//Az aranymetsző és a jóvágású//
*Egyelőre nem tűnik fel a színen egy pap sem Eeyr szolgálói közül, de ha a lány gyógyulást remél, Drann biztos benne, hogy talál itt segítőt magának.*
- A Templom azóta Eeyr temploma, amióta az istenek megjelentek Lanawin földjén. Az itteni papok a Fény istennőjének hatalmát hirdetik. Az ereje itt sokszorosan megnyilvánul. *válaszolja, amit ő is hallott, és ami miatt ő maga is Artheniorba jött, gyógyulást remélve. Neki azonban végül nem is kellett eljönnie Eeyr templomába. Még az is lehet, hogy végső soron Teysusnak köszönheti a gyógyulását. A miértre adott válaszra kutatóan, az emlékeit vizsgálva a lány arcába néz, de továbbra sem rémlik neki, hogy valaha is beszélt volna vele.*
- Éppen láthattál. *von vállat. Bár az is lehet, hogy a matrózlány összetéveszti valakivel. Drann akkor, a hajóúton, még nem így nézett ki, a mostaninál sokkal rosszabb bőrben volt. Gyógyulása óta látványos a változás.*
- Nincs négy hata, hogy Artheniorba érkeztem délről. Hajóval. De én nem emlékszem rád.
*rázza a fejét egyelőre.
Ami ezután következik, azt a férfi nem igazán érti. A leányzó mintha megharagudna valamiért, és kikéri magának, hogy ingyenélőnek titulálja bárki is. Amit Drann nem tud hová tenni, mert hogy igazán nincsenek sokan a templomban, és sem ő, sem más nem mondott, sem nem tett, Drann pedig legfőképpen nem is gondolt semmi ilyesmit. ~Hát ennek meg mi baja lett hirtelen?~ csodálkozik a kifakadáson. Ez a csodálkozás pedig csak nőttön nő, amikor a matróz hirtelen egy tömött erszényt nyom a markába: Drann saját erszényét!!*
- De hiszen ez az enyém! *döbben meg, egészen komolyra váló, haragos kifakadással.*
- Hogy került hozzád?? Vagy úgy! *rakja össze azért igen gyorsan magában a történteket. ~Hát mégis igaz! Nem lökdösődik senki ok nélkül egy üres templomban!~*
- Hát tolvaj vagy. *mondja aztán lehűlve, szenvtelen nyugalommal.*
- Elég ostoba, hogy éppen Eeyr templomában állsz neki a zsebmetszésnek. *tapintja meg az erszényt: súlyra nem igazán hiányzik belőle.
Drann nem igazán tudja, mit tegyen. Csípje fülön a másikat, és vonszolja magával a Városi őrség új kaszárnyájába? Táncoltassa meg itt és most?
Nem! Itt a Templomban nem fog kardot rántani! Pedig szívesen megcsiklandozná azt a nyakacskát és megnézné, hogyan táncol, ha ő fütyül, a csinos kis pofinak a tulajdonosa.*
- Az új törvények nem tesznek különbséget nemes és egyszerű polgár között! *mondja megvetően.*
- Viszont mindenkire egyformán vonatkoznak! Rád is, kicsi szívem! Vagy azt szeretnéd, ha lemetszenék tőből a kis kacsódat?
*gondolkodik, hogy most mit csináljon. Hívja ide tanúnak az egyik csuhást? Vagy egyszerűen vigye magával a lányt, ítéljen felette a város?*
- Tartozol nekem 140 arannyal. *dönt végül. Ha jól emlékszik, a kacsólevágás helyett ezzel is beérheti a kárvallott. Márpedig ő inkább az aranyra szavaz. Mit kezdene egy, a csinos tulajdonosa nélküli kacsóval, vagy egy csinos kacsó nélküli tulajdonossal?
Azzal várakozóan nézve Sahhra, elé tartja a kezét, készen arra, hogy ha a fizetés helyett meglépni akarna a tolvajlány, elcsíphesse még időben.*
- És akkor elfelejtem ezt a kis botlást. *teszi még hozzá elmosolyodva.*