Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 40 (781. - 800. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
800. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-17 16:46:51
Üzenet elküldve: 2019-04-17 16:46:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Halmozott élvezetek//
*Végre mind ketten a vízben vannak. A víz még forró, de nem annyira, hogy égesse a bőrét. Cassy lassan elkezdi bőrét nedvesíteni.*
-Nem kell. Azt, majd én megcsinálom.
*Míg Cassy a testét mossa, ő addig benedvesíti a haját.*
-Hát, a szappannal megmoshatod a hajam.
*Türelmesen megvárja míg Cassy végez a haja szappanozásával, utána már maga veszi tenyerébe a vizet és mossa meg a haját. Amíg Cassy a testét szappanozza és lemossa azt, addig válaszol kérdésére.*
-Mivel te nem vagy ork, ezért nehezebb téged bárkihez is hasonlítanom. A legtöbben nem túl kedvesek az orkokhoz, de akkor már te is megtapasztalhattad, hogy tudunk mi is kedvesek lenni. Komolyabb kapcsolatom nő személyekkel nem igazán volt. Inkább a mágia tanulása foglalkoztatott, ezért kevesebb időm volt másra koncentrálni. Viszont, hogy most nem nehezedik rám akkora nyomás, így már foglalkozhatok mással is. A szerencse, hogy még nem vagyok annyira idős, bár lehet a nők szeretik a tapasztalt férfiakat.
*Kuncog egy kicsit.*
//Halmozott élvezetek//
*Végre mind ketten a vízben vannak. A víz még forró, de nem annyira, hogy égesse a bőrét. Cassy lassan elkezdi bőrét nedvesíteni.*
-Nem kell. Azt, majd én megcsinálom.
*Míg Cassy a testét mossa, ő addig benedvesíti a haját.*
-Hát, a szappannal megmoshatod a hajam.
*Türelmesen megvárja míg Cassy végez a haja szappanozásával, utána már maga veszi tenyerébe a vizet és mossa meg a haját. Amíg Cassy a testét szappanozza és lemossa azt, addig válaszol kérdésére.*
-Mivel te nem vagy ork, ezért nehezebb téged bárkihez is hasonlítanom. A legtöbben nem túl kedvesek az orkokhoz, de akkor már te is megtapasztalhattad, hogy tudunk mi is kedvesek lenni. Komolyabb kapcsolatom nő személyekkel nem igazán volt. Inkább a mágia tanulása foglalkoztatott, ezért kevesebb időm volt másra koncentrálni. Viszont, hogy most nem nehezedik rám akkora nyomás, így már foglalkozhatok mással is. A szerencse, hogy még nem vagyok annyira idős, bár lehet a nők szeretik a tapasztalt férfiakat.
*Kuncog egy kicsit.*
799. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-16 19:10:57
Üzenet elküldve: 2019-04-16 19:10:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Uzazd//
*Ahogy a férfi szóba hozza az esőt és elveszi tőle, a számára oly nagy gondossággal kiválasztott darabot, kedves mosoly kíséretében lesegíti róla a fürdőköpenyt és elsétál vele az egyik székig, hogy a háttámlájára ráhajtsa. Ezek után nem megy vissza az orkhoz, hanem az ablak felé veszi az irányt és kinyitja.*
-Nem árt a friss levegő, remélem nem baj.*Néz hátra, de már félig tárva is az ablak és akadálytalanul tódul befelé a kellemes esőillat, amely először a szőnyeg rostjait borzolja fel hűvös leheletével, majd kicsit később meglengeti a gyertyák fényét az asztalon. A nő még valóban nem szólította a férfit a nevén, hiszen neki úgy tanították ezt nem igazán illik és jobb, ha csupán az udvarias formuláknál maradnak végig. Mivel egy vendég ezt nem tudja, pontosan nem is értheti, hogy ez most mennyiben más, mint a fürdőben vagy a paplanon. De az. Egészen más.
Mély lélegzetet vesz, majd úgy tekeri a függönyöket és köti össze, hogy ha meg is rántaná az ablakot egy-egy nagyobb légmozgás, az ne csapódhasson vissza a keretébe. Néha egy eltévelyedett esőcsepp beljebb kóborol a párkánynál és egyenest a padlóra hullik, azaz csak hullana, ha a rajta lévő szőnyeg rostjai nem innák be mohón.*
-Én odavagyok az esőért. Olyan, jó, hogy van, valami, ami megtisztítja az utcákat a mocsoktól. Ezen felül kiszámíthatatlan és némely viharnak akkora ereje van, amivel egyetlen földi halandó sem tudja felvenni a versenyt.*Mondja miután megfordult, így a másik tisztán hallhatja.*
-Meg szeretem nézni, ahogy az utcán lévők ilyenkor szétszaladnak.*Vallja be a férfinek egy „nem tehetek róla, hogy ez jólesik” mosollyal az arcán. Mikor viszont elhagyja Uzazd száját, hogy most már feküdjenek le, kicsit elhúzza a száját, majd egy sóhajt kíséretében az ágyhoz sétál.*
-De azért az ablak maradhat még egy kicsit ugye?*Kérdez azért rá, mert úgy vette ki a másik szavaiból, lehet ő esetleg bánná és nem szeretne ráerőltetni senkire semmit, amit nem szeretne. Visszasétál a hozott takarójához és magához veszi a párnával egyetemben, majd az ágyhoz sétál és lerántja róla a letakarására szolgáló nehezebb anyagot. Kicsit megszenved vele fél kézzel, ha az ork nem siet a segítségére, de így is megy neki, csak lassabban. Majd csak megáll az ágy mellett felpakolva és várja, hogy a másik elhelyezkedjen rajta kényelmesen.*
//Uzazd//
*Ahogy a férfi szóba hozza az esőt és elveszi tőle, a számára oly nagy gondossággal kiválasztott darabot, kedves mosoly kíséretében lesegíti róla a fürdőköpenyt és elsétál vele az egyik székig, hogy a háttámlájára ráhajtsa. Ezek után nem megy vissza az orkhoz, hanem az ablak felé veszi az irányt és kinyitja.*
-Nem árt a friss levegő, remélem nem baj.*Néz hátra, de már félig tárva is az ablak és akadálytalanul tódul befelé a kellemes esőillat, amely először a szőnyeg rostjait borzolja fel hűvös leheletével, majd kicsit később meglengeti a gyertyák fényét az asztalon. A nő még valóban nem szólította a férfit a nevén, hiszen neki úgy tanították ezt nem igazán illik és jobb, ha csupán az udvarias formuláknál maradnak végig. Mivel egy vendég ezt nem tudja, pontosan nem is értheti, hogy ez most mennyiben más, mint a fürdőben vagy a paplanon. De az. Egészen más.
Mély lélegzetet vesz, majd úgy tekeri a függönyöket és köti össze, hogy ha meg is rántaná az ablakot egy-egy nagyobb légmozgás, az ne csapódhasson vissza a keretébe. Néha egy eltévelyedett esőcsepp beljebb kóborol a párkánynál és egyenest a padlóra hullik, azaz csak hullana, ha a rajta lévő szőnyeg rostjai nem innák be mohón.*
-Én odavagyok az esőért. Olyan, jó, hogy van, valami, ami megtisztítja az utcákat a mocsoktól. Ezen felül kiszámíthatatlan és némely viharnak akkora ereje van, amivel egyetlen földi halandó sem tudja felvenni a versenyt.*Mondja miután megfordult, így a másik tisztán hallhatja.*
-Meg szeretem nézni, ahogy az utcán lévők ilyenkor szétszaladnak.*Vallja be a férfinek egy „nem tehetek róla, hogy ez jólesik” mosollyal az arcán. Mikor viszont elhagyja Uzazd száját, hogy most már feküdjenek le, kicsit elhúzza a száját, majd egy sóhajt kíséretében az ágyhoz sétál.*
-De azért az ablak maradhat még egy kicsit ugye?*Kérdez azért rá, mert úgy vette ki a másik szavaiból, lehet ő esetleg bánná és nem szeretne ráerőltetni senkire semmit, amit nem szeretne. Visszasétál a hozott takarójához és magához veszi a párnával egyetemben, majd az ágyhoz sétál és lerántja róla a letakarására szolgáló nehezebb anyagot. Kicsit megszenved vele fél kézzel, ha az ork nem siet a segítségére, de így is megy neki, csak lassabban. Majd csak megáll az ágy mellett felpakolva és várja, hogy a másik elhelyezkedjen rajta kényelmesen.*
798. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-16 17:48:21
Üzenet elküldve: 2019-04-16 17:48:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Maydeleine//
*Mikor Mady belép az ajtón ő az ágyon oldalvást fekszik, a kezével a fejét tartva. Mady eltakarja arcát, bár azt nem tudja miért. Mikor magára néz, megérti, hogy miért nevet Mady. Elég nevetségesen festhet, de legalább jó kedvre derítette Madyt. A nő tanácsára utána megy a szekrényhez, ott átveszi a ruhát.*
-Köszönöm. Persze nyugodtan szólíthatsz Uzazdnak.
*Visszagondolva nem is hallotta, hogy Mady a nevén szólította volna, de lehet, hogy csak neki ilyen rossz a memóriája. De attól még értékeli és egy misoly jelenik meg az arcán.*
-Legalább az esőcseppek kopogására alhatunk el. Olyan mint egy altató.
*Egy rövid időre csend telepszik a szobára, csak az esőcseppeket lehet hallani, ahogy az ablaknak csapódnak. Kellemes kis zaj, már-már lassan egy zene ritmusává illenek össze a hangok, de egy távolról jövő kis dörrenés zavarja meg az esőcseppek monoton, ritmusosságát.*
-Úgy tűnik ez nem csak egy kis zivatar, bár lehet, hogy csak mellettünk halad el és ennél többet nem fogunk hallani.
*Egy nagy ásítás hagyja el száját. A fáradság miatt már szemei kezdenek elnehezülni.*
-Szerintem feküdjünk le aludni. Ha a vihar erre jön legalább átaludhatjuk.
//Maydeleine//
*Mikor Mady belép az ajtón ő az ágyon oldalvást fekszik, a kezével a fejét tartva. Mady eltakarja arcát, bár azt nem tudja miért. Mikor magára néz, megérti, hogy miért nevet Mady. Elég nevetségesen festhet, de legalább jó kedvre derítette Madyt. A nő tanácsára utána megy a szekrényhez, ott átveszi a ruhát.*
-Köszönöm. Persze nyugodtan szólíthatsz Uzazdnak.
*Visszagondolva nem is hallotta, hogy Mady a nevén szólította volna, de lehet, hogy csak neki ilyen rossz a memóriája. De attól még értékeli és egy misoly jelenik meg az arcán.*
-Legalább az esőcseppek kopogására alhatunk el. Olyan mint egy altató.
*Egy rövid időre csend telepszik a szobára, csak az esőcseppeket lehet hallani, ahogy az ablaknak csapódnak. Kellemes kis zaj, már-már lassan egy zene ritmusává illenek össze a hangok, de egy távolról jövő kis dörrenés zavarja meg az esőcseppek monoton, ritmusosságát.*
-Úgy tűnik ez nem csak egy kis zivatar, bár lehet, hogy csak mellettünk halad el és ennél többet nem fogunk hallani.
*Egy nagy ásítás hagyja el száját. A fáradság miatt már szemei kezdenek elnehezülni.*
-Szerintem feküdjünk le aludni. Ha a vihar erre jön legalább átaludhatjuk.
797. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-16 16:35:02
Üzenet elküldve: 2019-04-16 16:35:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A Sellő előterében//
//Ralas, Zammiria, Tse'Rel'La, Maydeleine, Dreyia//
*Dreyia biztonsági intézkedése remek tesztnek bizonyul. A hirtelen reakció Rella részéről egyfelől érthető, másfelől figyelmeztető. Előfordulhat, hogy egy ittasabb vendég vehemensebben nyúl majd hozzá, ám mellette szól, hogy a készenlétnél tovább nem jut, megőrzi higgadtságát. Ő is hozzáteszi a maga nyugodt szavait egy lágy mosollyal.*
- Ne szabadkozz, megfelelően kezelted a helyzetet.
*Úgy tűnik, Dreyia kínálását viszont nem fogadja el. Azért nem fogják hagyni éhezni, később, nyugodt körülmények között újra felajánlják majd. Főképp Ralas viszi a szót, s ezt Zam nem is bánja, kíváncsi rá, hogyan intézi az ügyet, hiszen ebben a szerepkörben még nem látta. Rella hányattatott során persze nem mosolyog, csak csendesen, részvéttel felel, viszonozva Ralas pillantását előbb.*
- Sajnálom. Kívánom, hogy mihamarabb forduljon jóra a sorod!
*Ralas javaslataival teljesen egyetért, s belül büszkeséget érez figyelmességéért. Mikor hozzáfordul, hogy a jóváhagyását kérje az ellátásról, önkéntelenül mosolyodik el, de kívülről inkább egyetértőnek tűnhet.*
- Szerintem is ennyi a legkevesebb. Örülök, hogy felvetetted.
*Lenyűgözi, milyen kedvesen és célratörően magyaráz egy kellemetlen témáról, közben figyeli a reakciókat mindkét érintetten. Előbb Rella, aztán Mady kerül a középpontba. Ralas újabb kinevezési javaslatot tesz, ám ezúttal időkéréssel, így Zam nem érzi úgy, hogy csak utólagos véleménye lehet, mégis felmérhetik, miképp viszonyul a feladathoz Mady, és akár már most motiválhatja, hogy megfeleljen az elvárásoknak. Zam ezúttal őrá pillant szívélyesen.*
- Úgy látom, nagyon jó benyomást tettél. Csak így tovább! Viszont mit szólsz a feladathoz? Van már ebben tapasztalatod?
*Miután ezt megbeszélik, a Rellával kapcsolatos témában bólint.*
- Egyetértek, döntsünk később. Ha felvesszük, akkor javaslok legalább egy háborítatlan pihenőnapot és eleinte könnyített szolgálatot. Egyen, pihenjen, ismerje meg a környezetet, a szabályokat, segítsen be a kiszolgálásban… vételezzen tiszta ruhát… és Rella…
*Fordul a lány felé komolyan.*
- Ne félj, itt nem hagyjuk, hogy bárki bántson téged!
//Ralas, Zammiria, Tse'Rel'La, Maydeleine, Dreyia//
*Dreyia biztonsági intézkedése remek tesztnek bizonyul. A hirtelen reakció Rella részéről egyfelől érthető, másfelől figyelmeztető. Előfordulhat, hogy egy ittasabb vendég vehemensebben nyúl majd hozzá, ám mellette szól, hogy a készenlétnél tovább nem jut, megőrzi higgadtságát. Ő is hozzáteszi a maga nyugodt szavait egy lágy mosollyal.*
- Ne szabadkozz, megfelelően kezelted a helyzetet.
*Úgy tűnik, Dreyia kínálását viszont nem fogadja el. Azért nem fogják hagyni éhezni, később, nyugodt körülmények között újra felajánlják majd. Főképp Ralas viszi a szót, s ezt Zam nem is bánja, kíváncsi rá, hogyan intézi az ügyet, hiszen ebben a szerepkörben még nem látta. Rella hányattatott során persze nem mosolyog, csak csendesen, részvéttel felel, viszonozva Ralas pillantását előbb.*
- Sajnálom. Kívánom, hogy mihamarabb forduljon jóra a sorod!
*Ralas javaslataival teljesen egyetért, s belül büszkeséget érez figyelmességéért. Mikor hozzáfordul, hogy a jóváhagyását kérje az ellátásról, önkéntelenül mosolyodik el, de kívülről inkább egyetértőnek tűnhet.*
- Szerintem is ennyi a legkevesebb. Örülök, hogy felvetetted.
*Lenyűgözi, milyen kedvesen és célratörően magyaráz egy kellemetlen témáról, közben figyeli a reakciókat mindkét érintetten. Előbb Rella, aztán Mady kerül a középpontba. Ralas újabb kinevezési javaslatot tesz, ám ezúttal időkéréssel, így Zam nem érzi úgy, hogy csak utólagos véleménye lehet, mégis felmérhetik, miképp viszonyul a feladathoz Mady, és akár már most motiválhatja, hogy megfeleljen az elvárásoknak. Zam ezúttal őrá pillant szívélyesen.*
- Úgy látom, nagyon jó benyomást tettél. Csak így tovább! Viszont mit szólsz a feladathoz? Van már ebben tapasztalatod?
*Miután ezt megbeszélik, a Rellával kapcsolatos témában bólint.*
- Egyetértek, döntsünk később. Ha felvesszük, akkor javaslok legalább egy háborítatlan pihenőnapot és eleinte könnyített szolgálatot. Egyen, pihenjen, ismerje meg a környezetet, a szabályokat, segítsen be a kiszolgálásban… vételezzen tiszta ruhát… és Rella…
*Fordul a lány felé komolyan.*
- Ne félj, itt nem hagyjuk, hogy bárki bántson téged!
796. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-16 14:09:27
Üzenet elküldve: 2019-04-16 14:09:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//A Sellő előterében//
//Ralas, Zammiria, Tse'Rel'La, Maydeleine, Dreyia//
*Sok mindent levon a körötte ülők tekintetéből és reakciójából. A legbeszédesebb talán Rella, a lány, kinek sikkantása amilyen hirtelen érkezik, oly gyorsan is hal el. ~ Talán ennyi atrocitás érte? Sokat bánthatták. ~ Kérdés persze, hogy lelkileg, vagy fizikailag is, ez még nem tiszta számára. Azonban meg kell acéloznia magát, hiszen itt nem tiszte, hogy sorsokról döntsön, vagy kegyelmet adjon. A Sellő előrébb vitele és fellendítése a cél. Zam, Dreyiával és a női testőrséggel kapcsolatos szavain jót mosolyog, ugyanolyan vizuális típus, akár a lány, erről már több alkalommal talán beszéltek is, de oly homályos a múlt, s oly hirtelen történt minden. Néma bólintással veszi tudomásul, s erőltet magára ismét nyugalmat, tolja háttérbe meglepetését. Zam jelez, számára is feltűnt a biztonsági akció, így a kezdeti munkamegbeszélés első pontja talán már adott is. Jól haladnak. Míg mindenki a maga módján hangot ad érkezésének, vagy saját magának, türelmesen vár, tekintetét mindig az épp felszólalón tartja.*
- Semmi baj, Tse'Rel'La! *Néz egy röpke mosollyal a lányra, míg helyet foglal, csak kósza intéssel jelzi, hogy az ijedtség természetes, ne foglalkozzon vele, főleg, ha korábbi okokra vezethető vissza. Maga a támadó, vagy inkább védekező mozdulatot nem veszi észre, hisz nem harcművész, hogy ezeket a jeleket lássa, vagy értse. Aztán minden világossá válik, s Ralas eddig komoly tekintete inkább néhány aggódó pillantást vált Zammal.*
- Értem. *Bólint a magyarázatra, majd magához ragadja a szót egy apró jelzéssel, szelíden nézve a láthatóan megtört és lelkileg elhagyatott lányra.*
- Mielőtt bármit is tennénk, vagy nem tennénk, el szeretném mondani, hogy a legjobb helyen jársz. A sikátorban szerzett sérüléseidet egy alapos vizsgálat után ellátjuk. Ebből nem engedek. Természetesen egyetlen aranyadba sem fog kerülni, tudja meg mindenki, hogy a kikötőben a Sellő gondoskodik az itt élőkről. Noha nem vagyunk szeretetotthon, ez a minimum, amit tehetünk. Mi a véleményed erről, Zammiria? *Kérdezi a mélységi lány felé fordulva kérdő tekintettel.*
- Persze a vizsgálatnak praktikus okai is vannak. Mint említetted sokszor kihasználtak, sokszor eladtad a tested, melyet már nem is érzel magadénak. Nincstelen voltál, számkivetett ha úgy tetszik, sokszor meghurcoltak. Ennek most vége lehet, de mindenekelőtt a sérüléseid mellett, egyéb vizsgálatokra is szükség van, hiszen, ha majdan nem szeretnél ártani senkinek, akkor meg kell bizonyosodnunk róla, hogy a kikötői koszhadt és szívtelen népség nem átkozott e el, valamilyen betegséggel.
*Puhán próbálja megérinteni a kezét, hangja csendes és duruzsoló.*
- Értesz engem, ugye, Tse'Rel'La? *Bátorítóan és kedvesen mosolyog a fiatal lányra, akinek talán fogalma sincs az egyéb nemi úton terjedő betegségekről, ez ijesztő lehet számára. Aztán Madyre pillant, aki úgy kapkodja tekintetét ide oda az események fősodrában, mintha fogalma sem lenne semmiről, holott a bemutatkozás már megtörtént, az alapok pedig elhangzottak. Eddig Ralas támasza volt, így Ralas joggal gondolhatja, hogy az is marad. Persze történhetnek meglepetések, de a férfi a tekintetből ez jelenleg nem olvasható ki, így a felé sandított szempár csupán egy biztató, bólintással vegyített mosolyt kap vissza. Mivel Dreyia akár egy márványszobor, figyelő tekintetét nyugtatja a társaságon, ezért Ralas ezúttal nem szól hozzá, sokkal inkább jelenleg Mady és Zam felé fordul.*
- Zammiria. Maydeleine sokat látott és tapasztalt, mint említettem korábban. Első beszélgetésünk alkalmával elmondta, hogy egy madamnak mi a szerepe a lányok között. Bár eddig is rengeteget segített *Mosolyog Madyre.* nyilvánvaló, hogy nem a pultba szánom, arra megvan a megfelelő munkaerőnk, majd bemutatlak nekik is. *Bólint.* Madyt szánom e posztra, annak minden terhével és kötelezettségével együtt. Ezt is meg kell beszéljük majd, mert te még nem ismered annyira, mint én. Az első nagyon fontos feladatod Mady, *Biccent a lánynak.* hogy Rellának segítesz, tekintsük akár tesztfeladatnak, hogy Zamnak is úgy bizonyítsd eddig ár látott rátermettséged, mint nekem. Darelldel intéztess ideiglenesen szobát, s dézsát, amiben lemoshatja az út porát, legyél ott vele és kérlek ellenőrizd, van-e rajta sérülés, illetve alkalmas-e jelenleg, hogy munkába álljon, s férfiakat fogadhasson be, mert célom, hogy segítsek neki. Azonban a szükséges tetőtől-talpig tartó vizsgálatok megejtése előtt a magam részéről felvételéről nem nyilatkoznék, remélem neked is megfelel ez így Tse'Rel'La!
*Mondja végig, majd azonnal Zammiriának jelez, hogy ő következik és nyilvánítson véleményt, kezét felemelvén a többieknek is jelzi addig, amíg Zammiria nem mondja el mondandóját, a többieknek nincs beleszólása, Ralas már döntött, Zamon a sor. Az asztalnál most nem kedves csevej zajlik, hanem megbeszélés, ahol két vezető irányítja a beszélgetést.*
//Ralas, Zammiria, Tse'Rel'La, Maydeleine, Dreyia//
*Sok mindent levon a körötte ülők tekintetéből és reakciójából. A legbeszédesebb talán Rella, a lány, kinek sikkantása amilyen hirtelen érkezik, oly gyorsan is hal el. ~ Talán ennyi atrocitás érte? Sokat bánthatták. ~ Kérdés persze, hogy lelkileg, vagy fizikailag is, ez még nem tiszta számára. Azonban meg kell acéloznia magát, hiszen itt nem tiszte, hogy sorsokról döntsön, vagy kegyelmet adjon. A Sellő előrébb vitele és fellendítése a cél. Zam, Dreyiával és a női testőrséggel kapcsolatos szavain jót mosolyog, ugyanolyan vizuális típus, akár a lány, erről már több alkalommal talán beszéltek is, de oly homályos a múlt, s oly hirtelen történt minden. Néma bólintással veszi tudomásul, s erőltet magára ismét nyugalmat, tolja háttérbe meglepetését. Zam jelez, számára is feltűnt a biztonsági akció, így a kezdeti munkamegbeszélés első pontja talán már adott is. Jól haladnak. Míg mindenki a maga módján hangot ad érkezésének, vagy saját magának, türelmesen vár, tekintetét mindig az épp felszólalón tartja.*
- Semmi baj, Tse'Rel'La! *Néz egy röpke mosollyal a lányra, míg helyet foglal, csak kósza intéssel jelzi, hogy az ijedtség természetes, ne foglalkozzon vele, főleg, ha korábbi okokra vezethető vissza. Maga a támadó, vagy inkább védekező mozdulatot nem veszi észre, hisz nem harcművész, hogy ezeket a jeleket lássa, vagy értse. Aztán minden világossá válik, s Ralas eddig komoly tekintete inkább néhány aggódó pillantást vált Zammal.*
- Értem. *Bólint a magyarázatra, majd magához ragadja a szót egy apró jelzéssel, szelíden nézve a láthatóan megtört és lelkileg elhagyatott lányra.*
- Mielőtt bármit is tennénk, vagy nem tennénk, el szeretném mondani, hogy a legjobb helyen jársz. A sikátorban szerzett sérüléseidet egy alapos vizsgálat után ellátjuk. Ebből nem engedek. Természetesen egyetlen aranyadba sem fog kerülni, tudja meg mindenki, hogy a kikötőben a Sellő gondoskodik az itt élőkről. Noha nem vagyunk szeretetotthon, ez a minimum, amit tehetünk. Mi a véleményed erről, Zammiria? *Kérdezi a mélységi lány felé fordulva kérdő tekintettel.*
- Persze a vizsgálatnak praktikus okai is vannak. Mint említetted sokszor kihasználtak, sokszor eladtad a tested, melyet már nem is érzel magadénak. Nincstelen voltál, számkivetett ha úgy tetszik, sokszor meghurcoltak. Ennek most vége lehet, de mindenekelőtt a sérüléseid mellett, egyéb vizsgálatokra is szükség van, hiszen, ha majdan nem szeretnél ártani senkinek, akkor meg kell bizonyosodnunk róla, hogy a kikötői koszhadt és szívtelen népség nem átkozott e el, valamilyen betegséggel.
*Puhán próbálja megérinteni a kezét, hangja csendes és duruzsoló.*
- Értesz engem, ugye, Tse'Rel'La? *Bátorítóan és kedvesen mosolyog a fiatal lányra, akinek talán fogalma sincs az egyéb nemi úton terjedő betegségekről, ez ijesztő lehet számára. Aztán Madyre pillant, aki úgy kapkodja tekintetét ide oda az események fősodrában, mintha fogalma sem lenne semmiről, holott a bemutatkozás már megtörtént, az alapok pedig elhangzottak. Eddig Ralas támasza volt, így Ralas joggal gondolhatja, hogy az is marad. Persze történhetnek meglepetések, de a férfi a tekintetből ez jelenleg nem olvasható ki, így a felé sandított szempár csupán egy biztató, bólintással vegyített mosolyt kap vissza. Mivel Dreyia akár egy márványszobor, figyelő tekintetét nyugtatja a társaságon, ezért Ralas ezúttal nem szól hozzá, sokkal inkább jelenleg Mady és Zam felé fordul.*
- Zammiria. Maydeleine sokat látott és tapasztalt, mint említettem korábban. Első beszélgetésünk alkalmával elmondta, hogy egy madamnak mi a szerepe a lányok között. Bár eddig is rengeteget segített *Mosolyog Madyre.* nyilvánvaló, hogy nem a pultba szánom, arra megvan a megfelelő munkaerőnk, majd bemutatlak nekik is. *Bólint.* Madyt szánom e posztra, annak minden terhével és kötelezettségével együtt. Ezt is meg kell beszéljük majd, mert te még nem ismered annyira, mint én. Az első nagyon fontos feladatod Mady, *Biccent a lánynak.* hogy Rellának segítesz, tekintsük akár tesztfeladatnak, hogy Zamnak is úgy bizonyítsd eddig ár látott rátermettséged, mint nekem. Darelldel intéztess ideiglenesen szobát, s dézsát, amiben lemoshatja az út porát, legyél ott vele és kérlek ellenőrizd, van-e rajta sérülés, illetve alkalmas-e jelenleg, hogy munkába álljon, s férfiakat fogadhasson be, mert célom, hogy segítsek neki. Azonban a szükséges tetőtől-talpig tartó vizsgálatok megejtése előtt a magam részéről felvételéről nem nyilatkoznék, remélem neked is megfelel ez így Tse'Rel'La!
*Mondja végig, majd azonnal Zammiriának jelez, hogy ő következik és nyilvánítson véleményt, kezét felemelvén a többieknek is jelzi addig, amíg Zammiria nem mondja el mondandóját, a többieknek nincs beleszólása, Ralas már döntött, Zamon a sor. Az asztalnál most nem kedves csevej zajlik, hanem megbeszélés, ahol két vezető irányítja a beszélgetést.*
795. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-16 13:26:38
Üzenet elküldve: 2019-04-16 13:26:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//A Sellő előterében//
//Ralas, Zammiria, Tse'Rel'La, Maydeleine, Dreyia//
*Az ellenőrzés, kisebb ijedségbe csap át, de ez csak a felszín. A lány igen csak képzett lehet, noha ő épp úgy állt neki, hogy az ütést, ha váltanak, háríthassa. Viszont, hamar visszanyeri a lélekjelenlétét, és ezért már plusz pontokat érdemel. A zavar csak nő, de ez mosolyra készteti Dreyiát. Ennél többet nem tesz a dologhoz, hisz nem neki kell beszélnie, hanem a főnökeinek és Rellának. A másik lány bemutatása is sorra kerül, viszont ő már alkalmazott így nem hiszi, hogy a két tulajra nézvést veszélyes lehetne. A távolból figyelő férfira néz, és néma szemcsevejbe is kezdhetnek, hisz vélhetően Darreld a biztonságiak főnöke. De egyelőre csak a lánnyal kell foglalkoznia, más kötelessége nincs. Az hogy Rallas szerint még nem kell dolgoznia Dreyia szerint kicsit óvatos döntés. Viszont a beszélgetésre figyelve memorizálja hol támadták meg a lányt, elnéz, arrafelé amikor lesz rá ideje, és elcseveg azzal az illetővel, hol rontsa a továbbiakban a levegőt. De a környezet, a város komorsága ellenére barátságosnak tűnik. Viszont rejtély mit hoz a jövő, de nem is siet elébe menni. Marad a figyelem, és a csend.*
//Ralas, Zammiria, Tse'Rel'La, Maydeleine, Dreyia//
*Az ellenőrzés, kisebb ijedségbe csap át, de ez csak a felszín. A lány igen csak képzett lehet, noha ő épp úgy állt neki, hogy az ütést, ha váltanak, háríthassa. Viszont, hamar visszanyeri a lélekjelenlétét, és ezért már plusz pontokat érdemel. A zavar csak nő, de ez mosolyra készteti Dreyiát. Ennél többet nem tesz a dologhoz, hisz nem neki kell beszélnie, hanem a főnökeinek és Rellának. A másik lány bemutatása is sorra kerül, viszont ő már alkalmazott így nem hiszi, hogy a két tulajra nézvést veszélyes lehetne. A távolból figyelő férfira néz, és néma szemcsevejbe is kezdhetnek, hisz vélhetően Darreld a biztonságiak főnöke. De egyelőre csak a lánnyal kell foglalkoznia, más kötelessége nincs. Az hogy Rallas szerint még nem kell dolgoznia Dreyia szerint kicsit óvatos döntés. Viszont a beszélgetésre figyelve memorizálja hol támadták meg a lányt, elnéz, arrafelé amikor lesz rá ideje, és elcseveg azzal az illetővel, hol rontsa a továbbiakban a levegőt. De a környezet, a város komorsága ellenére barátságosnak tűnik. Viszont rejtély mit hoz a jövő, de nem is siet elébe menni. Marad a figyelem, és a csend.*
794. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-16 08:07:14
Üzenet elküldve: 2019-04-16 08:07:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//A Sellő előterében//
//Ralas, Zammiria, Tse'Rel'La, Maydeleine, Dreyia//
*Egészen meglepett képet vág, mikor az egyik mélységi nő feláll és végig tapogatja Rellát. Csak miután elhangzik a bemutatás lesz kicsit világosabb, a most teljesen összekuszálódott kép, két mélységi nőről, egy munkát kereső lányról és egy bordélytulajdonosról. Bár, hogy ő miképp illeszkedik ebbe a körbe, azt még nem egészen pontosan tudja, talán neki is egy betekintést meg kéne ejtenie a hölgyeménynél, esetleg ezt várnák tőle?*
~Hát nagyon remélem, hogy nem.~*Még mindig száz karátos mosolyát futtatja végig a jelenlévőkön, ha esetleg egyszer- egyszer egy kíváncsi tekintet felé tévelyedik. Miután Dreyia neve is elhangzik, még nem egészen világos, ő milyen posztot fog betölteni, arról nem is esik szó, így egyelőre nem kérdez, csak hallgat.*
~Szóval ő lenne az a kisasszony, akiért a főnök annyira odavan.~*Pislog néhány nagyobbat, ártatlanul, mint, aki nincs képben, nem szeretne senkivel személyeskedni egyelőre, míg nem tudja, hogy viszonyulnak hozzá.*
-Kedvesem, kérlek, ne légy zavarban.*Ejti meg ezt a szinte fél mondatot nagyon kedvesen Rella felé, miután elhangzott a bemutatása, hiszen most csak azért van itt, ezek alapján, mert egy újabb lány felvételéről döntenek az asztal körül ülők. Nem mintha ettől a néhány szótól elmúlna a lámpaláza vagy a szégyenlős viselkedése, amelyet magán hordozott eddig, csak ki szerette volna nyilvánítani, hogy ennyi még belefér.
Mikor Zammiria elejti, hogy ő már hallott felőle, természetesen nem lepi meg, de egy fél pillanatra Ralasra sandít, azonban gyorsan vissza is húzódik két szeme, oda ahova most figyelnie kell, Rellára.*
-Asszonyom!*Ejt meg egy köszönést is, úgy véli azért nem ez a legjobb alkalom megmutatni azt, hogy még egyáltalán nem is ismerik egymást az egybegyűltek. Majd minthogy immár tiszta, hogy nem azét van jelen, mert bárminemű szolgáltatást várnának el tőle, csak hátra dől és egy kedves összképet mutatva kifelé figyel.
Ahogy hallgatja a történetet, nem látszik rajta, hogy bármelyik része is meghatná, hiszen az ilyen foglalkozású lányok körében ez nem szokatlan. Nem is szükséges, hogy különös kép kifejezzen bármit is, mivel nem ő fogja felvenni a lányt, csak itt van, hogy tudjon a döntésről, esetleg az utómunkálatokat segítse, meg a majdani beilleszkedést.*
//Ralas, Zammiria, Tse'Rel'La, Maydeleine, Dreyia//
*Egészen meglepett képet vág, mikor az egyik mélységi nő feláll és végig tapogatja Rellát. Csak miután elhangzik a bemutatás lesz kicsit világosabb, a most teljesen összekuszálódott kép, két mélységi nőről, egy munkát kereső lányról és egy bordélytulajdonosról. Bár, hogy ő miképp illeszkedik ebbe a körbe, azt még nem egészen pontosan tudja, talán neki is egy betekintést meg kéne ejtenie a hölgyeménynél, esetleg ezt várnák tőle?*
~Hát nagyon remélem, hogy nem.~*Még mindig száz karátos mosolyát futtatja végig a jelenlévőkön, ha esetleg egyszer- egyszer egy kíváncsi tekintet felé tévelyedik. Miután Dreyia neve is elhangzik, még nem egészen világos, ő milyen posztot fog betölteni, arról nem is esik szó, így egyelőre nem kérdez, csak hallgat.*
~Szóval ő lenne az a kisasszony, akiért a főnök annyira odavan.~*Pislog néhány nagyobbat, ártatlanul, mint, aki nincs képben, nem szeretne senkivel személyeskedni egyelőre, míg nem tudja, hogy viszonyulnak hozzá.*
-Kedvesem, kérlek, ne légy zavarban.*Ejti meg ezt a szinte fél mondatot nagyon kedvesen Rella felé, miután elhangzott a bemutatása, hiszen most csak azért van itt, ezek alapján, mert egy újabb lány felvételéről döntenek az asztal körül ülők. Nem mintha ettől a néhány szótól elmúlna a lámpaláza vagy a szégyenlős viselkedése, amelyet magán hordozott eddig, csak ki szerette volna nyilvánítani, hogy ennyi még belefér.
Mikor Zammiria elejti, hogy ő már hallott felőle, természetesen nem lepi meg, de egy fél pillanatra Ralasra sandít, azonban gyorsan vissza is húzódik két szeme, oda ahova most figyelnie kell, Rellára.*
-Asszonyom!*Ejt meg egy köszönést is, úgy véli azért nem ez a legjobb alkalom megmutatni azt, hogy még egyáltalán nem is ismerik egymást az egybegyűltek. Majd minthogy immár tiszta, hogy nem azét van jelen, mert bárminemű szolgáltatást várnának el tőle, csak hátra dől és egy kedves összképet mutatva kifelé figyel.
Ahogy hallgatja a történetet, nem látszik rajta, hogy bármelyik része is meghatná, hiszen az ilyen foglalkozású lányok körében ez nem szokatlan. Nem is szükséges, hogy különös kép kifejezzen bármit is, mivel nem ő fogja felvenni a lányt, csak itt van, hogy tudjon a döntésről, esetleg az utómunkálatokat segítse, meg a majdani beilleszkedést.*
793. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-15 20:24:56
Üzenet elküldve: 2019-04-15 20:24:56
ÚJ
![>Csapdás Tse'Rel'la [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11459_1553884482_ember_no.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Sellő előterében//
//Ralas, Zammiria, Tse'Rel'La, Maydeleine, Dreyia//
* Rella az asztalnál már készülne, hogy leüljön, amikor az egyik sötételf hirtelen tapogatni kezdi. *
- Híj! * Sikkant fel halkan, mert váratlanul éri a dolog, arca lángvörösre gyúlik, ahogy szégyenkezve lesüti a szemét, és ingatja kicsit a fejét. *
- Bocsánat, csak nem számítottam rá, hogy... * motyogja maga elé, és igyekszik gyorsan helyet foglalni az asztalnál. Érzi ő is, hogy ez nem a legjobb bemutatkozás volt a részéről. Azt észre se vette, hogy amikor megijedt, ösztönösen szorította ökölbe a kezét, és változott meg a tartása, a női kecses pozíció helyett stabil alapállást véve fel, olyat, amiből gyorsan és precízen indíthatna támadást a másik ellen. Persze ezt főleg a gyakorlott tekintet szúrhatja ki, ha valaki gyakran látott már küzdősportokban járatos személyt, az talán még azt is meg tudja mondani, hogy milyen pontos és rutinos volt a mozdulat. A legtöbbek számára viszont valószínűleg csak egy ijedt lány hirtelen mozdulásának tűnhet, egy kis szökkenésnek. *
- Jól esti a nevem. * Jegyzi meg mosolyogva, amikor ismét higgadtságot erőltet magára, és helyet is foglal. * Elnézést, a hirtelen reakcióért. Csak még szoknom kell az új helyet, ezt az Artheniort. Tegnap éjszaka is megverte az egyik közeli sikátorban... még mindig élénken él bennem a dolog. * Jegyzi meg szégyenkezve, ha valaki jobban megnézi, akkor valóban láthat rajta kék-zöld foltokat a nyakánál, horzsolásokat a kezén, de a legtöbb sérülését a ruhája elfedi. *
- Azért a sellőház, és azért a kikötő, mert itt tettek ki. * Jegyzi meg őszintén, szomorúan. * Messziről hozott egy hajóskapitány, de tovább nem volt rám szüksége. Ruhám, pénzem, családom, semmim és senkim nincs. Az egész életem abból állt, hogy kihasználnak, most először mindez úgy történhetne, hogy talán még kapok is belőle valami jót. * Meséli szűkszavúan a dolgot. Nem akar belemenni abba, hogy milyen sanyarú gyerekkora volt, nem szeretné sajnáltatni magát feleslegesen, legalábbis ez van az arcára írva. *
- A testem már régóta nem az enyém, nem zavar, ha más leli benne örömét. * Teszi még hozzá halkan, szinte már suttogva. Az egész beszélgetés alatt kerüli a többiek tekintetét, nem néz senki szemébe, sőt, az asztal mellé, a földet bámulva mondja a szavakat. *
//Ralas, Zammiria, Tse'Rel'La, Maydeleine, Dreyia//
* Rella az asztalnál már készülne, hogy leüljön, amikor az egyik sötételf hirtelen tapogatni kezdi. *
- Híj! * Sikkant fel halkan, mert váratlanul éri a dolog, arca lángvörösre gyúlik, ahogy szégyenkezve lesüti a szemét, és ingatja kicsit a fejét. *
- Bocsánat, csak nem számítottam rá, hogy... * motyogja maga elé, és igyekszik gyorsan helyet foglalni az asztalnál. Érzi ő is, hogy ez nem a legjobb bemutatkozás volt a részéről. Azt észre se vette, hogy amikor megijedt, ösztönösen szorította ökölbe a kezét, és változott meg a tartása, a női kecses pozíció helyett stabil alapállást véve fel, olyat, amiből gyorsan és precízen indíthatna támadást a másik ellen. Persze ezt főleg a gyakorlott tekintet szúrhatja ki, ha valaki gyakran látott már küzdősportokban járatos személyt, az talán még azt is meg tudja mondani, hogy milyen pontos és rutinos volt a mozdulat. A legtöbbek számára viszont valószínűleg csak egy ijedt lány hirtelen mozdulásának tűnhet, egy kis szökkenésnek. *
- Jól esti a nevem. * Jegyzi meg mosolyogva, amikor ismét higgadtságot erőltet magára, és helyet is foglal. * Elnézést, a hirtelen reakcióért. Csak még szoknom kell az új helyet, ezt az Artheniort. Tegnap éjszaka is megverte az egyik közeli sikátorban... még mindig élénken él bennem a dolog. * Jegyzi meg szégyenkezve, ha valaki jobban megnézi, akkor valóban láthat rajta kék-zöld foltokat a nyakánál, horzsolásokat a kezén, de a legtöbb sérülését a ruhája elfedi. *
- Azért a sellőház, és azért a kikötő, mert itt tettek ki. * Jegyzi meg őszintén, szomorúan. * Messziről hozott egy hajóskapitány, de tovább nem volt rám szüksége. Ruhám, pénzem, családom, semmim és senkim nincs. Az egész életem abból állt, hogy kihasználnak, most először mindez úgy történhetne, hogy talán még kapok is belőle valami jót. * Meséli szűkszavúan a dolgot. Nem akar belemenni abba, hogy milyen sanyarú gyerekkora volt, nem szeretné sajnáltatni magát feleslegesen, legalábbis ez van az arcára írva. *
- A testem már régóta nem az enyém, nem zavar, ha más leli benne örömét. * Teszi még hozzá halkan, szinte már suttogva. Az egész beszélgetés alatt kerüli a többiek tekintetét, nem néz senki szemébe, sőt, az asztal mellé, a földet bámulva mondja a szavakat. *
792. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-15 11:07:29
Üzenet elküldve: 2019-04-15 11:07:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A Sellő előterében//
//Ralas, Zammiria, Tse'Rel'La, Maydeleine, Dreyia//
*Egyetértőn bólint a távol lévő leendő társuk iránti bizalomra. Dreyia elvegyülésével kapcsolatban elmosolyodik.*
- Bizony, egyesek lebecsülik a női testőröket, lévén nem annyira erősek és szélesek, hogy testükkel jól tudják védeni felfogadójukat. Ám egy nő mellé kifejezetten ideális választás, mert olyan helyekre is elkísérheti, ahová a férfiak nem, vagy igen nehezen olvadnának be a környezetbe.
*Egy kicsit elvigyorodik, ahogy elképzeli Wagzalt diszkréten a szobanövények között állva, s figyelve például a fürdőjüket élvező nőket.*
- A szoknya is jobban áll.
*Teszi még hozzá. Hamarosan bővül az asztaltársaság, s minthogy a bemutatásokat mások elintézik, ő leginkább csendben figyeli, ki hova helyezkedik és hogyan. Az ilyesmi mindig tanulságos. Dreyia tettrekészsége kissé furcsa méreteket ölt, sok dologról rendelkezik, még az ő megkérdezésük nélkül is, amit leginkább annak tud be, hogy bizonyítani szeretné hasznosságát. Ralas meglepett pillantására türelmesen tekint vissza, később még megbeszélhetik, hogy milyen protokollt szeretnének maguk körül, erről még nem beszéltek Dreyiával, s ez nem olyasmi, amit ekkora társaság előtt fognak megejteni. Addig a nagyobb biztonság nem olyan nagy probléma Zam megítélése szerint. Dreyia mosolyának enyhe fanyarsága nem kerüli el a figyelmét, mikor bemutatja őket, s egyelőre nem tudja, sugallt elégedetlensége pontosan mire vonatkozhat. Az étel felkínálása kedves gesztus, bár amennyire szerényen és szégyenlősen viselkedik az új lány, nem lenne meglepve, ha nem érezné jól magát, hogy felvételi beszélgetés közben, amikor mindenki őt nézi, ennie kell.*
- Üdvözöllek benneteket! Rólad, Mady, már én is hallottam.
*Köszönti a két nőt együtt lágy hangon és hasonló mosollyal, mikor alkalmas pillanat ígérkezik az érkezés és elhelyezkedés során. Mivel Ralas viszi a szót, marad továbbra is csendes megfigyelő. Egyelőre nem kérdez.*
//Ralas, Zammiria, Tse'Rel'La, Maydeleine, Dreyia//
*Egyetértőn bólint a távol lévő leendő társuk iránti bizalomra. Dreyia elvegyülésével kapcsolatban elmosolyodik.*
- Bizony, egyesek lebecsülik a női testőröket, lévén nem annyira erősek és szélesek, hogy testükkel jól tudják védeni felfogadójukat. Ám egy nő mellé kifejezetten ideális választás, mert olyan helyekre is elkísérheti, ahová a férfiak nem, vagy igen nehezen olvadnának be a környezetbe.
*Egy kicsit elvigyorodik, ahogy elképzeli Wagzalt diszkréten a szobanövények között állva, s figyelve például a fürdőjüket élvező nőket.*
- A szoknya is jobban áll.
*Teszi még hozzá. Hamarosan bővül az asztaltársaság, s minthogy a bemutatásokat mások elintézik, ő leginkább csendben figyeli, ki hova helyezkedik és hogyan. Az ilyesmi mindig tanulságos. Dreyia tettrekészsége kissé furcsa méreteket ölt, sok dologról rendelkezik, még az ő megkérdezésük nélkül is, amit leginkább annak tud be, hogy bizonyítani szeretné hasznosságát. Ralas meglepett pillantására türelmesen tekint vissza, később még megbeszélhetik, hogy milyen protokollt szeretnének maguk körül, erről még nem beszéltek Dreyiával, s ez nem olyasmi, amit ekkora társaság előtt fognak megejteni. Addig a nagyobb biztonság nem olyan nagy probléma Zam megítélése szerint. Dreyia mosolyának enyhe fanyarsága nem kerüli el a figyelmét, mikor bemutatja őket, s egyelőre nem tudja, sugallt elégedetlensége pontosan mire vonatkozhat. Az étel felkínálása kedves gesztus, bár amennyire szerényen és szégyenlősen viselkedik az új lány, nem lenne meglepve, ha nem érezné jól magát, hogy felvételi beszélgetés közben, amikor mindenki őt nézi, ennie kell.*
- Üdvözöllek benneteket! Rólad, Mady, már én is hallottam.
*Köszönti a két nőt együtt lágy hangon és hasonló mosollyal, mikor alkalmas pillanat ígérkezik az érkezés és elhelyezkedés során. Mivel Ralas viszi a szót, marad továbbra is csendes megfigyelő. Egyelőre nem kérdez.*
791. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-14 22:15:23
Üzenet elküldve: 2019-04-14 22:15:23
ÚJ
![>Darelld Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11458_1553803279_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A pultnál//
*Szavait immár Mady is megerősíti, így halvány mosollyal ajkán fordul a lány felé. Csak egy tea. Vonhatná meg a vállát is a gondolatra, valami ilyesmit jelezhetnek a szemei. Ebbe még nem halt bele egy szegény sorsú leány sem.*
- Egészségére, kisasszony. *Biccent, aztán egy utolsó pillantást vált Madyvel, ha tud és elmegy új feladatába áll.
Egyenes tartással és mondhatni délcegen persze, hisz ő most pincér, vagy pultos benyomását kell, hogy keltse. Ez is egy szerep, mit már régen megtanult. Sokáig nem is kell várakoznia, máris feladata akad, hiszen Ralas úr Madyt és Rellát az asztalukhoz hívatja. Egy pillanatra már mozdulna, hogy odaálljon, aztán azt látja, hogy Dreyia bőséggel végzi a feladatát. Karba font kezével immár állát simítja végig, amint szakavatott szemekkel nézi végig a motozást. Talán szeme kiszúr egy-egy apróbb rejtett hibát, talán nem, mindenesetre arcára semmi sem ül ki az elégedett mosolyon kívül, így feszült testtartásából engedni látszik. Lágyan ellöki magát állóhelyzetből, majd komótosan Maydeleine és Tse'Rel'La korábbi asztalához sétál, ahol egy laza mozdulattal, egy, a pult alól korábban kivett ronggyal tisztára törli az asztalt az esetleges páracseppektől, mit a forró tea okozhatott, a székeket a helyére igazítja, egyet az asztalon is igazít. Mindezt persze néma csendben és feltűnésmentesen. Ahogy hallja fél füllel épp a bemutatkozásnál tartanak, a másik asztaloknál csendesebb beszélgetés, vagy csak pohárcsörgés hallik. Kezére teríti a rongyot, majd ellenőrzi a szolgálati helyiség ajtajának zártságát. Miután mindent megfelelőnek talál, ismét kerül egyet a helyiségben, sőt a bejárati ajtón is kinéz, ahol talán Alfonz már elfoglalta posztját.*
- Minden rendben? *Kérdezi egy mosoly kíséretében. A kósza bólintást igenlő válasznak veszi, melyet nyugalommal nyugtáz, aztán lassan visszasétál a pult mögé, hogy onnan figyelje a helyiséget, s rendelkezésre álljon, hogyha kell.*
*Szavait immár Mady is megerősíti, így halvány mosollyal ajkán fordul a lány felé. Csak egy tea. Vonhatná meg a vállát is a gondolatra, valami ilyesmit jelezhetnek a szemei. Ebbe még nem halt bele egy szegény sorsú leány sem.*
- Egészségére, kisasszony. *Biccent, aztán egy utolsó pillantást vált Madyvel, ha tud és elmegy új feladatába áll.
Egyenes tartással és mondhatni délcegen persze, hisz ő most pincér, vagy pultos benyomását kell, hogy keltse. Ez is egy szerep, mit már régen megtanult. Sokáig nem is kell várakoznia, máris feladata akad, hiszen Ralas úr Madyt és Rellát az asztalukhoz hívatja. Egy pillanatra már mozdulna, hogy odaálljon, aztán azt látja, hogy Dreyia bőséggel végzi a feladatát. Karba font kezével immár állát simítja végig, amint szakavatott szemekkel nézi végig a motozást. Talán szeme kiszúr egy-egy apróbb rejtett hibát, talán nem, mindenesetre arcára semmi sem ül ki az elégedett mosolyon kívül, így feszült testtartásából engedni látszik. Lágyan ellöki magát állóhelyzetből, majd komótosan Maydeleine és Tse'Rel'La korábbi asztalához sétál, ahol egy laza mozdulattal, egy, a pult alól korábban kivett ronggyal tisztára törli az asztalt az esetleges páracseppektől, mit a forró tea okozhatott, a székeket a helyére igazítja, egyet az asztalon is igazít. Mindezt persze néma csendben és feltűnésmentesen. Ahogy hallja fél füllel épp a bemutatkozásnál tartanak, a másik asztaloknál csendesebb beszélgetés, vagy csak pohárcsörgés hallik. Kezére teríti a rongyot, majd ellenőrzi a szolgálati helyiség ajtajának zártságát. Miután mindent megfelelőnek talál, ismét kerül egyet a helyiségben, sőt a bejárati ajtón is kinéz, ahol talán Alfonz már elfoglalta posztját.*
- Minden rendben? *Kérdezi egy mosoly kíséretében. A kósza bólintást igenlő válasznak veszi, melyet nyugalommal nyugtáz, aztán lassan visszasétál a pult mögé, hogy onnan figyelje a helyiséget, s rendelkezésre álljon, hogyha kell.*
790. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-14 20:49:07
Üzenet elküldve: 2019-04-14 20:49:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//A Sellő előterében//
//Ralas, Zammiria, Tse'Rel'La, Maydeleine, Dreyia//
- Értem. *Bólint mosolyogva Zammiriának. Valójában tökéletesen megfelelő neki így, a lényeg, hogy végre itt vannak. A korszakalkotó ötletek és státuszok kérdése várhat, míg talán kifizetik a Sellőt végre, aminek hamarosan eljöet az ideje. Bár kellene még a forgalom, jó úton haladnak.*
- Ha te szükségesnek és fontosnak látod, akkor úgy lesz Zammiria. Tiszteletben tartom a döntésed, bizonyára Wagzal is hasonlóan tapasztalt és kedves, mint Dreyia, fontos része lesz a csapatnak.
*Bólint őszinte örömmel, aztán még egy utolsó biztató pillantást vet a mélységi testőrlányra, bár jól tudja, Dreyiának talán biztatásra sincs szüksége, határozott és egyenes jellem. Csak remélni tudja, hogy Wagzal is hasonló lesz, Zammiria ért a kapcsolatok kiépítéséhez, mindig jól választ, megbízik e téren is a lányban.*
- Legyen így, Dreyia. *Bólint arra, hogy talán az ork is hamarosan megérkezik. A rövid kis kitérő az asztalnál kedvesen alakul, szerencsére Rella a kívülről látható visszafogottsággal és türelemmel várakozott eddig, persze Ralas nem felejt el Madynek sem egy hálás pillantást küldeni.*
- Köszönöm a türelmed. *Mondja kedvesen, majd az asztal felé int, s lassan visszasétál. Nem ül le addig, míg az odahívottak nem teszik, egy kicsit igazít a székén, hogy mindnyájan elférhessenek.*
- Kérlek foglalj helyet köztünk, Rella. Te is, Mady. *Mondja mindkettejüknek, mikor a lány köszön, s miközben Dreyia már mozdul az ellenőrzésre. Ralasnak egy pillanatra elkerekednek a szemei, a pillantásból Zamnak is jut, de igazából csak meg van lepve, aztán arca azonnal visszaáll az alapállapotba. Türelmesen kivárja míg Rella végez, ehhez még hozzá kell szoknia, azonban a nő látható természetességgel hajtja végre feladatát. Ha Zammiria nem szól közbe, Ralas sem fog. Miután mindenki elfoglalta a helyét kedves mosolyt vált mindenkire, elsősorban nyilvánvalóan Rellának címzi, hisz még nem ismeri a lányt. Rövid szünet után aztán megszólal, s függetlenül attól, hogy Dreyia már bemutatta, elismétli nevét:*
- Mint már hallhattad, Ralas Drayte vagyok, *Nyújt azonnal kezet a lánynak.* a Sellőház új társtulajdonosa, de hívj csak Ralasnak, kérlek. *Aztán Dreyia felé fordul.* Ő Dreyia Linkelstar, az új kollégánk. Hölgyeim, *Fordul immár Mady felé.* ő pedig Maydeleine. Mady, ő Zammiria, akiről már annyit meséltem. *Szúrja közbe Madynek is, mielőtt folytatná.* Mady elsőként jelentkezett a Sellőbe, amikor átvettem a helyet, megbízható, precíz, érti a szakmáját, örülök, hogy velünk van. *Méltatja a lányt egy mosolyt is megeresztve felé.*
- Tse'Rel'La, ha jól ejtem, a neved, köszönjük, hogy türelemmel várakoztál! Szerencsés vagy, ez az első alkalom, hogy így együtt lehet a csapat. Darelldel már találkoztál, a többieket pedig akkor mutatom be, ha végleg köztünk maradsz, ez persze feltételekhez kötött, de ne ijedj meg ezektől. *Osztja meg a szükséges információkat a lánnyal.*
- Mady, elsősorban az itt lévő lányokkal törődik, bár valójában ez idáig még kevés ilyen feladata volt, talán te lehetsz az első. *Bólint kedvesen, magyarázata nyilvánvalóan Zamnak és Dreyiának is szól.* Darelld annyit az elmúlt napokban említett, hogy elsősorban a lányok szolgáltatásainál lennél jelen, illetve, hogy a témában van már tapasztalatod. Miért pont a Sellőház? Miért pont a kikötő? *Teszi fel a kérdést, s hagy időt arra, hogy a többiek is kérdezhessenek, ha akarnak, arca őszinte és nyílt, mint, aki semmit nem rejt véka alá. Ralas talán vezetőként legrosszabb tulajdonsága, hogy nehezen mond nemet. Akkor is, ha minden épeszű ember azt diktálná belé. Ralas ilyen. Talán ezért sem alkalmas vezetőnek. A lány elesettségében egy kissé saját magát látja.*
//Ralas, Zammiria, Tse'Rel'La, Maydeleine, Dreyia//
- Értem. *Bólint mosolyogva Zammiriának. Valójában tökéletesen megfelelő neki így, a lényeg, hogy végre itt vannak. A korszakalkotó ötletek és státuszok kérdése várhat, míg talán kifizetik a Sellőt végre, aminek hamarosan eljöet az ideje. Bár kellene még a forgalom, jó úton haladnak.*
- Ha te szükségesnek és fontosnak látod, akkor úgy lesz Zammiria. Tiszteletben tartom a döntésed, bizonyára Wagzal is hasonlóan tapasztalt és kedves, mint Dreyia, fontos része lesz a csapatnak.
*Bólint őszinte örömmel, aztán még egy utolsó biztató pillantást vet a mélységi testőrlányra, bár jól tudja, Dreyiának talán biztatásra sincs szüksége, határozott és egyenes jellem. Csak remélni tudja, hogy Wagzal is hasonló lesz, Zammiria ért a kapcsolatok kiépítéséhez, mindig jól választ, megbízik e téren is a lányban.*
- Legyen így, Dreyia. *Bólint arra, hogy talán az ork is hamarosan megérkezik. A rövid kis kitérő az asztalnál kedvesen alakul, szerencsére Rella a kívülről látható visszafogottsággal és türelemmel várakozott eddig, persze Ralas nem felejt el Madynek sem egy hálás pillantást küldeni.*
- Köszönöm a türelmed. *Mondja kedvesen, majd az asztal felé int, s lassan visszasétál. Nem ül le addig, míg az odahívottak nem teszik, egy kicsit igazít a székén, hogy mindnyájan elférhessenek.*
- Kérlek foglalj helyet köztünk, Rella. Te is, Mady. *Mondja mindkettejüknek, mikor a lány köszön, s miközben Dreyia már mozdul az ellenőrzésre. Ralasnak egy pillanatra elkerekednek a szemei, a pillantásból Zamnak is jut, de igazából csak meg van lepve, aztán arca azonnal visszaáll az alapállapotba. Türelmesen kivárja míg Rella végez, ehhez még hozzá kell szoknia, azonban a nő látható természetességgel hajtja végre feladatát. Ha Zammiria nem szól közbe, Ralas sem fog. Miután mindenki elfoglalta a helyét kedves mosolyt vált mindenkire, elsősorban nyilvánvalóan Rellának címzi, hisz még nem ismeri a lányt. Rövid szünet után aztán megszólal, s függetlenül attól, hogy Dreyia már bemutatta, elismétli nevét:*
- Mint már hallhattad, Ralas Drayte vagyok, *Nyújt azonnal kezet a lánynak.* a Sellőház új társtulajdonosa, de hívj csak Ralasnak, kérlek. *Aztán Dreyia felé fordul.* Ő Dreyia Linkelstar, az új kollégánk. Hölgyeim, *Fordul immár Mady felé.* ő pedig Maydeleine. Mady, ő Zammiria, akiről már annyit meséltem. *Szúrja közbe Madynek is, mielőtt folytatná.* Mady elsőként jelentkezett a Sellőbe, amikor átvettem a helyet, megbízható, precíz, érti a szakmáját, örülök, hogy velünk van. *Méltatja a lányt egy mosolyt is megeresztve felé.*
- Tse'Rel'La, ha jól ejtem, a neved, köszönjük, hogy türelemmel várakoztál! Szerencsés vagy, ez az első alkalom, hogy így együtt lehet a csapat. Darelldel már találkoztál, a többieket pedig akkor mutatom be, ha végleg köztünk maradsz, ez persze feltételekhez kötött, de ne ijedj meg ezektől. *Osztja meg a szükséges információkat a lánnyal.*
- Mady, elsősorban az itt lévő lányokkal törődik, bár valójában ez idáig még kevés ilyen feladata volt, talán te lehetsz az első. *Bólint kedvesen, magyarázata nyilvánvalóan Zamnak és Dreyiának is szól.* Darelld annyit az elmúlt napokban említett, hogy elsősorban a lányok szolgáltatásainál lennél jelen, illetve, hogy a témában van már tapasztalatod. Miért pont a Sellőház? Miért pont a kikötő? *Teszi fel a kérdést, s hagy időt arra, hogy a többiek is kérdezhessenek, ha akarnak, arca őszinte és nyílt, mint, aki semmit nem rejt véka alá. Ralas talán vezetőként legrosszabb tulajdonsága, hogy nehezen mond nemet. Akkor is, ha minden épeszű ember azt diktálná belé. Ralas ilyen. Talán ezért sem alkalmas vezetőnek. A lány elesettségében egy kissé saját magát látja.*
789. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-14 18:23:31
Üzenet elküldve: 2019-04-14 18:23:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//A Sellő előterében//
//Dreyia, Zammiria, Ralas, Tse'Rel'La, Maydeleine//
*Ahogy a férfi megállítja ő is visszavesz a szövegből. Wagzal megemlítésénél elvigyorodik.*
-Előbb utóbb megérkezik ő is, nem az a lógós típus. Amúgy esetemben inkább rejtett testőr, hisz járkálhatok a lányokkal azonos területen és könnyebben előzhetek meg problémákat. Így a kellemes látvány párosul, a fegyelemmel és a biztonsággal. Bár rég nem vettem szoknyát így vicces lesz. *Zammi dicséretére elvigyorodik. *Inkább csak tapasztalt, de fejlődök. Köszi Zammi.
*Mosolyog a lányra. Majd nézi, ahogy Ralas a két lányhoz lép és az asztalhoz hívja. Rella csendesen és visszafogottan lép az asztalhoz. Ahogy azt is elismeri, hogy tud viselkedni, a pukedlinél felszalad a szemöldöke. Majd kérdőn néz Zammira, hogy ez most komoly? Majd feláll, és a lányhoz lép, nem épp kedvességből viszont nem is fenyegetve. A figyelme fegyvert keres a lánynál, de látható fegyvere nincs, így egy fokozattal visszavesz a szokásaiból. De fent tartja a rejtett fegyver lehetőségét. Viszont azt elveti, hogy támadni szeretne, hisz elég soványka és rendezetlen is. Miután a lehetőségeihez képest felméri a lányt, az asztalhoz lép és egy széket húz ki, hogy a lány arra ülhessen le. Ha leül, pontosabban miközben leül, esetleg a férfiak számára pofátlan vizsgálatot ejt meg, amin nők esetében teljesen hétköznapi. Finoman megfogja a balkezét, eközben a szabad kezével a csuklóján ellenőrzi a keze végighúzásával, hogy van e fegyver nála. Ezt a hátán fejezi, be miközben beszél hozzá.*
-Foglalj helyet köztünk, ha éhes vagy szedj, magadnak nyugodtan hisz a konyhán úgy hiszik, hogy két nő az orkoknak elegendő mennyiséget fogyasztanak reggelire. *Mosolyog rá, még akkor is, ha nem talált fegyverre utaló dudorokat.*Bemutatom a Sellő két tulajdonosát. Zammiria Rykoven asszony és Ralas Drayte úr. *A két jelzőnél fanyar mosolyt ejt meg az említett személyek felé. *A figyelmük most csak a tiéd.
*Csendesen ül le a lány mellé, és a zöldségből és a sajtból szedeget egy keveset a tányérjára. Majd sóhajtva áll fel. *Egy pillanat és hozok egy tányért neked. *A pult mögé sétál ahonnan Cassy a tányért vette elő és egyet magához vesz. Amint visszaér, leteszi a lány elé. *Csak nyugodtan, és add, elő mit szeretnél.
A hozzászólás írója (Dreyia Linkelstar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.14 18:27:38
//Dreyia, Zammiria, Ralas, Tse'Rel'La, Maydeleine//
*Ahogy a férfi megállítja ő is visszavesz a szövegből. Wagzal megemlítésénél elvigyorodik.*
-Előbb utóbb megérkezik ő is, nem az a lógós típus. Amúgy esetemben inkább rejtett testőr, hisz járkálhatok a lányokkal azonos területen és könnyebben előzhetek meg problémákat. Így a kellemes látvány párosul, a fegyelemmel és a biztonsággal. Bár rég nem vettem szoknyát így vicces lesz. *Zammi dicséretére elvigyorodik. *Inkább csak tapasztalt, de fejlődök. Köszi Zammi.
*Mosolyog a lányra. Majd nézi, ahogy Ralas a két lányhoz lép és az asztalhoz hívja. Rella csendesen és visszafogottan lép az asztalhoz. Ahogy azt is elismeri, hogy tud viselkedni, a pukedlinél felszalad a szemöldöke. Majd kérdőn néz Zammira, hogy ez most komoly? Majd feláll, és a lányhoz lép, nem épp kedvességből viszont nem is fenyegetve. A figyelme fegyvert keres a lánynál, de látható fegyvere nincs, így egy fokozattal visszavesz a szokásaiból. De fent tartja a rejtett fegyver lehetőségét. Viszont azt elveti, hogy támadni szeretne, hisz elég soványka és rendezetlen is. Miután a lehetőségeihez képest felméri a lányt, az asztalhoz lép és egy széket húz ki, hogy a lány arra ülhessen le. Ha leül, pontosabban miközben leül, esetleg a férfiak számára pofátlan vizsgálatot ejt meg, amin nők esetében teljesen hétköznapi. Finoman megfogja a balkezét, eközben a szabad kezével a csuklóján ellenőrzi a keze végighúzásával, hogy van e fegyver nála. Ezt a hátán fejezi, be miközben beszél hozzá.*
-Foglalj helyet köztünk, ha éhes vagy szedj, magadnak nyugodtan hisz a konyhán úgy hiszik, hogy két nő az orkoknak elegendő mennyiséget fogyasztanak reggelire. *Mosolyog rá, még akkor is, ha nem talált fegyverre utaló dudorokat.*Bemutatom a Sellő két tulajdonosát. Zammiria Rykoven asszony és Ralas Drayte úr. *A két jelzőnél fanyar mosolyt ejt meg az említett személyek felé. *A figyelmük most csak a tiéd.
*Csendesen ül le a lány mellé, és a zöldségből és a sajtból szedeget egy keveset a tányérjára. Majd sóhajtva áll fel. *Egy pillanat és hozok egy tányért neked. *A pult mögé sétál ahonnan Cassy a tányért vette elő és egyet magához vesz. Amint visszaér, leteszi a lány elé. *Csak nyugodtan, és add, elő mit szeretnél.
A hozzászólás írója (Dreyia Linkelstar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.14 18:27:38
788. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-14 17:13:37
Üzenet elküldve: 2019-04-14 17:13:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Darelld, Tse'Rel'la, Maydeleine//
*Darelld szavai nyomán megnyugszik, hogy nem azért érkezett, mert valamiféle eldugott mosogatnivalót talált a pult egy félreeső szegletében és feladatként rá akarja osztani, így egy őszintébb mosoly is felsejlik az arcán.*
-Hallja kisasszony, ha már ketten javasoljuk a teát, akkor azt már kár lenne nem elfogadni, ugyebár.*Mondja, közben figyeli, kezeiben tartja szorosan az álla alatt a bögrét, mintha bármelyik pillanatban ihatna belőle, ha rajta kapják esetlegesen a bámuláson, ezt meg is teszi. Szinte meg is feledkezik arról, hogy Darelld még mindig mellettük áll és figyel, persze ennél többet, minthogy jól megnézi a vele szemben helyet foglaló nőt, nem igazán láthat vagy tapasztalhat. Valamint még igazából ő sem tudja, mire lesz jó ez neki, de bízik benne, hogy a figyelmesség később többszörösen is megtérül majd valamilyen formában. Egyelőre nem igazán tud többet kideríteni a nőről, mint amennyit két szemével meg tud figyelni, bár ez is több a semminél. Mikor a nő megjegyzi, hogy milyen kedves neki a társasága, szinte automatikusan villantja a százkarátos mosolyt és jön is a válasz rá, azon nyomban.*
-Ez nagyon kedves köszönöm, mindig örömmel tölt el, ha egy ilyen bájos kisasszony társaságában lehetek.*A tea természetesen csupán teafűből készült, némi gyömbérrel és fahéjjal, de jó erős, élénkítő hatású.
Amint pedig Darelld elővezeti, hogy igazán beáll ő a pultba és ne aggódjon e miatt, még szereti is, kicsit megkönnyebbül, hiszen nem igazán szereti a gondolatot, hogy valakinek helyette kell dolgoznia. Főleg akkor nem, amikor ő maga is meg tudná tenni. Mivel a jelenlegi vendégeket már kiszolgálták, így nem érezte a késztetést, hogy száműzze magát a piás üveg rengetegbe, mint toronyőr, onnan szemlélve a benti teret. Persze nincs ellenére, csak ilyenkor mindig kell némi ébresztő ital, hogy lelkesedést és éberséget csempésszen a munka megkezdéséhez.*
//Dreyia, Zammiria, Ralas, Tse'Rel'La, Maydeleine//
*Ismét kortyol egyet a maradék teájából, mikor melléjük lép Ralas és a nő felé intézi szavait, hiszen végül is azért érkezett Rella, hogy találkozzon vele, bár Mady nem gondolta volna, hogy ilyen hamar felszabadul a főnök bokros teendői közepette.*
-Bemutatni? Természetesen.*Mondja, majd megigazgatja a haját, hiszen első gondolata, hogy munka érkezik, lehetséges, hogy a már bent lévő két mélységi hölgy szeretne egy masszázst vagy fürdőt igénybe venni, ne talán míg Ralas az egyikkel van elfoglalva, addig az ő gondjaira bízza a másikat. Feláll, közben elsétál a pulthoz és leteszi a poharát, megigazgatja a ruhája gyűrődéseit, hiszen az első benyomás nagyon fontos, akármiről is legyen szó. Azonban az, hogy egyszerre legyenek mind ugyan annál az asztalnál, némiképp furcsa számára, de bizonyára van értelme, amelyet hamarosan meg is tud majd, ha minden jól megy.
Mire odaér az asztalhoz, Rella már ott áll és szavak is szaladnak ki a száján, de ki is szaladnak a fülén, úgy, hogy értelmet nem társít hozzájuk, mivel észreveszi, hogy eggyel kevesebb lesz a szék, így egy közeli asztaltól áthoz magának egyet és leül Ralas egyik oldalára. Nem tudja a két nőt mire vélni, nem ismeri még csak látásból se őket, így csak bájosan mosolyog.*
-Üdvözlöm önöket, engedelmükkel csatlakoznék.*Ejti meg közben, nem szeretné természetesen a nő mondandóját félbeszakítani, így csak közepes hangerővel duruzsolja, két kezét az ölében nyugtatva hordozza tekintetét először az egyik, majd a másik mélységire. Fél szemmel azért Rellára sandít, látszik rajta, hogy kis szende és talán fél attól, hogy szemei bárkiével is összekapcsolódjon, talán ezt látta már korábban is, csak nem tűnt fel neki ennyire egyértelműen.*
~Illemtudó, legalább ezzel a résszel nem lesz baj.~*Gondolkodik magában, közben pedig rendületlenül mosolyog, de főleg a szemben ülőket tiszteli meg ezzel a tevékenységével.*
*Darelld szavai nyomán megnyugszik, hogy nem azért érkezett, mert valamiféle eldugott mosogatnivalót talált a pult egy félreeső szegletében és feladatként rá akarja osztani, így egy őszintébb mosoly is felsejlik az arcán.*
-Hallja kisasszony, ha már ketten javasoljuk a teát, akkor azt már kár lenne nem elfogadni, ugyebár.*Mondja, közben figyeli, kezeiben tartja szorosan az álla alatt a bögrét, mintha bármelyik pillanatban ihatna belőle, ha rajta kapják esetlegesen a bámuláson, ezt meg is teszi. Szinte meg is feledkezik arról, hogy Darelld még mindig mellettük áll és figyel, persze ennél többet, minthogy jól megnézi a vele szemben helyet foglaló nőt, nem igazán láthat vagy tapasztalhat. Valamint még igazából ő sem tudja, mire lesz jó ez neki, de bízik benne, hogy a figyelmesség később többszörösen is megtérül majd valamilyen formában. Egyelőre nem igazán tud többet kideríteni a nőről, mint amennyit két szemével meg tud figyelni, bár ez is több a semminél. Mikor a nő megjegyzi, hogy milyen kedves neki a társasága, szinte automatikusan villantja a százkarátos mosolyt és jön is a válasz rá, azon nyomban.*
-Ez nagyon kedves köszönöm, mindig örömmel tölt el, ha egy ilyen bájos kisasszony társaságában lehetek.*A tea természetesen csupán teafűből készült, némi gyömbérrel és fahéjjal, de jó erős, élénkítő hatású.
Amint pedig Darelld elővezeti, hogy igazán beáll ő a pultba és ne aggódjon e miatt, még szereti is, kicsit megkönnyebbül, hiszen nem igazán szereti a gondolatot, hogy valakinek helyette kell dolgoznia. Főleg akkor nem, amikor ő maga is meg tudná tenni. Mivel a jelenlegi vendégeket már kiszolgálták, így nem érezte a késztetést, hogy száműzze magát a piás üveg rengetegbe, mint toronyőr, onnan szemlélve a benti teret. Persze nincs ellenére, csak ilyenkor mindig kell némi ébresztő ital, hogy lelkesedést és éberséget csempésszen a munka megkezdéséhez.*
//Dreyia, Zammiria, Ralas, Tse'Rel'La, Maydeleine//
*Ismét kortyol egyet a maradék teájából, mikor melléjük lép Ralas és a nő felé intézi szavait, hiszen végül is azért érkezett Rella, hogy találkozzon vele, bár Mady nem gondolta volna, hogy ilyen hamar felszabadul a főnök bokros teendői közepette.*
-Bemutatni? Természetesen.*Mondja, majd megigazgatja a haját, hiszen első gondolata, hogy munka érkezik, lehetséges, hogy a már bent lévő két mélységi hölgy szeretne egy masszázst vagy fürdőt igénybe venni, ne talán míg Ralas az egyikkel van elfoglalva, addig az ő gondjaira bízza a másikat. Feláll, közben elsétál a pulthoz és leteszi a poharát, megigazgatja a ruhája gyűrődéseit, hiszen az első benyomás nagyon fontos, akármiről is legyen szó. Azonban az, hogy egyszerre legyenek mind ugyan annál az asztalnál, némiképp furcsa számára, de bizonyára van értelme, amelyet hamarosan meg is tud majd, ha minden jól megy.
Mire odaér az asztalhoz, Rella már ott áll és szavak is szaladnak ki a száján, de ki is szaladnak a fülén, úgy, hogy értelmet nem társít hozzájuk, mivel észreveszi, hogy eggyel kevesebb lesz a szék, így egy közeli asztaltól áthoz magának egyet és leül Ralas egyik oldalára. Nem tudja a két nőt mire vélni, nem ismeri még csak látásból se őket, így csak bájosan mosolyog.*
-Üdvözlöm önöket, engedelmükkel csatlakoznék.*Ejti meg közben, nem szeretné természetesen a nő mondandóját félbeszakítani, így csak közepes hangerővel duruzsolja, két kezét az ölében nyugtatva hordozza tekintetét először az egyik, majd a másik mélységire. Fél szemmel azért Rellára sandít, látszik rajta, hogy kis szende és talán fél attól, hogy szemei bárkiével is összekapcsolódjon, talán ezt látta már korábban is, csak nem tűnt fel neki ennyire egyértelműen.*
~Illemtudó, legalább ezzel a résszel nem lesz baj.~*Gondolkodik magában, közben pedig rendületlenül mosolyog, de főleg a szemben ülőket tiszteli meg ezzel a tevékenységével.*
787. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-14 16:45:10
Üzenet elküldve: 2019-04-14 16:45:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kikötő látképe//
*Fejére csapva távolodik el, szinte azonnal a lánytól, amint meghallja az elutasító választ. Kedvesen mosolyog csak rá, majd körbefuttatja tekintetét a csendes előtéren, s azért ajtókon, ablakokon.*
- Bocsáss meg, folyton elfelejtem. *Sóhajt fel suttogva, aztán bátorítólag bólint.* Figyelni fogok rá, tudom, mit ígértem. *Még mindig nem emeli fel a hangját, hiszen itt még a falnak is füle van.* Én sem akarok pletykát, tényleg ne haragudj. *Enyhül meg még jobban az arca, mint mindig, amikor a lányra néz. Társaságban könnyebben palástolja, legalábbis úgy érzi, amikor kettesben vannak, akkor más, akkor nehéz csupán üzlettársnak megmaradni.*
- Várj... *Mondja halkan.* Előbb más. Gyere! *Szélesedik a mosoly és kezével hívja a lányt, majd az imént bezárt ajtót halkan nyitja meg újra.* Ilyenkor ébred meg minden, még nem is láttuk. *Sóhajtja, s csillogó szemei mindvégig Zammirián függnek, akkor is, amikor már bántani kezdi a kintről beszűrődő félhomály.*
- Gyere sétáljunk egyet, jó a levegő. *Biccent, s bár kezét nyújtaná a lány felé, helyette inkább csak előrefelé mutat. Ha Zammiriának van kedve hozzá, akkor kilépnek, miután a fogasról kötényét odaadja a lánynak.*
- A partra... gyere... ilyet még nem láttál. *Függetlenül attól, hogy Zammiria kikötői lány, s Ralas is kikötői férfi, nem biztos, benne, hogy nem messze a kikötőtől, keskeny zöldövezet után kijutva az elhagyatott partra, Zammiria valaha is megvetette már a lábát.*
- Nemrégiben találtam. *Magyarázza lassú séta közben.* Senki sem jár ide, elhagyatott. Nekem az egyik kedvenc helyem, de még fentről sem nagyon látható, olyannyira kieső helyen van. *Mosolyog Zamra, s fejével a felső szintek szobái felé int.* Nem túl gyakran jutottam ki, de mikor tehettem kisétáltam, igaz... többnyire részeg voltam, így hajnalban még én sem láttam. *Titokzatos mosoly ül a szája szélére, s, ha eléggé eltávolodtak már mindentől, a hátuk mögött sem látszik annyira a távozáskor bezárt Sellő, hol Alfonz és Darelld vigyázó tekintetei még hajnalban is aktívak, a kezét nyújtja puhán a lánynak.*
- Itt talán már lehet, kedvesem. *Kacsint a lányra, de arca mást ígér, nem huncutságot és nem élvezeteket, pusztán érzelmet és odaadást, némi hiányérzetet egy nehéz nap után.* Szerintem nem bánod meg. *Fűzi hozzá ismét rejtélyesen.*
//A kikötő látképe//
*Fejére csapva távolodik el, szinte azonnal a lánytól, amint meghallja az elutasító választ. Kedvesen mosolyog csak rá, majd körbefuttatja tekintetét a csendes előtéren, s azért ajtókon, ablakokon.*
- Bocsáss meg, folyton elfelejtem. *Sóhajt fel suttogva, aztán bátorítólag bólint.* Figyelni fogok rá, tudom, mit ígértem. *Még mindig nem emeli fel a hangját, hiszen itt még a falnak is füle van.* Én sem akarok pletykát, tényleg ne haragudj. *Enyhül meg még jobban az arca, mint mindig, amikor a lányra néz. Társaságban könnyebben palástolja, legalábbis úgy érzi, amikor kettesben vannak, akkor más, akkor nehéz csupán üzlettársnak megmaradni.*
- Várj... *Mondja halkan.* Előbb más. Gyere! *Szélesedik a mosoly és kezével hívja a lányt, majd az imént bezárt ajtót halkan nyitja meg újra.* Ilyenkor ébred meg minden, még nem is láttuk. *Sóhajtja, s csillogó szemei mindvégig Zammirián függnek, akkor is, amikor már bántani kezdi a kintről beszűrődő félhomály.*
- Gyere sétáljunk egyet, jó a levegő. *Biccent, s bár kezét nyújtaná a lány felé, helyette inkább csak előrefelé mutat. Ha Zammiriának van kedve hozzá, akkor kilépnek, miután a fogasról kötényét odaadja a lánynak.*
- A partra... gyere... ilyet még nem láttál. *Függetlenül attól, hogy Zammiria kikötői lány, s Ralas is kikötői férfi, nem biztos, benne, hogy nem messze a kikötőtől, keskeny zöldövezet után kijutva az elhagyatott partra, Zammiria valaha is megvetette már a lábát.*
- Nemrégiben találtam. *Magyarázza lassú séta közben.* Senki sem jár ide, elhagyatott. Nekem az egyik kedvenc helyem, de még fentről sem nagyon látható, olyannyira kieső helyen van. *Mosolyog Zamra, s fejével a felső szintek szobái felé int.* Nem túl gyakran jutottam ki, de mikor tehettem kisétáltam, igaz... többnyire részeg voltam, így hajnalban még én sem láttam. *Titokzatos mosoly ül a szája szélére, s, ha eléggé eltávolodtak már mindentől, a hátuk mögött sem látszik annyira a távozáskor bezárt Sellő, hol Alfonz és Darelld vigyázó tekintetei még hajnalban is aktívak, a kezét nyújtja puhán a lánynak.*
- Itt talán már lehet, kedvesem. *Kacsint a lányra, de arca mást ígér, nem huncutságot és nem élvezeteket, pusztán érzelmet és odaadást, némi hiányérzetet egy nehéz nap után.* Szerintem nem bánod meg. *Fűzi hozzá ismét rejtélyesen.*
786. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-14 16:23:44
Üzenet elküldve: 2019-04-14 16:23:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Darelld, Tse'Rel'la, Maydeleine//
* Látszólag jól esnek a szavak a lánynak, aki kicsit bátrabban mosolyog el beszélgetőpartnerének füle mellé bámulva. A kacsintást nem látja, de azért szívét megmelengeti ez a kedvesség. El is veszi a poharat, bár még nem kortyol bele, de a monológ végére már így tesz. *
- Valóban pazarlás lenne veszni hagyni. Nagyon szépen köszönöm. * Suttogja kedvesen, és azon gondolkodik, hogy mitől lehet olyan különleges ez a tea. Tekintve, hogy mivel foglalkoznak itt a lányok, van egy sejtése, és ha valóban azt issza, amit gondol, akkor még hálásabb lehet. A férfi kérdésére bólint, és ismét egy barátságos mosollyal válaszol. *
- Hiszen mondtam, hogy nem zavar a várakozás. Főleg, ha ilyen kellemes társaságban tölthetem. * Biccent Maydeleine, és Darelld felé is hálásan. * De ha egyedül ülnék is, akkor se lenne semmi problémám. Megértem az elfoglaltság súlyát, és azt is, hogy milyen nehéz lehet egy ilyen helyet elvezetni. * Teszi hozzá, ahogy újabbat kortyol a teából. Üres gyomra, és kiszáradt teste egyaránt hálás annak, hogy valami folyadék kerül a szervezetébe, ráadásul még meleg is, ami átmelegíti a lányt. Maga sem tudja, hogy bujkáló ellenszenvet vél kicsengeni a férfi szavaiból, vagy csak a stílusa ilyen nyers. *
//Dreyia, Zammiria, Ralas, Tse'Rel'La, Maydeleine//
* Azonban hamarosan hozzájuk sétál a hely tulajdonosa, akivel nem olyan régóta tervez találkozni, mégis izgatottan várta már a pillanatot. Végignézi a férfit, persze neki sem néz a szemébe, és ártatlan tekintettel szemléli az ajkait. Puhának tűnnek, és finomnak. *
- Köszönöm, hogy időt szakított rám. * Kel fel a helyéről, és pukedlizik egyet a tisztelet jeleként.* Természetesen máris csatlakozom.
* Biztosítja a férfit, amikor eljön a pillanat, amire annyira várt. Pironkodva, és kecses járást erőltetve magára indul meg. Menet közben a ruháját igazgatja, hogy a lehető legelőnyösebb módon jelenhessen meg, bár ez halva született ötlet. Amúgy sem egy kifinomult, szép darab amit visel, és a tengeren töltött idő, meg a korábbi utcában alvás se tett vele sok jót. Koszos is, szakadt is, és néhány helyen csimbókos is, de nem tud vele mit csinálni. Ételre sincs pénze, hát még új ruhákra. *
- Szép napot kívánok. * Mosolyog mindenkire amikor az asztalhoz ér. Itt is bemutat egy pukedlizést, és végignézi a jelenlévőket. Bár senkinek nem néz a szemébe, mégis igyekszik elbűvölő, és bájos lenni. Haját is eligazgatja, ami a pukedlizések közben már nem úgy áll, ahogy szeretné, és türelmesen mosolyogva vár, amíg ismét hellyel nem kínálják. Nem tudja, hogy hova ülhet le, és hova nem, ezért célszerűen tartja, ha először hagyja, hogy megnézzék, mint egy árucikket. Ha szebb ruhácskában lenne, még perdülne is néhányat a sarka körül. *
* Látszólag jól esnek a szavak a lánynak, aki kicsit bátrabban mosolyog el beszélgetőpartnerének füle mellé bámulva. A kacsintást nem látja, de azért szívét megmelengeti ez a kedvesség. El is veszi a poharat, bár még nem kortyol bele, de a monológ végére már így tesz. *
- Valóban pazarlás lenne veszni hagyni. Nagyon szépen köszönöm. * Suttogja kedvesen, és azon gondolkodik, hogy mitől lehet olyan különleges ez a tea. Tekintve, hogy mivel foglalkoznak itt a lányok, van egy sejtése, és ha valóban azt issza, amit gondol, akkor még hálásabb lehet. A férfi kérdésére bólint, és ismét egy barátságos mosollyal válaszol. *
- Hiszen mondtam, hogy nem zavar a várakozás. Főleg, ha ilyen kellemes társaságban tölthetem. * Biccent Maydeleine, és Darelld felé is hálásan. * De ha egyedül ülnék is, akkor se lenne semmi problémám. Megértem az elfoglaltság súlyát, és azt is, hogy milyen nehéz lehet egy ilyen helyet elvezetni. * Teszi hozzá, ahogy újabbat kortyol a teából. Üres gyomra, és kiszáradt teste egyaránt hálás annak, hogy valami folyadék kerül a szervezetébe, ráadásul még meleg is, ami átmelegíti a lányt. Maga sem tudja, hogy bujkáló ellenszenvet vél kicsengeni a férfi szavaiból, vagy csak a stílusa ilyen nyers. *
//Dreyia, Zammiria, Ralas, Tse'Rel'La, Maydeleine//
* Azonban hamarosan hozzájuk sétál a hely tulajdonosa, akivel nem olyan régóta tervez találkozni, mégis izgatottan várta már a pillanatot. Végignézi a férfit, persze neki sem néz a szemébe, és ártatlan tekintettel szemléli az ajkait. Puhának tűnnek, és finomnak. *
- Köszönöm, hogy időt szakított rám. * Kel fel a helyéről, és pukedlizik egyet a tisztelet jeleként.* Természetesen máris csatlakozom.
* Biztosítja a férfit, amikor eljön a pillanat, amire annyira várt. Pironkodva, és kecses járást erőltetve magára indul meg. Menet közben a ruháját igazgatja, hogy a lehető legelőnyösebb módon jelenhessen meg, bár ez halva született ötlet. Amúgy sem egy kifinomult, szép darab amit visel, és a tengeren töltött idő, meg a korábbi utcában alvás se tett vele sok jót. Koszos is, szakadt is, és néhány helyen csimbókos is, de nem tud vele mit csinálni. Ételre sincs pénze, hát még új ruhákra. *
- Szép napot kívánok. * Mosolyog mindenkire amikor az asztalhoz ér. Itt is bemutat egy pukedlizést, és végignézi a jelenlévőket. Bár senkinek nem néz a szemébe, mégis igyekszik elbűvölő, és bájos lenni. Haját is eligazgatja, ami a pukedlizések közben már nem úgy áll, ahogy szeretné, és türelmesen mosolyogva vár, amíg ismét hellyel nem kínálják. Nem tudja, hogy hova ülhet le, és hova nem, ezért célszerűen tartja, ha először hagyja, hogy megnézzék, mint egy árucikket. Ha szebb ruhácskában lenne, még perdülne is néhányat a sarka körül. *
785. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-14 15:02:07
Üzenet elküldve: 2019-04-14 15:02:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kikötő látképe//
*A pult fölé hajolva nézi a bevételi könyvet és csendesen jegyzetel saját könyvébe. Bal kezében a lúdtoll, a jobb pedig a papírok mellett pihen. A személyzet elvonuló tagjaitól elköszön fél figyelemmel, eléggé elmerül a számok világában. Ralas hangjára emeli fel a fejét, és néz felé csendes mosollyal.*
- Igen.
*Az ölelés kísérletét felfedezve viszont megkomolyodik az arca, megkísérli megállítani. Szinte csak leheli a szavakat.*
- Ne itt…
*Lehet, hogy úgy tűnik, egyedül vannak, ám mégis nyílt színen. A személyzet egy része az emeleten lakik, és könnyen akadhatnak kémek vagy legalább kíváncsiak a soraikban. Vagy egyszerűen csak visszatéved valaki akaratlanul. Ha szárnyra is kelt már a pletyka róluk, mindaddig mondhatják érthető szóbeszédnek egy ellenkező nemű vezetővel való szoros kapcsolattartás hozadékaként, míg nem kezdenek nyíltan annak megfelelően viselkedni. Az pedig, hogy esetleg vannak árulkodó gesztusaik, magyarázható látens vonzalommal. Mert az tagadhatatlan, hogy mindig érzékeli, Ralas mikor bukkan fel és milyen távol van tőle. Még az imént is, mikor az ajtót zárta. Megérezte, ahogy az utolsó alkalmazott is lement a színről, pedig nem oda koncentrált, mégis megváltozott számára a terem hangulata. Kérdőn emeli fel a szemöldökét a sejtelmességre, de elteszi a bevételi könyvet, a magáét pedig magához veszi egy gyertyával a pult alól. Bár neki nincs rá igazán szüksége.*
- Nagyon titokzatosan hangzik.
*Somolyog. Azonban a férfi szobájának említésére megint komolyabbá válik. Halkan és puhán szól. Sajnálkozva.*
- Ralas… nem mehetek be a szobádba csak úgy éjjel. És te sem az enyémbe. Legalábbis… sok időre nem. Sokan vannak a házban.
//A kikötő látképe//
*A pult fölé hajolva nézi a bevételi könyvet és csendesen jegyzetel saját könyvébe. Bal kezében a lúdtoll, a jobb pedig a papírok mellett pihen. A személyzet elvonuló tagjaitól elköszön fél figyelemmel, eléggé elmerül a számok világában. Ralas hangjára emeli fel a fejét, és néz felé csendes mosollyal.*
- Igen.
*Az ölelés kísérletét felfedezve viszont megkomolyodik az arca, megkísérli megállítani. Szinte csak leheli a szavakat.*
- Ne itt…
*Lehet, hogy úgy tűnik, egyedül vannak, ám mégis nyílt színen. A személyzet egy része az emeleten lakik, és könnyen akadhatnak kémek vagy legalább kíváncsiak a soraikban. Vagy egyszerűen csak visszatéved valaki akaratlanul. Ha szárnyra is kelt már a pletyka róluk, mindaddig mondhatják érthető szóbeszédnek egy ellenkező nemű vezetővel való szoros kapcsolattartás hozadékaként, míg nem kezdenek nyíltan annak megfelelően viselkedni. Az pedig, hogy esetleg vannak árulkodó gesztusaik, magyarázható látens vonzalommal. Mert az tagadhatatlan, hogy mindig érzékeli, Ralas mikor bukkan fel és milyen távol van tőle. Még az imént is, mikor az ajtót zárta. Megérezte, ahogy az utolsó alkalmazott is lement a színről, pedig nem oda koncentrált, mégis megváltozott számára a terem hangulata. Kérdőn emeli fel a szemöldökét a sejtelmességre, de elteszi a bevételi könyvet, a magáét pedig magához veszi egy gyertyával a pult alól. Bár neki nincs rá igazán szüksége.*
- Nagyon titokzatosan hangzik.
*Somolyog. Azonban a férfi szobájának említésére megint komolyabbá válik. Halkan és puhán szól. Sajnálkozva.*
- Ralas… nem mehetek be a szobádba csak úgy éjjel. És te sem az enyémbe. Legalábbis… sok időre nem. Sokan vannak a házban.
784. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-14 14:37:44
Üzenet elküldve: 2019-04-14 14:37:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kikötő látképe//
*Ez a nap is legalább olyan hosszúra nyúlt, mint az összes többi. A személyzet és maga Ralas nyúzott arca, az utolsó elfogyasztott pohárka ital, egy csendes szemlélődés a takarítás után, mint méltó zárása egy jól sikerült estének. A nap ébredőben már a hullámzó tenger horizontja mögött, első vékony sugarai még csak tojássárgára festve nyúlnak el a víz felszínén. Csend van. Néha olykor sirályok süvítő hangja szól, de most még a szél sem borzol semmit a tájon. A munkások még alszanak talán, néhányan csak most botladoznak haza a Sellőből és a környező ivóból, majd nyugovóra térnek. Halkan kattan a kulcs a zárban, s Ralas kedves mosollyal néz Zammiriára.*
- Nehéz éjszaka volt. Most van egy pár óránk. *Sóhajt fel, tekintve, hogy csak ketten vannak, mindenki más elment, így alkalom nyílik egy lágy ölelésre is.*
- Ügyesek voltunk, ma is. *Sóhajt fel ismét, majd a lépcső felé tekint.*
- Mutatni szeretnék neked valamit, gyere.
*Int fejével az emelet felé.* Hozz magaddal gyertyát is, én is viszek egyet, találsz a pult alatt. *Ő maga már vett egyet, ami ott is van a kezében.*
- Majd a folyosói, fali gyertyákon meggyújtjuk őket. A szobámban lesz üvegbúra is, szükség lesz rá. *Mosolyog a lányra, majd elindul, s ha Zammiria követi, a lépcső felé veszi az irányt.*
//A kikötő látképe//
*Ez a nap is legalább olyan hosszúra nyúlt, mint az összes többi. A személyzet és maga Ralas nyúzott arca, az utolsó elfogyasztott pohárka ital, egy csendes szemlélődés a takarítás után, mint méltó zárása egy jól sikerült estének. A nap ébredőben már a hullámzó tenger horizontja mögött, első vékony sugarai még csak tojássárgára festve nyúlnak el a víz felszínén. Csend van. Néha olykor sirályok süvítő hangja szól, de most még a szél sem borzol semmit a tájon. A munkások még alszanak talán, néhányan csak most botladoznak haza a Sellőből és a környező ivóból, majd nyugovóra térnek. Halkan kattan a kulcs a zárban, s Ralas kedves mosollyal néz Zammiriára.*
- Nehéz éjszaka volt. Most van egy pár óránk. *Sóhajt fel, tekintve, hogy csak ketten vannak, mindenki más elment, így alkalom nyílik egy lágy ölelésre is.*
- Ügyesek voltunk, ma is. *Sóhajt fel ismét, majd a lépcső felé tekint.*
- Mutatni szeretnék neked valamit, gyere.
*Int fejével az emelet felé.* Hozz magaddal gyertyát is, én is viszek egyet, találsz a pult alatt. *Ő maga már vett egyet, ami ott is van a kezében.*
- Majd a folyosói, fali gyertyákon meggyújtjuk őket. A szobámban lesz üvegbúra is, szükség lesz rá. *Mosolyog a lányra, majd elindul, s ha Zammiria követi, a lépcső felé veszi az irányt.*
783. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-14 14:24:52
Üzenet elküldve: 2019-04-14 14:24:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A Sellő előterében//
//Dreyia, Zammiria, Ralas, Tse'Rel'La, Maydeleine//
*Szerencsére könnyedén túllépnek a státuszkérdésen közös állásponttal, Dreyia együttműködésében sem csalódik. Mosolya még melegebbé válik.*
- A gyors döntéseknek is megvan a helye.
*Amint a szó a jelen nem lévő zsoldosra terelődik, Ralas egy kicsit különösnek kezd tűnni számára. Egy elejtett megjegyzésig ugyan nem tűnik fel neki, de talán van valami a szavai mögött. Túl közeli még az éjszaka sérelme, amit igazán nem oldottak fel, hiszen szinte azonnal elváltak egymástól. Sok még a kétely közöttük, s nem csak egymás, hanem önmaguk iránt is. Nehéz lesz megtalálni a kellő egyensúlyt minden téren, ám most ennek a terhét egyelőre félreteszi, a legtöbb dolog úgyis csak időt igényel, hogy kiforrhasson.*
- Meglátjuk, hogy érzi majd itt magát, miként tud beilleszkedni. Jó harcos és megbízható testőrnek tartom. Jobb, hogy többen vannak, így nem egy személyre hárul a feladat minden nyűgje, és pihenni, változatosabban dolgozni is tudnak. Személyi védelemre elsősorban akkor lehet szükség, ha tárgyalni megyünk, főként házon kívül. De a Sellő védelme is fontos, hogy jól szervezett legyen.
*Egyelőre ezt a témát lezárják, a reggelit befejezik, s továbblépnek a következő személyzeti kérdésre. Enyhe mosollyal várakozik, míg Ralas intézkedik, kímélve Dreyiát is a kiadós reggeli után. A gyorsan felvázolt tudnivalókat figyelmesen meghallgatja, s megjegyzi mindkét nőről, majd feléjük tekintve várja, hogy megérkezzenek.*
//Dreyia, Zammiria, Ralas, Tse'Rel'La, Maydeleine//
*Szerencsére könnyedén túllépnek a státuszkérdésen közös állásponttal, Dreyia együttműködésében sem csalódik. Mosolya még melegebbé válik.*
- A gyors döntéseknek is megvan a helye.
*Amint a szó a jelen nem lévő zsoldosra terelődik, Ralas egy kicsit különösnek kezd tűnni számára. Egy elejtett megjegyzésig ugyan nem tűnik fel neki, de talán van valami a szavai mögött. Túl közeli még az éjszaka sérelme, amit igazán nem oldottak fel, hiszen szinte azonnal elváltak egymástól. Sok még a kétely közöttük, s nem csak egymás, hanem önmaguk iránt is. Nehéz lesz megtalálni a kellő egyensúlyt minden téren, ám most ennek a terhét egyelőre félreteszi, a legtöbb dolog úgyis csak időt igényel, hogy kiforrhasson.*
- Meglátjuk, hogy érzi majd itt magát, miként tud beilleszkedni. Jó harcos és megbízható testőrnek tartom. Jobb, hogy többen vannak, így nem egy személyre hárul a feladat minden nyűgje, és pihenni, változatosabban dolgozni is tudnak. Személyi védelemre elsősorban akkor lehet szükség, ha tárgyalni megyünk, főként házon kívül. De a Sellő védelme is fontos, hogy jól szervezett legyen.
*Egyelőre ezt a témát lezárják, a reggelit befejezik, s továbblépnek a következő személyzeti kérdésre. Enyhe mosollyal várakozik, míg Ralas intézkedik, kímélve Dreyiát is a kiadós reggeli után. A gyorsan felvázolt tudnivalókat figyelmesen meghallgatja, s megjegyzi mindkét nőről, majd feléjük tekintve várja, hogy megérkezzenek.*
782. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-14 13:57:30
Üzenet elküldve: 2019-04-14 13:57:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vacsora//
//Zárás//
*A beszélgetés nem nyúlik túl hosszúra. Ralas már kezdi azt gondolni, hogy valójában nagyon is vele van a baj. Meglepetten dől hátra, mikor a lány közli, hogy pihenni térne. Persze, legalább a szobájába, amit Alfonz előkészített neki és nem az ajtón távozik. Akár ezt is lehetne pozitívumnak tekinteni és Ralas így is tesz. Magában eldönti, hogy fejét, s állát felszegi, csak a Sellő jövőjével foglalkozik. Ez persze már erősen nem csak álom, hanem egyben cél is. Elégedettséget és némi szorongást érez.*
- Persze. Megértem. Jó éjszakát! És még egyszer elnézést. *Szól bátortalanul utána, aztán csak néz maga elé csendesen. Ideje volna takarítani, vagy legalább körbenézni, hogy milyen dolgok vannak még hátra. Vagy meginni egy felest. Igen. Talán az lenne a legjobb. Szótlan üldögél tovább, majd rendel magának.*
//Vacsora//
//Zárás//
*A beszélgetés nem nyúlik túl hosszúra. Ralas már kezdi azt gondolni, hogy valójában nagyon is vele van a baj. Meglepetten dől hátra, mikor a lány közli, hogy pihenni térne. Persze, legalább a szobájába, amit Alfonz előkészített neki és nem az ajtón távozik. Akár ezt is lehetne pozitívumnak tekinteni és Ralas így is tesz. Magában eldönti, hogy fejét, s állát felszegi, csak a Sellő jövőjével foglalkozik. Ez persze már erősen nem csak álom, hanem egyben cél is. Elégedettséget és némi szorongást érez.*
- Persze. Megértem. Jó éjszakát! És még egyszer elnézést. *Szól bátortalanul utána, aztán csak néz maga elé csendesen. Ideje volna takarítani, vagy legalább körbenézni, hogy milyen dolgok vannak még hátra. Vagy meginni egy felest. Igen. Talán az lenne a legjobb. Szótlan üldögél tovább, majd rendel magának.*
781. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-04-14 13:36:36
Üzenet elküldve: 2019-04-14 13:36:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zárás//
*Úgy tűnik Hytia túl sokat ivott és nem evett eleget, mert már kezdi eléggé kótyagosnak érezni magát. Ez nem akadályozza meg abban, hogy időnként miközben hallgatja a férfit újra kortyolgasson, mikor éppen nem az asztalon lévő evőeszközöket piszkálgatja. Enyhén szédül is már, és Ralas hangját is csak tompán, kissé összemosódottan hallja már csak.*
- Ühüm.
*Mondja unottan, közben pedig felkönyököl az asztalra. Ahelyett, hogy az alkoholtól felélénkülne inkább elálmosodik.*
- Inkább lepihenek.
*Feleli egyszerűen, és kissé bizonytalanul feláll, hogy visszatérjen a szobájába.*
//Zárás//
*Úgy tűnik Hytia túl sokat ivott és nem evett eleget, mert már kezdi eléggé kótyagosnak érezni magát. Ez nem akadályozza meg abban, hogy időnként miközben hallgatja a férfit újra kortyolgasson, mikor éppen nem az asztalon lévő evőeszközöket piszkálgatja. Enyhén szédül is már, és Ralas hangját is csak tompán, kissé összemosódottan hallja már csak.*
- Ühüm.
*Mondja unottan, közben pedig felkönyököl az asztalra. Ahelyett, hogy az alkoholtól felélénkülne inkább elálmosodik.*
- Inkább lepihenek.
*Feleli egyszerűen, és kissé bizonytalanul feláll, hogy visszatérjen a szobájába.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5204-5223