Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 112 (2221. - 2240. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2240. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-25 11:17:39
Üzenet elküldve: 2016-03-25 11:17:39
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Szelíd
//Önjelölt segéderő//
//Jezabiel//
*Az őr végig néz Jezabielen, mikor a nő odaér, majd megvakarja a tarkóját. Mindezt azért, mert kissé furcsállja, hogy egy kislány ilyen hivatalos hangnemben szól hozzá. Végül csak összekaparja a választ, miután pár másodpercig buta arccal bambul.*
- Egy ilyen kislánynak semmi keresnivalója itt. *Mondja az őr.* Ez veszélyes. Menj csak haza, játssz máshol. *Szólítja fel a másikat, azzal ő letudottnak tartja az ügyet, bár ez még alakulhat, ha a gnóm lány máshogy gondolja a dolgot.*
//Lorew//
- Én nem szívesen mennék bele feltételezésekbe, és hasonlítanám másokhoz. *Kapja a választ a szerzetes első felvetésére.* Az biztos, hogy valami energia, hogy milyen formájú, még nem tudjuk. *Magyarázza a saját álláspontját.*
- Nagyon keveset tudunk róla. A forrás elvileg ősi, legalábbis ez a mendemonda kering most, lévén maga Amos Thenior eresztette szabaddá a szemtanúk szerint. És ő elég jól ismerte az ősi mágiákat. A leásás még eszünkbe sem jutott, pedig elég kézenfekvőnek hangzik. *Ezzel gyakorlatilag, ha Lorew a legkisebb mértékben is érti a célzásokat, akkor a szerzetes rájöhet, hogy egy burkolt engedélyt kapott a dologra. A többit viszont meglepődve hallgatja May atya.*
- Nekünk nincs ilyen felszerelésünk, a kísérleteidhez mágikus támogatást tudunk nyújtani, a többit neked kéne beszerezni. *Mondja, majd körülhordozza tekintetét... körülöttük vagy egy tucat képzettebb mágus van, akik folyamatosan figyelik a jelenséget, ötletelnek, kísérleteznek. Ők Max atya szerint egész sor kíváncsi alaknak tekinthetőek, más kérdés, hogy a templom szolgálatában állnak.*
- Szabad kezet kap, de szeretném, ha annak az úrnak *bök egy hórihorgas, kecskeszakállas, negyvenes éveiben járó férfi felé* jelentene mindent, mielőtt kipróbálna valamit, pontos körülírással, majd az eredményt, miután kipróbálta. Ő koordinálja ugyanis az itt lévő mágusokat, és írja meg a jelentést. *Ez reményei szerint azért elég szabad, hogy ne ijesszen el egy olyan személyt, akit tényleg érdekel a dolog, viszont elég megkötés, hogy Lorew ne ész nélkül kezdjen el ügyeskedni, hogy aztán itt mindenki meghaljon valami ügyetlenebb kísérlet következtében.*
//Jezabiel//
*Az őr végig néz Jezabielen, mikor a nő odaér, majd megvakarja a tarkóját. Mindezt azért, mert kissé furcsállja, hogy egy kislány ilyen hivatalos hangnemben szól hozzá. Végül csak összekaparja a választ, miután pár másodpercig buta arccal bambul.*
- Egy ilyen kislánynak semmi keresnivalója itt. *Mondja az őr.* Ez veszélyes. Menj csak haza, játssz máshol. *Szólítja fel a másikat, azzal ő letudottnak tartja az ügyet, bár ez még alakulhat, ha a gnóm lány máshogy gondolja a dolgot.*
//Lorew//
- Én nem szívesen mennék bele feltételezésekbe, és hasonlítanám másokhoz. *Kapja a választ a szerzetes első felvetésére.* Az biztos, hogy valami energia, hogy milyen formájú, még nem tudjuk. *Magyarázza a saját álláspontját.*
- Nagyon keveset tudunk róla. A forrás elvileg ősi, legalábbis ez a mendemonda kering most, lévén maga Amos Thenior eresztette szabaddá a szemtanúk szerint. És ő elég jól ismerte az ősi mágiákat. A leásás még eszünkbe sem jutott, pedig elég kézenfekvőnek hangzik. *Ezzel gyakorlatilag, ha Lorew a legkisebb mértékben is érti a célzásokat, akkor a szerzetes rájöhet, hogy egy burkolt engedélyt kapott a dologra. A többit viszont meglepődve hallgatja May atya.*
- Nekünk nincs ilyen felszerelésünk, a kísérleteidhez mágikus támogatást tudunk nyújtani, a többit neked kéne beszerezni. *Mondja, majd körülhordozza tekintetét... körülöttük vagy egy tucat képzettebb mágus van, akik folyamatosan figyelik a jelenséget, ötletelnek, kísérleteznek. Ők Max atya szerint egész sor kíváncsi alaknak tekinthetőek, más kérdés, hogy a templom szolgálatában állnak.*
- Szabad kezet kap, de szeretném, ha annak az úrnak *bök egy hórihorgas, kecskeszakállas, negyvenes éveiben járó férfi felé* jelentene mindent, mielőtt kipróbálna valamit, pontos körülírással, majd az eredményt, miután kipróbálta. Ő koordinálja ugyanis az itt lévő mágusokat, és írja meg a jelentést. *Ez reményei szerint azért elég szabad, hogy ne ijesszen el egy olyan személyt, akit tényleg érdekel a dolog, viszont elég megkötés, hogy Lorew ne ész nélkül kezdjen el ügyeskedni, hogy aztán itt mindenki meghaljon valami ügyetlenebb kísérlet következtében.*
2239. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-23 15:19:03
Üzenet elküldve: 2016-03-23 15:19:03
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
//Önjelölt segéderő//
*Úgy tűnik Max atya ért az erőforrások felhasználásához, mi több, olyan mértékig igyekszik kihasználni őket, hogy még Lorewet se zavarja haza. Most eltekintve attól, hogy a templomba van kirendelve, tehát nagyjából ez az otthona, így maximum a sarokig menne ilyen helyzetben.*
- Feltételezhetnénk, hogy a sugár olyan, mint a tűz, csak nem a meleget ontja magából, hanem az áramütéseket? *ez egészen izgalmas feltételezés lenne, bár nem valószínű. Aztán ki tudja, a mágia rejtélyes. Egy erős villámcsapás például porrá égeti a fákat, egy nagy krátert is hagyhat maga után... Lehet, hogy ez egy nagy villám? Mondjuk annyi még Lorewhez is eljutott, hogy lentről felfelé haladt, illetve halad is. Mi a forrás?*
- Mit tudunk a jelenségről? Már hátha van valami előzőekhez hasonló nem túl titkos dolog. Például hogy keletkezett? illetve ha nem tágul, akkor elméletileg lehetséges lenne mellette leásni, és megkeresni a forrást?
*A követ elpusztítja, ez egyértelmű volt, erre ott a padló és a mennyezet példája. Mást viszont akkor nem dobáltak bele. Lorewnél nem sok minden van, így azért kicsit meglepettség ül ki az arcára, amikor utat engednek neki a fényhez. Ő ötleteket hozott, ezt direkt kihangsúlyozta az elején, ha minden vicket-vackot beszerzett volna előtte, holnap estére se ér ide.*
- És kapok hozzá dolgokat? Nem hoztam magammal vékony vasrudat, két jól táplált galambot, számszeríjat megtöltve, egy sima íjat hozzá tartozó íjásszal, mert igen, közben eszembe jutott, hogy ki kéne próbálni a következőt is... Kellene egy remek íjász, aki feláll mondjuk oda *mutat a fénytől nagyjából tíz lépésnyire* A fény túloldalára raknánk valami célpontot. Nem úgy, hogy át kelljen lőjön a fémen, hanem hogy közvetlenül mellette menjen el a nyíl. És megnézzük, módosítja-e a sugár a nyíl pályáját. Ha ezeket megkapom, akkor máris sokkal előrébb vagyok. Esetleg bármilyen más anyagból készült dolgokat is elfogadok, szívesen beledobálok bármit, ami nem az enyém.
*Ezek nélkül is tud néhány apróságot tenni, de valószínűleg nem sokat. Akárhogyan is, elbiceg a sugárig, vagyis elbicegne, de max atya közben a motivációit kezdi firtatni. Ezen a ponton jutott eszébe, hogy szakítva a nemes artheniori hagyományokkal véletlenül az igaz nevén mutatkozott be. Csak meg ne tudják... Akkor viszont már felesleges lenne valami tákolmánnyal előállni az okot illetően.*
- Mert feltört egy sugár egy olyan templomból, ami állítólag egy olyan város közepén van, ami védve van a külső mágiáktól. Így érdeklődni kezdtem, hogy akkor most hogy is van ez... Meg hallottam olyat, hogy egy ilyesmi után jelentek meg máshol az élőholtak, és szívesen látnék egyet-kettőt közelről. Meg főleg kíváncsi vagyok arra, amit már kiderítettek, illetve ha közben valamit hozzá tudok tenni, az külön jó. Engem az lep meg, hogy nincs itt egész sor a hozzám hasonló kíváncsi alakokból. Na de akkor felsoroltam a dolgokat, amiknek külön örülök ha vannak, most pedig ha megbocsájt, nélkülözhető dolgokat fogok a sugárba szórni.
*Most viszont már tántoríthatatlanul elbiceg a sugárig, ahol rövid gondolkodás után előveszi a sétapálcáját. Na nem ám azért, mert beledobná, simán csak miután a mankóként funkcionáló ágat belevágja a sugárba, nem árt majd valami, amire támaszkodhat. A sérülés a lábán még eléggé fáj, így nem nehezedik rá, ha nem muszáj. Hátrapillant, hogy tényleg buzgón figyelik-e minden lépését. Akár figyelik, akár nem, megpillant egy nagyon ismerős gnóm hölgyet. Rövid gondolkodás után sikerül is rájönnie, hogy ő többek között az egyetlen nőnemű gnóm, akihez valaha szerencséje volt. A nevét meg nem mondaná, de neki volt az a szép keze. Ha pedig mindezt végigvezette magában, enyhe lendülettel visszafordul a sugár felé, majd az ágat beledobja a sugárba. Elég erővel ahhoz, hogyha nem lenne ott a csóva, akkor az ág elérje a túloldalt. A kis darab kő egy dolog, a kis darab papírból sem marad semmi, ha a gyertya lángja fölé tesszük, de talán egy nagyobb dologból kijöhet valami a túloldalon.*
*Úgy tűnik Max atya ért az erőforrások felhasználásához, mi több, olyan mértékig igyekszik kihasználni őket, hogy még Lorewet se zavarja haza. Most eltekintve attól, hogy a templomba van kirendelve, tehát nagyjából ez az otthona, így maximum a sarokig menne ilyen helyzetben.*
- Feltételezhetnénk, hogy a sugár olyan, mint a tűz, csak nem a meleget ontja magából, hanem az áramütéseket? *ez egészen izgalmas feltételezés lenne, bár nem valószínű. Aztán ki tudja, a mágia rejtélyes. Egy erős villámcsapás például porrá égeti a fákat, egy nagy krátert is hagyhat maga után... Lehet, hogy ez egy nagy villám? Mondjuk annyi még Lorewhez is eljutott, hogy lentről felfelé haladt, illetve halad is. Mi a forrás?*
- Mit tudunk a jelenségről? Már hátha van valami előzőekhez hasonló nem túl titkos dolog. Például hogy keletkezett? illetve ha nem tágul, akkor elméletileg lehetséges lenne mellette leásni, és megkeresni a forrást?
*A követ elpusztítja, ez egyértelmű volt, erre ott a padló és a mennyezet példája. Mást viszont akkor nem dobáltak bele. Lorewnél nem sok minden van, így azért kicsit meglepettség ül ki az arcára, amikor utat engednek neki a fényhez. Ő ötleteket hozott, ezt direkt kihangsúlyozta az elején, ha minden vicket-vackot beszerzett volna előtte, holnap estére se ér ide.*
- És kapok hozzá dolgokat? Nem hoztam magammal vékony vasrudat, két jól táplált galambot, számszeríjat megtöltve, egy sima íjat hozzá tartozó íjásszal, mert igen, közben eszembe jutott, hogy ki kéne próbálni a következőt is... Kellene egy remek íjász, aki feláll mondjuk oda *mutat a fénytől nagyjából tíz lépésnyire* A fény túloldalára raknánk valami célpontot. Nem úgy, hogy át kelljen lőjön a fémen, hanem hogy közvetlenül mellette menjen el a nyíl. És megnézzük, módosítja-e a sugár a nyíl pályáját. Ha ezeket megkapom, akkor máris sokkal előrébb vagyok. Esetleg bármilyen más anyagból készült dolgokat is elfogadok, szívesen beledobálok bármit, ami nem az enyém.
*Ezek nélkül is tud néhány apróságot tenni, de valószínűleg nem sokat. Akárhogyan is, elbiceg a sugárig, vagyis elbicegne, de max atya közben a motivációit kezdi firtatni. Ezen a ponton jutott eszébe, hogy szakítva a nemes artheniori hagyományokkal véletlenül az igaz nevén mutatkozott be. Csak meg ne tudják... Akkor viszont már felesleges lenne valami tákolmánnyal előállni az okot illetően.*
- Mert feltört egy sugár egy olyan templomból, ami állítólag egy olyan város közepén van, ami védve van a külső mágiáktól. Így érdeklődni kezdtem, hogy akkor most hogy is van ez... Meg hallottam olyat, hogy egy ilyesmi után jelentek meg máshol az élőholtak, és szívesen látnék egyet-kettőt közelről. Meg főleg kíváncsi vagyok arra, amit már kiderítettek, illetve ha közben valamit hozzá tudok tenni, az külön jó. Engem az lep meg, hogy nincs itt egész sor a hozzám hasonló kíváncsi alakokból. Na de akkor felsoroltam a dolgokat, amiknek külön örülök ha vannak, most pedig ha megbocsájt, nélkülözhető dolgokat fogok a sugárba szórni.
*Most viszont már tántoríthatatlanul elbiceg a sugárig, ahol rövid gondolkodás után előveszi a sétapálcáját. Na nem ám azért, mert beledobná, simán csak miután a mankóként funkcionáló ágat belevágja a sugárba, nem árt majd valami, amire támaszkodhat. A sérülés a lábán még eléggé fáj, így nem nehezedik rá, ha nem muszáj. Hátrapillant, hogy tényleg buzgón figyelik-e minden lépését. Akár figyelik, akár nem, megpillant egy nagyon ismerős gnóm hölgyet. Rövid gondolkodás után sikerül is rájönnie, hogy ő többek között az egyetlen nőnemű gnóm, akihez valaha szerencséje volt. A nevét meg nem mondaná, de neki volt az a szép keze. Ha pedig mindezt végigvezette magában, enyhe lendülettel visszafordul a sugár felé, majd az ágat beledobja a sugárba. Elég erővel ahhoz, hogyha nem lenne ott a csóva, akkor az ág elérje a túloldalt. A kis darab kő egy dolog, a kis darab papírból sem marad semmi, ha a gyertya lángja fölé tesszük, de talán egy nagyobb dologból kijöhet valami a túloldalon.*
2238. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-23 13:57:37
Üzenet elküldve: 2016-03-23 13:57:37
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
//Önjelölt segéderő//
*Immáron végre ő is felkészült hogy utánanézzen pontosan az eseményeknek. Ötlete mondjuk van, sok, de egyelőre kipróbálni csak néhány dolgot jött. Ennek megfelelően van nála egy táska is, meg egy durván másfél méteres egyszerű bot. Mindenekelőtt az ajtóból néz körül, nagyjából úgy fest a helyzet ahogy várta. Sokat nem is tétovázik, megindul szépen befelé azt az őrt keresve akinél esélyét gondolja a közelebb jutásnak. A helyet egész jól ismeri már de a személyzetet nem, csak annyit lát hogy valakik már szöszmötölnek a jelenség közelében, reménykedik benne hogy nem fogják egyszerűen elhajtani őt. Közelebb érve már felismerni véli az egyik alakot, Lorewwel ugyanis összefutott egyszer egészen véletlenül. Ez a tény persze mit sem változtat szándékain, inkább a kiválasztott őrre szegezi a tekintetét és odaérvén hozzá köszönti is.*
- Üdvözlöm. Jezabiel Tinkerin vagyok, szeretnék beszélni azzal aki a jelenség felügyeletéért felelős.
*Jobbnak látja bemutatkozni, sosem lehet tudni milyen messzire fújta eddig nevét a szél. Ha esetleg rögtön megmutatják neki hogy kivel beszélhet és átengedik akkor persze illedelmesen megköszöni a segítséget és az illetékeshez érvén köszön a jelenlévőknek, majd nekik is rendesen bemutatkozik. Mindenekelőtt megkérdezi hogy mi történt, hiszen még csak pletykákat hallott. Jó lenne tudni hogy mennyire van kézben tartva ez az ügy, egyáltalán tudnak-e róla azon kívül valamit ami látszik. Az eddigi esetleges kísérletek őt kevésbé érdeklik, inkább megkérdezi hogy kipróbálhat-e pár dolgot, meg persze felajánlja a szolgálatait az ügy érdekében.*
*Immáron végre ő is felkészült hogy utánanézzen pontosan az eseményeknek. Ötlete mondjuk van, sok, de egyelőre kipróbálni csak néhány dolgot jött. Ennek megfelelően van nála egy táska is, meg egy durván másfél méteres egyszerű bot. Mindenekelőtt az ajtóból néz körül, nagyjából úgy fest a helyzet ahogy várta. Sokat nem is tétovázik, megindul szépen befelé azt az őrt keresve akinél esélyét gondolja a közelebb jutásnak. A helyet egész jól ismeri már de a személyzetet nem, csak annyit lát hogy valakik már szöszmötölnek a jelenség közelében, reménykedik benne hogy nem fogják egyszerűen elhajtani őt. Közelebb érve már felismerni véli az egyik alakot, Lorewwel ugyanis összefutott egyszer egészen véletlenül. Ez a tény persze mit sem változtat szándékain, inkább a kiválasztott őrre szegezi a tekintetét és odaérvén hozzá köszönti is.*
- Üdvözlöm. Jezabiel Tinkerin vagyok, szeretnék beszélni azzal aki a jelenség felügyeletéért felelős.
*Jobbnak látja bemutatkozni, sosem lehet tudni milyen messzire fújta eddig nevét a szél. Ha esetleg rögtön megmutatják neki hogy kivel beszélhet és átengedik akkor persze illedelmesen megköszöni a segítséget és az illetékeshez érvén köszön a jelenlévőknek, majd nekik is rendesen bemutatkozik. Mindenekelőtt megkérdezi hogy mi történt, hiszen még csak pletykákat hallott. Jó lenne tudni hogy mennyire van kézben tartva ez az ügy, egyáltalán tudnak-e róla azon kívül valamit ami látszik. Az eddigi esetleges kísérletek őt kevésbé érdeklik, inkább megkérdezi hogy kipróbálhat-e pár dolgot, meg persze felajánlja a szolgálatait az ügy érdekében.*
2237. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-23 09:26:47
Üzenet elküldve: 2016-03-23 09:26:47
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Szelíd
//Önjelölt segéderő//
*Persze a városőrnek halvány lila gőze sincs a korábbi Lorew-incidensről a templomban, így aztán lehet, hogy még kollektíve a városőrség ezt nem felejtette el, csak most van szerencséje, hogy egy kevésbé információval ellátott őrbe találkozott.
Max atyát természetesen érdekli Lorew felsorolása. Az elején még bólogat, hogy igen, ezt is, azt is megcsinálták.*
- Nem szélesedik és nem változik, ezt már megvizsgáltuk. Láttunk közelben állót, aki gyenge áramütéseket kapott, illetve dobtunk bele követ, amivel nem tudjuk pontosan mi történt, de nem jött ki a túloldalt. Az elporladásra tippelek. Egy galamb is már át lett rajta eresztve... szintén semmit nem láttunk belőle a túloldalon. *Foglalja össze, hogy a felsoroltakból min vannak túl, majd oldalra lép, és kezével utat enged Lorewnek.*
- Csak tessék, figyelünk, ahogy kísérletezel, de majd egy összefoglalót/beszámolót is természetesen kérnénk. *Mondja, miközben átengedi a férfit.* Milyen okból kívánsz segíteni egyébként? *Teszi fel a keresztkérdést, de amúgy hagyja a szerzetest dolgozni.*
*Persze a városőrnek halvány lila gőze sincs a korábbi Lorew-incidensről a templomban, így aztán lehet, hogy még kollektíve a városőrség ezt nem felejtette el, csak most van szerencséje, hogy egy kevésbé információval ellátott őrbe találkozott.
Max atyát természetesen érdekli Lorew felsorolása. Az elején még bólogat, hogy igen, ezt is, azt is megcsinálták.*
- Nem szélesedik és nem változik, ezt már megvizsgáltuk. Láttunk közelben állót, aki gyenge áramütéseket kapott, illetve dobtunk bele követ, amivel nem tudjuk pontosan mi történt, de nem jött ki a túloldalt. Az elporladásra tippelek. Egy galamb is már át lett rajta eresztve... szintén semmit nem láttunk belőle a túloldalon. *Foglalja össze, hogy a felsoroltakból min vannak túl, majd oldalra lép, és kezével utat enged Lorewnek.*
- Csak tessék, figyelünk, ahogy kísérletezel, de majd egy összefoglalót/beszámolót is természetesen kérnénk. *Mondja, miközben átengedi a férfit.* Milyen okból kívánsz segíteni egyébként? *Teszi fel a keresztkérdést, de amúgy hagyja a szerzetest dolgozni.*
2236. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-22 21:45:10
Üzenet elküldve: 2016-03-22 21:45:10
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
*A Csontvető átható tekintetében pontosan látszik a felismerés pillanata. A pillanat, amikor az áldozat nyakán megszorul a zsineg a hurokcsapdában, amikor csapódik a rács a kalitkán. A pánik átviharzik rajta, de olyan tehetetlenséggel sújtja, hogy esélye sincs tetté válni. Tekintete a mélységiébe kapaszkodik, mintha abban próbálna kiutat találni. Egy árulkodó jelet, hogy ez az egész csak egy ízetlen tréfa. Azok a borzongató íriszek viszont könyörtelenül mállasztják le róla a jelentéktelenség óvón rejtő köntösét. Ez az alak pontosan látja őt és ez mindennél jobban megrémíti Kaikót. Ez a félelem az, ami tiszta gondolatokkal tölti el, mintha hegyi patak karcosan hűs vízében merítkezett volna meg.*
- Vogari nélkül nem megy *mondja csendes hangon.* - A csontvetéshez mind a huszonkilenc kell. *A mélységi elé tartja a tenyerét, de a szemét egy pillanatra se veszi le a tekintetéről.* - Vagy akár... *sandít a szeme sarkából a fénycsóva miatt a templomban posztoló városőrök egyike felé* - sikolthatok is.
*Minden apró szőrpihéje égnek áll a borzongástól, de a hangja amilyen kis erőtlen, olyan nyugodtsággal szólal. Pillantásában eltökéltség és az őszinteség megejtő, valószínűtlen kútja. A hazugság és az ügyeskedés sosem ment neki igazán. Csapnivaló jövendőmondó az ilyen. De legalábbis ritkán hosszú életű.
Így aztán nem olyan nehéz kitalálni, hogy ha megkaparintja az elorzott csontot, abban a pillanatban megpróbálna elszelelni.*
- Vogari nélkül nem megy *mondja csendes hangon.* - A csontvetéshez mind a huszonkilenc kell. *A mélységi elé tartja a tenyerét, de a szemét egy pillanatra se veszi le a tekintetéről.* - Vagy akár... *sandít a szeme sarkából a fénycsóva miatt a templomban posztoló városőrök egyike felé* - sikolthatok is.
*Minden apró szőrpihéje égnek áll a borzongástól, de a hangja amilyen kis erőtlen, olyan nyugodtsággal szólal. Pillantásában eltökéltség és az őszinteség megejtő, valószínűtlen kútja. A hazugság és az ügyeskedés sosem ment neki igazán. Csapnivaló jövendőmondó az ilyen. De legalábbis ritkán hosszú életű.
Így aztán nem olyan nehéz kitalálni, hogy ha megkaparintja az elorzott csontot, abban a pillanatban megpróbálna elszelelni.*
2235. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-21 20:30:48
Üzenet elküldve: 2016-03-21 20:30:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Elereszti érintéséből a nőt, mert el akarja. A pillanathosszig tartó kapcsolat is elég volt hozzá, hogy a bizonyságát megerősítse. Csizmája alól kicsippenti a jóscsontot és a zsebtolvajok kéztrükkjével kísérve el is tünteti azt. Olcsó és hitvány felhasználása ez egy olyan erőnek, ami az Óhaza nagyjainak idején világot formálónak számított. Mára megemlékezés csupán olyan tekercseken, amiket trófeaként elejtett elfek bőréből készítettek.
Feltételezi, hogy a jövőmondás minden darabjához szimpatikus viszony kapcsolja a Látót, ezért felesleges volna eljátszani, hogy Vogari mostanra messze jár már az ő befolyásától. Chaszmyr addig is előszeretettel fürdőzik a kiirthatatlan gondolatmétely színében, amely ha egyszer beeszi magát a tudatba, soha többé nem akar távozni sem. A legtöbb sötételf hímével szemben, az ő szemei nem karmazsinvörösek és a kígyók savószín íriszeit sem próbálják mímelni.
Mélységes és határtalan feketeség honol bennük, elválaszthatatlanná téve szembogarat és íriszt egymástól. Olyan, mint a csillagjaitól fosztott éji égbolt.*
- Több is. *Mivel ritkán teszi, erőszakoltnak tűnik az arcára boruló mosoly. Kegyetlen kifejezést kölcsön neki, az olyanokét, akik tudják, hogy markukban tartják az irányítást és nem kelt bennük visszatetszést az azzal való visszaélés.
Híres vagy nevenincs senkiházi, Chaszmyrt nem érdekli, amíg a képességei hitelt érdemlően valósak és nem a közbeszéd emeli piedesztálra.*
- És majd el is jön az idejük. *Egyelőre a bőrtasakba visszaszórt csontocskákra mutat.* Vesd el őket.
*Különösebb cél vagy kérdés nélkül. Mit mondanak neki a szellemek anélkül, hogy direkt kérdést szegeznének nekik. Látni nem látja őket, de a sötételf ennek dacára is kihívást intéz feléjük, ahogy az alaktalan fantomoknak szegezi tekintetét.*
Feltételezi, hogy a jövőmondás minden darabjához szimpatikus viszony kapcsolja a Látót, ezért felesleges volna eljátszani, hogy Vogari mostanra messze jár már az ő befolyásától. Chaszmyr addig is előszeretettel fürdőzik a kiirthatatlan gondolatmétely színében, amely ha egyszer beeszi magát a tudatba, soha többé nem akar távozni sem. A legtöbb sötételf hímével szemben, az ő szemei nem karmazsinvörösek és a kígyók savószín íriszeit sem próbálják mímelni.
Mélységes és határtalan feketeség honol bennük, elválaszthatatlanná téve szembogarat és íriszt egymástól. Olyan, mint a csillagjaitól fosztott éji égbolt.*
- Több is. *Mivel ritkán teszi, erőszakoltnak tűnik az arcára boruló mosoly. Kegyetlen kifejezést kölcsön neki, az olyanokét, akik tudják, hogy markukban tartják az irányítást és nem kelt bennük visszatetszést az azzal való visszaélés.
Híres vagy nevenincs senkiházi, Chaszmyrt nem érdekli, amíg a képességei hitelt érdemlően valósak és nem a közbeszéd emeli piedesztálra.*
- És majd el is jön az idejük. *Egyelőre a bőrtasakba visszaszórt csontocskákra mutat.* Vesd el őket.
*Különösebb cél vagy kérdés nélkül. Mit mondanak neki a szellemek anélkül, hogy direkt kérdést szegeznének nekik. Látni nem látja őket, de a sötételf ennek dacára is kihívást intéz feléjük, ahogy az alaktalan fantomoknak szegezi tekintetét.*
2234. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-21 01:09:16
Üzenet elküldve: 2016-03-21 01:09:16
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
//Önjelölt segéderő//
*Olyanok ezek, mint a pók a falon. Ide oda mozognak, buzgón szövik a hálójukat, amin senki által nem mehet úgy, hogy meg ne rezegtesse. Az pedig olyan nekik, mint a harang kongása, kimeresztik méregfogaikat, és megrohamozzák a zsákmányt. Így történt, hogy Lorew közeledését is kiszúrta egy páncélos, és útját állta. Szerencsére nem harapta meg, és nem tekerte bele a hálójába. Sőt, egészen könnyen előkerült Max atya is, mi több, túl könnyen... Ezek szerint mégsem lett folytatása az ügyének. Nagyszerű, az a városőr akkor elismerhette a vereségét, vagy ilyenek. Egyszer csak kinő az esze mindnek. A csuhás is megejti a bemutatkozást, majd pedig olyasmit tesz, amihez Lorew nincs hozzászokva. Pislognia is kell néhányat, mire ténylegesen eljut a tudatáig, hogy amióta itt van Artheniorban, valaki azt vizsgálgatja, vajon hasznos lenne-e a segítsége, és nem csak "kezet rá" alapon hagyja, hadd segítsen, meg csináljon, amit akar. Ez furcsa... Lihanechben mondjuk bevett szokás volt, meg az is, hogy aki nem ért a dologhoz, azt nem engedik a közelébe, de itt az elmúlt évek alatt nagyon elszokott ettől. Megvakarja a fejét, majd elkezdi sorolni.*
- Semmit. Képzetlenséget. Érdekes egyedi ötleteket, talán. Ez utóbbi lehet főleg hasznos, viszont mivel nem tudom, hogy eddig miket próbáltak ki az itteniek, így nem tudom, mennyi újdonságot mondhatok. Soroljam, amik eszembe jutnak? *mert hát valószínűleg Max atya nem fog listát adni a dolgokról, amiket eddig csináltak, így jobb híján ő adhat listát. Az más kérdés, hogy így meg fennáll a veszélye, hogy csomó jó ötletet ad, amire eddig nem is gondoltak, ennek ellenére is elutasítják a segítségét. Aztán felhasználják az ötleteit. Nem volna túl illedelmes. Mindenesetre ha bármi jelet kap arra nézve, hogy igen, sorolja, akkor belevág.*
- Nos, meg kéne nézni, mennyire veszélyes. Gondolom ennek jelentős részén túl vannak, van-e hatása, ha a közelében van az ember, vagy csak a közvetlenül belenyúlókkal történik valami, vagy azokkal sem, meg ilyenek. Akkor megnézném, hogy terjed-e a dolog, szélesedik-e a sugár, és persze vele együtt a gödör. Gyanítom ez már megvolt, így kicsit szétszedném a "belenyúlást". Például elsőre nem a kezemet dugnám bele, hanem egy követ dobnék bele, vagy ilyenek, gondolom az is megvolt. Eztán ha a kőre valami hatása van, kipróbálnám más anyagokkal is. Hogy lássam, hogy ugyanazt a hatást fejti-e ki, esetleg mitől függ, hogy jobban vagy kevésbé hat. Eztán megnézném, hogy élőlényekre és tárgyakra is ugyanúgy hat-e. Nem kell mindjárt kivégzésre ítélt rabokban gondolkodni, elég akár egy állat, vagy ilyesmi. Persze, nem valami kedves dolog, de szerintem igenis van esély rá, hogy másképp hat élő dolgokra, mint tárgyakra, már csak azért is, mert van sok varázslat, ami tárgyakra hat. Lehet élőlényekre ennek sincs semmilyen hatása, bár... azért kétlem. Eztán pedig mivel valószínűleg mágikus eredetű a csóva, megpróbálnám, hogy mágia ellen levédett tárgyakat bele lehet-e dobni büntetlenül. Az a... *mi is az? Worenth elmondta... mana aura... melyik is? A teljes... az lesz* A teljes mana aura ugye egy falat képez, amelyen a mágia nem hatolhat át. Valami ilyen elvben működő dologba kéne csomagolni egy darab követ, és megnézni, azzal mi lesz. Izé... mondjam még? *mert könnyen lehet, hogy annyi okosságot mondott, vagy akkora hülyeséget, ami már eldöntötte a kérdést. Persze folytatni még folytathatja, ha az kell, meg is teszi, ha jelet kap rá.*
- Megnézném, hogy a sugár kitölti-e a rendelkezésére álló helyet. Kicsit lecsapnék a gödör széléből, és akár a mennyezetből is. Megnézném, számít-e valamit, hogy a tárgyak, vagy esetleg az élőlények milyen sebességgel haladnak át a fénysugáron. Ó igen, hogy lehetséges-e elsötétíteni, van valami ilyen holdmágia, nemde? Ami egy sötét hólyagot csinál a varázshasználó körül. Vajon átüt-e azon is a fény. Aztán minden más nagyban függ a sugár hatásától. Anélkül, hogy tudnám, pontosan mi történik egy kővel, amit beledobok, elég nehéz még tovább vezetni a dolgokat. Az lenne a lényege, hogy arra építsük a következő kísérleteket, amilyen eredményt produkált az előző, érti, nemde?
*Olyanok ezek, mint a pók a falon. Ide oda mozognak, buzgón szövik a hálójukat, amin senki által nem mehet úgy, hogy meg ne rezegtesse. Az pedig olyan nekik, mint a harang kongása, kimeresztik méregfogaikat, és megrohamozzák a zsákmányt. Így történt, hogy Lorew közeledését is kiszúrta egy páncélos, és útját állta. Szerencsére nem harapta meg, és nem tekerte bele a hálójába. Sőt, egészen könnyen előkerült Max atya is, mi több, túl könnyen... Ezek szerint mégsem lett folytatása az ügyének. Nagyszerű, az a városőr akkor elismerhette a vereségét, vagy ilyenek. Egyszer csak kinő az esze mindnek. A csuhás is megejti a bemutatkozást, majd pedig olyasmit tesz, amihez Lorew nincs hozzászokva. Pislognia is kell néhányat, mire ténylegesen eljut a tudatáig, hogy amióta itt van Artheniorban, valaki azt vizsgálgatja, vajon hasznos lenne-e a segítsége, és nem csak "kezet rá" alapon hagyja, hadd segítsen, meg csináljon, amit akar. Ez furcsa... Lihanechben mondjuk bevett szokás volt, meg az is, hogy aki nem ért a dologhoz, azt nem engedik a közelébe, de itt az elmúlt évek alatt nagyon elszokott ettől. Megvakarja a fejét, majd elkezdi sorolni.*
- Semmit. Képzetlenséget. Érdekes egyedi ötleteket, talán. Ez utóbbi lehet főleg hasznos, viszont mivel nem tudom, hogy eddig miket próbáltak ki az itteniek, így nem tudom, mennyi újdonságot mondhatok. Soroljam, amik eszembe jutnak? *mert hát valószínűleg Max atya nem fog listát adni a dolgokról, amiket eddig csináltak, így jobb híján ő adhat listát. Az más kérdés, hogy így meg fennáll a veszélye, hogy csomó jó ötletet ad, amire eddig nem is gondoltak, ennek ellenére is elutasítják a segítségét. Aztán felhasználják az ötleteit. Nem volna túl illedelmes. Mindenesetre ha bármi jelet kap arra nézve, hogy igen, sorolja, akkor belevág.*
- Nos, meg kéne nézni, mennyire veszélyes. Gondolom ennek jelentős részén túl vannak, van-e hatása, ha a közelében van az ember, vagy csak a közvetlenül belenyúlókkal történik valami, vagy azokkal sem, meg ilyenek. Akkor megnézném, hogy terjed-e a dolog, szélesedik-e a sugár, és persze vele együtt a gödör. Gyanítom ez már megvolt, így kicsit szétszedném a "belenyúlást". Például elsőre nem a kezemet dugnám bele, hanem egy követ dobnék bele, vagy ilyenek, gondolom az is megvolt. Eztán ha a kőre valami hatása van, kipróbálnám más anyagokkal is. Hogy lássam, hogy ugyanazt a hatást fejti-e ki, esetleg mitől függ, hogy jobban vagy kevésbé hat. Eztán megnézném, hogy élőlényekre és tárgyakra is ugyanúgy hat-e. Nem kell mindjárt kivégzésre ítélt rabokban gondolkodni, elég akár egy állat, vagy ilyesmi. Persze, nem valami kedves dolog, de szerintem igenis van esély rá, hogy másképp hat élő dolgokra, mint tárgyakra, már csak azért is, mert van sok varázslat, ami tárgyakra hat. Lehet élőlényekre ennek sincs semmilyen hatása, bár... azért kétlem. Eztán pedig mivel valószínűleg mágikus eredetű a csóva, megpróbálnám, hogy mágia ellen levédett tárgyakat bele lehet-e dobni büntetlenül. Az a... *mi is az? Worenth elmondta... mana aura... melyik is? A teljes... az lesz* A teljes mana aura ugye egy falat képez, amelyen a mágia nem hatolhat át. Valami ilyen elvben működő dologba kéne csomagolni egy darab követ, és megnézni, azzal mi lesz. Izé... mondjam még? *mert könnyen lehet, hogy annyi okosságot mondott, vagy akkora hülyeséget, ami már eldöntötte a kérdést. Persze folytatni még folytathatja, ha az kell, meg is teszi, ha jelet kap rá.*
- Megnézném, hogy a sugár kitölti-e a rendelkezésére álló helyet. Kicsit lecsapnék a gödör széléből, és akár a mennyezetből is. Megnézném, számít-e valamit, hogy a tárgyak, vagy esetleg az élőlények milyen sebességgel haladnak át a fénysugáron. Ó igen, hogy lehetséges-e elsötétíteni, van valami ilyen holdmágia, nemde? Ami egy sötét hólyagot csinál a varázshasználó körül. Vajon átüt-e azon is a fény. Aztán minden más nagyban függ a sugár hatásától. Anélkül, hogy tudnám, pontosan mi történik egy kővel, amit beledobok, elég nehéz még tovább vezetni a dolgokat. Az lenne a lényege, hogy arra építsük a következő kísérleteket, amilyen eredményt produkált az előző, érti, nemde?
2233. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-20 22:48:45
Üzenet elküldve: 2016-03-20 22:48:45
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
*Kaiyko elképed, s ha lehetséges, még az amúgy is halovány színéhez képest is elsápad. Még sosem találkozott olyasvalakivel, aki ismerte volna a jóscsontokat. Ez a hátborzongató idegen viszont tudja, mit lát. Legalábbis elég határozott sejtései vannak róla. Kapkodó mozdulata sietve térdéhez söpörte a szétgurult csontokat. Egyet kivéve. Vogari, a vágyott béke reménye a csizmatalp alatt csikordul, s a hangtól kirázza a hideg Kaiykót. A látvány szinte megdermeszti az ösztövér teremtést. Pillantása csak akkor rebben a mélységire, mikor az érintés újabb jeges borzongást szalaszt végig rajta. Alig egy pillanat, míg a bőréhez ér a kéz, ő máris hőköl hátra előle. Vonásaira riadalom és megrökönyödés különös elegye feszül. Őt nem lehet megérinteni! Ezt nem lehet! Hogy csak így... Mintha egy gondolat rettenne meg attól, hogy anyagi testet öltve egyszerűen megreped s összetörik. Mint egy öröktől érinthetetlen szentség, ki szorongva félti makulátlanságát, melyről korábban végig azt hitte, sérthetetlen.
A jósdában kiváltsága volt erre, hiszen Yves emberei rendet tartottak és meghúzták a határokat a vendégek előtt. Régen sem állhatta, ha megérintették, de mióta a jóscsontok hozzá kerültek, kifejezetten irtózik az ilyesmitől.*
- Talán kérdésed van hozzám, mélység fia? *Szinte fenyegetésnek, vagy inkább védekezésre emelt fegyvernek hat a visszhangok birodalmába leszúrt mondat. Tiszteletet követel és óvatosságra int. Ám a csizmatalp felé rebbenő tekintet árulkodik arról is, hogy a mélységi csapdába ejtette. Nem hagyhatja hátra a jóscsontot. Ott a pusztaságban elcserélt valamit ezekért. Most pedig már részévé lettek. Nem válhat meg egyetlen egytől sem.*
A jósdában kiváltsága volt erre, hiszen Yves emberei rendet tartottak és meghúzták a határokat a vendégek előtt. Régen sem állhatta, ha megérintették, de mióta a jóscsontok hozzá kerültek, kifejezetten irtózik az ilyesmitől.*
- Talán kérdésed van hozzám, mélység fia? *Szinte fenyegetésnek, vagy inkább védekezésre emelt fegyvernek hat a visszhangok birodalmába leszúrt mondat. Tiszteletet követel és óvatosságra int. Ám a csizmatalp felé rebbenő tekintet árulkodik arról is, hogy a mélységi csapdába ejtette. Nem hagyhatja hátra a jóscsontot. Ott a pusztaságban elcserélt valamit ezekért. Most pedig már részévé lettek. Nem válhat meg egyetlen egytől sem.*
2232. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-20 19:17:33
Üzenet elküldve: 2016-03-20 19:17:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*A kitinpáncél nem különálló darabja a férfi viseletének, egyet jelent a hímmel magával. Minden mozdulatához úgy idomul, mintha így teremtettek volna ők ketten és hiába a fényárban úszó Templom, nincsen olyan pontja a vértillesztéseknek, ami nyugalmat adó magyarázattal szolgálhatna, hogy a látottak csak a szem káprázatából fakadnak.
Az opálos, mélyfekete bőr kontrasztját egyedül a férfi fakó arca ellensúlyozza valamelyest. A vonásait metsző szobrász ügyes kezű és türelmes is volt, korokon át tartó szépséget akart mintába foglalni, a hím vonásaiban pedig e törekvését sikerre is vitte. Ha egy embergyermekeknek szánt mese szereplőjeként keltenék életre, ő volna a fény bajnoka, a sötétség elűzője. Mi más is lehetne az, aki szépnek teremtetett?
Előrébb lép a tetovált szemű felé és csizmája orrának hegyével szétteríti maga előtt a szütyőből kieső csontdarabkákat. Kelletlen ismeretség fűzi a jóslásra használt eszközökhöz. A pusztára telepedett dinasztiák egyikeként megtaníttatták vele, mit képviselnek a vésetek és hogy számtalan a lehetőségek sora, amit vetésük eredményezhet.
Az emberszuka válasza mintha meglepetten érné, félúton egy pillanatra megakad talpa a levegőben. Végül aztán rátapos Vogarira és el is roppantaná a csontocskát, ha nem állna oltalom alatt a kicsiny eszköz. Így csak annyi történik, hogy ránehezedik a békét szimbolizáló darabra.*
- Akkor érdemtelenül lettél hangjuk letéteményese. *Ő csak megszólítani képes azokat a lelkeket, amelyek valamiért az élet innenső felén ragadtak, de válaszra bírni csak azon kevesek képesek őket, akik ismerik a csontok nyelvét. A velük szólás képessége azonban árat követel és ennek stigmáját már a nő is viseli, a szeme alatt.*
- A temetettek lelkei úgy zsongnak körülötted, mint táborfény körül a rovarok. *Nem eresztve talpa szorításából Vogarit, leguggol és hosszan ízelt ujjai közé venné Kaiyko arcát.* Már meg is jelöltek, Látó.
*Lám, a Templom magához hívja a változásra fogékony entitásokat. Ez a nő még megszolgálhatja Chaszmyr játszmájában is a maga szerepét.*
Az opálos, mélyfekete bőr kontrasztját egyedül a férfi fakó arca ellensúlyozza valamelyest. A vonásait metsző szobrász ügyes kezű és türelmes is volt, korokon át tartó szépséget akart mintába foglalni, a hím vonásaiban pedig e törekvését sikerre is vitte. Ha egy embergyermekeknek szánt mese szereplőjeként keltenék életre, ő volna a fény bajnoka, a sötétség elűzője. Mi más is lehetne az, aki szépnek teremtetett?
Előrébb lép a tetovált szemű felé és csizmája orrának hegyével szétteríti maga előtt a szütyőből kieső csontdarabkákat. Kelletlen ismeretség fűzi a jóslásra használt eszközökhöz. A pusztára telepedett dinasztiák egyikeként megtaníttatták vele, mit képviselnek a vésetek és hogy számtalan a lehetőségek sora, amit vetésük eredményezhet.
Az emberszuka válasza mintha meglepetten érné, félúton egy pillanatra megakad talpa a levegőben. Végül aztán rátapos Vogarira és el is roppantaná a csontocskát, ha nem állna oltalom alatt a kicsiny eszköz. Így csak annyi történik, hogy ránehezedik a békét szimbolizáló darabra.*
- Akkor érdemtelenül lettél hangjuk letéteményese. *Ő csak megszólítani képes azokat a lelkeket, amelyek valamiért az élet innenső felén ragadtak, de válaszra bírni csak azon kevesek képesek őket, akik ismerik a csontok nyelvét. A velük szólás képessége azonban árat követel és ennek stigmáját már a nő is viseli, a szeme alatt.*
- A temetettek lelkei úgy zsongnak körülötted, mint táborfény körül a rovarok. *Nem eresztve talpa szorításából Vogarit, leguggol és hosszan ízelt ujjai közé venné Kaiyko arcát.* Már meg is jelöltek, Látó.
*Lám, a Templom magához hívja a változásra fogékony entitásokat. Ez a nő még megszolgálhatja Chaszmyr játszmájában is a maga szerepét.*
2231. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-18 14:04:36
Üzenet elküldve: 2016-03-18 14:04:36
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Szelíd
//Önjelölt segéderő//
*Lorew nem tudja kikerülni a páncélosokat. Már csupán néhány tartózkodik a templomban, maximum tíz darab, jó képzést kaptak, és elég hamar kiszúrják a férfi szándékát, miszerint beljebb kíván menni. Feltartóztatják, majd mikor Lorew megmondja, hogy kicsoda-micsoda, odahívják Max atyát, akinek Lorew ismét előadhatja, hogy kicsoda.*
- Üdvözöllek, Max vagyok. *Viszonozza a bemutatkozást.* Már hallottam rólad. *Közli egyszerűen.* Miben tudnál segíteni, amiben a jelenlévők nem? *Teszi fel a keresztkérdést, hisz ez a lényeg. Ezt kérdezte másoktól is eddig: mit tudnak felmutatni, amit a jelenlévő tanoncok és felsőbb besorolású mágusok nem, mi az, amit pluszban hozzá tudnának rakni a kutatáshoz. Hisz ha semmi, akkor nincs értelme, hogy itt legyenek.*
*Lorew nem tudja kikerülni a páncélosokat. Már csupán néhány tartózkodik a templomban, maximum tíz darab, jó képzést kaptak, és elég hamar kiszúrják a férfi szándékát, miszerint beljebb kíván menni. Feltartóztatják, majd mikor Lorew megmondja, hogy kicsoda-micsoda, odahívják Max atyát, akinek Lorew ismét előadhatja, hogy kicsoda.*
- Üdvözöllek, Max vagyok. *Viszonozza a bemutatkozást.* Már hallottam rólad. *Közli egyszerűen.* Miben tudnál segíteni, amiben a jelenlévők nem? *Teszi fel a keresztkérdést, hisz ez a lényeg. Ezt kérdezte másoktól is eddig: mit tudnak felmutatni, amit a jelenlévő tanoncok és felsőbb besorolású mágusok nem, mi az, amit pluszban hozzá tudnának rakni a kutatáshoz. Hisz ha semmi, akkor nincs értelme, hogy itt legyenek.*
2230. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-18 07:22:12
Üzenet elküldve: 2016-03-18 07:22:12
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
//Önjelölt segéderő//
*És végre megérkezik a templomba, hogy megvalósítsa a régi tervét. Persze nem olyan régi ez, ha úgy vesszük, hiszen a csóva is csak egy napos. Még annyi sem... Eredetileg és érdekelte a jelenség, viszont még várt egy kicsit, hátha zártkörűvé válik a dolog. Ha úgyis kidobnák, akkor nem is erőlködik. De egyelőre nem úgy fest, mintha a templom elzárkózna a külső segítség elől, így hát miért is ne ajándékozná meg őket a társaságával? Ugyebár itt az őrség is, ezúttal kivételesen teljes joggal tartózkodnak itt, nem csak a szerencsétlen szerzeteseket háborgatják. Noha a múltkori sérelmének nem lett következménye, azért nem szívesen beszélgetne el újra egy ilyen páncélossal, mert hát... mert hát nem tudhatja, hogy nem lett következménye. Inkább szeretne egyenest Max atyával beszélni (pedig esküdött volna rá, hogy megjegyezte a teljes nevét, mikor Worethtel nemrég erről beszélgettek, de... nem). Amire emlékszik, hogy Max utál szervezni, már ha hihet a mágus szavainak. És miért ne hinne? Meggyőzően adta el magát. Ha nem tudja kikerülni a páncélosokat, akkor előadja nekik a meséjét arról, hogy ő egy lihanechi szerzetes, és Max atyának meg tanoncainak szeretne segíteni a jelenség kivizsgálásában, de üdvös volna, ha rögtön a főnöknek mondhatná. Így vagy úgy, de ha sikerül Maxhoz eljutnia legalább két mondat erejéig, akkor azok a következőek lesznek:*
- Üdvözletem, Lorew Mazoral vagyok, néhány éve már a templom szerzetese *lehet, hogy ez az alak látta már, vagy halott róla, vagy tuja, ki ő, Lorewnek nem rémlik, hogy valaha is beszéltek volna, szóval a bemutatkozással indít* Láttam a fénycsóvát, illetve hogy elkezdték kivizsgálni a jelenséget, és azon tűnődtem, hogy esetleg besegíthetnék a dologban.
*Legrosszabb esetben elutasítják, mert hát azért láthatóan nem lepkehálóval kell összefogdosni azokat, akik a fény közelébe mernek menni, tehát nem mondható éppen különlegesnek azért, mert felkínálja a segítségét, de talán most épp minden baráti jobbot megragadnak.*
*És végre megérkezik a templomba, hogy megvalósítsa a régi tervét. Persze nem olyan régi ez, ha úgy vesszük, hiszen a csóva is csak egy napos. Még annyi sem... Eredetileg és érdekelte a jelenség, viszont még várt egy kicsit, hátha zártkörűvé válik a dolog. Ha úgyis kidobnák, akkor nem is erőlködik. De egyelőre nem úgy fest, mintha a templom elzárkózna a külső segítség elől, így hát miért is ne ajándékozná meg őket a társaságával? Ugyebár itt az őrség is, ezúttal kivételesen teljes joggal tartózkodnak itt, nem csak a szerencsétlen szerzeteseket háborgatják. Noha a múltkori sérelmének nem lett következménye, azért nem szívesen beszélgetne el újra egy ilyen páncélossal, mert hát... mert hát nem tudhatja, hogy nem lett következménye. Inkább szeretne egyenest Max atyával beszélni (pedig esküdött volna rá, hogy megjegyezte a teljes nevét, mikor Worethtel nemrég erről beszélgettek, de... nem). Amire emlékszik, hogy Max utál szervezni, már ha hihet a mágus szavainak. És miért ne hinne? Meggyőzően adta el magát. Ha nem tudja kikerülni a páncélosokat, akkor előadja nekik a meséjét arról, hogy ő egy lihanechi szerzetes, és Max atyának meg tanoncainak szeretne segíteni a jelenség kivizsgálásában, de üdvös volna, ha rögtön a főnöknek mondhatná. Így vagy úgy, de ha sikerül Maxhoz eljutnia legalább két mondat erejéig, akkor azok a következőek lesznek:*
- Üdvözletem, Lorew Mazoral vagyok, néhány éve már a templom szerzetese *lehet, hogy ez az alak látta már, vagy halott róla, vagy tuja, ki ő, Lorewnek nem rémlik, hogy valaha is beszéltek volna, szóval a bemutatkozással indít* Láttam a fénycsóvát, illetve hogy elkezdték kivizsgálni a jelenséget, és azon tűnődtem, hogy esetleg besegíthetnék a dologban.
*Legrosszabb esetben elutasítják, mert hát azért láthatóan nem lepkehálóval kell összefogdosni azokat, akik a fény közelébe mernek menni, tehát nem mondható éppen különlegesnek azért, mert felkínálja a segítségét, de talán most épp minden baráti jobbot megragadnak.*
2229. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-17 20:40:26
Üzenet elküldve: 2016-03-17 20:40:26
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
*Eleinte talán sokan a csodájára jártak a jelenségnek, de mintha mostanra elvásott volna a sokakat vonzó varázs. Pedig itt van. Pedig épp olyan magyarázat nélküli, épp oly különös, mint az első pillanatban. Kaiyko nem is merészel hozzá túl közel menni. Az ösztön visszatartja, de a kíváncsiság is húzza. A kettő kiegyezik valahol félúton, egy oszlop néminemű takarásában, ahol ő maga is elkerülheti mások tekintetét.
Azt ugyan nem tudja, miféle hatalom kisugárzása ez a fénynyaláb, de azt érzi, hogy erő lakozik benne. Talán egy jel. Neki pedig épp az kell most. Valami útmutatás, egy kapaszkodó, remény.
Leguggol és nagy sóhajjal bontja ki a kis bőrszütyőt, s már amikor belenyúl a jóscsontokért, akaratlan fohász itatja át a mozdulatot. Annyi viszontagság szaggatta, mióta maga mögött hagyta az erdőmélyi viskót, olyan nyomorult, űzött lélekké lett, hogy alig valamicskével élőbb csak, mint a Karavánpihenőt ostromló kreatúrák. Nyugtot szeretne végre. Azt, hogy ne érezze többé a végzet pengéjének ingását a torkán, hogy a rettegés ne szorongassa ilyen könyörtelenül minden pillanatban.
A fohászba erő költözik, s megfogan. De rettenetet fogan, mely az árnyak torz koronájával fölé magasodva megszólítja őt. Kaiyko mindig is elhúzódott másoktól, ha tehette, s a napját sem tudná megmondani, mikor tudott utoljára ennyire közel férkőzni hozzá észrevétlenül. Egész lényében összerezzen a hangra. A látvány, s a hirtelenség, mellyel a mélységire tekint együttes erővel döntik le a lábáról, ahogy hátrahőköl. Eltelik néhány szívdobbanás, amíg összekaparja a bátorságát és maga alá húzza a lábait.
Mindig a szerencse számlájára jegyezte, hogy eddigi élete során nem igazán akadt össze mélységiekkel. A bácsikája is és Kallan is óva intette tőlük. Ennek az intelemnek nem sok alapját látta, amikor a szentélyben első ízben volt alkalma személyesen szólni eggyel közülük. De ez most más. Ez a mélységi itt az összes intelem tárgyának megtestesülése. Legalábbis az első pillanatban ez az érzés volt, ami csaknem végzetes csendbe fojtotta a szíve ritmusát.
Ami mozdulásra hajtja, az főleg a hang, ami a fülében cseng: a kövezeten szétszóródó jóscsontok koppanása és a hiány, ami szinte égeti a tenyerét. Az egész szütyőt elejtette.*
- Nem tudom, miről beszélsz *mondja, de pillantása máris zavartan rebben el a mélységi vonásairól.
Tétova óvatossággal nyújtózik, hogy összekapkodja a szétgurult csontokat, de a keze megtorpan. Az Öt rajzolata cikázik át a szemei előtt. Ennyi szabadította ki magát a kis szütyőből, s máris megszólítják a Csontvetőt.
Fodar, az egészség trónol középen. Közepére felfeküdve pedig Jelor, a szerencse. Mintha csak válasz volna Kaiykonak, s a remény tovább bontja szárnyait, hiszen a vágyott Béke egészíti ki a tündöklő hármast, de a boldog dobbanás a mellkasban reked. Megváltása, Vogari ujja a fekete csizmák között, a baljós alak mögötti templomkapu felé mutat. Arra a csizmára pedig felfekszik Throror, a harc. Mint valami álnok kedvenc, simul az idegenhez. Kaiykora pedig saját gyengéje mered, mint vádló ítélet: Yas, a kétség.
Nagyot nyel, mert bizony a jövendő általában keserű pirula és beszedi a maga árát a kíváncsiskodótól. Most viszont az egyetlen, amit a Csontvető szeretne, hogy minél előbb összekapkodja a holmiját és kikerüljön ennek a nyomasztó árnyéknak a súlya alól.*
Azt ugyan nem tudja, miféle hatalom kisugárzása ez a fénynyaláb, de azt érzi, hogy erő lakozik benne. Talán egy jel. Neki pedig épp az kell most. Valami útmutatás, egy kapaszkodó, remény.
Leguggol és nagy sóhajjal bontja ki a kis bőrszütyőt, s már amikor belenyúl a jóscsontokért, akaratlan fohász itatja át a mozdulatot. Annyi viszontagság szaggatta, mióta maga mögött hagyta az erdőmélyi viskót, olyan nyomorult, űzött lélekké lett, hogy alig valamicskével élőbb csak, mint a Karavánpihenőt ostromló kreatúrák. Nyugtot szeretne végre. Azt, hogy ne érezze többé a végzet pengéjének ingását a torkán, hogy a rettegés ne szorongassa ilyen könyörtelenül minden pillanatban.
A fohászba erő költözik, s megfogan. De rettenetet fogan, mely az árnyak torz koronájával fölé magasodva megszólítja őt. Kaiyko mindig is elhúzódott másoktól, ha tehette, s a napját sem tudná megmondani, mikor tudott utoljára ennyire közel férkőzni hozzá észrevétlenül. Egész lényében összerezzen a hangra. A látvány, s a hirtelenség, mellyel a mélységire tekint együttes erővel döntik le a lábáról, ahogy hátrahőköl. Eltelik néhány szívdobbanás, amíg összekaparja a bátorságát és maga alá húzza a lábait.
Mindig a szerencse számlájára jegyezte, hogy eddigi élete során nem igazán akadt össze mélységiekkel. A bácsikája is és Kallan is óva intette tőlük. Ennek az intelemnek nem sok alapját látta, amikor a szentélyben első ízben volt alkalma személyesen szólni eggyel közülük. De ez most más. Ez a mélységi itt az összes intelem tárgyának megtestesülése. Legalábbis az első pillanatban ez az érzés volt, ami csaknem végzetes csendbe fojtotta a szíve ritmusát.
Ami mozdulásra hajtja, az főleg a hang, ami a fülében cseng: a kövezeten szétszóródó jóscsontok koppanása és a hiány, ami szinte égeti a tenyerét. Az egész szütyőt elejtette.*
- Nem tudom, miről beszélsz *mondja, de pillantása máris zavartan rebben el a mélységi vonásairól.
Tétova óvatossággal nyújtózik, hogy összekapkodja a szétgurult csontokat, de a keze megtorpan. Az Öt rajzolata cikázik át a szemei előtt. Ennyi szabadította ki magát a kis szütyőből, s máris megszólítják a Csontvetőt.
Fodar, az egészség trónol középen. Közepére felfeküdve pedig Jelor, a szerencse. Mintha csak válasz volna Kaiykonak, s a remény tovább bontja szárnyait, hiszen a vágyott Béke egészíti ki a tündöklő hármast, de a boldog dobbanás a mellkasban reked. Megváltása, Vogari ujja a fekete csizmák között, a baljós alak mögötti templomkapu felé mutat. Arra a csizmára pedig felfekszik Throror, a harc. Mint valami álnok kedvenc, simul az idegenhez. Kaiykora pedig saját gyengéje mered, mint vádló ítélet: Yas, a kétség.
Nagyot nyel, mert bizony a jövendő általában keserű pirula és beszedi a maga árát a kíváncsiskodótól. Most viszont az egyetlen, amit a Csontvető szeretne, hogy minél előbb összekapkodja a holmiját és kikerüljön ennek a nyomasztó árnyéknak a súlya alól.*
2228. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-16 20:47:39
Üzenet elküldve: 2016-03-16 20:47:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Az érthetetlent vizsgáló vadak fejtartásával figyel, ahogyan mindig is tette. A kor nem veti béklyóba, az ereit fertőző vér természetellenesen hosszú élettel adományozta meg, legalábbis a szapora embernép szemében ez mindig is inkább számított irigylésre méltó tulajdonságnak, de csak mert sohasem ismerhetik meg a másik oldalt.
A nő más esetben ugyanannyira kívül esne mindennemű érdeklődésén, mint fajtájának bármely másik tagja. Mire a szoborarcú rájön, hogy mi is pontosan az, ami miatt elköveti a Templomig. A fényoszlop megjelenése óta megbolydult a kegyelethely körüli élet és a máskor csendes környék megtelt szájtáti bámészokkal. Nehezére akkor sem esett volna Kaiyko nyomát követni, ha orrából kivész a bőr megfanyarodott illata és kivételesen nem is kellett erre hagyatkoznia.*
- Itt bocsátod őket útjukra? *Egymáson elvásó, évszázados kövek karca a torokból feltörő hang. Ha és amikor Kaiyko felé fordul egy olyan sötételfet láthat, aki nem őt, hanem közvetlen környezetét szuggerálja. Mintha legalábbis nem csak ketten volnának, s ő olyasmit is látna, ami valójában nincs is ott.*
A nő más esetben ugyanannyira kívül esne mindennemű érdeklődésén, mint fajtájának bármely másik tagja. Mire a szoborarcú rájön, hogy mi is pontosan az, ami miatt elköveti a Templomig. A fényoszlop megjelenése óta megbolydult a kegyelethely körüli élet és a máskor csendes környék megtelt szájtáti bámészokkal. Nehezére akkor sem esett volna Kaiyko nyomát követni, ha orrából kivész a bőr megfanyarodott illata és kivételesen nem is kellett erre hagyatkoznia.*
- Itt bocsátod őket útjukra? *Egymáson elvásó, évszázados kövek karca a torokból feltörő hang. Ha és amikor Kaiyko felé fordul egy olyan sötételfet láthat, aki nem őt, hanem közvetlen környezetét szuggerálja. Mintha legalábbis nem csak ketten volnának, s ő olyasmit is látna, ami valójában nincs is ott.*
2227. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-13 18:51:04
Üzenet elküldve: 2016-03-13 18:51:04
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
*Még idebent is hallani a mennydörgést. A templom felett kavargó fellegeket villámok szelik át újból és újból. Azt lehetne gondolni, hogy valami égi hatalom nyúlt le trónusáról, de valahogy érezhető, hogy ez a fényes csóva lentről tart felfelé, hogy ott aztán ezerágú villám-ostorral hajtsa örvénybe a sárszínű felhőket.
Kaiyko önkéntelenül is megdörzsöli jobb szeme sarkát, mely viszket és ég néhány napja. Az úton nem tudta megnézni, csupán egy pocsolya opálos vízében vehette valamelyest szemügyre. Nem tudta eldönteni, hogy bozótos karcolta-e meg vagy csupán szutykos, de hiába dörgölte, nem jött le. Ha módja volna megnézni, biztos meglepődne rajta, hogy az a jel azóta egészen határozott kontúrokat kapott.
Különös. Különös, hogy egy ennyire szokatlan dolog ennyire kevés feltűnést keltsen. A fénycsóva metszőn vakít. Az oszlopok árnyékai mintha kétségbeesetten nyújtóznának a menekvés útja felé. A fény dolga, hogy reményt adjon. Melegséget. De ez a fény hideg. Nem e világi ragyogás. Ő pedig csak bámulja megbabonázottan.*
Kaiyko önkéntelenül is megdörzsöli jobb szeme sarkát, mely viszket és ég néhány napja. Az úton nem tudta megnézni, csupán egy pocsolya opálos vízében vehette valamelyest szemügyre. Nem tudta eldönteni, hogy bozótos karcolta-e meg vagy csupán szutykos, de hiába dörgölte, nem jött le. Ha módja volna megnézni, biztos meglepődne rajta, hogy az a jel azóta egészen határozott kontúrokat kapott.
Különös. Különös, hogy egy ennyire szokatlan dolog ennyire kevés feltűnést keltsen. A fénycsóva metszőn vakít. Az oszlopok árnyékai mintha kétségbeesetten nyújtóznának a menekvés útja felé. A fény dolga, hogy reményt adjon. Melegséget. De ez a fény hideg. Nem e világi ragyogás. Ő pedig csak bámulja megbabonázottan.*
2226. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-10 19:59:53
Üzenet elküldve: 2016-03-10 19:59:53
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* A könyvtárban töltött idő mámori emlékeivel, mely tartott legalább másfél óráig, lassan továbbhalad. A könyveket gondosan visszateszi a helyére, ügyelve arra, hogy megmaradjon jó híre, már amennyire az jó lehet. Egy intéssel elköszön a könyvtárostól, aki ezt észre sem veszi, annyira nem érdekli, majd a nyirkos lépcsők felé megy. Ahogy felér, vissza a templom homályos termébe, a bejutó friss és meleg levegő átveszi a dohos könyvtári szag helyét. A nyitott ajtókon befújó szellőtől kissé visszatér ébersége. Pár pillantással még megtiszteli a templom szépségét, majd tovább áll. Hogy pontosan merre megy tovább, fogalma sincs, de majd eldönti, amint választáshoz ér. Kiballag az épületből és a köves úton megy azt követve. Valószínűleg keresztüljut a templomkerten, majd a gazdagnegyedet veszi szemügyre, elvégre onnan sok egyéb helyre tud eljutni. A kavicsos úton elhalad mellette egy csuház alak, valószínűleg a templomba megy. Amaz hosszan méregeti magának Kharwelt, valószínűleg csupán a kíváncsiság miatt, de ilyenkor Khar' mindig kicsit ideges lesz.*
~ Mégis mit bámul ez? Nem látott még csuklyás fazont?
Biztosan hülyének néz amiért még ilyenkor is rajtad van!
Persze, mintha ez amolyan nagy újdonság lenne! Ork mészárosok, sötételfek akiknek mindennapi rutin a közösüléssel egybefont szadizmus, de hűha egy csuklyás ipse az aztán nem semmi!
Nem reagálod kicsit túl az egészet?
De... ~
-De hát akkor is!
*Mondja fennhangon, hogy pár lépéssel elhaladt a csuhás mellett, aki ekkor minden bizonnyal és teljes joggal nézi hülyének őt...*
~ Mégis mit bámul ez? Nem látott még csuklyás fazont?
Biztosan hülyének néz amiért még ilyenkor is rajtad van!
Persze, mintha ez amolyan nagy újdonság lenne! Ork mészárosok, sötételfek akiknek mindennapi rutin a közösüléssel egybefont szadizmus, de hűha egy csuklyás ipse az aztán nem semmi!
Nem reagálod kicsit túl az egészet?
De... ~
-De hát akkor is!
*Mondja fennhangon, hogy pár lépéssel elhaladt a csuhás mellett, aki ekkor minden bizonnyal és teljes joggal nézi hülyének őt...*
2225. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-03-09 22:14:27
Üzenet elküldve: 2016-03-09 22:14:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Ez a templom bizony más mint a többi. A nehéz faajtók szélesre tárva várják őt a félhomályban. Belülről igazán megnyerő az építmény, az épületben táncoló gyertyafények és a szobrok hamar elnyerik tetszését. Komótosan körbejár és a szobrokat veszi szemügyre. Fogalma sincs kik lehettek, de minden bizonnyal nagy hatalommal bíró személyek. Úgy öt perc után úgy érzi eleget látott és továbbáll, mikor megakad a szeme a lefelé vezető lépcsősoron. Kis körbetekintés után hamar leesik neki, hogy ez a könyvtárba vezet.*
~ Na ez biztosan érdekes lehet! Odahaza nem igazán volt alkalmam olvasni.
Nem is volt az otthonod!
Na látod ebben igazad van! ~
* A tudás utáni vágytól hamar felpattannak szemei, ki tudja, milyen érdekességeket lelhet majd odalent. Így nem kell sokat noszogatnia magát, hogy elinduljon. Hamar a könyvtárhoz vezető lépcsőn találja magát haladni. Ahonnan ő jött, a könyvtár tartalma többnyire unalmas irodalmi könyvekből állt. Pár mondat után azon kapta magát, hogy már vissza is rakta a könyvet a helyére, neki válaszok kellenek, válaszok a nagyvilág rejtélyeire. *
~ Na ez biztosan érdekes lehet! Odahaza nem igazán volt alkalmam olvasni.
Nem is volt az otthonod!
Na látod ebben igazad van! ~
* A tudás utáni vágytól hamar felpattannak szemei, ki tudja, milyen érdekességeket lelhet majd odalent. Így nem kell sokat noszogatnia magát, hogy elinduljon. Hamar a könyvtárhoz vezető lépcsőn találja magát haladni. Ahonnan ő jött, a könyvtár tartalma többnyire unalmas irodalmi könyvekből állt. Pár mondat után azon kapta magát, hogy már vissza is rakta a könyvet a helyére, neki válaszok kellenek, válaszok a nagyvilág rejtélyeire. *
2224. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-02-11 11:12:22
Üzenet elküldve: 2016-02-11 11:12:22
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Amos Thenior ténykedése nyomán//
-Hmm. *A gnóm szájához emeli kezét, és elgondolkodva beleharap görbe mutatóujjába, miközben Heron Max atya felé nyújtott kezét figyeli. Közben azon gondolkodik, hogy ő most tényleg beszélgetést folytatott egy hadászati eszközzel? Tisztára mintha az otthoni védelmi ágyúkkal kellett volna szót váltania. Rendkívül bizarr jelenség.*
-Nem tökéletes, de alakul. *Méltatja az útbaigazítást. Aztán elindul arrafelé amerre Heron irányította és végre megteheti azt amit eredetileg is megtenni szándékozott.*
-Üdvözlöm. *Lép végre valahára az első, kompetens mágusnak tűnő figura elé, mellé mögé ahova lehet. Elméletileg ő lesz Max atya, már amennyiben bízhat egy egyszerű katona szavában.*
-Láttam a jelenséget és úgy éreztem, szükségük lehet a segítségemre.
*E ponton úgy érzi talán illene bemutatkoznia. Ő maga persze tudja magáról kicsoda, egy gnóm. És mint ilyen természetes dolog, hogy minden témában kompetensebb náluk de ezektől az emberektől ugyanezt az egyszerű tudást nem nem várhatja el.*
-Ha megengedi, Klrirlov vagyok. *A családi nevét nem árulja el. Egy embernek amúgy sincs kellő nyelvi készsége annak kimondásához. A Klirliv az valamivel egyszerűbb, ezért talán még ők is tudják értelmezni.*
-Korábban Ratraxurgban végeztem tudományos kutatásokat, szakterületem az nagy energiájú robbantás volt. *Ezzel úgy érzi szégyenteljesen leegyszerűsítette korábbi munkakörét melynek nyomait továbbra is feltűnően viseli arcán.* ~Te jó ég itt ismerik egyáltalán a lőport?~ *Ijed meg hirtelen. Amióta délre jött egyetlen komolyabb fegyvert se látott, sőt ennek a városkának még falai sincsenek.* -Esetleg asszisztálhatnék a vizsgálatoknál?
~Én gnóm én csinál sok bumm, ez itt nagy bumm, én akar megnézni.~
A hozzászólás írója (Driktvhmirij Klrirlov) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.11 11:13:25
-Hmm. *A gnóm szájához emeli kezét, és elgondolkodva beleharap görbe mutatóujjába, miközben Heron Max atya felé nyújtott kezét figyeli. Közben azon gondolkodik, hogy ő most tényleg beszélgetést folytatott egy hadászati eszközzel? Tisztára mintha az otthoni védelmi ágyúkkal kellett volna szót váltania. Rendkívül bizarr jelenség.*
-Nem tökéletes, de alakul. *Méltatja az útbaigazítást. Aztán elindul arrafelé amerre Heron irányította és végre megteheti azt amit eredetileg is megtenni szándékozott.*
-Üdvözlöm. *Lép végre valahára az első, kompetens mágusnak tűnő figura elé, mellé mögé ahova lehet. Elméletileg ő lesz Max atya, már amennyiben bízhat egy egyszerű katona szavában.*
-Láttam a jelenséget és úgy éreztem, szükségük lehet a segítségemre.
*E ponton úgy érzi talán illene bemutatkoznia. Ő maga persze tudja magáról kicsoda, egy gnóm. És mint ilyen természetes dolog, hogy minden témában kompetensebb náluk de ezektől az emberektől ugyanezt az egyszerű tudást nem nem várhatja el.*
-Ha megengedi, Klrirlov vagyok. *A családi nevét nem árulja el. Egy embernek amúgy sincs kellő nyelvi készsége annak kimondásához. A Klirliv az valamivel egyszerűbb, ezért talán még ők is tudják értelmezni.*
-Korábban Ratraxurgban végeztem tudományos kutatásokat, szakterületem az nagy energiájú robbantás volt. *Ezzel úgy érzi szégyenteljesen leegyszerűsítette korábbi munkakörét melynek nyomait továbbra is feltűnően viseli arcán.* ~Te jó ég itt ismerik egyáltalán a lőport?~ *Ijed meg hirtelen. Amióta délre jött egyetlen komolyabb fegyvert se látott, sőt ennek a városkának még falai sincsenek.* -Esetleg asszisztálhatnék a vizsgálatoknál?
~Én gnóm én csinál sok bumm, ez itt nagy bumm, én akar megnézni.~
A hozzászólás írója (Driktvhmirij Klrirlov) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.11 11:13:25
2223. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-02-11 08:38:01
Üzenet elküldve: 2016-02-11 08:38:01
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Amos Thenior ténykedése nyomán//
//Driktvhmirij Klrirlov figyelmébe//
*A gnóm viselkedése, és szavai igazolni látszik gyanúját, miszerint kifejezetten problémás eset elé néz. Szerencsére a türelmesebb fajta, és a sértések egy része is le szokott peregni róla, ám ez utóbbi végül nem érkezik. Nyíltan legalábbis. De mivel sem ő, sem társai nem a gondolat őrség becses tagjai, a magában tartott szitkokkal nem tud, nem is akar, és nem is lehetne mit kezdenie.*
- Max atyát arra találja, de roppant elfoglalt a történések miatt.
*Mutat a megfelelő irányba, vagy legalábbis amerre jelenlegi illetékes csuhást sejti. Reméli, veszi a gnóm a lapot, hogy feleslegesen ne zavarják, de tart tőle, ha kimondva is hozzá tenné korábbi szavaihoz, csak falra hányt borsó lenne. Mindazonáltal a kötelességét teljesítette, távol tartotta az illetéktelent a fénytől, és még túl is teljesített az útba igazítással. Amiért az atya valószínűleg a fejét fogja venni a felesleges zaklatóért, de hát ez van. Ki tudja, talán mégis tud valamit, vagy hathatós segítségnek bizonyul a gnóm, habár ezen ő lepődne meg a legjobban, lévén nem annak a mágus alaknak tűnik figura.*
//Driktvhmirij Klrirlov figyelmébe//
*A gnóm viselkedése, és szavai igazolni látszik gyanúját, miszerint kifejezetten problémás eset elé néz. Szerencsére a türelmesebb fajta, és a sértések egy része is le szokott peregni róla, ám ez utóbbi végül nem érkezik. Nyíltan legalábbis. De mivel sem ő, sem társai nem a gondolat őrség becses tagjai, a magában tartott szitkokkal nem tud, nem is akar, és nem is lehetne mit kezdenie.*
- Max atyát arra találja, de roppant elfoglalt a történések miatt.
*Mutat a megfelelő irányba, vagy legalábbis amerre jelenlegi illetékes csuhást sejti. Reméli, veszi a gnóm a lapot, hogy feleslegesen ne zavarják, de tart tőle, ha kimondva is hozzá tenné korábbi szavaihoz, csak falra hányt borsó lenne. Mindazonáltal a kötelességét teljesítette, távol tartotta az illetéktelent a fénytől, és még túl is teljesített az útba igazítással. Amiért az atya valószínűleg a fejét fogja venni a felesleges zaklatóért, de hát ez van. Ki tudja, talán mégis tud valamit, vagy hathatós segítségnek bizonyul a gnóm, habár ezen ő lepődne meg a legjobban, lévén nem annak a mágus alaknak tűnik figura.*
2222. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-02-10 18:15:05
Üzenet elküldve: 2016-02-10 18:15:05
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Amos Thenior ténykedése nyomán//
//Heron Wedrath figyelmébe//
*Már épp eljutna a különös jelenség közelébe amikor két láb toppan meg előtte.*
-Útban vagy. *Motyogja maga elé, már már ösztönösen, és megpróbálja kikerülni a lábakat, ám amikor odébb tekint máris látja, hogy arra bizony még két vastag láb foglal helyet, mindkettő mögött nagy vörös lepellel, mintha tényleg minden lehetőségükkel el akarnák választani őt a fénykitöréstől. Tesz néhány próbálkozást a csizmák kikerülésére, még szóvá sem teszi a dolgot. Ám ezen kísérletei mind halálra vannak ítélve és hamarosan rájön, a férfiak tényleg az ő útjába álltak. Nem csak a vak véletlen sodorta őket oda, hanem kifejezetten az ő akadályozása miatt vannak ott.*
-Na jó, ki maga és mit akar?
*Fakad ki, és lerí róla egy szó nem sok, de annyit sem fogott fel az előbbi mondatból, ám most már legalább felnéz a katonákra, hajlandó foglalkozni vele, és ezért le is esik neki, kivel áll szemben. Most már a hangját is meghallaná, eddig ugyanis nem tartotta a fickót sem érdekesnek, sem bosszantónak. Az utóbbi viszont sikeresen teljesült.*
-Oh, szóval városőr. *Teszi meg első hangos felismerését.* -Bocsánat azt hittem egy idióta. Mármint... ~Mármint idióta, de legalább idomítva van.~ *Ezt már nem hajlandó hozzátenni, elvégre nem cseverészni jött ide. Inkább széles gesztikulációkkal és lassú szavakkal magyarázni kezdi az őrnek, miért is van itt aztán reméli a legjobbakat.*
-Szóval, ha kérhetem, be tudna állni abba az irányba amerre az illetékes mágust találom? Szeretnék tőle kérdezni pár dolgot. *Direkt fogta rövidre a szavait. Rendesen is elmagyarázhatná miért van itt, de azt úgy se értené meg. Egyszerűbb ha valaki intelligensebbel vált szavakat. Igaz egy mágus mester, még mindig nem gnóm, de már valamelyest jobban hasonlít rá.*
A hozzászólás írója (Driktvhmirij Klrirlov) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.10 18:15:40
//Heron Wedrath figyelmébe//
*Már épp eljutna a különös jelenség közelébe amikor két láb toppan meg előtte.*
-Útban vagy. *Motyogja maga elé, már már ösztönösen, és megpróbálja kikerülni a lábakat, ám amikor odébb tekint máris látja, hogy arra bizony még két vastag láb foglal helyet, mindkettő mögött nagy vörös lepellel, mintha tényleg minden lehetőségükkel el akarnák választani őt a fénykitöréstől. Tesz néhány próbálkozást a csizmák kikerülésére, még szóvá sem teszi a dolgot. Ám ezen kísérletei mind halálra vannak ítélve és hamarosan rájön, a férfiak tényleg az ő útjába álltak. Nem csak a vak véletlen sodorta őket oda, hanem kifejezetten az ő akadályozása miatt vannak ott.*
-Na jó, ki maga és mit akar?
*Fakad ki, és lerí róla egy szó nem sok, de annyit sem fogott fel az előbbi mondatból, ám most már legalább felnéz a katonákra, hajlandó foglalkozni vele, és ezért le is esik neki, kivel áll szemben. Most már a hangját is meghallaná, eddig ugyanis nem tartotta a fickót sem érdekesnek, sem bosszantónak. Az utóbbi viszont sikeresen teljesült.*
-Oh, szóval városőr. *Teszi meg első hangos felismerését.* -Bocsánat azt hittem egy idióta. Mármint... ~Mármint idióta, de legalább idomítva van.~ *Ezt már nem hajlandó hozzátenni, elvégre nem cseverészni jött ide. Inkább széles gesztikulációkkal és lassú szavakkal magyarázni kezdi az őrnek, miért is van itt aztán reméli a legjobbakat.*
-Szóval, ha kérhetem, be tudna állni abba az irányba amerre az illetékes mágust találom? Szeretnék tőle kérdezni pár dolgot. *Direkt fogta rövidre a szavait. Rendesen is elmagyarázhatná miért van itt, de azt úgy se értené meg. Egyszerűbb ha valaki intelligensebbel vált szavakat. Igaz egy mágus mester, még mindig nem gnóm, de már valamelyest jobban hasonlít rá.*
A hozzászólás írója (Driktvhmirij Klrirlov) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.10 18:15:40
2221. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-02-10 17:13:14
Üzenet elküldve: 2016-02-10 17:13:14
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
*Türelmesen várakozik, elvégre az idő az egyetlen, amiből van neki bőven. Meg persze a templom is egyfajta megszokott környezet már a számára, így békésen elácsorog, és messziről bámulja a csodálatos jelenséget. Egy új kor eljövetele, bizony. Létezése végre értelmet nyer, pontosan úgy, ahogy mindenkié. Még azoké is, akik odakint küzdenek, és meghalnak az élőholt sereg ellen, habár... meglehetősen rövid értelem a halál, de nekik ez jutott. Lehettek volna bölcsebbek, és rájöhettek volna, hogy egy háborúba, amit nem nyerhetnek meg, nincs értelme belemászni. Egy felsőbbrendű entitás által haltak, ha úgy vesszük, szóval tulajdonképpen így is több jut nekik, mint amennyit megérdemeltek. Lorew viszont nem tudja felfogni, hogyhogy neki nem jutott még semmi? Elvégre eljött erre a helyre, várta a jelet, és azóta is csak álldogál a semmiért. Talán még nem jött el az idő... Bár közel a Pillanat, ezt már jól tudja, de hogy mennyire közel... A jövendölések mindig olyan homályosak. A legjobb lenne most azonnal áldozni némi vért az entitásnak, aki a tőrön keresztül léphet kapcsolatba vele, hátha ad némi útmutatást a jelen helyzethez. Legalább annyit, hogy nem kell belefolyni, majd lerendezik maguk között, Lorew meg igazodik a kialakult helyzethez. Az is több lenne, mint a semmi, ehelyett viszont itt áll, és várja a választ. Amit nem kap. Na, hát ez a hagyományos értelemben vett semmi. Hirtelenjében több értelmét látja még annak is, hogy még egyszer visszasétál Isvu házáig, ezúttal már magabiztosan, eltévedés nélkül, meg ilyenek. A terv jó, aztán majd kiderül, egy utat hátramenetben memorizálni azért elég nehéz. Mindenesetre még néhány percet vár, viszont nem történik semmi. Mármint valami morgonc közben belép a templomba, és rögtön a fényhez szeretne jutni, de a páncélosok útját állják. Hiába, akkor nyilván Lorewnek sincs sok esélye odajutni, meg nem is akarja felhívni magára a figyelmet. Az entitás nyilván tudja, hogy itt járt, éppen így azt is, milyen szándékkal. Viszont nem válaszolt, ez egyértelmű jelzés, hogy még várnia kell. Sóhajt egyet, majd kisétál a templom kapuján, vissza a templomkertbe.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3954-3973