Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 263 (5241. - 5260. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5260. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-18 19:19:39
Üzenet elküldve: 2025-02-18 19:19:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
*Nem is azért jutott eszébe a mondóka, mert a törpe ne bírná, általánosságban aki általában sokat akar az pórul szokott járni. Erre tökéletes példa önmaga.*
-Oh barátom, ha nem is olyan erszény amire vágysz, de találhatsz ha ügyes a kezed.
*Mondja ismét sokat sejtető gonosz mosollyal, egy halk kuncogással megejtve.*
-Igen. Ennyire. De egyet se félj, erre is meg van gyógyír egy kis összeg fejében a házon belül. Sőt, ha elég mély az az erszény ami a zsebedben van, még magadat sem kell megmosnod.
*Kacsint egyet a törpére, bár hamar rájön, ez eléggé félreérthető szólás volt. Így torok köszörülve javít magán.*
-Na persze az itteni hölgyek kíséretében, nehogy rám nézz.
*Emeli fel két kezét megadóan, és zavartan iszik egy adagot a poharából ami így sajnos már ki is ürült. A fene egye meg, hogy ennyire jól esik neki. Ismét egy nagyot sóhajt az ital melegétől, a pohara pedig hangosan koppan a pulton.
A törpe egy hosszú, majdnem kisebb szónoklásba kezd. Először füle botját nem mozdítja annak panaszára, hiszen mindenkinek meg van a saját maga baja, múltja és egyebe. Az övével sem törődnek, ő miért tenné ezt máséval. Azonban, amint a szülőket említi, hosszú füle mintha megmozdulna. Tekintetét is felé fordítja a törpének. Szemében szinte felgyullad a tűz. Harag? Oh ez nem az. Együttérzés? Ő távol álljon tőle. A szerelmet meg se említi, hiszen a törpe nem az esete. Viszont látván, hogy egy igazi rokon lelket talált, vagyis amaz talált rá. Aki legalább annyira megveti azokat akik a világra hozták, bizonyos okokból. Valami leírhatatlan élmény számára, rettentően izgatott, és örül, amit nem érzett már hosszú hosszú ideje.
Oda is fordul a törpéhez, ahogy az befejezi az italát, már ha, szinte lepattan a székről, lehajol mélyen a szemébe néz és hasonló izgatottsággal szólal fel.*
-EZ AZ! EZ A BESZÉD BARÁTOM! BASSZÁK MEG AZ ŐSÖK! HÁHÁHÁÁÁ!
*Mint egy megveszekedett őrült, vissza is egyenesedik és csapkodni kezdi a pultot.*
-HÉ CSAPOS! Még kettőt az előbbiből!
*Nevet fel teljes beleéléssel. A pultos rázza a fejét, de mit tehetne fizető vendég. Érkezik is a kettő Wegtoren tüze a pultra. Lazziar pedig fizeti is a 36 aranyat abból a mély erszényből.
. Amit már kicsit bizonytalanul de még sikeresen vissza tesz a kabát zsebébe. Az italok megérkezésekor, bele is nyomja az egyiket a törpe kezébe.*
-Fenékig!
*Nem is hezitál tovább, szemében lángoló veszettséggel néz a másik szemébe. Valami ördögi terv fogalmazódik benne ehhez kétség sem fér.*
*Nem is azért jutott eszébe a mondóka, mert a törpe ne bírná, általánosságban aki általában sokat akar az pórul szokott járni. Erre tökéletes példa önmaga.*
-Oh barátom, ha nem is olyan erszény amire vágysz, de találhatsz ha ügyes a kezed.
*Mondja ismét sokat sejtető gonosz mosollyal, egy halk kuncogással megejtve.*
-Igen. Ennyire. De egyet se félj, erre is meg van gyógyír egy kis összeg fejében a házon belül. Sőt, ha elég mély az az erszény ami a zsebedben van, még magadat sem kell megmosnod.
*Kacsint egyet a törpére, bár hamar rájön, ez eléggé félreérthető szólás volt. Így torok köszörülve javít magán.*
-Na persze az itteni hölgyek kíséretében, nehogy rám nézz.
*Emeli fel két kezét megadóan, és zavartan iszik egy adagot a poharából ami így sajnos már ki is ürült. A fene egye meg, hogy ennyire jól esik neki. Ismét egy nagyot sóhajt az ital melegétől, a pohara pedig hangosan koppan a pulton.
A törpe egy hosszú, majdnem kisebb szónoklásba kezd. Először füle botját nem mozdítja annak panaszára, hiszen mindenkinek meg van a saját maga baja, múltja és egyebe. Az övével sem törődnek, ő miért tenné ezt máséval. Azonban, amint a szülőket említi, hosszú füle mintha megmozdulna. Tekintetét is felé fordítja a törpének. Szemében szinte felgyullad a tűz. Harag? Oh ez nem az. Együttérzés? Ő távol álljon tőle. A szerelmet meg se említi, hiszen a törpe nem az esete. Viszont látván, hogy egy igazi rokon lelket talált, vagyis amaz talált rá. Aki legalább annyira megveti azokat akik a világra hozták, bizonyos okokból. Valami leírhatatlan élmény számára, rettentően izgatott, és örül, amit nem érzett már hosszú hosszú ideje.
Oda is fordul a törpéhez, ahogy az befejezi az italát, már ha, szinte lepattan a székről, lehajol mélyen a szemébe néz és hasonló izgatottsággal szólal fel.*
-EZ AZ! EZ A BESZÉD BARÁTOM! BASSZÁK MEG AZ ŐSÖK! HÁHÁHÁÁÁ!
*Mint egy megveszekedett őrült, vissza is egyenesedik és csapkodni kezdi a pultot.*
-HÉ CSAPOS! Még kettőt az előbbiből!
*Nevet fel teljes beleéléssel. A pultos rázza a fejét, de mit tehetne fizető vendég. Érkezik is a kettő Wegtoren tüze a pultra. Lazziar pedig fizeti is a 36 aranyat abból a mély erszényből.
. Amit már kicsit bizonytalanul de még sikeresen vissza tesz a kabát zsebébe. Az italok megérkezésekor, bele is nyomja az egyiket a törpe kezébe.*-Fenékig!
*Nem is hezitál tovább, szemében lángoló veszettséggel néz a másik szemébe. Valami ördögi terv fogalmazódik benne ehhez kétség sem fér.*
5259. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-18 10:20:31
Üzenet elküldve: 2025-02-18 10:20:31
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Furcsa páros//
* Nem említette, hogy állja a sarat, csak azt, hogy ez a legjobb, és, hogy képes rá. Talán ez az egyik oka annak, hogy olyan szar kártyás, bár kitudja? *
- Csak egy soha ki nem ürülő erszény kéne, és akkor biztos lenne mindenhol egy asztal, csak nekem! De az ilyen vagyonosok nem nagyon mutatkoznak a kikötőbe.
* A mindennapos vedelés szinte a vérében van. Nem mintha nagyon ugrálna az örömről, mint kisgyerek egy ajándék láttán. A törp szereti kiélvezni a vedeléseket, s ritkán issza le magát a sárgaföldig. Ez most egy a kivételes alkalmak közül, ugyanis végre azt tehet, amit csak akar anélkül, hogy bárkink a szava befolyásolhassa a tetteit. *
- Jogos, bár ennyire érződik?
* Megmarkolja ruháját és az orrához teszi azt. Ő bizony nem érez rajta semmit, lehet, hogy immúnis lett erre a szagra, bár kitudja. *
- Én eddig nem kerestem semmit, legalábbis nem magamnak. Uzsorásoknak kellett visszafizetnem egy nagyobb tartozást, részben az enyém, de nagyobb részben apai ágról maradt rám, de anyám sem volt rest nekem ajándékozni a sajátját. A szemetek nem kíméltek, és legtöbbször csak olyan munkákkal láttak el, amik alig fizették a havi törlesztéseket, nem is beszélve a kamatokról! Később azonban csak sikerül összemelegednem velük annyira, hogy ne akarjam egyből betörni a pofájukat, de még mindig viszket az öklöm, ha rájuk gondolok. Ami azt illeti, ma volt az utolsó napom! Amint odaadtam az utolsó fizetséget egyből idejöttem. Szóval tulajdonképpen ez egy ünnepnap számomra! A szabadságomra és az új kezdetekre!
* Kiált fel, majd egy nagyobbat kortyol az italából. Fogalma sincs, hogy mihez fog most kezdeni, de bármi is legyen, ő fog róla dönteni és nem más! *
* Nem említette, hogy állja a sarat, csak azt, hogy ez a legjobb, és, hogy képes rá. Talán ez az egyik oka annak, hogy olyan szar kártyás, bár kitudja? *
- Csak egy soha ki nem ürülő erszény kéne, és akkor biztos lenne mindenhol egy asztal, csak nekem! De az ilyen vagyonosok nem nagyon mutatkoznak a kikötőbe.
* A mindennapos vedelés szinte a vérében van. Nem mintha nagyon ugrálna az örömről, mint kisgyerek egy ajándék láttán. A törp szereti kiélvezni a vedeléseket, s ritkán issza le magát a sárgaföldig. Ez most egy a kivételes alkalmak közül, ugyanis végre azt tehet, amit csak akar anélkül, hogy bárkink a szava befolyásolhassa a tetteit. *
- Jogos, bár ennyire érződik?
* Megmarkolja ruháját és az orrához teszi azt. Ő bizony nem érez rajta semmit, lehet, hogy immúnis lett erre a szagra, bár kitudja. *
- Én eddig nem kerestem semmit, legalábbis nem magamnak. Uzsorásoknak kellett visszafizetnem egy nagyobb tartozást, részben az enyém, de nagyobb részben apai ágról maradt rám, de anyám sem volt rest nekem ajándékozni a sajátját. A szemetek nem kíméltek, és legtöbbször csak olyan munkákkal láttak el, amik alig fizették a havi törlesztéseket, nem is beszélve a kamatokról! Később azonban csak sikerül összemelegednem velük annyira, hogy ne akarjam egyből betörni a pofájukat, de még mindig viszket az öklöm, ha rájuk gondolok. Ami azt illeti, ma volt az utolsó napom! Amint odaadtam az utolsó fizetséget egyből idejöttem. Szóval tulajdonképpen ez egy ünnepnap számomra! A szabadságomra és az új kezdetekre!
* Kiált fel, majd egy nagyobbat kortyol az italából. Fogalma sincs, hogy mihez fog most kezdeni, de bármi is legyen, ő fog róla dönteni és nem más! *
5258. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-17 17:26:32
Üzenet elküldve: 2025-02-17 17:26:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
*Micsoda önbecsülés, muszáj hasát fogva felnevetnie a törpe szövegén.
-Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka!
*Szövegeli el a régi gyermek mondókát, tagolgatva, ahogy szokás. Átérzi a helyzetét, mert ő sem szeret mindig tisztán játszani, mert hát jobb az ha a "szerencse" az ő pártját fogja.*
-Biztosan, ameddig tudsz fizetni, mindenhol szívesen látnak, ez a gonosz világ már csak így működik drága szakállas barátom. De az biztos vannak furcsa népek arra felé.*
-Ahogy érzed, a vedelés sem könnyű elhiheted. Ha olyan könnyű lenne mindenki minden nap azt tenné.
*Kacag röviden orra alatt, egy rövidke vállrántással.
A kis trükkje ismét nem okoz osztatlan sikert, morogva elhúzott pofával fordul vissza a pulthoz, hogy italából egy nagyobbat kortyoljon. Oh ha tudná, mit művelne mással, nem csak az ujjaival. Bár akkor rengeteg szőrt kéne ledobnia magáról a másiknak, és egy nagyobb darab hordó kellene erősebb alkohollal. De ebbe jobb bele sem gondolni, a hideg is kirázza őt a gondolattól. Vagy lehet mégis, ha az elismerést nem látja az arcán a törpének, azt a végigfutó gondolatot a szemében elkapja, ahogy amaz végig pörgeti a kezében az érmét. Látszik a másik is tarthat egy két adu ászt a markában. Az előző kijelentésére a törpének meg sem szólal, hagyja csak hagyj morogjon az orra alatt a trükkről, amit elakart érni elérte, és az elégedett mosoly vissza is szökik bágyadt képére.*
-Mindent idővel barátom, sosem mutatod a legjobb kártyádat a játék elején. Én meséltem eleget magamról, te mivel kerested a kenyered eddig, azon kívül, hogy úgy bűzlesz a tengertől mint ez a nyamvadt kikötő?
*Nem mintha megróná a másikból áradó erős hínár szagot, a kikötő ezen gyöngyszemén kívül amiben ülnek nem igazán szívleli a helyet, túl sok a rivális.*
*Micsoda önbecsülés, muszáj hasát fogva felnevetnie a törpe szövegén.
-Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka!
*Szövegeli el a régi gyermek mondókát, tagolgatva, ahogy szokás. Átérzi a helyzetét, mert ő sem szeret mindig tisztán játszani, mert hát jobb az ha a "szerencse" az ő pártját fogja.*
-Biztosan, ameddig tudsz fizetni, mindenhol szívesen látnak, ez a gonosz világ már csak így működik drága szakállas barátom. De az biztos vannak furcsa népek arra felé.*
-Ahogy érzed, a vedelés sem könnyű elhiheted. Ha olyan könnyű lenne mindenki minden nap azt tenné.
*Kacag röviden orra alatt, egy rövidke vállrántással.
A kis trükkje ismét nem okoz osztatlan sikert, morogva elhúzott pofával fordul vissza a pulthoz, hogy italából egy nagyobbat kortyoljon. Oh ha tudná, mit művelne mással, nem csak az ujjaival. Bár akkor rengeteg szőrt kéne ledobnia magáról a másiknak, és egy nagyobb darab hordó kellene erősebb alkohollal. De ebbe jobb bele sem gondolni, a hideg is kirázza őt a gondolattól. Vagy lehet mégis, ha az elismerést nem látja az arcán a törpének, azt a végigfutó gondolatot a szemében elkapja, ahogy amaz végig pörgeti a kezében az érmét. Látszik a másik is tarthat egy két adu ászt a markában. Az előző kijelentésére a törpének meg sem szólal, hagyja csak hagyj morogjon az orra alatt a trükkről, amit elakart érni elérte, és az elégedett mosoly vissza is szökik bágyadt képére.*
-Mindent idővel barátom, sosem mutatod a legjobb kártyádat a játék elején. Én meséltem eleget magamról, te mivel kerested a kenyered eddig, azon kívül, hogy úgy bűzlesz a tengertől mint ez a nyamvadt kikötő?
*Nem mintha megróná a másikból áradó erős hínár szagot, a kikötő ezen gyöngyszemén kívül amiben ülnek nem igazán szívleli a helyet, túl sok a rivális.*
5257. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-16 14:14:15
Üzenet elküldve: 2025-02-16 14:14:15
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Furcsa páros//
- Ha valaki igazán tehetséges, akkor egyik kezében az egyikkel játszik másikkal pedig a nővel foglalkozik! Ne is mond! Egyszer rajtakaptak, hogy a szakállamba rejtettem az egyik nyerő lapom, sajnos rajtakaptak, egy hatra elegendő verésben volt részem!
* Könnyű a csalóknak, bezzeg mikor ő akarna egyszer csalni, egyből lebukik. Ezért sem szereti azt a játékot, inkább marad az arcok beverésénél, na, az a jó játék! *
- Különcök találkahelye? Érdekes. Akkor a magamfajtákat, biztos szívesen látják arrafelé, bár a város nem arról híres, hogy tele lenne izgalommal. Bár egy sörre biztos benéznék.
* A név nem mond neki semmit, bár miért is mondana, nem járt még a városban a legtöbb leányzó meg nem arról híres, hogy a kikötőbe szeretnének költözni. *
- Hamar utolérne, ha minden másnaposságot újabb vedeléssel indítanék, meghagyom ezeket az érzéseket az ünneplésekre.
* Az előző trükkből ő csak annyit fogott fel, hogy nagyon ügyesen bánik az ujjaival. A nők biztos odáig lehetnek érte. Sajnos nem osztozik ezen érzelmeken. *
- Láttam elsőre is! Egy kis hish-hush, és máris eltűnik. Ezért szoktak fizetni, vagy te fizetsz másoknak, hogy ezt végignézzék?
* Megfogja korsóját, majd kortyol belőle egy keveset, közben végig tartja a szemkontaktust, majd belenyúl a zsebébe, csak, hogy eleget tegyen a férfinak. Meglepetésére előhúzza az érmét, amivel az imént játszott. Bár meglepte, nem reagálja túl ezt a szituációt. Végig pörgeti az ujján az érmét, mint valami profi kártyás, majd végül lecsapja az érmét az asztalra. *
- Szóval te szoktál ezért fizetni, értem. Na, ne mondjad, hogy ez az egyetlen trükk a tarsolyodban! Mondjad, mihez értesz még!
- Ha valaki igazán tehetséges, akkor egyik kezében az egyikkel játszik másikkal pedig a nővel foglalkozik! Ne is mond! Egyszer rajtakaptak, hogy a szakállamba rejtettem az egyik nyerő lapom, sajnos rajtakaptak, egy hatra elegendő verésben volt részem!
* Könnyű a csalóknak, bezzeg mikor ő akarna egyszer csalni, egyből lebukik. Ezért sem szereti azt a játékot, inkább marad az arcok beverésénél, na, az a jó játék! *
- Különcök találkahelye? Érdekes. Akkor a magamfajtákat, biztos szívesen látják arrafelé, bár a város nem arról híres, hogy tele lenne izgalommal. Bár egy sörre biztos benéznék.
* A név nem mond neki semmit, bár miért is mondana, nem járt még a városban a legtöbb leányzó meg nem arról híres, hogy a kikötőbe szeretnének költözni. *
- Hamar utolérne, ha minden másnaposságot újabb vedeléssel indítanék, meghagyom ezeket az érzéseket az ünneplésekre.
* Az előző trükkből ő csak annyit fogott fel, hogy nagyon ügyesen bánik az ujjaival. A nők biztos odáig lehetnek érte. Sajnos nem osztozik ezen érzelmeken. *
- Láttam elsőre is! Egy kis hish-hush, és máris eltűnik. Ezért szoktak fizetni, vagy te fizetsz másoknak, hogy ezt végignézzék?
* Megfogja korsóját, majd kortyol belőle egy keveset, közben végig tartja a szemkontaktust, majd belenyúl a zsebébe, csak, hogy eleget tegyen a férfinak. Meglepetésére előhúzza az érmét, amivel az imént játszott. Bár meglepte, nem reagálja túl ezt a szituációt. Végig pörgeti az ujján az érmét, mint valami profi kártyás, majd végül lecsapja az érmét az asztalra. *
- Szóval te szoktál ezért fizetni, értem. Na, ne mondjad, hogy ez az egyetlen trükk a tarsolyodban! Mondjad, mihez értesz még!
5256. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-14 21:57:12
Üzenet elküldve: 2025-02-14 21:57:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
*Sosem volt oda a pletykákért, és a suttogásért. Az ilyen halk hangok, egyetlen egy helyre valóak számára. A paplan alatt egy zárt szobában, egy kellemes hölgy személyében aki a fülébe duruzsol szépeket. Ott kifejezetten szereti hallgatni az efféle halk beszédet.*
-Jogos.. A nőkkel kell kezdeni, mert a kockán vagy a kártyán el megy a pénz. Tudom ám, megtanultam a magam kárán. Illetve, rokon lélek. Bár a kártyát sem vetem meg. Lehet nem próbálkoztál eléggé, ezzel a nagy szakállal könnyű fapofát vágni. Fontos!
*Jegyzi meg a másik kinézetét kis szarkazmussal fűszerezve, de mondani valóját fontosnak tartja, ezt felemelt ujja is mutatja, hogy ráerősítsen véleménye kinyilvánítására.*
-Ritkán, az inkább ilyen. Hm. Mi is lenne rá a megfelelő szó. Találka hely. Egyszerű, lakályos. De nem az ahova kártyázni vagy tivornyázni jár az ember. Bár! *Mutatja fel ismét ujját.* Ha még kapós rá a lányka. Merlanát keresd. Borsos talán, de megéri.
*Húzza száját egy elismerő enyhén csücsörítésre emlékeztető mozdulatra.*
-Nem csak egy kemény nap után. A másnapos fejfájásra is jó. Kutya harapást szőrivel, ahogy mondani szokás.
*Jegyezi meg az italhoz, ahogy ismét egy aprót kortyol bele. Tekintete az eddiginél is kezd kissé bágyadtabb lenni. De még a lámpást nem oltják el olyan könnyen.
Kis trükkje után, szem forgatva néz a másikra. Remélte, hogy a tantusz leesik neki. De talán kicsit túlbecsülte a másik észjárását.*
-Na jó megmutatom még egyszer jól figyelj.
*Hangjában enyhe irritáltság vélhető fel. Teljes testtel fordul oda a másikhoz. A trükköt most két kézzel mutatja.*
-Közelebb hajolok, hogy jól lásd.
*Persze ez a mostani trükk része, karnyújtásnyira akar lenni a másik zsebétől. Na nem mintha kirabolni akarná. Látta, mennyit rejt szegénynek az erszénye. Nem nagy hal ahhoz, hogy figyelmét felkeltse.
Na de a trükk elkezdődik. Az érme ismét pörög az ujjak között. De most már mind két kézben. Szép látványos, és kellően eltúlzott mozdulatokkal, amik meglepően biztosnak látszódnak annak ellenére, hogy az alkohol csak úgy árad Lazzierből.
A trükk végére, két dolgot akar elérni, hogy a törpe arra a kezére figyeljen ahol az állítólagos érme látszódna. Miközben a másikkal belecsúsztatja Wrojth Wenkroft zsebébe az 1 arany érmét. . A trükk végeztével persze kitárul mindkét kéz. Az érmének pedig nyoma veszett.*
-Na. Nézd meg a zsebed. Ezt úgy is vedd, ha most ott lett volna valami, már nem lenne. Érted már? Nem kenyerem a megfélemlítés, szerintem az inkább a magadfajtának való. Szeretem az eleganciát.
*Teszi hozzá még megvonva a vállát, és visszafordul ültében a pult felé, hogy tovább élvezze ezt a kellemes italt.*
*Sosem volt oda a pletykákért, és a suttogásért. Az ilyen halk hangok, egyetlen egy helyre valóak számára. A paplan alatt egy zárt szobában, egy kellemes hölgy személyében aki a fülébe duruzsol szépeket. Ott kifejezetten szereti hallgatni az efféle halk beszédet.*
-Jogos.. A nőkkel kell kezdeni, mert a kockán vagy a kártyán el megy a pénz. Tudom ám, megtanultam a magam kárán. Illetve, rokon lélek. Bár a kártyát sem vetem meg. Lehet nem próbálkoztál eléggé, ezzel a nagy szakállal könnyű fapofát vágni. Fontos!
*Jegyzi meg a másik kinézetét kis szarkazmussal fűszerezve, de mondani valóját fontosnak tartja, ezt felemelt ujja is mutatja, hogy ráerősítsen véleménye kinyilvánítására.*
-Ritkán, az inkább ilyen. Hm. Mi is lenne rá a megfelelő szó. Találka hely. Egyszerű, lakályos. De nem az ahova kártyázni vagy tivornyázni jár az ember. Bár! *Mutatja fel ismét ujját.* Ha még kapós rá a lányka. Merlanát keresd. Borsos talán, de megéri.
*Húzza száját egy elismerő enyhén csücsörítésre emlékeztető mozdulatra.*
-Nem csak egy kemény nap után. A másnapos fejfájásra is jó. Kutya harapást szőrivel, ahogy mondani szokás.
*Jegyezi meg az italhoz, ahogy ismét egy aprót kortyol bele. Tekintete az eddiginél is kezd kissé bágyadtabb lenni. De még a lámpást nem oltják el olyan könnyen.
Kis trükkje után, szem forgatva néz a másikra. Remélte, hogy a tantusz leesik neki. De talán kicsit túlbecsülte a másik észjárását.*
-Na jó megmutatom még egyszer jól figyelj.
*Hangjában enyhe irritáltság vélhető fel. Teljes testtel fordul oda a másikhoz. A trükköt most két kézzel mutatja.*
-Közelebb hajolok, hogy jól lásd.
*Persze ez a mostani trükk része, karnyújtásnyira akar lenni a másik zsebétől. Na nem mintha kirabolni akarná. Látta, mennyit rejt szegénynek az erszénye. Nem nagy hal ahhoz, hogy figyelmét felkeltse.
Na de a trükk elkezdődik. Az érme ismét pörög az ujjak között. De most már mind két kézben. Szép látványos, és kellően eltúlzott mozdulatokkal, amik meglepően biztosnak látszódnak annak ellenére, hogy az alkohol csak úgy árad Lazzierből.
A trükk végére, két dolgot akar elérni, hogy a törpe arra a kezére figyeljen ahol az állítólagos érme látszódna. Miközben a másikkal belecsúsztatja Wrojth Wenkroft zsebébe az 1 arany érmét.
. A trükk végeztével persze kitárul mindkét kéz. Az érmének pedig nyoma veszett.*-Na. Nézd meg a zsebed. Ezt úgy is vedd, ha most ott lett volna valami, már nem lenne. Érted már? Nem kenyerem a megfélemlítés, szerintem az inkább a magadfajtának való. Szeretem az eleganciát.
*Teszi hozzá még megvonva a vállát, és visszafordul ültében a pult felé, hogy tovább élvezze ezt a kellemes italt.*
5255. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-14 21:24:55
Üzenet elküldve: 2025-02-14 21:24:55
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Furcsa páros//
* Hát tőle sem fog megtudni sokkal többet, mint amennyit már alapból tud. Kár, de ez van, mással kell elütnie az idejét. Annyira azért nem bánja, hogy nem kap új információt, elvégre nem kutakodni jött ide, hanem elengedni magát. Talán szomszédja épp megfelelő társaság lesz ennek elérésére, majd elválik. *
- Csak a sorrendet rontottad el, de nem idegen ezek kombinálása sem, bár jobbszeretek kockázni, mint kártyázni. Ott valahogy nincs szerencsém, de a kockák általában mindig mellettem állnak.
* Nem is tudja, hogy mikor kockázott egy jót utoljára, de arra emlékszik, hogy mikor vesztett nagyot kártyában. *
- Talán ebben a pegazusban is vannak táncoló szépségek? Mert akkor lehet megnézném magamnak!
* Bár ő úgy tudja a sellőház egyedi ilyen szempontból, de bármikor tévedhet, elvégre a kikötőn túl nemigen járt még, ám ez még változhat. *
- Az! Egy kemény nap után a legjobb az ilyen ital!
* Jó tudni, hogy nem ő az egyetlen, akinek fogalma sincs, hogy mihez kezdjen az életével. Furcsán néz a másikra, ahogyan amaz elkezd játszani egy érmével. Hát meg kell hagyni, ilyet még nem látott, de, hogy ezzel képes lenne megszerezni a napi betevőjét, na azt kétli. *
- Inkább rabolj ki valakit, azzal többet kaszálnál, mint valami érmetrükkel. A kérdés, hogy értesz e a megfélemlítéshez?
* Az se baj, ha nem, majd belejön. Csak tapasztalat kell, az meg jön magától. *
* Hát tőle sem fog megtudni sokkal többet, mint amennyit már alapból tud. Kár, de ez van, mással kell elütnie az idejét. Annyira azért nem bánja, hogy nem kap új információt, elvégre nem kutakodni jött ide, hanem elengedni magát. Talán szomszédja épp megfelelő társaság lesz ennek elérésére, majd elválik. *
- Csak a sorrendet rontottad el, de nem idegen ezek kombinálása sem, bár jobbszeretek kockázni, mint kártyázni. Ott valahogy nincs szerencsém, de a kockák általában mindig mellettem állnak.
* Nem is tudja, hogy mikor kockázott egy jót utoljára, de arra emlékszik, hogy mikor vesztett nagyot kártyában. *
- Talán ebben a pegazusban is vannak táncoló szépségek? Mert akkor lehet megnézném magamnak!
* Bár ő úgy tudja a sellőház egyedi ilyen szempontból, de bármikor tévedhet, elvégre a kikötőn túl nemigen járt még, ám ez még változhat. *
- Az! Egy kemény nap után a legjobb az ilyen ital!
* Jó tudni, hogy nem ő az egyetlen, akinek fogalma sincs, hogy mihez kezdjen az életével. Furcsán néz a másikra, ahogyan amaz elkezd játszani egy érmével. Hát meg kell hagyni, ilyet még nem látott, de, hogy ezzel képes lenne megszerezni a napi betevőjét, na azt kétli. *
- Inkább rabolj ki valakit, azzal többet kaszálnál, mint valami érmetrükkel. A kérdés, hogy értesz e a megfélemlítéshez?
* Az se baj, ha nem, majd belejön. Csak tapasztalat kell, az meg jön magától. *
5254. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-14 12:50:05
Üzenet elküldve: 2025-02-14 12:50:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
*Tudja jól milyen az az élet, bár drága apja, így is megtudta keseríteni neki azokat a "tökéletes" napokat. Nem csoda, hogy végül addig fajult, hogy végül ide kötött ki. Sebaj, legalább itt pont eléggé van messze édesapjától és annak megrögzöttségétől.*
-Áh, rossz helyen kopogtatsz, a városból jöttem, két napja csupán. Azóta itt esz a fene. Vagy én a nőket. Változó. De valami történt valahol de a részletek nem érdekelt.
*Vonja meg a vállát unottan. Nem azért nem locsog mert titkolna bármit is a törpe elől. Még nem járt olyan "hatalmi" körökben, hogy tudja mi történik a nagyvilágban. Sosem érdekelte őt a politika.*
- Eehhh de csak mert ilyen szépen kéred.
*Röhög fel a másikon. Remek ez jó estének indult. Már felrázta ezzel a kis beszélgetéssel a törpe.
Elhúzott szájjal megvonja a vállát.*
-Amilyen hosszú jutott nekem, nekem akarom halálra unni magam. Mi a mérged? Kártya? Kocka? Nők? Pia? Vagy csak a sorrend változik?
*Kérdez vissza, mintha érdekelné is egy kicsit. A törpéket kicsit jobban tisztelte mint azokat a rövid életű embereket. Tudja szorgos és büszke nép. Azt legalább értékeli. Nem úgy mint a másik ami olyan kavalkád kiismerni nem lehet. Mert addigra már temetik is.
A kézfogást nem erőlteti meg, de annyi szorult belé, hogy ne egy lagymatag valaminek higgye a másik.*
-Ahhaa tudtam én, hogy jó lóra teszek. Jó helyre jöttél, itt kicsit jobban viselkednek a vendégek, legalább is, ahogy eddig láttam. Nem egy Pegazus, de pont azért tetszik.
*Közli véleményét a helyről, tetszetős, sőt egészen csicsás, az itallapról is lehet lenni igényes.
Bólint egyet elismerően, ahogy a másik is beleiszik az általa rendelt italba.*
-Ugye, hogy jó?
*Majd a másik kérdésére nagyot sóhajt. Ekkor látszik rajta némi tanácstalanság.*
- Még nem döntöttem el. De ami késik nem siet. Na de ha már mesterség ebben.
*Ezzel ismét belenyúl mély belső zsebébe, kis kotorászás után előhúz egy érmét. Majd felmutatva azt két ujja között tartva, kezdi el a szépen pörgetni egyik ujj közről a másikra, meglepően gyors sebességgel. Majd egyik pillanatról a másikra, jobban benyomva az érmét, hogy tenyere külső felé legyen közelebb ujjköze között. Ökölbe szorítja kezét, egy apró elterelés végett, majd kitárja kezét. Amiben az érme a törpe számára eltűnik. Miközben az csak pihen az általa nem mutatott oldalán. Majd egy újabb gyors mozdulat. Az érme ismét elő kerül.*
-Valahol csak tudom ezt kamatoztatni, eddig megéltem belőle.
*Majd az érme a zsebébe kerül, hogy ott sorsát várja. Mire költi majd? Majd később eldönti.*
*Tudja jól milyen az az élet, bár drága apja, így is megtudta keseríteni neki azokat a "tökéletes" napokat. Nem csoda, hogy végül addig fajult, hogy végül ide kötött ki. Sebaj, legalább itt pont eléggé van messze édesapjától és annak megrögzöttségétől.*
-Áh, rossz helyen kopogtatsz, a városból jöttem, két napja csupán. Azóta itt esz a fene. Vagy én a nőket. Változó. De valami történt valahol de a részletek nem érdekelt.
*Vonja meg a vállát unottan. Nem azért nem locsog mert titkolna bármit is a törpe elől. Még nem járt olyan "hatalmi" körökben, hogy tudja mi történik a nagyvilágban. Sosem érdekelte őt a politika.*
- Eehhh de csak mert ilyen szépen kéred.
*Röhög fel a másikon. Remek ez jó estének indult. Már felrázta ezzel a kis beszélgetéssel a törpe.
Elhúzott szájjal megvonja a vállát.*
-Amilyen hosszú jutott nekem, nekem akarom halálra unni magam. Mi a mérged? Kártya? Kocka? Nők? Pia? Vagy csak a sorrend változik?
*Kérdez vissza, mintha érdekelné is egy kicsit. A törpéket kicsit jobban tisztelte mint azokat a rövid életű embereket. Tudja szorgos és büszke nép. Azt legalább értékeli. Nem úgy mint a másik ami olyan kavalkád kiismerni nem lehet. Mert addigra már temetik is.
A kézfogást nem erőlteti meg, de annyi szorult belé, hogy ne egy lagymatag valaminek higgye a másik.*
-Ahhaa tudtam én, hogy jó lóra teszek. Jó helyre jöttél, itt kicsit jobban viselkednek a vendégek, legalább is, ahogy eddig láttam. Nem egy Pegazus, de pont azért tetszik.
*Közli véleményét a helyről, tetszetős, sőt egészen csicsás, az itallapról is lehet lenni igényes.
Bólint egyet elismerően, ahogy a másik is beleiszik az általa rendelt italba.*
-Ugye, hogy jó?
*Majd a másik kérdésére nagyot sóhajt. Ekkor látszik rajta némi tanácstalanság.*
- Még nem döntöttem el. De ami késik nem siet. Na de ha már mesterség ebben.
*Ezzel ismét belenyúl mély belső zsebébe, kis kotorászás után előhúz egy érmét. Majd felmutatva azt két ujja között tartva, kezdi el a szépen pörgetni egyik ujj közről a másikra, meglepően gyors sebességgel. Majd egyik pillanatról a másikra, jobban benyomva az érmét, hogy tenyere külső felé legyen közelebb ujjköze között. Ökölbe szorítja kezét, egy apró elterelés végett, majd kitárja kezét. Amiben az érme a törpe számára eltűnik. Miközben az csak pihen az általa nem mutatott oldalán. Majd egy újabb gyors mozdulat. Az érme ismét elő kerül.*
-Valahol csak tudom ezt kamatoztatni, eddig megéltem belőle.
*Majd az érme a zsebébe kerül, hogy ott sorsát várja. Mire költi majd? Majd később eldönti.*
5253. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-14 12:08:07
Üzenet elküldve: 2025-02-14 12:08:07
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Furcsa páros//
* Sokan akarnak maguknak tökéletes életet, mint valami felső nemesembernek, akinek mindennap kivan nyalva a segge! Bár néha egy iszonyatosan nehéz napot letudva, azért ő sem utasítaná el a nemesi bánásmódot, csak annyi, hogy azt ő nem kap. *
- A fenéből? Egész életemben a kikötőben éltem, csak a balszerencsének köszönhetően kihagytam pár hatot a szárazföldi életből. Sokkal jobban lealjasodott errefelé mindenki, mégis mi történt a kikötővel?
*Megjárta a poklot az biztos! A szaros legénységgel csoda, hogy nem süllyedtek el, de ez egy másik sztori. Azért bepróbálkozik egy kis információgyűjtéssel, hátha tud valamit a másik, elvégre törzsvendégnek és helyi lakosnak látszik. Amennyi ital van benne biztos dalolni fog, mint az énekesmadár. *
- Sajnos nincs különdíj ilyen speciális esetekre, mint én, de lásd milyen nagylelkű vagyok, meghagyom neked a lehetőséget!
* Hogy miért nem vágta még képen, az egy nagyon jó kérdés. Talán elege van mások arcának átformálásából? Kizárt, azt még mindig szereti! Lehet, hogy csak egy nyugalmas estére vágyik, hogy aztán visszakerülhessen ugyanabba a mocsokba, amiből megpróbált megmenekülni, de ezúttal saját maga uraként. *
- Wenkroft. Szóval éled az életed?
* Mutatkozik be, miközben elkapja a másik kezét. Még egyszer végignéz a másikon, hát meg nem mondaná a jelenlegi állapotából. *
- Én? Szaros törpe, kinek nincs jobb dolga, mint lealjasodni a sárgaföldig!
* Azzal megfogja az ajánlott italt és abból is kortyolni kezd. Valóban kemény cucc, a rúgást nem érzi, viszont az égetést igen. Mint amikor a perszelő nap alatt feküdt, étlen szomjan, ahhoz tudná hasonlítani ezt az érzést, de ennek az utóíze kellemesebb. *
- És te, miben mesterkedsz itt, ahol még azért is kibeleznek, ha rosszul veszel levegőt?
* Sokan akarnak maguknak tökéletes életet, mint valami felső nemesembernek, akinek mindennap kivan nyalva a segge! Bár néha egy iszonyatosan nehéz napot letudva, azért ő sem utasítaná el a nemesi bánásmódot, csak annyi, hogy azt ő nem kap. *
- A fenéből? Egész életemben a kikötőben éltem, csak a balszerencsének köszönhetően kihagytam pár hatot a szárazföldi életből. Sokkal jobban lealjasodott errefelé mindenki, mégis mi történt a kikötővel?
*Megjárta a poklot az biztos! A szaros legénységgel csoda, hogy nem süllyedtek el, de ez egy másik sztori. Azért bepróbálkozik egy kis információgyűjtéssel, hátha tud valamit a másik, elvégre törzsvendégnek és helyi lakosnak látszik. Amennyi ital van benne biztos dalolni fog, mint az énekesmadár. *
- Sajnos nincs különdíj ilyen speciális esetekre, mint én, de lásd milyen nagylelkű vagyok, meghagyom neked a lehetőséget!
* Hogy miért nem vágta még képen, az egy nagyon jó kérdés. Talán elege van mások arcának átformálásából? Kizárt, azt még mindig szereti! Lehet, hogy csak egy nyugalmas estére vágyik, hogy aztán visszakerülhessen ugyanabba a mocsokba, amiből megpróbált megmenekülni, de ezúttal saját maga uraként. *
- Wenkroft. Szóval éled az életed?
* Mutatkozik be, miközben elkapja a másik kezét. Még egyszer végignéz a másikon, hát meg nem mondaná a jelenlegi állapotából. *
- Én? Szaros törpe, kinek nincs jobb dolga, mint lealjasodni a sárgaföldig!
* Azzal megfogja az ajánlott italt és abból is kortyolni kezd. Valóban kemény cucc, a rúgást nem érzi, viszont az égetést igen. Mint amikor a perszelő nap alatt feküdt, étlen szomjan, ahhoz tudná hasonlítani ezt az érzést, de ennek az utóíze kellemesebb. *
- És te, miben mesterkedsz itt, ahol még azért is kibeleznek, ha rosszul veszel levegőt?
5252. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-14 09:14:54
Üzenet elküldve: 2025-02-14 09:14:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
*Vannak, vannak bizony. Nem kicsik, de legalább jó nagyok. Sokan mondják milyen élet az olyan amiben a gondok nem léteznek, hamar rá lehetne unni a tökéletességre. Kellenek az olyan hibás formájú kirakós darabok, mint saját maga, ami csak annyira tűnik ki a képből, hogy a hősöknek és jó kiállásúaknak adjon kontrasztot. Elvégre nem létezhet a jó, rossz nélkül, és vica-versa.
Igaza lehet a szakállásnak, lélekben még azóta is az a gyerek aki édesapja ellen próbált lázadni, még azóta is megvan a hajlama, hogy szemtelenül beleáll bárkibe. Legyen az a személy bármilyen, az ok teljesen mindegy. Unatkozik, vagy épp nem tetszett a képe, egyre megy.
Amint a másik hangjában meghallja az undort, mintha meg is csapná már az orrát az az ismerős illat. Csak nem valaki nyitva hagyta az ajtót és a szellő hozza be a tenger sós hínáros illatát? Nem. Az a bizonyos aroma a törpéből árad. Látványosan közelebb is hajol, na nem túl sokat. Szippant egy keveset a levegőből. Igen így már biztos.*
-Áh, na ha már úgy fenéből jöttél, ha itt végeztem majd mutasd az irányt jó?
*Teszi hozzá szórakozottan, és végigméri most már jobban a csapzott törpét. Tényleg úgy néz ki mint aki megjárta a poklok poklát azon a hullámzó temetőn amit sokan oly gyönyörűnek talál.
A nevetést egy másik váltja fel, ahogy végig hallgatja a másik vissza vágását. Hallott már csúnyábbat is, de elismeri a próbálkozást.*
-Akkor már viszlek magammal, megverekszünk az utolsó helyért.
*Halk nevetéssel meg is dörzsöli állát. Hiszen el kell ismernie, kapott már annyi pofont, meg adott is, hogy ne egy szép hímzés legyen a pofája.
Végre hajtja elképzelt műveletét és lám még nem csapták képen, elégedetten tartja maga előtt a poharat, az italt lassan lötyögtetve benne.*
-Most már, mert nem unatkozom. De szólíts még egyszer méltóságos uramnak és akkor biztos tied lesz az a bizonyos utolsó hely
*Húzódik egy gonosz mosoly arcára, majd leteszi az italt és lassan nyújtja kezét a másik felé.*
-Lazziar. És ha olyan életet élsz mint én, minden nap felér egy születés nappal ha túl éled az estét.
*Kuncog egyet sokat sejtetően.*
-Na de te ki a bánat vagy úgy nézel ki mint aki most úszta át a tengert. Igyál jobban leszel.
*Lehet merész próbálkozás, de megpaskolja a másik vállát, hangjában nem undor hallatszódik a másik felé, inkább egy szórakozott könnyedség mintha régi jó barátok lennének. A fránya alkohol, mindig megbátorítja az amúgy sem félős énjét.*
*Vannak, vannak bizony. Nem kicsik, de legalább jó nagyok. Sokan mondják milyen élet az olyan amiben a gondok nem léteznek, hamar rá lehetne unni a tökéletességre. Kellenek az olyan hibás formájú kirakós darabok, mint saját maga, ami csak annyira tűnik ki a képből, hogy a hősöknek és jó kiállásúaknak adjon kontrasztot. Elvégre nem létezhet a jó, rossz nélkül, és vica-versa.
Igaza lehet a szakállásnak, lélekben még azóta is az a gyerek aki édesapja ellen próbált lázadni, még azóta is megvan a hajlama, hogy szemtelenül beleáll bárkibe. Legyen az a személy bármilyen, az ok teljesen mindegy. Unatkozik, vagy épp nem tetszett a képe, egyre megy.
Amint a másik hangjában meghallja az undort, mintha meg is csapná már az orrát az az ismerős illat. Csak nem valaki nyitva hagyta az ajtót és a szellő hozza be a tenger sós hínáros illatát? Nem. Az a bizonyos aroma a törpéből árad. Látványosan közelebb is hajol, na nem túl sokat. Szippant egy keveset a levegőből. Igen így már biztos.*
-Áh, na ha már úgy fenéből jöttél, ha itt végeztem majd mutasd az irányt jó?
*Teszi hozzá szórakozottan, és végigméri most már jobban a csapzott törpét. Tényleg úgy néz ki mint aki megjárta a poklok poklát azon a hullámzó temetőn amit sokan oly gyönyörűnek talál.
A nevetést egy másik váltja fel, ahogy végig hallgatja a másik vissza vágását. Hallott már csúnyábbat is, de elismeri a próbálkozást.*
-Akkor már viszlek magammal, megverekszünk az utolsó helyért.
*Halk nevetéssel meg is dörzsöli állát. Hiszen el kell ismernie, kapott már annyi pofont, meg adott is, hogy ne egy szép hímzés legyen a pofája.
Végre hajtja elképzelt műveletét és lám még nem csapták képen, elégedetten tartja maga előtt a poharat, az italt lassan lötyögtetve benne.*
-Most már, mert nem unatkozom. De szólíts még egyszer méltóságos uramnak és akkor biztos tied lesz az a bizonyos utolsó hely
*Húzódik egy gonosz mosoly arcára, majd leteszi az italt és lassan nyújtja kezét a másik felé.*
-Lazziar. És ha olyan életet élsz mint én, minden nap felér egy születés nappal ha túl éled az estét.
*Kuncog egyet sokat sejtetően.*
-Na de te ki a bánat vagy úgy nézel ki mint aki most úszta át a tengert. Igyál jobban leszel.
*Lehet merész próbálkozás, de megpaskolja a másik vállát, hangjában nem undor hallatszódik a másik felé, inkább egy szórakozott könnyedség mintha régi jó barátok lennének. A fránya alkohol, mindig megbátorítja az amúgy sem félős énjét.*
5251. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-14 08:47:31
Üzenet elküldve: 2025-02-14 08:47:31
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Furcsa páros//
* Vannak bajok bőven! Az úriemberként viselkedő elfről nem fog egyhamar átalakulni a véleménye. Bár ő is csak spekulál a másikkal kapcsolatban, mégsem gondol bele a viselkedése mivoltába. Ha megtenné talán észrevenné a benne és a gyerekek között lévő hasonlóságot, elvégre a figyelemhiányos kölkök is csínyekkel hívják magukra a figyelmet, hát akkor felnőttek mivel? *
- Tenger?
* Egy elundorodott hang hagyja el a száját és még a hideg is kirázza. Talán már egy életre elege lett a tengerből! Undorát elfojtva emeli magasba a kupáját, hogy letuszkolja ezeket a fránya gondolatokat. A rondaság kifejezésre meglepi, bátornak gondolja a férfit, hogy ilyen ittasan ilyen merész kijelentésekkel képes dobálózni. Még hangosan fel is nevet miközben kupáját lerakja az asztalra. *
- Már megbocsásson méltóságos uram, hogy a képemet kell nézni, de ha nem siet lekési a szépségversenyt, ha jól hallottam, az utolsó hely még szabad!
* Elneveti magát saját gyenge viccén, majd folytatja az ivászatot, amint megkapja az italát. Amikor a sötéthajú két üveggel kér a Wegtoren tüzéből, nem hinné, hogy problémamentesen képes lenne meginni mind a kettőt, nemhogy fizetni! Ám meglepetésére nemcsak fizet, de fél szemével elkapja az erszényének méretét is. Látszatra dagadt egy erszény, de kitudja, hogy nem e kavicsokkal van bélelve? Meglátja még egy pillanatra a két tőrét is, azoknál egy pillanatra megemeli a szemöldökét, de hamar visszafordul. *
~ Talán egy bérgyilkos? Talán értem? Kizárt! Előbb volt itt, mint én. ~
* Az elé tolt ital nézi egy darabig, majd felpillant a másikra. Fogalma sincs, hogy mivel érdemelte ezt az italt ki, de nem fog panaszkodni, mert jelenlegi pénzével nem tud rendesen berúgni. Wegtoren híres az italairól, szóval nem hiszi, hogy csalódni fog. *
- Ünnepelsz valamit? Talán szülinapod van?
* Kérdezi egyhangúan, közben azon gondolkodva, hogy mi lehet a férfi foglalkozása. Ezúttal teljesen felé fordul, nem szeretné, ha hirtelen a hátába találna egy-két pengét. *
* Vannak bajok bőven! Az úriemberként viselkedő elfről nem fog egyhamar átalakulni a véleménye. Bár ő is csak spekulál a másikkal kapcsolatban, mégsem gondol bele a viselkedése mivoltába. Ha megtenné talán észrevenné a benne és a gyerekek között lévő hasonlóságot, elvégre a figyelemhiányos kölkök is csínyekkel hívják magukra a figyelmet, hát akkor felnőttek mivel? *
- Tenger?
* Egy elundorodott hang hagyja el a száját és még a hideg is kirázza. Talán már egy életre elege lett a tengerből! Undorát elfojtva emeli magasba a kupáját, hogy letuszkolja ezeket a fránya gondolatokat. A rondaság kifejezésre meglepi, bátornak gondolja a férfit, hogy ilyen ittasan ilyen merész kijelentésekkel képes dobálózni. Még hangosan fel is nevet miközben kupáját lerakja az asztalra. *
- Már megbocsásson méltóságos uram, hogy a képemet kell nézni, de ha nem siet lekési a szépségversenyt, ha jól hallottam, az utolsó hely még szabad!
* Elneveti magát saját gyenge viccén, majd folytatja az ivászatot, amint megkapja az italát. Amikor a sötéthajú két üveggel kér a Wegtoren tüzéből, nem hinné, hogy problémamentesen képes lenne meginni mind a kettőt, nemhogy fizetni! Ám meglepetésére nemcsak fizet, de fél szemével elkapja az erszényének méretét is. Látszatra dagadt egy erszény, de kitudja, hogy nem e kavicsokkal van bélelve? Meglátja még egy pillanatra a két tőrét is, azoknál egy pillanatra megemeli a szemöldökét, de hamar visszafordul. *
~ Talán egy bérgyilkos? Talán értem? Kizárt! Előbb volt itt, mint én. ~
* Az elé tolt ital nézi egy darabig, majd felpillant a másikra. Fogalma sincs, hogy mivel érdemelte ezt az italt ki, de nem fog panaszkodni, mert jelenlegi pénzével nem tud rendesen berúgni. Wegtoren híres az italairól, szóval nem hiszi, hogy csalódni fog. *
- Ünnepelsz valamit? Talán szülinapod van?
* Kérdezi egyhangúan, közben azon gondolkodva, hogy mi lehet a férfi foglalkozása. Ezúttal teljesen felé fordul, nem szeretné, ha hirtelen a hátába találna egy-két pengét. *
5250. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-13 20:26:21
Üzenet elküldve: 2025-02-13 20:26:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
*Ivott már ő sok fele okból eddigi hosszú és zavaros életében. Öröm, bánat, verseny, ostobaság az okok listája végtelen. Most is lehet a kisördög bújt belé, hogy egy vadidegennel kezd el kakaskodni. De igazából, még ha nem is meri bevallani egy értelmes társaságra vágyik. Homályos elméje ami igyekszik átvenni az irányítást önpusztító teste felett, képtelen ezt egyedül végrehajtani. Lehet ezzel próbál jelet adni, hogy legbelül, mélyen ahova tán csak a bátor törpék mernek csak leásni, mert van egy értelmes és józan lélek.
Mikor a másik nem szívleli a trükkre hívó szavát, hangosan felhorkanva nevet fel.*
- Hát hova takarodjak már Lihanechből? A tengert kellene átúsznom tán? Áh!!! De kettőért esetleg.
*Paskolja meg a pultot mintha az valami szépséges jószág lenne. És milyen igaz, annyi korsót és kupát a hátán elbír, mint senki más.*
-Ott kevesebb a fehér nép, és több a rondaság. De, ahogy látom az utóbbiból egyel több lett.
*Förmedjen a másik, amennyire csak szeretne. Az ilyesfajta beszélgetések az ínyére vannak, és a vad csak most ízlelte meg a vér szagát. Száján látszódik is az az undorító elégedett vigyor. Reméli, hogy a másik is annyira élvezi a szópárbajt mint jó maga.*
-Igazad van. Tölts! Abból ott!
*Csap ő is az asztalra. Majd mutat is rá az üvegre. A pultos persze rosszallóan rázza a fejét. De nyúl az üvegért és ki is tölti az italt. Wegtoren tüze híresen jó ital errefelé. Nehezen de leszámolja hozzá a 36 aranyat.. Majd elteszi súlyosnak látszó erszényét, jó mélyen egy belső zsebbe. Ekkor láthatóan villan is két tőrének nyele ami derekán csüng. Majd komótosan vissza igazítja utazókabátját. A kapott italok egyikét a másik elé tolja.*
-Ezt kóstold meg. Rúg mint a ló, de ahogy lecsúszik, úgy éget mint a legszebb sellő csókja az éjszakán. Rohadjanak meg a Wegtoreniak. Ezt legalább jól csinálják.
*Mondja kezét lassan felemelve drámain, ahogy az ital minőségét írja le. Képe pedig savanyú megvetésbe tör, ahogy a Wegtorenieket említi. Keze is ökölbe szorul és egy halk puffanással éri a pultot. Ami után a pohárért nyúl és egy aprót kortyol belé. Hangos elégedett sóhajjal nyugtázza. Igen, ez az ital azóta is olyan amilyennek lennie kell.*
*Ivott már ő sok fele okból eddigi hosszú és zavaros életében. Öröm, bánat, verseny, ostobaság az okok listája végtelen. Most is lehet a kisördög bújt belé, hogy egy vadidegennel kezd el kakaskodni. De igazából, még ha nem is meri bevallani egy értelmes társaságra vágyik. Homályos elméje ami igyekszik átvenni az irányítást önpusztító teste felett, képtelen ezt egyedül végrehajtani. Lehet ezzel próbál jelet adni, hogy legbelül, mélyen ahova tán csak a bátor törpék mernek csak leásni, mert van egy értelmes és józan lélek.
Mikor a másik nem szívleli a trükkre hívó szavát, hangosan felhorkanva nevet fel.*
- Hát hova takarodjak már Lihanechből? A tengert kellene átúsznom tán? Áh!!! De kettőért esetleg.
*Paskolja meg a pultot mintha az valami szépséges jószág lenne. És milyen igaz, annyi korsót és kupát a hátán elbír, mint senki más.*
-Ott kevesebb a fehér nép, és több a rondaság. De, ahogy látom az utóbbiból egyel több lett.
*Förmedjen a másik, amennyire csak szeretne. Az ilyesfajta beszélgetések az ínyére vannak, és a vad csak most ízlelte meg a vér szagát. Száján látszódik is az az undorító elégedett vigyor. Reméli, hogy a másik is annyira élvezi a szópárbajt mint jó maga.*
-Igazad van. Tölts! Abból ott!
*Csap ő is az asztalra. Majd mutat is rá az üvegre. A pultos persze rosszallóan rázza a fejét. De nyúl az üvegért és ki is tölti az italt. Wegtoren tüze híresen jó ital errefelé. Nehezen de leszámolja hozzá a 36 aranyat.
. Majd elteszi súlyosnak látszó erszényét, jó mélyen egy belső zsebbe. Ekkor láthatóan villan is két tőrének nyele ami derekán csüng. Majd komótosan vissza igazítja utazókabátját. A kapott italok egyikét a másik elé tolja.*-Ezt kóstold meg. Rúg mint a ló, de ahogy lecsúszik, úgy éget mint a legszebb sellő csókja az éjszakán. Rohadjanak meg a Wegtoreniak. Ezt legalább jól csinálják.
*Mondja kezét lassan felemelve drámain, ahogy az ital minőségét írja le. Képe pedig savanyú megvetésbe tör, ahogy a Wegtorenieket említi. Keze is ökölbe szorul és egy halk puffanással éri a pultot. Ami után a pohárért nyúl és egy aprót kortyol belé. Hangos elégedett sóhajjal nyugtázza. Igen, ez az ital azóta is olyan amilyennek lennie kell.*
5249. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-13 19:01:14
Üzenet elküldve: 2025-02-13 19:01:14
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Furcsa páros//
* Ismeri azt az érzést, amikor valaki csak simán inni szeretne saját magányában, hogy elfojthassa azokat a fránya hangokat. Ezért sem szokott másokat leszólítani ivászat közben, csak ha nagyon bosszantja a másik képe. Ezért is lepi meg a hosszúéletű megszólalása, ami már felérhetne egy beszólással is. *
~ Ez bunyót akar, vagy mi fene? ~
* Eleinte nem is szól hozzá, csak egy kosza pillantással nyugtázza, amit mond, mintha nem is venné magára, hogy hozzá szóltak. Megemeli kupáját és egy nagyot kortyol belőle, ám mintha bosszantani kívánná ezekkel a megszólalásokkal. Nagyot koppan a pulton a kupája, majd sóhajt egyet. *
- Ha a trükk, hogy elkotródsz a fenébe, akkor kettőt is megér!
* Megint megemeli kupáját, és még nagyobbat kortyol, mint előtte. Ezzel alig hagyva benne valamit. Ez most igazán jót tesz a nyugtalan szívének, bár nem hagyja nyugodni a hely és a vendégek állapota. *
- Jól leadott a hely a régi hírnevéből, ha ilyen iszákosok is itt töltik a mindennapjaikat! Mi van, bezárt a rókalyuk, hogy itt téblábolsz?
* Förmed rá a másikra kérges hangjával. Az emberek drogoznak az utcákon, az elfek közel halálra isszák magukat a kocsmában, hát hova fajult a világ? A mellette levő is talán egy munkájától megfosztott teremtmény lehet, aki azóta alkoholba folytja a bánatát. Újfent ránéz, de ezúttal nem a kíváncsiság végett, nem, inkább a szánalommal nézi a másikat, mígnem vissza nem emeli a tekintetét maga elé. *
- Tölts.
* Szólal meg a pultos irányába, majd 12 arany kerül az asztalra. *
* Ismeri azt az érzést, amikor valaki csak simán inni szeretne saját magányában, hogy elfojthassa azokat a fránya hangokat. Ezért sem szokott másokat leszólítani ivászat közben, csak ha nagyon bosszantja a másik képe. Ezért is lepi meg a hosszúéletű megszólalása, ami már felérhetne egy beszólással is. *
~ Ez bunyót akar, vagy mi fene? ~
* Eleinte nem is szól hozzá, csak egy kosza pillantással nyugtázza, amit mond, mintha nem is venné magára, hogy hozzá szóltak. Megemeli kupáját és egy nagyot kortyol belőle, ám mintha bosszantani kívánná ezekkel a megszólalásokkal. Nagyot koppan a pulton a kupája, majd sóhajt egyet. *
- Ha a trükk, hogy elkotródsz a fenébe, akkor kettőt is megér!
* Megint megemeli kupáját, és még nagyobbat kortyol, mint előtte. Ezzel alig hagyva benne valamit. Ez most igazán jót tesz a nyugtalan szívének, bár nem hagyja nyugodni a hely és a vendégek állapota. *
- Jól leadott a hely a régi hírnevéből, ha ilyen iszákosok is itt töltik a mindennapjaikat! Mi van, bezárt a rókalyuk, hogy itt téblábolsz?
* Förmed rá a másikra kérges hangjával. Az emberek drogoznak az utcákon, az elfek közel halálra isszák magukat a kocsmában, hát hova fajult a világ? A mellette levő is talán egy munkájától megfosztott teremtmény lehet, aki azóta alkoholba folytja a bánatát. Újfent ránéz, de ezúttal nem a kíváncsiság végett, nem, inkább a szánalommal nézi a másikat, mígnem vissza nem emeli a tekintetét maga elé. *
- Tölts.
* Szólal meg a pultos irányába, majd 12 arany
kerül az asztalra. *
5248. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-13 16:53:03
Üzenet elküldve: 2025-02-13 16:53:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
*Kellett neki a környezet változás, tele a cipője azzal, hogy bármit is tervezett el az utóbbi időben. Valahogy semmi nem jött össze. Mostohája hátrahagyta mint az a bizonyos eb, még a szemrevaló kis takarító nőcskéje se jelentkezett egy ideje, hogy valamivel az időt üsse el, arról nem is beszélve, hogy az a piperkőc által említett meló is úgy lett kihajítva az ablakon mint a tegnap este maradéka.
Nem is csoda, hogy ide ette őt a fene. Itt az ember, jobban mondva az elf elfeledheti bánatát, már ha van a zsebében elég arany. Neki pedig most épp szorul arra, hogy alkoholba folytja bánatát, ha már ahhoz nincsen mersze, hogy azt saját magával tegye a tengerben. Tán mindenkinek jobb volna. De addig is, hagyj mulasson egy jót mielőtt eldobná az ezüstkanalat amivel a szájában született.
Talán már ha két napja a sellőben iszik, hiszen mi jobb dolga volna munka hiányában, ami kell azt meg úgy is lenyúlja valaki zsebéről és rögtön elissza a bizonyítékot.
Arccal a pulton fekszik félálomban, van benne már egy kevés, máról, de maradhat belőle még tegnapról is érezhető és látható rajta. Egyelőre még bajt nem okozott talán azért dobták ki. Ha pedig azt mondták, hogy távozzon mert csak fizető vendégeket hajlandóak megtűrni, mindig rendelt valamit. Már egy ideje süllyed lefelé, de ott azért meghúzza a határt, hogy ismét az utcán aludjon.
Kellemesebbnél kellemesebb gondolatok forognak fejében, amikor egy érdes hang üti meg a hosszú fülét, hunyorogva mogorván emeli fel arcát a pultról. Végignéz sárgás szemével megvetően az alakon, és kurtán szarkazmussal szólal fel.*
-Ide szőrgolyókat is beengednek. Pf.
*Majd hanyagul beletekint a kezében szorongatott üres kupába fél szemmel, száját sanyarúan húzva el. Aztán tekintete ismét a törpére húzódik, szája azonban most már valami gonoszabb félmosoly húzódik szájára. Egy aprócska ördögi ötlettel.*
-Na de, szőrgolyó, akarsz látni egy jó trükköt? Csupán egy sörbe kerül.
*Támaszkodik fel végül könyökére, mert látszólagosan eléggé instabilul ücsörög a széken.*
*Kellett neki a környezet változás, tele a cipője azzal, hogy bármit is tervezett el az utóbbi időben. Valahogy semmi nem jött össze. Mostohája hátrahagyta mint az a bizonyos eb, még a szemrevaló kis takarító nőcskéje se jelentkezett egy ideje, hogy valamivel az időt üsse el, arról nem is beszélve, hogy az a piperkőc által említett meló is úgy lett kihajítva az ablakon mint a tegnap este maradéka.
Nem is csoda, hogy ide ette őt a fene. Itt az ember, jobban mondva az elf elfeledheti bánatát, már ha van a zsebében elég arany. Neki pedig most épp szorul arra, hogy alkoholba folytja bánatát, ha már ahhoz nincsen mersze, hogy azt saját magával tegye a tengerben. Tán mindenkinek jobb volna. De addig is, hagyj mulasson egy jót mielőtt eldobná az ezüstkanalat amivel a szájában született.
Talán már ha két napja a sellőben iszik, hiszen mi jobb dolga volna munka hiányában, ami kell azt meg úgy is lenyúlja valaki zsebéről és rögtön elissza a bizonyítékot.
Arccal a pulton fekszik félálomban, van benne már egy kevés, máról, de maradhat belőle még tegnapról is érezhető és látható rajta. Egyelőre még bajt nem okozott talán azért dobták ki. Ha pedig azt mondták, hogy távozzon mert csak fizető vendégeket hajlandóak megtűrni, mindig rendelt valamit. Már egy ideje süllyed lefelé, de ott azért meghúzza a határt, hogy ismét az utcán aludjon.
Kellemesebbnél kellemesebb gondolatok forognak fejében, amikor egy érdes hang üti meg a hosszú fülét, hunyorogva mogorván emeli fel arcát a pultról. Végignéz sárgás szemével megvetően az alakon, és kurtán szarkazmussal szólal fel.*
-Ide szőrgolyókat is beengednek. Pf.
*Majd hanyagul beletekint a kezében szorongatott üres kupába fél szemmel, száját sanyarúan húzva el. Aztán tekintete ismét a törpére húzódik, szája azonban most már valami gonoszabb félmosoly húzódik szájára. Egy aprócska ördögi ötlettel.*
-Na de, szőrgolyó, akarsz látni egy jó trükköt? Csupán egy sörbe kerül.
*Támaszkodik fel végül könyökére, mert látszólagosan eléggé instabilul ücsörög a széken.*
5247. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-13 14:13:46
Üzenet elküldve: 2025-02-13 14:13:46
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
* Zsebre dugott kézzel hagyja maga mögött a sötét sikátort. Már terve is van, nem bízza a véletlenre a választást. A sellőház a célpontja, legalábbis ott tervezi elkölteni a maradék pénzét. Kell is törpnek valami, ami elfeledteti a tenger moraját. Kényelmes tempóban elindul a sellőház irányába. Szerencséjére tudja jól, hogy merre van. A legénység kedvenc helye.
Mire leszáll az este, már el is éri a tengeri kaviccsal kialakított ösvényt. Meg is pillantja a kétszintes házat. Örül, hogy egy darabban látja. Ha valami, akkor ez az egy hely legyen, ami érintetlen marad.
Már az ajtóban hallani bent lévő muzsikát, nem is beszélve az ínycsiklandó szagokról. Sok mindent megadna most egy jó törpféle pörköltért, de azt sajnos itt nem árulnak. Belép az ajtón, majd első dolga megcélozni a pultot. Lassú tempóban közlekedik, nem siet. Kiélvezi a látványt, amit kínálnak neki. Széles mosoly kíséri, ahogyan bámul jobbra-balra. Végül valahol a söntés szélén megáll és rátámaszkodik. Elsőnek vajsört rendel. Kicsit emelkedtek az árak a legutóbbi látogatása óta, de ezen nem fog vitatkozni. Kiperkálja azt a 12 aranyat, majd békésen elkezdi iszogatni. *
Mire leszáll az este, már el is éri a tengeri kaviccsal kialakított ösvényt. Meg is pillantja a kétszintes házat. Örül, hogy egy darabban látja. Ha valami, akkor ez az egy hely legyen, ami érintetlen marad.
Már az ajtóban hallani bent lévő muzsikát, nem is beszélve az ínycsiklandó szagokról. Sok mindent megadna most egy jó törpféle pörköltért, de azt sajnos itt nem árulnak. Belép az ajtón, majd első dolga megcélozni a pultot. Lassú tempóban közlekedik, nem siet. Kiélvezi a látványt, amit kínálnak neki. Széles mosoly kíséri, ahogyan bámul jobbra-balra. Végül valahol a söntés szélén megáll és rátámaszkodik. Elsőnek vajsört rendel. Kicsit emelkedtek az árak a legutóbbi látogatása óta, de ezen nem fog vitatkozni. Kiperkálja azt a 12 aranyat,
majd békésen elkezdi iszogatni. *
5246. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-01-06 17:30:27
Üzenet elküldve: 2025-01-06 17:30:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Jáde és acél//
*Az apró csúsztatás neki is feltűnik. Relael vele szemben pontosan azon kevesek egyike, aki szereti a meglepetéseket. Fűti vérét a váratlan izgalma. Nem teszi szóvá a dolgot, hagyja tovaszállni a szót, ahogy a lány is teszi.*
-Modortalanság. Vagy közbejött neki valami. Igazából mindegy. Így is ínyemre volt az ittlét. *Megenged egy sokat sejtető félmosolyt. Nem igazán mozgatja meg az ismeretlen meghívása, elvégre nem is ígért semmit neki. Ráadásul az elfnek hála határozottan kellemes időt tölthetett itt. Közben kisebb nehézségek árán magára ráncigálja az ágyékkötőt. Relael sajátságos megnyilvánulásai nem könnyítik meg a dolgát, még akkor sem, ha a szemnek oly kellemes bájait immáron ruha fedi, s az eredmény is felemásra sikerül a ruhanemű tulajdonságai okán.*
-Már öltöztetnél is? Nem vagyok még vénember. *Nem hagyja, hogy a lány incselkedése további nehézségeket okozzon az öltözködésben. Magára húzza a nadrágot, s szép lassan a többi ruhadarab is csatlakozik a sorban. Felhúzza a csizmáját, majd nagyot dobbantva vele löki helyére benne lábát.*
-Most, hogy megnézted magadnak a Sellőházat, mit szólsz hozzá? *Megigazítja öltözetét, majd újrahúzza varkocsát. Így már kevésbé zilált a külleme. Láthatóan ő kész a taverna felé venni az irányt, ha Relael is.*
*Az apró csúsztatás neki is feltűnik. Relael vele szemben pontosan azon kevesek egyike, aki szereti a meglepetéseket. Fűti vérét a váratlan izgalma. Nem teszi szóvá a dolgot, hagyja tovaszállni a szót, ahogy a lány is teszi.*
-Modortalanság. Vagy közbejött neki valami. Igazából mindegy. Így is ínyemre volt az ittlét. *Megenged egy sokat sejtető félmosolyt. Nem igazán mozgatja meg az ismeretlen meghívása, elvégre nem is ígért semmit neki. Ráadásul az elfnek hála határozottan kellemes időt tölthetett itt. Közben kisebb nehézségek árán magára ráncigálja az ágyékkötőt. Relael sajátságos megnyilvánulásai nem könnyítik meg a dolgát, még akkor sem, ha a szemnek oly kellemes bájait immáron ruha fedi, s az eredmény is felemásra sikerül a ruhanemű tulajdonságai okán.*
-Már öltöztetnél is? Nem vagyok még vénember. *Nem hagyja, hogy a lány incselkedése további nehézségeket okozzon az öltözködésben. Magára húzza a nadrágot, s szép lassan a többi ruhadarab is csatlakozik a sorban. Felhúzza a csizmáját, majd nagyot dobbantva vele löki helyére benne lábát.*
-Most, hogy megnézted magadnak a Sellőházat, mit szólsz hozzá? *Megigazítja öltözetét, majd újrahúzza varkocsát. Így már kevésbé zilált a külleme. Láthatóan ő kész a taverna felé venni az irányt, ha Relael is.*
5245. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-01-06 12:59:34
Üzenet elküldve: 2025-01-06 12:59:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 858
OOC üzenetek: 279
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 858
OOC üzenetek: 279
Játékstílus: Vakmerő
//Jáde és acél//
- Jobb biztosra menni. Nem szeretem a váratlanokat.
*Zárja rövidre a szerelmi bájital kérdését egy nyilvánvaló hazugsággal. Relael maga is igen váratlan, valamint kedveli a kihívásokat. Könnyen elunja magát, ha valamit túl könnyű elérnie vagy megszereznie, s az is szórakoztatja, ha valaki képes meglepni őt. Úgy véli ezeket Denjaar is mind tudja, de legalább sejti róla.
Nehezére esik nem figyelemmel kísérni Denjaar állapotát, s felmerül benne némi szándékosság gyanúja. Tekintete és figyelme elkalandozik, fogait gyengéden alsó ajkaiba mélyesztve akaratlanul is kifejezi kéjsovár gondolatait. Koncentrációján segít valamelyest az, hogy Denjaar hátat fordít neki. Megköszörüli torkát és ismételten haja igazgatásával kezd el bíbelődni.*
- Csakugyan?
*Meglepik az elhangzottak, s fel is kelti érdeklődését. Ki lehet az Intéző, aki annyira érdeklődik Denjaar iránt, hogy még valakit el is küld az invitációval.*
- Elég modortalanság akkor, hogy nem fogadott, ha már idáig eljöttél miatta.
*Még megtippelni sem tudná, hogy pontosan miért érdeklődhettek utána, viszont van egy erős sejtelme, miszerint az Intéző ugyanaz a személy, aki utána próbált kémkedni. Nem nyugtatja meg túlzottan ez a gondolat, de nem aggódik ezen tovább addig, amíg ismételten nem hall arról a bizonyos vörös piperkőcről.*
- Azért nem árt óvatosnak lenni a kémkedőkkel, különösképpen a Kikötőben, ahol bármelyik sarkon leszúrhatnak, vagy megmérgezhetnek.
*Relael el is tűnődik azon, hogy talán ideje volna elkezdenie előkóstoltatnia az ételeit. Ugyan ő mérgezett most meg két tucat férfit, de bármikor megtörténhez ugyanez vele. Az is kérdéses, hogy emberei mennyire lojálisak hozzá.*
- Ugyan. Az a fajta férfi az első ringó csípő láttán elfeledi létezésemet.
*Ezúttal ő támaszkodik neki a szépen faragott bútorzatnak, s örömmel kíséri figyelemmel Denjaar bajlódását.*
- Szólj bátran, ha elkél egy segítő kéz.
*Búgja szórakozottan, időnként pedig hajkoronája alá nyúl, hogy tincseit megrázva elősegítse azok száradását.*
- Jobb biztosra menni. Nem szeretem a váratlanokat.
*Zárja rövidre a szerelmi bájital kérdését egy nyilvánvaló hazugsággal. Relael maga is igen váratlan, valamint kedveli a kihívásokat. Könnyen elunja magát, ha valamit túl könnyű elérnie vagy megszereznie, s az is szórakoztatja, ha valaki képes meglepni őt. Úgy véli ezeket Denjaar is mind tudja, de legalább sejti róla.
Nehezére esik nem figyelemmel kísérni Denjaar állapotát, s felmerül benne némi szándékosság gyanúja. Tekintete és figyelme elkalandozik, fogait gyengéden alsó ajkaiba mélyesztve akaratlanul is kifejezi kéjsovár gondolatait. Koncentrációján segít valamelyest az, hogy Denjaar hátat fordít neki. Megköszörüli torkát és ismételten haja igazgatásával kezd el bíbelődni.*
- Csakugyan?
*Meglepik az elhangzottak, s fel is kelti érdeklődését. Ki lehet az Intéző, aki annyira érdeklődik Denjaar iránt, hogy még valakit el is küld az invitációval.*
- Elég modortalanság akkor, hogy nem fogadott, ha már idáig eljöttél miatta.
*Még megtippelni sem tudná, hogy pontosan miért érdeklődhettek utána, viszont van egy erős sejtelme, miszerint az Intéző ugyanaz a személy, aki utána próbált kémkedni. Nem nyugtatja meg túlzottan ez a gondolat, de nem aggódik ezen tovább addig, amíg ismételten nem hall arról a bizonyos vörös piperkőcről.*
- Azért nem árt óvatosnak lenni a kémkedőkkel, különösképpen a Kikötőben, ahol bármelyik sarkon leszúrhatnak, vagy megmérgezhetnek.
*Relael el is tűnődik azon, hogy talán ideje volna elkezdenie előkóstoltatnia az ételeit. Ugyan ő mérgezett most meg két tucat férfit, de bármikor megtörténhez ugyanez vele. Az is kérdéses, hogy emberei mennyire lojálisak hozzá.*
- Ugyan. Az a fajta férfi az első ringó csípő láttán elfeledi létezésemet.
*Ezúttal ő támaszkodik neki a szépen faragott bútorzatnak, s örömmel kíséri figyelemmel Denjaar bajlódását.*
- Szólj bátran, ha elkél egy segítő kéz.
*Búgja szórakozottan, időnként pedig hajkoronája alá nyúl, hogy tincseit megrázva elősegítse azok száradását.*
5244. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-01-06 00:35:41
Üzenet elküldve: 2025-01-06 00:35:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Jáde és acél//
*Nem kell különösebb boszorkánytudomány hozzá, hogy Relael észrevegye a szürke tekintetek éhségét, ahogy bájait falják. Még akkor is, amikor kelmével fedi azokat. Ha az nem, harcállásban meredező ágyéka biztos jel lehet a lány számára, unalomról itt aligha lehet szó.*
-Szerelmi bájitalt, hmm? *Halkan felgöcög. Nem esik nehezére elképzelni, hogy Relael valóban kotyvaszt különböző szereket.*
-Mintha rá lennél szorulva ilyesmire. *Nem veti már rá dúvadként a készülő lányra magát. Lassan, élvezettel húz kettőt árbócrúdján, mielőtt ismét az asztalhoz fordulna, hogy a boroskancsóban megmaradt, fél pohárnyi italt is felhörpintse. Nem forszírozza a tincs dolgát, meghagyja a lánynak a titkát.*
-Úgy lenne? *Feleli szórakozottan, ezúttal háttal a lánynak, míg a borral ügyködik. Valahogy úgy érzi, ugyanaz az emberük.*
-Nos, nem csak a kényelem vezérelt ide engem. Egy bizonyos "Intéző" küldetett értem. Kíváncsi lettem volna, ki az és mit akar. Végül nem mutatta meg magát. *Az már eszébe sem jut, hogy Relael egyik kis mitugrászát szalasztotta őérte. Nem, mintha számítana. Őt magát nem fúrja úgy a kíváncsiság titokzatos "kérője után. Talán egy kicsiny wegtoreni úr, ki nosztalgiázni vágyott.*
-Ne foglalkozz vele. Mindenki kíváncsi a Kikötő legújabb üdvöskéjére. *Kaján mosollyal fordul vissza a lány felé. Komótosan sétál az ágy mellé dobott göncei után, végül az ágy szélére huppan, hogy ágyékkötőjével kezdje a sort. Amúgy is tisztességes mérettel megáldott férfiasságának jelen állapota miatt ez nem is olyan egyszerű feladat.*
-Ha mindenkinek utánajárnál, ki rólad suttog, napestig hajthatnád a férfinépeket a dokkok mentén.
*Nem kell különösebb boszorkánytudomány hozzá, hogy Relael észrevegye a szürke tekintetek éhségét, ahogy bájait falják. Még akkor is, amikor kelmével fedi azokat. Ha az nem, harcállásban meredező ágyéka biztos jel lehet a lány számára, unalomról itt aligha lehet szó.*
-Szerelmi bájitalt, hmm? *Halkan felgöcög. Nem esik nehezére elképzelni, hogy Relael valóban kotyvaszt különböző szereket.*
-Mintha rá lennél szorulva ilyesmire. *Nem veti már rá dúvadként a készülő lányra magát. Lassan, élvezettel húz kettőt árbócrúdján, mielőtt ismét az asztalhoz fordulna, hogy a boroskancsóban megmaradt, fél pohárnyi italt is felhörpintse. Nem forszírozza a tincs dolgát, meghagyja a lánynak a titkát.*
-Úgy lenne? *Feleli szórakozottan, ezúttal háttal a lánynak, míg a borral ügyködik. Valahogy úgy érzi, ugyanaz az emberük.*
-Nos, nem csak a kényelem vezérelt ide engem. Egy bizonyos "Intéző" küldetett értem. Kíváncsi lettem volna, ki az és mit akar. Végül nem mutatta meg magát. *Az már eszébe sem jut, hogy Relael egyik kis mitugrászát szalasztotta őérte. Nem, mintha számítana. Őt magát nem fúrja úgy a kíváncsiság titokzatos "kérője után. Talán egy kicsiny wegtoreni úr, ki nosztalgiázni vágyott.*
-Ne foglalkozz vele. Mindenki kíváncsi a Kikötő legújabb üdvöskéjére. *Kaján mosollyal fordul vissza a lány felé. Komótosan sétál az ágy mellé dobott göncei után, végül az ágy szélére huppan, hogy ágyékkötőjével kezdje a sort. Amúgy is tisztességes mérettel megáldott férfiasságának jelen állapota miatt ez nem is olyan egyszerű feladat.*
-Ha mindenkinek utánajárnál, ki rólad suttog, napestig hajthatnád a férfinépeket a dokkok mentén.
5243. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-01-06 00:06:03
Üzenet elküldve: 2025-01-06 00:06:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 858
OOC üzenetek: 279
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 858
OOC üzenetek: 279
Játékstílus: Vakmerő
//Jáde és acél//
- Pont a hosszú életből fakad az, hogy sokszor találkozunk a halállal. Legalábbis itt, Lihanechi társaimra bizonyosan nem igaz ez az állítás.
*Elkerülhetetlenül foglalkoztatja a halál témája, mert őt valóban különösen sok haláleset veszi körbe. Egykoron a cselédek meg voltak győződve róla, hogy valamiféle átokkal verik Relaelt az istenek, de az elf nem áldozata, inkább okozója ennek a szörnyűségnek.
Nem süpped bele túlzottan az ezen való elmélkedésen, mert nem akarja elrontani a kedvét. Addig nem akarok visszacsúszni a melankóliába, amíg a wegtoreni itt van mellette.
Furcsa változást vél felfedezni. Jellemzően Denjaar örömmel simítja, markolja és szorítja az éppen keze ügyébe akadó porcikáit, ezúttal viszont távolságtartóbb, melyet nehezen tud minek betudni. Máris megunta volna? Relael felsóhajt.*
- Boszorkánysághoz kell.
*Feleli teljes természetességgel, mellyel könnyen elbizonytalaníthatná Denjaart, ellenben ha eléggé ismeri, akkor kikövetkeztetheti, hogy az elf ilyen elrugaszkodott praktikákkal nem él.*
- Szerelmi bájitalt fogok készíteni belőle.
*Kijelentését igyekszik komoly ábrázattal tálalni, de hamar megtöri egy nevetéssel. Eltávolodik szeretőjétől, hogy kezdetét vegye készülődése. Ezúttal nem sieti el, gondosan öltözteti be bájait szép kelméibe.*
- Képzeld... *Folytatja szórakozott csacsogását. Kibontja még nedves haját, s nekilát kigubancolnia tincseit.* Valaki kérdezősködött utánam a Sellőházból. Nem tudom ki volt, a nevét sem tudom még.
*Úgy véli ez elég nyilvánvaló magyarázat arra, hogy miért nem óhajt itt huzamosabb ideig megpihenni. Ki tudja a kifizetett kis tündérke milyen információkat sugdos el róla a jóég tudja kinek.*
- De alig várom, hogy kiderítsem.
- Pont a hosszú életből fakad az, hogy sokszor találkozunk a halállal. Legalábbis itt, Lihanechi társaimra bizonyosan nem igaz ez az állítás.
*Elkerülhetetlenül foglalkoztatja a halál témája, mert őt valóban különösen sok haláleset veszi körbe. Egykoron a cselédek meg voltak győződve róla, hogy valamiféle átokkal verik Relaelt az istenek, de az elf nem áldozata, inkább okozója ennek a szörnyűségnek.
Nem süpped bele túlzottan az ezen való elmélkedésen, mert nem akarja elrontani a kedvét. Addig nem akarok visszacsúszni a melankóliába, amíg a wegtoreni itt van mellette.
Furcsa változást vél felfedezni. Jellemzően Denjaar örömmel simítja, markolja és szorítja az éppen keze ügyébe akadó porcikáit, ezúttal viszont távolságtartóbb, melyet nehezen tud minek betudni. Máris megunta volna? Relael felsóhajt.*
- Boszorkánysághoz kell.
*Feleli teljes természetességgel, mellyel könnyen elbizonytalaníthatná Denjaart, ellenben ha eléggé ismeri, akkor kikövetkeztetheti, hogy az elf ilyen elrugaszkodott praktikákkal nem él.*
- Szerelmi bájitalt fogok készíteni belőle.
*Kijelentését igyekszik komoly ábrázattal tálalni, de hamar megtöri egy nevetéssel. Eltávolodik szeretőjétől, hogy kezdetét vegye készülődése. Ezúttal nem sieti el, gondosan öltözteti be bájait szép kelméibe.*
- Képzeld... *Folytatja szórakozott csacsogását. Kibontja még nedves haját, s nekilát kigubancolnia tincseit.* Valaki kérdezősködött utánam a Sellőházból. Nem tudom ki volt, a nevét sem tudom még.
*Úgy véli ez elég nyilvánvaló magyarázat arra, hogy miért nem óhajt itt huzamosabb ideig megpihenni. Ki tudja a kifizetett kis tündérke milyen információkat sugdos el róla a jóég tudja kinek.*
- De alig várom, hogy kiderítsem.
5242. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-01-05 22:55:52
Üzenet elküldve: 2025-01-05 22:55:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Jáde és acél//
-Nem kivitelezhetetlen. *Mondaná, hogy ő maga fog gondoskodni Relael sajátos halotti toráról, de jó eséllyel ő már egy évszázada halott lesz. Nyomasztó gondolat, de igaz. Még úgy is, hogy az elf hozzá hasonlóan keresi a bajt. Azt meg kell hagynia, hogy ügyesen kerülgeti a halált. Ismeretségük óta nem rémlik neki, hogy a végzet valaha is meglegyintette volna szeretőjét.
A groteszk képre elfintorodik. A legkevésbé sem óhajtja ekképp elképzelni az elfet. Holtában és férgekkel. Ahhoz túl élő, túl szép és túl eleven.*
-Túl sokat gondolsz a halálra. Pont Te, akinek ilyen hosszú élet adatik.
*A mélységiek utálatát nem firtatja. Az elfek általában nem kedvelik sötételf rokonaik és ez ugyanígy igaz visszafelé is, ha nem jobban. Volt már dolga mélységivel, nem is egyel. Veszélyes fajtának tartja őket, ráadásul roppant sunyinak.
Ahogy hallgatja Relaelt, keze szórakozottan vándorol fel a csípőjéről válláig. Éledező ösztönein nehezen uralkodik, s ez félig már látszik is rajta ágyéktájt. Megállja, hogy Relael keblei és hátsó tájéka után nyúljon, hogy csak úgy kedvtelésből alapos masszázsnak tegye ki őket. Csiklandozza fantáziáját, hogy féken tartva magát csupán tekintetét legelteti a lány bájain, ezáltal is korbácsolva kéjvágyát. Meg is támaszkodik inkább maga mellett kezeivel az asztalon, amit épp támasztékként hasznosít ülepe mögött.*
-Egy tincset. Hmm. A szakállamból? Minek az neked? *Meglepi a kérés, még bele is vigyorodik futólag, ahogy Relael a szóban forgó szőrzetet illeti érintésével.*
-Nem bánom. De meg kell nyírnod hozzá, ha visszaértünk. Értesz hozzá?
A hozzászólás írója (Denjaar Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.01.05 22:56:32
-Nem kivitelezhetetlen. *Mondaná, hogy ő maga fog gondoskodni Relael sajátos halotti toráról, de jó eséllyel ő már egy évszázada halott lesz. Nyomasztó gondolat, de igaz. Még úgy is, hogy az elf hozzá hasonlóan keresi a bajt. Azt meg kell hagynia, hogy ügyesen kerülgeti a halált. Ismeretségük óta nem rémlik neki, hogy a végzet valaha is meglegyintette volna szeretőjét.
A groteszk képre elfintorodik. A legkevésbé sem óhajtja ekképp elképzelni az elfet. Holtában és férgekkel. Ahhoz túl élő, túl szép és túl eleven.*
-Túl sokat gondolsz a halálra. Pont Te, akinek ilyen hosszú élet adatik.
*A mélységiek utálatát nem firtatja. Az elfek általában nem kedvelik sötételf rokonaik és ez ugyanígy igaz visszafelé is, ha nem jobban. Volt már dolga mélységivel, nem is egyel. Veszélyes fajtának tartja őket, ráadásul roppant sunyinak.
Ahogy hallgatja Relaelt, keze szórakozottan vándorol fel a csípőjéről válláig. Éledező ösztönein nehezen uralkodik, s ez félig már látszik is rajta ágyéktájt. Megállja, hogy Relael keblei és hátsó tájéka után nyúljon, hogy csak úgy kedvtelésből alapos masszázsnak tegye ki őket. Csiklandozza fantáziáját, hogy féken tartva magát csupán tekintetét legelteti a lány bájain, ezáltal is korbácsolva kéjvágyát. Meg is támaszkodik inkább maga mellett kezeivel az asztalon, amit épp támasztékként hasznosít ülepe mögött.*
-Egy tincset. Hmm. A szakállamból? Minek az neked? *Meglepi a kérés, még bele is vigyorodik futólag, ahogy Relael a szóban forgó szőrzetet illeti érintésével.*
-Nem bánom. De meg kell nyírnod hozzá, ha visszaértünk. Értesz hozzá?
A hozzászólás írója (Denjaar Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.01.05 22:56:32
5241. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-01-05 22:04:46
Üzenet elküldve: 2025-01-05 22:04:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 858
OOC üzenetek: 279
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 858
OOC üzenetek: 279
Játékstílus: Vakmerő
//Jáde és acél//
- Talán így van.
*Pajkos mosolya elárulja mennyire kellemes szórakozást jelent számára, hogy homályos, kitérő válaszokkal csapja le Denjaar felvetéseit. Szórakozottá vált jelenlétében, s egyelőre sikeresen feledte szívét nyomasztó tetteit.*
- Ha egyszer meghalok *Kezdi komótosan elképzelését, mely meglehetősen furcsán is kezdődik, elvégre mindeni meghal egyszer. Szavai viszont arról árulkodnak, hogy Relaelnek más tervei vannak.* akkor hatalmas ünnepséget akarok. Több napig tartó orgiát a legszebb lányokkal, a legjobb borokkal, és a legerősebb bódítókkal.
*Őt nem zavarja, hogy teste az eszényeté váljon. Van abban is valami elragadó, hogy még halála után is lakmároznak belőle a férgek. Párhuzamot von eközött, valamint korábbi élete között, amiben fő célja a nemes urak kiszolgálása volt.*
- Nem hangzik annyira szörnyűségesnek. Én magam válnék a lakomává. Biztos holtamban is ízletes falat volnék.
*Kuncogva kap fel egy kisebb barackot és kezdi el apránként elfogyasztani a zamatos gyümölcsöt.*
- Illik hozzájuk.
*Feleli kurtán, hangsúlyából érezhetően csepeg a gúny.*
- A rothadás és a penész bűze. Örömteli hír, hogy ezzel mérgezik a levegőjüket.
*Durva szavai mellé mosolya nem lankad, sőt, kifejezetten örömét leli az elhangzott gonoszkodásában. Relael alapvetően sötét képzelőereje ellenére nem feltétlenül mondható gonosznak, nem leli feltétlen örömét a kegyetlenségben, ám ez alól a sötételfek iránt táplált utálata képes csupán kivételt képezni. Különösebb oka nincs rá, egyszerűen csak egy kiállhatatlan fajnak tartja őket, s nem hisz a kivételekben sem, csak az ügyesebb hazudozókban.*
- Ugyan. Ha zavarna, hogy mit gondolnak mások már a Tanács lába előtt térdelnék könyörögve, hogy ismét a titulusom béklyójában és nemem árnyékában éljek.
*Ez persze nem teljesen fedi a valóságot, elvégre Relael ügyel arra, hogy milyen képet fest le magáról, de nem mások véleményétől tart, csupán előnyt igyekszik kovácsolni belőle.*
- De lehet mégis kérnék érte némi fizetséget. Apróság volna csupán.
*Ismételten beletúr a férfi arcát fedő erős szőrzetbe, mely távolléte során olyan szépen megnőtt.*
- Egy tincset tőled.
*Közömbös hanggal tálalja kérését, ugyanakkor lopva fel-felpillant szeretője arcára, hogy a kapott reakciót csodálhassa.*
- Talán így van.
*Pajkos mosolya elárulja mennyire kellemes szórakozást jelent számára, hogy homályos, kitérő válaszokkal csapja le Denjaar felvetéseit. Szórakozottá vált jelenlétében, s egyelőre sikeresen feledte szívét nyomasztó tetteit.*
- Ha egyszer meghalok *Kezdi komótosan elképzelését, mely meglehetősen furcsán is kezdődik, elvégre mindeni meghal egyszer. Szavai viszont arról árulkodnak, hogy Relaelnek más tervei vannak.* akkor hatalmas ünnepséget akarok. Több napig tartó orgiát a legszebb lányokkal, a legjobb borokkal, és a legerősebb bódítókkal.
*Őt nem zavarja, hogy teste az eszényeté váljon. Van abban is valami elragadó, hogy még halála után is lakmároznak belőle a férgek. Párhuzamot von eközött, valamint korábbi élete között, amiben fő célja a nemes urak kiszolgálása volt.*
- Nem hangzik annyira szörnyűségesnek. Én magam válnék a lakomává. Biztos holtamban is ízletes falat volnék.
*Kuncogva kap fel egy kisebb barackot és kezdi el apránként elfogyasztani a zamatos gyümölcsöt.*
- Illik hozzájuk.
*Feleli kurtán, hangsúlyából érezhetően csepeg a gúny.*
- A rothadás és a penész bűze. Örömteli hír, hogy ezzel mérgezik a levegőjüket.
*Durva szavai mellé mosolya nem lankad, sőt, kifejezetten örömét leli az elhangzott gonoszkodásában. Relael alapvetően sötét képzelőereje ellenére nem feltétlenül mondható gonosznak, nem leli feltétlen örömét a kegyetlenségben, ám ez alól a sötételfek iránt táplált utálata képes csupán kivételt képezni. Különösebb oka nincs rá, egyszerűen csak egy kiállhatatlan fajnak tartja őket, s nem hisz a kivételekben sem, csak az ügyesebb hazudozókban.*
- Ugyan. Ha zavarna, hogy mit gondolnak mások már a Tanács lába előtt térdelnék könyörögve, hogy ismét a titulusom béklyójában és nemem árnyékában éljek.
*Ez persze nem teljesen fedi a valóságot, elvégre Relael ügyel arra, hogy milyen képet fest le magáról, de nem mások véleményétől tart, csupán előnyt igyekszik kovácsolni belőle.*
- De lehet mégis kérnék érte némi fizetséget. Apróság volna csupán.
*Ismételten beletúr a férfi arcát fedő erős szőrzetbe, mely távolléte során olyan szépen megnőtt.*
- Egy tincset tőled.
*Közömbös hanggal tálalja kérését, ugyanakkor lopva fel-felpillant szeretője arcára, hogy a kapott reakciót csodálhassa.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5266-5285