Nincs játékban - Szolgálati terület
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Szolgálati terület | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 41 (801. - 820. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
820. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-10-27 15:18:54
Üzenet elküldve: 2020-10-27 15:18:54
![>Darelld Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11458_1553803279_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Egy vörös alak//
* Na ezt már jó hallani, hogy a vörös elf férfi hallgat a jó szóra. Mondjuk talán nem is lesz azt olyan nehéz megszokni, hogy nem kell dolgozni. Mármint bizonyos munkákat nem kell elvégezni, mert dolgozni, azért kell.*
- Ezt örömmel hallom.* Válaszol a férfi és ezzel maguk mögött hagyják ezt a témát meg a mosókonyhát is. Bár akad még probléma, de az sem olyan vészes dolog, amit nem tudnának elintézni. Egy nagyobb ágyat könnyedén tud majd szerezni, hiszen van bútorzat a raktáron. Ez mind az előző tulaj érdeme ugyan, de ez senkit nem zavar.*
- Ugyan nincs mit!* Nem is fecsérel erre több szót, hanem inkább az érkező leányra koncentrál. Nem ismétli el az elhangzottakat, mivel megtudja ő ezt jegyezni így is. Bólint Dalafnak, hogy megértette. Nem kerüli el az sem, hogy milyen hangszínben beszél a kislányról. Természetes dolog, hogy az ember, vagyis esetünkben az elf szereti a kislányát.*
- Értem. Ha megbeszélték a kislány dolgait Maydeleine kisasszonnyal, akkor már nekem nincs dolgom ezzel az üggyel.* Ezzel vége is, így aztán már csak egy elintézni való szerepel a listán.*
- Pakoljon le kérem Dalaf úr! Ha óhajt pihenni, akkor nem is zavarom tovább, de ha maradt még energiája, akkor megmutatnám az épület többi részét is. Ahol valószínűleg dolgozni is fog majd hamarosan. Ha velem tart, akkor kérem a személyes dolgait ne hagyja az ágyon vagy a szekrényben, mert intézkedek azok cseréjéről. Tegye mondjuk az asztalára ott bizonyosan megmarad.* Darelld megvárja, hogy döntsön a sellő. Ha pihenne, akkor távozik, ha vele tart, akkor megvárja, hogy csatlakozzék hozzá a férfi. A döntés Dalaf kezében van.*
* Na ezt már jó hallani, hogy a vörös elf férfi hallgat a jó szóra. Mondjuk talán nem is lesz azt olyan nehéz megszokni, hogy nem kell dolgozni. Mármint bizonyos munkákat nem kell elvégezni, mert dolgozni, azért kell.*
- Ezt örömmel hallom.* Válaszol a férfi és ezzel maguk mögött hagyják ezt a témát meg a mosókonyhát is. Bár akad még probléma, de az sem olyan vészes dolog, amit nem tudnának elintézni. Egy nagyobb ágyat könnyedén tud majd szerezni, hiszen van bútorzat a raktáron. Ez mind az előző tulaj érdeme ugyan, de ez senkit nem zavar.*
- Ugyan nincs mit!* Nem is fecsérel erre több szót, hanem inkább az érkező leányra koncentrál. Nem ismétli el az elhangzottakat, mivel megtudja ő ezt jegyezni így is. Bólint Dalafnak, hogy megértette. Nem kerüli el az sem, hogy milyen hangszínben beszél a kislányról. Természetes dolog, hogy az ember, vagyis esetünkben az elf szereti a kislányát.*
- Értem. Ha megbeszélték a kislány dolgait Maydeleine kisasszonnyal, akkor már nekem nincs dolgom ezzel az üggyel.* Ezzel vége is, így aztán már csak egy elintézni való szerepel a listán.*
- Pakoljon le kérem Dalaf úr! Ha óhajt pihenni, akkor nem is zavarom tovább, de ha maradt még energiája, akkor megmutatnám az épület többi részét is. Ahol valószínűleg dolgozni is fog majd hamarosan. Ha velem tart, akkor kérem a személyes dolgait ne hagyja az ágyon vagy a szekrényben, mert intézkedek azok cseréjéről. Tegye mondjuk az asztalára ott bizonyosan megmarad.* Darelld megvárja, hogy döntsön a sellő. Ha pihenne, akkor távozik, ha vele tart, akkor megvárja, hogy csatlakozzék hozzá a férfi. A döntés Dalaf kezében van.*
819. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-10-25 13:41:55
Üzenet elküldve: 2020-10-25 13:41:55
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy vörös alak//
*Darelld alaposan ellentmond a tényeivel a férfi elképzelésének, de emiatt a vörös egyáltalán nem háborodik fel, ez a hely más, mint amit megszokott érthetőek az efféle apró kérések. *
- A kérése jogos, Darelld. Természetesen mindig ügyelek a külsőépségemre megoldhatónak látom, hogy elszokjak az eddigi rutinomtól a mosást figyelembe véve. *Az elf hangja lassan eltűnik a falak között, mellé aprót bólint is, ahogy befejezi mondottait és készségesen követi az őrt a szobák felé továbbra is. Nemsokára, már az ágyakról beszélgetnek és Dalaf megnyugszik, ahogy az őr azt mondja ne fájjon a feje az ágyak miatt. Szinte biztos benne, hogy efféle helyen még az egykori éne sem járt nem, hogy dolgozóként, mint munkahelyen. A Sellőház falai tényleg mindent megadnak amit a hírnevük ígér és a férfinak pont erre a biztonságra van szüksége jelenleg. *
- Köszönöm! *Feleli végül hálásan mosolyogva és az előtte álló újabb kérdést tesz fel amire rögvest és annál részletesebben kezd el válaszolni. *
- Holnap kora reggel, lesz vele egy idős hölgy is, de ő csak eddig kíséri. Fricelya kilenc esztendős. 140 centiméter lehet, hosszú, barna göndör haja van. A szemei és az arca teljes mértékben rám hasonlítanak, viszont meglehetősen szeplős. Van egy madaras medálja, az mindig rajta van. Maydeleine kisasszonnyal, már beszéltem a munkalehetőségről, de egyelőre azt tárgyaltuk, hogy egy- két év múlva segítene, csak be. Ettől függetlenül szerintem nem lesz vele baj később, nagyon szorgalmas lány. *A férfi észre veheti, hogy a Sellő szemei árulkodóan csillognak a szeretettől, ahogy a lányáról beszél. Apaként teljesen más az elf, mint bármelyik másik tulajdonsága burkában. Talán egyedül a családja teszi valamelyest jóvá és tartja a nyugodt úton a férfit, amire néha tényleg szüksége van. *
*Darelld alaposan ellentmond a tényeivel a férfi elképzelésének, de emiatt a vörös egyáltalán nem háborodik fel, ez a hely más, mint amit megszokott érthetőek az efféle apró kérések. *
- A kérése jogos, Darelld. Természetesen mindig ügyelek a külsőépségemre megoldhatónak látom, hogy elszokjak az eddigi rutinomtól a mosást figyelembe véve. *Az elf hangja lassan eltűnik a falak között, mellé aprót bólint is, ahogy befejezi mondottait és készségesen követi az őrt a szobák felé továbbra is. Nemsokára, már az ágyakról beszélgetnek és Dalaf megnyugszik, ahogy az őr azt mondja ne fájjon a feje az ágyak miatt. Szinte biztos benne, hogy efféle helyen még az egykori éne sem járt nem, hogy dolgozóként, mint munkahelyen. A Sellőház falai tényleg mindent megadnak amit a hírnevük ígér és a férfinak pont erre a biztonságra van szüksége jelenleg. *
- Köszönöm! *Feleli végül hálásan mosolyogva és az előtte álló újabb kérdést tesz fel amire rögvest és annál részletesebben kezd el válaszolni. *
- Holnap kora reggel, lesz vele egy idős hölgy is, de ő csak eddig kíséri. Fricelya kilenc esztendős. 140 centiméter lehet, hosszú, barna göndör haja van. A szemei és az arca teljes mértékben rám hasonlítanak, viszont meglehetősen szeplős. Van egy madaras medálja, az mindig rajta van. Maydeleine kisasszonnyal, már beszéltem a munkalehetőségről, de egyelőre azt tárgyaltuk, hogy egy- két év múlva segítene, csak be. Ettől függetlenül szerintem nem lesz vele baj később, nagyon szorgalmas lány. *A férfi észre veheti, hogy a Sellő szemei árulkodóan csillognak a szeretettől, ahogy a lányáról beszél. Apaként teljesen más az elf, mint bármelyik másik tulajdonsága burkában. Talán egyedül a családja teszi valamelyest jóvá és tartja a nyugodt úton a férfit, amire néha tényleg szüksége van. *
818. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-10-24 18:51:52
Üzenet elküldve: 2020-10-24 18:51:52
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Egy vörös alak//
* Amíg a mosókonyháig nem érnek, addig nem is szól semmit a frissen felvett sellő. Akkor viszont olyasmit kérdez, amire a férfi összehúzza a szemöldökét. Végül aztán kimért hangon megszólal.*
- Nézze Dalaf úr! Teljes mértékben megértem a maga aggályait, de ez egy munkahely. A takarító személyzetnek az a dolga, hogy rendben tartsa a szobákat, amíg a mosónőké, hogy kimossák a szennyest. Aranyért dolgoznak és nem szívességért. Az ön munkaköre egészen más. Nem egyszer lesz olyan, hogy nem is a saját agyában tölti majd az éjszakát. Nem feltétlen lesz rá ideje, hogy takarítson. A másik meg a munkaköre megkívánja a tiszta, rendezett és ápolt külsőt. A mosó szappan bizony nem kíméli a bőrt. Nyomatékosan szeretném hát megkérni, hogy a szabad idejét használja a feltöltődésre. Természetesen nem tiltom meg, hogy maga végezze a munkát el, de én magam részéről felesleges időtöltésnek tartom. Amennyiben viszont mégis elvégzi és a teste egészsége bánja meg, abban az esetben már kénytelenek leszünk intézkedni.* Semmi bántó vagy parancsoló nincs a hangjában. Egyszerűen közli a tényeket. Ha megfogadja a másik, ha nem őt ez már nem érdekli. Haladnak a szoba felé tovább. A szobába lépve a férfi megemlít egy apró részletet, amiről eddig az őr még nem tudott.*
- Érem. Ezen információnak nem voltam eddig birtokában. Kérem ne fájjon a feje emiatt! Hozattatok be egy másik ágyat, ami kétszemélyes. Talán még egy nagyobb szekrény is akad. Mellesleg a szekrények kulccsal zárhatóak, így a lent említett probléma miatt sem kell aggódnia.* Teszi hozzá a végére, de itt még nem áll meg a történet.*
- Szabad megtudakolnom, hogy az érkező leányt mikorra várhatjuk? Esetleg egy személyleírást is adhatna róla, hogy ha érkezésekor munkája lenne, akkor tudjuk azonosítani. Amennyiben elég idős, akár dolgozhatna is a konyhán, vagy a takarító személyzet kötelékében.* A mellék információkat gondosan megjegyzi, ha kap olyanokat. Türelmesen várja, hogy esetleg lesz-e még valamilyen kérdés, kérés, vagy bármi más.*
* Amíg a mosókonyháig nem érnek, addig nem is szól semmit a frissen felvett sellő. Akkor viszont olyasmit kérdez, amire a férfi összehúzza a szemöldökét. Végül aztán kimért hangon megszólal.*
- Nézze Dalaf úr! Teljes mértékben megértem a maga aggályait, de ez egy munkahely. A takarító személyzetnek az a dolga, hogy rendben tartsa a szobákat, amíg a mosónőké, hogy kimossák a szennyest. Aranyért dolgoznak és nem szívességért. Az ön munkaköre egészen más. Nem egyszer lesz olyan, hogy nem is a saját agyában tölti majd az éjszakát. Nem feltétlen lesz rá ideje, hogy takarítson. A másik meg a munkaköre megkívánja a tiszta, rendezett és ápolt külsőt. A mosó szappan bizony nem kíméli a bőrt. Nyomatékosan szeretném hát megkérni, hogy a szabad idejét használja a feltöltődésre. Természetesen nem tiltom meg, hogy maga végezze a munkát el, de én magam részéről felesleges időtöltésnek tartom. Amennyiben viszont mégis elvégzi és a teste egészsége bánja meg, abban az esetben már kénytelenek leszünk intézkedni.* Semmi bántó vagy parancsoló nincs a hangjában. Egyszerűen közli a tényeket. Ha megfogadja a másik, ha nem őt ez már nem érdekli. Haladnak a szoba felé tovább. A szobába lépve a férfi megemlít egy apró részletet, amiről eddig az őr még nem tudott.*
- Érem. Ezen információnak nem voltam eddig birtokában. Kérem ne fájjon a feje emiatt! Hozattatok be egy másik ágyat, ami kétszemélyes. Talán még egy nagyobb szekrény is akad. Mellesleg a szekrények kulccsal zárhatóak, így a lent említett probléma miatt sem kell aggódnia.* Teszi hozzá a végére, de itt még nem áll meg a történet.*
- Szabad megtudakolnom, hogy az érkező leányt mikorra várhatjuk? Esetleg egy személyleírást is adhatna róla, hogy ha érkezésekor munkája lenne, akkor tudjuk azonosítani. Amennyiben elég idős, akár dolgozhatna is a konyhán, vagy a takarító személyzet kötelékében.* A mellék információkat gondosan megjegyzi, ha kap olyanokat. Türelmesen várja, hogy esetleg lesz-e még valamilyen kérdés, kérés, vagy bármi más.*
817. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-10-23 15:18:56
Üzenet elküldve: 2020-10-23 15:18:56
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy vörös alak//
*Darelld kiemelt részletességgel vezeti körbe a férfit a szobájáig vezető úton. Kellő figyelemmel hallgatja az őr megjegyzéseit és néha- néha bólint is egyet a másik szavaira, ám amikor a mosókonyhához érnek a borostyán szemű elf talál valami megemlíteni valót az őr számára. *
- Nem szeretem, ha a szobámba túl sokan megfordulnak. Az probléma lenne, ha én magam vinném le a mosni valót? Lehet néha, ha lenne időm ki is mosnám azokat. Illetve a takarítás nem tudom, hogy van az alkalmazottak számára, de azt is megoldom magam. Kellemetlen lenne a számomra, ha plusz terhet akasztanék bármelyik itt dolgozóra nyakára, amikor nekem ez nem nagy felelősség. 9 éve magamnak csinálom ezeket, nem lesz probléma. *Különösebben a mondandója végett nem áll meg, csak követi a nála idősebb férfit az úton, és ha minden jól megy nemsokára elérnek a szobájáig, ahol átkozva magát nyel egyet. ~Egy ágy van. Maydeleine kisasszonynak említettem és azt hittem az pont elég is lesz, de...~ Dalaf mélyet sóhajt és a másik felé fordul, aki ha elég szemfüles észre veheti, hogy valamitől szeretne vele beszélni az újdonsült sellő. *
- Darelld! *szólítja meg a másik, majd folytatja mondanivalóját* - Nagy probléma lenne önöknek, ha kérnék még egy matracot? Nem szeretnék a felvételem napján, már terhet okozni hiszen így is elég kellemetlen volt számomra az adós történet, de ami azt illeti és Maydeleine kisasszonynak már említettem is, de van egy lányom. Emiatt kellene egy plusz matrac, természetesen, ha szükséges ki is fizetem. Ezzel pedig amint megérkezik a lányom, nem is lesz több problémájuk. Persze, ha nem megoldható elalszok én a földön is. *fejezi be szavait a vörös és noha a tartása egy pillanatig sem változik a megszokottól látható rajta, hogy zavarban van a kérések miatt. Nincs hozzászokva az alázatossághoz és ilyenkor bizony megmutatkozik, hogy egy a testéből élő látszólag erkölcstelen férfinak is vannak dolgai amik érdeklik. Saját magát sosem tartotta jó személynek és fogalma sincs a többi itt dolgozó milyen is, de abban biztos, hogy kell neki ez a munka és még mindig valamelyest kívülálló. *
*Darelld kiemelt részletességgel vezeti körbe a férfit a szobájáig vezető úton. Kellő figyelemmel hallgatja az őr megjegyzéseit és néha- néha bólint is egyet a másik szavaira, ám amikor a mosókonyhához érnek a borostyán szemű elf talál valami megemlíteni valót az őr számára. *
- Nem szeretem, ha a szobámba túl sokan megfordulnak. Az probléma lenne, ha én magam vinném le a mosni valót? Lehet néha, ha lenne időm ki is mosnám azokat. Illetve a takarítás nem tudom, hogy van az alkalmazottak számára, de azt is megoldom magam. Kellemetlen lenne a számomra, ha plusz terhet akasztanék bármelyik itt dolgozóra nyakára, amikor nekem ez nem nagy felelősség. 9 éve magamnak csinálom ezeket, nem lesz probléma. *Különösebben a mondandója végett nem áll meg, csak követi a nála idősebb férfit az úton, és ha minden jól megy nemsokára elérnek a szobájáig, ahol átkozva magát nyel egyet. ~Egy ágy van. Maydeleine kisasszonynak említettem és azt hittem az pont elég is lesz, de...~ Dalaf mélyet sóhajt és a másik felé fordul, aki ha elég szemfüles észre veheti, hogy valamitől szeretne vele beszélni az újdonsült sellő. *
- Darelld! *szólítja meg a másik, majd folytatja mondanivalóját* - Nagy probléma lenne önöknek, ha kérnék még egy matracot? Nem szeretnék a felvételem napján, már terhet okozni hiszen így is elég kellemetlen volt számomra az adós történet, de ami azt illeti és Maydeleine kisasszonynak már említettem is, de van egy lányom. Emiatt kellene egy plusz matrac, természetesen, ha szükséges ki is fizetem. Ezzel pedig amint megérkezik a lányom, nem is lesz több problémájuk. Persze, ha nem megoldható elalszok én a földön is. *fejezi be szavait a vörös és noha a tartása egy pillanatig sem változik a megszokottól látható rajta, hogy zavarban van a kérések miatt. Nincs hozzászokva az alázatossághoz és ilyenkor bizony megmutatkozik, hogy egy a testéből élő látszólag erkölcstelen férfinak is vannak dolgai amik érdeklik. Saját magát sosem tartotta jó személynek és fogalma sincs a többi itt dolgozó milyen is, de abban biztos, hogy kell neki ez a munka és még mindig valamelyest kívülálló. *
816. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-10-20 11:11:42
Üzenet elküldve: 2020-10-20 11:11:42
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Egy vörös alak//
* Mindent sikeresen elrendezett, így aztán nincs is más hátra, mint az új munkaerő elszállásolása. Miután jelzett neki, hogy kövesse elkezdi bemutatni neki a helyet.*
- Mivel alkalmazott vagy lesz saját szobád. Ide nem fogadhatsz kuncsaftot, mivel arra külön szobáink vannak, amiért ők fizetnek.* Közben a hátsó ajtón keresztül vezeti ki a férfit. Őr áll az ajtóban, de Darelld biccentésére félre áll az útból.*
- Hamarosan ismerni fog a többi őr is, mivel szólni fogok nekik. Ez egy olyan terület, ahol nem kóricálhatsz el csak úgy. Gyere!* Egy jóval csöndesebb helyre érnek, ide már csak tompán szűrődik be kint muzsika. A parfümöktől nehéz levegőt is felváltja az itt uralkodó amolyan munkás légtér. Egyik irányból a készülő ételek illata száll, amíg a másikról a mosókonyha szappanának furcsa szaga terjeng. Darelld először a konyha irányába indul meg. a tekergőző folyosókon.*
- Emitt a konyha van. Ide bejöhetsz, ha éhes vagy enni. Ott szélen vannak asztalok.* Ha benéz Dalaf láthatja. hogy a hatalmas kondérok mellett most is megy a sürgés forgás. A jobb szélső sarokban meg van pár egyszerű fa asztal, ami mellett most is eszeget pár alkalmazott. Biccent neki, hogy tovább mennek. A folyosón halad tovább, de egy lépcső az ami felé haladnak.*
- A lépcső mellett arra szélen a mosókonyha van. Mi oda most nem megyünk be. Gondolom tudod mire használjuk. A holmidat úgyis kimossák a mosónők, szóval neked nem kell vele bajlódnod. A szobák fent lesznek.* Elindul hát felfelé a lépcsőn. Itt-ott ugyan megnyikordul, de annyira nem vészes.*
- Arra ott a vezetőség szobái vannak, de az egyik felújítás alatt áll. Jelenleg nem üzemelnek, szóval inkább lent a fogadótérben keresd a kisasszonyt!* Sorra haladnak el a szobák ajtajai előtt, mire aztán a férfi megáll az egyiknél. Kulcsot vesz elő és két kattanás után már ki is nyílik az ajtó.*
- Pancsolj! Tessék itt a kulcs is.* A másik kezébe nyomja a vas kulcsot. A szoba amúgy egy kicsi szoba egy ággyal, szekrénnyel, asztallal, székkel, egy kisebb tükrös fiókos szekrénnyel. A sarokban egy dézsa van fürdésre és mellette egy paraván az öltözködéshez. Ha hideg lenne egy apró kályhát is találhat a férfi. A fényről két ablak gondoskodik, amikhez egyszerű díszítésű függöny is tartozik.*
- Ha esetleg van kérdésed, akkor mondjad nyugodtan.* Várakozik Darelld türelmesen, mert talán elsőre sok lehet ez a sok újdonság.*
* Mindent sikeresen elrendezett, így aztán nincs is más hátra, mint az új munkaerő elszállásolása. Miután jelzett neki, hogy kövesse elkezdi bemutatni neki a helyet.*
- Mivel alkalmazott vagy lesz saját szobád. Ide nem fogadhatsz kuncsaftot, mivel arra külön szobáink vannak, amiért ők fizetnek.* Közben a hátsó ajtón keresztül vezeti ki a férfit. Őr áll az ajtóban, de Darelld biccentésére félre áll az útból.*
- Hamarosan ismerni fog a többi őr is, mivel szólni fogok nekik. Ez egy olyan terület, ahol nem kóricálhatsz el csak úgy. Gyere!* Egy jóval csöndesebb helyre érnek, ide már csak tompán szűrődik be kint muzsika. A parfümöktől nehéz levegőt is felváltja az itt uralkodó amolyan munkás légtér. Egyik irányból a készülő ételek illata száll, amíg a másikról a mosókonyha szappanának furcsa szaga terjeng. Darelld először a konyha irányába indul meg. a tekergőző folyosókon.*
- Emitt a konyha van. Ide bejöhetsz, ha éhes vagy enni. Ott szélen vannak asztalok.* Ha benéz Dalaf láthatja. hogy a hatalmas kondérok mellett most is megy a sürgés forgás. A jobb szélső sarokban meg van pár egyszerű fa asztal, ami mellett most is eszeget pár alkalmazott. Biccent neki, hogy tovább mennek. A folyosón halad tovább, de egy lépcső az ami felé haladnak.*
- A lépcső mellett arra szélen a mosókonyha van. Mi oda most nem megyünk be. Gondolom tudod mire használjuk. A holmidat úgyis kimossák a mosónők, szóval neked nem kell vele bajlódnod. A szobák fent lesznek.* Elindul hát felfelé a lépcsőn. Itt-ott ugyan megnyikordul, de annyira nem vészes.*
- Arra ott a vezetőség szobái vannak, de az egyik felújítás alatt áll. Jelenleg nem üzemelnek, szóval inkább lent a fogadótérben keresd a kisasszonyt!* Sorra haladnak el a szobák ajtajai előtt, mire aztán a férfi megáll az egyiknél. Kulcsot vesz elő és két kattanás után már ki is nyílik az ajtó.*
- Pancsolj! Tessék itt a kulcs is.* A másik kezébe nyomja a vas kulcsot. A szoba amúgy egy kicsi szoba egy ággyal, szekrénnyel, asztallal, székkel, egy kisebb tükrös fiókos szekrénnyel. A sarokban egy dézsa van fürdésre és mellette egy paraván az öltözködéshez. Ha hideg lenne egy apró kályhát is találhat a férfi. A fényről két ablak gondoskodik, amikhez egyszerű díszítésű függöny is tartozik.*
- Ha esetleg van kérdésed, akkor mondjad nyugodtan.* Várakozik Darelld türelmesen, mert talán elsőre sok lehet ez a sok újdonság.*
815. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-10-05 17:03:17
Üzenet elküldve: 2020-10-05 17:03:17
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Röpke kitérő//
*Úgy dönt, ruhát most nem cserél, hiszen nem töltött túl sok időt odalent, s túlságosan tetszik neki ez a kék költemény, ami oly kellemesen és lágyan simul bőrére. Egy fésülködés azért belefér, s hogy frizuráját kicsit extrábbá, különlegesebbé tegye, egy apró fonatot készít, s jobb oldalt hátravezeti, eltűzve az ezüst, levelet formáló csattal. Arcára halvány púdert hint, hogy hófehér bőrének egy kis egészségesebb árnyalatot adjon, de azért ügyel arra, hogy jellegzetes sápadtságát el ne fedje, hiszen ez is hozzájárul különleges, tisztavérű szépségéhez. Szemeit viszont hangsúlyosabban kihúzza, amolyan macskásan, egy elegáns, vékony ívvel. Rúzsnak ezúttal a szokásos barackszínnél egy fokkal bátrabb, de még mindig nem kirívóan élénk színt választ, amit leginkább a karmazsinvöröshöz lehet hasonlítani. S mikor elégedetten veszi tudomásul, hogy a lehető legtöbbe kihozta magából, vállára veti letisztultan elegáns hangszerét, s elindul visszafeelé. Eeleget lazsált már, biztos akad odalent neki feladat.*
*Úgy dönt, ruhát most nem cserél, hiszen nem töltött túl sok időt odalent, s túlságosan tetszik neki ez a kék költemény, ami oly kellemesen és lágyan simul bőrére. Egy fésülködés azért belefér, s hogy frizuráját kicsit extrábbá, különlegesebbé tegye, egy apró fonatot készít, s jobb oldalt hátravezeti, eltűzve az ezüst, levelet formáló csattal. Arcára halvány púdert hint, hogy hófehér bőrének egy kis egészségesebb árnyalatot adjon, de azért ügyel arra, hogy jellegzetes sápadtságát el ne fedje, hiszen ez is hozzájárul különleges, tisztavérű szépségéhez. Szemeit viszont hangsúlyosabban kihúzza, amolyan macskásan, egy elegáns, vékony ívvel. Rúzsnak ezúttal a szokásos barackszínnél egy fokkal bátrabb, de még mindig nem kirívóan élénk színt választ, amit leginkább a karmazsinvöröshöz lehet hasonlítani. S mikor elégedetten veszi tudomásul, hogy a lehető legtöbbe kihozta magából, vállára veti letisztultan elegáns hangszerét, s elindul visszafeelé. Eeleget lazsált már, biztos akad odalent neki feladat.*
814. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-10-05 00:09:52
Üzenet elküldve: 2020-10-05 00:09:52
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
*Becsapódik mögötte az ajtó, de azért nem olyan hangosan és agresszívan, hogy felkeltse mások figyelmét a koppanás. Rey pedig már dobálja is le kissé összeizzadt, s a pipák, gyertyák sajátos füstjét és illatát magába szívott ruhadarabokat. Gyorsan összehajtja, zsákba teszi őket, hogy majd elvihessem valamelyik szolgálólány kimosni. Fegyvereit az asztalra helyezi, szép sorban, hogy majd kiválaszthassa a megfelelő darabokat. Új öltözete nem sokban tér el az eddigiektől, talán egy fokkal elegánsabbra sikerül a válogatás. A hosszú, kellően nőies, éjfekete estélyijén egy pillanatra elgondolkodik, de inkább elveti az ötletet. Nem kérdés, biztosan jó benyomást keltene vele, de ha gyorsabb mozgásra, netán kisebb csetepatéra kerülne sor, aligha praktikus darab. Így egy passzos, enyhén csillogó bőrből készült nadrágot húz, térdig erő, fűzős, magasított sarkú csizmával. Felsője egy kissé merészebben dekoltált, V nyakú, fekete pamuting, amelyet gondosan betűr magas derekú bőrnadrágja alá. Derekára egy szélesebb bőröv kerül, aminek a kis zsebeibe gond nélkül belecsúsztathat három dobókést, s még két kisebb dobócsillagot is. Bal oldalára pedig a leglátványosabb fegyverét, a szépen faragott csont tőrét akasztja. Haját most kiengedi, hagyja, hadd verdesse szabadon hátát a hófehér hajzuhatag. Magára ölt még egy hosszú, derékban szűkített, kifejezetten elegáns és nőies szabású, fekete, csuklyás kabátot, amely hátulján érdekes, leginkább a furcsa tetoválásaihoz hasonlítható, ezüsttel hímzett minták tekeregnek, majd elvékonyodva beleolvadnak az anyag sötétjébe. S mikor elégedetten nyugtázza, hogy alkalomhoz és munkájához illően néz ki, elindul. Rendor bizonyára már várja odalent.*
813. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-10-02 19:05:46
Üzenet elküldve: 2020-10-02 19:05:46
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Készülődés //
* Szobájába érve gyorsan megmosakodik. Jól kell kinéznie a találkozóra, hiszen ez lesz az első nagy dobása. Szekrényéből díszes, de nem túlságosan kirívó öltözéket választ ki. Hiszen attól még, hogy jól kell kinéznie, azért a figyelemmel csínján kéne bánni. Végül is a szívéhez közel álló wegtoreni divat mellet dönt. A bőre színe is menni fog hozzá. A kikötőben nagyon kitűnni se fog, hiszen biztosan nem egy wegtoreni jár ide kereskedni. Díszes vörös aranyszegélyes kaftánt ölt magára a hozzá passzoló nadrággal, és egy hegyes orrú barna mintás bőrcsizmát. Fejére egy hegyes vörös bársony sapkát húz. Készen is lenne, így aztán egy kevés pézsma kifújása után már indul is vissza a fogadótérbe.*
* Szobájába érve gyorsan megmosakodik. Jól kell kinéznie a találkozóra, hiszen ez lesz az első nagy dobása. Szekrényéből díszes, de nem túlságosan kirívó öltözéket választ ki. Hiszen attól még, hogy jól kell kinéznie, azért a figyelemmel csínján kéne bánni. Végül is a szívéhez közel álló wegtoreni divat mellet dönt. A bőre színe is menni fog hozzá. A kikötőben nagyon kitűnni se fog, hiszen biztosan nem egy wegtoreni jár ide kereskedni. Díszes vörös aranyszegélyes kaftánt ölt magára a hozzá passzoló nadrággal, és egy hegyes orrú barna mintás bőrcsizmát. Fejére egy hegyes vörös bársony sapkát húz. Készen is lenne, így aztán egy kevés pézsma kifújása után már indul is vissza a fogadótérbe.*
812. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-09-09 14:31:15
Üzenet elküldve: 2020-09-09 14:31:15
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Dreyia és a rejtélyes csomag//
//Zárás//
*Mindig a legszebb pillanatok tartanak a legrövidebb ideig. Az ajándékozás, ami hirtelen átfordult egy egészen másfajta hangulatba, ott ért véget, ahol minden jóleső napnak is vége van, a puha dunyhák között, a párnák rejtekén. A harisnya, neki hála megmenekült mindenféle behatástól, bár nagy munkája volt benne, hogy lehúzz a másikról. Most azonban, hogy kifacsartak mindent a pillanatból, amit gonoszul magának akart megtartani, már sétál is ki az ajtón, kicsit megcibált hajjal, hogy hagyja leszállni a nyugodt estét, pihenéssel kísérve, ahogy azt illik. Mert másnap várja őket a munka, az pedig önző dolog lenne tőle, ha még az éjszakát is magának követelné. Így sétál át a saját szobájába.*
//Dreyia és a rejtélyes csomag//
//Zárás//
*Mindig a legszebb pillanatok tartanak a legrövidebb ideig. Az ajándékozás, ami hirtelen átfordult egy egészen másfajta hangulatba, ott ért véget, ahol minden jóleső napnak is vége van, a puha dunyhák között, a párnák rejtekén. A harisnya, neki hála megmenekült mindenféle behatástól, bár nagy munkája volt benne, hogy lehúzz a másikról. Most azonban, hogy kifacsartak mindent a pillanatból, amit gonoszul magának akart megtartani, már sétál is ki az ajtón, kicsit megcibált hajjal, hogy hagyja leszállni a nyugodt estét, pihenéssel kísérve, ahogy azt illik. Mert másnap várja őket a munka, az pedig önző dolog lenne tőle, ha még az éjszakát is magának követelné. Így sétál át a saját szobájába.*
811. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-09-04 14:01:33
Üzenet elküldve: 2020-09-04 14:01:33
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//May, iroda//
* Elmennek kettesben az irodába, ahol Maydeleine nagyon kedvesen felajánlja segítségét.*
- Rendben. Nagyon köszönöm!* Hálálkodik a fiú, mert ő is fontosnak tartja, hogy írni meg olvasni megtanuljon. Vylt szerette volna megkérni erre, de ő már úgy tűnik, hogy nem dolgozik itt. Annyira nem sajnálja a dolgot, mert nem állhatta azt a lányt. Mady az egyik szekrényhez lép és aztán rövid kotorászás után egy szép kis erszényt nyom a fiú kezébe.*
- Vigyázni fogunk! Ígérem, hogy egy pillanatra sem tévesztem szem elől.* Ez nagyon fontos feladat, nem szeretne kudarcot vallani. Hiszen most valaki épsége is rajta múlik.*
- Viszek egy zsákot és már megyünk is. Igyekszünk vissza. Akkor majd rögvest felkereslek. Vagyis felkeresem a kisasszonyt. Elnézést!* Javítja ki magát, mert hajlamos rá, hogy elhagyja az illedelmes megszólítást néha. Gyorsan távozóra fogja, hogy ne várassa sokáig a gnómot. Kerít egy zsákot és már megy is vissza Myrhez.*
* Elmennek kettesben az irodába, ahol Maydeleine nagyon kedvesen felajánlja segítségét.*
- Rendben. Nagyon köszönöm!* Hálálkodik a fiú, mert ő is fontosnak tartja, hogy írni meg olvasni megtanuljon. Vylt szerette volna megkérni erre, de ő már úgy tűnik, hogy nem dolgozik itt. Annyira nem sajnálja a dolgot, mert nem állhatta azt a lányt. Mady az egyik szekrényhez lép és aztán rövid kotorászás után egy szép kis erszényt nyom a fiú kezébe.*
- Vigyázni fogunk! Ígérem, hogy egy pillanatra sem tévesztem szem elől.* Ez nagyon fontos feladat, nem szeretne kudarcot vallani. Hiszen most valaki épsége is rajta múlik.*
- Viszek egy zsákot és már megyünk is. Igyekszünk vissza. Akkor majd rögvest felkereslek. Vagyis felkeresem a kisasszonyt. Elnézést!* Javítja ki magát, mert hajlamos rá, hogy elhagyja az illedelmes megszólítást néha. Gyorsan távozóra fogja, hogy ne várassa sokáig a gnómot. Kerít egy zsákot és már megy is vissza Myrhez.*
810. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-09-04 07:32:02
Üzenet elküldve: 2020-09-04 07:32:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Wrexan, iroda//
*A kis malőr, amit elkövetett, tisztázásra kerül, így talán nincsen harag, mert felemlegette, el is indulnak a főnök irodája felé, Myrt hátrahagyva. Azt nem akarja hozzátenni, hogy ő meg írni nem igazán tudott, bár mióta Ernussal gyakoroltak már talán alig lehet észlelni a bizonytalanságát. A lista persze nem az ő keze nyomát viseli szerencsére, ezt viszont a többiek nem tudhatják. Fontos, hogy meg legyen a kellő tekintélye az alkalmazottak körében. Furán és főként hátrányosan érintené, ha a háta mögött összesúgnának e miatt vagy visszahallaná bármilyen formában is.*
-Ebben a kérdésben, ha segítségre lenne szükséged szólj és kerítek neked egy jó tanítót, ha Myr'Jinnar nem ér éppen rá. *Közben pedig már az iroda felé tartanak. Odaérve előszedi a kulcsot és kinyitja, valamint a szekrényt is, amiben a pénzt tartják. Kivesz egy kisebb zsákot, majd a férfi kezébe nyomja.*
-Vigyázzatok magatokra odakinn, ne téveszd szem elől a lányt. *Köti a lelkére a másiknak, mert elég csak egy óvatlan pillanat és meg is van a baj.*
-Zsákot is vigyetek magatokkal. Ha visszaértek keress meg. *Teszi még hozzá, aztán már nem is tartja fel Wrexant, hadd menjen a dolgára, de ő is visszatér a fogadótérbe, miután mindent gondosan visszazár.*
*A kis malőr, amit elkövetett, tisztázásra kerül, így talán nincsen harag, mert felemlegette, el is indulnak a főnök irodája felé, Myrt hátrahagyva. Azt nem akarja hozzátenni, hogy ő meg írni nem igazán tudott, bár mióta Ernussal gyakoroltak már talán alig lehet észlelni a bizonytalanságát. A lista persze nem az ő keze nyomát viseli szerencsére, ezt viszont a többiek nem tudhatják. Fontos, hogy meg legyen a kellő tekintélye az alkalmazottak körében. Furán és főként hátrányosan érintené, ha a háta mögött összesúgnának e miatt vagy visszahallaná bármilyen formában is.*
-Ebben a kérdésben, ha segítségre lenne szükséged szólj és kerítek neked egy jó tanítót, ha Myr'Jinnar nem ér éppen rá. *Közben pedig már az iroda felé tartanak. Odaérve előszedi a kulcsot és kinyitja, valamint a szekrényt is, amiben a pénzt tartják. Kivesz egy kisebb zsákot, majd a férfi kezébe nyomja.*
-Vigyázzatok magatokra odakinn, ne téveszd szem elől a lányt. *Köti a lelkére a másiknak, mert elég csak egy óvatlan pillanat és meg is van a baj.*
-Zsákot is vigyetek magatokkal. Ha visszaértek keress meg. *Teszi még hozzá, aztán már nem is tartja fel Wrexant, hadd menjen a dolgára, de ő is visszatér a fogadótérbe, miután mindent gondosan visszazár.*
809. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-08-25 16:03:17
Üzenet elküldve: 2020-08-25 16:03:17
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Piszkos anyagiak //
// Zárás //
* Türelmesen várakozik a férfi egy darabig, mire megérkezik Zammiria. Gondterheltnek tűnik az arca, de rögtön kedves mosolyt ölt fel az építész kedvéért. Rögtön felpattan és meghajol.*
- Üdvözletem hölgyem!* Köszönti ő is a nőt.*
- Nagyon örülök, hogy tetszik a munkám. Az elismerés mindig megdobogtatja a szívét a mesterembernek. Külön szeretném kiemelni törp segédem érdemét is, valamint a másik két munkásét.* Róluk sem feledkezik, meg mivel ez közös munka volt. A fizetés említésére ő is csak mosolyog. Elő is kerül egy csinos kis ládikó, ami számtalan aranyló érmét rejt. Felpattan a láda teteje és szeme elé tárul a 4000 arany gyönyörű látványa. Csak egy pillanatig nézi, mielőtt rácsukná a tetejét.*
- Úgy hiszem nincs szükség a számolásra. Ha a ön hölgyem azt mondja, hogy 4000, akkor az annyi is.* Nem érzi szükségesnek a számolgatást. A bizalma rendületlen a mélységi felé. A papír tekercs, amit felé nyújtanak sokkal inkább felkelti az érdeklődését.*
- Ez az ajánlás valóságos kincs. Sokkal többet is ér, mint ez a ládikó. Nagyon köszönöm!* Ezzel a tekerccsel a városban is el fog tudni helyezkedni, mivel a Sellőháznak híresen jó neve van. Látja, hogy nehéz a sötét arcon még sötétebb gondokkal teli árnyak suhannak át. Jól látja, hogy ideje indulnia.*
- Nos akkor én nem is zavarnék akkor tovább. Összepakolok és még ma útra kelek a város felé. Minden jót hölgyem! Köszönöm a bizalmát.* Hajol meg Elgroon és aztán távozik. Egy őrrel elkísérteti magát a szállásáig, ahol hamar összepakolja a holmiját. Aztán, ha végzet hátul távozik, ahol betért az épületbe. Az őr a kapuig kíséri el csak. Onnantól már magára van utalva.*
// Zárás //
* Türelmesen várakozik a férfi egy darabig, mire megérkezik Zammiria. Gondterheltnek tűnik az arca, de rögtön kedves mosolyt ölt fel az építész kedvéért. Rögtön felpattan és meghajol.*
- Üdvözletem hölgyem!* Köszönti ő is a nőt.*
- Nagyon örülök, hogy tetszik a munkám. Az elismerés mindig megdobogtatja a szívét a mesterembernek. Külön szeretném kiemelni törp segédem érdemét is, valamint a másik két munkásét.* Róluk sem feledkezik, meg mivel ez közös munka volt. A fizetés említésére ő is csak mosolyog. Elő is kerül egy csinos kis ládikó, ami számtalan aranyló érmét rejt. Felpattan a láda teteje és szeme elé tárul a 4000 arany gyönyörű látványa. Csak egy pillanatig nézi, mielőtt rácsukná a tetejét.*
- Úgy hiszem nincs szükség a számolásra. Ha a ön hölgyem azt mondja, hogy 4000, akkor az annyi is.* Nem érzi szükségesnek a számolgatást. A bizalma rendületlen a mélységi felé. A papír tekercs, amit felé nyújtanak sokkal inkább felkelti az érdeklődését.*
- Ez az ajánlás valóságos kincs. Sokkal többet is ér, mint ez a ládikó. Nagyon köszönöm!* Ezzel a tekerccsel a városban is el fog tudni helyezkedni, mivel a Sellőháznak híresen jó neve van. Látja, hogy nehéz a sötét arcon még sötétebb gondokkal teli árnyak suhannak át. Jól látja, hogy ideje indulnia.*
- Nos akkor én nem is zavarnék akkor tovább. Összepakolok és még ma útra kelek a város felé. Minden jót hölgyem! Köszönöm a bizalmát.* Hajol meg Elgroon és aztán távozik. Egy őrrel elkísérteti magát a szállásáig, ahol hamar összepakolja a holmiját. Aztán, ha végzet hátul távozik, ahol betért az épületbe. Az őr a kapuig kíséri el csak. Onnantól már magára van utalva.*
808. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-08-25 14:56:59
Üzenet elküldve: 2020-08-25 14:56:59
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Új remények//
*Ajkait érinti ujjaival, a kezében tartott levélbe feledkezve áll az ablakban. Újra és újra átfutja a sorokat, aztán jó időre a sorok közé réved a tekintete. Jó barátnője Wegtorenből érkezett üzenete ez a szüleiről. Különös véletlen ez, hiszen az északi erdőségekben élnek, vándorolnak inkább.
Mindig is fájó volt hiányuk, de azok után, hogy ennyi időt töltött bordélyokban kurtizánként, vajon nem lenne jobb, ha meghagyná őket abban a hitben, hogy halott, akár férje és meg nem született gyermeke? Vajon nem lenne jobb nekik egy tisztességben elveszelytett leány egy bűnökben merítkezett szégyenfoltnál? Hol van már az a Cahress, akit alkimistának, rendes családanyának neveltek? Szemei előtt összefolynak a betűk. Mindig igyekezett mélyre temetni régi életét, mintha nem is az övé lett volna, így tudta túlélni a sok megpróbáltatást, így volt képes mosolyogni, s nem csak a felszínen, hanem egészen a lelkéből. Hogy mindig volt még mélyebb szint, bezárva oda a fájdalom és keserűség. Most azonban minden felszakadt. Végtelen magánya szeretteiért szaladna, s talán új életet kezdene valahol velük. Lehetséges volna?
Amint csendes konnyei felszáradnak, megnyugvó mosoly terül el az arcán. Döntött.
Nem tart túl soká összepakolni, mindig szerényen élt, valamint legtöbb holmiját a Sellőházra hagyományozza. Ruhái legtöbbjét is magától értetődő módon. Már csak a búcsú van hátra, de talán nem szól örökre. A maga szerény, csendes, szeretetteljes módján járja végig barátait, kollégáit, a hozzá közel állókat, mielőtt távozik.*
*Ajkait érinti ujjaival, a kezében tartott levélbe feledkezve áll az ablakban. Újra és újra átfutja a sorokat, aztán jó időre a sorok közé réved a tekintete. Jó barátnője Wegtorenből érkezett üzenete ez a szüleiről. Különös véletlen ez, hiszen az északi erdőségekben élnek, vándorolnak inkább.
Mindig is fájó volt hiányuk, de azok után, hogy ennyi időt töltött bordélyokban kurtizánként, vajon nem lenne jobb, ha meghagyná őket abban a hitben, hogy halott, akár férje és meg nem született gyermeke? Vajon nem lenne jobb nekik egy tisztességben elveszelytett leány egy bűnökben merítkezett szégyenfoltnál? Hol van már az a Cahress, akit alkimistának, rendes családanyának neveltek? Szemei előtt összefolynak a betűk. Mindig igyekezett mélyre temetni régi életét, mintha nem is az övé lett volna, így tudta túlélni a sok megpróbáltatást, így volt képes mosolyogni, s nem csak a felszínen, hanem egészen a lelkéből. Hogy mindig volt még mélyebb szint, bezárva oda a fájdalom és keserűség. Most azonban minden felszakadt. Végtelen magánya szeretteiért szaladna, s talán új életet kezdene valahol velük. Lehetséges volna?
Amint csendes konnyei felszáradnak, megnyugvó mosoly terül el az arcán. Döntött.
Nem tart túl soká összepakolni, mindig szerényen élt, valamint legtöbb holmiját a Sellőházra hagyományozza. Ruhái legtöbbjét is magától értetődő módon. Már csak a búcsú van hátra, de talán nem szól örökre. A maga szerény, csendes, szeretetteljes módján járja végig barátait, kollégáit, a hozzá közel állókat, mielőtt távozik.*
807. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-08-25 14:17:20
Üzenet elküldve: 2020-08-25 14:17:20
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// Piszkos anyagiak //
*Rendhagyó időszakot él meg, nem csodálná, ha pusmognának róla, hogy nehéz utólérni. A múlt érte nyúlt, vannak bilincsek, mik örök gúzsba kötik, még ha egy ideig álmodozni is próbált a jó munka jutalmáról, a szabadságról. A személyzet szerencsére nagyon ügyes, és szépen helyt állnak nélküle, ám lassan mégis tarthatatlanná kezd válni a bizonytalan helyzet. Tudja, hogy meg kell lépnie bizonyos dolgokat, hiszen hamarosan elmegy, s nincs más, ki gondját viselné e remek mulatónak. Előbb azonban egy másik ügyet kell lezárnia személyesen. Végre ez a nap is eljött, sajnos lassabban, mint azt tervezték. Szokásos módon nehézségekkel küzdöttek, s szinte hihetetlen, hogy a megálmodott épület mégis teljes valójában áll. Volt alkalma szemrevételezni, alaposan ellenőrizni, hogy azt kapta-e, amit kért. Komoly arccal lép be a helyiségbe, ahol Elgroon várja, számára udvarias mosolyt ölt.*
- Üdvözlöm! Régen találkoztunk utoljára személyesen. Minden rendben ment?
*Látta az eredményt, úgyhogy ha voltak is gondok, láthatóan elhárították azokat.*
- Igazán elégedett vagyok a munkájukkal.
*Melegszik mosolya. Szereti, ha valaki igényes és kitartó.*
- Teljesen megfelel a számításaimnak, sőt, még túl is haladta. Úgy gondolom, semmi akadálya immár, hogy kifizessem az ígért teljes összeget.
*Elő is hozza a ládikót, amit letesz Elgroon Tramal elé az asztalra, benne a 4000 arannyal, és felnyitja a tetejét.
*
- Számolja meg nyugodtan!
*Engedi oda a férfit, majd egy tekercset is átnyújt neki.*
- Kérem, fogadja el hálás szavaimmal megírt ajánlásomat is, mely leendő munkáinál hasznára lehet, ha a Sellőház tulajdonosának aláírását megmutatja. Leírtam benne, hogy milyen gondosan, hatékonyan, kitartóan és precízen dolgozott egy nagy kihívást jelentő környezetben, és a jövőben is szívesen adnék megbízásokat.
*Ezt kiejtve némi árnyék suhan át az arcán.*
- Kérem, nézze el, amiért ilyen rövidre szabom a találkozót, más körülmények között vacsorán látnám vendégül. Sajnos azonban nincs erre most lehetőségem, kevés az időm. Így amennyiben nincs más dolog, részemről végeztünk, köszönök mindent és sok szerencsét kívánok.
*Arca újra komoly, hangja hivatalos, alig-alig fedezni fel benne a szokásos puhaságot. Megvárja a választ, s az esetleges kérdésekre, kérésekre is készen áll, bár kissé sietős a dolga. Ha Elgroon távozik, maga az irodájába vonul, ahol papírokat készített elő. Nem lesz alkalma személyesen tájékoztatni mindenkit távozásáról, máris késésben van. Tudja jól, hogy alkalmasak a feladatokra, amiket szán nekik. Számára pedig életbevágó, hogy minden késlekedést elkerüljön, és lehetőleg minden további hátráltató találkozás nélkül, feltűnést kerülve szálljon lova nyergébe, régi öltözetében és rejtve minél inkább kilétét, mikor csendesen távozik a kikötői éjszakába.*
*Rendhagyó időszakot él meg, nem csodálná, ha pusmognának róla, hogy nehéz utólérni. A múlt érte nyúlt, vannak bilincsek, mik örök gúzsba kötik, még ha egy ideig álmodozni is próbált a jó munka jutalmáról, a szabadságról. A személyzet szerencsére nagyon ügyes, és szépen helyt állnak nélküle, ám lassan mégis tarthatatlanná kezd válni a bizonytalan helyzet. Tudja, hogy meg kell lépnie bizonyos dolgokat, hiszen hamarosan elmegy, s nincs más, ki gondját viselné e remek mulatónak. Előbb azonban egy másik ügyet kell lezárnia személyesen. Végre ez a nap is eljött, sajnos lassabban, mint azt tervezték. Szokásos módon nehézségekkel küzdöttek, s szinte hihetetlen, hogy a megálmodott épület mégis teljes valójában áll. Volt alkalma szemrevételezni, alaposan ellenőrizni, hogy azt kapta-e, amit kért. Komoly arccal lép be a helyiségbe, ahol Elgroon várja, számára udvarias mosolyt ölt.*
- Üdvözlöm! Régen találkoztunk utoljára személyesen. Minden rendben ment?
*Látta az eredményt, úgyhogy ha voltak is gondok, láthatóan elhárították azokat.*
- Igazán elégedett vagyok a munkájukkal.
*Melegszik mosolya. Szereti, ha valaki igényes és kitartó.*
- Teljesen megfelel a számításaimnak, sőt, még túl is haladta. Úgy gondolom, semmi akadálya immár, hogy kifizessem az ígért teljes összeget.
*Elő is hozza a ládikót, amit letesz Elgroon Tramal elé az asztalra, benne a 4000 arannyal, és felnyitja a tetejét.
*- Számolja meg nyugodtan!
*Engedi oda a férfit, majd egy tekercset is átnyújt neki.*
- Kérem, fogadja el hálás szavaimmal megírt ajánlásomat is, mely leendő munkáinál hasznára lehet, ha a Sellőház tulajdonosának aláírását megmutatja. Leírtam benne, hogy milyen gondosan, hatékonyan, kitartóan és precízen dolgozott egy nagy kihívást jelentő környezetben, és a jövőben is szívesen adnék megbízásokat.
*Ezt kiejtve némi árnyék suhan át az arcán.*
- Kérem, nézze el, amiért ilyen rövidre szabom a találkozót, más körülmények között vacsorán látnám vendégül. Sajnos azonban nincs erre most lehetőségem, kevés az időm. Így amennyiben nincs más dolog, részemről végeztünk, köszönök mindent és sok szerencsét kívánok.
*Arca újra komoly, hangja hivatalos, alig-alig fedezni fel benne a szokásos puhaságot. Megvárja a választ, s az esetleges kérdésekre, kérésekre is készen áll, bár kissé sietős a dolga. Ha Elgroon távozik, maga az irodájába vonul, ahol papírokat készített elő. Nem lesz alkalma személyesen tájékoztatni mindenkit távozásáról, máris késésben van. Tudja jól, hogy alkalmasak a feladatokra, amiket szán nekik. Számára pedig életbevágó, hogy minden késlekedést elkerüljön, és lehetőleg minden további hátráltató találkozás nélkül, feltűnést kerülve szálljon lova nyergébe, régi öltözetében és rejtve minél inkább kilétét, mikor csendesen távozik a kikötői éjszakába.*
806. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-08-24 08:13:46
Üzenet elküldve: 2020-08-24 08:13:46
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Sárkánylégy és a főnök listája//
*Miután kisétál a főnök irodájából, már nincsen egyedül. Miközben sétál, fél szemével a mellette, a levegőben repülő furcsa, szitakötő szerű lényt figyeli. A karmos lábai nem keltenek túlzott bizalmat irányába, valamint a mérete is igazán hátborzongató, de valahogy hozzá kell szokjon az állathoz, ugyanis az övé. Látszik, hogy a kék lény izgatottan zizegteti a szárnyait, de talán az irányába mutatott óvatosság okán nem repül közelebb egyelőre. A nő egy feltekert papírost tart a kezében, fél szemmel néha beleolvas, de lányos zavarában muszáj ismét visszapillantania a különös élőlényre. ~Olyan, mint egy bogár, bár a szárnyai olyan szépek. De mégis… Kicsit hátborzongató, ahogy bámul. ~*
-Azt mondták még nem ettél mióta itt vagy. *Mivel egyelőre mindenhova követi az állat, ezért úgy dönt, ő maga se megy be a konyhába, nehogy riadalmat keltsen, inkább csak bedugja a fejét és beszól.*
-Ide tudnál adni egy tál gyümölcsöt. Legyen benne minden. *Int oda egy mosogatófiúnak, aki némi habozás után meg is teszi, amit kértek tőle.*
-Köszönöm. *Csukja vissza az ajtót, közben a sárkánylégy szinte már a feje felett zizeg, kíváncsian kukucskálva befelé. Szerencsére odabenn olyan nagy a sürgés-forgás, hogy nem hallják meg a különös vendéget. Így sétálnak fel a saját szobájába, hogy megetesse végre az állatot. A folyosón, ahogy haladnak, nem egy konyhás segéd, sellő és egyéb személyzet halad el mellette, akik mind ugyan olyan megdöbbent arcot vágnak, mint ő, mikor a főnök irodájában először meglátta.*
-Biztos meg fognak szokni. *Amíg viszont még ő is ódzkodik az állattól, addig nem tudja hitelesen a többieket sem meggyőzni, hogy ártalmatlan a jószág. Odabenn az állat leszáll az egyik szék támlájára és hatalmas szemeit rá meresztgeti. Közben kitölt egy tálkába vizet, majd lassan és óvatosan leül a másik székre mellé. Először almát pucol, mert azt a főnök nem mondta, hogy héjastul eszi-e a gyümölcsöt vagy héjjal, így biztos, ami biztos azért leszedi neki. Miután megpucolta, egy kistányérra teszi és óvatosan közelebb tolja a lényhez, aki eddigre már szinte a válláig nyújtózott izgatottságában, mikor az almát meglátta.*
-Eeyr szerelmére! Inkább egyél. *Ereszti el a porcelánt, kicsit dobva is rajta ijedtségében. Az állatnak nem is kell ennél több, már tolja is befelé az almaszeleteket, ő pedig pucolja a következőt, mert egy alma úgy érzi nem lesz elég egy ekkora jószágnak. Az viszont jelentősen hamarabb végez a gyümölcs elpusztításával, minthogy May megpucolná a következőt, így ismét próbál a fejével minél közelebb kerülni.*
-Nana! *Fordítja hirtelen oda a fejét, megtorpanva a hámozásban.*
-Ne legyél türelmetlen! *Mondja nem kicsit feszülten.* -Ami történt megtörtént. Ne nehezítsed meg a helyzetet. *Az ideges hanghordozásra a sárkánylégy szépen visszahúzza a fejét és nézi a maga előtt üresen tátongó tányért.*
-Nem is volt nehéz igaz? *Teszi oda a következő adagot neki a tányérra, amit ismét nagy lelkesedéssel pusztít el, majd átugrik a másik székre, ami előtt a vizestál van és iszik.*
-Egyelőre legyen ennyi elég, mert most dolgom van. *Veszi a kezébe a papírost, majd elindul kifelé a szobából.*
-Te egyelőre itt maradsz, nem szeretném, ha megijesztenéd a vendégeket. *Közli, majd bezárja az állatot a szobájába, nem gondolva arra, mi mindent fog felfedezni, míg visszaér.*
-Az első a listán, nézzük… *Tartja maga elé a papírt, miközben a folyosón sétál vissza a vendégtérbe.*
*Miután kisétál a főnök irodájából, már nincsen egyedül. Miközben sétál, fél szemével a mellette, a levegőben repülő furcsa, szitakötő szerű lényt figyeli. A karmos lábai nem keltenek túlzott bizalmat irányába, valamint a mérete is igazán hátborzongató, de valahogy hozzá kell szokjon az állathoz, ugyanis az övé. Látszik, hogy a kék lény izgatottan zizegteti a szárnyait, de talán az irányába mutatott óvatosság okán nem repül közelebb egyelőre. A nő egy feltekert papírost tart a kezében, fél szemmel néha beleolvas, de lányos zavarában muszáj ismét visszapillantania a különös élőlényre. ~Olyan, mint egy bogár, bár a szárnyai olyan szépek. De mégis… Kicsit hátborzongató, ahogy bámul. ~*
-Azt mondták még nem ettél mióta itt vagy. *Mivel egyelőre mindenhova követi az állat, ezért úgy dönt, ő maga se megy be a konyhába, nehogy riadalmat keltsen, inkább csak bedugja a fejét és beszól.*
-Ide tudnál adni egy tál gyümölcsöt. Legyen benne minden. *Int oda egy mosogatófiúnak, aki némi habozás után meg is teszi, amit kértek tőle.*
-Köszönöm. *Csukja vissza az ajtót, közben a sárkánylégy szinte már a feje felett zizeg, kíváncsian kukucskálva befelé. Szerencsére odabenn olyan nagy a sürgés-forgás, hogy nem hallják meg a különös vendéget. Így sétálnak fel a saját szobájába, hogy megetesse végre az állatot. A folyosón, ahogy haladnak, nem egy konyhás segéd, sellő és egyéb személyzet halad el mellette, akik mind ugyan olyan megdöbbent arcot vágnak, mint ő, mikor a főnök irodájában először meglátta.*
-Biztos meg fognak szokni. *Amíg viszont még ő is ódzkodik az állattól, addig nem tudja hitelesen a többieket sem meggyőzni, hogy ártalmatlan a jószág. Odabenn az állat leszáll az egyik szék támlájára és hatalmas szemeit rá meresztgeti. Közben kitölt egy tálkába vizet, majd lassan és óvatosan leül a másik székre mellé. Először almát pucol, mert azt a főnök nem mondta, hogy héjastul eszi-e a gyümölcsöt vagy héjjal, így biztos, ami biztos azért leszedi neki. Miután megpucolta, egy kistányérra teszi és óvatosan közelebb tolja a lényhez, aki eddigre már szinte a válláig nyújtózott izgatottságában, mikor az almát meglátta.*
-Eeyr szerelmére! Inkább egyél. *Ereszti el a porcelánt, kicsit dobva is rajta ijedtségében. Az állatnak nem is kell ennél több, már tolja is befelé az almaszeleteket, ő pedig pucolja a következőt, mert egy alma úgy érzi nem lesz elég egy ekkora jószágnak. Az viszont jelentősen hamarabb végez a gyümölcs elpusztításával, minthogy May megpucolná a következőt, így ismét próbál a fejével minél közelebb kerülni.*
-Nana! *Fordítja hirtelen oda a fejét, megtorpanva a hámozásban.*
-Ne legyél türelmetlen! *Mondja nem kicsit feszülten.* -Ami történt megtörtént. Ne nehezítsed meg a helyzetet. *Az ideges hanghordozásra a sárkánylégy szépen visszahúzza a fejét és nézi a maga előtt üresen tátongó tányért.*
-Nem is volt nehéz igaz? *Teszi oda a következő adagot neki a tányérra, amit ismét nagy lelkesedéssel pusztít el, majd átugrik a másik székre, ami előtt a vizestál van és iszik.*
-Egyelőre legyen ennyi elég, mert most dolgom van. *Veszi a kezébe a papírost, majd elindul kifelé a szobából.*
-Te egyelőre itt maradsz, nem szeretném, ha megijesztenéd a vendégeket. *Közli, majd bezárja az állatot a szobájába, nem gondolva arra, mi mindent fog felfedezni, míg visszaér.*
-Az első a listán, nézzük… *Tartja maga elé a papírt, miközben a folyosón sétál vissza a vendégtérbe.*
805. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-08-15 18:13:09
Üzenet elküldve: 2020-08-15 18:13:09
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Piszkos anyagiak //
* Mivel nem tartja illendőnek, hogy a Sellőház vendég terén keresztül vágjon át a kíváncsi szemek rengetegén, ezért rögtön az épület hátsó végéhez indul. Az őrség persze útját állja, de nem esik kétségbe.*
- Elgroon Tramal vagyok az építész! A vezetőséghez jöttem, mivel elkészült az épület.* Az egyik őr eltűnik ezeket hallva egy kis időre. Addig a mester szépen csendben várakozik. Amikor visszatér az őr int neki, mire ő követni kezdi a kanyargó folyosókon keresztül. Egy szobába vezetik be, ami valószínűleg az ilyesmik lebonyolítására van fenntartva. Az őr távozik, így hát az építész helyet foglal. Korábban már voltak kint megnézni a munkáját, szóval most nincs oka aggodalomra. Felveszi a bérét és távozik. Amint belép a bájos Zammiria kisasszony rögtön feláll és enyhe meghajlással üdvözli. Még most is a munkás holmija van rajta, mivel még össze kell pakolnia. Ettől függetlenül se nem mocskos, se nem büdös, mivel már csak az utólagos dolgokat végezték.*
* Mivel nem tartja illendőnek, hogy a Sellőház vendég terén keresztül vágjon át a kíváncsi szemek rengetegén, ezért rögtön az épület hátsó végéhez indul. Az őrség persze útját állja, de nem esik kétségbe.*
- Elgroon Tramal vagyok az építész! A vezetőséghez jöttem, mivel elkészült az épület.* Az egyik őr eltűnik ezeket hallva egy kis időre. Addig a mester szépen csendben várakozik. Amikor visszatér az őr int neki, mire ő követni kezdi a kanyargó folyosókon keresztül. Egy szobába vezetik be, ami valószínűleg az ilyesmik lebonyolítására van fenntartva. Az őr távozik, így hát az építész helyet foglal. Korábban már voltak kint megnézni a munkáját, szóval most nincs oka aggodalomra. Felveszi a bérét és távozik. Amint belép a bájos Zammiria kisasszony rögtön feláll és enyhe meghajlással üdvözli. Még most is a munkás holmija van rajta, mivel még össze kell pakolnia. Ettől függetlenül se nem mocskos, se nem büdös, mivel már csak az utólagos dolgokat végezték.*
804. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-08-13 11:52:38
Üzenet elküldve: 2020-08-13 11:52:38
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
// Itthon //
// Napváltás //
* Akár harsona szó is üdvözölhetné őket, amikor a vert csapat szekere begurul az udvarra. Néhány alkalmazott, akik már menni készültek volna aludni rögtön a segítségükre sietnek. A szekeret és a cuccokat a fiú rájuk is hagyja, mivel különösen segítőkészek. Útja a konyhába vezet, ahonnan felmarkol egy kis elemózsiát. Mivel már nem nagyon talál itt senkit, ezért kiszolgálja magát. Egy kacsa combnak esik neki, csak úgy magában. Ezután indul csak el fel a szobájába, ahol is már egy dézsa forró víz várja. Hálásan biccent azok felé, akik éppen akkor öntik bele a vizet. Nedves ruhájától megszabadulva bele is mászik. Jóleső nyögés hagyja el ajkait, amikor a forró víz körbeöleli hűvös megfáradt testét. Addig élvezi a fürdőt, amíg az ki nem hűl. Utána szépen megtörölközik és bezuhan az ágyába. Szinte rögtön el is alszik. Reggel egészen kipihenten ébred. Készen áll, hogy visszatérjen feladataihoz.*
// Napváltás //
* Akár harsona szó is üdvözölhetné őket, amikor a vert csapat szekere begurul az udvarra. Néhány alkalmazott, akik már menni készültek volna aludni rögtön a segítségükre sietnek. A szekeret és a cuccokat a fiú rájuk is hagyja, mivel különösen segítőkészek. Útja a konyhába vezet, ahonnan felmarkol egy kis elemózsiát. Mivel már nem nagyon talál itt senkit, ezért kiszolgálja magát. Egy kacsa combnak esik neki, csak úgy magában. Ezután indul csak el fel a szobájába, ahol is már egy dézsa forró víz várja. Hálásan biccent azok felé, akik éppen akkor öntik bele a vizet. Nedves ruhájától megszabadulva bele is mászik. Jóleső nyögés hagyja el ajkait, amikor a forró víz körbeöleli hűvös megfáradt testét. Addig élvezi a fürdőt, amíg az ki nem hűl. Utána szépen megtörölközik és bezuhan az ágyába. Szinte rögtön el is alszik. Reggel egészen kipihenten ébred. Készen áll, hogy visszatérjen feladataihoz.*
803. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-08-12 14:37:19
Üzenet elküldve: 2020-08-12 14:37:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Nalaeä Phyrra, Karoran Dor - Zárás//
*Nala egy kissé zaklatottan tér vissza a szobájába. Sajnos kiderült, hogy vendége fizetés nélkül távozott. Hogy miként, az pontosan nem derült ki, mert tulajdonképpen senki nem látta kifelé menet a fakó hajú urat, de Nala egyértelműen magát hibáztatja. Tudniillik az a nap elég hosszú volt, elég kimerítő, őt pedig a légyott után olyan mélyen elnyomta az álom, hogy észre se vette, amikor a vendég elhagyta a szobát. Reggel még élt benne a remény, hogy talán odalent a pultnál fizetett az úr, de nyilvánvalóan nem tette meg. Nala jóhiszemű világa egészen összetört ebben a megrázkódtatásban. De még így is próbálja gondolatban mentegetni a vendéget, mert a számára egészen elképzelhetetlen, hogy valaki ilyet tegyen csak úgy. Az is felmerül benne, hogy csak túl elcsigázott volt, hogy észrevegye a vendég nemtetszését. Igaz, hiába kutakodik az emlékei közt, nem tud felfedezni semmi árulkodó jelet arra, hogy a férfi elégedetlen lett volna. Ez persze kevésbé vigasztalja. A szerájban sokkal egyszerűbb volt. Ott nem kellett fizetséggel foglalkozniuk. Elég volt csupán kedvesnek és odaadónak lenni Faraonn gazdával és a vendégeivel. Nekik csak ezzel kellett törődni. Tulajdonképpen el is várták, hogy csak ezzel törődjenek.
Nagyon röstelli ezt az esetet. Szégyelli magát, hogy ilyen előfordulhatott. Épp ezért, előtúrja a fiókja mélyéről az erszényét és alázatosan felajánlja, hogy kompenzálja a házat ért kárt. Nem lehet eltántorítani. Ragaszkodik hozzá. Nem nagy összegről van szó. Talán ha háromszáz arany van az egész. Végső érvként azt hozza fel, hogy nyugodtabb is lenne, ha a kis pénzecskéjét a Sellőház kasszájában őriznék. Ő úgyis itt eszik, itt iszik. Ha pedig valamire majd szüksége lesz, kér az illetékestől. Így volt ez a szerájban is. Nala egyáltalán nem ért a pénzhez. Az árakról is csak azóta van valamicske fogalma, hogy meg kellett tanulnia az étlapot. De ha azt kérdeznék tőle, mennyibe kerülhet egy pár selyemcipellő vagy egy szakajtó tűzifa, arról tényleg fogalma se lenne. Sosem kellett fizetnie semmiért, leszámítva talán a bricskát, ami a hajótól elhozta idáig a poggyászát az érkezése napján. Jobb lesz ez így, és talán a lelkiismerete is megnyugszik egy kicsikét.*
*Nala egy kissé zaklatottan tér vissza a szobájába. Sajnos kiderült, hogy vendége fizetés nélkül távozott. Hogy miként, az pontosan nem derült ki, mert tulajdonképpen senki nem látta kifelé menet a fakó hajú urat, de Nala egyértelműen magát hibáztatja. Tudniillik az a nap elég hosszú volt, elég kimerítő, őt pedig a légyott után olyan mélyen elnyomta az álom, hogy észre se vette, amikor a vendég elhagyta a szobát. Reggel még élt benne a remény, hogy talán odalent a pultnál fizetett az úr, de nyilvánvalóan nem tette meg. Nala jóhiszemű világa egészen összetört ebben a megrázkódtatásban. De még így is próbálja gondolatban mentegetni a vendéget, mert a számára egészen elképzelhetetlen, hogy valaki ilyet tegyen csak úgy. Az is felmerül benne, hogy csak túl elcsigázott volt, hogy észrevegye a vendég nemtetszését. Igaz, hiába kutakodik az emlékei közt, nem tud felfedezni semmi árulkodó jelet arra, hogy a férfi elégedetlen lett volna. Ez persze kevésbé vigasztalja. A szerájban sokkal egyszerűbb volt. Ott nem kellett fizetséggel foglalkozniuk. Elég volt csupán kedvesnek és odaadónak lenni Faraonn gazdával és a vendégeivel. Nekik csak ezzel kellett törődni. Tulajdonképpen el is várták, hogy csak ezzel törődjenek.
Nagyon röstelli ezt az esetet. Szégyelli magát, hogy ilyen előfordulhatott. Épp ezért, előtúrja a fiókja mélyéről az erszényét és alázatosan felajánlja, hogy kompenzálja a házat ért kárt. Nem lehet eltántorítani. Ragaszkodik hozzá. Nem nagy összegről van szó. Talán ha háromszáz arany van az egész. Végső érvként azt hozza fel, hogy nyugodtabb is lenne, ha a kis pénzecskéjét a Sellőház kasszájában őriznék. Ő úgyis itt eszik, itt iszik. Ha pedig valamire majd szüksége lesz, kér az illetékestől. Így volt ez a szerájban is. Nala egyáltalán nem ért a pénzhez. Az árakról is csak azóta van valamicske fogalma, hogy meg kellett tanulnia az étlapot. De ha azt kérdeznék tőle, mennyibe kerülhet egy pár selyemcipellő vagy egy szakajtó tűzifa, arról tényleg fogalma se lenne. Sosem kellett fizetnie semmiért, leszámítva talán a bricskát, ami a hajótól elhozta idáig a poggyászát az érkezése napján. Jobb lesz ez így, és talán a lelkiismerete is megnyugszik egy kicsikét.*
802. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-07-18 15:05:05
Üzenet elküldve: 2020-07-18 15:05:05
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
*Talán kicsit túlságosan határozottan csukja be szobájának ajtaját, ugyanis egy fülnek kellemetlen, hangos csapódás kíséri a műveletét. Pedig egyáltalán nem ideges, vagy feldúlt, bár a környéken tartózkodók okkal hihetnék ezt. Mikor meggyőződött róla, hogy az ajtó mellett az ablakok is gondosan be vannak zárva, immár nyugodt szívvel rakja le és engedi el Norut, hogy szokásos, ágy és szekrények alatti felfedező útjára indulhasson. Ő maga pedig igyekszik értelmezni a történteket, de kudarcba fullad eme kísérlete, így inkább annyiban hagyja. Továbbra sem érti az érzelmeket, s dühös kirohanásokat, de az imént látottakból és tapasztaltakból inkább azt szűrte le, nem is akarja megérteni, jobb így neki. Nem hiányoznak az életéből a drámák, veszekedések, kiborulások, így sokkal nyugodtabban élhet. S talán először, amióta itt dolgozik, de valóban hálás múltjának, s régi énjének, hogy ilyenné formálták. Eddig csak a hátrányát látta saját hidegségének, ismerkedés és barátkozás téren folyton újabb falakba ütközött, amit saját maga épített. De most már tudja, hogy a közvetlenség és barátságosság sokkal nagyobb falakat tud felhúzni, s sokkal zajosabb azoknak a lebontása.
A tükör elé sétál, s néhány másodpercig csendben szemléli a reá visszatekintő nőt. Arca mintha kőből lenne faragva, tekintete pedig hidegen és üresen csillog.*
~Nézz magadra. Egy gyilkos áll előtted, nem pedig egy egyszerű biztonsági őr.~
*Ismét hallja. Mintha a tükörképe szólna hozzá, vérért kiáltva. Ismét ébredezik a másik, sokáig volt elnyomva, figyelmen kívül hagyva. Rey igyekszik állni a sarat, szilárdan néz az ezüst szempárba.*
~Most itt kell lennem. Hiszen ide vezérelt az Úr. Nem tudom, pontosan meddig, vagy miért. De kezdett túl sok ellenségem lenni, szükségem van egy csapatra. Hogy életben maradjak.~
~Ilyen gyenge lennél? Hiszen mindig jól megvoltunk egyedül. Mindenkit legyőztünk. Túléltük.~
*Többet nem hall, az utolsó szavak is csak homályosan jutnak el tudatáig. Ismét egyedül marad, nyugtalan csendben. Ő győzött, úgy tűnik, továbbra is ő az erősebb. De a fejében elhangzottak mégsem hagyják nyugodni, van valami zavaró igazság ezekben a gondolatokban. Végül igyekezve elhessegetni ezt a baljós árnyékot, úgy dönt, a legjobb lesz, ha félrevonul egyet imádkozni. Legszívesebben a Vérkertbe menne, de nem akarja csak úgy itt hagyni a Sellőt, illene előbb szólnia valakinek, vagy engedélyt kérnie. De tekintve, hogy rajta kívül jelenleg alig akad harcra fogható őr, el is veti ezt a hirtelen ötletet. Majd kimegy máskor, ha több szabadideje akad. Addig egy gyorsan elmormolt ima is megteszi.*
A tükör elé sétál, s néhány másodpercig csendben szemléli a reá visszatekintő nőt. Arca mintha kőből lenne faragva, tekintete pedig hidegen és üresen csillog.*
~Nézz magadra. Egy gyilkos áll előtted, nem pedig egy egyszerű biztonsági őr.~
*Ismét hallja. Mintha a tükörképe szólna hozzá, vérért kiáltva. Ismét ébredezik a másik, sokáig volt elnyomva, figyelmen kívül hagyva. Rey igyekszik állni a sarat, szilárdan néz az ezüst szempárba.*
~Most itt kell lennem. Hiszen ide vezérelt az Úr. Nem tudom, pontosan meddig, vagy miért. De kezdett túl sok ellenségem lenni, szükségem van egy csapatra. Hogy életben maradjak.~
~Ilyen gyenge lennél? Hiszen mindig jól megvoltunk egyedül. Mindenkit legyőztünk. Túléltük.~
*Többet nem hall, az utolsó szavak is csak homályosan jutnak el tudatáig. Ismét egyedül marad, nyugtalan csendben. Ő győzött, úgy tűnik, továbbra is ő az erősebb. De a fejében elhangzottak mégsem hagyják nyugodni, van valami zavaró igazság ezekben a gondolatokban. Végül igyekezve elhessegetni ezt a baljós árnyékot, úgy dönt, a legjobb lesz, ha félrevonul egyet imádkozni. Legszívesebben a Vérkertbe menne, de nem akarja csak úgy itt hagyni a Sellőt, illene előbb szólnia valakinek, vagy engedélyt kérnie. De tekintve, hogy rajta kívül jelenleg alig akad harcra fogható őr, el is veti ezt a hirtelen ötletet. Majd kimegy máskor, ha több szabadideje akad. Addig egy gyorsan elmormolt ima is megteszi.*
801. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-07-02 19:47:11
Üzenet elküldve: 2020-07-02 19:47:11
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//Szállásrendezés//
//Érintőlegesen Reyaa//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
~Örvendtél, hát kurva jó. Mit kezdjek vele?~
*Alaposan felbosszantották, emiatt is gondolja ezt. Tulajdonképpen Reyaa személyével az ég világon semmi baja nincs, de a jelenlegi helyzetben pont leszarja, hogy ki minek miért és hogyan örül. Szólni azonban nem szól semmit, bizonyosan az indulat beszélne belőle. Még több háborút meg nem akar, ez bőven elég mára. Meg úgy egy időre. Másrészről meg nem akarja a különös kinézetű nőt úgy megbántani, hogy ártatlan. Jobb az mindenkinek, ha ő most nem szól egy árva szót sem, csak bezárkózik egy időre abba a szobába, ahol eddig takarított.
Sokáig ül az ágyon, maga sem tudja, mennyi ideig. Dühe szépen lassan alább hagy, de azon, hogy véleménye szerint igazságtalanul bántotta Parcy, nehezen tud továbblépni. Ezzel eléggé megsértette érzékeny lelkét, s egyelőre még nem tud megbocsájtani. Talán majd egyszer eljön az az idő. Talán...
Percek múltán letörli arcáról a könnyeit, melyek addig egyenletesnek mondható tempóval hullottak combjára vagy épp kézfejére. Arra a néhány percre kicsit megfeledkezett fájó sebhelyéről, mely nem kímélte. Nem érti, hogy miért történt meg ilyesmi vele azok után, hogy tegnap őszintén bocsánatot kért az elftől.*
- Nagyapa...* Suttogja a csendbe, mintha erre a hangra ott teremne mellette az említett személy, akit annyira nagyon szeretett.*
- Nagyapa... Bár itt lennél velem...
*Úgy érzi, most csak az tudná csillapítani a lelke fájdalmát, ha itt lenne a nagyapja. Ha átölelné és szeretettel ringatná kicsit. Hányszor is volt, hogy nagyapjának öntötte ki szívét. Benne bízott a legjobban, utána a testvérében. S mivel ennyire kötődött nagyapjához, manapság is megfájdul időnként a szíve. Azt az űrt, amit a jóságos gnóm elvesztése okozott, semmi nem tudja többé pótolni. Semmi. Van, hogy Myr azt érzi, ki van szolgáltatva mások sértéseinek. Hogy sebezhető és lélekben gyenge. Pedig az, hogy érzékeny a lelke, abszolút nem gyengeség. A nagyapja is ezt mondaná. Myr örökké hálás lesz nagyapjának azért az elmondhatatlan sok szeretetért, amit tőle kapott. Sosem fogja feledni. Talán egyszer eljön az az idő, amikor nagyapjához hasonlóan fogják szeretni.
Sebhelye szúrása is lassacskán csillapodik, Myr lényébe pedig visszatér a nyugalom. De ez a nap már úgy sem lesz jó, vidám. Ez a nap már tönkrement. Mélyet sóhajtva áll fel, s elhúzza a vödröt, ami eddig ajtótámaszként funkcionált. Most már az ajtót is kinyitja. Fene se tudja, minek örülne most: a társaságnak vagy az egyedüllétnek. Komótos mozdulatokkal lát neki újból a munkának. Közel s távol semmi mozgolódást nem hall. Nem tudja nyilván, hogy Parcy nem csak rövid időre ment el, így arra gondol, hogy az elf még mindig a konyhában lehet. Munkája szempontjából igazából mindegy is. Minthogy szépen lassan, nyugisan takarítja fel a padlót, legalább annyi időbe telik, mire végez a szoba hátralévő részével, mint amennyit az ágyon ülve töltött. Ha egyáltalán nem több időt vesz igénybe. Úgy sincs már hátra, csak néhány szoba, azokkal még ma végez, aztán részéről le lesz tudva a rá kiszabott feladat. Legalábbis annak egy része. A takarítás. A többit meg úgy napi szinten megcsinálja, ami szükséges. Besegítés meg társai. Ezúttal nem dudorászik, nem is fütyörészik.
Amint végez a jelenlegi szobával, szedi idézőjeles sátorfáját, s továbbáll a következőre. Elég furcsa ez a nagy csönd, de hát ez van.*
//Érintőlegesen Reyaa//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
~Örvendtél, hát kurva jó. Mit kezdjek vele?~
*Alaposan felbosszantották, emiatt is gondolja ezt. Tulajdonképpen Reyaa személyével az ég világon semmi baja nincs, de a jelenlegi helyzetben pont leszarja, hogy ki minek miért és hogyan örül. Szólni azonban nem szól semmit, bizonyosan az indulat beszélne belőle. Még több háborút meg nem akar, ez bőven elég mára. Meg úgy egy időre. Másrészről meg nem akarja a különös kinézetű nőt úgy megbántani, hogy ártatlan. Jobb az mindenkinek, ha ő most nem szól egy árva szót sem, csak bezárkózik egy időre abba a szobába, ahol eddig takarított.
Sokáig ül az ágyon, maga sem tudja, mennyi ideig. Dühe szépen lassan alább hagy, de azon, hogy véleménye szerint igazságtalanul bántotta Parcy, nehezen tud továbblépni. Ezzel eléggé megsértette érzékeny lelkét, s egyelőre még nem tud megbocsájtani. Talán majd egyszer eljön az az idő. Talán...
Percek múltán letörli arcáról a könnyeit, melyek addig egyenletesnek mondható tempóval hullottak combjára vagy épp kézfejére. Arra a néhány percre kicsit megfeledkezett fájó sebhelyéről, mely nem kímélte. Nem érti, hogy miért történt meg ilyesmi vele azok után, hogy tegnap őszintén bocsánatot kért az elftől.*
- Nagyapa...* Suttogja a csendbe, mintha erre a hangra ott teremne mellette az említett személy, akit annyira nagyon szeretett.*
- Nagyapa... Bár itt lennél velem...
*Úgy érzi, most csak az tudná csillapítani a lelke fájdalmát, ha itt lenne a nagyapja. Ha átölelné és szeretettel ringatná kicsit. Hányszor is volt, hogy nagyapjának öntötte ki szívét. Benne bízott a legjobban, utána a testvérében. S mivel ennyire kötődött nagyapjához, manapság is megfájdul időnként a szíve. Azt az űrt, amit a jóságos gnóm elvesztése okozott, semmi nem tudja többé pótolni. Semmi. Van, hogy Myr azt érzi, ki van szolgáltatva mások sértéseinek. Hogy sebezhető és lélekben gyenge. Pedig az, hogy érzékeny a lelke, abszolút nem gyengeség. A nagyapja is ezt mondaná. Myr örökké hálás lesz nagyapjának azért az elmondhatatlan sok szeretetért, amit tőle kapott. Sosem fogja feledni. Talán egyszer eljön az az idő, amikor nagyapjához hasonlóan fogják szeretni.
Sebhelye szúrása is lassacskán csillapodik, Myr lényébe pedig visszatér a nyugalom. De ez a nap már úgy sem lesz jó, vidám. Ez a nap már tönkrement. Mélyet sóhajtva áll fel, s elhúzza a vödröt, ami eddig ajtótámaszként funkcionált. Most már az ajtót is kinyitja. Fene se tudja, minek örülne most: a társaságnak vagy az egyedüllétnek. Komótos mozdulatokkal lát neki újból a munkának. Közel s távol semmi mozgolódást nem hall. Nem tudja nyilván, hogy Parcy nem csak rövid időre ment el, így arra gondol, hogy az elf még mindig a konyhában lehet. Munkája szempontjából igazából mindegy is. Minthogy szépen lassan, nyugisan takarítja fel a padlót, legalább annyi időbe telik, mire végez a szoba hátralévő részével, mint amennyit az ágyon ülve töltött. Ha egyáltalán nem több időt vesz igénybe. Úgy sincs már hátra, csak néhány szoba, azokkal még ma végez, aztán részéről le lesz tudva a rá kiszabott feladat. Legalábbis annak egy része. A takarítás. A többit meg úgy napi szinten megcsinálja, ami szükséges. Besegítés meg társai. Ezúttal nem dudorászik, nem is fütyörészik.
Amint végez a jelenlegi szobával, szedi idézőjeles sátorfáját, s továbbáll a következőre. Elég furcsa ez a nagy csönd, de hát ez van.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 977-996