Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 104 (2061. - 2080. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2080. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-12-31 22:59:09
Üzenet elküldve: 2015-12-31 22:59:09
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
//Seawil és Aoneer//
*Nem, kicsit úgy... nem. Miért olyan nehéz mindig az ilyen harcosfejűekkel? Kérdezni kérdez, de Lorew még mindig elbírja a zsebeit, hát ennyire nem figyelt? Később ebből nagy csalódások lesznek...*
- Nem felejtettem, hagytam. Olyan ez, mint a kalapom *nem, nincs neki kalapja. De ha lenne, azt sem a fején felejtette volna. Csak ott hagyja, jól elvan az. Miért akarja tudni, kivel áll szemben? Ez az alak sem mutatkozott be, hát mit vár? A hölgy felvetése teljesen jogos, és jól is időzítette.*
- Pontosan *mutat rá* Ő ért hozzá. De ezek az alakok nem holtakat akarnak feltámasztani, csak védekezni a már meglévők ellen. Ha elmondom, hogy a kezünkkel ütünk, és a lábunkkal rúgunk, akkor még a harcosok nehéz fejével is kiókumlálható, hogy le kell vágni mindkét kezét, és mindkét lábát az ellenségnek, akkor biztosan harcképtelenné válik. Éppen ezért beérheti az úr azzal, amit mondok, vagy nekiállhat felkutatni eme rejtélyes mágusokat. Utóbbi esetben javaslom, hogy ne sok jóra számítson. Maguknak való népség, és korántsem biztos, hogy feltámasztják szolgának, miután megölték. Persze megpróbálkozhat vele, de... *megrántja a vállát. Ha akarja, hát akarja, vannak még őrültek. Milyen szerencse, hogy Lorew épelméjűnek született.*
- Kérem mondja el, mit ért sötét erők alatt. Persze tudom, sötét erő az, ami nekem személy szerint annyira nem tetszik, de mármint konkrétan az ön esetében mi ez a sötét erő? Kétlem, hogy a zöldségek, abból úgy látom, evett rendesen kiskorában. Mellesleg én mindennel szimpatizálok, és mégis semmivel, hogy a kérdéséhez illő választ adjak. Például önnel is látszólag szimpatizálok, válaszolok is mindenre, ha fizet szépen, de ugyanakkor vajon megmenteném-e az életem árán a káosz óráiban? Nem, azt hiszem inkább magamat menteném. Érti, ugye? A szimpatizálás cseppet sem egyszerű.
*Sötét erők... Az. Persze. Komolyan nem lehet megunni az olyan embereket, akik ilyen kifejezésekkel dobálóznak. Mint a jó meg a rossz. Rossz az, aki más elvek szerint él, mint én, és ezen nem hajlandó a kedvemért változtatni. Jó pedig az, aki gond nélkül irányítható, manipulálható, és bármilyen ostoba, általam kreált szabályt betart. Ezeket mindenki tudja, de akkor nem árt hozzátenni, hogy most épp a sok millióból melyik jóra, rosszra, sötét és világos erőre gondol az ember.*
- A neve? Komolyan ez lenne a kérdése, miután fizetett a válaszért? Nem, azt hiszem nem érti, melyik szigetről beszélek, persze el nem ítélhető módon, talán gyors voltam. Mindig lehagyom a bevezetést, de nem baj, majd most pótolom. Elvégre ráérünk, hiszen az úr úgyis olyan lassan veszi elő a pénzét. Egyszer, nem is oly' régen, egy messzi-messzi szigeten hasonló dolgok történtek. Holtak, akik élőknek hitték magukat. Apró kis félreértés, tudja, hogy van ez, nekik senki nem szólt, hogy csendben kell feküdniük, vagy ilyenek... Na, hát erről a szigetről beszélnék, önnek pedig nincs jobb kérdése, mint a sziget neve? Tréfát űz talán a segítő szándékomból? Ezek a mai csirkefogók...
*Persze nyilván félreértette a férfi, vagy csak simán nem hallott még a szigetről. Akkor teljesen érthető, hogy a nevével indít, de azt leszámítva... Sebaj, kit érdekel, ha pénzt kap, akkor a névkérdésre is örömmel válaszol. Persze egy erőteljes "Tudja a rosseb" lesz a válasz, de hát minek kérdez hülyeséget?*
- Remek meglátás, de igazából... ha ideér, akkor már úgyis mindegy. Nem ezen a néhány hullán fog múlni, legyenek belül vagy kívül. Ha ideérnek, akkor a karavánpihenőnél és kikötőnél állomásozó erőket már eltörölték a föld színéről, talán fel is támasztották mindet, és most az ő oldalukon harcolnak... Egy maroknyi városőr itt már nem fog csodát tenni. De persze szép nagy máglya kerekedhetne abból, hangulatos lenne, én biztos megnézném. Mindent elemésztő hatalmas lángoszlop, amit még a város végéből is látni. *állítólag valami hasonló volt nemrég nem is olyan messze... Bár kinek mi a messze. Szóval volt egy jó nagy tábortűz a környéken nagyjából fél éve.*
- Ohohóóó *Lorew egészen meglepődik, mikor meghallja, mit is szeretne a fickó* Hogy egyet elfogni közülük? Feltámasztani néhány halottat, hogy lássák, mivel állnak szemben? Hát sok sikert barátom, bár ahogyan mondottam, nem sok jövőt jósolok az ilyen terveidnek. De sok sikert, bár... Véletlenül nagyszerű hadvezér is vagyok, ez a te szerencséd. Elmész megkeresni ezeket az alakokat, megtalálod őket, megölnek. Mondjuk csapattal mész. A csapatot is megölik. Így mikor a te sötét erőid ideérnek, akkor egy csapattal kevesebb fogja védeni Artheniort. Tedd fel magadnak a kérdést: hát megéri ez? Megtudhatsz bármi olyat, amiért feláldoznád az életedet? A francba is veled, neked tényleg nincs fogalmad azzal, mivel állsz szemben. Nincs rajtuk céltábla, hogy "Ide lőj!", amitől aztán meghalnak. Biztos titokban ilyesmiben reménykedik, vagy hogy van valami lötty, vagy gáz, ami majd halomra öli őket, de... Ha védekezni akar a város, a legjobb az lesz, ha felkötik a felkötni valót. Bár mit is várhatna az ember egy várostól, ami köré még egy falat is képtelenek voltak felhúzni? Ugye milyen jó lenne most? Na, ezt jegyezze meg, és ha valahogyan túlélik ezt, hát építsenek egy falat a jövőre való tekintettel. Ejnye... mennyi mindent mondtam, holott nem is láttam még egy aranyat se...
*Körbepillant, mintha csak az érdekelné, figyelik-e, majd közelebb lép a hölgyhöz, és úgy kezdi mondani, mintha a férfi ezt nem hallhatná (pedig amennyiben vannak fülei úgy nyilván nem kerüli el a figyelmét):*
- Mindig ez a gond... elragadnak a szavak. Most is, kis híján értelmes dolgokat is mondtam neki... De mit tegyek? Ha látok egy bajba jutott szerencsétlent, mindig úrrá lesz rajtam, hogy valahogy értelmet kéne verni a fejébe. Mindegy, mentem a menthetőt *visszafordul a férfi felé, és úgy folytatja* Többet nem mondhatok, ha szeretne valamit, lássam az aranyakat.
*Nem, kicsit úgy... nem. Miért olyan nehéz mindig az ilyen harcosfejűekkel? Kérdezni kérdez, de Lorew még mindig elbírja a zsebeit, hát ennyire nem figyelt? Később ebből nagy csalódások lesznek...*
- Nem felejtettem, hagytam. Olyan ez, mint a kalapom *nem, nincs neki kalapja. De ha lenne, azt sem a fején felejtette volna. Csak ott hagyja, jól elvan az. Miért akarja tudni, kivel áll szemben? Ez az alak sem mutatkozott be, hát mit vár? A hölgy felvetése teljesen jogos, és jól is időzítette.*
- Pontosan *mutat rá* Ő ért hozzá. De ezek az alakok nem holtakat akarnak feltámasztani, csak védekezni a már meglévők ellen. Ha elmondom, hogy a kezünkkel ütünk, és a lábunkkal rúgunk, akkor még a harcosok nehéz fejével is kiókumlálható, hogy le kell vágni mindkét kezét, és mindkét lábát az ellenségnek, akkor biztosan harcképtelenné válik. Éppen ezért beérheti az úr azzal, amit mondok, vagy nekiállhat felkutatni eme rejtélyes mágusokat. Utóbbi esetben javaslom, hogy ne sok jóra számítson. Maguknak való népség, és korántsem biztos, hogy feltámasztják szolgának, miután megölték. Persze megpróbálkozhat vele, de... *megrántja a vállát. Ha akarja, hát akarja, vannak még őrültek. Milyen szerencse, hogy Lorew épelméjűnek született.*
- Kérem mondja el, mit ért sötét erők alatt. Persze tudom, sötét erő az, ami nekem személy szerint annyira nem tetszik, de mármint konkrétan az ön esetében mi ez a sötét erő? Kétlem, hogy a zöldségek, abból úgy látom, evett rendesen kiskorában. Mellesleg én mindennel szimpatizálok, és mégis semmivel, hogy a kérdéséhez illő választ adjak. Például önnel is látszólag szimpatizálok, válaszolok is mindenre, ha fizet szépen, de ugyanakkor vajon megmenteném-e az életem árán a káosz óráiban? Nem, azt hiszem inkább magamat menteném. Érti, ugye? A szimpatizálás cseppet sem egyszerű.
*Sötét erők... Az. Persze. Komolyan nem lehet megunni az olyan embereket, akik ilyen kifejezésekkel dobálóznak. Mint a jó meg a rossz. Rossz az, aki más elvek szerint él, mint én, és ezen nem hajlandó a kedvemért változtatni. Jó pedig az, aki gond nélkül irányítható, manipulálható, és bármilyen ostoba, általam kreált szabályt betart. Ezeket mindenki tudja, de akkor nem árt hozzátenni, hogy most épp a sok millióból melyik jóra, rosszra, sötét és világos erőre gondol az ember.*
- A neve? Komolyan ez lenne a kérdése, miután fizetett a válaszért? Nem, azt hiszem nem érti, melyik szigetről beszélek, persze el nem ítélhető módon, talán gyors voltam. Mindig lehagyom a bevezetést, de nem baj, majd most pótolom. Elvégre ráérünk, hiszen az úr úgyis olyan lassan veszi elő a pénzét. Egyszer, nem is oly' régen, egy messzi-messzi szigeten hasonló dolgok történtek. Holtak, akik élőknek hitték magukat. Apró kis félreértés, tudja, hogy van ez, nekik senki nem szólt, hogy csendben kell feküdniük, vagy ilyenek... Na, hát erről a szigetről beszélnék, önnek pedig nincs jobb kérdése, mint a sziget neve? Tréfát űz talán a segítő szándékomból? Ezek a mai csirkefogók...
*Persze nyilván félreértette a férfi, vagy csak simán nem hallott még a szigetről. Akkor teljesen érthető, hogy a nevével indít, de azt leszámítva... Sebaj, kit érdekel, ha pénzt kap, akkor a névkérdésre is örömmel válaszol. Persze egy erőteljes "Tudja a rosseb" lesz a válasz, de hát minek kérdez hülyeséget?*
- Remek meglátás, de igazából... ha ideér, akkor már úgyis mindegy. Nem ezen a néhány hullán fog múlni, legyenek belül vagy kívül. Ha ideérnek, akkor a karavánpihenőnél és kikötőnél állomásozó erőket már eltörölték a föld színéről, talán fel is támasztották mindet, és most az ő oldalukon harcolnak... Egy maroknyi városőr itt már nem fog csodát tenni. De persze szép nagy máglya kerekedhetne abból, hangulatos lenne, én biztos megnézném. Mindent elemésztő hatalmas lángoszlop, amit még a város végéből is látni. *állítólag valami hasonló volt nemrég nem is olyan messze... Bár kinek mi a messze. Szóval volt egy jó nagy tábortűz a környéken nagyjából fél éve.*
- Ohohóóó *Lorew egészen meglepődik, mikor meghallja, mit is szeretne a fickó* Hogy egyet elfogni közülük? Feltámasztani néhány halottat, hogy lássák, mivel állnak szemben? Hát sok sikert barátom, bár ahogyan mondottam, nem sok jövőt jósolok az ilyen terveidnek. De sok sikert, bár... Véletlenül nagyszerű hadvezér is vagyok, ez a te szerencséd. Elmész megkeresni ezeket az alakokat, megtalálod őket, megölnek. Mondjuk csapattal mész. A csapatot is megölik. Így mikor a te sötét erőid ideérnek, akkor egy csapattal kevesebb fogja védeni Artheniort. Tedd fel magadnak a kérdést: hát megéri ez? Megtudhatsz bármi olyat, amiért feláldoznád az életedet? A francba is veled, neked tényleg nincs fogalmad azzal, mivel állsz szemben. Nincs rajtuk céltábla, hogy "Ide lőj!", amitől aztán meghalnak. Biztos titokban ilyesmiben reménykedik, vagy hogy van valami lötty, vagy gáz, ami majd halomra öli őket, de... Ha védekezni akar a város, a legjobb az lesz, ha felkötik a felkötni valót. Bár mit is várhatna az ember egy várostól, ami köré még egy falat is képtelenek voltak felhúzni? Ugye milyen jó lenne most? Na, ezt jegyezze meg, és ha valahogyan túlélik ezt, hát építsenek egy falat a jövőre való tekintettel. Ejnye... mennyi mindent mondtam, holott nem is láttam még egy aranyat se...
*Körbepillant, mintha csak az érdekelné, figyelik-e, majd közelebb lép a hölgyhöz, és úgy kezdi mondani, mintha a férfi ezt nem hallhatná (pedig amennyiben vannak fülei úgy nyilván nem kerüli el a figyelmét):*
- Mindig ez a gond... elragadnak a szavak. Most is, kis híján értelmes dolgokat is mondtam neki... De mit tegyek? Ha látok egy bajba jutott szerencsétlent, mindig úrrá lesz rajtam, hogy valahogy értelmet kéne verni a fejébe. Mindegy, mentem a menthetőt *visszafordul a férfi felé, és úgy folytatja* Többet nem mondhatok, ha szeretne valamit, lássam az aranyakat.
2079. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-12-31 21:06:38
Üzenet elküldve: 2015-12-31 21:06:38
ÚJ
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Seawil és Lorew//
*A lány felvetése helytálló, és vele kapcsolatban nem is kell, vagy legalábbis nem is akarja alkalmazni a vallató stílust. A mágiát sosem értette. Az egész olyan zavaros és olyan kevés köze van a mindennapi fizikai valósághoz, hogy az szinte hihetetlen.*
-Egyelőre csak védekezni akarunk ellenük. *Jegyzi meg, valamivel emberibb hangvétellel. Jobbjában továbbra is szorongatva a talán még Seawilnél is feltűnőbb alabárdot, melyre most feltekint, mintegy magyarázatképpen.*
-Jó ha tudjuk, hogy a fegyver melyik oldala éles akkor legalább azt tudjuk honnan várjuk a fenyegetést, és azt merre sérülékeny az ellenfél. Aztán mindenki használhatja a saját eszköztárát. *Ez a kardforgatás alapja. Támadás és védekezés, nem a harc nehéz, hanem rájönni arra miként kéne nekifogni a harcnak. Például nyilakat egyértelműen nem használhatnak a holtak ellen, és nem használnak szokványos technikák sem. Háborúban a sérült ellenfél jobb mint a halott. Fogyasztja a készleteket, lefoglalja a felcsereket, és teljes káoszt teremt a csatatéren. De egy élőholt, ami nem érez fájdalmat, nem ismer félelmet és valami ismeretlen más erő mozgatja, teljesen más szabályok szerint működik.*
-Sajnos igaza van. *Pillant újra Lorewre.* -Az itt található holtak kevesen vannak a már felkelt hadseregekhez. A városlakókat pedig nem kényszeríthetjük rokonaik elégetésére. Ha idejönnek a holtak, amúgy sem lesz semmi ami megállítsa őket. Támadhatnak minden fronton és minden irányból. Itt nincsenek falak, sem árok, sem védelmi gépezetek. Ha kitör a pánik és a holtak az utcán masíroznak majd, akkor valami egészen másra lesz szükségünk. *Ez a más pedig talán az információ. Talán a mágusok hatalma, talán az alkimisták tüzes palackjai. A városi őrség ehhez kevés.*
-Mindenesetre nem célunk feltámasztani még pár holtat csak úgy kísérlet képen. Jobb lenne, ha sikerülne elkapni egyet a nekromanták közül. *Nem biztos, hogy azok könnyen elárulnák a titkaikat és saját gyengeségeiket, de Aoneert épp azért tartja a városi őrség mert kiválóan ért a meggyőzéshez.*
*A lány felvetése helytálló, és vele kapcsolatban nem is kell, vagy legalábbis nem is akarja alkalmazni a vallató stílust. A mágiát sosem értette. Az egész olyan zavaros és olyan kevés köze van a mindennapi fizikai valósághoz, hogy az szinte hihetetlen.*
-Egyelőre csak védekezni akarunk ellenük. *Jegyzi meg, valamivel emberibb hangvétellel. Jobbjában továbbra is szorongatva a talán még Seawilnél is feltűnőbb alabárdot, melyre most feltekint, mintegy magyarázatképpen.*
-Jó ha tudjuk, hogy a fegyver melyik oldala éles akkor legalább azt tudjuk honnan várjuk a fenyegetést, és azt merre sérülékeny az ellenfél. Aztán mindenki használhatja a saját eszköztárát. *Ez a kardforgatás alapja. Támadás és védekezés, nem a harc nehéz, hanem rájönni arra miként kéne nekifogni a harcnak. Például nyilakat egyértelműen nem használhatnak a holtak ellen, és nem használnak szokványos technikák sem. Háborúban a sérült ellenfél jobb mint a halott. Fogyasztja a készleteket, lefoglalja a felcsereket, és teljes káoszt teremt a csatatéren. De egy élőholt, ami nem érez fájdalmat, nem ismer félelmet és valami ismeretlen más erő mozgatja, teljesen más szabályok szerint működik.*
-Sajnos igaza van. *Pillant újra Lorewre.* -Az itt található holtak kevesen vannak a már felkelt hadseregekhez. A városlakókat pedig nem kényszeríthetjük rokonaik elégetésére. Ha idejönnek a holtak, amúgy sem lesz semmi ami megállítsa őket. Támadhatnak minden fronton és minden irányból. Itt nincsenek falak, sem árok, sem védelmi gépezetek. Ha kitör a pánik és a holtak az utcán masíroznak majd, akkor valami egészen másra lesz szükségünk. *Ez a más pedig talán az információ. Talán a mágusok hatalma, talán az alkimisták tüzes palackjai. A városi őrség ehhez kevés.*
-Mindenesetre nem célunk feltámasztani még pár holtat csak úgy kísérlet képen. Jobb lenne, ha sikerülne elkapni egyet a nekromanták közül. *Nem biztos, hogy azok könnyen elárulnák a titkaikat és saját gyengeségeiket, de Aoneert épp azért tartja a városi őrség mert kiválóan ért a meggyőzéshez.*
2078. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-12-31 20:05:02
Üzenet elküldve: 2015-12-31 20:05:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Lorew és Aoneer//
*Nincsen tudatában annak, hogy egy városőrrel beszél. Nyilván nem hozná fel a temető felperzselését akkor. Úgy veszi, mintha egy kíváncsi kardforgató, vagy valami más fegyverforgató férfi faggatná, hogy mi várhat rá, ha elér idáig a hullák serege. Nem sejti miféle gondolatok fogannak meg a férfiben róla, és jót nevetne, ha bepillantást nyerhetne a másik koponyájába. A második férfi felbukkanása, azonban megváltoztatja a dolgokat, az unott válaszolások rögtön háttérbe húzódnak, és Lorewet kezdi figyelni. Mint valami kis inas, figyeli a mestere okítását. Nagyokat pislogva hallgatja, hogy miket mond a nekromanciáról.*
- Szerintem az ilyen mágia tudás alapjait nem lehet megérteni, ha nem használja gyakorlatban is az illető. Ez olyan, mintha nekem akarná elmagyarázni és megértetni kizárólag szóban, hogy kell fegyvert fogni, és ütni, vágni és szúrni vele. Nem menne, ebben biztos vagyok. *Mondja ki a valóságot, és ha nem is biztos a nekromanciával kapcsolatos tudásában, de ebben az. Lorew feltett kérdésére megvonja a vállát, ezt igazán nem neki kell tudnia, hogy kihagyott-e valamit vagy sem. Mindenesetre a férfinek eszébe jut, hogy mit akart mondani még. Egyetértően bólint, közben Aoneerre néz. Aztán zavartan Lorew szavaira ismét ránéz, és megint olyan különösen csillannak meg felemás íriszei.*
- De én nem is a Csonttemetőről beszéltem, hanem az itteniről.*Mutat ki a templom azon kijáratára, ahonnan a temetőbe lehet jutni.*
- Nagy bajban leszünk, ha ideér, és az ottani holtak fognak felkelni. Az ellenség rögtön idebent lesz, és belül és kívül is támadnak. Igencsak szorult helyzetben lesz akkor Arthenior, azt hiszem.*Ezután hallgatja a kialakuló párbeszédet a két férfi között, nyilván az szakadtabb ruhájú férfi jobban tud válaszolni a városőr férfi kérdéseire. Figyelni és okulni attól még megteheti. Nem is szalaszt el minden egyes szót.*
*Lorew talán valami zavarban lehet önmagával, vagy inkább a helyzettel, mert valami fura kijelentést tesz. Homlokát ráncolva figyel, majd aztán igyekszik elfojtani a feltörő nevetését a stílusos lejmolásra.*
~Határozottan aranyos az öreg.~
*Dönti el a felmerülő kérdést magában, majd visszaül a padra, és figyeli őket. Vajon erre Aoneer mit reagál, csak olyat, amire nem kell hangosan nevetnie. Még a végén kiraknák a templomból, mert zajong itt.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.01.01 16:40:35, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
*Nincsen tudatában annak, hogy egy városőrrel beszél. Nyilván nem hozná fel a temető felperzselését akkor. Úgy veszi, mintha egy kíváncsi kardforgató, vagy valami más fegyverforgató férfi faggatná, hogy mi várhat rá, ha elér idáig a hullák serege. Nem sejti miféle gondolatok fogannak meg a férfiben róla, és jót nevetne, ha bepillantást nyerhetne a másik koponyájába. A második férfi felbukkanása, azonban megváltoztatja a dolgokat, az unott válaszolások rögtön háttérbe húzódnak, és Lorewet kezdi figyelni. Mint valami kis inas, figyeli a mestere okítását. Nagyokat pislogva hallgatja, hogy miket mond a nekromanciáról.*
- Szerintem az ilyen mágia tudás alapjait nem lehet megérteni, ha nem használja gyakorlatban is az illető. Ez olyan, mintha nekem akarná elmagyarázni és megértetni kizárólag szóban, hogy kell fegyvert fogni, és ütni, vágni és szúrni vele. Nem menne, ebben biztos vagyok. *Mondja ki a valóságot, és ha nem is biztos a nekromanciával kapcsolatos tudásában, de ebben az. Lorew feltett kérdésére megvonja a vállát, ezt igazán nem neki kell tudnia, hogy kihagyott-e valamit vagy sem. Mindenesetre a férfinek eszébe jut, hogy mit akart mondani még. Egyetértően bólint, közben Aoneerre néz. Aztán zavartan Lorew szavaira ismét ránéz, és megint olyan különösen csillannak meg felemás íriszei.*
- De én nem is a Csonttemetőről beszéltem, hanem az itteniről.*Mutat ki a templom azon kijáratára, ahonnan a temetőbe lehet jutni.*
- Nagy bajban leszünk, ha ideér, és az ottani holtak fognak felkelni. Az ellenség rögtön idebent lesz, és belül és kívül is támadnak. Igencsak szorult helyzetben lesz akkor Arthenior, azt hiszem.*Ezután hallgatja a kialakuló párbeszédet a két férfi között, nyilván az szakadtabb ruhájú férfi jobban tud válaszolni a városőr férfi kérdéseire. Figyelni és okulni attól még megteheti. Nem is szalaszt el minden egyes szót.*
*Lorew talán valami zavarban lehet önmagával, vagy inkább a helyzettel, mert valami fura kijelentést tesz. Homlokát ráncolva figyel, majd aztán igyekszik elfojtani a feltörő nevetését a stílusos lejmolásra.*
~Határozottan aranyos az öreg.~
*Dönti el a felmerülő kérdést magában, majd visszaül a padra, és figyeli őket. Vajon erre Aoneer mit reagál, csak olyat, amire nem kell hangosan nevetnie. Még a végén kiraknák a templomból, mert zajong itt.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.01.01 16:40:35, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
2077. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-12-31 20:02:30
Üzenet elküldve: 2015-12-31 20:02:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Seawil és Lorew//
-Igen uram elfelejtett bemutatkozni. *Közli érzelemmentesen mintha ez a világ legtermészetesebb dolga volna.
A rongyos figura úgy látszik szereti húzni mások idegeit. Még szerencse, hogy jó, vagy éppen rossz városőrt fogott ki, persze attól függően honnan nézzük. Az őrmester idegei kötélből vannak, és nem csak azért mert testben és lélekben már a vallatótiszti munkára készül, hanem azért is mert egy valódi harcost szinte lehetetlen kihozni a sodrából. Egy ork fejszedobáló nyilván vitatkozna ezzel, de ő nem ork, arca pedig pont olyan rezzenéstelen marad mint íjpuskájának megfeszített idege. Egyetlen amit le lehet olvasni az arcáról az a figyelem. Ahogy összeszűkülő pupillái csillognak szemöldökei alatt, és minden egyes szóra hegyezi a fülét. Így várja ő a parancsokat, és így figyeli az elítélteket is. Várva a parancsot amit pontosan teljesíteni kell, vagy azt a szót amit aztán az előnyére fordíthat.*
-Ön szimpatizál az élőholt erőkkel? *Teszi fel a kérdést mikor amaz végre abbahagyja a beszédet. Az állítólagos betegségét és közeli halálának hírét elengedte a füle mellett azonban a varázsló holtakhoz kötődő csodálatát nem hagyhatta figyelmen kívül. Ugyanakkor célja, minél többet beszéltetni a mágust, remetét, vagy akár ki is ez a figura, amiben ő nyilván a segítségére lesz. Ez a legalapvetőbb trükkök egyike. Ha valakinek jár a szája, előbb vagy utóbb mond valami olyasmit is amit nem akart.*
-Ez esetben elárulná nekem a sziget nevét? *Nem tudja hogyan került szóba a sziget, sőt mi több arról se, hogy egyáltalán ugyanarra a helyre gondoltak e, elvégre ő nem hozta szóba, mi több jó katona módjára egy csepp információt sem adott ki a száján fölöslegesen.*
-Mint azt ön is gondolhatja nem adhatok ki pénzt olyan információért cserébe amelynek nem vagyok biztos az igazságtartalmában. Felelőtlenség volna az őrség pénzét téves hírekre pazarolni. Ugyanakkor ha megmondja melyik sziget is az amint két éve kitört ez az élőholt mizéria, akkor én és a feletteseim is könnyebben elhisszük az ön hasznosságát.
*Ez persze még csak egy köztes kérés a részéről. Lehet a férfi nem is úgy, vagy nem is azt akarta mondani. Láthatóan nem teljesen ura a szájának.*
-Esetleg ismer maga is nekromantákat? Holtidézéssel foglalkozó embereket? *Tér vissza egy korábbi gyanújához. Ez a kérdés szorosan kapcsolódik az elsőhöz, és részben Lorew tájékozottsága hívta ezt életre. Nem biztos, hogy komoly pénzeket lenne hajlandó kiadni egy akármilyen, harmad, negyed, tizenhatod kézből előkerülő elbeszélésért. Ám az árról egyelőre nem ejt szót. Csak finoman jelzi, ennél több kell az üzlethez. Mert hát mivé is lenne a világ, ha boldog boldogtalan képtelen regéit az őrség arannyal teli zacskókkal jutalmazná. Egy idő után sorban állnának a vénasszonyok pletykálkodni.*
-Igen uram elfelejtett bemutatkozni. *Közli érzelemmentesen mintha ez a világ legtermészetesebb dolga volna.
A rongyos figura úgy látszik szereti húzni mások idegeit. Még szerencse, hogy jó, vagy éppen rossz városőrt fogott ki, persze attól függően honnan nézzük. Az őrmester idegei kötélből vannak, és nem csak azért mert testben és lélekben már a vallatótiszti munkára készül, hanem azért is mert egy valódi harcost szinte lehetetlen kihozni a sodrából. Egy ork fejszedobáló nyilván vitatkozna ezzel, de ő nem ork, arca pedig pont olyan rezzenéstelen marad mint íjpuskájának megfeszített idege. Egyetlen amit le lehet olvasni az arcáról az a figyelem. Ahogy összeszűkülő pupillái csillognak szemöldökei alatt, és minden egyes szóra hegyezi a fülét. Így várja ő a parancsokat, és így figyeli az elítélteket is. Várva a parancsot amit pontosan teljesíteni kell, vagy azt a szót amit aztán az előnyére fordíthat.*
-Ön szimpatizál az élőholt erőkkel? *Teszi fel a kérdést mikor amaz végre abbahagyja a beszédet. Az állítólagos betegségét és közeli halálának hírét elengedte a füle mellett azonban a varázsló holtakhoz kötődő csodálatát nem hagyhatta figyelmen kívül. Ugyanakkor célja, minél többet beszéltetni a mágust, remetét, vagy akár ki is ez a figura, amiben ő nyilván a segítségére lesz. Ez a legalapvetőbb trükkök egyike. Ha valakinek jár a szája, előbb vagy utóbb mond valami olyasmit is amit nem akart.*
-Ez esetben elárulná nekem a sziget nevét? *Nem tudja hogyan került szóba a sziget, sőt mi több arról se, hogy egyáltalán ugyanarra a helyre gondoltak e, elvégre ő nem hozta szóba, mi több jó katona módjára egy csepp információt sem adott ki a száján fölöslegesen.*
-Mint azt ön is gondolhatja nem adhatok ki pénzt olyan információért cserébe amelynek nem vagyok biztos az igazságtartalmában. Felelőtlenség volna az őrség pénzét téves hírekre pazarolni. Ugyanakkor ha megmondja melyik sziget is az amint két éve kitört ez az élőholt mizéria, akkor én és a feletteseim is könnyebben elhisszük az ön hasznosságát.
*Ez persze még csak egy köztes kérés a részéről. Lehet a férfi nem is úgy, vagy nem is azt akarta mondani. Láthatóan nem teljesen ura a szájának.*
-Esetleg ismer maga is nekromantákat? Holtidézéssel foglalkozó embereket? *Tér vissza egy korábbi gyanújához. Ez a kérdés szorosan kapcsolódik az elsőhöz, és részben Lorew tájékozottsága hívta ezt életre. Nem biztos, hogy komoly pénzeket lenne hajlandó kiadni egy akármilyen, harmad, negyed, tizenhatod kézből előkerülő elbeszélésért. Ám az árról egyelőre nem ejt szót. Csak finoman jelzi, ennél több kell az üzlethez. Mert hát mivé is lenne a világ, ha boldog boldogtalan képtelen regéit az őrség arannyal teli zacskókkal jutalmazná. Egy idő után sorban állnának a vénasszonyok pletykálkodni.*
2076. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-12-31 03:06:45
Üzenet elküldve: 2015-12-31 03:06:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
//Seawil és Aoneer//
*Nagyjából letisztul előtte, mi a helyzet, fel is emeli a kezét feléjük, mintha csak így jelezné, hogy szívja befelé a tudást. Annyi kis porszem csúszott a gépezetbe, hogy mindez a tudás nem az élőholtakkal kapcsolatos, csak ismertették a szerepeket. A férfi kérdez, a nő válaszol, eddig rendben, de miért nem történik ez? Persze jól sejtette, nincs annyi tudásuk a témában, mint kéne, csak hát még koránt sem biztos, hogy Lorewnek van.*
- Igen, jól látja a helyzetet, a templomiak nem repesnek az örömtől, ha ilyesmiről beszéltetné őket *aztán korántsem biztos, hogy a férfi erre gondolt, de hát kit érdekel az? Lorew saját gondolatmenetében hiba nem lehet, és kész* Ez a nekromancia olyan... Saját ága a mágiának, csak jóval kacifántosabb. Titokban oktatják, titokban ténykednek, még én magam sem tudom, merre van a hely, ahová összegyűjtik az ilyen képességgel rendelkező egyéneket, de... a tudományuk teljességgel elfogadott a mágusvilágban. Ők maguk döntöttek úgy, hogy titokban élnek, és ténykednek, gondolom a mágusok ezt tiszteletben tartják, és nem beszélnek róluk senkinek. Meg jobb, ha parasztok nem tudnak mindenről. Főleg mivel... Állj! Állj!
*Felemeli a kezét is, hogy mutassa a férfinek: maradjon már csendben! Az más kérdés, hogy nem is ő beszélt, hanem Lorew, de ez itt most megint csak részletkérdés. Szóval... a felszólítás inkább úgy értendő, hogy "Ne beszélj, ahogyan eddig sem tetted! Jó szokás, tartsd meg", a szerzetes pillantása pedig a nőre vándorol.*
- Valamit kihagytam, igaz? *kicsit megkocogtatja a homlokát, nagyon erősen gondolkozik, majd csettint* Megvan! Morcosharcos a hullákról jött informálódni, te pedig készségesen segítesz neki. A kérdés, ami felett átsiklottam, hogy ki vagy te, és milyen céllal jöttél ide? A tetemek elégetése ugyanis nem rossz ötlet, de ugyan minek? Az egész Csonttemető annak a lénynek a rendelkezésére áll, aki ezt műveli. Nem gyújthatjuk fel a Csonttemetőt. Meg hát... még a temetőben is nehéz lenne kivitelezni. Ráadásul akkor ellehetetlenítenénk annak az erőnek, hogy Artheniorhoz is elérjen. Azt nem akarjuk... Hátha lesz egy jó kis káosz még itt, a városban is, üdítő lenne a változatosság. Nem? *majd a férfire pillant, hogy tőle is megkérdezze* Nem? Nem... az rossz lenne... Habár legalább nem unná magát halálra az őrség. Áh igen, kérdeztem, csak nyugodtan, ne zavartassa magát.
*Tekintete újból a hölgyön állapodik meg, hiszen hát nehéz lehet úgy válaszolni, ha közben Lorew végig beszél. Tud ő hallgatni is, ha úgy adódik, a nap minimum felét átalussza, és akkor alig-alig beszél, néha egy keveset álmában. Persze akkor aki beszél hozzá, annak halkan kell tennie, nehogy felébressze. És jó eséllyel nem jutnak el a szavak az agyáig, de miben más az, mintha mondjuk hallaná, és pár perc alatt elfelejtené? Viszont van itt valami más is, ami majdhogynem feledésbe merült.*
- Sajnálom, gyógyíthatatlan, legfeljebb hónapjai vannak hátra *pillant búsan a férfire, majd elbizonytalanodik. Biztosan ezt a rossz hírt akarta közölni? Nem... Megrázza a fejét, miszerint az előbbi tárgytalan, és folytatja* Szóval én tudok mesélni akár a szigeten történt dolgokról, akár magáról a sötét mágiaágról, de... azért csak nem teljesen ingyen. Nekem is élnem kell valamiből, nemde? Szóval sajnos csak akkor tudok segíteni, ha egy kicsit... tudja... fizet.
*Majd feszülten figyel, hogy működhet-e az üzlet, vagy beszéljenek inkább másról. Még akár azt ingyen is hajlandó elmondani, hogy feleslegesen erőlködne a férfi a jelentéssel, mert a szigeten teljesen más dolog történt, mint most, de... Azt is majd csak később. Vagy soha. Inkább ha fizettek, sokkal jobb érzés teli zsebbel beszélni.*
*Nagyjából letisztul előtte, mi a helyzet, fel is emeli a kezét feléjük, mintha csak így jelezné, hogy szívja befelé a tudást. Annyi kis porszem csúszott a gépezetbe, hogy mindez a tudás nem az élőholtakkal kapcsolatos, csak ismertették a szerepeket. A férfi kérdez, a nő válaszol, eddig rendben, de miért nem történik ez? Persze jól sejtette, nincs annyi tudásuk a témában, mint kéne, csak hát még koránt sem biztos, hogy Lorewnek van.*
- Igen, jól látja a helyzetet, a templomiak nem repesnek az örömtől, ha ilyesmiről beszéltetné őket *aztán korántsem biztos, hogy a férfi erre gondolt, de hát kit érdekel az? Lorew saját gondolatmenetében hiba nem lehet, és kész* Ez a nekromancia olyan... Saját ága a mágiának, csak jóval kacifántosabb. Titokban oktatják, titokban ténykednek, még én magam sem tudom, merre van a hely, ahová összegyűjtik az ilyen képességgel rendelkező egyéneket, de... a tudományuk teljességgel elfogadott a mágusvilágban. Ők maguk döntöttek úgy, hogy titokban élnek, és ténykednek, gondolom a mágusok ezt tiszteletben tartják, és nem beszélnek róluk senkinek. Meg jobb, ha parasztok nem tudnak mindenről. Főleg mivel... Állj! Állj!
*Felemeli a kezét is, hogy mutassa a férfinek: maradjon már csendben! Az más kérdés, hogy nem is ő beszélt, hanem Lorew, de ez itt most megint csak részletkérdés. Szóval... a felszólítás inkább úgy értendő, hogy "Ne beszélj, ahogyan eddig sem tetted! Jó szokás, tartsd meg", a szerzetes pillantása pedig a nőre vándorol.*
- Valamit kihagytam, igaz? *kicsit megkocogtatja a homlokát, nagyon erősen gondolkozik, majd csettint* Megvan! Morcosharcos a hullákról jött informálódni, te pedig készségesen segítesz neki. A kérdés, ami felett átsiklottam, hogy ki vagy te, és milyen céllal jöttél ide? A tetemek elégetése ugyanis nem rossz ötlet, de ugyan minek? Az egész Csonttemető annak a lénynek a rendelkezésére áll, aki ezt műveli. Nem gyújthatjuk fel a Csonttemetőt. Meg hát... még a temetőben is nehéz lenne kivitelezni. Ráadásul akkor ellehetetlenítenénk annak az erőnek, hogy Artheniorhoz is elérjen. Azt nem akarjuk... Hátha lesz egy jó kis káosz még itt, a városban is, üdítő lenne a változatosság. Nem? *majd a férfire pillant, hogy tőle is megkérdezze* Nem? Nem... az rossz lenne... Habár legalább nem unná magát halálra az őrség. Áh igen, kérdeztem, csak nyugodtan, ne zavartassa magát.
*Tekintete újból a hölgyön állapodik meg, hiszen hát nehéz lehet úgy válaszolni, ha közben Lorew végig beszél. Tud ő hallgatni is, ha úgy adódik, a nap minimum felét átalussza, és akkor alig-alig beszél, néha egy keveset álmában. Persze akkor aki beszél hozzá, annak halkan kell tennie, nehogy felébressze. És jó eséllyel nem jutnak el a szavak az agyáig, de miben más az, mintha mondjuk hallaná, és pár perc alatt elfelejtené? Viszont van itt valami más is, ami majdhogynem feledésbe merült.*
- Sajnálom, gyógyíthatatlan, legfeljebb hónapjai vannak hátra *pillant búsan a férfire, majd elbizonytalanodik. Biztosan ezt a rossz hírt akarta közölni? Nem... Megrázza a fejét, miszerint az előbbi tárgytalan, és folytatja* Szóval én tudok mesélni akár a szigeten történt dolgokról, akár magáról a sötét mágiaágról, de... azért csak nem teljesen ingyen. Nekem is élnem kell valamiből, nemde? Szóval sajnos csak akkor tudok segíteni, ha egy kicsit... tudja... fizet.
*Majd feszülten figyel, hogy működhet-e az üzlet, vagy beszéljenek inkább másról. Még akár azt ingyen is hajlandó elmondani, hogy feleslegesen erőlködne a férfi a jelentéssel, mert a szigeten teljesen más dolog történt, mint most, de... Azt is majd csak később. Vagy soha. Inkább ha fizettek, sokkal jobb érzés teli zsebbel beszélni.*
2075. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-12-30 23:28:16
Üzenet elküldve: 2015-12-30 23:28:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Seawil és Lorew//
*Ahogy a beszélgetés fonala előre halad, a városőr arca úgy komorul el egyre jobban. Látszik a nőn, hogy nem egészen mestere annak a témakörnek amiről épp előadást kellene tartania, mégsem hajlandó bevallani tudatlanságát. Ha már az elején tisztázta volna ki is ő, ez a kissé fura, máshoz nem igazán hasonlítható teremtés, akkor az őr talán valaki mást zaklatna a kérdéseivel. Így viszont csak a szemöldöke húzódik össze egyre jobban és jobban Aoneernek ahogy hadnagyuk legelső reakcióját hallgatja vissza, kissé hosszabb feldolgozásban. Mondjuk az is igaz, hogy Ziana mondatait csak véletlenül hallotta meg, mert épp jókor volt a jó hadnagyi iroda előtt, így talán örülhetne, hogy ebből nem fog semmit sem elfelejteni.
Az egész temetőre kiterjedő hullaégetést, persze nem fogják végrehajtani, legalábbis nem valószínű. Az őrség dolga a város békéjének megóvása, nem pedig az, hogy lázadásokat szítson. A "tárgy" is egy érdekes dolog, amihez feltehetőleg a mágiát kötötték, legalábbis az új elmélet szerint. Ez talán még nehezebb feladatot von maga után, hisz egy pásztorbot megsemmisítése, talán még nehezebb mint magának a pásztornak az elintézése, egy hatalmas élőholt nyáj közepén. A jelentések ugyan egyelőre nem írtak sem pásztorról sem pásztorbotról, de ez nem jelent semmit. Aminek most jelentése van, azok a hirtelen felbukkanó férfi szavai, akit elsőre egy a templom támogatására szoruló hajléktalannak vélt, csupán a megszólalásával derült ki, hogy itt valami másról van szó.*
-Ami azt illeti én nem sokat tudok a témáról. *Mondja őszintén. Egy jelentés ugyan erről is porosodik az őrségi irattárban, valami messzi szigeten történt élőholt világvégéről, de még messze nem jutott el addig, hogy átolvashassa. Ha itt végez, természetesen arra is sort kerít, és talán küld egy száz oldalas vizsgálati jelentést a főnökének, hó végi ajándék képen.*
-Mi több épp felvilágosításért jöttem a templomba. Mi az őrségnél nem sokat tudunk a járkáló holtakról. Jó lenne beszélni a téma egy valódi szakértőjével, és megérteni a nekromácia alapjait. Még ha ez el is törpül az önök tudása mellett. *A különös lány szavait megpróbálja ignorálni, mégis keltenek benne valami rossz érzést az utolsó mondatok. Persze, hogy nincs valami rendben a lánnyal, azt már messziről észre lehetett venni. Nem egy szürke kisegér, hanem olyasmi amit az ember nehezen sorol kategóriába. Talán épp ezért kéne jobban szemmel tartania.* -Persze gondolom, hogy a templom nem foglalkoztat mesteri élőholt teremtőket, de valamilyen szinten ez is a mágiához tartozik. Már ha jól tudom.
*Enged meg magának egy talán túlságosan is bátor kijelentést. Számára minden a mágiához tartozik amit nem ért. A gnómok furmányos szerkezeteitől, az alkimisták tüzes röppentyűin át, a mágusok tűzlabdáiig. És ha valamit nem ért akkor megkérdezi, főleg mint most amikor szüksége lehet rá.*
*Ahogy a beszélgetés fonala előre halad, a városőr arca úgy komorul el egyre jobban. Látszik a nőn, hogy nem egészen mestere annak a témakörnek amiről épp előadást kellene tartania, mégsem hajlandó bevallani tudatlanságát. Ha már az elején tisztázta volna ki is ő, ez a kissé fura, máshoz nem igazán hasonlítható teremtés, akkor az őr talán valaki mást zaklatna a kérdéseivel. Így viszont csak a szemöldöke húzódik össze egyre jobban és jobban Aoneernek ahogy hadnagyuk legelső reakcióját hallgatja vissza, kissé hosszabb feldolgozásban. Mondjuk az is igaz, hogy Ziana mondatait csak véletlenül hallotta meg, mert épp jókor volt a jó hadnagyi iroda előtt, így talán örülhetne, hogy ebből nem fog semmit sem elfelejteni.
Az egész temetőre kiterjedő hullaégetést, persze nem fogják végrehajtani, legalábbis nem valószínű. Az őrség dolga a város békéjének megóvása, nem pedig az, hogy lázadásokat szítson. A "tárgy" is egy érdekes dolog, amihez feltehetőleg a mágiát kötötték, legalábbis az új elmélet szerint. Ez talán még nehezebb feladatot von maga után, hisz egy pásztorbot megsemmisítése, talán még nehezebb mint magának a pásztornak az elintézése, egy hatalmas élőholt nyáj közepén. A jelentések ugyan egyelőre nem írtak sem pásztorról sem pásztorbotról, de ez nem jelent semmit. Aminek most jelentése van, azok a hirtelen felbukkanó férfi szavai, akit elsőre egy a templom támogatására szoruló hajléktalannak vélt, csupán a megszólalásával derült ki, hogy itt valami másról van szó.*
-Ami azt illeti én nem sokat tudok a témáról. *Mondja őszintén. Egy jelentés ugyan erről is porosodik az őrségi irattárban, valami messzi szigeten történt élőholt világvégéről, de még messze nem jutott el addig, hogy átolvashassa. Ha itt végez, természetesen arra is sort kerít, és talán küld egy száz oldalas vizsgálati jelentést a főnökének, hó végi ajándék képen.*
-Mi több épp felvilágosításért jöttem a templomba. Mi az őrségnél nem sokat tudunk a járkáló holtakról. Jó lenne beszélni a téma egy valódi szakértőjével, és megérteni a nekromácia alapjait. Még ha ez el is törpül az önök tudása mellett. *A különös lány szavait megpróbálja ignorálni, mégis keltenek benne valami rossz érzést az utolsó mondatok. Persze, hogy nincs valami rendben a lánnyal, azt már messziről észre lehetett venni. Nem egy szürke kisegér, hanem olyasmi amit az ember nehezen sorol kategóriába. Talán épp ezért kéne jobban szemmel tartania.* -Persze gondolom, hogy a templom nem foglalkoztat mesteri élőholt teremtőket, de valamilyen szinten ez is a mágiához tartozik. Már ha jól tudom.
*Enged meg magának egy talán túlságosan is bátor kijelentést. Számára minden a mágiához tartozik amit nem ért. A gnómok furmányos szerkezeteitől, az alkimisták tüzes röppentyűin át, a mágusok tűzlabdáiig. És ha valamit nem ért akkor megkérdezi, főleg mint most amikor szüksége lehet rá.*
2074. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-12-30 19:08:09
Üzenet elküldve: 2015-12-30 19:08:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Lorew és Aoneer//
*Feldolgozza, hogy ezzel még nem jön a búcsúzkodás. Sőt az első értem szót újabb kérdések talányok követik. Szeretne rögvest valakit ide hívni, aki megválaszolja ezeket a kérdéséket. Sosem foglalkozott olyan értelemben az élőholtakkal, minthogy mire lehet számítani tőlük? Mit lehet tenni az ügy érdekében?*
~Hát ezt meg honnan kéne tudnom…?~
*Tör fel benne a kétség, hogy miként válaszol majd minderre.*
- Feltételezem a tűz hatékony fegyver lehet. Ha elég a hús és a csont, akkor nincs mit mozgatni.*Jut eszébe, e remek megoldás, amit tovább is fűz.*
- Illetve hasznos lehet a meglévő sírokat felásni és elégetni a maradványokat, nem tudna mi feltámadni. *Abba persze bele se gondol, hogy a város hogy reagálna egy ilyen megmozdulásra, de abba már igen, hogy miként menekülne sikoltva a fél város, ahogy a rokonai kikelnek a sírjaikból, és feléjük csoszogna ölelő rothadó karjaival.*
~Igen határozottan nem túlzás.~
*Dönti el magában mindezt, ő inkább az utóbbit szeretné elkerülni. Amúgy is odahaza elégették a halottaikat, sosem temettek földbe. Úgy vélték a tűzből keletkező füst az viszi a lelket a túlvilágra.*
- Hát ez egy jó kérdés, a varázslatokat lehet kötni ~azt hiszem~ bizonyos eszközökhöz. Akkor azt a tárgyat kell elpusztítani és nem a varázslót. ~vagy lehet mindkettőt?~
*Még csak ismerkedik a mágiával, úgy alapból, honnan kéne tudnia, a mágia sötét természetéről.*
- De elképzelhető, szerintem ezért jó lenne elégetni az összes maradványt, tetemet rögtön. Még úgy is biztosan találnának elfeledett testeket, és abba költöznének. Szóval megelőzésnek jó lenne.
*Persze nagyobb munka is lenne, mert végig járni a környék összes. Számára akkor is ez lenne az egyértelmű rendelkezés ebben az esetben. De persze az ilyesmiről nem ő dönt, így alapjában véve szerencsések az emberek avagy nem. Megmagyarázná mindezt még jobban, ám a szeme sarkából egy közeledő alakra lesz figyelmes. Meg is áll mellettük, és csodamód a hullák érdeklik őt is. Nem tudja, hogy a férfi akar-e válaszolni erre, de tőle fog kapni az elhanyagolt öltözetű egy felemás pillantással tűzdelt válaszfélét.*
- Igazán ő kérdezte, én csak feleltem. *Egészen könnyedén mondja ki, bár a tekintetében van valami különös, hogy szívesen megvizsgálna egy ilyen mozgó hullát. Na, nem tudós, csak úgy leellenőrizné, mennyire érez fájdalmat, és az éhsége milyen skálán mozog, mondjuk egytől tízig. Talán feljegyezné valami kis füzetben, és eltenné, aztán meg, ha évekre rá előkerülne, törhetné a fejét, mi végre firkált ilyesmit le.*
- De ha te netán többet tudsz róla, ne fogd vissza magad… *Mondja úgy, hogy átadja szívesen a szót a férfinek. A tekercset megforgatja ujjai között, de nem akaródzik visszahajolni fölé. Csak figyeli a szakadt ruhás szerzetesféle embert, már-már lehet kicsit zavaróan.*
*Feldolgozza, hogy ezzel még nem jön a búcsúzkodás. Sőt az első értem szót újabb kérdések talányok követik. Szeretne rögvest valakit ide hívni, aki megválaszolja ezeket a kérdéséket. Sosem foglalkozott olyan értelemben az élőholtakkal, minthogy mire lehet számítani tőlük? Mit lehet tenni az ügy érdekében?*
~Hát ezt meg honnan kéne tudnom…?~
*Tör fel benne a kétség, hogy miként válaszol majd minderre.*
- Feltételezem a tűz hatékony fegyver lehet. Ha elég a hús és a csont, akkor nincs mit mozgatni.*Jut eszébe, e remek megoldás, amit tovább is fűz.*
- Illetve hasznos lehet a meglévő sírokat felásni és elégetni a maradványokat, nem tudna mi feltámadni. *Abba persze bele se gondol, hogy a város hogy reagálna egy ilyen megmozdulásra, de abba már igen, hogy miként menekülne sikoltva a fél város, ahogy a rokonai kikelnek a sírjaikból, és feléjük csoszogna ölelő rothadó karjaival.*
~Igen határozottan nem túlzás.~
*Dönti el magában mindezt, ő inkább az utóbbit szeretné elkerülni. Amúgy is odahaza elégették a halottaikat, sosem temettek földbe. Úgy vélték a tűzből keletkező füst az viszi a lelket a túlvilágra.*
- Hát ez egy jó kérdés, a varázslatokat lehet kötni ~azt hiszem~ bizonyos eszközökhöz. Akkor azt a tárgyat kell elpusztítani és nem a varázslót. ~vagy lehet mindkettőt?~
*Még csak ismerkedik a mágiával, úgy alapból, honnan kéne tudnia, a mágia sötét természetéről.*
- De elképzelhető, szerintem ezért jó lenne elégetni az összes maradványt, tetemet rögtön. Még úgy is biztosan találnának elfeledett testeket, és abba költöznének. Szóval megelőzésnek jó lenne.
*Persze nagyobb munka is lenne, mert végig járni a környék összes. Számára akkor is ez lenne az egyértelmű rendelkezés ebben az esetben. De persze az ilyesmiről nem ő dönt, így alapjában véve szerencsések az emberek avagy nem. Megmagyarázná mindezt még jobban, ám a szeme sarkából egy közeledő alakra lesz figyelmes. Meg is áll mellettük, és csodamód a hullák érdeklik őt is. Nem tudja, hogy a férfi akar-e válaszolni erre, de tőle fog kapni az elhanyagolt öltözetű egy felemás pillantással tűzdelt válaszfélét.*
- Igazán ő kérdezte, én csak feleltem. *Egészen könnyedén mondja ki, bár a tekintetében van valami különös, hogy szívesen megvizsgálna egy ilyen mozgó hullát. Na, nem tudós, csak úgy leellenőrizné, mennyire érez fájdalmat, és az éhsége milyen skálán mozog, mondjuk egytől tízig. Talán feljegyezné valami kis füzetben, és eltenné, aztán meg, ha évekre rá előkerülne, törhetné a fejét, mi végre firkált ilyesmit le.*
- De ha te netán többet tudsz róla, ne fogd vissza magad… *Mondja úgy, hogy átadja szívesen a szót a férfinek. A tekercset megforgatja ujjai között, de nem akaródzik visszahajolni fölé. Csak figyeli a szakadt ruhás szerzetesféle embert, már-már lehet kicsit zavaróan.*
2073. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-12-30 13:10:13
Üzenet elküldve: 2015-12-30 13:10:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
//Seawil és Aoneer//
*Nem, egyszerűen csak hosszú még a nap, neki pedig semmi kedve azt a Namos házban tölteni. Hiszen elmondta, nem túlzottan közösségi ember, röviden utál mindent és mindenkit, szóval akkor a legboldogabb, ha egyedül van. És most végre újra egyedül lehet a kis pincés kalandja után, ez több szempontból is üdítően hat a lelkére. Egyrészt nincs már félig elkábítottan egy székhez kötözve, másrészt a pince maga eléggé... ijesztően festett, szóval mindenképpen jó a szabadban lenni. Az már megint más kérdés, hogy mostantól egyfolytában a háta mögött kell legyen az egyik szeme Isvu miatt, de hát ez igazán csekély ár ahhoz képest, amilyen olcsón megúszta. Gyakorlatilag egy karcolás nélkül. Megint. Ez jelent valamit. Nem pusztán arról van szó, hogy Arthenior a világ legbiztonságosabb városa, mert ez már eddig is egyértelmű volt. De talán neki is lehet valamiféle hatalma, aminek hatására nem szerezhet sérülést. Halandó ésszel fel sem fogható erő, amely eltéríti pályájáról a történéseket, és úgy alakítja a dolgokat, hogy Lorew mindent ép bőrrel megússzon. Hasznos, mindenképpen hasznos adottság.
Ahogy ezen elgondolkodik, átszeli a temetőt is, majd egyenesen a templomban köt ki. Ez amolyan hazai terep számára, hiszen sok-sok évet töltött itt, ráadásul legyen Isvu bármilyen ravasz is, idebent a szerzetesnek semmi baja nem eshet. Az előbbiek alapján persze odakint sem, de azért nem ugrana le a templom tetejéről, vagy ilyenek, hogy biztosra menjen. Helyette inkább lekuporodik az egyik fal tövébe, mint a régi szép időkben, hátha tud még aludni is egy keveset. Azonban még mielőtt esélye lenne megpróbálni elcsendesítenie a gondolatait, a közelből beszélgetés foszlányaira lesz figyelmes. Igen, mostanában nagy divatja kerekedett azoknak az élőholtaknak, mert hát... egy beszélgetés mostanság ugyanakkora eséllyel szól róluk, mint másról. Gyakorlatilag úgy kéne kezdeni minden dialógust, hogy "Szia, te is az élőholtakról akarsz beszélgetni?". Mennyi új barátság szövődne... Mindenesetre úgy fest, a beszélgetőtársak nem túlzottan kompetensek a témával, kicsit mintha vak vezetne világtalant. Persze lehetséges, hogy Lorew tudása nem makulátlan az ügyben, de hát a fene egye is meg, ő találkozott egy nekromantával, és beszéltette el vele mágiájának ügyes-bajos dolgait... Szeretné ezek után hinni, hogy kicsit jobban ért a dologhoz. De nem... nem fog csak amiatt odamenni, hogy a tudását fitogtassa. Milyen borzalmas ember tenne ilyet? De... ha mondjuk pénzért fitogtatná a tudását, az már sokkal több morális értéket feltételez... Igen, elvégre ennie kell valamit, a pénz mindig jól jön, hátha kíváncsi az a férfi annyira a témára, hogy fizessen. A tanítók valószínűleg maguktól úgyse informálnák, amikor ilyen sötét erők borítják el a vidéket, a templom lakóira a méla kuss leple borul, ki tudja, miért. Így hát feltápászkodik, és odasétál a pároshoz, majd igyekszik legkedvesebb hangját elővenni (ami nem nehéz, mivel egy hangja van).*
- Üdvözletem *nem tűnnek ismerősnek, de ez persze nem jelenti, hogy nem találkoztak korábban* Nem tudtam nem meghallani, hogy az élőholtakról beszélnek. Mit is mondhatnék, nagyszerű téma, nem túl eredeti, de nagyszerű. Véletlenül engem is nagyon érdekel a téma, ezért már tüzetesen utána jártam mindennek, de hátha tudnak valami újat mondani. Elvégre nap mint nap derülnek ki új dolgok...
*Aztán csendben várja a reakciókat. Kicsit olyan... "folytassátok csak, mintha itt sem lennék" hatást kelt, és egészen hivatalosan nem fejezte ki igényét arra, hogy tudását a párosra erőltethesse. Ha véletlen majd ők kérik, akkor már minden az ő hibájuk.*
*Nem, egyszerűen csak hosszú még a nap, neki pedig semmi kedve azt a Namos házban tölteni. Hiszen elmondta, nem túlzottan közösségi ember, röviden utál mindent és mindenkit, szóval akkor a legboldogabb, ha egyedül van. És most végre újra egyedül lehet a kis pincés kalandja után, ez több szempontból is üdítően hat a lelkére. Egyrészt nincs már félig elkábítottan egy székhez kötözve, másrészt a pince maga eléggé... ijesztően festett, szóval mindenképpen jó a szabadban lenni. Az már megint más kérdés, hogy mostantól egyfolytában a háta mögött kell legyen az egyik szeme Isvu miatt, de hát ez igazán csekély ár ahhoz képest, amilyen olcsón megúszta. Gyakorlatilag egy karcolás nélkül. Megint. Ez jelent valamit. Nem pusztán arról van szó, hogy Arthenior a világ legbiztonságosabb városa, mert ez már eddig is egyértelmű volt. De talán neki is lehet valamiféle hatalma, aminek hatására nem szerezhet sérülést. Halandó ésszel fel sem fogható erő, amely eltéríti pályájáról a történéseket, és úgy alakítja a dolgokat, hogy Lorew mindent ép bőrrel megússzon. Hasznos, mindenképpen hasznos adottság.
Ahogy ezen elgondolkodik, átszeli a temetőt is, majd egyenesen a templomban köt ki. Ez amolyan hazai terep számára, hiszen sok-sok évet töltött itt, ráadásul legyen Isvu bármilyen ravasz is, idebent a szerzetesnek semmi baja nem eshet. Az előbbiek alapján persze odakint sem, de azért nem ugrana le a templom tetejéről, vagy ilyenek, hogy biztosra menjen. Helyette inkább lekuporodik az egyik fal tövébe, mint a régi szép időkben, hátha tud még aludni is egy keveset. Azonban még mielőtt esélye lenne megpróbálni elcsendesítenie a gondolatait, a közelből beszélgetés foszlányaira lesz figyelmes. Igen, mostanában nagy divatja kerekedett azoknak az élőholtaknak, mert hát... egy beszélgetés mostanság ugyanakkora eséllyel szól róluk, mint másról. Gyakorlatilag úgy kéne kezdeni minden dialógust, hogy "Szia, te is az élőholtakról akarsz beszélgetni?". Mennyi új barátság szövődne... Mindenesetre úgy fest, a beszélgetőtársak nem túlzottan kompetensek a témával, kicsit mintha vak vezetne világtalant. Persze lehetséges, hogy Lorew tudása nem makulátlan az ügyben, de hát a fene egye is meg, ő találkozott egy nekromantával, és beszéltette el vele mágiájának ügyes-bajos dolgait... Szeretné ezek után hinni, hogy kicsit jobban ért a dologhoz. De nem... nem fog csak amiatt odamenni, hogy a tudását fitogtassa. Milyen borzalmas ember tenne ilyet? De... ha mondjuk pénzért fitogtatná a tudását, az már sokkal több morális értéket feltételez... Igen, elvégre ennie kell valamit, a pénz mindig jól jön, hátha kíváncsi az a férfi annyira a témára, hogy fizessen. A tanítók valószínűleg maguktól úgyse informálnák, amikor ilyen sötét erők borítják el a vidéket, a templom lakóira a méla kuss leple borul, ki tudja, miért. Így hát feltápászkodik, és odasétál a pároshoz, majd igyekszik legkedvesebb hangját elővenni (ami nem nehéz, mivel egy hangja van).*
- Üdvözletem *nem tűnnek ismerősnek, de ez persze nem jelenti, hogy nem találkoztak korábban* Nem tudtam nem meghallani, hogy az élőholtakról beszélnek. Mit is mondhatnék, nagyszerű téma, nem túl eredeti, de nagyszerű. Véletlenül engem is nagyon érdekel a téma, ezért már tüzetesen utána jártam mindennek, de hátha tudnak valami újat mondani. Elvégre nap mint nap derülnek ki új dolgok...
*Aztán csendben várja a reakciókat. Kicsit olyan... "folytassátok csak, mintha itt sem lennék" hatást kelt, és egészen hivatalosan nem fejezte ki igényét arra, hogy tudását a párosra erőltethesse. Ha véletlen majd ők kérik, akkor már minden az ő hibájuk.*
2072. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-12-29 10:01:45
Üzenet elküldve: 2015-12-29 10:01:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Seawil//
*A férfi nem köszön el. Azért jött ide, hogy a téma legalább egy ismerőjével beszélhessen és komolyabban is tájékozódjon arról mi a helyzetük na meg arról mit érdemes ez ellen tenni, és az előtte ülő szőkeség ugyanazzal a szándékolatlan könnyedséggel, ahogy meggyőzte a városőrt nemesi származásáról, most már sikerült magát mágusnak is kiadnia. Így a férfi természetesnek veszi, hogy az üggyel továbbra is hozzá forduljon. Elvégre ő nem ért a mágiához. Egyik öccsét ugyan erre a pályára szánták, de ő még fiatal és amúgy sem pillantott bele soha a jegyzeteibe.*
-Értem. *Mondja szinte sóhajtva, aztán maga is letelepszik a padra, tisztes távolságot, tartva a lánnyal amit ő nem tart se tolakodóan közelinek, se túlzottan ridegnek.*
-A kérdés innentől kezdve az, mire kell számítanunk, és mit tehetünk az ügy ellen. *Előbb vagy utóbb, de ezek a jelenségek el fogják érni a várost, mi több most már a lány is megemlítette, hogy élőholtakról van szó. Ez jó, hiszen legalább tudja mihez kötni a dolgokat, és rossz, mert az élőholtakkal épp úgy nem tud mit kezdeni mint a szimpla lidércekkel. A városi tanács most zárt ajtók mögött ülésezik. Nyilván ők, a város mágikus és katonai vezetői többre jutnak mint ő maga egyedül, mégis amíg nem hajlandóak többet elárulni a helyzetről egy hivatalos közleményben addig csak a sötétben tud tapogatódzni. Meg nem hajlandó mindent a mágusok és alkimisták céheire bízni, sem várni a lassan közeledő világvégét.*
-Teszem azt, hogyan lehetne megölni valamit ami már eleve halott? *Ismét egy ostoba kérdést tesz fel, ám ez érthető olyantól aki még soha nem találkozott élőhalottal.*
-Esetleg ha valahogy megszabadulnánk ettől az entitástól, vagy ettől az őrült mágustól akkor a folyamat leállna? Avagy ez mostanra függetlenedhetett tőlük? Az is érdekelne történt e már hasonló eset valamikor a korábbiakban és, hogy akkor mi volt rá a megoldás?
*Majd elgondolkozva hozzáteszi.*
-Illetve milyen hatással lenne a folyamatra a testek számának csökkentése. Mivel fix számú lélekről van szó, nem keresnének azok új testeket maguk számára? *Még mindig csak halkan hajlandó megszólalni. Mondjuk az elég fura ahogy a városőr felfogja a helyzetet és a testet holmi közlekedőedénynek tartva próbál saját elméleteket kreálni a dolgokra.*
-Egyelőre csak az alapokkal szeretnék tisztában lenni.
*A férfi nem köszön el. Azért jött ide, hogy a téma legalább egy ismerőjével beszélhessen és komolyabban is tájékozódjon arról mi a helyzetük na meg arról mit érdemes ez ellen tenni, és az előtte ülő szőkeség ugyanazzal a szándékolatlan könnyedséggel, ahogy meggyőzte a városőrt nemesi származásáról, most már sikerült magát mágusnak is kiadnia. Így a férfi természetesnek veszi, hogy az üggyel továbbra is hozzá forduljon. Elvégre ő nem ért a mágiához. Egyik öccsét ugyan erre a pályára szánták, de ő még fiatal és amúgy sem pillantott bele soha a jegyzeteibe.*
-Értem. *Mondja szinte sóhajtva, aztán maga is letelepszik a padra, tisztes távolságot, tartva a lánnyal amit ő nem tart se tolakodóan közelinek, se túlzottan ridegnek.*
-A kérdés innentől kezdve az, mire kell számítanunk, és mit tehetünk az ügy ellen. *Előbb vagy utóbb, de ezek a jelenségek el fogják érni a várost, mi több most már a lány is megemlítette, hogy élőholtakról van szó. Ez jó, hiszen legalább tudja mihez kötni a dolgokat, és rossz, mert az élőholtakkal épp úgy nem tud mit kezdeni mint a szimpla lidércekkel. A városi tanács most zárt ajtók mögött ülésezik. Nyilván ők, a város mágikus és katonai vezetői többre jutnak mint ő maga egyedül, mégis amíg nem hajlandóak többet elárulni a helyzetről egy hivatalos közleményben addig csak a sötétben tud tapogatódzni. Meg nem hajlandó mindent a mágusok és alkimisták céheire bízni, sem várni a lassan közeledő világvégét.*
-Teszem azt, hogyan lehetne megölni valamit ami már eleve halott? *Ismét egy ostoba kérdést tesz fel, ám ez érthető olyantól aki még soha nem találkozott élőhalottal.*
-Esetleg ha valahogy megszabadulnánk ettől az entitástól, vagy ettől az őrült mágustól akkor a folyamat leállna? Avagy ez mostanra függetlenedhetett tőlük? Az is érdekelne történt e már hasonló eset valamikor a korábbiakban és, hogy akkor mi volt rá a megoldás?
*Majd elgondolkozva hozzáteszi.*
-Illetve milyen hatással lenne a folyamatra a testek számának csökkentése. Mivel fix számú lélekről van szó, nem keresnének azok új testeket maguk számára? *Még mindig csak halkan hajlandó megszólalni. Mondjuk az elég fura ahogy a városőr felfogja a helyzetet és a testet holmi közlekedőedénynek tartva próbál saját elméleteket kreálni a dolgokra.*
-Egyelőre csak az alapokkal szeretnék tisztában lenni.
2071. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-12-29 09:17:37
Üzenet elküldve: 2015-12-29 09:17:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Aoneer//
*Feltűnés? Na, igen ahhoz ért, nem is kicsit. Az elf külseje néha csal, elméjében a tudata mögött fura szokások lakoznak. Talán ezért tűnik felső osztálybelinek, amellett, hogy nem igen tartozik oda, mert mégis nem más, mint egy erdei elf. A városban ijedősebb odabent a vadonban pedig nagyon is otthonos terepen mozog, és mégis a ruhája kifinomult ízlésre vall. Ellentmondásos, és ezt így szereti, fontos, hogy elsőre senki ne tudja megállapítani, hogy milyen is valójában.*
*Igen a különös esetekről hallott már, bár eddig elkerülte az érintett területeket. Az erdő azon részén tartózkodik, ahol éppen nincsen káosz.*
- Igen hallottam róluk.
*Bólint rá a férfi szavaira. Ugyanis aki ezekről nem hallotta az bizonyítottan süket, de akkor is értesült a hírekről egészen bizonyos ez. A szemének kettősségével pillant a férfiébe, ritkán néz tükörbe, és rendszerint elfelejti mi a fura az arcán. Hogy miért bámulnak rendszerint tátott szájjal a képébe, amivel zavarba szokták hozni. *
- Én mindezekről Hold Karavánpihenő felől hallottam. Már a Füves puszta és a Szántóföldeken is ilyen erők mozognak. *Ezt meglepetten veszi tudomásul. Így is pillant a másikra. *
- Érezni? Igen az erdőben járva olyan romlott undor szokott kirázni a kellemes harmóniámból.
*Azóta először gondolkodott el azon, hogy talán jobb lenne a városba költöznie addig, míg ez a hullaszag terjeng odakint a levegőben. A levegő városában legalább a légmozgás biztosított.*
- Egészen biztosan valami rendellenesség okozza, ami felszakította a halál birodalmába belépők megszokott útját, illetve az itt maradt testeik békéjét. *ezt olyan elgondolkozón mondja, kicsit el is réved a tekintete, majd visszanéz a férfire.*
- Nos, igen, bizonyos, hogy mágia okozhatja. Vagy akár lehet rosszabb is. Vannak olyan entitások, melyek kicsit sem emberiek, semmi közök nem volt és soha nem is lesz az emberhez. Ők képesek felborítani a kényes egyensúlyt élet és halál között. Szóval, ha ez az okozója mindennek, akkor nagyobb bajban vagyunk, mint azt bárki hinné. *Ezzel is elméjébe mélyedő gondolatokkal mondja ki mindezt. Semmit nem tart vissza, nem úgy, mint a férfi.*
- De reméljük, hogy csak egy igazán őrült mágusról van szó. *Mosolyodik el a végére. Továbbiakban nem tudja, mit tehetne még hozzá mindehhez, így várja a férfi válaszait erre, vagy az elköszönést.*
*Feltűnés? Na, igen ahhoz ért, nem is kicsit. Az elf külseje néha csal, elméjében a tudata mögött fura szokások lakoznak. Talán ezért tűnik felső osztálybelinek, amellett, hogy nem igen tartozik oda, mert mégis nem más, mint egy erdei elf. A városban ijedősebb odabent a vadonban pedig nagyon is otthonos terepen mozog, és mégis a ruhája kifinomult ízlésre vall. Ellentmondásos, és ezt így szereti, fontos, hogy elsőre senki ne tudja megállapítani, hogy milyen is valójában.*
*Igen a különös esetekről hallott már, bár eddig elkerülte az érintett területeket. Az erdő azon részén tartózkodik, ahol éppen nincsen káosz.*
- Igen hallottam róluk.
*Bólint rá a férfi szavaira. Ugyanis aki ezekről nem hallotta az bizonyítottan süket, de akkor is értesült a hírekről egészen bizonyos ez. A szemének kettősségével pillant a férfiébe, ritkán néz tükörbe, és rendszerint elfelejti mi a fura az arcán. Hogy miért bámulnak rendszerint tátott szájjal a képébe, amivel zavarba szokták hozni. *
- Én mindezekről Hold Karavánpihenő felől hallottam. Már a Füves puszta és a Szántóföldeken is ilyen erők mozognak. *Ezt meglepetten veszi tudomásul. Így is pillant a másikra. *
- Érezni? Igen az erdőben járva olyan romlott undor szokott kirázni a kellemes harmóniámból.
*Azóta először gondolkodott el azon, hogy talán jobb lenne a városba költöznie addig, míg ez a hullaszag terjeng odakint a levegőben. A levegő városában legalább a légmozgás biztosított.*
- Egészen biztosan valami rendellenesség okozza, ami felszakította a halál birodalmába belépők megszokott útját, illetve az itt maradt testeik békéjét. *ezt olyan elgondolkozón mondja, kicsit el is réved a tekintete, majd visszanéz a férfire.*
- Nos, igen, bizonyos, hogy mágia okozhatja. Vagy akár lehet rosszabb is. Vannak olyan entitások, melyek kicsit sem emberiek, semmi közök nem volt és soha nem is lesz az emberhez. Ők képesek felborítani a kényes egyensúlyt élet és halál között. Szóval, ha ez az okozója mindennek, akkor nagyobb bajban vagyunk, mint azt bárki hinné. *Ezzel is elméjébe mélyedő gondolatokkal mondja ki mindezt. Semmit nem tart vissza, nem úgy, mint a férfi.*
- De reméljük, hogy csak egy igazán őrült mágusról van szó. *Mosolyodik el a végére. Továbbiakban nem tudja, mit tehetne még hozzá mindehhez, így várja a férfi válaszait erre, vagy az elköszönést.*
2070. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-12-29 08:34:58
Üzenet elküldve: 2015-12-29 08:34:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Kondhor, Felthys//
*Minden heghez tartozik egy történet, és ezek többnyire vagy izgalmasak, vagy viccesek, esetleg a kettő együtt. Habár megesik, hogy néha csak balgaságból ered a sérülés nyoma, de nem feltételez ilyesmit a férfiről.*
- Szívesen meghallgatnám mindkettőt.
*Azzal is egyet kell értenie, ami a harcosokra meg a mágusokra vonatkozik. Előbbiek maradjanak a Barakkbeli bábuk cséplésénél utóbbiak pedig a padok koptatásánál a templomban. Habár ő minden bizonnyal a kivételek egyikét képzi, elvégre meglehetősen más szabadidős tevékenységeket végez, mint a legtöbb varázslót, és a pénzt is elég sajátos módon szerezte. De merje csak valaki ezt a szemére vetni, úgyis rég nevetett már egy jót.*
- Nocsak, egy mesterkardot szeretnél varázslattal felruházni? És mégis miféle mágiát ültetnél bele? *Csillan fel a szeme rögtön, habár még elég messze áll attól, hogy ilyesmire képes legyen. Ellenben milyen csodás is lesz, ha már megtanulta azt a varázslatot, amivel egy kardot még erősebbé tehet. Még a végén elcsábulna, hogy megtanuljon vívni. És természetesen pénzkereseti lehetőségnek sem lenne utolsó, mert hát az anyagias fele is rendesen működésbe lépett.
Férfiak, hanem a büszkeségükkel, akkor a hasukkal lehet megfogni őket. Lemondóan sóhajt, mert most választhat aközött, hogy itt maradjon a templomban, és elmerüljön a mindenféle fóliánsokban, vagy a társasági élet csábításának engedjen. Éhesnek nem éhes, hiszen idejövetele előtt evett, és nem is véletlenül célozta meg a templomot.*
- A világért sem tartanám fel az éhezőket. *Hagyja végül kettejükre a döntést, távoznak, vagy maradnak, ő viszont nem akar dolgavégezetlenül elmenni, csak úgy.*
*Minden heghez tartozik egy történet, és ezek többnyire vagy izgalmasak, vagy viccesek, esetleg a kettő együtt. Habár megesik, hogy néha csak balgaságból ered a sérülés nyoma, de nem feltételez ilyesmit a férfiről.*
- Szívesen meghallgatnám mindkettőt.
*Azzal is egyet kell értenie, ami a harcosokra meg a mágusokra vonatkozik. Előbbiek maradjanak a Barakkbeli bábuk cséplésénél utóbbiak pedig a padok koptatásánál a templomban. Habár ő minden bizonnyal a kivételek egyikét képzi, elvégre meglehetősen más szabadidős tevékenységeket végez, mint a legtöbb varázslót, és a pénzt is elég sajátos módon szerezte. De merje csak valaki ezt a szemére vetni, úgyis rég nevetett már egy jót.*
- Nocsak, egy mesterkardot szeretnél varázslattal felruházni? És mégis miféle mágiát ültetnél bele? *Csillan fel a szeme rögtön, habár még elég messze áll attól, hogy ilyesmire képes legyen. Ellenben milyen csodás is lesz, ha már megtanulta azt a varázslatot, amivel egy kardot még erősebbé tehet. Még a végén elcsábulna, hogy megtanuljon vívni. És természetesen pénzkereseti lehetőségnek sem lenne utolsó, mert hát az anyagias fele is rendesen működésbe lépett.
Férfiak, hanem a büszkeségükkel, akkor a hasukkal lehet megfogni őket. Lemondóan sóhajt, mert most választhat aközött, hogy itt maradjon a templomban, és elmerüljön a mindenféle fóliánsokban, vagy a társasági élet csábításának engedjen. Éhesnek nem éhes, hiszen idejövetele előtt evett, és nem is véletlenül célozta meg a templomot.*
- A világért sem tartanám fel az éhezőket. *Hagyja végül kettejükre a döntést, távoznak, vagy maradnak, ő viszont nem akar dolgavégezetlenül elmenni, csak úgy.*
2069. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-12-29 08:03:14
Üzenet elküldve: 2015-12-29 08:03:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Seawil Reandol//
*Aoneer egyetlen dolgot akart igazán lekerülni mikor belépett a temploba. A feltűnést. Persze köpenyt húzott, de ez a formalitás kell ha egyszer dűlőre akar jutni az itteniekkel. Ugyanakkor a bandáját nem véletlenül hagyta kint, és nem véletlenül kezdte csendben a puhatolódzást. Nagy hatalmú és neves emberek tartják itt az óráikat, meg mintha látna egy orkot is arrébb, de az már részletkérdés. Egy szó mint száz semmi szüksége az itt tanulóknak egy városőr feltűnősködésére, és neki sincs szüksége az itteniek utálatára. Ezzel szemben az egyetlen amit a lány reakciója okoz, az a feltűnés, ő pedig úgy érzi magát mint az egyszeri gyerek aki jól beletenyerelt a kulimászba. Egy pillanatra széttekint felmérve a csuhások reakcióját, aztán fejét visszafordítja az elf irányába, továbbra is visszafogott hangon szólalva meg.*
-Nemrég különös eseteket jelentettek, a szántóföldekről, a füves pusztáról és az északi területekről. Sok konkrétumot nem tudok, de attól félek valami mágia van a dologban. Érdekelne a templom álláspontja az esetről...
*Itt elakad és megszívja a fogát, mert nem egészen tudja mit is kérdezzen, lehet ostobának fog tűnni, ám ő tényleg nem ért a mágiához, mi több egész életében próbált a lehető legtávolabb maradni az egész hókuszpókusztól.*
-Nyilván önök is hallottak róluk. *A templomnak sajnos több füle van mint a városi őrségnek, ami elég szégyen a barakkra nézve.*
-Illetve nem tudom éreztek e... *Nem tudja ez e rá a megfelelő szó.* -Valamit mióta ez az egész elkezdődött. Úgy értem, nyilván sokkal tapasztaltabbak ezen a téren és talán több információjuk is van a dologról mint nekünk.
*Nem hiszi, hogy ezzel a lány tovább jutott volna mint azelőtt. Az információkat direkt tartja vissza, ha ez az elf egy felső kategóriás mágus akkor talán maga is tud mondani valamit, ha nem akkor ez alapján már meg tudja mondani kihez kell mennie. Nem akar pánikot. Főleg nem felső osztály köreiben, ahonnan (az öltözéke alapján) talán a lány is származik.*
*Aoneer egyetlen dolgot akart igazán lekerülni mikor belépett a temploba. A feltűnést. Persze köpenyt húzott, de ez a formalitás kell ha egyszer dűlőre akar jutni az itteniekkel. Ugyanakkor a bandáját nem véletlenül hagyta kint, és nem véletlenül kezdte csendben a puhatolódzást. Nagy hatalmú és neves emberek tartják itt az óráikat, meg mintha látna egy orkot is arrébb, de az már részletkérdés. Egy szó mint száz semmi szüksége az itt tanulóknak egy városőr feltűnősködésére, és neki sincs szüksége az itteniek utálatára. Ezzel szemben az egyetlen amit a lány reakciója okoz, az a feltűnés, ő pedig úgy érzi magát mint az egyszeri gyerek aki jól beletenyerelt a kulimászba. Egy pillanatra széttekint felmérve a csuhások reakcióját, aztán fejét visszafordítja az elf irányába, továbbra is visszafogott hangon szólalva meg.*
-Nemrég különös eseteket jelentettek, a szántóföldekről, a füves pusztáról és az északi területekről. Sok konkrétumot nem tudok, de attól félek valami mágia van a dologban. Érdekelne a templom álláspontja az esetről...
*Itt elakad és megszívja a fogát, mert nem egészen tudja mit is kérdezzen, lehet ostobának fog tűnni, ám ő tényleg nem ért a mágiához, mi több egész életében próbált a lehető legtávolabb maradni az egész hókuszpókusztól.*
-Nyilván önök is hallottak róluk. *A templomnak sajnos több füle van mint a városi őrségnek, ami elég szégyen a barakkra nézve.*
-Illetve nem tudom éreztek e... *Nem tudja ez e rá a megfelelő szó.* -Valamit mióta ez az egész elkezdődött. Úgy értem, nyilván sokkal tapasztaltabbak ezen a téren és talán több információjuk is van a dologról mint nekünk.
*Nem hiszi, hogy ezzel a lány tovább jutott volna mint azelőtt. Az információkat direkt tartja vissza, ha ez az elf egy felső kategóriás mágus akkor talán maga is tud mondani valamit, ha nem akkor ez alapján már meg tudja mondani kihez kell mennie. Nem akar pánikot. Főleg nem felső osztály köreiben, ahonnan (az öltözéke alapján) talán a lány is származik.*
2068. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-12-28 23:26:59
Üzenet elküldve: 2015-12-28 23:26:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Edző és gólyatábor //
*Nem is figyel Kriyonra, el van foglalva az állatkákkal, akik mindenféle szemetet hordanak be. Szemét annak nagy része, nem vitás, hiszen ebben az évszakban ritkán találni ehetőt. Néhány bogyó ugyan előkerül, meg egyéb, emberi fogyasztásra kevésbé alkalmas termések.
A fél-elf neki is lát falatozni, Loka pedig még mindig megvetően méregeti. Nem fog odáig lealacsonyodni, hogy az ő varázslatából származó eleséget egyáltalán megkóstolja. Tisztában van vele, hogy a férfi talán pont arra vár, hogy felajánlás nélkül az egyik magocska után nyúljon, de ő nem fog. Egy kövérkés mókus ugyan eltévesztette az irányt és az elf nő felé indul, de amint közelebb ér, Loka taszajt egyet rajta a lábával, fölborítva a kis állatot aki ez után el is iszkol, leejtve zsákmányát a földre. ~Hogy-hogy nem félnek jobban a városban...~ Néz a szaladó mókus után. A varázslat bizonyára jócskán megbirizgálta azt a mogyorónyi agyát.
~Elmélkedni.~ A nő morran egyet és tekintetét a templom boltozatára emeli. Elmélkedik ő, mágiáról, meg affinitásról, meg kis mocskos állatkákról akiket szívesen megsüttetne egy arra járó szakáccsal. Nem nyárson, mint a vadak, hanem kulturáltan, edényben, körettel. Zöldségekkel körberakva tálaltatná és mártással öntené le. Gyomra aprót kordul, szerencsére a templomban elegen vannak, hogy a morajlás ne ezerszeres erővel verődjön vissza az ódon falakról.
Loka hallgatásba burkolózik. Próbál koncentrálni, de leginkább csak teljesen elment a kedve a két jómadártól, így ha azok nem szólnak hozzá, nem is méltatja őket semmire.*
*Nem is figyel Kriyonra, el van foglalva az állatkákkal, akik mindenféle szemetet hordanak be. Szemét annak nagy része, nem vitás, hiszen ebben az évszakban ritkán találni ehetőt. Néhány bogyó ugyan előkerül, meg egyéb, emberi fogyasztásra kevésbé alkalmas termések.
A fél-elf neki is lát falatozni, Loka pedig még mindig megvetően méregeti. Nem fog odáig lealacsonyodni, hogy az ő varázslatából származó eleséget egyáltalán megkóstolja. Tisztában van vele, hogy a férfi talán pont arra vár, hogy felajánlás nélkül az egyik magocska után nyúljon, de ő nem fog. Egy kövérkés mókus ugyan eltévesztette az irányt és az elf nő felé indul, de amint közelebb ér, Loka taszajt egyet rajta a lábával, fölborítva a kis állatot aki ez után el is iszkol, leejtve zsákmányát a földre. ~Hogy-hogy nem félnek jobban a városban...~ Néz a szaladó mókus után. A varázslat bizonyára jócskán megbirizgálta azt a mogyorónyi agyát.
~Elmélkedni.~ A nő morran egyet és tekintetét a templom boltozatára emeli. Elmélkedik ő, mágiáról, meg affinitásról, meg kis mocskos állatkákról akiket szívesen megsüttetne egy arra járó szakáccsal. Nem nyárson, mint a vadak, hanem kulturáltan, edényben, körettel. Zöldségekkel körberakva tálaltatná és mártással öntené le. Gyomra aprót kordul, szerencsére a templomban elegen vannak, hogy a morajlás ne ezerszeres erővel verődjön vissza az ódon falakról.
Loka hallgatásba burkolózik. Próbál koncentrálni, de leginkább csak teljesen elment a kedve a két jómadártól, így ha azok nem szólnak hozzá, nem is méltatja őket semmire.*
2067. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-12-28 22:43:24
Üzenet elküldve: 2015-12-28 22:43:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Aoneer//
*Nem akar nagyon beljebb menni, csak egy tekercs kerül valahogy a kezébe, és azt kezdi el tanulmányozni, de kintebb állapodik meg. Nem akar ott elvegyülni nagyon a barna csuhások között. Nem tartozik közéjük, és sérelmezné, ha összekevernék velük. Szóval a templom külsőrészén, közel a bejárathoz, olvasgatja az egyik padon a tekercset, nem nagyon érti, de igyekszik megérteni. Megpróbálni felfogni, hogy mit és hogyan kellene tennie. Nem egyszerű. ~Lehet kéne egy mester?~ Erőtlen gondolat, amit megzavar egy: Elnézést.*
- Mi…
*Bukkan fel belőle a nem éppen szalonképes szóbeli reakció erre.*
- Igen elnézést.
*Ismétli el a férfi szavát lenyúlva. Csak az illetlensége miatt mondja, meg mert talán némileg hangosra sikeredett. Kissé belemélyedt annyira a tekercsbe, hogy ne észlelje a felé közeledőt és megijedjen, mikor az a valaki hozzászól. A férfi felé fordul, és halkan megköszörüli a torkát.*
- Egy mágust?
*Kérdez rá, mert ha nem kell mester, akkor talán tud segíteni.*
- Talán, ha elmondja, miért keres egy mágust? Akkor eldönthetem, tudok segíteni, vagy ha nem kihez küldjem oda.
*A szavai végeztével feláll, és a férfi előtt áll meg, hogy feleljen erre. Elméletileg mágus, gyakorlatilag még nem. De ettől még a kérdésre a válasza igen: ~Mágus vagyok én is! Még ha nem sokat mutattam ilyen téren, a tény attól még tény marad.~*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.01.02 17:45:49, a következő indokkal:
Jeljavítás.
*Nem akar nagyon beljebb menni, csak egy tekercs kerül valahogy a kezébe, és azt kezdi el tanulmányozni, de kintebb állapodik meg. Nem akar ott elvegyülni nagyon a barna csuhások között. Nem tartozik közéjük, és sérelmezné, ha összekevernék velük. Szóval a templom külsőrészén, közel a bejárathoz, olvasgatja az egyik padon a tekercset, nem nagyon érti, de igyekszik megérteni. Megpróbálni felfogni, hogy mit és hogyan kellene tennie. Nem egyszerű. ~Lehet kéne egy mester?~ Erőtlen gondolat, amit megzavar egy: Elnézést.*
- Mi…
*Bukkan fel belőle a nem éppen szalonképes szóbeli reakció erre.*
- Igen elnézést.
*Ismétli el a férfi szavát lenyúlva. Csak az illetlensége miatt mondja, meg mert talán némileg hangosra sikeredett. Kissé belemélyedt annyira a tekercsbe, hogy ne észlelje a felé közeledőt és megijedjen, mikor az a valaki hozzászól. A férfi felé fordul, és halkan megköszörüli a torkát.*
- Egy mágust?
*Kérdez rá, mert ha nem kell mester, akkor talán tud segíteni.*
- Talán, ha elmondja, miért keres egy mágust? Akkor eldönthetem, tudok segíteni, vagy ha nem kihez küldjem oda.
*A szavai végeztével feláll, és a férfi előtt áll meg, hogy feleljen erre. Elméletileg mágus, gyakorlatilag még nem. De ettől még a kérdésre a válasza igen: ~Mágus vagyok én is! Még ha nem sokat mutattam ilyen téren, a tény attól még tény marad.~*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.01.02 17:45:49, a következő indokkal:
Jeljavítás.
2066. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-12-28 22:10:01
Üzenet elküldve: 2015-12-28 22:10:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Seawil Reandol//
*Belépve a templom kapuján rögtön orrba csapja az a bizonyos szag. A fáklyák füstje, az ódon falak illata, és a régi könyvtárak mélyén porosodó papírtekercsek félreismerhetetlen keveréke. Artheniorban a levegő városában, a levegő templomának homálya mélyén teljes szélcsend uralkodik. Nem a leghívogatóbb épület, az ódon szobrok, a számtalan csuhás és a kemény fapadok sora, teljesen ellenszenves a számára. Nem ez nem Aoneer világa, mégis úgy döntött, hogy ide jön, és itt folytatja le a saját kis magánkutatását, a környező vidékekről jött rettenetes hírekkel kapcsolatban. Baljába veszi sisakját, míg jobb kezével az alabárdot ismét az övén lógó bőrszíjba csatolja. Így is egy veszélyes szerkezet, sőt így még inkább, hogy a két méteres vas a városőr lábainak fordultával jobbra balra kileng, de legalább kevésbé van előtérbe helyezve, és Ambroggió, volt hadnagya szavaiból tanulva ez egy lényeges szempont.*
-Elnézést. *Lép oda egy hölgyhöz így első látásra egy elfhez. Nem mintha ismerné, de a csuhások tömegében még ő volt a legszembetűnőbb alak, a színes ruháival, a kibontott szőke hajjal és a... feltehetőleg valami varázslat emlékét hordozó enyhén bizarr szempárral.*
-A városi őrségtől jöttem. A nemrég történt különös esetek kapcsán végzek magánkutatást. *Mondja viszonylag halkan, hisz semmi szükség rá, hogy felzavarják az itt tanuló és kutató mágusok, meg a tehetséges diákok, nyugalmát, és lelki békéjét.*
-Nem ismer errefelé egy mágust akivel konzultálhatnék az ügyről. *Az olyan alap dolgokat mint, a füves puszta fölötti fellegek, meg az élőholtak ébredése még csak meg sem említi. Egy mestert keres, valakit aki ért a dologhoz, és aki valószínűleg meg tudja mondani mi folyik itt, és aki talán örömmel veszi az ő tudását is. Ugyanakkor az ittléte (bármennyire is szépen mutat rajta és három kint strázsáló társán a vörös köpeny, meg sisakján a fehér toll) nem hivatalos. Nem felettesei ügyében, vagy parancsára jár el, szimplán egy szorgalmi személyes kíváncsiságát akarja kielégíteni. Vagy ha úgy tetszik végrehajt egy szorgalmi feladatot.*
*Belépve a templom kapuján rögtön orrba csapja az a bizonyos szag. A fáklyák füstje, az ódon falak illata, és a régi könyvtárak mélyén porosodó papírtekercsek félreismerhetetlen keveréke. Artheniorban a levegő városában, a levegő templomának homálya mélyén teljes szélcsend uralkodik. Nem a leghívogatóbb épület, az ódon szobrok, a számtalan csuhás és a kemény fapadok sora, teljesen ellenszenves a számára. Nem ez nem Aoneer világa, mégis úgy döntött, hogy ide jön, és itt folytatja le a saját kis magánkutatását, a környező vidékekről jött rettenetes hírekkel kapcsolatban. Baljába veszi sisakját, míg jobb kezével az alabárdot ismét az övén lógó bőrszíjba csatolja. Így is egy veszélyes szerkezet, sőt így még inkább, hogy a két méteres vas a városőr lábainak fordultával jobbra balra kileng, de legalább kevésbé van előtérbe helyezve, és Ambroggió, volt hadnagya szavaiból tanulva ez egy lényeges szempont.*
-Elnézést. *Lép oda egy hölgyhöz így első látásra egy elfhez. Nem mintha ismerné, de a csuhások tömegében még ő volt a legszembetűnőbb alak, a színes ruháival, a kibontott szőke hajjal és a... feltehetőleg valami varázslat emlékét hordozó enyhén bizarr szempárral.*
-A városi őrségtől jöttem. A nemrég történt különös esetek kapcsán végzek magánkutatást. *Mondja viszonylag halkan, hisz semmi szükség rá, hogy felzavarják az itt tanuló és kutató mágusok, meg a tehetséges diákok, nyugalmát, és lelki békéjét.*
-Nem ismer errefelé egy mágust akivel konzultálhatnék az ügyről. *Az olyan alap dolgokat mint, a füves puszta fölötti fellegek, meg az élőholtak ébredése még csak meg sem említi. Egy mestert keres, valakit aki ért a dologhoz, és aki valószínűleg meg tudja mondani mi folyik itt, és aki talán örömmel veszi az ő tudását is. Ugyanakkor az ittléte (bármennyire is szépen mutat rajta és három kint strázsáló társán a vörös köpeny, meg sisakján a fehér toll) nem hivatalos. Nem felettesei ügyében, vagy parancsára jár el, szimplán egy szorgalmi személyes kíváncsiságát akarja kielégíteni. Vagy ha úgy tetszik végrehajt egy szorgalmi feladatot.*
2065. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-12-28 20:38:01
Üzenet elküldve: 2015-12-28 20:38:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Viaka, Felthys//
-Huhh, varázslás?! Azt meg se próbálnám, nagyon nehéz. Bár nektek biztos megy, de nekem ez lehetetlen. Meg lusta lennék tanulni. De ha megtanuljátok nagyon erősek lehettek. Láttam már pár sámán varázslatát és elég durvák voltak. És igen, jól mondod Felthys, egy mágusnak tanulnia kell, egy harcosnak pedig harcolni. Az éhséggel is egyet értek, majd kilyukad a hasam! Menjünk el mondjuk a Pegazusba, úgyis az van a legközelebb.
*Ezzel el is indul a Templom kijárata felé. Hogy a többiek követik e azt nem tudja.*
-Huhh, varázslás?! Azt meg se próbálnám, nagyon nehéz. Bár nektek biztos megy, de nekem ez lehetetlen. Meg lusta lennék tanulni. De ha megtanuljátok nagyon erősek lehettek. Láttam már pár sámán varázslatát és elég durvák voltak. És igen, jól mondod Felthys, egy mágusnak tanulnia kell, egy harcosnak pedig harcolni. Az éhséggel is egyet értek, majd kilyukad a hasam! Menjünk el mondjuk a Pegazusba, úgyis az van a legközelebb.
*Ezzel el is indul a Templom kijárata felé. Hogy a többiek követik e azt nem tudja.*
2064. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-12-27 20:18:45
Üzenet elküldve: 2015-12-27 20:18:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
// Edző és gólyatábor //
*A fél-elf elhúzza a száját, majd lassan megrázza a fejét.*
- Neem. Az nem működik beszáradt bukszusokkal. *dünnyögi az orra alá, majd nagyot sóhajt és végigpillant a templomon. Lehajolva jó néhány téli bogyóhoz jut, amiből azért nincs sok fajta ilyenkor, de azzal kell beérni, ami van. Kedve lenne céllövészetet tartani a nyulakon, és akkor egyből lenne mit enniük, de sajnos még nem haladt annyit, messze nem haladt annyit a tűz ágában, hogy érdemben előre jusson. Nyersen viszont utálja a nyúlhúst is.*
- Na együnk pár falatot. *biccent Lapunak, és tényleg csak pár falatról van szó, tipukusan az "éhenhalástól megment" kategóriában. Mindig is úgy gondolta, hogy ez egy tündéreszű kislány által kitalált gagyi varázslat - szinte csak jó időben működik, akkor meg minek, hiszen találni elég élelmet, ha az embernek a fejében van sütnivaló.*
~ Bogárkáim, néha nagyon hülyék vagytok. ~ *sokkal értelmesebb az odacsalt kisállatokat levágni és besózni, de ettől tuti kiborulna itt mindenki.*
- Na elmélkedjünk is, szét ne legyen rúgva a seggünk.
*A fél-elf elhúzza a száját, majd lassan megrázza a fejét.*
- Neem. Az nem működik beszáradt bukszusokkal. *dünnyögi az orra alá, majd nagyot sóhajt és végigpillant a templomon. Lehajolva jó néhány téli bogyóhoz jut, amiből azért nincs sok fajta ilyenkor, de azzal kell beérni, ami van. Kedve lenne céllövészetet tartani a nyulakon, és akkor egyből lenne mit enniük, de sajnos még nem haladt annyit, messze nem haladt annyit a tűz ágában, hogy érdemben előre jusson. Nyersen viszont utálja a nyúlhúst is.*
- Na együnk pár falatot. *biccent Lapunak, és tényleg csak pár falatról van szó, tipukusan az "éhenhalástól megment" kategóriában. Mindig is úgy gondolta, hogy ez egy tündéreszű kislány által kitalált gagyi varázslat - szinte csak jó időben működik, akkor meg minek, hiszen találni elég élelmet, ha az embernek a fejében van sütnivaló.*
~ Bogárkáim, néha nagyon hülyék vagytok. ~ *sokkal értelmesebb az odacsalt kisállatokat levágni és besózni, de ettől tuti kiborulna itt mindenki.*
- Na elmélkedjünk is, szét ne legyen rúgva a seggünk.
2063. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-12-26 19:15:48
Üzenet elküldve: 2015-12-26 19:15:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
*A fogadóban Gilroy eltűnt, így a városban tovább sétálgatva jutott el a templomba. Nos igen itt lehet mágiát tanulni, így akár meg is próbálkozhatna vele, hátha valami csoda folytán sikerrel is járna.*
*Belépve a templomba a bent lévők így láthatják meg. Hamvas szőke hosszú haja hófehér arcát keretezi, szinte alig látni valami halvány eltérést köztük. Szeme vidám zöldes-rózsaszínes szikrákkal csillan fel, ahogyan körbe néz. A bal tiszta zöld fénnyel, míg a jobb rózsaszínnel. Mint két különböző színű kristály lenne a tekintete.
Öltözéke egyszerű, rózsaszín blúzból, sötét színű, talán föld barna vászonnadrágból, és egy sötétzöld posztómellényből áll. Lábbelinek fekete csizmát húzott, melybe a nadrág szárát is betűrte. A ruhadarabok kiemelik törékeny alkatát. Hátára pedig egy sötétbarna köpeny került a hideg ellen.
Nagyjából ez a két szín határozza meg jelenleg a kinézetét. Most valami véletlen folytán sikerül felső ruházatát szemének kettősségéhez igazítania. A templom belülről még mindig olyan, mint amilyennek emlékeiben megőrizte. Talán csak kicsit kopott meg a képe az elméjében. Épp csak annyira, amennyire megkophat a hosszú út alatt. Nagy sóhajjal vesz levegőt, a hely számára még mindig olyan meghitt, hogy szólni se merne hangosan. Az egész hely számára olyan átható hitről szól, amit kevés helyen lenne ilyen mélyen átérezni. A városban nem mindig érzi jól magát. Mondhatjuk, hogy nem ez a természetes közege, ami inkább az erdő lenne. A varázslást mégis itt tanulhatja. Ha pedig fogékonyságot mutat rá illene megpróbálkoznia azzal, hogy hátha képes megtanulni egy apró varázslatot is.*
*Számára most végül is teljesen mindegy miről lenne szó, milyen fajta varázslatról, a lényeg az, hogy kiderüljön tényleg képes rá?*
~Hát most meglátjuk...~
*Gondolja magában, és hozzá is kezd. Minek halogatni, ha egyszer már itt van.*
*Belépve a templomba a bent lévők így láthatják meg. Hamvas szőke hosszú haja hófehér arcát keretezi, szinte alig látni valami halvány eltérést köztük. Szeme vidám zöldes-rózsaszínes szikrákkal csillan fel, ahogyan körbe néz. A bal tiszta zöld fénnyel, míg a jobb rózsaszínnel. Mint két különböző színű kristály lenne a tekintete.
Öltözéke egyszerű, rózsaszín blúzból, sötét színű, talán föld barna vászonnadrágból, és egy sötétzöld posztómellényből áll. Lábbelinek fekete csizmát húzott, melybe a nadrág szárát is betűrte. A ruhadarabok kiemelik törékeny alkatát. Hátára pedig egy sötétbarna köpeny került a hideg ellen.
Nagyjából ez a két szín határozza meg jelenleg a kinézetét. Most valami véletlen folytán sikerül felső ruházatát szemének kettősségéhez igazítania. A templom belülről még mindig olyan, mint amilyennek emlékeiben megőrizte. Talán csak kicsit kopott meg a képe az elméjében. Épp csak annyira, amennyire megkophat a hosszú út alatt. Nagy sóhajjal vesz levegőt, a hely számára még mindig olyan meghitt, hogy szólni se merne hangosan. Az egész hely számára olyan átható hitről szól, amit kevés helyen lenne ilyen mélyen átérezni. A városban nem mindig érzi jól magát. Mondhatjuk, hogy nem ez a természetes közege, ami inkább az erdő lenne. A varázslást mégis itt tanulhatja. Ha pedig fogékonyságot mutat rá illene megpróbálkoznia azzal, hogy hátha képes megtanulni egy apró varázslatot is.*
*Számára most végül is teljesen mindegy miről lenne szó, milyen fajta varázslatról, a lényeg az, hogy kiderüljön tényleg képes rá?*
~Hát most meglátjuk...~
*Gondolja magában, és hozzá is kezd. Minek halogatni, ha egyszer már itt van.*
2062. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-12-25 15:14:46
Üzenet elküldve: 2015-12-25 15:14:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Edző és gólyatábor //
*Olyan messze nem ül a másik kettőtől, hogy Kriyon Lapunak odavetett megjegyzését ne hallja. De ez már valóban csak porszem a viharfelhőben. Loka meg van róla győződve, hogy sokat kellene még ahhoz „fejlődnie”, hogy a kis undormány bunkóságához egyáltalán közel kerüljön. Nem mintha ez volna az életcélja.
Mikor a félvér az ajtó felé biccent, a nő valamiféle újabb ízléstelen tréfára számít. Ám mikor erőt véve magán arra fordítja tekintetét, apró állatok tucatját pillantja meg amint magvakat hordanak be a Templom épületébe. Egy görény csámpázva igyekszik Kriyonhoz és Lapuhoz, letéve a férfi előtt két-három szem apró piros bogyót. Az állat szaglászik egy keveset, majd mint aki jól végezte dolgát iszkol ki a falak közül. Talán megcsapta a fél-elf bűze, de az is lehet csak újabb adagért siet. Loka csodálkozva figyeli, ahogyan a többi kis szőrcsomó is hasonlóan cselekszik. Tehát ezt varázsolta kiállhatatlan fráter! Nem is rossz. Ha valami ehetőt is hoznak, kifejezetten hasznos. Egy ilyen trükk mellesleg jobban illene a mellette álló fiatal lánykához. Belőle még ki is nézi a nő, hogy beszél az erdőben lakókhoz.*
- Valóban érdekelne? *Kérdez vissza egyhangúan. Az unalom szinte mállik a szavairól. A nő biztos benne, hogy ha akarja, ha nem nemsokára meg fogja tudni, mire is jó a varázslat.*
*Olyan messze nem ül a másik kettőtől, hogy Kriyon Lapunak odavetett megjegyzését ne hallja. De ez már valóban csak porszem a viharfelhőben. Loka meg van róla győződve, hogy sokat kellene még ahhoz „fejlődnie”, hogy a kis undormány bunkóságához egyáltalán közel kerüljön. Nem mintha ez volna az életcélja.
Mikor a félvér az ajtó felé biccent, a nő valamiféle újabb ízléstelen tréfára számít. Ám mikor erőt véve magán arra fordítja tekintetét, apró állatok tucatját pillantja meg amint magvakat hordanak be a Templom épületébe. Egy görény csámpázva igyekszik Kriyonhoz és Lapuhoz, letéve a férfi előtt két-három szem apró piros bogyót. Az állat szaglászik egy keveset, majd mint aki jól végezte dolgát iszkol ki a falak közül. Talán megcsapta a fél-elf bűze, de az is lehet csak újabb adagért siet. Loka csodálkozva figyeli, ahogyan a többi kis szőrcsomó is hasonlóan cselekszik. Tehát ezt varázsolta kiállhatatlan fráter! Nem is rossz. Ha valami ehetőt is hoznak, kifejezetten hasznos. Egy ilyen trükk mellesleg jobban illene a mellette álló fiatal lánykához. Belőle még ki is nézi a nő, hogy beszél az erdőben lakókhoz.*
- Valóban érdekelne? *Kérdez vissza egyhangúan. Az unalom szinte mállik a szavairól. A nő biztos benne, hogy ha akarja, ha nem nemsokára meg fogja tudni, mire is jó a varázslat.*
2061. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2015-12-23 17:13:20
Üzenet elküldve: 2015-12-23 17:13:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 164
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 164
Játékstílus: Vakmerő
//Viaka, Kondhor//
*Ő meg úgy utálja a könyveket, ahogy vannak. Gyermekkorában, mikor lovagnak tanították, volt szerencséje a történelemhez, a költészethez, de mindkettőt utálta. Az már más tészta, hogy sokat okult belőle, de a spenótot is sokan utálják, mégis egészséges.*
- Inkább fordítva. Pár jó történet, nem jó pár. Valójában az egész egy király, csavaros történet. Akik a komédiát szeretik, azoknak van a titulusomat illető történetem, akik meg a kalandot, azoknak pedig ott van az a sztori, melyben őt kaptam. *Mutat ezzel a bazi nagy hegekre a szemén.*
- Férfi vagyok, de az elfajzott fajtából, nem járok bordélyba. Ellenben a varázslás érdekel, van egy kis ismeretem belőle, de varázsolni még nem tudok. De valami olyat hallottam, hogy egy mesterkardba egy erős mágus képes varázslatot illeszteni. Szóval most éppen keresem azt az erős mágust, aki jó pénzért megcsinálná nekem.
*Közben Kondhor már unatkozik. Tudta, hogy túl szép, hogy igaz legyen az, hogy egy ork a tömény tudásban múlatja az időt.*
- Izgalmasat, he? Egy harcosnak az az izgalmas, hogy a fegyverével hadonásszon, egy mágusnak meg az, hogy a templomban ücsörög és tanul. Én személy szerint harapnék valamit, éhen veszek.
*Ő meg úgy utálja a könyveket, ahogy vannak. Gyermekkorában, mikor lovagnak tanították, volt szerencséje a történelemhez, a költészethez, de mindkettőt utálta. Az már más tészta, hogy sokat okult belőle, de a spenótot is sokan utálják, mégis egészséges.*
- Inkább fordítva. Pár jó történet, nem jó pár. Valójában az egész egy király, csavaros történet. Akik a komédiát szeretik, azoknak van a titulusomat illető történetem, akik meg a kalandot, azoknak pedig ott van az a sztori, melyben őt kaptam. *Mutat ezzel a bazi nagy hegekre a szemén.*
- Férfi vagyok, de az elfajzott fajtából, nem járok bordélyba. Ellenben a varázslás érdekel, van egy kis ismeretem belőle, de varázsolni még nem tudok. De valami olyat hallottam, hogy egy mesterkardba egy erős mágus képes varázslatot illeszteni. Szóval most éppen keresem azt az erős mágust, aki jó pénzért megcsinálná nekem.
*Közben Kondhor már unatkozik. Tudta, hogy túl szép, hogy igaz legyen az, hogy egy ork a tömény tudásban múlatja az időt.*
- Izgalmasat, he? Egy harcosnak az az izgalmas, hogy a fegyverével hadonásszon, egy mágusnak meg az, hogy a templomban ücsörög és tanul. Én személy szerint harapnék valamit, éhen veszek.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3954-3973