//Második szál//
* Maga is csak nehezen küzdi le a nevetést, de mikor Zia elkezd nevetni, egyből követi ő is, nehogy lemaradjon. Az kéne már csak, hogy egyikük belehaljon a röhögésbe, a másik meg végignézze, anélkül, hogy ő is röhögne, majd ezáltal ő is belehalna pár másodperc múlva! Nem a halállal, hanem az egyedül halással van a gond. Sokkal viccesebb lenne, ha a túlvilágon is egyidősek lennének. Bár itt sem azok. Erről jut Morwonnak eszébe, pont a halpisilős dolgok kellős közepén. *
- Te hány éves vagy? Várj, és miért... * Megáll egy kicsit. Most talán azt lehet hinni, hogy a "miért" még arra vonatkozik, hogy a vörös hány esztendős, de aztán rá lehet jönni, hogy csak a viccet nem érti az óriás. *
- Miért isszák meg, ha halpisi? És mi... Miért hiszik, hogy okosabbak lesznek tőle? És várj... * Egy pillanatig megáll, összeszedi a gondolatait, majd újult erővel kezd bele a röhögésbe és a nevetésbe. Izé, a beszédbe és a röhögésbe közben. *
- A kéktől csak okosabbak esznek. Akkor, ha belehugyozunk egy üvegbe, akkor azt hiszik ügyesebbek lesznek... És megisszák! * Röhög az ötletén, majd tovább tűnődik a dolgokon. *
- Még milyen színek is vannak? Kék, Zöld, Sárga, Piros... Fekete, Fehér... Na mindegy. Mindig beszínezhetnénk az italokat olyan színűre, és akkor eladjuk, hogy vegyék meg. Persze tudod úgy... * Újabb röhögőroham *
- Ahogy a házakat! Hogy... Eladjuk, de nem adjuk, a pénzt pedig megtartjuk! * Ez akár egy szlogen is lehetne. Akár a mostanában nyíló Vasbank szlogenje is lehetne, hogyha Morwon nem foglalta volna már le ezt a mondatot. Épp most. "Eladjuk, de nem adják, a pénzt pedig megtartjuk!" *
- A felhők... A... * Ezen még sosem gondolkozott, de ezt csak nem mondhatja el Ziának. *
- A felhők... Tehát a Felhők! Vagyis a felhők... Ők... Azok... Tehát. Igen, a felhők. Ott laknak... Hogy kik? Hát a madarak. Igen, a madarak. Amikor nem szállnak az égen, ott elbújnak, mert az ilyen lebegő hó, ahol a madarak laknak. Lebeg, mint a légy, vagy mint a kenyér a vízen. Csak a levegőben. Vagy akár ahogy a légy a levegőben, csak magasabban. De neki nincsenek szárnyai, mert felhő. Az eső? Az pedig a felhőkből esik, olyankor, amikor a madarak pisinek. Ők ugyanis esőszínűt pisilnek. Úgy, mint a gólyák, meg a sasok. * Aztán az állatokkal beszélgető félnótás históriájára jóízűen nevet és bólogat. Egyöntetűen megszavazza magában, hogy az alak minden bizonnyal tisztára lökött volt. *
- A fiú nem volt állat? * Ez lehet a fiú utolsó mentsége. Ha nem volt ő is állat, akkor biztosan tisztára hülye volt, akkor már nincs mentség. *