Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Erdőszéli tisztás (új) Arthenior közelében (új) | Szántóföldek | Tharg birtokok (új) Füves puszta (új) Kikötői erdőség (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 10 (181. - 200. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4712-4731
200. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-05-03 00:53:11
Üzenet elküldve: 2015-05-03 00:53:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 167
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 167
Játékstílus: Megfontolt
Mikor már úgy érzi kellő távolságba került a felfordulás helyszínétől és még véletlenül sem követheti senki, lassításra ösztökéli lovát, majd megállásra. Szegénynek elég lehetett mára az izgalomból, s pihennie sem ártana. Így keresnek egy helyet, ahol megpihenhetnek, majd másnap reggel tovább folytatják útjukat. A biztonság kedvéért azért kiköti Szélvészt egy fához, még mielőtt lelépne.
Pirkad már, mikor felébred. Kinyújtóztatja tagjait, kell is mivel a nyereg nélküli vágtát, bizony csak most érzi igazán. Elszokott már az efféle dolgoktól. Miután evett néhány falatot, tovább is indul, nem messze a folyó folyik, ahol a kereskedelemre s utazásra alkalmas hajók csordogálnak le a város felé. Itt is megállnak, hogy felfrissítsék magukat. Megmossa arcát, s friss vizet merít kulacsába. Újdonsült társa néha ugyan makacskodik, olyankor finoman ösztökéli. Faramuci helyzetnek véli a dolgot, s kezdi lassan magát úgy érezni, mint állatbarát messzi rokonai. Nincs baja az állatokkal, de nem tud úgy kötődni hozzájuk, mint azok. Talán, mert sose volt gyerekszobája. Ám, amiért az ember megküzd, mégis csak jobban értékeli. Néhány órát sétálva tesznek meg, így saját sajgó tagjait is kímélve. Késő délután ér a földekhez. Az emberek robotolnak, szántanak, vetnek, birkákat terelnek. Fintorral, megvetően néz végig rajtuk, ahogy szinte a semmiért gürcölnek nap, mint nap. Az ő élete sem egy leányálom, de még mindig hálát rebeg, azért, hogy nem így kell élnie. Kíváncsiak az emberek, így kíváncsian méregetik a magányos lovast is. De hitvány féreg mind, hisz csak addig bámulják. míg ő rájuk nem néz. Nem, mintha bármitől is félniük kellene. Mitől tudná őket megfosztani? Nyomorúságos életüktől? Nem éli örömét, az ilyesmi fajta gyilkolásban. Nagyobb büntetés nekik, amit rájuk mért a sors. Ám valahonnan étel illatát hozza a szél, s már elég rég volt reggel, mikor utoljára evett. Nem is oly messze egy kis dombocskán, egy öreg ember kavargat valamit a nyílt ég alatt. Sok hasznát nem is veszi a közösség azon kívül, minthogy a parasztoknak ételt készítsen. Ez által neki is. Oda is baktatnak hozzá. Az öreg elég süket és vak már ahhoz, hogy felfedezze fegyvereit. Vagy elég okos, hogy azokról ne vegyen tudomást. Mindegy is.
- Üdv, Öregapám! Megfáradt utazó vagyok, kinek már kopog a szeme az éhségtől. Szánjon meg egy tányér levessel, fizetek is érte. * szólítja meg azt, nyájasan. Fizetek is érte, ha kell. Hogy ez így lesz-e? Sok mindentől függ. Az öreg hunyorogva néz fel rá, s egyenesedik, ki amennyire csak tud.*
- Persze, gyermekem, mi szívesen fogadjuk a vándorokat, s ahol ennyi szájnak jut étel, még egy már nem jelent gondot. * hajol is le egy tányérért s mer bele neki az ételből. Remegő kézzel nyújtja azt át. Még talán ki is lötyög. Mad törökülésbe foglal helyet a tűz mellett. S lapátolja be az ételt.*
- S hova utazol, már ha nem titok? Egyedül bizony veszélyesek mostanában ezek az utak. Sok kétes alak fordul meg erre felé, mióta az a borgőzös hitvány banda betette ide a lábát. Ott arra… * mutat reszkető kézzel egy irányba, hangja is remegőssé válik. Fojtott düh, a tehetetlenség árad belőle. *
- … sötét halál ül a hegyek felett, obszidián várában vörös szemű démon hadúr ül koponyákból emelt trónján. Éj sötét paripája, csupa izom, orrából tűzet, fúj. Minden hónap hetedik éjszakáján jön a rút had, mint mocskos folyó. Felgyújtják hazaink, asszonyaink s leányainkat meggyalázzák, s elhurcolják. Javainkat elorozzák. Elfajzott seregét, emberek bőréből szabott páncél védi. Kivágják fiaink szívét s a vérvörös hold alatt abból csapnak lakomát, bor helyett vért isznak. Fertő az egész nemzedék, királynőjük egy földöntúli szépség a démon hadúr tulajdon húga pfföö testvérházasság. Átkozott boszorkány, apát fia ellen, fivért fivér ellen fordít ott, hol megjelenik. A közeli falut is kiirtották, s holt szolgálókat teremtett az a némber. Ha jót akarsz magadnak, elkerülöd azt a helyet. Mind ki arra tévedt, sose tért vissza.
* Remek kis mese, eszement fantázia. Látszik, hogy unatkozik az öreg. Ahhoz képest, hogy elhurcolják a nőket elég sok maradt még itt. S túlságosan az állatállomány sem fogyatkozott. De, azért az étel mellé nem volt, olyan rossz. *
- Köszönöm, az ételt s a jó tanácsot. Talán megfogadom. * feltápászkodik, hamarosan ismét lenyugszik a nap. Míg rá nem borul az éjszaka, el akarja érni az ösvényt. Ha már korábban tudta volna, merre is tanyázik a két démon fajzat, hát már Artheniorból egyenest odamegy. Ha csak fele ennyire is elvetemültek, mint amennyire az öreg állítja, nem lehet túl rossz hely. *
- Gyermekem, a fizetség? * szól még az öreg. *
- Nos, a fizetség? A köszönöm volt.
Pirkad már, mikor felébred. Kinyújtóztatja tagjait, kell is mivel a nyereg nélküli vágtát, bizony csak most érzi igazán. Elszokott már az efféle dolgoktól. Miután evett néhány falatot, tovább is indul, nem messze a folyó folyik, ahol a kereskedelemre s utazásra alkalmas hajók csordogálnak le a város felé. Itt is megállnak, hogy felfrissítsék magukat. Megmossa arcát, s friss vizet merít kulacsába. Újdonsült társa néha ugyan makacskodik, olyankor finoman ösztökéli. Faramuci helyzetnek véli a dolgot, s kezdi lassan magát úgy érezni, mint állatbarát messzi rokonai. Nincs baja az állatokkal, de nem tud úgy kötődni hozzájuk, mint azok. Talán, mert sose volt gyerekszobája. Ám, amiért az ember megküzd, mégis csak jobban értékeli. Néhány órát sétálva tesznek meg, így saját sajgó tagjait is kímélve. Késő délután ér a földekhez. Az emberek robotolnak, szántanak, vetnek, birkákat terelnek. Fintorral, megvetően néz végig rajtuk, ahogy szinte a semmiért gürcölnek nap, mint nap. Az ő élete sem egy leányálom, de még mindig hálát rebeg, azért, hogy nem így kell élnie. Kíváncsiak az emberek, így kíváncsian méregetik a magányos lovast is. De hitvány féreg mind, hisz csak addig bámulják. míg ő rájuk nem néz. Nem, mintha bármitől is félniük kellene. Mitől tudná őket megfosztani? Nyomorúságos életüktől? Nem éli örömét, az ilyesmi fajta gyilkolásban. Nagyobb büntetés nekik, amit rájuk mért a sors. Ám valahonnan étel illatát hozza a szél, s már elég rég volt reggel, mikor utoljára evett. Nem is oly messze egy kis dombocskán, egy öreg ember kavargat valamit a nyílt ég alatt. Sok hasznát nem is veszi a közösség azon kívül, minthogy a parasztoknak ételt készítsen. Ez által neki is. Oda is baktatnak hozzá. Az öreg elég süket és vak már ahhoz, hogy felfedezze fegyvereit. Vagy elég okos, hogy azokról ne vegyen tudomást. Mindegy is.
- Üdv, Öregapám! Megfáradt utazó vagyok, kinek már kopog a szeme az éhségtől. Szánjon meg egy tányér levessel, fizetek is érte. * szólítja meg azt, nyájasan. Fizetek is érte, ha kell. Hogy ez így lesz-e? Sok mindentől függ. Az öreg hunyorogva néz fel rá, s egyenesedik, ki amennyire csak tud.*
- Persze, gyermekem, mi szívesen fogadjuk a vándorokat, s ahol ennyi szájnak jut étel, még egy már nem jelent gondot. * hajol is le egy tányérért s mer bele neki az ételből. Remegő kézzel nyújtja azt át. Még talán ki is lötyög. Mad törökülésbe foglal helyet a tűz mellett. S lapátolja be az ételt.*
- S hova utazol, már ha nem titok? Egyedül bizony veszélyesek mostanában ezek az utak. Sok kétes alak fordul meg erre felé, mióta az a borgőzös hitvány banda betette ide a lábát. Ott arra… * mutat reszkető kézzel egy irányba, hangja is remegőssé válik. Fojtott düh, a tehetetlenség árad belőle. *
- … sötét halál ül a hegyek felett, obszidián várában vörös szemű démon hadúr ül koponyákból emelt trónján. Éj sötét paripája, csupa izom, orrából tűzet, fúj. Minden hónap hetedik éjszakáján jön a rút had, mint mocskos folyó. Felgyújtják hazaink, asszonyaink s leányainkat meggyalázzák, s elhurcolják. Javainkat elorozzák. Elfajzott seregét, emberek bőréből szabott páncél védi. Kivágják fiaink szívét s a vérvörös hold alatt abból csapnak lakomát, bor helyett vért isznak. Fertő az egész nemzedék, királynőjük egy földöntúli szépség a démon hadúr tulajdon húga pfföö testvérházasság. Átkozott boszorkány, apát fia ellen, fivért fivér ellen fordít ott, hol megjelenik. A közeli falut is kiirtották, s holt szolgálókat teremtett az a némber. Ha jót akarsz magadnak, elkerülöd azt a helyet. Mind ki arra tévedt, sose tért vissza.
* Remek kis mese, eszement fantázia. Látszik, hogy unatkozik az öreg. Ahhoz képest, hogy elhurcolják a nőket elég sok maradt még itt. S túlságosan az állatállomány sem fogyatkozott. De, azért az étel mellé nem volt, olyan rossz. *
- Köszönöm, az ételt s a jó tanácsot. Talán megfogadom. * feltápászkodik, hamarosan ismét lenyugszik a nap. Míg rá nem borul az éjszaka, el akarja érni az ösvényt. Ha már korábban tudta volna, merre is tanyázik a két démon fajzat, hát már Artheniorból egyenest odamegy. Ha csak fele ennyire is elvetemültek, mint amennyire az öreg állítja, nem lehet túl rossz hely. *
- Gyermekem, a fizetség? * szól még az öreg. *
- Nos, a fizetség? A köszönöm volt.
199. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-04-24 15:50:13
Üzenet elküldve: 2015-04-24 15:50:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
*Épp útban van Arthenior felé. Most nem a megélhetéshez szükséges dolgokat kell beszereznie családjának, azt nem is olyan régen már megtette. Jelen pillanatban szórakozni megy oda, ugyanis pár napja egy kisebb összeg állt a házhoz. A család pedig megszavazta, hogy Iaghanak is jár egy kis pihenő.
Az utat jól ismeri, kiskora óta járja már. Vállán megviselt tarisznyája lóg, amiben az úthoz szükséges elemózsia rejtőzik. Na meg persze arany is.
Az óriás lány magabiztosan halad előre, toronyiránt az Artheniori folyó felé.*
Az utat jól ismeri, kiskora óta járja már. Vállán megviselt tarisznyája lóg, amiben az úthoz szükséges elemózsia rejtőzik. Na meg persze arany is.
Az óriás lány magabiztosan halad előre, toronyiránt az Artheniori folyó felé.*
198. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-04-03 14:56:23
Üzenet elküldve: 2015-04-03 14:56:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
*Tél Atya, a nagy fehér keselyű, lassan felemelkedik Lanawin testéről. A tavasz első percei mindig rút látványt nyújtanak. A vidék még kopár és fagyos. Eső mossa feketére a földeket és dermesztő szél rázza karcos öklét a hideg hónapok utóvédjeként.
Kaiykót is megviselte ez a tél. Lesoványodott, legyengült. De életben van. A falusiak jóindulata tartotta meg az árnyékvilág innenső oldalán. Aligha hálálhatja meg nekik, aligha elég rá a gyűrű, az egyetlen megmaradt értéke, amit nekik adott köszönetképpen. Talán a városban pénzre vagy hasznos holmikra tudják majd cserélni most, hogy az utak már jól járhatók.
Ideje tovább állni. Északnak. Messze a várostól.
Nem mintha nem szólongatná az Erdőmélye. Mindennél jobban vágyik vissza oda. A helyre, az egyetlenre, amit otthonnak nevezett valaha is. De az öreg Narr nyugvó csontjai nem engedik még. Szembe kell néznie még a világgal, újra és újra. Nem lesz egyszerű. Nincsenek túl jó barátságban... Kaiko meg a civilizációval mételyezett világ.*
Kaiykót is megviselte ez a tél. Lesoványodott, legyengült. De életben van. A falusiak jóindulata tartotta meg az árnyékvilág innenső oldalán. Aligha hálálhatja meg nekik, aligha elég rá a gyűrű, az egyetlen megmaradt értéke, amit nekik adott köszönetképpen. Talán a városban pénzre vagy hasznos holmikra tudják majd cserélni most, hogy az utak már jól járhatók.
Ideje tovább állni. Északnak. Messze a várostól.
Nem mintha nem szólongatná az Erdőmélye. Mindennél jobban vágyik vissza oda. A helyre, az egyetlenre, amit otthonnak nevezett valaha is. De az öreg Narr nyugvó csontjai nem engedik még. Szembe kell néznie még a világgal, újra és újra. Nem lesz egyszerű. Nincsenek túl jó barátságban... Kaiko meg a civilizációval mételyezett világ.*
197. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-03-16 19:00:39
Üzenet elküldve: 2015-03-16 19:00:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Teljesen ismeretlen számára a vidék, az utóbbi napokban igazából csak kóborolt céltalanul, abban reménykedve, hogy talál valami fedett helyet; vagy esetleg valakit, aki útba igazítaná. Odáig fajul a dolog, hogy minden pénzét elköltötte már ételre vagy italra, így kénytelen éhezni és szomjazni. Kissé magában dühöng, hogy nem lel településre, vagy akivel igazából szót válthatna. Egyszer csak hirtelenjében szántóföldes területre érkezik, ami reménysugár számára. Összefut kissé szájában a nyál, miközben azon gondolkozik, hogy milyen nyersen ehető zöldségeket lophat el a helyi gazdáktól. Ónix szemeivel figyeli a földet, azonban még igazából nincsen ültetve semmi. Lebiggyednek az ajkai és komor arccal bandukol tovább. Fülébe kúszik egy a muzsika szó, ami igazán felkelti az érdeklődését. A hang irányába indul, aztán a távolban észleli a hang forrását. Nemsokára elhallgat a zene, azonban a személyt nem téveszti el a szeme elől. Fürgén indul utána, hogy mikor méterek vannak közöttük, akkor hirtelenjében megszólítsa szívfájdító hangon. *
- Vizet! * nyel egy nagyot, de úgy nehézkesen, mint ha teljesen ki lenne száradva a torka. A járásával szintén megmásítja. Próbál hiteles eltévedt vándor nőnek mutatkozni, mint aki a halála szélén lenne. Poroszkál csupán, kissé húzza a bal lábát.*
- Kérem! Segítsen, mert...mert...* nem mondja ki, inkább a másik fantáziájára bízza a dolgot. Direkt megbotlik a saját lábában, hogy aztán, ha a másik nem tiltakozik a dolog ellen, akkor karjaiba omlik. Ott pihen felhevült testével egy darabig, aztán aranyos de megviselt arcot vágva pillant fel rá.*
- Köszönöm. * hálálkodik, aztán körülnéz a szántóföldeken, majd a férfire.*
- A nevem Cami, vándortáncoslány vagyok. Eltévedtem és ráadásul eltévedtem. Ennek tetejébe már reggel minden élelmem elfogyott.
- Vizet! * nyel egy nagyot, de úgy nehézkesen, mint ha teljesen ki lenne száradva a torka. A járásával szintén megmásítja. Próbál hiteles eltévedt vándor nőnek mutatkozni, mint aki a halála szélén lenne. Poroszkál csupán, kissé húzza a bal lábát.*
- Kérem! Segítsen, mert...mert...* nem mondja ki, inkább a másik fantáziájára bízza a dolgot. Direkt megbotlik a saját lábában, hogy aztán, ha a másik nem tiltakozik a dolog ellen, akkor karjaiba omlik. Ott pihen felhevült testével egy darabig, aztán aranyos de megviselt arcot vágva pillant fel rá.*
- Köszönöm. * hálálkodik, aztán körülnéz a szántóföldeken, majd a férfire.*
- A nevem Cami, vándortáncoslány vagyok. Eltévedtem és ráadásul eltévedtem. Ennek tetejébe már reggel minden élelmem elfogyott.
196. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-03-16 18:32:02
Üzenet elküldve: 2015-03-16 18:32:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
*Szekeres társa, a köhögős nőszemély úgy látszik, nem élvezte annyira az előadást, mint amennyire azt neki mutatta. Egy darabig elviszi a magában dalolgató énekest, de talán az idegeire ment, mert az erőd előtti domb aljában kitette a szűrét. Gyalog felbandukolni a hegyre? Még mit nem! a már a sors ennyire ellene szólt, nem akarja felhergeli a felsőbb erőket azzal, hogy csak azért is felkaptat a dombra... Inkább választja a lapos utat, ami céltalanul vezeti a sötétedésben.
Hamarosan szántóföldek közé ér, és a maga mögött hagyott erdő sűrűjéből felüvölt egy farkas. A hideg rázza Allorast, főleg mivel nincsen semmi fegyvere amivel megvédhetné magát egy esetleges falkától, vagy ami még rosszabb: egy horda részeges banditától. Jobb híján lantját ragadja meg, hogy ha kell, azzal kólintsa fejbe az életére törő akármiket. Azért ez egy becses tárgya, és reméli nem kell használnia, ebből kifolyólag megjegyzi, hogy amint városba ér, kovácsoltat magának egy tőrt.
A veszélyérzete hamarost elmúlik, miután nem jön több vonyítás bentről és banditák sem lézengenek a közelben. Hóna alá csapja a lantot, majd a húrba csap.*
- Szántóföldek boronái közt,
Él egy parasztlány, ki nem üszkös,
Nem üszkös, csoda, de nem üszkös!
Csecsei akkorák mint egy bükkös,
Egy bükkös, csoda, de mint egy bükkös!
Azt kéne jól megdugni most rögtön,
Most rögtön, csoda, de most rögtön!
*Reméli, apró improvizációs gyakorlatát senki nem hallotta meg, még a végén meg is kergetnék a parasztok vasvillával. Az ilyen dalokat magának írja. Meg a kocsmafilozófusoknak, akiknek egyedül az ő dalai hoznak valami nemi élményt az életükbe.
A dal után céltalanul bolyong, valami menedéket illetve alvóhelyet keresve.*
Hamarosan szántóföldek közé ér, és a maga mögött hagyott erdő sűrűjéből felüvölt egy farkas. A hideg rázza Allorast, főleg mivel nincsen semmi fegyvere amivel megvédhetné magát egy esetleges falkától, vagy ami még rosszabb: egy horda részeges banditától. Jobb híján lantját ragadja meg, hogy ha kell, azzal kólintsa fejbe az életére törő akármiket. Azért ez egy becses tárgya, és reméli nem kell használnia, ebből kifolyólag megjegyzi, hogy amint városba ér, kovácsoltat magának egy tőrt.
A veszélyérzete hamarost elmúlik, miután nem jön több vonyítás bentről és banditák sem lézengenek a közelben. Hóna alá csapja a lantot, majd a húrba csap.*
- Szántóföldek boronái közt,
Él egy parasztlány, ki nem üszkös,
Nem üszkös, csoda, de nem üszkös!
Csecsei akkorák mint egy bükkös,
Egy bükkös, csoda, de mint egy bükkös!
Azt kéne jól megdugni most rögtön,
Most rögtön, csoda, de most rögtön!
*Reméli, apró improvizációs gyakorlatát senki nem hallotta meg, még a végén meg is kergetnék a parasztok vasvillával. Az ilyen dalokat magának írja. Meg a kocsmafilozófusoknak, akiknek egyedül az ő dalai hoznak valami nemi élményt az életükbe.
A dal után céltalanul bolyong, valami menedéket illetve alvóhelyet keresve.*
195. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-03-03 18:39:21
Üzenet elküldve: 2015-03-03 18:39:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Yarrod és Ethea kalácsfalvi cserkelés//
*Az erőteljes szürkületben, amely már majdnem sötét, igen csak meresztenie kell a szemét, hogy lásson valamit, de azért az ég világosabb háttere előtt, csak kiveszi a mászkáló alakot. Nem megy már közelebb, a felmérést elvégezte Yarrod. Ő meg amúgy sem ismeri a fickót.*
-Értem.
*És ennyiben is maradnak. A következtetéseik is megegyeznek, így vitára, ellenérvre nincs szükség. Biccent, és amíg még maradnak, egyféle őrséget áll. Sokáig persze nincs erre szükség, a falu csendes, és semmi mozgás a továbbiakban nem hívja fel figyelmüket. A falusiak nyugovóra térnek lassan, ők pedig hamarosan útnak indulnak, vissza Amon Ruadh irányába.*
*Az erőteljes szürkületben, amely már majdnem sötét, igen csak meresztenie kell a szemét, hogy lásson valamit, de azért az ég világosabb háttere előtt, csak kiveszi a mászkáló alakot. Nem megy már közelebb, a felmérést elvégezte Yarrod. Ő meg amúgy sem ismeri a fickót.*
-Értem.
*És ennyiben is maradnak. A következtetéseik is megegyeznek, így vitára, ellenérvre nincs szükség. Biccent, és amíg még maradnak, egyféle őrséget áll. Sokáig persze nincs erre szükség, a falu csendes, és semmi mozgás a továbbiakban nem hívja fel figyelmüket. A falusiak nyugovóra térnek lassan, ők pedig hamarosan útnak indulnak, vissza Amon Ruadh irányába.*
194. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-03-03 18:07:42
Üzenet elküldve: 2015-03-03 18:07:42
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Yarrod és Ethea kalácsfalvi cserkelés//
- Igen.
* Dörmögi válaszul halkan, mert latrinára, vagy legalább az utcára kijönnek hugyozni. De senkit sem láttak eddig. Visszaosonnak addig a fáig, és amíg Ethea elmegy a lovakért, addig ő a takarásól tovább figyeli a falut. Egyetlen személy jön csak ki az egyik házból, és sétálgatni kezd, fel és alá. A sötétség miatt nem biztos benne, de az alak ismerős. Kicsit közelebb oson, amíg Ethea elvan és megnézi alaposabban az alakot. Sejtése beigazolódik. Az a Laim nevezetű az, akivel ittjártukkor találkoztak és aki a falu vezetőjének mondta magát. Visszaoson a helyére és megvárja Etheat. Laim valamennyivel az után tűnik el, hogy a lány vissza tért a lovakkal. *
- Egy férfi lépett ki, mióta elmentél, azóta sétálgat. Mikor legutóbb itt jártunk, ő volt az, aki a falu vezetőjének mondta magát és felszólalt, a szerzetessel tárgyalt.
* Kis ideig maradnak még, miután Laim eltűnik újra a házban. Aztán útnak indulnak ők is. Mikor már kellő távolságba értek, visszaülnek a lovaik hátára. Csak akkor szólal meg ő is. *
- Nem láttunk sokat, csak néhány lézengőt, meg a falu vezetőjét. Úgy tűnik innen, hogy nincsenek harcosok itt, vagy nagyon eldugták őket.
- Igen.
* Dörmögi válaszul halkan, mert latrinára, vagy legalább az utcára kijönnek hugyozni. De senkit sem láttak eddig. Visszaosonnak addig a fáig, és amíg Ethea elmegy a lovakért, addig ő a takarásól tovább figyeli a falut. Egyetlen személy jön csak ki az egyik házból, és sétálgatni kezd, fel és alá. A sötétség miatt nem biztos benne, de az alak ismerős. Kicsit közelebb oson, amíg Ethea elvan és megnézi alaposabban az alakot. Sejtése beigazolódik. Az a Laim nevezetű az, akivel ittjártukkor találkoztak és aki a falu vezetőjének mondta magát. Visszaoson a helyére és megvárja Etheat. Laim valamennyivel az után tűnik el, hogy a lány vissza tért a lovakkal. *
- Egy férfi lépett ki, mióta elmentél, azóta sétálgat. Mikor legutóbb itt jártunk, ő volt az, aki a falu vezetőjének mondta magát és felszólalt, a szerzetessel tárgyalt.
* Kis ideig maradnak még, miután Laim eltűnik újra a házban. Aztán útnak indulnak ők is. Mikor már kellő távolságba értek, visszaülnek a lovaik hátára. Csak akkor szólal meg ő is. *
- Nem láttunk sokat, csak néhány lézengőt, meg a falu vezetőjét. Úgy tűnik innen, hogy nincsenek harcosok itt, vagy nagyon eldugták őket.
193. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-03-01 20:29:58
Üzenet elküldve: 2015-03-01 20:29:58
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
//Kalácsfalvi cserkelés//
*Szép lassan beköszönt az este, és az urcán kódorgók bekódorognak egy-egy házba, feltehetőleg a sajátjukba. Amikor minden mozgás megszűnik, egy magányos alak - Laim - lép ki háza kapuján, és magányos sétára indul a falu utcáin. Nagyjából egy órát van odakinn, lassan, lehajtott fejjel, céltalanul kószál, aztán hazamegy, és attól fogva senki nem mozdul, csak egy-egy macska szalad el időnként erre-arra.*
*Szép lassan beköszönt az este, és az urcán kódorgók bekódorognak egy-egy házba, feltehetőleg a sajátjukba. Amikor minden mozgás megszűnik, egy magányos alak - Laim - lép ki háza kapuján, és magányos sétára indul a falu utcáin. Nagyjából egy órát van odakinn, lassan, lehajtott fejjel, céltalanul kószál, aztán hazamegy, és attól fogva senki nem mozdul, csak egy-egy macska szalad el időnként erre-arra.*
192. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-02-28 18:08:19
Üzenet elküldve: 2015-02-28 18:08:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Yarrod és Ethea kalácsfalvi cserkelés//
*Valóban egyre jár az agyuk, s ezt Ethea egy apró mosollyal nyugtázza. A kimászkálásra biccent is egyet.*
-Ha más nem a latrinára.
*S akkor kiszúrható a harcos. Hiszen egy harcos egészen másképpen bóklászik épülettől épületig, mint egy gondatlan földműves. A harcos figyel, éber, és a tartása is árulkodó. Akár akarja, akár nem. Épp ez jár a fejében, amikor Yarrod megdicséri. Persze, ez már akkor van, amikor elindulnak visszafelé, ahhoz a bizonyos fához, melyről Yarrod beszélt. Hümmög párat halkan, elnéz erre-arra zavarát leplezve. Tekintete végig fut a lassan sötétbe burkolózó falu házain, a házak halványan világító ablakain. Akár be is leshetnének, csak félő, közelebb menve esetleg a lakók kutyáinak szimatát is felébresztenék.*
-Köszönöm.
*Böki ki végül, de aztán hallgat a további úton, míg csak a fát el nem érik.*
-Hozom a lovakat.
*Mondja halkan. Ehhez igazából nem kellenek ketten, addig Yarrodnak van ideje kialakítani a szálláshelyüket estig. A sötét leszálltával pedig majd visszatérnek a házhoz, és ott tölthetik az éjszakát, tűz mellett. Bár Ethea akkor sem fog kétségbe esni, ha másként alakul esetleg a helyzet.
Ha Yarrod beleegyezik, akkor újra elválnak, és Ethea eloson a lovakért, s hamarosan, talán fertályóra elteltével, már vissza is tér, kantárszáron vezetve az állatokat, melyeket aztán bevezet a fa mögé, talán még beljebb is két-három fával, hogy a nagytestű hátasok is kellően takarásban legyenek. Ekkor tér vissza Yarrod mellé.*
-Történt azóta valami?
*Egyértelműen arra az időszakra gondol, amíg a lovakért volt. Tekintete újra csak a falut kezdi el fürkészni.*
*Valóban egyre jár az agyuk, s ezt Ethea egy apró mosollyal nyugtázza. A kimászkálásra biccent is egyet.*
-Ha más nem a latrinára.
*S akkor kiszúrható a harcos. Hiszen egy harcos egészen másképpen bóklászik épülettől épületig, mint egy gondatlan földműves. A harcos figyel, éber, és a tartása is árulkodó. Akár akarja, akár nem. Épp ez jár a fejében, amikor Yarrod megdicséri. Persze, ez már akkor van, amikor elindulnak visszafelé, ahhoz a bizonyos fához, melyről Yarrod beszélt. Hümmög párat halkan, elnéz erre-arra zavarát leplezve. Tekintete végig fut a lassan sötétbe burkolózó falu házain, a házak halványan világító ablakain. Akár be is leshetnének, csak félő, közelebb menve esetleg a lakók kutyáinak szimatát is felébresztenék.*
-Köszönöm.
*Böki ki végül, de aztán hallgat a további úton, míg csak a fát el nem érik.*
-Hozom a lovakat.
*Mondja halkan. Ehhez igazából nem kellenek ketten, addig Yarrodnak van ideje kialakítani a szálláshelyüket estig. A sötét leszálltával pedig majd visszatérnek a házhoz, és ott tölthetik az éjszakát, tűz mellett. Bár Ethea akkor sem fog kétségbe esni, ha másként alakul esetleg a helyzet.
Ha Yarrod beleegyezik, akkor újra elválnak, és Ethea eloson a lovakért, s hamarosan, talán fertályóra elteltével, már vissza is tér, kantárszáron vezetve az állatokat, melyeket aztán bevezet a fa mögé, talán még beljebb is két-három fával, hogy a nagytestű hátasok is kellően takarásban legyenek. Ekkor tér vissza Yarrod mellé.*
-Történt azóta valami?
*Egyértelműen arra az időszakra gondol, amíg a lovakért volt. Tekintete újra csak a falut kezdi el fürkészni.*
191. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-02-27 21:01:48
Üzenet elküldve: 2015-02-27 21:01:48
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Yarrod és Ethea kalácsfalvi cserkelés//
* Valóban, az élet ilyenkor a házakon belül folyik, és nem idekint. Mégis, biztosra akar menni, nehogy meglepetés érje őket legközelebb. Mikor Ethea is felbukkan, takarásba vonulnak és átbeszélik a dolgokat. Neki is az jár a fejében, mint a lánynak. Néhány harcos elrejtőzhetett úgy, hogy eldugták fegyvereiket. Neki kell eldönteni, hogy mit tegyenek. *
- Várjuk meg az estét. Addig jönnek még ki alakok, mászkálnak páran, nézzük meg magunknak őket. Sötétedés után maradunk még, mondjuk egy órát. Ha addig nem történik semmi, akkor még este visszatérünk a házhoz. Reggel pedig visszatérünk az erődbe. Onnan már nem nagy táv. Haza érünk, mire megindul az élet ott is.
- Kerüljünk erre vissza a lovakhoz. Út közben láttam egy olyan fát, ahol meghúzhatjuk magunkat. Magas, széles törzzsel. Afelől az oldal felől talán annyira nem fog érni a szél minket és a fa jó fedezék.
* A baj az, hogy tüzet ott sem gyújthatnak majd. De jól felöltöztek mindketten, meg van náluk pokróc is és amúgy sem maradnak sokáig. Végig méri még egyszer a lányt, csak úgy. *
- Bármi is sül ki ebből, majd megmondom a vezérnek, hogy jó harcos lesz belőled. Egy kis edzés és tanulás még, miegymás. A cserkelés legalábbis eddig jól megy. Na meg nem beszélsz vissza annyit, mint Kramlaf. Meg úgy általában sem beszélsz sokat, amit meg én kimondottan díjazok.
* Ő is csendes figura. Termete ellenére néha észre sem veszik, hogy ott van, mert meg sem szólal, nem csinál semmit. Csak ül, vagy áll és figyel. Úgyhogy most visszaindulnak a lovaikhoz és velük együtt foglalják el annak a nagy fának a környékét egy kis megfigyelésre. *
* Valóban, az élet ilyenkor a házakon belül folyik, és nem idekint. Mégis, biztosra akar menni, nehogy meglepetés érje őket legközelebb. Mikor Ethea is felbukkan, takarásba vonulnak és átbeszélik a dolgokat. Neki is az jár a fejében, mint a lánynak. Néhány harcos elrejtőzhetett úgy, hogy eldugták fegyvereiket. Neki kell eldönteni, hogy mit tegyenek. *
- Várjuk meg az estét. Addig jönnek még ki alakok, mászkálnak páran, nézzük meg magunknak őket. Sötétedés után maradunk még, mondjuk egy órát. Ha addig nem történik semmi, akkor még este visszatérünk a házhoz. Reggel pedig visszatérünk az erődbe. Onnan már nem nagy táv. Haza érünk, mire megindul az élet ott is.
- Kerüljünk erre vissza a lovakhoz. Út közben láttam egy olyan fát, ahol meghúzhatjuk magunkat. Magas, széles törzzsel. Afelől az oldal felől talán annyira nem fog érni a szél minket és a fa jó fedezék.
* A baj az, hogy tüzet ott sem gyújthatnak majd. De jól felöltöztek mindketten, meg van náluk pokróc is és amúgy sem maradnak sokáig. Végig méri még egyszer a lányt, csak úgy. *
- Bármi is sül ki ebből, majd megmondom a vezérnek, hogy jó harcos lesz belőled. Egy kis edzés és tanulás még, miegymás. A cserkelés legalábbis eddig jól megy. Na meg nem beszélsz vissza annyit, mint Kramlaf. Meg úgy általában sem beszélsz sokat, amit meg én kimondottan díjazok.
* Ő is csendes figura. Termete ellenére néha észre sem veszik, hogy ott van, mert meg sem szólal, nem csinál semmit. Csak ül, vagy áll és figyel. Úgyhogy most visszaindulnak a lovaikhoz és velük együtt foglalják el annak a nagy fának a környékét egy kis megfigyelésre. *
190. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-02-27 18:46:34
Üzenet elküldve: 2015-02-27 18:46:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Yarrod és Ethea kalácsfalvi cserkelés//
*Igazából eseménytelenül halad. Hirtelen, ha belegondol, nem is tudja, örüljön-e ennek, vagy sem. Régen volt már része egy kis csetepatéban. Azért ettől függetlenül valójában nem vágyik rá. Főleg nem úgy, hogy esetleg ártatlan falusiak lelnék közben halálukat.
Olykor leguggol egy-egy bokor tövében, vagy fa törzse mellett, s tekintete pásztázza a csendes falut.*
~Unalmas.~
*Egy pillanatra az egyik megtorpanásnál belegondol, hogy tulajdonképpen csak a véletlenen múlt, hogy ő maga is, ne egy hasonló sorsú szántó-vető felesége legyen.
Aztán persze, tovább oson mindaddig, míg a túlsó oldalon fel nem figyel társa közeledésére. Azért persze, készenlétbe helyezkedik, hogy ha még sem Yarrod az, akkor megfelelő fogadtatása legyen a közeledőnek, de társa az.*
-Semmi figyelemre méltó.
*Bólint maga is rá a dologra. Etheának nem tűnt különlegesnek a csend, hiszen nem tudja, hogy mennyivel volt korábban nyüzsgőbb a falu. Ha visszagondol, akkor télen az ő falujuk, a téli szálláson, legalább ennyire csendes volt, hiszen télen a "bent" volt előtérben, és nem a "kint", hiszen télen fagyott a föld, művelhetetlen. Csupán az ólban tartott állatok igényelnek némi gondoskodást, de az élet belül zajlik a konyha tűzhelye mellett.
Aztán elgondolkodik kicsit Yarrod további szavain is, és némileg igazat ad neki. Eléggé valószínűtlen, hogy egy nagyobb csapat, ami mondjuk tíz-húsz fő, észrevétlenül ellebzselhetne a faluban. Persze, ha csak egy-két harcosról van szó, akkor elvegyülhetnek. Mit is csinálna ő maga, ha hasonló helyzetbe kerülne? Beöltözne falusinak, és a fegyvereit megpróbálná a fürkésző szemek elől elrejteni.
De mindezt nem tárja társa elé, bizonyára Yarrod is hasonlóan gondolkodik. Úgy hogy, erre is csak biccent egyet.*
-Tovább?
*A kérdés pedig arra irányul, hogy mit csinálnak most? Maradnak, vagy visszatérnek Amon Ruadhra?*
*Igazából eseménytelenül halad. Hirtelen, ha belegondol, nem is tudja, örüljön-e ennek, vagy sem. Régen volt már része egy kis csetepatéban. Azért ettől függetlenül valójában nem vágyik rá. Főleg nem úgy, hogy esetleg ártatlan falusiak lelnék közben halálukat.
Olykor leguggol egy-egy bokor tövében, vagy fa törzse mellett, s tekintete pásztázza a csendes falut.*
~Unalmas.~
*Egy pillanatra az egyik megtorpanásnál belegondol, hogy tulajdonképpen csak a véletlenen múlt, hogy ő maga is, ne egy hasonló sorsú szántó-vető felesége legyen.
Aztán persze, tovább oson mindaddig, míg a túlsó oldalon fel nem figyel társa közeledésére. Azért persze, készenlétbe helyezkedik, hogy ha még sem Yarrod az, akkor megfelelő fogadtatása legyen a közeledőnek, de társa az.*
-Semmi figyelemre méltó.
*Bólint maga is rá a dologra. Etheának nem tűnt különlegesnek a csend, hiszen nem tudja, hogy mennyivel volt korábban nyüzsgőbb a falu. Ha visszagondol, akkor télen az ő falujuk, a téli szálláson, legalább ennyire csendes volt, hiszen télen a "bent" volt előtérben, és nem a "kint", hiszen télen fagyott a föld, művelhetetlen. Csupán az ólban tartott állatok igényelnek némi gondoskodást, de az élet belül zajlik a konyha tűzhelye mellett.
Aztán elgondolkodik kicsit Yarrod további szavain is, és némileg igazat ad neki. Eléggé valószínűtlen, hogy egy nagyobb csapat, ami mondjuk tíz-húsz fő, észrevétlenül ellebzselhetne a faluban. Persze, ha csak egy-két harcosról van szó, akkor elvegyülhetnek. Mit is csinálna ő maga, ha hasonló helyzetbe kerülne? Beöltözne falusinak, és a fegyvereit megpróbálná a fürkésző szemek elől elrejteni.
De mindezt nem tárja társa elé, bizonyára Yarrod is hasonlóan gondolkodik. Úgy hogy, erre is csak biccent egyet.*
-Tovább?
*A kérdés pedig arra irányul, hogy mit csinálnak most? Maradnak, vagy visszatérnek Amon Ruadhra?*
189. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-02-27 18:13:28
Üzenet elküldve: 2015-02-27 18:13:28
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Yarrod és Ethea kalácsfalvi cserkelés//
* Na jó. Ez a falu nem egy pezsgő életű nagyváros, de akkor is. Ennél a pá embernél azért többen voltak itt a múltkor, és az idő sem olyan vacak, hogy így el legyenek tűnve. Hmmm. Tovább halad, fától fáig, sziklatömbtől sziklatömbig. Minden bizonnyal ugyan ezt teszi Ethea is a másik oldalon. Halad tovább, és nem lát semmi különöset a faluban. Több lovat az istállóban, vagy olyan embert, aki kicsit is harcosnak tűnne. Sosem lehet tudni. A falu túlsó végén találkoznak megint. *
- Én nem láttam semmit. Pár alak lézeng csak az utcán, semmi érdekes. És te?
* Kérdezi ki a lányt, mikor a megbeszélt helyen találkoznak. Na azért itt sincsenek szem előtt a falusiaknak és megbeszélik, hogy ki mit látott, és mit csináljanak. *
- Ha a falusiak harcosokat kértek volna ide, akkor egy-kettő felbukkant volna belőlük az utcán. Nem hinném, hogy egy házban rejtegetnék őket, egész álló nap.
* Na jó. Ez a falu nem egy pezsgő életű nagyváros, de akkor is. Ennél a pá embernél azért többen voltak itt a múltkor, és az idő sem olyan vacak, hogy így el legyenek tűnve. Hmmm. Tovább halad, fától fáig, sziklatömbtől sziklatömbig. Minden bizonnyal ugyan ezt teszi Ethea is a másik oldalon. Halad tovább, és nem lát semmi különöset a faluban. Több lovat az istállóban, vagy olyan embert, aki kicsit is harcosnak tűnne. Sosem lehet tudni. A falu túlsó végén találkoznak megint. *
- Én nem láttam semmit. Pár alak lézeng csak az utcán, semmi érdekes. És te?
* Kérdezi ki a lányt, mikor a megbeszélt helyen találkoznak. Na azért itt sincsenek szem előtt a falusiaknak és megbeszélik, hogy ki mit látott, és mit csináljanak. *
- Ha a falusiak harcosokat kértek volna ide, akkor egy-kettő felbukkant volna belőlük az utcán. Nem hinném, hogy egy házban rejtegetnék őket, egész álló nap.
188. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-02-14 19:30:34
Üzenet elküldve: 2015-02-14 19:30:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Yarrod és Ethea kalácsfalvi cserkelés//
*Ethea felhasznál minden lehetőséget, hogy rejtve maradjon a falusiak szemei elől. Ezt tanulta már kislány kora óta, tehát tudja, miként maradhat valóban láthatatlan. Öltözéke is megfelel erre, beleolvad a kopár tájba. Ha esetleg mégis úgy alakulna, hogy belebotlik valakibe, akkor majd kitalál valamit. Előre ezen nem gondolkodik. Inkább elkerülni igyekszik ennek a lehetőségét.
Már jó utat megtesz a saját félkörén, amikor elég közel kerül ahhoz, hogy magát a falut is meg tudja figyelni. A falut, azon belül a házakat, és a házak közötti utcákon lézengő lakosokat. ~Eléggé szomorú falu ez. Méghogy Kalácsfalva! Nincs is kalácsillat.~ Mert hát mi másra is gondolhatna, ha nem arra, hogy azért lett ez a falucska neve, mert itt sok kalácsot sütnek. No, ennek semmi nyomát nem látja. Sem másnak, csak néhány búbánatosan lézengő embernek.
Hogy korábban itt mulatság volt, arról ő mit sem tud, akkor még nem tartozott a klánhoz, és senki nem is mesélt a régi történésekről. Mindegy is. Most más a feladata, és nem az, hogy ilyesmin esetleg elmerengjen. Most az a feladat, hogy minél több mindent megfigyeljen, és azt elemezze, majd a tapasztalatait és gondolatait megossza a társával.
Így végül kissé felgyorsulva halad a megbeszélt pont felé, de még mindig a lehető legkörültekintőbb odafigyeléssel.*
*Ethea felhasznál minden lehetőséget, hogy rejtve maradjon a falusiak szemei elől. Ezt tanulta már kislány kora óta, tehát tudja, miként maradhat valóban láthatatlan. Öltözéke is megfelel erre, beleolvad a kopár tájba. Ha esetleg mégis úgy alakulna, hogy belebotlik valakibe, akkor majd kitalál valamit. Előre ezen nem gondolkodik. Inkább elkerülni igyekszik ennek a lehetőségét.
Már jó utat megtesz a saját félkörén, amikor elég közel kerül ahhoz, hogy magát a falut is meg tudja figyelni. A falut, azon belül a házakat, és a házak közötti utcákon lézengő lakosokat. ~Eléggé szomorú falu ez. Méghogy Kalácsfalva! Nincs is kalácsillat.~ Mert hát mi másra is gondolhatna, ha nem arra, hogy azért lett ez a falucska neve, mert itt sok kalácsot sütnek. No, ennek semmi nyomát nem látja. Sem másnak, csak néhány búbánatosan lézengő embernek.
Hogy korábban itt mulatság volt, arról ő mit sem tud, akkor még nem tartozott a klánhoz, és senki nem is mesélt a régi történésekről. Mindegy is. Most más a feladata, és nem az, hogy ilyesmin esetleg elmerengjen. Most az a feladat, hogy minél több mindent megfigyeljen, és azt elemezze, majd a tapasztalatait és gondolatait megossza a társával.
Így végül kissé felgyorsulva halad a megbeszélt pont felé, de még mindig a lehető legkörültekintőbb odafigyeléssel.*
187. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-02-14 19:13:59
Üzenet elküldve: 2015-02-14 19:13:59
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Yarrod és Ethea kalácsfalvi cserkelés//
* Saját hátasa miatt nem aggódik és annyira túlzottan a másik jószágért sem. Eddig valahogy mindig szerencséjük volt velük, legyen elég ennyi. Elindulnak külön utakon, hogy körbe cserkeljék a falut még nappal. Félúton amúgy is találkozni fognak és megbeszélhetik, hogy ki mit látott, avagy nem látott. Ez majd a falu túlsó végén lesz. Addig kikeresgéli magának azokat a rejtekhelyeket, ameddig el kell jutnia. Ő a termete miatt próbál mindig takarásban maradni, és a keze ügyében tartja az alibi hálót. Egy kisebb háló ez, amit a rajta lévő gömbsúlyok miatt nyúlfogáshoz szoktak használni. Előfordulhat, hogy kell egy jó mese, egy hihető mese. De a hálót összefogva tartja a markában, így az nem akadályozza őt. Óvatosan indul a falu túlsó vége felé, fától fáig ha lehet, vagy egy méretének való bokrot keresve. Legalább nem egy nyamvadt bíbor köpeny van rajta, hanem a kopottas barna, annak annyira nem feltűnő a színe. És inkább segít elrejtőzni. Na de a falusiak. Nemrégiben itt elég sokan mulatoztak. Most oké, hogy tél van, de nincs méteres hó, sőt, alig esett még valamennyi. De hogy csak páran lézengjenek az utcán? És milyen búskomorság van?! Tán gyászolnak vagy mi a franc van? *
* Saját hátasa miatt nem aggódik és annyira túlzottan a másik jószágért sem. Eddig valahogy mindig szerencséjük volt velük, legyen elég ennyi. Elindulnak külön utakon, hogy körbe cserkeljék a falut még nappal. Félúton amúgy is találkozni fognak és megbeszélhetik, hogy ki mit látott, avagy nem látott. Ez majd a falu túlsó végén lesz. Addig kikeresgéli magának azokat a rejtekhelyeket, ameddig el kell jutnia. Ő a termete miatt próbál mindig takarásban maradni, és a keze ügyében tartja az alibi hálót. Egy kisebb háló ez, amit a rajta lévő gömbsúlyok miatt nyúlfogáshoz szoktak használni. Előfordulhat, hogy kell egy jó mese, egy hihető mese. De a hálót összefogva tartja a markában, így az nem akadályozza őt. Óvatosan indul a falu túlsó vége felé, fától fáig ha lehet, vagy egy méretének való bokrot keresve. Legalább nem egy nyamvadt bíbor köpeny van rajta, hanem a kopottas barna, annak annyira nem feltűnő a színe. És inkább segít elrejtőzni. Na de a falusiak. Nemrégiben itt elég sokan mulatoztak. Most oké, hogy tél van, de nincs méteres hó, sőt, alig esett még valamennyi. De hogy csak páran lézengjenek az utcán? És milyen búskomorság van?! Tán gyászolnak vagy mi a franc van? *
186. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-02-13 21:47:35
Üzenet elküldve: 2015-02-13 21:47:35
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
//Kalácsfalva//
*Nyoma sincs az ünnepi hangulatnak, ami legutóbb fogadta a Thargodarok felderítőit Kalácsfalván. Ennek részben persze az az oka, hogy vége a szüreti mulatságnak - de csak részben, és ez igazán nem lenne ok arra, hogy a falu olyan mélységes búbánatba süllyedjen, mint ami most sugárzik belőle. Lézengenek páran az utcán, alighanem valamilyen céllal, de amilyen rosszkedvűen kóvályognak, azt hihetné a szemlélő, hogy halálosan unják magukat.*
*Nyoma sincs az ünnepi hangulatnak, ami legutóbb fogadta a Thargodarok felderítőit Kalácsfalván. Ennek részben persze az az oka, hogy vége a szüreti mulatságnak - de csak részben, és ez igazán nem lenne ok arra, hogy a falu olyan mélységes búbánatba süllyedjen, mint ami most sugárzik belőle. Lézengenek páran az utcán, alighanem valamilyen céllal, de amilyen rosszkedvűen kóvályognak, azt hihetné a szemlélő, hogy halálosan unják magukat.*
185. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-02-11 19:32:55
Üzenet elküldve: 2015-02-11 19:32:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Yarrod és Ethea kalácsfalvi cserkelés//
*Yarrod részben elfogadja az ajánlatot. Ethea el kell ismerje, a férfi gondolata is jó, miszerint ne kössék meg a lovakat. A lány nem ismeri ilyen mélységben a hátast, hiszen neki azelőtt nem volt saját lova. Ez a barna jószág a törzs istállójából való, közös állat. Aki éppen használja, azé. De hát éppen ezért nehéz is kiismerni ennyi idő alatt.
De azért biccent Yarrodnak. Így fog tenni. Úgy igazítja a kantárt, hogy a paci tudjon valóban legelészni, ha talál mit a téli tájban, s ha menekülnie kell, akkor arra is legyen módja. Csak olyasmi felszerelést hagy hátra a nyereghez kötve, ami nélkül meg tud lenni, ha nagyon muszáj. Egyébként meg minden fontos ott van a hátán lévő zsákocskában. Fegyverei az oldalán.
A Yarrod által nyújtott csuklyát átveszi, majd fejére húzza. Meg is igazgatja, hogy jól lásson, de azért a lehető legtöbbet takarja arcából az anyag.*
-Úgy lesz.
*Válaszol röviden. A feladatot megértette, s ha Yarrod jelt ad az indulásra, meg is lódul. Kissé meghajolva, rogyasztott térdekkel, szapora lépésekkel oson egyik fától a másikig, vagy éppen bokorig, vagy bármi más tereptárgyig, ami takarni tudja alakját a kíváncsi tekintetek elől. Igyekszik mindent megfigyelni, kifürkészni úgy, hogy lehetőleg őt ne vegyék észre. Csak akkor lép tovább a következő fedezékig, ha megbizonyosodott arról, hogy nincs avatatlan szem a közelben.*
*Yarrod részben elfogadja az ajánlatot. Ethea el kell ismerje, a férfi gondolata is jó, miszerint ne kössék meg a lovakat. A lány nem ismeri ilyen mélységben a hátast, hiszen neki azelőtt nem volt saját lova. Ez a barna jószág a törzs istállójából való, közös állat. Aki éppen használja, azé. De hát éppen ezért nehéz is kiismerni ennyi idő alatt.
De azért biccent Yarrodnak. Így fog tenni. Úgy igazítja a kantárt, hogy a paci tudjon valóban legelészni, ha talál mit a téli tájban, s ha menekülnie kell, akkor arra is legyen módja. Csak olyasmi felszerelést hagy hátra a nyereghez kötve, ami nélkül meg tud lenni, ha nagyon muszáj. Egyébként meg minden fontos ott van a hátán lévő zsákocskában. Fegyverei az oldalán.
A Yarrod által nyújtott csuklyát átveszi, majd fejére húzza. Meg is igazgatja, hogy jól lásson, de azért a lehető legtöbbet takarja arcából az anyag.*
-Úgy lesz.
*Válaszol röviden. A feladatot megértette, s ha Yarrod jelt ad az indulásra, meg is lódul. Kissé meghajolva, rogyasztott térdekkel, szapora lépésekkel oson egyik fától a másikig, vagy éppen bokorig, vagy bármi más tereptárgyig, ami takarni tudja alakját a kíváncsi tekintetek elől. Igyekszik mindent megfigyelni, kifürkészni úgy, hogy lehetőleg őt ne vegyék észre. Csak akkor lép tovább a következő fedezékig, ha megbizonyosodott arról, hogy nincs avatatlan szem a közelben.*
184. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-02-11 19:23:33
Üzenet elküldve: 2015-02-11 19:23:33
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Yarrod és Ethea kalácsfalvi cserkelés//
* Yarrod nem szívesen válik meg a lovától, ha az erődön kívül jár. Egyszer már megmentette az életét, mikor fejbe vágták valamivel. Szerencséjére a sisakja horpadt be jobban és nem a feje, valamint lova az ellenség elől elmenekült az ájult harcossal a hátán és nem épp feléjük rohant. Szóval a lovának köszönheti, hogy megúszta élve, és azóta valamilyen jó barátként, kabalaként tekint rá. Na de csak nem lopják el a lovát vagy valami? *
- Ne kössük ki, ha valami baj történne, legyenek szabadon. Viszont ezt húzd a fejedre.
* Vesz elő két barna csuklyát a nyeregből és az egyiket felhúzza a fejére. A termetéről még lehet, hogy épp felismerné valaki, ha véletlenül észre vennék, de nem biztos. Ethea pedig még nem járt itt, és lehet hogy nem is kell többé erre jönnie a lánynak. *
- Így ni. Ne szólj egy szót se, csak csendben járd köre a falut, félúton találkozunk. Ha észre vennének téged, tégy úgy, mint aki mellől elkóborolt a lovat és azt keresed. A csuklyát meg lehet magyarázni a hideggel. Meg ilyenek. Leszálltál a lovadról még a falutól távol, hogy izé, elintézd a dolgot és a hátas közben meglépett legelni. De az a legjobb, ha nem vesznek észre és mi többet láthatunk a faluból úgy, hogy ők észre sem veszik. A fegyvered legyen kéznél. Na, ügyes légy és hajrá.
* Ő is hátra hagyja lovát és a csuklyával a fején, a lehető legkevesebb zajt csapva nekiindul, hogy körbe nézzen a falu környékén. Tartja a távolságot, nehogy észre vegyék, hogy ott van. *
* Yarrod nem szívesen válik meg a lovától, ha az erődön kívül jár. Egyszer már megmentette az életét, mikor fejbe vágták valamivel. Szerencséjére a sisakja horpadt be jobban és nem a feje, valamint lova az ellenség elől elmenekült az ájult harcossal a hátán és nem épp feléjük rohant. Szóval a lovának köszönheti, hogy megúszta élve, és azóta valamilyen jó barátként, kabalaként tekint rá. Na de csak nem lopják el a lovát vagy valami? *
- Ne kössük ki, ha valami baj történne, legyenek szabadon. Viszont ezt húzd a fejedre.
* Vesz elő két barna csuklyát a nyeregből és az egyiket felhúzza a fejére. A termetéről még lehet, hogy épp felismerné valaki, ha véletlenül észre vennék, de nem biztos. Ethea pedig még nem járt itt, és lehet hogy nem is kell többé erre jönnie a lánynak. *
- Így ni. Ne szólj egy szót se, csak csendben járd köre a falut, félúton találkozunk. Ha észre vennének téged, tégy úgy, mint aki mellől elkóborolt a lovat és azt keresed. A csuklyát meg lehet magyarázni a hideggel. Meg ilyenek. Leszálltál a lovadról még a falutól távol, hogy izé, elintézd a dolgot és a hátas közben meglépett legelni. De az a legjobb, ha nem vesznek észre és mi többet láthatunk a faluból úgy, hogy ők észre sem veszik. A fegyvered legyen kéznél. Na, ügyes légy és hajrá.
* Ő is hátra hagyja lovát és a csuklyával a fején, a lehető legkevesebb zajt csapva nekiindul, hogy körbe nézzen a falu környékén. Tartja a távolságot, nehogy észre vegyék, hogy ott van. *
183. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-02-10 09:22:40
Üzenet elküldve: 2015-02-10 09:22:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Yarrod és Ethea Kalácsfalva felé-cserkelés//
*A tutaj hasznos találmány. Száraz lábbal átjutni a jeges vizű folyón remek dolog. Így érik el a túlpartot, ahol aztán tovább folytatják útjukat a szántóföldek irányába. Egy erdősáv mögül kibukkanva Yarrod végül előre int, mutatva az irány, ahol a távolban néhány ház körvonala bontakozik ki a reggeli derengésből.
Leszállnak a lovakról, s így haladnak tovább. Yarrod újabb kiegészítésekkel látja el őt, Ethea pedig biccent egyet. Megértette. Ám néhány perc elteltével, amikor egy pár fás liget mellett haladnak el, megszólal.*
-Nem lenne okosabb megkötni itt a lovakat, és gyalog körüljárni?
*Úgy véli, hogy gyalogosan könnyebb észrevétlennek maradni, mint a lovakkal együtt. Az állatok bár kitűnően vannak idomítva, még sem lopakodásra képezték őket. Ő a maga részéről sokkal gyorsabb és észrevétlenebb tudna lenni a hátas jószág nélkül, de persze, ha Yarrod úgy gondolja, hogy nem hagyhatják hátra óvatosságból a lovakat, akkor az állatokkal együtt kell megoldani a feladatot. Természetesen ettől függetlenül megtesz mindent, hogy észrevétlen maradjon. Aztán még egy kérdés felbukkan benne, ahogy kicsit közelebb érnek.*
-Ha kétfelé válunk, fele idő alatt körbejutunk.
*Számára logikus lenne, hogy míg egyikőjük az egyik irányból, a másik a másik irányból félköríven járja meg a falu körül a területet. Mivel megmutatni egyelőre nem akarják magukat, gyorsabban megtehetik a félkörívet, s a falu túlsó oldalán találkozhatnak. Megbeszélhetnék mondjuk, hogy két fertály óra elteltével. S ha addig a másik nem ér oda, akkor valami történhetett. S így egymás segítségére tudnak sietni, esetleg anélkül, hogy a falubeliek, vagy bárki más tudna róla.
Persze a döntést Yarrodra bízza, hiszen a férfi a rangidős, Ethea pusztán javasolhat dolgokat, melyeket korábbi élete során tanult, tapasztalt.*
*A tutaj hasznos találmány. Száraz lábbal átjutni a jeges vizű folyón remek dolog. Így érik el a túlpartot, ahol aztán tovább folytatják útjukat a szántóföldek irányába. Egy erdősáv mögül kibukkanva Yarrod végül előre int, mutatva az irány, ahol a távolban néhány ház körvonala bontakozik ki a reggeli derengésből.
Leszállnak a lovakról, s így haladnak tovább. Yarrod újabb kiegészítésekkel látja el őt, Ethea pedig biccent egyet. Megértette. Ám néhány perc elteltével, amikor egy pár fás liget mellett haladnak el, megszólal.*
-Nem lenne okosabb megkötni itt a lovakat, és gyalog körüljárni?
*Úgy véli, hogy gyalogosan könnyebb észrevétlennek maradni, mint a lovakkal együtt. Az állatok bár kitűnően vannak idomítva, még sem lopakodásra képezték őket. Ő a maga részéről sokkal gyorsabb és észrevétlenebb tudna lenni a hátas jószág nélkül, de persze, ha Yarrod úgy gondolja, hogy nem hagyhatják hátra óvatosságból a lovakat, akkor az állatokkal együtt kell megoldani a feladatot. Természetesen ettől függetlenül megtesz mindent, hogy észrevétlen maradjon. Aztán még egy kérdés felbukkan benne, ahogy kicsit közelebb érnek.*
-Ha kétfelé válunk, fele idő alatt körbejutunk.
*Számára logikus lenne, hogy míg egyikőjük az egyik irányból, a másik a másik irányból félköríven járja meg a falu körül a területet. Mivel megmutatni egyelőre nem akarják magukat, gyorsabban megtehetik a félkörívet, s a falu túlsó oldalán találkozhatnak. Megbeszélhetnék mondjuk, hogy két fertály óra elteltével. S ha addig a másik nem ér oda, akkor valami történhetett. S így egymás segítségére tudnak sietni, esetleg anélkül, hogy a falubeliek, vagy bárki más tudna róla.
Persze a döntést Yarrodra bízza, hiszen a férfi a rangidős, Ethea pusztán javasolhat dolgokat, melyeket korábbi élete során tanult, tapasztalt.*
182. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2015-02-09 20:19:10
Üzenet elküldve: 2015-02-09 20:19:10
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Yarrod és Ethea Kalácsfalva felé-cserkelés//
* Át kell kelniük a folyón, de szerencsére ott van a tutaj, amit még Azil és társai építettek meg, mikor még jobb volt az idő. Ennek köszönhetően lovastul, száraz lábbal érnek át a túlpartra. Onnan pedig nincs már messze az a bizonyos falu. Aminek az irányába el is mutat így innen távolról, hogy Ethea lássa az irányt.*
- Arra van a falu, a lehető legegyszerűbb és legátlagosabb. Pont nekünk való. Könnyebb lesz velük és rajtuk keresztül intézi az erőd élelmezését. De innentől szálljunk le lóhátról. Nem akarom, hogy észre vegyék, hogy figyeljük őket. Ha látsz olyan alakokat, akik nem parasztnak, inkább katonának, zsoldosnak, vagy tán lovagnak tűnik, szólj.
* Értelem szerűen körbe kell járni az egész falut úgy, hogy lehetőleg ne szúrják ki, hogy ők ott vannak. Yarrod sajnos amúgy is jól látható méretekkel rendelkezik, nemhogy lóháton. Ezért is szál le róla hamarjában. *
* Át kell kelniük a folyón, de szerencsére ott van a tutaj, amit még Azil és társai építettek meg, mikor még jobb volt az idő. Ennek köszönhetően lovastul, száraz lábbal érnek át a túlpartra. Onnan pedig nincs már messze az a bizonyos falu. Aminek az irányába el is mutat így innen távolról, hogy Ethea lássa az irányt.*
- Arra van a falu, a lehető legegyszerűbb és legátlagosabb. Pont nekünk való. Könnyebb lesz velük és rajtuk keresztül intézi az erőd élelmezését. De innentől szálljunk le lóhátról. Nem akarom, hogy észre vegyék, hogy figyeljük őket. Ha látsz olyan alakokat, akik nem parasztnak, inkább katonának, zsoldosnak, vagy tán lovagnak tűnik, szólj.
* Értelem szerűen körbe kell járni az egész falut úgy, hogy lehetőleg ne szúrják ki, hogy ők ott vannak. Yarrod sajnos amúgy is jól látható méretekkel rendelkezik, nemhogy lóháton. Ezért is szál le róla hamarjában. *
181. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2014-12-15 22:42:39
Üzenet elküldve: 2014-12-15 22:42:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*A vidéken kóborolva még szerencséje is volt, igaz sokan azt, hogy megtámadják, nem tartanák annak. Morannak ez még bemelegítésnek is csak vicc volt, hiszen csupán pár fosztogatóba botlott, akik a helyi parasztokat zaklatták. Aztán belé botlottak, és úgy gondolták, egy magányosan utazó nőszemélyt elkapni mégis mekkora nehézség lehet? Hja, ő meg viccből visel páncélt, és csak dísznek tartja a kardját. Ahogy azt sejtettek, kevertek már annyi bajt, hogy elfogásuk legalább valami minimális jutalmat érjen. A falu, ahova betért, nem volt egy pénzben úszkáló hely, de kapott szállást, ellátást, sőt még vihetett is magával ételt. Ez bőven elég arra, hogy felderítse Moran következő pár napját.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4712-4731