Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 5 (81. - 100. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
100. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2017-09-06 11:25:12
Üzenet elküldve: 2017-09-06 11:25:12
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//Sellőháztűznézőben//
*A "kikötői béketárgyalások" említése megint hangos derültséget okoz. Úgy tűnik, a csapat is járatos a regionális politikában annyira, hogy értékeljék a viccet.*
-Nőt éppen találhatsz, de ennél jobbat... *A gnóm eddig bírja nevetés nélkül. Az ork rákontráz.*
-Na mit szólsz? Beszámítom az italokat, úgy már nem is lennék olyan drága. Olyan élményben lesz részed... csoda, ha túléled! *A nő felkacag, hogy a pult mögött a polcon összerezzennek a poharak.
A "meló" említésére érdeklődés csillan a szemükben, aztán ahogy hallgatják tovább a férfit, mindenki egy kicsit komolyabb lesz és hátra is dőlnek, mintha távolabb akarnának kerülni az új ismerőstől. A kérdéseire össze is néznek, aztán megint az ork nő válaszol, de most már minden vidámság nélkül, alaposan megrágva minden szót.*
-Aha, vannak. Patkányok is, meg Vihar Fiai is. Ha a Patkányokhoz szegődnél el, a Lakónegyedben találod a régi Kereskedő Palotát. Most már csak Palotaként emlegetik. Ha ott érdeklődsz, majd útba igazítanak. A Vihar Fiait meg, nos, őket a dokkok környékén találod. Artheniori érdekeltségek... erről semmit sem tudok.
*Ezután távolságtartó mozdulattal dől hátra és kortyol az italából, aztán némán figyeli a férfit.*
*A "kikötői béketárgyalások" említése megint hangos derültséget okoz. Úgy tűnik, a csapat is járatos a regionális politikában annyira, hogy értékeljék a viccet.*
-Nőt éppen találhatsz, de ennél jobbat... *A gnóm eddig bírja nevetés nélkül. Az ork rákontráz.*
-Na mit szólsz? Beszámítom az italokat, úgy már nem is lennék olyan drága. Olyan élményben lesz részed... csoda, ha túléled! *A nő felkacag, hogy a pult mögött a polcon összerezzennek a poharak.
A "meló" említésére érdeklődés csillan a szemükben, aztán ahogy hallgatják tovább a férfit, mindenki egy kicsit komolyabb lesz és hátra is dőlnek, mintha távolabb akarnának kerülni az új ismerőstől. A kérdéseire össze is néznek, aztán megint az ork nő válaszol, de most már minden vidámság nélkül, alaposan megrágva minden szót.*
-Aha, vannak. Patkányok is, meg Vihar Fiai is. Ha a Patkányokhoz szegődnél el, a Lakónegyedben találod a régi Kereskedő Palotát. Most már csak Palotaként emlegetik. Ha ott érdeklődsz, majd útba igazítanak. A Vihar Fiait meg, nos, őket a dokkok környékén találod. Artheniori érdekeltségek... erről semmit sem tudok.
*Ezután távolságtartó mozdulattal dől hátra és kortyol az italából, aztán némán figyeli a férfit.*
99. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2017-09-03 18:28:02
Üzenet elküldve: 2017-09-03 18:28:02
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
//Sellőháztűznézőben//
*Nem is olyan nehéz beilleszkedni itt. Gyakorlatilag ugyanaz, mint a fogadóban, csak itt megvernek és megkéselnek, ha elszúrod. Tehát olyan, mint odahaza, csak izgalmasabb, tehát jobb.*
- Még szép, hogy az vagyok, jöttem a kikötői béketárgyalásokra. Csak amíg azok nincsenek, addig néhány évtizedet eltöltök itt, jól érzem magam, és alkalmi munkákat teljesítek.
*Még el is vigyorodik, ahogy mondja, nem sikerül komolyságot erőltetnie. Kikötői béketárgyalások, az... Ha valaha egyesülés lesz, ott vér és vas lesz az úr, nem tinta és papír. Amikor viccelődésre kerül a sor, ő maga is jót röhög, majd a hátsó rész felé biccent a fejével.*
- Akinek ilyen magas elvárásai vannak, az is találhat itt magának nőt a mendemondák szerint, vagy tévednék? Még sosem jártam itt, megvallom őszintén, de a kikötő legjobb szajháiról beszélnek. Igaz ez?
*Nem egészen biztos benne, akar-e itt prostituáltakkal foglalkozni, vagy milyen következményei lennének annak, ha az egyiket felnyitná, de ha tényleg olyan jók, majd vet rájuk egy pillantást. Valamikor.*
- És mi a véleményetek, ha melót akarnék, kinél lenne érdemes kezdenem? Annyi nevet hallani itt össze meg vissza, hogy pfuh *szájával fújtat egyet* Én meg mindig nagyon pocsék voltam az ilyen nevek megjegyzésében. Ott vannak a... *kézfejével lassan körözni kezd, és ráncolja a homlokát ezerrel, majd halkabbra veszi a hangját, nehogy bárkit megsértsen a környezetükben* Az... egerek? Patkányok? Valahogy így... És akkor van, aki nem szereti őket, vagy hogy, a... *megint köröz néhányat a levegőben, lássák, hogy kitartóan próbálkozik* Vihar fiai? Létezik ilyen? Meg ott az a banda, az artheniori érdekeltségekkel, akiknek az a nő a vezére, a... a... *kitartó kézfejkörözés, de ezúttal sajnálatos módon hiába* Rendben, feladom, segítsetek már ki kérlek, hülye vagyok én a nevekhez.
*Nem is olyan nehéz beilleszkedni itt. Gyakorlatilag ugyanaz, mint a fogadóban, csak itt megvernek és megkéselnek, ha elszúrod. Tehát olyan, mint odahaza, csak izgalmasabb, tehát jobb.*
- Még szép, hogy az vagyok, jöttem a kikötői béketárgyalásokra. Csak amíg azok nincsenek, addig néhány évtizedet eltöltök itt, jól érzem magam, és alkalmi munkákat teljesítek.
*Még el is vigyorodik, ahogy mondja, nem sikerül komolyságot erőltetnie. Kikötői béketárgyalások, az... Ha valaha egyesülés lesz, ott vér és vas lesz az úr, nem tinta és papír. Amikor viccelődésre kerül a sor, ő maga is jót röhög, majd a hátsó rész felé biccent a fejével.*
- Akinek ilyen magas elvárásai vannak, az is találhat itt magának nőt a mendemondák szerint, vagy tévednék? Még sosem jártam itt, megvallom őszintén, de a kikötő legjobb szajháiról beszélnek. Igaz ez?
*Nem egészen biztos benne, akar-e itt prostituáltakkal foglalkozni, vagy milyen következményei lennének annak, ha az egyiket felnyitná, de ha tényleg olyan jók, majd vet rájuk egy pillantást. Valamikor.*
- És mi a véleményetek, ha melót akarnék, kinél lenne érdemes kezdenem? Annyi nevet hallani itt össze meg vissza, hogy pfuh *szájával fújtat egyet* Én meg mindig nagyon pocsék voltam az ilyen nevek megjegyzésében. Ott vannak a... *kézfejével lassan körözni kezd, és ráncolja a homlokát ezerrel, majd halkabbra veszi a hangját, nehogy bárkit megsértsen a környezetükben* Az... egerek? Patkányok? Valahogy így... És akkor van, aki nem szereti őket, vagy hogy, a... *megint köröz néhányat a levegőben, lássák, hogy kitartóan próbálkozik* Vihar fiai? Létezik ilyen? Meg ott az a banda, az artheniori érdekeltségekkel, akiknek az a nő a vezére, a... a... *kitartó kézfejkörözés, de ezúttal sajnálatos módon hiába* Rendben, feladom, segítsetek már ki kérlek, hülye vagyok én a nevekhez.
98. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2017-09-01 09:08:26
Üzenet elküldve: 2017-09-01 09:08:26
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//Sellőháztűznézőben//
*Az italrendelés osztatlan tetszést arat. "Ez a beszéd" és "ha hülye is vagy, Te vagy a mi emberünk" felkiáltások röpködnek föl és az ork nő is elneveti magát.*
-Te valami diplomata vagy, he? *Tréfál, hallatszik a hangján. A megalapozott jó hangulatban aztán már a sellős viccet is kedélyes röhögés fogadja. Így az együttérzés sem késik, ha kissé felületes is.*
-Az kemény. Sajnálom.
-Bizony, van ilyen. De fel a fejjel! Igyál Te is egyet velünk, rögtön jobb kedved lesz!
*Így aztán együtt emelkedhetnek a poharak és a hangulat is. A kérdésre mindenki az ork nőre néz, aki egy pillanatig révetegen nézi Lorewet, mint aki azt fontolgatja, mennyit mondjon el a másiknak. Valóban ez történik. Aztán így szól.*
-Végeztünk egy munkával, a megbízó pedig rendesen fizetett és olyan elégedett volt, hogy kilátásba helyezte a hosszú távú együttműködést. Mi kell még a boldogsághoz?
-Egy jó nő? *Így az ember férfi, amire az ork nő nem késik a riposzttal.*
-Itt vagyok én, az nem elég? *Az egész társaság röhög, még az addig csendes sötételf is hangos tetszésnyilvánításra ragadtatja magát.*
*Az italrendelés osztatlan tetszést arat. "Ez a beszéd" és "ha hülye is vagy, Te vagy a mi emberünk" felkiáltások röpködnek föl és az ork nő is elneveti magát.*
-Te valami diplomata vagy, he? *Tréfál, hallatszik a hangján. A megalapozott jó hangulatban aztán már a sellős viccet is kedélyes röhögés fogadja. Így az együttérzés sem késik, ha kissé felületes is.*
-Az kemény. Sajnálom.
-Bizony, van ilyen. De fel a fejjel! Igyál Te is egyet velünk, rögtön jobb kedved lesz!
*Így aztán együtt emelkedhetnek a poharak és a hangulat is. A kérdésre mindenki az ork nőre néz, aki egy pillanatig révetegen nézi Lorewet, mint aki azt fontolgatja, mennyit mondjon el a másiknak. Valóban ez történik. Aztán így szól.*
-Végeztünk egy munkával, a megbízó pedig rendesen fizetett és olyan elégedett volt, hogy kilátásba helyezte a hosszú távú együttműködést. Mi kell még a boldogsághoz?
-Egy jó nő? *Így az ember férfi, amire az ork nő nem késik a riposzttal.*
-Itt vagyok én, az nem elég? *Az egész társaság röhög, még az addig csendes sötételf is hangos tetszésnyilvánításra ragadtatja magát.*
97. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2017-08-29 01:52:45
Üzenet elküldve: 2017-08-29 01:52:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
//Sellőháztűznézőben//
*Ezt egyfajta megegyezésnek fogja fel. A maga részéről az sem volna sokkal rosszabb, ha nem beszélhetne, sok felesleges hazugságtól kímélné meg magát, de egyrészt elveszítené a beszélgetés irányításának lehetőségét, másrészt alkoholt inni és csendben maradni kész tökön rúgás. Oda is inti magához a legközelebbi felszolgálót, hogy mindenki elmondhassa neki, ami a szívét nyomja, lehetőleg főként és elsődlegesen italtéren:*
- Két italt mindenkinek, amit csak szeretnének, a vendégeim *majd ha mindenki elmondta szíve alkoholválasztottját, Lorew is hozzáteszi a magáét* Magam abból a sellővérből kérek, amit úgy dicsérnek.
*Persze nem azért, mert annyira adna mások véleményére, egészen más mozgatja a fantáziáját, amit közkinccsé is tesz, amint a felszolgáló elvonult, hogy legközelebb az italokkal térjen vissza.*
- Most legalább megtudjuk, hol tartják a sellőket *még a kezeit is összedörzsölné, ha aztán nem jutna eszébe, hogy azt a bizonyos sellővért bizonyára jó előre palackozták (arra egyébként véletlenül sem gondol, hogy a sellővér, mint olyan, csak egy hangzatos név valami borra).*
- Elnézést, hogy csak így idepofátlankodtam, csak már hiányzott a társaság. Volt két cimborám, de... az egyiket vérbe fagyva találtam meg nemrég, és azóta a másikról se hallottam, szóval... Ha rövid és tömör akarok lenni, eléggé magamra maradtam.
*Ezzel jöttét megmagyarázottnak tekinti, ha valakit érdekel valami, majd kérdez, bár egy ilyen vidám estén ki akarna ilyen szomorú sztorikba belemenni? Ami történt megtörtént, ideje vigadni kicsit. Ennyivel tartozik a barátja emlékének, ha már soha nem létezett. Ilyenformán át is vált laza csevegésre.*
- És ti mit ünnepeltek? *legrosszabb esetben semmit, de ezzel a kérdéssel nem igazán lehet mellélőni. Hogy balhézni akar-e, arra már választ adott azzal, hogy habozás nélkül kifizette a második italt, jobban nem erőlteti a témát.*
*Ezt egyfajta megegyezésnek fogja fel. A maga részéről az sem volna sokkal rosszabb, ha nem beszélhetne, sok felesleges hazugságtól kímélné meg magát, de egyrészt elveszítené a beszélgetés irányításának lehetőségét, másrészt alkoholt inni és csendben maradni kész tökön rúgás. Oda is inti magához a legközelebbi felszolgálót, hogy mindenki elmondhassa neki, ami a szívét nyomja, lehetőleg főként és elsődlegesen italtéren:*
- Két italt mindenkinek, amit csak szeretnének, a vendégeim *majd ha mindenki elmondta szíve alkoholválasztottját, Lorew is hozzáteszi a magáét* Magam abból a sellővérből kérek, amit úgy dicsérnek.
*Persze nem azért, mert annyira adna mások véleményére, egészen más mozgatja a fantáziáját, amit közkinccsé is tesz, amint a felszolgáló elvonult, hogy legközelebb az italokkal térjen vissza.*
- Most legalább megtudjuk, hol tartják a sellőket *még a kezeit is összedörzsölné, ha aztán nem jutna eszébe, hogy azt a bizonyos sellővért bizonyára jó előre palackozták (arra egyébként véletlenül sem gondol, hogy a sellővér, mint olyan, csak egy hangzatos név valami borra).*
- Elnézést, hogy csak így idepofátlankodtam, csak már hiányzott a társaság. Volt két cimborám, de... az egyiket vérbe fagyva találtam meg nemrég, és azóta a másikról se hallottam, szóval... Ha rövid és tömör akarok lenni, eléggé magamra maradtam.
*Ezzel jöttét megmagyarázottnak tekinti, ha valakit érdekel valami, majd kérdez, bár egy ilyen vidám estén ki akarna ilyen szomorú sztorikba belemenni? Ami történt megtörtént, ideje vigadni kicsit. Ennyivel tartozik a barátja emlékének, ha már soha nem létezett. Ilyenformán át is vált laza csevegésre.*
- És ti mit ünnepeltek? *legrosszabb esetben semmit, de ezzel a kérdéssel nem igazán lehet mellélőni. Hogy balhézni akar-e, arra már választ adott azzal, hogy habozás nélkül kifizette a második italt, jobban nem erőlteti a témát.*
96. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2017-08-25 19:28:21
Üzenet elküldve: 2017-08-25 19:28:21
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//Sellőháztűznézőben//
*A társaság egy pillanat alatt elhallgat és gyanakvón mérik végig Lorewet. Aztán a pillanat elmúlik, összepillantanak és valószínűleg ez a pillantás egyfajta közmegegyezést is hozhat, mert újra ellazulnak, hátra dőlnek és máris kedélyesen nézegetik a jövevényt. Az ork nő nem is habozik felkóstolni a férfit.*
-Az italoddal megvásároltad a helyed, de ahhoz, hogy szót is kapj, két ital kell.
*Vastag ujjával megkopogtatja maga előtt az asztalt.*
-Szóval szeretnél beszélgetni is, vagy csak ücsörögni jöttél? Esetleg erősnek gondolod magad és balhézni szeretnél?
*A többiek arcán az elfojtott röhögés látszik, ahogy Lorew válaszát várják. A falat támasztó két törpe feléjük néz, de egyébként nem adják egyéb jelét, hogy aggódnának a helyzet miatt.*
*A társaság egy pillanat alatt elhallgat és gyanakvón mérik végig Lorewet. Aztán a pillanat elmúlik, összepillantanak és valószínűleg ez a pillantás egyfajta közmegegyezést is hozhat, mert újra ellazulnak, hátra dőlnek és máris kedélyesen nézegetik a jövevényt. Az ork nő nem is habozik felkóstolni a férfit.*
-Az italoddal megvásároltad a helyed, de ahhoz, hogy szót is kapj, két ital kell.
*Vastag ujjával megkopogtatja maga előtt az asztalt.*
-Szóval szeretnél beszélgetni is, vagy csak ücsörögni jöttél? Esetleg erősnek gondolod magad és balhézni szeretnél?
*A többiek arcán az elfojtott röhögés látszik, ahogy Lorew válaszát várják. A falat támasztó két törpe feléjük néz, de egyébként nem adják egyéb jelét, hogy aggódnának a helyzet miatt.*
95. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2017-08-24 16:11:07
Üzenet elküldve: 2017-08-24 16:11:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
//Sellőháztűznézőben//
~ Aztán merre vannak a sellők? ~
*Kifejezetten csalódott, hiszen azok után, amit a sellőkről hallott a démontól, igazán szívesen megnézett volna néhányat magának. Esetleg hátul lehetnek az örömlányok közt? Az megkönnyítené a dolgát, kellemeset a hasznossal ugye... Persze nem szórakozni jött, komoly feladata van. Elsőként a taláros fickón akad meg a szeme, olyasmi, mint valami második Nestar, akiből pedig egy is sok, szóval azonnal el is engedi az ötletet. Amúgy sem tűnik szórakoztatónak, olyan tipikus "partvisnyéllel a seggben" figura. Minden jó buli elrontója, mintha csak az alkimista testvérét látná. Már-már odamenne, hogy megszólítsa a figurát, miszerint ismerősnek tűnik, nem artheniori nagytanácstag-e véletlen, csak fél, hogy visszakapná a kérdést, azzal meg mit kezdene? Az ő főnemessége belülről fakad, hazug szavakkal aligha tagadhatja le. Így letesz a szórakozásról újfent, és figyelme a többiekre terelődik. A kikötői őrség, vagy mi a szösz, azt jobb kerülni, mint minden őrség minden tagját. Marad hát a szedett-vedett társaság, meg a tanácskozók. Utóbbiak lassan és kimérten robbannak fel már amióta csak a férfi bejött, nem igazán ártaná bele magát, meg mi köze neki mihez? Semmi semmihez. A döntés végül egyértelműen megszületik, és amint megszabadult a kalaptól és köpenytől, rögtön feléjük is veszi az irányt. Ha van ötödik szék az asztalnál, akkor egy problémával kevesebb, ha nincs, akkor nem visz magával, az tolakodásnak tűnne.*
- Üdvözletem *szólal meg, mikor odaér az asztalhoz* Elfogadnak esetleg egy italt, és a társaságomat egy rövid időre?
*A ruházata passzol a helyhez, a pofáját tarkító hegek árulkodnak róla, hogy került már kínos helyzetbe, innentől kezdve legfeljebb akkor mondanak nemet, ha kirekesztő a társaság, azzal meg ugye semmit nem tud csinálni. Ha mégis engedélyt kapna, na akkor kanyarít magának szükség esetén egy széket, legkevésbé és kerülendő módon valaki ülepe alól. Lehetőség szerint szabadot.*
~ Aztán merre vannak a sellők? ~
*Kifejezetten csalódott, hiszen azok után, amit a sellőkről hallott a démontól, igazán szívesen megnézett volna néhányat magának. Esetleg hátul lehetnek az örömlányok közt? Az megkönnyítené a dolgát, kellemeset a hasznossal ugye... Persze nem szórakozni jött, komoly feladata van. Elsőként a taláros fickón akad meg a szeme, olyasmi, mint valami második Nestar, akiből pedig egy is sok, szóval azonnal el is engedi az ötletet. Amúgy sem tűnik szórakoztatónak, olyan tipikus "partvisnyéllel a seggben" figura. Minden jó buli elrontója, mintha csak az alkimista testvérét látná. Már-már odamenne, hogy megszólítsa a figurát, miszerint ismerősnek tűnik, nem artheniori nagytanácstag-e véletlen, csak fél, hogy visszakapná a kérdést, azzal meg mit kezdene? Az ő főnemessége belülről fakad, hazug szavakkal aligha tagadhatja le. Így letesz a szórakozásról újfent, és figyelme a többiekre terelődik. A kikötői őrség, vagy mi a szösz, azt jobb kerülni, mint minden őrség minden tagját. Marad hát a szedett-vedett társaság, meg a tanácskozók. Utóbbiak lassan és kimérten robbannak fel már amióta csak a férfi bejött, nem igazán ártaná bele magát, meg mi köze neki mihez? Semmi semmihez. A döntés végül egyértelműen megszületik, és amint megszabadult a kalaptól és köpenytől, rögtön feléjük is veszi az irányt. Ha van ötödik szék az asztalnál, akkor egy problémával kevesebb, ha nincs, akkor nem visz magával, az tolakodásnak tűnne.*
- Üdvözletem *szólal meg, mikor odaér az asztalhoz* Elfogadnak esetleg egy italt, és a társaságomat egy rövid időre?
*A ruházata passzol a helyhez, a pofáját tarkító hegek árulkodnak róla, hogy került már kínos helyzetbe, innentől kezdve legfeljebb akkor mondanak nemet, ha kirekesztő a társaság, azzal meg ugye semmit nem tud csinálni. Ha mégis engedélyt kapna, na akkor kanyarít magának szükség esetén egy széket, legkevésbé és kerülendő módon valaki ülepe alól. Lehetőség szerint szabadot.*
94. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2017-08-24 10:58:11
Üzenet elküldve: 2017-08-24 10:58:11
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//Sellőháztűznézőben//
*Az ork bólint és további beszéd nélkül előzékenyen utat mutat befelé. Odabent díszes társaság élvezi a Sellőház nyugodt, előkelő atmoszféráját és a kínált ételeket, italokat.
Az egyik asztalnál díszes ruhában, nyakában valamilyen ezüstös fémszálból szőtt, nyilván vagyonokat érő lánccal egy pocakos kereskedő tárgyal egy nagy szakállú, foglalkozásához képest elegáns, amúgy kopott kabátot viselő kapitánnyal. Mindkettőjük mellett két-két, urukhoz hasonlóan öltözött kísérő ücsörög és ráérősen, különösen idegesség nélkül méregetik egymást és a környezetüket, amíg a kereskedő és a kapitány tárgyal. Gesztikulációjuk alapján valamiben nagyon nem értenek egyet, szúrós szemmel, szenvedélyesen, de halkan vitatkoznak. Mind emberek és férfiak.
Odébb négy tagú társaság iszogat. Ruhájuk, felszerelésük alapján zsoldosok lehetnek és ezt erősíti a társaság vegyes összetétele is. Egy vállas ork nő ül köztük, aki most nagy hangon felröhög, hogy minden, bőrruhájára erősített csont összekoppan. Mellette, mintegy kissé komikus kontraszt, egy nyeszlett gnóm ül, nem kisebb jókedvvel. Nevetés közben mintegy mellesleg italából egy keveset egy fiolába folyat, amit már el is tüntet a zubbonya alatt. A társaság tagja még egy sötételf férfi, aki társainál jóval kevésbé harsány, csak mosolyogva figyeli, ahogy a másik kettő széles jókedvvel mulat. A negyedik egy zömök férfi, aki rosszallóan csóválja a fejét, talán éppen az Ő kárára tréfálkoztak. Azért végül csak elvigyorodik és belekortyol az italába.
Megint arrébb egy taláros figura ücsörög és könyvet olvas, miközben az előtte lévő tálból csipeget és az előtte álló kupából iszogat. Néha félig megrovóan, félig érdeklődve pillant a nagy hangú zsoldosszerű csapat felé, aztán csak folytatja az olvasást.
A fal tövében, látványosan félre húzódva két férfi ücsörög, akik a Kikötőben mászkáló rendfenntartó csapatok színes kendőkből álló jelvényeit viselik és csendben iszogatnak, miközben az ajtót figyelik. Lorewet is alaposan megnézik maguknak, aztán csak visszafordulnak az italukhoz. Mellettük, a fal mellett egy, a bejáratnál posztoló orkkal teljesen megegyező ruhájú és felszerelésű törpök állnak, szám szerint kettő. Látszólag céltalanul támasztják a falat és beszélgetnek egymással, de nem lehet nem észrevenni, hogy mintha a két, asztal mellett ücsörgőre vigyáznának.*
*Az ork bólint és további beszéd nélkül előzékenyen utat mutat befelé. Odabent díszes társaság élvezi a Sellőház nyugodt, előkelő atmoszféráját és a kínált ételeket, italokat.
Az egyik asztalnál díszes ruhában, nyakában valamilyen ezüstös fémszálból szőtt, nyilván vagyonokat érő lánccal egy pocakos kereskedő tárgyal egy nagy szakállú, foglalkozásához képest elegáns, amúgy kopott kabátot viselő kapitánnyal. Mindkettőjük mellett két-két, urukhoz hasonlóan öltözött kísérő ücsörög és ráérősen, különösen idegesség nélkül méregetik egymást és a környezetüket, amíg a kereskedő és a kapitány tárgyal. Gesztikulációjuk alapján valamiben nagyon nem értenek egyet, szúrós szemmel, szenvedélyesen, de halkan vitatkoznak. Mind emberek és férfiak.
Odébb négy tagú társaság iszogat. Ruhájuk, felszerelésük alapján zsoldosok lehetnek és ezt erősíti a társaság vegyes összetétele is. Egy vállas ork nő ül köztük, aki most nagy hangon felröhög, hogy minden, bőrruhájára erősített csont összekoppan. Mellette, mintegy kissé komikus kontraszt, egy nyeszlett gnóm ül, nem kisebb jókedvvel. Nevetés közben mintegy mellesleg italából egy keveset egy fiolába folyat, amit már el is tüntet a zubbonya alatt. A társaság tagja még egy sötételf férfi, aki társainál jóval kevésbé harsány, csak mosolyogva figyeli, ahogy a másik kettő széles jókedvvel mulat. A negyedik egy zömök férfi, aki rosszallóan csóválja a fejét, talán éppen az Ő kárára tréfálkoztak. Azért végül csak elvigyorodik és belekortyol az italába.
Megint arrébb egy taláros figura ücsörög és könyvet olvas, miközben az előtte lévő tálból csipeget és az előtte álló kupából iszogat. Néha félig megrovóan, félig érdeklődve pillant a nagy hangú zsoldosszerű csapat felé, aztán csak folytatja az olvasást.
A fal tövében, látványosan félre húzódva két férfi ücsörög, akik a Kikötőben mászkáló rendfenntartó csapatok színes kendőkből álló jelvényeit viselik és csendben iszogatnak, miközben az ajtót figyelik. Lorewet is alaposan megnézik maguknak, aztán csak visszafordulnak az italukhoz. Mellettük, a fal mellett egy, a bejáratnál posztoló orkkal teljesen megegyező ruhájú és felszerelésű törpök állnak, szám szerint kettő. Látszólag céltalanul támasztják a falat és beszélgetnek egymással, de nem lehet nem észrevenni, hogy mintha a két, asztal mellett ücsörgőre vigyáznának.*
93. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2017-08-18 19:51:48
Üzenet elküldve: 2017-08-18 19:51:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
//Sellőháztűznézőben//
*Az emberfia gyakran szeretne egy napra isten lenni. Valami felsőbb erő, ami bármit megtehet bárkivel. Valószínűleg mindenki tudna olyasmiket mondani, amiket az egy nap alatt csinálna, hát Lorew listájára most felkerül, hogy ezt az orkot rakja be egy küzdőtérre a Pegazus három kidobójával, és nézze meg, ki maradna. Az őszintét megvallva nem merne jó szívvel az artheniori fiúkra fogadni, mert valószínű, hogy a háromszoros létszámfölényük ellenére is jól el lennének tángálva. Mondjuk legalább ebből is látszik, hogy ez a hely sokkal rangosabb, és talán ezzel párhuzamosan sokkal több érdekességet rejt. Talán az üdvözlés túl sok udvariasság volt, hiszen így az ork rögvest azt hiszi, hogy talán szeretne tőle valamit. Persze ez legyen a legnagyobb probléma.*
- Köszönöm, semmit. Épp csak befelé igyekszem *igazít egyet a kaland karimáján, és be is lép, ha el nem állják az útját. Nem mondja, hogy "további kellemes estét", hiszen optimista, feltételezi, hogy egy darabban fog távozni, és akkorra is legyen valami elbúcsúzása. Belépve első dolga lesz körbepillantani, hogy valakinek odaadhatja-e a köpenyét vagy a kalapját. Ha senki nem érkezik, hogy elvegye tőle, akkor keres fogast, vagy valami ilyesmit, közben pedig felméri a bent lévőket. Értelmetlen lenne üres asztalhoz telepednie, hiszen azzal épp az ellenkezőjét érné el, mint ami a célja, már csak azt kéne eldöntenie, hogy vajon melyik társasághoz pofátlankodjon oda. Társaság legyen, vagy valami magányos farkas? Minden a felhozatalon múlik.*
*Az emberfia gyakran szeretne egy napra isten lenni. Valami felsőbb erő, ami bármit megtehet bárkivel. Valószínűleg mindenki tudna olyasmiket mondani, amiket az egy nap alatt csinálna, hát Lorew listájára most felkerül, hogy ezt az orkot rakja be egy küzdőtérre a Pegazus három kidobójával, és nézze meg, ki maradna. Az őszintét megvallva nem merne jó szívvel az artheniori fiúkra fogadni, mert valószínű, hogy a háromszoros létszámfölényük ellenére is jól el lennének tángálva. Mondjuk legalább ebből is látszik, hogy ez a hely sokkal rangosabb, és talán ezzel párhuzamosan sokkal több érdekességet rejt. Talán az üdvözlés túl sok udvariasság volt, hiszen így az ork rögvest azt hiszi, hogy talán szeretne tőle valamit. Persze ez legyen a legnagyobb probléma.*
- Köszönöm, semmit. Épp csak befelé igyekszem *igazít egyet a kaland karimáján, és be is lép, ha el nem állják az útját. Nem mondja, hogy "további kellemes estét", hiszen optimista, feltételezi, hogy egy darabban fog távozni, és akkorra is legyen valami elbúcsúzása. Belépve első dolga lesz körbepillantani, hogy valakinek odaadhatja-e a köpenyét vagy a kalapját. Ha senki nem érkezik, hogy elvegye tőle, akkor keres fogast, vagy valami ilyesmit, közben pedig felméri a bent lévőket. Értelmetlen lenne üres asztalhoz telepednie, hiszen azzal épp az ellenkezőjét érné el, mint ami a célja, már csak azt kéne eldöntenie, hogy vajon melyik társasághoz pofátlankodjon oda. Társaság legyen, vagy valami magányos farkas? Minden a felhozatalon múlik.*
92. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2017-08-18 18:35:58
Üzenet elküldve: 2017-08-18 18:35:58
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Szelíd
//Sellőháztűznézőben//
*Az ajtóban egy fehér, drága anyagú ingben és jó minőségű bőr mellényben, valamint bársony nadrágban egy ork feszít. Az elegáns összképen csak egy keveset ront az övére kötött szöges buzogány, valamint bikacsök. Karba font keze sonkányiak, nyaka vastagsága alapján akármikor a győzelem reális esélyével kelhet párbajra egy jól fejlett bikával. Vastag, kissé előreugró szemöldök csontja alól pislanó szemei alaposan végig mérik Lorewet, hogy aztán szóra nyíljanak az agyarakat rejtő, vastag ajkak.*
-Neked is szép estét, vendég. *A szavak a legkifogástalanabb udvariassággal érkeznek az ork szájából, ami csak még érdekesebbé teszi a kettősséget, amihez ezúttal a mély, inkább artikulálatlan üvöltésre szánt hang és a karba fonva tartott, hatalmas kezek sugallta, ellentmondást nem tűrő távolságtartás szolgáltatja az ellenpontot. A folytatás mindenesetre előzékeny hangsúlyozással érkezik.*
-Szolgálhatok valamivel, vagy csak a Sellőház szolgáltatásait élveznéd, uram?
*Az ajtóban egy fehér, drága anyagú ingben és jó minőségű bőr mellényben, valamint bársony nadrágban egy ork feszít. Az elegáns összképen csak egy keveset ront az övére kötött szöges buzogány, valamint bikacsök. Karba font keze sonkányiak, nyaka vastagsága alapján akármikor a győzelem reális esélyével kelhet párbajra egy jól fejlett bikával. Vastag, kissé előreugró szemöldök csontja alól pislanó szemei alaposan végig mérik Lorewet, hogy aztán szóra nyíljanak az agyarakat rejtő, vastag ajkak.*
-Neked is szép estét, vendég. *A szavak a legkifogástalanabb udvariassággal érkeznek az ork szájából, ami csak még érdekesebbé teszi a kettősséget, amihez ezúttal a mély, inkább artikulálatlan üvöltésre szánt hang és a karba fonva tartott, hatalmas kezek sugallta, ellentmondást nem tűrő távolságtartás szolgáltatja az ellenpontot. A folytatás mindenesetre előzékeny hangsúlyozással érkezik.*
-Szolgálhatok valamivel, vagy csak a Sellőház szolgáltatásait élveznéd, uram?
91. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2017-08-15 20:25:54
Üzenet elküldve: 2017-08-15 20:25:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
//Sellőháztűznézőben//
*Kezdi úgy érezni, hogy a kalap és a köpeny már túlzás. Utóbbi biztosan. A kalap nem pusztán az ízlésesség határain belül marad, de hozzá is járul a kép tökéletessé tételéhez. De a vajon a köpenytől nem tűnik máris felvágós díszpöcsnek? Mindenesetre ezen nincs sok ideje gondolkozni, hiszen most már el is ért az említett hely bejáratához. Valóban stílusosabb lehet, mint például a Rumos, mivel itt láthatóan már az ajtóban is van egyfajta... őrség. Hallott róla, hogy be sem engedik ide azt, aki nem elég pénzes, és hát ezerszer is áldja a szerencséjét, hogy eszébe jutott megújítani a ruhatárát. Pontosabban lecserélni. A régi, használt szerzetesgöncök valahol a porban hevernek az egyik sikátorban, vagy valami alja nép dobozában, ami egyszersmind lakóhelyeként is funkcionál. Persze Lorew nagylelkű, nem sajnálja a levetett gönceit. A ló lerakására megkeresi a legalkalmasabb helyet, lehetőleg olyat, ami a fogadó mellett is van, ahol minden nap tucatnyi ló sorakozik. Teszi ezt többek közt azért, hogy a kidobót már gyalog közelíthesse meg:*
- Szép estét, uram *emeli meg kicsit a kalapját. Nem igazán tudja, szokták-e ennyire méltatni az ajtónállót, de ő illedelmes, és rendkívül jól öltözött tagja is a kikötő népének, szóval megteheti. Ha az sem tartóztatja, akkor beléphet, hogy szemügyre veheti a benti népeket. Ha tartóztatják, akkor meg ki tudja...*
*Kezdi úgy érezni, hogy a kalap és a köpeny már túlzás. Utóbbi biztosan. A kalap nem pusztán az ízlésesség határain belül marad, de hozzá is járul a kép tökéletessé tételéhez. De a vajon a köpenytől nem tűnik máris felvágós díszpöcsnek? Mindenesetre ezen nincs sok ideje gondolkozni, hiszen most már el is ért az említett hely bejáratához. Valóban stílusosabb lehet, mint például a Rumos, mivel itt láthatóan már az ajtóban is van egyfajta... őrség. Hallott róla, hogy be sem engedik ide azt, aki nem elég pénzes, és hát ezerszer is áldja a szerencséjét, hogy eszébe jutott megújítani a ruhatárát. Pontosabban lecserélni. A régi, használt szerzetesgöncök valahol a porban hevernek az egyik sikátorban, vagy valami alja nép dobozában, ami egyszersmind lakóhelyeként is funkcionál. Persze Lorew nagylelkű, nem sajnálja a levetett gönceit. A ló lerakására megkeresi a legalkalmasabb helyet, lehetőleg olyat, ami a fogadó mellett is van, ahol minden nap tucatnyi ló sorakozik. Teszi ezt többek közt azért, hogy a kidobót már gyalog közelíthesse meg:*
- Szép estét, uram *emeli meg kicsit a kalapját. Nem igazán tudja, szokták-e ennyire méltatni az ajtónállót, de ő illedelmes, és rendkívül jól öltözött tagja is a kikötő népének, szóval megteheti. Ha az sem tartóztatja, akkor beléphet, hogy szemügyre veheti a benti népeket. Ha tartóztatják, akkor meg ki tudja...*
90. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2017-07-11 19:23:20
Üzenet elküldve: 2017-07-11 19:23:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 761
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 761
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
*Ha nem, hát nem. Ő aztán nem fog könyörögni azért, hogy figyeljenek rá, foglalkozzanak vele, legyenek mellette. Pedig milyen jó is lenne! De nem, ezt az éjszakát is egyedül tölti, ahogy már évek óta van ez minden egyes nap. Nem marad más számára, mint a rohanás az éjszakában, aminek következtében, teljesen véletlenül jut el erre a helyre.
Furcsa, mert ez az épület sokkal jobb állapotban van, mint azok, amik mellett nemrég még elrohant. Rögtön fel is kelti az érdeklődését. Jobb dolga úgysincs, elindul hát a bejárat felé, ahol egy talpig felfegyverzett ajtónálló igyekszik visszafordítani a kéretlen vendégeket.
Norit valamilyen rejtélyes okból meg sem állítja. Talán nem is hiába öltözött át a barlangban, de ami valószínűbb, hogy fekete rúzsa és festése miatt az őr az egyik munkatársuknak véli a lányt, akivel elszórakozhatnak a férfiak odabent. Szerencse, hogy ez maximum őrünk fejében játszódik le, különben Norinak lenne hozzá egy-két keresetlen szava.
Benn olyan látvány fogadja, amire egyáltalán nem számított. Bársonyszékek, lakkozott asztalok, szorgos felszolgálólányok. Mintha csak az alvilág nemesi kúriájába lépett volna be. Fejét forgatva, nézelődve mászkál a vendégek között, mígnem sikerül a pulthoz jutnia. Felhúzott szemöldökökkel néz végig a színesebbnél színesebb italválasztékon, amik bizony nem kevés alkoholt tartalmazhatnak. Nori általában messziről elkerülné az ilyen kotyvalékokat, de a jelenlegi "leszarom az egészet" hangulatában úgy dönt, megkóstolja valamelyiket. A számára legjobban tetsző, legszínesebb koktélt választja. Kellemesen csalódik, hisz az első korty után rájön, ez nem is olyan szörnyű mint gondolta. Sőt, kifejezetten ízlik neki. Lánykánk elkövetkezendő egy-két órája azzal telik, hogy a különböző italokat szürcsölgeti. Érzi, hogy egyre jobb kedve van, egyre kevésbé érdekli az a sok mocsok, amit odakinn tapasztal. Éppen ezért nem is áll le az ivással, csak akkor, mikor érzi, hogy ebből baj lesz. Akkor picit ijedten ugrik fel az amúgy eszméletlenül kényelmes bársonyfotelből, és kígyókat meghazudtoló módon megy fel a lépcsőkön, míg végül el nem foglalja az első szabad szobát, ameddig eljutott anélkül, hogy ne esne össze.
Az ajtót még jól magára zárja, de utána nem bírja tovább. Lábai felmondják a szolgálatot, erőtlenül csuklanak össze alatta, a következő pillanatokban pedig már a földön ülve, az ajtónak dőlve próbálja elérni, hogy ne hányja el magát rögtön. A világ forog körülötte, szinte azt sem tudja hol van, csak az elviselhetetlen hangok visítanak fejében végeláthatatlanul. Azaz csak egy ideig hallja a fejében. A tárgyak elhomályosulnak körülötte, torz alakot öltenek, amitől csak erősödik a hányinger érzete, de nem is ez a legfurcsább. Saját magát látja, illetve még kettőt magából az ágy két oldalán állni, tekintetük azonban teljesen különböző. Az egyik teljesen érzelemmentes, hideg és könyörtelen pillantást vet rá, a másik viszont nagyon fél. Fél tőle, és minden mástól. Az előbbi néhány lépést tesz felé, majd fölé magasodva néz le rá, míg a másik a sarokba rejtőzve, reszketve figyeli az eseményeket. Aztán hirtelen vérvörös lesz minden, eszméletlen fájdalom nyilal teste minden porcikájába. A gonoszabbik énje kezdi őt kínozni, miközben a másik keservesen sír, sikítozik, hogy ne bántsa. Soha nem gondolta volna, hogy egyszer átéli majd, ahogy saját magát kínozza, de szerencsére nem is történt meg igazából. Hosszú szenvedés után hirtelen ébred fel. Az ágyon fekszik egyes-egyedül, de egyáltalán nem emlékszik, hogy mikor is feküdt le. Madárcsicsergést hall, a fény pedig vakítóan szűrődik be az aprócska ablakon. Szóval reggel van. A feje borzalmasan fáj, és az éjszakára csak halványan emlékszik. Tényleg csak álomdta, ami a szobában történt? Olyan valóságosnak tűnt. Bizonyára az a rengeteg alkohol, ami elvette az eszét. Jó is és borzalmas volt egyszerre. Legalább néhány órára elfeledte a problémáit. Hosszasan gondolkozik a történteken, aminek köszönhetően valamelyest képes összeszedni magát. Rendbeteszi a haját, ruháját, magához veszi a táskáját, majd egy reggeli után, mikor már elég biztosnak érzi a járását, elhagyja a sellőházat.*
Furcsa, mert ez az épület sokkal jobb állapotban van, mint azok, amik mellett nemrég még elrohant. Rögtön fel is kelti az érdeklődését. Jobb dolga úgysincs, elindul hát a bejárat felé, ahol egy talpig felfegyverzett ajtónálló igyekszik visszafordítani a kéretlen vendégeket.
Norit valamilyen rejtélyes okból meg sem állítja. Talán nem is hiába öltözött át a barlangban, de ami valószínűbb, hogy fekete rúzsa és festése miatt az őr az egyik munkatársuknak véli a lányt, akivel elszórakozhatnak a férfiak odabent. Szerencse, hogy ez maximum őrünk fejében játszódik le, különben Norinak lenne hozzá egy-két keresetlen szava.
Benn olyan látvány fogadja, amire egyáltalán nem számított. Bársonyszékek, lakkozott asztalok, szorgos felszolgálólányok. Mintha csak az alvilág nemesi kúriájába lépett volna be. Fejét forgatva, nézelődve mászkál a vendégek között, mígnem sikerül a pulthoz jutnia. Felhúzott szemöldökökkel néz végig a színesebbnél színesebb italválasztékon, amik bizony nem kevés alkoholt tartalmazhatnak. Nori általában messziről elkerülné az ilyen kotyvalékokat, de a jelenlegi "leszarom az egészet" hangulatában úgy dönt, megkóstolja valamelyiket. A számára legjobban tetsző, legszínesebb koktélt választja. Kellemesen csalódik, hisz az első korty után rájön, ez nem is olyan szörnyű mint gondolta. Sőt, kifejezetten ízlik neki. Lánykánk elkövetkezendő egy-két órája azzal telik, hogy a különböző italokat szürcsölgeti. Érzi, hogy egyre jobb kedve van, egyre kevésbé érdekli az a sok mocsok, amit odakinn tapasztal. Éppen ezért nem is áll le az ivással, csak akkor, mikor érzi, hogy ebből baj lesz. Akkor picit ijedten ugrik fel az amúgy eszméletlenül kényelmes bársonyfotelből, és kígyókat meghazudtoló módon megy fel a lépcsőkön, míg végül el nem foglalja az első szabad szobát, ameddig eljutott anélkül, hogy ne esne össze.
Az ajtót még jól magára zárja, de utána nem bírja tovább. Lábai felmondják a szolgálatot, erőtlenül csuklanak össze alatta, a következő pillanatokban pedig már a földön ülve, az ajtónak dőlve próbálja elérni, hogy ne hányja el magát rögtön. A világ forog körülötte, szinte azt sem tudja hol van, csak az elviselhetetlen hangok visítanak fejében végeláthatatlanul. Azaz csak egy ideig hallja a fejében. A tárgyak elhomályosulnak körülötte, torz alakot öltenek, amitől csak erősödik a hányinger érzete, de nem is ez a legfurcsább. Saját magát látja, illetve még kettőt magából az ágy két oldalán állni, tekintetük azonban teljesen különböző. Az egyik teljesen érzelemmentes, hideg és könyörtelen pillantást vet rá, a másik viszont nagyon fél. Fél tőle, és minden mástól. Az előbbi néhány lépést tesz felé, majd fölé magasodva néz le rá, míg a másik a sarokba rejtőzve, reszketve figyeli az eseményeket. Aztán hirtelen vérvörös lesz minden, eszméletlen fájdalom nyilal teste minden porcikájába. A gonoszabbik énje kezdi őt kínozni, miközben a másik keservesen sír, sikítozik, hogy ne bántsa. Soha nem gondolta volna, hogy egyszer átéli majd, ahogy saját magát kínozza, de szerencsére nem is történt meg igazából. Hosszú szenvedés után hirtelen ébred fel. Az ágyon fekszik egyes-egyedül, de egyáltalán nem emlékszik, hogy mikor is feküdt le. Madárcsicsergést hall, a fény pedig vakítóan szűrődik be az aprócska ablakon. Szóval reggel van. A feje borzalmasan fáj, és az éjszakára csak halványan emlékszik. Tényleg csak álomdta, ami a szobában történt? Olyan valóságosnak tűnt. Bizonyára az a rengeteg alkohol, ami elvette az eszét. Jó is és borzalmas volt egyszerre. Legalább néhány órára elfeledte a problémáit. Hosszasan gondolkozik a történteken, aminek köszönhetően valamelyest képes összeszedni magát. Rendbeteszi a haját, ruháját, magához veszi a táskáját, majd egy reggeli után, mikor már elég biztosnak érzi a járását, elhagyja a sellőházat.*
89. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2017-04-02 22:04:03
Üzenet elküldve: 2017-04-02 22:04:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
*Shaia nem sok vizet zavar a Sellőházban. Kikéri a koktélját, valami olyat, aminek elég egzotikus a neve, aztán azt szürcsölgeti jó sokáig. Ráér, nem siet sehova, mivel híján van a jól fizető megbízatásoknak és még az örök fiatalságot biztosító csodaszert sem kezdték el árulni a sarkon, hogy azért állhasson sorba. Egyszer viszont minden véget ér, még a koktélja is, újra meg már nem vállalkozik, úgyhogy lustán feltápászkodik a kényelmes karosszékből, ahol eddig múlatta az időt. Ezek után macskás nyújtózkodás következik, aztán leellenőrzi, hogy a helyén van-e még az erszénye. Miután mindent rendben talált biccent a személyzet közelebbi tagjainak és kisétál a Sellőházból. A végén még ide fog szokni.*
88. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2017-03-29 20:21:00
Üzenet elküldve: 2017-03-29 20:21:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A vacsora tálalva//
*Sosem érzett még ilyet. Kebelezett már be embert... vagy elfet, ki tudja, milyen fajú volt a lány, de azt sem élvezte ennyire. Neki az étel, amit magához vesz, csupán szükséglet. Ahogy a fájdalom, a hidegérzet, a szomjúság, minden tompítva jut el a tudatáig, úgy az ételek íze is. Amit ő finomnak talál, azt lehet más meg sem érezné. És most itt van Tya, benn a gyomrában, és íncsiklandónak találja. Lehet a látványos agonizálása, a sav miatt elnyújtott kínszenvedés fűszerezte meg a halálát, de meg kell mondania, sosem evett még ilyen finomat. Elégedetten nyalja körbe ajkait, majd miután hasa visszahúzódott puha kis pocakká, visszaveszi a fűzőt. A felöklendezett dolgokat egy kivételével az ágy alá söpri a lábával. Egy aprócska csontszilánk, ami a mélységi koponyájából maradt, azt megtartja magának emlékbe. Majd furat rá egy lyukat, és felfűzi a láncára, hogy mindig emlékezzen a drágára, aki azt hitte, meg akarja rontani. Milyen aranyos volt. Annyi mindent talál a kis táskában, hogy nem áll neki szelektálni őket, úgy, ahogy van magához veszi. Ahogy kiürült a gyomra, sokkal élénkebbnek érzi magát. Nem is marad itt éjszakára, kockázatos lenne egy szobában aludni a maradványokkal, habár nagyon hangulatos. A koponyadarabkát is bedobja a táskába, a kis táskát begyömöszöli a sajátjába, majd elegánsan távozik a makulátlan szobából. Senki sem mondaná meg, hogy gyilkosság történt. Körbenéz a folyosón, és mivel nem lát senkit, a kulccsal bezárja az ajtót, majd becsúsztatja az ajtó alatt, jó messzire. Így egy darabig nem fogják kiadni, és ha bárkit számon akarnak kérni a benn található dolgokért, csakis az eltűnt mélységit kereshetik, aki kivette a szobát. Megpakolt tatyóját a hátára kapja, lesiet a lépcsőn, majd ki az utcára, és jóllakottan veti bele magát az éjszakába.*
*Sosem érzett még ilyet. Kebelezett már be embert... vagy elfet, ki tudja, milyen fajú volt a lány, de azt sem élvezte ennyire. Neki az étel, amit magához vesz, csupán szükséglet. Ahogy a fájdalom, a hidegérzet, a szomjúság, minden tompítva jut el a tudatáig, úgy az ételek íze is. Amit ő finomnak talál, azt lehet más meg sem érezné. És most itt van Tya, benn a gyomrában, és íncsiklandónak találja. Lehet a látványos agonizálása, a sav miatt elnyújtott kínszenvedés fűszerezte meg a halálát, de meg kell mondania, sosem evett még ilyen finomat. Elégedetten nyalja körbe ajkait, majd miután hasa visszahúzódott puha kis pocakká, visszaveszi a fűzőt. A felöklendezett dolgokat egy kivételével az ágy alá söpri a lábával. Egy aprócska csontszilánk, ami a mélységi koponyájából maradt, azt megtartja magának emlékbe. Majd furat rá egy lyukat, és felfűzi a láncára, hogy mindig emlékezzen a drágára, aki azt hitte, meg akarja rontani. Milyen aranyos volt. Annyi mindent talál a kis táskában, hogy nem áll neki szelektálni őket, úgy, ahogy van magához veszi. Ahogy kiürült a gyomra, sokkal élénkebbnek érzi magát. Nem is marad itt éjszakára, kockázatos lenne egy szobában aludni a maradványokkal, habár nagyon hangulatos. A koponyadarabkát is bedobja a táskába, a kis táskát begyömöszöli a sajátjába, majd elegánsan távozik a makulátlan szobából. Senki sem mondaná meg, hogy gyilkosság történt. Körbenéz a folyosón, és mivel nem lát senkit, a kulccsal bezárja az ajtót, majd becsúsztatja az ajtó alatt, jó messzire. Így egy darabig nem fogják kiadni, és ha bárkit számon akarnak kérni a benn található dolgokért, csakis az eltűnt mélységit kereshetik, aki kivette a szobát. Megpakolt tatyóját a hátára kapja, lesiet a lépcsőn, majd ki az utcára, és jóllakottan veti bele magát az éjszakába.*
87. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2017-03-29 19:41:48
Üzenet elküldve: 2017-03-29 19:41:48
ÚJ
![>Munmey Tyasiry [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/4990_sotetelf_no.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//A vacsora tálalva//
//16+ elemeket tartalmaz a hozzászólás//
*Csupán tizenöt percig tart a haláltusa, de annál rosszabb, s kegyetlenebb. A gyomorsav egyre jobban telítődik a gyomorban, míg végül a Tya testét minden porcikáját, ellepi. Az emésztőnedv, mindenhová eljut, minden egyes testínyláson behatol, illetve ahol nincs ott bemarja magát. A fejét is lassan eléri, és akarva akaratlanul nyel belőle illetve szippant belőle, utána rándul még egyet utoljára, míg végül teljesen elveszíti az öntudatát. A halál beálltáig mindent el lehet mondani, viszont azt biztos nem, hogy fájdalommenetes.
A sav kívül belül hozzálát a munkához. Igen jól hallja a démon, ahogy elkezd szépen feloldódni, a mélységi leányzó. Ez az egyik legrosszabb halál, amit bárki el tud képzelni. A húsról lemállik a bőr, a csontról a hús. A szemgolyók szó szerint elfolynak. Belülről sem rózsás a helyzet, ahogy a tüdőből és gyomorból széterjed folyadék, szó szerint felnyílik, és ami belül volt az immár kikerül (amit megevett a kislány az már a szörnyeteg táplálékává válik. Még hogy párfalat után tele lesz. Ez mese habbal.) Az izmok teljesen elengednek felszakadoznak. Végül gyomor térfogata egyre jobban szűköl. Amit még hallhat az eredar ahogy a csontok, szépen összetöredeznek, mert már semmi tartja össze és az erőhatására szétesnek eldeformálódnak. Az emésztés végeztével semmi sem marad a sötételfből, csupán a megemésztetlen dolgok maradnak hátra, amit már nem tud hasznosítani, azt pedig visszaszolgáltatja a külvilágnak. Visszaöklendezi és a földön terül szét mindennemű szabályszerűség nélkül. Tényleg így végezte a kislány? Csupán ételnek volt jó? De legalább finom volt? Tudod valami maradandót nyújtani Munmey Tyasiry? Vagy szerencsétlenségére a gyilkosa elfogja felejteni örökre? Mindenesetre az ő története itt véget ért.
Meryth a táskát, is nyugodtan felhasználhatja amennyiben akarja.
Egy kis erszényt talál Meryth Nemaw amiben pontosan 422 arany van.
Továbbá van még egy pár acél alkarvédő, egy hosszútőr az tokkal ellátva az egyik belső zsebben, amin rajta lóg egy szarvas függő amulett.*
//16+ elemeket tartalmaz a hozzászólás//
*Csupán tizenöt percig tart a haláltusa, de annál rosszabb, s kegyetlenebb. A gyomorsav egyre jobban telítődik a gyomorban, míg végül a Tya testét minden porcikáját, ellepi. Az emésztőnedv, mindenhová eljut, minden egyes testínyláson behatol, illetve ahol nincs ott bemarja magát. A fejét is lassan eléri, és akarva akaratlanul nyel belőle illetve szippant belőle, utána rándul még egyet utoljára, míg végül teljesen elveszíti az öntudatát. A halál beálltáig mindent el lehet mondani, viszont azt biztos nem, hogy fájdalommenetes.
A sav kívül belül hozzálát a munkához. Igen jól hallja a démon, ahogy elkezd szépen feloldódni, a mélységi leányzó. Ez az egyik legrosszabb halál, amit bárki el tud képzelni. A húsról lemállik a bőr, a csontról a hús. A szemgolyók szó szerint elfolynak. Belülről sem rózsás a helyzet, ahogy a tüdőből és gyomorból széterjed folyadék, szó szerint felnyílik, és ami belül volt az immár kikerül (amit megevett a kislány az már a szörnyeteg táplálékává válik. Még hogy párfalat után tele lesz. Ez mese habbal.) Az izmok teljesen elengednek felszakadoznak. Végül gyomor térfogata egyre jobban szűköl. Amit még hallhat az eredar ahogy a csontok, szépen összetöredeznek, mert már semmi tartja össze és az erőhatására szétesnek eldeformálódnak. Az emésztés végeztével semmi sem marad a sötételfből, csupán a megemésztetlen dolgok maradnak hátra, amit már nem tud hasznosítani, azt pedig visszaszolgáltatja a külvilágnak. Visszaöklendezi és a földön terül szét mindennemű szabályszerűség nélkül. Tényleg így végezte a kislány? Csupán ételnek volt jó? De legalább finom volt? Tudod valami maradandót nyújtani Munmey Tyasiry? Vagy szerencsétlenségére a gyilkosa elfogja felejteni örökre? Mindenesetre az ő története itt véget ért.
Meryth a táskát, is nyugodtan felhasználhatja amennyiben akarja.
Egy kis erszényt talál Meryth Nemaw amiben pontosan 422 arany van.
Továbbá van még egy pár acél alkarvédő, egy hosszútőr az tokkal ellátva az egyik belső zsebben, amin rajta lóg egy szarvas függő amulett.*
86. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2017-03-29 11:00:38
Üzenet elküldve: 2017-03-29 11:00:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A vacsora tálalva//
*Meryth teste kissé eltorzul. A mélységi nem is túl kövér, nem is túl magas, elég könnyedén lecsúszott a gyomrába, de ez nem jelenti azt, hogy el is fér ott. A morphia segíti, hogy ne szakadjon szét a bőr és hús körülötte, de így is borzalmasan feszül a hasa. Muszáj levetnie a fűzőt, különben megfullad. Kicsatolja elöl a kapcsokat, és az ágyra dobja a fémmerevítéssel megerősített ruhadarabot. Ha lenne valaki vele a szobában, (Tyán kívül) az sem látna sokat az eredar testéből, mivel a leomló, fekete haj jótékonyan eltakarja domborulatait. Nem mintha szégyellne bármit is. Nincsenek hatalmas tejcsárdái, mégsem okozott soha gondot a kiszemelt hím elcsábítása. Csupasz, kerek hasa hullámzik, ahogy a lány mocorog benne.*
-Az vagy, egy nyomorult falat, aki megfekszi a démon gyomrát! *Morog, mivel minél inkább rugdossák a gyomorfalát, annál jobban várja, hogy végre megkezdődjön az emésztés. És láss csodát, pár percen belül meg is kezdődik. Meryth ledől az ágyra, hogy minden erejét az emésztésbe tudja ölni. Hallja az áldozata sikolyait, könyörgését, de csak önelégültem vigyorog magában. A halálsikoly csak megfűszerezi az amúgy is finom falatot, még ízletesebbé téve a vacsoráját. Kezeit a gyomrára teszi, és még érezheti is, ahogy lassan elfogy benne a kis mélységi, felemésztődik és eltűnik. Mintha a sistergő hangot is hallaná, ahogy a sav marja a finom bőrt, de lehet, csak bebeszéli magának. Beletelik legalább negyed órába, mire teljesen megemészti, és hasa is visszaszűkül eredeti méretére. Köhögve, krákogva visszaöklenedi a csontokat, legalábbis, ami maradt belőlük, és a ruhája cafatjait. A tisztáta mart, fehér csontkupacot az anyaggal együtt az ágy alá kotorja, majd magához veszi Tya hasznosnak ítélt tárgyait: pénz, fegyver, ital, étel, majdnem mindent, amit talál.*
*Meryth teste kissé eltorzul. A mélységi nem is túl kövér, nem is túl magas, elég könnyedén lecsúszott a gyomrába, de ez nem jelenti azt, hogy el is fér ott. A morphia segíti, hogy ne szakadjon szét a bőr és hús körülötte, de így is borzalmasan feszül a hasa. Muszáj levetnie a fűzőt, különben megfullad. Kicsatolja elöl a kapcsokat, és az ágyra dobja a fémmerevítéssel megerősített ruhadarabot. Ha lenne valaki vele a szobában, (Tyán kívül) az sem látna sokat az eredar testéből, mivel a leomló, fekete haj jótékonyan eltakarja domborulatait. Nem mintha szégyellne bármit is. Nincsenek hatalmas tejcsárdái, mégsem okozott soha gondot a kiszemelt hím elcsábítása. Csupasz, kerek hasa hullámzik, ahogy a lány mocorog benne.*
-Az vagy, egy nyomorult falat, aki megfekszi a démon gyomrát! *Morog, mivel minél inkább rugdossák a gyomorfalát, annál jobban várja, hogy végre megkezdődjön az emésztés. És láss csodát, pár percen belül meg is kezdődik. Meryth ledől az ágyra, hogy minden erejét az emésztésbe tudja ölni. Hallja az áldozata sikolyait, könyörgését, de csak önelégültem vigyorog magában. A halálsikoly csak megfűszerezi az amúgy is finom falatot, még ízletesebbé téve a vacsoráját. Kezeit a gyomrára teszi, és még érezheti is, ahogy lassan elfogy benne a kis mélységi, felemésztődik és eltűnik. Mintha a sistergő hangot is hallaná, ahogy a sav marja a finom bőrt, de lehet, csak bebeszéli magának. Beletelik legalább negyed órába, mire teljesen megemészti, és hasa is visszaszűkül eredeti méretére. Köhögve, krákogva visszaöklenedi a csontokat, legalábbis, ami maradt belőlük, és a ruhája cafatjait. A tisztáta mart, fehér csontkupacot az anyaggal együtt az ágy alá kotorja, majd magához veszi Tya hasznosnak ítélt tárgyait: pénz, fegyver, ital, étel, majdnem mindent, amit talál.*
85. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2017-03-28 23:35:47
Üzenet elküldve: 2017-03-28 23:35:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//A vacsora tálalva//
*Vajon Meryth hogy nézhet ki? Mintha várandós lenne, négyszeres ikrekkel (Tedd a kezedet a hasamra és érezheted ahogy rúg a baba). Viszont csak egy lélek lakozik benne jelenleg, az is hamarosan megszűnik, és csupán tápanyagforrásként teljesítheti be a sorsát. A fájdalom és a kín egyre elviselhetetlenebb, itt ebben a nedves és meleg közegben. A lélegzetvétel egyre nehezebb és fullasztóbb, ám még egy ideig még öntudatánál van. Szerencsétlenségére, nem ölte meg a démon, így sajnos kénytelen kiélvezni mindene egyes pillanatot ami az emésztéssel jár, első kézből.
Tyasiry nem járt sosem anatómiára, így sosem volt szerencséje közelről megcsodálnia egy gyomrot, ám csodák csodájára most belsőnézetből is szemügyre veheti, habár látni, nem sokat lát az egészből csak érzezheti. Ami pedig mindennek mondható csak kellemesnek nem.
Közben valamit hall a ragadozótól, legbelül sejtette, hogy ezt fogja mondani, bár nem ezt várta a szíve mélyén.*
- NHEMH AHAROM! NEM VAGYOH ÉTEL.
*Mindent csinál, ficánkol mocorog, amennyire a kis helyiség engedi. Habár nem sokáig lesz ebben börtöne, de a "fürdőt" egy ideig még használhatja, viszont a jegyet csak befelé vette, kifelé már nem, vagyis jobban mondva, "már nem lesz egy darabban" mikor távozik, de ez már rajta fog múlni, hogy az Eredar miként dolgozza fel a táplálékot.
Ami pedig a fürdőzést illeti, valami furcsa folyadékot kezd érezni maga alatt, illetve csöpögni rá felülről, s amit érez az bizony nem a bor.*
~ Mi ez? Jaj-~
- ÁÁÁ! *Egy maróérzés járja át a kezét, ahogy sebhely találkozik az emésztőnedvekkel.*
- ENHEDJ KI! MEHTESZEH BÁR-
*Végig se tudja a kérelmét, de már ismét az a hasogató érzés fogadja el. Egy rövid ideig kellemes testmeleg amikor lekerült, ahol fullasztó és nedves a környezet fogadta. Ámde ezen a rövid időn belül megváltozik. Gyomor elkezd morajlani, illetve, mintha felemelkedne, hiszen a szörnyeteg próbál kutakodni a mélységi cuccai között. Vajon ez hogy működni? A kislány mintha elevenen akarna elégni de ez annál sokkal rosszabb. Minél jobban küzd, annál rosszabb, reflexszerűen, mintha csak idegrángásai lennének egy picit fickándozni kezd a bendőben, habár ez természetes reakció, mivel szeretne túlélni. Tyasiry nagyon jól bírja fájdalmat, de ez már neki sok. Amint végez a ruháival az emésztőnedv onnantól közvetlenül érintkezhet a testtel.*
- ÁÁÁ FÁÁÁÁ- *Be sem tudja fejezni a jaj veszélykelést, viszont ez a legkisebb baja a mostani helyzetben. Hiába nem tudatosul bemenne, mi zajlik éppen vele, de mindenesetre átéli.*
- SEH- ÁÁÁ! *Segítséget, már ki sem tudja ejteni. Vajon meddig fog küzdeni az elkerülhetetlennel? Hiszen hamarosan a fájdalom nemcsak kívülről fogják gyötörni hanem belülről is.*
A hozzászólás írója (Munmey Tyasiry) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.03.29 00:01:10
*Vajon Meryth hogy nézhet ki? Mintha várandós lenne, négyszeres ikrekkel (Tedd a kezedet a hasamra és érezheted ahogy rúg a baba). Viszont csak egy lélek lakozik benne jelenleg, az is hamarosan megszűnik, és csupán tápanyagforrásként teljesítheti be a sorsát. A fájdalom és a kín egyre elviselhetetlenebb, itt ebben a nedves és meleg közegben. A lélegzetvétel egyre nehezebb és fullasztóbb, ám még egy ideig még öntudatánál van. Szerencsétlenségére, nem ölte meg a démon, így sajnos kénytelen kiélvezni mindene egyes pillanatot ami az emésztéssel jár, első kézből.
Tyasiry nem járt sosem anatómiára, így sosem volt szerencséje közelről megcsodálnia egy gyomrot, ám csodák csodájára most belsőnézetből is szemügyre veheti, habár látni, nem sokat lát az egészből csak érzezheti. Ami pedig mindennek mondható csak kellemesnek nem.
Közben valamit hall a ragadozótól, legbelül sejtette, hogy ezt fogja mondani, bár nem ezt várta a szíve mélyén.*
- NHEMH AHAROM! NEM VAGYOH ÉTEL.
*Mindent csinál, ficánkol mocorog, amennyire a kis helyiség engedi. Habár nem sokáig lesz ebben börtöne, de a "fürdőt" egy ideig még használhatja, viszont a jegyet csak befelé vette, kifelé már nem, vagyis jobban mondva, "már nem lesz egy darabban" mikor távozik, de ez már rajta fog múlni, hogy az Eredar miként dolgozza fel a táplálékot.
Ami pedig a fürdőzést illeti, valami furcsa folyadékot kezd érezni maga alatt, illetve csöpögni rá felülről, s amit érez az bizony nem a bor.*
~ Mi ez? Jaj-~
- ÁÁÁ! *Egy maróérzés járja át a kezét, ahogy sebhely találkozik az emésztőnedvekkel.*
- ENHEDJ KI! MEHTESZEH BÁR-
*Végig se tudja a kérelmét, de már ismét az a hasogató érzés fogadja el. Egy rövid ideig kellemes testmeleg amikor lekerült, ahol fullasztó és nedves a környezet fogadta. Ámde ezen a rövid időn belül megváltozik. Gyomor elkezd morajlani, illetve, mintha felemelkedne, hiszen a szörnyeteg próbál kutakodni a mélységi cuccai között. Vajon ez hogy működni? A kislány mintha elevenen akarna elégni de ez annál sokkal rosszabb. Minél jobban küzd, annál rosszabb, reflexszerűen, mintha csak idegrángásai lennének egy picit fickándozni kezd a bendőben, habár ez természetes reakció, mivel szeretne túlélni. Tyasiry nagyon jól bírja fájdalmat, de ez már neki sok. Amint végez a ruháival az emésztőnedv onnantól közvetlenül érintkezhet a testtel.*
- ÁÁÁ FÁÁÁÁ- *Be sem tudja fejezni a jaj veszélykelést, viszont ez a legkisebb baja a mostani helyzetben. Hiába nem tudatosul bemenne, mi zajlik éppen vele, de mindenesetre átéli.*
- SEH- ÁÁÁ! *Segítséget, már ki sem tudja ejteni. Vajon meddig fog küzdeni az elkerülhetetlennel? Hiszen hamarosan a fájdalom nemcsak kívülről fogják gyötörni hanem belülről is.*
A hozzászólás írója (Munmey Tyasiry) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.03.29 00:01:10
84. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2017-03-28 11:28:05
Üzenet elküldve: 2017-03-28 11:28:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A vacsora tálalva//
*Tya kapadozik, rugdalózik, kiabál, mint minden normális lény tenné akkor, mikor felfalják. Az eredar nem hatódik meg, úgy tolja le a torkán, mint egy darab élő halat, aki még csapkod egy kicsit a farkával. Érzi, ahogy csúszik lefelé a mocorgó test. Nincs sok helye, se megfordulni, se a karjait, lábait mozgatni nem tudja, mint egy kötözött sonka, igyekszik a gyomor felé. Ahogy megérkezik Meyrth is apró nyomást érez belülről, hasa megfeszül. Muszáj lefeküdnie, amíg megemészti ezt a falatot. Felmászik az ágyra, kezeit összekulcsolja a mellkasán, és várja a tompa, rimánkodó segélykiáltásokat, amik álomba ringathatják. Nem tervez sokáig itt maradni, hiszen egy idő után gyanús lenne a kis mélységi hiánya, akivel néhány percig beszélgetett lenn. Lehet észre sem vennék, hogy eltűnt, vagy nem tulajdonítanának neki nagyobb figyelmet, de azért jobb elővigyázatosnak lenni. Ma este még itt alszik, ha a lány olyan kedvesen kifizette neki a szobát, aztán holnap távozik.*
-Dehogy engedlek, a vacsorám vagy! *Nevet vérfagyasztóan. Tya is hallhatja, amit ő mond, ott visszhangzik a gyomrában, mintha egy barlang lenne.* És a vacsora nem beszél, hanem csendben várja, hogy megemésztődjön.
*Közben felül az ágyon, amit a lány néhány bukfencben érezhet, és elkezdi átkutatni a másik táskáját, hátha talál valami érdekeset. Ha pénzt, varázsitalt vagy ékszert talál, azt elrakja, hiszen kell a napi betevő, viszont a fegyvereket előtte mindenképpen megvizsgálja, mert azokra nincs nagy szüksége, csak ha kifejezetten különleges, drága darab.*
*Tya kapadozik, rugdalózik, kiabál, mint minden normális lény tenné akkor, mikor felfalják. Az eredar nem hatódik meg, úgy tolja le a torkán, mint egy darab élő halat, aki még csapkod egy kicsit a farkával. Érzi, ahogy csúszik lefelé a mocorgó test. Nincs sok helye, se megfordulni, se a karjait, lábait mozgatni nem tudja, mint egy kötözött sonka, igyekszik a gyomor felé. Ahogy megérkezik Meyrth is apró nyomást érez belülről, hasa megfeszül. Muszáj lefeküdnie, amíg megemészti ezt a falatot. Felmászik az ágyra, kezeit összekulcsolja a mellkasán, és várja a tompa, rimánkodó segélykiáltásokat, amik álomba ringathatják. Nem tervez sokáig itt maradni, hiszen egy idő után gyanús lenne a kis mélységi hiánya, akivel néhány percig beszélgetett lenn. Lehet észre sem vennék, hogy eltűnt, vagy nem tulajdonítanának neki nagyobb figyelmet, de azért jobb elővigyázatosnak lenni. Ma este még itt alszik, ha a lány olyan kedvesen kifizette neki a szobát, aztán holnap távozik.*
-Dehogy engedlek, a vacsorám vagy! *Nevet vérfagyasztóan. Tya is hallhatja, amit ő mond, ott visszhangzik a gyomrában, mintha egy barlang lenne.* És a vacsora nem beszél, hanem csendben várja, hogy megemésztődjön.
*Közben felül az ágyon, amit a lány néhány bukfencben érezhet, és elkezdi átkutatni a másik táskáját, hátha talál valami érdekeset. Ha pénzt, varázsitalt vagy ékszert talál, azt elrakja, hiszen kell a napi betevő, viszont a fegyvereket előtte mindenképpen megvizsgálja, mert azokra nincs nagy szüksége, csak ha kifejezetten különleges, drága darab.*
83. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2017-03-27 21:49:43
Üzenet elküldve: 2017-03-27 21:49:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//A vacsora tálalva//
- MI A JÓ ÉLET?
*Ennyit tud még mondani a szabad világban, mivel nagy szerencsétlenségére, a kezével nem tudta eltakarni a másik száját, így egyenesen a fogak közé csúszik. Amik borotva élesek, s először felsértik a csuklót és ahogy halad "befelé" egyre jobban végig vágja a karját. Ha ügyes az "szörnyeteg" akkor egy cseppet sem fog elvesztegetni.
Pár másodperc múlva a fejétől kezdve alulról simítja végig a nyelv. Szerencsére nem kell minden egyes porcikájával, érezni azt a sikamlós érzést, hiszen rajta van a ruha.
Tyasiry az utazása előtt jól szemügyre veheti a szájüreget, illetve, hogy mi van ott. Az egyik fog végig felszakítja a kislány arcát, amiből egyből kiserken a vér. Amennyiben sikerül realizálni a helyzetét, egy "üreget" lát ahová vészesen közeledik, centiméterről centiméterre. Ahogy halad egyre jobban átnedvesedik, és egy különös erő veszi át. Az hogy innentől mi történik vele, az ég világon semmit nem tud felfogni. Minden elsötétül, ám még öntudatánál van. Sötétebb mint bármelyik barlang belseje ahová fény sosem juthat be. Egyre kellemesebb testmeleg járja át a felsőtestét illetve a fejét, de a lábai még szokatlanul fáznak, mert azok még kint vannak. Azonban ez a legkisebb gondja, egy éles fájdalmat érez a hátában. Apró és hegyes dolgok hatolnak be a hátába, hogy milyen mértékben az csak Amenen múlik, mennyire hatolnak be a fogai.*
- HÜMRMKRR! *Amennyiben valaki hallaná kintről, ez lenne a SEGÍTSÉG, viszont csupán ennyi hallatszik ki, egy elfojtott sikoly. Ami nem is igazán a félelemből táplálkozik, hanem a fájdalomból.
Ahogy az eredar nyel, egyre jobban csúszik lefelé a gyomorba. A nyelőcső teljesen összezárja, mintha préselné (ámde az kevésbé fáj, csak szűkös), s úgy "haladna tovább. "
Hamarosan a feje, valamiféle falnak ütközik, minimálisabb tágasabb a tér, ennek ellenére, nem igen fog tud ficánkolni. Végezetül, ha csak ennyiben hagyja a démon egészet, és utoljára nem harap a lábaiba, akkor egy végső nyeléssel a feneketlen bendőbe kerül, az egész teste a kislánynak.*
- ENGEDJ KI! *Gyomorfalának van préselve, vajon mennyi fog kihallatszani? Tyasiry fogja hallani amit a ragadozója fog neki mondani?*
~ MOST ENGEM TÉNYLEG MEGETTEK? NEM EZ NEM LEHET!~ *Képtelen felfogni a helyzetet, és hová, hogy került. Vajon mi lesz vele ezután? Ámde, ha eddig nem félt most már igenis retteg.*
- MI A JÓ ÉLET?
*Ennyit tud még mondani a szabad világban, mivel nagy szerencsétlenségére, a kezével nem tudta eltakarni a másik száját, így egyenesen a fogak közé csúszik. Amik borotva élesek, s először felsértik a csuklót és ahogy halad "befelé" egyre jobban végig vágja a karját. Ha ügyes az "szörnyeteg" akkor egy cseppet sem fog elvesztegetni.
Pár másodperc múlva a fejétől kezdve alulról simítja végig a nyelv. Szerencsére nem kell minden egyes porcikájával, érezni azt a sikamlós érzést, hiszen rajta van a ruha.
Tyasiry az utazása előtt jól szemügyre veheti a szájüreget, illetve, hogy mi van ott. Az egyik fog végig felszakítja a kislány arcát, amiből egyből kiserken a vér. Amennyiben sikerül realizálni a helyzetét, egy "üreget" lát ahová vészesen közeledik, centiméterről centiméterre. Ahogy halad egyre jobban átnedvesedik, és egy különös erő veszi át. Az hogy innentől mi történik vele, az ég világon semmit nem tud felfogni. Minden elsötétül, ám még öntudatánál van. Sötétebb mint bármelyik barlang belseje ahová fény sosem juthat be. Egyre kellemesebb testmeleg járja át a felsőtestét illetve a fejét, de a lábai még szokatlanul fáznak, mert azok még kint vannak. Azonban ez a legkisebb gondja, egy éles fájdalmat érez a hátában. Apró és hegyes dolgok hatolnak be a hátába, hogy milyen mértékben az csak Amenen múlik, mennyire hatolnak be a fogai.*
- HÜMRMKRR! *Amennyiben valaki hallaná kintről, ez lenne a SEGÍTSÉG, viszont csupán ennyi hallatszik ki, egy elfojtott sikoly. Ami nem is igazán a félelemből táplálkozik, hanem a fájdalomból.
Ahogy az eredar nyel, egyre jobban csúszik lefelé a gyomorba. A nyelőcső teljesen összezárja, mintha préselné (ámde az kevésbé fáj, csak szűkös), s úgy "haladna tovább. "
Hamarosan a feje, valamiféle falnak ütközik, minimálisabb tágasabb a tér, ennek ellenére, nem igen fog tud ficánkolni. Végezetül, ha csak ennyiben hagyja a démon egészet, és utoljára nem harap a lábaiba, akkor egy végső nyeléssel a feneketlen bendőbe kerül, az egész teste a kislánynak.*
- ENGEDJ KI! *Gyomorfalának van préselve, vajon mennyi fog kihallatszani? Tyasiry fogja hallani amit a ragadozója fog neki mondani?*
~ MOST ENGEM TÉNYLEG MEGETTEK? NEM EZ NEM LEHET!~ *Képtelen felfogni a helyzetet, és hová, hogy került. Vajon mi lesz vele ezután? Ámde, ha eddig nem félt most már igenis retteg.*
82. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2017-03-27 21:00:26
Üzenet elküldve: 2017-03-27 21:00:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A vacsora tálalva//
-Sajnálom, de ezt nem te döntöd el. *Azzal kitátja száját, hogy bekapja a mélységit. Nagy szerencséje van, hogy csak a ruháit viseli, sem fegyver, sem páncél, sem felesleges ékszer nincs rajta, így azok levételével nem kell külön bajlódnia. Ha csak egy kicsike gyűrű lenne, azzal is vigyáznia kéne, hiszen elég egy apró vágás, hogy súlyos sebet kapjon a torka, amit nem tud ellátni. Az a pár ruhadarab viszont nem gond, még a cipő se, legutóbb is sikerült felköhögnie minden felesleget. Közben felkészült, hogy felfalja a lányt. Így lesz a legtisztább, se hulla, se vér. Hófehér, szépen, egyenesen sorakozó fogai pár centit megnyúlnak, kihegyesednek, szája egyre tágul, mint mikor egy kobra akasztja ki az állkapcsát, hogy egyben nyelhesse le áldozatát. Az eredar sem tervez mást. A lányt a csuklójánál fogva rántja be a szájába. Nem harapja, nem rágja, az a lényeg, hogy kínkeserves halált haljon a gyomrában. A fogak elsősorban a hatásért kellettek, meg néhány meg-meg harcolhatja bársonyos, hamuszín bőrét, miközben szuszakolja le a torkán.*
-Sajnálom, de ezt nem te döntöd el. *Azzal kitátja száját, hogy bekapja a mélységit. Nagy szerencséje van, hogy csak a ruháit viseli, sem fegyver, sem páncél, sem felesleges ékszer nincs rajta, így azok levételével nem kell külön bajlódnia. Ha csak egy kicsike gyűrű lenne, azzal is vigyáznia kéne, hiszen elég egy apró vágás, hogy súlyos sebet kapjon a torka, amit nem tud ellátni. Az a pár ruhadarab viszont nem gond, még a cipő se, legutóbb is sikerült felköhögnie minden felesleget. Közben felkészült, hogy felfalja a lányt. Így lesz a legtisztább, se hulla, se vér. Hófehér, szépen, egyenesen sorakozó fogai pár centit megnyúlnak, kihegyesednek, szája egyre tágul, mint mikor egy kobra akasztja ki az állkapcsát, hogy egyben nyelhesse le áldozatát. Az eredar sem tervez mást. A lányt a csuklójánál fogva rántja be a szájába. Nem harapja, nem rágja, az a lényeg, hogy kínkeserves halált haljon a gyomrában. A fogak elsősorban a hatásért kellettek, meg néhány meg-meg harcolhatja bársonyos, hamuszín bőrét, miközben szuszakolja le a torkán.*
81. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2017-03-27 17:35:39
Üzenet elküldve: 2017-03-27 17:35:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//A vacsora tálalva//
*A felszerelés, nagyja a táskájában lapul az ágy előtt, így nincs, lehetősége, sem az acél alkarvédőt, sem a tőrét használni. Kénytelen a pusztakézzel megküzdenie.
A félelem az csak ront a helyzeten, ezt nagyon hamar megtanulta. Az egész szituáció új a számára, de eddig nincs mitől félnie. A hallottak alapján a bizonytalansága egyre nagyobb.*
~ Most nem arra készül, hogy megrontson?~
*Teszi fel a kérdést magának. Ahogy kiszabadult a szorításból ismét Tya kezére markol, a démon, majd maga alá gyűri a kis mélységit.*
- Ebből a játékból ki akarok maradni, te ferde hajlamú.
*Egyelőre nem támad, mivel szeretné ha magától ébredjen rá Amen.
Viszont néhány pillanat múltán, a fenevad kimutatja a foga fehérjét, sőt mi több szó szerint. A hóhajú reflex szerűen a szájára akarja tenni a kezét, mivel nem akarja, hogy belé harapjon.
Továbbra is higgadt és nyugodt, a pulzusa nem emelkedik meg.*
- Keres magadnak mást akivel szórakozhatsz, s ne velem.
*Mordul rá a nő személyre, illetve ha minden jól megy sikerül, betapasztania a száját.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5204-5223