Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Erdőszéli tisztás (új) Arthenior közelében (új) | Szántóföldek | Tharg birtokok (új) Füves puszta (új) Kikötői erdőség (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 111 (2201. - 2220. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Atehaner Nemarek [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11134_1521236723_fel_elf_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4704-4723
2220. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-02-04 08:00:54
Üzenet elküldve: 2019-02-04 08:00:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hogy ez a szántó földek micsoda egy lepra hely lett. Múltkor mikor még erre járt akkor tiszta zöld volt meg voltak fák amikről lezabálhatta ami kellett neki. Most meg csak ez a kibaszott hó. Mondjuk múltkor nyáron ment, de az meg kit érdekel. Olyan kihalt ez a hely, hogy megérné gyereket ölni. Nem is rossz ötlet. Ha összeszedne pár belevaló fickót akkor kifoszthatnának pár parasztviskót. Hátha nem költöztek még el. A feje már egész tiszta ha ő maga nem is. Ezt megjegyzi magának. Megáll az üres út közepén lehugyozza az egyik föld szélét és eldönti, hogy annak a gazdáját valamivel meglepi ha még nem tűnt el biztonságosabb környékre. Majd egykedvűen folytatja az útját a város felé.*
*Hogy ez a szántó földek micsoda egy lepra hely lett. Múltkor mikor még erre járt akkor tiszta zöld volt meg voltak fák amikről lezabálhatta ami kellett neki. Most meg csak ez a kibaszott hó. Mondjuk múltkor nyáron ment, de az meg kit érdekel. Olyan kihalt ez a hely, hogy megérné gyereket ölni. Nem is rossz ötlet. Ha összeszedne pár belevaló fickót akkor kifoszthatnának pár parasztviskót. Hátha nem költöztek még el. A feje már egész tiszta ha ő maga nem is. Ezt megjegyzi magának. Megáll az üres út közepén lehugyozza az egyik föld szélét és eldönti, hogy annak a gazdáját valamivel meglepi ha még nem tűnt el biztonságosabb környékre. Majd egykedvűen folytatja az útját a város felé.*
2219. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-02-04 04:30:54
Üzenet elküldve: 2019-02-04 04:30:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// A kandalló melege //
*Arsenor látott már pár szörnyeteget és nem ez az első harca, meg ugye az is megedzi kicsit a gyomrát, hogy minden este látja a testvérei halálát változatos módokon, de azért a fej nélkül kapálózó szörnyeteg is bevésődik a fejébe. Reméli ez nem fog megmaradni benne. Mikor már nem is kapálódzik akkor még a torkában dobogó szívvel felméri a helyzetet. Kicsit habozik majd egy értelmes döntést hoz meg. Az orkhoz szól a földön fekvő ájultra mutatva.*
-Lásd el és gyere utánam. Megnézem az óriást.
*Miközben beszél már megy is a fegyvereihez. A kardját felcsatolja, majd kézbe veszi pajzsát és a lándzsáját a falnak támasztja míg egy belső zsebből megpróbálja elővenni az egyik legnagyobb kincsét. Kezét a nadrágjába törli és kicsomagolja sietve a láthatatlanság kövét és a szájába veszi. Csak ezek után veszi kézbe a lándzsáját és megy ki. Egyelőre felmérni a helyzetet. Reméli észreveszi az óriást. Amennyiben nem úgy használnia kéne a mágikus látcsövét is.*
*Arsenor látott már pár szörnyeteget és nem ez az első harca, meg ugye az is megedzi kicsit a gyomrát, hogy minden este látja a testvérei halálát változatos módokon, de azért a fej nélkül kapálózó szörnyeteg is bevésődik a fejébe. Reméli ez nem fog megmaradni benne. Mikor már nem is kapálódzik akkor még a torkában dobogó szívvel felméri a helyzetet. Kicsit habozik majd egy értelmes döntést hoz meg. Az orkhoz szól a földön fekvő ájultra mutatva.*
-Lásd el és gyere utánam. Megnézem az óriást.
*Miközben beszél már megy is a fegyvereihez. A kardját felcsatolja, majd kézbe veszi pajzsát és a lándzsáját a falnak támasztja míg egy belső zsebből megpróbálja elővenni az egyik legnagyobb kincsét. Kezét a nadrágjába törli és kicsomagolja sietve a láthatatlanság kövét és a szájába veszi. Csak ezek után veszi kézbe a lándzsáját és megy ki. Egyelőre felmérni a helyzetet. Reméli észreveszi az óriást. Amennyiben nem úgy használnia kéne a mágikus látcsövét is.*
2218. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-02-01 12:01:12
Üzenet elküldve: 2019-02-01 12:01:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Bathron tanya//
*Türelmesen vár, míg Gizu megjelenik, addig szépen összekészít mindent. Vedret, a kamrából kukoricát, mindent, ami az etetéshez csak kell. Persze azért izgatottan és türelmetlenül les olykor az ajtóra, kíváncsi, vajon miféle beszélgetés mehet még. Aztán mikor Gizurina elbődül, s hangját meghallja megnyugszik.*
- Jófan... él még a lelkem. *Mormogja csendesen, s sugárzó mosollyal fogadja elkészült kedvesét.*
- Jáj, hogy milyen sukár vagy kedvesem. *Dicséri meg azon nyomban, hisz látja ám, hogy a lány felöltözött. Mit bánja ő, ha a tegnapi ruha van rajta, különben is Gizu alakját tökéletesen kiemeli. Nyitja is az ajtót, s mennek ki a szabad levegőre, ippeg pitymallik, a nap is felkelőben, de látszik még a lehelet, elég hűvös van.*
- Osztán meg ne fázz jobban, te jány! *Kanyarint le az ajtó melletti fogasról egy horgolt vállfedőt, hogy Gizu asszonyos vállaira terítse.*
- Hát. Az állatokat kék ellátni, mostan csak tikok vannak, meg egy kokas. De a piacon majd veszünk malacot, meg tehenet is, aszt minden reggel cibálhatod a tőgyit a friss tejér. *Vidáman indul a nap, Garrikh már nincs egyedül, Gizu segítségével bizonyára gyorsan végeznek.*
- Előbb etessük meg a baromfit, osztán én kezdem megásni a fődet a veteménynek. *Már jócskán elhagyják a házat, közelednek a baromfiudvar felé, a szárnyasok még nincsenek kiengedve. Gizu felé nyújtja a vedret.*
- Megéteted őket Gizu? Mindjárt megnyitom az ólat. *Ha Gizu elveszi a vedret, lopva a ház felé néz, hátha anyja nem látja őket.*
- Jáj, galambon, hát én mingyá megcsókollak, itt a napfölkeltében! *Néz a lányra széltől fútt arccal és hajjal, csillogó szemekkel.* Nincs is szebb, mint a közös munka hajnalban. *Húzza ki magát, mert bár még nem csináltak semmit, máris büszke újdonsült asszonyára.*
*Türelmesen vár, míg Gizu megjelenik, addig szépen összekészít mindent. Vedret, a kamrából kukoricát, mindent, ami az etetéshez csak kell. Persze azért izgatottan és türelmetlenül les olykor az ajtóra, kíváncsi, vajon miféle beszélgetés mehet még. Aztán mikor Gizurina elbődül, s hangját meghallja megnyugszik.*
- Jófan... él még a lelkem. *Mormogja csendesen, s sugárzó mosollyal fogadja elkészült kedvesét.*
- Jáj, hogy milyen sukár vagy kedvesem. *Dicséri meg azon nyomban, hisz látja ám, hogy a lány felöltözött. Mit bánja ő, ha a tegnapi ruha van rajta, különben is Gizu alakját tökéletesen kiemeli. Nyitja is az ajtót, s mennek ki a szabad levegőre, ippeg pitymallik, a nap is felkelőben, de látszik még a lehelet, elég hűvös van.*
- Osztán meg ne fázz jobban, te jány! *Kanyarint le az ajtó melletti fogasról egy horgolt vállfedőt, hogy Gizu asszonyos vállaira terítse.*
- Hát. Az állatokat kék ellátni, mostan csak tikok vannak, meg egy kokas. De a piacon majd veszünk malacot, meg tehenet is, aszt minden reggel cibálhatod a tőgyit a friss tejér. *Vidáman indul a nap, Garrikh már nincs egyedül, Gizu segítségével bizonyára gyorsan végeznek.*
- Előbb etessük meg a baromfit, osztán én kezdem megásni a fődet a veteménynek. *Már jócskán elhagyják a házat, közelednek a baromfiudvar felé, a szárnyasok még nincsenek kiengedve. Gizu felé nyújtja a vedret.*
- Megéteted őket Gizu? Mindjárt megnyitom az ólat. *Ha Gizu elveszi a vedret, lopva a ház felé néz, hátha anyja nem látja őket.*
- Jáj, galambon, hát én mingyá megcsókollak, itt a napfölkeltében! *Néz a lányra széltől fútt arccal és hajjal, csillogó szemekkel.* Nincs is szebb, mint a közös munka hajnalban. *Húzza ki magát, mert bár még nem csináltak semmit, máris büszke újdonsült asszonyára.*
2217. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-02-01 09:57:13
Üzenet elküldve: 2019-02-01 09:57:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Bathron tanya//
*Az arcához kap az istálló hallatán, pirospozsgás orcájára rémült arckifejezés költözik.*
- Hát de ottan megfagyol az istállóba'!
*No de ha az anyós azt mondja, akkor annak szentnek és sérthetetlennek kell lenni, ennek jegyében nem ellenkezik. Ha az ő drágaságának így jó, akkor neki is, de reméli, hogy azért valami meleg bundát visz ki magával, nehogy megfázzon.*
- No gyóvan édösanyám, megyek mán, csak főkapom magamra a ruhámat.
*Aztán elfordul, s szépen öltözködni kezd, ha az anyós bent van, ha nincs. No hát hölgy hölgy előtt csak nem szégyellősködik! Elég lassan mozog, fájnak a porcikái, gyenge még egy kicsit, de szépen felöltözik végül, jó melegen, s máris tettre készen áll.*
- Gyövök galambom!
*Ordítja ki az ő egyetlen szerelmének, s kibandukol a házikóból. Valóban szép a porta reggel, most kivételesen a nap is süt, ám csalóka a látvány, hisz hideg van kint. Borsódzik kicsit a háta, felállnak rajta a szőrszálak, de nem foglalkozik vele. Még jobban is érzi magát idekint, mint odabent az ágyban, tétlenül.*
- No mi vóna a dolog itten? Adjak-é enni-inni az állatoknak, vagy segiccsek levágni a tikot?
*Kinyújtóztatja közben asszonyos testét, ami az elmúlt egy napban igencsak elgémberedett a sok tétlenségtől. Hinnye, nincsen ő ehhez a munka nélküli, liha élethez hozzászokva!*
*Az arcához kap az istálló hallatán, pirospozsgás orcájára rémült arckifejezés költözik.*
- Hát de ottan megfagyol az istállóba'!
*No de ha az anyós azt mondja, akkor annak szentnek és sérthetetlennek kell lenni, ennek jegyében nem ellenkezik. Ha az ő drágaságának így jó, akkor neki is, de reméli, hogy azért valami meleg bundát visz ki magával, nehogy megfázzon.*
- No gyóvan édösanyám, megyek mán, csak főkapom magamra a ruhámat.
*Aztán elfordul, s szépen öltözködni kezd, ha az anyós bent van, ha nincs. No hát hölgy hölgy előtt csak nem szégyellősködik! Elég lassan mozog, fájnak a porcikái, gyenge még egy kicsit, de szépen felöltözik végül, jó melegen, s máris tettre készen áll.*
- Gyövök galambom!
*Ordítja ki az ő egyetlen szerelmének, s kibandukol a házikóból. Valóban szép a porta reggel, most kivételesen a nap is süt, ám csalóka a látvány, hisz hideg van kint. Borsódzik kicsit a háta, felállnak rajta a szőrszálak, de nem foglalkozik vele. Még jobban is érzi magát idekint, mint odabent az ágyban, tétlenül.*
- No mi vóna a dolog itten? Adjak-é enni-inni az állatoknak, vagy segiccsek levágni a tikot?
*Kinyújtóztatja közben asszonyos testét, ami az elmúlt egy napban igencsak elgémberedett a sok tétlenségtől. Hinnye, nincsen ő ehhez a munka nélküli, liha élethez hozzászokva!*
2216. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-02-01 09:30:31
Üzenet elküldve: 2019-02-01 09:30:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Bathron tanya//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Osztán mé nöm mész vissza anyádho?
*Kérdezi azt a szégyentelen szukát méregetve, aki elrabolná tőle egyetlen fiát, szerelmetes magzatját. Nemcsak a fiát venné el, de még etesse is, míg itt betegeskedik.*
- Az istállóba! Úgyám! Ottan aszó! Mög ne böcsteleníccsed a lyányt.
*Már ha valóban szűz, mint azt állítja, de ha nem az, akkor se henteregjenek az ő házában.*
- A barnát. Lusta az, nincsön alatta tikmony sose.
*Összeszűkült szemekkel nézi a lányt, aki az előbb még meg akart halni a nagy betegségben, erre most már segítene az állatok körül, szimuláns lehet. Vagy drámakirálynő. Az ő egyetlen szem fiacskájának, szerelmetes magzatjának meg egyikre sincsen szüksége.*
- Gyóva, mönnyé. De ha meghalol itten nékünk, akkó én csaplak agyon. Mög a haszontalan fijjamat is! Bözony!
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Osztán mé nöm mész vissza anyádho?
*Kérdezi azt a szégyentelen szukát méregetve, aki elrabolná tőle egyetlen fiát, szerelmetes magzatját. Nemcsak a fiát venné el, de még etesse is, míg itt betegeskedik.*
- Az istállóba! Úgyám! Ottan aszó! Mög ne böcsteleníccsed a lyányt.
*Már ha valóban szűz, mint azt állítja, de ha nem az, akkor se henteregjenek az ő házában.*
- A barnát. Lusta az, nincsön alatta tikmony sose.
*Összeszűkült szemekkel nézi a lányt, aki az előbb még meg akart halni a nagy betegségben, erre most már segítene az állatok körül, szimuláns lehet. Vagy drámakirálynő. Az ő egyetlen szem fiacskájának, szerelmetes magzatjának meg egyikre sincsen szüksége.*
- Gyóva, mönnyé. De ha meghalol itten nékünk, akkó én csaplak agyon. Mög a haszontalan fijjamat is! Bözony!
2215. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-02-01 03:49:16
Üzenet elküldve: 2019-02-01 03:49:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Lesha meghallja a folyó zúgását. A folyóét, ami az északi hegységekből ered, átszeli a vidéket, hegyeket, völgyeket. Az ingoványnál torkollik, táplálva a lihanechi tavat és szerteágazva folyik tovább az erdő mélyére, el a füves pusztaság mellett, Artheniort megkerülve, érintve a szántóföldeket, átvágva a Vaserdőn, a Tharg földeken és végül ömlik a tengerbe. Az óriás lány, ahogy megpillantja a folyót, elgondolkozik.*
~ Vajon mi lehet a neve… minden folyónak van neve. ~
*Itt éldegél már egy ideje az erdőségben, de csak most gondolt ebbe bele. Elnézi a sodrását, ahogy a víz habosan megtörik a sziklákon, fodrozódó örvényeket keltve, az egyeletlen folyómederben zúgókon zubogva tovább. Leoldja a kulacsot a csípőjéről, fél térdre ereszkedvén megtölti, iszik pár kortyot, rátölt, majd visszaköti a teli kulacsot. Nem gyalogol ki az erdei ösvényre, a folyó mellett haladva indul meg Arthenior felé. Ahogy halad egy nyugodtabb folyószakaszhoz ér, ahol halászni is szokott. Az erdőség itt már ritkásabb, a téli kopárság miatt, már a szántóföldeket is megpillantja a fák között. Úgy dönt, itt átkel a folyón, mert fentebb már erősebb lesz a sodrása. Kinéz egy kövesebb részt. Bokáig begyalogol, de a köveken lépkedve igyekszik nem beleborulni a hideg vízbe. Fél távnál, lassan a járható kövek elfogynak a talpa alól, ezért lándzsáját a mederben letámasztva átlendül a túlpartra. Mondhatni, mint egy csodaszép, szökellő szarvas. Viszont, ahogy az óriás lány lába a vizes talajt éri, megcsúszik az érkezési lendülettől és kis híján, háttal beleborul a folyóba, de nagy kapálódzások közepette sikerül biztosabban megvetni a lábait. *
- Fúh!
*Pillant hátra, majd sétál tovább a folyó mellett. Kiérvén az erdőségből, teljes egészében tárul elé a hófödte szántóföldek látképe. Nézdegélve eltöpreng, hogyan is kivitelezze, amit korábban eltervezett. Meglapogatja prémpalástja azon részét, ahol az írott papiros lapul, amin persze nem egy bevásárlólista sorai állnak.*
~ Nem is tudom… a főtéren vagy a piactéren tűzzem ki? Vajon hol fordulnak meg többen? Ah, majd meglátom, ha odaértem. ~
*Tanakodik magában, ahogy elhalad a nyugvó földek mellett. Az ilyen sík nagy terep, amit így eluraltak a Lanawiniak a természettől még mindig álmélkodásra késztetik a hegyvidéki teremtést. Az elterülő síkságról, meg a füves pusztaság jut az eszébe, amin ha lengedezik a fűtenger, olyan akár az óriások mondabeli Elízium mezői. Emígy nézelődik és mélázgat magában Lesha, ahogy közeledik a város felé.*
A hozzászólás írója (Lesha, a Száműzött) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.01 03:53:50
~ Vajon mi lehet a neve… minden folyónak van neve. ~
*Itt éldegél már egy ideje az erdőségben, de csak most gondolt ebbe bele. Elnézi a sodrását, ahogy a víz habosan megtörik a sziklákon, fodrozódó örvényeket keltve, az egyeletlen folyómederben zúgókon zubogva tovább. Leoldja a kulacsot a csípőjéről, fél térdre ereszkedvén megtölti, iszik pár kortyot, rátölt, majd visszaköti a teli kulacsot. Nem gyalogol ki az erdei ösvényre, a folyó mellett haladva indul meg Arthenior felé. Ahogy halad egy nyugodtabb folyószakaszhoz ér, ahol halászni is szokott. Az erdőség itt már ritkásabb, a téli kopárság miatt, már a szántóföldeket is megpillantja a fák között. Úgy dönt, itt átkel a folyón, mert fentebb már erősebb lesz a sodrása. Kinéz egy kövesebb részt. Bokáig begyalogol, de a köveken lépkedve igyekszik nem beleborulni a hideg vízbe. Fél távnál, lassan a járható kövek elfogynak a talpa alól, ezért lándzsáját a mederben letámasztva átlendül a túlpartra. Mondhatni, mint egy csodaszép, szökellő szarvas. Viszont, ahogy az óriás lány lába a vizes talajt éri, megcsúszik az érkezési lendülettől és kis híján, háttal beleborul a folyóba, de nagy kapálódzások közepette sikerül biztosabban megvetni a lábait. *
- Fúh!
*Pillant hátra, majd sétál tovább a folyó mellett. Kiérvén az erdőségből, teljes egészében tárul elé a hófödte szántóföldek látképe. Nézdegélve eltöpreng, hogyan is kivitelezze, amit korábban eltervezett. Meglapogatja prémpalástja azon részét, ahol az írott papiros lapul, amin persze nem egy bevásárlólista sorai állnak.*
~ Nem is tudom… a főtéren vagy a piactéren tűzzem ki? Vajon hol fordulnak meg többen? Ah, majd meglátom, ha odaértem. ~
*Tanakodik magában, ahogy elhalad a nyugvó földek mellett. Az ilyen sík nagy terep, amit így eluraltak a Lanawiniak a természettől még mindig álmélkodásra késztetik a hegyvidéki teremtést. Az elterülő síkságról, meg a füves pusztaság jut az eszébe, amin ha lengedezik a fűtenger, olyan akár az óriások mondabeli Elízium mezői. Emígy nézelődik és mélázgat magában Lesha, ahogy közeledik a város felé.*
A hozzászólás írója (Lesha, a Száműzött) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.01 03:53:50
2214. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-01-31 20:07:05
Üzenet elküldve: 2019-01-31 20:07:05
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
// A kandalló melege //
//Dongnor Arsenor, Lastar Harg//
*Az ajtón túlról, melyen a banya távozott, ismeretlen ismerős hangja csendül fel.*
– Te! Mocsok!
*Talán erősítésük érkezik? Nem mintha egyelőre elkélne a segítség. Lastar amint lapátját kirántja a dögből, az elforduló fej, mint vizes szivacsból facsarja ki a fekete matériát a nyakból. A test, mint már független veszedelem kapálózik Lastar irányába, azonban ezen utolsó rohamba Arsenor támadása üt újabb éket, és ahogy lenyúzódik a karról a bőr, elfröccsen a massza, úgy válik életképtelenné egy újabb végtagja a szörnyetegnek. A rohamból lassan már csak vonaglás lesz, céltalan kiszenvedés. Arsenor felé még érkezik egy csapás bosszúból fűtve, de jócskán elkerüli a helyét. Még, ha eltakarítani nem is lenne sok kedvük, már lehet foglalkozni Ishalával, vagy éppen, a mögötte az illúzió által már nem rejtett halom fegyverrel, melyből felismerik a sajátjaikat.*
//Dongnor Arsenor, Lastar Harg//
*Az ajtón túlról, melyen a banya távozott, ismeretlen ismerős hangja csendül fel.*
– Te! Mocsok!
*Talán erősítésük érkezik? Nem mintha egyelőre elkélne a segítség. Lastar amint lapátját kirántja a dögből, az elforduló fej, mint vizes szivacsból facsarja ki a fekete matériát a nyakból. A test, mint már független veszedelem kapálózik Lastar irányába, azonban ezen utolsó rohamba Arsenor támadása üt újabb éket, és ahogy lenyúzódik a karról a bőr, elfröccsen a massza, úgy válik életképtelenné egy újabb végtagja a szörnyetegnek. A rohamból lassan már csak vonaglás lesz, céltalan kiszenvedés. Arsenor felé még érkezik egy csapás bosszúból fűtve, de jócskán elkerüli a helyét. Még, ha eltakarítani nem is lenne sok kedvük, már lehet foglalkozni Ishalával, vagy éppen, a mögötte az illúzió által már nem rejtett halom fegyverrel, melyből felismerik a sajátjaikat.*
2213. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-01-31 00:04:36
Üzenet elküldve: 2019-01-31 00:04:36
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
// A kandalló melege //
//Morwon Loree Dedion//
*Az óriás nem hagyja ki a lehetőséget, hogy pár szúrással éljen a dög felé, azonban, még ha a bestia meg is riad a hirtelen ért támadásokra, amik fel-felszaggatják bőrét, melyből felbuggyan a szájból is érkező fekete massza, látszólagos fájdalmat nem érez és mivel ezen túl semmilyen akadályt nem állítottak eléje, így a húsig süppedő fogaival elkezdi elhúzni az óriást a háztól. Az első ellenállás kínzó fájdalommal jutalmazódik, ahogy az acélnál is keményebb fogak felszaggatják a húsrostokat és egy jó ujjnyi menetet húznak a karjába. Ezután kegyelten döntést hozhat, hogy engedi magát a lény játékszerévé tenni, amíg nem lesz valami ötlete a szabadulásra, vagy kezét és eszméletét kockáztatván kutyaharapást szőrivel és megpróbálja mindenáron kihúzni a kezét a lényből, vagy amennyit ki tud. Csekély nyugtató hír, hogy a szurokszerű massza gyorsan tapad a kezére és a vérzést elállítja.*
//Morwon Loree Dedion//
*Az óriás nem hagyja ki a lehetőséget, hogy pár szúrással éljen a dög felé, azonban, még ha a bestia meg is riad a hirtelen ért támadásokra, amik fel-felszaggatják bőrét, melyből felbuggyan a szájból is érkező fekete massza, látszólagos fájdalmat nem érez és mivel ezen túl semmilyen akadályt nem állítottak eléje, így a húsig süppedő fogaival elkezdi elhúzni az óriást a háztól. Az első ellenállás kínzó fájdalommal jutalmazódik, ahogy az acélnál is keményebb fogak felszaggatják a húsrostokat és egy jó ujjnyi menetet húznak a karjába. Ezután kegyelten döntést hozhat, hogy engedi magát a lény játékszerévé tenni, amíg nem lesz valami ötlete a szabadulásra, vagy kezét és eszméletét kockáztatván kutyaharapást szőrivel és megpróbálja mindenáron kihúzni a kezét a lényből, vagy amennyit ki tud. Csekély nyugtató hír, hogy a szurokszerű massza gyorsan tapad a kezére és a vérzést elállítja.*
2212. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-01-30 22:36:52
Üzenet elküldve: 2019-01-30 22:36:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Nagyokat sóhajt és kénytelen megállnia pihenni. Hamarosan kedves varja is leereszkedik hozzá, és bár vállára nem száll le, de közvetlen elé igen. Rorna egy kőre teszi le éppen ülepét, persze gondosan maga alá gyűrve mindenféle rongyát, hogy ne kelljen véreset pisilnie a felfázás következtében. Ezek után kutakodás után elővesz egy diót, egy kisebb kővel a közelben feltöri azt, és a finom belet átadja az állatnak. Egy kicsit szükségszerű megpihennie, mert nem bírná egy huzamban az utat. Nézegeti, hogy a madár miként fogyasztja el lassan az élelmét, és azt vizsgálgatja, hogy valójában milyen ügyes egy élőlény. Majd azon töpreng, hogy nem ártana egy lovat szereznie, csak fogalma sincs miből fog neki telni rá, de mivel előfordul, hogy nagyobb távokat tesz meg örök nyughatatlanságából kifolyólag, ezért előbb utóbb rá kell szánnia magát. Órák telnek el, és még jobban besötétedik, ő pedig elkezd igencsak reszketni. Tudja jól, hogy veszélyes, de muszáj tovább haladnia, mert ha nem, akkor könnyen lehet, hogy álmában megfagyna, ha itt helyben elszenderedne. Ezért feláll és leporolgatja magát, majd folytatja tovább útját.*
2211. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-01-30 10:02:36
Üzenet elküldve: 2019-01-30 10:02:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*Ahogy elhagyja a tharg művelésű területeket és rátér a szántóföldre, úgy érzi magán a fáradság kérlelhetetlen jeleit. Ennek megfelelően letér az útról és megkeresi azt a romos tanyát, amely már régebben is rejtekül szolgálat a számára. Pár óra gyalogút után el is éri a területet és így végre megpihenhet az egész napos talpalás után. Felszereléseit leteszi az egyik fal tövében és keres néhány szárazabb farönköt, amelyet a készülő tűzre tehet. Amint elkészül a kis farakás, máris begyújtja a meleget és életet adó tüzet, hogy megmelegedhessen és megfőzhesse azt a pár gumót és gyökeret, amely általában vacsorájának szolgál. Az eszegetés közben elmereng amint a tüzet nézi és eszébe jutnak régi emlékek és jövőbeni tervek. Tulajdon képen a két gondolatvilág egy és ugyan az. A doktort szintes semmi más nem érdekli csak a saját munkája. Eszébe jut, amikor még a sötét istenség bilincsbe verte a szívét, de már az is a múlté a fény istennője pedig aligha támogatná ambiciózus terveit, amelyben ő maga is szeletet kérne a teremtésből.
No igen. A teremtés. Az egyetlen művelet, a hajtó erő, amely a doktort az isteneknél is nagyobb hatalommal ruházná fel. Eyre a sötétség és az egyensúly istenségétől sem látott még olyat, amely a teremtést magát a lét megszületését eredményezné. Mind mind, csak a kicsinyes kis háborújukkal vannak elfoglalva. Ezért a doktor különlegesnek érzi saját magát, mert ő a minden átfogó kezdettel a lét megteremtésével akar foglalkozni.
Elfintorodik gondolatai eredményeként és ahogy a vacsoráját befejezi félreteszi a kis edényt, hogy tovább bámulhasson a tűzbe, amely már oly sok eredményt produkált számára. Eszébe jut az üvöltő szirten felejtett talmid, amely mostanra már nagy valószínűséggel éhen halt. Sajnálja a szegény kis teremtést, mert már kezdte beidomítani a szánalmas kis intellektusát. Emellett azért büszkének is érzi magát, mivel alkotott egy olyan könyvet, amely páratlan a maga nemébe. Egy könyvet, amely a talmidok anatómiájáról szól.
A fáradság kérlelhetetlenül úrrá lesz a szervezetén és az álom hamarosan elnyomja. Hosszú békés és pihentető alvás után ébred. Összeszedi felszerelését, megragadja orvosi fekete bőrtáskáját és tovább indul a város irányába.*
No igen. A teremtés. Az egyetlen művelet, a hajtó erő, amely a doktort az isteneknél is nagyobb hatalommal ruházná fel. Eyre a sötétség és az egyensúly istenségétől sem látott még olyat, amely a teremtést magát a lét megszületését eredményezné. Mind mind, csak a kicsinyes kis háborújukkal vannak elfoglalva. Ezért a doktor különlegesnek érzi saját magát, mert ő a minden átfogó kezdettel a lét megteremtésével akar foglalkozni.
Elfintorodik gondolatai eredményeként és ahogy a vacsoráját befejezi félreteszi a kis edényt, hogy tovább bámulhasson a tűzbe, amely már oly sok eredményt produkált számára. Eszébe jut az üvöltő szirten felejtett talmid, amely mostanra már nagy valószínűséggel éhen halt. Sajnálja a szegény kis teremtést, mert már kezdte beidomítani a szánalmas kis intellektusát. Emellett azért büszkének is érzi magát, mivel alkotott egy olyan könyvet, amely páratlan a maga nemébe. Egy könyvet, amely a talmidok anatómiájáról szól.
A fáradság kérlelhetetlenül úrrá lesz a szervezetén és az álom hamarosan elnyomja. Hosszú békés és pihentető alvás után ébred. Összeszedi felszerelését, megragadja orvosi fekete bőrtáskáját és tovább indul a város irányába.*
2210. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-01-29 15:57:19
Üzenet elküldve: 2019-01-29 15:57:19
ÚJ
![>Atehaner Nemarek [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11134_1521236723_fel_elf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
*A Szántóföldek félelmetesen hasonlít a Tharg Birtokokra. Csak éppen máshol van a kettő. Atehaner még emlékszik, mikor a gazdája elől menekült, és ezekből a házakból lopott gyümölcsöt a fákról és vizet a kutakból, hogy életben maradhasson. Elbújt az istállók szalmája között, mikor a nemesek megérkezett lovaikkal, és felforgattak mindent. Persze nem egyszer bukott le a házak s tanyák tulajdonosai előtt, volt, aki megverte, elkergette, más különös módon behívta, és ételt adott neki. Sőt, egy idős asszony egyszer hazudott is a félvér régi gazdájának, mikor megtudta, hogy Atehnerrel miket tettek.
De ez mind már rég volt. Azóta nem kell lopnia, hogy élhessen, és ha akarná sem tudná megtenni.*
De ez mind már rég volt. Azóta nem kell lopnia, hogy élhessen, és ha akarná sem tudná megtenni.*
2209. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-01-29 07:39:10
Üzenet elküldve: 2019-01-29 07:39:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Bathron tanya//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Aszok én az istállóban is, ha kő. *Legyint a fiú, mert hát anyjával már nem akar veszekedni, a megoldás meg mindegy neki, csak Gizu maradhasson. Ezekhez a bábaasszony likkukantós dolgokhoz meg nem igazán ért, de ha ez kell, akkor ez kell.* Kikéröm anyus, kikéröm. *Bólogat beleegyezően, mert hát, már nagyon szabadulna a helyzetből, főleg, hogy Gizu is jönne állatokat etetni, akkor meg már végre kettesben lehetnek, hisz alig beszélgettek még. Nem is ácsorog sokáig, szépen felöltözik, a konyhában megmosakszik egy lavórban, megvárja Gizut, aztán, ha az anyja is úgy látja, akkor együtt mennek ki etetni, ha nem, hát egyedül lesz kénytelen.*
- Anyus! *Ordítja el magát.* A kendörmagosat vágjam, vagy a barnát? *Kérdezi, mert már nem emlékszik, mindenesetre egy jó éles kést azért magához vesz.*
- Kivittem a vajlingot! *Jelzi, s az egyik szekrényből egy tompa ezüstszín edény vesz elő.* No, ez majd jó lesz leforrázni. *A tűzhelyre szépen fazekat tesz víznek. Aztán nincs is más hátra, mint megvárni Gizukát, aki, ha jön széles mosollyal fogadja.*
- Gyere tündérbogaram, pitymallatkor a legszebb a porta! Anyuuus! Gizu kigyühet velem? Megmutatom neki mi a dolog! *Ordítja megint el magát. Ha már ilyen engedékeny volt az anyja, hát mindenhez engedélyt kér.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Aszok én az istállóban is, ha kő. *Legyint a fiú, mert hát anyjával már nem akar veszekedni, a megoldás meg mindegy neki, csak Gizu maradhasson. Ezekhez a bábaasszony likkukantós dolgokhoz meg nem igazán ért, de ha ez kell, akkor ez kell.* Kikéröm anyus, kikéröm. *Bólogat beleegyezően, mert hát, már nagyon szabadulna a helyzetből, főleg, hogy Gizu is jönne állatokat etetni, akkor meg már végre kettesben lehetnek, hisz alig beszélgettek még. Nem is ácsorog sokáig, szépen felöltözik, a konyhában megmosakszik egy lavórban, megvárja Gizut, aztán, ha az anyja is úgy látja, akkor együtt mennek ki etetni, ha nem, hát egyedül lesz kénytelen.*
- Anyus! *Ordítja el magát.* A kendörmagosat vágjam, vagy a barnát? *Kérdezi, mert már nem emlékszik, mindenesetre egy jó éles kést azért magához vesz.*
- Kivittem a vajlingot! *Jelzi, s az egyik szekrényből egy tompa ezüstszín edény vesz elő.* No, ez majd jó lesz leforrázni. *A tűzhelyre szépen fazekat tesz víznek. Aztán nincs is más hátra, mint megvárni Gizukát, aki, ha jön széles mosollyal fogadja.*
- Gyere tündérbogaram, pitymallatkor a legszebb a porta! Anyuuus! Gizu kigyühet velem? Megmutatom neki mi a dolog! *Ordítja megint el magát. Ha már ilyen engedékeny volt az anyja, hát mindenhez engedélyt kér.*
2208. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-01-28 22:13:44
Üzenet elküldve: 2019-01-28 22:13:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Kalácsfalva//
*Az idő töretlenül hűvös, a napot pedig szép lassan felhők vonják áthatolhatatlan, szürke prémbe.*
~Hó.~
*Lassan tartja ki a tenyerét, hogy az apró, rövidéletű hópelyhek meleg tenyerébe szállingózhassanak. Hosszú évek óta nem látott havat, Lihanechben egyszer sem. Az öregek azt mondták, nincs két egyforma hópehely. Felfoghatatlan.
A távolban kibontakoznak egy nagyobb falucska körvonalai, talán ezt nevezik Kalácsfalvának. Nincs szándéka maradni, de az időjárásra való tekintettel talán érdemes lenne megszállni holnapig.
Szép lassan sűrűsödnek a házak kétoldalt, az utat pedig maga alá vonja a puha hószőnyeg. Egy kidőlt-bedőlt házikó mellett egy aprócska gyermek kapargat állatalakzatokat a hóba, hamar sugárzó mosollyal lép oda hozzá.*
-Szia fiúcska, mit rajzolsz?
*Tekint le érdeklődve a girbe-gurba ábrára.*
-Én Han vagyok, hát a Te neved micsoda?
*Hajol le a fiúval szemben, továbbra is szélesen mosolyogva. Feldobja a lelkét a kócos gyermek látványa. Toldozott-foltozott báránybőr mellényecskét visel, szemmel láthatóan nincs az időhöz öltözve.*
-Mondd csak, itthon vannak a szüleid? Mert szívesen beszélnék velük, ha szólsz nekik.
*Nyúl a fiú után, hogy végigsimíthasson a haján, miközben tekintete a fiú arcáról a házra siklik.*
*Az idő töretlenül hűvös, a napot pedig szép lassan felhők vonják áthatolhatatlan, szürke prémbe.*
~Hó.~
*Lassan tartja ki a tenyerét, hogy az apró, rövidéletű hópelyhek meleg tenyerébe szállingózhassanak. Hosszú évek óta nem látott havat, Lihanechben egyszer sem. Az öregek azt mondták, nincs két egyforma hópehely. Felfoghatatlan.
A távolban kibontakoznak egy nagyobb falucska körvonalai, talán ezt nevezik Kalácsfalvának. Nincs szándéka maradni, de az időjárásra való tekintettel talán érdemes lenne megszállni holnapig.
Szép lassan sűrűsödnek a házak kétoldalt, az utat pedig maga alá vonja a puha hószőnyeg. Egy kidőlt-bedőlt házikó mellett egy aprócska gyermek kapargat állatalakzatokat a hóba, hamar sugárzó mosollyal lép oda hozzá.*
-Szia fiúcska, mit rajzolsz?
*Tekint le érdeklődve a girbe-gurba ábrára.*
-Én Han vagyok, hát a Te neved micsoda?
*Hajol le a fiúval szemben, továbbra is szélesen mosolyogva. Feldobja a lelkét a kócos gyermek látványa. Toldozott-foltozott báránybőr mellényecskét visel, szemmel láthatóan nincs az időhöz öltözve.*
-Mondd csak, itthon vannak a szüleid? Mert szívesen beszélnék velük, ha szólsz nekik.
*Nyúl a fiú után, hogy végigsimíthasson a haján, miközben tekintete a fiú arcáról a házra siklik.*
2207. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-01-28 10:22:02
Üzenet elküldve: 2019-01-28 10:22:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Bathron tanya//
*Mikorra az asszony kikáromkodta és kitapogatózta magát, akkor az ő lelkének világa is megnyugszik végre, hogy a Garrikh legény mellett maradhat.*
- Mög fogok én gyógyúni, arra mérget vehet mindenki! Az én édösanyám a Vasvillás Hirenke. ~Hogy a ménkű ne csapjon belé!~ No majd az én galambom kikér engemet tülle!
*Hajlong örömében, mind telt nádszál a hajnali szellőben.*
- Gyühet hozzám bábasszon, külön is alszunk ha kő a menyegzőig, de akkó se megyek vissza anyámhó!
*Nem illeti semmilyen szóval a kedvese apját, mert hát nem ismeri azt az embert, de kicsit neheztel rá, amiért ezt a szép szál gyermekét képes volt magára hagyni. ~A kurafi!~*
- No de mostan fölőtözök, hogy segiccsek az állatokkal, osztán ha kész akkó ledőlök a dikóra pihenni. Hónapra mán kutya baja se lesz a Gizunak!
*Kezébe kapja tegnap levetett ruháit, hogy majdan ha magára marad, akkor átöltözzön és végre hasznossá tegye magát. Szerencsére már nem szédül, nem köhécsel, csak kicsit fáradt még, de nincs mese, a portát gondozni kell.*
*Mikorra az asszony kikáromkodta és kitapogatózta magát, akkor az ő lelkének világa is megnyugszik végre, hogy a Garrikh legény mellett maradhat.*
- Mög fogok én gyógyúni, arra mérget vehet mindenki! Az én édösanyám a Vasvillás Hirenke. ~Hogy a ménkű ne csapjon belé!~ No majd az én galambom kikér engemet tülle!
*Hajlong örömében, mind telt nádszál a hajnali szellőben.*
- Gyühet hozzám bábasszon, külön is alszunk ha kő a menyegzőig, de akkó se megyek vissza anyámhó!
*Nem illeti semmilyen szóval a kedvese apját, mert hát nem ismeri azt az embert, de kicsit neheztel rá, amiért ezt a szép szál gyermekét képes volt magára hagyni. ~A kurafi!~*
- No de mostan fölőtözök, hogy segiccsek az állatokkal, osztán ha kész akkó ledőlök a dikóra pihenni. Hónapra mán kutya baja se lesz a Gizunak!
*Kezébe kapja tegnap levetett ruháit, hogy majdan ha magára marad, akkor átöltözzön és végre hasznossá tegye magát. Szerencsére már nem szédül, nem köhécsel, csak kicsit fáradt még, de nincs mese, a portát gondozni kell.*
2206. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-01-28 03:26:26
Üzenet elküldve: 2019-01-28 03:26:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// A kandalló melege //
*Az illúzió szertefoszlott. Arsenor már akkor érezte, hogy gond van mikor a földön küzdött ezzel a lénnyel. Szóval őt nem érte meglepetés. A harc pedig úgy tűnik kezd kiegyensúlyozottabbá válni. Ketten még el is tudnak bírni ezzel a lénnyel. Az ork hátulról belecsapta az ásóját a lény nyakába akinek ez még nem volt elég ahhoz, hogy megdögöljön. Arsenor-ról viszont a figyelme átvándorol az orkra.*
~Akár valami állat.~
*Gondol az ösztönszerűségre aminek ő most kimondottan örül. Mikor úgy észleli, hogy a lény már teljes figyelmét az orknak szentelte és háttal van neki akkor mozdul. Nem küzdött még sarlóval. Megpróbál a dög vállába belevágni és erővel kitépni onnan a fegyvert miközben ismét biztos távolságba húzódik a lehetséges ellentámadás elől. A célja egyszerű. Legalább az egyik kart mozgásképtelenné tenni. Ha kell itt fel is darabolhatják a dögöt. Bár sejti, hogy nincs sok idejük mert az elv nem nagyon ad semmi életjelet. Reméli, hogy csak elájult.*
*Az illúzió szertefoszlott. Arsenor már akkor érezte, hogy gond van mikor a földön küzdött ezzel a lénnyel. Szóval őt nem érte meglepetés. A harc pedig úgy tűnik kezd kiegyensúlyozottabbá válni. Ketten még el is tudnak bírni ezzel a lénnyel. Az ork hátulról belecsapta az ásóját a lény nyakába akinek ez még nem volt elég ahhoz, hogy megdögöljön. Arsenor-ról viszont a figyelme átvándorol az orkra.*
~Akár valami állat.~
*Gondol az ösztönszerűségre aminek ő most kimondottan örül. Mikor úgy észleli, hogy a lény már teljes figyelmét az orknak szentelte és háttal van neki akkor mozdul. Nem küzdött még sarlóval. Megpróbál a dög vállába belevágni és erővel kitépni onnan a fegyvert miközben ismét biztos távolságba húzódik a lehetséges ellentámadás elől. A célja egyszerű. Legalább az egyik kart mozgásképtelenné tenni. Ha kell itt fel is darabolhatják a dögöt. Bár sejti, hogy nincs sok idejük mert az elv nem nagyon ad semmi életjelet. Reméli, hogy csak elájult.*
2205. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-01-27 18:46:47
Üzenet elküldve: 2019-01-27 18:46:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1429
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1429
Játékstílus: Vakmerő
//A kandalló melege//
* Remek. Tehát van egy veszett farkas koma a karjára csimpaszkodva, de legalább – fogjuk rá – elérte a házat. Azt még nem eszelte ki, hogy miként fogja megmagyarázni a kutyával történteket a házigazdának, de abban biztos, hogy ha ezzel végzett, akkor felfrissíti magát egy üveg borral, vagy azzal, amit talál a pincében. Most viszont való igaz, fontosabb dolgokkal kell törődnie. Először is jajdul egyet, mert lehet akármilyen jó tűrőképessége is, a fájdalmat ugyanúgy érzi, mint mások – épp csak, jobban viseli. Nincs ez másképp azzal sem, amikor a bestia megmarja. Szerencsére annál tapasztaltabb, minthogy elveszítse eszméletét – ellenben türelme véges, így a fájdalom mellett mást is érezni kezd: haragot. Dühíti, hogy percek óta ezzel a döggel viaskodik és még mindig nem jutott semmire. Dühíti továbbá az is, hogy mindezt fegyver nélkül kell végeznie, ezért került ebbe a felettébb nyugtalanító helyzetbe. *
– Te! Mocsok! * Ordít rá a lényre, lelke mélyén talán abban is reménykedve, hogy a bentiek meghallják és segítenek neki, ám ezt nyilván nem vallaná be, talán még magának sem.
Az ordításon kívül persze mást is tervez, ami nem más, minthogy fegyverét a nyeléig belemártsa a lény hátába, oldalába, vagy oda, ahol éri. Bár az eddigiek alapján ez nem sok hatással lesz a lény moráljára, arra talán elég lesz, hogy felnyüszítsen és kihúzhassa karját a szájából. Tervei szerint a fegyver úgyis csak korlátozná a továbbiakban, hiszen az ablakon való bevágódást preferálja, semmint a nehézkesebb és ezáltal nem feltétlenül kifizetődő felmászást a padlásra. Persze maradhatna a hagyományos megoldásnál is, melyet általánosan csak ajtónak neveznek. Ahhoz azonban el kéne jutnia az ajtóig, ami egy újabb kihívás, szóval ha már itt van az ablak, igénybe venné az általa nyújtott lehetőséget. Persze nem vetődik be, mint egy őrült (ez óriási méreteiből fakadóan talán bonyolultabb lenne, mint elmasírozni a rendes bejáratig), ugyanakkor nem is óvatoskodik sokat. Gyorsan és egyszerűen akar bejutni, mégsem halálos sebesülésekkel gazdagodva. *
* Remek. Tehát van egy veszett farkas koma a karjára csimpaszkodva, de legalább – fogjuk rá – elérte a házat. Azt még nem eszelte ki, hogy miként fogja megmagyarázni a kutyával történteket a házigazdának, de abban biztos, hogy ha ezzel végzett, akkor felfrissíti magát egy üveg borral, vagy azzal, amit talál a pincében. Most viszont való igaz, fontosabb dolgokkal kell törődnie. Először is jajdul egyet, mert lehet akármilyen jó tűrőképessége is, a fájdalmat ugyanúgy érzi, mint mások – épp csak, jobban viseli. Nincs ez másképp azzal sem, amikor a bestia megmarja. Szerencsére annál tapasztaltabb, minthogy elveszítse eszméletét – ellenben türelme véges, így a fájdalom mellett mást is érezni kezd: haragot. Dühíti, hogy percek óta ezzel a döggel viaskodik és még mindig nem jutott semmire. Dühíti továbbá az is, hogy mindezt fegyver nélkül kell végeznie, ezért került ebbe a felettébb nyugtalanító helyzetbe. *
– Te! Mocsok! * Ordít rá a lényre, lelke mélyén talán abban is reménykedve, hogy a bentiek meghallják és segítenek neki, ám ezt nyilván nem vallaná be, talán még magának sem.
Az ordításon kívül persze mást is tervez, ami nem más, minthogy fegyverét a nyeléig belemártsa a lény hátába, oldalába, vagy oda, ahol éri. Bár az eddigiek alapján ez nem sok hatással lesz a lény moráljára, arra talán elég lesz, hogy felnyüszítsen és kihúzhassa karját a szájából. Tervei szerint a fegyver úgyis csak korlátozná a továbbiakban, hiszen az ablakon való bevágódást preferálja, semmint a nehézkesebb és ezáltal nem feltétlenül kifizetődő felmászást a padlásra. Persze maradhatna a hagyományos megoldásnál is, melyet általánosan csak ajtónak neveznek. Ahhoz azonban el kéne jutnia az ajtóig, ami egy újabb kihívás, szóval ha már itt van az ablak, igénybe venné az általa nyújtott lehetőséget. Persze nem vetődik be, mint egy őrült (ez óriási méreteiből fakadóan talán bonyolultabb lenne, mint elmasírozni a rendes bejáratig), ugyanakkor nem is óvatoskodik sokat. Gyorsan és egyszerűen akar bejutni, mégsem halálos sebesülésekkel gazdagodva. *
2204. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-01-27 17:33:42
Üzenet elküldve: 2019-01-27 17:33:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//A kandalló melege//
*Lastarnak nincs sok ideje arra, hogy elcsodálkozzon az újabb illúzión. Pontosabban az illúzió eltűnésén. Mikor megtámadta az első szörny, arra gondolt, hogy kiírtja innen azokat és majd jól beköltözik ide ebbe a házba, de így már el is ment tőle a kedve. Napok alatt sem tudná kipucolni a mindenféle kifolyt és fröccsent nedveket a falakról és padlóról. Erre a gondolatra mindössze egy fél másodperce van, amikor megakad a lapát a lény nyakában. Nincs sok ideje mérlegelni, hogy mit tegyen, de az tűnik a leglogikusabbnak, hogy kilép a szörnyeteg tekintetének hatóköréből, és hagyja, hogy Dongnor is kivegye a részét a harcból, elvégre nála van fegyver, Lastaré pedig éppen használaton kívül van. Ha ez sikerül, újra megragadja a lapátot, és megpróbálja kitépni a csontok közül, hogy kirántva azt még jobban feltéphesse a bőrt.*
*Lastarnak nincs sok ideje arra, hogy elcsodálkozzon az újabb illúzión. Pontosabban az illúzió eltűnésén. Mikor megtámadta az első szörny, arra gondolt, hogy kiírtja innen azokat és majd jól beköltözik ide ebbe a házba, de így már el is ment tőle a kedve. Napok alatt sem tudná kipucolni a mindenféle kifolyt és fröccsent nedveket a falakról és padlóról. Erre a gondolatra mindössze egy fél másodperce van, amikor megakad a lapát a lény nyakában. Nincs sok ideje mérlegelni, hogy mit tegyen, de az tűnik a leglogikusabbnak, hogy kilép a szörnyeteg tekintetének hatóköréből, és hagyja, hogy Dongnor is kivegye a részét a harcból, elvégre nála van fegyver, Lastaré pedig éppen használaton kívül van. Ha ez sikerül, újra megragadja a lapátot, és megpróbálja kitépni a csontok közül, hogy kirántva azt még jobban feltéphesse a bőrt.*
2203. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-01-27 14:46:09
Üzenet elküldve: 2019-01-27 14:46:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Úton Synmira felé//
*A pusztaságot elhagyva Ard már a parasztok területéhez közeledik, lát is a távolban egy-egy, a földeken tartózkodó munkást, bár az év ezen szakában aligha fulladnak bele a sok földművelésbe.
Bár még nem érkezett meg az úti céljához, érzi, hogy egyre közelebb jár, így gondolatai is erre fokuszálódnak.
~ Remélem felfogadnak... vajon mit kellene mondanom, hogy elnyerjem a szimpátiájukat? ~ Az útján már régen tervezgeti, mit mondjon, ha találkozik egy igazi varázsló mesterrel, a jó benyomás keltése nem igazán az ő asztala.
~ Ezek mágusok, biztos tovább fognak látni a kinézetnél... ~ Próbálja magát nyugtatni.*
*A pusztaságot elhagyva Ard már a parasztok területéhez közeledik, lát is a távolban egy-egy, a földeken tartózkodó munkást, bár az év ezen szakában aligha fulladnak bele a sok földművelésbe.
Bár még nem érkezett meg az úti céljához, érzi, hogy egyre közelebb jár, így gondolatai is erre fokuszálódnak.
~ Remélem felfogadnak... vajon mit kellene mondanom, hogy elnyerjem a szimpátiájukat? ~ Az útján már régen tervezgeti, mit mondjon, ha találkozik egy igazi varázsló mesterrel, a jó benyomás keltése nem igazán az ő asztala.
~ Ezek mágusok, biztos tovább fognak látni a kinézetnél... ~ Próbálja magát nyugtatni.*
2202. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-01-27 13:20:13
Üzenet elküldve: 2019-01-27 13:20:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Berin birtok//
*Hümmög a ló hátáról H'aranya válaszára.*
– Azt azért nem árt tudni. *Hallható, ma nagyon bölcs. Hallható más is, csörömpölés. A szabadkozó házigazdának elhiszi, hogy csak valami apróbb bosszúság és nem egy betörő. Hagyja, hogy menjen, ő amúgy is csak néhány szóra jött ide, nem igazi vendégségbe.*
– Jó napot, aztán csak óvatosan! *Szól a távozó után. A Zianának nem nevezhető Ziana eltűnése után a fiatalabbik vöröshöz fordul.*
– A frászt hoztad rá. Most pedig nekem is tovább kell mennem. Ha nagyon ragaszkodsz hozzá, akkor azért elkísérhetsz egy darabon, de akkor elmondod, egészen pontosan mit is keresel itt a földeken. *A helyzet ismertetése és a feltételek megszabása után indulásra sarkallja Frankót maga alatt. A ló pedig elindul.*
*Hümmög a ló hátáról H'aranya válaszára.*
– Azt azért nem árt tudni. *Hallható, ma nagyon bölcs. Hallható más is, csörömpölés. A szabadkozó házigazdának elhiszi, hogy csak valami apróbb bosszúság és nem egy betörő. Hagyja, hogy menjen, ő amúgy is csak néhány szóra jött ide, nem igazi vendégségbe.*
– Jó napot, aztán csak óvatosan! *Szól a távozó után. A Zianának nem nevezhető Ziana eltűnése után a fiatalabbik vöröshöz fordul.*
– A frászt hoztad rá. Most pedig nekem is tovább kell mennem. Ha nagyon ragaszkodsz hozzá, akkor azért elkísérhetsz egy darabon, de akkor elmondod, egészen pontosan mit is keresel itt a földeken. *A helyzet ismertetése és a feltételek megszabása után indulásra sarkallja Frankót maga alatt. A ló pedig elindul.*
2201. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2019-01-26 19:58:26
Üzenet elküldve: 2019-01-26 19:58:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Bathron tanya//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
- Gyóva' akkó a bábaasszon megnézi a likad. Addig hozzá nem nyúlol! Nöm aszó véle!
*Második és harmadik mondata már egyetlen fiához, szerelmetes magzatjához szót, ujját is fenyegetésre emeli.*
- Gyóva' maradhat. De kikíröd az anyjátú! Ki is az anyád neked?
*Még a végén kiderül, hogy valami mostanra megutált egykori barátnő, van neki egy pár olyan, nincsen sok barátnője, a legtöbben irigyek darázsderekára és az ő egy szem fiára, szerelmetes magzatjára.*
- Főzök néköd húslevöst. Garrikh majdan levágja aszt a nyeszlett tikot, ami nem tojik mán.
*Mutatkozik meg az, hogy végül is egy aranyszívű asszony, csak vérmes, mikor egyetlen fiáról, szerelmetes magzatjáról van szó. Olyankor átmegy anyatigrisbe, a fél karját odaadná a fiúért, még ha gyakran korholja is valamiért.*
- Maradhat-é, de osztán tisztességösen alszotok, hogy íp maradjon a lika még mögösküsztök. Apádat a szájadra ne vegyöd! Örüjjé néki, hogy nem engödtem söggbe és beléje rakott a hasamba béle! Nagyon gyóképű úracska vót ám!
*Nosztalgikusan nagyot sóhajt, arcán réveteg mosoly, ahogy eszébe jut a férfi, egyetlen gyermekének, szerelmetes magzatjának az apja. Csinos férfi volt, ő pedig gyönyörű csitri, teljesen belehabarodott, de a férfi csak kihasználta, azóta sem hallott felőle, magára hagyta egy gyermekkel egy az összetört szívével.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
- Gyóva' akkó a bábaasszon megnézi a likad. Addig hozzá nem nyúlol! Nöm aszó véle!
*Második és harmadik mondata már egyetlen fiához, szerelmetes magzatjához szót, ujját is fenyegetésre emeli.*
- Gyóva' maradhat. De kikíröd az anyjátú! Ki is az anyád neked?
*Még a végén kiderül, hogy valami mostanra megutált egykori barátnő, van neki egy pár olyan, nincsen sok barátnője, a legtöbben irigyek darázsderekára és az ő egy szem fiára, szerelmetes magzatjára.*
- Főzök néköd húslevöst. Garrikh majdan levágja aszt a nyeszlett tikot, ami nem tojik mán.
*Mutatkozik meg az, hogy végül is egy aranyszívű asszony, csak vérmes, mikor egyetlen fiáról, szerelmetes magzatjáról van szó. Olyankor átmegy anyatigrisbe, a fél karját odaadná a fiúért, még ha gyakran korholja is valamiért.*
- Maradhat-é, de osztán tisztességösen alszotok, hogy íp maradjon a lika még mögösküsztök. Apádat a szájadra ne vegyöd! Örüjjé néki, hogy nem engödtem söggbe és beléje rakott a hasamba béle! Nagyon gyóképű úracska vót ám!
*Nosztalgikusan nagyot sóhajt, arcán réveteg mosoly, ahogy eszébe jut a férfi, egyetlen gyermekének, szerelmetes magzatjának az apja. Csinos férfi volt, ő pedig gyönyörű csitri, teljesen belehabarodott, de a férfi csak kihasználta, azóta sem hallott felőle, magára hagyta egy gyermekkel egy az összetört szívével.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4704-4723