//Rég elveszett ereklyék//
-Nem spórol a kérdésekkel! Szóval akkor először is, kedves Echnal! Nemrégiben került napvilágra egy kódex, amiben szó esik erről az alagútról. A városőrséget nem akartuk bele vonni, úgy sem nagyon törődtek volna az üggyel, nem hiszem, hogy különösképpen örvendeznének, ha varázslathasználók is kerülnének az őreik közé. Ők mind, csupán a nyers erőben hisznek, valamint ez Arthenioron kívüli téma. Nem az ő hatáskörük. Mi a templomból pedig azért nem mentünk még, mert (és most kezdjen maga is figyelni, kedves Joram Úr) az ott tanyázó banditák miatt veszélyes lehet és a levegő mágia nem éppen támadásra lett kitalálva. Továbbá, hogy kik szeretnék megszerezni még a pergament, az a küldetésük szempontjából teljesen lényegtelen, valószínűleg nem fognak velük szembe találkozni, maximum az előbb említett banditákkal.
Én ebben a templomban élek, mint pap, csupán én kaptam azt a feladatot, hogy megszervezzem a csapatot és ismertessem a feladatukat.
A templom a történelem során lévő kisebb-nagyobb háborúk és fosztogatások martalékává vált, semmi különösebb. A romok a csonttemető után található, viszont, hogy hogyan kell lejutni az alagútba... Ezt az egyet meg nem mondom önöknek. Erről nem szólt a kódex, csak azt tudjuk, hogy ott van valahol. Ezt már magukra bízom. Ha jól sejtem, talán végeztünk is, többet nem tudok mondani. Remélem, kitalálnak az épületből.
*Kis monológja után leül a szoba közepén lévő kis faasztalhoz, amin egy teljesen kiterített tekercs látható, két vége, kis kavicsokkal lefogva.*
-Ha nem haragszanak én tovább tanulmányoznám ezt a pergament. Ha valamit megtudunk, azonnal értesítjük önöket. További szép napot! Ja, és ha tudnak még esetleg valakit, akire az esetleges összecsapásoknál szükség lehet a banditák ellen, nyugodtan szervezzék be, csak ez esetben kérem szóljanak előre. Legfeljebb már csak egy embert tudunk kifizetni. Köszönöm és viszlát!