*Már régóta csak abból áll a napja, hogy felkel, megreggelizik, vált pár szót a pultossal majd, ha akarja, ha nem, a sellő ügyeivel foglalkozik. Ha nem indul be mindjárt az irodába, a teendők úgyis megtalálják, felesleges ezért a többi alkalmazottat terhelni. Néha délután van ideje még ledőlni, pihenni, mint most, hogy aztán jobban bírja az esti papírmunkát az irodában. ~Soha nem gondoltam volna, hogy egy ilyen hely ennyi papírozással jár. Ha polip nincs, mi van helyette? Penészes krumpli és foltos terítők. A fél napot csak reklamálással is tölthetném. ~ Mossa meg az arcát az asztalra készített tálban, majd egy törölközővel jó alaposan áttörli. A tükör nem mutat valami rózsás képet róla, de nincs mit tenni, a hozott anyagból kell kikészíteni a legjobbat. Talán most jobban rá is fér egy kis smink, mint általában. Miután felöltözik, azért még belepillant a jegyzetfüzetébe, mert bizony mostanában hanyagolta a mágia gyakorlását, márpedig lehet még segítene is.*
-Oh… ez jó lesz, talán használ valamit. *Olvassa el a hozzá tartozó sor a jegyzetben.*
-Csak egy rövid ige. *El is mormolja, majd ha sikerül a varázslat, akkor alakja egy érdekes, fényes derengést kap, ami talán némileg feldobja még a kedvét is, nem csak a külsejét.*
-Kisasszony! *Lép oda hozzá a folyosón a lányok felügyeletével megbízott nő.*
-Mit tehetek érted? *Általában csak akkor van dolguk egymással ha valami probléma adódik.*
-Astreeah kisasszony már egy ideje nem tért vissza, a holmija nagy részét is magával vitte. Úgy sejtem, hogy a szobájára már nem lesz szüksége. Egy takarítás pedig nagyon ráférne már. *Jegyzi meg, hiszen nem először látnak ilyet, hogy egy sellő odébb áll, ez itt mindennapos.*
-Értem. Akkor tegyenek úgy, a maradék személyes holmit, ha van olyan pakolják át egy kisebb ládába a raktárba, ahova szoktuk. A szobát pedig takarítsák ki és zárják le. Továbbá Dreyia szobáját is le lehet zárni. Nem hiszem, hogy visszajön még. *Mondja, hiszen a személyesebb, ott maradt holmijait már átvitte az irodájába, de azért még reménykedett a visszatérésében. Egy darabig. De a végtelenségig akkor sem tarthat fenn egy szobát, csak azért, hogy porosodjon.*
-Értettem. Így fogunk tenni. *Biccent a nő, majd távozik, ő pedig elindul az irodába, hogy folytassa a napi teendőket.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására arcvonásai és fejsziluettje finom, gyenge fényben kezd derengeni, ezáltal személyisége rendkívüli kisugárzásúnak tűnik.