*Halandó élete során nem ez az első, és a melák modorából kifolyólag nem is az utolsó összetűzése szabadszájú személyekkel. A sötételfek pedig annyira sem tűrik az eféle viselkedést, mit Nazrat produkál, mint a legtöbb ember, elf, vagy bármilyen más nép. Mintha ez a tény fikarcnyit is meghatná negatív hősünket. Nem tisztel ő sem származást, sem rangot, hisz ugyanolyan mocsok, és álszent mind. A pénz és a becsvágy hajtja mindet egytől egyig. Mi különbözteti meg a gazdag polgárt egy koldustól? A ruhája? A pénze? Semmi, hisz mindkettő képes lenne ölni, hogy ne haljon éhen. Ezt vallja a világtól sokáig elszigetelt hollófekete sörényű férfi. De most térjünk is vissza a történésekhez. A férfi tartása büszke, hátizmai erősen tartják össze, és emelik magasba a hatalmas testet, nehéz és nem kifizetődő munka lehet, egy a saját testiépségét nem kimélő zsoldosnak az összetartójának lenni. Vaskos karjai most lazán hullanak le bordái mellett végig futva. Ujjait egymásnak dörzsöli, ha a lányka észreveszi az ideges mozdulatokat könnyedén rájöhet min jár az eszem a másiknak. A vágy csak egyre nő, hogy a kardhüvelyben pihenő edzett vasat belemártsa Moon vérébe. Egyelőre tűrtőszteti magát, de ha a mélységi sokáig folytatja az ingerlését, muszáj lesz valamit tennie.*
-Száj jártatásod felesleges. Hangod már bántja fülemet Törpike. Jobb lenne befognád, vagy akár segíthetek is, hogy örökre elhallgass. De, nem akarok udvariatlannak mutatkozni egy ily nemes, és apró kislány előtt, ezért megválaszolom hitvány kérdésed.
*A "nemes" szót jól kihangsúlyozza, és egy kis gúnnyal fűszerezi meg. Próbál úgy tenni mintha hidegen hagynák a mélységi szavai, de már kezd elborulni az agya, és már-már szemében is észrevehető az a gyilkolni vágyás*
-Ha így folytatod megkóstollak, remélem felfogod, hogy is értem. Bár még kölyök vagy, hogy is fognád fel!? Az ostorról annyit, hogy csak próbáld meg, és elveszted kezeidet.
*Rekettes hangszíne keményebben, és durvábban harsan fel, mint az előzőekben, erre már több mágus is felfigyel. Úgy tűnik Moon talált magának egy szökési útvonalat, amelyet használhat, ha elgurulna Naz gyógyszere. De ez teljesen felesleges próbálkozás volt a nősténytől, ezt a férfi is észrevette, és mivel még nem akarja felnyársalni az ablakhoz húzódó mélységit eláll a kijárat elől. Majd lassan a másik felé indul, hagyva neki helyet, hogy az ajtóhoz araszoljon.*
-Azt hittem nem félsz tőlem pici patkány. Akkor miért is húzódtál olyan közel az ablakokhoz? Ha jobban érzed úgy magad, ajtó közelbe engedlek, nesze!
*Nyújtja ki karját a kijárat irányába. Majd ha elfogadja az ajánlatot helyet cserélnek, és Nazrat kerül az ablakhoz. Ki is használja a helyzetet, az ablakpárkányra könyököl, majd kinéz. A kék eget lassan teljesen ellepik a sötét, komor esőfelhők.*
-Iszonyatosan rendes kis patkány vagy, és bolond is. Egyedül lennél velem, ott ahol alig jár ember?
~Nem hangzik rosszul, pont ilyen helyre lenne most szükségem, na meg valami ütős italra.~
-Akkor máris indulunk, nem akarom tovább ezt a levegőt szívni, és a mágusok is idegesítenek már a bámulásukat. Vezess oda, de ha egyedül hagysz, az Istenekre esküszöm, hogy lemészárolom az egész vérvonalad.
*Ezzel elrugaszkodik a faltól, és elindul Moon irányába, ha ő elindul, akkor pedig követi.*