Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 139 (2761. - 2780. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2780. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-05-08 09:44:38
Üzenet elküldve: 2018-05-08 09:44:38
ÚJ
![>Umhar Varkogrim [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2650_ork_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Üzenet a sötétből//
* Az ork szemei előtt lassan elsötétülnek a dolgok, mintha egy pillanatra a fájdalmai is csillapodnának. Hamarosan egy folyóparton találja magát és egy csuklyás rémalak vigyorog előtte. Kérdeznie sem kell az orknok, mert tudja magától is a választ, hogy éppen ki vagy inkább kinek a szolgája áll előtte. Az alak szavaira csak némán bólogat, mert megalázónak találja a helyzetet ahhoz, hogy bármit is mondjon, majd az utolsó kérdésre választ ad. *
~ Hogy mi vár rám a túlparton? Csak találgatni tudok, de nem lehet rosszabb, mint a földi élet, legalábbis az enyémnél nem. Látszólag meleg helynek tűnik és véleményem szerint sokkal kellemesebb égni, mint halálra fagyni. Mindenesetre, akármi is történjék, én örökké szolgálni fogom a Sötét urat. ~
* Az ork szemei előtt lassan elsötétülnek a dolgok, mintha egy pillanatra a fájdalmai is csillapodnának. Hamarosan egy folyóparton találja magát és egy csuklyás rémalak vigyorog előtte. Kérdeznie sem kell az orknok, mert tudja magától is a választ, hogy éppen ki vagy inkább kinek a szolgája áll előtte. Az alak szavaira csak némán bólogat, mert megalázónak találja a helyzetet ahhoz, hogy bármit is mondjon, majd az utolsó kérdésre választ ad. *
~ Hogy mi vár rám a túlparton? Csak találgatni tudok, de nem lehet rosszabb, mint a földi élet, legalábbis az enyémnél nem. Látszólag meleg helynek tűnik és véleményem szerint sokkal kellemesebb égni, mint halálra fagyni. Mindenesetre, akármi is történjék, én örökké szolgálni fogom a Sötét urat. ~
2779. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-05-07 17:37:28
Üzenet elküldve: 2018-05-07 17:37:28
ÚJ
![>Ildhaw a Jós [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11171_1525951649_gnom_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Üzenet a sötétből//
//A hozzászólás +16 jeleneteket tartalmaz//
*Már fordultában a fájdalmas pillanatot megelőzően arra gondol elkerekedő szemekkel: ~ Ez bizony nem jön be! ~ De lépéseit immár változtatni nem tudja, pattanó füle csengésénél, talán csak az égés miatti fájdalomüvöltése a nagyobb:*
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ, a KURVA ANYÁDAT, TE VÉN SZAR! *Fájdalomtűrése gnómunknak nem túl magas, sőt mi több meglehetősen alacsony, így mozgása meglehetősen lelassul. A ráégett rongyot reflexből próbálja meg letépni füléről, nem érdekli, hogy azzal együtt-e. Aztán valami megváltozik. A folyamatos rohangálás, az egész napos ordítás, a gondolkodás megviseli. A fülén kívül benne is elpattan valami, mi csak ösztöneit helyezi előtérbe a következmények figyelembe vétele nélkül. Lassan fordul az oltár felé, hogy odajusson, s ha eléri csak halkan szinte magának és istenének mormogja.*
- Áldott légyen Sa'Thereth neve! *Mondja halkan, talán más meg sem hallja, s az oltárra dőlve fúvónyilát csuklójába szúrva próbálja vérét ráfolyatni, ha kell, égett fülével is rásegít a megfelelő vérmennyiségre.*
A varázsló egy oltáron véráldozatot mutat be, melynek hatására, ha elég erős lélek vérét áldozta fel, az oltár 1. szintű sötétség oltárnak számít, vagy ha már az volt, eggyel növekszik a szintje. A vérnek értelmes élőlényből kell származzon (JK, vagy azt kiváltó, mesélő által mozgatott NJK), frissen, helyben kinyerve, továbbá szintenként egyre erősebb élőlény vérének a feláldozása szükséges (8 + 2*[az oltár jelenlegi szintje] értéknyi tulajdonsággal kell minimum rendelkezzen, ahol a nagyon rossz 0, a legendás pedig 6). Ha a lény, akiből a vér származik, a folyamatban meghal, a varázsló annyi sötétség pontot kap, ahányadik szintű lett az oltár. Ha túléli, akkor a lény kapja ezeket a sötétség pontokat, és a lelke hozzákötődik az oltárhoz. A varázsló a saját vérét is feláldozhatja. Csak olyan lény vére áldozható, aminek a lelke nincs oltárhoz kötve.
//A hozzászólás +16 jeleneteket tartalmaz//
*Már fordultában a fájdalmas pillanatot megelőzően arra gondol elkerekedő szemekkel: ~ Ez bizony nem jön be! ~ De lépéseit immár változtatni nem tudja, pattanó füle csengésénél, talán csak az égés miatti fájdalomüvöltése a nagyobb:*
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ, a KURVA ANYÁDAT, TE VÉN SZAR! *Fájdalomtűrése gnómunknak nem túl magas, sőt mi több meglehetősen alacsony, így mozgása meglehetősen lelassul. A ráégett rongyot reflexből próbálja meg letépni füléről, nem érdekli, hogy azzal együtt-e. Aztán valami megváltozik. A folyamatos rohangálás, az egész napos ordítás, a gondolkodás megviseli. A fülén kívül benne is elpattan valami, mi csak ösztöneit helyezi előtérbe a következmények figyelembe vétele nélkül. Lassan fordul az oltár felé, hogy odajusson, s ha eléri csak halkan szinte magának és istenének mormogja.*
- Áldott légyen Sa'Thereth neve! *Mondja halkan, talán más meg sem hallja, s az oltárra dőlve fúvónyilát csuklójába szúrva próbálja vérét ráfolyatni, ha kell, égett fülével is rásegít a megfelelő vérmennyiségre.*
A varázsló egy oltáron véráldozatot mutat be, melynek hatására, ha elég erős lélek vérét áldozta fel, az oltár 1. szintű sötétség oltárnak számít, vagy ha már az volt, eggyel növekszik a szintje. A vérnek értelmes élőlényből kell származzon (JK, vagy azt kiváltó, mesélő által mozgatott NJK), frissen, helyben kinyerve, továbbá szintenként egyre erősebb élőlény vérének a feláldozása szükséges (8 + 2*[az oltár jelenlegi szintje] értéknyi tulajdonsággal kell minimum rendelkezzen, ahol a nagyon rossz 0, a legendás pedig 6). Ha a lény, akiből a vér származik, a folyamatban meghal, a varázsló annyi sötétség pontot kap, ahányadik szintű lett az oltár. Ha túléli, akkor a lény kapja ezeket a sötétség pontokat, és a lelke hozzákötődik az oltárhoz. A varázsló a saját vérét is feláldozhatja. Csak olyan lény vére áldozható, aminek a lelke nincs oltárhoz kötve.
2778. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-05-06 22:12:00
Üzenet elküldve: 2018-05-06 22:12:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Üzenet a sötétből//
//Aktív képesség: Vérszomj//
*Röhej lenne, ha nem bírnának el az öreglánnyal és szégyen uruk szemében. Egy pillantással nyugtázza társai állapotát, akik nem festenek túl rózsásan. Umhar egyenesen halottnak tűnik első ránézésre. A banya szeme közé bámul és szinte lelki szemei előtt van, ahogy majd a koponyájába vágja fegyverét.*
-Megdöglesz némber!
*Üvölti, miközben kardját lehetőség szerint gyors mozdulattal eltéve előrántja a pajzsot, hogy a tűzoszlopot megfékezze. Ha ez működik, úgy a banya felé lép maga előtt tartva védelmét és mikor megfelelő közelségbe kerül, igyekszik fejbe kólintani a vénasszonyt a kerek pajzzsal.*
//Aktív képesség: Vérszomj//
*Röhej lenne, ha nem bírnának el az öreglánnyal és szégyen uruk szemében. Egy pillantással nyugtázza társai állapotát, akik nem festenek túl rózsásan. Umhar egyenesen halottnak tűnik első ránézésre. A banya szeme közé bámul és szinte lelki szemei előtt van, ahogy majd a koponyájába vágja fegyverét.*
-Megdöglesz némber!
*Üvölti, miközben kardját lehetőség szerint gyors mozdulattal eltéve előrántja a pajzsot, hogy a tűzoszlopot megfékezze. Ha ez működik, úgy a banya felé lép maga előtt tartva védelmét és mikor megfelelő közelségbe kerül, igyekszik fejbe kólintani a vénasszonyt a kerek pajzzsal.*
2777. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-05-04 21:56:58
Üzenet elküldve: 2018-05-04 21:56:58
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Üzenet a sötétből//
*Umhar vére lassan csordogál a póklábak alól. Az, hogy nem húzta ki őket jó ötlet volt, rövidtávon biztosan. Hosszabb távon ugyan keveseknek van tapasztalata róla, hogy pontosan mit is jelent kétszer nyolc szike az ember, vagy éppen ork testében. Viszont sajnos testéből kezd kiveszni az erő. Feje oldalra csuklik, a világ pedig lassan elsötétül. Megtett mindent, amit meg tudott, most két társán a sor, hogy mentsék irhájukat, vagy éppen haláluk árán romboljanak még egy kicsit.
Jós urunknak, ki közben oldalra ugrik, hogy elterelje az öregasszony figyelmét, most bevillan valami. Sajnálatos módon ez az egyik eszméletlenül forró, surrogó lángsugár, mellyel a nyanya eléri. A nyaldosó, lángoszlop végét láthatja szeme sarkából előrenyúlni, ami csak egyet jelenthet. A döfés füle tájékán találta el. Csuklyája szinte azonnal fülére ég, itt-ott kicsit eszi is még a parázs az anyagot, a gnóm füle pedig óriásit pattan, majd élesen csengeni kezd olyan fájdalmat hozva magával, mely után biztosan nem fog locsogni, de még talán harcolni, vagy futni sem. Szó szerint csillagokat lát.*
-Így lássalak még egyszer erre!
*És még szórna pár szitkot, vagy akár egészen sötételf suhanc kinézetet varázsolna Ildhawnak, mikor meghallja Vazogh döngő lépteit és üvöltését. A fekete pengés ork, miután egy parázsló pillantást váltott még a benti férfivel, most már a villámcsapásoktól egyelőre szinte béna karjával nyúlna a vénség felé, de így, hogy elárulta magát üvöltésével, s egy kis idejük is volt megtorpanni, nem sikerül erőtlen kezével értelmes fogást találnia fején, az kicsusszan markából. Nem így a kardcsapás, mely úgy tűnik ballal is egészen sikeres, és az asszony bal karját oldalról metszi fel. Rekedtesen felsikolt, kissé talán bele is remeg, de még valamennyire áll a lábán. A két méteres lángoszlopokat köpő gyertyatartót most úgy fordítja, hogy a surrogó tűzcsíkok közel vízszintesen, ívesen közeledjenek az ork felé, s bizony, ha nem csinál valamit gyorsan, mindhárom eléri őt.
Közben Umhar szemei előtt is kibontakozik a sötétség képe, melyet Vazogh láthatott. Ez azért kicsit más helyzet. Egy szellemalakot lát lelki szemei előtt. Nem sugárzik belőle a Sötét Úr teljes pompája, de azért érezhetően (és láthatóan) az ő szolgája. Arcán csupán egy fogakkal teli száj, mely most széles vigyorra húzódik, ahogy Umhart meglátja látomásában. Ha az ork körültekint, láthatja, hogy valami folyó partján állnak. A túlsó oldalon pedig valamiféle világégés lehet, mert egy romos város közül lángok csapnak fel.*
~Nocsak, szánalmas léted és a halál között?~
*Vigyorog még mindig gúnyosan a szellemalak, ahogy csak úgy lebeg ott arctalan. Fejének dőléséből látszik, ahogyan végigméri Umhart.*
~Pókok. Urunk fintora, hogy ezzel szólít a túlpartra, eh? Szerinte a pókok kissé hasonlítanak rá. Ugyanolyan egészen jól szövik a hálókat. A préda pedig gyakran nem is sejti, hogy mibe sétál bele.~
*Magyaráz.*
~Mit gondolsz Umhar, mi vár rád ott?~
*Bök egy előkerülő csontos szellemkézzel a túlpartra, ha már kettecskén kell várniuk, hogy párosuk halandó tagja végül pontosan hol is köt ki.*
*Umhar vére lassan csordogál a póklábak alól. Az, hogy nem húzta ki őket jó ötlet volt, rövidtávon biztosan. Hosszabb távon ugyan keveseknek van tapasztalata róla, hogy pontosan mit is jelent kétszer nyolc szike az ember, vagy éppen ork testében. Viszont sajnos testéből kezd kiveszni az erő. Feje oldalra csuklik, a világ pedig lassan elsötétül. Megtett mindent, amit meg tudott, most két társán a sor, hogy mentsék irhájukat, vagy éppen haláluk árán romboljanak még egy kicsit.
Jós urunknak, ki közben oldalra ugrik, hogy elterelje az öregasszony figyelmét, most bevillan valami. Sajnálatos módon ez az egyik eszméletlenül forró, surrogó lángsugár, mellyel a nyanya eléri. A nyaldosó, lángoszlop végét láthatja szeme sarkából előrenyúlni, ami csak egyet jelenthet. A döfés füle tájékán találta el. Csuklyája szinte azonnal fülére ég, itt-ott kicsit eszi is még a parázs az anyagot, a gnóm füle pedig óriásit pattan, majd élesen csengeni kezd olyan fájdalmat hozva magával, mely után biztosan nem fog locsogni, de még talán harcolni, vagy futni sem. Szó szerint csillagokat lát.*
-Így lássalak még egyszer erre!
*És még szórna pár szitkot, vagy akár egészen sötételf suhanc kinézetet varázsolna Ildhawnak, mikor meghallja Vazogh döngő lépteit és üvöltését. A fekete pengés ork, miután egy parázsló pillantást váltott még a benti férfivel, most már a villámcsapásoktól egyelőre szinte béna karjával nyúlna a vénség felé, de így, hogy elárulta magát üvöltésével, s egy kis idejük is volt megtorpanni, nem sikerül erőtlen kezével értelmes fogást találnia fején, az kicsusszan markából. Nem így a kardcsapás, mely úgy tűnik ballal is egészen sikeres, és az asszony bal karját oldalról metszi fel. Rekedtesen felsikolt, kissé talán bele is remeg, de még valamennyire áll a lábán. A két méteres lángoszlopokat köpő gyertyatartót most úgy fordítja, hogy a surrogó tűzcsíkok közel vízszintesen, ívesen közeledjenek az ork felé, s bizony, ha nem csinál valamit gyorsan, mindhárom eléri őt.
Közben Umhar szemei előtt is kibontakozik a sötétség képe, melyet Vazogh láthatott. Ez azért kicsit más helyzet. Egy szellemalakot lát lelki szemei előtt. Nem sugárzik belőle a Sötét Úr teljes pompája, de azért érezhetően (és láthatóan) az ő szolgája. Arcán csupán egy fogakkal teli száj, mely most széles vigyorra húzódik, ahogy Umhart meglátja látomásában. Ha az ork körültekint, láthatja, hogy valami folyó partján állnak. A túlsó oldalon pedig valamiféle világégés lehet, mert egy romos város közül lángok csapnak fel.*
~Nocsak, szánalmas léted és a halál között?~
*Vigyorog még mindig gúnyosan a szellemalak, ahogy csak úgy lebeg ott arctalan. Fejének dőléséből látszik, ahogyan végigméri Umhart.*
~Pókok. Urunk fintora, hogy ezzel szólít a túlpartra, eh? Szerinte a pókok kissé hasonlítanak rá. Ugyanolyan egészen jól szövik a hálókat. A préda pedig gyakran nem is sejti, hogy mibe sétál bele.~
*Magyaráz.*
~Mit gondolsz Umhar, mi vár rád ott?~
*Bök egy előkerülő csontos szellemkézzel a túlpartra, ha már kettecskén kell várniuk, hogy párosuk halandó tagja végül pontosan hol is köt ki.*
2776. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-05-02 16:16:28
Üzenet elküldve: 2018-05-02 16:16:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Üzenet a sötétből//
* Minden kezd elmosódni Umhar számára, de kemény harcos, így igyekszik harcolni a sebei ellen. Próbálja tűrni a dolgot, mert nem hagyhatja cserben a társait, míg a nagyúr feladatát nem teljesítették. Próbálna felkelni a földről, de hamar rájön, hogy erre nincs sok esélye, legalábbis egyedül nem. A gnóm csettintésére egyből felkapja a fejét, majd megpillantja az öregasszonyt, hatalmas lángcsóvájával. Idegesíti a dolog, hogy nem tud segíteni és tétlenül kell néznie, míg a többieket lemészárolják, de reménykedik benne, hogy az úr segít nekik és nem hagyja őket elbukni. A gnóm elterelése akár be is válhat és a semmiből megjelenő Vazogh akár ketté is csaphatja a banyát, de ha nem sikerül, akkor gyászos vége lehet ennek az egésznek, mindannyiuk számára. *
* Minden kezd elmosódni Umhar számára, de kemény harcos, így igyekszik harcolni a sebei ellen. Próbálja tűrni a dolgot, mert nem hagyhatja cserben a társait, míg a nagyúr feladatát nem teljesítették. Próbálna felkelni a földről, de hamar rájön, hogy erre nincs sok esélye, legalábbis egyedül nem. A gnóm csettintésére egyből felkapja a fejét, majd megpillantja az öregasszonyt, hatalmas lángcsóvájával. Idegesíti a dolog, hogy nem tud segíteni és tétlenül kell néznie, míg a többieket lemészárolják, de reménykedik benne, hogy az úr segít nekik és nem hagyja őket elbukni. A gnóm elterelése akár be is válhat és a semmiből megjelenő Vazogh akár ketté is csaphatja a banyát, de ha nem sikerül, akkor gyászos vége lehet ennek az egésznek, mindannyiuk számára. *
2775. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-04-29 20:01:02
Üzenet elküldve: 2018-04-29 20:01:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Üzenet a sötétből//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
//Aktív képesség: Oszlatás//
*Ildhaw talán soha nem cikázott még így életében, azt is elfelejti, hogy testfelépítése nem erre van berendezkedve, azonban a nyanya sem adja fel, maga elé tartva a tűzhányó gyertyatartót battyog utána.*
- Hogy rohadjon ki az összes fogad, ami megmaradt! *Üvölti dühösen, de esze ágában sincs megpörkölődni, így a padok fedezékébe helyezkedve halad tovább. Egy pillanatra hátranéz és látja, hogy Vazogh feleszmél, s utánuk indul karját a banya varkocsa felé tartva. Egy pillanat alatt méri fel a helyzetet, arcán a félőrült vigyor keveredik a gonoszsággal:*
- Erre te vén kurva! *Üvölti, miközben a nyál kifreccsen a száján, s azzal sem foglalkozva, hogy arca, háta megéghet hirtelen oldalra vág ki, abban a reményben, hogy a banya a gnóm mozdulatát követve torpan meg egy pillanatra, hogy a mögöttük robogó vérgőzös ork elkaphassa. Mindeközben régen használt, magában rejlő képességét használja, hogy a varázslat hatását csökkentse, vagy akár meg is szüntesse:*
- Oszlatás! *Üvölti, bár fogalma sincs, hogy erre szükség van-e, mindeközben oldalra fordultában veszi észre a másik vérző orkot a sarokban.*
- Ha kinyírtad a banyát szabadítsd ki az ajtót! Utána gyere, egyedül nem fogom tudni a haverodat kicincálni! *Ordít Vazoghnak, s közben a pókos ork felé rohan tovább.*
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
//Aktív képesség: Oszlatás//
*Ildhaw talán soha nem cikázott még így életében, azt is elfelejti, hogy testfelépítése nem erre van berendezkedve, azonban a nyanya sem adja fel, maga elé tartva a tűzhányó gyertyatartót battyog utána.*
- Hogy rohadjon ki az összes fogad, ami megmaradt! *Üvölti dühösen, de esze ágában sincs megpörkölődni, így a padok fedezékébe helyezkedve halad tovább. Egy pillanatra hátranéz és látja, hogy Vazogh feleszmél, s utánuk indul karját a banya varkocsa felé tartva. Egy pillanat alatt méri fel a helyzetet, arcán a félőrült vigyor keveredik a gonoszsággal:*
- Erre te vén kurva! *Üvölti, miközben a nyál kifreccsen a száján, s azzal sem foglalkozva, hogy arca, háta megéghet hirtelen oldalra vág ki, abban a reményben, hogy a banya a gnóm mozdulatát követve torpan meg egy pillanatra, hogy a mögöttük robogó vérgőzös ork elkaphassa. Mindeközben régen használt, magában rejlő képességét használja, hogy a varázslat hatását csökkentse, vagy akár meg is szüntesse:*
- Oszlatás! *Üvölti, bár fogalma sincs, hogy erre szükség van-e, mindeközben oldalra fordultában veszi észre a másik vérző orkot a sarokban.*
- Ha kinyírtad a banyát szabadítsd ki az ajtót! Utána gyere, egyedül nem fogom tudni a haverodat kicincálni! *Ordít Vazoghnak, s közben a pókos ork felé rohan tovább.*
2774. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-04-29 18:04:40
Üzenet elküldve: 2018-04-29 18:04:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Üzenet a sötétből//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Óvatosan tápászkodik fel farkasszemet nézve a fiúval. Szeme káprázik, tarkója sajog, ő maga pedig határozottan szédül. Megtántorodik kissé, de hamar visszanyeri egyensúlyát és ellenfelére mered.
Csapásra emelné karját, de az nem akar mozdulni. Furcsa, tompa fájdalom az, ami átjárja, bizonyára a villámcsapástól.
Sötéten vigyorodik el miközben a kardot átveti bal karjába. Elvégre nem holmi úri lovagocska ő, aki csak egy karral képes harcolni.
A küzdelmet viszont nem kívánja folytatni. Ha felébred a mágus miközben a kölyökkel hadakozik, a harmadik villámtól talán a fogát is otthagyja.*
-Visszatérünk még és a beleidnél fogva húzlak végig szeretett templomodon. A Vas Kompánia járt itt, add tudtára uraidnak.
*Tartja szóval ellenfelét miközben hátrál. Amint kiért a helyiségből, bevágva az ajtót megfordul.*
-Ki innen!
*Ordítja el magát rekedten és egy pillanatra a gnómot üldöző banyára mered. Rohanvást indul meg felé magasba emelve a fekete szablyát. Ha sikerül utolérnie és van rá módja, belemarkolva annak hajába csapást indít meg a kardjával a banya nyaka felé.*
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Óvatosan tápászkodik fel farkasszemet nézve a fiúval. Szeme káprázik, tarkója sajog, ő maga pedig határozottan szédül. Megtántorodik kissé, de hamar visszanyeri egyensúlyát és ellenfelére mered.
Csapásra emelné karját, de az nem akar mozdulni. Furcsa, tompa fájdalom az, ami átjárja, bizonyára a villámcsapástól.
Sötéten vigyorodik el miközben a kardot átveti bal karjába. Elvégre nem holmi úri lovagocska ő, aki csak egy karral képes harcolni.
A küzdelmet viszont nem kívánja folytatni. Ha felébred a mágus miközben a kölyökkel hadakozik, a harmadik villámtól talán a fogát is otthagyja.*
-Visszatérünk még és a beleidnél fogva húzlak végig szeretett templomodon. A Vas Kompánia járt itt, add tudtára uraidnak.
*Tartja szóval ellenfelét miközben hátrál. Amint kiért a helyiségből, bevágva az ajtót megfordul.*
-Ki innen!
*Ordítja el magát rekedten és egy pillanatra a gnómot üldöző banyára mered. Rohanvást indul meg felé magasba emelve a fekete szablyát. Ha sikerül utolérnie és van rá módja, belemarkolva annak hajába csapást indít meg a kardjával a banya nyaka felé.*
2773. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-04-28 21:36:48
Üzenet elküldve: 2018-04-28 21:36:48
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Üzenet a sötétből//
*A vénasszony és Ildhaw között nem igazán nő, vagy csökken a táv. Ugyanolyan görnyedt, kívülről talán még viccesnek is ható mozgásformával igyekeznek a templom ajtaja, illetve a másik felé, ám a két métert megközelítő lángok így is három-négy lépéssel a gnóm mögött vannak, ahogyan a padokon bukdácsolnak át. Kérdés már csak az, hogy ez a táv hogyan változik a vészesen közeledő, csörtéjük mostani állása szerint alig három lépés távban magasodó eltorlaszolt bejárathoz érve. Umhar láthatja az alacsony párost, ahogyan szeme előtt kissé elmosva, de megjelenik minden. A kezdeti adrenalinhullám még valamelyest tompítja a fájdalmat, de ez éppen eszmélete megtartásához elég. A pókok pedig csettintésre sem reagálnak, még ha hordozójuk feje önkéntelenül is arra fordul. Ennek ellenére vészesen fogy az idejük és ugyanígy esélyük is a túlélésre.
Odabent a folyosón fekve Vazogh is lassan eszmél. Dühös látomását, melyre azért jócskán rásegített az újabb zuhanás és elektrosokk, most a valóság kontrasztja zavarja csak meg egy kicsit. Hirtelen arra lesz figyelmes, hogy mindenképpen látnia kell valamit odakint. Ahogy elfordítja fejét először a púpot érezheti meg, melyen fájdalmasan gördül koponyája, az elvágódás nyoma, majd gnóm "barátocskájuk" ellibbenő alakja után három fénysugár és a banya robognak ki, így kettesben marad a fiatalabb emberrel, aki most az öreget pofozgatja.*
-Jekhen, szedd össze magad!
*Hajtogatja neki ellentmondást nem tűrően, miután el tudja szakítani tekintetét a kijáratról, ahova Vazogh is nézett az előbb. Orkunknak talán itt lehetne az alkalom, ahogy a Sötét Úr parancsolta nekik, ám ekkor válik teljessé a valóság borzalma. Jobbja a sokktól nem igazán enged ki a görcsből. Lassan ugyan tudja mozgatni, de kardot ezzel nem fog tudni forgatni. Moccanására a fiatal csuhás, akit Velemir néven szólítottak ráveti tekintetét igazít kezében a fokos fogásán, vasalt, vagy ezüstözött fejét tartja az ork felé, de nem hagy fel az öreg pofozgatásával, csak kimért pillantásokkal figyel, hogy az ork első rossz mozdulatára reagálhasson. Ez a baj Eeyr híveinek kevéssé fanatikus tagjaival, ha istentestvéreik ellen indultak volna ilyen felkészületlenül, az orkok mostanra nem csak a hátrányos, de leginkább élettelen helyzetben lennének, míg ezek elől a puhány életnyáladzók elől kis szerencsével még meg is lóghatnak.*
*A vénasszony és Ildhaw között nem igazán nő, vagy csökken a táv. Ugyanolyan görnyedt, kívülről talán még viccesnek is ható mozgásformával igyekeznek a templom ajtaja, illetve a másik felé, ám a két métert megközelítő lángok így is három-négy lépéssel a gnóm mögött vannak, ahogyan a padokon bukdácsolnak át. Kérdés már csak az, hogy ez a táv hogyan változik a vészesen közeledő, csörtéjük mostani állása szerint alig három lépés távban magasodó eltorlaszolt bejárathoz érve. Umhar láthatja az alacsony párost, ahogyan szeme előtt kissé elmosva, de megjelenik minden. A kezdeti adrenalinhullám még valamelyest tompítja a fájdalmat, de ez éppen eszmélete megtartásához elég. A pókok pedig csettintésre sem reagálnak, még ha hordozójuk feje önkéntelenül is arra fordul. Ennek ellenére vészesen fogy az idejük és ugyanígy esélyük is a túlélésre.
Odabent a folyosón fekve Vazogh is lassan eszmél. Dühös látomását, melyre azért jócskán rásegített az újabb zuhanás és elektrosokk, most a valóság kontrasztja zavarja csak meg egy kicsit. Hirtelen arra lesz figyelmes, hogy mindenképpen látnia kell valamit odakint. Ahogy elfordítja fejét először a púpot érezheti meg, melyen fájdalmasan gördül koponyája, az elvágódás nyoma, majd gnóm "barátocskájuk" ellibbenő alakja után három fénysugár és a banya robognak ki, így kettesben marad a fiatalabb emberrel, aki most az öreget pofozgatja.*
-Jekhen, szedd össze magad!
*Hajtogatja neki ellentmondást nem tűrően, miután el tudja szakítani tekintetét a kijáratról, ahova Vazogh is nézett az előbb. Orkunknak talán itt lehetne az alkalom, ahogy a Sötét Úr parancsolta nekik, ám ekkor válik teljessé a valóság borzalma. Jobbja a sokktól nem igazán enged ki a görcsből. Lassan ugyan tudja mozgatni, de kardot ezzel nem fog tudni forgatni. Moccanására a fiatal csuhás, akit Velemir néven szólítottak ráveti tekintetét igazít kezében a fokos fogásán, vasalt, vagy ezüstözött fejét tartja az ork felé, de nem hagy fel az öreg pofozgatásával, csak kimért pillantásokkal figyel, hogy az ork első rossz mozdulatára reagálhasson. Ez a baj Eeyr híveinek kevéssé fanatikus tagjaival, ha istentestvéreik ellen indultak volna ilyen felkészületlenül, az orkok mostanra nem csak a hátrányos, de leginkább élettelen helyzetben lennének, míg ezek elől a puhány életnyáladzók elől kis szerencsével még meg is lóghatnak.*
2772. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-04-27 16:41:39
Üzenet elküldve: 2018-04-27 16:41:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Üzenet a sötétből//
* A falnak csapódva, hamarosan éles fájdalmat érez a bal lábán, melynek hatására fel is kiált. Lába kissé meginog, csak egy lábon tudna végigugrálni, ha nem érné a következő sokk. A hasa tájékán még erősebb fájdalmat érez, amint a pókpengék felszakítják ereit. Nyögdécselve puffan le a földre, a gyengeségtől, de örömmel látja, hogy a kis akciója nem volt teljesen eredménytelen. A fémpókok látszólag meghaltak vagy legalábbis nem mozognak, megpróbálhatná kirántani ezeket a lényeket magából, de annyit még ő is tud, hogy ha ezt megtenné, bizonyára elég hamar elvérezne. Minden mozdulata erős fájdalommal jár, így inkább úgy dönt, hogy a falnak dőlve várja a történéseket, hiszen itt már nem igen tud mást tenni. A többieken áll vagy bukik a dolog, ha ők is elbuknak, akkor valószínűleg mindegyiküket kivégzik, de valószínűleg előtte még meg is kínozzák a csapatot. *
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2018.05.12 13:09:38, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása (kiált vs. kiállt).
* A falnak csapódva, hamarosan éles fájdalmat érez a bal lábán, melynek hatására fel is kiált. Lába kissé meginog, csak egy lábon tudna végigugrálni, ha nem érné a következő sokk. A hasa tájékán még erősebb fájdalmat érez, amint a pókpengék felszakítják ereit. Nyögdécselve puffan le a földre, a gyengeségtől, de örömmel látja, hogy a kis akciója nem volt teljesen eredménytelen. A fémpókok látszólag meghaltak vagy legalábbis nem mozognak, megpróbálhatná kirántani ezeket a lényeket magából, de annyit még ő is tud, hogy ha ezt megtenné, bizonyára elég hamar elvérezne. Minden mozdulata erős fájdalommal jár, így inkább úgy dönt, hogy a falnak dőlve várja a történéseket, hiszen itt már nem igen tud mást tenni. A többieken áll vagy bukik a dolog, ha ők is elbuknak, akkor valószínűleg mindegyiküket kivégzik, de valószínűleg előtte még meg is kínozzák a csapatot. *
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2018.05.12 13:09:38, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása (kiált vs. kiállt).
2771. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-04-26 14:48:05
Üzenet elküldve: 2018-04-26 14:48:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Üzenet a sötétből//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
- Hogy az a a büdös kurva! *Ettől általában választékosabb káromkodásokat ismer, a mai napon azonban már többször kényszerül a legősibb munka pejoratívabb megfogalmazására. No nem mintha bármi problémája lenne a pénzszerzés ezen módjával, de a banya most határozottan tüzes ribancként viselkedik.*
- Hogy dugnád fel! *Ordítja, majd Vazoghnak is üvölt.* Húzz már el az ajtóból, megfő a fejed! *Utal a felé csapó tűzsugárra és a korábbi cikázó nyalábokra is. Bár csőre tölt, esze ágában sincs lőni, inkább azzal a lendülettel fordul ki az ajtón és húzódik a fal mellé. Nagyon gyorsan méri fel a terepet, láthatóan elég sanyarúan áll a szénájuk. Vazogh gondolatban ki tudja merre jár, Umhar pedig éppen póklábakat készít elő de biztos nem vacsorára. Pillanatokon belül kell meghoznia egy döntést, mi kihatással lehet a későbbiekre is. Ildhaw helyzet értékelése és intelligenciája jelen esetben cikázik, mint a korábbi elektromos nyaláb:*
- Oh... Sa'Thereth a rohadt életbe! *Üvölti csak úgy mellékesen, minden előzetes szándék nélkül.* Vágd be azt a rohadt ajtót! *Ordít a fal védelmében Vazoghnak, hátha meghallja.* Így ők vannak előnyben, nekem nincs hozzá elég erőm! *Majd Umhar felé szalad, közben kezével ismét varázsolni próbál, hogy a pókok figyelmét magára vonja. Csak remélni tudja, hogy Vazogh az ajtót bevágja, az Umharon lógó pókok figyelmét pedig magára terelheti, ha a csettintésből Umhar hamarabb eszmél közben esetleg lesz ideje megszabadulni kis barátaitól. A csettintés közben a templom padjainak védelmében próbál a kijárat felé haladni.*
A varázsló egy csettintéssel húsz lépés környezetben minden élőlény figyelmét önkéntelenül is magára vonja. Egy fény pont felhasználásával az élőlények figyelmét egy teljes körig magán is tarthatja. Egy sötétség pont felhasználásával a fenti hatás helyett minden élőlény figyelmét eltereli saját magáról a következő néhány (4-5) másodpercre.
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
- Hogy az a a büdös kurva! *Ettől általában választékosabb káromkodásokat ismer, a mai napon azonban már többször kényszerül a legősibb munka pejoratívabb megfogalmazására. No nem mintha bármi problémája lenne a pénzszerzés ezen módjával, de a banya most határozottan tüzes ribancként viselkedik.*
- Hogy dugnád fel! *Ordítja, majd Vazoghnak is üvölt.* Húzz már el az ajtóból, megfő a fejed! *Utal a felé csapó tűzsugárra és a korábbi cikázó nyalábokra is. Bár csőre tölt, esze ágában sincs lőni, inkább azzal a lendülettel fordul ki az ajtón és húzódik a fal mellé. Nagyon gyorsan méri fel a terepet, láthatóan elég sanyarúan áll a szénájuk. Vazogh gondolatban ki tudja merre jár, Umhar pedig éppen póklábakat készít elő de biztos nem vacsorára. Pillanatokon belül kell meghoznia egy döntést, mi kihatással lehet a későbbiekre is. Ildhaw helyzet értékelése és intelligenciája jelen esetben cikázik, mint a korábbi elektromos nyaláb:*
- Oh... Sa'Thereth a rohadt életbe! *Üvölti csak úgy mellékesen, minden előzetes szándék nélkül.* Vágd be azt a rohadt ajtót! *Ordít a fal védelmében Vazoghnak, hátha meghallja.* Így ők vannak előnyben, nekem nincs hozzá elég erőm! *Majd Umhar felé szalad, közben kezével ismét varázsolni próbál, hogy a pókok figyelmét magára vonja. Csak remélni tudja, hogy Vazogh az ajtót bevágja, az Umharon lógó pókok figyelmét pedig magára terelheti, ha a csettintésből Umhar hamarabb eszmél közben esetleg lesz ideje megszabadulni kis barátaitól. A csettintés közben a templom padjainak védelmében próbál a kijárat felé haladni.*
A varázsló egy csettintéssel húsz lépés környezetben minden élőlény figyelmét önkéntelenül is magára vonja. Egy fény pont felhasználásával az élőlények figyelmét egy teljes körig magán is tarthatja. Egy sötétség pont felhasználásával a fenti hatás helyett minden élőlény figyelmét eltereli saját magáról a következő néhány (4-5) másodpercre.
2770. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-04-26 00:31:14
Üzenet elküldve: 2018-04-26 00:31:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Üzenet a sötétből//
*Megrázza fejét és lecsap. A fiú vagy hihetetlen szerencsés, vagy valami bűbáj védi, mert már a sokadik csapását hárítja.*
-Elég a játszadozásból. *Dörgi, de mielőtt kardélre hányhatná az ifjoncot, ismét megkóstoltatják vele az iménti villámcsapást. A fájdalom nem jut el a tudatáig, mert hamar elfeketedik a világ körülötte és ő belezuhan a sötétségbe.
Mikor kinyitja a szemét, idegen, túlvilági helyen áll. Vörös, nyálkás föld, furcsa, semmihez sem hasonlatos alakzatokba csavarodó sziklaképződmények, előtte pedig egy hatalmas kőoltár.
Rettentő kicsinek és jelentéktelennek érzi magát és mikor közelebb lépne a kőtömbhöz, megretten. A halálfélelem és társai rég elhagyták lelkét, ez most egészen más.
Névtelen iszonyat magasodik a kőasztal mögött és les rá, noha ő maga nem látja a valamit. Mindent elnyelő, fojtogató sötétség, irdatlan hatalom, ami szemben áll vele.*
-Ostoba. *Sziszegi egy hang a feketeségből, de mintha nem e világból szólna.* Öld le őket, mindet! Számotokra nincs visszaút.
*Földbe gyökerezett lábbal hallgatja a jelenést miközben tompa hangokat hall, mintha kiabálás és fémes csörömpölés lenne.*
*Megrázza fejét és lecsap. A fiú vagy hihetetlen szerencsés, vagy valami bűbáj védi, mert már a sokadik csapását hárítja.*
-Elég a játszadozásból. *Dörgi, de mielőtt kardélre hányhatná az ifjoncot, ismét megkóstoltatják vele az iménti villámcsapást. A fájdalom nem jut el a tudatáig, mert hamar elfeketedik a világ körülötte és ő belezuhan a sötétségbe.
Mikor kinyitja a szemét, idegen, túlvilági helyen áll. Vörös, nyálkás föld, furcsa, semmihez sem hasonlatos alakzatokba csavarodó sziklaképződmények, előtte pedig egy hatalmas kőoltár.
Rettentő kicsinek és jelentéktelennek érzi magát és mikor közelebb lépne a kőtömbhöz, megretten. A halálfélelem és társai rég elhagyták lelkét, ez most egészen más.
Névtelen iszonyat magasodik a kőasztal mögött és les rá, noha ő maga nem látja a valamit. Mindent elnyelő, fojtogató sötétség, irdatlan hatalom, ami szemben áll vele.*
-Ostoba. *Sziszegi egy hang a feketeségből, de mintha nem e világból szólna.* Öld le őket, mindet! Számotokra nincs visszaút.
*Földbe gyökerezett lábbal hallgatja a jelenést miközben tompa hangokat hall, mintha kiabálás és fémes csörömpölés lenne.*
2769. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-04-25 17:00:42
Üzenet elküldve: 2018-04-25 17:00:42
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Üzenet a sötétből//
*Míg Vazogh a feltápászkodással foglalatoskodik a gnóm sem tétovázik. Döcögve indul, hogy átkos érintésével pecsételje meg a harc kimenetelét, de ahogy kezével igyekszik felnyúlni a Vazogh felé közeledő templomos homlokához, az félresöpri botjával. Eddigre a fekete penge tulajdonosa is térdepel. Érezheti, hogy itt-ott megzúzta magát, a rajta átfutó villám pedig görcsöket, húzódásokat hagy maga után, de még harcképes, így az ajtó mögé besoroló Ildhaw eltűntével rá irányulhat az ifjú, átlagos parasztnál alig képzettebb ütése, melyet Vazoghnak nem tart sokból kivédeni, még így sem. Valami azért lehet azokban a reggelire kapható zabkásákban, a ritkán megjelenő fahéjas almán kívül persze. Úgy tűnik, egy ilyen nyüzüge is sikeresen feltarthatja egyiküket.
Odakint valami nagyot csattan a falon. Umhar veszélyes sebességgel érkezik az ódon falazatnak, mely amúgy sem veszélytelen, ám minimális koordinációval ő is rendelkezik, saját arcát azért nem veri be. Nem így a pókok lábait. Nyolc kés veszi fel a harcot mellvértjével, megint nyolc combja tájékán mar a húsba. Bal lába hamar le is zsibbad, vonszolni tudja csak, mert ott a hüvelykujjnyi pengék az izomig hatolnak. Az alhasán mászó pókféle elsőre nem szakítja át beleit, ebben jócskán segítségére lehet a vért is, ám így is átütnek néhány eret. A vér melegét pár pillanattal később megérezheti Umhar is, a testét ért fájdalom és sokk pedig a szédelgésbe taszítja, az ájulás sem lehet messze, ha a sebeket szakszerűen nem látja el. Valami örömre is van azért oka. A pókok egyelőre nem mozdulnak, sőt, a hastájon beléfúródottnak három lába ki is szakadt. Ugyanakkor minden mozdulat fájdalmas, és egyre sötétíti a képet.
Közben az ajtónál Ildhaw csőre tölt, Vazogh pedig éppen egy újabb sikertelenül indított csapásváltást tudhat maga mögött, mikor a vénember az előbbi szájpárbajukat folytatja kicsit tovább, természetesen előbb egy villámmal nyomatékosítja szavait a nyelvtörő ige után.*
-Csak ilyen pondrói vannak az Átkozott Démonnak?! Takarodjatok a templomunkból!
*Úgy tűnik ez még az előbbi vérlázító sértésnél is "komolyabbra" sikeredik. A villámcsapás közben ismét kobakján találja el az orkot, akinek fejbúbján most már biztosan felhólyagosodik majd a bőr. Karja görcsberándul. Magát azért nem vágja le, de lassan öntudatlanságba merül, az elsötétült világból pedig egy még sötétebb alak bontakozok ki Vazogh lelki szemei előtt. Sa'Tereth maga szól, hogy mit mond, nos azt csak az ork maga tudhatja, hiszen senki más nem lát most fejébe. Addig biztosan nem, míg a templomiak egy jól irányzott csapással meg nem nézik, ám ez még nem következik be.
Már csak Ildhaw lehet szemtanúja annak, ahogy az öreg mágus a háttérben zihálva a padlóra ül, szemei a távolba merednek, eszméleténél van, de láthatólan fáradt. Előtte pedig ezzel egyidőben az öregasszony abbahagyja a gyertyatartó dörgölését. Az arany dísztárgyból három méter hosszú tűzsugár csap ki surrogva. A nyanya utasítja az előtte állót.*
-Velemir, hagyd az orkot, szedd össze Jekhent! Enyém a csipisz!
*Mikor látja, hogy szót fogad neki a másik, előretartja a gyertyatartót, lép egyet a gnóm felé, mire abból még az előbbinél is messzebbre tör ki a láng. Ildhaw eddigre készen áll a lövésre, ám talán a tűzsugár ismeretében kicsit másra használhatná az értékes pillanatot.*
*Míg Vazogh a feltápászkodással foglalatoskodik a gnóm sem tétovázik. Döcögve indul, hogy átkos érintésével pecsételje meg a harc kimenetelét, de ahogy kezével igyekszik felnyúlni a Vazogh felé közeledő templomos homlokához, az félresöpri botjával. Eddigre a fekete penge tulajdonosa is térdepel. Érezheti, hogy itt-ott megzúzta magát, a rajta átfutó villám pedig görcsöket, húzódásokat hagy maga után, de még harcképes, így az ajtó mögé besoroló Ildhaw eltűntével rá irányulhat az ifjú, átlagos parasztnál alig képzettebb ütése, melyet Vazoghnak nem tart sokból kivédeni, még így sem. Valami azért lehet azokban a reggelire kapható zabkásákban, a ritkán megjelenő fahéjas almán kívül persze. Úgy tűnik, egy ilyen nyüzüge is sikeresen feltarthatja egyiküket.
Odakint valami nagyot csattan a falon. Umhar veszélyes sebességgel érkezik az ódon falazatnak, mely amúgy sem veszélytelen, ám minimális koordinációval ő is rendelkezik, saját arcát azért nem veri be. Nem így a pókok lábait. Nyolc kés veszi fel a harcot mellvértjével, megint nyolc combja tájékán mar a húsba. Bal lába hamar le is zsibbad, vonszolni tudja csak, mert ott a hüvelykujjnyi pengék az izomig hatolnak. Az alhasán mászó pókféle elsőre nem szakítja át beleit, ebben jócskán segítségére lehet a vért is, ám így is átütnek néhány eret. A vér melegét pár pillanattal később megérezheti Umhar is, a testét ért fájdalom és sokk pedig a szédelgésbe taszítja, az ájulás sem lehet messze, ha a sebeket szakszerűen nem látja el. Valami örömre is van azért oka. A pókok egyelőre nem mozdulnak, sőt, a hastájon beléfúródottnak három lába ki is szakadt. Ugyanakkor minden mozdulat fájdalmas, és egyre sötétíti a képet.
Közben az ajtónál Ildhaw csőre tölt, Vazogh pedig éppen egy újabb sikertelenül indított csapásváltást tudhat maga mögött, mikor a vénember az előbbi szájpárbajukat folytatja kicsit tovább, természetesen előbb egy villámmal nyomatékosítja szavait a nyelvtörő ige után.*
-Csak ilyen pondrói vannak az Átkozott Démonnak?! Takarodjatok a templomunkból!
*Úgy tűnik ez még az előbbi vérlázító sértésnél is "komolyabbra" sikeredik. A villámcsapás közben ismét kobakján találja el az orkot, akinek fejbúbján most már biztosan felhólyagosodik majd a bőr. Karja görcsberándul. Magát azért nem vágja le, de lassan öntudatlanságba merül, az elsötétült világból pedig egy még sötétebb alak bontakozok ki Vazogh lelki szemei előtt. Sa'Tereth maga szól, hogy mit mond, nos azt csak az ork maga tudhatja, hiszen senki más nem lát most fejébe. Addig biztosan nem, míg a templomiak egy jól irányzott csapással meg nem nézik, ám ez még nem következik be.
Már csak Ildhaw lehet szemtanúja annak, ahogy az öreg mágus a háttérben zihálva a padlóra ül, szemei a távolba merednek, eszméleténél van, de láthatólan fáradt. Előtte pedig ezzel egyidőben az öregasszony abbahagyja a gyertyatartó dörgölését. Az arany dísztárgyból három méter hosszú tűzsugár csap ki surrogva. A nyanya utasítja az előtte állót.*
-Velemir, hagyd az orkot, szedd össze Jekhent! Enyém a csipisz!
*Mikor látja, hogy szót fogad neki a másik, előretartja a gyertyatartót, lép egyet a gnóm felé, mire abból még az előbbinél is messzebbre tör ki a láng. Ildhaw eddigre készen áll a lövésre, ám talán a tűzsugár ismeretében kicsit másra használhatná az értékes pillanatot.*
2768. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-04-24 19:18:41
Üzenet elküldve: 2018-04-24 19:18:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Üzenet a sötétből//
* Támadása sajnos hiábavalónak tűnik, hiszen ezek az átkozott dögök könnyen kikerülik a pallosa élét és azonnal el is kezdenek felmászni rá. Apró sebeket ejtenek rajta még csak egyelőre és Umhar szeretné, hogy ez így is maradjon és ne jussanak rajta feljebb, mert annak nem lenne jó vége. Dühítő ez az egész helyzet számára, de tudja, hogy nem bukhat el, ezért meg kell fogadnia a vérszomjas gnóm tanácsát, hátha azzal elér valamit, ha már a pallosával nem sikerült. Neki is iramodik a templom egyik falának, majd mikor már elég közel ér a falhoz elrugaszkodik, úgy, hogy lehetőleg a falnak csapódva a rajta mászó pókokat is összenyomja. Viszont, ha ez sem működik, akkor megpróbálja pusztakézzel lefeszíteni magáról a kis dögöket, mert már kellően paprikás hangulatban ahhoz, hogy bármit darabokra tépjen, amihez hozzáér. *
* Támadása sajnos hiábavalónak tűnik, hiszen ezek az átkozott dögök könnyen kikerülik a pallosa élét és azonnal el is kezdenek felmászni rá. Apró sebeket ejtenek rajta még csak egyelőre és Umhar szeretné, hogy ez így is maradjon és ne jussanak rajta feljebb, mert annak nem lenne jó vége. Dühítő ez az egész helyzet számára, de tudja, hogy nem bukhat el, ezért meg kell fogadnia a vérszomjas gnóm tanácsát, hátha azzal elér valamit, ha már a pallosával nem sikerült. Neki is iramodik a templom egyik falának, majd mikor már elég közel ér a falhoz elrugaszkodik, úgy, hogy lehetőleg a falnak csapódva a rajta mászó pókokat is összenyomja. Viszont, ha ez sem működik, akkor megpróbálja pusztakézzel lefeszíteni magáról a kis dögöket, mert már kellően paprikás hangulatban ahhoz, hogy bármit darabokra tépjen, amihez hozzáér. *
2767. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-04-23 06:00:55
Üzenet elküldve: 2018-04-23 06:00:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Üzenet a sötétből//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
- A mocskos kurva! *Üvölt fel dühödten értve az elvétett lövésre és a banya kárörvendő vihogására. Egyre több az ellenfél és egyre rosszabb a szénájuk.*
- Ne lépj beljebb! *Ordítja Vazoghnak, aki nem adja fel és cséphadaróként próbál küzdeni még a villámlás után is. Azonban Ildhaw sem rest, ahogy erejéből telik az ajtóhoz rohan, tekintve, hogy a két pók a másik orkkal van elfoglalva, egyelőre még csak kívülről tapogatják. Azért futtában odaordít Umharnak is:*
- Dőlj neki a falnak, préseld ki belőlük a szart is! *Reményei szerint az ajtónyílásba ér, hogy a legközelebb álló homlokát próbálja meg valami módon megérinteni. Tervei szerint az így megbűvölt, ámokfutást rendezhetne saját soraik között.*
- Maradj itt az ajtónyílásban, akkor nem férnek ki többen! *Sziszegi oda Vazoghnak. Mint a mérgezett egér, ahogy a varázslatot elmondja, attól függetlenül, hogy az sikeres-e, az ajtón ismét kilépve a fal mellé áll, hogy legalább arrafelé védett legyen, majd onnan ereszt meg annyi fúvónyilat befelé, amennyit csak bír. Testre céloz, Vazoghnak vélhetően elég, ha csak megzavarja ellenfeleit, akár egy kósza találat, mely ilyen közelről már majd' csak sikerülni fog. Mindenesetre, elkezd fejében motoszkálni a gondolat, hogy nem biztos, hogy olyan jó ötlet volt feldühíteni a templomosokat.*
Ildhaw a Jós megpróbált varázsolni egy Hallucináció nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
- A mocskos kurva! *Üvölt fel dühödten értve az elvétett lövésre és a banya kárörvendő vihogására. Egyre több az ellenfél és egyre rosszabb a szénájuk.*
- Ne lépj beljebb! *Ordítja Vazoghnak, aki nem adja fel és cséphadaróként próbál küzdeni még a villámlás után is. Azonban Ildhaw sem rest, ahogy erejéből telik az ajtóhoz rohan, tekintve, hogy a két pók a másik orkkal van elfoglalva, egyelőre még csak kívülről tapogatják. Azért futtában odaordít Umharnak is:*
- Dőlj neki a falnak, préseld ki belőlük a szart is! *Reményei szerint az ajtónyílásba ér, hogy a legközelebb álló homlokát próbálja meg valami módon megérinteni. Tervei szerint az így megbűvölt, ámokfutást rendezhetne saját soraik között.*
- Maradj itt az ajtónyílásban, akkor nem férnek ki többen! *Sziszegi oda Vazoghnak. Mint a mérgezett egér, ahogy a varázslatot elmondja, attól függetlenül, hogy az sikeres-e, az ajtón ismét kilépve a fal mellé áll, hogy legalább arrafelé védett legyen, majd onnan ereszt meg annyi fúvónyilat befelé, amennyit csak bír. Testre céloz, Vazoghnak vélhetően elég, ha csak megzavarja ellenfeleit, akár egy kósza találat, mely ilyen közelről már majd' csak sikerülni fog. Mindenesetre, elkezd fejében motoszkálni a gondolat, hogy nem biztos, hogy olyan jó ötlet volt feldühíteni a templomosokat.*
Ildhaw a Jós megpróbált varázsolni egy Hallucináció nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!
2766. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-04-23 01:00:34
Üzenet elküldve: 2018-04-23 01:00:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Üzenet a sötétből//
*Nem várt ellentámadás éri, először is az lepi meg, hogy az emberfiú kivédi támadását, majd olyan bűvölet fut végig testén, amit még sosem érzett. Nem fájdalom ez, valami egészen más. Mintha egyik tagját sem volna képes mozdítani.
Elvágódik a földön és érzi zsigereiben azt a furcsa bizsergést. Megrázza fejét fektében és lassan, hátratántorodva feltápászkodik a földről.*
-Több kell ahhoz, hogy Feketevast leterítsd vénember.
*Néz az öregre és igyekszik kirázni fejéből ezt a különös zsongást. Mintha fejében ezer méh döngene, de múló zajjal. Lassan felemeli a szablyát és ismét megindul a hozzá legközelebb álló kölyök felé felemelt karddal. Reméli, hogy társai is dűlőre jutnak a bestiákkal, mert testi erőfölénye ellenére helyzete nem rózsás.*
*Nem várt ellentámadás éri, először is az lepi meg, hogy az emberfiú kivédi támadását, majd olyan bűvölet fut végig testén, amit még sosem érzett. Nem fájdalom ez, valami egészen más. Mintha egyik tagját sem volna képes mozdítani.
Elvágódik a földön és érzi zsigereiben azt a furcsa bizsergést. Megrázza fejét fektében és lassan, hátratántorodva feltápászkodik a földről.*
-Több kell ahhoz, hogy Feketevast leterítsd vénember.
*Néz az öregre és igyekszik kirázni fejéből ezt a különös zsongást. Mintha fejében ezer méh döngene, de múló zajjal. Lassan felemeli a szablyát és ismét megindul a hozzá legközelebb álló kölyök felé felemelt karddal. Reméli, hogy társai is dűlőre jutnak a bestiákkal, mert testi erőfölénye ellenére helyzete nem rózsás.*
2765. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-04-19 23:58:44
Üzenet elküldve: 2018-04-19 23:58:44
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Üzenet a sötétből//
*Mintha csak kérdezni kellett volna, úgy ugrik elő a valaha volt Vas Kompánia dicső harcosa toppan be az ajtón. A látvány nem mindennapi. Nagyjából két, talán kicsit több, ember széles, azaz másfél orkra tervezett folyosóról ajtók nyílnak két irányban is. Az első ilyen bejárat után valamivel ott csoportosul három alak. Egy búsképű fiatalabb áll az orrán az egész alakulatnak. Kezében fokos. Nagyjából olyan veszedelmes lehet, mint egy vasalt sodrófa (ork asszonyok esetében ez az "igen veszélyes" kategóriát súrolná). Mögötte egy csontos öreg. Nem tudni hogyan nem viszi el a szél. Bőre a kortól foltos már kissé. Mikor meglátja az orkot szeme megvillan és elkezd valamit motyogni is. A háttérben az amúgy titokban Goma névre hallgató nyanya áll. Füléből látványosan hiányoznak a díszek. Kissé vérzik is a bal. De ez csupán felületi seb. Ahogy meglátja az orkot, ő sem marad tétlen. Egy háromágú gyertyatartót kezd iszonyatosan, nyikorogva dörgölni serényen.
Vazogh így az első figurára csaphat le, akinek bizony minden erejére szüksége lesz, ha túl akarja ezt élni.
Na de nézzünk kicsit a folyosón kintre is. Ildhaw jós tehetsége úgy tűnik, hogy fülbevaló-pókokra nem terjed ki, ugyanis a nyamvadt rusnyaság kitér mindkét ellőt nyila elől. Ugyanígy jár sajnos Umhar is. Az átkozott (habár itt Artheniorban inkább áldott) lények elkerülik pallosának élét, majd szépen sorban rá próbálnak meg felkapaszkodni. Penge éles lábaikat nagyrészt ruházata elvezeti, de azért az egyikük így is be tud valahogy karistolni jobb lába szárába, apró, csípős érzetű, egyelőre inkább csak dühítő vágást ejtve, míg az Ildhaw nyilai elől kitérő társa nem jut olyan magasra, csak lábbelijén megállapodva böködi kicsit lábfejének tetejét. Egyértelműen látszik, hogy fentebb akarnak jutni, ugyanis így páncélon át legfeljebb egy fakír-csiklandozásnyit árthatnak. Nem így arcon, kézen, nyakon, netán a páncél résein bemászva.
Bentről közben csattanó fegyverek hangja hallatszik ki. Vazogh és a fiatalabb férfi összecsapnak. Ijesztő, hogy egy nyikkanás, annyi hangot sem ad ki, pedig látszólag minden erejét belevetve védekezik. Talán istene gusztustalan neveit hajtogatja magában, vagy nem akarja rettegését kimutatni. A módszer viszont amennyire egy az ember életére törő ork mellett sikeres lehet, sikeres. Az első vágást nagy nehezen elvezeti, de egy kicsit kibillentve állapodik meg. Jó alkalom lenne, ha hátul az öreg nem üvöltene fel.*
-Pusztulj te bitaang!
*Üvölti az ő korában talán legcsúnyábbnak számító szavak egyikét, míg a fekete szablyát fortató ork az előbbi motyogással tarkított varázslás nyomán, megérezheti a templomiak dühét egy elektronnyaláb formájában, mely fentről süvít át testén fülcsengést, összeránduládt, bénulást, majd képzavart hozva. Azt, hogy pontosan mennyit is ártott a villámcsapás, azt majd csak akkor tudhatja meg, mikor felkel, ugyanis arccal felfelé elterül a csapás erejétől.
Kintről is láthatják a kékes villanást, majd az puffanó orkot is, kinek arcizmai kissé ránganak. Bentről kiáltás hallatszik.*
-Édes kevés vagy még, apukám!
*A banya az. Elterült ellenféllel szemben csípős a nyelve. Ám valamelyest igazat beszélhet. Talán, ha kétszer ennyien lennének, letarolhatnák az összes enyelgő, önajnározó fényhívőt, de egyelőre nem áll jól az a bizonyos széna.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.20 00:07:47
*Mintha csak kérdezni kellett volna, úgy ugrik elő a valaha volt Vas Kompánia dicső harcosa toppan be az ajtón. A látvány nem mindennapi. Nagyjából két, talán kicsit több, ember széles, azaz másfél orkra tervezett folyosóról ajtók nyílnak két irányban is. Az első ilyen bejárat után valamivel ott csoportosul három alak. Egy búsképű fiatalabb áll az orrán az egész alakulatnak. Kezében fokos. Nagyjából olyan veszedelmes lehet, mint egy vasalt sodrófa (ork asszonyok esetében ez az "igen veszélyes" kategóriát súrolná). Mögötte egy csontos öreg. Nem tudni hogyan nem viszi el a szél. Bőre a kortól foltos már kissé. Mikor meglátja az orkot szeme megvillan és elkezd valamit motyogni is. A háttérben az amúgy titokban Goma névre hallgató nyanya áll. Füléből látványosan hiányoznak a díszek. Kissé vérzik is a bal. De ez csupán felületi seb. Ahogy meglátja az orkot, ő sem marad tétlen. Egy háromágú gyertyatartót kezd iszonyatosan, nyikorogva dörgölni serényen.
Vazogh így az első figurára csaphat le, akinek bizony minden erejére szüksége lesz, ha túl akarja ezt élni.
Na de nézzünk kicsit a folyosón kintre is. Ildhaw jós tehetsége úgy tűnik, hogy fülbevaló-pókokra nem terjed ki, ugyanis a nyamvadt rusnyaság kitér mindkét ellőt nyila elől. Ugyanígy jár sajnos Umhar is. Az átkozott (habár itt Artheniorban inkább áldott) lények elkerülik pallosának élét, majd szépen sorban rá próbálnak meg felkapaszkodni. Penge éles lábaikat nagyrészt ruházata elvezeti, de azért az egyikük így is be tud valahogy karistolni jobb lába szárába, apró, csípős érzetű, egyelőre inkább csak dühítő vágást ejtve, míg az Ildhaw nyilai elől kitérő társa nem jut olyan magasra, csak lábbelijén megállapodva böködi kicsit lábfejének tetejét. Egyértelműen látszik, hogy fentebb akarnak jutni, ugyanis így páncélon át legfeljebb egy fakír-csiklandozásnyit árthatnak. Nem így arcon, kézen, nyakon, netán a páncél résein bemászva.
Bentről közben csattanó fegyverek hangja hallatszik ki. Vazogh és a fiatalabb férfi összecsapnak. Ijesztő, hogy egy nyikkanás, annyi hangot sem ad ki, pedig látszólag minden erejét belevetve védekezik. Talán istene gusztustalan neveit hajtogatja magában, vagy nem akarja rettegését kimutatni. A módszer viszont amennyire egy az ember életére törő ork mellett sikeres lehet, sikeres. Az első vágást nagy nehezen elvezeti, de egy kicsit kibillentve állapodik meg. Jó alkalom lenne, ha hátul az öreg nem üvöltene fel.*
-Pusztulj te bitaang!
*Üvölti az ő korában talán legcsúnyábbnak számító szavak egyikét, míg a fekete szablyát fortató ork az előbbi motyogással tarkított varázslás nyomán, megérezheti a templomiak dühét egy elektronnyaláb formájában, mely fentről süvít át testén fülcsengést, összeránduládt, bénulást, majd képzavart hozva. Azt, hogy pontosan mennyit is ártott a villámcsapás, azt majd csak akkor tudhatja meg, mikor felkel, ugyanis arccal felfelé elterül a csapás erejétől.
Kintről is láthatják a kékes villanást, majd az puffanó orkot is, kinek arcizmai kissé ránganak. Bentről kiáltás hallatszik.*
-Édes kevés vagy még, apukám!
*A banya az. Elterült ellenféllel szemben csípős a nyelve. Ám valamelyest igazat beszélhet. Talán, ha kétszer ennyien lennének, letarolhatnák az összes enyelgő, önajnározó fényhívőt, de egyelőre nem áll jól az a bizonyos széna.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.20 00:07:47
2764. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-04-17 17:37:27
Üzenet elküldve: 2018-04-17 17:37:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Üzenet a sötétből//
* Umhar lendítésre készíti pallosát, hogy a kilépő ellenséget abban a pillanatban ketté vághassa. Az ajtó közben lassan nyílik és pont eltakarja vezérét, aki így valószínűleg nem fog tudni rögtön támadásba lendülni, hacsak nem rúgja rá a kilépőkre az ajtót. Ez viszont nem következik be, de az ork legnagyobb meglepetésére ezüst pókok indulnak meg felé, különféle emberfajzatok helyett. Sok lábuk hangosan kopog végig a templom kövein. Umhar pár pillanatra meghökken a látványtól, majd meglendíti fegyverét és reménykedik benne, hogy hatásos lesz a pókok ellen. Közben elcsípi a gnóm szavait is, amivel már értelmet nyer ezeknek az ezüstpókoknak a létezése is. *
- Pusztuljatok innét férgek!
* Kiált hangosan a pókokra, tudja, hogy ennek az ütésének most találnia kell, mert máskülönben sok lábacska fog átszúródni a testén. *
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2018.04.20 21:48:48, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
* Umhar lendítésre készíti pallosát, hogy a kilépő ellenséget abban a pillanatban ketté vághassa. Az ajtó közben lassan nyílik és pont eltakarja vezérét, aki így valószínűleg nem fog tudni rögtön támadásba lendülni, hacsak nem rúgja rá a kilépőkre az ajtót. Ez viszont nem következik be, de az ork legnagyobb meglepetésére ezüst pókok indulnak meg felé, különféle emberfajzatok helyett. Sok lábuk hangosan kopog végig a templom kövein. Umhar pár pillanatra meghökken a látványtól, majd meglendíti fegyverét és reménykedik benne, hogy hatásos lesz a pókok ellen. Közben elcsípi a gnóm szavait is, amivel már értelmet nyer ezeknek az ezüstpókoknak a létezése is. *
- Pusztuljatok innét férgek!
* Kiált hangosan a pókokra, tudja, hogy ennek az ütésének most találnia kell, mert máskülönben sok lábacska fog átszúródni a testén. *
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2018.04.20 21:48:48, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
2763. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-04-17 05:53:23
Üzenet elküldve: 2018-04-17 05:53:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Üzenet a sötétből//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Nagyon igyekszik, de minden ereje kell ahhoz, hogy a két súlyos ajtószárny becsukódjon és valamit eléjük vonszoljon, hogy eltorlaszolja azokat. Nyakán kidagadnak az inak de végül sikerül. Közben már zajlanak az események így nincs ideje teketóriázni, a padok között fedezékből fedezékbe ugrál, közben énekelget, majd hirtelen ajkára fagy a nóta. Ugyanis a két pók láttán azért meglepődik kissé:*
- Varázslók! *Sziszegi, mert a nyanya fülbevalója bizony életre él.*
- Óvatosan! A vén kurvának mozgó fülbevalói vannak! *Szól immár kissé hangosabban is a két orknak, azonban úgy látszik a sors ennyivel nem éri be, mert még bentről is kiszólnak a csapathoz. Tíz lépés nagy távolság, főleg, hogy a gnóm különösebben nem jó célzó, hiába villogtatja fúvócsövét. Azért az orkokat sem félti, mert Vazogh azonnal mozdul az ajtó mögött és támadásba lendül. Ildhaw megpróbál az ajtóval szemben, ellensúlyozva rossz célzását, legközelebb, de még fedezékben elhelyezkedni, majd támadásba lendül. Mikor Vazogh betámad az ajtónyíláson, pókmagasságban fúvónyilakat ereszt ki nagy levegővel, amennyit csak a rendelkezésre álló idejében bír. Nem foglalkozik azzal ki szól ki az ajtón, nem különösebben érdekli. Egyetlen célja, hogy a hozzá közelebb mászkáló pókot terítse be apró tüskékkel, hogy Umharnak csak egy maradjon, s újabb támadás már ne érje őket. Csak reméli, hogy az öreg vértől fuldokló hangját hallja legközelebb és torkára szorított kézzel dől ki az ajtón, a közel lévő pók pedig lábait égnek meresztve marad a hátán. Fúvócsövezés után akcióra készen figyeli a többieket. Tekintve, hogy közelharci fegyvere nincs, így csak távolból tud segíteni.*
A hozzászólás írója (Ildhaw a Jós) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.17 06:34:17
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Nagyon igyekszik, de minden ereje kell ahhoz, hogy a két súlyos ajtószárny becsukódjon és valamit eléjük vonszoljon, hogy eltorlaszolja azokat. Nyakán kidagadnak az inak de végül sikerül. Közben már zajlanak az események így nincs ideje teketóriázni, a padok között fedezékből fedezékbe ugrál, közben énekelget, majd hirtelen ajkára fagy a nóta. Ugyanis a két pók láttán azért meglepődik kissé:*
- Varázslók! *Sziszegi, mert a nyanya fülbevalója bizony életre él.*
- Óvatosan! A vén kurvának mozgó fülbevalói vannak! *Szól immár kissé hangosabban is a két orknak, azonban úgy látszik a sors ennyivel nem éri be, mert még bentről is kiszólnak a csapathoz. Tíz lépés nagy távolság, főleg, hogy a gnóm különösebben nem jó célzó, hiába villogtatja fúvócsövét. Azért az orkokat sem félti, mert Vazogh azonnal mozdul az ajtó mögött és támadásba lendül. Ildhaw megpróbál az ajtóval szemben, ellensúlyozva rossz célzását, legközelebb, de még fedezékben elhelyezkedni, majd támadásba lendül. Mikor Vazogh betámad az ajtónyíláson, pókmagasságban fúvónyilakat ereszt ki nagy levegővel, amennyit csak a rendelkezésre álló idejében bír. Nem foglalkozik azzal ki szól ki az ajtón, nem különösebben érdekli. Egyetlen célja, hogy a hozzá közelebb mászkáló pókot terítse be apró tüskékkel, hogy Umharnak csak egy maradjon, s újabb támadás már ne érje őket. Csak reméli, hogy az öreg vértől fuldokló hangját hallja legközelebb és torkára szorított kézzel dől ki az ajtón, a közel lévő pók pedig lábait égnek meresztve marad a hátán. Fúvócsövezés után akcióra készen figyeli a többieket. Tekintve, hogy közelharci fegyvere nincs, így csak távolból tud segíteni.*
A hozzászólás írója (Ildhaw a Jós) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.04.17 06:34:17
2762. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-04-17 01:28:50
Üzenet elküldve: 2018-04-17 01:28:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Üzenet a sötétből//
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Legnagyobb meglepetésére nem az öregasszony, de nem is csuhás harcosok tódulnak ki a kapun. A soklábú iszonyatok nem sokat teketóriáznak, Umhar felé iszkolnak. Nagyon úgy fest, hogy őt nem vették észre, így társára és az újdonsült sorstársukra bízza a lidércnyomásokat. Noha pókokkal birkózásban valószínűleg egyiküknek sincs túl nagy tapasztalata, bízik a hadnagyában, no meg az öreg gnóm is biztos rejt egy-két trükköt a tarsolyában. Neki most a bűvölővel kell leszámolnia.*
-A beleiddel fogom kidíszíteni ezt a szart.
*Mondja akárkinek is miközben kiugrik az ajtó mögül és hamar a másik oldalán terem magasba emelt szablyával. A hang nem szólt túl messziről, így ha ellenfele előtte áll, azonnal le is sújt.*
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Legnagyobb meglepetésére nem az öregasszony, de nem is csuhás harcosok tódulnak ki a kapun. A soklábú iszonyatok nem sokat teketóriáznak, Umhar felé iszkolnak. Nagyon úgy fest, hogy őt nem vették észre, így társára és az újdonsült sorstársukra bízza a lidércnyomásokat. Noha pókokkal birkózásban valószínűleg egyiküknek sincs túl nagy tapasztalata, bízik a hadnagyában, no meg az öreg gnóm is biztos rejt egy-két trükköt a tarsolyában. Neki most a bűvölővel kell leszámolnia.*
-A beleiddel fogom kidíszíteni ezt a szart.
*Mondja akárkinek is miközben kiugrik az ajtó mögül és hamar a másik oldalán terem magasba emelt szablyával. A hang nem szólt túl messziről, így ha ellenfele előtte áll, azonnal le is sújt.*
2761. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2018-04-16 07:39:33
Üzenet elküldve: 2018-04-16 07:39:33
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Üzenet a sötétből//
*Zajok sora következik. Előbb a szilánkokra eső oltárdísz darabjai csilingelnek le a padlóra, aztán Ildhaw húzza be az ajtókat, melyek eléggé nagyok azért, a két szárny közé pedig be tud szenvedni egy padot, igaz ennek elhordása két személyes dolog lenne, így csak némi fültépő csikorgást is bevállalva tudja odatuszkolni a padot.
Eddigre Vazogh és Umhar az ajtó két oldalán állhatnak, a kilincs pedig mélypontra ér. Ekkor a Jós még legalább tíz lépésre van kiszemelt köpőhelyétől. A torlaszolás idővel jár. Az ajtó lassan óvatosan kitárul, Vazoghot maga mögé rejtve. Így ő nem tud megrémülni a látványtól. Az ajtólapba ugyanis két méretes, két arasz átmérőjű, nagyjából egy magas ezüstpók van belefúródva nyolc tűhegyes lábbal. Gnómunk, ki a templom termében tartózkodók szellemi vezetője lehetne, kicsit közelebb érvén azt us észreveheti, hogy a pókok mintája, színe kifejezetten hasonlít az előbb kinéző szipirtyó fülbevalójára. Még egy olyan ocsmány kis kő is van a közepükben. Az eddig két lábbal a kilincset támasztó pók most megszabadítja lábait az ajtódeszkából társával együtt, és hangosan, élesen koppannak a kövezeten, Umhar felé indulnak. Fürgék, lábukon fényesen csillan a félhomály. Mintha csak nyolc szikét kötöttek volna egy bokrétába.
Valószínűleg nem csak ennyien az egész, ugyanis bentről fojtott pusmorgás hallatszik ki.*
-Na, sehol egy gazfickó?
*Kérdezi egy öregember kissé meglepetten. Úgy tűnik senki nem esik látóterébe éppen.*
*Zajok sora következik. Előbb a szilánkokra eső oltárdísz darabjai csilingelnek le a padlóra, aztán Ildhaw húzza be az ajtókat, melyek eléggé nagyok azért, a két szárny közé pedig be tud szenvedni egy padot, igaz ennek elhordása két személyes dolog lenne, így csak némi fültépő csikorgást is bevállalva tudja odatuszkolni a padot.
Eddigre Vazogh és Umhar az ajtó két oldalán állhatnak, a kilincs pedig mélypontra ér. Ekkor a Jós még legalább tíz lépésre van kiszemelt köpőhelyétől. A torlaszolás idővel jár. Az ajtó lassan óvatosan kitárul, Vazoghot maga mögé rejtve. Így ő nem tud megrémülni a látványtól. Az ajtólapba ugyanis két méretes, két arasz átmérőjű, nagyjából egy magas ezüstpók van belefúródva nyolc tűhegyes lábbal. Gnómunk, ki a templom termében tartózkodók szellemi vezetője lehetne, kicsit közelebb érvén azt us észreveheti, hogy a pókok mintája, színe kifejezetten hasonlít az előbb kinéző szipirtyó fülbevalójára. Még egy olyan ocsmány kis kő is van a közepükben. Az eddig két lábbal a kilincset támasztó pók most megszabadítja lábait az ajtódeszkából társával együtt, és hangosan, élesen koppannak a kövezeten, Umhar felé indulnak. Fürgék, lábukon fényesen csillan a félhomály. Mintha csak nyolc szikét kötöttek volna egy bokrétába.
Valószínűleg nem csak ennyien az egész, ugyanis bentről fojtott pusmorgás hallatszik ki.*
-Na, sehol egy gazfickó?
*Kérdezi egy öregember kissé meglepetten. Úgy tűnik senki nem esik látóterébe éppen.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3954-3973