Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 130 (2581. - 2600. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2600. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-07-10 02:41:16
Üzenet elküldve: 2017-07-10 02:41:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Tényleg, az istentisztelet... Olvasta néhány helyen, hogy közös imádkozást tartanak majd Eeyr tiszteletére, de minthogy a vallás, mint mankó, nem nyerte el az érdeklődését, így nem igazán jegyezte meg. A kiszivárgó emberekből ítélve nemrég lehetett, ráadásul meglepően sokan eljöttek. Persze az megint csak nézőpont kérdése, hogy mi számít soknak. Utóbbi időben Iliwary nem érezte úgy, hogy nagyon megfogná az artheniori népeket az istenek érkezése, gyakorlatilag eleinte nem is vettek tudomást róla. Azért ha mást nem is, azt jó látni, hogy idővel belátják, hogy változnak az idők, és talán Eeyr imádata is összehozhat egy nagyobb csoportot. Az összefogás pedig tulajdonképpen jó dolog, bármi legyen is a mozgatórugója, akár halandók, akár felsőbbrendű entitások. Az is dicséretes, hogy végre nem csukott szemmel járnak, végre nem csak pletykák szintjén létezik ez az egész, hanem kézzel tapintható a lelkesedés, amit táplálnak az ügy érdekében.
A tündér a maga részéről nem hisz az istenekben. Hisz a felsőbbrendű erőkben, akik bár hatalmas entitások, de messze elmaradnak az idealizált istenképtől. A kultúrák istenképei hagyományosan olyan lényeket ábrázolnak, akik saját területükön teljhatalmú uralkodók. Persze ezek zömében a pusztai népekre, a barbárokra, és egyéb városkerülő népekre vonatkozik, a többség elvesztette a vallást, mikor a mágia megjelent. Mégis ha egy teljhatalmú lényt képzel el a tündér, aki egyetlen intésével formálhatja a világot, irthatja ki és teremtheti újra a fajokat, akkor óhatatlanul is eljut a következtetésre, hogy a felettük élő három lény ettől kevesebb. És innentől kezdve Iliwary úgy érzi, teljesen jogos, hogy nem érzi őket istennek, emellett amiatt is nagyon boldog, hogy ilyen teljhatalmú lény valószínűleg soha nem is létezett, és nem is fog. Nem zavartatja magát, miközben átsétál a templom belsején, egészen a könyvtár ajtajáig, bár őszintén nem tetszik már neki ez az elrendezés. Amíg a mágia tanulásának központja volt ez a hely Artheniorban, addig rendben volt, hogy itt helyezkedik el a könyvtár, hiszen legrosszabb esetben is a mágiatanulással kötötték össze. Ez persze helytelen volt, hiszen sokkal több mindenről vannak ott könyvek, minthogy pusztán egyetlen kategóriára lehessen őket korlátozni, azonban a jelenlegi helyzet sem jobb. Most mindenki Eeyr vallásával hozhatja összefüggésbe a helyet. Jó volna már egy saját épület a könyvtárnak, hogy ne a templom függésében álljon, de be kell látni, hogy amíg a csuhások látják el az ottani feladatokat, addig teljesen jogosan tárolják a föld alatt. Elszomorító ugyan, de nem lehet mit kezdeni a helyzettel. És talán nem is kell. Talán ő csinálja rosszul, hogy ilyeneken gondolkodik. Persze alapvetően arról van szó, hogy szeret elmélkedni, de ehhez hozzátartozik az is, hogy felismerje, ha egy ötletének rossz folytatása lenne, amennyiben megvalósulásra kerülne. Mondhatná, hogy egyfajta képessége annak, hogy magában tartsa a rossz ötleteket, viszont igazából meglepően kevés ötlete válik közkinccsé, mivel általában nem beszélget senkivel, így szinte minden a fejében marad.*
A tündér a maga részéről nem hisz az istenekben. Hisz a felsőbbrendű erőkben, akik bár hatalmas entitások, de messze elmaradnak az idealizált istenképtől. A kultúrák istenképei hagyományosan olyan lényeket ábrázolnak, akik saját területükön teljhatalmú uralkodók. Persze ezek zömében a pusztai népekre, a barbárokra, és egyéb városkerülő népekre vonatkozik, a többség elvesztette a vallást, mikor a mágia megjelent. Mégis ha egy teljhatalmú lényt képzel el a tündér, aki egyetlen intésével formálhatja a világot, irthatja ki és teremtheti újra a fajokat, akkor óhatatlanul is eljut a következtetésre, hogy a felettük élő három lény ettől kevesebb. És innentől kezdve Iliwary úgy érzi, teljesen jogos, hogy nem érzi őket istennek, emellett amiatt is nagyon boldog, hogy ilyen teljhatalmú lény valószínűleg soha nem is létezett, és nem is fog. Nem zavartatja magát, miközben átsétál a templom belsején, egészen a könyvtár ajtajáig, bár őszintén nem tetszik már neki ez az elrendezés. Amíg a mágia tanulásának központja volt ez a hely Artheniorban, addig rendben volt, hogy itt helyezkedik el a könyvtár, hiszen legrosszabb esetben is a mágiatanulással kötötték össze. Ez persze helytelen volt, hiszen sokkal több mindenről vannak ott könyvek, minthogy pusztán egyetlen kategóriára lehessen őket korlátozni, azonban a jelenlegi helyzet sem jobb. Most mindenki Eeyr vallásával hozhatja összefüggésbe a helyet. Jó volna már egy saját épület a könyvtárnak, hogy ne a templom függésében álljon, de be kell látni, hogy amíg a csuhások látják el az ottani feladatokat, addig teljesen jogosan tárolják a föld alatt. Elszomorító ugyan, de nem lehet mit kezdeni a helyzettel. És talán nem is kell. Talán ő csinálja rosszul, hogy ilyeneken gondolkodik. Persze alapvetően arról van szó, hogy szeret elmélkedni, de ehhez hozzátartozik az is, hogy felismerje, ha egy ötletének rossz folytatása lenne, amennyiben megvalósulásra kerülne. Mondhatná, hogy egyfajta képessége annak, hogy magában tartsa a rossz ötleteket, viszont igazából meglepően kevés ötlete válik közkinccsé, mivel általában nem beszélget senkivel, így szinte minden a fejében marad.*
2599. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-07-07 15:06:16
Üzenet elküldve: 2017-07-07 15:06:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//A látnok háza//
*Valóban nem épp a legillendőbb dolog úgy ideérkezni ahogy Quantall tette. Az atya megjelenésére Quantall őszintébben mosolyog.*
-Igen. Sikerült. A többiek rám hagyták, hogy beszámoljak a történtekről. Sokat tudok mesélni ami hasznos is lehet számunkra.
*A másik kapzsisága még nem, de a látomások és a kutya viselkedése már furcsa Quantall számára. Valahogy nagyon rossz érzése lesz. Persze út közben sokat gondolkodott már és úgy érzi eljött az ideje, hogy egyik tervét kipróbálja a gyakorlatban. Hangosan, hogy a közelben lévők is hallják meg is szólal.*
-Bocsásson meg atyám, de jól mondja. Ami nálam van túlságosan is értékes ahhoz, hogy naiv legyek. Ha ejtene magán egy kis vágást vagy szúrást és pár csepp vérével igazolná, hogy milyen elkötelezett az emberek életének megóvásért átadhatom a könyvet.
*Nagyon komolyan figyeli a pap reakcióit és fel van készülve egy esetleges támadásra is. Ha téved és a pap az akinek mondja magát annak örülne, de ha nem és a látomások igaziak akkor nagy bajban van. Nem is a helyzet miatt. Sokkal inkább mert egy fontos személy alakját vette fel a lény. A városőrségnek is küldhetett üzeneteket. Amennyiben Quantall jól sejti, hogy a lény alakváltó, de a fekete vérét nem tudja elrejteni megoldást találtak a jövőben az alakváltó problémákra. Sok minden van a levegőben. A helyzet nagyon feszült.*
*Valóban nem épp a legillendőbb dolog úgy ideérkezni ahogy Quantall tette. Az atya megjelenésére Quantall őszintébben mosolyog.*
-Igen. Sikerült. A többiek rám hagyták, hogy beszámoljak a történtekről. Sokat tudok mesélni ami hasznos is lehet számunkra.
*A másik kapzsisága még nem, de a látomások és a kutya viselkedése már furcsa Quantall számára. Valahogy nagyon rossz érzése lesz. Persze út közben sokat gondolkodott már és úgy érzi eljött az ideje, hogy egyik tervét kipróbálja a gyakorlatban. Hangosan, hogy a közelben lévők is hallják meg is szólal.*
-Bocsásson meg atyám, de jól mondja. Ami nálam van túlságosan is értékes ahhoz, hogy naiv legyek. Ha ejtene magán egy kis vágást vagy szúrást és pár csepp vérével igazolná, hogy milyen elkötelezett az emberek életének megóvásért átadhatom a könyvet.
*Nagyon komolyan figyeli a pap reakcióit és fel van készülve egy esetleges támadásra is. Ha téved és a pap az akinek mondja magát annak örülne, de ha nem és a látomások igaziak akkor nagy bajban van. Nem is a helyzet miatt. Sokkal inkább mert egy fontos személy alakját vette fel a lény. A városőrségnek is küldhetett üzeneteket. Amennyiben Quantall jól sejti, hogy a lény alakváltó, de a fekete vérét nem tudja elrejteni megoldást találtak a jövőben az alakváltó problémákra. Sok minden van a levegőben. A helyzet nagyon feszült.*
2598. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-07-07 13:42:55
Üzenet elküldve: 2017-07-07 13:42:55
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
//A látnok háza//
*Pár imádkozó szerzetes morog valamit amikor meglátják a koszos kinézetű sötételfet meg a még koszosabb kutyáját, hogy ez nem koldusszálló, meg a kutyát nem kéne behozni, de egyik sem foglalkozik különösebben azzal, hogy elküldjék innen a most érkezett vándort, majd a pap, akit keres megteszi.*
-Ó hát visszatértél! *Üdvözli nem túl őszinte mosollyal Quantallt, örül hogy megjött a küldetésről, de a kutyát nem érti.*
-A társaid hova lettek? *Érdeklődik előbb illemből, majd a válasz után lényegesebb dologra tér rá.*
-Megtaláltad és elhoztad a látnok könyvét nekünk? *Érdeklődik, kicsit kapzsibbnak is tűnik, mint mikor elküldte őket a küldetésre. A mélységi fejében hirtelen felvillan a könyvből az egyik szörny leírása még a válasza előtt, aminek a neve az alakváltó. A kutya hátrálni kezd, fél a paptól és farkát behúzva bújik új gazdája mögé, halkan felnyüszít kissé. Egy kis szöveg jelenik meg kicsit később ahogy pislog a szemei előtt, ami nem más, mint Nylisani, a jóságos Eeyr félistennője. Az, hogy most mihez kezd a hirtelen jött látomásokkal, már a Quantallon múlik.*
-Jól vagy? Ha megvan a könyv, mindenképp át kell adnod ugye tudod? Ezzel segítünk a legjobban a világnak. *Szólal meg a pap, siettetve a mélységit.*
*Pár imádkozó szerzetes morog valamit amikor meglátják a koszos kinézetű sötételfet meg a még koszosabb kutyáját, hogy ez nem koldusszálló, meg a kutyát nem kéne behozni, de egyik sem foglalkozik különösebben azzal, hogy elküldjék innen a most érkezett vándort, majd a pap, akit keres megteszi.*
-Ó hát visszatértél! *Üdvözli nem túl őszinte mosollyal Quantallt, örül hogy megjött a küldetésről, de a kutyát nem érti.*
-A társaid hova lettek? *Érdeklődik előbb illemből, majd a válasz után lényegesebb dologra tér rá.*
-Megtaláltad és elhoztad a látnok könyvét nekünk? *Érdeklődik, kicsit kapzsibbnak is tűnik, mint mikor elküldte őket a küldetésre. A mélységi fejében hirtelen felvillan a könyvből az egyik szörny leírása még a válasza előtt, aminek a neve az alakváltó. A kutya hátrálni kezd, fél a paptól és farkát behúzva bújik új gazdája mögé, halkan felnyüszít kissé. Egy kis szöveg jelenik meg kicsit később ahogy pislog a szemei előtt, ami nem más, mint Nylisani, a jóságos Eeyr félistennője. Az, hogy most mihez kezd a hirtelen jött látomásokkal, már a Quantallon múlik.*
-Jól vagy? Ha megvan a könyv, mindenképp át kell adnod ugye tudod? Ezzel segítünk a legjobban a világnak. *Szólal meg a pap, siettetve a mélységit.*
2597. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-07-07 13:09:26
Üzenet elküldve: 2017-07-07 13:09:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Esemény - istentisztelet//
*A pozitív visszajelzések örömmel töltik el a papot, hiszen van értelme folytatni azt, amit elkezdett.
Sokkal szebb lenne a szalagozás, ha mondjuk a neveket belehímeztetnék, nem pedig ráfestenék, de egyelőre az utóbbi megoldás is célravezető lehet.
Nylisani is eljön hát, ami szintén egy csodás dolog. Egyszer pedig talán maga Eeyr is megjelenik. Na az lesz ám a nagy dolog! A mostani sem semmi egyébként, mivel egy félistennő lesz szinte állandó jelenlévője az Ogadel által kezdeményezett eseményeknek. Eeyr hívei összetartó és erős közösséget fognak kiépíteni.*
-Bármikor, Nylisani.
*Mindig szívesen látja a félistennőt, szóval akkor keresi fel Ogadelt, amikor csak akarja.
Miután mindenki felocsúdik, a pap magához veszi kis fonott kosárkáját és elindul a piacra, hogy beszerezze a szalagozáshoz szükséges kellékeket.*
*A pozitív visszajelzések örömmel töltik el a papot, hiszen van értelme folytatni azt, amit elkezdett.
Sokkal szebb lenne a szalagozás, ha mondjuk a neveket belehímeztetnék, nem pedig ráfestenék, de egyelőre az utóbbi megoldás is célravezető lehet.
Nylisani is eljön hát, ami szintén egy csodás dolog. Egyszer pedig talán maga Eeyr is megjelenik. Na az lesz ám a nagy dolog! A mostani sem semmi egyébként, mivel egy félistennő lesz szinte állandó jelenlévője az Ogadel által kezdeményezett eseményeknek. Eeyr hívei összetartó és erős közösséget fognak kiépíteni.*
-Bármikor, Nylisani.
*Mindig szívesen látja a félistennőt, szóval akkor keresi fel Ogadelt, amikor csak akarja.
Miután mindenki felocsúdik, a pap magához veszi kis fonott kosárkáját és elindul a piacra, hogy beszerezze a szalagozáshoz szükséges kellékeket.*
2596. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-07-06 12:41:55
Üzenet elküldve: 2017-07-06 12:41:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
* Egy kevéssel sötétedés után tér be a templomba. Mostanában annyira sok gondja volt, hogy sikerült szinte teljesen elhanyagolnia a tanulmányait. Arra még tisztán emlékszik, hogy két istent lehet itt megszólítani.
Mivel a templomba érkezett ezért mondhatni Moon is megadta ennek a módját. A család hintójából lép ki, na meg ruhája is méltó a helyhez ahova belépni szándékozik.
Könnyű sötét csipkeruha, rajta méregzöld díszítéssel. Hófehér haját kibontva viseli, épp csak pár tincset kontyolt fel, hogy ne zavarja a szemét. Lábain hosszú szárú fekete szandál, kezében pedig pár szál sötétlila virág amit egyenesen az oltár lábához visz és ott le is teszi őket.
Érdeklődve néz körbe, vajon vannak mások is itt, rajta kívül ebben a kései órában?*
Mivel a templomba érkezett ezért mondhatni Moon is megadta ennek a módját. A család hintójából lép ki, na meg ruhája is méltó a helyhez ahova belépni szándékozik.
Könnyű sötét csipkeruha, rajta méregzöld díszítéssel. Hófehér haját kibontva viseli, épp csak pár tincset kontyolt fel, hogy ne zavarja a szemét. Lábain hosszú szárú fekete szandál, kezében pedig pár szál sötétlila virág amit egyenesen az oltár lábához visz és ott le is teszi őket.
Érdeklődve néz körbe, vajon vannak mások is itt, rajta kívül ebben a kései órában?*
2595. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-07-06 12:25:02
Üzenet elküldve: 2017-07-06 12:25:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//A látnok háza//
*Talán kinézete hagy némi kivetnivalót maga után hisz ruházata nem nevezhető tisztának és egy kutyát vezet pórázon aki szintén elég loncsos. Csak remélheti, hogy beengedik a templomba. Ha nem akarnák akkor megemlíti annak a papnak a nevét aki a megbízást is adta hátha úgy már igen. Talán előzőleg illett volna tényleg megtisztálkodni, de le szerette volna ezt gyorsan tudni, hogy ez után viszont pihenhessen. Meg persze kérdései is vannak amelyekre választ szeretne kapni. Mi az a kő a könyvön és amit látott az múlt vagy lehetséges jövő. Szóval kicsit meggondolatlanul, de egyből ide jött.*
*Talán kinézete hagy némi kivetnivalót maga után hisz ruházata nem nevezhető tisztának és egy kutyát vezet pórázon aki szintén elég loncsos. Csak remélheti, hogy beengedik a templomba. Ha nem akarnák akkor megemlíti annak a papnak a nevét aki a megbízást is adta hátha úgy már igen. Talán előzőleg illett volna tényleg megtisztálkodni, de le szerette volna ezt gyorsan tudni, hogy ez után viszont pihenhessen. Meg persze kérdései is vannak amelyekre választ szeretne kapni. Mi az a kő a könyvön és amit látott az múlt vagy lehetséges jövő. Szóval kicsit meggondolatlanul, de egyből ide jött.*
2594. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-07-06 12:23:09
Üzenet elküldve: 2017-07-06 12:23:09
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
//Esemény - istentisztelet//
*Mindenkitől pozitív visszajelzést kapnak, sikeresnek mondható az első istentisztelet. A köszöneteket szívesen hallgatja és fejet hajt mindenkinek, aki ezt teszi.*
-Mi köszönjünk, hogy eljöttetek, remélem még találkozunk. *Ogadel szerzetes nem is bízza ezt a véletlenre, meghívja a jelenlévőket a következő kis közös találkozóra az Élet Fájához, hogy fehér szalagot kössenek fel egymás neveivel a fa ágaira.*
-Természetesen számíthattok jelenlétemre ott is, köszönök mindent. *Ezzel ideje távoznia neki is, hisz vannak elintézni való dolgai.*
-Ogadel atyám, majd még felkereslek később! *Fordul hátra egy pillanatra, majd elsétál egy kevésbé látott hely felé, ahol eltűnik.*
*Mindenkitől pozitív visszajelzést kapnak, sikeresnek mondható az első istentisztelet. A köszöneteket szívesen hallgatja és fejet hajt mindenkinek, aki ezt teszi.*
-Mi köszönjünk, hogy eljöttetek, remélem még találkozunk. *Ogadel szerzetes nem is bízza ezt a véletlenre, meghívja a jelenlévőket a következő kis közös találkozóra az Élet Fájához, hogy fehér szalagot kössenek fel egymás neveivel a fa ágaira.*
-Természetesen számíthattok jelenlétemre ott is, köszönök mindent. *Ezzel ideje távoznia neki is, hisz vannak elintézni való dolgai.*
-Ogadel atyám, majd még felkereslek később! *Fordul hátra egy pillanatra, majd elsétál egy kevésbé látott hely felé, ahol eltűnik.*
2593. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-07-04 15:49:34
Üzenet elküldve: 2017-07-04 15:49:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
//Esemény - istentisztelet//
*Ámulattal figyeli a körülötte történteket, főleg a furcsa, de gyönyörű Nylisanit. Szemét csak akkor veszi le róla, amikor meghallja Sya és Lors vallomását, és széles vigyorral figyeli ahogy a lány a lovag nyakába ugrik.
Az atya felé lép, fejet hajtva megköszöni hogy részt vehetett az istentiszteleten.
Ellép az oltártól, és lassan elkezdi körbejárni a templomot. Most, hogy nem zavar semmiféle szertartást, alaposan megnéziheti a bent sorakozó díszoszlopokat, szobrokat, és az egyéb belső díszítéseit a templomnak. Ekkor hirtelen megtorpan.*
~A többiek!~
*Kap a fejéhez, és gyorsan a társai után siet.*
A hozzászólás írója (Fyolana Avinthrya) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.04 15:51:30
//Esemény - istentisztelet//
*Ámulattal figyeli a körülötte történteket, főleg a furcsa, de gyönyörű Nylisanit. Szemét csak akkor veszi le róla, amikor meghallja Sya és Lors vallomását, és széles vigyorral figyeli ahogy a lány a lovag nyakába ugrik.
Az atya felé lép, fejet hajtva megköszöni hogy részt vehetett az istentiszteleten.
Ellép az oltártól, és lassan elkezdi körbejárni a templomot. Most, hogy nem zavar semmiféle szertartást, alaposan megnéziheti a bent sorakozó díszoszlopokat, szobrokat, és az egyéb belső díszítéseit a templomnak. Ekkor hirtelen megtorpan.*
~A többiek!~
*Kap a fejéhez, és gyorsan a társai után siet.*
A hozzászólás írója (Fyolana Avinthrya) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.04 15:51:30
2592. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-07-03 15:14:42
Üzenet elküldve: 2017-07-03 15:14:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Zavartan elmosolyodik miután kimondta azt a bizonyos szót. Izgatottan várja a folytatást, ami nem sokat várat magára. Lors mosolya egy pillanatra azt sejteti, hogy ki fogják nevetni. De amikor ő is kimondja, Sya a nyakába ugrik és megöleli.* -Köszönöm! *Talán azt hihetik, hogy Lors válaszát köszönte meg, de sokkal fontosabb lépcsőt sikerült most a férfi segítségével átlépnie. Mások felé érzett bizalom és elfogadás megerősödött benne. Egy percig sem tart tőle, hogy csalódhat és most semmi rossz vagy aggasztó dolog nem jut eszébe. Úgy érzi, hogy valami nyomja a tenyerét, ahogy a férfit átkarolja. Elengedi a lovagot és észreveszi, hogy az apró koszorú még mindig nála van. Egy kisebb mosoly kíséretében elengedi a férfi kezét is és oda lép a kőoltárhoz. Féltérdre ereszkedik, majd fejet hajt. Megcsókolja az ajándékot és finoman az oltár lábához teszi. Egy alig észrevehető könnycsepp folyik végig az arcán. Finoman letörli és eltűri előre hullott hosszú haját, melyet elfelejtett befonni a nagy sietségben. Feláll és visszamegy a társasághoz. Először Ogadel atyához fordul és köszönetet mond a csodálatos istentiszteletért, majd Nylisanihoz és ismét hálálkodik. Őszinte tisztelettel hajlik meg előttük és tovább fordul. Üdvözli Sythrat és beszélgetni kezd.* -Ha jól sejtem a fogadós értesített, hogy hozzánk lehet csatlakozni megnézni a várost, igaz? *Mosolyog a lányra kedvesen* -Tarts hát velünk, ha a többiek is beleegyeznek. Én személy szerint szívesen fogadok bárkit a kis csapatunkban. Apropó, hová lett Gor barátunk? Nem kellene megkeresni? *Néz kérdőn Anára és Lorsra. Ekkor veszi észre a korábban Zetriat Iuthar néven bemutatkozott elf férfit.* -Üdvözletem néked is! *mosolyog rá.* -Indulhatunk? *Kérdezi a többieket és mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, kezén fogja Lorst és ha a többiek is úgy döntenek, elindul a Templomkertbe.*
A hozzászólás írója (Syasraya Troena) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.03 15:19:59
*Zavartan elmosolyodik miután kimondta azt a bizonyos szót. Izgatottan várja a folytatást, ami nem sokat várat magára. Lors mosolya egy pillanatra azt sejteti, hogy ki fogják nevetni. De amikor ő is kimondja, Sya a nyakába ugrik és megöleli.* -Köszönöm! *Talán azt hihetik, hogy Lors válaszát köszönte meg, de sokkal fontosabb lépcsőt sikerült most a férfi segítségével átlépnie. Mások felé érzett bizalom és elfogadás megerősödött benne. Egy percig sem tart tőle, hogy csalódhat és most semmi rossz vagy aggasztó dolog nem jut eszébe. Úgy érzi, hogy valami nyomja a tenyerét, ahogy a férfit átkarolja. Elengedi a lovagot és észreveszi, hogy az apró koszorú még mindig nála van. Egy kisebb mosoly kíséretében elengedi a férfi kezét is és oda lép a kőoltárhoz. Féltérdre ereszkedik, majd fejet hajt. Megcsókolja az ajándékot és finoman az oltár lábához teszi. Egy alig észrevehető könnycsepp folyik végig az arcán. Finoman letörli és eltűri előre hullott hosszú haját, melyet elfelejtett befonni a nagy sietségben. Feláll és visszamegy a társasághoz. Először Ogadel atyához fordul és köszönetet mond a csodálatos istentiszteletért, majd Nylisanihoz és ismét hálálkodik. Őszinte tisztelettel hajlik meg előttük és tovább fordul. Üdvözli Sythrat és beszélgetni kezd.* -Ha jól sejtem a fogadós értesített, hogy hozzánk lehet csatlakozni megnézni a várost, igaz? *Mosolyog a lányra kedvesen* -Tarts hát velünk, ha a többiek is beleegyeznek. Én személy szerint szívesen fogadok bárkit a kis csapatunkban. Apropó, hová lett Gor barátunk? Nem kellene megkeresni? *Néz kérdőn Anára és Lorsra. Ekkor veszi észre a korábban Zetriat Iuthar néven bemutatkozott elf férfit.* -Üdvözletem néked is! *mosolyog rá.* -Indulhatunk? *Kérdezi a többieket és mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, kezén fogja Lorst és ha a többiek is úgy döntenek, elindul a Templomkertbe.*
A hozzászólás írója (Syasraya Troena) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.03 15:19:59
2591. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-07-03 14:43:12
Üzenet elküldve: 2017-07-03 14:43:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
//Esemény - istentisztelet//
*Nylisani csak megerősíti abban az egyre erősödő, lüktető meggyőződésében, hogy ezidáig az itt megnevezett Eeyr istennő volt az, ki egyengette útjait. Hisz annyira hasonlóak tanai elfünk által követett névtelen istenéhez, hogy azt kell hinnie a mai napon szimplán egy újabb megnevezésével találkozhatott.
A félistennő megjelenése pedig egyértelműen egy jel arra, hogy jó helyen jár. Ha nem fut össze ezzel a díszes társasággal, akkor talán sosem tér be a templomba, s nem láthatja ezt a csodás teremtést.
Végig is pillant a díszes társaságon, s örömmel nyugtázza, hogy az ő szemeikben is ugyanaz a békesség költözött, mint amit ő érez jelen pillanatban. Ehhez nem kell neki semmilyen mágia, vagy áldás, a fénygömb sem vált ki belőle semmiféle plusz impulzust. Ő megtalálta anélkül is azt, mit ezidáig keresett. Egy jelet, hogy jó úton halad.
A pap szavait ezután jóval figyelmesebben hallgatja, bár azt nem lehet mondani, hogy minden mondatára ugyanúgy tud összpontosítani. A köreikben tartózkodó nem mindennapi teremtés újra és újra elvonja a figyelmét.
Végül az istentisztelet befejeztével mélyen meghajol a Ogadel atya, és segítői előtt, majd ha lehet egy még mélyebb, még tiszteletteljesebb fejhajtást intéz Nylisani felé is.*
-Öröm volt ragyogásodban sütkérezni, kedves Nylisani!
*Most végre nem esik nehezére érzéseit megfogalmazni, egyszerűen kibuknak ajkai közül a szavak. Erősebben fogja a kezében szorongatott virágot, majd ráveszi magát, hogy kövesse a többieket. Hisz mi másért küldte volna el Eeyr egy gyermekét hozzájuk, ha nem azért, hogy Zetriatot megerősítsék elhatározásában? Egy ideig még biztosan élvezhetik a szőke hajú elf társaságát a többiek.*
//Esemény - istentisztelet//
*Nylisani csak megerősíti abban az egyre erősödő, lüktető meggyőződésében, hogy ezidáig az itt megnevezett Eeyr istennő volt az, ki egyengette útjait. Hisz annyira hasonlóak tanai elfünk által követett névtelen istenéhez, hogy azt kell hinnie a mai napon szimplán egy újabb megnevezésével találkozhatott.
A félistennő megjelenése pedig egyértelműen egy jel arra, hogy jó helyen jár. Ha nem fut össze ezzel a díszes társasággal, akkor talán sosem tér be a templomba, s nem láthatja ezt a csodás teremtést.
Végig is pillant a díszes társaságon, s örömmel nyugtázza, hogy az ő szemeikben is ugyanaz a békesség költözött, mint amit ő érez jelen pillanatban. Ehhez nem kell neki semmilyen mágia, vagy áldás, a fénygömb sem vált ki belőle semmiféle plusz impulzust. Ő megtalálta anélkül is azt, mit ezidáig keresett. Egy jelet, hogy jó úton halad.
A pap szavait ezután jóval figyelmesebben hallgatja, bár azt nem lehet mondani, hogy minden mondatára ugyanúgy tud összpontosítani. A köreikben tartózkodó nem mindennapi teremtés újra és újra elvonja a figyelmét.
Végül az istentisztelet befejeztével mélyen meghajol a Ogadel atya, és segítői előtt, majd ha lehet egy még mélyebb, még tiszteletteljesebb fejhajtást intéz Nylisani felé is.*
-Öröm volt ragyogásodban sütkérezni, kedves Nylisani!
*Most végre nem esik nehezére érzéseit megfogalmazni, egyszerűen kibuknak ajkai közül a szavak. Erősebben fogja a kezében szorongatott virágot, majd ráveszi magát, hogy kövesse a többieket. Hisz mi másért küldte volna el Eeyr egy gyermekét hozzájuk, ha nem azért, hogy Zetriatot megerősítsék elhatározásában? Egy ideig még biztosan élvezhetik a szőke hajú elf társaságát a többiek.*
2590. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-07-03 13:47:12
Üzenet elküldve: 2017-07-03 13:47:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Új élet felé//
*Álmos szemei lassan nyildogálnak. Reggelig tanult, s most óvatosan odébbtolt pergamenjei fölött ébredezik. Szinte minden olvasható betűt elolvasott, a hitről, a teológiáról, és az istenekről. Kettő, de különösen egy, az élet védelmének színbóluma fogta meg gondolatának fonalait. És koszorút font a lány fejére. Teljesen megbabonázta az új spiritualitás amibe csöppent. Eeyr innen nem ereszti. De hiába a rengeteg sor és betű, a fő próba az ima. A többiektől fuggetlen, ott a könyvtárban szeretné felvenni a kapcsolatot új istenével.*
~Semmit sem ér, ha csak egy pappal, s csak az oltárnál érzem jelenlétét.~
*Gondolja magában, és egy ablakpárkány szélét választja a spirituális érzékenység csúcspontjának. Szinte teljesen keletre néz, és a sötét, poros könyvtárban valami szentséges hatást kelt. Olyan egyszerű módra, csak át akarja érezni a világ folyásának energiáit. Három ujjpercnyit mozdul a nap az égen felfelé, mire visszaevez elméje, s lelke világából, a hétköznapiba. Mint egy teljesen új ember. És ezen új ember. Új szemével, újból meg kell hogy szeresse, de leginkább meg kell hogy lássa ezt a világot. Mintha maga Eeyr tanácsolta volna, hogy induljon útnak. Most más isten híve ként kell élnie a vadonnal. De biztos hogy még visszatér ide.*
*Álmos szemei lassan nyildogálnak. Reggelig tanult, s most óvatosan odébbtolt pergamenjei fölött ébredezik. Szinte minden olvasható betűt elolvasott, a hitről, a teológiáról, és az istenekről. Kettő, de különösen egy, az élet védelmének színbóluma fogta meg gondolatának fonalait. És koszorút font a lány fejére. Teljesen megbabonázta az új spiritualitás amibe csöppent. Eeyr innen nem ereszti. De hiába a rengeteg sor és betű, a fő próba az ima. A többiektől fuggetlen, ott a könyvtárban szeretné felvenni a kapcsolatot új istenével.*
~Semmit sem ér, ha csak egy pappal, s csak az oltárnál érzem jelenlétét.~
*Gondolja magában, és egy ablakpárkány szélét választja a spirituális érzékenység csúcspontjának. Szinte teljesen keletre néz, és a sötét, poros könyvtárban valami szentséges hatást kelt. Olyan egyszerű módra, csak át akarja érezni a világ folyásának energiáit. Három ujjpercnyit mozdul a nap az égen felfelé, mire visszaevez elméje, s lelke világából, a hétköznapiba. Mint egy teljesen új ember. És ezen új ember. Új szemével, újból meg kell hogy szeresse, de leginkább meg kell hogy lássa ezt a világot. Mintha maga Eeyr tanácsolta volna, hogy induljon útnak. Most más isten híve ként kell élnie a vadonnal. De biztos hogy még visszatér ide.*
2589. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-07-03 10:54:01
Üzenet elküldve: 2017-07-03 10:54:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Városnézés//
//Esemény - istentisztelet//
*Bármennyire is próbálkozik láthatatlan maradni az istentisztelet számára, úgy tűnik ez nem jön össze neki.*
~Egyszer kéne észrevétlennek maradnom, akkor se sikerül.~
*Felsóhajt, s kicsit közelebb merészkedik a csapathoz, integet nekik. Az atya felé meghajol, de nem különösebben van oda az ilyen istenes dolgok iránt, úgyhogy nem igazán kíván ennél mélyebben részt venni a dologban. Nagy szerencséjére épp a végére ért ide, igazán meg is könnyebbül. A következő eseményre nem igazán tud mit mondani, nem biztos ő abban, hogy ezt akarná csinálni, nem gondolja, hogy ez az isten az ő istene lenne. Persze az is tény, hogy mivel nem igazán informálódott élete során arról, hogy más emberek, más népek milyen isteneket tisztelnek, nem lehet biztos benne, hogy kinek tiszteletére a csoport idegyűlt, nem hasonlít legalább egy kicsit arra, amiben ő hisz, de nem akar elhamarkodott döntéseket hozni, ezért igyekszik kimaradni az eseményből. Pont ezért nem mond semmit a tiszteletes meghívására, ez még a jövő zenéje, hogy vajon szabad akaratból meg akar-e majd jelenni. A csoporthoz pedig csak azután megy még közelebb, és mutatkozik be kellemes, mély, mégis kissé rekedtes hangján, hogy az atya távozott közvetlen közelükből.*
- A nevem Sythra Nyrinath, és ha jól sejtem ti vagytok, akiket a fogadóból értesülve követek egy ideje.
*Jobban belegondolva szavai talán kissé betegesen hangzanak, hiszen miféle bolond fél-elf az, aki csak úgy követ egy nagyobb csapatot, de annyira nem ért még ahhoz, hogyan kell apján kívül más emberekkel beszélgetni, és hiába tud írni és olvasni, a fogalmazása nem minden esetben a legszerencsésebb. Mindenesetre reméli, hogy nem küldik el a többiek, csak mert a beszéde olyan, mint egy barlanglakóé.*
//Esemény - istentisztelet//
*Bármennyire is próbálkozik láthatatlan maradni az istentisztelet számára, úgy tűnik ez nem jön össze neki.*
~Egyszer kéne észrevétlennek maradnom, akkor se sikerül.~
*Felsóhajt, s kicsit közelebb merészkedik a csapathoz, integet nekik. Az atya felé meghajol, de nem különösebben van oda az ilyen istenes dolgok iránt, úgyhogy nem igazán kíván ennél mélyebben részt venni a dologban. Nagy szerencséjére épp a végére ért ide, igazán meg is könnyebbül. A következő eseményre nem igazán tud mit mondani, nem biztos ő abban, hogy ezt akarná csinálni, nem gondolja, hogy ez az isten az ő istene lenne. Persze az is tény, hogy mivel nem igazán informálódott élete során arról, hogy más emberek, más népek milyen isteneket tisztelnek, nem lehet biztos benne, hogy kinek tiszteletére a csoport idegyűlt, nem hasonlít legalább egy kicsit arra, amiben ő hisz, de nem akar elhamarkodott döntéseket hozni, ezért igyekszik kimaradni az eseményből. Pont ezért nem mond semmit a tiszteletes meghívására, ez még a jövő zenéje, hogy vajon szabad akaratból meg akar-e majd jelenni. A csoporthoz pedig csak azután megy még közelebb, és mutatkozik be kellemes, mély, mégis kissé rekedtes hangján, hogy az atya távozott közvetlen közelükből.*
- A nevem Sythra Nyrinath, és ha jól sejtem ti vagytok, akiket a fogadóból értesülve követek egy ideje.
*Jobban belegondolva szavai talán kissé betegesen hangzanak, hiszen miféle bolond fél-elf az, aki csak úgy követ egy nagyobb csapatot, de annyira nem ért még ahhoz, hogyan kell apján kívül más emberekkel beszélgetni, és hiába tud írni és olvasni, a fogalmazása nem minden esetben a legszerencsésebb. Mindenesetre reméli, hogy nem küldik el a többiek, csak mert a beszéde olyan, mint egy barlanglakóé.*
2588. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-07-03 10:17:44
Üzenet elküldve: 2017-07-03 10:17:44
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
//Esemény - istentisztelet//
*A fénygömbök láttán, amit Nylisani áraszt az emberek felé meglepődik. Arany szemében félelem és kíváncsiság fénye csillan, de végül a kíváncsiság győzedelmeskedik és engedi, hogy belé szálljanak a gömbök. Amint ez megtörténik, úgy érzi, mintha a vére felforrósodna és az összes izma egy pillanatra egyszerre feszülne meg. A pillanat után teli energiával és belső békével tekint fel a falra és elkalandoznak a gondolatai. A valóságba Sya rántja vissza, amikor felé fordul és tiszta arany szemekkel kimondja azt a különleges szót. Hirtelen Lors meglepődik és gondolatban hálát ad Eeyrnek, de ezt nem mutatja ki, csak rámosolyog és válaszol.*
-Szeretlek!
*Ezután, Ogadel lezárja az istentiszteletet és néhány bölcs mondattal és ad egy meghívást. Lors felemeli a tekintetét az atyára.*
-Atyám, a nevem Väilkern Lorshavrund és szívesen megjelenek a szalagozáson.
*Ezután kérdőn a többiekre pillanat.*
A hozzászólás írója (Väilkern Lorshavrund) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.03 10:27:06
//Esemény - istentisztelet//
*A fénygömbök láttán, amit Nylisani áraszt az emberek felé meglepődik. Arany szemében félelem és kíváncsiság fénye csillan, de végül a kíváncsiság győzedelmeskedik és engedi, hogy belé szálljanak a gömbök. Amint ez megtörténik, úgy érzi, mintha a vére felforrósodna és az összes izma egy pillanatra egyszerre feszülne meg. A pillanat után teli energiával és belső békével tekint fel a falra és elkalandoznak a gondolatai. A valóságba Sya rántja vissza, amikor felé fordul és tiszta arany szemekkel kimondja azt a különleges szót. Hirtelen Lors meglepődik és gondolatban hálát ad Eeyrnek, de ezt nem mutatja ki, csak rámosolyog és válaszol.*
-Szeretlek!
*Ezután, Ogadel lezárja az istentiszteletet és néhány bölcs mondattal és ad egy meghívást. Lors felemeli a tekintetét az atyára.*
-Atyám, a nevem Väilkern Lorshavrund és szívesen megjelenek a szalagozáson.
*Ezután kérdőn a többiekre pillanat.*
A hozzászólás írója (Väilkern Lorshavrund) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.03 10:27:06
2587. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-07-03 10:17:07
Üzenet elküldve: 2017-07-03 10:17:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Esemény - istentisztelet//
*Ogadel és társai figyelő szemei elől nem egyszerű észrevétlennek maradni, főleg ezen jeles alkalom keretében.*
-Jöjj bátran, gyermekem! *szól oda a hamuszürke bőrű Sythranak, aki majd eztán eldönti, hogy mit cselekszik. Mellesleg senki sem harapja meg, ha közelebb jön, efelől nyugodt lehet.
Nylisani beszédére mindenképpen érdemes odafigyelni! Rögtön az első mondat egy igen fontos, meghatározó mondat. Ugyanis például Ogadel rendje, a Prexorom, Pmolrahoz, a napistenhez imádkozott, őt dicsőítették, hozzá szólottak. Pmolra a fény, áldás és élet istene a Prexoromnál, ami megegyezik az itt megnevezett Eeyrel. Lényeg a hit, nem okvetlen a név! Ez egy olyan bölcsesség, ami egy félistennő szájából hallva még hitelesebb. Szépen összefoglalja a lényeget, biztosan lenyűgözi vele a hallgatóságot.
A pozitív energiákat hordozó fénygömböknek aligha fog ellenállni valaki. Ezek az "apróságok" kiemelik és egy szinttel magasabbra helyezik az eseményt, amitől csak még népszerűbb lehet ez a kis összefogás. A kis összefogás, ami ha így folytatja egy szép nagy, összetartó közösséggé kovácsolódhat.
Syasraya kifejezi szeretetét a lovagnak, amit még Ogadel is megmosolyog. Általában magára öltött szigorú, feszes vonásai most meglágyulnak.
Sólyommadár is kapna éppen egy meghívást, de közben már megtalál egy templomi szerzetest, aki csevegésbe kezd vele.*
-Szeressétek és tiszteljétek egymást! *csapja össze mérsékelten két tenyerét.* -Hiszen a szeretetnél nincs erősebb energia! Segítsetek embertársaitokon! Tiszteljétek az életet, hiszen ez a legcsodásabb ajándék, amit halandó ember kaphat! Éppen ezért vigyázzatok is rá, őrizzétek, tartsátok karban. Köszönöm, hogy eljöttetek ma ide, a templomba Eeyr színe elé és reá fordítottátok időtöket és energiátokat. Áldás, békesség kísérjen benneteket utatokon!
*Ogadel két segítője felé fordul és meghajol. Mindketten viszonozzák, meghajolnak a hallgatóság előtt is, majd lassú, komótos léptekkel elindulnak a maguk dolgára.*
-Ó, míg el nem felejtem! *fordul a többiekhez, mielőtt elindulnának.* -Kérlek benneteket, hogy gyertek el néhány nap múlva az Élet Fájához, a templomkertbe. Rendeznék egy kis eseményt, ami a következőt takarja. *pillant el Nylisani felé, kíváncsi lesz, hogy a félistennő mit szól majd mindehhez.* -Hozok majd hófehér szalagokat és adok mindenkinek egyet, amire majd felírja a nevét, méghozzá aranyfestékkel! *hangsúlyozza ki.* -Ezután cseréltek egymással és ráerősítitek, odakötitek a szalagokat az ágakra, amik majd lágyan lengedeznek a szélben. Ennek célja, hogy megerősítsük és növeljük a kapcsot, ami ma itt elkezdődött.
*Új kor köszönt Eeyr halandó hívei között, hiszen jelenleg aligha van ennél nagyobb erejű összefogás, mint amit most ők képviselnek.*
-Szeretném, ha mindannyian eljönnétek. Az sem baj, sőt egyenesen jó, ha hoztok magatokkal valakit. Lesz aprósütemény és innivaló is. Köszönöm!
*Ezennel a maga részéről lezártnak tekinti ezt az első kis istentiszteletet. Nem volt hosszú, nem mentek bele nagyon mély mélységekbe, de a lényeg most a népszerűsítés és az igényfelmérés volt.*
-Akinek bármi kérdése van, állok rendelkezésére!
*Most van az a pillanat, amikor akár általánosabb dolgokról is lehet csevegni a pappal.*
-Kedves Nylisani. *fordul mosolyogva a félistennőhöz.* -Ugye eljössz a szalagozásra is? *érdeklődik, bár szerinte ezzel nem lesz gond, hiszen egyébként is sok időt tölt az Élet Fájánál.*
*Ogadel és társai figyelő szemei elől nem egyszerű észrevétlennek maradni, főleg ezen jeles alkalom keretében.*
-Jöjj bátran, gyermekem! *szól oda a hamuszürke bőrű Sythranak, aki majd eztán eldönti, hogy mit cselekszik. Mellesleg senki sem harapja meg, ha közelebb jön, efelől nyugodt lehet.
Nylisani beszédére mindenképpen érdemes odafigyelni! Rögtön az első mondat egy igen fontos, meghatározó mondat. Ugyanis például Ogadel rendje, a Prexorom, Pmolrahoz, a napistenhez imádkozott, őt dicsőítették, hozzá szólottak. Pmolra a fény, áldás és élet istene a Prexoromnál, ami megegyezik az itt megnevezett Eeyrel. Lényeg a hit, nem okvetlen a név! Ez egy olyan bölcsesség, ami egy félistennő szájából hallva még hitelesebb. Szépen összefoglalja a lényeget, biztosan lenyűgözi vele a hallgatóságot.
A pozitív energiákat hordozó fénygömböknek aligha fog ellenállni valaki. Ezek az "apróságok" kiemelik és egy szinttel magasabbra helyezik az eseményt, amitől csak még népszerűbb lehet ez a kis összefogás. A kis összefogás, ami ha így folytatja egy szép nagy, összetartó közösséggé kovácsolódhat.
Syasraya kifejezi szeretetét a lovagnak, amit még Ogadel is megmosolyog. Általában magára öltött szigorú, feszes vonásai most meglágyulnak.
Sólyommadár is kapna éppen egy meghívást, de közben már megtalál egy templomi szerzetest, aki csevegésbe kezd vele.*
-Szeressétek és tiszteljétek egymást! *csapja össze mérsékelten két tenyerét.* -Hiszen a szeretetnél nincs erősebb energia! Segítsetek embertársaitokon! Tiszteljétek az életet, hiszen ez a legcsodásabb ajándék, amit halandó ember kaphat! Éppen ezért vigyázzatok is rá, őrizzétek, tartsátok karban. Köszönöm, hogy eljöttetek ma ide, a templomba Eeyr színe elé és reá fordítottátok időtöket és energiátokat. Áldás, békesség kísérjen benneteket utatokon!
*Ogadel két segítője felé fordul és meghajol. Mindketten viszonozzák, meghajolnak a hallgatóság előtt is, majd lassú, komótos léptekkel elindulnak a maguk dolgára.*
-Ó, míg el nem felejtem! *fordul a többiekhez, mielőtt elindulnának.* -Kérlek benneteket, hogy gyertek el néhány nap múlva az Élet Fájához, a templomkertbe. Rendeznék egy kis eseményt, ami a következőt takarja. *pillant el Nylisani felé, kíváncsi lesz, hogy a félistennő mit szól majd mindehhez.* -Hozok majd hófehér szalagokat és adok mindenkinek egyet, amire majd felírja a nevét, méghozzá aranyfestékkel! *hangsúlyozza ki.* -Ezután cseréltek egymással és ráerősítitek, odakötitek a szalagokat az ágakra, amik majd lágyan lengedeznek a szélben. Ennek célja, hogy megerősítsük és növeljük a kapcsot, ami ma itt elkezdődött.
*Új kor köszönt Eeyr halandó hívei között, hiszen jelenleg aligha van ennél nagyobb erejű összefogás, mint amit most ők képviselnek.*
-Szeretném, ha mindannyian eljönnétek. Az sem baj, sőt egyenesen jó, ha hoztok magatokkal valakit. Lesz aprósütemény és innivaló is. Köszönöm!
*Ezennel a maga részéről lezártnak tekinti ezt az első kis istentiszteletet. Nem volt hosszú, nem mentek bele nagyon mély mélységekbe, de a lényeg most a népszerűsítés és az igényfelmérés volt.*
-Akinek bármi kérdése van, állok rendelkezésére!
*Most van az a pillanat, amikor akár általánosabb dolgokról is lehet csevegni a pappal.*
-Kedves Nylisani. *fordul mosolyogva a félistennőhöz.* -Ugye eljössz a szalagozásra is? *érdeklődik, bár szerinte ezzel nem lesz gond, hiszen egyébként is sok időt tölt az Élet Fájánál.*
2586. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-07-02 23:11:38
Üzenet elküldve: 2017-07-02 23:11:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Esemény - istentisztelet//
//Csak úgy hátrébb, messzebb hallgatózva//
*A temetőt megpillantva a folyó felől halkan, és kegyeleti lassúságot erőltetve magára, a Templomkerten át közelíti meg a gyönyörű épületet. Mikor kellő közelségbe kerül, mindent magába szív ami itt van. Még az illet is vízválasztó lehet, hiszen életének céljáról van szó. Halkan, és finoman kezd el járni. Sólymot, a karjára szállítja, és hang nélkül, a kapunál szabadjára engedi. Ilyenkor nem megy messze, csak egy fára pihenni. Mikor kiér a templomból elég egy fütty és már jön is a szelek szárnyán a vadmadár. Mikor beér, éppen megannyi ember, elf, és mindenki együtt, valami szeánsz szerű szertartást végez. Ilyet olykor régen is csináltak egykori mesterével, de csak hasonlatos volt ehhez. Egyszerűen megremeg a térde az itt található lelki energiáktól. Nem megy oda, s csak alig észrevehetően hallgatózik.*
~Van itt valami. Valami erő, valami csoda.~
*Gondolja magában ámulattal. A Világ Apja, és Anyja nem váltott ki belőle ilyen spirituális energiákat mint ez itt. Tisztes hallgatózás után belefut egy csuhás emberbe.*
//Egy új élet kezdete//
*Félreszólítja az alakot halkan, és nekiszegez egy egészen összetett, kissé kapkodós kérdést.*
-Jó napot. Szeretnék érdeklődni az istenekről. Eddig az erdőben éltem, és nem nagyon hallottam róluk, de szeretném tudni hogy milyen entitások, kicsodák is valójában.
*Fogalmazza ezt a legtiszteletteljesebb, de kíváncsian türelmetlen hangon. A csuhás öregúr, akin most látszanak csak a ráncok a gyertyvilágosság félhomályában, finom mosollyal, és elnézően okoskodó tekintettel lágy hangon mondja.*
-Gyere lányom. Elmesélek neked egy történetet.
*És azzal elkezdenek sétálgatni a folyosókon, amíg az öreg beszél. És csak beszél, és beszél, és beszél, és Enil issza minden szavát. Egy fertályórán keresztül tart a monológ, és a lány mindenféle érdekes kérdést tesz fel. Egy igencsak fogós kérdésre, miszerint.*
-Hogy viszonyul az elementarista mágia, az istenek adta varázslatokhoz?
*Nos ez a kopasz fejen erős vakargatást indít el. Ekkor rájön, hogy már kevés ehhez a feladathoz, és nagylelkűen felajánlja, hogy csakis az ő felügyelete alatt, de beengedi a könyvtárba, és ott folytathatják a beszélgetést, segítség, és teleírt pergamenek mellett. A lány élénk érdeklődése, és szemének kedves ragyogása, szinte elhessegeti a gondolatot a vénben, hogy esetleg a vér istenségének lenne rontó híve. Hosszas beszélgetést folytatnak. Egészen estig társalognak, mígnem az öreg szól, hogy elvégezné esti imáját. A kérésre, hogy hadd maradjon éjszakára a könyvtárban, nehezen, és noha unszolásra de igent kap. Úgy falja a pergamen sorait, mintha egyenesen most akarna papnővé válni. És mi tagadás. Nem áll messze tőle a gondolat.*
//Csak úgy hátrébb, messzebb hallgatózva//
*A temetőt megpillantva a folyó felől halkan, és kegyeleti lassúságot erőltetve magára, a Templomkerten át közelíti meg a gyönyörű épületet. Mikor kellő közelségbe kerül, mindent magába szív ami itt van. Még az illet is vízválasztó lehet, hiszen életének céljáról van szó. Halkan, és finoman kezd el járni. Sólymot, a karjára szállítja, és hang nélkül, a kapunál szabadjára engedi. Ilyenkor nem megy messze, csak egy fára pihenni. Mikor kiér a templomból elég egy fütty és már jön is a szelek szárnyán a vadmadár. Mikor beér, éppen megannyi ember, elf, és mindenki együtt, valami szeánsz szerű szertartást végez. Ilyet olykor régen is csináltak egykori mesterével, de csak hasonlatos volt ehhez. Egyszerűen megremeg a térde az itt található lelki energiáktól. Nem megy oda, s csak alig észrevehetően hallgatózik.*
~Van itt valami. Valami erő, valami csoda.~
*Gondolja magában ámulattal. A Világ Apja, és Anyja nem váltott ki belőle ilyen spirituális energiákat mint ez itt. Tisztes hallgatózás után belefut egy csuhás emberbe.*
//Egy új élet kezdete//
*Félreszólítja az alakot halkan, és nekiszegez egy egészen összetett, kissé kapkodós kérdést.*
-Jó napot. Szeretnék érdeklődni az istenekről. Eddig az erdőben éltem, és nem nagyon hallottam róluk, de szeretném tudni hogy milyen entitások, kicsodák is valójában.
*Fogalmazza ezt a legtiszteletteljesebb, de kíváncsian türelmetlen hangon. A csuhás öregúr, akin most látszanak csak a ráncok a gyertyvilágosság félhomályában, finom mosollyal, és elnézően okoskodó tekintettel lágy hangon mondja.*
-Gyere lányom. Elmesélek neked egy történetet.
*És azzal elkezdenek sétálgatni a folyosókon, amíg az öreg beszél. És csak beszél, és beszél, és beszél, és Enil issza minden szavát. Egy fertályórán keresztül tart a monológ, és a lány mindenféle érdekes kérdést tesz fel. Egy igencsak fogós kérdésre, miszerint.*
-Hogy viszonyul az elementarista mágia, az istenek adta varázslatokhoz?
*Nos ez a kopasz fejen erős vakargatást indít el. Ekkor rájön, hogy már kevés ehhez a feladathoz, és nagylelkűen felajánlja, hogy csakis az ő felügyelete alatt, de beengedi a könyvtárba, és ott folytathatják a beszélgetést, segítség, és teleírt pergamenek mellett. A lány élénk érdeklődése, és szemének kedves ragyogása, szinte elhessegeti a gondolatot a vénben, hogy esetleg a vér istenségének lenne rontó híve. Hosszas beszélgetést folytatnak. Egészen estig társalognak, mígnem az öreg szól, hogy elvégezné esti imáját. A kérésre, hogy hadd maradjon éjszakára a könyvtárban, nehezen, és noha unszolásra de igent kap. Úgy falja a pergamen sorait, mintha egyenesen most akarna papnővé válni. És mi tagadás. Nem áll messze tőle a gondolat.*
2585. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-07-01 15:12:03
Üzenet elküldve: 2017-07-01 15:12:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Marun amint kilép a könyvtárból, a templomban találja magát.
Rögtön észreveszi, hogy nincs túl nagy fény. Csak egy nem nagyon erős fényt lát, ami az ablakon szűrődik be, és a gyertyákat. De legalább ez elegendő neki ahhoz, hogy tudjon tájékozódni. Látja hogy milyen szép faragott oszlopok tartják a mennyezetet. És a kőből készült szobrokat is észreveszi, ahogy kettő-kettő szobor van minden oszlopnál. ~Vajon ezek az emberek kik lehettek?~ Végül észreveszi a kőoltárt, ami valamiféle zöld anyaggal van leborítva. Mivel megcsodálhatta a templomot belülről is, ezért kilép a templomból és folytatja útját a fogadó felé.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2017.07.03 13:30:20, a következő indokkal:
Jelpótlás, jeljavítás; a helyszínleírásnak ellentmondó részek javítása.
Rögtön észreveszi, hogy nincs túl nagy fény. Csak egy nem nagyon erős fényt lát, ami az ablakon szűrődik be, és a gyertyákat. De legalább ez elegendő neki ahhoz, hogy tudjon tájékozódni. Látja hogy milyen szép faragott oszlopok tartják a mennyezetet. És a kőből készült szobrokat is észreveszi, ahogy kettő-kettő szobor van minden oszlopnál. ~Vajon ezek az emberek kik lehettek?~ Végül észreveszi a kőoltárt, ami valamiféle zöld anyaggal van leborítva. Mivel megcsodálhatta a templomot belülről is, ezért kilép a templomból és folytatja útját a fogadó felé.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2017.07.03 13:30:20, a következő indokkal:
Jelpótlás, jeljavítás; a helyszínleírásnak ellentmondó részek javítása.
2584. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-29 11:38:50
Üzenet elküldve: 2017-06-29 11:38:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
//Esemény - istentisztelet//
*Ogadel atya üdvözli Nylisanit, akit hódolatáról biztosít. Sya kíváncsian tekint a furcsa szerzetre, akiről nem tudja eldönteni, hogy miféle. ~Soha sem hallottam még róla, de fontos személy lehet…~ gondolja és ő is enyhén fejet hajt felé. ~gyermekem?~ furcsállja a megszólítást, de sikerül megállnia, hogy elmosolyodjon. Különös dolog, ami közte és Lors között van. Érzékelhető az energiaáramlás kettejük között. A tenyerük egyre melegebbnek tűnik.
Most már teljesen biztos benne, hogy fontos személyt tisztelhetnek a faszerű szerzeményben. Mégis, olyan pozitív személyiség, olyan kedves és odaadó. Érdekes, de mást várna. Nylisani beszéde mélyen megérinti és rájön, hogy ő csakis Eeyr őszinte híve és hírnöke lehet. ~Lehetséges, hogy ő áldotta meg ezzel a különleges kinézettel?~ elmélkedik el egy pillanatra. Őszinte csodálatot kezd érezni a teremtmény iránt és elkerekedett szemekkel nézi a fénygömböket, melyek a jelenlévők felé szállnak. Átadja magát a szertartásnak és szeretettel fogadja testébe a fényt és az energiát. Egy pillanatra úgy érzi, hogy most bármire képes lenne és minden tettét áldás követné. Nagyon jól érzi magát és a nagy örömben mindenről megfeledkezik. Szembe fordul Lorssal, megfogja mindkét kezét és tiszta arany szemekkel ránéz, majd megszólal.* -Szeretlek!
//Esemény - istentisztelet//
*Ogadel atya üdvözli Nylisanit, akit hódolatáról biztosít. Sya kíváncsian tekint a furcsa szerzetre, akiről nem tudja eldönteni, hogy miféle. ~Soha sem hallottam még róla, de fontos személy lehet…~ gondolja és ő is enyhén fejet hajt felé. ~gyermekem?~ furcsállja a megszólítást, de sikerül megállnia, hogy elmosolyodjon. Különös dolog, ami közte és Lors között van. Érzékelhető az energiaáramlás kettejük között. A tenyerük egyre melegebbnek tűnik.
Most már teljesen biztos benne, hogy fontos személyt tisztelhetnek a faszerű szerzeményben. Mégis, olyan pozitív személyiség, olyan kedves és odaadó. Érdekes, de mást várna. Nylisani beszéde mélyen megérinti és rájön, hogy ő csakis Eeyr őszinte híve és hírnöke lehet. ~Lehetséges, hogy ő áldotta meg ezzel a különleges kinézettel?~ elmélkedik el egy pillanatra. Őszinte csodálatot kezd érezni a teremtmény iránt és elkerekedett szemekkel nézi a fénygömböket, melyek a jelenlévők felé szállnak. Átadja magát a szertartásnak és szeretettel fogadja testébe a fényt és az energiát. Egy pillanatra úgy érzi, hogy most bármire képes lenne és minden tettét áldás követné. Nagyon jól érzi magát és a nagy örömben mindenről megfeledkezik. Szembe fordul Lorssal, megfogja mindkét kezét és tiszta arany szemekkel ránéz, majd megszólal.* -Szeretlek!
2583. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-28 21:36:11
Üzenet elküldve: 2017-06-28 21:36:11
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
//Esemény - istentisztelet//
*Nylisani elmosolyodik, sokan összegyűltek az első misére, ennek majd híre megy és lehet még többen jönnek majd a következőre.*
-Enyém a megtiszteltetés, hogy istennőm hitét terjeszted és részt vehetek benne. *Viszonozza az üdvözlést, egyáltalán nem érzékelteti, hogy ő feljebbvaló lenne itt bárkinél. Lehet megvan hozzá az ereje, de szerény teremtés és ezt mindenki láthatja.*
-Eeyr, ahogy itt nevezzük most, de lehet több más neve is a történelem során, a lényeg a hitben van. *tart egy kis szünetet* Az élet, az áldás és a jóság az, amit képviselünk, könnyű ezzel azonosulni, hisz mind élők vagyunk, mind tudunk szeretni akár barátot, akár életünk szerelmét vagy a családunkat. Az áldás is mindenkiben megvan, felfoghatjuk tehetségnek is, van aki a művészetben kimagasló és van aki a harctéren. Mind hiszünk valamiben és igyekszünk eléri a céljainkat, legyen az tanulás, vagy önmagunk megismerése, egy dolgot biztosan tudok, többet összefogva minden sokkal könnyebb és olyan kötelék alakul ki egy társaságban, amit a szeretet vezérel, így lesztek boldogak és erősebbek is. *Elég sokat fecsegett, inkább abba is hagyja egy rövid zárással.*
-Eeyr áldása kíséreljen utatokon. *Ezzel felemeli a kezét és kis fénygömbök szállnak a megjelentek felé, akik ha nem ellenkeznek, akkor a testükbe repül és mindenkit jó érzés és pozitív energia jár át.*
*Nylisani elmosolyodik, sokan összegyűltek az első misére, ennek majd híre megy és lehet még többen jönnek majd a következőre.*
-Enyém a megtiszteltetés, hogy istennőm hitét terjeszted és részt vehetek benne. *Viszonozza az üdvözlést, egyáltalán nem érzékelteti, hogy ő feljebbvaló lenne itt bárkinél. Lehet megvan hozzá az ereje, de szerény teremtés és ezt mindenki láthatja.*
-Eeyr, ahogy itt nevezzük most, de lehet több más neve is a történelem során, a lényeg a hitben van. *tart egy kis szünetet* Az élet, az áldás és a jóság az, amit képviselünk, könnyű ezzel azonosulni, hisz mind élők vagyunk, mind tudunk szeretni akár barátot, akár életünk szerelmét vagy a családunkat. Az áldás is mindenkiben megvan, felfoghatjuk tehetségnek is, van aki a művészetben kimagasló és van aki a harctéren. Mind hiszünk valamiben és igyekszünk eléri a céljainkat, legyen az tanulás, vagy önmagunk megismerése, egy dolgot biztosan tudok, többet összefogva minden sokkal könnyebb és olyan kötelék alakul ki egy társaságban, amit a szeretet vezérel, így lesztek boldogak és erősebbek is. *Elég sokat fecsegett, inkább abba is hagyja egy rövid zárással.*
-Eeyr áldása kíséreljen utatokon. *Ezzel felemeli a kezét és kis fénygömbök szállnak a megjelentek felé, akik ha nem ellenkeznek, akkor a testükbe repül és mindenkit jó érzés és pozitív energia jár át.*
2582. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-28 06:22:12
Üzenet elküldve: 2017-06-28 06:22:12
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
//Esemény - istentisztelet//
*Sya kedvéért magára erőltet egy érdeklődő arcot, egy enyhe félmosolyal. Amint Sya elmondja mit jelent a szeretet a számára és, hogy mi a célja akkor tényleg elgondolkodik néhány pillanatra. Amikor észre veszi, hogy a mondandója végén rá mosolyog a szíve újfent nagyot dobban és zavarában a tekintetét a padlóra irányítja. Amint megérzi Sya simítását a tenyerén nem mer felnézni rá, túlságosan is zavarban van. De azért, hogy tudassa Syaval, hogy itt van még, gyengéden megszorítja a kezét szinte nem is szorítás az csak jobban közrefogta kezével az övét. És pár másodperc múlva a szorítás kiengedésével ő is mesimítja Sya tenyerét reméli, hogy a harcok során megedződött érdes tenyerének és újjainaka nincs kellemetlen tapintása.*
//Esemény - istentisztelet//
*Sya kedvéért magára erőltet egy érdeklődő arcot, egy enyhe félmosolyal. Amint Sya elmondja mit jelent a szeretet a számára és, hogy mi a célja akkor tényleg elgondolkodik néhány pillanatra. Amikor észre veszi, hogy a mondandója végén rá mosolyog a szíve újfent nagyot dobban és zavarában a tekintetét a padlóra irányítja. Amint megérzi Sya simítását a tenyerén nem mer felnézni rá, túlságosan is zavarban van. De azért, hogy tudassa Syaval, hogy itt van még, gyengéden megszorítja a kezét szinte nem is szorítás az csak jobban közrefogta kezével az övét. És pár másodperc múlva a szorítás kiengedésével ő is mesimítja Sya tenyerét reméli, hogy a harcok során megedződött érdes tenyerének és újjainaka nincs kellemetlen tapintása.*
2581. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2017-06-27 20:15:39
Üzenet elküldve: 2017-06-27 20:15:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
*Épp csak átsiet a templomtermen. Az elmúlt egy órában legalább háromszor megfordult itt, most már aztán semmi értelme nézelődni. Megnézett mindent, amit eddig akart, a szobrokban is gyönyörködött, amik mindig lenyűgözik, és most szerzeteseket sem lát, akiktől segítséget kérhetne, mit érdemes tanulni. Így, ugyanazt az utat követve, mint eddig bármikor, végigsétál a padsorok között. A cipője belseje jóval melegebb, mint a kövezet, lépései hangosabbak is. A kemény sarok hangos koppanással jelez minden egyes földet érést. Hiába próbál halk lenni, még csak lábujjhegyen sem tud közlekedni, ahhoz túl magas a sarok, ezért kénytelen elviselni, amíg távozik. És már távozik is.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3954-3973