadrágom is van, de azt hiszem az túl hosszú lenne.
*Teszi még hozzá, miközben italáért és pipájáért nyúl újra, hogy lenyugtassa felborzolt kedélyeit, majd a leányhoz fordul, aki feltehetően azóta megérkezett asztalukhoz.*
- Minek köszönhetem az elragadó figyelmedet, kedves?
*Bár van egy sejtése a lány foglalkozását illetően, viszont kivárja annak válaszát, nem úgy mint ahogy Rynsell tette esetében.*
*Learon láthatóan remekül szórakozik, ami ragadósnak bizonyul Relael arcára kerekedő mosoly miatt. Vagy talán az Ördögvigyor lenne? Feltehetően mindkettő. Mindenesetre jól szórakozik azon, hogy a mágus mennyire jól érzi magát, és az ilyen könnyed pillanatok miatt vannak végül is itt.
Azt veszi észre, hogy Rynsell némileg kellemetlenül érzi magát Strat szavai miatt, de ez gyorsan tovaszáll, és ezúttal Relael kap egy kérdést. Komolyan el kell gondolkodnia rajta, mert bizony nem tudja a választ. Nem tudja mi fogta meg őt Syoudban, aki gusztustalan és elf létére még ronda is, a lány ennek ellenére mégis beleesett, mint vak ló a gödörbe.*
- Még nem döntöttem el.
*Feleli sejtelmesen, és kíváncsian fürkészi Rynsell arcát érdekes reakció reményében, közben pedig a bort kortyolgatja lassan. Meg kell hagyni a Sellőházban finom az ital.*
- Talán a veszélyesek.
*Veti oda még, és ismételten csak figyeli a másikat, nyíltan elemezgeti őt. Eközben valaki tekintetét is magán érzi, és nem tart sokáig megtalálni annak forrását, hiszen a mutatós hölgy elég nyíltan bámulja őt. Relael egy mosollyal üdvözli, majd int neki, hogy jöjjön oda.*
- Na tessék, máris szemet vetettek rám.
*Mondja jókedvűen, majd közelebb hajol az elfhez, és mérsékeltebb hangerővel megkérdezi tőle.*
- Mit gondolsz róla? Tetszik a hölgyemény?
*Nem árul el többet, igyekszik gesztusokkal sem elárulni, hogy kérdése milyen természetű, így akár csapdának is tűnhet.
Figyelme a gnómra terelődik, akit Learon már szárnyai alá is vesz, az elf lány viszont nincs elragadtatva tőle csupán a megjelenése miatt. Viszont nyugodtan viselkedik, főleg mert van még Ördögvigyor a pipájában, amit elpöffélkelhet. Nyugodtsága rögtön elillan, amikor a gnóm megrázva ruháját abból pár apró, sötét valami zuhan ki. Relael reménykedve néz a földre, hogy csak kis kavics, esetleg porcica volt az, ám amikor cipője mellett megmozdulni látszik a rovar, akkor láthatóan elfogy a türelme.*
- Na, ez nem mehet így.
*Csattan fel, hangjában viszont nincs indulat, sokkal inkább viszolygás. Hirtelen vágtat el, és kilép az épületből, majd gyorsan visszatér, ám nem az asztalhoz, hanem a pulthoz sétál. Miután beszélt a pultnál kiszolgálóval, gyorsan leszámol neki 132 aranyat a Fürdőért,
majd visszasétál az asztalhoz, kezében egy díszített inggel.* - Van itt egy fürdő, mindenki használhatja. Állítólag kellemes, befizettem rá a társaságot.
*Magyarázza ezt a társaságnak, majd figyelme Vasbordára terelődik.*
- Érdekel amit mond, de addig nem tudunk beszélni, amíg ez az állapot uralkodik itt.
*Ujjával nagy vonalakban körberajzolja a gnóm alakját, célozva arra, hogy az milyen koszos.*
- Fürödjön meg, és vegye fel ezt.
*Átnyújtja az inget Vasbordának, közben helyet foglal. Eredetileg más céllal vásárolta meg a ruhadarabot, ajándéknak szánta valaki másnak, de talán jobb is, hogy így alakultak a dolgok.*
- Nadrágom is van, de azt hiszem az túl hosszú lenne.
*Teszi még hozzá, miközben italáért és pipájáért nyúl újra, hogy lenyugtassa felborzolt kedélyeit, majd a leányhoz fordul, aki feltehetően azóta megérkezett asztalukhoz.*
- Minek köszönhetem az elragadó figyelmedet, kedves?
*Bár van egy sejtése a lány foglalkozását illetően, viszont kivárja annak válaszát, nem úgy mint ahogy Rynsell tette esetében.*
4258. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-03-22 22:06:29
Üzenet elküldve: 2022-03-22 22:06:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
//Jobb később, mint soha//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ryn szavaira behunyja szemeit és megenged magának egy félmosolyt. Úgy néz ki legalább a humora helyén van.*
-Legyen, most az egyszer megúszta!
*Jelenti ki, majd a dal is felcsendül. Learonnak láthatóan nagyon tetszik az előadás, ami igencsak jó dolog, hisz jóformán neki és róla szólt. Talán a jövőben még aranyat is láthat belőle, de egyébként egészen jópofának tartja őt, úgyhogy a kellemes viszony sem rossz üzlet. Az elfek közti huza-vonára ügyet sem vet, nem az ő tisztje, nem is érdekli, és érdeke sem származik belőle, bár talán az utóbbi a legfontosabb érv mind közül. Az öreg pedig vegyes érzéseket kelt benne. Egyrészt nagyon ügyesen forgatja a szavakat, de őt nem veszi meg, leginkább azért mert ebben ő is igencsak járatos, beszopnia magát valahová. Másrészt meg ő is volt ilyen állapotban, igaz jóval fiatalabb volt, de tudja milyen ez az élet és mindig felgyúl benne az együttérzés szikrája, és gyorsan ki is oltódik, pontosan ugyanezen okból kifolyólag. *
-Üljön csak le bátyám.
*Áll fel a székéből, s kezével a már meleg székre mutat.*
-Azt hiszem keresek valami privátabb társaságot, ha nem haragszanak meg.
*Néz körbe a díszes társaságon, majd kacsint egyet. Ez a mennyiségű szerzet kezd sok lenni neki, legalábbis így szabadidejében. Meg aztán megmasszíroztatná a hegeit, eső jöhet mert egy ideje nyilal mint a fene.*
-Aztán jót ne halljak!
*Mondja és egy fél pohárral még lehajt, mintha csak nem lenne holnap, majd ha külön nem tartóztatják akkor el is indul a Sellőház egyéb területeire, először is a pult felé, hogy szórakoztatást keressen.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ryn szavaira behunyja szemeit és megenged magának egy félmosolyt. Úgy néz ki legalább a humora helyén van.*
-Legyen, most az egyszer megúszta!
*Jelenti ki, majd a dal is felcsendül. Learonnak láthatóan nagyon tetszik az előadás, ami igencsak jó dolog, hisz jóformán neki és róla szólt. Talán a jövőben még aranyat is láthat belőle, de egyébként egészen jópofának tartja őt, úgyhogy a kellemes viszony sem rossz üzlet. Az elfek közti huza-vonára ügyet sem vet, nem az ő tisztje, nem is érdekli, és érdeke sem származik belőle, bár talán az utóbbi a legfontosabb érv mind közül. Az öreg pedig vegyes érzéseket kelt benne. Egyrészt nagyon ügyesen forgatja a szavakat, de őt nem veszi meg, leginkább azért mert ebben ő is igencsak járatos, beszopnia magát valahová. Másrészt meg ő is volt ilyen állapotban, igaz jóval fiatalabb volt, de tudja milyen ez az élet és mindig felgyúl benne az együttérzés szikrája, és gyorsan ki is oltódik, pontosan ugyanezen okból kifolyólag. *
-Üljön csak le bátyám.
*Áll fel a székéből, s kezével a már meleg székre mutat.*
-Azt hiszem keresek valami privátabb társaságot, ha nem haragszanak meg.
*Néz körbe a díszes társaságon, majd kacsint egyet. Ez a mennyiségű szerzet kezd sok lenni neki, legalábbis így szabadidejében. Meg aztán megmasszíroztatná a hegeit, eső jöhet mert egy ideje nyilal mint a fene.*
-Aztán jót ne halljak!
*Mondja és egy fél pohárral még lehajt, mintha csak nem lenne holnap, majd ha külön nem tartóztatják akkor el is indul a Sellőház egyéb területeire, először is a pult felé, hogy szórakoztatást keressen.*
4257. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-03-22 17:17:12
Üzenet elküldve: 2022-03-22 17:17:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Balhé a Sellőházban//
//Darelld, Waldran, Rendor, (Carlotteia)//
* Rendor igyekszik minden tőle telhetőt megtenni, hogy a sellőt megmentésék még, ha ő maga nem is tud sokat tenni érte. Majd az alkimista megteszi azt, amit meg kell tenni. Yzoldéről nem tud sokat Rendor, csak azt, hogy nemrég jött, de bízik benne, hogy nem a két szép szeméért vették fel a Boszorkánykonyhára. Rendort pont a két szép szeméért vették fel, de tétlenül nem nézheti, ahogy itt vér folyik, ráadásul ártatlan nők vére. Ezért is fog beavatkozni a küzdelembe.*
//Darelld, Waldran, Rendor, (Carlotteia)//
* Rendor igyekszik minden tőle telhetőt megtenni, hogy a sellőt megmentésék még, ha ő maga nem is tud sokat tenni érte. Majd az alkimista megteszi azt, amit meg kell tenni. Yzoldéről nem tud sokat Rendor, csak azt, hogy nemrég jött, de bízik benne, hogy nem a két szép szeméért vették fel a Boszorkánykonyhára. Rendort pont a két szép szeméért vették fel, de tétlenül nem nézheti, ahogy itt vér folyik, ráadásul ártatlan nők vére. Ezért is fog beavatkozni a küzdelembe.*
4256. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-03-22 12:56:46
Üzenet elküldve: 2022-03-22 12:56:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Atya-gatya //
// Emelet //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* Nehezen állja meg, hogy sekélykérőn fel ne pillantson az égre. Csak a szeme rebben meg egy pillanatra. *
- Ahogy óhajtod.
* Visszamozdul a korábbi testhelyzetbe és folytatja a megkezdett akciót. Legalább a reakciója alapján élvezi a dolgot. *
~ Képes valamiféle érzelmekre. Lenyűgöző. ~
* Folytatja még néhány percig, valamivel felfokozottabb tempóban. A térde kezd kicsit sajogni. Megkönnyebbültem veszi tudomásul a befejezést. Astreeah gyorsan tanul, így a művelet befejeztével nem veszi kezébe az irányítást ismét, hanem várakozó helyzetben marad. *
- Hogy szeretnéd?
* A hangja elment egy kissé, még össze kell szednie magát. Ő ráér, ha a fickónak nincs szüksége egy kis stratégiai szünetre, felőle mehet tovább a dolog, úgyis egy egész estére fizet. Persze, nincs mindegyik vendégnek igénye ekkora időtartamra és hamarabb lelépnek, amint megkapták, amiért jöttek. Ha többször meg akarják kapni, akkor többször. *
// Emelet //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* Nehezen állja meg, hogy sekélykérőn fel ne pillantson az égre. Csak a szeme rebben meg egy pillanatra. *
- Ahogy óhajtod.
* Visszamozdul a korábbi testhelyzetbe és folytatja a megkezdett akciót. Legalább a reakciója alapján élvezi a dolgot. *
~ Képes valamiféle érzelmekre. Lenyűgöző. ~
* Folytatja még néhány percig, valamivel felfokozottabb tempóban. A térde kezd kicsit sajogni. Megkönnyebbültem veszi tudomásul a befejezést. Astreeah gyorsan tanul, így a művelet befejeztével nem veszi kezébe az irányítást ismét, hanem várakozó helyzetben marad. *
- Hogy szeretnéd?
* A hangja elment egy kissé, még össze kell szednie magát. Ő ráér, ha a fickónak nincs szüksége egy kis stratégiai szünetre, felőle mehet tovább a dolog, úgyis egy egész estére fizet. Persze, nincs mindegyik vendégnek igénye ekkora időtartamra és hamarabb lelépnek, amint megkapták, amiért jöttek. Ha többször meg akarják kapni, akkor többször. *
4255. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-03-22 10:49:18
Üzenet elküldve: 2022-03-22 10:49:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Jobb később, mint soha//
* A kis társaság felemás viselkedéssel fogadja az öreg gnómot. Az idős orvos számára nem ismeretlen az arcokra kiülő undor, az viszont szokatlanabb, hogy egyesek érdeklődéssel viseltetnek irányába. Kap is az alkalmon, na és a nemes felajánláson. *
- Köszönöm, nemes mágus uram, köszönöm. * Hálálkodik a férfi, és mohón kap a pohárért. Amennyiben önteni akarnak neki, úgy türelmesen kivárja, de ha önmagát kell kiszolgálja, az se okoz problémát. A lényeg, hogy elégedetten cuppanthasson, miután két-három méretes korttyal kiüríti a poharát. *
- Remek ital, igazán remek ízlésük van. * Bólogat elismerően, hiszen tudja, hogy néhány kedves szó messzire mehet, ha adományokról van szó. A jelen lévők, ha megfigyelik, akkor láthatják testétől elütő, makulátlan kezét, ami csuklótól lefelé még színében is más, hiányzik róla a rászáradt kosz, és egyéb retek. Még körmei alatt sincs piszok, ami igazán meglepő lehet, ha valaki ennyire tüzetesen megszemléli. A tündér nem igazán foglalkozott vele, a simaképű fickó pedig igen komoly ellenszenvvel fogadta, így ők megszűnnek létezni Vasborda számára, aki a szép ruhájú elf nővel, és a mágussal kezd foglalkozni. A szavak alapján gyorsan felállít egy ranglétrát gondolatban, és ennek megfelelően először a hölgyhöz fordul, neki válaszol. *
- Tudok, drága kisasszony, több félét is. Nem ám ezekből * rázza meg finoman a ruháját, mire az üvegek csilingelő hangjával együtt enyhe porfelhő száll fel, és néhány kevésbé izgága, vagy nem túl jó kapaszkodásról híres rovar a földre hullik. A gnóm nem foglalkozik ezzel. *
- Hanem igazi mérget, olyat, amitől halálos beteg lesz az ember, és olyat, amitől mozdulatlanná bénul, mielőtt a szíve egy utolsót dobbanna. Ismerem a pengevirág titkát, tudom, hogy miképp okozhat nem múló vérzést a kard vágása. * Teszi hozzá, persze azt nem mondja el, hogy nem szokása gyilkolni, és igazából nem is célja az, hogy ilyesmit kikeverjen ismeretleneknek. *
- Azonban ismerem a gyógyítás titkait is, nem csak úgy, mint a kuruzslók, akik mindenre bájutalt használnak. Hosszú évekig tanultam, és szakmám legjobbjai között tartom számom magam, sok évnyi tapasztalattal a hátam mögött. * Teszi még hozzá, majd a pásztormágus felé fordul. *
- A világért sem sérteném meg ilyen kedves fogadtatás után, kedves uram, de engedtessék meg, hogy talán hibás következtetéseket vonjak le, keeheeeheee. * Vihog fel gonosz hangján a csuklya alatt. * Ha nem tévedek, és általában nem szokásom, még van mit tanuljon a varázslat világából, hiszen a jó mágus holtig tanul.
* Ekkor egy világoskék italt húz elő köpenye alól, és azt lengeti meg makulátlan ujjaival szorítva. *
- Ezzel bizony olyan kapukat nyithat ki elméjében, amikről talán még nem is álmodott. Olyan okos lehet, mint a gnómok legokosabbja, megláthatja azokat az összefüggéseket, amik amúgy talán észrevétlenül sodródnának el a tanulás, és a koncentráció keresztmetszetében.
* A kis társaság felemás viselkedéssel fogadja az öreg gnómot. Az idős orvos számára nem ismeretlen az arcokra kiülő undor, az viszont szokatlanabb, hogy egyesek érdeklődéssel viseltetnek irányába. Kap is az alkalmon, na és a nemes felajánláson. *
- Köszönöm, nemes mágus uram, köszönöm. * Hálálkodik a férfi, és mohón kap a pohárért. Amennyiben önteni akarnak neki, úgy türelmesen kivárja, de ha önmagát kell kiszolgálja, az se okoz problémát. A lényeg, hogy elégedetten cuppanthasson, miután két-három méretes korttyal kiüríti a poharát. *
- Remek ital, igazán remek ízlésük van. * Bólogat elismerően, hiszen tudja, hogy néhány kedves szó messzire mehet, ha adományokról van szó. A jelen lévők, ha megfigyelik, akkor láthatják testétől elütő, makulátlan kezét, ami csuklótól lefelé még színében is más, hiányzik róla a rászáradt kosz, és egyéb retek. Még körmei alatt sincs piszok, ami igazán meglepő lehet, ha valaki ennyire tüzetesen megszemléli. A tündér nem igazán foglalkozott vele, a simaképű fickó pedig igen komoly ellenszenvvel fogadta, így ők megszűnnek létezni Vasborda számára, aki a szép ruhájú elf nővel, és a mágussal kezd foglalkozni. A szavak alapján gyorsan felállít egy ranglétrát gondolatban, és ennek megfelelően először a hölgyhöz fordul, neki válaszol. *
- Tudok, drága kisasszony, több félét is. Nem ám ezekből * rázza meg finoman a ruháját, mire az üvegek csilingelő hangjával együtt enyhe porfelhő száll fel, és néhány kevésbé izgága, vagy nem túl jó kapaszkodásról híres rovar a földre hullik. A gnóm nem foglalkozik ezzel. *
- Hanem igazi mérget, olyat, amitől halálos beteg lesz az ember, és olyat, amitől mozdulatlanná bénul, mielőtt a szíve egy utolsót dobbanna. Ismerem a pengevirág titkát, tudom, hogy miképp okozhat nem múló vérzést a kard vágása. * Teszi hozzá, persze azt nem mondja el, hogy nem szokása gyilkolni, és igazából nem is célja az, hogy ilyesmit kikeverjen ismeretleneknek. *
- Azonban ismerem a gyógyítás titkait is, nem csak úgy, mint a kuruzslók, akik mindenre bájutalt használnak. Hosszú évekig tanultam, és szakmám legjobbjai között tartom számom magam, sok évnyi tapasztalattal a hátam mögött. * Teszi még hozzá, majd a pásztormágus felé fordul. *
- A világért sem sérteném meg ilyen kedves fogadtatás után, kedves uram, de engedtessék meg, hogy talán hibás következtetéseket vonjak le, keeheeeheee. * Vihog fel gonosz hangján a csuklya alatt. * Ha nem tévedek, és általában nem szokásom, még van mit tanuljon a varázslat világából, hiszen a jó mágus holtig tanul.
* Ekkor egy világoskék italt húz elő köpenye alól, és azt lengeti meg makulátlan ujjaival szorítva. *
- Ezzel bizony olyan kapukat nyithat ki elméjében, amikről talán még nem is álmodott. Olyan okos lehet, mint a gnómok legokosabbja, megláthatja azokat az összefüggéseket, amik amúgy talán észrevétlenül sodródnának el a tanulás, és a koncentráció keresztmetszetében.
4254. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-03-22 10:34:40
Üzenet elküldve: 2022-03-22 10:34:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Atya-gatya //
// Emelet //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Tizio agyában csak három rövid szótag jár, ezért a három rövid szótagért jött, ez a három rövid szótag az, amit sosem kérne a menyasszonyától, mert szajháknak való munka. ~Szop-jál le!~
Élvezi ahogyan a nő előtte térdelve ténykedik, maga mögött támaszkodva, hátrahajtott fejjel, élvezetének fizikai jelei egyértelműek, de attól a bizonyos határtól nagyon messze van, ráadásul ki is zökken, mikor Astreeah beszünteti áldásos tevékenységét. ~Most viccelsz, bassza meg?!~ Felemeli a fejét.*
- Folytasd. *Rekedt hangon közli a kurta parancsot, az olajozást intéssel hárítva el, ahogyan azt is, hogy Astreeah fölé kerekedjen.* - Később. *Evés közben jön meg az étvágy, szokták mondani, ha a nő az elvárásainak megfelelően teljesít és olyan élvezetben részesíti, amifélét elvárt, akkor minden bizonnyal be fog fizetni még egy menetre, bár nem tisztázták, hogy ezért az árért pontosan mit is vett? Aktust? Időt? Akármi legyen is az árban, ha Astreeah visszatér az előbbi, térdelő pózba, akkor Tizio tényleg hátradől, hogy úgy élvezzen ki mindent, amit csak kiélvezhet. Astreeahnak szerencséje van vele, udvarias férfi, ezért nem szorítja le az ágyékára a fejét a gyönyör csúcspontján, kiábrándító lenne nézni, ahogy egybefolyik a nő taknya-nyála meg a saját magja.*
// Emelet //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Tizio agyában csak három rövid szótag jár, ezért a három rövid szótagért jött, ez a három rövid szótag az, amit sosem kérne a menyasszonyától, mert szajháknak való munka. ~Szop-jál le!~
Élvezi ahogyan a nő előtte térdelve ténykedik, maga mögött támaszkodva, hátrahajtott fejjel, élvezetének fizikai jelei egyértelműek, de attól a bizonyos határtól nagyon messze van, ráadásul ki is zökken, mikor Astreeah beszünteti áldásos tevékenységét. ~Most viccelsz, bassza meg?!~ Felemeli a fejét.*
- Folytasd. *Rekedt hangon közli a kurta parancsot, az olajozást intéssel hárítva el, ahogyan azt is, hogy Astreeah fölé kerekedjen.* - Később. *Evés közben jön meg az étvágy, szokták mondani, ha a nő az elvárásainak megfelelően teljesít és olyan élvezetben részesíti, amifélét elvárt, akkor minden bizonnyal be fog fizetni még egy menetre, bár nem tisztázták, hogy ezért az árért pontosan mit is vett? Aktust? Időt? Akármi legyen is az árban, ha Astreeah visszatér az előbbi, térdelő pózba, akkor Tizio tényleg hátradől, hogy úgy élvezzen ki mindent, amit csak kiélvezhet. Astreeahnak szerencséje van vele, udvarias férfi, ezért nem szorítja le az ágyékára a fejét a gyönyör csúcspontján, kiábrándító lenne nézni, ahogy egybefolyik a nő taknya-nyála meg a saját magja.*
4253. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-03-22 10:17:57
Üzenet elküldve: 2022-03-22 10:17:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Jobb később, mint soha//
*Learon nagyon szereti az ilyen kedves szavakat és ő sokkal inkább az a fajta, aki képes komolyabban venni a beszédet, mint a tetteket. persze csak bizonyos szintig és bizonyos emberektől. Relaelnek pedig hisz, hiszen eddig semmi jelét nem adta annak, hogy megpróbálná átverni őt.*
-Szokj hozzá! Ha Learon Derin valakit elismer és megbecsül, akkor a tűzön is átmegy érte. *Ez nem úgy hangzik, mintha egy ígéret lenne, sokkal inkább egy egyszerű kijelentés, tényközlés, de talán ezt már láthatta is a nő, mikor egyértelműen mellé állt a mélységivel szemben is.*
-Csak egy kis ujjgyakorlat. Akárki megtanulhatja, ha van egy kis tehetsége. *Bólogat nagyon okosan a saját mondatára, hiszen tényleg látott már gyermekeket is, akik erre képesek voltak. Azt, hogy Strat milyen pillantásokat vet az elfre, egyszerűen ignorálja. Nem is akar tudomást venni ilyesmiről, amíg csak lehet. Persze egészen máshogy áll a dolog, ha egy lány is van köztük, de csak úgy a két férfi gondolata egyszerűen megbotránkoztatja, de nem kell sokáig ezzel foglalkoznia, hiszen felcsendül a beígért zene és ének, Learon pedig hirtelen nem tudja hová is legyen örömében. A végén már hatalmas tapssal jutalmazza meg a férfit és egyből többet is akar, hiszen nem is Derin lenne, ha nem így lenne.*
-Fantasztikus! *Csapja még egyszer össze a tenyerét, amit aztán össze is kulcsol és úgy is hagy egy jó ideig.*
-Már nagyon várom, hogy jobban megismerhessük egymást Strat és ez az ének szólhasson komolyabb dolgokról is, mint a tánc! Na, nem mintha nem lenne helye benne! *neveti el magát, mint valami kisgyerek, ha valami édességet kap az anyjától. Aztán teljes figyelme a koldus-alakra terelődik, hiszen a Sajt-mester mindig kedvelte az ilyen alakokat. Majdnem olyan kedves a szívének egy valamire való szegényember, aki saját portékájával üzletel, mint egy földműves vagy állattartó, így nem is veszi észre a nőt, aki pillantásokkal bombázza csoportosulásuk egyetlen hölgy tagját.*
-Szép napot jóember! *Nem is foglalkozik vele, hogy amaz elfelejtette a köszöntésüket, mert egészen érdekes dolgokat árul, amikre a pásztormágusnak igazából sosem volt szüksége a mágiája mellett, ezért nem is ismerkedett meg a bájitalkeverés tudományával, de ha már itt van előtte valaki, aki láthatóan elég jó ebben, akkor nagyon figyel rá.*
-Engem is érdekelne, hogy mi van önnél! Azonban biztos szomjas! *Mutat asztalukon lévő borra, hogy a férfi kiszolgálhassa magát, ha szeretné. Egy másik asztalon lévő üresen maradt poharat kap fel és le is rakja eléje, majd térdén átkulcsolt ujjakkal dől hátra, hogy figyelhesse, hogyan is adja elő magát az ember. Talán lesz eléggé megnyerő ahhoz, hogy rásózzon valamit a pásztorra, amit az nem is akar megvenni.*
*Learon nagyon szereti az ilyen kedves szavakat és ő sokkal inkább az a fajta, aki képes komolyabban venni a beszédet, mint a tetteket. persze csak bizonyos szintig és bizonyos emberektől. Relaelnek pedig hisz, hiszen eddig semmi jelét nem adta annak, hogy megpróbálná átverni őt.*
-Szokj hozzá! Ha Learon Derin valakit elismer és megbecsül, akkor a tűzön is átmegy érte. *Ez nem úgy hangzik, mintha egy ígéret lenne, sokkal inkább egy egyszerű kijelentés, tényközlés, de talán ezt már láthatta is a nő, mikor egyértelműen mellé állt a mélységivel szemben is.*
-Csak egy kis ujjgyakorlat. Akárki megtanulhatja, ha van egy kis tehetsége. *Bólogat nagyon okosan a saját mondatára, hiszen tényleg látott már gyermekeket is, akik erre képesek voltak. Azt, hogy Strat milyen pillantásokat vet az elfre, egyszerűen ignorálja. Nem is akar tudomást venni ilyesmiről, amíg csak lehet. Persze egészen máshogy áll a dolog, ha egy lány is van köztük, de csak úgy a két férfi gondolata egyszerűen megbotránkoztatja, de nem kell sokáig ezzel foglalkoznia, hiszen felcsendül a beígért zene és ének, Learon pedig hirtelen nem tudja hová is legyen örömében. A végén már hatalmas tapssal jutalmazza meg a férfit és egyből többet is akar, hiszen nem is Derin lenne, ha nem így lenne.*
-Fantasztikus! *Csapja még egyszer össze a tenyerét, amit aztán össze is kulcsol és úgy is hagy egy jó ideig.*
-Már nagyon várom, hogy jobban megismerhessük egymást Strat és ez az ének szólhasson komolyabb dolgokról is, mint a tánc! Na, nem mintha nem lenne helye benne! *neveti el magát, mint valami kisgyerek, ha valami édességet kap az anyjától. Aztán teljes figyelme a koldus-alakra terelődik, hiszen a Sajt-mester mindig kedvelte az ilyen alakokat. Majdnem olyan kedves a szívének egy valamire való szegényember, aki saját portékájával üzletel, mint egy földműves vagy állattartó, így nem is veszi észre a nőt, aki pillantásokkal bombázza csoportosulásuk egyetlen hölgy tagját.*
-Szép napot jóember! *Nem is foglalkozik vele, hogy amaz elfelejtette a köszöntésüket, mert egészen érdekes dolgokat árul, amikre a pásztormágusnak igazából sosem volt szüksége a mágiája mellett, ezért nem is ismerkedett meg a bájitalkeverés tudományával, de ha már itt van előtte valaki, aki láthatóan elég jó ebben, akkor nagyon figyel rá.*
-Engem is érdekelne, hogy mi van önnél! Azonban biztos szomjas! *Mutat asztalukon lévő borra, hogy a férfi kiszolgálhassa magát, ha szeretné. Egy másik asztalon lévő üresen maradt poharat kap fel és le is rakja eléje, majd térdén átkulcsolt ujjakkal dől hátra, hogy figyelhesse, hogyan is adja elő magát az ember. Talán lesz eléggé megnyerő ahhoz, hogy rásózzon valamit a pásztorra, amit az nem is akar megvenni.*
4252. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-03-21 13:18:43
Üzenet elküldve: 2022-03-21 13:18:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Atya-gatya //
// Emelet //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* Már a szekrénye új szerzeményein járnak a gondolatai, mikor észbekap, elvégre nem szeretné, ha a kedves vendég átlépne azon a bizonyos határon. Legalábbis még azelőtt, hogy ő azt akarná. Még a végén megkapná, hogy túl gyorsan le akarta tudni a dolgot és nem szolgálta meg a beígért aranyakat. Így hát lassít és inkább a művészi kivitelezésbe fektet energiát. *
~ Azt hiszem beszélgetni nem fogunk, hála az összes isteneknek. ~
* Így neki is könnyebb, nem kell a lelkét ápolgatnia. Rémesen fárasztó, ha bizonygatni kell a másik nagyszerűségét, bár ez a fickó szemlátomást nem szorul ilyesmire.*
~ Csinos darab, amolyan polcra való. Nézegetném, közben néha leporolnám és visszatenném. ~
* Már kezdi unni ezt a fajta játékot, így belekezd egy másikba. Mindig is szórakoztatta, ha gazdag fiúcskákat utasíthatott maga alá, ennek okán finoman hanyattdönti az ágyon. Már korábban kiszúrt az ágy mellett egy félig üres illóolajos tégelykét. Fél kézzel előhalássza, a biztonság kedvéért beleszippant. Kellemes virágos illatot szimatol, biztos valami vágykeltőnek hívott lötty. Két tenyere között felmelegít egy keveset és nekiáll beledolgozni a fekvőbe, taktikai pontokat érintve. A saját testére is rásimít egy adagot, ha már az úrficska tengericsillagosat alakít. Na, őneki aztán mindegy. Ha már mindkettejüket megfelelően beborítja a kence, ajkán félmosollyal a férfi fölé telepszik. Halkan szusszan egyet leérkezéskor és reményei szerint, élete galoppozásában részesíti. *
~ Egyszer talán majd lesz egy igazi nemesvérű telivérem, addig be kell érnem ezekkel. ~
// Emelet //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* Már a szekrénye új szerzeményein járnak a gondolatai, mikor észbekap, elvégre nem szeretné, ha a kedves vendég átlépne azon a bizonyos határon. Legalábbis még azelőtt, hogy ő azt akarná. Még a végén megkapná, hogy túl gyorsan le akarta tudni a dolgot és nem szolgálta meg a beígért aranyakat. Így hát lassít és inkább a művészi kivitelezésbe fektet energiát. *
~ Azt hiszem beszélgetni nem fogunk, hála az összes isteneknek. ~
* Így neki is könnyebb, nem kell a lelkét ápolgatnia. Rémesen fárasztó, ha bizonygatni kell a másik nagyszerűségét, bár ez a fickó szemlátomást nem szorul ilyesmire.*
~ Csinos darab, amolyan polcra való. Nézegetném, közben néha leporolnám és visszatenném. ~
* Már kezdi unni ezt a fajta játékot, így belekezd egy másikba. Mindig is szórakoztatta, ha gazdag fiúcskákat utasíthatott maga alá, ennek okán finoman hanyattdönti az ágyon. Már korábban kiszúrt az ágy mellett egy félig üres illóolajos tégelykét. Fél kézzel előhalássza, a biztonság kedvéért beleszippant. Kellemes virágos illatot szimatol, biztos valami vágykeltőnek hívott lötty. Két tenyere között felmelegít egy keveset és nekiáll beledolgozni a fekvőbe, taktikai pontokat érintve. A saját testére is rásimít egy adagot, ha már az úrficska tengericsillagosat alakít. Na, őneki aztán mindegy. Ha már mindkettejüket megfelelően beborítja a kence, ajkán félmosollyal a férfi fölé telepszik. Halkan szusszan egyet leérkezéskor és reményei szerint, élete galoppozásában részesíti. *
~ Egyszer talán majd lesz egy igazi nemesvérű telivérem, addig be kell érnem ezekkel. ~
4251. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-03-21 12:54:35
Üzenet elküldve: 2022-03-21 12:54:35
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Balhé a Sellőházban//
//Darelld, Waldran, Rendor, (Carlotteia)//
* Waldran felszisszen, ahogy a penge ismételten a húsba mar, de nem igazán tud törődni az újabb sérüléssel. Egyelőre nem érzi, hogy kimenne a lábából az erő, és ez épp elég információ az idős harcos számára. Inkább megpillantja a lehetőséget a támadásra.
Látszik, hogy rég volt szerencséje egy ilyen ütközethez, harci reflexe már nem az igazi, és ez nem csak az összeszedett sérülésekből látszik. A folyamatos távolságtartás közben elfeledkezett arról, hogy tegeze az asztalon hever, ezért most nem tud nyilat illeszteni az íj idegére. Mérgesen próbálja meglepni ellenfelét, és hirtelen irányt változtatni, a hátrálás helyett előrefelé szökken, elengedve az íjat a mozdulat közben. Reméli, hogy ez elég váratlanul éri a csapost, ahogy egyik kezében a kardot tartó karjára próbál ráfogni, másikkal pedig behúzni neki egyet. Nem válogat, hogy milyen célpontra, ha az arca, vagy a teste a könnyebb célpont, hát azt választja. Úgy gondolja a zúzott borda pont ugyan annyit ér most, mint a megtört orrot eltaláló ütés. A lényeg, hogy erős legyen, és fájjon, illetve közel kerülve kézi tusakodásra késztesse ellenfelét, hogy ne tudja olyan könnyen a kard hegyével támadni. Azt se bánná, ha sikerülne földre vinni a másikat, ezért igyekszik egész testét, és súlyát beleadni a támadásba. *
//Darelld, Waldran, Rendor, (Carlotteia)//
* Waldran felszisszen, ahogy a penge ismételten a húsba mar, de nem igazán tud törődni az újabb sérüléssel. Egyelőre nem érzi, hogy kimenne a lábából az erő, és ez épp elég információ az idős harcos számára. Inkább megpillantja a lehetőséget a támadásra.
Látszik, hogy rég volt szerencséje egy ilyen ütközethez, harci reflexe már nem az igazi, és ez nem csak az összeszedett sérülésekből látszik. A folyamatos távolságtartás közben elfeledkezett arról, hogy tegeze az asztalon hever, ezért most nem tud nyilat illeszteni az íj idegére. Mérgesen próbálja meglepni ellenfelét, és hirtelen irányt változtatni, a hátrálás helyett előrefelé szökken, elengedve az íjat a mozdulat közben. Reméli, hogy ez elég váratlanul éri a csapost, ahogy egyik kezében a kardot tartó karjára próbál ráfogni, másikkal pedig behúzni neki egyet. Nem válogat, hogy milyen célpontra, ha az arca, vagy a teste a könnyebb célpont, hát azt választja. Úgy gondolja a zúzott borda pont ugyan annyit ér most, mint a megtört orrot eltaláló ütés. A lényeg, hogy erős legyen, és fájjon, illetve közel kerülve kézi tusakodásra késztesse ellenfelét, hogy ne tudja olyan könnyen a kard hegyével támadni. Azt se bánná, ha sikerülne földre vinni a másikat, ezért igyekszik egész testét, és súlyát beleadni a támadásba. *
4250. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-03-21 10:13:44
Üzenet elküldve: 2022-03-21 10:13:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Atya-gatya //
// Emelet //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Tizio úgy van vele, hogy ha már fizet a szolgáltatásért, akkor ő maga nem fektet a dologba semmi energiát, viszont együttműködő, hagyja magát vetkőztetni, bólintással jelzi, hogy nincsen ellenére a dolog.
Nincs mit szégyellnie, teste karbantartott és nem egy tespedt nemesemberé; bőre hófehér, sebhelyektől, tetoválásoktól, anyajegyektől mentes; az istenek kegyesek voltak hozzá, így nincs medvebundája sem. Ráadásul nincs csípős testszaga, illatos laposgyapjastej-szappan érződik rajta. Adottságait tekintve az átlagos kategóriába esik, de ezt Astreeah bizonyára jobban tudja, több hímtagot látott, mint Tizio. Látszatra Tizio kellemes férfi, de érzelmektől mentes. A fizikai gyönyör más lapra tartozik, a kitáguló pupilláit, elakadó lélegzetét aligha rejtheti el, mikor a nő hozzálát a tényleges munkához. ~Bassza meg, de hiányzott ez.~ Egy hivatásos teljesen másképp érinti meg a testét, mint szemérmes-pirulós menyasszonya és egy hivatásostól olyat is kérhet, amit menyasszonyától sosem kérne. Felületes légzéssel figyeli a nő ügyködését.*
// Emelet //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Tizio úgy van vele, hogy ha már fizet a szolgáltatásért, akkor ő maga nem fektet a dologba semmi energiát, viszont együttműködő, hagyja magát vetkőztetni, bólintással jelzi, hogy nincsen ellenére a dolog.
Nincs mit szégyellnie, teste karbantartott és nem egy tespedt nemesemberé; bőre hófehér, sebhelyektől, tetoválásoktól, anyajegyektől mentes; az istenek kegyesek voltak hozzá, így nincs medvebundája sem. Ráadásul nincs csípős testszaga, illatos laposgyapjastej-szappan érződik rajta. Adottságait tekintve az átlagos kategóriába esik, de ezt Astreeah bizonyára jobban tudja, több hímtagot látott, mint Tizio. Látszatra Tizio kellemes férfi, de érzelmektől mentes. A fizikai gyönyör más lapra tartozik, a kitáguló pupilláit, elakadó lélegzetét aligha rejtheti el, mikor a nő hozzálát a tényleges munkához. ~Bassza meg, de hiányzott ez.~ Egy hivatásos teljesen másképp érinti meg a testét, mint szemérmes-pirulós menyasszonya és egy hivatásostól olyat is kérhet, amit menyasszonyától sosem kérne. Felületes légzéssel figyeli a nő ügyködését.*
4249. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-03-21 09:55:21
Üzenet elküldve: 2022-03-21 09:55:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Egy pohár limonádé//
*Minthogy az éjszaka minden felhalmozódott papírmunkáját legyűrte az irodában, így kora reggel kisétál a pulthoz. Eddig nem volt szerencséje találkozni bárki mással is, hogy közölje, ismét a fogadóban van, de úgy véli ez majd idővel orvosolva lesz. A pultban ácsorgó szőke sellőlánytól kér egy pohár frissítőt, kizárólag alkoholmenteset, kis limonádé, amit jéggel tarkítanak, majd beküldi a konyhára is, hogy reggelit is szervírozzanak neki.*
-Csak egy gyümölcstálat kérek. *Hessegeti el, mert bizony a városban főleg cipót, töltött cipót és húsféléket szolgálnak fel, attól meg már teljesen ki van a gyomra is. E tekintetben az, hogy végre visszaért szintén egy örömhír. A lány néhány perc múlva már ismét a pult mögött serénykedik, talán pont azért, mert ő jelen van, bár ezt nem bánja, legalább ilyenkor keltsék a látszatát a munkának, mikor erre jár. Majd kifordul a pulttól és a még viszonylag üres vendégteret vizslatja.*
*Minthogy az éjszaka minden felhalmozódott papírmunkáját legyűrte az irodában, így kora reggel kisétál a pulthoz. Eddig nem volt szerencséje találkozni bárki mással is, hogy közölje, ismét a fogadóban van, de úgy véli ez majd idővel orvosolva lesz. A pultban ácsorgó szőke sellőlánytól kér egy pohár frissítőt, kizárólag alkoholmenteset, kis limonádé, amit jéggel tarkítanak, majd beküldi a konyhára is, hogy reggelit is szervírozzanak neki.*
-Csak egy gyümölcstálat kérek. *Hessegeti el, mert bizony a városban főleg cipót, töltött cipót és húsféléket szolgálnak fel, attól meg már teljesen ki van a gyomra is. E tekintetben az, hogy végre visszaért szintén egy örömhír. A lány néhány perc múlva már ismét a pult mögött serénykedik, talán pont azért, mert ő jelen van, bár ezt nem bánja, legalább ilyenkor keltsék a látszatát a munkának, mikor erre jár. Majd kifordul a pulttól és a még viszonylag üres vendégteret vizslatja.*
4248. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-03-20 22:18:59
Üzenet elküldve: 2022-03-20 22:18:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Jobb később, mint soha//
*Nem mondhatni, hogy túlzottan le lenne nyűgözve Learon kis gyújtós trükkjétől. Látott már ennél ő sokkalta látványosabb, veszélyesebb mágiát, ám ahhoz éppen elég, hogy óvatosságra intse. Ártalmatlan fickónak tűnik, de az alkohol olykor a legszelídebből is előcsalogatja a fenevadat. Hallva a különös behódolást azért elismerően biccent a csinoska felé. Kíváncsi lenne vajon hogyan csavart ennyire az ujja köré egy meglett varázslót, persze azért a férfielme épp elég találékony ahhoz, hogy sietve felsorakoztasson néhány lehetőséget.*
- Valóban csapnivaló. *ért egyet kissé mormogva a kiszolgálás dolgával, de elfojtja makacsul feltörni akaró grimaszát. Az hiányzik csak, hogy még messzebbre űzze a pillangókat - noha úgy tűnik egyelőre nem fenyegeti az a veszély, hogy megkörnyékezik.
Csaknem félrenyeli a bort, mikor Strat méregetni kezdi, de csak prüszköl egyet, mielőtt elnevetné magát.*
- Ne nézzen így, a szőkék a gyengéim. *viccelődi el a dolgot, noha épp csak egy pillanatig, végtelenül kellemetlenül fészkelődik fejében a gondolat, aztán söpri is el az útból.*
- Nem-e? *hitetlenkedve néz Relaelre* - Hát akkor miféle férfiak valóak a fogadra, szépségem? Vagy hölgyek... *végig is hordozza tekintetét a kínálaton, de a sellők továbbra is gonoszan kerülik őket. Szinte már nevetséges.
Sohasem volt nagy rajongója a muzsikának, most sem köti le igazán a figyelmét, noha ez a legkevésbé sem látszik rajta. Többször is a bárdra néz, lelkesen emeli kupáját, mikor felcsendül Learon neve, de már egyre többször a közeledő gnómra sandít. Nem valami bizalomgerjesztő látvány, nem is csoda, hogy egyből kibukik a száján egy nem túl szívmelengető üdvözlet.*
- Nincs aprónk bácsika. *mert hát nyilvánvalóan valami koldusformának nézi, a bájitalok felajánlása után azonban elhallgat. Szívesen megjegyezné a lánynak, hogy a helyében biztosan nem venne semmit tőle, de úgy dönt nem rontja az üzletét. Bizonyára van elég baja. Inkább az újonnan felbukkanó fekete leánykára vetődnek sötét szemei. Azt is itt dolgozónak véli öltözetéből, el is ereszt felé egy megnyerő mosolyt egy közepesen gyenge kiszolgálás reményében.*
*Nem mondhatni, hogy túlzottan le lenne nyűgözve Learon kis gyújtós trükkjétől. Látott már ennél ő sokkalta látványosabb, veszélyesebb mágiát, ám ahhoz éppen elég, hogy óvatosságra intse. Ártalmatlan fickónak tűnik, de az alkohol olykor a legszelídebből is előcsalogatja a fenevadat. Hallva a különös behódolást azért elismerően biccent a csinoska felé. Kíváncsi lenne vajon hogyan csavart ennyire az ujja köré egy meglett varázslót, persze azért a férfielme épp elég találékony ahhoz, hogy sietve felsorakoztasson néhány lehetőséget.*
- Valóban csapnivaló. *ért egyet kissé mormogva a kiszolgálás dolgával, de elfojtja makacsul feltörni akaró grimaszát. Az hiányzik csak, hogy még messzebbre űzze a pillangókat - noha úgy tűnik egyelőre nem fenyegeti az a veszély, hogy megkörnyékezik.
Csaknem félrenyeli a bort, mikor Strat méregetni kezdi, de csak prüszköl egyet, mielőtt elnevetné magát.*
- Ne nézzen így, a szőkék a gyengéim. *viccelődi el a dolgot, noha épp csak egy pillanatig, végtelenül kellemetlenül fészkelődik fejében a gondolat, aztán söpri is el az útból.*
- Nem-e? *hitetlenkedve néz Relaelre* - Hát akkor miféle férfiak valóak a fogadra, szépségem? Vagy hölgyek... *végig is hordozza tekintetét a kínálaton, de a sellők továbbra is gonoszan kerülik őket. Szinte már nevetséges.
Sohasem volt nagy rajongója a muzsikának, most sem köti le igazán a figyelmét, noha ez a legkevésbé sem látszik rajta. Többször is a bárdra néz, lelkesen emeli kupáját, mikor felcsendül Learon neve, de már egyre többször a közeledő gnómra sandít. Nem valami bizalomgerjesztő látvány, nem is csoda, hogy egyből kibukik a száján egy nem túl szívmelengető üdvözlet.*
- Nincs aprónk bácsika. *mert hát nyilvánvalóan valami koldusformának nézi, a bájitalok felajánlása után azonban elhallgat. Szívesen megjegyezné a lánynak, hogy a helyében biztosan nem venne semmit tőle, de úgy dönt nem rontja az üzletét. Bizonyára van elég baja. Inkább az újonnan felbukkanó fekete leánykára vetődnek sötét szemei. Azt is itt dolgozónak véli öltözetéből, el is ereszt felé egy megnyerő mosolyt egy közepesen gyenge kiszolgálás reményében.*
4247. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-03-20 17:12:39
Üzenet elküldve: 2022-03-20 17:12:39
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Jobb később, mint soha - egy betoppanó//
* Nellethyen felbukkanás a Sellőházban épp olyan, mint a származása. Egyszer csak itt termett. Akárcsak bármely másik örömlány gyermeke, egyszer csak lett. Nem is érdemes a múlttal foglalkozni, ő sem teszi, mindig a jövő felé tekint. S a halványzöld szempár a Sellőház cégére tekint, valamint az épp silbakoló őrökre - feltéve ha épen szolgálatban vannak - csábos mosoly keretében lép be, talán új jövője ajtaján. A telt keblű nő, aki a Sellőbe most belép, sötétzöld selyem köpenyt visel. Léptei nyomán az anyag csalókán fel-felfedi az alatta visel ruházat egy apró részét. A lazán megkötött köpeny alatt égkék hosszú ruhát visel, kényelmes cipővel. A ruha aljától egészen térdig fel van hasítva, mindkét oldalt. Vékony derekán egy vörös kendőt visel megkötve. Határozott szándékkal érkezett, szemei a lehetséges főnököt kutatják, avagy olyan személyt, aki ebben segítségére lehetne. Az egyik asztalnál összegyűlt társaság magjában egy nőt pillant meg, aki igencsak uralja környezetét. Figyelme felé terelődik, az ő arcát fürkészi kíváncsian, talán kicsit merészen. Reménybéli főnök az, akit lát. Legalábbis reméli, hogy a nő a Sellőben fontos szerepet tölt be.*
A hozzászólás írója (Nellethyen Vhorent) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.03.20 17:14:52
* Nellethyen felbukkanás a Sellőházban épp olyan, mint a származása. Egyszer csak itt termett. Akárcsak bármely másik örömlány gyermeke, egyszer csak lett. Nem is érdemes a múlttal foglalkozni, ő sem teszi, mindig a jövő felé tekint. S a halványzöld szempár a Sellőház cégére tekint, valamint az épp silbakoló őrökre - feltéve ha épen szolgálatban vannak - csábos mosoly keretében lép be, talán új jövője ajtaján. A telt keblű nő, aki a Sellőbe most belép, sötétzöld selyem köpenyt visel. Léptei nyomán az anyag csalókán fel-felfedi az alatta visel ruházat egy apró részét. A lazán megkötött köpeny alatt égkék hosszú ruhát visel, kényelmes cipővel. A ruha aljától egészen térdig fel van hasítva, mindkét oldalt. Vékony derekán egy vörös kendőt visel megkötve. Határozott szándékkal érkezett, szemei a lehetséges főnököt kutatják, avagy olyan személyt, aki ebben segítségére lehetne. Az egyik asztalnál összegyűlt társaság magjában egy nőt pillant meg, aki igencsak uralja környezetét. Figyelme felé terelődik, az ő arcát fürkészi kíváncsian, talán kicsit merészen. Reménybéli főnök az, akit lát. Legalábbis reméli, hogy a nő a Sellőben fontos szerepet tölt be.*
A hozzászólás írója (Nellethyen Vhorent) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.03.20 17:14:52
4246. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-03-20 09:20:48
Üzenet elküldve: 2022-03-20 09:20:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
//Jobb később, mint soha//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Örül, hogy Learon kedélyei csillapodtak kicsit, ennek hálája jeléül megveregeti a férfi hátát. Alap esetben megsimogatná kedvesen, de még a végén félreértik a szándékait, vagy tolakodónak vélik közeledését, és jobb óvatosnak lenni.*
- Aw, az ilyen kijelentések egészen meghatnak.
*Láthatóan tényleg megérinti, hogy bajtársias kapcsolata van a férfival, főleg azoknak lehetne furcsa, akik ismerik laza erkölcsű természetét, ennek ellenére Relael rendkívül lojális azokhoz, akik megsegítik őt. Talán egyetlen pozitív tulajdonsága ez.
Úgy veszi észre Rynsell hamar beilleszkedik a társaságba, ami végső soron nem baj, Relael szívesen ismer meg új embereket, csak az elf egyelőre kicsit unalmasnak tűnik a számára, de betudja annak, hogy biztos csak szégyellős.
Learon készségesen meggyújtja pipáját, amitől Relael teljesen el van ragadtatva.*
- Ezt nekem is meg kellene tanulnom, csak úgy tapadnának rám a nők.
*Rövid kacagás kíséri szavait, majd nagyot szív a pipája. A vigyor szinte rögtön kiül arcára, vállai lejjebb ereszkednek. Úgy tűnik a korábbi pipának sem ment ki még a hatása, csupán rá kellett erősíteni. Sajátját készségesen kínálja fel Rynsellnek, ha annak nem lenne sajátja, illetve biccent Stratnak is, hogy nyugodtan szolgálja ki magát.*
- Egymással? Ugyan.
*Végignéz a jelenlévőkön, Strat már kétértelmű pillantásokat is vet az újonnan érkezőre, amin megakad Relael figyelme.*
- Szívesen megnézném. De ti sajnos az én fél fogamra sem lennétek elegendőek.
*Szavait ismét kacagás kíséri, aminél nehéz megállapítani, hogy valóban viccelt vagy csak az Ördögvigyor miatt ilyen jókedvű.
Strat végül rászánja magát, hogy megörvendeztesse őket a beígért nótával, amihez kényelmesen hátradől székében. Pipázgatás közben megpróbálja a benntartott füstöt karikák formájában kifújni, de még mindig nem megy neki valami jól, pedig már próbálkozott vele korábban. Egy-egy már mintha sikerülne, de a forma nem túl tartós, hamar szétesik a levegőben.
Éppen kommentálná a dalt, amikor egy öreg lép hozzájuk. Relael lustán pillant rá, enyhe undorral és megvetéssel, ami olyan természetesen ül ki arcára, hogy csak a szemfülesek vehetik igazán észre. Ám ez hamar kíváncsiságba vált át, fel is egyenesedik székére.*
- Csakugyan? Mit tud keverni még vénember? Mérgeket, szerelmi bájitalokat? Lehet mindre lenne igény ma este.
*Megint felnevet, majd egy közeli asztaltól ülő helyzetben eloroz egy másik széket, hogy sután sajátjukhoz tegye.*
- Jól felelj, mert engem érdemes lenyűgözni.
*Kihívóan pillant a másikra, és magabiztosan húzza ki magát ültében. Az ital, a társaság, meg a bódító szer láthatóan meghozta a leány önbizalmát. Vagy csak kicsit leengedte álságos álarcát.*
- Ejha, fel vagy ám szerelkezve.
*Ez némi elismerést csal az arcára, kár, hogy a koszos ruhák miatt ez gyorsan elillan.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Örül, hogy Learon kedélyei csillapodtak kicsit, ennek hálája jeléül megveregeti a férfi hátát. Alap esetben megsimogatná kedvesen, de még a végén félreértik a szándékait, vagy tolakodónak vélik közeledését, és jobb óvatosnak lenni.*
- Aw, az ilyen kijelentések egészen meghatnak.
*Láthatóan tényleg megérinti, hogy bajtársias kapcsolata van a férfival, főleg azoknak lehetne furcsa, akik ismerik laza erkölcsű természetét, ennek ellenére Relael rendkívül lojális azokhoz, akik megsegítik őt. Talán egyetlen pozitív tulajdonsága ez.
Úgy veszi észre Rynsell hamar beilleszkedik a társaságba, ami végső soron nem baj, Relael szívesen ismer meg új embereket, csak az elf egyelőre kicsit unalmasnak tűnik a számára, de betudja annak, hogy biztos csak szégyellős.
Learon készségesen meggyújtja pipáját, amitől Relael teljesen el van ragadtatva.*
- Ezt nekem is meg kellene tanulnom, csak úgy tapadnának rám a nők.
*Rövid kacagás kíséri szavait, majd nagyot szív a pipája. A vigyor szinte rögtön kiül arcára, vállai lejjebb ereszkednek. Úgy tűnik a korábbi pipának sem ment ki még a hatása, csupán rá kellett erősíteni. Sajátját készségesen kínálja fel Rynsellnek, ha annak nem lenne sajátja, illetve biccent Stratnak is, hogy nyugodtan szolgálja ki magát.*
- Egymással? Ugyan.
*Végignéz a jelenlévőkön, Strat már kétértelmű pillantásokat is vet az újonnan érkezőre, amin megakad Relael figyelme.*
- Szívesen megnézném. De ti sajnos az én fél fogamra sem lennétek elegendőek.
*Szavait ismét kacagás kíséri, aminél nehéz megállapítani, hogy valóban viccelt vagy csak az Ördögvigyor miatt ilyen jókedvű.
Strat végül rászánja magát, hogy megörvendeztesse őket a beígért nótával, amihez kényelmesen hátradől székében. Pipázgatás közben megpróbálja a benntartott füstöt karikák formájában kifújni, de még mindig nem megy neki valami jól, pedig már próbálkozott vele korábban. Egy-egy már mintha sikerülne, de a forma nem túl tartós, hamar szétesik a levegőben.
Éppen kommentálná a dalt, amikor egy öreg lép hozzájuk. Relael lustán pillant rá, enyhe undorral és megvetéssel, ami olyan természetesen ül ki arcára, hogy csak a szemfülesek vehetik igazán észre. Ám ez hamar kíváncsiságba vált át, fel is egyenesedik székére.*
- Csakugyan? Mit tud keverni még vénember? Mérgeket, szerelmi bájitalokat? Lehet mindre lenne igény ma este.
*Megint felnevet, majd egy közeli asztaltól ülő helyzetben eloroz egy másik széket, hogy sután sajátjukhoz tegye.*
- Jól felelj, mert engem érdemes lenyűgözni.
*Kihívóan pillant a másikra, és magabiztosan húzza ki magát ültében. Az ital, a társaság, meg a bódító szer láthatóan meghozta a leány önbizalmát. Vagy csak kicsit leengedte álságos álarcát.*
- Ejha, fel vagy ám szerelkezve.
*Ez némi elismerést csal az arcára, kár, hogy a koszos ruhák miatt ez gyorsan elillan.*
4245. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-03-20 01:40:33
Üzenet elküldve: 2022-03-20 01:40:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
//Jobb később, mint soha//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ha Strat a többiek fejébe látna, akkor valószínűleg azt látná, mint amit ő is gondol, hogy gondolhatnak róla. Gyakran ezért nem is szeret túl őszinte lenni, mert annak valahogy mindig ez a vége. Kifejezetten ez őt egyébként nem izgatja, az látszódhat is rajta, hogy viszonylag jókedvűen iszogat csöndesen a székébe dőlve, mint aki jól végezte dolgát. *
-Így is van, lazítani vagyunk itt!
*Teszi hozzá fennhangon, mert valahol egyetért vele, azonban nem felejtette el, hogy igazából miért is jöttek, úgyhogy nyitva tartja a szemét. Természetesen a szép nőkre nem tud nemet mondani, így ő maga is koccintásra emeli kupáját, amit aztán jól le is hajt. Csak egy fél pillantásnyit keresi Relael szemeit, mintha csak amolyan engedélyt kérne az ördögvigyorhoz, s bátran nyúl is érte, hogy magának is vegyen egy kisebb adagot. Ő nem kéri Learon mester segítségét, egyrészt nem ismeri annyira, másrészt talán nem venné ki magát olyan kedvesen, úgyhogy egy gyertyát használ a gyújtásra. Nagyot szív majd sóhajtással fújja ki a füstöt.*
-Úgy is van. Adós vagyok egy dallal, és én nem szeretek tartozni.
*Jelenti ki, majd a mandolinját kezdi keresni apró kezeivel, s hamar a kezébe is veszi. Persze nem kezd egyből danázni. A ficsúr keserű igazságnak vélt szavaira nem különösebben reagál, elf vér, többet nem is lehet tőle várni, inkább a bölcs hallgatást választja, különösen hogy az imént könnyítette meg az erszényét.*
-Nos kedves Rynsell Caeldan, talán mindkettő.
*Vigyorog rá gödrös mosolyával. Learon szavai igazán megnevettetik, tényleg különös kapcsolat lehet kettejük közt, ha így vélekedik Rel döntéseiről.*
-Learon uramnak megint igaza van.. Micsoda kiszolgálás ez?! Azt hiszem valamit máris tanultunk, nem igaz? Egy jó pincér aranyat ér.
*Mutatja fel a mutatóujját, hisz ha valóban saját helyet akarnak nyitni, már most tapasztalhatják, hogy a jó kiszolgálás mennyire fontos.*
-Egymással? Hmm.
*Színpadiasan az állára teszi a kezét, és Rynsellt kezdi vegzálni tekintetével, persze csak kíváncsi, hogy miféle szerzet ő, mennyire veszi a viccet. Egy újabb szívás, majd hangolni kezdi a hangszert, párat penget rajta, hogy hallja, hogy minden a helyén van-e.*
-No! Akkor hát szóljon a nóta kedves asztaltársimnak, meg akinek van füle! A fabula!
*Azzal pedig feláll, hisz ülve mégsem adhat elő az ember, Learonról pedig nem sokat tud, csak pár dolgot tudott összeszedni ezen rövid ismeretség alatt, de megpróbálja kitölteni, mint ahogy azt bármelyik tehetségesebb bárd tenné. Egy korábbi cimborája egyik szerzeményéhez nyúl, úgy könnyebb lesz most eladnia magát, és egyébként sem baj az, ha közben őt is öregbíti, ha tán valaki felismerné. Egy húr peng, majd a második is, majd a harmadik kezd zengeni. Szépen sorban lassan az egész mandolin életre kezd kelni, persze halkan kezdi, építkezik.*
-
Halljátok hát a nótámat,
a Vashegyi birtokosnak!
Ó, a nagy pásztor varázsló
Kocsmaajtó nyi-to-ga-tó!
*Egyik lábát a székre csapja, amint az imént ült, s a hangszerből pattogósabb, vidám dallamot csal életre.*
-
Kezében a vésett botja,
Boszorkányos tudománya!
Kecskemintás köpönyegét
Le nem venné semmi pénzért,
Kecskemintás köpönyegét
Le nem venné semmi pénzért.
A tömlője színig borral,
A batyuja kecskesajttal.
Ölelkezik, ugrik táncba
Járja körbe-karikába!
Ölelkezik, ugrik táncba
Járja körbe-karikába!
*Egy darabig ismét csak a fülbemászó, egyszerű dallamokat engedi ki kezei közül.*
-
Kőből formáz asztalt, ágyat
Elkerüli haj a bánat,
Tűzmágus és sajtmester ő,
Ujjaival álmokat sző.
HEJ a nagy Learon Derin
minden ujján gyűrű, mithril.
HEJ a nagy Learon Derin
minden ujján gyűrű, mithril.
Ágról szakadt betyár fajta,
Hathúros Strat szól most róla.
Nincs is vége reggelig se,
Még hatodnap estelig se.
Nincs is vége reggelig se,
Még hatodnap estelig se.
*Hisz nem is lenne igazi bárd, ha önmagát nem szőné bele valahogy, a végére fel is áll a székre, s úgy pengeti a húrokat mintha az élete múlna rajta. Talán így is van? Pengeti csak pengeti, erősen és élettel telin, majd lecsendesíti a tempót és pár lágy hanggal zárja az előadást. Nagy levegőt vesz, majd színpadiasan meghajol. Ekkor látja meg azt a furcsa gnómot, aki feléjük közelít, nem riasztja meg, látott már sok hozzá hasonló alakot, azt viszont nem tudja, hogy ezek a finnyás elfek mit fognak szólni hozzá, így inkább amellett dönt, hogy biccent neki, majd inni kezd, így átadva a lehetőséget másnak, hogy először válaszoljon neki.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ha Strat a többiek fejébe látna, akkor valószínűleg azt látná, mint amit ő is gondol, hogy gondolhatnak róla. Gyakran ezért nem is szeret túl őszinte lenni, mert annak valahogy mindig ez a vége. Kifejezetten ez őt egyébként nem izgatja, az látszódhat is rajta, hogy viszonylag jókedvűen iszogat csöndesen a székébe dőlve, mint aki jól végezte dolgát. *
-Így is van, lazítani vagyunk itt!
*Teszi hozzá fennhangon, mert valahol egyetért vele, azonban nem felejtette el, hogy igazából miért is jöttek, úgyhogy nyitva tartja a szemét. Természetesen a szép nőkre nem tud nemet mondani, így ő maga is koccintásra emeli kupáját, amit aztán jól le is hajt. Csak egy fél pillantásnyit keresi Relael szemeit, mintha csak amolyan engedélyt kérne az ördögvigyorhoz, s bátran nyúl is érte, hogy magának is vegyen egy kisebb adagot. Ő nem kéri Learon mester segítségét, egyrészt nem ismeri annyira, másrészt talán nem venné ki magát olyan kedvesen, úgyhogy egy gyertyát használ a gyújtásra. Nagyot szív majd sóhajtással fújja ki a füstöt.*
-Úgy is van. Adós vagyok egy dallal, és én nem szeretek tartozni.
*Jelenti ki, majd a mandolinját kezdi keresni apró kezeivel, s hamar a kezébe is veszi. Persze nem kezd egyből danázni. A ficsúr keserű igazságnak vélt szavaira nem különösebben reagál, elf vér, többet nem is lehet tőle várni, inkább a bölcs hallgatást választja, különösen hogy az imént könnyítette meg az erszényét.*
-Nos kedves Rynsell Caeldan, talán mindkettő.
*Vigyorog rá gödrös mosolyával. Learon szavai igazán megnevettetik, tényleg különös kapcsolat lehet kettejük közt, ha így vélekedik Rel döntéseiről.*
-Learon uramnak megint igaza van.. Micsoda kiszolgálás ez?! Azt hiszem valamit máris tanultunk, nem igaz? Egy jó pincér aranyat ér.
*Mutatja fel a mutatóujját, hisz ha valóban saját helyet akarnak nyitni, már most tapasztalhatják, hogy a jó kiszolgálás mennyire fontos.*
-Egymással? Hmm.
*Színpadiasan az állára teszi a kezét, és Rynsellt kezdi vegzálni tekintetével, persze csak kíváncsi, hogy miféle szerzet ő, mennyire veszi a viccet. Egy újabb szívás, majd hangolni kezdi a hangszert, párat penget rajta, hogy hallja, hogy minden a helyén van-e.*
-No! Akkor hát szóljon a nóta kedves asztaltársimnak, meg akinek van füle! A fabula!
*Azzal pedig feláll, hisz ülve mégsem adhat elő az ember, Learonról pedig nem sokat tud, csak pár dolgot tudott összeszedni ezen rövid ismeretség alatt, de megpróbálja kitölteni, mint ahogy azt bármelyik tehetségesebb bárd tenné. Egy korábbi cimborája egyik szerzeményéhez nyúl, úgy könnyebb lesz most eladnia magát, és egyébként sem baj az, ha közben őt is öregbíti, ha tán valaki felismerné. Egy húr peng, majd a második is, majd a harmadik kezd zengeni. Szépen sorban lassan az egész mandolin életre kezd kelni, persze halkan kezdi, építkezik.*
-
Halljátok hát a nótámat,
a Vashegyi birtokosnak!
Ó, a nagy pásztor varázsló
Kocsmaajtó nyi-to-ga-tó!
*Egyik lábát a székre csapja, amint az imént ült, s a hangszerből pattogósabb, vidám dallamot csal életre.*
-
Kezében a vésett botja,
Boszorkányos tudománya!
Kecskemintás köpönyegét
Le nem venné semmi pénzért,
Kecskemintás köpönyegét
Le nem venné semmi pénzért.
A tömlője színig borral,
A batyuja kecskesajttal.
Ölelkezik, ugrik táncba
Járja körbe-karikába!
Ölelkezik, ugrik táncba
Járja körbe-karikába!
*Egy darabig ismét csak a fülbemászó, egyszerű dallamokat engedi ki kezei közül.*
-
Kőből formáz asztalt, ágyat
Elkerüli haj a bánat,
Tűzmágus és sajtmester ő,
Ujjaival álmokat sző.
HEJ a nagy Learon Derin
minden ujján gyűrű, mithril.
HEJ a nagy Learon Derin
minden ujján gyűrű, mithril.
Ágról szakadt betyár fajta,
Hathúros Strat szól most róla.
Nincs is vége reggelig se,
Még hatodnap estelig se.
Nincs is vége reggelig se,
Még hatodnap estelig se.
*Hisz nem is lenne igazi bárd, ha önmagát nem szőné bele valahogy, a végére fel is áll a székre, s úgy pengeti a húrokat mintha az élete múlna rajta. Talán így is van? Pengeti csak pengeti, erősen és élettel telin, majd lecsendesíti a tempót és pár lágy hanggal zárja az előadást. Nagy levegőt vesz, majd színpadiasan meghajol. Ekkor látja meg azt a furcsa gnómot, aki feléjük közelít, nem riasztja meg, látott már sok hozzá hasonló alakot, azt viszont nem tudja, hogy ezek a finnyás elfek mit fognak szólni hozzá, így inkább amellett dönt, hogy biccent neki, majd inni kezd, így átadva a lehetőséget másnak, hogy először válaszoljon neki.*
4244. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-03-19 22:50:18
Üzenet elküldve: 2022-03-19 22:50:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Jobb később, mint soha//
* Az öreg gnóm még sose járt erre, és ennek egy oka van, mégpedig a mély szegénység. Most viszont, pont ezért, mert nem sok aranyat rejt elég soványka erszénye, úgy dönt, hogy szerencsét próbál errefelé. Hiszen itt még nem ismerik a fajtáját, és ez azt is jelentheti, hogy lesz, aki ad neki kölcsön. Ahogy így, ilyen indíttatásokkal betoppan, pont szemtanúja Learon kis mutatványának. A vén rafinált gnóm pedig tudja, hogy ahol varázsló van, ott pénz is van. Drága szakma az ilyen. Körbe néz az idős férfi asztaltársaságán, és egy igen szép kelmékbe burkolózó, igen szép hölgy, akinek már csak a haja egy kész vagyont érhet, egy fiatalos arcú fiú, aki szintén nem tűnik szegénynek, és egy tündér, aki talán az összes közül legdíszesebb ruházatban szórakozik. Az ilyen emberek egy könnyed éjszakán elszórják azt a vagyont, amiből Vasborda is nagyon szívesen inna legalább annyi ideig. Visszatartja az ingert, hogy dühében a padlóra köpjön, amiért nekik van pénzük, neki pedig nincs, és a legbűbájosabb mosolyát varázsolja az arcára. Mivel sosem volt túl jó a színészkedésben, ezért szakadt, foltos és tetves csuklyáját mélyen előre húzza, hogy az árnyékok eltakarják arcát. *
- E-e-elnézést, keeeeheehee. * Szólítja meg gyenge, reszelős hangon a társaságot, közelebb botorkálva. *
- Nem vennének egy-két varázsitalt szegény öregembertől, hogy legyen hol aludjon? Keeheehee. * Teszi hozzá halkan felnevetve, sajátos módján. *
- Kérem, olcsón megszámolom, és ha kell, keverek is maguknak. * Teszi hozzá, elhúzva csuklyáját, és felfedve az alatta tárulkozó még koszosabb ruházatot, illetve azt, hogy ilyen-olyan varázsitalok vannak testének több pontján is. Megszámolni túl rövid időt hagy, de azt láthatja a társaság, hogy szinte minden színből visel magánál. *
A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2022.03.20 23:12:40, a következő indokkal:
Szabálytalan fejléc.
* Az öreg gnóm még sose járt erre, és ennek egy oka van, mégpedig a mély szegénység. Most viszont, pont ezért, mert nem sok aranyat rejt elég soványka erszénye, úgy dönt, hogy szerencsét próbál errefelé. Hiszen itt még nem ismerik a fajtáját, és ez azt is jelentheti, hogy lesz, aki ad neki kölcsön. Ahogy így, ilyen indíttatásokkal betoppan, pont szemtanúja Learon kis mutatványának. A vén rafinált gnóm pedig tudja, hogy ahol varázsló van, ott pénz is van. Drága szakma az ilyen. Körbe néz az idős férfi asztaltársaságán, és egy igen szép kelmékbe burkolózó, igen szép hölgy, akinek már csak a haja egy kész vagyont érhet, egy fiatalos arcú fiú, aki szintén nem tűnik szegénynek, és egy tündér, aki talán az összes közül legdíszesebb ruházatban szórakozik. Az ilyen emberek egy könnyed éjszakán elszórják azt a vagyont, amiből Vasborda is nagyon szívesen inna legalább annyi ideig. Visszatartja az ingert, hogy dühében a padlóra köpjön, amiért nekik van pénzük, neki pedig nincs, és a legbűbájosabb mosolyát varázsolja az arcára. Mivel sosem volt túl jó a színészkedésben, ezért szakadt, foltos és tetves csuklyáját mélyen előre húzza, hogy az árnyékok eltakarják arcát. *
- E-e-elnézést, keeeeheehee. * Szólítja meg gyenge, reszelős hangon a társaságot, közelebb botorkálva. *
- Nem vennének egy-két varázsitalt szegény öregembertől, hogy legyen hol aludjon? Keeheehee. * Teszi hozzá halkan felnevetve, sajátos módján. *
- Kérem, olcsón megszámolom, és ha kell, keverek is maguknak. * Teszi hozzá, elhúzva csuklyáját, és felfedve az alatta tárulkozó még koszosabb ruházatot, illetve azt, hogy ilyen-olyan varázsitalok vannak testének több pontján is. Megszámolni túl rövid időt hagy, de azt láthatja a társaság, hogy szinte minden színből visel magánál. *
A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2022.03.20 23:12:40, a következő indokkal:
Szabálytalan fejléc.
4243. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-03-19 20:36:33
Üzenet elküldve: 2022-03-19 20:36:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Jobb később, mint soha//
-Ugyan! Csak egy kicsit túl sokat ivott. nem lesz semmi baj ebből. *Egy ideig azonban egy cseppnyi aggodalommal nézi a tündér csetlését-botlását, de hamar feltűnik neki, hogy amaz már sokkal egyenesebben jár, és sokkal tisztábban beszél. Úgy véli a pásztormágus, hogy ez csak valami performansz lehetett a részéről, amivel mulattatja őket, hiszen végig ilyen irányt képviselt az apróság. Sok olyan dolgot tett eddig is, amivel megmosolyogtatta őket. Amikor a lány elkezdi csitítgatni, máris megváltozik az álláspontja. Nem akar Relaelnek gondot okozni, így csak egy vállvonással intézi el az egészet.*
-Legyen! Akkor lazítsunk! *Dől is hátra a széken, és még egy kicsit meg is ereszti nadrágja zsinórját, előkészülve arra, hogy tetemes mennyiségű bor fog lecsúszni oda gyomortájékba és amint poharába ital kerül, méghozzá nem is akárhogyan, mert a lány maga tölt mindenkinek, amire a mágustól egy biccentés jár köszönetképpen, megemeli maga is és iszik. Az első pohárral, úgy ahogy van, le is dönti. Ha már mindenki részeg akar lenni, ő sem maradhat ki a buliból. Egyébként is jobban fog tetszeni neki bármelyik lány, ha ivott előtte.*
-Sok mindent elfelejtek, de egy neked tett ígéretet nem fogok. *Mosolyog rá készségesen a nőre és már emeli is fel a kezét, hogy mágiájával meggyújthassa a pipát. A bemutatásnál kissé meg is hajtja a fejét az elfogadott kéz mellé, aminél érezheti a férfi, hogy a pásztornak nem csak a hangja nagy, hanem a határozottsága is, hiszen kellő erővel szorítja meg a másik tenyerét. Talán egy kicsit túl erősen is.*
-Az italmeghívást köszönettel elfogadom, Rynsell úr! *Mosolyog már a férfira is.*
-Nos, ha a kiasszonynak, nincs kifogása ön ellen, hát nekem sem lesz egy percig sem. Amit Relael mond, én azt fogom tenni! *Néz a nő felé, de csak egy pillanat erejéig, hiszen következő pillantása már a termet kémleli, hogy talál-e magának megfelelő lánykát. Az elf férfi nem köti le egyáltalán, pedig be se vallaná magának soha, néha meg szokta nézi a szebb arcú fiatal fiúkat is. Persze erről ő maga nem is tud.*
-Ha már könnyű erkölcs. Csak nekem fura, hogy előbb jött ide hozzánk egy vendég, mint egy lányka, akiért tulajdonképpen jöttünk? *Húzza fel szemöldökét a mágus, ahogy kényelembe helyezkedik a párnás ülőkén. Nem igazán tetszik ez neki, hiszen a legrosszabb kocsmákban is megszokta már, hogy percek kérdése, hogy valami lepusztult szajha az ölébe heveredjen.*
-A végén még be kell érnünk egymással? *Fújja ki az egyik hajtincsét az arcából és látszik rajta, hogy hiába a szokásos mosoly, azért nem tetszik neki az ötlet. Általában minden nőben meglátja a magának valót, de Relael kezd átmenni valaki olyanba, akiben valami tiszteletre méltót is talál, ami talán több, mint egy bájos arc és test.*
A varázsló csettint egyet, melynek hatására apró szikrák manifesztálódnak és hullnak egy meghatározott kis helyre. Gyúlékony anyagok lángra lobbantásához elegendő.
-Ugyan! Csak egy kicsit túl sokat ivott. nem lesz semmi baj ebből. *Egy ideig azonban egy cseppnyi aggodalommal nézi a tündér csetlését-botlását, de hamar feltűnik neki, hogy amaz már sokkal egyenesebben jár, és sokkal tisztábban beszél. Úgy véli a pásztormágus, hogy ez csak valami performansz lehetett a részéről, amivel mulattatja őket, hiszen végig ilyen irányt képviselt az apróság. Sok olyan dolgot tett eddig is, amivel megmosolyogtatta őket. Amikor a lány elkezdi csitítgatni, máris megváltozik az álláspontja. Nem akar Relaelnek gondot okozni, így csak egy vállvonással intézi el az egészet.*
-Legyen! Akkor lazítsunk! *Dől is hátra a széken, és még egy kicsit meg is ereszti nadrágja zsinórját, előkészülve arra, hogy tetemes mennyiségű bor fog lecsúszni oda gyomortájékba és amint poharába ital kerül, méghozzá nem is akárhogyan, mert a lány maga tölt mindenkinek, amire a mágustól egy biccentés jár köszönetképpen, megemeli maga is és iszik. Az első pohárral, úgy ahogy van, le is dönti. Ha már mindenki részeg akar lenni, ő sem maradhat ki a buliból. Egyébként is jobban fog tetszeni neki bármelyik lány, ha ivott előtte.*
-Sok mindent elfelejtek, de egy neked tett ígéretet nem fogok. *Mosolyog rá készségesen a nőre és már emeli is fel a kezét, hogy mágiájával meggyújthassa a pipát. A bemutatásnál kissé meg is hajtja a fejét az elfogadott kéz mellé, aminél érezheti a férfi, hogy a pásztornak nem csak a hangja nagy, hanem a határozottsága is, hiszen kellő erővel szorítja meg a másik tenyerét. Talán egy kicsit túl erősen is.*
-Az italmeghívást köszönettel elfogadom, Rynsell úr! *Mosolyog már a férfira is.*
-Nos, ha a kiasszonynak, nincs kifogása ön ellen, hát nekem sem lesz egy percig sem. Amit Relael mond, én azt fogom tenni! *Néz a nő felé, de csak egy pillanat erejéig, hiszen következő pillantása már a termet kémleli, hogy talál-e magának megfelelő lánykát. Az elf férfi nem köti le egyáltalán, pedig be se vallaná magának soha, néha meg szokta nézi a szebb arcú fiatal fiúkat is. Persze erről ő maga nem is tud.*
-Ha már könnyű erkölcs. Csak nekem fura, hogy előbb jött ide hozzánk egy vendég, mint egy lányka, akiért tulajdonképpen jöttünk? *Húzza fel szemöldökét a mágus, ahogy kényelembe helyezkedik a párnás ülőkén. Nem igazán tetszik ez neki, hiszen a legrosszabb kocsmákban is megszokta már, hogy percek kérdése, hogy valami lepusztult szajha az ölébe heveredjen.*
-A végén még be kell érnünk egymással? *Fújja ki az egyik hajtincsét az arcából és látszik rajta, hogy hiába a szokásos mosoly, azért nem tetszik neki az ötlet. Általában minden nőben meglátja a magának valót, de Relael kezd átmenni valaki olyanba, akiben valami tiszteletre méltót is talál, ami talán több, mint egy bájos arc és test.*
A varázsló csettint egyet, melynek hatására apró szikrák manifesztálódnak és hullnak egy meghatározott kis helyre. Gyúlékony anyagok lángra lobbantásához elegendő.
4242. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-03-19 19:46:16
Üzenet elküldve: 2022-03-19 19:46:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Jobb később, mint soha//
*A hosszúéltűektől bőszen megörökölt hírhedt arrogancia ugyan néhány esetben igencsak hasznos tulajdonságnak tud bizonyulni, jelen pillanatban épp ez okozza vesztét. Valahol végtelenül vakká teszi az embert. Ryn hajlamos alábecsülni más fajokat -azon roppant egyszerű okból kifolyólag, hogy az elfeket okosabbnak gondolja mindegyiknél-, egy tündérről valahogy eszébe sem jut azt feltételezni, hogy enyves lenne az apró keze. Hiába túrja át erszényét, valójában még akkor sem tűnik fel neki a hiány, helyette inkább hálás mosollyal üdvözli a részeg apróság segítőkészségét.
Bár volt egy olyan megérzése, hogy a hölgyemény a történtek után melegebb éghajlatra küldi majd, végül győzedelmeskedik az alkohol ígérete és kétségkívül nagylelkű modora. Már épp költözne is át, mikor az öreg váratlanul felcsattan, az elf szemöldöke pedig nem túl látványosan, de azért illetődötten megemelkedik.*
- Bocsássék meg kegyelmes úr! *szól kicsit eltúlzott műsajnálattal, szemfülesebbeknek azért feltűnhet némi gúny a hangjában* - A következőre itókára meghívom, még csak az hiányzik, hogy csorba essen a fényes becsületemen!
*Képén persze széles, kifejezetten barátságos mosoly ül, ami hamar elégedett vigyorrá növi ki magát, mikor az elf kihúzza neki a széket.*
- Igazán nagylelkű. *duruzsolja csak neki, egy pillanatra elkapva a zöld pillantásokat, aztán máris hálálkodva biccent a szőkének, mikor előkerül a négy kupa*
- ... akkor annak jó hosszú, boldogtalan házasság lesz a vége. *fejezi be derűsen a tündérke költőinek szánt gondolatát a kegyetlen valósággal. A falra tud mászni az ilyen csöpögős, önámító közhelyektől. Inkább el is marja a kupát és feláll maga is a kurta pohárköszöntőhöz.*
- És a könnyű erkölcsökre! *teszi még hozzá, aztán már huppan is vissza helyére, hogy végre kortyolhasson a borból. Kész csodaszer egy ilyen hosszú, fárasztó út után. A gyors bemutatkozás alatt azért még fürkészi egy szájsarokban bujkáló apró mosollyal a lány szeplős arcát. Átkozottul emlékezteti valakire, csak tudná... Ahogy eszébe jut, már el is rejti inkább egy újabb korty bor mögé feltörni készülő vigyorát.*
- Rynsell Caeldan *fordul a bemutatott úriemberek felé, illedelmesen kezet is nyújt* - Örvendek a találkozásnak.
*Vagy hogy valóban örvend-e az még kiderül, egyelőre elég furcsának tűnik a társaság.*
- Dallal? Ez egy spicces ígéret vagy talán egy hivatásos bárdot tisztelhetek Strat úr személyében?
*A hosszúéltűektől bőszen megörökölt hírhedt arrogancia ugyan néhány esetben igencsak hasznos tulajdonságnak tud bizonyulni, jelen pillanatban épp ez okozza vesztét. Valahol végtelenül vakká teszi az embert. Ryn hajlamos alábecsülni más fajokat -azon roppant egyszerű okból kifolyólag, hogy az elfeket okosabbnak gondolja mindegyiknél-, egy tündérről valahogy eszébe sem jut azt feltételezni, hogy enyves lenne az apró keze. Hiába túrja át erszényét, valójában még akkor sem tűnik fel neki a hiány, helyette inkább hálás mosollyal üdvözli a részeg apróság segítőkészségét.
Bár volt egy olyan megérzése, hogy a hölgyemény a történtek után melegebb éghajlatra küldi majd, végül győzedelmeskedik az alkohol ígérete és kétségkívül nagylelkű modora. Már épp költözne is át, mikor az öreg váratlanul felcsattan, az elf szemöldöke pedig nem túl látványosan, de azért illetődötten megemelkedik.*
- Bocsássék meg kegyelmes úr! *szól kicsit eltúlzott műsajnálattal, szemfülesebbeknek azért feltűnhet némi gúny a hangjában* - A következőre itókára meghívom, még csak az hiányzik, hogy csorba essen a fényes becsületemen!
*Képén persze széles, kifejezetten barátságos mosoly ül, ami hamar elégedett vigyorrá növi ki magát, mikor az elf kihúzza neki a széket.*
- Igazán nagylelkű. *duruzsolja csak neki, egy pillanatra elkapva a zöld pillantásokat, aztán máris hálálkodva biccent a szőkének, mikor előkerül a négy kupa*
- ... akkor annak jó hosszú, boldogtalan házasság lesz a vége. *fejezi be derűsen a tündérke költőinek szánt gondolatát a kegyetlen valósággal. A falra tud mászni az ilyen csöpögős, önámító közhelyektől. Inkább el is marja a kupát és feláll maga is a kurta pohárköszöntőhöz.*
- És a könnyű erkölcsökre! *teszi még hozzá, aztán már huppan is vissza helyére, hogy végre kortyolhasson a borból. Kész csodaszer egy ilyen hosszú, fárasztó út után. A gyors bemutatkozás alatt azért még fürkészi egy szájsarokban bujkáló apró mosollyal a lány szeplős arcát. Átkozottul emlékezteti valakire, csak tudná... Ahogy eszébe jut, már el is rejti inkább egy újabb korty bor mögé feltörni készülő vigyorát.*
- Rynsell Caeldan *fordul a bemutatott úriemberek felé, illedelmesen kezet is nyújt* - Örvendek a találkozásnak.
*Vagy hogy valóban örvend-e az még kiderül, egyelőre elég furcsának tűnik a társaság.*
- Dallal? Ez egy spicces ígéret vagy talán egy hivatásos bárdot tisztelhetek Strat úr személyében?
4241. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-03-19 13:32:43
Üzenet elküldve: 2022-03-19 13:32:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
//Jobb később, mint soha//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Relaelt az meglepi, hogy Learon ennyire nyitott a hancúrozást illetően, de ez kellemes meglepetés az ő szemében, és egy leheletnyit érdekesebbé teszi számára a mágust. Nem tagadja, hogy a testi fogyatékosság izgalmas lehet, de hogy vonzó az már kicsit talán túlzás Relael számára. De nem árnyalja kifejezetten véleményét, mert végre magyarázatot kapnak a "nyomorult" kifejezés értelmére. Megint csak a csendet választja inkább, túlzottan lehangolja a válasz, kicsit talán fel is zaklatja, ő pedig azért van itt, hogy jól érezze magát.*
- Még a végén baja esik, vagy ami még rosszabb, baj hoz a mi fejünkre.
*Mormogja Learonnak, és összeszorított fogakkal figyeli a tündér ténykedését. Meglepetten tapasztalja, hogy végül nem csattan ököl annak arcába, pedig Rynsell helyében feltehetően ő így tett volna. Igaz Relael utóbbi időben meglehetősen paranoiás lett, és emiatt hétköznapi dolgokat is könnye túlreagál. Bár őszintén megvallva ez a paranoia nélkül is jellemző volt rá.
De kedélye valamelyest lecsillapodik, amikor Strat élve távozik a máik asztalától. Még akár egy egyenes vonalon is végig tudna sétálni és látszólag már könnyítenie sem kell magán, így nem teljesen érti az elf lány, hogy mire volt ez az egész jó.
Rynsell ajánlatára rögtön megenyhül az arca, hiszen hogyan is tudna ellenállni az italnak.*
- Legyen!
*Még mosolya is visszatér, de csak rövid időre, mert Learon felháborodása irritálttá teszi. Elfordítja fejét, hogy a mágus ne láthassa ahogy szemeit forgatja, de a többiek felfigyelhetnek rá, ha úgy helyezkednek.*
- Ugyan ugyan Learon, lazítani vagyunk itt.
*Csitítja a másikat, és közben előveszi maradék Ördögvigyorát is, miközben Strat kihozza az italokat. Egy röpke pillanatig még habozik mielőtt válaszolna Rynsellnek, végül kihúzza a mellette lévő széket.*
- De csak mert jó hangulatomban vagyok.
*Ami aligha igaz, olyan még nem nagyon volt, hogy Relael elutasította bárki asztaltársaságát, mert a leány imádja a társaságot, és leginkább a figyelmet. Amint megérkezik az ital fel is áll, hogy mindenkinek töltsön. A hideg levegő túlzottan kijózanította, ezt gyorsan orvosolniuk kell.*
- Nos...
*Elgondolkodik, hogy miért legyenek hálásak, miközben kupáját tósztra emeli.*
- A szép nőkre!
*Elvégre ezért is vannak itt. A koccintás után körbe is kémlel hátha észrevesz valakit, aki megtetszene neki.*
- Akkor Learon ne felejtsd majd el a bort, és a palántákat sem. Főleg utóbbi lenne nagy segítség nekem.
*Megemeli az asztalra kirakott Ördögvigyorát, amit gondosan pipájába tömöget. Középre teszi, hogy bárki kiszolgálhassa magát aki szeretné, amíg még van miből.*
- Segítséget kérhetek?
*Néz Learonra és közben szöszölésének végeredményre mutat, amit jó lenne végre meggyújtani is. Amint ez megtörténik végre figyelmet szentel az idegennek is.*
- Relael.
*Veti oda nevét úgy, mintha jelentéktelen volna. Elég volt már a cifra nemesi bemutatkozásokból.*
- Kedves barátaim pedig Learon, nagyrabecsült mágus, és büszke tharg, illetve bájos Strat, aki még mindig tartozik nekünk egy dallal, nem igaz?
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Relaelt az meglepi, hogy Learon ennyire nyitott a hancúrozást illetően, de ez kellemes meglepetés az ő szemében, és egy leheletnyit érdekesebbé teszi számára a mágust. Nem tagadja, hogy a testi fogyatékosság izgalmas lehet, de hogy vonzó az már kicsit talán túlzás Relael számára. De nem árnyalja kifejezetten véleményét, mert végre magyarázatot kapnak a "nyomorult" kifejezés értelmére. Megint csak a csendet választja inkább, túlzottan lehangolja a válasz, kicsit talán fel is zaklatja, ő pedig azért van itt, hogy jól érezze magát.*
- Még a végén baja esik, vagy ami még rosszabb, baj hoz a mi fejünkre.
*Mormogja Learonnak, és összeszorított fogakkal figyeli a tündér ténykedését. Meglepetten tapasztalja, hogy végül nem csattan ököl annak arcába, pedig Rynsell helyében feltehetően ő így tett volna. Igaz Relael utóbbi időben meglehetősen paranoiás lett, és emiatt hétköznapi dolgokat is könnye túlreagál. Bár őszintén megvallva ez a paranoia nélkül is jellemző volt rá.
De kedélye valamelyest lecsillapodik, amikor Strat élve távozik a máik asztalától. Még akár egy egyenes vonalon is végig tudna sétálni és látszólag már könnyítenie sem kell magán, így nem teljesen érti az elf lány, hogy mire volt ez az egész jó.
Rynsell ajánlatára rögtön megenyhül az arca, hiszen hogyan is tudna ellenállni az italnak.*
- Legyen!
*Még mosolya is visszatér, de csak rövid időre, mert Learon felháborodása irritálttá teszi. Elfordítja fejét, hogy a mágus ne láthassa ahogy szemeit forgatja, de a többiek felfigyelhetnek rá, ha úgy helyezkednek.*
- Ugyan ugyan Learon, lazítani vagyunk itt.
*Csitítja a másikat, és közben előveszi maradék Ördögvigyorát is, miközben Strat kihozza az italokat. Egy röpke pillanatig még habozik mielőtt válaszolna Rynsellnek, végül kihúzza a mellette lévő széket.*
- De csak mert jó hangulatomban vagyok.
*Ami aligha igaz, olyan még nem nagyon volt, hogy Relael elutasította bárki asztaltársaságát, mert a leány imádja a társaságot, és leginkább a figyelmet. Amint megérkezik az ital fel is áll, hogy mindenkinek töltsön. A hideg levegő túlzottan kijózanította, ezt gyorsan orvosolniuk kell.*
- Nos...
*Elgondolkodik, hogy miért legyenek hálásak, miközben kupáját tósztra emeli.*
- A szép nőkre!
*Elvégre ezért is vannak itt. A koccintás után körbe is kémlel hátha észrevesz valakit, aki megtetszene neki.*
- Akkor Learon ne felejtsd majd el a bort, és a palántákat sem. Főleg utóbbi lenne nagy segítség nekem.
*Megemeli az asztalra kirakott Ördögvigyorát, amit gondosan pipájába tömöget. Középre teszi, hogy bárki kiszolgálhassa magát aki szeretné, amíg még van miből.*
- Segítséget kérhetek?
*Néz Learonra és közben szöszölésének végeredményre mutat, amit jó lenne végre meggyújtani is. Amint ez megtörténik végre figyelmet szentel az idegennek is.*
- Relael.
*Veti oda nevét úgy, mintha jelentéktelen volna. Elég volt már a cifra nemesi bemutatkozásokból.*
- Kedves barátaim pedig Learon, nagyrabecsült mágus, és büszke tharg, illetve bájos Strat, aki még mindig tartozik nekünk egy dallal, nem igaz?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5204-5223