Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Erdőszéli tisztás (új)
Arthenior közelében (új)
SzántóföldekTharg birtokok (új)
Füves puszta (új)
Kikötői erdőség (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 59 (1161. - 1180. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1180. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-07-09 17:34:59
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Alyo, Rolf//

*Komoran hallgatja a lány szavait. Láthatóan fájdalmas neki amit a félvér mond. Nem akar hálát érezni a Thargok vezérei iránt, és kifejezetten aggódik, hogy ez még egy nap problémát okozhat kettejük között. Aztán a lány mond valamit ami után nem csakhogy fél, de szinte megfagy benne a vér a rettegéstől, hisz egy ilyen lehetőségre eddig nem is gondolt. Legalábbis nem bízott ennyire a lány fanatikusságában.*
-Tehetek valamit, hogy ne ugorj utánuk? *A hangja eléggé óvatos, mintha félne, hogy a lány megutálja ezért a kérdésért.*
-Mert tudod én hiszem, hogy egy nap még megkérnek egy ugrásra, és biztosra hiszem nem lesz benne igazuk. *Persze ezt nem szó szerint érti, de a Tharg törzs egyszer már megtáncoltatta a világot a szakadék peremén. Nem, nem a törzs tagjait sodorták veszélybe, vagy legalábbis nem ezt tekinti a szándéknak ők biztonságban érzik magukat a kis szemétdombjukon, de az egész világot maguk körül gond nélkül felgyújtották volna.*
-Ki halt meg a háborúban Alyo? Mindig azt mondjátok elvesztettétek őket. De nem láttam halotti máglyákat. Nem láttam a hősök síremlékeit. Nem lovagoltak ki hős vitézek, nem tértek vissza tépett csapatok. És nem énekeltek róluk dalokat. *Picit felbátorodik. Nem akarja ezt sokáig húzni, pontosabban szólva minden idege tiltakozik ez ellen, de mégis meg kell tennie, hisz ha most nem adják ki magukból az egészet akkor ez örökkön tüske marad bennük.*
-Hol vannak a lovagok, és ork csatlósok akik a grombárnál küzdöttek? Egy meghalt azt láttam, de a többi nyom nélkül tűnt el. Elmenekültek, mert senki nem bízik a vashegy zsoldjában. Csak a számító, a hű és a cinikus. *Hirtelen elszáll a bátorsága és megint elfordul a lánytól. Túl sokat mondott és most gombóc van a torkában. Erős és kemény darab amit hiába is próbál nem tud lenyelni. Hiába próbál finoman fogalmazni, egyszerűen nem lehet. A lány kezét keresi. Úgy érzi ezt a dolgot együtt kell megoldaniuk, és nem akarja a kapálózó Alyot egy lehetséges sorsban visszatartani a toronyból való zuhanástól.*
-Semmit nem csinált amit mi ne tudtunk volna. És ha mi tesszük meg akkor most nem pislognánk három démon ebédlőasztalán. Még a sámánasszonyod sem ennyire fanatikus mint te. Ő azt mondta átejtették, hogy semmit nem tett, és hogy az az isten valaki "más" volt Drenule alakjában. *Ez neki olyan mint amikor a szektavezér kiátkozza a még nálánál is fanatikusabb szektatársát. Hisz melyik az az őrület aminél már nem lehet nagyobbat mondani?*
-Az istenek győztek a fenébe is. Ez nem olyasmi amit tagadni lehet. Ők győztek mi vesztettünk, szégyenletesen vesztettünk a francba is. És aki gyáván a paplanjai közé húzódott az most megerősödött gyávaságában és a tudatban, hogy az istenek majd megóvják, megvédik, és megfújják neki a bablevest mielőtt a szájába adják. *És olybá tűnik ő az egyetlen akinek ezzel valamiféle problémája van. Úgy érzi ez a világ borzalmas kárhozatra van ítélve. Persze csak ha már nem pusztult el valójában. Mert ugye az is meglehet. Minden hatalmasságon árnyék ül, minden szék sötét, és az egyszerű népnek, de még a dölyfös nemességnek sincs hatalma semmi felett, és nem tudja a világát irányítani.*
-Mit próbáltatok ki? *Sóhajt és ismét felcsapja tekintetét a szekér mennyezetére, a furcsa árnyakat és fényjátékot vizsgálja mintha az közelebb vinné a megoldáshoz. Van egy olyan sejtése a vashegynek még mindig gyengébb a képzelőereje mint az övé.*
-Nem akarok nekik rosszat, és nem akarok rajtuk bosszút állni. *Kivéve persze Laoron, de az másik eset.* -De nem akarom ismét végignézni amint a hegyen valami hasonló dolog történik. És nem akarom, hogy miattuk egyszer még levesd magad Thargarod tornyából. *Majd halkan még hozzáteszi.*
-Bármennyire is fájjon a dolog nem fogok utánad ugrani. *Hangja el-elcsuklik. Többször is nyelnie és még egy darabig nem hiszi el, ezt valóban kimondta.*

1179. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-07-09 14:57:29
 ÚJ
>Alyosra Radogen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Aon, Rolf//

*Aon szavaira Alyo a szemét forgatja. Nyilvánvaló, hogy a szemét forgatja, mert ez már egy olyan régi nóta, és továbbra sem akar különösebben belemenni.*
- Nézd, mondok neked valamit. Csak egyszer, aztán vagy megfontolod, vagy nem, nem érdekel. Két olyan embert gyalázol, akiket én nagyon szeretek, és nagyon tisztelek.
*Rá lehet fogni, hogy fanatikus lenne, csak éppen ő nem akar gyilkolni azért, mert valaki meggyőződése eltér az övétől, ugyanis ebben a témában is az "élni és élni hagyni" híve, viszont a köpködést nem akarja hallgatni.*
- Az egyik megmentette az életemet, a másik meg összekanalazott, összeöltötte a sebeim és helyre rakta a törött csontjaim. Alig éltem, mert nem akartam élni, de most itt vagyok, mert az egyikük fegyvert adott a kezembe és megtanított vele bánni.
*Mármint persze képletesen, mert nyilván nem állt Kagan Thargodar ott minden fattyú mellett, hogy kitanítsa a fegyverforgatás minden kis trükkjére. Azt viszont szó szerint kell érteni, hogy a "sámánasszony" összekanalazta, és nem csak őt, hanem mindenkit, aki azon az éjszakán megsérült, volt akivel egyszerű dolga volt, de Alyot nagyon csúnyán helyben hagyták és mindketten megszenvedtek azért, hogy vissza tudja nyerni az életkedvét, vagy a humorát.*
- Akár tetszik, akár nem, de nagyon sokat köszönhetek nekik és hálás vagyok nekik, szeretem őket. Ha azt mondanák, hogy holnap mind levetjük magunkat Thargarod tornyából, akkor levetném magam. Ha tévedtek, hát tévedtek, de az elmúlt évek alatt mégis együtt és épségben tartották a törzset.
*Ha tévedtek is valaha, az Alyot sosem érdekelte különösebben, ő csak hálás volt az életéért. Még a vörösnek is hálás azért, hogy szó nélkül ellátta, és ezt meg is mondta neki. A lánynak nem okoz gondot, hogy hálát érezzen mások iránt.*
- A Drenule ügy meg? Nem érdekel igazán, de amellett ne menjünk már el, hogy igenis segített az élőholtak visszaszorításában. És a négy entitás közül csak ő az, aki azóta sem moccan.
*Ő is ismeri az Alvó Isten régi legendáit és számára is meglehetős csalódás volt ez a valami, nem éppen ezt várta. Sokkal inkább valami olyasmire számított, hogy majd Kagan Thargodar arcára isteni fény költözik, halhatatlanná válik.*
- A szobron meg nem fog semmi, amit kipróbáltunk rajta, ezért hagytuk a fenébe. Amennyire én tudom, csak egy ork, meg Kagan lett borostyán, Kagan meg már nagyon is visszatért. Ja és még annyi, hogy ezek ketten a maguk fura módján szeretik egymást, és egyik sem törne a másik életére csak azért, hogy magához ragadjon bármiféle hatalmat. A hatalom rohadt nyűg.
*Alyo pont ezért vonja ki magát akárcsak az előléptetés alól is, neki semmi szüksége az azzal járó felelősségre, neki így pont jó.*
- És mielőtt jönnél itt holmi szeretőkkel: Kagan minden nőt meghágott északtól egészen a legdélibb fertályokig, gondolom, hogy férfiereje már nem a régi.
*Alyonak nincsen ezzel gondja, hiszen ahogy a férfiaknak, úgy a nőknek is vannak szükségleteik és szerelem ide vagy oda, azokat nem árt kielégíteni, csak a férfiaknak ezt ritkán hányják a szemükre.*
- Dobáld őket sárral, ha akarod, csak én nem akarom hallani. Az entitásokról meg egy utolsó gondolat, ha feltesszük, hogy a vörös nem tévedett velem kapcsolatban, akkor ez miattuk, az entitások miatt van. Döntsd el, hogy emiatt hálát érzel-e, vagy valami mást.
*ő mondjuk még nem döntötte el, hogy mit is érez egészen konkrétan. Némi hányingert és görcsöt, egyik sem taglózza le olyan durván, mint a minap, de a közérzetére azért kellőképpen rányomja a bélyegét. Valahol itt érkezik Rolf felajánlása, amin már kénytelen elmosolyodni, eddig ugyanis beszéd közben egészen morajlott a tekintete.*
- Nagyon kedves tőled! Ha úgy döntünk, hogy összekötjük az életünk, akkor te leszel a díszvendég, igaz Aoneer? Lesz borpatak is, meg minden.
*Már feltéve ha nincsen a világról alkotott képükben olyan összeférhetetlenség, ami miatt inkább nem is kérnek egymásból. Alyo mondjuk mindig is élt a gyanúperrel, hogy Aoneer tényleg nagyon nehezen viseli azt, hogy Alyo tharg. Ráadásul abból a fajtából, amelyik tökéletesen elkötelezett és nem látja feljebbvalói hibáit, hovatovább nem is érdeklik a hibáik. A lány meg emiatt kételkedik abban, hogy a férfi valóban komolyan gondolja a lánykérést.*

1178. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-07-08 19:46:16
 ÚJ
>Bölény Grindwullf [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Vakmerő

// Banditák, Tündérvásár, miegyéb //

*A barbár Tharg erőd irányába nézve hallgatja az orkot, miközben ropog a tűz a tündér alatt. Nem tetszik neki különösebben ez az élve sütős elképzelés. És határozottan az a véleménye, hogy kibelezve és nyúzva gyorsabban sülne, de legalább van mivel foglalkozniuk, ameddig a törpére várnak.*
-Aha.*Reagál érdemben mindarra amit a Thargokról hallott.*
-Akko' nem rabójuk ki őket, egyelőre.*Villant széles vigyort, hisz ha sánta terve beválik akkor azt fognak csak kirabolni akit csak akarnak. Ennek azonban előfeltétele a megfelelő hátas állat beszerzése.
Elmélyülten figyeli a tüzet, s olykor megpiszkálgatja husángjával miközben várnak.
Eszébe ötlenek dolgok amiket régen hallott még, a fűtengerről, gyerekként.
Nem kevés ijesztő legenda kering arról a vidékről. S mindezt csak rosszabbá teszi a tény, hogy senki nem tudja mi terül el mögötte, vagy hogy mekkora távolságban nyúlik kelet felé.*
-Veszélyeses hely.*Bólint, mint egy megerősítéseként annak amit mond.*
-Bekűdhetsz 200 embört tapíg fegyvörben, és lehet egy se gyün vissza.*Megcsóválja a fejét.*
-Tudod ám hogy a te fajtá' az egyetlön ami keresztül gütt rajta? Azóta senki, se errő' a felirő, se a másikró'.*Most úgy nézi az orkot, mint aki egy jó megmunkálású kardot méricskél.*
-Nagyapá' mindig aztat mondta hogy a ződek valami elő futottak, keresztű a fűtengere'.*Egy darabig néma csendben ül, szinte hallani ahogy forognak odabent a fogas kerekek.*
-Nem szívese' akasztanék bajszot azza' ami a te fajtádra is ráhozta a futást.*Megint csak néma kuss, most van min gondolkodni. Amint az ork elfelezte a tündért, nyúl a saját fele után, s hozzá is lát jóízűen.*
-Reméle' tényleg olyan jó nyomóvasó vagyó amilyenne mondo magadat, mer otta' nagyon randa dógok vannak.*Mutat a tündér letépett karjával kelet felé.*

1177. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-07-08 16:57:48
 ÚJ
>Dyntina Danbur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Megfontolt

//A múlt nyomában//

- Nevezz meg hármat. *Teszi kihívóan keresztbe a karjait maga előtt.* És a halálból visszatérés nem ér. Egy csomó élőhalott rohangált az utcákon egy éve, csak emlékeztetlek. Szóval az nem számít rekordnak. Ahogy az sem, hogy eddig te okoztad a legtöbb dühkitörésemet. *Minden egyes apró kis darabbal, amelyek talán lényegtelennek tűnnek az adott pillanatban, közelebb kerül, hogy meglegyen a Khanról készülő kirakós teljes lehessen egyszer. Ez nem könnyű egy olyan férfi esetében, aki előéletének nagyját a poros úton felejtette, legalábbis az emlékeket róla, viszont Dynti teljes mértékben meg van győződve, idővel egyre több minden fog előjönni az őszülő tincsek alól, főleg, ha az embernek olyan türelmes és végtelenül nyugodt felesége van, mint neki.*
~Na persze.~ *Ez a gondolat még meg is mosolyogtatja.*
- Ó valóban? *Saját emlékezetében képek után kutat a férfi ittas állapotáról, s bár megvannak azok a boros éjszakák, amelyeket együtt töltöttek (a rum hiányában), de többnyire ő fogyasztotta el a nagyobb mértéket, ennél fogva, nem igazán tűnt fel neki, ha a férfi is hasonló állapotban van. Olyanra pedig, hogy Dynti józan legyen, míg Khan kacsázva közlekedjen, még nem volt példa fajuk történelmében. Legalábbis nem olyan, hogy egy időben és egy helyen lettek volna, pláne nem úgy, hogy tudtak volna a másik létezéséről. Abban pedig biztos, hogy egy fogadóban italoztak volna valaha is, akkor közös afférjuk már akkor megkezdődhetett volna, mert hát ő mindig is ilyen ragyogóan nézett ki (saját bevallása szerint) és azt sem gondolná, hogy Khan régebben kevéssé fogta volna meg a fantáziáját, így valaki úgyis kezdeményezett volna. Talán, de legalábbis ő ebben hisz, ez viszont egyáltalán nem lényeges az eltelt évek után. Eszébe jut viszont erről valami, amit a férfi a legelső találkozásukkor említett neki.*
- Ezt ma lehet le is teszteltem. *Lábfejével megböki a földre lökött üvegekkel teli zsákot, hogy megkoccanjanak benne a palackok. Akad benne bőven, amitől Khan nyelve táncra pendülhet, Dyntié pedig görcsbe akadjon.
Nagyobb nyújtózik és kellemesen sóhajt is mellé, elvégre is teljes részének csak egy lényét birtokolja a férfi, egy kisebb, de örök darabkáját a tengernek áldozta évekkel ezelőtt, így már csak a tudat, hogy hajós múltjáról beszél, amely ugyan bosszantja is, de mégis csak jóleső érzettel tölti meg.*
- Tudod, nem az év minden napját töltöttük a tengeren. Valahol a zsákmányt el kellett adni, a hajó alját letakarítani, kifújni magunkat és persze mi is az, amire a legénységnek leginkább fáj inkább a f… foga? *Sokat sejtő pillantást vet Khanra, remélve, hogy nem kell szavakkal megválaszolnia, helyett inkább hüvelykujját saját maga irányába fordítja. Mert hát a nő után sóvárognak.*
- Amellett pedig, a legtöbb kapitány rivalizál ugyan egymással, de olykor egyezségre jutnak bizonyos pontokban, legyen az egy, egyedül megtámadhatatlan nagyobb kereskedő hajó, vagy egy esetleges harmadik kalózhajó, amelyet jó lenne eltenni az útból. Ezek az egyezkedések mindig tivornyában végződnek, és ki számít arra, hogy az ajándékul kapott szajha bárkit is hasba szúrna? *Nyitva hagyja a kérdést. Közös álmukból már tudhatják, hogy az efféle örömlányok mennyire hasznosak, vagy rendkívül kártékonyak tudnak lenni, gyakran anélkül is, hogy bármiféle testi kontaktus kialakulna.*
- Gyakran gondoltam, gondolok rájuk. De nem azokra, akik most a barlangban vannak. Ez egy újabb társaság, a nagyrészük teljesen alkalmatlan bármire is, a hajózáshoz pedig gyakorlatilag nem értenek. A régiekre szoktam gondolni, hogy élnek-e még. De, ha azt kérdezed bánom-e, hogy ott hagytam azt az életet, arra inkább azt felelném, hogy még sohasem éreztem magam szabadabbnak. *Szemérmesen pillant maga elé, mint aki élete legnagyobb beismerésére készült, s végül túlesett rajta, holott inkább csak még mindig nehezére esik számára ennyire megnyílni valaki előtt, s nem gúnnyal vagy tömör hazugsággal megfűszerezni minden mondatát. Sokat adott az életéhez az elkárhozott időszaka, főleg anyagi és folyékony javakat, elköteleződés nélküli szórakozást, de stabilnak sosem találta az az életet.*
- Néhány betűt és szórészletet már össze tudtam rakni, de a: Vigy, és kár nem sokat mond még mindig. *Igen, ennyire jutott a darabjaira szakított papír megvizsgálása közben, két fél szóra.
Amikor Khan az asztal peremére támaszkodva pillantva rá, egy pillanatra rossz érzés keríti el, az apja is ebből a testhelyzetből osztotta ki rá a véleményét lánya viselkedéséről, ám Khan még meglepőbb dologgal áll elő.*
- Hogy mi? *Hangjából kevés csalódottság szűrődik le, és a korábbi meglepettséget, hamar átveszi az önfeledt vigyort. Egyenesre húzza magát az asztal alól, hogy immár szemtől szembe nézzen a másikra, jó, meglehet még így is kicsit magasabbra kell tekintenie.*
- Jól titkolt szándékom volt, hogy már ne térjünk vissza, nem véletlenül fosztottam ki az italraktárt. Nem vagyok szörnyvadásznak való és bár elismerésem a kedvességük iránt, de a közeg sem nekem való. Csakis miattad voltam ott. *És ezt valószínűleg a Véd összes lakója sejtette is róluk, nem illettek oda, sehogy sem. Sablonos duma a ketten a világ ellen, de a vörös egy ideje nem is vágyik ennél többre.*
- Nem zárkózom el semmi elől, ami a jövőnket illeti. Úgy értem, khm… Szóval nem vágyom nagyobb társaságra, amire szükségem van az itt van. *Ismét a piás motyóra pillant, bár nyilvánvalóan nem erre célzott. Ő ezt az utat egyébként is kicsit többnek látja, annál, ami. Nászút bizonyos szempontból, és újra kezdés még egyből, de leginkább úgy látja, ez javarészt inkább arra szolgál, hogy miután mindketten nyughatatlan lelkek voltak, akik nem ragadtak le egy helyen sokáig, rájöjjenek arra, hogy hova indultak el annak idején, amikor a szülői házat elhagyva az önállóságba menekültek. Erről pedig eszébe jut egy kérdést, amelyet már egy ideje fel akart tenni. Lehajol a földön hagyott kupak nélküli palackért.*
- Arra egyébként emlékszel, hogy nem a fürdőben találkoztunk először?

1176. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-07-08 15:50:19
 ÚJ
>Lewonor Ante avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

// Banditák, Tündérvásár, miegyéb //
//A hozzászólás 16+-os elemeket tartalmaz!//

- Enyim. * Ad igazat az óriásnak, s ezzel el is van döntve. Mivel nincs már más dolga vele, teszi is a dolgát, ahogyan azt eltervezte korábban. Hozzákötözi a csajt egy erősebb bothoz. Épp a vízparton lel rá, így talán csak nem fog meggyulladni, lévén ott elég nedvességet szívhatott magába. Bölény további kijelentéseire nem igazán izgatja magát. Továbbra sem ért túlzottan a tündérekhez, de annyi hasonlóság csak van közte és a szárnyasok közt, hogy ők is csak akkor szarnak, miután ettek. És akárhogy is, ez a tündér már egy bő napja nem evett, így úgy véli, szarni sem fog. Minden a legnagyobb rendben halad - nem épp a tündér, sokkal inkább az ork szempontjából. Az egyetlen probléma az egész előkészülettel, hogy kicsit kevés rongyot gyömöszölt a lány szájába. Ezt azonban egy újabb apró ruhavagdosással megoldja.
Aztán pedig felkerül a tűz fölé arra a jó hosszú rúdra, ahonnan aztán nincs menekvés.
Felszabadító érzés, hogy végre nem kell egyfolytában Klivyt fognia, végre fellélegezhet. *
- Iszonyat barbárok, bárkit lelűnek, aki a közelükbe megy! Ott van a váruk. * Mutat a folyón túlra, a hosszúnak tűnő erdőszakasz felé. Pedig annyira nem is sok az, gyorsan eljuthatnának oda, ha akarnának. De nem akarnak. Ante legalábbis biztos nem. *
- Egy dombon laknak, valami Kagan a vezírük. Ő még egész jó embörhöz képest, adott enni, mög enni legutóbb... * Megrázza a fejét. Dehogy volt vele bárki is kedves! * De a többi! Ne akarj oda menni! * Utasítja rendre az óriás komát, majd ránéz a tündérre és meg is forgatja a botot.
~ Az alsó része má', mintha kezdene pirú'ni, de tú' sokat izeg-mozog. ~ Állapítja meg, de hangosan ilyet nem akar közölni, mert még kiderülne, hogy Bölénynek volt igaza.
Telnek a percek, ez idő alatt többször is megforgatja a tündért és elégedetten tapasztalja, hogy láthatóan kezd egyre barnább lenni és egyre kevésbé mozog. Ez azonban még messze nem a cél. A folyamat órákon át tart, így talán Bögre is visszatér majd már, mire ehető lesz a csöppség. A kérdés csak az, hogy vajon addig fog-e élni a szárnyas? Ha igen, akkor rendkívül szerencsétlenségnek örvend, ha nem, akkor lejjebb kell majd ereszteni a sütőberendezésüket. Azaz ki kell vágni a két "lábát". Mivel amúgy sem túl hosszú botokat választott, ráadásul még a földbe is kellett őket szúrni, így lényegesen veszítettek a hosszukból. Ennek köszönhetően pedig a tündér is elég közel van a tűzhöz. Így hát, amennyiben semmi nem jön közbe - például, hogy Bölény megunja a várakozást és tombolni kezd, vagy valaki meglátja őket -, akkor néhány óra múlva megszólal az ork. *
- Asszem', kész. * Állapítja meg. A nap mostanra egészen alacsonyra ereszkedett, de a tűz is már csak parázslik, szóval annyira nem feltűnő jelenség ők itt a szántó szélén.
A kötélként hasznosított növényi részek mostanra szénfeketék lettek, de egész jól bírták a strapát.
Óvatosan megfogja a bot széleit és leemeli a földre, kicsit távolabb tőlük. *
- Na, mit mondtam?! * Nevet fel. * Nem szarta össze magát, he! * Mutogat a sült tündér felé és kezébe veszi a bárdját. Ha nincs más javaslat az óriás részéről, úgy egy határozott lendítéssel ketté is szeli valahol a csípője környékén. Ha elsőre nem, hát másodjára, vagy harmadjára csak összejön. Igazából örül neki, hogy nem kell összeveszniük az alsó részen, hiszen így nem kell az apró kis csontokkal szöszölni, egyszerűen megeszi, úgy ahogy van. A lábszárcsontot meg majd elrakja, hogy később is legyen mit rágcsálni. Egyelőre még nem kezd bele a falatozásba, mivel ahhoz túl forró még a falat; azonban leszedegeti a botról bárdjának élével és vizsgálni kezdi a húst. *
- Ez átsűt szerintem. * Vonja meg vállait. Ha átsült, ha nem, ő vissza nem rakja égni, mert már túlságosan is éhes. Inkább vár, hogy elkezdhesse a vacsorát. *

1175. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-07-07 21:35:47
 ÚJ
>Bölény Grindwullf [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Vakmerő

// Banditák, Tündérvásár, miegyéb //
//A hozzászólás 16+-os elemeket tartalmaz!//

*Valóban nem igen sikerül megtalálniuk a közös hangot. Valami logika van abban hogy bent hagyják a belsőségeket, mert ugye a szív, a vese, meg a máj ehető. Na de a többi?*
-Te tündére'.*Morog, s bár felmerül benne hogy még vitatkozzanak ezen, megkorduló gyomra jelzi hogy ő bizony éhes.*
-Süsse'ed.*Áldását adja. Legyen ahogy az ork akarja.*
-Enyim a háta, a válla, meg a karjai'.*Szögezi le, hisz azokon van némi izom. Ami lentebb van az őt nem érdekli.*
-Ha mégis össze szarja magát, tied legye' az a fele.*Villant farkas vigyort, keres egy fél igáslónyi fatörzset s közelebb rángatja, hogy legyen min helyet foglalnia.*
-Hanm figyejjé' má, a Thargokka' mi van?*Érdeklődik újfent, hisz az e témában felvetett kérdéseire nem kapott választ.*

1174. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-07-07 17:28:58
 ÚJ
>Broëq Bürberon [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

// Banditák //
//Felderítés//

*A törpe visszafelé igyekszik egy gyorsabb utat találni, és persze nem utolsó szempont, hogy ne csak egy keskeny sáv legyen az amire majd neki és a fiúknak rálátása legyen. Így konstatálja, hogy település már nincs szántószél mögött, ami nekik szerencsés, továbbá megtalálja ezt a kis kertecskét is, mely szerinte tökéletes lenne egy kis fosztogatáshoz, de ki tudja. Barátainak talán egészen más lesz a véleménye. Megjegyzi a három falucska helyét és jellemzőit, és visszaindul társaihoz. Így aztán nem egész három órát lovagolt körbe, de barátai, ha célirányosan a rövidebb úton jönnek akkor sokkal hamarabb is elkaphatják ezt a kis települést. Mi több hárman könnyedén lezárhatják a két darab kivezető utat.
A lovának viszont pihennie kell. Szóval indul is vissza a társaihoz, lovat pihentetni, stratégiát alkotni, meg persze megnézni mi maradt abból a tündérből. Kifejezetten örömére szolgál, hogy útja során egy városőr köpenyt se látott. Ez lesz most a második fosztogatásuk. Ha ez így megy tovább akkor előbb utóbb a falvak is elkezdik felfegyverezni magukat, eléjük pedig kevésbé könnyed jövő néz majd. Vagyis fenéket fogják, hisz az élőholtakkal se törődtek. Addig viszont szabad a vásár a gonosztevők kis csoportjai előtt.*
~Százas falu, nyolcvanas falu, harmincas falu~ *Mondogatja magában a látottakat, és próbálja ehhez hozzáilleszteni a helyek egyéb tulajdonságait. Szükségük lesz rá ha egyszer leszáll az éj és megkezdődik a vérfürdő. Már csak arról kell magát meggyőznie, hogy a tündérek mellett a parasztgyerekek is csak halált érdemelnek.*

1173. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-07-07 16:55:32
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140

Játékstílus: Szelíd

// Banditák //
//Felderítés//

*A fél órás keresgélés sajnos sikertelenül zárul. Nem talál magányos tanyát vagy pár lélekszámú falucskát, csak a kietlen pusztaság amerre a szem ellát. Még egy árva latrinát sem talál, ahol a földeken dolgozók elvégezhetnék a dolgukat. Visszafelé, ha van annyi sütnivalója törpénknek, hogy ne ugyanazt az utat kövesse, már szerencsésebb. Egy nevenincs falucska akad az útjába, ami olyan tíz percnyi lovaglásra lehet a már ismert Szántószéltől északkeletre. A lélekszám olyan harmincra tehető, a házak száma alig haladja meg a tízet. A kis épületek rendezettek, díszes kertek, az udvarokban tyúkok és kakasok szaladgálnak. Néhány istálló is található az egyik díszesebb épület közelében. Úgy tűnik, a település fő bevételi forrása az állattenyésztés és kereskedelem. Két út fut a faluból kifelé, egyik északi, a másik délnyugati irányba. Keskeny, két ló is alig fér el rajta kényelmesen egymás mellett haladva.*

1172. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-07-07 16:29:56
 ÚJ
>Broëq Bürberon [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

// Banditák //
//Felderítés//

*Szántószél. Baljós név. Baljós mert azt jósolja, hogy innentől már csak puszta van. A település egyébként sokkal lepukkantabb mint az előző, de fontos megjegyezni, hogy nem sokkal kihaltabb. Szántószél házai közül akár egyikükre is tíz jutna annak minden népével. Ha a legszerencsésebb esetet vesszük akkor is tíz vasvillával kéne szembenézniük, aztán pedig a nyolcvan lakosból mindenképp lenne valaki aki a nyakukra hozza a húsz perc lovaglásra lévő Sziritán markosait. De talán ez már egy jobb célpont. Ha kicsit odamorognak, lehet az itteniek megadják magukat. Vagy a sötétben elhajthatják az itteniek állatait, megölhetnek mindenkit aki eléjük áll, aztán ha egyszer kinn vannak a pusztákon, már sokkal könnyebb lesz elrejtőzniük a törvény és minden más elől. Mindenesetre érdemes lesz ez a hely az említésre. És persze bele kell kalkulálnia az ide utat, ami társainak akár egy óráig is eltarthat.
Szemlélődés közben gyorsan elrágcsálja azt amit magánál tartott, kevés megmaradt sült húst, kis út mellett emitt, amott talált elemózsiát mit a nyár oly bőkezűen mért, és lovát is pihenteti. De még be sem fejezhette az evést máris idejét érzi a továbbindulásnak.
Ha úgy vesszük, hogy három órát szán az egész felderítésre, ami összességében egy hozzá mérhető módon lusta munka akkor egy fél órás kitérőt még mindig tehet keleti irányba. Hátha szerencséje lesz és talál ott valami tanyát, hátha nem és akkor legalább látja a menekülő utat amin esetleg elhúzhatják a belüket ha nagy gond van, vagy tervtől függően, ha minden rendesen összejön.
Az érzésre belőtt fél óránál tovább azonban nem halad a pusztában, mert a végén még túl sokat tökölne a szántószél mögött elterülő semmivel.*

1171. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-07-07 15:49:34
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140

Játékstílus: Szelíd

// Banditák //
//Felderítés//

*Kifelé, a szántók keleti pereme felé haladva húsz perc elteltével újabb nagyobb településbe ütközik. A helységnévtábla szerint Szántószél 80 főt számláló település. Mint azt a neve is mondja, ez az folyótól legtávolabb eső nagyobb település, szinte már a szántó szélére esik. Valamivel kisebb, mint az előző, alig 35 házikót számlál, és a forgalma is jóval kisebb. A házak mögött elterülő rét legelőként funkcionál, állatok vannak kihajtva, a falu szélén istállók és néhány ól található. Az ide befutó három keskenyebb ösvény teljesen kihalt, nem is férne el rajtuk egy szekér. Egyik út sem kelet felé visz tovább, a három másik égtájat követik, amerre a nagyobb falvak találhatóak. Kelet felé haladva valószínűleg csak kisebb, pár házból álló tanyákat és üres szántóföldeket találhat a szerencséjétől függően.*

1170. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-07-07 14:57:38
 ÚJ
>Broëq Bürberon [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

// Banditák //
//Felderítés//

*Az első falu amit talál nem nyeri el a törpe tetszését. Túl nagy, túl sok az ember. Mármint, nem Artheniorhoz, vagy egy egyéb nagyvároshoz viszonyítva, de ha csak húsz férfi van idehaza azokkal is meggyűlhet a bajuk. Aztán mit csinálnának, hogy a többiek ne tűnjenek el? Hárman kerítsék be az egész települést? De hisz akkor még inkább megosztják az erőiket, és annak a pár kaszás legénynek aki talán itt él még könnyebb dolga lesz velük. Aztán ott az a tény, hogy ha valami a folyó mellett van akkor már magában véve túlságosan is közel esik a városiak, vagy a Thargok fennhatóságához. Nem is érti miért erre indult el. Viszont így, hogy látja a falut, legalább van egy kiinduló pontja. Hiszen köztudott, hogy a szántókon keletre haladva a falvak egyre kisebbek és kisebbek. Tehát ha most elkezd kifelé menni a puszta irányába akkor könnyedén találhat egy még kisebb falut, vagy egy elfeledett tanyát, szépen kinéző majorságot. Olyat amit legfeljebb kétszeres túlerő őriz, vagy csak egy öreg remegő térdű csősz áll a kapuja előtt. Miután a legutóbb majdnem vasvilla végére keveredtek ezúttal szeretné elkerülni, hogy ismételten ész nélkül a vesztükbe rohanjanak, méghozzá az ő tervét, ötleteit követve.
Ha van ott a falunál valamiféle iránymutató tábla akkor azt megnézi, mégiscsak jobb ha tudja merre tart, de egyébként nem akar érintkezni a falubeliekkel. Ezért is jött ő, mert belőle talán még nem nézik ki a vérre szomjazó rablógyilkost.
És persze siet, mert jó lenne még sötétedés előtt visszajutni a folyóparton várakozó társaihoz. Hisz nem mélységi ő aki az éjszakában bolyong, és valami haditervet is kell majd hármuknak eszkábálnia mielőtt nekivágnak az éjszakának.*

1169. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-07-07 14:53:01
 ÚJ
>Lewonor Ante avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

// Banditák, Tündérvásár, miegyéb //
//A hozzászólás 16+-os elemeket tartalmaz!//

* Ketten maradnak hát a vacsorával, ám nem jutnak dűlőre az elkészítést illetően. Nem akar túl erélyesen vitatkozni az óriással, mert mégiscsak egy óriás. Az óriások meg nem a kifinomult vitatkozási készségükről híresek - inkább megoldják a problémákat nyers erővel. No, nem, mintha az orkok nem ilyenek lennének, de Bölény mégiscsak nagyobb nála, ezzel máris sugározva némi felsőbbrendűséget egy olyan alacsony intelligenciával rendelkező lény számára, mint Ante - aki csak az izmok méretéből ítéli meg mások erejét. *
- Dehogy! * Kiált fel hirtelen. Ellenérvet ugyan nem tud hozni, de az nem is kell, mert egyből utána érkezik egy kérdés is, ami segít az orknak az érvek találásában. *
- Ettem má', hogyne?! Épp ezér' tudom, hogy nem hugyozza, mög szarja össze magát! * Illetve eddig ő még nem vette észre, hogy ilyenre került volna sor, mikor embert sütött. * Amúgy is, e' tündér! Az más. * Teszi hozzá. Nem azért, mert annyira biztos a főzési, sütési képességeiben, hanem, mert a melákéban nem biztos annyira. *
- Nem! * Ellenkezik továbbra is, megrázva fejét. * Amirűl te beszélsz, az másféle megsütés, tündérné' nem jó a'! Ha kibelezed, mög fő'dugod a seggébe a botot, abba belehól! Úgy nem jó, nem sül mög elég jól! * Ehhez mérten pedig nem is szándékozik átadni az óriásnak a lányt. Egyelőre nem győzte meg arról orkunkat a hegyomlás, hogy Bölény jobban tud tündért sütni, így Ante kiáll az igaza mellett. *
- E' még kicsi, simá' átsű'! Ha úgy csiná'juk, ahogy te mondod, szénné ég az egész! * Az igazat megvallva persze fogalma sincs arról, hogy jobb-e Bölény receptje, ő csak azt tudja, hogy ő akarja megsütni, mert ő fogta. Ha Bölénynek nincs több ellenvetése, akkor orkunk keres néhány botot, meg valami kötözőanyagot. Hozzá is köti az egyenes bothoz a gyenge kapálózásokkal tiltakozó tündért. Úgy csinálja, hogy a szárnyait is leköti, nehogy valami tündéres csellel elrepüljön. Ha ezekkel végzett, felrakja a tűz fölé - persze csak mielőtt leszakít ruhájából egy csíkot és a szárnyas szájába tömi. Bár az eddigiek alapján valószínű, hogy Bölénynek is lesz még ehhez néhány szava. *

1168. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-07-07 14:29:11
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140

Játékstílus: Szelíd

// Banditák //
//Felderítés//

*Nem telik bele negyed óra, ás törpünk meglátja az első derengő fényeket a horizont mentén. Ha folyót követve ment, ami logikus döntésnek tűnik, hiszen ahol víz van, ott élet van, akkor megpillanthatja Sziritán kis faluját. Az első, amit megpillanthat a magasba nyúló templomtorony, ami kiemelkedik a díszes házak közül. A falu lélekszáma nagyjából százra tehető. Már messziről is látszik, hogy nem egy egyszerű, paraszti településről van szó. Az épületek díszesek és tágasak, alig látni egy-egy kisebb, rozoga házikót. A folyóra csaknem merőlegesen széles út fut be a házak közé, éppen egy szekér érkezik rajta. Embereket, járókelőket csak elvétve láthat az utcákon vagy a környéken, a legtöbben már aludni tértek.
Ha tovább szeretne haladni a folyó mentén, a leggyorsabb út a falun át vezet. Ha a kitaposott utat követné, amin a szekér érkezett, akkor is pár perces kerülő lesz, míg elvágtat a házak mellett, hogy az ösvényre térjen.*

1167. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-07-07 14:28:34
 ÚJ
>Bölény Grindwullf [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Vakmerő

// Banditák, Tündérvásár, miegyéb //
//A hozzászólás 16+-os elemeket tartalmaz!//

*Törpe cimborájának búcsút int, max egy fél szárnyat félre tesznek neki.
Ellenben az ork kollégával nincsenek egy hullám hosszon sütés ügyben.*
-Pe'sze, oszt majd jó' össze hugyozza meg szarja magát, mi meg ehetjük úgy. Báh.*Int felpaprikázva a másiknak.*
-Sose etté' még embört?*Kérdi, s nem csak költőinek szánja a kérdést. Meg is várja a választ, mert érdekli mit is várhat a másiktól.*
-Elébb nyakat törünk, osztá belezünk, és csak aztá' nyársazunk. Másrészt meg a nyársat a seggibe kő dugni és a szájá' áthúzni, nem rákötözni valami ágra. Sose sü' át rendesen.*Dohog még egy keveset magában.*
-Na, adja', megcsinálo'*Morran s amennyiben a másik rendelkezésére bocsátja a vacsora alapanyagot. Jelen esetben a tündért. Úgy egy gyors mozdulattal kitöri a nyakát, a hosszú karddal kiontja a belét, belerázza a folyóba, s közben alaposan lemossa a testet. Ha mindennel kész kigázol a vízből, s az immár mozdulatlan testet a fent leírt módon nyársra húzza és a villa alakú fa ágakra helyezi a tűz fölött. Persze mindezt csak akkor ha a zöldbőrű belemegy, és átadja a tündért.*
-Ezekrő' a Thargoró' mit tudol? Miféle népök? Hol élnek? Mit csinának? Ki a vezérü'? Sose hallott'm róluk.*Csóválja meg a fejét.*

A hozzászólás írója (Bölény Grindwullf) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.07 14:31:30

1166. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-07-07 10:17:00
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Alyo, Rolf//

*Nem azért csinálja ezeket a kis kitérőit, meg nem azért sodorja veszélybe az életét, hogy egyszer otthagyja a fogát. Sokkal inkább azért, mert szerinte megéri néha az életét kockáztatnia, vagy mert ennyi esemény után már nem egészen hisz a kinyuvadás sötét eshetőségében. Még pontosabban, dehogy ne hinne benne. Hisz benne és fél tőle, és bár ez sosem látszott rajta, de próbál óvatos lenni. De hát hogy legyen valaki úgy óvatos, hogy egyszerűen amint belép a kocsmába máris méreggel és óriásokkal akarják elintézni. Ilyen helyzetben az óvatosságot legfeljebb a vérengzéssel lehetne biztosítani. Köszönés helyett kellett volna lelőnie a csapost és akkor sosem kell otthagynia Alyot.
Azt kívánja bárcsak megígérhetné a félvérnek, hogy visszajön. Hogy ő mindig visszajön, de épp elég tapasztalt már ahhoz, hogy tudja ez mekkora hazugság lenne. A dolgok sokszor alakulhatnak rosszul. A még a legegyszerűbbek is. Így hát nem tud mit tenni mint, hogy biztatóan próbál a lány szemébe nézni, hátha most egy pillanatra eloszlathatja ezt a szomorúságot.*
-Hogy hagyhatnám meg neki, ha egyszer nem tudom elvenni. *Ez talán inkább hangozhat morgolódásnak mint valódi kritikának Alyo javaslatával kapcsolatban, de életet meghagyni csak egy párbaj végén lehet nem pedig előtte.
Mosolyog amikor a lány a fene nagy büszkeségéről kezd el beszélni. Talán igaza van. Talán ha nem kapja fel a vizet akkor most fele ennyire sem lenne bajban a Thargok előtt. De nem. Az olyan alkalom volt amikor ezzel nem sokat tudott kezdeni.*
-De hát te is tudod mi történt. *Szól a lánynak, nem vádlóan, nem fenyegetően csak megemlíti, hogy ami akkor esett az nem volt szokványos, és szerinte épp elég indok a felháborodásra. Aztán ha a férfi egyszer felháborodott akkor már nem vonhatja vissza az egészet. Alyo szemébe néz és tényleg választ vár, mert azt a sámánasszonytól nem kapott.*
-A főnökötök borostyánná változott, majdhogynem velem is ez történt, és még ki tudja hányan eshettek volna áldozatul ennek az egész őrületnek. *Mert ő ugyan nem tudja milyen mértékű pusztítást végzett akkor a hamis istenség Thargarodon, sem azt miért vannak ezzel a vashegyi népek kiegyezve.*
-A sámánasszonyotok egy istent idézett a világra, Kagan hiányában szépen átvette a vezetést, és mikor megkérdeztem mi a véleményetek erről az egész őrületről először azt mondta, Drenule hatalmas, Drenule isten és a Thargok vele vannak bármi legyen is. Ez olyan hatásos volt, hogy még a vörös ribancot is sikerült megtéríteni. Konkrétan azért voltam én "őrült" mert nem fogadtam el a ti isteneteket. *Elfordul. Ha úgy vesszük akkor ezért az őrületért küldték őt Thargarodra. Ezért vesztette el a nemesi rangját, ezért korbácsolták meg, és ezért nem városőr többé. Mert akkor amikor mindenki istenítette Drenulét, ő egyedül azt mondta NEM. Egy démon, legyen bármilyen hatalmas nem lehet isten, és ha az ember úgy akarja megölheti ezeket a hamis isteneket. Ezért él benne erős, olthatatlan, és békíthetetlen gyűlölet a múlt és a jelen híveivel szemben. Vagyis pontosabban van még egy dolog...*
-És mikor már ő sem hitt benne mi volt a válasza? Vállat vont mintha csak egy kártyavárat döntött volna össze véletlenül. Sa'Thereth szabad, az istenek játszadoznak ezzel a világgal, a főnökötöket elvették tőletek... *Mondjuk aztán vissza is adta egy entitás, de ezért hadd ne legyen hálás az egész közösség.* -A fél világot egyesével és külön-külön átvertétek a palánkon, erre az egészre meg az a válasz, hogy hát igen, ez megesik néha. *Félig vádol, félig meg már kínjában nevet ezen az egészen. Így elmondva rettentően szomorú a nagy harcosnép mostani állapota, és van amikor valami már annyira tragikus, hogy egyszerűen röhögni kell rajta. Thargarod is efféle képződmény. Hatalmas, borzasztó, és egy rakás "gyermek" irányítja. Gyermek, mert ő a maga részéről egy konyhakést nem bízna rá a Thargok boszorkányára, hátha végül valami félreértés kapcsán megöli vele a díszvendéget. Megesik.*
-Lehet az a kérésem, hogy ne essen meg? *Most már önfeledten nevet, és szinte hallja az újabb hárításokat.*
-Majd meglátjuk. Azért ennek mégiscsak meg kéne adni a módját. *Mondja Alyonak és Rolfnak. Fogalma sincs mit ért ez alatt. Mégis jobb lenne olyan vért adni ami "értékes" a Tharg szemekben, és Alyo szemében. Persze valószínűnek tartja, hogy a végén ez úgyis a sajátja lesz, de hát nem lehet benne biztos.*
-Általában drága partit tartanak, és meghívják a helyi méltóságokat. Kérik a szülők áldását, és valami nagy ember összeadja őket. De azt hiszem Thargarodon mindenből hiány van most. *Leandát pedig talán meg se akarja hívni a történtek után. Bár ki tudja. A nagyvezér, aki most mintha még élne is, talán nem lenne sokkal jobb választás. Akkor Worenth? Ezt a kérdést mégis inkább Alyora kéne bíznia.*

A hozzászólás írója (Aoneer Hraefg Glimriorathan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.07 10:18:24

1165. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-07-07 09:34:03
 ÚJ
>Rolfeuss Kelardo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Alyo, Aoneer//

*Nem igazából hallgatózik, hogy mi folyik hátul a szekéren, de ennek ellenére akaratlanul is elcsíp néhány szófoszlányt.
Egyébként fütyörészik és dúdol, ahogy szokott a maga mély, morgós hangján. Cseppet sem fülbemászó, inkább fülsértő, de ez őt a legkevésbé sem érdekli.*
-Amoizéig menőnk, igen! *feleli Alyo kérdésére. Úgy illendő, hogy ha már fizettek a fuvarért, akkor a célig szállítja őket, nem pedig félútig.*
-Nem végzek félmunkát!
*Legfeljebb kényszerből. Például mikor abba kellett hagynia az építkezést kalácsfalván, mert jött az a sötét rohadék meg a csatlósai, ezzel menekülésre kényszerítették a falu egyszerű, harcban nem edződött, kapára-kaszára népeket. Rolf persze nem rossz fegyverforgató, megvédi az övét ha kell, de azért nem katona, legfeljebb egy nagyra nőtt, barátságos, jámbor melák.
Olykor megforgatja a szemét és fújtat egyet a beszélgetésükre. Sosem volt romantikus típus, ez ránézésre is megállapítható. Na meg először a szappannal kellene érzelmi kötődést kialakítani, aztán egy nővel. Kivéve, ha a nő olyan, mint ő. Amolyan parasztféle.*
-He, most ez komoly? Jánykérés van a szekeremen? Tyűha, Pajtás! Változnak az idők... *csóválja meg értetlenül a fejét.* -No, amúgy mög ha komolyan gondókodtok, akkor sokáig éjjetek! Füröggyetek borban és üzekedjetek sokat! Höhö!
*Kifejezi tehát gratulációját a maga primitív, nyers módján.
A véres áldozatos témára már inkább nem fűz hozzá semmit, neki ez már sok! Bár, mikor kiderül, hogy állatokat áldoznak, az úgy még talán elmegy!*
-Nem köll áldozni, levágok én nektek egy nagy disznót, vagy egy tehenet! Leszek a hentes a lakodalomba, csak aggyatok mellém vagy két markos legényt! Vagy... én leszek a kocsis, oszt körbehordozlak titeket Amonizén.

1164. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-07-06 18:29:01
 ÚJ
>Alyosra Radogen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 805
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Aon, Rolf//

*Rázza a fejét, a fájdalom egy olyan dolog, amit nem kell megszokni, legalábbis ha kicsit visszafogja magát az ember, akkor nem szalad bele feszt a pofonba, és akkor nem is fáj semmije.*
- Hát pedig ha a vörös ribanc nem téved, akkor meg kellene tanulni megülni a hurkádon. Bár tudom, hogy úgyis mindig mozog a zabszem a hátsódban.
*Anyja mondta ezt is, mikor még kislány volt és nem tudott csendben és nyugton maradni akkor, amikor csendben és nyugton kellett volna lennie.*
- Ha Laor súlyba teszi a pofáját, akkor teljesen elviselhető, és én tényleg hálás vagyok neki, hogy jött a kikötőbe. Legyél kicsit hálás te is. Vagy tudod mit? Legyél kegyes és hagyd meg az életét.
*Rámosolyog újra Aoneerre. Ő tényleg hálás, főleg olyan pillanatokban, mikor Laor kussol, és végül is a barakkban is támogatta, mikor nemigen tudott a lábára állni, és azt sem hagyta, hogy beledőljön a saját hányásába.*
- Szerintem a férfiak, meg a büszkeségük furcsák. És az ilyen kis összezördülésekre nem emlékszik senki, csak a férfi, meg a büszkesége, a többiek simán elfelejtik. Vagyis elfelejtenék, ha a férfi, meg a büszkesége nem hánytorgatnák fel újra és újra.
*Egyszóval ha Aoneer nem vicsorogna naponta vérszomjasan Laorra, akkor már rég nem emlékezne senki arra, hogy valamikor összevesztek valami hülyeségen.*
- Az attól függ. Általában állatokat.
*Illetve úgy lenne ez igaz, hogy "újabban", vagy hogy "mostanában", mert régen, még északon bizony sokszor az ellenség vére folyt. Aztán fogyott az ellenség és úgy nőtt az állatáldozatok száma, aztán meg délre vándoroltak, és itt már végképp nem került sor olyasmire, hogy egy másik kétlábú vérét folyassák.*
- De adhatod a saját véred is.
*Felfordítja jobb kezét, a tenyerében van pár halvány heg, de ezzel a legtöbb tharg így van, mert képesek bármit vérszerződéssel megpecsételni, vagy legalábbis régebben ez még dívott. Azóta viszont állítólag civilizáltabbak lettek, már legalábbis a saját mércéjük szerint, mert a városiak szerint ugyanolyan koszos barbárok.*
- És az olyan kulturált, finom népek, mint amihez te is tartozol, hogyan házasodik?
*Mármint azonkívül, hogy bazi ékszert húznak a nő ujjára, ilyet sem látott soha, csak hallott róla, szóval nem is biztos, hogy így van.*
- Véresen szeretnéd, vagy inkább kulturáltan?
*Neki nagyjából mindegy, ez végül is csak formalitás, amihez ő nem is ragaszkodik annyira. Ahhoz viszont a jövőben ragaszkodni fog, hogy Aoneer időnként az ilyen szekérutakra is megváljon a vértjétől, mert most olyan jó lenne hozzábújni, mármint ténylegesen hozzá és nem valami vacak fémhez. Összebújás híján marad az egymás tekintetében elveszés. Ha nem egy tyúkszaros szekéren zötykölődnének, akkor egészen úgy tűnne ez az egész, mint valami tündérmese. A családi legendáriumba persze simán bekerülhet, mikor majd az unokáknak mesélik. Csak éljék meg.*

1163. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-07-06 18:04:27
 ÚJ
>Broëq Bürberon [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

// Banditák //
//Felderítés//

*Úgy tűnik a másik kettő mindenképp megfogja sütni a kicsikét, őt meg elengedik a felderítésre. Azt viszont már nem kell megvárnia amíg a kis csöppséget megsütik. Már az elejétől kezdve tudhatta volna, hogy valami nagy baja lesz neki, hisz egy ork volt az aki elrabolta, de ha már ez elkerülhetetlen akkor legalább nem ne a szeme előtt történjen az egész.*
-Nem én indulok. *Válaszolja, és iszik valamennyit a kulacsából, aztán lovával belegázolva a folyóba újratölti azt. Látta, az állat beleivott a folyóba, szóval úgy tűnik ezen a szakaszon még tiszta a víz és iható.*
-A tündér meg legyen a tiétek. Többet tudok majd enni, ha végre eljutunk a helyi kamrákig. *Ez talán jó kifogás, bár tényleg korog a gyomra. Egyrészt nem akar kétlábú dolgokat enni, másrészt nem akar olyan kétlábúakat enni amiket egy ork süt meg nagy sebtében a saját szája íze szerint. Ettől valahogy külön utasnak érzi magát ami az ő helyzetében megint csak rossz ötlet, hisz szüksége van ezekre a melákokra, és szüksége is lesz amíg életben akar maradni. Persze leginkább azért, hogy legyen kinek a széles háta mögé bújni meg legyen ki a aki feltartja az ellent, ha kereket akar oldani. Talán az elf húsra még rá is tudnák fanyalítani, de azt is minek ha egyszer van disznó meg liba a szomszédban.
Ő hát indul is a felderítésre lovával körbebaktatva a tanyák között, távolról szemlélve mindent amit csak a törpe szem ilyen magasságból megláthat és gyors agresszív gondolatokkal próbálja magát meggyőzni, hogy a tündérek bizony mind halált és pusztulást érdemelnek. Kis tanyát keres, olyat aminél vannak azért állatok, és kevés a férfi. Azért a legjobb mégis az lenne, ha a társaival több célpont körül tudna választani.*

1162. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-07-06 17:16:37
 ÚJ
>Lewonor Ante avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

// Banditák, Tündérvásár, miegyéb //

* Végül hát ő is átér, különösebb problémák nélkül és vissza is kapja a csöppséget. Borús hangulatú ücsörgését a törpe szavai szakítják félbe. Nem tulajdonít ugyan nagy jelentőséget a "maradjál már"-nak, de amit utána mond, az már fontos téma, így valóban elhallgat.
A kurta lábú szövegelésének nagy részét azzal tölti, hogy saját magáról oszt meg közérdekű információkat, miközben a másik két társát lealacsonyítja. Ante érdeklődve hallgatja, hogy mi fog kisülni ebből a dologból. Lesz-e a végén valami 'de', vagy csak önfényezésről szól az egész? Végül 'de' ugyan nincs, viszont arra fény derül, hogy miért sorolja ezeket, amire Ante elvigyorodik és bólint. Ha csak arról szól az egész, hogy a törpe hasznossá teszi magát, amíg ő az óriással és a tündérrel ül a seggén, akkor benne van. *
- Rendbe' van. Szóva' most pihenönk, este mög mészárolun'! * Neveti el magát végül, ezzel útjára engedve a sántát, aki sántasága ellenére a leggyorsabbnak nevezte magát. Ezt a beszéde alatt ugyan nem értette az ork, de mikor eszébe jut, hogy van lova, egyből megérti ezt is. Persze a törpe dönthet úgy is, hogy megvárja a falatozás kezdetét, de lehet, hogy az túl sok idő lenne, így inkább mennie kéne már felderíteni. Ha meg véletlenül elfelejtenek hagyni a tündérből, majd azt mondják, hogy jött valami tolvaj és elvitte, vagy ilyesmi.
Mikor az óriás elkezdi ecsetelni a tervét, Ante még szorosabban kezdi el fogni a lány karját. Nem azért, mert annyira féltené és meg akarja menteni a csúnya, gonosz óriás karmai közül, hanem, mert érzi, hogy a tündér is próbál valami szabadulásfélét kezdeményezni. Mondjuk ez némileg értető is, ha valakit épp megenni készülnek. *
- Há' jó. Akkó' tiéd a fe'ső része, Sántáé a közepe, enyim mög a lábai. * Ha esetleg van ellenvetés, akkor azt meghallgatja, bár nem szívesen mond le a combokról - elvégre azon van a legtöbb hús. *
- De jobb ám, ha tovább életbe' marad! * Teszi hozzá. A három felé vágásba általában belehalnak ugye a tündérek, így azt a sütés után kéne végrehajtani. * Azt mondom, kötözzük nyársra és forgassuk a tűz fölött! A szájába mög rongyot tömün', nehogy a visítozásáva' ide hívjon egy falunyi gyengevérűt! * Vázolja fel tervét és kicsit előrébb tolja Klivyt, miközben vele együtt feláll az eddig ülőhelyeként funkcionáló kőről. *
- Kő' két olyan villa alakú, mög egy hosszabb és egyenes bot. * Kötözéshez pedig alkalmas lesz talán néhány erős, de hajlékony növény is. Nem kell ide kötél, mert nem sétáltatni akarják a kicsikét, csak megüstni. Ante a maga részéről keresgélni is kezd botok után, persze továbbra is ügyelve arra, nehogy megszökjön a vacsorájuk. *

1161. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-07-06 16:34:08
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Alyo, Rolf//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//

*A másik kezdi elviccelni a történteket. Ez jó jel, ez a régi önmaga, és jó viszontlátni. Van abban némi tragédia, hogy az ő rövid életéhez köti Alyo hosszú földi pályafutását. Ennyi önzőség még van benne, és úgy érzi a kedvese nem fogja ezért kárhoztatni. Bár ki tudja, ha egyszer megvénül vajon nem fog e bűntudattal tekinteni a félvér megmaradt csodás szépségére.*
-Persze, hogy fáj. Csak már... megszoktam. *Mondja bizonytalanul. Nem, tényleg nem akarja játszani a kemény legényt Alyo előtt, de valahogy mégis meg kell fogalmaznia miért is nem szabad őt sajnálni ilyen csipp-csupp ügyecskék miatt mint ez a korbácsolás.*
-Ez is a velejárója annak, hogy nem tudok nyugton maradni, és hidd el sokáig nem is akartam. Valahogy megalkuvásnak érzem, ha hagyom egypár esetnek, hogy gátakat szabjon. És ha már kérdezed így vagyok Laorral is. Kiegyezni persze kiegyezhetek vele, mint bármivel. Nem vagyok megszállott. De engedni csak úgy nem engedhetek. *Ebből a szempontból tehát kicsit tanácstalan. Ő makacs a maga bosszúját illetően, Laor pedig a maga "pöcsségét" illetően, ahogy azt Alyo korábban megfogalmazta. Mindketten azt várják, hogy a másik megváltozzon, és persze teljes változást akarnak, de nem kapnak egy kicsit sem.*
-Nem tudom, miként megy ez nálatok, de a városban, ha egy férfi azt mondja egy másiknak "megöllek" aztán kibúvót keres a mérhetetlenül megalázó a számára. Rosszabb mint ez a mai kis közjáték a kis közönség előtt. *Mert nagy nyilvánosságot ugye nem kapott, mindössze két polgári néző volt jelen, meg az őrség kivezényelt tagjai, akiket Aoneer külön külön is mind laposra veri ha úgy adódik.*
-És kiket áldozunk fel? *Nevet, és ezúttal sem veszi a lapot. Már nem teljesen. A Tharg földön nem lehet mészárlást csapni, ha lehetne már rég kiderítette volna, ráadásul kapva kapott volna bármilyen hasonló alkalmon. Egyébként minden stimmel. Így jobban belegondolva régi ellenségének vére talán meg is tenné áldozatnak és mi több tényleges javulást hozna életkedvébe, megáldaná a házukat szerencsével és nyugalommal, és pár nap múlva talán majd úgy kel fel Aoneer mint aki olyan betegségből gyógyult amiről nem is tudott korábban.
A csókban egy darabig megmaradnak. Meg amíg lehet. Mivel Alyo nem jut át a kemény páncélon ezért a férfi próbálja cirógatni a másik karját, derekát némileg vezekelve alkalmatlan öltözéke miatt is. A csók végeztével, melyre még maga sem tudja mikor kerül majd sor, csak vár és néz a lány a szemeibe. Nem akar megszólalni, mert az csak újabb problémákat hozna magával, megint a maguk különös helyzete kerülne előtérbe, és amivel már eddig se tudták mit kéne kezdeni. Örül, hogy sikerült nemi meghittséget csempésznie ebbe a tyúkszaros kis parasztszekérbe.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4704-4723