Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 39 (761. - 780. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
780. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-14 09:38:40
Üzenet elküldve: 2019-04-14 09:38:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//A Sellő előterében//
//Dreyia, Zammiria, Ralas, Tse'Rel'La, Maydeleine//
*Cassy azonnal észreveszi a pillantását és rögtön lép, így mindenkinek a tökéletes kiszolgálásban lesz része, persze, míg a vendég gondolkodik, addig természetesen mást is csinálhat, hiszen az élet nem áll meg, asürgés-forgás a Sellő természetes velejárója. Zammiria Dreyia hozzáállását dicséri, mellyel Ralas egyetért, továbbra is fürkészi mindkét nőt, mintha csak ki nem mondott dolgok után kutatna, persze kedvességgel és vidámsággal az arcán, valamint őszinte örömmel, hogy ez a nap végre elérkezett, immár nem lesz egyedül a Sellő élén.*
- Rendben. *Bólint a lányra, ezek szerint Tse'Rel'la esetleges felvétele, vagy elutasítása immár közös döntés lesz. Persze előtte Dreyia véleményét is meghallgatja az őrségben betöltött fontosabb feladatokról, melyhez Zamnak is van hozzáfűznivalója. Alig hallhatóan felkuncog, majd a lányra kacsint.*
- Látod... ezért is örültem, amikor igent mondtál. Hajlamos vagyok azonnal dönteni, minden előzetes megfontolás nélkül. *Felteszi a kezét Dreyia felé, majd biccent.* Nem szégyellem. Ezért is van szükségem üzlettársra, véleményem szerint Zam kifinomultan és mindig megfontoltan dönt, ezért is mondtam, hogy embereit is alaposan megválogatja. *Mosolyog a lányra, majd egy ismételt biccentéssel tudomásul veszi mondandóját a vezetésről.*
- Tiszteletben tartom. Erre akkor visszatérünk később. *Mondja immár mindkettejüknek, majd eltolva magától a tányért, hátradől és karba fonja a kezét.*
- Wagzal. *Jelzi, hogy figyel az elhangzottakra, majd szomorúan csóválja meg fejét üzlettársa szemébe nézve.* Sajnálom, hogy ő nem tud itt lenni, bizonyára hasonlóan fontos és megbízható társ és testtőr. Nem is mondtad, hogy ennyi testőrre lesz szükségünk! *Kuncog fel halkan.* Alaposan körbevetted magad. *Nevet fel, aztán csak legyint.* Persze, mint mindenben, ebben is jobban átgondolod a helyzetet, szóval, ha szükségét látod és egy ork vehemenciáját és energiáit is le tudod kötni, részemről örülök az újabb katonának. *Tárja szét kezét, közben int a konyhából ki-kileső személyzetnek, hogy leszedhetik az asztalt. Ezt nem Cassyre bízza, ő most elfoglalt. Ez hamarosan meg is történik, kellően diszkréten és csendesen, így nem zavarják meg Zammiria további javaslatát.*
- Rendben, legyen így, de hagyd csak Dreyia. *Hárítja a lányt.* Egyelőre te még vendég vagy nálunk, a munka ugyan hamarosan kezdődik, azonban legalább megismeritek Madyt is. *Mondja, majd lassan feláll és közelebb lép Mady és Rella asztalához. Rellára mosolyog:*
- Bocsáss meg, hogy megvárattalak, sokszor magam sem tudom mikor bonyolódom egyéb tárgyalásokba. *Aztán Mady felé fordul.*
- Mady, szeretnélek bemutatni valakiknek, kérlek üljetek át az asztalunkhoz és beszélgessünk. *Mutat Dreyia és Zammiria felé, majd, ha a lányok felállnak, lassan visszasétál és visszaül.*
- Tse'Rel'La meglehetősen elveszettnek tűnik, mégis megvan a maga bája. Sokat nem tudok róla, ezidáig nem volt alkalmam vele beszélni, csupán Darelld mesélt róla nekem. *Suttogja előrehajolva a részleteket, majd kényelmesen hátradől és megvárja, míg a két lány, az asztalhoz megérkezik.* Maydeleine pedig korábban hasonló bordélyban szolgált, a lányok testi és lelki épségére figyelt, le tudja folytatni a kötelező vizsgálatokat. Ambiciózus és motivált, emellett ismeri a közös hangot a vendégekkel. *Mutatja be, a reményei szerint közeledő Madyt Zamnak és Dreyiának.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.14 11:09:44
//Dreyia, Zammiria, Ralas, Tse'Rel'La, Maydeleine//
*Cassy azonnal észreveszi a pillantását és rögtön lép, így mindenkinek a tökéletes kiszolgálásban lesz része, persze, míg a vendég gondolkodik, addig természetesen mást is csinálhat, hiszen az élet nem áll meg, asürgés-forgás a Sellő természetes velejárója. Zammiria Dreyia hozzáállását dicséri, mellyel Ralas egyetért, továbbra is fürkészi mindkét nőt, mintha csak ki nem mondott dolgok után kutatna, persze kedvességgel és vidámsággal az arcán, valamint őszinte örömmel, hogy ez a nap végre elérkezett, immár nem lesz egyedül a Sellő élén.*
- Rendben. *Bólint a lányra, ezek szerint Tse'Rel'la esetleges felvétele, vagy elutasítása immár közös döntés lesz. Persze előtte Dreyia véleményét is meghallgatja az őrségben betöltött fontosabb feladatokról, melyhez Zamnak is van hozzáfűznivalója. Alig hallhatóan felkuncog, majd a lányra kacsint.*
- Látod... ezért is örültem, amikor igent mondtál. Hajlamos vagyok azonnal dönteni, minden előzetes megfontolás nélkül. *Felteszi a kezét Dreyia felé, majd biccent.* Nem szégyellem. Ezért is van szükségem üzlettársra, véleményem szerint Zam kifinomultan és mindig megfontoltan dönt, ezért is mondtam, hogy embereit is alaposan megválogatja. *Mosolyog a lányra, majd egy ismételt biccentéssel tudomásul veszi mondandóját a vezetésről.*
- Tiszteletben tartom. Erre akkor visszatérünk később. *Mondja immár mindkettejüknek, majd eltolva magától a tányért, hátradől és karba fonja a kezét.*
- Wagzal. *Jelzi, hogy figyel az elhangzottakra, majd szomorúan csóválja meg fejét üzlettársa szemébe nézve.* Sajnálom, hogy ő nem tud itt lenni, bizonyára hasonlóan fontos és megbízható társ és testtőr. Nem is mondtad, hogy ennyi testőrre lesz szükségünk! *Kuncog fel halkan.* Alaposan körbevetted magad. *Nevet fel, aztán csak legyint.* Persze, mint mindenben, ebben is jobban átgondolod a helyzetet, szóval, ha szükségét látod és egy ork vehemenciáját és energiáit is le tudod kötni, részemről örülök az újabb katonának. *Tárja szét kezét, közben int a konyhából ki-kileső személyzetnek, hogy leszedhetik az asztalt. Ezt nem Cassyre bízza, ő most elfoglalt. Ez hamarosan meg is történik, kellően diszkréten és csendesen, így nem zavarják meg Zammiria további javaslatát.*
- Rendben, legyen így, de hagyd csak Dreyia. *Hárítja a lányt.* Egyelőre te még vendég vagy nálunk, a munka ugyan hamarosan kezdődik, azonban legalább megismeritek Madyt is. *Mondja, majd lassan feláll és közelebb lép Mady és Rella asztalához. Rellára mosolyog:*
- Bocsáss meg, hogy megvárattalak, sokszor magam sem tudom mikor bonyolódom egyéb tárgyalásokba. *Aztán Mady felé fordul.*
- Mady, szeretnélek bemutatni valakiknek, kérlek üljetek át az asztalunkhoz és beszélgessünk. *Mutat Dreyia és Zammiria felé, majd, ha a lányok felállnak, lassan visszasétál és visszaül.*
- Tse'Rel'La meglehetősen elveszettnek tűnik, mégis megvan a maga bája. Sokat nem tudok róla, ezidáig nem volt alkalmam vele beszélni, csupán Darelld mesélt róla nekem. *Suttogja előrehajolva a részleteket, majd kényelmesen hátradől és megvárja, míg a két lány, az asztalhoz megérkezik.* Maydeleine pedig korábban hasonló bordélyban szolgált, a lányok testi és lelki épségére figyelt, le tudja folytatni a kötelező vizsgálatokat. Ambiciózus és motivált, emellett ismeri a közös hangot a vendégekkel. *Mutatja be, a reményei szerint közeledő Madyt Zamnak és Dreyiának.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.14 11:09:44
779. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-14 09:00:25
Üzenet elküldve: 2019-04-14 09:00:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//A Sellő előterében//
// Zammiria, Ralas//
*Lassan végez a reggelivel, ami elég érdekesre sikeredett. Közben figyel a két főnökére hisz egyrészt az ő jövője is itt fog eltelni. Javarészt, remélhetőleg.*
-Én is várom igen, bár kétségtelen egyet kell értenem Zammival. Nem tartom jó döntésnek, hogy vezető pozícióba kerüljek, minden előzmény nélkül. Némi időt eltöltenék szimpla alkalmazottként. Hisz először azért a megbízhatóságom bizonyítanám, és nem markolnék olyan munkába, amit lehet, hogy elbírnék, de a többi testőr vagy őr nem biztos, hogy elfogad csak úgy. Szóval erre a vezetői pozícióra térjünk vissza később.
*Részéről hízelgőnek tartja a lehetőséget, de azt tudja, hogy sok zűrt kavarna a régi emberek közt. Így egyelőre lemond a lehetőségről a Sellő működése érdekébe. Na meg tényleg bizonyítani tervez először. Amikor a belsős információkra tér ki, elmosolyodik.*
-Az egyik munkaköröm épp ebbe a kategóriába tartozik, így a hallgatással és a figyelemmel nem lesz gondom.
*A társnője meséjét a triójuk útjáról csendesen hallgatja. De miért is beszélne bele? Zammi részletesen elmeséli, amit szeretne, a többi meg maradjon a feledés homályában. Arca rezzenéstelen és még csak kósza gondolatokat se ránt elő az útról. Így szép és helyes, ha dolgozni akar. Az nem lenne bölcs ha Zammit kínos helyzetbe hozná, bár nem tud olyan témát, ami titkos. A másik asztalnál ülő lány kérdése beindítja a főnök gépezetet, és végre munkához látnak. Ideje megnézni, hogy viszonyul a lányhoz.*
-Szívesen csatlakozom hisz utána bejárjuk az épületet. De jó kérdés mi menjünk oda, vagy ide kísérjem őt?
// Zammiria, Ralas//
*Lassan végez a reggelivel, ami elég érdekesre sikeredett. Közben figyel a két főnökére hisz egyrészt az ő jövője is itt fog eltelni. Javarészt, remélhetőleg.*
-Én is várom igen, bár kétségtelen egyet kell értenem Zammival. Nem tartom jó döntésnek, hogy vezető pozícióba kerüljek, minden előzmény nélkül. Némi időt eltöltenék szimpla alkalmazottként. Hisz először azért a megbízhatóságom bizonyítanám, és nem markolnék olyan munkába, amit lehet, hogy elbírnék, de a többi testőr vagy őr nem biztos, hogy elfogad csak úgy. Szóval erre a vezetői pozícióra térjünk vissza később.
*Részéről hízelgőnek tartja a lehetőséget, de azt tudja, hogy sok zűrt kavarna a régi emberek közt. Így egyelőre lemond a lehetőségről a Sellő működése érdekébe. Na meg tényleg bizonyítani tervez először. Amikor a belsős információkra tér ki, elmosolyodik.*
-Az egyik munkaköröm épp ebbe a kategóriába tartozik, így a hallgatással és a figyelemmel nem lesz gondom.
*A társnője meséjét a triójuk útjáról csendesen hallgatja. De miért is beszélne bele? Zammi részletesen elmeséli, amit szeretne, a többi meg maradjon a feledés homályában. Arca rezzenéstelen és még csak kósza gondolatokat se ránt elő az útról. Így szép és helyes, ha dolgozni akar. Az nem lenne bölcs ha Zammit kínos helyzetbe hozná, bár nem tud olyan témát, ami titkos. A másik asztalnál ülő lány kérdése beindítja a főnök gépezetet, és végre munkához látnak. Ideje megnézni, hogy viszonyul a lányhoz.*
-Szívesen csatlakozom hisz utána bejárjuk az épületet. De jó kérdés mi menjünk oda, vagy ide kísérjem őt?
778. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-13 16:52:47
Üzenet elküldve: 2019-04-13 16:52:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A Sellő előterében//
//Dreyia, Ralas//
- Értem.
*Biccent Dreyia magyarázatára a nehéz reggelit illetően.*
- Köszönöm, hogy ilyen remek érzékkel állsz hozzá a feladatokhoz.
*Megjegyzi magának, hogy kénytelen lesz nagyon odafigyelni társa megfelelő terhelésére és díjazására, hisz, mint mondta, nem szokása panaszkodni. Egy kicsit máris sajnálja, hogy hivatalosabb kapcsolatba lépnek, ahol ő az, aki jobban előtérbe kerül, de ez elkerülhetetlen változás, s magában szintén hálás, hogy magától figyel rá Dreyia, hogy tisztelettel bánjon vele. Ralas továbbfűzi a tréfát, mely egy kis enyhülés a hivatalos hangnemben, örömét valóban elhiszi, csendes mosollyal felel rá. Dreyia és Ralas párbeszédét figyelmesen hallgatja, s az érdeklődése szintén az új jelölt felé fordul.*
- Persze, szívesen.
*Egyezik bele a közös felvételi beszélgetésbe. Ralas aztán nagyon belelendül a tervezésbe, némiképp már túlzottan is, amivel emlékezteti Zamot, hogy szeret hirtelen, meggondolatlanul dönteni. A „nagy dobásra” már egészen nehéz uralkodnia az arckifejezésén, tekintetén egy pillanatnyi sötétség suhan át, aztán igyekszik elengedni, azonban mosolyt nem erőltet az arcára ekkor még. Bár látszólag megvétózhatja a döntést a váratlan kinevezésről, voltaképpen mégsem kapja meg rendesen a lehetőséget rá, hogy egyeztessenek, hiszen azt nem az érintett előtt szokás. Ugyan Dreyiát kedveli, de még sem nősténytársa, sem ő nem melegedett meg a Sellőházban, egy kicsit gyorsnak érzi mindjárt ekkora felelősséget és kötelességet aggatni a nyakába. Erre már lágy mosollyal és hanggal felel, még Dreyia előtt, ha teheti.*
- Ez igazán remek ötlet Ralas. Azonban, hagyjunk egy kis időt Dreyiának, hogy megszokjon itt, és az első tapasztalatok után megfontoltan dönthessen arról, hogy szeretné-e vállalni ezt a komoly feladatot. Én is szeretném megismerni a személyzetet. Még az is lehet, hogy más poszton lenne égető szükségünk rá. Javaslom, erre térjünk vissza később. Megfelel így nektek?
*Kérdése egyértelműen mindkettejüknek szól, hiszen Dreyia akár csalódott is lehetne, hogy nem kapja meg azonnal a lehetőséget, Ralas pedig azért, mert útját állja egy javaslatának. A kérdésre már számíthatott volna, hogy honnan az ismeretség, azonban valahogy nem most várta.*
- Dreyia volt az egyik társam, akivel elutaztam nemrég északra, és hathatós segítségnek bizonyult, ezért gondoltam rá, hogy megkérem, maradjon velem. A másik egy Wagzal nevű ork zsoldos. Őt is hoztam volna magammal, ám sajnos nem volt ott a megbeszélt helyen, így üzenetet hagytam neki, mivel korábban eljöttünk a kelleténél. Lehet, hogy már úton van ide. Ha megérkezik, szeretném, ha neki is rendelkezésére tudnánk bocsátani egy szobát és gondoskodnánk az ellátásáról. Ő szakmáját tekintve tapasztalt testőr, elsősorban erre kértem fel, de az őreink sorában is lehetne helye.
*Belekortyol az almalébe, hátha akad valakinek hozzáfűznivalója még a témához. Mivel még nem végeztek mindannyian a reggelivel, egyelőre csak felteszi a kérdést.*
- Az ifjú jelölttel most beszéljünk, vagy ha végeztünk a szemlével? Akár idehívhatnánk az asztalunkhoz.
//Dreyia, Ralas//
- Értem.
*Biccent Dreyia magyarázatára a nehéz reggelit illetően.*
- Köszönöm, hogy ilyen remek érzékkel állsz hozzá a feladatokhoz.
*Megjegyzi magának, hogy kénytelen lesz nagyon odafigyelni társa megfelelő terhelésére és díjazására, hisz, mint mondta, nem szokása panaszkodni. Egy kicsit máris sajnálja, hogy hivatalosabb kapcsolatba lépnek, ahol ő az, aki jobban előtérbe kerül, de ez elkerülhetetlen változás, s magában szintén hálás, hogy magától figyel rá Dreyia, hogy tisztelettel bánjon vele. Ralas továbbfűzi a tréfát, mely egy kis enyhülés a hivatalos hangnemben, örömét valóban elhiszi, csendes mosollyal felel rá. Dreyia és Ralas párbeszédét figyelmesen hallgatja, s az érdeklődése szintén az új jelölt felé fordul.*
- Persze, szívesen.
*Egyezik bele a közös felvételi beszélgetésbe. Ralas aztán nagyon belelendül a tervezésbe, némiképp már túlzottan is, amivel emlékezteti Zamot, hogy szeret hirtelen, meggondolatlanul dönteni. A „nagy dobásra” már egészen nehéz uralkodnia az arckifejezésén, tekintetén egy pillanatnyi sötétség suhan át, aztán igyekszik elengedni, azonban mosolyt nem erőltet az arcára ekkor még. Bár látszólag megvétózhatja a döntést a váratlan kinevezésről, voltaképpen mégsem kapja meg rendesen a lehetőséget rá, hogy egyeztessenek, hiszen azt nem az érintett előtt szokás. Ugyan Dreyiát kedveli, de még sem nősténytársa, sem ő nem melegedett meg a Sellőházban, egy kicsit gyorsnak érzi mindjárt ekkora felelősséget és kötelességet aggatni a nyakába. Erre már lágy mosollyal és hanggal felel, még Dreyia előtt, ha teheti.*
- Ez igazán remek ötlet Ralas. Azonban, hagyjunk egy kis időt Dreyiának, hogy megszokjon itt, és az első tapasztalatok után megfontoltan dönthessen arról, hogy szeretné-e vállalni ezt a komoly feladatot. Én is szeretném megismerni a személyzetet. Még az is lehet, hogy más poszton lenne égető szükségünk rá. Javaslom, erre térjünk vissza később. Megfelel így nektek?
*Kérdése egyértelműen mindkettejüknek szól, hiszen Dreyia akár csalódott is lehetne, hogy nem kapja meg azonnal a lehetőséget, Ralas pedig azért, mert útját állja egy javaslatának. A kérdésre már számíthatott volna, hogy honnan az ismeretség, azonban valahogy nem most várta.*
- Dreyia volt az egyik társam, akivel elutaztam nemrég északra, és hathatós segítségnek bizonyult, ezért gondoltam rá, hogy megkérem, maradjon velem. A másik egy Wagzal nevű ork zsoldos. Őt is hoztam volna magammal, ám sajnos nem volt ott a megbeszélt helyen, így üzenetet hagytam neki, mivel korábban eljöttünk a kelleténél. Lehet, hogy már úton van ide. Ha megérkezik, szeretném, ha neki is rendelkezésére tudnánk bocsátani egy szobát és gondoskodnánk az ellátásáról. Ő szakmáját tekintve tapasztalt testőr, elsősorban erre kértem fel, de az őreink sorában is lehetne helye.
*Belekortyol az almalébe, hátha akad valakinek hozzáfűznivalója még a témához. Mivel még nem végeztek mindannyian a reggelivel, egyelőre csak felteszi a kérdést.*
- Az ifjú jelölttel most beszéljünk, vagy ha végeztünk a szemlével? Akár idehívhatnánk az asztalunkhoz.
777. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-13 15:59:27
Üzenet elküldve: 2019-04-13 15:59:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A Sellő előterében//
//Dreyia, Ralas, Moer, Grawok//
*Halkan kuncog Dreyia sajátos szavain, szemeiben vidám fények ülnek.*
- Boldog vagyok, hogy segíthettem és cserébe én is tanultam valamit a csípős ételekről.
*Úgy tűnik, egyéb kérés nem akad, mindene megvan egyelőre a triónak, csupán Ralas jelzését csípi el, mellyel figyelmét igyekszik felkelteni az elf férfi iránt. Aprót bólint rá. Érdekes ellentétpárost alkot megjelenésében több vonást illetően is Moer és Grawok. Egyelőre nem érkezett jelzés az asztaluktól, hogy igényük lenne valamire. Igaz, étlapot sem adott ki számukra a vajsörök rendelése óta, hogy kedvet csináljon hozzá. Nem kívánja folyton megzavarni a beszélgetésüket, de annyi talán még belefér, hogy ezt pótolja, s talán éreztesse, hogy törődnek minden vendéggel. Felvesz hát a menüből két példányt, mielőtt feléjük indul, majd az asztalnál megállva megvárja az alkalmasnak ítélt pillanatot a beszélgetésben, és mosolyogva szól hozzájuk.*
- Remélem, kellemesnek találják a vajsört, uraim. Ha megengedik, akkor ezeket itt hagyom, hátha kedvük támad másra is.
*Néhány pillanatig egy kicsit incselkedőbbnek tűnhet az arckifejezése, miközben leteszi az apró váza mellé az asztalra a két menüt. Elvégre itt nem csak a szakácstól és az italmérőtől lehet kérni bármit. Ha látja is Moer enyhe zavarát, jelét nem adja, hogy észrevette volna.*
- Bátran kérhetnek olyat is, amit nem találnak az étlapon, ezek csupán a legkedveltebb fogások és italok listája.
*Egy kicsit még vár, hátha tényleg szükség van rá, de persze nem kíván jelenlétével hosszasan zavarni, sem azt sugallni, hogy kevesellné, ha két vendég csupán egy ital fölött szeretne elbeszélgetni.*
//Dreyia, Ralas, Moer, Grawok//
*Halkan kuncog Dreyia sajátos szavain, szemeiben vidám fények ülnek.*
- Boldog vagyok, hogy segíthettem és cserébe én is tanultam valamit a csípős ételekről.
*Úgy tűnik, egyéb kérés nem akad, mindene megvan egyelőre a triónak, csupán Ralas jelzését csípi el, mellyel figyelmét igyekszik felkelteni az elf férfi iránt. Aprót bólint rá. Érdekes ellentétpárost alkot megjelenésében több vonást illetően is Moer és Grawok. Egyelőre nem érkezett jelzés az asztaluktól, hogy igényük lenne valamire. Igaz, étlapot sem adott ki számukra a vajsörök rendelése óta, hogy kedvet csináljon hozzá. Nem kívánja folyton megzavarni a beszélgetésüket, de annyi talán még belefér, hogy ezt pótolja, s talán éreztesse, hogy törődnek minden vendéggel. Felvesz hát a menüből két példányt, mielőtt feléjük indul, majd az asztalnál megállva megvárja az alkalmasnak ítélt pillanatot a beszélgetésben, és mosolyogva szól hozzájuk.*
- Remélem, kellemesnek találják a vajsört, uraim. Ha megengedik, akkor ezeket itt hagyom, hátha kedvük támad másra is.
*Néhány pillanatig egy kicsit incselkedőbbnek tűnhet az arckifejezése, miközben leteszi az apró váza mellé az asztalra a két menüt. Elvégre itt nem csak a szakácstól és az italmérőtől lehet kérni bármit. Ha látja is Moer enyhe zavarát, jelét nem adja, hogy észrevette volna.*
- Bátran kérhetnek olyat is, amit nem találnak az étlapon, ezek csupán a legkedveltebb fogások és italok listája.
*Egy kicsit még vár, hátha tényleg szükség van rá, de persze nem kíván jelenlétével hosszasan zavarni, sem azt sugallni, hogy kevesellné, ha két vendég csupán egy ital fölött szeretne elbeszélgetni.*
776. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-13 14:40:24
Üzenet elküldve: 2019-04-13 14:40:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//A Sellő előterében//
//Cassy, Zammiria, Dreyia, Ralas//
*Kíváncsian hallgatja Cassy beszámolóját maradásáról, s közben halvány pír önti el arcát. Elszégyelli magát, ő maga még sohasem kérdezte ezt meg, sőt, ami azt illeti még senkitől sem kérdezte meg. Muszáj lesz mindenkivel egyesével elbeszélgetnie. Biccent Cassy reakciójára, jóllehet nem is neki szól, valóban van csípős raktáron, erről igazából el is feledkezett. Vajon van még, amit nem sikerül csökött agyába beplántálni? Kezdi zavarni a fáradtság is és, hogy nem tudja összeszedni magát. Szótlan és jókedvvel figyeli, ahogy a többiek kedvesen fogyasztanak, maga csak turkálja az ételt, aztán üt belé, hogy miért nem éhes. ~ Alfonz és Darelld... ~ Legszívesebben a fejére csapna, persze társaságban hasonlót nem cselekszik az ember. Ezt is elfelejtette? Nem kerüli el figyelmét Zam apró mosolya sem, amire csak lágyan csillogó tekintettel válaszol, de csak olyannal, melyet Dreyia is kapott az imént kiváló ötletéért. Semmi több. Megegyeztek. Ami volt, volt, ami lesz, a jövő zenéje, s addig is minden titokban. Így hát tökéletes faarccal, persze kedvesen mosolyogva válaszol.*
- Köszönöm. *Bólint, miközben az elköszönő Cassynek jelez a férfi felé szemével, ki láthatóan mozgolódni kezd a másik asztalnál, a mélységi nő mellett.*
- És... azt hiszem valójában már késő. *Nevet fel derűsen, mert el is képzeli rögtön a szituációt, amint Zammiria menekül a pergamenrengeteg elől, igazán muris látvány lenne, talán még a tinta és a tollak is kergetnék. Mondjuk Ralas már nem bánná, ha mindezeket levennék a válláról, vagy legalábbis egy részüket.*
- Szóval igazából gondoskodom mindenről, hogy ne szenvedjetek hiányt. *Ismétli meg.* Nagyon örülök, hogy megérkeztetek. *Biccent őszintén.*
- Hiszem, hogy gyümölcsöző munkakapcsolatnak nézünk elébe és ez rád is vonatkozik, kedves Dreyia. *Fordul a lány felé, miközben nem kerüli el figyelmét Darelld ellenőrző köre sem, mire ismét csak elégedett pillantást vet a férfira. Sem bent, sem kint nem maradhat semmi vizslató szemeken kívül, úgy, hogy közben a diszkrécióra is figyelni kell. Persze pont emiatt, Darelld külső körei azért is hasznosak, ha dühös asszonyok, vagy férfiak hordáját látná közeledni, egy-egy elkóborolt családtag után, azonnal lehessen intézkedni.*
- Kérlek, hívj nyugodtan Ralasnak. *Emeli fel egy pillanatra a kezét a mélységi kisebb bizonytalansága után.* Mint láthatod, nem ragaszkodom mereven a hierarchiához, persze elvárás a hűség és a lojalitás, meg persze a bizalom és a diszkréció is. *Mondja csendesen.* A te szakmádban különösen előnyös, hogy ezekkel a tulajdonságokkal bírsz, erről már meggyőződhettem, mikor a reggelit kihozták. Mindig is tudtam, hogy Zammiria jól választ. *Pillant mosolyogva Zammiriára is, mikor a lány megerősíti, hogy a vázolt tervekkel egyetért.*
- Zam választottjaként elképzelhető, hogy olyan információk birtokában leszel, amit nem lehet továbbadni, hiszem, hogy megbirkózol ezzel. *Az optimista jövőkép Ralas sajátja. Nem ítél el és nem tesz kivételt, a tiszta lap, mindenkinek jár.*
- Cserébe egy kiváló csapat részese lehetsz. *Hogy ki lesz a főnöke és ki nem, szándékosan nem feszegeti. Ez egy közös ügylet, Zammiria elsőbbséget élvez Dreyiával kapcsolatosan és ezt tiszteletben is fogja tartani, ő csak alternatívákat ajánl, amit megfogadhatnak.*
- Ha jól emlékszem Rellának hívják, munkaügyben érkezett. *Pillant a kérdezett lány felé.* Elég elveszettnek látszik, bár azt állítja van tapasztalata a szakmában, némiképp bizonytalan vagyok vele kapcsolatban. Talán ő lesz az első alkalmazott, akivel közösen tárgyalhatnánk, mit szólsz? *Fordul Zammiria felé.*
- Azt sem bánnám, ha a háttérben te is velünk lennél, Dreyia, szükség van a tapasztalt szemedre, más szempontból, mint, ahogy azt mi meg tudjuk ítélni. Amióta megnyitottunk sorban érkeznek a jelentkezők. Jó részük itt dolgozik, de akadtak, akik lemorzsolódtak. A haszonra pedig vigyázni kell. Szerencsére arra ott vannak az őrök és Darelld. *Mutat a posztját elfoglaló férfi felé, aki jelenleg talán beállt a pulthoz.*
- Emellett az őrségnek is szüksége van vezetőre. Testőr, őr, vagyonőr, járőr, részemről mindegy. Terveim szerint vezethetnéd ezt a csapatot Dreyia. Te szabdnád meg, hogy ki, mit és hogyan csinál az őrök közül. *Néz a lányra ismét.* Feltéve, ha ezzel Zammiria is egyetért. Lehet, hogy egy-két nagy dobást is véghez vinnék a kikötőben... *Kezd bele a mondatba, majd szinte azonnal Zammiriára vigyorog.* Persze előtte egyeztetnénk. *Módosítja az elhangzottakat.*
- De Zam, előbb áruld el kérlek, hogy hogyan találkoztatok ti ketten. Mindvégig csak ketten voltatok? *Kérdezi, s közben tenyerére támasztott állal, eszik egy szem zöldségkarikát a tányérról.*
//Cassy, Zammiria, Dreyia, Ralas//
*Kíváncsian hallgatja Cassy beszámolóját maradásáról, s közben halvány pír önti el arcát. Elszégyelli magát, ő maga még sohasem kérdezte ezt meg, sőt, ami azt illeti még senkitől sem kérdezte meg. Muszáj lesz mindenkivel egyesével elbeszélgetnie. Biccent Cassy reakciójára, jóllehet nem is neki szól, valóban van csípős raktáron, erről igazából el is feledkezett. Vajon van még, amit nem sikerül csökött agyába beplántálni? Kezdi zavarni a fáradtság is és, hogy nem tudja összeszedni magát. Szótlan és jókedvvel figyeli, ahogy a többiek kedvesen fogyasztanak, maga csak turkálja az ételt, aztán üt belé, hogy miért nem éhes. ~ Alfonz és Darelld... ~ Legszívesebben a fejére csapna, persze társaságban hasonlót nem cselekszik az ember. Ezt is elfelejtette? Nem kerüli el figyelmét Zam apró mosolya sem, amire csak lágyan csillogó tekintettel válaszol, de csak olyannal, melyet Dreyia is kapott az imént kiváló ötletéért. Semmi több. Megegyeztek. Ami volt, volt, ami lesz, a jövő zenéje, s addig is minden titokban. Így hát tökéletes faarccal, persze kedvesen mosolyogva válaszol.*
- Köszönöm. *Bólint, miközben az elköszönő Cassynek jelez a férfi felé szemével, ki láthatóan mozgolódni kezd a másik asztalnál, a mélységi nő mellett.*
- És... azt hiszem valójában már késő. *Nevet fel derűsen, mert el is képzeli rögtön a szituációt, amint Zammiria menekül a pergamenrengeteg elől, igazán muris látvány lenne, talán még a tinta és a tollak is kergetnék. Mondjuk Ralas már nem bánná, ha mindezeket levennék a válláról, vagy legalábbis egy részüket.*
- Szóval igazából gondoskodom mindenről, hogy ne szenvedjetek hiányt. *Ismétli meg.* Nagyon örülök, hogy megérkeztetek. *Biccent őszintén.*
- Hiszem, hogy gyümölcsöző munkakapcsolatnak nézünk elébe és ez rád is vonatkozik, kedves Dreyia. *Fordul a lány felé, miközben nem kerüli el figyelmét Darelld ellenőrző köre sem, mire ismét csak elégedett pillantást vet a férfira. Sem bent, sem kint nem maradhat semmi vizslató szemeken kívül, úgy, hogy közben a diszkrécióra is figyelni kell. Persze pont emiatt, Darelld külső körei azért is hasznosak, ha dühös asszonyok, vagy férfiak hordáját látná közeledni, egy-egy elkóborolt családtag után, azonnal lehessen intézkedni.*
- Kérlek, hívj nyugodtan Ralasnak. *Emeli fel egy pillanatra a kezét a mélységi kisebb bizonytalansága után.* Mint láthatod, nem ragaszkodom mereven a hierarchiához, persze elvárás a hűség és a lojalitás, meg persze a bizalom és a diszkréció is. *Mondja csendesen.* A te szakmádban különösen előnyös, hogy ezekkel a tulajdonságokkal bírsz, erről már meggyőződhettem, mikor a reggelit kihozták. Mindig is tudtam, hogy Zammiria jól választ. *Pillant mosolyogva Zammiriára is, mikor a lány megerősíti, hogy a vázolt tervekkel egyetért.*
- Zam választottjaként elképzelhető, hogy olyan információk birtokában leszel, amit nem lehet továbbadni, hiszem, hogy megbirkózol ezzel. *Az optimista jövőkép Ralas sajátja. Nem ítél el és nem tesz kivételt, a tiszta lap, mindenkinek jár.*
- Cserébe egy kiváló csapat részese lehetsz. *Hogy ki lesz a főnöke és ki nem, szándékosan nem feszegeti. Ez egy közös ügylet, Zammiria elsőbbséget élvez Dreyiával kapcsolatosan és ezt tiszteletben is fogja tartani, ő csak alternatívákat ajánl, amit megfogadhatnak.*
- Ha jól emlékszem Rellának hívják, munkaügyben érkezett. *Pillant a kérdezett lány felé.* Elég elveszettnek látszik, bár azt állítja van tapasztalata a szakmában, némiképp bizonytalan vagyok vele kapcsolatban. Talán ő lesz az első alkalmazott, akivel közösen tárgyalhatnánk, mit szólsz? *Fordul Zammiria felé.*
- Azt sem bánnám, ha a háttérben te is velünk lennél, Dreyia, szükség van a tapasztalt szemedre, más szempontból, mint, ahogy azt mi meg tudjuk ítélni. Amióta megnyitottunk sorban érkeznek a jelentkezők. Jó részük itt dolgozik, de akadtak, akik lemorzsolódtak. A haszonra pedig vigyázni kell. Szerencsére arra ott vannak az őrök és Darelld. *Mutat a posztját elfoglaló férfi felé, aki jelenleg talán beállt a pulthoz.*
- Emellett az őrségnek is szüksége van vezetőre. Testőr, őr, vagyonőr, járőr, részemről mindegy. Terveim szerint vezethetnéd ezt a csapatot Dreyia. Te szabdnád meg, hogy ki, mit és hogyan csinál az őrök közül. *Néz a lányra ismét.* Feltéve, ha ezzel Zammiria is egyetért. Lehet, hogy egy-két nagy dobást is véghez vinnék a kikötőben... *Kezd bele a mondatba, majd szinte azonnal Zammiriára vigyorog.* Persze előtte egyeztetnénk. *Módosítja az elhangzottakat.*
- De Zam, előbb áruld el kérlek, hogy hogyan találkoztatok ti ketten. Mindvégig csak ketten voltatok? *Kérdezi, s közben tenyerére támasztott állal, eszik egy szem zöldségkarikát a tányérról.*
775. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-13 10:02:21
Üzenet elküldve: 2019-04-13 10:02:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//A Sellő előterében//
//Cassy, Zammiria, Dreyia, Ralas//
*Ahogy a csípős szószt említi, Cassy azonnal elsiet, és pár perc múlva tér vissza két érdekes adaggal. Amíg bele nem szagol, mindegyikbe nem nyugszik. Majd a harapósabból két felületre is kent, majd újra összerakja az ételét. Elégedett morranásokkal, és arcpírral eszi az immár finommá tett ételt. Minden figyelmét Ralasra és Zammira fordítja, na meg arra hogy ne könnyezzen látványosan. Cassy felé fordul, mielőtt az esetleg távozna.*
-Az életemet menttetted meg ezzel a szósszal. Normál esetben nem ennék ilyen tömény kaját. De így nyami. *Zammi dicséretéta szendvicséről hálásan fogadja. *Köszi, ha hosszú vagy nehéz munkába kezdek, vagy csak utazok. Akkor szoktam hasonlót enni. A csípős szósz segíti az emésztést, és nem lesz hasfájása tőle az embernek.
*Majd a munkához tér vissza a téma. Ralas is vérszemet kap a felvetett témák miatt. Ez megnyugtatja, és idegessé is teszi. Nem szeretne kitűnni egyelőre, nem akar bajba kerülni. A nő mellet álló férfi tekintetét észreveszi, majd rámosolyog. No, nem kedvesen csak egy mosoly. Ralas véleményén és munkabeosztásán nem lepődik meg. *
-Nem hiszem, hogy eltérne attól a feladattól amire Zammira munkát ajánlott. Így az szerintem munkakörileg pozitív feladatok sora. Na meg, ahogy figyeltem és tapasztalom ön is a főnököm lesz, vagy te, de ez még egyelőre rá ér. Így ha feladatot adsz az meg lesz csinálva. Nyavalyogni vagy kipanaszkodni magam a munka miatt nem épp nyilvánosság előtt vagy a tulajok előtt szoktam.
*A kiemeltek sorát röviden memorizálja, a távozó nőt is megjegyzi. De a véleményét az elitizált nőről szintén nem a vezetőséggel fogja megbeszélni. Talán csak Zammirával ha kioszt neki egy érdekes feladatot, ami némi fájdalommal és ne adj isten, szórakozással jár. A munkaköre, mint testőr elég tág, és lássuk, be kell is a szabadság. Természetesen első a hely biztonsága és a nyugalma. Minden más, nos, csak gond.*
-Ezt a csevegést Zammival már megejtettük miközben idefelé jöttünk. Így ezt már letudtuk. Ő ki? *Mutat a teázó hármas felé, pontosabban a lány felé aki Ralast nézi. A másik két személy biztos, hogy alkalmazott, a lány egy a pincérek közül a férfi esetleg a biztonsági feladatokat, na meg azt, amit a főnökök másra bíznak, vagy elfelejtenének, intézi. Azaz egy kisebb főnök, akitől jó eséllyel szintén kaphat feladatot. Nem sokat aggódik, emiatt hisz senki nem lehet ott mindenhol, kellenek bizalmi emberek.*
//Cassy, Zammiria, Dreyia, Ralas//
*Ahogy a csípős szószt említi, Cassy azonnal elsiet, és pár perc múlva tér vissza két érdekes adaggal. Amíg bele nem szagol, mindegyikbe nem nyugszik. Majd a harapósabból két felületre is kent, majd újra összerakja az ételét. Elégedett morranásokkal, és arcpírral eszi az immár finommá tett ételt. Minden figyelmét Ralasra és Zammira fordítja, na meg arra hogy ne könnyezzen látványosan. Cassy felé fordul, mielőtt az esetleg távozna.*
-Az életemet menttetted meg ezzel a szósszal. Normál esetben nem ennék ilyen tömény kaját. De így nyami. *Zammi dicséretéta szendvicséről hálásan fogadja. *Köszi, ha hosszú vagy nehéz munkába kezdek, vagy csak utazok. Akkor szoktam hasonlót enni. A csípős szósz segíti az emésztést, és nem lesz hasfájása tőle az embernek.
*Majd a munkához tér vissza a téma. Ralas is vérszemet kap a felvetett témák miatt. Ez megnyugtatja, és idegessé is teszi. Nem szeretne kitűnni egyelőre, nem akar bajba kerülni. A nő mellet álló férfi tekintetét észreveszi, majd rámosolyog. No, nem kedvesen csak egy mosoly. Ralas véleményén és munkabeosztásán nem lepődik meg. *
-Nem hiszem, hogy eltérne attól a feladattól amire Zammira munkát ajánlott. Így az szerintem munkakörileg pozitív feladatok sora. Na meg, ahogy figyeltem és tapasztalom ön is a főnököm lesz, vagy te, de ez még egyelőre rá ér. Így ha feladatot adsz az meg lesz csinálva. Nyavalyogni vagy kipanaszkodni magam a munka miatt nem épp nyilvánosság előtt vagy a tulajok előtt szoktam.
*A kiemeltek sorát röviden memorizálja, a távozó nőt is megjegyzi. De a véleményét az elitizált nőről szintén nem a vezetőséggel fogja megbeszélni. Talán csak Zammirával ha kioszt neki egy érdekes feladatot, ami némi fájdalommal és ne adj isten, szórakozással jár. A munkaköre, mint testőr elég tág, és lássuk, be kell is a szabadság. Természetesen első a hely biztonsága és a nyugalma. Minden más, nos, csak gond.*
-Ezt a csevegést Zammival már megejtettük miközben idefelé jöttünk. Így ezt már letudtuk. Ő ki? *Mutat a teázó hármas felé, pontosabban a lány felé aki Ralast nézi. A másik két személy biztos, hogy alkalmazott, a lány egy a pincérek közül a férfi esetleg a biztonsági feladatokat, na meg azt, amit a főnökök másra bíznak, vagy elfelejtenének, intézi. Azaz egy kisebb főnök, akitől jó eséllyel szintén kaphat feladatot. Nem sokat aggódik, emiatt hisz senki nem lehet ott mindenhol, kellenek bizalmi emberek.*
774. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-13 09:21:57
Üzenet elküldve: 2019-04-13 09:21:57
ÚJ
![>Darelld Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11458_1553803279_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Maydeleine, Tse'Rel'la, Darelld//
*Tekintete mosolyog, bár arca tulajdonképpen már faarc, mikor a lány válaszol. Illendőségből kérdezett, láthatóan a munkáját végzi, persze ehhez hozzátartozik a kedvesség is, ami szintén benne van a munkaköri leírásában, amíg nincs probléma és, amíg ezt kérik tőle. Maydeleine szavaira lassan ráemeli tekintetét, majd immár kissé erőteljesebben elmosolyodik.*
- Maradjon csak, kisasszony. Csak szokásos ellenőrzési körömet végzem. Ilyenkor általában beszélgetem is.
*Mondja csendesen biccentve, majd az asztalok körül néz körbe. Láthatóan mindenkinek megvan a kiszolgálója, bár az a férfi magányosnak tűnik, sötételf társa nem sok mondandóval szolgál, mindenbe, azért nem árthatja bele magát. Korábban Mady és Cassy is kiszolgálta.*
- Maradjon csak. *Egy újabb apró mosoly, majd Tse'Rel'lára emeli tekintetét, amiben ezúttal sem olvasható ki sem a közöny, sem pedig a megértés, csupán egy egyszerű tekintet, ami mindenkinek kijár.*
- Javaslom, hallgasson a kisasszonyra, bizonyára van valami önben, ami arra készteti őt, hogy teát kínáljon. Az ilyen helyzetekre magam azt szoktam mondani, hogy a sors keze, még akkor is, ha csupán egy törékeny felszolgáló nyújtja azt, el kell fogadni. *Egy kissé fürkészi még Madyt, igyekszik megállapítani, hogy vajon a sajnálat, vagy a haszonszerzés az, ami minderre szokatlan módon készteti, vagy csupán megsajnálta, ne adja ég rokonlélekre talált. Ezt természetesen nem tudja eldönteni és nem is akarja, mindenesetre egy kicsit furcsállja és elraktározza az információt.*
- Ralas úr, amint befejezte jelenlegi feladatait, minden bizonnyal kerít időt önre. A hallottak alapján, az a kis idő, valószínűleg már nem változtat semmin, nem igaz? *Kérdezi.* Az imént jelzett, hogy még kis időt kér, bizonyára hallotta, ezt sem lenne muszáj megtennie, de megteszi, mert ő ilyen. *~ Sajnos nem tud nemet mondani. ~ fűzhetné tovább gondolatban, hiszen nem véletlenül néz ki úgy a főnök, ahogy kinéz.*
- Javaslom, éljen a lehetőséggel, igya meg a teát, amit a kisasszony felszolgált, ön pedig maradjon nyugodtan, megoldok mindent Maydeleine kisasszony, valójában örülök a feladatnak. A pultba beállok én. *Bólint kedvesen, majd, miután meghallgatta a válaszokat és mindent megbeszéltek, akkor továbbáll. Addig természetesen szívesen marad. Az ellenőrzésnek vége, immár feladata is van, aminek kimondottan örül. Persze nem teszi kérdéssé, hogy alkalomadtán ismét menni fog egy kört, szívesen mozog a vendégek és az alkalmazottak között.*
A hozzászólás írója (Darelld Oryw [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.13 09:26:55
*Tekintete mosolyog, bár arca tulajdonképpen már faarc, mikor a lány válaszol. Illendőségből kérdezett, láthatóan a munkáját végzi, persze ehhez hozzátartozik a kedvesség is, ami szintén benne van a munkaköri leírásában, amíg nincs probléma és, amíg ezt kérik tőle. Maydeleine szavaira lassan ráemeli tekintetét, majd immár kissé erőteljesebben elmosolyodik.*
- Maradjon csak, kisasszony. Csak szokásos ellenőrzési körömet végzem. Ilyenkor általában beszélgetem is.
*Mondja csendesen biccentve, majd az asztalok körül néz körbe. Láthatóan mindenkinek megvan a kiszolgálója, bár az a férfi magányosnak tűnik, sötételf társa nem sok mondandóval szolgál, mindenbe, azért nem árthatja bele magát. Korábban Mady és Cassy is kiszolgálta.*
- Maradjon csak. *Egy újabb apró mosoly, majd Tse'Rel'lára emeli tekintetét, amiben ezúttal sem olvasható ki sem a közöny, sem pedig a megértés, csupán egy egyszerű tekintet, ami mindenkinek kijár.*
- Javaslom, hallgasson a kisasszonyra, bizonyára van valami önben, ami arra készteti őt, hogy teát kínáljon. Az ilyen helyzetekre magam azt szoktam mondani, hogy a sors keze, még akkor is, ha csupán egy törékeny felszolgáló nyújtja azt, el kell fogadni. *Egy kissé fürkészi még Madyt, igyekszik megállapítani, hogy vajon a sajnálat, vagy a haszonszerzés az, ami minderre szokatlan módon készteti, vagy csupán megsajnálta, ne adja ég rokonlélekre talált. Ezt természetesen nem tudja eldönteni és nem is akarja, mindenesetre egy kicsit furcsállja és elraktározza az információt.*
- Ralas úr, amint befejezte jelenlegi feladatait, minden bizonnyal kerít időt önre. A hallottak alapján, az a kis idő, valószínűleg már nem változtat semmin, nem igaz? *Kérdezi.* Az imént jelzett, hogy még kis időt kér, bizonyára hallotta, ezt sem lenne muszáj megtennie, de megteszi, mert ő ilyen. *~ Sajnos nem tud nemet mondani. ~ fűzhetné tovább gondolatban, hiszen nem véletlenül néz ki úgy a főnök, ahogy kinéz.*
- Javaslom, éljen a lehetőséggel, igya meg a teát, amit a kisasszony felszolgált, ön pedig maradjon nyugodtan, megoldok mindent Maydeleine kisasszony, valójában örülök a feladatnak. A pultba beállok én. *Bólint kedvesen, majd, miután meghallgatta a válaszokat és mindent megbeszéltek, akkor továbbáll. Addig természetesen szívesen marad. Az ellenőrzésnek vége, immár feladata is van, aminek kimondottan örül. Persze nem teszi kérdéssé, hogy alkalomadtán ismét menni fog egy kört, szívesen mozog a vendégek és az alkalmazottak között.*
A hozzászólás írója (Darelld Oryw [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.13 09:26:55
773. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-13 08:18:11
Üzenet elküldve: 2019-04-13 08:18:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Darelld, Tse'Rel'la, Maydeleine//
*A nőn nem mutatkozik meg kívülről a bent zajló gyötrődés és az idáig vezető út sem, hiszen ezen a helyen már hozzá vannak szokva a vékony és csinos pofikájú lányokhoz, de bármelyik pillanatban sírásba forduló szemeknek az ember, ha akar, se tud parancsolni.*
-Tudja kedves, nagyon mérges lenne rám a főnök.*Ekkor állával az említett fel bök.*
-Ha egy alkalmazott jelöltet csak úgy itt hagynék az asztalnál évődni, aztán egy váratlan gondolattól vezérelve elviharzani. El se tudja képzelni, mit kapnék én, ha ez megtörténne.*Kacsint a másikra, bár nem látszik az ábrázatán, hogy valaha is ki lett volna téve akármilyen büntetésnek vagy szankciónak. Közben helyet foglal, két ujjával közelebb tolja a pohár teát és a mézes tálkát a nőhöz és a sajátját is maga elé húzza.*
-Hiszen ez csak forró víz, nem nagy dolog, tekintse ajándéknak, amit minden munkára jelentkező megkap. Továbbá kérem, gondoljon bele, ha ezt most nem fogadja el, akkor ki kell, öntsem.*Csóválja meg a fejét rosszallóan, hiszen nem igazán szeret pazarolni.*
-Mikor pedig már kihűlt, mást nem lehet majd vele tenni, csak csatornatisztításra alkalmas, mivel ez egy nagyon különleges tea. Ha ez megtörténik, befeketedik és keserű lesz.*Hazudja nagyon meggyőzően, majd, hogy némileg nyomatékosítsa is, a sajátját a szájához veszi, és félig kiissza egy elégedettséget jelző hang kiadásával befejezve a műveletet. Ekkor lép hozzájuk Darelld.
Hirtelen nem tudja, hogy most a henyélésért jön a megrovás, mivel bár még korán van, de azért, ahhoz képest meglehetősen zsúfolt a hely, ő meg épp az ébresztő teáját fogyasztaná egy vendég társaságában, avagy más célja van a jövetelnek. Nem igazán ismeri még a férfit, így nem tudja mennyire vaskalapos és ez mindig óvatosságra ad okot. Minthogy a vendég elutasítóan nyilatkozott, így neki már nem kell, úgy véli, csak kedvesen mosolyog a férfira.*
-Ha mégis lesz valami kérés, majd én kihozom úgyis.*Válaszolja segítőkészen, közben leteszi a poharat és tenyereit felfelé megemeli.*
-Esetleg én segítsek valamit a pult körül?*Bár reggel már körbenézett mi a teendő, de ki tudja, lehet a férfi fellelt még valami munkát és most keresi rá a megfelelő személyt.*
*A nőn nem mutatkozik meg kívülről a bent zajló gyötrődés és az idáig vezető út sem, hiszen ezen a helyen már hozzá vannak szokva a vékony és csinos pofikájú lányokhoz, de bármelyik pillanatban sírásba forduló szemeknek az ember, ha akar, se tud parancsolni.*
-Tudja kedves, nagyon mérges lenne rám a főnök.*Ekkor állával az említett fel bök.*
-Ha egy alkalmazott jelöltet csak úgy itt hagynék az asztalnál évődni, aztán egy váratlan gondolattól vezérelve elviharzani. El se tudja képzelni, mit kapnék én, ha ez megtörténne.*Kacsint a másikra, bár nem látszik az ábrázatán, hogy valaha is ki lett volna téve akármilyen büntetésnek vagy szankciónak. Közben helyet foglal, két ujjával közelebb tolja a pohár teát és a mézes tálkát a nőhöz és a sajátját is maga elé húzza.*
-Hiszen ez csak forró víz, nem nagy dolog, tekintse ajándéknak, amit minden munkára jelentkező megkap. Továbbá kérem, gondoljon bele, ha ezt most nem fogadja el, akkor ki kell, öntsem.*Csóválja meg a fejét rosszallóan, hiszen nem igazán szeret pazarolni.*
-Mikor pedig már kihűlt, mást nem lehet majd vele tenni, csak csatornatisztításra alkalmas, mivel ez egy nagyon különleges tea. Ha ez megtörténik, befeketedik és keserű lesz.*Hazudja nagyon meggyőzően, majd, hogy némileg nyomatékosítsa is, a sajátját a szájához veszi, és félig kiissza egy elégedettséget jelző hang kiadásával befejezve a műveletet. Ekkor lép hozzájuk Darelld.
Hirtelen nem tudja, hogy most a henyélésért jön a megrovás, mivel bár még korán van, de azért, ahhoz képest meglehetősen zsúfolt a hely, ő meg épp az ébresztő teáját fogyasztaná egy vendég társaságában, avagy más célja van a jövetelnek. Nem igazán ismeri még a férfit, így nem tudja mennyire vaskalapos és ez mindig óvatosságra ad okot. Minthogy a vendég elutasítóan nyilatkozott, így neki már nem kell, úgy véli, csak kedvesen mosolyog a férfira.*
-Ha mégis lesz valami kérés, majd én kihozom úgyis.*Válaszolja segítőkészen, közben leteszi a poharat és tenyereit felfelé megemeli.*
-Esetleg én segítsek valamit a pult körül?*Bár reggel már körbenézett mi a teendő, de ki tudja, lehet a férfi fellelt még valami munkát és most keresi rá a megfelelő személyt.*
772. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-12 22:02:18
Üzenet elküldve: 2019-04-12 22:02:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Hifeti//
*A fiatal varázsló, szótlanul követi keresztül a településen az újdonsült társát. Többször is felmerül benne a gondolat, hogy megpróbál elszakadni a sötételftől, de kételkedik benne, hogy sikerülne meglépni a lovas elől olyan könnyedén. Egyáltalán nem tudja, hogy hova akarja elvezetni a másik, de ismerve a város állapotát, nem is igazán biztos abban, hogy szeretne eljutni oda. Nem csak azért mert kirabolhatják, bár az is egy kellemetlen helyzetet teremtene, de esetlegesen kiderülhet, hogy ez a szürke bőrű valamelyik újdonsült istenségnek a fanatikusa, és valamilyen őrült tevékenységet tervez végrehajtani, mely akár egy oltár és vér találkozásával is járhat. Amikor feltűnik a frissen felújított épület a vörös függönyeivel azonnal szemet szúr Moernek. A hófehér falak és a borostyán egészen megnöveli az épület renoméját, viszont az igényesen megcsinált környezete az ami igazán kiemeli a környezetéből. Az ösvény melyet követve elindul a társa, hogy a lova is megkapja a szükséges pihenést. Ebben a pillanatban fut végig egy felhő okozta árnyék az épületen. Moer csendben várja meg elbambulva a másikat, ugyan gondol arra, hogy itt kéne hagynia hirtelen jött ismerősét, de a hely eleganciája megragadja a képzeletét, és túlságosan is fél az elszalasztott lehetőségtől, ahhoz hogy megtegye ezt a lépést. Amikor a sötételf visszatér követi be, tekintetével felmérve a helyet. Lassan tekinti meg a helyiségen, alaposan felmérve hol is kötött ki végül. Némileg kellemetlenül érzi magát, amikor teljes tudatába kerül annak, hogy egy bordélyban vannak. Legalábbis egy olyan helyen ahol minden jel arra utal, hogy a nők tárgyiasítása egy elfogadott dolog. A feje legalább két árnyalattal vörösebbé válik, amit egy bárki könnyedén a függönyökről visszaverődő fénynek sejthet, pedig valójába elég eltérő oka van ennek. Alig páran tartózkodnak a helyiségben, viszont ezeknek egy jelentős része igazán szemrevaló teremtés, méghozzá abból a fajtából mely különleges gyengéje Moernek, hölgyek.*
-Sajnos be kell, hogy valljam, nem foglalkozom annyit a világ jelentéktelen eseményeivel, hogy eljusson hozzám a neved. Milyen szörnyet vadásztál le?*Örül, hogy a sötételfnek sikerül kizökkentenie a pillanatnyi eltévelyedéséből, és el tudja ragadni a tekintetét a hölgyektől. Azt nem teszi szóvá, hogy egész ide úton senki se fejezte ki rajongását, mivel még nem engedte el ama elméletét, miszerint a másik őrült. Nem kifejezetten örül annak, hogy a másik vajsört rendel. Nem mintha baja lenne a vajsörrel, a problémát a rendelés okozza, mivel a fél-elf hölgy aki felveszi a rendelést, olyan szintű zavarba jövést idéz elő a fiatal varázslónál, hogy egy szót se tud kinyögni. Az, hogy erre még sikerül rátenni egy lapáttal, amikor a rendelést nem ugyan az a leány hozza ki aki felveszi, hanem egy elf hölgy. Természetesen Moer nem rendelkezik megfelelő mennyiségű lélekjelenléttel, hogy bármilyen érdemi reakciót kinyilatkoztasson a várakozónak. Nem igazán örül, hogy az elf ott hagyja őket olyan gyorsan, bár némileg megkönnyíti a koncentrációt számára, de így is csak egy korty ital után képes ismét megszólalni.*
-Kellemes ez a hely.*Nem részletezi, hogy mire gondol de a pír az arcán sokkal többet elárulhat bárkinek, hogy mennyire nincs felkészülve a helyre ahova a jött*
*A fiatal varázsló, szótlanul követi keresztül a településen az újdonsült társát. Többször is felmerül benne a gondolat, hogy megpróbál elszakadni a sötételftől, de kételkedik benne, hogy sikerülne meglépni a lovas elől olyan könnyedén. Egyáltalán nem tudja, hogy hova akarja elvezetni a másik, de ismerve a város állapotát, nem is igazán biztos abban, hogy szeretne eljutni oda. Nem csak azért mert kirabolhatják, bár az is egy kellemetlen helyzetet teremtene, de esetlegesen kiderülhet, hogy ez a szürke bőrű valamelyik újdonsült istenségnek a fanatikusa, és valamilyen őrült tevékenységet tervez végrehajtani, mely akár egy oltár és vér találkozásával is járhat. Amikor feltűnik a frissen felújított épület a vörös függönyeivel azonnal szemet szúr Moernek. A hófehér falak és a borostyán egészen megnöveli az épület renoméját, viszont az igényesen megcsinált környezete az ami igazán kiemeli a környezetéből. Az ösvény melyet követve elindul a társa, hogy a lova is megkapja a szükséges pihenést. Ebben a pillanatban fut végig egy felhő okozta árnyék az épületen. Moer csendben várja meg elbambulva a másikat, ugyan gondol arra, hogy itt kéne hagynia hirtelen jött ismerősét, de a hely eleganciája megragadja a képzeletét, és túlságosan is fél az elszalasztott lehetőségtől, ahhoz hogy megtegye ezt a lépést. Amikor a sötételf visszatér követi be, tekintetével felmérve a helyet. Lassan tekinti meg a helyiségen, alaposan felmérve hol is kötött ki végül. Némileg kellemetlenül érzi magát, amikor teljes tudatába kerül annak, hogy egy bordélyban vannak. Legalábbis egy olyan helyen ahol minden jel arra utal, hogy a nők tárgyiasítása egy elfogadott dolog. A feje legalább két árnyalattal vörösebbé válik, amit egy bárki könnyedén a függönyökről visszaverődő fénynek sejthet, pedig valójába elég eltérő oka van ennek. Alig páran tartózkodnak a helyiségben, viszont ezeknek egy jelentős része igazán szemrevaló teremtés, méghozzá abból a fajtából mely különleges gyengéje Moernek, hölgyek.*
-Sajnos be kell, hogy valljam, nem foglalkozom annyit a világ jelentéktelen eseményeivel, hogy eljusson hozzám a neved. Milyen szörnyet vadásztál le?*Örül, hogy a sötételfnek sikerül kizökkentenie a pillanatnyi eltévelyedéséből, és el tudja ragadni a tekintetét a hölgyektől. Azt nem teszi szóvá, hogy egész ide úton senki se fejezte ki rajongását, mivel még nem engedte el ama elméletét, miszerint a másik őrült. Nem kifejezetten örül annak, hogy a másik vajsört rendel. Nem mintha baja lenne a vajsörrel, a problémát a rendelés okozza, mivel a fél-elf hölgy aki felveszi a rendelést, olyan szintű zavarba jövést idéz elő a fiatal varázslónál, hogy egy szót se tud kinyögni. Az, hogy erre még sikerül rátenni egy lapáttal, amikor a rendelést nem ugyan az a leány hozza ki aki felveszi, hanem egy elf hölgy. Természetesen Moer nem rendelkezik megfelelő mennyiségű lélekjelenléttel, hogy bármilyen érdemi reakciót kinyilatkoztasson a várakozónak. Nem igazán örül, hogy az elf ott hagyja őket olyan gyorsan, bár némileg megkönnyíti a koncentrációt számára, de így is csak egy korty ital után képes ismét megszólalni.*
-Kellemes ez a hely.*Nem részletezi, hogy mire gondol de a pír az arcán sokkal többet elárulhat bárkinek, hogy mennyire nincs felkészülve a helyre ahova a jött*
771. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-12 21:49:27
Üzenet elküldve: 2019-04-12 21:49:27
ÚJ
![>Csapdás Tse'Rel'la [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11459_1553884482_ember_no.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Maydeleine, Tse'Rel'la, Darelld//
* Rella helyet foglal, és türelmesen várakozik. A nő pedig visszatér, és közli vele, hogy úgy néz ki, tovább kell várakozzon. Se lemondó sóhaj nem hagyja el puha ajkait, se a kellemetlenség más jelét nem adja annak, hogy zavarná a dolog. Inkább egy kedves mosolyt varázsol az arcára, és úgy néz fel a másikra. *
- Semmi probléma, megértem. Végül is, én keresem a munkát, nem ő ajánlja nekem. * Jegyzi meg, és részéről ezzel el is lenne intézve a dolog. Az se érdekelné, ha estig kellene itt ülnie egyedül, étlen és szomjan. Persze zavarná, mert így is majd szomjan hal, és éhes is, le van gyengülve és csontig átfázva, de voltak már életében nehezebb szakaszok is. Viszont úgy tűnik, hogy megesik rajta a kedves lány szíve, mert hamarost két gőzölgő poharat varázsol elő valahonnan, és azokkal tér vissza a türelmesen üldögélő nőhöz. *
- Nagyon kedves. * Mosolyog őszintén, a másik kulcscsontját fixírozva, de megcsóválja a fejét. * Sajnos viszont nem fogadhatom el. Nem tudom kifizetni, és még nem biztos, hogy munkát szerzek. Nem szeretnék az adósod lenni. * Teszi hozzá, ártatlanul rebesgetve a szempilláit, pironkodva még el is fordul, és lesüti a szemét. * Sajnálom. De tényleg nagyon kedves tőled. * Teszi hozzá halkan, és azt kívánja, bár megnyílna alatta a föld. A sírás kerülgetni, hogy még az ilyen egyszerű gesztusokat se tudja elfogadni, hovatovább viszonozni. *
- De persze nem bánom, hogyha leülsz. * Teszi hozzá halkan, ahogy a torkát kapargatják az elfojtott érzelmek. Közben egy újabb alak érkezik, ahogy Rella rápillant látja, hogy a tegnapi úriember. *
- Köszönöm, nem kérek semmit. * Csóválja meg a fejét. * Csak a főnökükkel szeretnék beszélni, kérem. Munkát szeretnék mielőbb. * Sóhajt fel, mert nem gondolta, hogy a világnak ebben a szegletében még örömlánynak is ilyen nehéz beállni. *
* Rella helyet foglal, és türelmesen várakozik. A nő pedig visszatér, és közli vele, hogy úgy néz ki, tovább kell várakozzon. Se lemondó sóhaj nem hagyja el puha ajkait, se a kellemetlenség más jelét nem adja annak, hogy zavarná a dolog. Inkább egy kedves mosolyt varázsol az arcára, és úgy néz fel a másikra. *
- Semmi probléma, megértem. Végül is, én keresem a munkát, nem ő ajánlja nekem. * Jegyzi meg, és részéről ezzel el is lenne intézve a dolog. Az se érdekelné, ha estig kellene itt ülnie egyedül, étlen és szomjan. Persze zavarná, mert így is majd szomjan hal, és éhes is, le van gyengülve és csontig átfázva, de voltak már életében nehezebb szakaszok is. Viszont úgy tűnik, hogy megesik rajta a kedves lány szíve, mert hamarost két gőzölgő poharat varázsol elő valahonnan, és azokkal tér vissza a türelmesen üldögélő nőhöz. *
- Nagyon kedves. * Mosolyog őszintén, a másik kulcscsontját fixírozva, de megcsóválja a fejét. * Sajnos viszont nem fogadhatom el. Nem tudom kifizetni, és még nem biztos, hogy munkát szerzek. Nem szeretnék az adósod lenni. * Teszi hozzá, ártatlanul rebesgetve a szempilláit, pironkodva még el is fordul, és lesüti a szemét. * Sajnálom. De tényleg nagyon kedves tőled. * Teszi hozzá halkan, és azt kívánja, bár megnyílna alatta a föld. A sírás kerülgetni, hogy még az ilyen egyszerű gesztusokat se tudja elfogadni, hovatovább viszonozni. *
- De persze nem bánom, hogyha leülsz. * Teszi hozzá halkan, ahogy a torkát kapargatják az elfojtott érzelmek. Közben egy újabb alak érkezik, ahogy Rella rápillant látja, hogy a tegnapi úriember. *
- Köszönöm, nem kérek semmit. * Csóválja meg a fejét. * Csak a főnökükkel szeretnék beszélni, kérem. Munkát szeretnék mielőbb. * Sóhajt fel, mert nem gondolta, hogy a világnak ebben a szegletében még örömlánynak is ilyen nehéz beállni. *
770. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-12 19:28:01
Üzenet elküldve: 2019-04-12 19:28:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A Sellő előterében//
//Cassy, Zammiria, Dreyia, Ralas//
*Cassy szűkszavú válaszából nem szűr le mélyebb érzéseket, talán csak visszafogottsága üt szöget a fejében. Észleli Dreyia fürkésző figyelmét, mellyel a terepet igyekszik szemmel tartani, s örömmel konstatálja, hogy mennyire komolyan veszi a feladatát. A szendvicsen, melyet olyan gondosan készít el, ő is elidőz kissé a tekintetével és csendesen mosolyog.*
- Igazán jól néz ki. És praktikus így összekészíteni.
*Ralasnak apró mosoly a jutalma találékonyságáért, és hogy ennyire a szívén viseli társa igényeit. Jól áll neki ez a szerep.*
- Ez jó ötlet volt.
*A maga részéről mást nem kér Cassytől. Látja, hogy hamarosan Ralas is nekiesik a reggelinek, de ezen csak belül derül egy kicsit. A gáláns házigazda, aki vendégei kívánságait lesi, közben maga nem törődik vele, hogy éhezik. De majd erre is figyelni fog helyette.*
- Biztos vagyok benne, hogy nem lesz okunk panaszra.
*Feleli Ralasnak a szállást illetően és derűsen szusszan, mikor a sok tennivalóval riogatja.*
- Még nem késő elszelelnem?
*Időzíti kérdését úgy, hogy utána rögtön belekortyoljon az almalébe. Ő is eszeget, hol a frissen gőzölgő, ízletesen könnyű rántottából, mellé kenyeret csipegetve, hol a nyers zöldségekből. A közös étkezés kellemes hangulattal tölti el, a meleg étel pedig ellazítja benne azt, amit különös érzéseinek kereszttüzében feszített lelkében. Gyakran eszik egyedül, de feltételezhetően a jövőben ez is változni fog. Különösen, ha a szemben ülőn múlik, amennyiben jól sejti. Közben Dreyiával egyeztetnek.*
- Igen, mindenhova nem kell velem jönnöd.
*Somolyog, mert elsőre egy kicsit soknak tűnik az állandó figyelem, bár Dreyia is rögtön kiigazította magát.*
- Nekem így megfelel. Kaphatsz mindent.
*Elképesztőnek tartja, milyen stratégiai hozzáállásról tesz tanúbizonyságot a biztonságot illetően. Persze, mikor harcoltak együtt, akkor is érzékelte, hogy figyel a csapatjátékra, de ez most egy más szintre lépett. Kicsit furcsa, hogy a viccelődéseit elhagyta, de már érti, hogy a koncentráció miatt lehet, vagy tán az új szerepkör hozadéka. Itt a Kikötőben sok veszély les rájuk. Reméli, hogy azért még lesz szerencséje élvezni sajátos humorát a későbbiekben. Ralas át is veszi a szót, ő pedig figyelmesen hallgatja a párbeszédet.*
- Természetesen nem bánom. Nekem éppúgy fontos a Sellő és környezetének védelme, és szerintem is hathatós segítség lenne. Amennyiben neked is megfelel.
*Fordul az érintetthez. A kiemelt „vendégekről” szóló részt különösen érdeklődve hallgatja, s kissé komorabbá válik hallgatása is. Most nem akar bővebben beszélni róluk, inkább majd négyszemközt Ralasszal. Lassan jól is lakik a reggelivel, már csak a gyümölcslevet kortyolgatja.*
//Cassy, Zammiria, Dreyia, Ralas//
*Cassy szűkszavú válaszából nem szűr le mélyebb érzéseket, talán csak visszafogottsága üt szöget a fejében. Észleli Dreyia fürkésző figyelmét, mellyel a terepet igyekszik szemmel tartani, s örömmel konstatálja, hogy mennyire komolyan veszi a feladatát. A szendvicsen, melyet olyan gondosan készít el, ő is elidőz kissé a tekintetével és csendesen mosolyog.*
- Igazán jól néz ki. És praktikus így összekészíteni.
*Ralasnak apró mosoly a jutalma találékonyságáért, és hogy ennyire a szívén viseli társa igényeit. Jól áll neki ez a szerep.*
- Ez jó ötlet volt.
*A maga részéről mást nem kér Cassytől. Látja, hogy hamarosan Ralas is nekiesik a reggelinek, de ezen csak belül derül egy kicsit. A gáláns házigazda, aki vendégei kívánságait lesi, közben maga nem törődik vele, hogy éhezik. De majd erre is figyelni fog helyette.*
- Biztos vagyok benne, hogy nem lesz okunk panaszra.
*Feleli Ralasnak a szállást illetően és derűsen szusszan, mikor a sok tennivalóval riogatja.*
- Még nem késő elszelelnem?
*Időzíti kérdését úgy, hogy utána rögtön belekortyoljon az almalébe. Ő is eszeget, hol a frissen gőzölgő, ízletesen könnyű rántottából, mellé kenyeret csipegetve, hol a nyers zöldségekből. A közös étkezés kellemes hangulattal tölti el, a meleg étel pedig ellazítja benne azt, amit különös érzéseinek kereszttüzében feszített lelkében. Gyakran eszik egyedül, de feltételezhetően a jövőben ez is változni fog. Különösen, ha a szemben ülőn múlik, amennyiben jól sejti. Közben Dreyiával egyeztetnek.*
- Igen, mindenhova nem kell velem jönnöd.
*Somolyog, mert elsőre egy kicsit soknak tűnik az állandó figyelem, bár Dreyia is rögtön kiigazította magát.*
- Nekem így megfelel. Kaphatsz mindent.
*Elképesztőnek tartja, milyen stratégiai hozzáállásról tesz tanúbizonyságot a biztonságot illetően. Persze, mikor harcoltak együtt, akkor is érzékelte, hogy figyel a csapatjátékra, de ez most egy más szintre lépett. Kicsit furcsa, hogy a viccelődéseit elhagyta, de már érti, hogy a koncentráció miatt lehet, vagy tán az új szerepkör hozadéka. Itt a Kikötőben sok veszély les rájuk. Reméli, hogy azért még lesz szerencséje élvezni sajátos humorát a későbbiekben. Ralas át is veszi a szót, ő pedig figyelmesen hallgatja a párbeszédet.*
- Természetesen nem bánom. Nekem éppúgy fontos a Sellő és környezetének védelme, és szerintem is hathatós segítség lenne. Amennyiben neked is megfelel.
*Fordul az érintetthez. A kiemelt „vendégekről” szóló részt különösen érdeklődve hallgatja, s kissé komorabbá válik hallgatása is. Most nem akar bővebben beszélni róluk, inkább majd négyszemközt Ralasszal. Lassan jól is lakik a reggelivel, már csak a gyümölcslevet kortyolgatja.*
769. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-12 18:30:03
Üzenet elküldve: 2019-04-12 18:30:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A Sellő előterében//
//Cassy, Zammiria, Dreyia, Ralas//
*Biccent a válaszokra, a köszönetnyilvánításra pedig egy kicsit feszengeni kezd, egészen hamar elengedte abbéli aggodalmát, hogy az új vezetés csak új embereket akarhat, így most némi bizonytalanság férkőzik a szívébe. Elégedett a helyével, nem szeretne máshol újrakezdeni. De hát, miért is kellene? Talán olykor csinál egy-két apró galibát, de azért alapvetően úgy érzi, nincs vele baj. Legalábbis törekszik rá, hogy hasznos legyen. Szerényen mosolyog válaszához.*
- Szívesen maradtam.
*Dreyia csípős kívánságára jó ötletnek tartja Ralas javaslatát, az instrukciók végén határozottan bólint.*
- Igenis! És hozok csípős almapaprikát is.
*Azzal elsiet a konyhába, és segít előkeríteni az említett fűszert. Persze a konyhán dolgozók ehhez jobban értenek, elég csupán tolmácsolnia az instrukciókat, hogy két percen belül némi olajjal és ecettel, egy-két plusz fűszerrel és sóval vegyítve olyan szósz készüljön, amitől a kóstoló kukta huhogni kezd. Közben az almapaprikát is előkészítik, ezért tálcán kivisz mindent. A társaság már elkezd falatozni, de talán Dreyia még hasznosítani tudja különleges szendvicséhez a krémet, amit Cassy csak egy pillantással csodál meg illedelmességből. Szemei vidámak, szereti, ha valaki jó étvággyal étkezik. Egy nyitott tenyérnyi méretű, öblös tálban úszkál a felezett almapaprika, mellé két csészét tesz le, egy kicsit világosabb és egy kicsit sötétebb vörös árnyalatút, bennük egy-egy kiskanállal.*
- A szakács kétféle töménységben készítette el a szószt, azt üzeni, a sötétebb árnyalatú nem csíp, hanem harap.
*Közli derűsen.*
- Ha nem óhajtanak mást, akkor nem is zavarok, de kérem, nyugodtan jelezzenek, ha bármire szükségük van! Jó étvágyat!
*Néhány pillanatot vár, s ha csakugyan nincs más, akkor a pulthoz ballag vissza, hogy letegye a tálcát.*
//Cassy, Zammiria, Dreyia, Ralas//
*Biccent a válaszokra, a köszönetnyilvánításra pedig egy kicsit feszengeni kezd, egészen hamar elengedte abbéli aggodalmát, hogy az új vezetés csak új embereket akarhat, így most némi bizonytalanság férkőzik a szívébe. Elégedett a helyével, nem szeretne máshol újrakezdeni. De hát, miért is kellene? Talán olykor csinál egy-két apró galibát, de azért alapvetően úgy érzi, nincs vele baj. Legalábbis törekszik rá, hogy hasznos legyen. Szerényen mosolyog válaszához.*
- Szívesen maradtam.
*Dreyia csípős kívánságára jó ötletnek tartja Ralas javaslatát, az instrukciók végén határozottan bólint.*
- Igenis! És hozok csípős almapaprikát is.
*Azzal elsiet a konyhába, és segít előkeríteni az említett fűszert. Persze a konyhán dolgozók ehhez jobban értenek, elég csupán tolmácsolnia az instrukciókat, hogy két percen belül némi olajjal és ecettel, egy-két plusz fűszerrel és sóval vegyítve olyan szósz készüljön, amitől a kóstoló kukta huhogni kezd. Közben az almapaprikát is előkészítik, ezért tálcán kivisz mindent. A társaság már elkezd falatozni, de talán Dreyia még hasznosítani tudja különleges szendvicséhez a krémet, amit Cassy csak egy pillantással csodál meg illedelmességből. Szemei vidámak, szereti, ha valaki jó étvággyal étkezik. Egy nyitott tenyérnyi méretű, öblös tálban úszkál a felezett almapaprika, mellé két csészét tesz le, egy kicsit világosabb és egy kicsit sötétebb vörös árnyalatút, bennük egy-egy kiskanállal.*
- A szakács kétféle töménységben készítette el a szószt, azt üzeni, a sötétebb árnyalatú nem csíp, hanem harap.
*Közli derűsen.*
- Ha nem óhajtanak mást, akkor nem is zavarok, de kérem, nyugodtan jelezzenek, ha bármire szükségük van! Jó étvágyat!
*Néhány pillanatot vár, s ha csakugyan nincs más, akkor a pulthoz ballag vissza, hogy letegye a tálcát.*
768. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-12 17:28:58
Üzenet elküldve: 2019-04-12 17:28:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Maydeleine, Tse'Rel'la//
*Csendes a nap, illetve annyira nem is, de mindenki teszi a dolgát szépen. Hatalmasat kortyol a forrásvízből, majd a poharat megköszönve azt visszateszi a pultra. Karba fonja a kezét, közben egy kissé feláll és nyújtózik egyet. Alfonz még nem ért vissza a szobák előkészítéséből, ezért most rajta a sor, hogy körbenézzen az asztalok között. Nem mintha bármi problémásat látna, de fő a biztonság. Ahogy elnézi Ralas úr új vendége a sötételf hasonlóan pásztázza a helyiséget, csak remélni tudja, hogy nem rossz dolgot forral, csupán felméri azt és hozzá hasonlóan gondolkodik. Ellöki magát az ajtótól, előtte gondosan megnézi, hogy zárva van-e, míg vissza nem tér, addig itt nem mennek be, kivéve persze, ha szólnak, akkor azonnal nyit. Igyekszik a háttérben maradni, mintha csupán kedvtelés lenne számára a séta, a szépen elrendezett asztalok között. Aki egyedül van, arra szolidan rámosolyog, esetleg megkérdi szüksége van-e még valamire, minden asztalnál megfordul, majd az épület elé is kilép, egy pillanatra vékony fénycsík húzódik be a félhomályos helyiségbe, amit gyorsan megszüntet. Kint már nem látja senki, ezért alaposan kinyújtóztatja tagjait, elnyom egy halvány ásítást, persze nem fáradt, legalábbis tekintete fáradhatatlannak tűnik. Nincs kihez szólnia, s miután tekintetét körbefuttatta az udvaron, körbejárja az épületet. A tetőt figyeli, bontott cserép, vagy egyéb után kutatva, mindent megnéz, ami egy esetleges behatolás jelei lehetnek, sőt, a borostyán magasságát is ellenőrzi, hogy még véletlenül se legyen alkalmas mászásra. Mindent rendben talál, ezért visszasétál az előtérbe. Mielőtt azonban elfoglalná posztját lassan Tse'Rellához és Maydeleinehoz sétál.*
- Kisasszony, minden rendben van? *Kérdezi, mert a lány láthatóan hosszú ideje ül már ennél az ágrólszakadt fiatal lánynál. Egy apró mosolyt Rella is kap, majd szemei visszafordulnak Madyre.*
- Hozhatok valamit önöknek? Látom elfoglalt. Esetleg egy újabb frissítő? *Kérdezi, egyrészt kissé mozogni akar, másrészt nem baj, ha a személyzet elfogadja, hogy ő is itt van. Harmadrészt pedig, a hosszú némaság vihar előtti csendet jelezhet, vagy unalmat. A Sellőben egyik sem túl jó.*
A hozzászólás írója (Darelld Oryw [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.12 18:07:59
*Csendes a nap, illetve annyira nem is, de mindenki teszi a dolgát szépen. Hatalmasat kortyol a forrásvízből, majd a poharat megköszönve azt visszateszi a pultra. Karba fonja a kezét, közben egy kissé feláll és nyújtózik egyet. Alfonz még nem ért vissza a szobák előkészítéséből, ezért most rajta a sor, hogy körbenézzen az asztalok között. Nem mintha bármi problémásat látna, de fő a biztonság. Ahogy elnézi Ralas úr új vendége a sötételf hasonlóan pásztázza a helyiséget, csak remélni tudja, hogy nem rossz dolgot forral, csupán felméri azt és hozzá hasonlóan gondolkodik. Ellöki magát az ajtótól, előtte gondosan megnézi, hogy zárva van-e, míg vissza nem tér, addig itt nem mennek be, kivéve persze, ha szólnak, akkor azonnal nyit. Igyekszik a háttérben maradni, mintha csupán kedvtelés lenne számára a séta, a szépen elrendezett asztalok között. Aki egyedül van, arra szolidan rámosolyog, esetleg megkérdi szüksége van-e még valamire, minden asztalnál megfordul, majd az épület elé is kilép, egy pillanatra vékony fénycsík húzódik be a félhomályos helyiségbe, amit gyorsan megszüntet. Kint már nem látja senki, ezért alaposan kinyújtóztatja tagjait, elnyom egy halvány ásítást, persze nem fáradt, legalábbis tekintete fáradhatatlannak tűnik. Nincs kihez szólnia, s miután tekintetét körbefuttatta az udvaron, körbejárja az épületet. A tetőt figyeli, bontott cserép, vagy egyéb után kutatva, mindent megnéz, ami egy esetleges behatolás jelei lehetnek, sőt, a borostyán magasságát is ellenőrzi, hogy még véletlenül se legyen alkalmas mászásra. Mindent rendben talál, ezért visszasétál az előtérbe. Mielőtt azonban elfoglalná posztját lassan Tse'Rellához és Maydeleinehoz sétál.*
- Kisasszony, minden rendben van? *Kérdezi, mert a lány láthatóan hosszú ideje ül már ennél az ágrólszakadt fiatal lánynál. Egy apró mosolyt Rella is kap, majd szemei visszafordulnak Madyre.*
- Hozhatok valamit önöknek? Látom elfoglalt. Esetleg egy újabb frissítő? *Kérdezi, egyrészt kissé mozogni akar, másrészt nem baj, ha a személyzet elfogadja, hogy ő is itt van. Harmadrészt pedig, a hosszú némaság vihar előtti csendet jelezhet, vagy unalmat. A Sellőben egyik sem túl jó.*
A hozzászólás írója (Darelld Oryw [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.12 18:07:59
767. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-12 10:43:03
Üzenet elküldve: 2019-04-12 10:43:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//A Sellő előterében//
//Cassy, Zammiria, Dreyia, Ralas//
*Míg Cassy dolgozik és felveszi a rendeléseket, tekintetét a két vendégen pihenteti. Ebből egyikük lehetséges alkalmazott, a másikuk pedig üzlettárs lesz. Jó kilátások, szépen gyarapodnak. A kért italokkal hamar visszaérkeznek, mindenki pontosítja az előbb elhangzottakat, s a bőségtál szintén megérkezik, a személyzet alaposan kitett magáért. Ralas egyelőre a felkínált dolgokhoz nem nyúl, megvárja míg vendégei vesznek belőle, azt követően szolgálja ki magát. Dreyia kívánságára felkapja tekintetét és azonnal intézkedik, s a visszaérkező lánynak szól:*
- Cassy, kérlek, a konyhában a fűszeres pultban van wegtoreni paprika, kérlek abból készítsenek őrleményt, illetőleg szószt is, innentől kezdve ez szerepeljen a kínálatban, gyenge és erős kivitelben is. Van egy olyan sejtésem, hogy új barátunk az igazán csípős híve, ezért olyat hozz vissza nekünk. *Mosolyog a lányra, miközben Dreyia is kap egy vidám pillantást, mely nem elítélő, sőt, talán a kérdés immár javaslatként szerepel Ralas fejében. Mindeközben persze Alfonzzal is megismerkednek, aki hasonlóan kedvesen veszi a bemutatkozást, majd távozik. Amíg Zammiria Dreyiával is megbeszéli a későbbi teendőket, addig maga is vesz a felkínált ételekből, most jön rá, hogy mennyire éhes, gyakorlatilag az előző, Zammal töltött esti közös vacsorájuk óta nem evett semmit, szerencse, hogy gyomra ezt most kordulással nem jelzi.*
- Reményeim szerint minden igényeteket ki fogja elégíteni a szállás, természetesen, ha valami hiányzik, azonnal szóljatok és intézkedünk. *Mondja mosolyogva, miközben a szedéssel végez, aztán a magyarázkodást persze nem ússza meg.*
- Nem... nem sajnos, nem volt időm rá, kissé beletemetkeztem a munkába. *Tekint át a másik asztalra mélán, ahol a felhalmozott pergamenkötegek szinte elborítják.* Beszállítói igények, régi szerződések, beszerzések, felújítási tervek... eh... *Legyintve nevet fel.* Megoldjuk majd közös erővel. *Biccent a lánynak, mert valóban így is gondolja. Dreyia mindeközben megkóstolja a felkínált ételeket, Ralas figyelmét nem kerüli el a halvány zavar, ami a lány arcán hirtelen feltűnik. A szedett mennyiség és a sebesség sem utolsó.*
- Valami probléma van? *Kérdezi mosolyogva.* Még most alakulunk. *Bár tisztában van vele, hogy vélhetően nem erről van szó, talán Zammiria felé érzi kötelezettségének, ami viszont kifejezetten jó színben tünteti fel előtte a sötételfet. A kis kitérő ellenére a beszélgetés folytatódik, s immár áttérnek a napi feladatokra. Dreyia talán akaratlanul is, de Ralas számára kedvező dolgokat vázol fel, amit először látható érdeklődéssel, majd egyre jobban felhúzódó szemöldökkel vesz tudomásul.*
- Láthatóan értesz a szakmához, ami tökéletes. Talán rendszeressé tehetnénk ezeket a járőrszolgálatokat. Nem tudom mennyit mozogtál a kikötőben, azonban az látható, hogy nem a legbiztonságosabb környék a vidéken. *Kuncog fel, s jut eszébe azonnal a Vihar Fiainak ténykedése.* Arról, amit mondtál eszembe jutott, hogy a lakosság körében milyen pozitívan tűnne fel, ha a Sellő a kikötőben rendszeres járőrtevékenységet folytathatna. Ami azt illeti van is erre emberem rajtad kívül erre a feladatra, talán ha párosan minden nap fordulnátok nappal és éjjel is, növelnénk a közbiztonságot. Emellett a betérő vendégek tudhatnák, hogy a kikötőben immár a Sellő is érezteti jelenlétét. Nagyszerű!
*Ül ki az arcára a kedvező jövőkép azonnal.*
- Mit szólnál egy ilyen kezdeti feladathoz, természetesen, ha Zammiria ehhez hozzájárul. Ebbe belefér a ruházat beszerzése is. *Pillant biccentve közben Zamra, ugyanis Dreyia elsősorban felé tartozik felelősséggel és kötelezettséggel. Vélhetően az engedélyt is neki kell egyelőre megadni neki.*
- A helyi feladataidat, a személyes védelemmel kapcsolatos teendőket, javaslom Zammiria mondja el majd neked, amint körbenéztünk. *Említi meg hangosan is gondolatait.*
- Egyébiránt számíthatunk _kiemelt_ vendégek látogatására. Az egyikük egy cingár alak, makulátlan öltözetben és papírokkal a hóna alatt. *Részletesen leírja Dreyiának, hogy Rollen hogy néz ki.* A másikuk egy egész csapat, akiket egyelőre nem bántunk. *A Vihar Fiainak ismertetésére is sor kerül.* A harmadik, Hytia, egy sötételf, vörös ruhában, foltos bőrszínnel. *Mondja.* Ő kimagasló szolgáltatást kell, hogy kapjon. *A részletekbe ezúttal nem megy bele.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.12 10:57:43
//Cassy, Zammiria, Dreyia, Ralas//
*Míg Cassy dolgozik és felveszi a rendeléseket, tekintetét a két vendégen pihenteti. Ebből egyikük lehetséges alkalmazott, a másikuk pedig üzlettárs lesz. Jó kilátások, szépen gyarapodnak. A kért italokkal hamar visszaérkeznek, mindenki pontosítja az előbb elhangzottakat, s a bőségtál szintén megérkezik, a személyzet alaposan kitett magáért. Ralas egyelőre a felkínált dolgokhoz nem nyúl, megvárja míg vendégei vesznek belőle, azt követően szolgálja ki magát. Dreyia kívánságára felkapja tekintetét és azonnal intézkedik, s a visszaérkező lánynak szól:*
- Cassy, kérlek, a konyhában a fűszeres pultban van wegtoreni paprika, kérlek abból készítsenek őrleményt, illetőleg szószt is, innentől kezdve ez szerepeljen a kínálatban, gyenge és erős kivitelben is. Van egy olyan sejtésem, hogy új barátunk az igazán csípős híve, ezért olyat hozz vissza nekünk. *Mosolyog a lányra, miközben Dreyia is kap egy vidám pillantást, mely nem elítélő, sőt, talán a kérdés immár javaslatként szerepel Ralas fejében. Mindeközben persze Alfonzzal is megismerkednek, aki hasonlóan kedvesen veszi a bemutatkozást, majd távozik. Amíg Zammiria Dreyiával is megbeszéli a későbbi teendőket, addig maga is vesz a felkínált ételekből, most jön rá, hogy mennyire éhes, gyakorlatilag az előző, Zammal töltött esti közös vacsorájuk óta nem evett semmit, szerencse, hogy gyomra ezt most kordulással nem jelzi.*
- Reményeim szerint minden igényeteket ki fogja elégíteni a szállás, természetesen, ha valami hiányzik, azonnal szóljatok és intézkedünk. *Mondja mosolyogva, miközben a szedéssel végez, aztán a magyarázkodást persze nem ússza meg.*
- Nem... nem sajnos, nem volt időm rá, kissé beletemetkeztem a munkába. *Tekint át a másik asztalra mélán, ahol a felhalmozott pergamenkötegek szinte elborítják.* Beszállítói igények, régi szerződések, beszerzések, felújítási tervek... eh... *Legyintve nevet fel.* Megoldjuk majd közös erővel. *Biccent a lánynak, mert valóban így is gondolja. Dreyia mindeközben megkóstolja a felkínált ételeket, Ralas figyelmét nem kerüli el a halvány zavar, ami a lány arcán hirtelen feltűnik. A szedett mennyiség és a sebesség sem utolsó.*
- Valami probléma van? *Kérdezi mosolyogva.* Még most alakulunk. *Bár tisztában van vele, hogy vélhetően nem erről van szó, talán Zammiria felé érzi kötelezettségének, ami viszont kifejezetten jó színben tünteti fel előtte a sötételfet. A kis kitérő ellenére a beszélgetés folytatódik, s immár áttérnek a napi feladatokra. Dreyia talán akaratlanul is, de Ralas számára kedvező dolgokat vázol fel, amit először látható érdeklődéssel, majd egyre jobban felhúzódó szemöldökkel vesz tudomásul.*
- Láthatóan értesz a szakmához, ami tökéletes. Talán rendszeressé tehetnénk ezeket a járőrszolgálatokat. Nem tudom mennyit mozogtál a kikötőben, azonban az látható, hogy nem a legbiztonságosabb környék a vidéken. *Kuncog fel, s jut eszébe azonnal a Vihar Fiainak ténykedése.* Arról, amit mondtál eszembe jutott, hogy a lakosság körében milyen pozitívan tűnne fel, ha a Sellő a kikötőben rendszeres járőrtevékenységet folytathatna. Ami azt illeti van is erre emberem rajtad kívül erre a feladatra, talán ha párosan minden nap fordulnátok nappal és éjjel is, növelnénk a közbiztonságot. Emellett a betérő vendégek tudhatnák, hogy a kikötőben immár a Sellő is érezteti jelenlétét. Nagyszerű!
*Ül ki az arcára a kedvező jövőkép azonnal.*
- Mit szólnál egy ilyen kezdeti feladathoz, természetesen, ha Zammiria ehhez hozzájárul. Ebbe belefér a ruházat beszerzése is. *Pillant biccentve közben Zamra, ugyanis Dreyia elsősorban felé tartozik felelősséggel és kötelezettséggel. Vélhetően az engedélyt is neki kell egyelőre megadni neki.*
- A helyi feladataidat, a személyes védelemmel kapcsolatos teendőket, javaslom Zammiria mondja el majd neked, amint körbenéztünk. *Említi meg hangosan is gondolatait.*
- Egyébiránt számíthatunk _kiemelt_ vendégek látogatására. Az egyikük egy cingár alak, makulátlan öltözetben és papírokkal a hóna alatt. *Részletesen leírja Dreyiának, hogy Rollen hogy néz ki.* A másikuk egy egész csapat, akiket egyelőre nem bántunk. *A Vihar Fiainak ismertetésére is sor kerül.* A harmadik, Hytia, egy sötételf, vörös ruhában, foltos bőrszínnel. *Mondja.* Ő kimagasló szolgáltatást kell, hogy kapjon. *A részletekbe ezúttal nem megy bele.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.12 10:57:43
766. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-12 03:01:52
Üzenet elküldve: 2019-04-12 03:01:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//A Sellő előterében//
//Cassy, Zammiria, Dreyia, Ralas//
*Érdeklődve hallgatja a pincérnő beszámolóját az alkalmazottakról. Majd elmélázva válaszol a teás kérdésre.*
-Fekete teát kérnék, tisztán. Nem szeretem az ízesítőket. Köszönöm.
*Ahogy a nő távozik, a figyelő szempárokat veszi alaposan szemügyre. Mayt és Darelldet. Az hogy Zammi és a férfi az üzletről beszél, nem tartozik rá. Viszont ahogy a másik főnök az alkalmazottakra kitér, azt már hallgatja. Hisz tudnia kell mindent az itteni alkalmazottakról. Mindent, ami akár hasznos akár teljesen fölösleges lehet. Jó tudni ki miért van itt és mi a feladatuk. A szállás említésére elmosolyodik, eddig nem igazán fért hozzá ilyen lakosztályhoz. Csak egy egyszerű priccshez, és szalmazsák matrachoz. De az újdonságot addig kell élvezni, míg tart. A reggelinek, amit erős túlzásnak tart Zammi előtt áll neki, bár szíve szerint rá fogna a kezére hogy ez az ő első köre. Ha már testőr tegye a dolgát rendesen, lehet, hogy a társa bízik a férfiban ő egy kicsit, sem míg nem bizonyított. Pár harapással hamar kiderül, hogy mérgezett e bármi. De nem teheti hisz pont az a gond hogy Ralas elvben a főnöke barátja. Elgondolkodik kicsit, majd lejjebb vesz az üldözési faktorból. Majd eszegetni kezd a kirakott falatokból. Töprengve nézi a választékot, majd egy érdekes ötlettel áll elő. Elsőnek egy szelet bundáskenyeret vesz, erre szalonnát helyez egy réteg zöldséget, majd rántottát. Erre sajtot majd tükörtojást, és újabb sajt szalonna kombót. Ezt egy szelet bundás kenyérrel zárja. Megszemléli művét, majd kényelmesen enni kezd. Kicsit hiányol valami csípőset az ízlésének tetszővé tegye. *
-Van valami csípős szósz? Vagy hasonló kiegészítő? *A választól és Cassy esetleges sebességétől függően meg várja, és élvezetesen enni kezdi a szendvicsét. A tea mellé tökéletes, hisz míg a teában a tiszta ízeket szereti, az ételeknél pont az ellenkezőjét élvezi. Az hogy nem szeret főzni, nem jelenti azt, hogy nem is tud. De hozott anyagokból is finomat rakott össze, igaz kicsit, sok lesz, amit lemozoghat, de majd munkával és edzéssel ledolgozza. Legrosszabb esetben letáncolja. Ugyan is nem tervez elhízni. Zammi kérdése zökkenti az elégedettségéből, mire felfogja, hogy a nő mit is kérdezett.*
-Természetesen követlek, ma aligha van olyasmi, ami miatt kimennék az utcára. Előbb bejárnám a helyet, és megismerkednék mindenkivel. A munka első része lassan kezdődik, ha már el nem kezdődött. Így követlek bárhova mész. Bizonyos határokon belül persze. Na, az a rész nem is érdekel, a számokat meg az üzleti terveket meghagyom nektek. Viszont ha dolgozni kezdek, szükségem lesz némi papírra és íróeszközökre, na meg tintára. Azután megmutatom, mire vagyok képes. Na persze egyelőre semmilyen dolgom sincs, ami lenne, holnap kezdődik. Miután itt végeztem. De lehet, hogy már ma este is megejtek egy sétát, hogy megszokja mindenki a városban, hogy itt vagyok. De első sorban, az éjjeli biztonság része érdekel ennek a helynek. Persze biztos jó a védelem, de ki tudja mikor fog egy vendég gondot okozni. Na meg új ruhákat is szereznem kell. Ezek a göncök túl úti jellegűek. Mielőtt elfelejteném, ha lesznek kivételezett vendégek az ő neveiket és személyleírásukat is elkérném, hogy ne okozzak olyan zűrt, ami ártana a Sellőnek. Ha esetleg beleverném egy kíváncsi kezű példányt a talajba. Mert ugye annak aki esetleg támogatja a helyet esetleg nem kéne leszednem a karját. Ugyanis nem dolgozom pincérnőként sem egyéb részen. Kivétel, ha túl sok vendég akad, akkor besegítek, hisz a vendégeket szórakoztatni kell, de nekik is be kell szokniuk arra, hogy mindent nem, tehetnek meg az alkalmazottakkal. Itt persze arra célzok, hogy nem sértegethetik, vagy bántalmazhatják őket. Hű ez így egyszerre fenyegető, és tényközlő. *Vállat von. *A lényeg hogy mind két oldal biztonságban élvezze a szolgáltatásokat. Tehát fő, hogy ne ugorjak fejest olyasmibe, ami ártana az új otthonomnak. Remélem nem fogalmaztam félreérthetően, nem uralkodni tervezek, csak a biztonság mikéntje és az elit vendégek egyelőre rövidke sora érdekelne. Nem szeretnék bajt keverni egy hibás lépéssel. Na meg szeretnék hasznos lenni. Azt hiszem. Remélem nem lettem sok. Ha igen akkor közöljétek, hisz ti vagytok a főnökök, én csak egy testőr, és amolyan mindenes lennék.
*Néz a társaságra, most hogy ezt így ledarálta. Biztos, hogy lesz, amit nem kötnek az orrára, és ez így helyes. Viszont ki kell jelölni a határokat, mi meddig terjed a számára. Kérdőn néz Ralasra majd Zammira.*
//Cassy, Zammiria, Dreyia, Ralas//
*Érdeklődve hallgatja a pincérnő beszámolóját az alkalmazottakról. Majd elmélázva válaszol a teás kérdésre.*
-Fekete teát kérnék, tisztán. Nem szeretem az ízesítőket. Köszönöm.
*Ahogy a nő távozik, a figyelő szempárokat veszi alaposan szemügyre. Mayt és Darelldet. Az hogy Zammi és a férfi az üzletről beszél, nem tartozik rá. Viszont ahogy a másik főnök az alkalmazottakra kitér, azt már hallgatja. Hisz tudnia kell mindent az itteni alkalmazottakról. Mindent, ami akár hasznos akár teljesen fölösleges lehet. Jó tudni ki miért van itt és mi a feladatuk. A szállás említésére elmosolyodik, eddig nem igazán fért hozzá ilyen lakosztályhoz. Csak egy egyszerű priccshez, és szalmazsák matrachoz. De az újdonságot addig kell élvezni, míg tart. A reggelinek, amit erős túlzásnak tart Zammi előtt áll neki, bár szíve szerint rá fogna a kezére hogy ez az ő első köre. Ha már testőr tegye a dolgát rendesen, lehet, hogy a társa bízik a férfiban ő egy kicsit, sem míg nem bizonyított. Pár harapással hamar kiderül, hogy mérgezett e bármi. De nem teheti hisz pont az a gond hogy Ralas elvben a főnöke barátja. Elgondolkodik kicsit, majd lejjebb vesz az üldözési faktorból. Majd eszegetni kezd a kirakott falatokból. Töprengve nézi a választékot, majd egy érdekes ötlettel áll elő. Elsőnek egy szelet bundáskenyeret vesz, erre szalonnát helyez egy réteg zöldséget, majd rántottát. Erre sajtot majd tükörtojást, és újabb sajt szalonna kombót. Ezt egy szelet bundás kenyérrel zárja. Megszemléli művét, majd kényelmesen enni kezd. Kicsit hiányol valami csípőset az ízlésének tetszővé tegye. *
-Van valami csípős szósz? Vagy hasonló kiegészítő? *A választól és Cassy esetleges sebességétől függően meg várja, és élvezetesen enni kezdi a szendvicsét. A tea mellé tökéletes, hisz míg a teában a tiszta ízeket szereti, az ételeknél pont az ellenkezőjét élvezi. Az hogy nem szeret főzni, nem jelenti azt, hogy nem is tud. De hozott anyagokból is finomat rakott össze, igaz kicsit, sok lesz, amit lemozoghat, de majd munkával és edzéssel ledolgozza. Legrosszabb esetben letáncolja. Ugyan is nem tervez elhízni. Zammi kérdése zökkenti az elégedettségéből, mire felfogja, hogy a nő mit is kérdezett.*
-Természetesen követlek, ma aligha van olyasmi, ami miatt kimennék az utcára. Előbb bejárnám a helyet, és megismerkednék mindenkivel. A munka első része lassan kezdődik, ha már el nem kezdődött. Így követlek bárhova mész. Bizonyos határokon belül persze. Na, az a rész nem is érdekel, a számokat meg az üzleti terveket meghagyom nektek. Viszont ha dolgozni kezdek, szükségem lesz némi papírra és íróeszközökre, na meg tintára. Azután megmutatom, mire vagyok képes. Na persze egyelőre semmilyen dolgom sincs, ami lenne, holnap kezdődik. Miután itt végeztem. De lehet, hogy már ma este is megejtek egy sétát, hogy megszokja mindenki a városban, hogy itt vagyok. De első sorban, az éjjeli biztonság része érdekel ennek a helynek. Persze biztos jó a védelem, de ki tudja mikor fog egy vendég gondot okozni. Na meg új ruhákat is szereznem kell. Ezek a göncök túl úti jellegűek. Mielőtt elfelejteném, ha lesznek kivételezett vendégek az ő neveiket és személyleírásukat is elkérném, hogy ne okozzak olyan zűrt, ami ártana a Sellőnek. Ha esetleg beleverném egy kíváncsi kezű példányt a talajba. Mert ugye annak aki esetleg támogatja a helyet esetleg nem kéne leszednem a karját. Ugyanis nem dolgozom pincérnőként sem egyéb részen. Kivétel, ha túl sok vendég akad, akkor besegítek, hisz a vendégeket szórakoztatni kell, de nekik is be kell szokniuk arra, hogy mindent nem, tehetnek meg az alkalmazottakkal. Itt persze arra célzok, hogy nem sértegethetik, vagy bántalmazhatják őket. Hű ez így egyszerre fenyegető, és tényközlő. *Vállat von. *A lényeg hogy mind két oldal biztonságban élvezze a szolgáltatásokat. Tehát fő, hogy ne ugorjak fejest olyasmibe, ami ártana az új otthonomnak. Remélem nem fogalmaztam félreérthetően, nem uralkodni tervezek, csak a biztonság mikéntje és az elit vendégek egyelőre rövidke sora érdekelne. Nem szeretnék bajt keverni egy hibás lépéssel. Na meg szeretnék hasznos lenni. Azt hiszem. Remélem nem lettem sok. Ha igen akkor közöljétek, hisz ti vagytok a főnökök, én csak egy testőr, és amolyan mindenes lennék.
*Néz a társaságra, most hogy ezt így ledarálta. Biztos, hogy lesz, amit nem kötnek az orrára, és ez így helyes. Viszont ki kell jelölni a határokat, mi meddig terjed a számára. Kérdőn néz Ralasra majd Zammira.*
765. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-11 22:42:36
Üzenet elküldve: 2019-04-11 22:42:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A Sellő előterében//
//Cassy, Zammiria, Dreyia, Ralas//
*Érdeklődve figyeli Dreyia és Ralas megismerkedését. Valahogy úgy érzi, élete két különböző szelete kapcsolódik most össze. Változik minden. Követi tekintetével, amit a férfi mutat neki, csendes szemlélőként forgatja magában gondolatait, s figyelmes arca mosolyban oldódik fel, mielőtt válaszol a teljes munkaidőre vonatkozóan.*
- Ennek semmi akadálya.
*Cassyn hosszan hagyja a tekintetét bemutatáskor, a hangja puhán szól hozzá és mosoly kíséri.*
- Örvendek, Cassy. Én Zammiria vagyok. Örülök, hogy maradtál. Szükség van olyanokra, akik már ismerik a járást és eligazítják az újakat. Az almalé pedig tökéletes lesz, köszönöm.
*A bemutatás folytatódik, tekintete Mady felé fordul, aki ránézésre szintén a Sellők közé tartozik. Bár friss példány, mint kiderül. Alfonz következik a sorban. Zam tekintete kissé megrezzen, mikor a „leendő társam” szó elhangzik Ralas szájából, de egyébként üdvözlő mosollyal fogadja őt is.*
- Örülök a megismerkedésnek, kedves Alfonz!
*Látja, hogy Ralas kezdi élvezni a helyzetet, hogy bizonyíthat, számba veheti gazdagságát, rendelkezhet a dolgok felől. Megpróbál belegondolni, mennyire lenne most más a viselkedése, ha eljön tőle akkor, amikor először akart. Biztosan megmaradna az udvarias felszín, ám hűvösség sütne alóla. Csak néhány röpke gondolat erejéig időzik itt, nem kívánja kivonni magát a társalgásból. Az elhangzó javaslatok neki is megfelelnek. A hajnali gondolatok említése sejteti, hogy nem sokat aludt a férfi. Ezt nem csodálja, látszik is rajta. Igyekszik nem túl hosszan tartani a szemkontaktust, inkább gyorsan egyetértését fejezi ki.*
- Köszönjük, az remek lesz.
*Aztán Dreyiához fordul, nem szeretné, ha kirekesztve érezné magát.*
- Én ma már nem megyek szerintem sehova. Te is velünk tartasz a terepszemlére, ugye? Az üzleti ügyekkel már nem untatnálak utána. Ha gondolod, addig ismerkedhetnél a hellyel és a személyzettel. Ha pedig dolgod van, mehetsz nyugodtan.
*Különös így beszélnie vele, ez is olyan dolog, amihez még hozzá kell szoknia. De ha egyszer testőri kíséretről van szó, ezek a helyén való szavak. A reggeli feltálalása közben a Sellőház méltatásába fog.*
- Nagyon kellemes hely még mindig. Nem lesz nehéz hozzászokni, hogy itt töltsem a napjaimat.
*Somolyog derűsen. Pedig egyelőre még igenis nehéz elképzelnie, hogy mindehhez komoly köze lesz. Bár egyelőre csak Ralas szava van a kezében, nem írtak semmit alá.*
- Köszönjük!
*Felel Cassynek a tálalás végén, s kedvtelve szemez a kínálattal. Zöldséget és rántottát szed a tányérjára, valamint kenyeret vesz magához.*
- Ez kedves gondolat volt, el is felejtettem reggelizni. Pedig a Rumosban ültem egy ideig. Ezek szerint ti sem vagytok még túl rajta?
*Dreyiával olyan hirtelen kerekedett fel, annyira hamar ide akart érni, hogy nem is gondolt rá, talán szeretne enni valamit. Neki nem igazán volt étvágya sem. Most viszont jólesnek az ízletesen, gusztusosan elkészített étkek, s az édeskésen fanyar almalé.*
A hozzászólás írója (Zammiria Rykoven) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.11 22:46:48
//Cassy, Zammiria, Dreyia, Ralas//
*Érdeklődve figyeli Dreyia és Ralas megismerkedését. Valahogy úgy érzi, élete két különböző szelete kapcsolódik most össze. Változik minden. Követi tekintetével, amit a férfi mutat neki, csendes szemlélőként forgatja magában gondolatait, s figyelmes arca mosolyban oldódik fel, mielőtt válaszol a teljes munkaidőre vonatkozóan.*
- Ennek semmi akadálya.
*Cassyn hosszan hagyja a tekintetét bemutatáskor, a hangja puhán szól hozzá és mosoly kíséri.*
- Örvendek, Cassy. Én Zammiria vagyok. Örülök, hogy maradtál. Szükség van olyanokra, akik már ismerik a járást és eligazítják az újakat. Az almalé pedig tökéletes lesz, köszönöm.
*A bemutatás folytatódik, tekintete Mady felé fordul, aki ránézésre szintén a Sellők közé tartozik. Bár friss példány, mint kiderül. Alfonz következik a sorban. Zam tekintete kissé megrezzen, mikor a „leendő társam” szó elhangzik Ralas szájából, de egyébként üdvözlő mosollyal fogadja őt is.*
- Örülök a megismerkedésnek, kedves Alfonz!
*Látja, hogy Ralas kezdi élvezni a helyzetet, hogy bizonyíthat, számba veheti gazdagságát, rendelkezhet a dolgok felől. Megpróbál belegondolni, mennyire lenne most más a viselkedése, ha eljön tőle akkor, amikor először akart. Biztosan megmaradna az udvarias felszín, ám hűvösség sütne alóla. Csak néhány röpke gondolat erejéig időzik itt, nem kívánja kivonni magát a társalgásból. Az elhangzó javaslatok neki is megfelelnek. A hajnali gondolatok említése sejteti, hogy nem sokat aludt a férfi. Ezt nem csodálja, látszik is rajta. Igyekszik nem túl hosszan tartani a szemkontaktust, inkább gyorsan egyetértését fejezi ki.*
- Köszönjük, az remek lesz.
*Aztán Dreyiához fordul, nem szeretné, ha kirekesztve érezné magát.*
- Én ma már nem megyek szerintem sehova. Te is velünk tartasz a terepszemlére, ugye? Az üzleti ügyekkel már nem untatnálak utána. Ha gondolod, addig ismerkedhetnél a hellyel és a személyzettel. Ha pedig dolgod van, mehetsz nyugodtan.
*Különös így beszélnie vele, ez is olyan dolog, amihez még hozzá kell szoknia. De ha egyszer testőri kíséretről van szó, ezek a helyén való szavak. A reggeli feltálalása közben a Sellőház méltatásába fog.*
- Nagyon kellemes hely még mindig. Nem lesz nehéz hozzászokni, hogy itt töltsem a napjaimat.
*Somolyog derűsen. Pedig egyelőre még igenis nehéz elképzelnie, hogy mindehhez komoly köze lesz. Bár egyelőre csak Ralas szava van a kezében, nem írtak semmit alá.*
- Köszönjük!
*Felel Cassynek a tálalás végén, s kedvtelve szemez a kínálattal. Zöldséget és rántottát szed a tányérjára, valamint kenyeret vesz magához.*
- Ez kedves gondolat volt, el is felejtettem reggelizni. Pedig a Rumosban ültem egy ideig. Ezek szerint ti sem vagytok még túl rajta?
*Dreyiával olyan hirtelen kerekedett fel, annyira hamar ide akart érni, hogy nem is gondolt rá, talán szeretne enni valamit. Neki nem igazán volt étvágya sem. Most viszont jólesnek az ízletesen, gusztusosan elkészített étkek, s az édeskésen fanyar almalé.*
A hozzászólás írója (Zammiria Rykoven) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.11 22:46:48
764. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-11 21:36:19
Üzenet elküldve: 2019-04-11 21:36:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A Sellő előterében//
//Cassy, Zammiria, Dreyia, Ralas//
*Hamar kiderülne, mennyire elveszett lenne a személyzet irányítás nélkül. Néhány nap még csak-csak elmegy, viszi a megszokottság, a régiek sodorják az újakat magukkal, őket meg viszi a lelkesedés. A Vihar Fiainak első látogatása még rosszabbul elsülhetett volna, ha nincs itt Ralas, hogy kezelje a helyzetet. És nem lenne ennyi új ember sem a személyzet soraiban. Ezt Cassy minden további nélkül el is mondaná. Látja, hogy a férfi egészen kedves természetű. Bizonyára ezért viseli meg ennyire a Sellő vezetése. A bemutatáskor kedélyesen biccent a két nőnek.*
- Örvendek!
*A kéréseket jegyzi, az étlapokat visszaveszi.*
- Ajánlhatom az almalevet?
*Kérdez vissza Zammiriának. Dreyia felé fordul aztán.*
- A tea fekete legyen vagy inkább gyümölcsös?
*Ha a válaszokat megkapja, akkor egy időre eltűnik. Később aztán, mivel az italok is elkészítést igényelnek, mindent együtt hoz ki és pakol az asztalra. A reggeli teljes kínálatából feltálal, vagyis van itt rántotta, tükörtojás, lágy tojás, bundáskenyér, sült szalonna, nyers zöldség, kenyér, vaj, lekvár és sajt is. Terítékként mindenki elé tányért, evőeszközt és szépen hajtogatott, fehér szalvétát tesz. Valamint a kért italokat. Ralas számára már hozott ki mézet a teához, ezért újabbat nem tesz ki. Igyekszik mindent nagyon gondosan csinálni, hiszen a főnök megkérte rá.*
- Jó étvágyat!
*Búcsúzik el, ha nincs más kérés felé, és egyelőre a pult körül sertepertél.*
//Cassy, Zammiria, Dreyia, Ralas//
*Hamar kiderülne, mennyire elveszett lenne a személyzet irányítás nélkül. Néhány nap még csak-csak elmegy, viszi a megszokottság, a régiek sodorják az újakat magukkal, őket meg viszi a lelkesedés. A Vihar Fiainak első látogatása még rosszabbul elsülhetett volna, ha nincs itt Ralas, hogy kezelje a helyzetet. És nem lenne ennyi új ember sem a személyzet soraiban. Ezt Cassy minden további nélkül el is mondaná. Látja, hogy a férfi egészen kedves természetű. Bizonyára ezért viseli meg ennyire a Sellő vezetése. A bemutatáskor kedélyesen biccent a két nőnek.*
- Örvendek!
*A kéréseket jegyzi, az étlapokat visszaveszi.*
- Ajánlhatom az almalevet?
*Kérdez vissza Zammiriának. Dreyia felé fordul aztán.*
- A tea fekete legyen vagy inkább gyümölcsös?
*Ha a válaszokat megkapja, akkor egy időre eltűnik. Később aztán, mivel az italok is elkészítést igényelnek, mindent együtt hoz ki és pakol az asztalra. A reggeli teljes kínálatából feltálal, vagyis van itt rántotta, tükörtojás, lágy tojás, bundáskenyér, sült szalonna, nyers zöldség, kenyér, vaj, lekvár és sajt is. Terítékként mindenki elé tányért, evőeszközt és szépen hajtogatott, fehér szalvétát tesz. Valamint a kért italokat. Ralas számára már hozott ki mézet a teához, ezért újabbat nem tesz ki. Igyekszik mindent nagyon gondosan csinálni, hiszen a főnök megkérte rá.*
- Jó étvágyat!
*Búcsúzik el, ha nincs más kérés felé, és egyelőre a pult körül sertepertél.*
763. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-11 19:21:04
Üzenet elküldve: 2019-04-11 19:21:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Uzazd//
*Mikor belép kezével a takaróját és a kedvenc párnáját magához szorítva, elég furcsa látvány fogadja, leginkább azért pislog nagy ártatlanokat, mert az ork, így fürdőköpenyben, ahogy féloldalt fekszik az ágyon, eléggé vicces látványt nyújt. Ekkor érzi, hogy a szája széle egyre csak felszökik, és nem tud úrrá lenni rajta, de azt a látszatot se akarja kelteni, hogy kineveti őt, így belefejel a párnába, ami a hangot is eltompítja, amely előbukkan ebben a szertelen pillanatban.*
-Ne haragudj, lehet az nem mondtam.*Szűrődik ki egy vidám hang, valószínűleg a nőtől eredeztethető.*
-De a szekrényben.*Ekkor egyik kezével el is mutat az irányba.*
-Esetleg, találunk valami éjszakai viseletet neked.*Bukkan elő a rejtekből és ujjával megtöröli a két nevetéstől elfátyolosodott szemét. Ezek után a holmiját ledobja az egyik székbe és a szekrényhez megy, amelyet azzal a lendülettel nagyra tár. Kutakodni kezd, fél elmerülve a szépen összehajtogatott ruhák között, majd nagy lelkesedéssel az arcán vesz elő egy barnás anyagnadrágot, amelyet meg lehet kötni derék tájt, azt talán megfelelő méretnek ígérkezik.*
-Talán ezt próbáld meg Uzazd.*Mondja ki az ork nevét, talán a délután folyamán először, kicsit szokatlan is, miután kicsúszott.*
-Ugye szólíthatlak így?*Azért biztos, ami biztos megkérdezi, majd amennyiben odasétált mellé odanyújtja és figyeli, hogy valóban jó-e, ha nem, akkor az ágyhoz sétál, és ott nyújtja át. Odakint pedig még mindig esik. Hangulatos ritmusban kopognak a cseppek az üvegen, majd megadva magukat csorognak le a párkányról, hogy odalent egy nagyobb egész részévé váljanak előbb vagy utóbb.*
-Ez olyan áztató esőnek néz ki, talán egész este esni fog.*Tekintetét az ablakon pihentetve jegyzi meg.*
//Uzazd//
*Mikor belép kezével a takaróját és a kedvenc párnáját magához szorítva, elég furcsa látvány fogadja, leginkább azért pislog nagy ártatlanokat, mert az ork, így fürdőköpenyben, ahogy féloldalt fekszik az ágyon, eléggé vicces látványt nyújt. Ekkor érzi, hogy a szája széle egyre csak felszökik, és nem tud úrrá lenni rajta, de azt a látszatot se akarja kelteni, hogy kineveti őt, így belefejel a párnába, ami a hangot is eltompítja, amely előbukkan ebben a szertelen pillanatban.*
-Ne haragudj, lehet az nem mondtam.*Szűrődik ki egy vidám hang, valószínűleg a nőtől eredeztethető.*
-De a szekrényben.*Ekkor egyik kezével el is mutat az irányba.*
-Esetleg, találunk valami éjszakai viseletet neked.*Bukkan elő a rejtekből és ujjával megtöröli a két nevetéstől elfátyolosodott szemét. Ezek után a holmiját ledobja az egyik székbe és a szekrényhez megy, amelyet azzal a lendülettel nagyra tár. Kutakodni kezd, fél elmerülve a szépen összehajtogatott ruhák között, majd nagy lelkesedéssel az arcán vesz elő egy barnás anyagnadrágot, amelyet meg lehet kötni derék tájt, azt talán megfelelő méretnek ígérkezik.*
-Talán ezt próbáld meg Uzazd.*Mondja ki az ork nevét, talán a délután folyamán először, kicsit szokatlan is, miután kicsúszott.*
-Ugye szólíthatlak így?*Azért biztos, ami biztos megkérdezi, majd amennyiben odasétált mellé odanyújtja és figyeli, hogy valóban jó-e, ha nem, akkor az ágyhoz sétál, és ott nyújtja át. Odakint pedig még mindig esik. Hangulatos ritmusban kopognak a cseppek az üvegen, majd megadva magukat csorognak le a párkányról, hogy odalent egy nagyobb egész részévé váljanak előbb vagy utóbb.*
-Ez olyan áztató esőnek néz ki, talán egész este esni fog.*Tekintetét az ablakon pihentetve jegyzi meg.*
762. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-11 13:38:03
Üzenet elküldve: 2019-04-11 13:38:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hytia//
*Tekintete ide oda jár a helyiségen, bár a külső szemlélődők számára pusztán egy jéggé fagyott szoborként tetszeleg, mert látszólag mozdulatlan. Persze olykor elgémberedett tagjait kissé átmozgatja, ilyenkor tesz egy kört a helyiségben, vált néhány kedves szót a vendégekkel, megkérdezi van-e valamire szükségük, elégedettek-e, aztán helyére ül.
Hytia, a makrancos vendég lassan befejezi a vacsorát. Így Ralas úr utasításának megfelelően azonnal feláll, hogy megpróbáljon még a kedvére tenni.*
- Remélem ízlett minden, asszonyom. *Mondja faarccal, majd kissé meghajol.* Azonnal intézkedem, hogy leszedjék az asztalt. *Kettőt int, s azonnal felszolgálók érkeznek, akik a tányérokat, poharakat összeszedik, az asztalt letakarítják, a terítéket kicserélik, frisset, ragyogóan tisztát raknak fel.*
- A szobája előkészítve, asszonyom, kérem engedje meg, hogy felkísérjem. *Ha Hytia feláll, Darelldnek nincs szüksége köszönetre, vagy egyébre, nem azért van itt. Sértések is röpködhetnek, ha a főnök kért valamit, akkor azt mindenáron be fogja tartani, kivéve, ha valaki galibát csinál. Ez a veszély azonban nem fenyeget senkit.*
- Kérem, kövessen, asszonyom. *Szól határozottan, de halkan, majd megindul az emeletre és a szokásos szobát mutatja a hölgynek, annyi különbséggel, hogy új ágyneműt húztak, ismét feltakarítottak, a függönyöket megigazították, s kissé kiszellőztettek. No nem a lány miatt, ez a hivatalos eljárás, amit a megbízható személyzet minden alkalommal megtesz, ha egy vendég, csak egy kis időre is, de távozik. Ez biztosítja a makulátlan tisztaságot, s nem utolsó sorban a fertőzésveszély elkerülését. Lassan kinyitja az ajtót, majd befelé mutat:*
- Remélem minden tökéletesen kielégít az igényeit. Amennyiben valami kívánság van, kérem szóljon az előtérbe és azonnal intézkedem. *Bólint, majd elköszönve távozik vissza a posztjára, a szolgálati bejárat előtti székre, hogy engedélye nélkül sem be, sem ki ne mehessen senki.*
//Napváltás//
*Ralas úr az utóbbi időben ritkán tett látogatást a Sellőben, akkor is mindig alkohol szag lengte körbe, de Darelldet ez nem zavarja. Nem szól bele a vezetés politikájába, még véleménye sincs róla. Érzelmek nem látszanak az arcán, továbbra is elsősorban a biztonsággal van elfoglalva. Jelenleg Tse'Rella, és Ralas úr új vendégei vannak a Sellőben, illetve talán egy sötételf férfi is itt van még. Feszült figyelmét rajta tartja mindenkin és mindenen, semmi nem történhet úgy, hogy ő ne lássa. Kissé úgy is helyezkedik a székkel, hogy az egész teret belássa, a szolgálati helyiség bejárata egyébként is zárva, a kulcs nála van, vagy talán nem, ezt senki sem tudhatja. Szereti a helyét variálni. Amint Alfonz az asztalhoz siet, azonnal átveszi az ő posztját is, már amennyire ez lehetséges. Ez nem jár különösebb mozgással, kissé többször jár körbe a helyiségben és szóval tartja azt, ki láthatóan épp unatkozik talán. Ugyanolyan nap, mint az összes többi. Bár talán Ralas úrnak különlegesebb, legalábbis a két vendég figyelő tekintetéből ezt következteti ki. Komótosan hátradől, majd egy pohár forrásvizet kér magának a pulttól. Szerencsére a fogyasztása ingyen van. Rászolgált.*
*Tekintete ide oda jár a helyiségen, bár a külső szemlélődők számára pusztán egy jéggé fagyott szoborként tetszeleg, mert látszólag mozdulatlan. Persze olykor elgémberedett tagjait kissé átmozgatja, ilyenkor tesz egy kört a helyiségben, vált néhány kedves szót a vendégekkel, megkérdezi van-e valamire szükségük, elégedettek-e, aztán helyére ül.
Hytia, a makrancos vendég lassan befejezi a vacsorát. Így Ralas úr utasításának megfelelően azonnal feláll, hogy megpróbáljon még a kedvére tenni.*
- Remélem ízlett minden, asszonyom. *Mondja faarccal, majd kissé meghajol.* Azonnal intézkedem, hogy leszedjék az asztalt. *Kettőt int, s azonnal felszolgálók érkeznek, akik a tányérokat, poharakat összeszedik, az asztalt letakarítják, a terítéket kicserélik, frisset, ragyogóan tisztát raknak fel.*
- A szobája előkészítve, asszonyom, kérem engedje meg, hogy felkísérjem. *Ha Hytia feláll, Darelldnek nincs szüksége köszönetre, vagy egyébre, nem azért van itt. Sértések is röpködhetnek, ha a főnök kért valamit, akkor azt mindenáron be fogja tartani, kivéve, ha valaki galibát csinál. Ez a veszély azonban nem fenyeget senkit.*
- Kérem, kövessen, asszonyom. *Szól határozottan, de halkan, majd megindul az emeletre és a szokásos szobát mutatja a hölgynek, annyi különbséggel, hogy új ágyneműt húztak, ismét feltakarítottak, a függönyöket megigazították, s kissé kiszellőztettek. No nem a lány miatt, ez a hivatalos eljárás, amit a megbízható személyzet minden alkalommal megtesz, ha egy vendég, csak egy kis időre is, de távozik. Ez biztosítja a makulátlan tisztaságot, s nem utolsó sorban a fertőzésveszély elkerülését. Lassan kinyitja az ajtót, majd befelé mutat:*
- Remélem minden tökéletesen kielégít az igényeit. Amennyiben valami kívánság van, kérem szóljon az előtérbe és azonnal intézkedem. *Bólint, majd elköszönve távozik vissza a posztjára, a szolgálati bejárat előtti székre, hogy engedélye nélkül sem be, sem ki ne mehessen senki.*
//Napváltás//
*Ralas úr az utóbbi időben ritkán tett látogatást a Sellőben, akkor is mindig alkohol szag lengte körbe, de Darelldet ez nem zavarja. Nem szól bele a vezetés politikájába, még véleménye sincs róla. Érzelmek nem látszanak az arcán, továbbra is elsősorban a biztonsággal van elfoglalva. Jelenleg Tse'Rella, és Ralas úr új vendégei vannak a Sellőben, illetve talán egy sötételf férfi is itt van még. Feszült figyelmét rajta tartja mindenkin és mindenen, semmi nem történhet úgy, hogy ő ne lássa. Kissé úgy is helyezkedik a székkel, hogy az egész teret belássa, a szolgálati helyiség bejárata egyébként is zárva, a kulcs nála van, vagy talán nem, ezt senki sem tudhatja. Szereti a helyét variálni. Amint Alfonz az asztalhoz siet, azonnal átveszi az ő posztját is, már amennyire ez lehetséges. Ez nem jár különösebb mozgással, kissé többször jár körbe a helyiségben és szóval tartja azt, ki láthatóan épp unatkozik talán. Ugyanolyan nap, mint az összes többi. Bár talán Ralas úrnak különlegesebb, legalábbis a két vendég figyelő tekintetéből ezt következteti ki. Komótosan hátradől, majd egy pohár forrásvizet kér magának a pulttól. Szerencsére a fogyasztása ingyen van. Rászolgált.*
761. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-11 13:15:51
Üzenet elküldve: 2019-04-11 13:15:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Maydeleine//
*Legbelül kicsit elszomorodik, ahogy Mady a vacsora meghívását is elutasítja, de ahogy meghallja, hogy Mady szívesen aludna vele rögtön jobb kedvre derül.*
-Nem megyek sehova. *Mosolyodik el. Mikor Mady elhagyja a szobát előkészíti az ágyat az alvásra. Még a beszélgetésük során elkezdett esni az eső és még mindig tart. Nagy valószínűséggel egész este esni fog, de reméli, hogy azért reggelre eláll. Mikor végzett az ágy előkészítésével, már csak valami ruhát kellene találnia, hiszen azért ruha nélkül csak nem akar aludni, bár azért lehetne, csak nem tudja, hogy Mady mit reagálna rá. Úgyhogy elkezd keresni agának valami ruhadarabot. A saját ruhája nem teljesen alkalmas az ágyban alvásra, ezért tovább folytatja a ruha keresését. Már csak a fürdőköpeny maradt, úgyhogy magára veszi és lefekszik az ágyra. Hallgatja az eső kopogását az ablak párkányon, mikor Mady belép a szobába. Az oldalára fekszik, a fejét pedig a kezével támasztva néz végig Madyn. Csinos kis ruhát visel.*
//Maydeleine//
*Legbelül kicsit elszomorodik, ahogy Mady a vacsora meghívását is elutasítja, de ahogy meghallja, hogy Mady szívesen aludna vele rögtön jobb kedvre derül.*
-Nem megyek sehova. *Mosolyodik el. Mikor Mady elhagyja a szobát előkészíti az ágyat az alvásra. Még a beszélgetésük során elkezdett esni az eső és még mindig tart. Nagy valószínűséggel egész este esni fog, de reméli, hogy azért reggelre eláll. Mikor végzett az ágy előkészítésével, már csak valami ruhát kellene találnia, hiszen azért ruha nélkül csak nem akar aludni, bár azért lehetne, csak nem tudja, hogy Mady mit reagálna rá. Úgyhogy elkezd keresni agának valami ruhadarabot. A saját ruhája nem teljesen alkalmas az ágyban alvásra, ezért tovább folytatja a ruha keresését. Már csak a fürdőköpeny maradt, úgyhogy magára veszi és lefekszik az ágyra. Hallgatja az eső kopogását az ablak párkányon, mikor Mady belép a szobába. Az oldalára fekszik, a fejét pedig a kezével támasztva néz végig Madyn. Csinos kis ruhát visel.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5204-5223