Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Erdőszéli tisztás (új) Arthenior közelében (új) | Szántóföldek | Tharg birtokok (új) Füves puszta (új) Kikötői erdőség (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 95 (1881. - 1900. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Grawok Hifeti [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/881_sotetelf_ferfi.jpg)
//Nellara Han//
* A férfinak nem volt másik választása. Egyfelől olyan dolgot keresett, amivel nem egy-két pillanatig nyeri el az állat bizalmát és barátságát. Másfelől viszont tényleg fájt a szíve a becsomagolt finom falatok miatt. Ám ujjai ma már elég fürgék és ügyesek, hogy a bűvésztudására hagyatkozva észre sem lehetett venni, hogy honnan vette elő az ételt.
Hamarosan rá fog jönni Nellara is, hogy egy-egy étkezés alkalmával sokkal több megy le a torkán, mint emberek a saját mércéjük szerint kinéznék belőle.
A dallam viszont nem csak a kutyára hat. Grawok is oda fordítja a fejét, mintha megidézték volna. És csodálkozva végig néz a tündéren.*
-Mondták már neked, hogy milyen gyönyörű vagy?
* Mintha csak megtört volna a varázs, visszafordul és önfeledt játékba kezd a kutyussal, ha már így összeismerkedtek. És egy bot eldobása után a gazdasszony felé fordul a figyelme egy rövid időre.*
-Nem történt baj? Hallottuk a sikítást és jöttünk, ahogy csak tudtunk. Már... egész rosszra gondoltunk.
Örülök, hogy nem esett baja.
* Kellemetlenül fordítja vissza a tekintetét a saját kutyájára, hogy ne keljen végig nézni, hogyan változik el az arca a nőnek a rosszabb említésére. Neki a kedvenc macskája élet-halál küzdelme valószínűleg épen elég megrázó és rossz lehetett. Ám meg kellett kérdeznie, hiszen kétszer ugyan abba a hibába esni, hogy túl hamar ítél a körülmények láttán és hallatán, nem szeretett volna.
És kellőképpen érzéketlen is volt a szíve mélyén ahhoz, hogy ne foglalkozzon valójában azzal, hogy a kutya-macska barátság talán nem is első felvonása hogyan érintette a hölgyet.
De kíváncsi volt azért, hogy mit reagál útitársa. Bár elfordította róla tekintetét, de bal füle odafordult felé, hogy jobban hallja az arról jövő legkisebb hangot is. Bár erről ő nem tudott, teste árulóvá vált.*
//Nellara Han//
* Épp megtört a jég, mikor hirtelen a Bajba Jutott Hölgy eltéveszthetetlen jele ütötte meg a hősünk hegyes fülét. És rögtön megindul.
A lóval kevés az esélye, hogy középtávon versenyre tud kelni. Bár rövid távon még egy átlagos ember is gyorsabban gyorsul, mint egy lovas -nem túl köztudott tény-, de hamarosan lendületet kap a megmozgatott súly Nellara Han alatt és ő ér elsőként a tetthelyre. És talán annyira nem aggódik a dögök miatt, mint Grawok teszi. Rossz felidéznie Kámorf félig igaz meséjét az erdőben éjszakázásról és a farkasok vérengzéséről egy medvével karöltve. Vagy tudja a bánat már, hogyan mesélte el otthon!
A két kutya nem veszélytelen, így elő is húzta a Hifeti fiú a fegyverét. Két rántott csirkecombot. És fütyült nekik.*
-Kutyulik! Ide nézzetek, hogy mit hoztam nektek! Kaptok hamit.
* Ha ez beválik, akkor boldogan simogatja a buksijukat, igyekezve összehaverkodni velük.*
~Szükségem lesz altatóra is, de sajnos most nem tudtam ilyet elővenni. Végzetes Iptun jól jönne. Vagy más bénító növényi kivonat. Ezeknél jóval komolyabb ellenfél is lehetett volna itt.~
* Nem bánta meg ezúttal sem önzetlen segítőkészségét. Hiszen a gazdasszonyra kell csak nézni, ahogy hálás szemekkel figyeli őt. Inkább csak egy rég érlelődő gondolat az, mely végre eldőlt.
Ha nem vált be a próba, akkor kénytelen másként megoldani a helyzetet. De amíg nem muszáj, nem rendezne vérengzést.*
-Nincs semmi baj! Úgy tűnik, hogy csak egy házon belüli civódás.
* Megvárja, amíg a macska egérutat nem talál és igyekszik lekötni addig az állatokat. De persze sok minden függhet a társnője reakcióin, ha neki más tervei vannak.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4712-4731
1900. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-06-30 00:01:03
Üzenet elküldve: 2018-06-30 00:01:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// A Nagy Egyenlőség Napja //
// Lassan esteledik //
// Úton Amonra //
// Mindenki //
- Lau, hagyd, majd megoldják! Nem lenne tanácsos oda visszamennünk, ők hadd menjenek, ha akarnak.
*Mondja a lánynak biztató mosollyal, majd felsegíti a szekérre őt is. Darenahr ugyan nagyon nem hatja meg, hogy hátra kellett őket hagyniuk, de megérti a Laut is teljesen. De hát ilyen az élet.
Menet közben azonban az egyikük mégis csak beéri őket.*
- Itt. *Feleli hűvösen. Nem ismeri a lányt, de hát láthatta ő is, hogy menni készülnek.* Na gyere!
*Kicsit megenyhül az arca, elvégre mégis csak egy fiatal lány, nem akarja megijeszteni. A kezét nyújtja, ha elfogadja, segít neki is felkapaszkodni a kocsira.*
~Visszamennek oda, ahonnan elmenekültünk... Idióták... A lánynak menet közben is lehetett volna szerezni gyógyszert, vagy ha más nem, majd ott. Egy napot kibírt volna még...~
*Lassan nem tudja egy kezén megszámolni, hány rossz döntést hozhat valaki egy nap. Magában meg is mosolyogja.*
- Meg hát! Egy nap meg nem olyan vészes. Ráadásul szekéren teljesen kibírható.
// Lassan esteledik //
// Úton Amonra //
// Mindenki //
- Lau, hagyd, majd megoldják! Nem lenne tanácsos oda visszamennünk, ők hadd menjenek, ha akarnak.
*Mondja a lánynak biztató mosollyal, majd felsegíti a szekérre őt is. Darenahr ugyan nagyon nem hatja meg, hogy hátra kellett őket hagyniuk, de megérti a Laut is teljesen. De hát ilyen az élet.
Menet közben azonban az egyikük mégis csak beéri őket.*
- Itt. *Feleli hűvösen. Nem ismeri a lányt, de hát láthatta ő is, hogy menni készülnek.* Na gyere!
*Kicsit megenyhül az arca, elvégre mégis csak egy fiatal lány, nem akarja megijeszteni. A kezét nyújtja, ha elfogadja, segít neki is felkapaszkodni a kocsira.*
~Visszamennek oda, ahonnan elmenekültünk... Idióták... A lánynak menet közben is lehetett volna szerezni gyógyszert, vagy ha más nem, majd ott. Egy napot kibírt volna még...~
*Lassan nem tudja egy kezén megszámolni, hány rossz döntést hozhat valaki egy nap. Magában meg is mosolyogja.*
- Meg hát! Egy nap meg nem olyan vészes. Ráadásul szekéren teljesen kibírható.
1899. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-06-29 22:13:18
Üzenet elküldve: 2018-06-29 22:13:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 824
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 824
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
// A Nagy Egyenlőség Napja //
// Lassan esteledik //
// Úton Amonra //
// Mindenki //
*Örül, hogy végül Laurentitia beadja derekát, így nem kell senkinek elszámolnia. Lehet még elővették volna ha ott marad és valami baja esik. Persze, ő is csak egy közülük, most mégis kicsit felelősséggel tartozik értük, hogy önként irányítgatja a csapatot, amit indokoltnak érez azok után amit a rezidencián látott.*
- Biztosíthatlak afelől, hogy nem lesz semmi bajuk.
*Intézi szavait a láthatóan aggódó Laurentitiához. A lehető legkedvesebb oldalát véve elő, még biztatóan rá is mosolyog.*
- Ha bármi gondjuk is lenne, talpraesettek. Biztosan sikeresen néznek majd szembe vele, és hamarosan láthatjuk őket.
*Arca azt sugallja, hogy ő is alig várja azt a napot, hogy láthassa a hátramaradottakat, pedig valahol örül is, hogy nincsenek velük. Legalábbis Aleimord és Alenia nem tettek túl jó első benyomást. Meg másodikat sem. Végül nagy meglepetésére megérkezik a fiatal félvér, nagy lihegve és rohanva. Itt is átadja a lehetőséget a férfiaknak, hogy segítsenek.*
- Még szerencse, hogy nem indultunk el.
*Jegyzi meg viccelődve, láthatóan kicsit sem szégyellve azért magát, hogy a haladást sürgette. Mikor arról esik szó, hogy a Sayqueves testvéreket ne várják meg megkönnyebbülten felsóhajt, mintha még motyogna is valami „Szerencsére” vagy „Hála az égieknek!” kifejezést, de ezt aligha érthetné valakit.*
- Cora drágám,
*Halkan és kedves hangon szólal a lányhoz, kissé felé is fordul, hogy azért a többiek ne feltétlenül hallják amit neki mond. Ugyan nem hétpecsétes titkokról van szó, de észben tartja azt, hogy az emberik értékelik azt, ha nem alázzák meg őket nyilvánosan.*
- Kissé nyers a modorod. Semmi szükség ilyen durva stílusra.
*Kicsit megtorpan, habozik, majd még halkabban hozzáteszi.*
- Most még.
*Szeme sarkából pillant rá, szája szegletében egy aprócska mosollyal.*
- Kétlem, hogy sötétedés előtt elérnénk úti célunkat. Sőt, ebből másnap is lesz, szóval nyugodtan pihenjetek.
*A táj után tekintetét a többieken hordozza végig. Üres szavak, ezt ő is érzékeli mégis jobbnak érzi, ha beszélgetnek. Csapatszellem, vagy valami olyasmi badarság.*
- A nehezén már túl vagyunk, gondolom megkönnyebbültetek ti is.
*Kicsit helyezkedik, keres egy relatíve kényelmes pózt, vagy pontot, ahol valahol félálomban pihenhet. Lábai már csak kellemesen lüktetnek a túlterheltségtől, a sok stressz viszont igen sok energiát őrölt fel.*
// Lassan esteledik //
// Úton Amonra //
// Mindenki //
*Örül, hogy végül Laurentitia beadja derekát, így nem kell senkinek elszámolnia. Lehet még elővették volna ha ott marad és valami baja esik. Persze, ő is csak egy közülük, most mégis kicsit felelősséggel tartozik értük, hogy önként irányítgatja a csapatot, amit indokoltnak érez azok után amit a rezidencián látott.*
- Biztosíthatlak afelől, hogy nem lesz semmi bajuk.
*Intézi szavait a láthatóan aggódó Laurentitiához. A lehető legkedvesebb oldalát véve elő, még biztatóan rá is mosolyog.*
- Ha bármi gondjuk is lenne, talpraesettek. Biztosan sikeresen néznek majd szembe vele, és hamarosan láthatjuk őket.
*Arca azt sugallja, hogy ő is alig várja azt a napot, hogy láthassa a hátramaradottakat, pedig valahol örül is, hogy nincsenek velük. Legalábbis Aleimord és Alenia nem tettek túl jó első benyomást. Meg másodikat sem. Végül nagy meglepetésére megérkezik a fiatal félvér, nagy lihegve és rohanva. Itt is átadja a lehetőséget a férfiaknak, hogy segítsenek.*
- Még szerencse, hogy nem indultunk el.
*Jegyzi meg viccelődve, láthatóan kicsit sem szégyellve azért magát, hogy a haladást sürgette. Mikor arról esik szó, hogy a Sayqueves testvéreket ne várják meg megkönnyebbülten felsóhajt, mintha még motyogna is valami „Szerencsére” vagy „Hála az égieknek!” kifejezést, de ezt aligha érthetné valakit.*
- Cora drágám,
*Halkan és kedves hangon szólal a lányhoz, kissé felé is fordul, hogy azért a többiek ne feltétlenül hallják amit neki mond. Ugyan nem hétpecsétes titkokról van szó, de észben tartja azt, hogy az emberik értékelik azt, ha nem alázzák meg őket nyilvánosan.*
- Kissé nyers a modorod. Semmi szükség ilyen durva stílusra.
*Kicsit megtorpan, habozik, majd még halkabban hozzáteszi.*
- Most még.
*Szeme sarkából pillant rá, szája szegletében egy aprócska mosollyal.*
- Kétlem, hogy sötétedés előtt elérnénk úti célunkat. Sőt, ebből másnap is lesz, szóval nyugodtan pihenjetek.
*A táj után tekintetét a többieken hordozza végig. Üres szavak, ezt ő is érzékeli mégis jobbnak érzi, ha beszélgetnek. Csapatszellem, vagy valami olyasmi badarság.*
- A nehezén már túl vagyunk, gondolom megkönnyebbültetek ti is.
*Kicsit helyezkedik, keres egy relatíve kényelmes pózt, vagy pontot, ahol valahol félálomban pihenhet. Lábai már csak kellemesen lüktetnek a túlterheltségtől, a sok stressz viszont igen sok energiát őrölt fel.*
1898. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-06-29 19:47:54
Üzenet elküldve: 2018-06-29 19:47:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
// Szállítmányos szekereknél //
*A frissen hozzájuk csapódók hamar fel lesznek világosítva a helyzetről. A mélységi még megjegyzést is tesz rá amiből Trodd-ban feléled egy gyanú, hogy az a lány már járhatott itt tharg földön. Persze az is lehet, hogy saját tapasztalatokról beszélt. Nem is fontos. Az is meg lesz tárgyalva, hogy majd hogyan jutnak be a lázongó égő városba. Trodd csak biccent magában. Ő is egyetért, hogy nem volna okos dolog szekérrel bemenni ha akkora ott a zűrzavar. Ő meg nem az a fajta, hogy akárkibe csak úgy szó nélkül belevágja a fokosát. Pásztor ő és tudja, hogy mit jelent felelősséget vállalni valamiért. Viszont csak akkor csap oda fegyverrel ha tényleg oda kell csapni.*
*A frissen hozzájuk csapódók hamar fel lesznek világosítva a helyzetről. A mélységi még megjegyzést is tesz rá amiből Trodd-ban feléled egy gyanú, hogy az a lány már járhatott itt tharg földön. Persze az is lehet, hogy saját tapasztalatokról beszélt. Nem is fontos. Az is meg lesz tárgyalva, hogy majd hogyan jutnak be a lázongó égő városba. Trodd csak biccent magában. Ő is egyetért, hogy nem volna okos dolog szekérrel bemenni ha akkora ott a zűrzavar. Ő meg nem az a fajta, hogy akárkibe csak úgy szó nélkül belevágja a fokosát. Pásztor ő és tudja, hogy mit jelent felelősséget vállalni valamiért. Viszont csak akkor csap oda fegyverrel ha tényleg oda kell csapni.*
1897. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-06-29 15:52:14
Üzenet elküldve: 2018-06-29 15:52:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
* A nyúlsült remekül sült el, és Aezmorin elégedetten büffent egyet miután az állat minden egyes porcikáját felfalta. Na jó, végül is a csontok megmaradtak, de annyira jó szervezete nincsen, hogy azt is meg tudja gond nélkül emészteni, így azokat félrehajította. Ha vannak erre kóbor ebek, úgyis megtalálják, ha meg nem, akkor más jószágok fogják elpusztítani. Nem fog kárba vészni. A gnóm nyújtózik egyet, aztán megmozgatja a végtagjait és felkel ültéből. Lesöpri a köpenyét, majd arra gondol, hogy az erdő sokkal inkább kedvére való, mint a szántás. Itt nem nagyon lehet semmit találni, bokor is csak elvétve nő, hogy legalább bogyókat tudjon szedni magának. Az erdő és a folyó irányába tekint, ahonnét vágtázva zavarta a nyulat, és végül úgy dönt, hogy inkább visszatér az erdő nyugalmába. Egyébként is hangokat hallott a ritkuló rengeteg északi oldalán. Lehet, hogy van ott valami település, vagy netalántán egy város, ahol éjszakára kényelmes kuckót bérelhetne magának. A földön alvás nincs ínyére, és ha település nincs is, a fák takarásában legalább nem ázik el, ha esne az eső. Vagyis, nem annyira ázna el. Szerencsére a brokát köpenye igen tartós és majdhogynem vízhatlan, persze csak akkor, ha nem dézsából ömlik az eső.
Gondolataiba mélyedve ballag, botja a kezében, miközben a halvacsora jár a fejében, de elveti az ötletet. Béna a bottal való hal agyoncsapásban, és csak megint csurom víz lenne. Inkább megpróbál az erdőben még egy nyuszit elejteni, hátha van a sültül járt példánynak pár rokona, aki az életét adná egy éhes gnóm kedvéért. A nyulak igen szaporák, nem lenne meglepve, ha a következő nyúl az iménti rokona lenne. Már, ha lesz következő.
Jókedvűen battyog, átgázol a folyó egy arra alkalmas szakaszán, aztán az erdőbe érve lépteit finomabbá varázsolja. Sajnos csak átvitt értelemben.
Halkan merészkedik előre, hátha talál magának vacsorát is, de sajnos nincs szerencséje. Bágyadt grimasszal fordul északnak, aztán hallgatózik. Távolból hangok érkeznek.
~ Miért is ne? ~ gondolja egykedvűen, aztán a ritkuló erdő felé veszi az irányt. *
Gondolataiba mélyedve ballag, botja a kezében, miközben a halvacsora jár a fejében, de elveti az ötletet. Béna a bottal való hal agyoncsapásban, és csak megint csurom víz lenne. Inkább megpróbál az erdőben még egy nyuszit elejteni, hátha van a sültül járt példánynak pár rokona, aki az életét adná egy éhes gnóm kedvéért. A nyulak igen szaporák, nem lenne meglepve, ha a következő nyúl az iménti rokona lenne. Már, ha lesz következő.
Jókedvűen battyog, átgázol a folyó egy arra alkalmas szakaszán, aztán az erdőbe érve lépteit finomabbá varázsolja. Sajnos csak átvitt értelemben.
Halkan merészkedik előre, hátha talál magának vacsorát is, de sajnos nincs szerencséje. Bágyadt grimasszal fordul északnak, aztán hallgatózik. Távolból hangok érkeznek.
~ Miért is ne? ~ gondolja egykedvűen, aztán a ritkuló erdő felé veszi az irányt. *
1896. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-06-27 14:49:05
Üzenet elküldve: 2018-06-27 14:49:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Úton a mágustoronyba//
* Prexi szomorkás képzelgésbe burkolózva bólogat, mert nem tudja, hogy amit Learon felvázolt, abba neki vajon milyen szerep jutna. Ha addig meggazdagszik és akkor veszik el a gazdagoktól, akkor nem szívesen lenne gazdag, de addig meg akkor szegényen kéne élnie. És mi lenne az apjával? Ő jómódúnak számít, de azért nem annyira gazdag. Mellesleg a fiú simán gazdagok sorába számítaná, ha rajta múlna, mert akkor elvennének tőle mindent. Igaz, akkor öröksége sem lenne, de a fiú úgy véli arról már úgyis lecsúszott, miután az anyja más ágyába csúszott. *
- Hosszú, hosszú évek. És addig meg jöhet egy másik felkelés, ha az új urak sem lesznek jobbak - * ha egyszer beindul a szekér kereke, akkor vagy megáll magától, vagy addig forog, amíg a küllők roppanva szét nem szakadnak. Prexi megborzong, mert a felkelés eszméje szép és nemes, de sokan pórul járhatnak vele, mint amikor régen segíteni akart egy fiúnak, akit bántottak, de csak azt sikerült elérnie, hogy mindkettejüket megverték. *
- Hát, ja, ketten sem győzzük, ha sok a dolog, meg hát az állatokra is vigyázni kell - * meg hát közben sok egyéb elfoglaltságot kell véghez vinni, mint például az olvasni tanulást, hogy ha felnő, akkor rettenthetetlen mágus váljék belőle. Vagy lovag, vagy valami. Tök mindegy, csak szörnyeket kelljen irtani. *
- A démonok feketék? - * tereli egy kicsit a témát, mert ő maga el nem tudná képzelni, hogy mit tett volna abban a helyzetben és bár szeretné kijelenteni, hogy ő akkor is harcolt volna, ha nem tudta volna, hogy meg fog halni, de végül úgy érzi, hogy ez hazugság lenne és hazudni bűn. Nem mellesleg a hazug embert hamarabb utolérik, mint a részeget. *
- Majd valamikor meglátogatjuk őt is? - * csak, hogy tudja hol a szomszéd, ha esetleg segíteni kell ott is vagy valami. Meg amúgy is ideje megismerkedni a thargfélékkel, ha már papírja is van róla, hogy nagyjából közéjük tartozik. Hirtelen mozdulattal nyúl a tekercshez, de még megvan, így megnyugodva veszi le róla mancsát. *
- Szegény - * sajnálkozik együtt érzőn, közben a kecskékre vet egy sanda pillantást és gondolatban azt tervezgeti, miként mentene meg hősiesen egy kecskét a nyilak záporától. Nyilvánvalóan legendás cselekedetet hajtana végre, amelynek az éneke minden egyes kocsmába eljutna idővel. Prexi a Kecskementő! Hah, hülyén hangzik. *
- Úh... az kemény. De, hát még mindig jobb, mintha másokat is megtámadott volna - * vonja meg a vállát. * - Akár még mindig itt tanyázhatna, várva, hogy megint rajta üssön valakin - * bár nem kifejezetten szereti, ha kivégeznek valakit, azért van benne egy perverz és érthetetlen vágy, hogy lássa a haramia halálát. Nem tudja miért, csak úgy. Inkább kíváncsiság, mint gonoszság, legalábbis meri remélni, hogy így van. *
- Óh, akkor jó. Már azt hittem mindegyik kattant - * mutatóujjával halántékánál köröz, közben nyelvét kinyújtva fancsali képet vág. * - És nem tudnak elrepülni? - * kérdi, mert úgy tudja van szárnyuk. Nyilván azért olyan gyengék, hogy ha baj van, akkor gyorsan tudjanak menekülni. Vagy fene sem tudja. *
- Úgy gondolod? - * nézegeti a szép medaliont, aztán elmosolyodik. * - Akkor jó, viszont így már nem is ez a legnehezebb tettem - * pontosabban az emlékek kifakulnak és Prexi úgy gondolja, akkor ez visszamenőlegesen mentesíti a nehéz döntés alól. Mivel azonban nem tud nagyon mást felhozni, inkább hallgat. *
* Prexi szomorkás képzelgésbe burkolózva bólogat, mert nem tudja, hogy amit Learon felvázolt, abba neki vajon milyen szerep jutna. Ha addig meggazdagszik és akkor veszik el a gazdagoktól, akkor nem szívesen lenne gazdag, de addig meg akkor szegényen kéne élnie. És mi lenne az apjával? Ő jómódúnak számít, de azért nem annyira gazdag. Mellesleg a fiú simán gazdagok sorába számítaná, ha rajta múlna, mert akkor elvennének tőle mindent. Igaz, akkor öröksége sem lenne, de a fiú úgy véli arról már úgyis lecsúszott, miután az anyja más ágyába csúszott. *
- Hosszú, hosszú évek. És addig meg jöhet egy másik felkelés, ha az új urak sem lesznek jobbak - * ha egyszer beindul a szekér kereke, akkor vagy megáll magától, vagy addig forog, amíg a küllők roppanva szét nem szakadnak. Prexi megborzong, mert a felkelés eszméje szép és nemes, de sokan pórul járhatnak vele, mint amikor régen segíteni akart egy fiúnak, akit bántottak, de csak azt sikerült elérnie, hogy mindkettejüket megverték. *
- Hát, ja, ketten sem győzzük, ha sok a dolog, meg hát az állatokra is vigyázni kell - * meg hát közben sok egyéb elfoglaltságot kell véghez vinni, mint például az olvasni tanulást, hogy ha felnő, akkor rettenthetetlen mágus váljék belőle. Vagy lovag, vagy valami. Tök mindegy, csak szörnyeket kelljen irtani. *
- A démonok feketék? - * tereli egy kicsit a témát, mert ő maga el nem tudná képzelni, hogy mit tett volna abban a helyzetben és bár szeretné kijelenteni, hogy ő akkor is harcolt volna, ha nem tudta volna, hogy meg fog halni, de végül úgy érzi, hogy ez hazugság lenne és hazudni bűn. Nem mellesleg a hazug embert hamarabb utolérik, mint a részeget. *
- Majd valamikor meglátogatjuk őt is? - * csak, hogy tudja hol a szomszéd, ha esetleg segíteni kell ott is vagy valami. Meg amúgy is ideje megismerkedni a thargfélékkel, ha már papírja is van róla, hogy nagyjából közéjük tartozik. Hirtelen mozdulattal nyúl a tekercshez, de még megvan, így megnyugodva veszi le róla mancsát. *
- Szegény - * sajnálkozik együtt érzőn, közben a kecskékre vet egy sanda pillantást és gondolatban azt tervezgeti, miként mentene meg hősiesen egy kecskét a nyilak záporától. Nyilvánvalóan legendás cselekedetet hajtana végre, amelynek az éneke minden egyes kocsmába eljutna idővel. Prexi a Kecskementő! Hah, hülyén hangzik. *
- Úh... az kemény. De, hát még mindig jobb, mintha másokat is megtámadott volna - * vonja meg a vállát. * - Akár még mindig itt tanyázhatna, várva, hogy megint rajta üssön valakin - * bár nem kifejezetten szereti, ha kivégeznek valakit, azért van benne egy perverz és érthetetlen vágy, hogy lássa a haramia halálát. Nem tudja miért, csak úgy. Inkább kíváncsiság, mint gonoszság, legalábbis meri remélni, hogy így van. *
- Óh, akkor jó. Már azt hittem mindegyik kattant - * mutatóujjával halántékánál köröz, közben nyelvét kinyújtva fancsali képet vág. * - És nem tudnak elrepülni? - * kérdi, mert úgy tudja van szárnyuk. Nyilván azért olyan gyengék, hogy ha baj van, akkor gyorsan tudjanak menekülni. Vagy fene sem tudja. *
- Úgy gondolod? - * nézegeti a szép medaliont, aztán elmosolyodik. * - Akkor jó, viszont így már nem is ez a legnehezebb tettem - * pontosabban az emlékek kifakulnak és Prexi úgy gondolja, akkor ez visszamenőlegesen mentesíti a nehéz döntés alól. Mivel azonban nem tud nagyon mást felhozni, inkább hallgat. *
1895. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-06-27 14:08:47
Üzenet elküldve: 2018-06-27 14:08:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Úton a Mágustoronyba//
-Az már igaz! Sok év kérdése lenne még a szegénység felszámolása is, nemhogy a gazdagságé! *Mert ugye ez utóbbi egy nagyobb falat, hiszen Learon nem akarná semmiképpen sem fegyveres úton megtenni a lépéseket, vagy csak nagyon ritka esetben. Amikor visszaér, a fiú egyből érdeklődni kezd, Learon pedig el is mondja.*
-Egy hirdetést, amiben földművest keresek. Mivel mostanában sokat fogunk valószínűleg járkálni, egy percre sem szeretném őrizetlen és gondozatlan hagyni a birtokot. Meg úgy egyébként is, egyre nagyobb a földem, megéri beruházni egy munkásra. *Ha ugye van több kéz a háznál, akkor újra tud belemerülni a tanulásba, de még így is marad olyan munka, amit ellát. Ezután jönnek a történetek, és újabb kérdések tömegével.*
-Igen, ekkor haltam meg. Nem tudtam, hogy fel fogok támadni, ezért volt nagy döntés. Ha tudom, akkor persze rögtön leugrom és harcolok a démonokkal, de így! *Megcsóválja a fejét. Még mindig emlékszik a fájdalomra, és az utána lévő képekre, amik beugrottak.*
-Trodd pedig egy cimborám. Ő egy másik pásztor, aki nem messze lakik a birtoktól. Nagyjából együtt jöttünk a Vashegyre, és együtt őriztük az akkor még jóval kisebb nyájat. *Azok voltak ám a szép idők, amikor még csak egy kis törzs volt a Thargok ma már hatalmas városa. Akheelal is akkor volt együtt még.*
-Nem, egy sem. Az egyik kecskénk lesántult, és azóta ki is múlt szegény, de nem a nyíl miatt. *Sok év telt el azóta, és egy kecske sem élhet örökké. Szomorú, de így van.*
-Elkaptuk, és halálraítéltük, mintegy elrettentésül, a későbbi őrülteknek! *Nem büszke erre ami történt, és ha rajta múlik, sokkal enyhébb büntetést adott volna neki. Azonban nem így alakult. Azóta sem volt egyetlen olyan alak sem, aki megtámadta volna őket.*
-Dehogy! *Válaszol a tündérek mentális állapotára vonatkozó kérdésre.*
-A tündérek az egyik legbékésebb nép, akit ismerek. *Emlékszik vissza Mofetára, a már eltűntként kezelt kis kereskedő lányra, és sok másik apróságra, akikkel összehozta a sors.*
-Általában törékeny, irigylésre méltóan naiv társaság, de sajnos könnyen halnak, pontosan emiatt. Egy tündért sem ismertem túl hosszú ideig. Amint belekeverednek valamibe, rögtön áldozattá válnak a gyengeségük és kíváncsiságuk miatt. *Ez csak az ő tapasztalata, de hát mi másról tudna beszélni, ha nem arról, amit megélt. Legalább négy tündér halt vagy tűnt el nyomtalanul azok közül, akiket ismert, és szinte mindegyik akkor, amikor világnézésre indult a biztonságos otthonából. Végig hallgatva a fiú beszámolóját, Learon elvigyorodik. Nem gunyorosan, hanem kedvesen természetesen.*
-Nagyon szép medál! Nem tettél rosszat azzal, hogy elvetted. Akkor lenne bűn, ha valaki megtudná, hogy nálad van, és te nem adnád vissza neki! *Mert akkor az ugye lopás. Így meg nem. Habár sok mindent meg lehetett volna tenni, hogy visszajuttassa a gazdájához az ékszert, de egy kisfiútól nem várhat az ember ilyesmit.*
-Az már igaz! Sok év kérdése lenne még a szegénység felszámolása is, nemhogy a gazdagságé! *Mert ugye ez utóbbi egy nagyobb falat, hiszen Learon nem akarná semmiképpen sem fegyveres úton megtenni a lépéseket, vagy csak nagyon ritka esetben. Amikor visszaér, a fiú egyből érdeklődni kezd, Learon pedig el is mondja.*
-Egy hirdetést, amiben földművest keresek. Mivel mostanában sokat fogunk valószínűleg járkálni, egy percre sem szeretném őrizetlen és gondozatlan hagyni a birtokot. Meg úgy egyébként is, egyre nagyobb a földem, megéri beruházni egy munkásra. *Ha ugye van több kéz a háznál, akkor újra tud belemerülni a tanulásba, de még így is marad olyan munka, amit ellát. Ezután jönnek a történetek, és újabb kérdések tömegével.*
-Igen, ekkor haltam meg. Nem tudtam, hogy fel fogok támadni, ezért volt nagy döntés. Ha tudom, akkor persze rögtön leugrom és harcolok a démonokkal, de így! *Megcsóválja a fejét. Még mindig emlékszik a fájdalomra, és az utána lévő képekre, amik beugrottak.*
-Trodd pedig egy cimborám. Ő egy másik pásztor, aki nem messze lakik a birtoktól. Nagyjából együtt jöttünk a Vashegyre, és együtt őriztük az akkor még jóval kisebb nyájat. *Azok voltak ám a szép idők, amikor még csak egy kis törzs volt a Thargok ma már hatalmas városa. Akheelal is akkor volt együtt még.*
-Nem, egy sem. Az egyik kecskénk lesántult, és azóta ki is múlt szegény, de nem a nyíl miatt. *Sok év telt el azóta, és egy kecske sem élhet örökké. Szomorú, de így van.*
-Elkaptuk, és halálraítéltük, mintegy elrettentésül, a későbbi őrülteknek! *Nem büszke erre ami történt, és ha rajta múlik, sokkal enyhébb büntetést adott volna neki. Azonban nem így alakult. Azóta sem volt egyetlen olyan alak sem, aki megtámadta volna őket.*
-Dehogy! *Válaszol a tündérek mentális állapotára vonatkozó kérdésre.*
-A tündérek az egyik legbékésebb nép, akit ismerek. *Emlékszik vissza Mofetára, a már eltűntként kezelt kis kereskedő lányra, és sok másik apróságra, akikkel összehozta a sors.*
-Általában törékeny, irigylésre méltóan naiv társaság, de sajnos könnyen halnak, pontosan emiatt. Egy tündért sem ismertem túl hosszú ideig. Amint belekeverednek valamibe, rögtön áldozattá válnak a gyengeségük és kíváncsiságuk miatt. *Ez csak az ő tapasztalata, de hát mi másról tudna beszélni, ha nem arról, amit megélt. Legalább négy tündér halt vagy tűnt el nyomtalanul azok közül, akiket ismert, és szinte mindegyik akkor, amikor világnézésre indult a biztonságos otthonából. Végig hallgatva a fiú beszámolóját, Learon elvigyorodik. Nem gunyorosan, hanem kedvesen természetesen.*
-Nagyon szép medál! Nem tettél rosszat azzal, hogy elvetted. Akkor lenne bűn, ha valaki megtudná, hogy nálad van, és te nem adnád vissza neki! *Mert akkor az ugye lopás. Így meg nem. Habár sok mindent meg lehetett volna tenni, hogy visszajuttassa a gazdájához az ékszert, de egy kisfiútól nem várhat az ember ilyesmit.*
1894. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-06-26 11:51:56
Üzenet elküldve: 2018-06-26 11:51:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
// Szállítmányos szekereknél //
*Nem titok merre csavargott az elmúlt időben és szívesen be is számol majd róla, de megítélése szerint most akadnak itt érdekesebb dolgok amikről beszélhetnek. Trodd talán emlékszik a Gabrien nevű lovagra aki anno a vashegyre érkezett a kevésbé jó kiállású Khannal együtt. Na! Akheelbe a nagyobb darab próbál némi értelmet verni, de csak képletesen szerencsére.
Carthyria beszámolójára csak elhúzza a száját, főleg mivel Svir is megerősíti. Nem hangzik túl jól, bár nem lehet mindenkiben annyira erős a védelmező ösztön, mint a szerencséjükre melléjük csapódott Akheelben. Magasztosabb célokra nincs szüksége ahhoz, hogy velük tartson. Ismerős arcok, egészséges tulajdonféltés és kaja.
Ami a vázolt ütemtervet illeti neki nincs kifogása ellene, végre valami ami elég jól hangzik. Csendben falatozgat Trodd mellett és figyel, fülel.*
*Nem titok merre csavargott az elmúlt időben és szívesen be is számol majd róla, de megítélése szerint most akadnak itt érdekesebb dolgok amikről beszélhetnek. Trodd talán emlékszik a Gabrien nevű lovagra aki anno a vashegyre érkezett a kevésbé jó kiállású Khannal együtt. Na! Akheelbe a nagyobb darab próbál némi értelmet verni, de csak képletesen szerencsére.
Carthyria beszámolójára csak elhúzza a száját, főleg mivel Svir is megerősíti. Nem hangzik túl jól, bár nem lehet mindenkiben annyira erős a védelmező ösztön, mint a szerencséjükre melléjük csapódott Akheelben. Magasztosabb célokra nincs szüksége ahhoz, hogy velük tartson. Ismerős arcok, egészséges tulajdonféltés és kaja.
Ami a vázolt ütemtervet illeti neki nincs kifogása ellene, végre valami ami elég jól hangzik. Csendben falatozgat Trodd mellett és figyel, fülel.*
1893. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-06-25 23:21:48
Üzenet elküldve: 2018-06-25 23:21:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
// Szállítmányos szekereknél //
- Nos hát, jellemző.
*Valójában nem tudja mennyire jellemző, viszonylag kevés időt töltött a Vashegyen, de arra emlékszik, hogy futkározott mindenkit keresve, mert soha, senki nem volt meg, mikor kellett volna.
Mivel időközben (természetesen) magához vette az ételt, jóízű morranással harap egy nagyot a kolbászból, ízlelgeti, rágcsálja, miközben fülel a többiek szavára. Nyilvánvaló, legalábbis a nőstény számára, hogy eltúlozta a városbéli eseményeket, mert annyit látott, hogy füstölnek dolgok, amik úgy nagy általánosságban nem kéménynek tűntek. De többet valójában még a mélységi sem tud az Artheniorban uralkodó állapotokról. Ezzel szemben még egy csökött agyú is meg tudja mondani, hogy konkrétan ég valami, vagy csak úgy füstölgetnek a gazdagok. Teátrális legyintéssel válaszol csak Svir oltós megjegyzésére, őszintén kétli, hogy ez a három szekér, a két nőszeméllyel kiegészülve tüzet oltani menne a városba. Főleg, ha a Thargodar hadtest is ott lebzsel, mert akkor meg pláne, meg minek is.*
- A szekereket ne is.
*Azt is tudhatja bármely bolond, hogy ha tényleg égetik a népek a várost, akkor nem jó ötlet bevonulni három dugig pakolt szekérrel, mert ellopják, legyakják a rajta ülőket, meg még őket is felgyújtják.
Csalódottan, de azért bólint arra, hogy lehetőség szerint ne öljenek le senkit, aki eztán társaságukba szegődik, mert ha Narii egyszer végre jól lakik, meg kicsit megpihen, bizonyosan buzogni fog a tenniakarástól. Talán még jól is fog jönni, hogy belevetheti magát a dolgok közepébe, mert sosem volt az unatkozós fajta.*
- Dologra hát akkor.
*Int egyet még maguk elé, mintha most lépett volna elő szekérfőnökké, szájából félig kilógó kolbász-darabkával. Persze főnök az nem akar lenni, csak ha már mennek, akkor haladjanak.*
- Nos hát, jellemző.
*Valójában nem tudja mennyire jellemző, viszonylag kevés időt töltött a Vashegyen, de arra emlékszik, hogy futkározott mindenkit keresve, mert soha, senki nem volt meg, mikor kellett volna.
Mivel időközben (természetesen) magához vette az ételt, jóízű morranással harap egy nagyot a kolbászból, ízlelgeti, rágcsálja, miközben fülel a többiek szavára. Nyilvánvaló, legalábbis a nőstény számára, hogy eltúlozta a városbéli eseményeket, mert annyit látott, hogy füstölnek dolgok, amik úgy nagy általánosságban nem kéménynek tűntek. De többet valójában még a mélységi sem tud az Artheniorban uralkodó állapotokról. Ezzel szemben még egy csökött agyú is meg tudja mondani, hogy konkrétan ég valami, vagy csak úgy füstölgetnek a gazdagok. Teátrális legyintéssel válaszol csak Svir oltós megjegyzésére, őszintén kétli, hogy ez a három szekér, a két nőszeméllyel kiegészülve tüzet oltani menne a városba. Főleg, ha a Thargodar hadtest is ott lebzsel, mert akkor meg pláne, meg minek is.*
- A szekereket ne is.
*Azt is tudhatja bármely bolond, hogy ha tényleg égetik a népek a várost, akkor nem jó ötlet bevonulni három dugig pakolt szekérrel, mert ellopják, legyakják a rajta ülőket, meg még őket is felgyújtják.
Csalódottan, de azért bólint arra, hogy lehetőség szerint ne öljenek le senkit, aki eztán társaságukba szegődik, mert ha Narii egyszer végre jól lakik, meg kicsit megpihen, bizonyosan buzogni fog a tenniakarástól. Talán még jól is fog jönni, hogy belevetheti magát a dolgok közepébe, mert sosem volt az unatkozós fajta.*
- Dologra hát akkor.
*Int egyet még maguk elé, mintha most lépett volna elő szekérfőnökké, szájából félig kilógó kolbász-darabkával. Persze főnök az nem akar lenni, csak ha már mennek, akkor haladjanak.*
1892. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-06-25 23:05:29
Üzenet elküldve: 2018-06-25 23:05:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
// Szállítmányos szekereknél //
*Nem érdekli, hogy rendet tenni vagy balhét rendezni mentek az előttük indulók, csak a saját feladatát szeretne rendben teljesíteni. Ehhez hozzátartozik az, hogy az áru épségben a célhelyre ér, illetve, hogy a szállítók is mind sérülés nélkül maradnak. Ez a két harci macával kiegészülve máris sokkal könnyebbnek látszik, mint az induláskor.*
- Ők voltak összeszedhetők. A többiek a fülük-farkuk behúzták és elszeleltek a feladat elől. *Magyarázza a körülményeket a sötételfnek. Az övéi ezt már pontosan tudják, az újaknak meg Carthyria mondandójával kiegészítve ennyi most legyen elég.*
- Hát az bizony baj, ha ég. Vizet nem viszünk oltani. *Mondja bele a többi szörnyülködő mondat sokaságába.*
- A legjobb az lesz, ha a város közelében, de a városon kívül húzódunk meg. Aztán valaki vagy egy páros előre mehet megnézni, mi a helyzet, ha biztonságosnak látszik majd kívülről a környék. Valahogy ugye szólni kell a másik csapatnak, hogy megérkeztünk, de a szekereket nem vezetem be a városba, ha tényleg ekkora balhé van. *A gázlón átkelés után egy erdei ösvényre térnek rá, aminek a tisztáson kell majd véget érnie.*
- Mostantól figyeljetek arra, hogy idegen ne nyúljon a rakományhoz. De azért senkinek ne vágjátok el a torkát figyelmeztetés nélkül. És torkon se lőjétek, ha nem muszáj. *Ezt az újonnan számszeríjhoz jutott intézőnek címzi. Nem igazán nézi ki egyik eshetőséget sem a csapatból, de nem árt biztosra menni.*
*Nem érdekli, hogy rendet tenni vagy balhét rendezni mentek az előttük indulók, csak a saját feladatát szeretne rendben teljesíteni. Ehhez hozzátartozik az, hogy az áru épségben a célhelyre ér, illetve, hogy a szállítók is mind sérülés nélkül maradnak. Ez a két harci macával kiegészülve máris sokkal könnyebbnek látszik, mint az induláskor.*
- Ők voltak összeszedhetők. A többiek a fülük-farkuk behúzták és elszeleltek a feladat elől. *Magyarázza a körülményeket a sötételfnek. Az övéi ezt már pontosan tudják, az újaknak meg Carthyria mondandójával kiegészítve ennyi most legyen elég.*
- Hát az bizony baj, ha ég. Vizet nem viszünk oltani. *Mondja bele a többi szörnyülködő mondat sokaságába.*
- A legjobb az lesz, ha a város közelében, de a városon kívül húzódunk meg. Aztán valaki vagy egy páros előre mehet megnézni, mi a helyzet, ha biztonságosnak látszik majd kívülről a környék. Valahogy ugye szólni kell a másik csapatnak, hogy megérkeztünk, de a szekereket nem vezetem be a városba, ha tényleg ekkora balhé van. *A gázlón átkelés után egy erdei ösvényre térnek rá, aminek a tisztáson kell majd véget érnie.*
- Mostantól figyeljetek arra, hogy idegen ne nyúljon a rakományhoz. De azért senkinek ne vágjátok el a torkát figyelmeztetés nélkül. És torkon se lőjétek, ha nem muszáj. *Ezt az újonnan számszeríjhoz jutott intézőnek címzi. Nem igazán nézi ki egyik eshetőséget sem a csapatból, de nem árt biztosra menni.*
1891. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-06-25 22:07:36
Üzenet elküldve: 2018-06-25 22:07:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Grawok Hifeti//
*Az az állat, amit Nellara magához csábított, nem marad sokáig a lánynál. Megérzi a finom hús szagát, és rögtön megkörnyékezi a sötételfet, hiszen nem akar kimaradni a jóból.
A férfi a fütyülés után szinte rögtön megdicséri Nellarát, aki alig bírja ki, hogy ne forgassa a szemeit.*
~Csak milliószor.~
- Köszönöm, kedves tőled.
*Elmosolyodik, majd a sikoltozó nő felé fordul.*
- Nem is zavarunk tovább, figyeljen jobban az állataira!
*A gazdasszony megköszöni a segítséget, a tündérlány bólint, majd int a sötételfnek, hogy haladjanak tovább.
Ha a férfi vele tart megragadja a kerítést előtt ragadt Falánk kantárát, aki már önkényesen arrébb sétált, hogy megnézze magának az aljnövényzetet.*
A hozzászólás írója (Nellara Han) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.25 22:19:39
*Az az állat, amit Nellara magához csábított, nem marad sokáig a lánynál. Megérzi a finom hús szagát, és rögtön megkörnyékezi a sötételfet, hiszen nem akar kimaradni a jóból.
A férfi a fütyülés után szinte rögtön megdicséri Nellarát, aki alig bírja ki, hogy ne forgassa a szemeit.*
~Csak milliószor.~
- Köszönöm, kedves tőled.
*Elmosolyodik, majd a sikoltozó nő felé fordul.*
- Nem is zavarunk tovább, figyeljen jobban az állataira!
*A gazdasszony megköszöni a segítséget, a tündérlány bólint, majd int a sötételfnek, hogy haladjanak tovább.
Ha a férfi vele tart megragadja a kerítést előtt ragadt Falánk kantárát, aki már önkényesen arrébb sétált, hogy megnézze magának az aljnövényzetet.*
A hozzászólás írója (Nellara Han) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.25 22:19:39
1890. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-06-25 19:55:53
Üzenet elküldve: 2018-06-25 19:55:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Szállítmányos szekereknél //
* Nem. Nem várja meg, míg Svir engedélyt ad. Azt a pár darab húst már kibírják. Csak nem hagy két nőt éhezni? *
- Dupla ennyi szekérrel és ellátmánnyal indultunk volna útnak, de nincs senki, aki segítene elvezetni a szekereket. Őrizni meg annyi sem. Így hárman indultunk el és lényegében Svir az, aki valamennyire harcosnak mondhatja magát. Ez van. Nem volt más jelentkező vagy elérhető harcos.
* Hogy mi történt a városban? Jó kérdés. *
- Fellázadtak a városiak, vagy mi.
* Majd Svir mesél még, ha akar, neki most nem sok kedve van hozzá. Jó tempóban próbálnak meg haladni a szekerekkel. *
* Nem. Nem várja meg, míg Svir engedélyt ad. Azt a pár darab húst már kibírják. Csak nem hagy két nőt éhezni? *
- Dupla ennyi szekérrel és ellátmánnyal indultunk volna útnak, de nincs senki, aki segítene elvezetni a szekereket. Őrizni meg annyi sem. Így hárman indultunk el és lényegében Svir az, aki valamennyire harcosnak mondhatja magát. Ez van. Nem volt más jelentkező vagy elérhető harcos.
* Hogy mi történt a városban? Jó kérdés. *
- Fellázadtak a városiak, vagy mi.
* Majd Svir mesél még, ha akar, neki most nem sok kedve van hozzá. Jó tempóban próbálnak meg haladni a szekerekkel. *
1889. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-06-25 16:30:24
Üzenet elküldve: 2018-06-25 16:30:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
// Szállítmányos szekereknél //
*A hölgyek nem bonyolítják túl a dolgokat. A mélységi lány konkrétan megmondja, hogy kosztért meg helyért a szekéren velük tart. Svir úr meg belemegy. Akheel baráti ölelgetésétől Trodd nem húzódik el. Furcsa egy lány, de szerethető. Egyébként nem mesél semmit Trodd pedig szokásához híven nem is kérdez. Arrébb húzódik a szekér bakján, hogy ha le akar ülni akkor megtehesse és hallgat. A mélységi szavaira morózusan néz maga elé. Nem hangzik jól. Ha ott ahol nagy mágusok meg egy csomó katona van ott minden ég akkor nagy baj van.*
*A hölgyek nem bonyolítják túl a dolgokat. A mélységi lány konkrétan megmondja, hogy kosztért meg helyért a szekéren velük tart. Svir úr meg belemegy. Akheel baráti ölelgetésétől Trodd nem húzódik el. Furcsa egy lány, de szerethető. Egyébként nem mesél semmit Trodd pedig szokásához híven nem is kérdez. Arrébb húzódik a szekér bakján, hogy ha le akar ülni akkor megtehesse és hallgat. A mélységi szavaira morózusan néz maga elé. Nem hangzik jól. Ha ott ahol nagy mágusok meg egy csomó katona van ott minden ég akkor nagy baj van.*
1888. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-06-25 12:29:04
Üzenet elküldve: 2018-06-25 12:29:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
// Szállítmányos szekereknél //
*Nem egy nagy settenkedőművész, de azért igyekszik. Ennek ellenére persze egyáltalán nem kizárt, hogy kiszúrják őt még mielőtt el tudna csenni egy szál kolbászt magától. De legalább nem érik tetten. Igazán meglepő a felismerés, hogy tudja miről van szó ami a szent birkabőr kérdését illeti. Őszinte örömmel nyugtázza magában, hogy tud ezt-azt Eeyr-ről és ez milyen jó.
Troddot szívélyesen üdvözli miután már úgyis minden mindegy, hiszen fény derült a jelenlétére.*
-Hát én!
*Ha nem húzódik el a fickó, akkor Akheel jobbjával átfogja a földműves vállát és erősen magához szorítja egy pillanatra.*
-Rég bizony!
*Erősíti meg a kijelentést, de nem érzi úgy hogy most ennél többel tartozna. Ha kérdezik majd elmeséli merre járt, vagy valami. És figyelmét egyébként is a szőke hajú lány mozgása köti le. Egyrészt mert kellemes látvány, másrészt mert nagyon úgy fest, hogy ő lesz az akitől élelmet kapnak. Szavai csak ezt követően jutnak el Akheel agyáig.*
~Kagan még él? Meg megin' mit rendezkedik má'?~
-Kösz.
*Motyogja szinte már szégyenlősen Carthyrianak, ha beigazolódik gyanúja és tényleg hozzájut a hőn áhított husihoz. Neki is lát nyomban a elpusztításához, ezzel már nem szégyenlősködik. Jóízűen harap le egy nagy darabot belőle, közben a társaság különböző tagjait figyeli és erősen koncentrál hogy száját csukva tartsa majszolás közben.*
~Aztán már mér' zűrös a helyzet a városban?~
*Svirnek csak egyetértően bólogat. Nincs ellenvetése, meg teli is van a szája.*
~Te jó ég!~
*Szusszant nagyot Narii hírei hallatán. Nem tudja eldönteni örüljön-e annak, hogy máris visszacseppenhet egy jó kis kalandba, vagy inkább bánja hogy már megint itt tart ahogy visszakerült régi életének résztvevői közelébe.*
-Na! *Csattan fel miután megküzdött a falattal.*
-De mi van má' megint?
*A kérdésnek nincs külön címzettje, bár most a sötételf tűnik a leginkább tájékozottnak, tehát első sorban tőle várja a választ, de nem kizárt hogy a többiek is tudnak neki hasznos információkkal szolgálni.*
*Nem egy nagy settenkedőművész, de azért igyekszik. Ennek ellenére persze egyáltalán nem kizárt, hogy kiszúrják őt még mielőtt el tudna csenni egy szál kolbászt magától. De legalább nem érik tetten. Igazán meglepő a felismerés, hogy tudja miről van szó ami a szent birkabőr kérdését illeti. Őszinte örömmel nyugtázza magában, hogy tud ezt-azt Eeyr-ről és ez milyen jó.
Troddot szívélyesen üdvözli miután már úgyis minden mindegy, hiszen fény derült a jelenlétére.*
-Hát én!
*Ha nem húzódik el a fickó, akkor Akheel jobbjával átfogja a földműves vállát és erősen magához szorítja egy pillanatra.*
-Rég bizony!
*Erősíti meg a kijelentést, de nem érzi úgy hogy most ennél többel tartozna. Ha kérdezik majd elmeséli merre járt, vagy valami. És figyelmét egyébként is a szőke hajú lány mozgása köti le. Egyrészt mert kellemes látvány, másrészt mert nagyon úgy fest, hogy ő lesz az akitől élelmet kapnak. Szavai csak ezt követően jutnak el Akheel agyáig.*
~Kagan még él? Meg megin' mit rendezkedik má'?~
-Kösz.
*Motyogja szinte már szégyenlősen Carthyrianak, ha beigazolódik gyanúja és tényleg hozzájut a hőn áhított husihoz. Neki is lát nyomban a elpusztításához, ezzel már nem szégyenlősködik. Jóízűen harap le egy nagy darabot belőle, közben a társaság különböző tagjait figyeli és erősen koncentrál hogy száját csukva tartsa majszolás közben.*
~Aztán már mér' zűrös a helyzet a városban?~
*Svirnek csak egyetértően bólogat. Nincs ellenvetése, meg teli is van a szája.*
~Te jó ég!~
*Szusszant nagyot Narii hírei hallatán. Nem tudja eldönteni örüljön-e annak, hogy máris visszacseppenhet egy jó kis kalandba, vagy inkább bánja hogy már megint itt tart ahogy visszakerült régi életének résztvevői közelébe.*
-Na! *Csattan fel miután megküzdött a falattal.*
-De mi van má' megint?
*A kérdésnek nincs külön címzettje, bár most a sötételf tűnik a leginkább tájékozottnak, tehát első sorban tőle várja a választ, de nem kizárt hogy a többiek is tudnak neki hasznos információkkal szolgálni.*
1887. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-06-25 01:26:57
Üzenet elküldve: 2018-06-25 01:26:57
ÚJ
![>Grawok Hifeti [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/881_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Nellara Han//
* A férfinak nem volt másik választása. Egyfelől olyan dolgot keresett, amivel nem egy-két pillanatig nyeri el az állat bizalmát és barátságát. Másfelől viszont tényleg fájt a szíve a becsomagolt finom falatok miatt. Ám ujjai ma már elég fürgék és ügyesek, hogy a bűvésztudására hagyatkozva észre sem lehetett venni, hogy honnan vette elő az ételt.
Hamarosan rá fog jönni Nellara is, hogy egy-egy étkezés alkalmával sokkal több megy le a torkán, mint emberek a saját mércéjük szerint kinéznék belőle.
A dallam viszont nem csak a kutyára hat. Grawok is oda fordítja a fejét, mintha megidézték volna. És csodálkozva végig néz a tündéren.*
-Mondták már neked, hogy milyen gyönyörű vagy?
* Mintha csak megtört volna a varázs, visszafordul és önfeledt játékba kezd a kutyussal, ha már így összeismerkedtek. És egy bot eldobása után a gazdasszony felé fordul a figyelme egy rövid időre.*
-Nem történt baj? Hallottuk a sikítást és jöttünk, ahogy csak tudtunk. Már... egész rosszra gondoltunk.
Örülök, hogy nem esett baja.
* Kellemetlenül fordítja vissza a tekintetét a saját kutyájára, hogy ne keljen végig nézni, hogyan változik el az arca a nőnek a rosszabb említésére. Neki a kedvenc macskája élet-halál küzdelme valószínűleg épen elég megrázó és rossz lehetett. Ám meg kellett kérdeznie, hiszen kétszer ugyan abba a hibába esni, hogy túl hamar ítél a körülmények láttán és hallatán, nem szeretett volna.
És kellőképpen érzéketlen is volt a szíve mélyén ahhoz, hogy ne foglalkozzon valójában azzal, hogy a kutya-macska barátság talán nem is első felvonása hogyan érintette a hölgyet.
De kíváncsi volt azért, hogy mit reagál útitársa. Bár elfordította róla tekintetét, de bal füle odafordult felé, hogy jobban hallja az arról jövő legkisebb hangot is. Bár erről ő nem tudott, teste árulóvá vált.*
1886. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-06-25 00:59:51
Üzenet elküldve: 2018-06-25 00:59:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Grawok Hifeti//
*A sötételf rögtön rohan segíteni, és hívogatja az állatokat, hogy hagyják békén szegény macskát, még valahonnan egy csirkecombot is elővarázsol! A tündér csak nagy szemekkel pislog, ez még talán nagyobb mágia, mint amit ő tud, elvégre nem húzhat ki bármikor a zsebéből csak úgy egy csirkecombot, mikor éppen olyan kedve van.
Viszont ez most jó lehetőség arra, hogy kipróbáljon egy olyan varázsigét, amit eddig csak megtanult, de sosem alkalmazott.
Egy halk dallamot fütyül el, ha sikerrel jár, akkor a nagyobbik kutya abbahagyja az ugatást. Nellara magához hívja, aki boldogan csaholva fut hozzá, és ül le elé.
Ha így történik, a másik kutya valószínűleg megunja egyedül a macska terrorizálását, és elfogadja a csirkecombot.*
A varázsló rövid dallamot fütyül el, melynek hatására egy megvadult vagy vadállat szelídségét nyeri el. Ha alkalmas rá, meg is lovagolhatja. A hatás pillanatnyi, így nincs további befolyása a történésekre.
*A sötételf rögtön rohan segíteni, és hívogatja az állatokat, hogy hagyják békén szegény macskát, még valahonnan egy csirkecombot is elővarázsol! A tündér csak nagy szemekkel pislog, ez még talán nagyobb mágia, mint amit ő tud, elvégre nem húzhat ki bármikor a zsebéből csak úgy egy csirkecombot, mikor éppen olyan kedve van.
Viszont ez most jó lehetőség arra, hogy kipróbáljon egy olyan varázsigét, amit eddig csak megtanult, de sosem alkalmazott.
Egy halk dallamot fütyül el, ha sikerrel jár, akkor a nagyobbik kutya abbahagyja az ugatást. Nellara magához hívja, aki boldogan csaholva fut hozzá, és ül le elé.
Ha így történik, a másik kutya valószínűleg megunja egyedül a macska terrorizálását, és elfogadja a csirkecombot.*
A varázsló rövid dallamot fütyül el, melynek hatására egy megvadult vagy vadállat szelídségét nyeri el. Ha alkalmas rá, meg is lovagolhatja. A hatás pillanatnyi, így nincs további befolyása a történésekre.
1885. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-06-25 00:46:04
Üzenet elküldve: 2018-06-25 00:46:04
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Nellara Han//
* Épp megtört a jég, mikor hirtelen a Bajba Jutott Hölgy eltéveszthetetlen jele ütötte meg a hősünk hegyes fülét. És rögtön megindul.
A lóval kevés az esélye, hogy középtávon versenyre tud kelni. Bár rövid távon még egy átlagos ember is gyorsabban gyorsul, mint egy lovas -nem túl köztudott tény-, de hamarosan lendületet kap a megmozgatott súly Nellara Han alatt és ő ér elsőként a tetthelyre. És talán annyira nem aggódik a dögök miatt, mint Grawok teszi. Rossz felidéznie Kámorf félig igaz meséjét az erdőben éjszakázásról és a farkasok vérengzéséről egy medvével karöltve. Vagy tudja a bánat már, hogyan mesélte el otthon!
A két kutya nem veszélytelen, így elő is húzta a Hifeti fiú a fegyverét. Két rántott csirkecombot. És fütyült nekik.*
-Kutyulik! Ide nézzetek, hogy mit hoztam nektek! Kaptok hamit.
* Ha ez beválik, akkor boldogan simogatja a buksijukat, igyekezve összehaverkodni velük.*
~Szükségem lesz altatóra is, de sajnos most nem tudtam ilyet elővenni. Végzetes Iptun jól jönne. Vagy más bénító növényi kivonat. Ezeknél jóval komolyabb ellenfél is lehetett volna itt.~
* Nem bánta meg ezúttal sem önzetlen segítőkészségét. Hiszen a gazdasszonyra kell csak nézni, ahogy hálás szemekkel figyeli őt. Inkább csak egy rég érlelődő gondolat az, mely végre eldőlt.
Ha nem vált be a próba, akkor kénytelen másként megoldani a helyzetet. De amíg nem muszáj, nem rendezne vérengzést.*
-Nincs semmi baj! Úgy tűnik, hogy csak egy házon belüli civódás.
* Megvárja, amíg a macska egérutat nem talál és igyekszik lekötni addig az állatokat. De persze sok minden függhet a társnője reakcióin, ha neki más tervei vannak.*
1884. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-06-25 00:19:40
Üzenet elküldve: 2018-06-25 00:19:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Grawok Hifeti//
- Kámorf?
*Kérdez vissza, de nem azért, mert nem értette jól a nevet, hanem mert ha hangosan kimondja, az segíti abban, hogy előbb végezzen a kutatással az emlékei között.*
- Hát... de, talán. Tanítottam írni egy sötételf lányt, ha jól emlékszem.
*Mintha tényleg kezdene derengeni neki valami, de még túl halvány a kép ahhoz, hogy meglássa, mi is szerepel rajta. De ez még mindig jobb annál, mintha nem lenne semmi sem az agyában.
Az egyik pillanatban még ezen gondolkozik, a másikban pedig hangos, női sikoltás ütik meg a fülüket. A sötételf rögtön rohanni kezd, a lány vágtára ösztönzi pónilovát.
Közben a női sikoltás mellett hangos csaholást is hallani, nem is egy, hanem rögtön két kutyától!
Nellara megáll pár méterre a kaputól, nehogy az apró póni megijedjen, de még így is látja, hogy mi történik. A tanya kapuja nyitva, két közepes termetű kutya szorított sarokba egy vékony, fekete nősténymacskát. Hangosan ugatnak és vicsorognak, nagyon meg akarják leckéztetni a hegyes fülűt.*
- Kámorf?
*Kérdez vissza, de nem azért, mert nem értette jól a nevet, hanem mert ha hangosan kimondja, az segíti abban, hogy előbb végezzen a kutatással az emlékei között.*
- Hát... de, talán. Tanítottam írni egy sötételf lányt, ha jól emlékszem.
*Mintha tényleg kezdene derengeni neki valami, de még túl halvány a kép ahhoz, hogy meglássa, mi is szerepel rajta. De ez még mindig jobb annál, mintha nem lenne semmi sem az agyában.
Az egyik pillanatban még ezen gondolkozik, a másikban pedig hangos, női sikoltás ütik meg a fülüket. A sötételf rögtön rohanni kezd, a lány vágtára ösztönzi pónilovát.
Közben a női sikoltás mellett hangos csaholást is hallani, nem is egy, hanem rögtön két kutyától!
Nellara megáll pár méterre a kaputól, nehogy az apró póni megijedjen, de még így is látja, hogy mi történik. A tanya kapuja nyitva, két közepes termetű kutya szorított sarokba egy vékony, fekete nősténymacskát. Hangosan ugatnak és vicsorognak, nagyon meg akarják leckéztetni a hegyes fülűt.*
1883. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-06-24 18:11:23
Üzenet elküldve: 2018-06-24 18:11:23
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Megfontolt
//Nellara Han//
*Grawokunk mélységesen sértve érezte magát amiatt a vélt hangsúly miatt, hogy a tündérke nem hiszi komoly elszántságát a kíváncsiságában. Persze, hogy vetített! De ez nem jelenti azt -az ő szemében-, hogy ne lenne joga elvárni, hogy új tudás utáni szomját tiszteljék.
Ő valóban többet szeretett volna megtudni a bestiákról. Mi sem lett volna jobb alkalom, mint tapasztalt vadászaikkal találkozni és megtudni a szakma titkolt mesterfogásait.
Ráadásul a legkevésbé sem kételkedik abban, hogy egy vadállatnak olyan teljesen mindegy, hogy azon a környéken portyázik tízórai után, ahol épp ők járnak vagy az erdő sötét mélyében. Lelki szemei előtt elképzeli, ahogy egy több mázsányi állat egy szarvast felzabálva összefut a párosukkal és desszertnek nézve egyszerűen megeszi őket.*
-Megvan! Nem te tanítottad írni Kámorfot? Lehet onnan rémlik az arcod, hogy ismerted a nővéremet.
* Érdeklődve tekint Han kisasszonyra, hogy arcát fürkészve akkor is rájöjjön, hogy jól rémlik-e, ha esetleg a lány hazudni akar.
És hogy miért tenne ilyet? Sokkal bölcsebb az, aki azt a kérdést fogalmazta meg magában, hogy miért tudná ő azt, hogy nem.
Nem ellenséges, hiszen akkor sincs semmi, ha ismét tévedett. Előhúzta hosszú kardját és ujjai közt forgatva zsonglőrködött vele. Ezt már annyiszor gyakorolta, hogy igazán ügyes benne.
Az egyik tanyáról viszont női sikoltás hallatszott. Azonnal a hang irányába fordult.*
-Siessünk!
* Többet nem is fűzve a dolgokhoz rohanni kezdett. Ilyenkor örül annak, hogy nem hord páncélt. Nem izzad le már a harcba keveredés előtt.*
*Grawokunk mélységesen sértve érezte magát amiatt a vélt hangsúly miatt, hogy a tündérke nem hiszi komoly elszántságát a kíváncsiságában. Persze, hogy vetített! De ez nem jelenti azt -az ő szemében-, hogy ne lenne joga elvárni, hogy új tudás utáni szomját tiszteljék.
Ő valóban többet szeretett volna megtudni a bestiákról. Mi sem lett volna jobb alkalom, mint tapasztalt vadászaikkal találkozni és megtudni a szakma titkolt mesterfogásait.
Ráadásul a legkevésbé sem kételkedik abban, hogy egy vadállatnak olyan teljesen mindegy, hogy azon a környéken portyázik tízórai után, ahol épp ők járnak vagy az erdő sötét mélyében. Lelki szemei előtt elképzeli, ahogy egy több mázsányi állat egy szarvast felzabálva összefut a párosukkal és desszertnek nézve egyszerűen megeszi őket.*
-Megvan! Nem te tanítottad írni Kámorfot? Lehet onnan rémlik az arcod, hogy ismerted a nővéremet.
* Érdeklődve tekint Han kisasszonyra, hogy arcát fürkészve akkor is rájöjjön, hogy jól rémlik-e, ha esetleg a lány hazudni akar.
És hogy miért tenne ilyet? Sokkal bölcsebb az, aki azt a kérdést fogalmazta meg magában, hogy miért tudná ő azt, hogy nem.
Nem ellenséges, hiszen akkor sincs semmi, ha ismét tévedett. Előhúzta hosszú kardját és ujjai közt forgatva zsonglőrködött vele. Ezt már annyiszor gyakorolta, hogy igazán ügyes benne.
Az egyik tanyáról viszont női sikoltás hallatszott. Azonnal a hang irányába fordult.*
-Siessünk!
* Többet nem is fűzve a dolgokhoz rohanni kezdett. Ilyenkor örül annak, hogy nem hord páncélt. Nem izzad le már a harcba keveredés előtt.*
1882. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-06-24 17:25:52
Üzenet elküldve: 2018-06-24 17:25:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
* A füves pusztán áthaladva végül a szántóföldekre ért ki. Egyre nagyobb a gyanúja, hogy csak körbe-körbe rohangál és fele ennyi idő alatt meg tudta volna tenni a távolságot, ha hozott volna magával valakit, aki tapasztalt idegenvezető.*
~De mégis hogy hoztam volna magammal? Csak kirabolt volna engem! Még csak az kéne, hogy ne csak a váratlan előugró banditáktól féljek, de az útitársamtól is. Jobb inkább egyedül, mert így arra megyek, amerre a haramiák és a ragadozók nem várnák. És nem állítanak csapdát.~
*Már csak idő kérdése, hogy egy közeli falut észre vegyen és betérjen segítséget kérni. Egy út menti taverna előtt állt meg és szállt le a négylábúról. Kedves, aranyos, mosolygós arccal lépett be és kezdett el beszélgetni a vendég nélküli fogadóssal. Ahogy számította, hamar kiszedte belőle egy kevés pénzért az információt, hiszen mostanában elég kevesen mernek vidéken járni.
Elindul hát a Tharg birtok irányába.*
~De mégis hogy hoztam volna magammal? Csak kirabolt volna engem! Még csak az kéne, hogy ne csak a váratlan előugró banditáktól féljek, de az útitársamtól is. Jobb inkább egyedül, mert így arra megyek, amerre a haramiák és a ragadozók nem várnák. És nem állítanak csapdát.~
*Már csak idő kérdése, hogy egy közeli falut észre vegyen és betérjen segítséget kérni. Egy út menti taverna előtt állt meg és szállt le a négylábúról. Kedves, aranyos, mosolygós arccal lépett be és kezdett el beszélgetni a vendég nélküli fogadóssal. Ahogy számította, hamar kiszedte belőle egy kevés pénzért az információt, hiszen mostanában elég kevesen mernek vidéken járni.
Elindul hát a Tharg birtok irányába.*
1881. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2018-06-20 23:20:53
Üzenet elküldve: 2018-06-20 23:20:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
*Nem mondhatná, hogy könnyű dolga van. Talán egy fél napot is eltölt a pusztában ténferegve, mire végre kibukkan valahol, ami már se nem füves, se nem puszta. A delelőn bőven túl járó nap minden idegszálát megfeszíti, a csuklya le sem kerül fejéről, nem szeretné a mélységi lét napfényen töltött hátrányait szenvedni. Ettől függetlenül persze szenvedi, csak igyekszik korlátozni őket.*
~Mit nem adnék egy szép nagy szakállas árnyékért.~
*Emlékei között felsejlik, mikor még a Vashegyen szaladgált a Vezér utasításait követve, amikor pedig éppen mellette járt, árnyékolóként használta. Megmosolyogja az emléket, valahol talán valóban hiányzik is neki.
A szántóföldekre érve igyekszik találni magának egy romosabb házat, ami első ránézésre üresnek és elhagyatottnak tűnik, meg másodikra is. Beveti magát a viszonylagos árnyékot biztosító, háznak már nem igazán mondható építménybe, lekuporodik az egyik sarokba, és igyekszik minden részét eltakargatni köpenyével. Fegyvereit el nem engedi, bármire készen áll, de muszáj kicsit pihennie, és arra számít, hogy az éjszaka leszálltával tovább tud indulni. Talán a következő napon már el is jut a Vashegyre, legjobb reményei szerint.
Néhány órát alszik, szinte riadva ébred, mint mikor vadat űznek ki békés legeléséből. Pengéi mellette hevernek, gazdájuk pedig talán még soha ennyire frusztrált, nem mellesleg pedig éhes nem volt.*
~Csak jussak el odáig.~
*Összeszedi magát, gondolatait rendezi, és tekintve, hogy már idáig eljutott, visszafordulni bizonyosan nem fog. Az éjszaka jótékony takarásában indul meg tovább, célja felé, egy pillanatra sem nézve hátra, mindig csak előre.*
~Mit nem adnék egy szép nagy szakállas árnyékért.~
*Emlékei között felsejlik, mikor még a Vashegyen szaladgált a Vezér utasításait követve, amikor pedig éppen mellette járt, árnyékolóként használta. Megmosolyogja az emléket, valahol talán valóban hiányzik is neki.
A szántóföldekre érve igyekszik találni magának egy romosabb házat, ami első ránézésre üresnek és elhagyatottnak tűnik, meg másodikra is. Beveti magát a viszonylagos árnyékot biztosító, háznak már nem igazán mondható építménybe, lekuporodik az egyik sarokba, és igyekszik minden részét eltakargatni köpenyével. Fegyvereit el nem engedi, bármire készen áll, de muszáj kicsit pihennie, és arra számít, hogy az éjszaka leszálltával tovább tud indulni. Talán a következő napon már el is jut a Vashegyre, legjobb reményei szerint.
Néhány órát alszik, szinte riadva ébred, mint mikor vadat űznek ki békés legeléséből. Pengéi mellette hevernek, gazdájuk pedig talán még soha ennyire frusztrált, nem mellesleg pedig éhes nem volt.*
~Csak jussak el odáig.~
*Összeszedi magát, gondolatait rendezi, és tekintve, hogy már idáig eljutott, visszafordulni bizonyosan nem fog. Az éjszaka jótékony takarásában indul meg tovább, célja felé, egy pillanatra sem nézve hátra, mindig csak előre.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4712-4731