Nincs játékban - Szolgálati terület
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Szolgálati terület | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 45 (881. - 900. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
900. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2021-08-10 13:04:00
Üzenet elküldve: 2021-08-10 13:04:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Itthon//
*Lankadatlanul edzenek tovább, s sok lökés és ütés után végre elérnek addig, hogy Wrexan képes nagyjából stabilan megvetni a lábát, és megtartani a kezében a tőrt.*
-Senki sem születik profinak. És a tanulás eleje a legnehezebb.
*Bár beszél, nem veszít lendületéből, s mindenféle megtorpanás nélkül támad ismét Wrexan tőrére. Ha a fiú ezt sikeresen kivédi, úgy nem kínozza tovább ezzel. Ha nem sikerül, s a fegyver ismét a földön landol, még annyi támadást visz be különböző, váratlan irányokból, ahány csak szükséges ahhoz, hogy Wrexan végre megtalálta a megfelelő fogást. Ha túl görcsösen markolja, akkor igen csak fog sajogni a keze a gyakorlatok után.*
-A tőrrel, mint már említettem, első sorban szúrunk. Nem kard ez, hogy vagdalkozni lehessen vele.
*Ismét felveszi a harci állást, jobbjában saját fegyverével, s vadul szikrázó tekintettel pásztázza a fiút.*
-Persze vágni is lehet vele, csak az kevésbé hatékony egy ilyen rövid pengénél. Kivéve, ha tudod pontosan, hol kell metszeni.
*Ezzel nyilván azokra a létfontosságú erekre gondol, amit a hozzá hasonló gyilkosok szeretnek célba venni. De ilyeneket most nem szándékozik tanítani a fiúnak, kevesebb benne a gyilkos szándék, mint egy házinyúlban.*
-Ha védekezel, lényegében mindegy, hova szúrsz, csak legyen kellően erős és pontos a támadásod, hogy a tőr azért okozzon némi fájdalmat. Végtagokat azért jó támadni, mert korlátozzák az ellenfél mozgását.
*Szemléltetésként mutat pár ilyesmi mozdulatot, természetesen Wrexant használva céltáblának, ám mielőtt a penge egyáltalán hozzáérhetne a fiú vállához, meg állítja a levegőben.*
-A törzset is jó támadni, mert ott okozhatsz súlyosabb sérüléseket. És hát a fej és arc is jó célpont, ezt gondolom nem kell elmagyaráznom, miért. Ami viszont fontos, hogy ne egy helyre koncentrálj. Ne nézd ki csak a jobb kezet, vagy csak a nyakat, mert így egy képzetlenebb harcos is könnyen kiismerhet. Ha elsőre nem találsz célt, változtass célpontot.
*Bár megint úgy tűnhet, túl sokat hadart el egyszerre, de igazából csak körülményesen fogalmazott. Szavainak lényegét könnyen fel lehet fogni, csak az a kérdés, hogy a fiú mennyit bír átvinni gyakorlatba.*
-Támadj meg nyugodtan, ahogy csak súgja az ösztönöd.
*Lankadatlanul edzenek tovább, s sok lökés és ütés után végre elérnek addig, hogy Wrexan képes nagyjából stabilan megvetni a lábát, és megtartani a kezében a tőrt.*
-Senki sem születik profinak. És a tanulás eleje a legnehezebb.
*Bár beszél, nem veszít lendületéből, s mindenféle megtorpanás nélkül támad ismét Wrexan tőrére. Ha a fiú ezt sikeresen kivédi, úgy nem kínozza tovább ezzel. Ha nem sikerül, s a fegyver ismét a földön landol, még annyi támadást visz be különböző, váratlan irányokból, ahány csak szükséges ahhoz, hogy Wrexan végre megtalálta a megfelelő fogást. Ha túl görcsösen markolja, akkor igen csak fog sajogni a keze a gyakorlatok után.*
-A tőrrel, mint már említettem, első sorban szúrunk. Nem kard ez, hogy vagdalkozni lehessen vele.
*Ismét felveszi a harci állást, jobbjában saját fegyverével, s vadul szikrázó tekintettel pásztázza a fiút.*
-Persze vágni is lehet vele, csak az kevésbé hatékony egy ilyen rövid pengénél. Kivéve, ha tudod pontosan, hol kell metszeni.
*Ezzel nyilván azokra a létfontosságú erekre gondol, amit a hozzá hasonló gyilkosok szeretnek célba venni. De ilyeneket most nem szándékozik tanítani a fiúnak, kevesebb benne a gyilkos szándék, mint egy házinyúlban.*
-Ha védekezel, lényegében mindegy, hova szúrsz, csak legyen kellően erős és pontos a támadásod, hogy a tőr azért okozzon némi fájdalmat. Végtagokat azért jó támadni, mert korlátozzák az ellenfél mozgását.
*Szemléltetésként mutat pár ilyesmi mozdulatot, természetesen Wrexant használva céltáblának, ám mielőtt a penge egyáltalán hozzáérhetne a fiú vállához, meg állítja a levegőben.*
-A törzset is jó támadni, mert ott okozhatsz súlyosabb sérüléseket. És hát a fej és arc is jó célpont, ezt gondolom nem kell elmagyaráznom, miért. Ami viszont fontos, hogy ne egy helyre koncentrálj. Ne nézd ki csak a jobb kezet, vagy csak a nyakat, mert így egy képzetlenebb harcos is könnyen kiismerhet. Ha elsőre nem találsz célt, változtass célpontot.
*Bár megint úgy tűnhet, túl sokat hadart el egyszerre, de igazából csak körülményesen fogalmazott. Szavainak lényegét könnyen fel lehet fogni, csak az a kérdés, hogy a fiú mennyit bír átvinni gyakorlatba.*
-Támadj meg nyugodtan, ahogy csak súgja az ösztönöd.
899. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2021-08-02 21:29:54
Üzenet elküldve: 2021-08-02 21:29:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Itthon//
* Igyekszik Wrexan, ahogy csak bír, de már az alapállással is meggyűlik a baja. Viszont egyelőre Reyraa birka türelemmel foglalkozik vele, amit nagyra értékel. Figyel minden szavára, hogy teljesen magáévá tegye a tudást, mait most kap kézhez. Válaszra nincs szükség, mert nem is tudna nagyon hozzáfűzni semmit az elhangzottakra.*
~ Szóval rosszul csinálom. ~* Szűri le a következtetést helyesen, bár ez nem lepi meg. Azzal tisztában van, hogy teste teljesen rendben van az efféle munkálatokra. A munkás élet rendesen megedzette testét. A szavak néha igencsak tudnak fájni. Reyraának igaza van teljes mértékben. Amikor Aleimorddal ketten álltak a szántón a két harcias órással szemben, akkor is jó lett volna, ha tudott volna fegyvert forgatni. Vagy, amikor együtt utaztak hármasban a bájos Chassyvel. Akkor éppen nem történt semmi, de történhetett volna.*
~ Igaza van! Erősebbé kell válnom, mert bármikor szükségük lehet rám, még ha nem is akarom.~* Acélozza meg magát kissé. Afelől ugyan megnyugtatják, hogy azzal a kis vassal ártani nem árthat a nőnek, de ettől még félve fogja rá. Mindig ott lappang a tudata egyik apró szegletében a gondolat, hogy és ha mégis?*
- Azért légy óvatos kérlek!* Szólal meg végül. Igyekszik beleadni mindent, amit csak tud, hogy leutánozza a mozdulatokat. Sokat jelent az is, hogy korrigálják, ha mégsem teljesen tökéletesre sikerül a dolog. Azért az első lökések még rendesen kizökkentik, de idővel mintha elkezdene ráérezni a dologra.*
~ Azt hiszem sikerült. Most nem tudott ellökni. ~* Lelkendezik első sikeres helytállására, aminek az ára, hogy figyelme lankad, így a következő alkalommal nem jár sikerrel. De ez már jó kezdet volt. Pár perc és tűrhetően állja a sarat. Kissé felderül az arca a dicséretre, mint egy kiskutyának. Csak hát ez hamar le is megy róla, amikor kiderül, hogy mi a következő lépés. Bizonytalanul tartja a tőrt kezében. Mondjuk most még nem kell rátámadnia tanárára, de hát na. Az első csapás valószínűleg meglepi, és nem meglepő módon fegyvere a földön köt ki. Felveszi és újra próbálkozik. A harmadik alkalom után már kezd kicsit dühös lenni. Megmarkolja, de rendesen és úgy várja a csapást. Talán most nem ejti el, de a biztos kezű Rey érezheti, hogy bizony technikásabb csapásokkal még mindig ki tudná ütni a kezéből, még ha teljes erejével markolja is azt.*
* Igyekszik Wrexan, ahogy csak bír, de már az alapállással is meggyűlik a baja. Viszont egyelőre Reyraa birka türelemmel foglalkozik vele, amit nagyra értékel. Figyel minden szavára, hogy teljesen magáévá tegye a tudást, mait most kap kézhez. Válaszra nincs szükség, mert nem is tudna nagyon hozzáfűzni semmit az elhangzottakra.*
~ Szóval rosszul csinálom. ~* Szűri le a következtetést helyesen, bár ez nem lepi meg. Azzal tisztában van, hogy teste teljesen rendben van az efféle munkálatokra. A munkás élet rendesen megedzette testét. A szavak néha igencsak tudnak fájni. Reyraának igaza van teljes mértékben. Amikor Aleimorddal ketten álltak a szántón a két harcias órással szemben, akkor is jó lett volna, ha tudott volna fegyvert forgatni. Vagy, amikor együtt utaztak hármasban a bájos Chassyvel. Akkor éppen nem történt semmi, de történhetett volna.*
~ Igaza van! Erősebbé kell válnom, mert bármikor szükségük lehet rám, még ha nem is akarom.~* Acélozza meg magát kissé. Afelől ugyan megnyugtatják, hogy azzal a kis vassal ártani nem árthat a nőnek, de ettől még félve fogja rá. Mindig ott lappang a tudata egyik apró szegletében a gondolat, hogy és ha mégis?*
- Azért légy óvatos kérlek!* Szólal meg végül. Igyekszik beleadni mindent, amit csak tud, hogy leutánozza a mozdulatokat. Sokat jelent az is, hogy korrigálják, ha mégsem teljesen tökéletesre sikerül a dolog. Azért az első lökések még rendesen kizökkentik, de idővel mintha elkezdene ráérezni a dologra.*
~ Azt hiszem sikerült. Most nem tudott ellökni. ~* Lelkendezik első sikeres helytállására, aminek az ára, hogy figyelme lankad, így a következő alkalommal nem jár sikerrel. De ez már jó kezdet volt. Pár perc és tűrhetően állja a sarat. Kissé felderül az arca a dicséretre, mint egy kiskutyának. Csak hát ez hamar le is megy róla, amikor kiderül, hogy mi a következő lépés. Bizonytalanul tartja a tőrt kezében. Mondjuk most még nem kell rátámadnia tanárára, de hát na. Az első csapás valószínűleg meglepi, és nem meglepő módon fegyvere a földön köt ki. Felveszi és újra próbálkozik. A harmadik alkalom után már kezd kicsit dühös lenni. Megmarkolja, de rendesen és úgy várja a csapást. Talán most nem ejti el, de a biztos kezű Rey érezheti, hogy bizony technikásabb csapásokkal még mindig ki tudná ütni a kezéből, még ha teljes erejével markolja is azt.*
898. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2021-07-31 18:32:35
Üzenet elküldve: 2021-07-31 18:32:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Itthon//
*Nem lepődik meg a fiú kezdeti bénázásán, másra nem is számított. A csatornában már világosan tudtára adta a fiú, hogy alig konyít valamit a harchoz. De ha legalább a legegyszerűbb alapokat elsajátítja, legközelebb már hasznosabb társnak bizonyulhat ilyen téren, és nem kell mindig arra figyelni, hogy ne essen baja.*
-Pedig egyáltalán nem kényelmetlen. Pont az a lényege, hogy kényelmes, emellett meglehetősen stabil tartás. Ha bármit kényelmetlennek vagy kellemetlennek érzel az edzés közben, valószínű a technikád rossz, vagy nem elég fejlettek hozzá az izmaid.
*Gyorsan végig méri Wrexan testfelépítését, majd hozzáfűzi.*
-Bár a te esetedben inkább az előbbi.
*Egyáltalán nincs rossz formában a fiú, sőt, talán még ki is tűnne a korosztályából. Jó, nem egy kigyúrt, marcona harcos forma, de azért bőven van rajta izom, láthatóan ha nem is harc formában, de megedzette az élet. Azokhoz az alap technikához pedig, amiket most igyekszik a mélységi átadni, egyáltalán nem szükséges ennél több izom, hiszen nem óriási csatabárdot forgatnak.*
-Pedig ha ezt a helyet választottad otthonodul, előbb utóbb muszáj pengét ragadnod. Ha nem is feltétlen magad miatt.
*Furcsállj Wrexan efféle ártatlanságát, főleg, hogy a fiú habozás nélkül leszállt vele a csatorna mélyére. Tudta, miféle hely az, de a tőle telhető legbátrabb módon helyt állt. Most pedig egy egyszerű tőr megmarkolásától megremeg a keze, s kiolvasható tekintetéből a bizonytalanság.*
-Ha ez még nyugtat, bármit teszel azzal a tőrrel, bennem aligha fogsz kárt tenni.
*Nem hencegésből tesz ilyen megjegyzést, mint minden más érzés, az öntelt büszkeség és dicsekvés is hidegen hagyja, csupán tisztában van a saját képességeivel.*
-Alakul.
*Jegyzi meg, amikor már sokadszorra korrigálja Wrexan állását, majd mikor látja a fiún, hogy többé - kevésbé magabiztosan beállt, váratlanul lök rajt egy embereset. Ezt annyiszor megismétli, amennyi ahhoz szükséges, hogy Wrexan végre ráérezzen a helyes tartásra. Szóban már nem igazán tudja korrigálni, hiszen vannak dolgok, amiket egy képzett edző sem láthat, apró, de lényeges elemek, amelyet csak maga a cselekvő érez. Hol van a súlypont, hova kell egy picit többet terhelni, ez mind-mind olyan dolog, amin csak a fiú tud korrigálni, előző hibáiból tanulva. Így hát Rey nem kíméli, annyiszor nekimegy, mindig más és más irányból, míg végül Wrexan képes nagyjából megtartani a kezdeti pozíciót, vagy mindössze egy-két lépéssel korrigálni a pillanatnyi egyensúlyvesztést, visszanyerve a stabil talajra lába alá. Ha ezzel megvannak, a mélységi úgy ítéli, tovább léphetnek eggyel.*
-Rendben, ez már egész tűrhetően megy. Most ragadd meg a tőrt, határozottan. Én pedig igyekszem majd kiütni a kezedből, úgy, hogy kizárólag csak a fegyverre célzok.
*Nem lepődik meg a fiú kezdeti bénázásán, másra nem is számított. A csatornában már világosan tudtára adta a fiú, hogy alig konyít valamit a harchoz. De ha legalább a legegyszerűbb alapokat elsajátítja, legközelebb már hasznosabb társnak bizonyulhat ilyen téren, és nem kell mindig arra figyelni, hogy ne essen baja.*
-Pedig egyáltalán nem kényelmetlen. Pont az a lényege, hogy kényelmes, emellett meglehetősen stabil tartás. Ha bármit kényelmetlennek vagy kellemetlennek érzel az edzés közben, valószínű a technikád rossz, vagy nem elég fejlettek hozzá az izmaid.
*Gyorsan végig méri Wrexan testfelépítését, majd hozzáfűzi.*
-Bár a te esetedben inkább az előbbi.
*Egyáltalán nincs rossz formában a fiú, sőt, talán még ki is tűnne a korosztályából. Jó, nem egy kigyúrt, marcona harcos forma, de azért bőven van rajta izom, láthatóan ha nem is harc formában, de megedzette az élet. Azokhoz az alap technikához pedig, amiket most igyekszik a mélységi átadni, egyáltalán nem szükséges ennél több izom, hiszen nem óriási csatabárdot forgatnak.*
-Pedig ha ezt a helyet választottad otthonodul, előbb utóbb muszáj pengét ragadnod. Ha nem is feltétlen magad miatt.
*Furcsállj Wrexan efféle ártatlanságát, főleg, hogy a fiú habozás nélkül leszállt vele a csatorna mélyére. Tudta, miféle hely az, de a tőle telhető legbátrabb módon helyt állt. Most pedig egy egyszerű tőr megmarkolásától megremeg a keze, s kiolvasható tekintetéből a bizonytalanság.*
-Ha ez még nyugtat, bármit teszel azzal a tőrrel, bennem aligha fogsz kárt tenni.
*Nem hencegésből tesz ilyen megjegyzést, mint minden más érzés, az öntelt büszkeség és dicsekvés is hidegen hagyja, csupán tisztában van a saját képességeivel.*
-Alakul.
*Jegyzi meg, amikor már sokadszorra korrigálja Wrexan állását, majd mikor látja a fiún, hogy többé - kevésbé magabiztosan beállt, váratlanul lök rajt egy embereset. Ezt annyiszor megismétli, amennyi ahhoz szükséges, hogy Wrexan végre ráérezzen a helyes tartásra. Szóban már nem igazán tudja korrigálni, hiszen vannak dolgok, amiket egy képzett edző sem láthat, apró, de lényeges elemek, amelyet csak maga a cselekvő érez. Hol van a súlypont, hova kell egy picit többet terhelni, ez mind-mind olyan dolog, amin csak a fiú tud korrigálni, előző hibáiból tanulva. Így hát Rey nem kíméli, annyiszor nekimegy, mindig más és más irányból, míg végül Wrexan képes nagyjából megtartani a kezdeti pozíciót, vagy mindössze egy-két lépéssel korrigálni a pillanatnyi egyensúlyvesztést, visszanyerve a stabil talajra lába alá. Ha ezzel megvannak, a mélységi úgy ítéli, tovább léphetnek eggyel.*
-Rendben, ez már egész tűrhetően megy. Most ragadd meg a tőrt, határozottan. Én pedig igyekszem majd kiütni a kezedből, úgy, hogy kizárólag csak a fegyverre célzok.
897. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2021-07-29 16:41:00
Üzenet elküldve: 2021-07-29 16:41:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Itthon//
* A mélységi elveszi a felkínált fegyvert, amit sokkal, de klaszi sokkal hozzáértőbben vesz kézbe, mint ő valaha is. Általában a fiú félve nyúl fegyverért, ebből fakadóan elég ügyetlenül is. A másik kezében szinte életre kell az egyszerű penge. Ámuldozva nézi és hallgatja Reyraa szavait, majd visszaveszi a szokott óvatos ügyetlenségével a tőrt. Követi az asztalhoz a nőt és éles figyeli az asztalra lerakott fegyvereket. Közelről még nem látta őket, csak az egyik dobótőrt, de azt sem figyelgette, csak visszaadta, amikor kihalászta a szutykos vízből.*
- Szép darabok. Főleg azok a kicsik.* Közelebb is hajol hozzájuk, de meg nem érinti őket. Nem nyúlna hozzájuk, főleg nem engedély nélkül. Talán kicsit fél is azoktól a fegyverektől. Megkezdődik az oktatás. Wrexan úgy helyezkedik, hogy mindent jól lásson. Meg is próbálja leutánozni azt az alapállást.*
- Kicsit kényelmetlen tűnik ez az állás.* Mondjuk nem is tökéletes a beállása, hiába próbálgatja korrigálni. Amikor már úgy véli, hogy jó, vagy esetleg javítottak rajta, akkor ő is Reyraára szegezi a tőrt. Ettől el is borzad, mert ilyet még soha nem tett. Elég bizonytalanul áll a kezében az a tőr.*
- Elnézést, de én még soha nem fogtam úgy igazán fegyvert senkire. A bot az bot, de ez egy igazi fegyver.* Bizony ám. Mindig azt tanították neki, hogy még a kést is úgy adja, hogy a penge lefelé néz a földre. Az biztos, hogy sok helyen szorul javításra ez az állás. Talán még a fegyvert is könnyedén ki lehetne ütni a kezéből. Az biztos, hogy a hirtelen előrelépésre ösztönösen kezét védőn maga elé tartja fel, mintha csak az arcát védené. Még kicsit be is görnyed.*
- Elnézést!* Ismétli már megint a szavakat, de azért figyel ő. Talán az még megy is neki, hogy a tőrt a másik felé tartsa egyenesen. Még a mozdulatokat is igyekszik lekövetni. Végül is belátja tanára, hogy egyelőre talán kevesebb információval kéne kezdenie. Így marad a beállás. Azt igyekszik elsajátítani Wrexan. Egy néhányszor ki kell még igazítani az állását, mert ha meglökik, akkor rögtön kibukik, hogy mennyire nem stabil azaz állás. Viszont talán az ötödik korrekció után, már képes egyedül is felvenni ezt az állást. Nem ügyetlen és nem is olyan buta. Egy kis gyakorlás után, biztosan tűrhető szintre lehet majd húzni a harci statisztikáit. A nagyobb baj a fejében lehet, hogy nem igazán tud ő másoknak ártani.*
* A mélységi elveszi a felkínált fegyvert, amit sokkal, de klaszi sokkal hozzáértőbben vesz kézbe, mint ő valaha is. Általában a fiú félve nyúl fegyverért, ebből fakadóan elég ügyetlenül is. A másik kezében szinte életre kell az egyszerű penge. Ámuldozva nézi és hallgatja Reyraa szavait, majd visszaveszi a szokott óvatos ügyetlenségével a tőrt. Követi az asztalhoz a nőt és éles figyeli az asztalra lerakott fegyvereket. Közelről még nem látta őket, csak az egyik dobótőrt, de azt sem figyelgette, csak visszaadta, amikor kihalászta a szutykos vízből.*
- Szép darabok. Főleg azok a kicsik.* Közelebb is hajol hozzájuk, de meg nem érinti őket. Nem nyúlna hozzájuk, főleg nem engedély nélkül. Talán kicsit fél is azoktól a fegyverektől. Megkezdődik az oktatás. Wrexan úgy helyezkedik, hogy mindent jól lásson. Meg is próbálja leutánozni azt az alapállást.*
- Kicsit kényelmetlen tűnik ez az állás.* Mondjuk nem is tökéletes a beállása, hiába próbálgatja korrigálni. Amikor már úgy véli, hogy jó, vagy esetleg javítottak rajta, akkor ő is Reyraára szegezi a tőrt. Ettől el is borzad, mert ilyet még soha nem tett. Elég bizonytalanul áll a kezében az a tőr.*
- Elnézést, de én még soha nem fogtam úgy igazán fegyvert senkire. A bot az bot, de ez egy igazi fegyver.* Bizony ám. Mindig azt tanították neki, hogy még a kést is úgy adja, hogy a penge lefelé néz a földre. Az biztos, hogy sok helyen szorul javításra ez az állás. Talán még a fegyvert is könnyedén ki lehetne ütni a kezéből. Az biztos, hogy a hirtelen előrelépésre ösztönösen kezét védőn maga elé tartja fel, mintha csak az arcát védené. Még kicsit be is görnyed.*
- Elnézést!* Ismétli már megint a szavakat, de azért figyel ő. Talán az még megy is neki, hogy a tőrt a másik felé tartsa egyenesen. Még a mozdulatokat is igyekszik lekövetni. Végül is belátja tanára, hogy egyelőre talán kevesebb információval kéne kezdenie. Így marad a beállás. Azt igyekszik elsajátítani Wrexan. Egy néhányszor ki kell még igazítani az állását, mert ha meglökik, akkor rögtön kibukik, hogy mennyire nem stabil azaz állás. Viszont talán az ötödik korrekció után, már képes egyedül is felvenni ezt az állást. Nem ügyetlen és nem is olyan buta. Egy kis gyakorlás után, biztosan tűrhető szintre lehet majd húzni a harci statisztikáit. A nagyobb baj a fejében lehet, hogy nem igazán tud ő másoknak ártani.*
896. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2021-07-29 11:48:41
Üzenet elküldve: 2021-07-29 11:48:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Itthon//
*Nyújtja a kezét a tőrért, pusztán megszokott kíváncsiságból. De az sem árt, ha azért valamennyire ismeri a fegyvert, így hatékonyabb technikákat tud mutatni. Jobbjában megforgatja a fegyvert, mutató és középső ujjával megpróbálja megtartani, majd óvatosan leellenőrzi az élét is. Az élességgel nincs gond, lehet vele vágni, a súlyozása viszont nem a legprofibb munka.*
-Egy teljesen átlagos tőr.
*Jegyzi meg, majd visszaadja a fiúnak. Előveszi saját fegyverét is, a különleges csont tőrt, amit magánál hord, amióta csak az eszét tudja.*
-Ez sem a legjobb fegyver, de éle azért még van. Általában akkor használom, ha nincs más választásom. De mint láthattad, a fő fegyvereim a dobókések és csillagok.
*Az említett fegyvereket egyenként ki is húzza övéből, s enyhe csörömpöléssel egy kis asztalra helyezi a pengéket. Habár kisebbek, mint a tőr, ezek tényleg egy mester munkái, halálosan pontos ívekkel és súlyozással. De egyelőre ezekre nem lesz szüksége, majd ha egyedül marad, talán gyakorol velük kicsit.*
-A legfontosabb dolog a stabil alapállás, mind pusztakezes, mind pedig fegyveres harcnál. Ha elveszted az egyensúlyod, halott vagy.
*Igyekszik szemléltetni is, amiről beszél, s felveszi a saját támadó pozícióját. Jobb lábát előrébb csúsztatja, enyhén berogyaszt, s leginkább oldalát mutatja a fiú felé. Jobbjában határozottan szorítja a tőrt, vízszintes vonalban egyenesen Wrexannak szegezve.*
-Ha kicsit oldalt állsz, kisebb támadási felületet adsz az ellenfélnek. Ráadásul a maradék területet is egyszerűbben ellenőrzöd magad körül. A tőrt pedig erősen fogd, nehogy kiüssék a kezedből, de fontos, hogy ne görcsölj rá. Úgy hamar elfárad vagy megfájdul a kezed. Itt a hangsúly a folyamatos mozgáson van, miközben persze a stabil állást megtartod. Ha lecövekelsz, mint egy fadarab, hamar felszabdalhatnak.
*Igyekszik szemléltetni a megfelelő lábmunkát is, ide-oda helyezi a súlypontját, majd hirtelen előrébb lép, közben mindvégig Wrexant célozva. De a tőr sem marad ugyanott, bejárja az egész köztük lévő teret, mindig más és más testrészt célozva.*
-Bár lehet vele vágni, ha első sorban önvédelemre kell, én a szúrást javaslom. Az nem igényel nagyobb ívű mozdulatokat, jobban védve vagy közben. Próbáld mindig egyenesen tartani, hogy a támadó ellenfél akárhányszor közelebb akarna jutni, a tőrbe ütközzön.
*Talán hirtelen túl sok információt zúdított a fiúra, de mentségére szóljon, nem tanár alkat. Így most megáll, pihenő állást vesz fel, s figyeli, hogy a fiú hogyan próbálkozik átvinni a gyakorlatba, amit hallott. Ha valami szembetűnő b hibát fedez fel, akkor megpróbálja kijavíttatni vele.*
-Egyelőre próbálj meg egy stabil állást felvenni, csak akkor megyünk tovább, ha az már biztos. Ezt pedig könnyen tudom ellenőrizni, ha túl könnyedén kibillentelek az egyensúlyból, akkor rosszul próbálkozol.
*Nyújtja a kezét a tőrért, pusztán megszokott kíváncsiságból. De az sem árt, ha azért valamennyire ismeri a fegyvert, így hatékonyabb technikákat tud mutatni. Jobbjában megforgatja a fegyvert, mutató és középső ujjával megpróbálja megtartani, majd óvatosan leellenőrzi az élét is. Az élességgel nincs gond, lehet vele vágni, a súlyozása viszont nem a legprofibb munka.*
-Egy teljesen átlagos tőr.
*Jegyzi meg, majd visszaadja a fiúnak. Előveszi saját fegyverét is, a különleges csont tőrt, amit magánál hord, amióta csak az eszét tudja.*
-Ez sem a legjobb fegyver, de éle azért még van. Általában akkor használom, ha nincs más választásom. De mint láthattad, a fő fegyvereim a dobókések és csillagok.
*Az említett fegyvereket egyenként ki is húzza övéből, s enyhe csörömpöléssel egy kis asztalra helyezi a pengéket. Habár kisebbek, mint a tőr, ezek tényleg egy mester munkái, halálosan pontos ívekkel és súlyozással. De egyelőre ezekre nem lesz szüksége, majd ha egyedül marad, talán gyakorol velük kicsit.*
-A legfontosabb dolog a stabil alapállás, mind pusztakezes, mind pedig fegyveres harcnál. Ha elveszted az egyensúlyod, halott vagy.
*Igyekszik szemléltetni is, amiről beszél, s felveszi a saját támadó pozícióját. Jobb lábát előrébb csúsztatja, enyhén berogyaszt, s leginkább oldalát mutatja a fiú felé. Jobbjában határozottan szorítja a tőrt, vízszintes vonalban egyenesen Wrexannak szegezve.*
-Ha kicsit oldalt állsz, kisebb támadási felületet adsz az ellenfélnek. Ráadásul a maradék területet is egyszerűbben ellenőrzöd magad körül. A tőrt pedig erősen fogd, nehogy kiüssék a kezedből, de fontos, hogy ne görcsölj rá. Úgy hamar elfárad vagy megfájdul a kezed. Itt a hangsúly a folyamatos mozgáson van, miközben persze a stabil állást megtartod. Ha lecövekelsz, mint egy fadarab, hamar felszabdalhatnak.
*Igyekszik szemléltetni a megfelelő lábmunkát is, ide-oda helyezi a súlypontját, majd hirtelen előrébb lép, közben mindvégig Wrexant célozva. De a tőr sem marad ugyanott, bejárja az egész köztük lévő teret, mindig más és más testrészt célozva.*
-Bár lehet vele vágni, ha első sorban önvédelemre kell, én a szúrást javaslom. Az nem igényel nagyobb ívű mozdulatokat, jobban védve vagy közben. Próbáld mindig egyenesen tartani, hogy a támadó ellenfél akárhányszor közelebb akarna jutni, a tőrbe ütközzön.
*Talán hirtelen túl sok információt zúdított a fiúra, de mentségére szóljon, nem tanár alkat. Így most megáll, pihenő állást vesz fel, s figyeli, hogy a fiú hogyan próbálkozik átvinni a gyakorlatba, amit hallott. Ha valami szembetűnő b hibát fedez fel, akkor megpróbálja kijavíttatni vele.*
-Egyelőre próbálj meg egy stabil állást felvenni, csak akkor megyünk tovább, ha az már biztos. Ezt pedig könnyen tudom ellenőrizni, ha túl könnyedén kibillentelek az egyensúlyból, akkor rosszul próbálkozol.
895. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2021-07-29 08:41:47
Üzenet elküldve: 2021-07-29 08:41:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Itthon//
* Mintha vigasztalni próbálná a maga sajátos módján a mélységi, ami valahol jól is esik a fiúnak, de azt nem mondaná, hogy teljes mértékben egyetért vele. Mindegy is ez már a dolgok állasa alapján, mert a múlton nem tud változtatni. A lényeg, hogy az edzés ötletét nem veti el Reyraa. Megy hát mindenki a saját dolgára, hogy később lent találkozzanak majd. Ő maga most nem is tud rendesen jóllakni, mert nehezen csúsznak le a finom falatok a torkán. Hamar távozik is a konyhából. Amíg a nőre vár, addig lent a gyakorlóbábukat piszkálja egykedvűen. Némelyik homokzsákba pedig bele-bele rúg. Ha megérkezik, akkor Rey, akkor felé fordul és előveszi tőrét.*
- Ez az egyetlen fegyverem. Még soha nem használtam. Esetleg a gyenge alapokat, ha megtanítanád, akkor azt nagyon megköszönném.* Oda is adja a fegyvert a nő kezébe, ha az megfogná. Semmi különleges, csak egy átlagos tőr. Talán csak annyi lehet feltűnő benne, hogy még tökéletesen új. Még csak egy ágat sem vágott le vele, vagy ilyesmi.*
- Meg talán néhány pusztakezes mozdulat is jól jönne, mert ugyan birkóztam régen, de az nem feltétlen jelent sokat egy éles helyzetben.* Ott lent a csatornában is lehetett volna akár komolyabb ellenfelük is azoknál a szerencsétleneknél. Ezzel teljes mértékben tisztában van. Muszáj a minimális alapokat elsajátítania, ha életben akar maradni. Mert ő éppenséggel kerülné a bajt, de az a legváratlanabb pillanatban találja meg.*
* Mintha vigasztalni próbálná a maga sajátos módján a mélységi, ami valahol jól is esik a fiúnak, de azt nem mondaná, hogy teljes mértékben egyetért vele. Mindegy is ez már a dolgok állasa alapján, mert a múlton nem tud változtatni. A lényeg, hogy az edzés ötletét nem veti el Reyraa. Megy hát mindenki a saját dolgára, hogy később lent találkozzanak majd. Ő maga most nem is tud rendesen jóllakni, mert nehezen csúsznak le a finom falatok a torkán. Hamar távozik is a konyhából. Amíg a nőre vár, addig lent a gyakorlóbábukat piszkálja egykedvűen. Némelyik homokzsákba pedig bele-bele rúg. Ha megérkezik, akkor Rey, akkor felé fordul és előveszi tőrét.*
- Ez az egyetlen fegyverem. Még soha nem használtam. Esetleg a gyenge alapokat, ha megtanítanád, akkor azt nagyon megköszönném.* Oda is adja a fegyvert a nő kezébe, ha az megfogná. Semmi különleges, csak egy átlagos tőr. Talán csak annyi lehet feltűnő benne, hogy még tökéletesen új. Még csak egy ágat sem vágott le vele, vagy ilyesmi.*
- Meg talán néhány pusztakezes mozdulat is jól jönne, mert ugyan birkóztam régen, de az nem feltétlen jelent sokat egy éles helyzetben.* Ott lent a csatornában is lehetett volna akár komolyabb ellenfelük is azoknál a szerencsétleneknél. Ezzel teljes mértékben tisztában van. Muszáj a minimális alapokat elsajátítania, ha életben akar maradni. Mert ő éppenséggel kerülné a bajt, de az a legváratlanabb pillanatban találja meg.*
894. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2021-07-27 12:38:04
Üzenet elküldve: 2021-07-27 12:38:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Itthon//
*Végre visszaérnek a Sellőházba, természetesen a hátsó bejáratot használják, felesleges átvágni az összes vendégen.*
-Nem tettél semmi rosszat. Először jártál odalent, nem a te hibád, hogy nem ismered a lenti világ nyelvét.
*Ez a mondat akár kedves, együttérző is lehetne, de Rey hangszíne szokás szerint nem árul el semmi érzelmet, monoton és egyszínű, mintha érdektelen tényeket közölne.*
- A kikötőben az ilyesmi nem idegen dolog.
*Mások élete árán való előre jutás nem csak a kikötőben divat, mindenhol jelen van, csak talán kevésbé kifejezett, jobban el van rejtve a sötét sikátorok mélyében. Itt viszont az is alig zavarja az embert, ha napközben belebotlik egy halottba.*
-Természetesen, én is szándékoztam edzeni mostanában.
*Felel a szende kérdésre. Bár nagyrészt magában szeret edzeni, jól jön néha egy partner, párban mégis csak egészen más a gyakorlatozás.
Wrexan további szavaira csupán némán bólint, majd ha látja, hogy a fiú nem akar egyebet mondani, távozik a szobája felé. Útközben még leszólít egy szolgálót, hogy valami puritán de tápláló ételt vigyen a szobájába.
Odafent megmosdik, átöltözik, majd elfogyasztja szerény ételét, ami kenyérből, tojásból, sajtból, és egy kis húsból áll. Nem szándékozik teleenni magát, edzés előtt nem lenne praktikus. Épp csak annyit fogyaszt, hogy ne legyen éhes, majd elindul lefelé, a megbeszélt helyre. Wrexan már biztosan ott várja.*
*Végre visszaérnek a Sellőházba, természetesen a hátsó bejáratot használják, felesleges átvágni az összes vendégen.*
-Nem tettél semmi rosszat. Először jártál odalent, nem a te hibád, hogy nem ismered a lenti világ nyelvét.
*Ez a mondat akár kedves, együttérző is lehetne, de Rey hangszíne szokás szerint nem árul el semmi érzelmet, monoton és egyszínű, mintha érdektelen tényeket közölne.*
- A kikötőben az ilyesmi nem idegen dolog.
*Mások élete árán való előre jutás nem csak a kikötőben divat, mindenhol jelen van, csak talán kevésbé kifejezett, jobban el van rejtve a sötét sikátorok mélyében. Itt viszont az is alig zavarja az embert, ha napközben belebotlik egy halottba.*
-Természetesen, én is szándékoztam edzeni mostanában.
*Felel a szende kérdésre. Bár nagyrészt magában szeret edzeni, jól jön néha egy partner, párban mégis csak egészen más a gyakorlatozás.
Wrexan további szavaira csupán némán bólint, majd ha látja, hogy a fiú nem akar egyebet mondani, távozik a szobája felé. Útközben még leszólít egy szolgálót, hogy valami puritán de tápláló ételt vigyen a szobájába.
Odafent megmosdik, átöltözik, majd elfogyasztja szerény ételét, ami kenyérből, tojásból, sajtból, és egy kis húsból áll. Nem szándékozik teleenni magát, edzés előtt nem lenne praktikus. Épp csak annyit fogyaszt, hogy ne legyen éhes, majd elindul lefelé, a megbeszélt helyre. Wrexan már biztosan ott várja.*
893. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2021-07-23 22:02:37
Üzenet elküldve: 2021-07-23 22:02:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Itthon//
* Kijutnak sikeresen, de a gondok még most is a fiún vannak. Bocsánatot is kér viselkedésért, mert úgy érzi, hogy ezt meg kell tennie. Reyraa arcát nem látja, mert nem néz rá, mert egyszerűen képtelen a szégyen miatt ezt megtenni. Igazán meg is lepi a nő reakciója. Mintha nem is hibáztatná, azért amiért ő azt teszi.*
- Én tettem rosszat. Viselkedésem nem volt helyes. Szégyent hoztam mindenkire.* Feleli keserűen. Később még menet közben feltesz egy kérdést, mert kíváncsi testőre véleményére is. Meglepő vagy sem a mélységi gondolkodása, valahol érthető.*
- Sajnos igen. Jelentősen megnövelné a forgalmat, de én egyszerűen ebbe nem tudok bele nyugodni. Mások élete árán való haszonszerzés az nem az én műfajom.* Ez eddig is nyilvánvaló lehetett a mélységi számára, hiszen lent is elmondta a banyának. Ettől függetlenül diszkréten a tudtára adja, hogy ő megtenné a gyilkolást, ha arról lenne szó. Nem szól semmit a fiú, csak némán halad a Sellőház felé. Nem a főbejáraton menne be, hanem hátul a szolgálati terülnél. Vannak még dolgok, amik szúrják az oldalát. Szerencsére az őr nem kérdez sokat, csak beengedi őket. Ismeri már eléggé a párost, hogy tudja az övéik. Mielőtt elválnának egymástól Wrexan még szól a nőhöz.*
- Reyraa. Ha pihentél egy kicsit lejönnél az arénába? Szeretnék kérni valamit tőled, ha nem gond.* Reméli, hogy nem jelent ez a kis dolog problémát, mert neki fontos lenne.*
- Persze pihenj, egyél és majd utána. Én ott foglak várni, ha megfelel neked.* Ha bele megy ebbe testőre, akkor ő is lepakol, majd a konyhában eszik pár falatott. A lányok látják rajta, hogy valami baja lehet, mert szokatlanul maga alatt van. Hiába kérdezik, ő csak leinti őket. Ez nem tartozik rájuk. Ők pedig tudják a helyüket, így aztán nem faggatják tovább. Azt is megtudja, hogy időközben Maydeleine kisasszony visszatért, szóval lesz kivel beszélnie erről az ügyről. Ez kicsit tereli is a gondolatait, amíg eszik. Ezután pedig lesétál a megbeszélt helyre. Az edzőterembe, amit ő rendezett be még régen Darelldel. Már vissza sírja azokat az időket, amikor boldog tudatlanságban élhetett.*
* Kijutnak sikeresen, de a gondok még most is a fiún vannak. Bocsánatot is kér viselkedésért, mert úgy érzi, hogy ezt meg kell tennie. Reyraa arcát nem látja, mert nem néz rá, mert egyszerűen képtelen a szégyen miatt ezt megtenni. Igazán meg is lepi a nő reakciója. Mintha nem is hibáztatná, azért amiért ő azt teszi.*
- Én tettem rosszat. Viselkedésem nem volt helyes. Szégyent hoztam mindenkire.* Feleli keserűen. Később még menet közben feltesz egy kérdést, mert kíváncsi testőre véleményére is. Meglepő vagy sem a mélységi gondolkodása, valahol érthető.*
- Sajnos igen. Jelentősen megnövelné a forgalmat, de én egyszerűen ebbe nem tudok bele nyugodni. Mások élete árán való haszonszerzés az nem az én műfajom.* Ez eddig is nyilvánvaló lehetett a mélységi számára, hiszen lent is elmondta a banyának. Ettől függetlenül diszkréten a tudtára adja, hogy ő megtenné a gyilkolást, ha arról lenne szó. Nem szól semmit a fiú, csak némán halad a Sellőház felé. Nem a főbejáraton menne be, hanem hátul a szolgálati terülnél. Vannak még dolgok, amik szúrják az oldalát. Szerencsére az őr nem kérdez sokat, csak beengedi őket. Ismeri már eléggé a párost, hogy tudja az övéik. Mielőtt elválnának egymástól Wrexan még szól a nőhöz.*
- Reyraa. Ha pihentél egy kicsit lejönnél az arénába? Szeretnék kérni valamit tőled, ha nem gond.* Reméli, hogy nem jelent ez a kis dolog problémát, mert neki fontos lenne.*
- Persze pihenj, egyél és majd utána. Én ott foglak várni, ha megfelel neked.* Ha bele megy ebbe testőre, akkor ő is lepakol, majd a konyhában eszik pár falatott. A lányok látják rajta, hogy valami baja lehet, mert szokatlanul maga alatt van. Hiába kérdezik, ő csak leinti őket. Ez nem tartozik rájuk. Ők pedig tudják a helyüket, így aztán nem faggatják tovább. Azt is megtudja, hogy időközben Maydeleine kisasszony visszatért, szóval lesz kivel beszélnie erről az ügyről. Ez kicsit tereli is a gondolatait, amíg eszik. Ezután pedig lesétál a megbeszélt helyre. Az edzőterembe, amit ő rendezett be még régen Darelldel. Már vissza sírja azokat az időket, amikor boldog tudatlanságban élhetett.*
892. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2021-07-23 12:00:14
Üzenet elküldve: 2021-07-23 12:00:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szoba lezárás//
*Szegény Dalaf még mindig nem tudja túl tenni magát azon, hogy a hely a mindennapi rutinját képes, csak úgy félredobni annyival, hogy megoldják, neki nem kell tennie semmit. ~Tudom én, hogy nem férfi munka. Mosni, főzni, takarítani és gyereket nevelni sem férfi munka mégis az összeset én csináltam kitudja hány éve~ bár ezt inkább nem mondja ki, csak udvariasan rámosolyog a nőre. Végig hallgatja a finom kesztyű történetét is és majdnem kibukik belőle, hogy ő majd megvarrja, de inkább nem is szól semmit, meg kell tanulnia elengedni az állandó ténykedési kényszerét. Kitudja hány rosszabb vendéget rejteget a jövő még Yzoldnál is. Örül, hogy saját maga kimentése, olyan jól sikerült, hogy még mosolyt is csalt a másik arcára. Gondolatban meg is veregeti a saját vállát. ~Tudsz te még Dalaf~*
- Rendben, ha nem bánod akkor én még átöltözök, hogy ne efféle ruhában szolgáljam ki az esetleges vendégeket. Utána visszamegyek a vendégtérbe. *Ha elengedik a szobája felé is iramodik, hogy tisztességes külsőt varázsoljon magának. Régi, kopott ingét felváltja a finom selyem, kontyából kiomlanak vörös hajszálai és nemsokára, már nemesnek is híhetné magát, ha nem tudná miért is vannak rajta ezek a finom ruhák. Ezt a részét nem szereti a munkájának, a sok cicoma szerencsére nem szokott sokáig rajta maradni és amikor épp egy kedves hölgyet szórakoztat, már el is felejti mennyire nem kedveli ezeket a ruhákat. *
*Szegény Dalaf még mindig nem tudja túl tenni magát azon, hogy a hely a mindennapi rutinját képes, csak úgy félredobni annyival, hogy megoldják, neki nem kell tennie semmit. ~Tudom én, hogy nem férfi munka. Mosni, főzni, takarítani és gyereket nevelni sem férfi munka mégis az összeset én csináltam kitudja hány éve~ bár ezt inkább nem mondja ki, csak udvariasan rámosolyog a nőre. Végig hallgatja a finom kesztyű történetét is és majdnem kibukik belőle, hogy ő majd megvarrja, de inkább nem is szól semmit, meg kell tanulnia elengedni az állandó ténykedési kényszerét. Kitudja hány rosszabb vendéget rejteget a jövő még Yzoldnál is. Örül, hogy saját maga kimentése, olyan jól sikerült, hogy még mosolyt is csalt a másik arcára. Gondolatban meg is veregeti a saját vállát. ~Tudsz te még Dalaf~*
- Rendben, ha nem bánod akkor én még átöltözök, hogy ne efféle ruhában szolgáljam ki az esetleges vendégeket. Utána visszamegyek a vendégtérbe. *Ha elengedik a szobája felé is iramodik, hogy tisztességes külsőt varázsoljon magának. Régi, kopott ingét felváltja a finom selyem, kontyából kiomlanak vörös hajszálai és nemsokára, már nemesnek is híhetné magát, ha nem tudná miért is vannak rajta ezek a finom ruhák. Ezt a részét nem szereti a munkájának, a sok cicoma szerencsére nem szokott sokáig rajta maradni és amikor épp egy kedves hölgyet szórakoztat, már el is felejti mennyire nem kedveli ezeket a ruhákat. *
891. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2021-07-20 10:37:34
Üzenet elküldve: 2021-07-20 10:37:34
ÚJ
![>Carlotteia Oryw [KKK] [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](https://www.lanawin.hu/forum_ic/kepek/noavatar.jpg){kind=avatar}
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szoba lezárás//
*Reménykedett benne, hogy a sellő erőnlétének ez a kis munka csak használ és nem árt. Persze azért visszajelzést kérni nem árt. Ő maga is ad a külsejére, ez egyértelműen látszik, hiszen még loboncos hajjal és alsóneműben itt még nem igazán látta senki. ~Őt kivéve. ~ Ez az egy igazán jelentős erénye van, most pedig, hogy olyan helyen dolgozik, ahol még értékelik is, még jobb. A ruhája mindig tiszta és szinte mindent eltakar, a haja mindig szépen fel van tűzve és az illatára se lehet panasz.*
-Na igen, itt ez nem szokás. *Jegyzi meg a mosós rész felemlegetésére, bár nem igazán tudja elképzelni a férfit, ahogy a mosodában öblögeti a saját ruháját.*
-Bár nem is igazán férfimunka, azt szokták mondani. Én jól vagyok köszönöm, a kesztyűk sokat segítettek, bár kijött a jobb oldaliból egy szál, azt hiszem be kell adjam egy szakemberhez, hogy varrja meg szépen nekem. Az kéne még, hogy egy ilyen szép kesztyű szétbomoljon. *Mutatja a rajta lévő fekete cérnakesztyűt. Közben megkapja, hogy nem úgy néz ki, mint akit félteni kéne, ezen pedig jót mosolyog.*
-Nem vagyok már mai csirke, sok mindenben járatos vagyok. *Von vállat, bár kétségtelen, hogy azért férfimunkát nem igazán végzett még, az nem is neki való lenne.*
-Akkor menjünk vissza a fogadótérbe, nyugodtan öltözz át, esetleg mosakodj meg, hátha már vár valaki. *Hiszen itt végeztek is, minden be lett zárva, a kulcsok pedig nála.*
*Reménykedett benne, hogy a sellő erőnlétének ez a kis munka csak használ és nem árt. Persze azért visszajelzést kérni nem árt. Ő maga is ad a külsejére, ez egyértelműen látszik, hiszen még loboncos hajjal és alsóneműben itt még nem igazán látta senki. ~Őt kivéve. ~ Ez az egy igazán jelentős erénye van, most pedig, hogy olyan helyen dolgozik, ahol még értékelik is, még jobb. A ruhája mindig tiszta és szinte mindent eltakar, a haja mindig szépen fel van tűzve és az illatára se lehet panasz.*
-Na igen, itt ez nem szokás. *Jegyzi meg a mosós rész felemlegetésére, bár nem igazán tudja elképzelni a férfit, ahogy a mosodában öblögeti a saját ruháját.*
-Bár nem is igazán férfimunka, azt szokták mondani. Én jól vagyok köszönöm, a kesztyűk sokat segítettek, bár kijött a jobb oldaliból egy szál, azt hiszem be kell adjam egy szakemberhez, hogy varrja meg szépen nekem. Az kéne még, hogy egy ilyen szép kesztyű szétbomoljon. *Mutatja a rajta lévő fekete cérnakesztyűt. Közben megkapja, hogy nem úgy néz ki, mint akit félteni kéne, ezen pedig jót mosolyog.*
-Nem vagyok már mai csirke, sok mindenben járatos vagyok. *Von vállat, bár kétségtelen, hogy azért férfimunkát nem igazán végzett még, az nem is neki való lenne.*
-Akkor menjünk vissza a fogadótérbe, nyugodtan öltözz át, esetleg mosakodj meg, hátha már vár valaki. *Hiszen itt végeztek is, minden be lett zárva, a kulcsok pedig nála.*
890. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2021-07-18 15:37:24
Üzenet elküldve: 2021-07-18 15:37:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Sellőnézőben//
//Iroda//
*Darenn dolgát nem forszírozza sokáig. Lehetnek felőle barátok, szeretők, vagy akár féltestvérek is. A legkevésbé sem foglalkoztatja a dolog, bár igaz, ami igaz, maga is kíváncsi lenne, hogy a páros visszatért e már küldetéséből. Ami azt illeti, ez az egész Krenkataur teljesen kiment a fejéből.
Feláll ültéből, gondolataiba mélyedve méregetve a sellőt. Nem látja a barna szempár mögött ülő motivációkat, de kénytelen bízni a lány szavaiban.*
-Legyen inkább késő délután. Nem szeretném megváratni a kereskedőmet. Nélküle nem jutunk be a Vihar Fiaihoz.
*A kilincsért nyúl, még biccent egyet búcsúzólag, majd a vendégtér felé veszi az irányt. Nem teketóriázik sokat, és nem is bámészkodik annyit, mint amikor benyitott. Amennyiben a férfitől visszakapja a fegyvereit, úgy nagy sebbel-lobbal a kijárat felé is veszi az irányt.*
//Iroda//
*Darenn dolgát nem forszírozza sokáig. Lehetnek felőle barátok, szeretők, vagy akár féltestvérek is. A legkevésbé sem foglalkoztatja a dolog, bár igaz, ami igaz, maga is kíváncsi lenne, hogy a páros visszatért e már küldetéséből. Ami azt illeti, ez az egész Krenkataur teljesen kiment a fejéből.
Feláll ültéből, gondolataiba mélyedve méregetve a sellőt. Nem látja a barna szempár mögött ülő motivációkat, de kénytelen bízni a lány szavaiban.*
-Legyen inkább késő délután. Nem szeretném megváratni a kereskedőmet. Nélküle nem jutunk be a Vihar Fiaihoz.
*A kilincsért nyúl, még biccent egyet búcsúzólag, majd a vendégtér felé veszi az irányt. Nem teketóriázik sokat, és nem is bámészkodik annyit, mint amikor benyitott. Amennyiben a férfitől visszakapja a fegyvereit, úgy nagy sebbel-lobbal a kijárat felé is veszi az irányt.*
889. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2021-07-16 10:52:56
Üzenet elküldve: 2021-07-16 10:52:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Sellőnézőben//
//Iroda//
*Idő közben szóba kerül, hogy hárman lesznek, neki igazából az már mindegy, de jó tudni, szereti ismerni a terv állomásait és részleteit. Egy ilyen üzletben a meglepetés akár egyenlő lehet a kudarccal is. Most, hogy így felhozza a férfi, neki erősen gyanús is lett volna, ha a kapitány saját maga tart fenn kapcsolatot az ilyen alakokkal. Nem mintha a felvázolt helyzet nem lenne kockázatos és a saját érzései szerint csalás. Hiszen, ha a városi őrség a saját erejéből nem képes megszerezni a kikötő felett a fennhatóságot, hogy fogja később fenntartani a rendet? De ez már legyen az ő gondjuk.*
-Értem. *Nyugtázza ennyivel, majd Darennre tereli a szót, hátha hallhat felőle valami biztatót. A hely neve furcsa mód még mondd is neki valamit, mintha mostanában hallott volna róla, hogy ott régen rabokat tartottak. Ám bizonyára ez is beletartozik a városi őrség feladatai közé, így nem tölti el különösebb aggodalommal. Bár úgy fest, most sem fog a férfi felől hallani, de jó előérzetet kelt benne az, hogy Denjaar bízik a két férfi képességeiben.*
-Remélem úgy van és nincsen semmi bajuk. *Hagyja is ennyiben a dolgot. A keze átsiklik a másik mellkasára, mert úgy érzi, hogy a hivatalos dolgoknak itt most vége is lenne, ám ekkor a férfi még beszúr valamit. A megtorpanásra késztetett kéz a boríték felé nyúl, az arcán pedig egyértelműen látszik a csalódás.*
-Értem. *Bár azt sejti, hogy az idő szűkössége miatt ő maga nem fog tudni elszabadulni innen, így már azon jár az esze, kivel is vitesse a papírost. Bár felmerül némi aggodalom benne, mikor érzi, hogy a kapitány még a felől és bizonytalan, hogy most jelenleg ki vezeti a városi őrséget, talán senki. ~Ha meg nem jönnek… Talán Yath tudna segíteni. ~ Arra gondol, hogy úgy is fel akarta venni a kapcsolatot a sellővel, esetleg neki már jobb kapcsolatai is vannak ehhez a feladathoz, mint bármelyik más emberének.*
-Rendben. *Nem igazán kíváncsi már a levél tartalmára, hiszen a kezébe adták, akár fel is bonthatná, de nem vesződne vele.*
-Akkor este. *Int a férfi irányába, miközben a levelet bűvöli a másik kezével, majd, ha a férfi távozott ő is feláll, felhajtja az italát és elhagyja az irodát és betekint a fogadótérbe, nehogy a kapitány elkóboroljon. Ha ott látja, akkor már nincs is több teendője, mint a dolgára menni, mert az akad bőven.*
//Iroda//
*Idő közben szóba kerül, hogy hárman lesznek, neki igazából az már mindegy, de jó tudni, szereti ismerni a terv állomásait és részleteit. Egy ilyen üzletben a meglepetés akár egyenlő lehet a kudarccal is. Most, hogy így felhozza a férfi, neki erősen gyanús is lett volna, ha a kapitány saját maga tart fenn kapcsolatot az ilyen alakokkal. Nem mintha a felvázolt helyzet nem lenne kockázatos és a saját érzései szerint csalás. Hiszen, ha a városi őrség a saját erejéből nem képes megszerezni a kikötő felett a fennhatóságot, hogy fogja később fenntartani a rendet? De ez már legyen az ő gondjuk.*
-Értem. *Nyugtázza ennyivel, majd Darennre tereli a szót, hátha hallhat felőle valami biztatót. A hely neve furcsa mód még mondd is neki valamit, mintha mostanában hallott volna róla, hogy ott régen rabokat tartottak. Ám bizonyára ez is beletartozik a városi őrség feladatai közé, így nem tölti el különösebb aggodalommal. Bár úgy fest, most sem fog a férfi felől hallani, de jó előérzetet kelt benne az, hogy Denjaar bízik a két férfi képességeiben.*
-Remélem úgy van és nincsen semmi bajuk. *Hagyja is ennyiben a dolgot. A keze átsiklik a másik mellkasára, mert úgy érzi, hogy a hivatalos dolgoknak itt most vége is lenne, ám ekkor a férfi még beszúr valamit. A megtorpanásra késztetett kéz a boríték felé nyúl, az arcán pedig egyértelműen látszik a csalódás.*
-Értem. *Bár azt sejti, hogy az idő szűkössége miatt ő maga nem fog tudni elszabadulni innen, így már azon jár az esze, kivel is vitesse a papírost. Bár felmerül némi aggodalom benne, mikor érzi, hogy a kapitány még a felől és bizonytalan, hogy most jelenleg ki vezeti a városi őrséget, talán senki. ~Ha meg nem jönnek… Talán Yath tudna segíteni. ~ Arra gondol, hogy úgy is fel akarta venni a kapcsolatot a sellővel, esetleg neki már jobb kapcsolatai is vannak ehhez a feladathoz, mint bármelyik más emberének.*
-Rendben. *Nem igazán kíváncsi már a levél tartalmára, hiszen a kezébe adták, akár fel is bonthatná, de nem vesződne vele.*
-Akkor este. *Int a férfi irányába, miközben a levelet bűvöli a másik kezével, majd, ha a férfi távozott ő is feláll, felhajtja az italát és elhagyja az irodát és betekint a fogadótérbe, nehogy a kapitány elkóboroljon. Ha ott látja, akkor már nincs is több teendője, mint a dolgára menni, mert az akad bőven.*
888. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2021-07-16 09:01:37
Üzenet elküldve: 2021-07-16 09:01:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Sellőnézőben//
//Iroda//
*A borospoharat szorongatva csupán elégedetten bólint a félelf beleegyezésére. A hangjában nem hallatszott sem kétely, sem bizalmatlanság, talán e kettőst sikeresen maguk mögött hagyták a csevej alatt.*
- Úgy. Este. Lesz egy harmadik fickó is, egy amolyan kereskedő. Ne tulajdoníts neki jelentőséget, ő hozta tető alá az üzletet, s ő általa tudom, hol is keressem ezeket az alakokat. *Nagyot kortyol a borból, közben könnyeden legelteti szemét a Sellőn. Mutatós darabja a repertoárnak, semmi kétség.
A következőkre némi meglepettség látszik arcán, de hamar megzabolázza arcizmait.* -Darenn. *Ismétli a nevet, figyelmét pedig nem kerüli el a lányon végbement változás. Aggodalom?*
-A Krenkataurba ment felderítésre, Bredoc parancsnokhelyettes kíséretében. Egyikőjük sem tért vissza addig, míg Artheniorban tartózkodtam. Persze ez nem jelent semmit. *Teszi hozzá, megelőzvén az esetleges kérdéseket.* -Őket küldtem, mert ők voltak a legjobbjaim. Nem gondolnám, hogy baj érheti. *Ezt nem csupán megnyugtatásul szánja, valóban így gondolja. Nem, mintha túl sok lehetőség közül választhatott volna akkoriban.*
-Úgy szólítasz, ahogy csak szeretnél, May. *Hagyja, hogy a finom ujjak a mellére simuljanak, miközben maga mellett az asztalra helyezi a poharat. Látja a szándékot a lány tekintetében, s noha ezer hasonlót tapasztalt már, ebből a szempárból aligha tudná kiolvasni a színjátékot. Talán így koronázná meg szövetségük, vagy talán csak némi befolyást igyekszik kicsikarni magának... Végtére is, a válasz valójában teljesen mindegy.*
-Lenne itt még valami. *Finoman fogja csak meg a lány kezét, majd szabad baljával ingébe túr. Egy lezárt borítékot húz elő, majd May felé nyújtja.*
-Van olyan embered, akiben megbízol? Úgy küldd el e borítékkal Bredoc parancsnokhoz, s csak neki. Talán tőle Darenn felől is érdeklődhetsz... Vagy ha nem neki, hát annak, aki a Városi Őrséget vezeti. A következő holdtöltekor szükségünk lesz a jó kardokra. *Jelentőségteljesen pillant a borítékra, és nagyjából azt is summázta a Sellőnek, ami a levélben áll.
Felkászálódik ültéből majd a lányra pillant. Nem, mintha nem lettek volna egyéb szándékai is a Sellőházban, de a számtalan teendő, mi elhangzott kettejük között, bizony dologra sarkalja.*
-Senkinek egy szót se. *Még egyszer végig méri a leányt, hogy legalább tekintetét jól lakassa, és ha Maynek nincs egyéb mondanivalója, a kilincsért nyúl.*
//Iroda//
*A borospoharat szorongatva csupán elégedetten bólint a félelf beleegyezésére. A hangjában nem hallatszott sem kétely, sem bizalmatlanság, talán e kettőst sikeresen maguk mögött hagyták a csevej alatt.*
- Úgy. Este. Lesz egy harmadik fickó is, egy amolyan kereskedő. Ne tulajdoníts neki jelentőséget, ő hozta tető alá az üzletet, s ő általa tudom, hol is keressem ezeket az alakokat. *Nagyot kortyol a borból, közben könnyeden legelteti szemét a Sellőn. Mutatós darabja a repertoárnak, semmi kétség.
A következőkre némi meglepettség látszik arcán, de hamar megzabolázza arcizmait.* -Darenn. *Ismétli a nevet, figyelmét pedig nem kerüli el a lányon végbement változás. Aggodalom?*
-A Krenkataurba ment felderítésre, Bredoc parancsnokhelyettes kíséretében. Egyikőjük sem tért vissza addig, míg Artheniorban tartózkodtam. Persze ez nem jelent semmit. *Teszi hozzá, megelőzvén az esetleges kérdéseket.* -Őket küldtem, mert ők voltak a legjobbjaim. Nem gondolnám, hogy baj érheti. *Ezt nem csupán megnyugtatásul szánja, valóban így gondolja. Nem, mintha túl sok lehetőség közül választhatott volna akkoriban.*
-Úgy szólítasz, ahogy csak szeretnél, May. *Hagyja, hogy a finom ujjak a mellére simuljanak, miközben maga mellett az asztalra helyezi a poharat. Látja a szándékot a lány tekintetében, s noha ezer hasonlót tapasztalt már, ebből a szempárból aligha tudná kiolvasni a színjátékot. Talán így koronázná meg szövetségük, vagy talán csak némi befolyást igyekszik kicsikarni magának... Végtére is, a válasz valójában teljesen mindegy.*
-Lenne itt még valami. *Finoman fogja csak meg a lány kezét, majd szabad baljával ingébe túr. Egy lezárt borítékot húz elő, majd May felé nyújtja.*
-Van olyan embered, akiben megbízol? Úgy küldd el e borítékkal Bredoc parancsnokhoz, s csak neki. Talán tőle Darenn felől is érdeklődhetsz... Vagy ha nem neki, hát annak, aki a Városi Őrséget vezeti. A következő holdtöltekor szükségünk lesz a jó kardokra. *Jelentőségteljesen pillant a borítékra, és nagyjából azt is summázta a Sellőnek, ami a levélben áll.
Felkászálódik ültéből majd a lányra pillant. Nem, mintha nem lettek volna egyéb szándékai is a Sellőházban, de a számtalan teendő, mi elhangzott kettejük között, bizony dologra sarkalja.*
-Senkinek egy szót se. *Még egyszer végig méri a leányt, hogy legalább tekintetét jól lakassa, és ha Maynek nincs egyéb mondanivalója, a kilincsért nyúl.*
887. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2021-07-15 14:56:57
Üzenet elküldve: 2021-07-15 14:56:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szoba lezárás//
*Látszólag sikerül szegény Carlt lesokkolni az őszinteségével. ~Szép volt Dalaf, emlegesd még a mérgeket, gyerünk!~ szidja magát. Az első szobával véget is érnek teendőik és Carlotte további kettőt nyit még ki. Itt is ugyanúgy figyel arra, hogy jó, de tempós munkát végezhessen. Fél szemmel látja is, hogy a nő is segédkezik a lepedők lecserélésében. Meg kell jegyezni a lehajoló Carlotte kedvesebb látvány a férfi szemeinek, mint az idős szoba lány. Ebben semmi tiszteletlenség nincs, pusztán a férfi szemek alig egy pillanatig való kalandozása. ~Vajon hány éves lehet?~ tűnődik el, de megkérdezni már nem igen merné. A hölgyeknél ez érzékeny téma. Amikor végeznek és kiérnek a folyosóra a nő, olyat mond, amin muszáj felnevetnie. *
- Ne aggódj, Carlotte! Jobban vagyok, mint voltam. Kellett ez nekem, ha már Darelld jóformán azt is megtiltotta, hogy magamra mossak. Megtámadott pár pókháló, de egyelőre még nem érzem úgy, hogy megenni készülne bármelyik is. Te jól vagy? Megcsorbulna az a maradék becsületem, ha megsérültél volna a deszkás hordásától és én ezt még hagytam is. *Reméli a nő nem sértődik meg az utolsó mondatán, egy pillanatig sem nézi gyengének őt a Sellő. Gyorsan korrigálja magát*
- Bár, nem tűnik, úgy hogy féltenem kellene téged. Talpraesett egy nő vagy.
*Látszólag sikerül szegény Carlt lesokkolni az őszinteségével. ~Szép volt Dalaf, emlegesd még a mérgeket, gyerünk!~ szidja magát. Az első szobával véget is érnek teendőik és Carlotte további kettőt nyit még ki. Itt is ugyanúgy figyel arra, hogy jó, de tempós munkát végezhessen. Fél szemmel látja is, hogy a nő is segédkezik a lepedők lecserélésében. Meg kell jegyezni a lehajoló Carlotte kedvesebb látvány a férfi szemeinek, mint az idős szoba lány. Ebben semmi tiszteletlenség nincs, pusztán a férfi szemek alig egy pillanatig való kalandozása. ~Vajon hány éves lehet?~ tűnődik el, de megkérdezni már nem igen merné. A hölgyeknél ez érzékeny téma. Amikor végeznek és kiérnek a folyosóra a nő, olyat mond, amin muszáj felnevetnie. *
- Ne aggódj, Carlotte! Jobban vagyok, mint voltam. Kellett ez nekem, ha már Darelld jóformán azt is megtiltotta, hogy magamra mossak. Megtámadott pár pókháló, de egyelőre még nem érzem úgy, hogy megenni készülne bármelyik is. Te jól vagy? Megcsorbulna az a maradék becsületem, ha megsérültél volna a deszkás hordásától és én ezt még hagytam is. *Reméli a nő nem sértődik meg az utolsó mondatán, egy pillanatig sem nézi gyengének őt a Sellő. Gyorsan korrigálja magát*
- Bár, nem tűnik, úgy hogy féltenem kellene téged. Talpraesett egy nő vagy.
886. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2021-07-15 12:20:22
Üzenet elküldve: 2021-07-15 12:20:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szoba lezárás//
*A férfi által adott válaszra bizony kitágulnak a szemei nem is kicsit. Ő ugyanis nem sellő, csupán egy kiszolgáló alkalmazott, néha kicsit több, hogy minden folyamat össze legyen hangolva, nem igazán tudja milyen dolgok zajlanak a másik oldalon. Bár pont ezért nem is tudja bizonyosan állítani, hogy a férfinek semmi félnivalója, főleg nem ettől, bár nagyon abszurdnak hangzott hirtelen számára.*
-Fő az óvatosság ugyebár. *Mondja kevesen majd megy is a dolgára, otthagyva egyelőre kettejüket az üres szobával és az elvégzendő teendőkkel. Mire visszaér már nagyjából kész is vannak azok ketten, az ablak bedeszkázva a függöny és egyéb lepedők leszedve és kihozva, így nincs más dolog, mint az ajtót bezárni. Ezt követően a hozott deszkákat és szegeket Dalafnak adja, indulnak is tovább. A következő két szobát is kinyitja és ugyan ezen dolgokat végezteti el benne. De ezúttal, hogy gyorsabban haladjanak ő maga is segít leszedni az ágyneműket. Nem rest bepiszkolni a saját kezét, bár nem mintha olyan mocskosak lennének a dolgok, annak reményében, hogy jut egy kis ideje majd utána pihenni is. Miután a másik két szobát is kulcsra zárják, megköszöni a nőnek a segítséget és kiadja neki, hogy vigye a függönyöket és az ágyneműket a mosásba és térjen vissza a megszokott munkarendjéhez. Ő pedig így is tesz, ott hagyja kettejüket és megy a dolgára.*
-Ezzel meg is volnánk. *Csapja össze a két tenyerét, mint aki jól végezte dolgát.*
-Neked nem lett bajod? Mert kapok a fejemre, ha csorbult a külsőd csak egy kicsit is. *Mondja viccelődve, azaz csak reméli, hogy míg nem tartotta rajta a férfin a szemét, addig nem szerzett hatalmas kék és zöld foltokat a bőrére.*
*A férfi által adott válaszra bizony kitágulnak a szemei nem is kicsit. Ő ugyanis nem sellő, csupán egy kiszolgáló alkalmazott, néha kicsit több, hogy minden folyamat össze legyen hangolva, nem igazán tudja milyen dolgok zajlanak a másik oldalon. Bár pont ezért nem is tudja bizonyosan állítani, hogy a férfinek semmi félnivalója, főleg nem ettől, bár nagyon abszurdnak hangzott hirtelen számára.*
-Fő az óvatosság ugyebár. *Mondja kevesen majd megy is a dolgára, otthagyva egyelőre kettejüket az üres szobával és az elvégzendő teendőkkel. Mire visszaér már nagyjából kész is vannak azok ketten, az ablak bedeszkázva a függöny és egyéb lepedők leszedve és kihozva, így nincs más dolog, mint az ajtót bezárni. Ezt követően a hozott deszkákat és szegeket Dalafnak adja, indulnak is tovább. A következő két szobát is kinyitja és ugyan ezen dolgokat végezteti el benne. De ezúttal, hogy gyorsabban haladjanak ő maga is segít leszedni az ágyneműket. Nem rest bepiszkolni a saját kezét, bár nem mintha olyan mocskosak lennének a dolgok, annak reményében, hogy jut egy kis ideje majd utána pihenni is. Miután a másik két szobát is kulcsra zárják, megköszöni a nőnek a segítséget és kiadja neki, hogy vigye a függönyöket és az ágyneműket a mosásba és térjen vissza a megszokott munkarendjéhez. Ő pedig így is tesz, ott hagyja kettejüket és megy a dolgára.*
-Ezzel meg is volnánk. *Csapja össze a két tenyerét, mint aki jól végezte dolgát.*
-Neked nem lett bajod? Mert kapok a fejemre, ha csorbult a külsőd csak egy kicsit is. *Mondja viccelődve, azaz csak reméli, hogy míg nem tartotta rajta a férfin a szemét, addig nem szerzett hatalmas kék és zöld foltokat a bőrére.*
885. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2021-07-15 11:06:08
Üzenet elküldve: 2021-07-15 11:06:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szoba lezárás//
*Carlotteia természetesen észreveszi a férfi elég egyértelmű zavarát. Egy Sellőtől ez bizonyosan váratlan reakció lehet, de megvan rá Dalaf mentsége. *
- Semmi baj nincs, csak szokatlan, hogy a munkatársaim nem akarnak megmérgezni. Meglepődtem. *Mosolyog a nőre, majd csendben hallgatja annak terveit. Egyszerű bólintással adja a jelét a dolognak, hogy megértette a feladatát. Nemsokára, már a lezárásra váró szobában is vannak és kiadják neki feladatát. Fél szemmel látja, hogy a hölgy gyorsan le is szedi a függönyöket, hogy az ne zavarjon a deszkázások során. Odalép hát az egyik ablakhoz és beigazítja az első deszkát a helyére. Míg egyik kezével tartja, addig a másikkal szögeli a fát. Többször is ellenőrzi, hogy elég erős e fogása, ha pedig nem az további szögeket ver bele. Eszébe jut, hogy utoljára mikor volt deszka a kezei között és keserű mosoly fut végig az arcán. ~Akkor még nem hittem, hogy egynap itt kötök ki~ az ablakokkal szépen halad és rövid időn belül késznek is tudhatja magát. Ahogy látja a hölgy is végzett és már Carlnak és minden bizonnyal a közelben kell lennie. Egy röpke pillanatig még elmélázik a felesége emlékképén és azon milyen érzés volt a saját házukat csinosítgatni, aztán lehunyja szemeit és emlékezteti magát, hogy ebből már egyik sem az övé. Az elmúlt évek során ez a munka a legjobb új dolog, ami vele történt és igazán nem akarja elszúrni. *
*Carlotteia természetesen észreveszi a férfi elég egyértelmű zavarát. Egy Sellőtől ez bizonyosan váratlan reakció lehet, de megvan rá Dalaf mentsége. *
- Semmi baj nincs, csak szokatlan, hogy a munkatársaim nem akarnak megmérgezni. Meglepődtem. *Mosolyog a nőre, majd csendben hallgatja annak terveit. Egyszerű bólintással adja a jelét a dolognak, hogy megértette a feladatát. Nemsokára, már a lezárásra váró szobában is vannak és kiadják neki feladatát. Fél szemmel látja, hogy a hölgy gyorsan le is szedi a függönyöket, hogy az ne zavarjon a deszkázások során. Odalép hát az egyik ablakhoz és beigazítja az első deszkát a helyére. Míg egyik kezével tartja, addig a másikkal szögeli a fát. Többször is ellenőrzi, hogy elég erős e fogása, ha pedig nem az további szögeket ver bele. Eszébe jut, hogy utoljára mikor volt deszka a kezei között és keserű mosoly fut végig az arcán. ~Akkor még nem hittem, hogy egynap itt kötök ki~ az ablakokkal szépen halad és rövid időn belül késznek is tudhatja magát. Ahogy látja a hölgy is végzett és már Carlnak és minden bizonnyal a közelben kell lennie. Egy röpke pillanatig még elmélázik a felesége emlékképén és azon milyen érzés volt a saját házukat csinosítgatni, aztán lehunyja szemeit és emlékezteti magát, hogy ebből már egyik sem az övé. Az elmúlt évek során ez a munka a legjobb új dolog, ami vele történt és igazán nem akarja elszúrni. *
884. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2021-07-14 09:25:01
Üzenet elküldve: 2021-07-14 09:25:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szoba lezárás//
*Látszik rajta, hogy egészen máshogy viselkedik, míg tudja, hogy Darelld is láthatja őket, mikor viszont belép a szolgálati területre egészen tárgyilagossá válnak a vonásai. Mert a munka az csak munka, főleg neki, aki nem teljesít sellőhöz hasonló szolgálatot. A másik oldalt észreveszi, hogy a férfi, mintha az iménti kézfogás miatt enyhe zavarban lenne. Erre egyik szemöldöke felszökik, nem kicsit furcsállja.*
-Bocsánat, esetleg valami baj van? *Kérdez rá, mikor már a nevetés is kibukik a másikból. ~Még ha a gatyájába nyúlkáltam volna… ~ Bár lehet az egészet rosszul gondolja és van egyértelmű magyarázat a másik viselkedésére és reakcióira.*
-Le kéne zárjunk még három szobát, mert feleslegesek, jelenleg nincsenek használatban és nem szeretnénk, ha valaki betörne, esetleg azokat addig amíg új jövevény nem érkezik nem is kell takarítani. Időt és energiát tudnánk spórólni vele. *Magyarázza el a férfinek, hiszen ez itt nem megy titok számba.*
-Gyere csak utánam… *Sétál előtte és néhány másodperc múlva megáll egy ajtó előtt, ahol már egy szobalány is várakozik felmosóronggyal és seprűvel.*
-A kisasszony segít nekünk egy gyorsa takarításban, neked viszont az ablakok kéne bedeszkázni. *Mutat a magukkal hozott néhány lécre, kalapácsra és szegre.*
-Mivel ez nem lesz elég, én még visszamegyek és hozok belőle többet. A függönyt is le kell szedni és az ágyneműt. *Adja utasításba az ott lévő középkorú nőnek. Látszik rajta, hogy ez neki nem újdonság, hiszen a mindennapi feladatai közé ez is bele szokott tartozni. Kinyitja az ajtót és hogy míg távol van tudjanak dolgozni a szobával.*
*Látszik rajta, hogy egészen máshogy viselkedik, míg tudja, hogy Darelld is láthatja őket, mikor viszont belép a szolgálati területre egészen tárgyilagossá válnak a vonásai. Mert a munka az csak munka, főleg neki, aki nem teljesít sellőhöz hasonló szolgálatot. A másik oldalt észreveszi, hogy a férfi, mintha az iménti kézfogás miatt enyhe zavarban lenne. Erre egyik szemöldöke felszökik, nem kicsit furcsállja.*
-Bocsánat, esetleg valami baj van? *Kérdez rá, mikor már a nevetés is kibukik a másikból. ~Még ha a gatyájába nyúlkáltam volna… ~ Bár lehet az egészet rosszul gondolja és van egyértelmű magyarázat a másik viselkedésére és reakcióira.*
-Le kéne zárjunk még három szobát, mert feleslegesek, jelenleg nincsenek használatban és nem szeretnénk, ha valaki betörne, esetleg azokat addig amíg új jövevény nem érkezik nem is kell takarítani. Időt és energiát tudnánk spórólni vele. *Magyarázza el a férfinek, hiszen ez itt nem megy titok számba.*
-Gyere csak utánam… *Sétál előtte és néhány másodperc múlva megáll egy ajtó előtt, ahol már egy szobalány is várakozik felmosóronggyal és seprűvel.*
-A kisasszony segít nekünk egy gyorsa takarításban, neked viszont az ablakok kéne bedeszkázni. *Mutat a magukkal hozott néhány lécre, kalapácsra és szegre.*
-Mivel ez nem lesz elég, én még visszamegyek és hozok belőle többet. A függönyt is le kell szedni és az ágyneműt. *Adja utasításba az ott lévő középkorú nőnek. Látszik rajta, hogy ez neki nem újdonság, hiszen a mindennapi feladatai közé ez is bele szokott tartozni. Kinyitja az ajtót és hogy míg távol van tudjanak dolgozni a szobával.*
883. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2021-07-12 15:01:59
Üzenet elküldve: 2021-07-12 15:01:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Sellőnézőben//
//Iroda//
-Szóval ha jól értem, nem szándékozol fegyvert hozni magaddal? *Kérdez rá, csak úgy puhatolózva, bár, ahogy említette egy összetűzésnél úgyse vennék hasznát, csak hamis biztonságérzetbe ringatná magukat.*
-Mondjuk rajta azt szokták mondani, hogy olyan idegennek tűnik, mint egy nemesen, aki még életében nem használta, azért maradt olyan mutatós darab. *Von vállat, bár a jégfüggőket biztosan nem fogja otthon hagyni.*
-Emberekkel? Nem is tudom eldönteni melyik a jobb. Az ember, akinek több a sütnivalója vagy az óriás, aki nagy, de félrevezethető. Mindegy is. Veled megyek. *Miután a férfi felhajtotta a pohár vizet elveszi tőle és az üresen maradt pohárba bort tölt neki. Majd érkezik egy fokkal pontosabb elképzelés, mi szerint álcázva magukat jutnának el a megbeszélés színhelyére.*
-Akkor mindenképpen este kell menjünk, amikor nem gyanús egy-két csuklyás alak a környéken. Engem azért sokan megismernek a nélkül. *Közli a másikkal, miközben a kezébe adja a borospoharat. Idő közben pedig, ahogy a komoly témát elhagyják, ő is előhozakodik azzal, ami érdekelné.*
-Az őrség soraiban van egy férfi, akivel a városi tartózkodásom alatt ismerkedtem meg. Darennek hívják. Azt mondta, hogy veszélyes helyre megy küldetésbe és majd küldd levelet, de azóta se jött semmi. *Mondja elhúzva a száját, miközben a keze akaratlanul is a nyakában függő arany kardmedálra siklik, amit a férfitől kapott. ~Nyilván, ha nem akar idejönni az sem baj, de remélem egyben van.~ Ugyanis a felől, hogy valóban szeretné vele tartani a kapcsolatot, egyre inkább kétségei vannak, ám ettől még nem utálná meg, sokan vannak ezzel így. De ettől még ő talán meglátogathatja.*
-Visszaért már? Hallottak felőle, kedves Denjaar. *Teszi a végére, hiszen a férfi kifejezetten kéri is ezt a megszólítást.*
-Pedig itt… a rangok igazán vonzóvá teszik az egyént. Ugye megengeded nekem, hogy kapitánynak szólítsalak egy rövid idei még? *Siklik az egyik keze a másik mellkasára fel és próbál utat találni az igen csak túlöltözött férfin. Tagadhatatlan, hogy a tekintetében megjelenik a vágyódás, ám, hogy ez mennyire valódi vagy megjátszott a férfi egyelőre még nem tudhatja.*
//Iroda//
-Szóval ha jól értem, nem szándékozol fegyvert hozni magaddal? *Kérdez rá, csak úgy puhatolózva, bár, ahogy említette egy összetűzésnél úgyse vennék hasznát, csak hamis biztonságérzetbe ringatná magukat.*
-Mondjuk rajta azt szokták mondani, hogy olyan idegennek tűnik, mint egy nemesen, aki még életében nem használta, azért maradt olyan mutatós darab. *Von vállat, bár a jégfüggőket biztosan nem fogja otthon hagyni.*
-Emberekkel? Nem is tudom eldönteni melyik a jobb. Az ember, akinek több a sütnivalója vagy az óriás, aki nagy, de félrevezethető. Mindegy is. Veled megyek. *Miután a férfi felhajtotta a pohár vizet elveszi tőle és az üresen maradt pohárba bort tölt neki. Majd érkezik egy fokkal pontosabb elképzelés, mi szerint álcázva magukat jutnának el a megbeszélés színhelyére.*
-Akkor mindenképpen este kell menjünk, amikor nem gyanús egy-két csuklyás alak a környéken. Engem azért sokan megismernek a nélkül. *Közli a másikkal, miközben a kezébe adja a borospoharat. Idő közben pedig, ahogy a komoly témát elhagyják, ő is előhozakodik azzal, ami érdekelné.*
-Az őrség soraiban van egy férfi, akivel a városi tartózkodásom alatt ismerkedtem meg. Darennek hívják. Azt mondta, hogy veszélyes helyre megy küldetésbe és majd küldd levelet, de azóta se jött semmi. *Mondja elhúzva a száját, miközben a keze akaratlanul is a nyakában függő arany kardmedálra siklik, amit a férfitől kapott. ~Nyilván, ha nem akar idejönni az sem baj, de remélem egyben van.~ Ugyanis a felől, hogy valóban szeretné vele tartani a kapcsolatot, egyre inkább kétségei vannak, ám ettől még nem utálná meg, sokan vannak ezzel így. De ettől még ő talán meglátogathatja.*
-Visszaért már? Hallottak felőle, kedves Denjaar. *Teszi a végére, hiszen a férfi kifejezetten kéri is ezt a megszólítást.*
-Pedig itt… a rangok igazán vonzóvá teszik az egyént. Ugye megengeded nekem, hogy kapitánynak szólítsalak egy rövid idei még? *Siklik az egyik keze a másik mellkasára fel és próbál utat találni az igen csak túlöltözött férfin. Tagadhatatlan, hogy a tekintetében megjelenik a vágyódás, ám, hogy ez mennyire valódi vagy megjátszott a férfi egyelőre még nem tudhatja.*
882. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2021-07-09 07:40:53
Üzenet elküldve: 2021-07-09 07:40:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Sellőnézőben//
//Iroda//
*Türelmesen kivárja, míg a másik dűlőre jut a dologgal. Pontosan tudja, hogy a kockázat nagy, ám a jutalom még nagyobb lehet. Neki szövetségesekre van szüksége, a Sellőháznak alighanem szabad levegőre. Az efféle szervezetek között evickélni nem lehet leányálom. Wegtoren is hasonló terep, mindenki a nagy múltú családok árnyékában kell, hogy éljen... Nem ismeretlen számára a helyzet.
May igazat szólhatott, mert a láza nem megy feljebb, legalábbis nem érzi bugyogni vérét. Legalábbis egyelőre. Kedvtelve nézegeti a lányt, míg az töpreng, egy centit sem mozdulna.*
-Fegyvernek ott nincs helye. A legkevésbé sem akarom, hogy fenyegetve érezzék magukat. Így is nagy kockázatot vállalok ezzel. Szóval ezt vegyem úgy, hogy velem tartasz?
*Csak finoman emelkedik szemöldöke, ahogy a lány odaül mellé, hogy megtörölje homlokát és a számára idegen szavak nyomán csillapítsa az előidézett lázat is.*
-Ó, nem csak óriások vannak a kötelékeikben. A tengeren sokféle és fajta nép megfordul. Én emberekkel tárgyaltam. Talán egy fokkal szerencsésebb, mint óriásokkal. *Elfogadja a pohár vizet és minden további nélkül fel is hajtja. A hirtelen jött láz szinte tovaröppent, ez pedig némileg megnyugtatja. Talán némileg sikerült elnyernie már a lány bizalmát hozzá, hogy ne kételkedjen a szavában.*
-Inkognitóban kell eléjük járulnunk, s ott felfedni, kik is vagyunk és mi célból keressük őket. Nem lenne szerencsés, ha a Patkányok bármit megneszelnének. *A harc előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz, ám ő szívesen látná a háta mögött a városőröket, mielőtt kardot rántana. A bor dolgára csak kurtán bólint, a szemeivel még mindig a lány arcát fürkészi.
A tétova kérdésre lassan dönti meg fejét. Szemmel látható, hogy May valami egészen mással kapcsolatban óhajt érdeklődni.*
-Kérlek, szólíts Denjaarnak. A kapitányt Artheniorban hagytam.
//Iroda//
*Türelmesen kivárja, míg a másik dűlőre jut a dologgal. Pontosan tudja, hogy a kockázat nagy, ám a jutalom még nagyobb lehet. Neki szövetségesekre van szüksége, a Sellőháznak alighanem szabad levegőre. Az efféle szervezetek között evickélni nem lehet leányálom. Wegtoren is hasonló terep, mindenki a nagy múltú családok árnyékában kell, hogy éljen... Nem ismeretlen számára a helyzet.
May igazat szólhatott, mert a láza nem megy feljebb, legalábbis nem érzi bugyogni vérét. Legalábbis egyelőre. Kedvtelve nézegeti a lányt, míg az töpreng, egy centit sem mozdulna.*
-Fegyvernek ott nincs helye. A legkevésbé sem akarom, hogy fenyegetve érezzék magukat. Így is nagy kockázatot vállalok ezzel. Szóval ezt vegyem úgy, hogy velem tartasz?
*Csak finoman emelkedik szemöldöke, ahogy a lány odaül mellé, hogy megtörölje homlokát és a számára idegen szavak nyomán csillapítsa az előidézett lázat is.*
-Ó, nem csak óriások vannak a kötelékeikben. A tengeren sokféle és fajta nép megfordul. Én emberekkel tárgyaltam. Talán egy fokkal szerencsésebb, mint óriásokkal. *Elfogadja a pohár vizet és minden további nélkül fel is hajtja. A hirtelen jött láz szinte tovaröppent, ez pedig némileg megnyugtatja. Talán némileg sikerült elnyernie már a lány bizalmát hozzá, hogy ne kételkedjen a szavában.*
-Inkognitóban kell eléjük járulnunk, s ott felfedni, kik is vagyunk és mi célból keressük őket. Nem lenne szerencsés, ha a Patkányok bármit megneszelnének. *A harc előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz, ám ő szívesen látná a háta mögött a városőröket, mielőtt kardot rántana. A bor dolgára csak kurtán bólint, a szemeivel még mindig a lány arcát fürkészi.
A tétova kérdésre lassan dönti meg fejét. Szemmel látható, hogy May valami egészen mással kapcsolatban óhajt érdeklődni.*
-Kérlek, szólíts Denjaarnak. A kapitányt Artheniorban hagytam.
881. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2021-07-08 09:01:47
Üzenet elküldve: 2021-07-08 09:01:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Sellőnézőben//
//Iroda//
*A férfi jól tűri a megpróbáltatásokat, amik elé állítja, nem úgy fest, mint, aki gyorsan haragja gerjed, avagy valamit tényleg nagyon szeretne tőle. Egyáltalán nem lepődik meg azon, hogy a rosszulléte mibenlétét azonnal felismeri, nem csinált belőle titkot.*
-Az. *Intézi el ennyivel, közben előhúz a zsebéből egy szépen hímzett zsebkendőt.*
-Csak egy kis ideig tompának fogod érezni magad és lázasnak. *Egy kicsit úgy érzi, így kiegyenlítődnek az esélyek és akkor sem lesz nagyobb bajban, ha elutasítva a kérést esetlegesen a férfi tettlegességhez akar majd folyamodni.*
- Vérforralás? Azt nem hiszem, hogy bárki halandó túlélné… *Már éppen akarta kérni, hogy akkor most már kibökhetné mit szeretne, de úgy fest, talán az állapota is rásegít de igen hamar a tárgyra tér a férfi. Nem igazán tudja, hogy mit is reagáljon hirtelen erre az információra, nyilván kiül az érdeklődés a szemébe, de az aggodalom is, ami miatt a változástól való félelem okolható. Mióta itt van, azóta a kikötőt különböző bűnszervezetek uralják, hol így, hol úgy. A két ismerős név, amely ezeket a szervezeteket takarja némi undort váltanak ki belőle, egyiket sem szereti jobban, mint a másikat, azonban volt egy, aki több problémát okozott nekik, mint a másik. A rosszabbik rossz.*
-A diszkrécióból élünk… *Sóhajt, mert ez bizony fogós kérés, néhány perc kell míg átgondolja az egészet. Kétségtelen, hogy Denjaar valóban olyan dolgokat vet fel előnyként, amely bárkit az ő oldalára terelne, de mondani bármit lehet.*
-Oh… amit csak szeretnék? Ez nagyon tág fogalom. *Mondja, miközben már a keze el is kóborol, hogy egy fonatból kiszabadult hajtincset tekergessen. Végül, a néhány percnyi gondolkodásnak is lesz némi eredménye. Úgy dönt, nem árulja el a kapitánynak, hogy a Patkányoktól ő is szívesen megszabadulna, sokkal jobb pozícióba helyezi magát, ha inkább szívességként kezelik a dolgot.*
-Valóban jó, hogy hozzánk fordultál. Mind a két szervezettel volt már dolgunk. *Emlékszik vissza, mikor az óriások ellepték szinte az első napján a fogadót és törtek meg zúztak mindenfelé, vagy, mikor az a kibírhatatlanul kapzsi férfi úgy le akarta húzni a felállított barikád okán.*
-Amennyiben a működésünket Arthenior város fennhatósága alatt sem gátolja meg semmi, sőt, még támogatót is tudhatok az Őrség magasabb rangú tagjai között, akkor talán megéri ennyit kockáztatni. *Hallja, hogy a férfit kicsit jobban megviseli az állapot, amit előidézett, így feláll és odasétál hozzá, leül mellé, hogy letörölje az izzadságot a kendővel, ha a másik ezt hagyja. Közben talán mormog is valamit, aminek hatására a láz és a vele járó mindennemű kellemetlenség egy szempillanat alatt el is hagyja a kapitányt. A varázslat, mintha eloszlott volna a levegőben.*
-Mondanám, hogy vigyünk magunkkal még valakit, de ha a Vihar Fiaihoz megyünk, ott mindegy, hogy ketten vagyunk vagy hárman egy falka óriás ellen. *Von vállat, azért érződik a hangján, hogy aggódik az épségükért.*
-A víz most jót fog tenni, hajtsa fel. *Adja oda a poharat a férfinek a kezébe ha kell, majd a borért nyúl, hogy töltsön neki.*
-Bort? Ha már kibontottuk ne vesszen kárba. *Minden bizonnyal ő nem fogja meginni, az látszott korábban is, hogy egyáltalán nincs ínyére az íze.*
-Ha már így... ketten vagyunk csak... lenne valamit, amit én is meg szeretnék kérdezni tőled kapitány. *Látszik, hogy ez valami személyes dolog lehet, kicsit vonakodik és tétova lecsengés is játszik a hangjában.*
//Oszlatás kasztképesség//
//Iroda//
*A férfi jól tűri a megpróbáltatásokat, amik elé állítja, nem úgy fest, mint, aki gyorsan haragja gerjed, avagy valamit tényleg nagyon szeretne tőle. Egyáltalán nem lepődik meg azon, hogy a rosszulléte mibenlétét azonnal felismeri, nem csinált belőle titkot.*
-Az. *Intézi el ennyivel, közben előhúz a zsebéből egy szépen hímzett zsebkendőt.*
-Csak egy kis ideig tompának fogod érezni magad és lázasnak. *Egy kicsit úgy érzi, így kiegyenlítődnek az esélyek és akkor sem lesz nagyobb bajban, ha elutasítva a kérést esetlegesen a férfi tettlegességhez akar majd folyamodni.*
- Vérforralás? Azt nem hiszem, hogy bárki halandó túlélné… *Már éppen akarta kérni, hogy akkor most már kibökhetné mit szeretne, de úgy fest, talán az állapota is rásegít de igen hamar a tárgyra tér a férfi. Nem igazán tudja, hogy mit is reagáljon hirtelen erre az információra, nyilván kiül az érdeklődés a szemébe, de az aggodalom is, ami miatt a változástól való félelem okolható. Mióta itt van, azóta a kikötőt különböző bűnszervezetek uralják, hol így, hol úgy. A két ismerős név, amely ezeket a szervezeteket takarja némi undort váltanak ki belőle, egyiket sem szereti jobban, mint a másikat, azonban volt egy, aki több problémát okozott nekik, mint a másik. A rosszabbik rossz.*
-A diszkrécióból élünk… *Sóhajt, mert ez bizony fogós kérés, néhány perc kell míg átgondolja az egészet. Kétségtelen, hogy Denjaar valóban olyan dolgokat vet fel előnyként, amely bárkit az ő oldalára terelne, de mondani bármit lehet.*
-Oh… amit csak szeretnék? Ez nagyon tág fogalom. *Mondja, miközben már a keze el is kóborol, hogy egy fonatból kiszabadult hajtincset tekergessen. Végül, a néhány percnyi gondolkodásnak is lesz némi eredménye. Úgy dönt, nem árulja el a kapitánynak, hogy a Patkányoktól ő is szívesen megszabadulna, sokkal jobb pozícióba helyezi magát, ha inkább szívességként kezelik a dolgot.*
-Valóban jó, hogy hozzánk fordultál. Mind a két szervezettel volt már dolgunk. *Emlékszik vissza, mikor az óriások ellepték szinte az első napján a fogadót és törtek meg zúztak mindenfelé, vagy, mikor az a kibírhatatlanul kapzsi férfi úgy le akarta húzni a felállított barikád okán.*
-Amennyiben a működésünket Arthenior város fennhatósága alatt sem gátolja meg semmi, sőt, még támogatót is tudhatok az Őrség magasabb rangú tagjai között, akkor talán megéri ennyit kockáztatni. *Hallja, hogy a férfit kicsit jobban megviseli az állapot, amit előidézett, így feláll és odasétál hozzá, leül mellé, hogy letörölje az izzadságot a kendővel, ha a másik ezt hagyja. Közben talán mormog is valamit, aminek hatására a láz és a vele járó mindennemű kellemetlenség egy szempillanat alatt el is hagyja a kapitányt. A varázslat, mintha eloszlott volna a levegőben.*
-Mondanám, hogy vigyünk magunkkal még valakit, de ha a Vihar Fiaihoz megyünk, ott mindegy, hogy ketten vagyunk vagy hárman egy falka óriás ellen. *Von vállat, azért érződik a hangján, hogy aggódik az épségükért.*
-A víz most jót fog tenni, hajtsa fel. *Adja oda a poharat a férfinek a kezébe ha kell, majd a borért nyúl, hogy töltsön neki.*
-Bort? Ha már kibontottuk ne vesszen kárba. *Minden bizonnyal ő nem fogja meginni, az látszott korábban is, hogy egyáltalán nincs ínyére az íze.*
-Ha már így... ketten vagyunk csak... lenne valamit, amit én is meg szeretnék kérdezni tőled kapitány. *Látszik, hogy ez valami személyes dolog lehet, kicsit vonakodik és tétova lecsengés is játszik a hangjában.*
//Oszlatás kasztképesség//
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 977-996