Arthenior - Temető
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 11 (201. - 220. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2002-2021
220. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-10-05 17:12:20
Üzenet elküldve: 2012-10-05 17:12:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishulok tündöklése vagy bukása - Mesélő #1, Darthon Valykr (NJK) figyelmébe//
- Lassítani? Szerelmem! Az a, az a láthatatlan illető csak most surrant be oda! * mutat a résnyire nyitott kriptaajtó felé.*
- A fejem rá, hogy EZ AZ A Kripta! * bizonykodik lelkesen, még a didergésről is megfeledkezik. A hangszerére esik a pillantása és nem igazán örül a lassan rárakódó hópelyheknek. Odalépve felkapja és finoman lerázogatja a gyönyörű őzbarna felületről a tájhoz illő rejtőszínt.
Majd a kripta felé indul és vörösre csípett ujjaival lesöprögeti a feliratról a puha hóréteget. Megpróbálja elolvasni a szöveget, remélve hogy közösnyelven íródott.*
- Lassítani? Szerelmem! Az a, az a láthatatlan illető csak most surrant be oda! * mutat a résnyire nyitott kriptaajtó felé.*
- A fejem rá, hogy EZ AZ A Kripta! * bizonykodik lelkesen, még a didergésről is megfeledkezik. A hangszerére esik a pillantása és nem igazán örül a lassan rárakódó hópelyheknek. Odalépve felkapja és finoman lerázogatja a gyönyörű őzbarna felületről a tájhoz illő rejtőszínt.
Majd a kripta felé indul és vörösre csípett ujjaival lesöprögeti a feliratról a puha hóréteget. Megpróbálja elolvasni a szöveget, remélve hogy közösnyelven íródott.*
219. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-10-05 15:35:27
Üzenet elküldve: 2012-10-05 15:35:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* A folyópart felől ballag át a temetőn a férfi, még a szokásosnál is lassabban ballagva, elgondolkodva. Mindig megérinti a halottak s az emlékek jelenléte, s a tény, hogy talán rá senki se lesz, aki majd emlékezne, aki majd fejfájához jönne. Már ha lesz egyáltalán fejfája, s nem az árokparton éri majd a halál, köpenyébe burkolózva. Talán egy jótét lélek legalább máglyára veti, hogy ne maradjon prédául a farkasoknak *
* Sóhajtva megy tovább a város felé, nehezen lépkedve, míg lassan el nem tűnik.
* Sóhajtva megy tovább a város felé, nehezen lépkedve, míg lassan el nem tűnik.
218. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-10-04 21:03:22
Üzenet elküldve: 2012-10-04 21:03:22
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishulok tündöklése vagy bukása - Arda Shien Nyr , Darthon Valykr (NJK) figyelmébe//
- Jó, jó, de lassíts egy kicsit!
*Próbálja Dart féken tartani a másikat.*
- Azt se tudjuk mi várhat odabent. És a többiek? Néhány kard még lehet, hogy jól jönne...
Persze jól ismeri a lányt, túl jól. Erőszakkal nem állítja meg, inkább követi és felpezsdíti magában varázsenergiáit. Ha most hezitálnak, talán elszalasztják a kínálkozó alkalmat.
Arda lantja az egyik hóbuckán pihen, finom fehér rétegbe burkolózva. A kikötött lény morog még, de nem tart sokáig a mérge. A fogság talán jobban zavarja, mint a körülötte legyeskedő elérhetetlen falatok...*
- Jó, jó, de lassíts egy kicsit!
*Próbálja Dart féken tartani a másikat.*
- Azt se tudjuk mi várhat odabent. És a többiek? Néhány kard még lehet, hogy jól jönne...
Persze jól ismeri a lányt, túl jól. Erőszakkal nem állítja meg, inkább követi és felpezsdíti magában varázsenergiáit. Ha most hezitálnak, talán elszalasztják a kínálkozó alkalmat.
Arda lantja az egyik hóbuckán pihen, finom fehér rétegbe burkolózva. A kikötött lény morog még, de nem tart sokáig a mérge. A fogság talán jobban zavarja, mint a körülötte legyeskedő elérhetetlen falatok...*
217. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-10-04 20:46:55
Üzenet elküldve: 2012-10-04 20:46:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishulok tündöklése vagy bukása - Mesélő #1, Darthon Valykr (NJK) figyelmébe//
*Arda alig kap levegőt, csak lassan nyugszik meg a lánccsörgés hallatán.*
- Hát ez.. hát ez! *fúj nagyokat higgasztva önmagát. Jólesik Darthon érintése, ölelése. A kérdés téríti magához. No meg a hideg. Próbálja fogainak vacogását mérsékelni. A köpönyegére gondol ami a Templomban maradt. Erről a lant jut eszébe. Darthon kezeire pillant.
S csak ha megvan a lant épségben akkor rándulnak vissza gondolatai az eredeti kérdéshez.*
- Hááát! Az illető a kriptában, tűnt el! Láttam valami írást az ajtaján. Mit szólnál ha a sárkány épp azt a kriptát őrizné. Lehet alant a kulcs és valahogy ahárom táncoló falevélhez is köze lenne? * csillog a tekintete szerelmére. A kripta felé húzná a férfit, immáron nem törődve a tomboló őrzővel.*
*Arda alig kap levegőt, csak lassan nyugszik meg a lánccsörgés hallatán.*
- Hát ez.. hát ez! *fúj nagyokat higgasztva önmagát. Jólesik Darthon érintése, ölelése. A kérdés téríti magához. No meg a hideg. Próbálja fogainak vacogását mérsékelni. A köpönyegére gondol ami a Templomban maradt. Erről a lant jut eszébe. Darthon kezeire pillant.
S csak ha megvan a lant épségben akkor rándulnak vissza gondolatai az eredeti kérdéshez.*
- Hááát! Az illető a kriptában, tűnt el! Láttam valami írást az ajtaján. Mit szólnál ha a sárkány épp azt a kriptát őrizné. Lehet alant a kulcs és valahogy ahárom táncoló falevélhez is köze lenne? * csillog a tekintete szerelmére. A kripta felé húzná a férfit, immáron nem törődve a tomboló őrzővel.*
216. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-10-04 11:40:52
Üzenet elküldve: 2012-10-04 11:40:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*A folyópartról a temetőbe vezető meredek ösvényen bandukol felfelé az aprócska tündérlány, miközben egy fa sípból próbál meg dallamra emlékeztető hangokat kicsalni. Már egészen jól megy neki, de fülnek kedves nótát soha nem fog ebből a szerszámból előcsalni, most is csak éppen annyira hallgatható, hogy a halak ne akarjanak kiugrálni hallatán a vízből. A temető közelébe érve abba is hagyja a muzsikálásnak nehezen nevezhető macskazenét, nem akarja a halottak pihenését megzavarni. Könnyű léptekkel, gyorsan suhan a sírhalmok között, éjszaka kísértetnek nézhetnék, de nappali fényben csak egy gyermek magasságú, bájos tündérlány kék harisnyában és fekete ruhában, akit egy kék pille zsong körül. A nagy fánál megáll egy pillanatra, megnézi az emlékművet, de már ott sincs, hanem a templom felé vezető kaput csukja be maga után, és az ösvényen lefelé megindul a monumentális méretű kegyhely felé.*
215. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-10-03 14:30:53
Üzenet elküldve: 2012-10-03 14:30:53
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishulok tündöklése vagy bukása - Arda Shien Nyr , Darthon Valykr (NJK) figyelmébe//
*Darthon jéggé merevedik kedvese szavaira. A hógolyók a bestia szájában landolnak, addig Dart kitalál valamit. Egy gyors szélörvény varázslattal odébb rántja magát és hófelhőt képez a lény és Arda közti területen. A dreco csak a levegőbe tud belekapni, őt már nem éri el. Dühében rángatni kezdi szimmetrikusan lerakott póznáit, amik erős láncokkal tartják egy helyben az állatot. Hangos üvöltést nem, csak erős sziszegést ad ki mérgében. A béklyók egyelőre erősen tartanak. Az elf varázsló azért odébb sietteti a lányt és gyorsan kérdezi.*
- Most hogyan tovább?
*Darthon jéggé merevedik kedvese szavaira. A hógolyók a bestia szájában landolnak, addig Dart kitalál valamit. Egy gyors szélörvény varázslattal odébb rántja magát és hófelhőt képez a lény és Arda közti területen. A dreco csak a levegőbe tud belekapni, őt már nem éri el. Dühében rángatni kezdi szimmetrikusan lerakott póznáit, amik erős láncokkal tartják egy helyben az állatot. Hangos üvöltést nem, csak erős sziszegést ad ki mérgében. A béklyók egyelőre erősen tartanak. Az elf varázsló azért odébb sietteti a lányt és gyorsan kérdezi.*
- Most hogyan tovább?
214. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-10-02 12:53:50
Üzenet elküldve: 2012-10-02 12:53:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Temetők, kripták, holtak és a vonító sötét...//
*Ahogy nézelődik a kriptában, nosztalgikus érzések kerülnek felszínre benne, ám az álmodozást félbeszakítja, hogy valami történt Sis-sel.*
- Mi történt? *Pillant a tündér felé, mikor meglátja, hogy a karpereccel küzd a nő, odamegy, hátha tud segíteni neki, hogy lekerüljön róla a ragaszkodó ékszer. Aztán ajtó csukódik és úgy tűnik csapdába estek.*
- Óh, remek, egyszerűen remek. *Majd folytatja a segítséget a karperec eltávolításában, ha igényelte azt Sis. Ha sikerült leszedni, akkor elindul a kripta felfedezésére.*
- Csak óvatosan, nehogy valami más csapda is legyen itt. *Próbálja kitalálni, van-e valamilyen nyomógomb elrejtve a falakon, de nem jár sikerrel, míg meg nem szólítja Sis.*
- De legalább meg se fulladunk, s az is jó dolog kezdetnek. *A hívásra odalép Sistyra mellé, s leguggol, hogy szemügyre vegye az urnát és annak a helyét, mit megvilágít egy fénycsóva odakintről.*
- Érdekes, talán a családnak a címerállata volt. *Ahogy körülnéz, észreveszi a másik három urnát is, miket megvilágít a kinti fény.*
- Nézzük meg azokon is farkas van-e, mert ha nem, az is lehet egy nyom, ami a kijutásunkhoz hozzásegít. *Osztja meg ötletét, majd a fekete urnát kezdi megvizsgálni, egyelőre csak szemmel, nem ér hozzá, majd visszatér a törött urna alapjához, hátha az is tartogathat nyomokat.*
*Ahogy nézelődik a kriptában, nosztalgikus érzések kerülnek felszínre benne, ám az álmodozást félbeszakítja, hogy valami történt Sis-sel.*
- Mi történt? *Pillant a tündér felé, mikor meglátja, hogy a karpereccel küzd a nő, odamegy, hátha tud segíteni neki, hogy lekerüljön róla a ragaszkodó ékszer. Aztán ajtó csukódik és úgy tűnik csapdába estek.*
- Óh, remek, egyszerűen remek. *Majd folytatja a segítséget a karperec eltávolításában, ha igényelte azt Sis. Ha sikerült leszedni, akkor elindul a kripta felfedezésére.*
- Csak óvatosan, nehogy valami más csapda is legyen itt. *Próbálja kitalálni, van-e valamilyen nyomógomb elrejtve a falakon, de nem jár sikerrel, míg meg nem szólítja Sis.*
- De legalább meg se fulladunk, s az is jó dolog kezdetnek. *A hívásra odalép Sistyra mellé, s leguggol, hogy szemügyre vegye az urnát és annak a helyét, mit megvilágít egy fénycsóva odakintről.*
- Érdekes, talán a családnak a címerállata volt. *Ahogy körülnéz, észreveszi a másik három urnát is, miket megvilágít a kinti fény.*
- Nézzük meg azokon is farkas van-e, mert ha nem, az is lehet egy nyom, ami a kijutásunkhoz hozzásegít. *Osztja meg ötletét, majd a fekete urnát kezdi megvizsgálni, egyelőre csak szemmel, nem ér hozzá, majd visszatér a törött urna alapjához, hátha az is tartogathat nyomokat.*
213. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-10-01 20:07:31
Üzenet elküldve: 2012-10-01 20:07:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishulok tündöklése vagy bukása - Mesélő #1, Darthon Valykr (NJK) figyelmébe//
A nyomok a résnyire nyitott ajtó mögött tűnnek el. Ardában felmerül a lehetőség, hogy utána ront, mert hiszen ezek a kripták gyakran, valamiféle rejtekjáratok. Félő hogy eltűnik a lény a semmiben. Aztán az is eszébe jut, hogy hiszen láthatatlan, vagyis eddig is csak a hó tette láthatóvá. Tehát a nyomok odabent már nem segítik majd, hacsak az olvadó hólé nem.
Ám a lendületet megtörik a csusszanó Darthon szavai. Arda megfordul, hogy magyarázatként a nyomokra mutasson, de szeme elkerekedik a mondavilágból előlépő, azaz inkább felébredő sárkány láttán.
Hangja elakad, így csak egy párafelhő tör elő ajkai közül. Tőréhez kap, ám nem a józan ész az mi megállítja. Hiszen a tőr egy sárkány ellen mit sem ér. Inkább a gyönyörű teremtmény csodálata az, ami az életének megkímélésére szólítja fel a lány elméjét.
Hamarjában a puha hóba kap és gyors, oda sem igen figyelős mozdulatokkal két hólabdát gyúr és a fogatlan szájba céloz velük. Szeretné megzavarni a lenyűgöző, mégis félelmes lényt, mielőtt annak eszébe jut, hogy Darthonhoz érjen.*
-Esküszöm nem teszem! Csak gyere el onnan kérlek. Felébresztettem egy sárkányt! Darthon kérlek fordulj meg és segíts elkergetni! * Könyörög, megtalált hangján kedvesének.
Közben megállás nélkül gyúrja és hajigálja a gyönyörű borostyán szemek felé a hóladacsokat.*
A nyomok a résnyire nyitott ajtó mögött tűnnek el. Ardában felmerül a lehetőség, hogy utána ront, mert hiszen ezek a kripták gyakran, valamiféle rejtekjáratok. Félő hogy eltűnik a lény a semmiben. Aztán az is eszébe jut, hogy hiszen láthatatlan, vagyis eddig is csak a hó tette láthatóvá. Tehát a nyomok odabent már nem segítik majd, hacsak az olvadó hólé nem.
Ám a lendületet megtörik a csusszanó Darthon szavai. Arda megfordul, hogy magyarázatként a nyomokra mutasson, de szeme elkerekedik a mondavilágból előlépő, azaz inkább felébredő sárkány láttán.
Hangja elakad, így csak egy párafelhő tör elő ajkai közül. Tőréhez kap, ám nem a józan ész az mi megállítja. Hiszen a tőr egy sárkány ellen mit sem ér. Inkább a gyönyörű teremtmény csodálata az, ami az életének megkímélésére szólítja fel a lány elméjét.
Hamarjában a puha hóba kap és gyors, oda sem igen figyelős mozdulatokkal két hólabdát gyúr és a fogatlan szájba céloz velük. Szeretné megzavarni a lenyűgöző, mégis félelmes lényt, mielőtt annak eszébe jut, hogy Darthonhoz érjen.*
-Esküszöm nem teszem! Csak gyere el onnan kérlek. Felébresztettem egy sárkányt! Darthon kérlek fordulj meg és segíts elkergetni! * Könyörög, megtalált hangján kedvesének.
Közben megállás nélkül gyúrja és hajigálja a gyönyörű borostyán szemek felé a hóladacsokat.*
212. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-10-01 15:03:09
Üzenet elküldve: 2012-10-01 15:03:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Morhen Almenarus és M7 figyelmébe - Temetők, kripták, holtak és a vonító sötét...//
*A Karperec nem csak hogy ráragad Sistyra karjára, valóban a húsába mar, kis, tűszúrásnyi, vérző sebeket hagyva. A tündér szárnya összevissza verdes fájdalomtól, mikor a lány végül is szinte letépi karjáról az ékszert. A régi cserép törésének hangjára halkan felsikkant, kezét a szájára tapasztja, mintha csak nem akarná, hogy bárki is felébredjen a kriptában. Bal alkarja sajog, zsibbad, mintha hangyák szaladgálnának bőre alatt, a pöttynyi sebeken keresztül kis, vörös vérrózsák bugyognak ki fehér bőrére, de nem vészesek a sebek. Az eldőlő urna hatására por keveredik fel, Sis köhögni kezd tőle, aztán hirtelen torkárra forr a hang, csapódik az ajtó, és ők ketten ott maradnak a kripta félhomályában úgy, hogy senki sem tud az ottlétükről. A lány szíve hevesen ver, mindjárt kiugrik a mellkasából az ijedtségtől, járkálni kezd, mogyorószín szeme ide-oda pattog a falakon. Nem törődve a halottakkal, az összetört urna sarkánál egy fekhely szélére lép, egy másikban megkapaszkodik, felhúzza magát, épp hogy ki tud lesni a szűk kis légnyíláson.*
- Hát, ezen nem mászunk ki. *Jegyzi meg lemondóan, és leugrik, az ablak olyan szűk, hogy a keze sem férne ki rajta, hogy jelezhessenek a temetőben járkálóknak. Mászkálni kezd a kriptában, meztelen lába nyoma meglátszik a porban. Észreveszi a furcsa jelet az urna összetört tetején, a földön guggolva próbálja a darabokat egymáshoz illesztgetni, és nagy nehezen kis tili-toli után sikerül is nagyjából kirakni egy torz fehér farkast.*
- Morhen, gyere csak! *Szól halkan, még mindig a jel fölött gubbasztva.*
- Te tudod ezt értelmezni?
*A Karperec nem csak hogy ráragad Sistyra karjára, valóban a húsába mar, kis, tűszúrásnyi, vérző sebeket hagyva. A tündér szárnya összevissza verdes fájdalomtól, mikor a lány végül is szinte letépi karjáról az ékszert. A régi cserép törésének hangjára halkan felsikkant, kezét a szájára tapasztja, mintha csak nem akarná, hogy bárki is felébredjen a kriptában. Bal alkarja sajog, zsibbad, mintha hangyák szaladgálnának bőre alatt, a pöttynyi sebeken keresztül kis, vörös vérrózsák bugyognak ki fehér bőrére, de nem vészesek a sebek. Az eldőlő urna hatására por keveredik fel, Sis köhögni kezd tőle, aztán hirtelen torkárra forr a hang, csapódik az ajtó, és ők ketten ott maradnak a kripta félhomályában úgy, hogy senki sem tud az ottlétükről. A lány szíve hevesen ver, mindjárt kiugrik a mellkasából az ijedtségtől, járkálni kezd, mogyorószín szeme ide-oda pattog a falakon. Nem törődve a halottakkal, az összetört urna sarkánál egy fekhely szélére lép, egy másikban megkapaszkodik, felhúzza magát, épp hogy ki tud lesni a szűk kis légnyíláson.*
- Hát, ezen nem mászunk ki. *Jegyzi meg lemondóan, és leugrik, az ablak olyan szűk, hogy a keze sem férne ki rajta, hogy jelezhessenek a temetőben járkálóknak. Mászkálni kezd a kriptában, meztelen lába nyoma meglátszik a porban. Észreveszi a furcsa jelet az urna összetört tetején, a földön guggolva próbálja a darabokat egymáshoz illesztgetni, és nagy nehezen kis tili-toli után sikerül is nagyjából kirakni egy torz fehér farkast.*
- Morhen, gyere csak! *Szól halkan, még mindig a jel fölött gubbasztva.*
- Te tudod ezt értelmezni?
211. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-09-30 13:37:30
Üzenet elküldve: 2012-09-30 13:37:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
*Miután végzett a folyóparton a virágszedéssel, egyenesen a temető felé veszi az irányt, hogy tiszteletét tegye nagymamájánál. Nagyon szerette mamája a friss vadvirágokat. Ahogy sétál a keskeny úton, hirtelen kirázza a hideg. Igaz is...soha sem szerette a temető halott hangulatát. Szemével keresi nagyanyja nevét, s kisvártatva meg is találja. Lassan leteszi a virágcsokrot a sírra, majd megsimogatja a fejfát.*
~Drága mama! olyan sok mindent köszönhetek neked. Sajnálom, hogy menned kellett. Tudod, olyan sok mesélni valóm van, de majd egyszer kijövök hosszabb időre és elmesélek mindent. Szeretlek mama!~
*Felkel a sír mellől, majd csendes léptekkel elindul a templomkert felé.
~Drága mama! olyan sok mindent köszönhetek neked. Sajnálom, hogy menned kellett. Tudod, olyan sok mesélni valóm van, de majd egyszer kijövök hosszabb időre és elmesélek mindent. Szeretlek mama!~
*Felkel a sír mellől, majd csendes léptekkel elindul a templomkert felé.
210. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-09-30 11:10:59
Üzenet elküldve: 2012-09-30 11:10:59
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
//Morhen Almenarus és Systira Eori figyelmébe - Temetők, kripták, holtak és a vonító sötét...//
*Már egy ideje járnak s beszélgetnek a nem kicsi kriptában, mely valaha Arthenior egy gazdag kereskedő családjáé volt...
A család nem halt ki, csupán már nem-e vidéken élnek. Ám láthatóan a kriptára gondot viselnek. A hely elrendezése szép és egyszerű. A holtak koporsójának helyei el vannak takarva, hogy ezzel is békét adjanak nekik.
Néhol apró réseken fény szökik be és ahhoz képest milyen régi a hely, növények, rágcsálók nem törtek ide be.
Amint Systira felfedez egy gyönyörű arany karperecet magának, kissé el is feledi az emberek mennyire féltik saját kincseiket...
Mondhatni őrületesen féltik a kincseket. Ezt a tündér hamarosan meg is tapasztalja... A karperec ráragad a kezére.
Systi eleinte próbálja lehúzni a kezéről, ám segítséget kér:*
-Őh... Morhen nem akarlak zavarni de-
*Amint ezt kimondja, egy ballépést tesz. Mögötte egy nagyobb urna van melyet felborít. Az urna üres, valószínű az öreg el... párolgott belőle.
Ám ezzel hirtelen becsapódik a kripta kapuja és viszonylagos sötétségbe záródnak.
Egyedül a hajszálvékony kis ablakokon szűrődik be fény...
Systri meg sem mer szólalni és hirtelen Morhen arcán is megjelenik egy fura: "Na most mi is történt?" Grimasz.
Körbenéz és így szól:*
-Rendben van be út kell legyen ki is...
*Azzal körbenéz és ha elég figyelmes meglátja a hajszál ablakokat amik a kripta négy sarkából világítanak be egy-egy pontra. Mindegyik ponton egy-egy urna áll. Ebből az egyik felborult és üres volt.
Talán az urnáknak van jelentőségük?
A törött urna tetején egy fehér farkas fej volt. Ám ez már nehezen kivehető.
Vele szembe egy fekete van.
A fehértől jobbra egy kopott kékes, míg azzal szembe egy zöldes.
A színeknek jelentése van. Talán a vízre, méregre és sötétre lehet asszociálni...
Jó kérdés melyiknek mi lehet a hatása... Okosan kell gondolkodjanak... melyik kevésbé rossz?*
*Már egy ideje járnak s beszélgetnek a nem kicsi kriptában, mely valaha Arthenior egy gazdag kereskedő családjáé volt...
A család nem halt ki, csupán már nem-e vidéken élnek. Ám láthatóan a kriptára gondot viselnek. A hely elrendezése szép és egyszerű. A holtak koporsójának helyei el vannak takarva, hogy ezzel is békét adjanak nekik.
Néhol apró réseken fény szökik be és ahhoz képest milyen régi a hely, növények, rágcsálók nem törtek ide be.
Amint Systira felfedez egy gyönyörű arany karperecet magának, kissé el is feledi az emberek mennyire féltik saját kincseiket...
Mondhatni őrületesen féltik a kincseket. Ezt a tündér hamarosan meg is tapasztalja... A karperec ráragad a kezére.
Systi eleinte próbálja lehúzni a kezéről, ám segítséget kér:*
-Őh... Morhen nem akarlak zavarni de-
*Amint ezt kimondja, egy ballépést tesz. Mögötte egy nagyobb urna van melyet felborít. Az urna üres, valószínű az öreg el... párolgott belőle.
Ám ezzel hirtelen becsapódik a kripta kapuja és viszonylagos sötétségbe záródnak.
Egyedül a hajszálvékony kis ablakokon szűrődik be fény...
Systri meg sem mer szólalni és hirtelen Morhen arcán is megjelenik egy fura: "Na most mi is történt?" Grimasz.
Körbenéz és így szól:*
-Rendben van be út kell legyen ki is...
*Azzal körbenéz és ha elég figyelmes meglátja a hajszál ablakokat amik a kripta négy sarkából világítanak be egy-egy pontra. Mindegyik ponton egy-egy urna áll. Ebből az egyik felborult és üres volt.
Talán az urnáknak van jelentőségük?
A törött urna tetején egy fehér farkas fej volt. Ám ez már nehezen kivehető.
Vele szembe egy fekete van.
A fehértől jobbra egy kopott kékes, míg azzal szembe egy zöldes.
A színeknek jelentése van. Talán a vízre, méregre és sötétre lehet asszociálni...
Jó kérdés melyiknek mi lehet a hatása... Okosan kell gondolkodjanak... melyik kevésbé rossz?*
209. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-09-29 17:10:34
Üzenet elküldve: 2012-09-29 17:10:34
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Ráérősen baktat a templomkerten keresztül, de megtorpan, mikor látja, egy temetést zavart meg. Végül, halkan, macska ügyességgel fut messzire, és csak akkor veheti észre valaki az elf nőt, ha nagyon-nagyon figyelmes. Mikor a régebbi részhez ér, észrevesz egy megrázó sírfeliratot. Szája elé kapja a kezét, szemeit elöntik a forró könnyek. Szeny Melowni élt 6 évet. Nem tudja, mit csináljon, csak nézi meredten a lány nevét, aki csak hat évet tölthetett ezen a világon. Zendyna ilyenkor meginog kicsit hitében. Hisz mit vétett ez a gyermek? Mi volt a feladata? A lány inkább ráveszi magát, hogy tovább menjen. Inkább neki kéne ott feküdnie.. Amennyi bűnt elkövetett már, hogy szinte érzi, milyen nehéz már lelke. Az elf gyors, nyújtott léptekkel siet ki a temetőből, hamarosan megérkezve a folyópartra.*
A hozzászólás írója (Zendyna Seretana) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.09.29 17:11:07
A hozzászólás írója (Zendyna Seretana) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.09.29 17:11:07
208. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-09-29 10:49:05
Üzenet elküldve: 2012-09-29 10:49:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Néma csönd honol a temetőben, s az ember már-már azt hinné, hogy senki se jár-e helyen...
Ám ha a szemlélő komolyabban körbenéz, egy kisebb tömeget vesz észre egy ravatal előtt, melyen egy hatvan-hetven év közötti férfi fekszik. Ráncos, szakállas és kopaszodó. Ősz és páncélt visel...
Valószínű egy helyi katona, őr vagy lovag. De láthatóan sokan siratják... Háza népe, barátai és társai valamint még valaki van a tömeg szélén... Drisad mar Aktrum, a zsoldos.
Túl későn érkezett meg Artheniorba. A férfi akit meg kellett volna keressen már halott.*
-Fájó szívvel találtunk rá tegnap a háza előtt holtan heverő Ser Marvulra. Sokan ismertük és sokan szerettük Arthenior egy kiváló bajnokát. Ám a halál utol érte.
*Beszél egy papnak kinéző ember, mire Drisad végignéz a tömegen. Szeme megvetést és gyanakvást hordoz.*
-Életének befejezésére lehet az istenek kényszerítették. Nem találtunk gyilkosságra utaló nyomokat így valószínű Uraink szólították el Őt.
*Sokak csóválják fejüket a tömegben, mások sajnálkoznak. Drisad azonban megforgatja a szemét.
Ő talált rá a holttestre tegnap este... Ez egy megtervezett gyilkosság volt. A nyakába egy aprócska tű volt beleállva. Meg volt mérgezve... látta. Nem bolond. Ám valószínű a tettesek akik a temetést is finanszírozták eltávolították. Őt pedig besöpörték a szőnyeg alá.*
-Hála Drisad mar Aktrumnak, a Ser egy távoli barátjának. Lehetőségünk lett a testet méltósággal eltemetni.
*Mutat a pap hálásan a rágódó férfira. Aki a rátekintő tömeg felé csak bólint és kezeit összekulcsolva figyeli az arcokat. Egyesek gyanakodnak, mások hálásak és van egy két olyan arc is aki fenyeget...
Drisad jól tudja, hogy a gyilkosok itt vannak a gyászolók közt és azt is tudja, hogy a helyiek voltak. Valamit a vén lovag, Marvulra megtudhatott.
A ceremónia többi része zajlik rendesen és leeresztik a testet a földbe. Mire ismét megszólal a pap:*
-Mielőtt még elmennénk és lerónánk tiszteletünket a bátor lovagnak. Drisad mar Aktrum pár szót kívánna szólni...
*Azzal a páncélos zsoldos a pap helyére lép és így szól:*
-Arthenior lakosai és a Ser barátai. Tisztában vagyok vele, hogy ez sokaknak nehéz időszak. De a segítségüket kérném. Bárki aki a Sert jobban ismerte, az kérem készüljön föl rá, hogy meg fogom látogatni. Volna pár kérdésem hozzájuk...
*Hangja kicsit fenyegető és főként azoknak az arcoknak a tekintetét vizslatja, akik nem örültek túlzottan ittlétének.
Bólint, majd elsétál az oszladozó és beszélgető tömegtől. Ám csizmák hangját hallja meg a háta mögött.
Megáll és a csizmák is megállnak.*
-Vigyázzon Aktrum... a holtak titkait tisztelni kell. Azt javaslom menjen innen míg teheti. A síron túliak nem szeretik ha az emberek mocskolódnak.
*Drisad megroppantja nyakát és így szól szembe állva a fenyegetővel.*
-Ne aggódjon annyira értem Livvan kereskedő. A holtak nem bántják azt aki az igazat vizsgálja, legföljebb aki hallgat és tettes...
*Livvan egy gazdag kerekedő. Istene a pénz. Keze sok helyre elér és Drisad hallott róla ezt-azt. Lehet köze van a gyilkossághoz.
A kereskedő megráncolja szemöldökét és hatalmas hasát megsimítja majd így szól:*
-Ahogy akarja Aktrum... de vigyázzon én csak azt mondom.
*Azzal a kereskedő és kísérete otthagyják a férfit, aki szíve szerint nyakát törné annak az alaknak.
Ám dühe elszáll... Ma már nem tehet semmit. Lehet körbe kéne szaglásznia a városba... nyomok után.*
*
Ám ha a szemlélő komolyabban körbenéz, egy kisebb tömeget vesz észre egy ravatal előtt, melyen egy hatvan-hetven év közötti férfi fekszik. Ráncos, szakállas és kopaszodó. Ősz és páncélt visel...
Valószínű egy helyi katona, őr vagy lovag. De láthatóan sokan siratják... Háza népe, barátai és társai valamint még valaki van a tömeg szélén... Drisad mar Aktrum, a zsoldos.
Túl későn érkezett meg Artheniorba. A férfi akit meg kellett volna keressen már halott.*
-Fájó szívvel találtunk rá tegnap a háza előtt holtan heverő Ser Marvulra. Sokan ismertük és sokan szerettük Arthenior egy kiváló bajnokát. Ám a halál utol érte.
*Beszél egy papnak kinéző ember, mire Drisad végignéz a tömegen. Szeme megvetést és gyanakvást hordoz.*
-Életének befejezésére lehet az istenek kényszerítették. Nem találtunk gyilkosságra utaló nyomokat így valószínű Uraink szólították el Őt.
*Sokak csóválják fejüket a tömegben, mások sajnálkoznak. Drisad azonban megforgatja a szemét.
Ő talált rá a holttestre tegnap este... Ez egy megtervezett gyilkosság volt. A nyakába egy aprócska tű volt beleállva. Meg volt mérgezve... látta. Nem bolond. Ám valószínű a tettesek akik a temetést is finanszírozták eltávolították. Őt pedig besöpörték a szőnyeg alá.*
-Hála Drisad mar Aktrumnak, a Ser egy távoli barátjának. Lehetőségünk lett a testet méltósággal eltemetni.
*Mutat a pap hálásan a rágódó férfira. Aki a rátekintő tömeg felé csak bólint és kezeit összekulcsolva figyeli az arcokat. Egyesek gyanakodnak, mások hálásak és van egy két olyan arc is aki fenyeget...
Drisad jól tudja, hogy a gyilkosok itt vannak a gyászolók közt és azt is tudja, hogy a helyiek voltak. Valamit a vén lovag, Marvulra megtudhatott.
A ceremónia többi része zajlik rendesen és leeresztik a testet a földbe. Mire ismét megszólal a pap:*
-Mielőtt még elmennénk és lerónánk tiszteletünket a bátor lovagnak. Drisad mar Aktrum pár szót kívánna szólni...
*Azzal a páncélos zsoldos a pap helyére lép és így szól:*
-Arthenior lakosai és a Ser barátai. Tisztában vagyok vele, hogy ez sokaknak nehéz időszak. De a segítségüket kérném. Bárki aki a Sert jobban ismerte, az kérem készüljön föl rá, hogy meg fogom látogatni. Volna pár kérdésem hozzájuk...
*Hangja kicsit fenyegető és főként azoknak az arcoknak a tekintetét vizslatja, akik nem örültek túlzottan ittlétének.
Bólint, majd elsétál az oszladozó és beszélgető tömegtől. Ám csizmák hangját hallja meg a háta mögött.
Megáll és a csizmák is megállnak.*
-Vigyázzon Aktrum... a holtak titkait tisztelni kell. Azt javaslom menjen innen míg teheti. A síron túliak nem szeretik ha az emberek mocskolódnak.
*Drisad megroppantja nyakát és így szól szembe állva a fenyegetővel.*
-Ne aggódjon annyira értem Livvan kereskedő. A holtak nem bántják azt aki az igazat vizsgálja, legföljebb aki hallgat és tettes...
*Livvan egy gazdag kerekedő. Istene a pénz. Keze sok helyre elér és Drisad hallott róla ezt-azt. Lehet köze van a gyilkossághoz.
A kereskedő megráncolja szemöldökét és hatalmas hasát megsimítja majd így szól:*
-Ahogy akarja Aktrum... de vigyázzon én csak azt mondom.
*Azzal a kereskedő és kísérete otthagyják a férfit, aki szíve szerint nyakát törné annak az alaknak.
Ám dühe elszáll... Ma már nem tehet semmit. Lehet körbe kéne szaglásznia a városba... nyomok után.*
*
207. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-09-27 20:53:54
Üzenet elküldve: 2012-09-27 20:53:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 53
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 53
Játékstílus: Szelíd
*Mikor kilép a templomból észreveszi nem oda került ahonnan bement a szent épületbe. Figyelmetlensége miatt a temető előtt kötött ki ami egy kicsit sem zavarta. Ugyanolyan érdeklődéssel indul el akárcsak a templomba indult. Ez a hely hátborzongatónak is mondható, de őt megnyugtatta ugyanis nincs sok ember a közelében és akik vannak azok sem piszkálják. Semmi baja nincs az emberekkel csak kicsit megelégelte a zsúfolt utcákat. Végigmegy a keskeny úton és a bele a rejtélyes ködbe. Egyáltalán nem fél sem a síroktól sem a homálytól. Ahogy végigment rengeteg díszes faragású kősírokat látott. Egyértelműnek tartotta, hogy ott vagy nemesek vagy gazdagok nyugszanak. Egyik oldalt sem kedveli igazán mert csakis a saját meggazdagodásukkal tudnak törődni. Végül elér egy újabb kapuhoz melyen nem fél által lépni.*
206. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-09-27 18:15:00
Üzenet elküldve: 2012-09-27 18:15:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 67
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 67
Játékstílus: Szelíd
//Maradith kiszabadítása//
*Telve félelemmel lesi, mit is csinál a férfi. Kissé bizonytalan abban, hogy a drow kezelni tudja a helyzetet, de bízik benne, hogy sikerül neki leteríteni a farkast. Vinys koncentrál, céloz és lő. Egy nyüszítés hallatszik, ami azt bizonyítja, hogy sikerült eltalálni az állatot, azonban valami nem stimmel.*
- E-Eltaláltad.*Válaszol a lány a sötételf kérdésére.*De nem adta fel. N-Nem értem. Ne-Nem kellett volna el-eliszkolnia?*Kérdezi.
"A szeme! Nem természetes!"Hallja Marissa a fejében a gyűrűbe zárt nő szavait és valóban, a farkas szemei furcsa fénnyel égnek."Vigyázzatok!"Figyelmezteti még Maradith, épp, mikor a vadállat támadásba lendül. Igaz, a férfi az előbb súlyos sebet ejtett benne, ám vörösen izzó szemekkel mégis nekiront a sötételfnek.*
- Ne!*Marissa már nem is gondolkodik, csak Vinys felé vetődik és még épp idejében sikerül ellöknie őt. A farkas karmai a lány hátába marnak, miközben ő és a drow a földre esnek. A szőkeség nem várja meg, hogy újra támadjon a vad, előránt egy tőrt és a farkas felé hajítja, ezzel ismét megsebezve.*
- Futás!*Kiáltja és a férfi karját megfogva szaladni kezd. Nem számít merre, a lényeg egyenlőre az, hogy minél messzebb kerüljenek a farkastól...*
*Telve félelemmel lesi, mit is csinál a férfi. Kissé bizonytalan abban, hogy a drow kezelni tudja a helyzetet, de bízik benne, hogy sikerül neki leteríteni a farkast. Vinys koncentrál, céloz és lő. Egy nyüszítés hallatszik, ami azt bizonyítja, hogy sikerült eltalálni az állatot, azonban valami nem stimmel.*
- E-Eltaláltad.*Válaszol a lány a sötételf kérdésére.*De nem adta fel. N-Nem értem. Ne-Nem kellett volna el-eliszkolnia?*Kérdezi.
"A szeme! Nem természetes!"Hallja Marissa a fejében a gyűrűbe zárt nő szavait és valóban, a farkas szemei furcsa fénnyel égnek."Vigyázzatok!"Figyelmezteti még Maradith, épp, mikor a vadállat támadásba lendül. Igaz, a férfi az előbb súlyos sebet ejtett benne, ám vörösen izzó szemekkel mégis nekiront a sötételfnek.*
- Ne!*Marissa már nem is gondolkodik, csak Vinys felé vetődik és még épp idejében sikerül ellöknie őt. A farkas karmai a lány hátába marnak, miközben ő és a drow a földre esnek. A szőkeség nem várja meg, hogy újra támadjon a vad, előránt egy tőrt és a farkas felé hajítja, ezzel ismét megsebezve.*
- Futás!*Kiáltja és a férfi karját megfogva szaladni kezd. Nem számít merre, a lényeg egyenlőre az, hogy minél messzebb kerüljenek a farkastól...*
205. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-09-27 14:35:39
Üzenet elküldve: 2012-09-27 14:35:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Maradith kiszabadítása//
*Marissa csak megy, és megy, Vinyst pedig természetesen húzza maga után. Úgy tűnik, megijesztette a drow a lányt azzal, amit mondott.* Bocsáss meg, hogyha megijesztettelek *mondja a férfi. "Ezt nem kellett volna... hiába ez az igazság" gondolja magában, aztán megállnak. Marissa szépnek találja a sírhant-virágokat, azonban a drow csak a kezére és a hőlátására hagyatkozhat, de a tapintása nagyon is tetszik neki. A lány azonban farkast kiált... sajnos szó szerint kell érteni, így a drow máris törheti azon a fejét, hogy miképp lője le az állatot. Azonban szerencsére nem sokáig töpreng. Elővesz egy íjat, és erősen markolja.* Marissa, várj egy pillanatot *szól a lánynak. "Gyerünk már, melegedj fel" gondolja a drow, és hamarosan a nyíl fel is melegszik Vinys kezének melegétől. Gyorsan fogja az íját, és a meleg nyíllal, a hőlátása segítségével már be tudja célozni az állat hőfoltját, és reménykedve abban, hogy sikerül neki elpusztítani a farkast, kilövi a vesszőt. Amikor hallja, hogy a vessző eltalált valamit, odafordul Marissához.* Sikerült? * kérdezi a lánytól.
*Marissa csak megy, és megy, Vinyst pedig természetesen húzza maga után. Úgy tűnik, megijesztette a drow a lányt azzal, amit mondott.* Bocsáss meg, hogyha megijesztettelek *mondja a férfi. "Ezt nem kellett volna... hiába ez az igazság" gondolja magában, aztán megállnak. Marissa szépnek találja a sírhant-virágokat, azonban a drow csak a kezére és a hőlátására hagyatkozhat, de a tapintása nagyon is tetszik neki. A lány azonban farkast kiált... sajnos szó szerint kell érteni, így a drow máris törheti azon a fejét, hogy miképp lője le az állatot. Azonban szerencsére nem sokáig töpreng. Elővesz egy íjat, és erősen markolja.* Marissa, várj egy pillanatot *szól a lánynak. "Gyerünk már, melegedj fel" gondolja a drow, és hamarosan a nyíl fel is melegszik Vinys kezének melegétől. Gyorsan fogja az íját, és a meleg nyíllal, a hőlátása segítségével már be tudja célozni az állat hőfoltját, és reménykedve abban, hogy sikerül neki elpusztítani a farkast, kilövi a vesszőt. Amikor hallja, hogy a vessző eltalált valamit, odafordul Marissához.* Sikerült? * kérdezi a lánytól.
204. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-09-26 15:23:38
Üzenet elküldve: 2012-09-26 15:23:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*Lagnar erős léptekkel közelíti meg a temető talaját, a madarak hangjait hallgatván. Amint átlép a kapun, lehuppan a földre, odahúzódik a falhoz, majd kifújja magát.*
"Tényleg ilyen hosszú lett volna ez az út?" *Mormogja magában a törpe. Sokat meséltek kiskorában neki a temetőkkel kapcsolatos rémtörténeteteket, de Lagnart ez látszólag sosem izgatta fel. Hiába, kemény fából faragták. Még vesz pár nagy levegőt, majd felpattan s nekiindul a sírok felé vezető útnak. Eközben szemét jobbra-balra meresztgeti, de nem lát semmi furcsát. Miután beleütközik az egyik sírba, befordul az azokat átövező útszakaszra. Majd lassan lehajol az egyik középtájt elhelyezkedő sírhoz, majd fejét a már alig olvasható felirathoz szegezi.*
-Eh... Ezek a sírok már nagyon régiek, még én sem tudom kiszedni, hogy mit takarhat ez... *Mormogja halkan Lagnar, majd megfordul, s a kijárathoz kezd közelíteni.*
"Szóval, már megint eltévedtem..." *Gondolja magában a törpe, majd sóhajt egy nagyot, s megindul a lefelé vezető úton.*
"Tényleg ilyen hosszú lett volna ez az út?" *Mormogja magában a törpe. Sokat meséltek kiskorában neki a temetőkkel kapcsolatos rémtörténeteteket, de Lagnart ez látszólag sosem izgatta fel. Hiába, kemény fából faragták. Még vesz pár nagy levegőt, majd felpattan s nekiindul a sírok felé vezető útnak. Eközben szemét jobbra-balra meresztgeti, de nem lát semmi furcsát. Miután beleütközik az egyik sírba, befordul az azokat átövező útszakaszra. Majd lassan lehajol az egyik középtájt elhelyezkedő sírhoz, majd fejét a már alig olvasható felirathoz szegezi.*
-Eh... Ezek a sírok már nagyon régiek, még én sem tudom kiszedni, hogy mit takarhat ez... *Mormogja halkan Lagnar, majd megfordul, s a kijárathoz kezd közelíteni.*
"Szóval, már megint eltévedtem..." *Gondolja magában a törpe, majd sóhajt egy nagyot, s megindul a lefelé vezető úton.*
203. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-09-25 21:37:28
Üzenet elküldve: 2012-09-25 21:37:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Morhen Almenarus//
- Én is szívesen töltöm veled az időm, és remélem, hogy még jó ideig részem lehet a társaságodban. *Válaszol, hozzá kedves mosolyt villant a férfire, és tovább nézegeti a tárgyakat. Miután Morhen befejezi mondanivalóját, egy kis csend áll be, míg mind a ketten az értékes apróságokkal foglalkoznak. A szótlanságot Sis töri meg.*
- Emlékszem, amikor kicsi voltam, a nevelőim mindig olyan esti mesét mondtak, amiben a gazdagok meglakoltak. A tündérek nem hisznek a kincsek értékeiben, és inkább csak szánják azt, aki ebben leli boldogságát. *Magában felidézi az unatkozó, gazdag nemes történetét. Miközben egy gyűrűt nézeget, elmosolyodik az emléken.* - Ezért nem is vinnék el innen semmit. *Teszi még hozzá. Továbbmegy. A falon egy indás virágminta kígyózik a fekhelyek között. A következőnél, ahol a virág tekergőző szára bimbóba, szétnyíló virágfejbe fordul, bekukkant a függönyön át. Egy nőt temethettek ide, csupa ékszer, giccs és pompa az egész. Egy karra fűzhető karperecet vesz ki, sőt, van olyan arcátlan, fel is veszi a karóra tekeredő rózsára hajazó ékszert.*
- Mi a legkorábbi emléked az életedből? *Faggatja újra barátját, miközben a karperecet fejtegeti le magáról, de az nehezen akar elszakadni bőrétől, mintha ragadna, vagy mintha a rózsa tövisei bőrébe akadtak volna. Fájdalmat nem érez, és nem is figyel rá különösebben. Azt hiszi, csak azért ilyen nehéz levennie, mert nem rá tervezték.*
- Én is szívesen töltöm veled az időm, és remélem, hogy még jó ideig részem lehet a társaságodban. *Válaszol, hozzá kedves mosolyt villant a férfire, és tovább nézegeti a tárgyakat. Miután Morhen befejezi mondanivalóját, egy kis csend áll be, míg mind a ketten az értékes apróságokkal foglalkoznak. A szótlanságot Sis töri meg.*
- Emlékszem, amikor kicsi voltam, a nevelőim mindig olyan esti mesét mondtak, amiben a gazdagok meglakoltak. A tündérek nem hisznek a kincsek értékeiben, és inkább csak szánják azt, aki ebben leli boldogságát. *Magában felidézi az unatkozó, gazdag nemes történetét. Miközben egy gyűrűt nézeget, elmosolyodik az emléken.* - Ezért nem is vinnék el innen semmit. *Teszi még hozzá. Továbbmegy. A falon egy indás virágminta kígyózik a fekhelyek között. A következőnél, ahol a virág tekergőző szára bimbóba, szétnyíló virágfejbe fordul, bekukkant a függönyön át. Egy nőt temethettek ide, csupa ékszer, giccs és pompa az egész. Egy karra fűzhető karperecet vesz ki, sőt, van olyan arcátlan, fel is veszi a karóra tekeredő rózsára hajazó ékszert.*
- Mi a legkorábbi emléked az életedből? *Faggatja újra barátját, miközben a karperecet fejtegeti le magáról, de az nehezen akar elszakadni bőrétől, mintha ragadna, vagy mintha a rózsa tövisei bőrébe akadtak volna. Fájdalmat nem érez, és nem is figyel rá különösebben. Azt hiszi, csak azért ilyen nehéz levennie, mert nem rá tervezték.*
202. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-09-25 08:46:00
Üzenet elküldve: 2012-09-25 08:46:00
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishulok tündöklése vagy bukása -Arda Shien Nyr, Darthon Valykr (NJK) figyelmébe//
*A nyomok egy nagyobb kriptához vezetnek. A kőajtó félig nyitva van, fény nem szűrődik ki a sötéten ásító rés mögül. A sziklalapon ismerős felirat kezdősorai állnak, de csak néhány megkezdett strófa. A többit a szél fehér takarójával befújta. Több kisebb és egy nagyobb, elterülő hóbucka is van az ember leány közelében. Olyan, mintha egy szoborcsoport lennének, középen egy összetekeredett, szunnyadó sárkánnyal. Persze, minden olyan titokzatos ezen a helyen, ahol elmúlt korok vándorai tették meg utolsó útjukat ebben a világban, pedig lépteik nyoma a mindig borúba boruló sírhantok közti földet már nem érte. Ekkor érkezik Darthon, a sárkánybuckát nagy lendülettel átugorva.
A varázsló lecsúszik a hódombocska tövéig és kissé rosszalló arckifejezéssel leporolja magát.
- Ne csináld ezt még egyszer!
Kiabál vele erős gesztusokkal, de alacsony hangerővel. Arda figyelhet rá, de valami más is magára ragasztja a tekintetét. Egy busa szőrpikkelyes fej felett tisztul el a fehér csillámú hósapka, s sárgán villanó szemei most pattannak fel épp álmukból... Darthon csak néhány lépés távolságra áll tőle, teljesen háttal. A három lépés fesztávolságú bőrszárnyak leverik magukról a fehér port, sistergő levegő tör elő a meglepetésében védekezőleg kitátott éles peremű, de fogatlan pofából.*
A hozzászólást Zión (Moderátor) módosította, ekkor: 2012.09.30 17:10:10, a következő indokkal:
Kérésre
*A nyomok egy nagyobb kriptához vezetnek. A kőajtó félig nyitva van, fény nem szűrődik ki a sötéten ásító rés mögül. A sziklalapon ismerős felirat kezdősorai állnak, de csak néhány megkezdett strófa. A többit a szél fehér takarójával befújta. Több kisebb és egy nagyobb, elterülő hóbucka is van az ember leány közelében. Olyan, mintha egy szoborcsoport lennének, középen egy összetekeredett, szunnyadó sárkánnyal. Persze, minden olyan titokzatos ezen a helyen, ahol elmúlt korok vándorai tették meg utolsó útjukat ebben a világban, pedig lépteik nyoma a mindig borúba boruló sírhantok közti földet már nem érte. Ekkor érkezik Darthon, a sárkánybuckát nagy lendülettel átugorva.
A varázsló lecsúszik a hódombocska tövéig és kissé rosszalló arckifejezéssel leporolja magát.
- Ne csináld ezt még egyszer!
Kiabál vele erős gesztusokkal, de alacsony hangerővel. Arda figyelhet rá, de valami más is magára ragasztja a tekintetét. Egy busa szőrpikkelyes fej felett tisztul el a fehér csillámú hósapka, s sárgán villanó szemei most pattannak fel épp álmukból... Darthon csak néhány lépés távolságra áll tőle, teljesen háttal. A három lépés fesztávolságú bőrszárnyak leverik magukról a fehér port, sistergő levegő tör elő a meglepetésében védekezőleg kitátott éles peremű, de fogatlan pofából.*
A hozzászólást Zión (Moderátor) módosította, ekkor: 2012.09.30 17:10:10, a következő indokkal:
Kérésre
201. hozzászólás ezen a helyszínen: Temető
Üzenet elküldve: 2012-09-24 20:14:31
Üzenet elküldve: 2012-09-24 20:14:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 67
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 67
Játékstílus: Szelíd
//Maradith kiszabadítása//
*A férfi szavaira a hideg is kirázza.*
- Irigykedő holtak? N-Ne mondj ilyeneket!*Mondja és még szorosabban átfogja a sötételf karját.*Remélem, minél hamarabb meglesz a Sírhant-virág is. Nem akarok itt maradni túl sokáig.*Teszi még hozzá és újra nézelődni kezd, hátha meglátja valahol az aprócska, halvány lila virágokat.
"A magnólia alatt."Hallja az ismerős női hangot."A magnólia alatt találod."Ismétli meg előbbi kijelentését Maradith. Erre a szőkeség körbenéz, hátha látja valahol az említett fát. Szemben, nem messze tőlük meg is pillantja, az éppen virágzó magnóliafát. Kicsit megkönnyebbülve sóhajt fel és odavezeti a drowt a fa árnyékába. Mikor már ott vannak, látja, hogy a fa alatt egy síremlék van. Az emlékkő körül pedig sok-sok aprócska virág látható.*
- Sírhant-virágok.*Szólal meg, leguggol és felszed egy kisebb csokornyit a lilás növényekből.*Olyan szépek.*Ezeket is elteszi a táskájába. Ezután azonban valami morgás szerűséget hall a hátuk mögül. Megfordulva egy farkassal találja szemben magát. Nem tudni, mi vonzotta ide fényes nappal, de a lányt most nem is ez izgatja.*
- Fa-Fa-Farkas!*Bújik a síremlék mögé ijedten. A vadállat azonban fenyegetően közeledik Vinys és Marissa felé. Nem úgy tűnik, mintha bármi is eltántoríthatná támadó szándékától...*
*A férfi szavaira a hideg is kirázza.*
- Irigykedő holtak? N-Ne mondj ilyeneket!*Mondja és még szorosabban átfogja a sötételf karját.*Remélem, minél hamarabb meglesz a Sírhant-virág is. Nem akarok itt maradni túl sokáig.*Teszi még hozzá és újra nézelődni kezd, hátha meglátja valahol az aprócska, halvány lila virágokat.
"A magnólia alatt."Hallja az ismerős női hangot."A magnólia alatt találod."Ismétli meg előbbi kijelentését Maradith. Erre a szőkeség körbenéz, hátha látja valahol az említett fát. Szemben, nem messze tőlük meg is pillantja, az éppen virágzó magnóliafát. Kicsit megkönnyebbülve sóhajt fel és odavezeti a drowt a fa árnyékába. Mikor már ott vannak, látja, hogy a fa alatt egy síremlék van. Az emlékkő körül pedig sok-sok aprócska virág látható.*
- Sírhant-virágok.*Szólal meg, leguggol és felszed egy kisebb csokornyit a lilás növényekből.*Olyan szépek.*Ezeket is elteszi a táskájába. Ezután azonban valami morgás szerűséget hall a hátuk mögül. Megfordulva egy farkassal találja szemben magát. Nem tudni, mi vonzotta ide fényes nappal, de a lányt most nem is ez izgatja.*
- Fa-Fa-Farkas!*Bújik a síremlék mögé ijedten. A vadállat azonban fenyegetően közeledik Vinys és Marissa felé. Nem úgy tűnik, mintha bármi is eltántoríthatná támadó szándékától...*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2002-2021