//Jobb később, mint soha//
//Daesys és kicsit Vasborda//
* Az idős orvos éhes, vagy éppen szomjas tekintettel követné a népes társaságot, amikor annak vezetője jól megválogatott, talán kedvesnek szánt, de nagyon is valóságos szavakat intéz hozzá. A férfi elgondolkodik, és kicsit le is marad tőlük. Persze ha Relael rá néz, akkor határozottan bólint, jelezve, hogy értette az utasítását. *
- Úgy lesz, drága hölgyem, úgy lesz. * Biztosítja halkan, de elég hangosan hozzá, hogy a hosszúéltű, ha figyel rá, akkor hallja még a tudatmódosítók hatásán keresztül is. Ettől függetlenül érzi azt, hogy micsoda szakadék tátong közte, és a kedves társaság között. Ha lenne még egy kis önérzete, akkor biztos szégyellené magát, talán át is értékelné az eddigi életét, így viszont csak azon jár az esze, hogyan tudna még több ingyen dolgot szerezni. Még az étel is elgondolkodtatja, rég nem evett már egy kiadósat, de nem akarja eljátszani az esélyeit a mohóságával. Úgy dönt, jobb, hogyha egyelőre a borra támaszkodik, azt úgy tűnik, szívesen adják. A ficsúr, akivel eddig nem igazán foglalkozott, most bort hozat, az öreg pedig megnyalja szája szélét. De jól is esne neki egy kupával. Még egy kupicával is. *
- Merre találom azt a fürdőt? * Intézi szavait jótevője, az elf nő felé, de ekkor visszatér az igazi mecénás, Learon uraság, a szegények megsegítője. Csillogó szemekkel néz rá. *
- Ez... gulyás? * Kérdezi csodálkozva, ahogy megcsapja az ínycsiklandozó illat. Ki tudja mikor evett utoljára ilyesféle luxusterméket. Természetesen nyújtja is kezét felé, hogy elvegye mielőbb, és ha evőeszköz nincs, azt se bánja, megeszi ő a kezével is, úgyis fürdeni készül. *
- Csak egy kis kenyér hiányzik hozzá... * morogja inkább magának, mint a gazdag jómódúnak, de láthatóan komolyabban nem zavarja a dolog. Már nyúl is a gőzölgő ételbe, hogy némi húst, és burgonyát tegyen a szájába, jóízűen nyalogatva annak hegyéről a szaftot - kivétel persze, hogyha evőeszközt is kapott, mert akkor természetesen kulturált módon fogyasztja. *
- Drága uram, ennél finomabbat még sose ettem. * Biztosítja a férfit a dologról, és igazat szól, valóban így érez. Gyomra hálásan fogadja be az emészthető táplálékot, a gnóm pedig a hölgy felé biccent. *
- Vasborda Rhalkumn, szolgálatára. * Mutatkozik be két falat között, és nem törődik azzal, hogy a bolhák idegesen pattognak karján a hirtelen, és heves mozdulatok hatására. Úgy eszik, mint aki már hatok óta nem evett. Talán igaz is. *