Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Erdőszéli tisztás (új) Arthenior közelében (új) | Szántóföldek | Tharg birtokok (új) Füves puszta (új) Kikötői erdőség (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 70 (1381. - 1400. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4712-4731
1400. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-25 13:44:26
Üzenet elküldve: 2017-10-25 13:44:26
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szántószél//
- Részeges pukkadék. Sok nem túl hízelgő jelzőt hallottam már rá, és ez a legenyhébb.
*Halkan nevetgél ezen, pedig szíve szerint úgy röhögne, mint egy hiéna. Rá igazán nem tartozik, hogy a hadnagy szeret iddogálni, ha szereti akkor igyon nyugodtan, lelke rajta.*
- Na mesélj csak arról a nőről aki vörös, de a legkevésbé sem a hadnagy.
*A válla mögött hátrapillant a szorosan utána a kocsmába lépő Svirre. Aki szerencsére nem dörgölőzik, merthogy Lea nem szeret dörgölőzni, meg egyáltalán nem szereti ha megérintik. Kész szerencse, hogy a helyiek nem kezdik rögtön a nagyságos asszony szoknyája szélét csókolni, hogy hálájukat fejezzék ki az alacsony helyi adók, és a ritka élőholttámadások miatt. Ez valószínűleg abból az okból maradhat el, hogy Lea nem visel szoknyát.*
- Nem akarlak megsérteni azzal, hogy nem fogadom el. Remélem, hogy jó a konyha. Vagy legalább tűrhető.
*Persze Lea évekig ette Chiari főztjét, úgyhogy a finnyássága mostanra tökéletesen elmúlt, szóval bármit megeszik, ami nem mászik ki a tányérjából. Szinte bármit.*
- Hát hoztam csecsemővérrel átitatott magokat. Tudod, az a fajta ami menten szárba szökken, és fertályórán belül arathatsz.
*Természetesen ilyesmiről szó sincsen, vagy ha létezik is, hát Lea nem birtokol ilyesmit.*
- Ha ezek sem nőnek ki, akkor tényleg átkozott a hely.
//Szántószél//
- Részeges pukkadék. Sok nem túl hízelgő jelzőt hallottam már rá, és ez a legenyhébb.
*Halkan nevetgél ezen, pedig szíve szerint úgy röhögne, mint egy hiéna. Rá igazán nem tartozik, hogy a hadnagy szeret iddogálni, ha szereti akkor igyon nyugodtan, lelke rajta.*
- Na mesélj csak arról a nőről aki vörös, de a legkevésbé sem a hadnagy.
*A válla mögött hátrapillant a szorosan utána a kocsmába lépő Svirre. Aki szerencsére nem dörgölőzik, merthogy Lea nem szeret dörgölőzni, meg egyáltalán nem szereti ha megérintik. Kész szerencse, hogy a helyiek nem kezdik rögtön a nagyságos asszony szoknyája szélét csókolni, hogy hálájukat fejezzék ki az alacsony helyi adók, és a ritka élőholttámadások miatt. Ez valószínűleg abból az okból maradhat el, hogy Lea nem visel szoknyát.*
- Nem akarlak megsérteni azzal, hogy nem fogadom el. Remélem, hogy jó a konyha. Vagy legalább tűrhető.
*Persze Lea évekig ette Chiari főztjét, úgyhogy a finnyássága mostanra tökéletesen elmúlt, szóval bármit megeszik, ami nem mászik ki a tányérjából. Szinte bármit.*
- Hát hoztam csecsemővérrel átitatott magokat. Tudod, az a fajta ami menten szárba szökken, és fertályórán belül arathatsz.
*Természetesen ilyesmiről szó sincsen, vagy ha létezik is, hát Lea nem birtokol ilyesmit.*
- Ha ezek sem nőnek ki, akkor tényleg átkozott a hely.
1399. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-24 21:00:49
Üzenet elküldve: 2017-10-24 21:00:49
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//Nyílt//
//Furcsa utazók//
*Sok minden előkerül a kis házból, Rolf egész készletet kap kézhez. Szerencséje van, hogy a leselejtezett, felesleges holmik közül ilyen sok hasznosat meg tudott szerezni egész jó állapotban.*
-Hát... *Vakargatja a fejét.* Fejsze, bárd, élező. *Sorolja a holmikat, majd rövid agyalás után kinyögi az árat.* Legyen nyócvan. Ami meg az urat illeti, kinn a falu szélére, a legelőre vannak kihajtva a jószágok. Ottan áll a háza is, egészen a szélen.
//Furcsa utazók//
*Sok minden előkerül a kis házból, Rolf egész készletet kap kézhez. Szerencséje van, hogy a leselejtezett, felesleges holmik közül ilyen sok hasznosat meg tudott szerezni egész jó állapotban.*
-Hát... *Vakargatja a fejét.* Fejsze, bárd, élező. *Sorolja a holmikat, majd rövid agyalás után kinyögi az árat.* Legyen nyócvan. Ami meg az urat illeti, kinn a falu szélére, a legelőre vannak kihajtva a jószágok. Ottan áll a háza is, egészen a szélen.
1398. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-24 19:58:34
Üzenet elküldve: 2017-10-24 19:58:34
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szántószél//
*Éppen elkezdené ecsetelni a fejcsavarás részleteit, amikor Leandana olyat mond, hogy ha még lóháton lennének, Svir nehezen maradna meg tőle a nyeregben. Köpni-nyelni nem tud egy pillanatra, aztán felhorkan. Egyetlen mentsége, hogy a reakciójával valószínűleg nincs egyedül.*
- Hadnagy, a részeges pukkadék. Szerencsére már évek óta nem láttam, de utoljára is tök részegen.
*Ezek után azért megnyugszik, főleg, hogy a Szellemjáró válla fölött látja, hogy a fent nevezett nem éppen itt készül részegedni. Svir éppen csak annyival lemaradva lép be az ajtón, hogy ne dörgölőzzön a másikhoz. A dörgölőzést meg kell hagyni arra az esetre, ha már nem egyedül vagy párosával, hanem közösségileg fognak közlekedni. A kompon néhanapján már láthatók ilyen jelenetek. Veszélyes, igen, de valahogy csak át kell kelni a folyón.*
- Jó, ha ennyire zavar, fizethetsz te is. Gavallér vagyok, tudod. *Látszik is, hogy mennyire elüt a kocsma többi vendégétől. Az ő a Kopott Kalandor kollekcióból származó ruhái sem díszesek, de azért jobbak, mint az egyszerű parasztoké. A Barbár Banya meg ugye már egy harmadik kategória.*
- Kérünk kettőt a… szóval ami van, de kettőt. *Mondja a kocsmárosnak, akár nő, akár férfi.*
- Én is hallottam róla. Mire számítasz ott? Kétlem, hogy csak úgy fényes nappal látványosat produkálna a hely. Az ilyen falusi babonák szégyenlősek, csak a városiak mutogatják magukat folyton. *Közben megkapják a két valamit. A bátrabbé az első korty joga.*
//Szántószél//
*Éppen elkezdené ecsetelni a fejcsavarás részleteit, amikor Leandana olyat mond, hogy ha még lóháton lennének, Svir nehezen maradna meg tőle a nyeregben. Köpni-nyelni nem tud egy pillanatra, aztán felhorkan. Egyetlen mentsége, hogy a reakciójával valószínűleg nincs egyedül.*
- Hadnagy, a részeges pukkadék. Szerencsére már évek óta nem láttam, de utoljára is tök részegen.
*Ezek után azért megnyugszik, főleg, hogy a Szellemjáró válla fölött látja, hogy a fent nevezett nem éppen itt készül részegedni. Svir éppen csak annyival lemaradva lép be az ajtón, hogy ne dörgölőzzön a másikhoz. A dörgölőzést meg kell hagyni arra az esetre, ha már nem egyedül vagy párosával, hanem közösségileg fognak közlekedni. A kompon néhanapján már láthatók ilyen jelenetek. Veszélyes, igen, de valahogy csak át kell kelni a folyón.*
- Jó, ha ennyire zavar, fizethetsz te is. Gavallér vagyok, tudod. *Látszik is, hogy mennyire elüt a kocsma többi vendégétől. Az ő a Kopott Kalandor kollekcióból származó ruhái sem díszesek, de azért jobbak, mint az egyszerű parasztoké. A Barbár Banya meg ugye már egy harmadik kategória.*
- Kérünk kettőt a… szóval ami van, de kettőt. *Mondja a kocsmárosnak, akár nő, akár férfi.*
- Én is hallottam róla. Mire számítasz ott? Kétlem, hogy csak úgy fényes nappal látványosat produkálna a hely. Az ilyen falusi babonák szégyenlősek, csak a városiak mutogatják magukat folyton. *Közben megkapják a két valamit. A bátrabbé az első korty joga.*
1397. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-24 15:47:14
Üzenet elküldve: 2017-10-24 15:47:14
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szántószél//
- Egy jó kalapkúra. Híres gyógymód, mifelénk is.
*Svir persze nyilván nem erre gondol, de Lea szándékosan érti félre.*
- Nem szeretem, ha kislánynak néznek, na! De elfogadom a bocsánatkérést!
*De csak azért, mert ma rendkívül engedékeny hangulatában van. Meg a pletykák ellenére sem egy kifejezetten vérmes nőszemély. Vagyis nem minden esetben az.*
- Szóval valami vörös elrabolta a szíved és csak magadnak akarod. Talán a jó Ziana hadnagy?
*nem sok vörös luvnyát ismer, volt egy rabszolgája régen, de azt valahol a város alatt elhagyták még évekkel ezelőtt. Meg volt az a másik, akit Kagan végigvezetett az asszonyiság ösvényén, de azt elvitte a kórság, ami Kagan minden szeretőjét az utóbbi pár évben. Amihez a pletykákkal ellentétben Leának nincsen semmi köze, egyszerűen csak puhányok az itteni nők.*
- Nagyon jó lány. Akkor nem a hadnagy. No nem mintha ő ne lenne jó, csak valahogy máshogy. Szóval érted na.
*Példának okáért Svirről nehezen képzeli el, hogy benne van olyan huncutságokban, amikben a hadnagy amúgy igen. Persze ki tudja? Svirt is felületesen ismeri, és a hadnagyot is.*
- Mivel meghívtál.
*feleli vigyorogva a kérdésre, miközben belép az említett vendéglátóipari egységbe. Svir előtt. Mégiscsak ő kapja az első pofont, ha odabenn pofozkodás lenne.*
- Utána akartam nézni ennek az átkozott parcellának, de nem tudtam ellenállni a kedves invitálásodnak.
*A kocsma törzsközönsége természetesen jól megnézi magának az újonnan érkezőket, akikről lesír, hogy nem helyiek.*
//Szántószél//
- Egy jó kalapkúra. Híres gyógymód, mifelénk is.
*Svir persze nyilván nem erre gondol, de Lea szándékosan érti félre.*
- Nem szeretem, ha kislánynak néznek, na! De elfogadom a bocsánatkérést!
*De csak azért, mert ma rendkívül engedékeny hangulatában van. Meg a pletykák ellenére sem egy kifejezetten vérmes nőszemély. Vagyis nem minden esetben az.*
- Szóval valami vörös elrabolta a szíved és csak magadnak akarod. Talán a jó Ziana hadnagy?
*nem sok vörös luvnyát ismer, volt egy rabszolgája régen, de azt valahol a város alatt elhagyták még évekkel ezelőtt. Meg volt az a másik, akit Kagan végigvezetett az asszonyiság ösvényén, de azt elvitte a kórság, ami Kagan minden szeretőjét az utóbbi pár évben. Amihez a pletykákkal ellentétben Leának nincsen semmi köze, egyszerűen csak puhányok az itteni nők.*
- Nagyon jó lány. Akkor nem a hadnagy. No nem mintha ő ne lenne jó, csak valahogy máshogy. Szóval érted na.
*Példának okáért Svirről nehezen képzeli el, hogy benne van olyan huncutságokban, amikben a hadnagy amúgy igen. Persze ki tudja? Svirt is felületesen ismeri, és a hadnagyot is.*
- Mivel meghívtál.
*feleli vigyorogva a kérdésre, miközben belép az említett vendéglátóipari egységbe. Svir előtt. Mégiscsak ő kapja az első pofont, ha odabenn pofozkodás lenne.*
- Utána akartam nézni ennek az átkozott parcellának, de nem tudtam ellenállni a kedves invitálásodnak.
*A kocsma törzsközönsége természetesen jól megnézi magának az újonnan érkezőket, akikről lesír, hogy nem helyiek.*
1396. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-24 15:24:42
Üzenet elküldve: 2017-10-24 15:24:42
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szántószél//
- A Kalap megvédett a betegségtől. *Bizonyos babonás praktikák hatásossága sokak számára kérdéses, párakat egyenesen ártónak tartanak. A Kalap viselésének hatásossága felől viszont egy épeszű embernek sem lehetnek kételmei. *
- Bókolni akartam a koroddal, na. *Mondja békítően. Ne akasszák össze a bajszukat amiatt, hogy túl fiatalnak nézte a Szellemjárót. Mindenkivel megesik.*
- De az addig is élne, aki megpróbálná. *Mondja kivételes módon komolyan. Első ellencsapásként például az erőszakos közeledőket megkínálhatnák Rhebosse főztjéből, aztán többet még az étvágyukat sem próbálnák meg vele kapcsolatban kiélni.*
- De igazán nagyon jó lány. *Ennyit azért elpletykál a kocsma előtt, nehogy haragban legyenek. Ezek után valami bonyolult csomóval kiköti a lovát a kocsma elé. Ott ihat, legelhet, meg potyogtathat kedvére.*
- Hát ha nem italozni, akkor meg minek egy ilyen kricsmibe? Csak nem éhes vagy? *Nagyon reméli, hogy igenlő választ kap. Olyat láthatna, amiről csak a mesék szólnak, azok is csak félve. A nyikorgó ajtón benyitva vagy tucatnyi szem szegeződik rájuk, a kis kocsma az utcával ellentétben egyáltalán nem kihalt. Ezzel együtt jár a sok munkából hazaért férfi szaga is.*
- Csak utánad. *Mondja előzékenyen Leandanának.*
//Szántószél//
- A Kalap megvédett a betegségtől. *Bizonyos babonás praktikák hatásossága sokak számára kérdéses, párakat egyenesen ártónak tartanak. A Kalap viselésének hatásossága felől viszont egy épeszű embernek sem lehetnek kételmei. *
- Bókolni akartam a koroddal, na. *Mondja békítően. Ne akasszák össze a bajszukat amiatt, hogy túl fiatalnak nézte a Szellemjárót. Mindenkivel megesik.*
- De az addig is élne, aki megpróbálná. *Mondja kivételes módon komolyan. Első ellencsapásként például az erőszakos közeledőket megkínálhatnák Rhebosse főztjéből, aztán többet még az étvágyukat sem próbálnák meg vele kapcsolatban kiélni.*
- De igazán nagyon jó lány. *Ennyit azért elpletykál a kocsma előtt, nehogy haragban legyenek. Ezek után valami bonyolult csomóval kiköti a lovát a kocsma elé. Ott ihat, legelhet, meg potyogtathat kedvére.*
- Hát ha nem italozni, akkor meg minek egy ilyen kricsmibe? Csak nem éhes vagy? *Nagyon reméli, hogy igenlő választ kap. Olyat láthatna, amiről csak a mesék szólnak, azok is csak félve. A nyikorgó ajtón benyitva vagy tucatnyi szem szegeződik rájuk, a kis kocsma az utcával ellentétben egyáltalán nem kihalt. Ezzel együtt jár a sok munkából hazaért férfi szaga is.*
- Csak utánad. *Mondja előzékenyen Leandanának.*
1395. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-24 15:10:33
Üzenet elküldve: 2017-10-24 15:10:33
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A múlt nyomában//
*Ájultan és agyrázkódással egy kijáró kerekű szekér rakterében utazni ugyanolyan érzés, mint merev részegen lóhátra lendülni és nekivágni a végtelen gyepűnek. A különbség mindössze annyi, hogy utóbbi esetén így-úgy, de az illető legalább tisztában van az utazás tényével, nem úgy az előbbi során, amiért egyébiránt Khan még hálás is. Legalábbis utólag, ha összefüggő gondolatok megalkotására is képes lesz azután (és ha) magához tér. A tetőszakadást követő órák sokkal hosszabbbá nyúlhattak a Vörös számára mint a mezőfalván töltött napok; másnaposan és sérülten nincs csodálnivaló abban, ha az ember könnyen pánikba esik és erre alapos okot szolgáltatott még a Félszemű is, akaratán kívül is azzal, hogy a mind súlyosabbá váló fenyegetések ellenére sem nyitotta fel szemét. Később, a ló után kötött hordágyon sem változott érdemlegesen az állapota és amikor a földműves asszonya befogadta a segítségét kérő kalóznőt és sérült zsoldosát, olybá tűnt, történetük közösen teleírt lapjai máris kifogytak a helyből. Egy egész hata már annak, hogy a Lihanech-Arthenior határát jelentő legelők egyikén várják a pillanatot, ami megtöri a terhes várakozást.
Az asszony látszólag fenntartások nélkül fogadta otthonukba a déli jövevényeket, lánya pedig hamar megtalálta a közös hangot a Vörössel, aki így, ha csak rövid időre, de elengedhette azt a görcsös ragaszkodást az időhöz, amit hiába is próbált siettetni. Cyrilla anyja azt mondta, hogy a férfit nem fog belehalni sérüléseibe; ha volt is rá esély, azt már leküzdötte a szervezete. Most arra van szükség, hogy a tudata megtalálja a visszautat a testéhez és hogy eszébe idézze ki és ő, nem mellesleg azt, hogy dolga van még ezen a földön. Nincs azonban olyan patikárius, tábori szanitéc vagy mágikus gyógymódokat praktizáló orvos, aki a betegre szoríthatná akaratát, ha amaz híján van ugyanennek.
Szerencsére (mások szemszögéből talán sorscsapására), a Félszeműnek még esze ágában sincs beadni a kulcsot.*
- Ébren vagyok már, ébren... *Csendben álmodó, szegényesen berendezett szoba várja őt. Az eszmélést követő pillanat rögtön hoz egy felismerést is magával: a testére hengerelt gyolcsok nem csak dísznek vannak ott - egy-némely közülük még cserére is fog szorulni, elnézve a lassan átnedvesedő kötést. Az alattuk búvó fájdalom viszont semmis ahhoz képest, amit a fejében érez. Szalmapriccse mellett talál egy mosdáshoz használt edényt, amellett egy szebb napokat látott, csiszolatlan tükördarabot is. Amikor a holmiért nyúl már azzal kapcsolatban is tisztább lesz a kép, hogy napok (talán hatok) óta feküdhetett egy helyben és az egyetlen dolog, ami életben tartotta az az őt ápolók gondoskodása. Ajkán valami édeset érez; mézzel kevert víz. A magatehetetlen sérültekbe gyakran diktálnak különféle főzeteket, de a test alapvető működéséhez szükséges energiát azok nem feltétlenül pótolják. Ezért, na meg könnyű hozzáférhetősége miatt is népszerű ez a metódus ahhoz, hogy széles körben alkalmazzák. Végül aztán arca elé kerül a tükör is, hogy konstatálja, a fejét nagyrészt ugyanolyan gyolcskötegbe csavarták, mint karjait, felsőtestét és egy-két ponton a lábait.*
- Ehrm. *Percek is eltelnek ezután, ahogy első körben engedi visszahanyatlani magát a vánkosba, de a túl hosszú időt pihenő elme szomjazza már a megvont ingereket és rábírná a testet is, hogy ennek megfelelően tegyen érte. A következő fertályórát azzal tölti, hogy a puritán vendégszoba(?) berendezési tárgyait vizsgálgatja. Sokadik ránézésre is inkább tűnik egy sebtében kialakított cellának, mint szívélyes házalást prezentálni akaró helyiségnek. Mindegy is, már nem kell sokáig maradnia. Néhány kiadós vacsora és nap, aztán megváltja a szívességet néhány aranytallérral. Talán még az övcsat alá rejtett apró drágakövek közül is előkerül egy, nagyrabecsülése kifejezéseként.
Az első lépések az ágyon kívül olyanok, mintha most tanulná őket. Reszketeg vénembereket látott hasonló bizonytalansággal járni az utcákon, most meg egy lett közülük. Az ablakhoz akar tántorogni, hogy szélesre tárva friss levegőre cserélje a szobát uraló, elhasználtat, amikor kilincscsörgést követően rányitják az ajtót.*
- Na végre, már azt hittem lecseré... *A mondat utolsó harmada elmarad és később sem fejezi be, helyette megragadja az ablakspalettát és indulatos erőszakkal feltépi azt. Az arcába kapó szél egy felhők fölé épült városból köszön vissza rá, a mögötte a szobába lépő nő pedig nem az, akinek ő akarta-szeretné tudni. A fedetlen szeme előtt kibontakozó jelenet nem valóságos. Azaz nem teljesen így esett meg, majd húsz évvel ezelőtt.*
- Mióta? *Mégsem a kézenfekvő, "mi történik, hol vagyok, te ki vagy?" kérdéshármassal indít, mert a Hollóval való barátságkötése óta megértette, hogy az efféle dolgok nem ismerik az egyenes utat. Ezért választja azt, hogy végighalad az úton, bármi idézte is elő, hogy életének éppen ezen momentumába térjen vissza. Ismeri az arcokat és a neveket is ebből az időből, így például bizton tudja, hogy a kopaszra nyírt fejű nő azért viseli most Dyn alakját, mert tudata valós-valótlant, régmúltból és jelenből egyaránt táplálkozva épít fel egy illuzórikus eseményláncot.*
- És mi ez a hely? Amikor legutoljára körülnéztem, még síkvidéken voltunk...
*Ájultan és agyrázkódással egy kijáró kerekű szekér rakterében utazni ugyanolyan érzés, mint merev részegen lóhátra lendülni és nekivágni a végtelen gyepűnek. A különbség mindössze annyi, hogy utóbbi esetén így-úgy, de az illető legalább tisztában van az utazás tényével, nem úgy az előbbi során, amiért egyébiránt Khan még hálás is. Legalábbis utólag, ha összefüggő gondolatok megalkotására is képes lesz azután (és ha) magához tér. A tetőszakadást követő órák sokkal hosszabbbá nyúlhattak a Vörös számára mint a mezőfalván töltött napok; másnaposan és sérülten nincs csodálnivaló abban, ha az ember könnyen pánikba esik és erre alapos okot szolgáltatott még a Félszemű is, akaratán kívül is azzal, hogy a mind súlyosabbá váló fenyegetések ellenére sem nyitotta fel szemét. Később, a ló után kötött hordágyon sem változott érdemlegesen az állapota és amikor a földműves asszonya befogadta a segítségét kérő kalóznőt és sérült zsoldosát, olybá tűnt, történetük közösen teleírt lapjai máris kifogytak a helyből. Egy egész hata már annak, hogy a Lihanech-Arthenior határát jelentő legelők egyikén várják a pillanatot, ami megtöri a terhes várakozást.
Az asszony látszólag fenntartások nélkül fogadta otthonukba a déli jövevényeket, lánya pedig hamar megtalálta a közös hangot a Vörössel, aki így, ha csak rövid időre, de elengedhette azt a görcsös ragaszkodást az időhöz, amit hiába is próbált siettetni. Cyrilla anyja azt mondta, hogy a férfit nem fog belehalni sérüléseibe; ha volt is rá esély, azt már leküzdötte a szervezete. Most arra van szükség, hogy a tudata megtalálja a visszautat a testéhez és hogy eszébe idézze ki és ő, nem mellesleg azt, hogy dolga van még ezen a földön. Nincs azonban olyan patikárius, tábori szanitéc vagy mágikus gyógymódokat praktizáló orvos, aki a betegre szoríthatná akaratát, ha amaz híján van ugyanennek.
Szerencsére (mások szemszögéből talán sorscsapására), a Félszeműnek még esze ágában sincs beadni a kulcsot.*
- Ébren vagyok már, ébren... *Csendben álmodó, szegényesen berendezett szoba várja őt. Az eszmélést követő pillanat rögtön hoz egy felismerést is magával: a testére hengerelt gyolcsok nem csak dísznek vannak ott - egy-némely közülük még cserére is fog szorulni, elnézve a lassan átnedvesedő kötést. Az alattuk búvó fájdalom viszont semmis ahhoz képest, amit a fejében érez. Szalmapriccse mellett talál egy mosdáshoz használt edényt, amellett egy szebb napokat látott, csiszolatlan tükördarabot is. Amikor a holmiért nyúl már azzal kapcsolatban is tisztább lesz a kép, hogy napok (talán hatok) óta feküdhetett egy helyben és az egyetlen dolog, ami életben tartotta az az őt ápolók gondoskodása. Ajkán valami édeset érez; mézzel kevert víz. A magatehetetlen sérültekbe gyakran diktálnak különféle főzeteket, de a test alapvető működéséhez szükséges energiát azok nem feltétlenül pótolják. Ezért, na meg könnyű hozzáférhetősége miatt is népszerű ez a metódus ahhoz, hogy széles körben alkalmazzák. Végül aztán arca elé kerül a tükör is, hogy konstatálja, a fejét nagyrészt ugyanolyan gyolcskötegbe csavarták, mint karjait, felsőtestét és egy-két ponton a lábait.*
- Ehrm. *Percek is eltelnek ezután, ahogy első körben engedi visszahanyatlani magát a vánkosba, de a túl hosszú időt pihenő elme szomjazza már a megvont ingereket és rábírná a testet is, hogy ennek megfelelően tegyen érte. A következő fertályórát azzal tölti, hogy a puritán vendégszoba(?) berendezési tárgyait vizsgálgatja. Sokadik ránézésre is inkább tűnik egy sebtében kialakított cellának, mint szívélyes házalást prezentálni akaró helyiségnek. Mindegy is, már nem kell sokáig maradnia. Néhány kiadós vacsora és nap, aztán megváltja a szívességet néhány aranytallérral. Talán még az övcsat alá rejtett apró drágakövek közül is előkerül egy, nagyrabecsülése kifejezéseként.
Az első lépések az ágyon kívül olyanok, mintha most tanulná őket. Reszketeg vénembereket látott hasonló bizonytalansággal járni az utcákon, most meg egy lett közülük. Az ablakhoz akar tántorogni, hogy szélesre tárva friss levegőre cserélje a szobát uraló, elhasználtat, amikor kilincscsörgést követően rányitják az ajtót.*
- Na végre, már azt hittem lecseré... *A mondat utolsó harmada elmarad és később sem fejezi be, helyette megragadja az ablakspalettát és indulatos erőszakkal feltépi azt. Az arcába kapó szél egy felhők fölé épült városból köszön vissza rá, a mögötte a szobába lépő nő pedig nem az, akinek ő akarta-szeretné tudni. A fedetlen szeme előtt kibontakozó jelenet nem valóságos. Azaz nem teljesen így esett meg, majd húsz évvel ezelőtt.*
- Mióta? *Mégsem a kézenfekvő, "mi történik, hol vagyok, te ki vagy?" kérdéshármassal indít, mert a Hollóval való barátságkötése óta megértette, hogy az efféle dolgok nem ismerik az egyenes utat. Ezért választja azt, hogy végighalad az úton, bármi idézte is elő, hogy életének éppen ezen momentumába térjen vissza. Ismeri az arcokat és a neveket is ebből az időből, így például bizton tudja, hogy a kopaszra nyírt fejű nő azért viseli most Dyn alakját, mert tudata valós-valótlant, régmúltból és jelenből egyaránt táplálkozva épít fel egy illuzórikus eseményláncot.*
- És mi ez a hely? Amikor legutoljára körülnéztem, még síkvidéken voltunk...
1394. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-24 14:30:56
Üzenet elküldve: 2017-10-24 14:30:56
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Furcsa utazók//
*Jól beszél az öreg, ez már ínyére való.*
-No, végre egy ékesszólás! Höhö.
*Megkínálná az öreget, ha volna mivel. A bor otthon van, a pálinka már elfogyott, pedig volt jó birs. Sört meg nem tárol otthon, mert elmegy belőle a buborék.*
~Osztán utána olyan, akara lóhúgy.~
*Tehát, lássuk csak, miből élünk. Fejsze van, bárd is és élező is. Eddig remek.*
-Érthető. *dörmögi, bár attól éppen lehetne csákányuk arra az esetre, ha valamit fel kellene feszíteni, vagy alulról rásegíteni az emelésre, vagy hasonló. De ez a legkevesebb.*
-Jók. Mongya, öregapám, ne kíméjjék!
*Azért reméli olcsóbbak a holmik, mint a városban. Nem mintha rest lenne fizetni, de próbál azért minden egyes garast megtartani.*
-Drast úraság. *hümmög és megvakarja állát.* -Hun tanálom ezt a jómadarat?
//Furcsa utazók//
*Jól beszél az öreg, ez már ínyére való.*
-No, végre egy ékesszólás! Höhö.
*Megkínálná az öreget, ha volna mivel. A bor otthon van, a pálinka már elfogyott, pedig volt jó birs. Sört meg nem tárol otthon, mert elmegy belőle a buborék.*
~Osztán utána olyan, akara lóhúgy.~
*Tehát, lássuk csak, miből élünk. Fejsze van, bárd is és élező is. Eddig remek.*
-Érthető. *dörmögi, bár attól éppen lehetne csákányuk arra az esetre, ha valamit fel kellene feszíteni, vagy alulról rásegíteni az emelésre, vagy hasonló. De ez a legkevesebb.*
-Jók. Mongya, öregapám, ne kíméjjék!
*Azért reméli olcsóbbak a holmik, mint a városban. Nem mintha rest lenne fizetni, de próbál azért minden egyes garast megtartani.*
-Drast úraság. *hümmög és megvakarja állát.* -Hun tanálom ezt a jómadarat?
1393. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-24 13:56:03
Üzenet elküldve: 2017-10-24 13:56:03
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
*Nem mondhatni, hogy lóhalálában vágtat át a füves pusztán, de azért igencsak iparkodik. Nem akarja kihajtani sem magát, sem pedig a lovát, de szorítja az idő.
Amióta a letelepedtek a Vashegyen, azóta kicsit elpuhult ő is, így aztán egy idő után már szúr az oldala, amivel ugyan próbál a lehető legkevesebbet törődni, de azért meglehetősen kellemetlen a dolog, ezért lassítani kénytelen. Emiatt kellőképpen dühös önmagára, de fizikailag akkor sem bírja a feszített tempót. Következésképpen edzenie kell. Sokat. Mert újra formába kell hozza önmagát.*
Amióta a letelepedtek a Vashegyen, azóta kicsit elpuhult ő is, így aztán egy idő után már szúr az oldala, amivel ugyan próbál a lehető legkevesebbet törődni, de azért meglehetősen kellemetlen a dolog, ezért lassítani kénytelen. Emiatt kellőképpen dühös önmagára, de fizikailag akkor sem bírja a feszített tempót. Következésképpen edzenie kell. Sokat. Mert újra formába kell hozza önmagát.*
1392. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-24 12:25:58
Üzenet elküldve: 2017-10-24 12:25:58
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//Nyílt//
//Furcsa utazók//
-Hát inni azért csak köll valamit! *Jelenti ki hangosan.* Ezt sem érti az asszony. Munkás embernek bor kell, vagy jóféle ser, nem holmi kútvíz. Blöeh.
*Rázza meg magát, már a víz gondolata is elborzasztja. De nem húzza tovább az időt csevegéssel, fényt nyújt a zsúfolt kis fészerben, és elkezdi keresni a szükséges szerszámokat. A fejsze hamar meglesz. Méretes, súlyos darab erős fejezettel és kemény fával. Hamarosan egy bárd is előkerül. Másfél arasz hosszú, arasznyi széles éles penge van a rövid markolathoz szegelve. Ráférne egy élezés meg tisztítás, de amúgy kitűnő állapotban van.*
-Élezőt is minggyá' nézünk.
*Dörmögi Morew, és egy ládához lép, amiben apró kacatok, kötelek, szerszám-kiegészítők vannak egymásra hányva.*
-Na, itten van!
*Nyom Rolf kezébe egy tenyérnyi nagyságú, vöröses táblakövet.*
-Csákány nincs. *Rázza a fejét.* Vadászok vónánk, vagy mi, nem bányászok. Remélem, ezek jók lesznek, aztán majd mondok egy árat is.
*Hasra ütés szerűen, mert amúgy fogalma sincs, mit mennyiért adnak a városban.*
-Tehén van, Drast úré a legnagyobb állomány, de hogy adja-e őket, aztat nem tudom.
//Furcsa utazók//
-Hát inni azért csak köll valamit! *Jelenti ki hangosan.* Ezt sem érti az asszony. Munkás embernek bor kell, vagy jóféle ser, nem holmi kútvíz. Blöeh.
*Rázza meg magát, már a víz gondolata is elborzasztja. De nem húzza tovább az időt csevegéssel, fényt nyújt a zsúfolt kis fészerben, és elkezdi keresni a szükséges szerszámokat. A fejsze hamar meglesz. Méretes, súlyos darab erős fejezettel és kemény fával. Hamarosan egy bárd is előkerül. Másfél arasz hosszú, arasznyi széles éles penge van a rövid markolathoz szegelve. Ráférne egy élezés meg tisztítás, de amúgy kitűnő állapotban van.*
-Élezőt is minggyá' nézünk.
*Dörmögi Morew, és egy ládához lép, amiben apró kacatok, kötelek, szerszám-kiegészítők vannak egymásra hányva.*
-Na, itten van!
*Nyom Rolf kezébe egy tenyérnyi nagyságú, vöröses táblakövet.*
-Csákány nincs. *Rázza a fejét.* Vadászok vónánk, vagy mi, nem bányászok. Remélem, ezek jók lesznek, aztán majd mondok egy árat is.
*Hasra ütés szerűen, mert amúgy fogalma sincs, mit mennyiért adnak a városban.*
-Tehén van, Drast úré a legnagyobb állomány, de hogy adja-e őket, aztat nem tudom.
1391. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-23 20:21:39
Üzenet elküldve: 2017-10-23 20:21:39
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szántószél//
- Hát remélem, hogy nem ragasztottál rá semmi ragályost, vagy már kikezeltetted magad?
*Kellőképpen hangosan beszélnek ahhoz, hogy a mámik minden szót remekül hallhassanak. Lea azért odasandít és nagyon jól látja, hogy amazokban viaskodik a sikítva elrohanás és a további hallgatózás egymással. Egyelőre úgy tűnik, hogy az utóbbi diadalmaskodik.*
- Száz?! Hát milyen fruskának nézel te engem?! Van az sokkal több is.
*Tódít tovább, és egyre inkább nehezére esik elleplezni a mosolyát.*
- Van egy saját vörösöd? De gondolom, hogy már nem szűz. Ha meg már nem ártatlan, akkor a fenének sem kell, semmire nem jó ugyanis. Talán csak felszolgálni. Meg, hogy a férjem párszor kiélje magát rajta.
*Megrántja a vállát, jelezvén, hogy őtőle aztán tucatnyi vöröse is lehet a kalaposnak, ha azok már nem szüzek.*
- A koponyáikból boroskupa, a térdkalácsukból pedig dobverő készül. Minden részüket felhasználjuk, nem pazarlunk. Gazdagságunk is ennek a hozzáállásnak köszönhetjük. A viszont látásra!
*biccent oda a mamókáknak, és ő is moccantja csípőjét, mire a fekete-fehér kanca megindul alatta is. A kocsma felé.*
- Nem italozni indultam ugyan, de belefér.
//Szántószél//
- Hát remélem, hogy nem ragasztottál rá semmi ragályost, vagy már kikezeltetted magad?
*Kellőképpen hangosan beszélnek ahhoz, hogy a mámik minden szót remekül hallhassanak. Lea azért odasandít és nagyon jól látja, hogy amazokban viaskodik a sikítva elrohanás és a további hallgatózás egymással. Egyelőre úgy tűnik, hogy az utóbbi diadalmaskodik.*
- Száz?! Hát milyen fruskának nézel te engem?! Van az sokkal több is.
*Tódít tovább, és egyre inkább nehezére esik elleplezni a mosolyát.*
- Van egy saját vörösöd? De gondolom, hogy már nem szűz. Ha meg már nem ártatlan, akkor a fenének sem kell, semmire nem jó ugyanis. Talán csak felszolgálni. Meg, hogy a férjem párszor kiélje magát rajta.
*Megrántja a vállát, jelezvén, hogy őtőle aztán tucatnyi vöröse is lehet a kalaposnak, ha azok már nem szüzek.*
- A koponyáikból boroskupa, a térdkalácsukból pedig dobverő készül. Minden részüket felhasználjuk, nem pazarlunk. Gazdagságunk is ennek a hozzáállásnak köszönhetjük. A viszont látásra!
*biccent oda a mamókáknak, és ő is moccantja csípőjét, mire a fekete-fehér kanca megindul alatta is. A kocsma felé.*
- Nem italozni indultam ugyan, de belefér.
1390. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-23 19:26:22
Üzenet elküldve: 2017-10-23 19:26:22
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szántószél//
*Ha van is szőrkucsmája, az valószínűleg még mindig a kalácsfalvi faluháza egyik fogasán pihen. Ikonikus divatcikk, az tény, de tudja, hogy jó szolgálatot tesz majd a falu következő elöljáróinak. Tőlük meg igazán nem sajnál semmit, úgyhogy a fülmelegítést sem fogja télen. Éppen csak azt az egyetlen dolgot bánja, hogy Leandanán nem látta még azt a híres-neves darabot. Már-már olyan szép látvány lehet, mint ő kalapban.*
- A jó Darna. Remélem, hogy nem vitte el az a csúnya betegség. Kalácskór vagy mit mondtak rá. Biztosan az a bűzös szél hozta a holtaktól.
~Ha még mindig sütne, talán a Szellemjáró is gömbölyűbb lenne. Így meg még mindig elfújja a szél.~
*Gondolja, mert egy ilyen helyi előkelőségről ezt mégsem mondhatja. Meg aztán emiatt Darna feje fájjon, ne az övé. Ő majd ügyel a saját pocakjára, azzal is van dolog elég.*
- Igaz, száz év hosszú idő, nem árt egy kis varázslat. *Szörnyen szemtelen, vigyora arra enged következtetni, hogy ezzel ő is tisztában van.*
- Vörös az van nekem is, de még milyen! De nem eladó. És csak én rabolhatom el. *Ezt fontos leszögezni, nehogy mindenféle kiskapukat keressen a vérre szomjazó bőrű Leandana. Tudja, hogy ha szárad a bőre, akkor mindenre képes a vajákos.*
- Tulajdonképpen a lakomában nem voltam biztos. Mindenféléket mondanak, hogy mi lesz a legényekkel reggelre. *Közli, mint gyakorló babonatudor. Aztán finoman jelez a lovának, hogy irány a kocsma.*
- Lesz savanyú bor, meg kerítésszaggató, ha engem kérdezel. *A falu kicsi, így rövid az út a kocsmáig. Hamar megérkeznek elé tehát, ahol leszállhatnak a lovaikról és kiköthetik őket valahova.*
//Szántószél//
*Ha van is szőrkucsmája, az valószínűleg még mindig a kalácsfalvi faluháza egyik fogasán pihen. Ikonikus divatcikk, az tény, de tudja, hogy jó szolgálatot tesz majd a falu következő elöljáróinak. Tőlük meg igazán nem sajnál semmit, úgyhogy a fülmelegítést sem fogja télen. Éppen csak azt az egyetlen dolgot bánja, hogy Leandanán nem látta még azt a híres-neves darabot. Már-már olyan szép látvány lehet, mint ő kalapban.*
- A jó Darna. Remélem, hogy nem vitte el az a csúnya betegség. Kalácskór vagy mit mondtak rá. Biztosan az a bűzös szél hozta a holtaktól.
~Ha még mindig sütne, talán a Szellemjáró is gömbölyűbb lenne. Így meg még mindig elfújja a szél.~
*Gondolja, mert egy ilyen helyi előkelőségről ezt mégsem mondhatja. Meg aztán emiatt Darna feje fájjon, ne az övé. Ő majd ügyel a saját pocakjára, azzal is van dolog elég.*
- Igaz, száz év hosszú idő, nem árt egy kis varázslat. *Szörnyen szemtelen, vigyora arra enged következtetni, hogy ezzel ő is tisztában van.*
- Vörös az van nekem is, de még milyen! De nem eladó. És csak én rabolhatom el. *Ezt fontos leszögezni, nehogy mindenféle kiskapukat keressen a vérre szomjazó bőrű Leandana. Tudja, hogy ha szárad a bőre, akkor mindenre képes a vajákos.*
- Tulajdonképpen a lakomában nem voltam biztos. Mindenféléket mondanak, hogy mi lesz a legényekkel reggelre. *Közli, mint gyakorló babonatudor. Aztán finoman jelez a lovának, hogy irány a kocsma.*
- Lesz savanyú bor, meg kerítésszaggató, ha engem kérdezel. *A falu kicsi, így rövid az út a kocsmáig. Hamar megérkeznek elé tehát, ahol leszállhatnak a lovaikról és kiköthetik őket valahova.*
1389. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-23 17:13:32
Üzenet elküldve: 2017-10-23 17:13:32
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szántószél//
*Lea a Kalapost övező legendákat is hallotta, legalábbis azok közül egy párat. Ezekből a pletykákat tudja, hogy Hrothi beszállt a kucsmabizniszbe, mégpedig azért, mert az egykori intézőnek fázott a füle. Hrothi egyébként tényleg remek kucsmákat készít, Leát is megörvendeztette eggyel. Az évszak azonban még nem érett meg a kucsmaviselésre, majd mikor már egész nap látszik a lehelet és nem csak a reggeli pára teszi ijesztővé a tájat, hanem a tél össze nem téveszthető ridegsége.*
- Óóó.
*Füttyent Lea és végigsandít a helyi ötyén, mintegy felmérve őket.*
- Azt hittem, hogy Darna az egyetlen és örök szerelmed. De te is csak olyan csapodár vagy, mint a többi férfi.
*Teátrális mozdulattal érinti kézfejét a saját homlokához, még egy sóhajt is produkál. Mintha csak tényleg olyan mélységesen csalódott lenne a férfinemben. Pedig amúgy szó sincs ilyesmiről, csupán bedobott valami jó sztereotípiát.*
- Szűzlányok bizony. De csak vörösek. Szerinted máshogy hogyan lehetne ilyen hamvas a bőröm az én koromban?
*Szűzlányok vérével mondjuk nem próbálkozott még, de szerencsére nincs is rászorulva ilyesmire, mert kiváló genetikával rendelkezik, csakúgy, mint a legtöbb Thargodar, ezért a háta mögött lévő nagyjából harminc tél nemigen hagyott nyomot rajta. A hegtetoválások természetesen nem számítanak, csak és kizárólag szarkalábakról és nevetőráncokról van szó, amikből történetesen egy sincs Lea szeplős arcán.*
- Meg kell pár deli fiatalember is. Az év leghosszabb éjszakáján szeretkezem velük, hogy biztosítsam a birodalom erejét. Utána a húsukból lakmározom. Nyilvánvaló, nem?
*Nem evett még emberhúst, pedig a barbárokról alkotott sztereotípiák közé bőven belefér a kannibalizmus is.*
- Nézzük meg azt a kocsmát, hátha akad ott olyasmi, mint amit keresek.
//Szántószél//
*Lea a Kalapost övező legendákat is hallotta, legalábbis azok közül egy párat. Ezekből a pletykákat tudja, hogy Hrothi beszállt a kucsmabizniszbe, mégpedig azért, mert az egykori intézőnek fázott a füle. Hrothi egyébként tényleg remek kucsmákat készít, Leát is megörvendeztette eggyel. Az évszak azonban még nem érett meg a kucsmaviselésre, majd mikor már egész nap látszik a lehelet és nem csak a reggeli pára teszi ijesztővé a tájat, hanem a tél össze nem téveszthető ridegsége.*
- Óóó.
*Füttyent Lea és végigsandít a helyi ötyén, mintegy felmérve őket.*
- Azt hittem, hogy Darna az egyetlen és örök szerelmed. De te is csak olyan csapodár vagy, mint a többi férfi.
*Teátrális mozdulattal érinti kézfejét a saját homlokához, még egy sóhajt is produkál. Mintha csak tényleg olyan mélységesen csalódott lenne a férfinemben. Pedig amúgy szó sincs ilyesmiről, csupán bedobott valami jó sztereotípiát.*
- Szűzlányok bizony. De csak vörösek. Szerinted máshogy hogyan lehetne ilyen hamvas a bőröm az én koromban?
*Szűzlányok vérével mondjuk nem próbálkozott még, de szerencsére nincs is rászorulva ilyesmire, mert kiváló genetikával rendelkezik, csakúgy, mint a legtöbb Thargodar, ezért a háta mögött lévő nagyjából harminc tél nemigen hagyott nyomot rajta. A hegtetoválások természetesen nem számítanak, csak és kizárólag szarkalábakról és nevetőráncokról van szó, amikből történetesen egy sincs Lea szeplős arcán.*
- Meg kell pár deli fiatalember is. Az év leghosszabb éjszakáján szeretkezem velük, hogy biztosítsam a birodalom erejét. Utána a húsukból lakmározom. Nyilvánvaló, nem?
*Nem evett még emberhúst, pedig a barbárokról alkotott sztereotípiák közé bőven belefér a kannibalizmus is.*
- Nézzük meg azt a kocsmát, hátha akad ott olyasmi, mint amit keresek.
1388. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-23 16:17:20
Üzenet elküldve: 2017-10-23 16:17:20
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szántószél//
*Svir nem csak párat, hanem szinte az összeset tudja. Szinte, de ezen éppen most igyekszik segíteni. Néhány szól róla is, a Kalaposról. Svir Giáról már kevesebb, épp csak annyi, hogy minden földi és szellemi alvilág feje, a gonosz, aki köröznek mindenért, amit csak el lehet követni. És ha ez mind nem lenne elég, akkor a féligazságokkal teli történeteknek nem csak tudója vagy szereplője, hanem terjesztője is. Igaz, mostanában már egyre kevésbé, már megválogatja, hogy kinek pletykál. A kerítésnél lebzselő mamókákat például már rangon alulinak tartja. Nem megy oda, hogy rögtön elmesélje, mit hallott a legutóbb. Sőt még azt sem köti az orrukra, hogy most éppen miért jött, találják csak ki, dolgozzanak azok a rozsdás fogaskerekek. Amíg dolgoznak, addig Svir visszaveri a fényt rájuk, tehát látszik, méghozzá folyamatosan. Mire meg kiissza azt az utolsó pár kortyot a kulacsból utol is éri az alak, aki eddig valahol az ő nyomában poroszkálhatott. Elveszi a kulacsot a szájától, aztán még azelőtt megnézi a másikat, hogy az felismerné. Prémben, nőként nadrágban, meg úgy minden mást is tekintetbe véve határozottan inkább vashegyi, mint városi vagy kikötői lehet. Mikor az alak megszólítja már tudja is, hogy ki. Ismerik egymást, az már biztos.*
- Á, Szellemjáró! Pontosan, és a tisztességtelenekét is. *Mondja elég hangosan ahhoz, hogy az asszonyságok is meghallják. Ha van, most félreverhetik a harangot, lehet szaladni.*
- ÉS te? Szűzlányok a heti vérfürdőhöz? Szerencsehozó nyúllábak? Esetleg egy fehér vakond, amelyik csak az átkozott dűlő földjét túrja a határban? *Ha szerencséje van, akkor akár kettő tippje is találhat. Ha egyik sem talál, akkor pedig elvárja majd az illendő kárpótlást egy legalább annyira babonás ötlet képében, mint a felsoroltak.*
- De úgy hallottam, van itt egy teljesen átlagos kocsma is. *Valahová Leandana mögé mutat, itt kell lennie valahol a faluban. A kiürült kulacsát közben elteszi. Amíg nem telik meg újra, addig nincsen sok haszna.*
//Szántószél//
*Svir nem csak párat, hanem szinte az összeset tudja. Szinte, de ezen éppen most igyekszik segíteni. Néhány szól róla is, a Kalaposról. Svir Giáról már kevesebb, épp csak annyi, hogy minden földi és szellemi alvilág feje, a gonosz, aki köröznek mindenért, amit csak el lehet követni. És ha ez mind nem lenne elég, akkor a féligazságokkal teli történeteknek nem csak tudója vagy szereplője, hanem terjesztője is. Igaz, mostanában már egyre kevésbé, már megválogatja, hogy kinek pletykál. A kerítésnél lebzselő mamókákat például már rangon alulinak tartja. Nem megy oda, hogy rögtön elmesélje, mit hallott a legutóbb. Sőt még azt sem köti az orrukra, hogy most éppen miért jött, találják csak ki, dolgozzanak azok a rozsdás fogaskerekek. Amíg dolgoznak, addig Svir visszaveri a fényt rájuk, tehát látszik, méghozzá folyamatosan. Mire meg kiissza azt az utolsó pár kortyot a kulacsból utol is éri az alak, aki eddig valahol az ő nyomában poroszkálhatott. Elveszi a kulacsot a szájától, aztán még azelőtt megnézi a másikat, hogy az felismerné. Prémben, nőként nadrágban, meg úgy minden mást is tekintetbe véve határozottan inkább vashegyi, mint városi vagy kikötői lehet. Mikor az alak megszólítja már tudja is, hogy ki. Ismerik egymást, az már biztos.*
- Á, Szellemjáró! Pontosan, és a tisztességtelenekét is. *Mondja elég hangosan ahhoz, hogy az asszonyságok is meghallják. Ha van, most félreverhetik a harangot, lehet szaladni.*
- ÉS te? Szűzlányok a heti vérfürdőhöz? Szerencsehozó nyúllábak? Esetleg egy fehér vakond, amelyik csak az átkozott dűlő földjét túrja a határban? *Ha szerencséje van, akkor akár kettő tippje is találhat. Ha egyik sem talál, akkor pedig elvárja majd az illendő kárpótlást egy legalább annyira babonás ötlet képében, mint a felsoroltak.*
- De úgy hallottam, van itt egy teljesen átlagos kocsma is. *Valahová Leandana mögé mutat, itt kell lennie valahol a faluban. A kiürült kulacsát közben elteszi. Amíg nem telik meg újra, addig nincsen sok haszna.*
1387. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-23 13:24:03
Üzenet elküldve: 2017-10-23 13:24:03
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szántószél//
*Vannak ugye különös mendemondák, Lea maga is tud párat, a legtöbbjét saját magáról hallotta. De ugye a Thargodar szuka - ahogyan sokszor emlegetik - pont olyan pozícióban van, hogy szárnyra kelhessen pár, a személyét övező pletyka. Ezeknek egy része arról szól, hogy egy kacsintással is magába bolondítja a férfiakat, akik aztán pincsikként engedelmeskednek a parancsainak, a másik része pedig arról, hogy milyen válogatott kínzásokkal vet véget Kagan szeretői életének. De olyat is hallott már, hogy egész gyűjteménye van ellenségei levágott és megszárított füleiből, melyeket aztán felfűzve derékövként visel. Más legyőzötteknek a fülét ugyan meghagyta, de a koponyáikat zsugorította és mindenféle magokkal töltötte, hogy a barbár szertartásokon különös hangszerül szolgáljanak. Ezeken Lea jót mulat, és sosem erősít, vagy cáfol meg egyetlen egyet sem.
Most azonban azért van itt, hogy szemrevételezze az elátkozott parcellát, ami a szántószéli - vagy szántásháti - határban húzódik.
Könnyű poroszkálásban közeledik a falu felé, kedvenc fekete-fehér kancája nyergében ül, kedvenc ezüstrókaprém-mellénykéjét viselve hímzett tunikája fölött. Lovagló-nadrágja és -csizmája fényesre kopott azokon a helyeken, ahol dörzsöli a nyereg, vagy annak valami alkatrésze, így térdénél, bokájánál és a hátsójánál olyan sima, hogy a légy is elcsúszna. De ebben az évszakban szerencsére egyre kevesebb a légy, meg az egyéb hasonló rovar.
Elsőre simán elporoszkál Svir mellett, de mikor rájön, hogy ismerős neki annak fizimiskája, akkor megfordítja a lovát, hogy aztán az egykori intéző előtt állítsa meg hátasát.*
- Hát te? Tisztes asszonyok fejét készülsz elcsavarni?
*Hangzik a kérdés, ami úgy hangzik el, hogy nem előzi meg köszönés. De ugye a meglepetés ereje...*
//Szántószél//
*Vannak ugye különös mendemondák, Lea maga is tud párat, a legtöbbjét saját magáról hallotta. De ugye a Thargodar szuka - ahogyan sokszor emlegetik - pont olyan pozícióban van, hogy szárnyra kelhessen pár, a személyét övező pletyka. Ezeknek egy része arról szól, hogy egy kacsintással is magába bolondítja a férfiakat, akik aztán pincsikként engedelmeskednek a parancsainak, a másik része pedig arról, hogy milyen válogatott kínzásokkal vet véget Kagan szeretői életének. De olyat is hallott már, hogy egész gyűjteménye van ellenségei levágott és megszárított füleiből, melyeket aztán felfűzve derékövként visel. Más legyőzötteknek a fülét ugyan meghagyta, de a koponyáikat zsugorította és mindenféle magokkal töltötte, hogy a barbár szertartásokon különös hangszerül szolgáljanak. Ezeken Lea jót mulat, és sosem erősít, vagy cáfol meg egyetlen egyet sem.
Most azonban azért van itt, hogy szemrevételezze az elátkozott parcellát, ami a szántószéli - vagy szántásháti - határban húzódik.
Könnyű poroszkálásban közeledik a falu felé, kedvenc fekete-fehér kancája nyergében ül, kedvenc ezüstrókaprém-mellénykéjét viselve hímzett tunikája fölött. Lovagló-nadrágja és -csizmája fényesre kopott azokon a helyeken, ahol dörzsöli a nyereg, vagy annak valami alkatrésze, így térdénél, bokájánál és a hátsójánál olyan sima, hogy a légy is elcsúszna. De ebben az évszakban szerencsére egyre kevesebb a légy, meg az egyéb hasonló rovar.
Elsőre simán elporoszkál Svir mellett, de mikor rájön, hogy ismerős neki annak fizimiskája, akkor megfordítja a lovát, hogy aztán az egykori intéző előtt állítsa meg hátasát.*
- Hát te? Tisztes asszonyok fejét készülsz elcsavarni?
*Hangzik a kérdés, ami úgy hangzik el, hogy nem előzi meg köszönés. De ugye a meglepetés ereje...*
1386. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-23 12:46:56
Üzenet elküldve: 2017-10-23 12:46:56
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Szántószél//
*Egy kihalt földúton lovas poroszkál a falu felé. Távolról valami idegen kalandornak tűnik, messziről sem lesz sokkal ismerősebb a falubélieknek. Nem baj, az érzés kölcsönös, ő sem ismeri sem névről, sem pofáról az ittenieket. Elsőre nem is merészkedik be a házak közé, valahol a falu közvetlen határában áll meg az úton, pont az első ház kerítésének széle előtt. Ott hátra hajtja a csuklyáját, hogy a fekete haját és a füleit is megmutassa a közeli lócán trécselő asszonyságoknak.*
~Boszorkánynak is elmennétek.~
*Azért biccent nekik, ezzel rögtön elindítva a pletykát, hogy tisztes nőket próbált meg elcsábítani, sőt levetkőztetni és ágyba is vinni a tekintetével. A megvalósítás egyelőre várat magára, amíg az anyókák kidolgozzák a részleteket a kendőjük alatt, addig Svir előveszi a kulacsát és kiissza belőle az utolsó korty keserű bort. Nem valami jó, és nem biztos, hogy itt jobbat kap majd.*
//Szántószél//
*Egy kihalt földúton lovas poroszkál a falu felé. Távolról valami idegen kalandornak tűnik, messziről sem lesz sokkal ismerősebb a falubélieknek. Nem baj, az érzés kölcsönös, ő sem ismeri sem névről, sem pofáról az ittenieket. Elsőre nem is merészkedik be a házak közé, valahol a falu közvetlen határában áll meg az úton, pont az első ház kerítésének széle előtt. Ott hátra hajtja a csuklyáját, hogy a fekete haját és a füleit is megmutassa a közeli lócán trécselő asszonyságoknak.*
~Boszorkánynak is elmennétek.~
*Azért biccent nekik, ezzel rögtön elindítva a pletykát, hogy tisztes nőket próbált meg elcsábítani, sőt levetkőztetni és ágyba is vinni a tekintetével. A megvalósítás egyelőre várat magára, amíg az anyókák kidolgozzák a részleteket a kendőjük alatt, addig Svir előveszi a kulacsát és kiissza belőle az utolsó korty keserű bort. Nem valami jó, és nem biztos, hogy itt jobbat kap majd.*
1385. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-23 11:37:28
Üzenet elküldve: 2017-10-23 11:37:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Úticél: Amon Ruadh//
*Meron fáradtan cammogva veszi az irányt Kalácsfalva felé, hogy pihenhessen egy keveset és feltöltse vízkészletét. Acél láncinge, mely zsoldos korából maradt még meg, ólomként nehezedik rá.
A messzeségben egy őrjárat sejlik fel, úgy tűnik, közelednek.
A férfi morogva veszi tudomásul az elkerülhetetlen találkozást a katonákkal. Meron előhúzza a csatabárdot, majd rátámaszkodva bevárja őket. Szemrevételezi a katonákat. Öt férfi, egy nő. Egyenesen felé jönnek.*
-Adjon az úr! Ugyan mi járatban?
*Szólítja meg az őrjárat vezetője. Szikár ember, tekintetében végtelen gyanú.*
-Adjon. Továbbmennék. A dolgom rám tartozik.
*Feleli morogva a férfi.*
-Azt mondom, vigyük be. Nem tetszik a külleme.
*Szól közbe egy alacsonyabb, csuklyás járőr.*
-Hallgass Reinhird. Nálunk nem ez a módja.
Idefigyeljen jóember, menjen hát tovább, nincs okunk feltartani. De ha bármi balhé lesz a környéken, tudjuk, hogy kit keressünk.
*Meron szó nélkül a vállára kapja a csatabárdot és ott hagyja a járőröket. Nem szíveli a katonákat. Régen ők sem szívelték őt.
Beérvén Kalácsfalvára egyenesen a kúthoz megy, jó nagyot merít, iszik, majd megtölti a kulacsát is. A helyiek nem érdeklik, nem tartja túl nagyra a parasztságot. Pihen egy keveset egy árnyas fa alatt, majd tovább baktat. A többi települést nagy ívben kerüli. Hamarosan eléri a Vaserdőt. Ott talán ejthet valami vadat is. Hosszú út áll mögötte, bizony a fáradtság már kikezdte.*
*Meron fáradtan cammogva veszi az irányt Kalácsfalva felé, hogy pihenhessen egy keveset és feltöltse vízkészletét. Acél láncinge, mely zsoldos korából maradt még meg, ólomként nehezedik rá.
A messzeségben egy őrjárat sejlik fel, úgy tűnik, közelednek.
A férfi morogva veszi tudomásul az elkerülhetetlen találkozást a katonákkal. Meron előhúzza a csatabárdot, majd rátámaszkodva bevárja őket. Szemrevételezi a katonákat. Öt férfi, egy nő. Egyenesen felé jönnek.*
-Adjon az úr! Ugyan mi járatban?
*Szólítja meg az őrjárat vezetője. Szikár ember, tekintetében végtelen gyanú.*
-Adjon. Továbbmennék. A dolgom rám tartozik.
*Feleli morogva a férfi.*
-Azt mondom, vigyük be. Nem tetszik a külleme.
*Szól közbe egy alacsonyabb, csuklyás járőr.*
-Hallgass Reinhird. Nálunk nem ez a módja.
Idefigyeljen jóember, menjen hát tovább, nincs okunk feltartani. De ha bármi balhé lesz a környéken, tudjuk, hogy kit keressünk.
*Meron szó nélkül a vállára kapja a csatabárdot és ott hagyja a járőröket. Nem szíveli a katonákat. Régen ők sem szívelték őt.
Beérvén Kalácsfalvára egyenesen a kúthoz megy, jó nagyot merít, iszik, majd megtölti a kulacsát is. A helyiek nem érdeklik, nem tartja túl nagyra a parasztságot. Pihen egy keveset egy árnyas fa alatt, majd tovább baktat. A többi települést nagy ívben kerüli. Hamarosan eléri a Vaserdőt. Ott talán ejthet valami vadat is. Hosszú út áll mögötte, bizony a fáradtság már kikezdte.*
1384. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-23 00:21:28
Üzenet elküldve: 2017-10-23 00:21:28
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Zarasitó vagy Worenth nyomában, ahogy tetszik//
*Lassan fordul Daewe felé.*
- Nyugizzál. Megkeresem a tisztavérű magszórót, nem kell rinyálnod. *veti oda, de ez mégsem az igazi Kriyon.*
- Bár hogy mire mész vele, nem tudom. Pofára fogsz esni, magasról. Hidd el... tudom miről beszélek. *legyint, aztán elfordítja a lovát. Kiköp oldalra egy kis bagót, majd Ishin felé fordul.*
- Menj vele. Worenthet is hazaküldöm, lehetsz te is ennek a boldog, tisztavérű családnak a tagja. Vagy amit akarsz, tojok rá. *nem érdekli, mit válaszol a srác, nem érdekli semmi. Elindul északnak, tovább.*
*Lassan fordul Daewe felé.*
- Nyugizzál. Megkeresem a tisztavérű magszórót, nem kell rinyálnod. *veti oda, de ez mégsem az igazi Kriyon.*
- Bár hogy mire mész vele, nem tudom. Pofára fogsz esni, magasról. Hidd el... tudom miről beszélek. *legyint, aztán elfordítja a lovát. Kiköp oldalra egy kis bagót, majd Ishin felé fordul.*
- Menj vele. Worenthet is hazaküldöm, lehetsz te is ennek a boldog, tisztavérű családnak a tagja. Vagy amit akarsz, tojok rá. *nem érdekli, mit válaszol a srác, nem érdekli semmi. Elindul északnak, tovább.*
1383. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-22 21:13:52
Üzenet elküldve: 2017-10-22 21:13:52
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Nem a legjobb dolog szomjasan elindulni valahova, de sajnos nem sok mindent tehet az elf, ha nincs vize. Enni ugyan már evett, de a falatokat is elég nehezen sikerült lenyelnie. Itt, a szántóföldeken az egyik háznál talál egy kutat. Odasettenkedik, és szerencsére senki sem veszi észre. Háromszor tölti meg a kulacsát, ugyanis két kulacsnyi vizet azonnal megiszik, szinte egy húzóra.
Most, hogy már a szomjúsággal egy ideig nem lesz gondja, folytatja az utat a város felé. Természetesen a kevéske reggeli miatt az első dolga az lesz, hogy felkeres egy fogadót, ahol tényleg történik kiszolgálás, és degeszre eszi magát.*
Most, hogy már a szomjúsággal egy ideig nem lesz gondja, folytatja az utat a város felé. Természetesen a kevéske reggeli miatt az első dolga az lesz, hogy felkeres egy fogadót, ahol tényleg történik kiszolgálás, és degeszre eszi magát.*
1382. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-21 10:33:59
Üzenet elküldve: 2017-10-21 10:33:59
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Furcsa utazók//
-Höhö, az ódalborda! Azok osztán mindenbe beleütik az orrukot. No de hát beztos jót akarnak...
*Biztos nem akarja a feleség, hogy a férjét az a fránya dohány vigye el, vagy az ital. Apropó ital!*
-Osztán a szeszvel hogyan áll, öregapám?
*Manapság minden tata vedel, mint a güzü, így jogosnak érzi a kérdést. Rolf is iszik feszt, sör, bor, pálinka mindegy, csak égesse a belet meg marja a torkot! Így könnyebben viselhető el a kemény robot.*
-Mennézném őköt.
*Úgy fest fejsze meg bárd lesz. A kis olajlámpás lángra lobban, az öreg pedig matatni kezd a fészerben. Előhozza a holmit, Rolf pedig megnézi a fejszét.*
-Jó vaskos feji van, a nyele is kemény, meg jó van szegelve a fejbe. Ez biztosan köll.
*Nem egy gyerekméret, vagy egy egyszerű balta. Tökéletes a meláknak.*
-A bárdho meg a késekhe kén majd élező is.
*Egyéb szerszámai vannak: kapa, kasza, sarló, vasvilla, lapát, gereblye, azaz olyanok, amik a földműveléshez kell. Kalapácsa is akad.*
-Ja, eszembe jutott mé a csákány! Az is kő, egyik vége hegyes legyék, a másik lapos.
*Mert van ugye az a változat is, aminél a fej mindkét vége hegyes, más szóval a bányászcsákány.*
-Meg kérdésem is vón. Tehenet hun tanálok? Nemrég vettem, de megint vennék. Vagy tud valakit más faluba, akinek jó az állománya?
//Furcsa utazók//
-Höhö, az ódalborda! Azok osztán mindenbe beleütik az orrukot. No de hát beztos jót akarnak...
*Biztos nem akarja a feleség, hogy a férjét az a fránya dohány vigye el, vagy az ital. Apropó ital!*
-Osztán a szeszvel hogyan áll, öregapám?
*Manapság minden tata vedel, mint a güzü, így jogosnak érzi a kérdést. Rolf is iszik feszt, sör, bor, pálinka mindegy, csak égesse a belet meg marja a torkot! Így könnyebben viselhető el a kemény robot.*
-Mennézném őköt.
*Úgy fest fejsze meg bárd lesz. A kis olajlámpás lángra lobban, az öreg pedig matatni kezd a fészerben. Előhozza a holmit, Rolf pedig megnézi a fejszét.*
-Jó vaskos feji van, a nyele is kemény, meg jó van szegelve a fejbe. Ez biztosan köll.
*Nem egy gyerekméret, vagy egy egyszerű balta. Tökéletes a meláknak.*
-A bárdho meg a késekhe kén majd élező is.
*Egyéb szerszámai vannak: kapa, kasza, sarló, vasvilla, lapát, gereblye, azaz olyanok, amik a földműveléshez kell. Kalapácsa is akad.*
-Ja, eszembe jutott mé a csákány! Az is kő, egyik vége hegyes legyék, a másik lapos.
*Mert van ugye az a változat is, aminél a fej mindkét vége hegyes, más szóval a bányászcsákány.*
-Meg kérdésem is vón. Tehenet hun tanálok? Nemrég vettem, de megint vennék. Vagy tud valakit más faluba, akinek jó az állománya?
1381. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2017-10-20 00:22:37
Üzenet elküldve: 2017-10-20 00:22:37
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//Nyílt//
//Furcsa utazók//
*Morew már sokkal barátságosabbnak tetszik, mint Jizzor. Nem kérdez, nem bizalmatlankodik.*
-Leszokóban... az. *Morogja.* Fene akart ám leszokni, csak az asszony akarta.
*Máris érthetőbb, miért nem pipázik a kényelmes hintaszékében ücsörögve az eget bámulva egy kedves arcú öregember. Értelmesen bólogatva hallgatja az igényeket, majd benyit a kis házikóba, és körbepillant.*
-Fejsze biztos van valahol. Tudom, én magam állítottam bele az egyik tönkbe. Bárdot is találunk, disznóvágás után maradnia kellett valaminek. A kalapács már nehezebb lesz.
*Meggyújtja az ajtó melletti kis lámpást, kezébe veszi, és eltűnik az egyik sarokban. Hangos csörömpölés, egy hangos szitokszó, és hamarosan megint feltűnik Rolf előtt.*
-Fejsze. *Jelenti ki, és a kezébe nyom egy élezett, kemény fanyelű fejszét.* A húsvágót mindjá' megnézem itten.
*Amíg a kést keresi, a parasztnak van egy kis ideje szemügyre vennie a másik fegyvert, megfelel-e neki.*
//Furcsa utazók//
*Morew már sokkal barátságosabbnak tetszik, mint Jizzor. Nem kérdez, nem bizalmatlankodik.*
-Leszokóban... az. *Morogja.* Fene akart ám leszokni, csak az asszony akarta.
*Máris érthetőbb, miért nem pipázik a kényelmes hintaszékében ücsörögve az eget bámulva egy kedves arcú öregember. Értelmesen bólogatva hallgatja az igényeket, majd benyit a kis házikóba, és körbepillant.*
-Fejsze biztos van valahol. Tudom, én magam állítottam bele az egyik tönkbe. Bárdot is találunk, disznóvágás után maradnia kellett valaminek. A kalapács már nehezebb lesz.
*Meggyújtja az ajtó melletti kis lámpást, kezébe veszi, és eltűnik az egyik sarokban. Hangos csörömpölés, egy hangos szitokszó, és hamarosan megint feltűnik Rolf előtt.*
-Fejsze. *Jelenti ki, és a kezébe nyom egy élezett, kemény fanyelű fejszét.* A húsvágót mindjá' megnézem itten.
*Amíg a kést keresi, a parasztnak van egy kis ideje szemügyre vennie a másik fegyvert, megfelel-e neki.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4712-4731