Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Erdőszéli tisztás (új) Arthenior közelében (új) | Szántóföldek | Tharg birtokok (új) Füves puszta (új) Kikötői erdőség (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 5 (81. - 100. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4712-4731
100. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2014-05-21 18:09:39
Üzenet elküldve: 2014-05-21 18:09:39
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Drann; Noosh//
*Nos ha az épületbe nem is térnek be, de legalább a harc elkezdődik, vagyis inkább elmélyülnek benne a felek. Ő viszont úgy dönt eleget várt, ennél jobb alkalma csak akkor lenne ha nem lennének itt. Ha a birka nem az óriásé lenne, hanem az elfé besegíteni neki, hogy levágják a hegyes fülűt de hát az elf az elf marad. Még azért utoljára beüvölt egyet a házba, hogy úgy tűnjön a bent nem lévők éppen kitörni készülnek.
Majd az utolsó figyelem elterelés után meg is indul szépen a bírka felé, majd a hóna alá csapva már megy is tovább. Nem tudja, hogy alakul a harc, de ha jobban megfigyelte volna akkor bízna Drann találatába, hogy végre megsebesíti Noosh lábát, mert onnantól kezdve már könnyebben elhúzhatná a csíkot.*
*Nos ha az épületbe nem is térnek be, de legalább a harc elkezdődik, vagyis inkább elmélyülnek benne a felek. Ő viszont úgy dönt eleget várt, ennél jobb alkalma csak akkor lenne ha nem lennének itt. Ha a birka nem az óriásé lenne, hanem az elfé besegíteni neki, hogy levágják a hegyes fülűt de hát az elf az elf marad. Még azért utoljára beüvölt egyet a házba, hogy úgy tűnjön a bent nem lévők éppen kitörni készülnek.
Majd az utolsó figyelem elterelés után meg is indul szépen a bírka felé, majd a hóna alá csapva már megy is tovább. Nem tudja, hogy alakul a harc, de ha jobban megfigyelte volna akkor bízna Drann találatába, hogy végre megsebesíti Noosh lábát, mert onnantól kezdve már könnyebben elhúzhatná a csíkot.*
99. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2014-05-21 13:44:46
Üzenet elküldve: 2014-05-21 13:44:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
*A vágás elcsúszik a hatalmas térdkalácson, és úgy tűnik, meg se kottyan a fickónak, épphogycsak jól feldühíti. Lecsap a kalapáccsal Drann mellkasát célozva, és az elf hiába tér ki, csak eléri az ütés szele, még így is nekilódítva őt a veranda oldalának. Egy pillanatra benneszakad a szusz, rendesen sajog mindene a becsapódástól. Ha a tretilvért nem veszi fel egy részét az ütés erejének, akkor biztos, hogy nem tudná így megrázni magát, de tisztában van vele, hogy nem maradhat ott, ahol van, mert az óriás következő ütése már biztosan biztosan beszakítja a házoldalt: vele együtt. Csak a gyorsaságában bízhat. Elhajol, úgy mozdul el a hatalmas kalapácstartó kéz alatt, hogy újra szúrjon, most már egészen közelről megcélozva a jobb térdét. Földre kell vigye valahogyan! Talán akkor engedékenyebben lehet vele tárgyalni...*
- Vendégszeretőbb... *okítja a melákot, ahogy szúr* - fogadtatást kellene tanúsítanod a látogatóiddal, nem gondolod?
- Vendégszeretőbb... *okítja a melákot, ahogy szúr* - fogadtatást kellene tanúsítanod a látogatóiddal, nem gondolod?
98. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2014-05-21 11:34:37
Üzenet elküldve: 2014-05-21 11:34:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
//Drann; Rokthar//
*A másik Nooshhoz képest villámgyorsan támadásba lendül. Az óriás nem foglalkozik avval, hogy hárítsa a másik támadását. Nem gondolja, hogy komoly sérülést tudna neki okozni egy ilyen apróság. A vágás eltalálja az óriást, s egy pillanatra megrándul a fájdalomtól. Üvölt egyet és folytatja a támadást. Egyet előrelép, és meglendíti a kalapácsát a másik mellkasa felé.*
-Megdöglesz! *kiállt a másikra.*
*Nem foglalkozik a házból jövő zajokkal, sem avval, hogy mások is lehetnek Drannal. Először végez az előtte lévő ellenfelével, és csak utána foglalkozik minden mással. Lépésről lépéssel halad a teendőkkel.*
*A másik Nooshhoz képest villámgyorsan támadásba lendül. Az óriás nem foglalkozik avval, hogy hárítsa a másik támadását. Nem gondolja, hogy komoly sérülést tudna neki okozni egy ilyen apróság. A vágás eltalálja az óriást, s egy pillanatra megrándul a fájdalomtól. Üvölt egyet és folytatja a támadást. Egyet előrelép, és meglendíti a kalapácsát a másik mellkasa felé.*
-Megdöglesz! *kiállt a másikra.*
*Nem foglalkozik a házból jövő zajokkal, sem avval, hogy mások is lehetnek Drannal. Először végez az előtte lévő ellenfelével, és csak utána foglalkozik minden mással. Lépésről lépéssel halad a teendőkkel.*
97. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2014-05-21 10:16:24
Üzenet elküldve: 2014-05-21 10:16:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
*Argus napokig gyalogol a pusztában mire végre civilizáció nyomait fedezi fel. Az elhagyatott szántóföldek arra utal, hogy hamarosan olyan tanyák következnek, amelyek lakottak, az pedig azt jelenti, hogy közel a város.*
-Végre. *sóhajt egyet*
*Az első birtoknál megáll megpihenni. A kútból merít magának vizet, hogy egy kicsit le mossa magáról az út porát. Mikor már valamennyire rendbe szedte magát, csak akkor indul tovább a város felé.*
-Végre. *sóhajt egyet*
*Az első birtoknál megáll megpihenni. A kútból merít magának vizet, hogy egy kicsit le mossa magáról az út porát. Mikor már valamennyire rendbe szedte magát, csak akkor indul tovább a város felé.*
96. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2014-05-20 14:18:53
Üzenet elküldve: 2014-05-20 14:18:53
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
*A csele be is jött meg nem is, mert a figyelmet felkeltette, de azok ketten még mindig kint állnak. Viszont az óriás úgy látszik dühbe jött és ha itt bármi történik annak az elf lesz az oka. Ám az, hogy a házból sem ugrál ki senki, a berepülő tárgy láttára és hallatára kezdi arról meggyőzni, hogy az alacsonyabbik tényleg egyedül van.
Újabb remek alkalom, hogy még mindig ne lépjen színre hanem a birkára koncentráljon. Lehet Drann tudja, hogy nincsenek társai de Noosh viszont nem. Megfog még egy törött bútort majd, közelebb lopakodik az ablakhoz majd bekiabál, ezáltal azt próbálja gerjeszteni, hogy bent még lapul egy társ, esetleg társak.*
- Hé mit szórakozol vele?! *szól oda* Ha egyedül nem tudod lecsapni szólj és kimegyünk segíteni!
*Ezután neki dobja egy még épp széknek a töröttet, hogy az eldőljön mintha felállt volna róla hirtelen valaki.
Innentől kezdve csak reméli, hogy még nem szúrták ki és eldurvul a helyzet. Közbe nem várja meg, hogy azok bejöjjenek hanem indul a viskó sarkához, de még nem fordul be hanem csak a falnak dőlve hallgatózik, hogy mire jutnak.*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.05.21 12:04:03, a következő indokkal:
Hiányzó jelek pótlása.
Újabb remek alkalom, hogy még mindig ne lépjen színre hanem a birkára koncentráljon. Lehet Drann tudja, hogy nincsenek társai de Noosh viszont nem. Megfog még egy törött bútort majd, közelebb lopakodik az ablakhoz majd bekiabál, ezáltal azt próbálja gerjeszteni, hogy bent még lapul egy társ, esetleg társak.*
- Hé mit szórakozol vele?! *szól oda* Ha egyedül nem tudod lecsapni szólj és kimegyünk segíteni!
*Ezután neki dobja egy még épp széknek a töröttet, hogy az eldőljön mintha felállt volna róla hirtelen valaki.
Innentől kezdve csak reméli, hogy még nem szúrták ki és eldurvul a helyzet. Közbe nem várja meg, hogy azok bejöjjenek hanem indul a viskó sarkához, de még nem fordul be hanem csak a falnak dőlve hallgatózik, hogy mire jutnak.*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.05.21 12:04:03, a következő indokkal:
Hiányzó jelek pótlása.
95. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2014-05-20 10:33:09
Üzenet elküldve: 2014-05-20 10:33:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
*Az óriás fickóval úgy tűnik, több kérdésben is más állásponton vannak. Drann meglátása szerint ez a romos tanya messze áll a birtoktól, az óriás pedig igen kis eséllyel a birtokosa a területnek, sőt abban a kérdésben is sajnálatos módon szkeptikusabb álláspontra helyezkedik, miszerint a kivert fogak valahai tulajdonosuk birtokát képezik e még. E három eltérő álláspont közül azonban nyilvánvalóan csupán a terület birtoklásának kérdése az, amelyik egyáltalán szót, vagy esetleg... hm. Ennél többet is érdemel. Így aztán Drann ~ hogy csupán a vita, esetleg a birtok, vagy csak épp (mert Wegtorenből való eljövetele óta nem volt módja elővenni a kardját) egy jó küzdelem kedvéért, ezt maga sem tudja ~ úgy dönt, a kardjáért nyúló mozdulatot: befejezi, a fenyegető hörrenés ellenére, amelyet a melák hallat ennek láttára.
Ebben a pillanatban valami csörömpölésre lesz figyelmes, ami bentről, a házból érkezik, az óriás pedig erre feldühödten ráfog a kezében lévő méretes kalapácsra.*
- Átkozott! *ordítja. Drannak meg fő a feje.* ~ Bent lenne még egy belőle?!! Az már azért túlzás lenne a jóból! ~ *Valami ösztönös megérzésre hallgatva kinéz a veranda oldala mellé, hátrahajolva, de nem lát semmi különöset. Valami azonban mégsem stimmel!... az óriás nyilvánvalóan roppantul feldühödött a bentről érkező zaj hallatán. Így aztán jobb híján blöfföl.*
- Nem fogunk megölni...*használ többesszámot, rájátszva a nagydarab társait illető meggyőződésére, bár az iménti zaj forrása egyelőre még felfedetlen úgy tűnik, mindkettejük számára. Amint kimondja, már mozdul is, bár nem a sarokínt (igazából nem kívánja nyomorékká tenni), ehelyett a jobb térdét célozza meg egy kardvágással az előtte felmagasodónak. És ha sikerül kitérnie a nagydarab, de elég lomhának tűnő fickó kalapácsa elöl, még bosszúsan hozzáteszi:*
- De talán ennél előzékenyebb házigazda módjára is viselkedhetnél!
A hozzászólás írója (Dranndreshiann Morla DeLhor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.20 10:36:06
Ebben a pillanatban valami csörömpölésre lesz figyelmes, ami bentről, a házból érkezik, az óriás pedig erre feldühödten ráfog a kezében lévő méretes kalapácsra.*
- Átkozott! *ordítja. Drannak meg fő a feje.* ~ Bent lenne még egy belőle?!! Az már azért túlzás lenne a jóból! ~ *Valami ösztönös megérzésre hallgatva kinéz a veranda oldala mellé, hátrahajolva, de nem lát semmi különöset. Valami azonban mégsem stimmel!... az óriás nyilvánvalóan roppantul feldühödött a bentről érkező zaj hallatán. Így aztán jobb híján blöfföl.*
- Nem fogunk megölni...*használ többesszámot, rájátszva a nagydarab társait illető meggyőződésére, bár az iménti zaj forrása egyelőre még felfedetlen úgy tűnik, mindkettejük számára. Amint kimondja, már mozdul is, bár nem a sarokínt (igazából nem kívánja nyomorékká tenni), ehelyett a jobb térdét célozza meg egy kardvágással az előtte felmagasodónak. És ha sikerül kitérnie a nagydarab, de elég lomhának tűnő fickó kalapácsa elöl, még bosszúsan hozzáteszi:*
- De talán ennél előzékenyebb házigazda módjára is viselkedhetnél!
A hozzászólás írója (Dranndreshiann Morla DeLhor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.20 10:36:06
94. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2014-05-19 19:13:03
Üzenet elküldve: 2014-05-19 19:13:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
//Drann; Rokthar//
*Noosh megkönnyebbül, amikor az ismeretlen férfi kijelenti, hogy nem akar itt letelepedni. De amikor az csak egy düledező tanyának nevezi, akkor az óriás dühösen felhorkant.*
-Az én birtokom! *Jelenti ki határozottan.* Attól, hogy kiverem a fogait, attól még a maga fogai. *próbál fenyegető lenni.* Attól, hogy romos, még az enyém!
*Nem tetszik neki, hogy a másik próbál gúnyolódni a birtokán, és rajta, de tudja, hogy felelőtlenség lenne lecsapnia. Szinte biztos, hogy egyedül van a másik, nem tűnik számára olyan személynek aki rejtőzködő társakkal dolgozna.*
~Tudtam, hogy nehéz lesz az ide költözés, de erre nem gondoltam. Számítottam arra, hogy útonállók jönnek, de ez valahogy nem tűnik annak. Ha útonálló lenne, vagy bandita, akkor csak lecsapnám, az őrség pedig nem szólna semmit. De ez a férfi nem tűnik sem banditának, sem útonállónak. Inkább csak egy bolond, aki rossz időben van itt.~
-A birtokot az apámtól kaptam, aki az ő apjától. *mondja lassan, hogy komolyan vegye a másik.* Papírosom is van róla.
*Látja, hogy a másik a fegyvere markolata felé nyúl, ezért felmordul figyelmeztetés képen, remélve, hogy a másik érti. Nem akar harcolni a másikkal, mivel nem biztos a győzelmében, úgy pedig a biztos győzelem nélkül nem érdemes. Túl kockázatos.
Hirtelen valami csörömpölés keletkezik a házból, aminek a hatására az óriás egy kézzel felemeli a kalapácsot, amely sok embernek két kézzel sem menne. Harci állást vesz fel a férfival szemben. Nem tűnik túl kifinomultnak, az óriás állása, és abban is biztos a másik, hogy nem is olyan pontosak az ütései az óriásnak, de az biztos, hogy egy ütésével képes összetörni egy ember koponyáját, vagy bordáit.*
~A rohadt életbe. Ezt megszívtam. Ha bemegyek a házba, akkor ez a kis mocsok megléphet. Ha rajta tartom a szemem, akkor a hátam mögött lévő ajtóból hátba támadhatnak. De ha hátramegyek, hogy az ajtó előttem, akkor túl nagy lesz az előnye a futáshoz a mocsoknak. De az is lehet, hogy arra várnak, hogy bemenjek a házba, és ott csapdába csaljanak.~
*Egy pillanatra sem veszi le a szemét Drann-ról. Inkább kockáztatja, hogy a hátba támadást, de a biztos célt nem veszti szem elöl.*
-Átkozott! *kiállt teljes hangerővel dühében.* Nem érdekel, hogy mennyien vagytok, de veled végzek, ha ez itt eldurvul. *közli a férfinak előtte. A hatalmas óriás nem tűnik olyan személynek, aki légből kapott dolgokkal fenyegetőzne. Drann biztos lehet, hogy az óriás beváltja az ígéretét.*
*Noosh megkönnyebbül, amikor az ismeretlen férfi kijelenti, hogy nem akar itt letelepedni. De amikor az csak egy düledező tanyának nevezi, akkor az óriás dühösen felhorkant.*
-Az én birtokom! *Jelenti ki határozottan.* Attól, hogy kiverem a fogait, attól még a maga fogai. *próbál fenyegető lenni.* Attól, hogy romos, még az enyém!
*Nem tetszik neki, hogy a másik próbál gúnyolódni a birtokán, és rajta, de tudja, hogy felelőtlenség lenne lecsapnia. Szinte biztos, hogy egyedül van a másik, nem tűnik számára olyan személynek aki rejtőzködő társakkal dolgozna.*
~Tudtam, hogy nehéz lesz az ide költözés, de erre nem gondoltam. Számítottam arra, hogy útonállók jönnek, de ez valahogy nem tűnik annak. Ha útonálló lenne, vagy bandita, akkor csak lecsapnám, az őrség pedig nem szólna semmit. De ez a férfi nem tűnik sem banditának, sem útonállónak. Inkább csak egy bolond, aki rossz időben van itt.~
-A birtokot az apámtól kaptam, aki az ő apjától. *mondja lassan, hogy komolyan vegye a másik.* Papírosom is van róla.
*Látja, hogy a másik a fegyvere markolata felé nyúl, ezért felmordul figyelmeztetés képen, remélve, hogy a másik érti. Nem akar harcolni a másikkal, mivel nem biztos a győzelmében, úgy pedig a biztos győzelem nélkül nem érdemes. Túl kockázatos.
Hirtelen valami csörömpölés keletkezik a házból, aminek a hatására az óriás egy kézzel felemeli a kalapácsot, amely sok embernek két kézzel sem menne. Harci állást vesz fel a férfival szemben. Nem tűnik túl kifinomultnak, az óriás állása, és abban is biztos a másik, hogy nem is olyan pontosak az ütései az óriásnak, de az biztos, hogy egy ütésével képes összetörni egy ember koponyáját, vagy bordáit.*
~A rohadt életbe. Ezt megszívtam. Ha bemegyek a házba, akkor ez a kis mocsok megléphet. Ha rajta tartom a szemem, akkor a hátam mögött lévő ajtóból hátba támadhatnak. De ha hátramegyek, hogy az ajtó előttem, akkor túl nagy lesz az előnye a futáshoz a mocsoknak. De az is lehet, hogy arra várnak, hogy bemenjek a házba, és ott csapdába csaljanak.~
*Egy pillanatra sem veszi le a szemét Drann-ról. Inkább kockáztatja, hogy a hátba támadást, de a biztos célt nem veszti szem elöl.*
-Átkozott! *kiállt teljes hangerővel dühében.* Nem érdekel, hogy mennyien vagytok, de veled végzek, ha ez itt eldurvul. *közli a férfinak előtte. A hatalmas óriás nem tűnik olyan személynek, aki légből kapott dolgokkal fenyegetőzne. Drann biztos lehet, hogy az óriás beváltja az ígéretét.*
93. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2014-05-19 09:00:09
Üzenet elküldve: 2014-05-19 09:00:09
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
// Noosh; Drann //
*Egy jogász óriás? Na ő még fix, hogy nem látott ilyet, aki ennyire vágja a tulajdonjogot. Viszont az ő törzsénél, azé a dolog aki megszerzi magának azt. Viszont ahogy Noosh hozzá szól Drannhoz, leszűri nem két óriással van dolga. Legalábbis ha igen a másik nem felnőtt egyed.
Mindazonáltal fura egy helyre csöppent, legalábbis számára elég furcsa, hogy nem kard hanem szópárbajban próbálják eldönteni, hogy valójában kié is most akkor a viskó. Mivel nem társa Drannak -legalább is jelenleg még biztos nem- ezért a felszólításra nem lép elő.
Ám a fejében neki is megfordul, hogy lehet az elf nincs egyedül. Másik kezével is rámarkol a fejszéjére, hogy ha tényleg vannak társai ne érje meglepetés.
Viszont közbe rájön, hogy ha kell neki a birkahús nem várakozhat itt napestig, hanem el kell terelni a figyelmüket.
Erre a feladatra viszont az egyik törött bútor szemeli ki. Meglehet nem óriás, de azért egy törött széket még ő is könnyen megmozdít. Így történik, hogy amit Noosh kidobott az ablakon ő visszadobja a házba, hogy nagyot koppanjon ezáltal megpróbálja a figyelmüket bentre terelni, hogy kint meglépjen a birkával ha lesz rá esélye.*
*Egy jogász óriás? Na ő még fix, hogy nem látott ilyet, aki ennyire vágja a tulajdonjogot. Viszont az ő törzsénél, azé a dolog aki megszerzi magának azt. Viszont ahogy Noosh hozzá szól Drannhoz, leszűri nem két óriással van dolga. Legalábbis ha igen a másik nem felnőtt egyed.
Mindazonáltal fura egy helyre csöppent, legalábbis számára elég furcsa, hogy nem kard hanem szópárbajban próbálják eldönteni, hogy valójában kié is most akkor a viskó. Mivel nem társa Drannak -legalább is jelenleg még biztos nem- ezért a felszólításra nem lép elő.
Ám a fejében neki is megfordul, hogy lehet az elf nincs egyedül. Másik kezével is rámarkol a fejszéjére, hogy ha tényleg vannak társai ne érje meglepetés.
Viszont közbe rájön, hogy ha kell neki a birkahús nem várakozhat itt napestig, hanem el kell terelni a figyelmüket.
Erre a feladatra viszont az egyik törött bútor szemeli ki. Meglehet nem óriás, de azért egy törött széket még ő is könnyen megmozdít. Így történik, hogy amit Noosh kidobott az ablakon ő visszadobja a házba, hogy nagyot koppanjon ezáltal megpróbálja a figyelmüket bentre terelni, hogy kint meglépjen a birkával ha lesz rá esélye.*
92. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2014-05-17 10:34:37
Üzenet elküldve: 2014-05-17 10:34:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
// Noosh; Rokhtar //
*Drann elfojt egy mosolyt a "töpörtyű"- re... aztán felvonja kérdőn a szemöldökét.*
- Nem mintha itt szándékoznék letelepedni... de ez csak egy elhagyott, düledező tanya. Kissé talán túlzás birtoknak titulálni! *csóválja a fejét szétnézve, színpadiasan körbemutatva az elhagyott területen, igazolandó az állítást. És hogy még tegyen rá egy lapáttal, hozzáteszi:*
- Bár most, hogy mondod... *néz újra körül, bár egy pillanatra mintha valami nem stimmelne, mintha valami nem ugyanúgy lenne, mint mikor az előbb körbeintett* - szóval, most hogy mondod, akár én is birtokba vehetném! *Bár csupán jelezni akarta mindezzel, hogy tisztában van vele, a nagydarab hirtelen került és önjelölt gazdája a birtoknak (legalábbis az elf az eddigiek alapján így hiszi), tényleg átfut rajta a gondolat: akár letanyázhatna egy időre itt, amíg végére jár a dolgainak Artheniorban.* ~ Bár akkor előbb ki kell ebrudalnom innen a melákot... ~ *nézi meg magának alaposabban, miközben a keze önkéntelenül is elmozdul a hátára csatolt kard irányába egy pillanatra.*
*Drann elfojt egy mosolyt a "töpörtyű"- re... aztán felvonja kérdőn a szemöldökét.*
- Nem mintha itt szándékoznék letelepedni... de ez csak egy elhagyott, düledező tanya. Kissé talán túlzás birtoknak titulálni! *csóválja a fejét szétnézve, színpadiasan körbemutatva az elhagyott területen, igazolandó az állítást. És hogy még tegyen rá egy lapáttal, hozzáteszi:*
- Bár most, hogy mondod... *néz újra körül, bár egy pillanatra mintha valami nem stimmelne, mintha valami nem ugyanúgy lenne, mint mikor az előbb körbeintett* - szóval, most hogy mondod, akár én is birtokba vehetném! *Bár csupán jelezni akarta mindezzel, hogy tisztában van vele, a nagydarab hirtelen került és önjelölt gazdája a birtoknak (legalábbis az elf az eddigiek alapján így hiszi), tényleg átfut rajta a gondolat: akár letanyázhatna egy időre itt, amíg végére jár a dolgainak Artheniorban.* ~ Bár akkor előbb ki kell ebrudalnom innen a melákot... ~ *nézi meg magának alaposabban, miközben a keze önkéntelenül is elmozdul a hátára csatolt kard irányába egy pillanatra.*
91. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2014-05-17 10:11:30
Üzenet elküldve: 2014-05-17 10:11:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
//Drann; Rokthar//
*Noosh a két gerendát letámasztja a veranda kerítésének, és oda megy a birkához.*
-Jól viselkedtél, amíg nem voltam itthon? *simogatja meg a birkát, aki hálásan, vagy félelemből, de béget egyet.*
*Megáll az ajtóban, hogy körbenézzen, majd megcsóválja a fejét.*
~Ez így nem lesz jó. Át kell rendezi, hogy beférjenek.~
*Megfogja az asztalt és kilöki az ablakon, de ügyelve rá, nehogy összetörjön. Utána kirakja a székeket is. A két gerendát a szoba közepére fekteti, úgy hogy körbe tudja járni. Utána elkezdi visszacipelni a kivitt bútorokat. De valahogy ez sem tetszik neki. Kimegy a verandára, s ott leül gondolkozni a megfelelő elrendezésen.*
~Ha kint hagyom őket, akkor az időjárás tönkreteszi, bent meg kevés a hely. Nincs más ezek nem lesznek jók. Maximum tűzifának.~
*Valami neszre lesz figyelmes a ház oldalánál, ezért lassan benyúl az ajtón, és ráfog a kalapácsára, s maga mellé rakja. Nem markol rá, csak finoma ráhelyezi a kezét. Ekkor egy fiatal ember lép elő a ház mellöl.*
-Üdv töpörtyű. *viszonozza a köszöntést, de nem veszi le a szemét a férfi kardjáról.*
~Vándor, betörő, vagy útonálló? Hamarosan kiderül.~
-A törvény szerint, ha valaki betör a birtokomra, akkor jogom van ítélkezni felette. *próbálkozik egy valószínűleg hazugsággal, hátha elrettenti a másikat a harctól. Majd eszébe jut, egy újabb blöff.* A társai is jöjjenek elő! *kiálltja hangosan* Ha most előjönnek, akkor nem lapítom péppé őket! *néz körbe, hátha még valaki előkerül.*
-Mit keres itt? *kérdezi az embert.* Pénzem nincs, ha pedig Groshra fáj a foga *mutat a birkára*, akkor csalódnia kell. Ő családtag.
*Noosh a két gerendát letámasztja a veranda kerítésének, és oda megy a birkához.*
-Jól viselkedtél, amíg nem voltam itthon? *simogatja meg a birkát, aki hálásan, vagy félelemből, de béget egyet.*
*Megáll az ajtóban, hogy körbenézzen, majd megcsóválja a fejét.*
~Ez így nem lesz jó. Át kell rendezi, hogy beférjenek.~
*Megfogja az asztalt és kilöki az ablakon, de ügyelve rá, nehogy összetörjön. Utána kirakja a székeket is. A két gerendát a szoba közepére fekteti, úgy hogy körbe tudja járni. Utána elkezdi visszacipelni a kivitt bútorokat. De valahogy ez sem tetszik neki. Kimegy a verandára, s ott leül gondolkozni a megfelelő elrendezésen.*
~Ha kint hagyom őket, akkor az időjárás tönkreteszi, bent meg kevés a hely. Nincs más ezek nem lesznek jók. Maximum tűzifának.~
*Valami neszre lesz figyelmes a ház oldalánál, ezért lassan benyúl az ajtón, és ráfog a kalapácsára, s maga mellé rakja. Nem markol rá, csak finoma ráhelyezi a kezét. Ekkor egy fiatal ember lép elő a ház mellöl.*
-Üdv töpörtyű. *viszonozza a köszöntést, de nem veszi le a szemét a férfi kardjáról.*
~Vándor, betörő, vagy útonálló? Hamarosan kiderül.~
-A törvény szerint, ha valaki betör a birtokomra, akkor jogom van ítélkezni felette. *próbálkozik egy valószínűleg hazugsággal, hátha elrettenti a másikat a harctól. Majd eszébe jut, egy újabb blöff.* A társai is jöjjenek elő! *kiálltja hangosan* Ha most előjönnek, akkor nem lapítom péppé őket! *néz körbe, hátha még valaki előkerül.*
-Mit keres itt? *kérdezi az embert.* Pénzem nincs, ha pedig Groshra fáj a foga *mutat a birkára*, akkor csalódnia kell. Ő családtag.
90. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2014-05-16 14:52:23
Üzenet elküldve: 2014-05-16 14:52:23
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
*Hosszú volt az útja idáig és most elérkezettnek látja az időt, hogy végre lepihenjen. Erre pedig a legjobb az, hogy ha fedél van az ork feje felett. A viskó amit megpillantott pedig tökéletesen megfelel. Megfelelne, ha éppen nem még egy nála is nagyobb darab élőlény közelítené meg azt. Halkan morog magának miközben figyeli ahogy Fratrap megközelíti a viskót.
Ő maga egészen addig a mozdulatig nem is tesz lépést, míg az említett személy be nem teszi a lábát a házba. Csak ezután indul meg kicsit kerülve a házon, hogy azt hátulról közelítse meg. Félre értés ne essék, semmi baja nincs az óriásokkal -pláne mert a legjobb ostromfegyvereknek tartja őket- de nem tudja, hogy amaz miként viszonyul felé. Lépteit akkor ösztönzi futásba mikor látja, hogy az ablakból tárgyak repülnek ki. Ha szerencséje van két óriás verekedett össze, ha pedig kiütik egymást ő lelép a birkával. Előveszi óvatosságból azért a fejszéjét, és úgy oldalaz a falnál.
Nincs szerencséje, mert mire megkerüli az épületet már az óriás kiült. Egyelőre nem tesz semmit csak fülel és várja az adandó alkalmat a birkahúsra.*
Ő maga egészen addig a mozdulatig nem is tesz lépést, míg az említett személy be nem teszi a lábát a házba. Csak ezután indul meg kicsit kerülve a házon, hogy azt hátulról közelítse meg. Félre értés ne essék, semmi baja nincs az óriásokkal -pláne mert a legjobb ostromfegyvereknek tartja őket- de nem tudja, hogy amaz miként viszonyul felé. Lépteit akkor ösztönzi futásba mikor látja, hogy az ablakból tárgyak repülnek ki. Ha szerencséje van két óriás verekedett össze, ha pedig kiütik egymást ő lelép a birkával. Előveszi óvatosságból azért a fejszéjét, és úgy oldalaz a falnál.
Nincs szerencséje, mert mire megkerüli az épületet már az óriás kiült. Egyelőre nem tesz semmit csak fülel és várja az adandó alkalmat a birkahúsra.*
89. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2014-05-16 11:52:47
Üzenet elküldve: 2014-05-16 11:52:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
*Drann felemeli a fejét az ajtónyikordulásra. Egyértelmű, hogy nem a szél játszik az elhagyottnak tűnt ház ajtajával odalent: léptek hallatszódnak, hangok, méghozzá nem is túl halkak.*
~ Pedig megesküdtem volna, hogy évtizedek óta a kutya se tette be a lábát. Nem létezik, hogy lakjon itt valaki... minden csupa por. De mi a fene lehet ez, mekkora böhöm állat, hogy ekkora zajt csap??! ~
*les ki halk léptekkel a padlás apró ablaknyílásához osonva.
Majdnem füttyent egyet a látványra, ahogy teljes pompájában megtekintheti a vagy tízlábnyi magas böhöm fickó ~ óriás, hogy pont ide kellett Őt egye a fene! hát nem hiszem el! ~ ténykedését az udvaron.
Egyelőre kivár: tengelyt akasztani nem látja sok értelmét a melákkal, különben is csak aludni tért be az elhagyott tanyára. Azt mondtak a kikötőben, valahmerre erre van a kastély. ~ Legfeljebb, ha elmegy végre, lelépek... ~
De egyre inkább úgy tűnik, a nagydarab nem óhajt elmenni, sőt. Egyre inkább úgy tűnik, berendezkedik itt!
Drann, ahogy egyre inkább beleun a várakozásba és a kényszerű rejtőzésbe, döntésre jut. Csendben hátára csatolja kardját, zsákjáért nyúlva könnyű léptekkel a padlás hátsó udvarra vezető leszakadt végéhez megy. Aztán két halk ugrással a kiálló, törött gerendákba kapaszkodva lent terem, míg a melák elöl szuszog a verandán, hogy nekivágjon a szántóföldeknek.
De aztán... gondol egyet, és megfordul.* ~ Miért is ne? ~
- Üdvözöllek, nagyranőtt barátom! *próbálkozik be a betolakodónál, némiképp varatlanul megjelenve a színen, pontosabban a veranda oldalánál.* ~ Végülis, meg a végén kisülhet ebből valami hasznos is... ~
A hozzászólás írója (Dranndreshiann Morla DeLhor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.16 11:54:52
~ Pedig megesküdtem volna, hogy évtizedek óta a kutya se tette be a lábát. Nem létezik, hogy lakjon itt valaki... minden csupa por. De mi a fene lehet ez, mekkora böhöm állat, hogy ekkora zajt csap??! ~
*les ki halk léptekkel a padlás apró ablaknyílásához osonva.
Majdnem füttyent egyet a látványra, ahogy teljes pompájában megtekintheti a vagy tízlábnyi magas böhöm fickó ~ óriás, hogy pont ide kellett Őt egye a fene! hát nem hiszem el! ~ ténykedését az udvaron.
Egyelőre kivár: tengelyt akasztani nem látja sok értelmét a melákkal, különben is csak aludni tért be az elhagyott tanyára. Azt mondtak a kikötőben, valahmerre erre van a kastély. ~ Legfeljebb, ha elmegy végre, lelépek... ~
De egyre inkább úgy tűnik, a nagydarab nem óhajt elmenni, sőt. Egyre inkább úgy tűnik, berendezkedik itt!
Drann, ahogy egyre inkább beleun a várakozásba és a kényszerű rejtőzésbe, döntésre jut. Csendben hátára csatolja kardját, zsákjáért nyúlva könnyű léptekkel a padlás hátsó udvarra vezető leszakadt végéhez megy. Aztán két halk ugrással a kiálló, törött gerendákba kapaszkodva lent terem, míg a melák elöl szuszog a verandán, hogy nekivágjon a szántóföldeknek.
De aztán... gondol egyet, és megfordul.* ~ Miért is ne? ~
- Üdvözöllek, nagyranőtt barátom! *próbálkozik be a betolakodónál, némiképp varatlanul megjelenve a színen, pontosabban a veranda oldalánál.* ~ Végülis, meg a végén kisülhet ebből valami hasznos is... ~
A hozzászólás írója (Dranndreshiann Morla DeLhor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.16 11:54:52
88. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2014-05-15 14:36:13
Üzenet elküldve: 2014-05-15 14:36:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
*Hosszú bolyongás után végre megérkezik, a keresett tanyához. Az egyik völgy mélyén fekszik az elhagyatott ház, amit az apjától örökölt, vagyis inkább a nagyapjától, de ez már részlet kérdés.*
-Otthon, édes otthon. *mondja a birkának.* Látod Grosh, ez az otthonunk.
*A kis birkát a ház előtti veranda kerítéséhez köti ki, a csomagjait pedig a mellé rakja.*
-Maradj itt, és vigyázz rá. Én körbenézek bent. *Megfogja a kalapácsát, és a bejárat elé sétál. Egy kézzel óvatosan belöki a félig nyitott ajtót, vár pár másodpercet, és csak utána lép be. A ház egyetlen asztala fel van borítva, ahogyan a hozzátartozó két szék is. A szekrény ajtaja nyitva áll. Az a kevés holmi, ami a házhoz tartozik, mind szanaszét hever.*
-Mit is vártam. *morog magában az óriás.* Évtizedekig üresen állt a ház.
*A fegyverét lerakja az ajtó mellé, és nekilát a ház rendberakásának, és kitakarításának. Először a törött bútorokat, és tárgyakat dobálja ki a ház oldalához. Majd az épségben maradt bútorokat kiviszi a ház elé. Miután végzett a takarítással elkezdi berendezni az házat. Egy ágy, egy asztal, két szék, két szekrény, pár evőeszköz, és egy pokróc. Nem sok. A széttört bútorokat széttördeli, és a kandalló mellé teszi aprófának.*
-Látod, nem is lesz olyan rossz. *mondja a birkának, miután végzett.*
*Leül a verandára, hogy pihenjen egyet, és onnét szemléli a tájat, ahol élni fog ezután.*
-Ez én házam, az én váram. *neveti el magát a viccén.*
-Otthon, édes otthon. *mondja a birkának.* Látod Grosh, ez az otthonunk.
*A kis birkát a ház előtti veranda kerítéséhez köti ki, a csomagjait pedig a mellé rakja.*
-Maradj itt, és vigyázz rá. Én körbenézek bent. *Megfogja a kalapácsát, és a bejárat elé sétál. Egy kézzel óvatosan belöki a félig nyitott ajtót, vár pár másodpercet, és csak utána lép be. A ház egyetlen asztala fel van borítva, ahogyan a hozzátartozó két szék is. A szekrény ajtaja nyitva áll. Az a kevés holmi, ami a házhoz tartozik, mind szanaszét hever.*
-Mit is vártam. *morog magában az óriás.* Évtizedekig üresen állt a ház.
*A fegyverét lerakja az ajtó mellé, és nekilát a ház rendberakásának, és kitakarításának. Először a törött bútorokat, és tárgyakat dobálja ki a ház oldalához. Majd az épségben maradt bútorokat kiviszi a ház elé. Miután végzett a takarítással elkezdi berendezni az házat. Egy ágy, egy asztal, két szék, két szekrény, pár evőeszköz, és egy pokróc. Nem sok. A széttört bútorokat széttördeli, és a kandalló mellé teszi aprófának.*
-Látod, nem is lesz olyan rossz. *mondja a birkának, miután végzett.*
*Leül a verandára, hogy pihenjen egyet, és onnét szemléli a tájat, ahol élni fog ezután.*
-Ez én házam, az én váram. *neveti el magát a viccén.*
87. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2014-05-04 10:55:28
Üzenet elküldve: 2014-05-04 10:55:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
*Learon olyan helyre ért, ahol mindig is szeretett lenni. Szántók és parasztok. Itt rá sem hederítenek, mikor állataival végigvonul az emberek között. Csirkéi elégedetten kaparásznak egy olyan táblában, aminél Learon nem látott egy embert sem. Azért választotta azt a rész, ahol nem nagyon látják, mert nem szeretné, hogy bárki is megszólja, hogy az ő földjét károsítja meg. Itt a csirkék degeszre ehetik magukat. Learon nem titkolt szándéka azonban az, hogy valakitől kecskét vásároljon. Szüksége van még jó pár állatra ahhoz, hogy nyugodtan letelepedjen valahol és hol máshol lenne egyszerűbb beszerezni, mint itt? Azonban mikor erszényébe nyúl, az a kellemetlen érzése van, hogy nincs elég pénze. Döbbenten áll az események előtt, mikor markába önti az aranyakat.*
~Hogy az a?~
*Akárhogy számolgatja, sehogyan sem jön ki. Ekkor jut eszébe, túl sokat költhetett előző jószágára, ezért is nincs most meg a kellő összeg. Nincs mit tenni. Valahonnan pénzt kell előteremteni. Miután elég ideig siratja már a jó földművesek életét, ami neki is volt régen. Kénytelen továbbállni. Szomorúan hagyja itt a dolgozó öregembereket. Pár órát segített egy szegény embernek, de tőle jutalmat nem kaphatott, mert élelme alig volt neki.*
~Akkor irány valamerre!~
*Maga sem tudja merre menjen. Hosszú ideje először érzi úgy, hogy nincs célja. Eddig mindig ment valahova. Vásárolni, pihenni, tanulni. De most semmi dolga nincsen.*
~Merre tovább?~
*Kérdezi magától, és úgy dönt, hogy amerre lova elindul, arra fog menni. Az állat egyenesen egy ösvényre vezeti. Be az erdőbe. Learonnak nincs kifogása az irány ellen. Hagy menyjen, amerre lát!*
~Hogy az a?~
*Akárhogy számolgatja, sehogyan sem jön ki. Ekkor jut eszébe, túl sokat költhetett előző jószágára, ezért is nincs most meg a kellő összeg. Nincs mit tenni. Valahonnan pénzt kell előteremteni. Miután elég ideig siratja már a jó földművesek életét, ami neki is volt régen. Kénytelen továbbállni. Szomorúan hagyja itt a dolgozó öregembereket. Pár órát segített egy szegény embernek, de tőle jutalmat nem kaphatott, mert élelme alig volt neki.*
~Akkor irány valamerre!~
*Maga sem tudja merre menjen. Hosszú ideje először érzi úgy, hogy nincs célja. Eddig mindig ment valahova. Vásárolni, pihenni, tanulni. De most semmi dolga nincsen.*
~Merre tovább?~
*Kérdezi magától, és úgy dönt, hogy amerre lova elindul, arra fog menni. Az állat egyenesen egy ösvényre vezeti. Be az erdőbe. Learonnak nincs kifogása az irány ellen. Hagy menyjen, amerre lát!*
86. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2014-03-20 18:20:36
Üzenet elküldve: 2014-03-20 18:20:36
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
*Végre megérkezik a szántóföldekre, ezt már-már otthoni terepnek tartja. Viszont ahelyett, hogy egyenesen átvágna az említett földterületen, inkább enyhén kacskaringósan cikázik össze-vissza, hiszen keres valamit. Viszonylag hosszú időt vesz igénybe, mire sikerül a számára megfelelő darabra ráakadnia: egy nagy kupac szalma, amely néhány kötél segítségével emberformájúvá lett alakítva, ráadtak néhány szakadt, mocskos ruhát, és egy ócska kalapot tettek a fejére. Ezután a művet felszúrták egy botra, hogy távol tartsa a mindenféle káros madarakat a veteménytől. Egészen jól megformált darabról van szó, noha 'ujjai' nincsenek, de ezt leszámítva szinte tökéletes emberforma, még arra is figyeltek, hogy a fején ne csak egy köteg szalma álljon ki, hanem egy zsákot húzták rá, és valószínűleg a ház asszonya varrt rá két szemet, illetve vágott rá egy szájat. Tökéletesen megfelel a gnóm céljainak. Figyelmesen körbenéz, hogy látja-e valaki, majd óvatosan leemeli a madárijesztőt a botról, amire fel volt szúrva, eztán pedig nekiáll elkántálni a varázslatot, amelyet a szentélyben tanult. Ha elrontja, akkor értelem szerint nem lesz semmi hatása, legfeljebb később újra megpróbálja, viszont amennyiben sikerül, úgy egy darabig szintén semmit nem lát, semmilyen változásra nem lesz figyelmes. Mikor már éppen azt hinné, hogy nem sikerült, némi ezüstös derengésre lesz figyelmes a tárgy körül, majd ez eltűnik, és a madárijesztő enyhén megremeg. A gnóm ennek hatására lép egyet hátra, majd kezébe veszi a kalapácsát, hátha valami baj történne, miközben a szépen kialakított szalmatömeg egyre inkább remeg, majd pedig felemeli egyik kezét, leengedi, és ezután viszonylag lassan ülő helyzetbe tornássza magát. Majd egyik lábát begyűri maga alá, aztán a másikat is, és talpra áll. Ezután új, az eddiginél is erősebb remegést tanúsít, majd egy nagy szalmacsomó repül ki a száján, közvetlenül Zrekil lába elé.*
- Ez undorító... *lép hátra egyet a gnóm, miközben leengedi a fegyverét.*
- Te hönnyen fe'élsz, 'incs 'ele a szád szal'ával *nyögi a madárijesztő, miközben még néhányszor a földre 'köp' egy adagot, majd végre teljesen felegyenesedik, és azt a néhány öltést, ami a szemét jelképezi, a gnómra szegezi.*
- Üdvözöllek, a nevem Zrekil Lo... *kezdené a Zrekil, de az entitás a szavába vág:*
- Nincsenek ujjaim... miért? Egészen szép test, viszont a kezek elég rosszul lettek megcsinálva.
- Jó, akkor a bemutatkozást későbbre hagyjuk, kerítünk néhány jó erős növényt, amivel köthetünk neked kézfejet... *sóhajt a gnóm, mire a madárijesztő lassan bólint. Furcsa, hogy igazából úgy beszélnek, mintha a nem is most öntött volna valaki életet egy tárgyba... és mintha nem is egy tárgy élne most... Mintha semmi rendkívüli nem történt volna.*
A varázsló egy Életre keltés nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására ezüst fényű entitást költöztet egy élettelen tárgyba. Onnantól élőként viselkedik, annak minden előnyével és hátrányával együtt.
- Ez undorító... *lép hátra egyet a gnóm, miközben leengedi a fegyverét.*
- Te hönnyen fe'élsz, 'incs 'ele a szád szal'ával *nyögi a madárijesztő, miközben még néhányszor a földre 'köp' egy adagot, majd végre teljesen felegyenesedik, és azt a néhány öltést, ami a szemét jelképezi, a gnómra szegezi.*
- Üdvözöllek, a nevem Zrekil Lo... *kezdené a Zrekil, de az entitás a szavába vág:*
- Nincsenek ujjaim... miért? Egészen szép test, viszont a kezek elég rosszul lettek megcsinálva.
- Jó, akkor a bemutatkozást későbbre hagyjuk, kerítünk néhány jó erős növényt, amivel köthetünk neked kézfejet... *sóhajt a gnóm, mire a madárijesztő lassan bólint. Furcsa, hogy igazából úgy beszélnek, mintha a nem is most öntött volna valaki életet egy tárgyba... és mintha nem is egy tárgy élne most... Mintha semmi rendkívüli nem történt volna.*
A varázsló egy Életre keltés nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására ezüst fényű entitást költöztet egy élettelen tárgyba. Onnantól élőként viselkedik, annak minden előnyével és hátrányával együtt.
85. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2014-03-19 14:07:09
Üzenet elküldve: 2014-03-19 14:07:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Órák kérdése, mire végre átér a pusztán. Napok óta csak a füvet látta, most viszont kész felüdülés, hogy a füvet felváltja a szántóföldek adta kép. Meg is áll néhány pillanatra, szusszanásnyi pihenőt adva erős hátasának. Jó ideje jönnek, ez az állaton is meglátszik, utasán viszont aligha. Ő jóformán lóháton élte le életét, meg sem kottyan neki ez a néhány óra vágta. Most mégis, hogy kegyelmezzen a fekete ménnek, leszáll nyergéből, hogy míg iszik néhány kortyot, lábaival a földön állva, pihenhessen az állat. Tenyerébe is borít némi vizet kulacsából, méretes mancsát pedig a patás orra elé nyomja, hogy a cipekedést megköszönvén adjon neki néhány korty vizet. Jóformán nem is cipeltet az állattal mást. Ruhája nem sok van, talán még egy nadrág, meg két tiszta ing, melyeket nem hord. Fegyverei, étel, s ital nyomja a súlyt, a négylábú faránál, na meg a férfi jókora testsúlya. Nagy emberhez nagy tömeg jár, főleg akkor, ha zsír helyett izom díszíti csontjait.*
- Elég kihalt ez a környék. Talán testvérek jártak erre, s tették ily kopárrá. Vagy annak a romhalmaz kastélynak szellemei hoznak ártást a földre *teszi hozzá elgondolkodva* Mindegy, termőföld van, hol termesszenek, akkor emberek is vannak a közelben! Remélhetőleg van a víznél jobb italuk is számomra, neked pedig egy vödör, hogy ne markomból kelljen lefetyelned *paskolja meg hátasa farát* És reméljük, hogy vannak nők mindkettőnknek *vigyorogja.
A rövid pihenő után ismét elpakol. Fel is húzza magát a nyeregbe, miközben a ló türelmesen várja, hogy gazdája rá telepedjen. Látszik rajta, hogy alig várja már, hogy a remények valósággá váljanak. Ezt egy bősz prüszköléssel is jelzi, miközben jobb mellső patáját a puha földbe csapja. Türelmével játszik ura, húzva az időt még némi szemlélődéssel. Hiába magas alakja, lóhátról még magasabbról szemlélhető a világ, neki pedig pont erre van szüksége. Folyót lát, melynek mentén talán elindulhatna. Egy romos kastélyt, melyhez semmi kedve. A kalandoknak is megvan a helye, most viszont, hogy napok óta csak bolyong, fehérnép társaságára vágyik, nem egyébre. Majd utána belevág nagy felfedezésébe, s megnézi magának azon kísértetromokat. A pusztára nem vágyik vissza. Épphogy maga mögött hagyta, nem hiányzik neki újra a nagy semmi. Amit viszont érdekesebbnek ítél, az néhány fa, nem is néhány, mi egymáshoz közel gyűlve csoportosul, erdőt alkotva. Ha mást nem is, hát árnyékot, friss húst, meg talán egy patakot is lel benne, melyek ideiglenesen növelhetik jólétük. Nem húzva tovább az időt, meg is indulnak az említett növénysokaság felé.*
- Elég kihalt ez a környék. Talán testvérek jártak erre, s tették ily kopárrá. Vagy annak a romhalmaz kastélynak szellemei hoznak ártást a földre *teszi hozzá elgondolkodva* Mindegy, termőföld van, hol termesszenek, akkor emberek is vannak a közelben! Remélhetőleg van a víznél jobb italuk is számomra, neked pedig egy vödör, hogy ne markomból kelljen lefetyelned *paskolja meg hátasa farát* És reméljük, hogy vannak nők mindkettőnknek *vigyorogja.
A rövid pihenő után ismét elpakol. Fel is húzza magát a nyeregbe, miközben a ló türelmesen várja, hogy gazdája rá telepedjen. Látszik rajta, hogy alig várja már, hogy a remények valósággá váljanak. Ezt egy bősz prüszköléssel is jelzi, miközben jobb mellső patáját a puha földbe csapja. Türelmével játszik ura, húzva az időt még némi szemlélődéssel. Hiába magas alakja, lóhátról még magasabbról szemlélhető a világ, neki pedig pont erre van szüksége. Folyót lát, melynek mentén talán elindulhatna. Egy romos kastélyt, melyhez semmi kedve. A kalandoknak is megvan a helye, most viszont, hogy napok óta csak bolyong, fehérnép társaságára vágyik, nem egyébre. Majd utána belevág nagy felfedezésébe, s megnézi magának azon kísértetromokat. A pusztára nem vágyik vissza. Épphogy maga mögött hagyta, nem hiányzik neki újra a nagy semmi. Amit viszont érdekesebbnek ítél, az néhány fa, nem is néhány, mi egymáshoz közel gyűlve csoportosul, erdőt alkotva. Ha mást nem is, hát árnyékot, friss húst, meg talán egy patakot is lel benne, melyek ideiglenesen növelhetik jólétük. Nem húzva tovább az időt, meg is indulnak az említett növénysokaság felé.*
84. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2014-03-18 18:35:44
Üzenet elküldve: 2014-03-18 18:35:44
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
*Rendkívül érdekes kaland volt, ennyi már bizonyos... az élőholtak ténye eléggé rémisztően hatott a gnómra, hiszen ez a mágus nem tűnt olyan veszedelmesnek, mint például az entitás, tehát ha egy visszafogottan képzett mágus ilyesmit tud csinálni.... akkor vajon Zrekil is? Na nem, ez az, amit sosem fog kipróbálni, az kéne még csak, hogy vele is ilyesmi történjen, véletlen csinál egyet, amiből sok lesz, ami miatt aztán fel kell robbantani egy szigetet... Nem, ez egyáltalán nem tetszetős jövőkép. A halottak felélesztését a gnóm elnapolja addigra, ha már ő haldoklik... azaz a feledés homályába burkolja ezt a borzalmas ötletet. Amint visszaértek, Zrekil rögtön átvette a jutalmát, aztán ha Allyn vele tartott, akkor úgy, ha nem, akkor egyedül, de visszament a mágustoronyba az öreghez, viszont további tanulás helyett ezúttal inkább aznap éjjel elhagyta titokban a tornyot, és hajnalban már a szántóföldeken kóborolt.
És hát most itt van, a szántóföldeken, és vészesen közeledik a céljához: a szentélyhez. persze elhamarkodott volna olyasmiket állítani, hogy már csak egy karnyújtásnyira van, vagy hogy közel van, esetleg hogy már félúton jár... no de nem hiába indult el korán. Becsomagolt némi élelmet is, így amikor a nap első sugarai megjelentek a horizonton, meg tudott reggelizni, és mire maga a Nap megjelent, ő már újra lábait koptatta. A cipője is telement már földdel, illetve valamelyest kezd is fáradni, hiszen messze nincs olyan jó edzésben, mint a tanonccá válása előtt... igen, tény, hogy egy kicsit ellustult... talán nagyon. És nem egyszerű egy ekkora hasat és a batyut egyszerre cipelni. Viszont egyiket sem akarta a toronyban hagyni (azazhogy amelyiket ott hagyhatta volna, azt sem akarta). Viszont lassanként feltűnik a szeme előtt a távolban a karavánpihenőt oldalról körülölelő füves puszta képe, ami megnyugvással tölti el a szívét. Akkor annyira nem haladhat rossz irányba. Közben előkotorja a kulacsát, és nagyot kortyol belőle, hiszen kezd eléggé meleggé válni az idő, ahogyan a Nap fokozaton felkúszik az égbolt tetejére, ettől függetlenül nem tervez pihenőt tartani. Tanoncruháját magán hagyta, ami talán em volt a legokosabb ötlet, a zöld színű rongyaiban bizonyosan gyorsabban haladt volna, viszont emiatt már nem fog visszafordulni. Hosszú időt venne igénybe, és napközben nem lehet olyan jól elszökni.*
És hát most itt van, a szántóföldeken, és vészesen közeledik a céljához: a szentélyhez. persze elhamarkodott volna olyasmiket állítani, hogy már csak egy karnyújtásnyira van, vagy hogy közel van, esetleg hogy már félúton jár... no de nem hiába indult el korán. Becsomagolt némi élelmet is, így amikor a nap első sugarai megjelentek a horizonton, meg tudott reggelizni, és mire maga a Nap megjelent, ő már újra lábait koptatta. A cipője is telement már földdel, illetve valamelyest kezd is fáradni, hiszen messze nincs olyan jó edzésben, mint a tanonccá válása előtt... igen, tény, hogy egy kicsit ellustult... talán nagyon. És nem egyszerű egy ekkora hasat és a batyut egyszerre cipelni. Viszont egyiket sem akarta a toronyban hagyni (azazhogy amelyiket ott hagyhatta volna, azt sem akarta). Viszont lassanként feltűnik a szeme előtt a távolban a karavánpihenőt oldalról körülölelő füves puszta képe, ami megnyugvással tölti el a szívét. Akkor annyira nem haladhat rossz irányba. Közben előkotorja a kulacsát, és nagyot kortyol belőle, hiszen kezd eléggé meleggé válni az idő, ahogyan a Nap fokozaton felkúszik az égbolt tetejére, ettől függetlenül nem tervez pihenőt tartani. Tanoncruháját magán hagyta, ami talán em volt a legokosabb ötlet, a zöld színű rongyaiban bizonyosan gyorsabban haladt volna, viszont emiatt már nem fog visszafordulni. Hosszú időt venne igénybe, és napközben nem lehet olyan jól elszökni.*
83. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2014-03-17 16:45:03
Üzenet elküldve: 2014-03-17 16:45:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Mesélő 3//
*Lilliath a hosszú utazást egyre jobban megsínyli, mivel a lovaglás művészetét érintő tudatlansága miatt alfelét a nyereg igen csak feltöri. Nem tart pár napnál tovább, hogy a segge véresre legyen dörzsölve, és büszkesége nem engedi, hogy bárkitől is tanácsot, vagy segítséget kérjen. Halk szenvedése annál jobban látszik az arcán, mivel érzi, hogy lova minden lépésénél egy újabb adag bőrtől szabadul meg. Próbál úgy helyezkedni, hogy testsúlyát máshova helyezze, így egy darabig félig állva utazik, de ez meg olyan megerőltető a lábainak, hogy azok is elkezdenek fájni. A pár napos utazás egyre inkább felkészíti a bánya kínjaira.*
*Lilliath a hosszú utazást egyre jobban megsínyli, mivel a lovaglás művészetét érintő tudatlansága miatt alfelét a nyereg igen csak feltöri. Nem tart pár napnál tovább, hogy a segge véresre legyen dörzsölve, és büszkesége nem engedi, hogy bárkitől is tanácsot, vagy segítséget kérjen. Halk szenvedése annál jobban látszik az arcán, mivel érzi, hogy lova minden lépésénél egy újabb adag bőrtől szabadul meg. Próbál úgy helyezkedni, hogy testsúlyát máshova helyezze, így egy darabig félig állva utazik, de ez meg olyan megerőltető a lábainak, hogy azok is elkezdenek fájni. A pár napos utazás egyre inkább felkészíti a bánya kínjaira.*
82. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2014-03-15 14:26:20
Üzenet elküldve: 2014-03-15 14:26:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Erfalody A'theriona//
*Lidérc végzett a másikkal is. Nem néz oda, nem pillant rá a már halott hímre, csak szedi a cuccait, elviszi az ételt, megfog egy adag lószerszámot, s felnyergeli a fehér kancát. Gyakorlott mozdulattal szál a ló hátára, beállítja a kengyelméretet, berakja a nyeregtáskába az ételt és fegyvereit, majd társára néz.*
- Akkor, hát, induljunk. A kocsit szerintem ne vigyük, csak akadék. Na, de mostmár mesélj!
*Lidérc végzett a másikkal is. Nem néz oda, nem pillant rá a már halott hímre, csak szedi a cuccait, elviszi az ételt, megfog egy adag lószerszámot, s felnyergeli a fehér kancát. Gyakorlott mozdulattal szál a ló hátára, beállítja a kengyelméretet, berakja a nyeregtáskába az ételt és fegyvereit, majd társára néz.*
- Akkor, hát, induljunk. A kocsit szerintem ne vigyük, csak akadék. Na, de mostmár mesélj!
81. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2014-03-15 13:06:40
Üzenet elküldve: 2014-03-15 13:06:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa Nides//
*Mosolyogva figyeli, ahogy a lány pont oda hátra szalad ahonnan ő most jött vissza, hogy szóljon. Ő is visszafordul, és elkezd vele falatozni. Tép egy keveset az egyik nagyobb húsból, és a kenyérből is és jóízűen ő is falatozni kezd Assával. A felszíni tündérlány nem sokáig marad egy helyben, és már fel is pattan kutakodni. Érdeklődve figyeli tovább falatozva az ügyködését, majd kíváncsian ő is közelebb hajol Assa felkiáltására.*
- Nézzenek csak oda! *Mosolyodik el, mikor meglátja a doboz rejtette felszereléseket.
Mikor meghallja a nyöszörgéseket, ő nem pattan fel mint a tündér, hanem továbbra is támasztva magát eszik tovább. A szemét forgatja az előadás kezdetére, ám amikor a hím róla is szót ejt már fel is pattan.*
- Ő is?! *Kiált fel meglepetten, miközben leugrik Assa mellé. Épphogy csak földet ér, már ragadja is meg a hím haját.* Mindjárt kivájom a szemed! Mikor láttatok ti utoljára mélységből jött nőstényt?! Ilyen csúnyán alábecsülni engem, látszik hogy már inkább vagytok felszíni marhák, mint mélységi gyilkosok. *Tekintete ismét gonosz önelégült vigyorba fordul. Nem elég, hogy alábecsülik, még le is nézik? Megbocsájthatatlan!
A tündér meghökken a neki adott válaszon, ám Erfalody csak érdektelenül pillant a lányra, ahogy az orrba vágja azt a marhát. A hím tökéletesen fogalmazta meg mind a helyzetet, mind a tényállást.* ~Rossz technika.~ *Állapítja meg, elgondolkozva a mozdulaton, de most nem ez a fontos.*
- Jó szemnek jó szeme van, ám esze semennyi! *Kapja el még mindig gonosz mosollyal a hím állát, tanulmányozva az orrából folyó vért.* Hát semmit sem tanultatok ti odalent? Egy mélységi nőstény mindig, és mindenhol felettetek áll! Hogy merészeltetek engem megpróbálni ilyen szánalmas módon elkapni?! *Sziszegi dühtől izzó pillantással. A mosoly végleg eltűnt az arcáról, kíváncsi vajon válaszol-e neki erre a hím.*
- Itt a felszínen édes mindegy, hogy ki, vagy mi vagy! *Köpi végül a szavakat, ám a nősténynek nem ez jön le a hím arcát, és hanghordozását nézve. Félelem. Egyértelműen az a tekintet, amivel egy nagy bajban lévő hím figyeli a nőstény, hogy az vajon milyen büntetést fog kiszabni rá. A tekintete elnyomja a lányban azt a késztetést, hogy bizonyságot adjon ennek az ellentétéről. Miután Assa hátramegy, hogy a vérfürdőt már ne nézze végig, ő már csak egy valamire kíváncsi, bár kétli, hogy megkapná a választ. Közelebb hajol a hímhez, jobb kezében lévő szablyája pengéét végighúzva az arcán.*
- A főnököd is mélységi? Gondolom nem mernéd eldalolni nekem madárkám a nevét, az életedért cserébe ugye? *Mosolyog rá kihívóan, de világító jégkék szemeiben dühös tűz ég. A férfi fogja, és válasz képen arcon köpi a lányt. Erfalody élesen fúja ki egy dühös morgás kíséretében a levegőt, majd a jobb kezében lévő pengével átszúrja a nyakát. Olyan erővel vágja bele a szablyáját, hogy majdnem a markolatig csúszik a penge.*
- Rohadt hím! *Szűri ki a fogain keresztül, majd miután felegyenesedett, egy gyors mozdulattal a már halott arcot is szétvágja, mintha a penge élével adott volna neki egy végső pofont.
Dühösen megtörli az arcát. Most már biztos benne, hogy az első adandó alkalommal végeznie kellett volna vele.*
- Gyere, pakoljuk el az élelmet és a vizet, nyergeljük fel a lovakat, és addig húzzunk innen a nyílt terepről amíg valaki meg nem lát minket! *Fordul még mindig mérgesen Assa felé. Nagyon reméli, hogy nemsokára messzebb kerülnek ezektől a szerencsétlen idiótáktól.*
*Mosolyogva figyeli, ahogy a lány pont oda hátra szalad ahonnan ő most jött vissza, hogy szóljon. Ő is visszafordul, és elkezd vele falatozni. Tép egy keveset az egyik nagyobb húsból, és a kenyérből is és jóízűen ő is falatozni kezd Assával. A felszíni tündérlány nem sokáig marad egy helyben, és már fel is pattan kutakodni. Érdeklődve figyeli tovább falatozva az ügyködését, majd kíváncsian ő is közelebb hajol Assa felkiáltására.*
- Nézzenek csak oda! *Mosolyodik el, mikor meglátja a doboz rejtette felszereléseket.
Mikor meghallja a nyöszörgéseket, ő nem pattan fel mint a tündér, hanem továbbra is támasztva magát eszik tovább. A szemét forgatja az előadás kezdetére, ám amikor a hím róla is szót ejt már fel is pattan.*
- Ő is?! *Kiált fel meglepetten, miközben leugrik Assa mellé. Épphogy csak földet ér, már ragadja is meg a hím haját.* Mindjárt kivájom a szemed! Mikor láttatok ti utoljára mélységből jött nőstényt?! Ilyen csúnyán alábecsülni engem, látszik hogy már inkább vagytok felszíni marhák, mint mélységi gyilkosok. *Tekintete ismét gonosz önelégült vigyorba fordul. Nem elég, hogy alábecsülik, még le is nézik? Megbocsájthatatlan!
A tündér meghökken a neki adott válaszon, ám Erfalody csak érdektelenül pillant a lányra, ahogy az orrba vágja azt a marhát. A hím tökéletesen fogalmazta meg mind a helyzetet, mind a tényállást.* ~Rossz technika.~ *Állapítja meg, elgondolkozva a mozdulaton, de most nem ez a fontos.*
- Jó szemnek jó szeme van, ám esze semennyi! *Kapja el még mindig gonosz mosollyal a hím állát, tanulmányozva az orrából folyó vért.* Hát semmit sem tanultatok ti odalent? Egy mélységi nőstény mindig, és mindenhol felettetek áll! Hogy merészeltetek engem megpróbálni ilyen szánalmas módon elkapni?! *Sziszegi dühtől izzó pillantással. A mosoly végleg eltűnt az arcáról, kíváncsi vajon válaszol-e neki erre a hím.*
- Itt a felszínen édes mindegy, hogy ki, vagy mi vagy! *Köpi végül a szavakat, ám a nősténynek nem ez jön le a hím arcát, és hanghordozását nézve. Félelem. Egyértelműen az a tekintet, amivel egy nagy bajban lévő hím figyeli a nőstény, hogy az vajon milyen büntetést fog kiszabni rá. A tekintete elnyomja a lányban azt a késztetést, hogy bizonyságot adjon ennek az ellentétéről. Miután Assa hátramegy, hogy a vérfürdőt már ne nézze végig, ő már csak egy valamire kíváncsi, bár kétli, hogy megkapná a választ. Közelebb hajol a hímhez, jobb kezében lévő szablyája pengéét végighúzva az arcán.*
- A főnököd is mélységi? Gondolom nem mernéd eldalolni nekem madárkám a nevét, az életedért cserébe ugye? *Mosolyog rá kihívóan, de világító jégkék szemeiben dühös tűz ég. A férfi fogja, és válasz képen arcon köpi a lányt. Erfalody élesen fúja ki egy dühös morgás kíséretében a levegőt, majd a jobb kezében lévő pengével átszúrja a nyakát. Olyan erővel vágja bele a szablyáját, hogy majdnem a markolatig csúszik a penge.*
- Rohadt hím! *Szűri ki a fogain keresztül, majd miután felegyenesedett, egy gyors mozdulattal a már halott arcot is szétvágja, mintha a penge élével adott volna neki egy végső pofont.
Dühösen megtörli az arcát. Most már biztos benne, hogy az első adandó alkalommal végeznie kellett volna vele.*
- Gyere, pakoljuk el az élelmet és a vizet, nyergeljük fel a lovakat, és addig húzzunk innen a nyílt terepről amíg valaki meg nem lát minket! *Fordul még mindig mérgesen Assa felé. Nagyon reméli, hogy nemsokára messzebb kerülnek ezektől a szerencsétlen idiótáktól.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4712-4731