Kikötő - Tenger és szigetek
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 76 (1501. - 1520. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2026-2045
1520. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-11-13 14:15:30
Üzenet elküldve: 2020-11-13 14:15:30
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Tengeri expedíció//
*Zopal nem osztja Svornt gondolatait arról, hogy felfedjék magukat a parton kutatók előtt. De az egykori tengerész valóban döntést hoz. Kilép a rejtekből és megindul a Topáz törött hajóteste felé. Az érkezők valóban barátságtalannak tűnnek, de ki ne tartaná a kezét a fegyvere közelében egy ilyen helyzetben. Az orkot úgy tűnik, senki sem környékezi meg, nem érzékel a partvonal növényzete közé bújt, felé osonó alakokat. Vagy csak nem veszi észre őket.
A szószóló, tollas kalapot viselő alak leengedi a kezét, amikor Svornt odaér, nem lép közelebb, kezeit is úgy tartja, hogy a férfi jól lássa őket.*
- Semmi gond. Ahogy mondtam, nem kívánunk ártani nektek. *Mondja barátságosnak szánt mosollyal.*
- Nem tudom, milyen történetet adott elő a professzor nektek, de nem egy felfedező útra vállalkoztatok. *Kezd bele a férfi. A körülötte állók egyelőre még nem veszi le kezüket a kardjuk markolatáról, de nem látni rajtuk támadó szándékot.
Daesys közben maga is felismerheti Svornt, az egyetlent, akit életben talált az egykori Topáz fedélzetéről.*
- Őt a vízből halásztuk ki, láthatod, nincs baja és nem is kívánjuk bántani. *Mutat a lány felé a kalapos férfi bizonyítván jószándékát.*
- Ő hogyan halt meg? *Kérdi a férfi a professzor szétmarcangolt teste felé intve. Úgy tűnik, információért információval kell szolgálniuk.*
*Zopal nem osztja Svornt gondolatait arról, hogy felfedjék magukat a parton kutatók előtt. De az egykori tengerész valóban döntést hoz. Kilép a rejtekből és megindul a Topáz törött hajóteste felé. Az érkezők valóban barátságtalannak tűnnek, de ki ne tartaná a kezét a fegyvere közelében egy ilyen helyzetben. Az orkot úgy tűnik, senki sem környékezi meg, nem érzékel a partvonal növényzete közé bújt, felé osonó alakokat. Vagy csak nem veszi észre őket.
A szószóló, tollas kalapot viselő alak leengedi a kezét, amikor Svornt odaér, nem lép közelebb, kezeit is úgy tartja, hogy a férfi jól lássa őket.*
- Semmi gond. Ahogy mondtam, nem kívánunk ártani nektek. *Mondja barátságosnak szánt mosollyal.*
- Nem tudom, milyen történetet adott elő a professzor nektek, de nem egy felfedező útra vállalkoztatok. *Kezd bele a férfi. A körülötte állók egyelőre még nem veszi le kezüket a kardjuk markolatáról, de nem látni rajtuk támadó szándékot.
Daesys közben maga is felismerheti Svornt, az egyetlent, akit életben talált az egykori Topáz fedélzetéről.*
- Őt a vízből halásztuk ki, láthatod, nincs baja és nem is kívánjuk bántani. *Mutat a lány felé a kalapos férfi bizonyítván jószándékát.*
- Ő hogyan halt meg? *Kérdi a férfi a professzor szétmarcangolt teste felé intve. Úgy tűnik, információért információval kell szolgálniuk.*
1519. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-11-10 01:09:49
Üzenet elküldve: 2020-11-10 01:09:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
*Daesys csupán homályosan emlékszik pár töredékre a történtekből, és akárhányszor igyekszik visszaemlékezni csak egy nyilalló fájdalom járja át elméjét. De él, és ezért hálás, akkor is ha a kabát ellenére is didereg, sajog mindene, és émelyeg. Talán volt már rosszabb állapotban, ezt nem tudja jelenleg kijelenti, és minden vakmerősége ellenére becsüli saját létezését, és hálás azért, hogy a tenger megkönyörült neki.
Ahogy az is örömmel tölti el, hogy meglátja Svorntot, akivel nem ápol különösebben jó viszonyt, még csak szimpatikusnak sem merné nevezni, mégis ismeri legalább egy napja, vagy talán kettő, és ezért az ő jelenléte jelenti jelenleg a legnagyobb megnyugvást a számára. Ennek örömére egy fakó mosollyal üdvözli a másikat, láthatóan többre nem telik most Daesystől, mert még mindig nem érzi túl jól magát.
A hajó felé pillantva látja a holttestet, és a távoli sziluettből a lókötő Professzora tippel, rögvest meg is jegyezve magában, hogy elestek a busás összegtől amit ígértek neki, és amit feltehetően meggondolatlanul Cahressre költött volna, hogy utána hetekig ismét ne legyen mit ennie. De ez a jövő gondja.
Svornt talán láthatja arcán az értetlenséget, hiszen Daesys sem rendelkezik több információval mint ő maga, és bár segítettek rajta, de számára is kevés ez a teljes bizalomhoz. A két férfi szavába nem kíván belevágni, mert fontosabbnak véli a párbeszéd kimenetelét, mint saját esetlegesen felmerülő kérdéseit, ezért hallgat, és türelmesen vár lehetőségre, egyben feszült figyelemmel kíséri nyomon a történéseket.*
*Daesys csupán homályosan emlékszik pár töredékre a történtekből, és akárhányszor igyekszik visszaemlékezni csak egy nyilalló fájdalom járja át elméjét. De él, és ezért hálás, akkor is ha a kabát ellenére is didereg, sajog mindene, és émelyeg. Talán volt már rosszabb állapotban, ezt nem tudja jelenleg kijelenti, és minden vakmerősége ellenére becsüli saját létezését, és hálás azért, hogy a tenger megkönyörült neki.
Ahogy az is örömmel tölti el, hogy meglátja Svorntot, akivel nem ápol különösebben jó viszonyt, még csak szimpatikusnak sem merné nevezni, mégis ismeri legalább egy napja, vagy talán kettő, és ezért az ő jelenléte jelenti jelenleg a legnagyobb megnyugvást a számára. Ennek örömére egy fakó mosollyal üdvözli a másikat, láthatóan többre nem telik most Daesystől, mert még mindig nem érzi túl jól magát.
A hajó felé pillantva látja a holttestet, és a távoli sziluettből a lókötő Professzora tippel, rögvest meg is jegyezve magában, hogy elestek a busás összegtől amit ígértek neki, és amit feltehetően meggondolatlanul Cahressre költött volna, hogy utána hetekig ismét ne legyen mit ennie. De ez a jövő gondja.
Svornt talán láthatja arcán az értetlenséget, hiszen Daesys sem rendelkezik több információval mint ő maga, és bár segítettek rajta, de számára is kevés ez a teljes bizalomhoz. A két férfi szavába nem kíván belevágni, mert fontosabbnak véli a párbeszéd kimenetelét, mint saját esetlegesen felmerülő kérdéseit, ezért hallgat, és türelmesen vár lehetőségre, egyben feszült figyelemmel kíséri nyomon a történéseket.*
1518. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-11-08 13:12:44
Üzenet elküldve: 2020-11-08 13:12:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A lehetetlen alatt, randevú//
* A jó hangulat, csak addig tart ki, amíg a könyvekről nem kezdenek beszélgetni. Hist most egy kis kóstolót ad Naznak a rejtettebb oldalából. Szerencsétlenből csak úgy dőlnek a szavak. Nem szakítja félbe egyetlen egy kérdésével sem. Mire végül rászánná magát, addigra belekezd elmesélni a történet részleteit. Maga az alaptörténet tetszik neki, mivel kicsit bele tudja élni magát Dayrlond szerepébe. Amikor aztán befejezi a lány jót nevet rajta.*
- Ez egy jó kis történet, hát mi szégyellnivalód van rajta? Bár az elmondások alapján még nem tudom eldönteni, hogy melyik műfajba sorolhatnám. Amúgy meg, ha a fél világ nevetne rajta, akkor máris megérte a fáradozást. Na, de komolyra fordítva a szót. Az alap történet jó, de nem érzem az elmondottakból, hogy mi is lenne. A szövegkörnyezetből biztosan kiderülne, hogy a főhőst ért tragédiák viccesek vagy inkább tragikusak. Én a humorosabb vonalat támogatnám. Viszont a megható jelenetekkel a humor nehezen összeegyeztethető. Ha már itt tartunk, ez regénynek nem lenne rossz, de talán inkább egy színdarab lenne az, ami illik hozzá. szerintem kicsit csiszolgasd még és jó lesz ez.* Mondja neki bátorítóan. A hajó meg csak halad egyre előre. A part egyre közelebb a sziget egyre távolabb kerül.*
- Hamarosan megérkezünk. Olyan gyorsan elrepült ez a tegnap, hogy csak na.* Sóhajt egy nagyot és aztán feláll, hogy segítsen a hamarosan bekövetkező kikötésben.*
* A jó hangulat, csak addig tart ki, amíg a könyvekről nem kezdenek beszélgetni. Hist most egy kis kóstolót ad Naznak a rejtettebb oldalából. Szerencsétlenből csak úgy dőlnek a szavak. Nem szakítja félbe egyetlen egy kérdésével sem. Mire végül rászánná magát, addigra belekezd elmesélni a történet részleteit. Maga az alaptörténet tetszik neki, mivel kicsit bele tudja élni magát Dayrlond szerepébe. Amikor aztán befejezi a lány jót nevet rajta.*
- Ez egy jó kis történet, hát mi szégyellnivalód van rajta? Bár az elmondások alapján még nem tudom eldönteni, hogy melyik műfajba sorolhatnám. Amúgy meg, ha a fél világ nevetne rajta, akkor máris megérte a fáradozást. Na, de komolyra fordítva a szót. Az alap történet jó, de nem érzem az elmondottakból, hogy mi is lenne. A szövegkörnyezetből biztosan kiderülne, hogy a főhőst ért tragédiák viccesek vagy inkább tragikusak. Én a humorosabb vonalat támogatnám. Viszont a megható jelenetekkel a humor nehezen összeegyeztethető. Ha már itt tartunk, ez regénynek nem lenne rossz, de talán inkább egy színdarab lenne az, ami illik hozzá. szerintem kicsit csiszolgasd még és jó lesz ez.* Mondja neki bátorítóan. A hajó meg csak halad egyre előre. A part egyre közelebb a sziget egyre távolabb kerül.*
- Hamarosan megérkezünk. Olyan gyorsan elrepült ez a tegnap, hogy csak na.* Sóhajt egy nagyot és aztán feláll, hogy segítsen a hamarosan bekövetkező kikötésben.*
1517. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-11-08 11:42:13
Üzenet elküldve: 2020-11-08 11:42:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A lehetetlen alatt, randevú//
*A majdnem házasság bizony egy jó kis fogós téma, de nem az egyetlen talán őrült cselekedete az élete során. Egyszer valószínűleg fog is beszélni ezekről a férfinek, de az nem a lezajlódó percekben fog megvalósulni. Nazron tényleg sokat szeret bolondozni és szinte a szavai, csak egymás utáni mosolygásba folynak egészen addig, amíg Erai könyveiről nem kérdez. Akkor bizony a szőke bizonytalan és félénk oldala ismét előgyökerezik. *
- Mű- műfajban? Am, talán dráma. Tragikomédia? Nem igazán tudom, így belegondolva nevetséges, hogy a műfaját sem tudom meghatározni. Őrültség az egész, amúgy is nő vagyok, nekem sosem árulnák a műveim. Meg aztán ki venne meg egy történetet egy szerencsétlenről? Sokkal jobban hangzottak a fejemben a sorok, mint most. *Hist egyáltalán nem ezeket a szavakat akarta mondani, mégis a letargia, csak úgy száguldozik ki az egyre halkuló hangjából, amit könnyek kísérnek. Emlékszik annakidején kiment a piacra tíz átmásolt kötettel és az emberek kinevették, elküldték szülni, egy példányt össze is szaggattak a szeme előtt és a lába a földbe gyökerezett. Csoda, hogy egyáltalán mesélt még a titkos álmáról a másiknak, ami annyira fájdalommal tölti el. Hiszen mit számít az állandóan hazudozó csenevész Dayrlond sorsa bárkinek is? *
- A történet egyébként, úgy kezdődik, hogy a főszereplő ideiglenesen megvakult mert leesett egy fáról, miközben almát lopott. Mivel vak négy napig haza se tér és kirabolják, végül az anyja megtalálja az utcán és jól elveri, mert bolondot járatott a családból az utcán. Egy napra rá visszatér a látása, ezért elmegy megünnepelni az eseményt törött karral, ahol élete szerelmének azt hazudja, hogy lovag, ám amikor a nő elkéri a bátyjától a kardját, hogy a világhírű Dayrlond mutasson nekik valamit, a férfi fejbe veri magát, mert nem bírja el a kardot. Később mutatványos lesz és állandóan kék zöld foltokkal teli... Az egész szörnyű, ráadásul még voltam, olyan szánalmas is, hogy megható jeleneteket próbáljak beleírni, de valószínűleg a fél világ ismét nevetne, ha felolvasnám. Nem is az ő élete tragikomédia, hanem az én próbálkozásom. Felejtsd el Nazron!
*A majdnem házasság bizony egy jó kis fogós téma, de nem az egyetlen talán őrült cselekedete az élete során. Egyszer valószínűleg fog is beszélni ezekről a férfinek, de az nem a lezajlódó percekben fog megvalósulni. Nazron tényleg sokat szeret bolondozni és szinte a szavai, csak egymás utáni mosolygásba folynak egészen addig, amíg Erai könyveiről nem kérdez. Akkor bizony a szőke bizonytalan és félénk oldala ismét előgyökerezik. *
- Mű- műfajban? Am, talán dráma. Tragikomédia? Nem igazán tudom, így belegondolva nevetséges, hogy a műfaját sem tudom meghatározni. Őrültség az egész, amúgy is nő vagyok, nekem sosem árulnák a műveim. Meg aztán ki venne meg egy történetet egy szerencsétlenről? Sokkal jobban hangzottak a fejemben a sorok, mint most. *Hist egyáltalán nem ezeket a szavakat akarta mondani, mégis a letargia, csak úgy száguldozik ki az egyre halkuló hangjából, amit könnyek kísérnek. Emlékszik annakidején kiment a piacra tíz átmásolt kötettel és az emberek kinevették, elküldték szülni, egy példányt össze is szaggattak a szeme előtt és a lába a földbe gyökerezett. Csoda, hogy egyáltalán mesélt még a titkos álmáról a másiknak, ami annyira fájdalommal tölti el. Hiszen mit számít az állandóan hazudozó csenevész Dayrlond sorsa bárkinek is? *
- A történet egyébként, úgy kezdődik, hogy a főszereplő ideiglenesen megvakult mert leesett egy fáról, miközben almát lopott. Mivel vak négy napig haza se tér és kirabolják, végül az anyja megtalálja az utcán és jól elveri, mert bolondot járatott a családból az utcán. Egy napra rá visszatér a látása, ezért elmegy megünnepelni az eseményt törött karral, ahol élete szerelmének azt hazudja, hogy lovag, ám amikor a nő elkéri a bátyjától a kardját, hogy a világhírű Dayrlond mutasson nekik valamit, a férfi fejbe veri magát, mert nem bírja el a kardot. Később mutatványos lesz és állandóan kék zöld foltokkal teli... Az egész szörnyű, ráadásul még voltam, olyan szánalmas is, hogy megható jeleneteket próbáljak beleírni, de valószínűleg a fél világ ismét nevetne, ha felolvasnám. Nem is az ő élete tragikomédia, hanem az én próbálkozásom. Felejtsd el Nazron!
1516. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-11-04 19:31:07
Üzenet elküldve: 2020-11-04 19:31:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
* Zopal továbbra is ellenkezik, de ez nem győzi meg a kalózt. Legalább akkora sületlenség sérülten botladozni egy idegen helyen, mint odasétálni és tárgyalást kezdeményezni. Mellesleg, azért túlságosan közel nem megy. Na meg blöfföl is egyet, amit vagy elhisznek vagy nem, bár azért biztosan elgondolkodtatja az embert az ilyesmi. Ahogyan közeledik a csapat felé, úgy lesz egyre inkább látható a parton gyülekezők arca is. Egy ismerősre rá is ismer, aki nem más, mint a hajó egyetlen női tagja és egyben első tiszte is. Ez máris jó jel, de még nem elegendő a bizalomra. Egy a lényeg, hogy eddig még senki nem rántott fegyvert. Az üdvözlésre felkínált kart nem fogadja el és alapból meg is tartja a másfél méteres távolságot.*
- Egy ép kezem és azt inkább a kardom ügyében tartanám. Nézze el, hogy bizalmatlan vagyok, de van rá okom. Ez az egész expedíció már az elejétől kezdve bűzlik. Talán szolgálhatna némi információval.* Kérdezi és közben vett egy pillantást Daesys felé is. Karja változatlanul kardja markolatán pihen.*
* Zopal továbbra is ellenkezik, de ez nem győzi meg a kalózt. Legalább akkora sületlenség sérülten botladozni egy idegen helyen, mint odasétálni és tárgyalást kezdeményezni. Mellesleg, azért túlságosan közel nem megy. Na meg blöfföl is egyet, amit vagy elhisznek vagy nem, bár azért biztosan elgondolkodtatja az embert az ilyesmi. Ahogyan közeledik a csapat felé, úgy lesz egyre inkább látható a parton gyülekezők arca is. Egy ismerősre rá is ismer, aki nem más, mint a hajó egyetlen női tagja és egyben első tiszte is. Ez máris jó jel, de még nem elegendő a bizalomra. Egy a lényeg, hogy eddig még senki nem rántott fegyvert. Az üdvözlésre felkínált kart nem fogadja el és alapból meg is tartja a másfél méteres távolságot.*
- Egy ép kezem és azt inkább a kardom ügyében tartanám. Nézze el, hogy bizalmatlan vagyok, de van rá okom. Ez az egész expedíció már az elejétől kezdve bűzlik. Talán szolgálhatna némi információval.* Kérdezi és közben vett egy pillantást Daesys felé is. Karja változatlanul kardja markolatán pihen.*
1515. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-11-04 13:06:31
Üzenet elküldve: 2020-11-04 13:06:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
*Zopal maradna a biztos rejtekben, hogy messziről megfigyelje azokat és a szerint cselekedjen amit lát. A bizalmatlanságának pedig meg is van az oka. Mégpedig, hogy a másik igencsak rosszul emlékszik arra amire nem emlékezhet.*
-Nem rajtuk múlt. Ha nincs a proff ott pusztulsz.
*Ő maga nem egy orvos, de tudja, hogy akinek úgy vérzik a feje azért imádkozni kell, hogy a szellemek vagy az istenei jól fogadják a másvilágon. A volt kalóz viszont döntést hoz. Legalább az orkot kihagyja belőle. Zopal-nak meg őszintén szólva nem szakad meg a szíve azért mert jó eséllyel veszélybe sétál a másik. A gyenge hazugság viszont már fáj neki. Nem csoda, hogy így meg van nyomorodva a másik ha mindig ilyen döntéseket hoz. Egyelőre viszont az idegenek nem terveznek rátámadni. Még ha nem is túl barátságosan markolásszák a fegyvereiket. Zopal egyrészt a tárgyalást nézi másrészt a saját környezetét, nehogy közben sunyiban a közelébe jussanak és elkapják.*
*Zopal maradna a biztos rejtekben, hogy messziről megfigyelje azokat és a szerint cselekedjen amit lát. A bizalmatlanságának pedig meg is van az oka. Mégpedig, hogy a másik igencsak rosszul emlékszik arra amire nem emlékezhet.*
-Nem rajtuk múlt. Ha nincs a proff ott pusztulsz.
*Ő maga nem egy orvos, de tudja, hogy akinek úgy vérzik a feje azért imádkozni kell, hogy a szellemek vagy az istenei jól fogadják a másvilágon. A volt kalóz viszont döntést hoz. Legalább az orkot kihagyja belőle. Zopal-nak meg őszintén szólva nem szakad meg a szíve azért mert jó eséllyel veszélybe sétál a másik. A gyenge hazugság viszont már fáj neki. Nem csoda, hogy így meg van nyomorodva a másik ha mindig ilyen döntéseket hoz. Egyelőre viszont az idegenek nem terveznek rátámadni. Még ha nem is túl barátságosan markolásszák a fegyvereiket. Zopal egyrészt a tárgyalást nézi másrészt a saját környezetét, nehogy közben sunyiban a közelébe jussanak és elkapják.*
1514. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-11-04 11:47:33
Üzenet elküldve: 2020-11-04 11:47:33
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Tengeri expedíció//
*Zopal és Svornt sikeresen beérnek a partvonalon húzódó növényzetbe, mielőtt a fáklyás csoport a Topáz törött hajótestéhez érne. A bokrokkal határolt fás partvonal jól elrejti őket, a köd pedig, bár mindkét fél látótávolságára kihat, még előnyükre is van. Ám a nyomaik a homokban a hajótól ettől még észlelhetők, amit a parton lévő csapat észre is vesz. Legalábbis erre következtethet a bokrok között rejtőző kettős.
Zopal bizalmatlanul méregeti a Topáz mellett állókat, arcokat nem tud kivenni, de az alakok jól felismerhetők és láthatók. Férfiak, fegyverrel, általvetőjükön az üldöző hajón látott jellel. Az ork határozottan kéri egykori kalóz társát, hogy maradjon mellette.
Svornt viszont végül más eredményre jut magában és el is mondja Zopalnak. Nem tudni, igaza van-e, ahogy azt sem, hogy hihetnek-e a tollas alaknak, aki a sértetlenségük felől biztosítja a kettőst. Aztán az ember férfi végül elszánja magát és kilép a bokrok rejtekéből és odakiált a parton kutató csapatnak.
Mozdulatára a tollas férfi feje felé fordul, a mellette álló többi figyelme is Svorntra szegeződik. A kalóz blöfföl egyet, ami valóban hasznos lehet, jól gondolkodik, de a csapat tagjai nem rántanak fegyvert csak páran a tollas mellé lépnek, a társai, akik a hajó felfedezésére indultak, visszatérnek a partra.
Amint Svornt kissé közelebb indul a ködben úgy állnak össze a részletek. Már arcokat is ki tud venni, férfiak, fegyverforgatók, szakállas, kemény arcok. És egy ismerős arc, akit korábban már láthatott a Topáz fedélzetén. Daesys az, aki velük együtt indult el a professzorral a küldetésre.*
//Daesys//
*A lány még a tengeren a kabinjába indult, amikor az a másik, ismeretlen hajó üldözőbe vette őket. Aztán a Topáz a vihar felé kívánt elmenekülni, amelynek végül az a végzetesnek tűnő kimenetele lett.
Daesys a kabinjában vészelte át a vihart és a menekülést, majd amikor a hajó léket kapott egy zátonyon neki is az életéért kellett küzdenie. A hajótest nem messze a kabinjától sérült meg, a habos, zavaros tengervíz hamar elöntötte az alsóbb fedélzeteke, ám amikor a Topáz az oldalára fordult, valahogyan a vihartól felkorbácsolt tengerben találta magát. Csak az istenek tudhatják, hogyan élte túl, de amikor magához tért, egy homokos parton feküdt. Csúnya zúzódások tarkították a testét mindenütt, de élt és lélegzett.
Maga sem tudja, meddig feküdt a parton erőtlenül, összetörve, amikor egy csapat férfi talált rá. A vezetőjük egy tollas kalapot viselő fegyveres, Magan Sirousként mutatkozott be. Daesys is felismerhette az általvetőjén viselt, a kikötőben és az üldöző hajó zászlaján látott rúna-szimbólumot.
Egy hajóskabátot adtak rá, amit vizes ruháira felvehetett, talán ezért nem ismerte fel elsőre Svornt és Zopal.
De most ott van és ő is megpillanthatja a partot szegélyező növénysornál feltűnő félszemű hajóst. Az egyetlent, aki még él a Topáz fedélzetéről.
Daesys még láthatja a törött hajótestből előkerülő halottat, akik a legalsó fedélközből húznak elő. A professzorként megismert elf az, akit mintha egy vadállatt tépett volna szét.*
*A tollas alak üdvözlőn Svornt felé emeli jobbját, nincs benne fegyver, de fegyverövén egy hosszúkard függ. Társai bizalmatlanabbnak látszanak, de nem rántanak fegyvert, ám jobbjuk a markolaton pihen.*
- Ahogy mondtam, nem akarunk ártani nektek! *Szól oda és előrelép az egykori kalóz felé. Úgy tűnik, hajlik a bizalmas beszélgetésre.*
*Zopal és Svornt sikeresen beérnek a partvonalon húzódó növényzetbe, mielőtt a fáklyás csoport a Topáz törött hajótestéhez érne. A bokrokkal határolt fás partvonal jól elrejti őket, a köd pedig, bár mindkét fél látótávolságára kihat, még előnyükre is van. Ám a nyomaik a homokban a hajótól ettől még észlelhetők, amit a parton lévő csapat észre is vesz. Legalábbis erre következtethet a bokrok között rejtőző kettős.
Zopal bizalmatlanul méregeti a Topáz mellett állókat, arcokat nem tud kivenni, de az alakok jól felismerhetők és láthatók. Férfiak, fegyverrel, általvetőjükön az üldöző hajón látott jellel. Az ork határozottan kéri egykori kalóz társát, hogy maradjon mellette.
Svornt viszont végül más eredményre jut magában és el is mondja Zopalnak. Nem tudni, igaza van-e, ahogy azt sem, hogy hihetnek-e a tollas alaknak, aki a sértetlenségük felől biztosítja a kettőst. Aztán az ember férfi végül elszánja magát és kilép a bokrok rejtekéből és odakiált a parton kutató csapatnak.
Mozdulatára a tollas férfi feje felé fordul, a mellette álló többi figyelme is Svorntra szegeződik. A kalóz blöfföl egyet, ami valóban hasznos lehet, jól gondolkodik, de a csapat tagjai nem rántanak fegyvert csak páran a tollas mellé lépnek, a társai, akik a hajó felfedezésére indultak, visszatérnek a partra.
Amint Svornt kissé közelebb indul a ködben úgy állnak össze a részletek. Már arcokat is ki tud venni, férfiak, fegyverforgatók, szakállas, kemény arcok. És egy ismerős arc, akit korábban már láthatott a Topáz fedélzetén. Daesys az, aki velük együtt indult el a professzorral a küldetésre.*
//Daesys//
*A lány még a tengeren a kabinjába indult, amikor az a másik, ismeretlen hajó üldözőbe vette őket. Aztán a Topáz a vihar felé kívánt elmenekülni, amelynek végül az a végzetesnek tűnő kimenetele lett.
Daesys a kabinjában vészelte át a vihart és a menekülést, majd amikor a hajó léket kapott egy zátonyon neki is az életéért kellett küzdenie. A hajótest nem messze a kabinjától sérült meg, a habos, zavaros tengervíz hamar elöntötte az alsóbb fedélzeteke, ám amikor a Topáz az oldalára fordult, valahogyan a vihartól felkorbácsolt tengerben találta magát. Csak az istenek tudhatják, hogyan élte túl, de amikor magához tért, egy homokos parton feküdt. Csúnya zúzódások tarkították a testét mindenütt, de élt és lélegzett.
Maga sem tudja, meddig feküdt a parton erőtlenül, összetörve, amikor egy csapat férfi talált rá. A vezetőjük egy tollas kalapot viselő fegyveres, Magan Sirousként mutatkozott be. Daesys is felismerhette az általvetőjén viselt, a kikötőben és az üldöző hajó zászlaján látott rúna-szimbólumot.
Egy hajóskabátot adtak rá, amit vizes ruháira felvehetett, talán ezért nem ismerte fel elsőre Svornt és Zopal.
De most ott van és ő is megpillanthatja a partot szegélyező növénysornál feltűnő félszemű hajóst. Az egyetlent, aki még él a Topáz fedélzetéről.
Daesys még láthatja a törött hajótestből előkerülő halottat, akik a legalsó fedélközből húznak elő. A professzorként megismert elf az, akit mintha egy vadállatt tépett volna szét.*
*A tollas alak üdvözlőn Svornt felé emeli jobbját, nincs benne fegyver, de fegyverövén egy hosszúkard függ. Társai bizalmatlanabbnak látszanak, de nem rántanak fegyvert, ám jobbjuk a markolaton pihen.*
- Ahogy mondtam, nem akarunk ártani nektek! *Szól oda és előrelép az egykori kalóz felé. Úgy tűnik, hajlik a bizalmas beszélgetésre.*
1513. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-11-03 14:04:35
Üzenet elküldve: 2020-11-03 14:04:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
* Svonrt is hasonlóan nyugtalan a rejtélyes alak eltűnése miatt, de ennél nagyobb problémájuk is akad, mivel fényeket pillantanak amik feléjük tartanak. Természetesen a kalóz sem maradna helyben, mivel ez általában nem túl egészséges. A bokrok fedezéke felé veszi ő is gyorsan az irányt, már, ha állapotukban lehet ilyesmiről beszélni. Jócskán túlerőben vannak és ami ebben a legrosszabb az az, hogy a már jól ismert szimbólumot viselik. Egyikük még a ködbe is belekiált, hogy hasson rájuk. Az ork persze óva inti, hogy odamenjen. Nem is megy ő sehova, de azért valami elkezd motoszkálni a fejében.*
- Te hallod! Én nem szívesen mennék oda, de van abban valami amit mond. Lazán megölhettek volna, de ehelyett csak leütöttek. Ráadásul itt a kikötőben Sa'Terethtől kérünk segítséget, ha a tengerre merészkedünk. Ez olyan haramia szokás. Talán esetleg beszélhetne velük az egyikőnk. Se hajónk, se élelemünk, de most már még csak egy korty vizünk sincs. Valamit muszáj tenni.* Arra már valószínűleg nem volt idejük, hogy az ellátmányt magukkal cipeljék, így aztán az ott maradt a parton. Egyre erősebb benne a vágy, hogy kilépjen a bokrok takarásából.*
- Tudod mit? Bujkálj, ha akarsz, de én most kimegyek.* Ki is lép a bozótosból és odakiált a csapatnak, bár azért ennek a bordái nem örülnek.*
- Egyvalakivel tárgyalok, de figyelmeztetlek, hogy a társamnál van egy nyílpuska.* A nyomaikból azt nem tudhatják, hogy milyen fegyverük van. Zopal meg, ha akar, akkor menekül.*
* Svonrt is hasonlóan nyugtalan a rejtélyes alak eltűnése miatt, de ennél nagyobb problémájuk is akad, mivel fényeket pillantanak amik feléjük tartanak. Természetesen a kalóz sem maradna helyben, mivel ez általában nem túl egészséges. A bokrok fedezéke felé veszi ő is gyorsan az irányt, már, ha állapotukban lehet ilyesmiről beszélni. Jócskán túlerőben vannak és ami ebben a legrosszabb az az, hogy a már jól ismert szimbólumot viselik. Egyikük még a ködbe is belekiált, hogy hasson rájuk. Az ork persze óva inti, hogy odamenjen. Nem is megy ő sehova, de azért valami elkezd motoszkálni a fejében.*
- Te hallod! Én nem szívesen mennék oda, de van abban valami amit mond. Lazán megölhettek volna, de ehelyett csak leütöttek. Ráadásul itt a kikötőben Sa'Terethtől kérünk segítséget, ha a tengerre merészkedünk. Ez olyan haramia szokás. Talán esetleg beszélhetne velük az egyikőnk. Se hajónk, se élelemünk, de most már még csak egy korty vizünk sincs. Valamit muszáj tenni.* Arra már valószínűleg nem volt idejük, hogy az ellátmányt magukkal cipeljék, így aztán az ott maradt a parton. Egyre erősebb benne a vágy, hogy kilépjen a bokrok takarásából.*
- Tudod mit? Bujkálj, ha akarsz, de én most kimegyek.* Ki is lép a bozótosból és odakiált a csapatnak, bár azért ennek a bordái nem örülnek.*
- Egyvalakivel tárgyalok, de figyelmeztetlek, hogy a társamnál van egy nyílpuska.* A nyomaikból azt nem tudhatják, hogy milyen fegyverük van. Zopal meg, ha akar, akkor menekül.*
1512. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-11-02 19:50:57
Üzenet elküldve: 2020-11-02 19:50:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A lehetetlen alatt, randevú//
* Ha tudná a fiú, hogy majdnem megházasodott a másik, akkor biztosan sok olyan kérdés jutna az eszébe, ami kicsit kényes is lehetne Hist számára. Viszont egyelőre csak a pajzán viccén nevetnek. Sajnos az előre menetelnél neki kell menni. Így aztán a beakasztás Eraira marad, amit sikeresen véghez is visz.*
- Ügyes lány vagy te.* Dicséri meg, hogy érezze a törődést a szöszke. Ezt egy jó kis beszélgetés követi, ami előtt jó előre figyelmezteti, hogy jól megharapdálja, ha kiakad. Ha tudná, hogy miféle gondolatai támadnak erre Erainak, akkor biztosan megmosolyogná. Na meg érlelődne is egy kicsit. Így viszont ez elmarad. Arra amit mond szerencsére nem akad ki a késdobáló. Sőt inkább megerősíti, hogy mennyire igaza van.*
- Mi az, hogy néha?* Háborodik fel egy cseppet*
- Nekem nem volt túl sok lehetőségem a szemed nézni közelebbről. Tudod vagy egy kés vagy egy pár csapkodó kar akadályozott benne.* Mondana még valamit, de az ahogyan kiejti a trágár szót a szőke teljesen kizökkenti. Így aztán csak egy jót nevet.*
- Igazad van. Most sem tudtam megállni. Olyan jó hallani tőled mocskos szavakat. A megöllek volt eddig a legütősebb.* Kuncog fel megint egy kicsit.*
- Szóval átmentem. azt hiszem ez az eddigi egyik legnagyobb dicséret, amit tőled kaptam. Ha ilyenek mondasz, akkor el is fogok a végére pirulni.* A visszadobott kérdés következik, ami sokkal komolyabb fordulatra készteti az eddigi könnyed csevegésüket. Meg is lepődik rendesen azon, amit most hall.*
- Íróként? Na ne kímélj kérlek! Milyen műfajban ténykedsz? Most megleptél engem ezzel az oldaladdal.* Semmi humorizálás nincs itt most. Halálosan komoly Nazron, mert azért ő nem egy műveletlen csavargó. Ő egy művelt csavargó, szóval tudja, hogy mi a dörgés.*
* Ha tudná a fiú, hogy majdnem megházasodott a másik, akkor biztosan sok olyan kérdés jutna az eszébe, ami kicsit kényes is lehetne Hist számára. Viszont egyelőre csak a pajzán viccén nevetnek. Sajnos az előre menetelnél neki kell menni. Így aztán a beakasztás Eraira marad, amit sikeresen véghez is visz.*
- Ügyes lány vagy te.* Dicséri meg, hogy érezze a törődést a szöszke. Ezt egy jó kis beszélgetés követi, ami előtt jó előre figyelmezteti, hogy jól megharapdálja, ha kiakad. Ha tudná, hogy miféle gondolatai támadnak erre Erainak, akkor biztosan megmosolyogná. Na meg érlelődne is egy kicsit. Így viszont ez elmarad. Arra amit mond szerencsére nem akad ki a késdobáló. Sőt inkább megerősíti, hogy mennyire igaza van.*
- Mi az, hogy néha?* Háborodik fel egy cseppet*
- Nekem nem volt túl sok lehetőségem a szemed nézni közelebbről. Tudod vagy egy kés vagy egy pár csapkodó kar akadályozott benne.* Mondana még valamit, de az ahogyan kiejti a trágár szót a szőke teljesen kizökkenti. Így aztán csak egy jót nevet.*
- Igazad van. Most sem tudtam megállni. Olyan jó hallani tőled mocskos szavakat. A megöllek volt eddig a legütősebb.* Kuncog fel megint egy kicsit.*
- Szóval átmentem. azt hiszem ez az eddigi egyik legnagyobb dicséret, amit tőled kaptam. Ha ilyenek mondasz, akkor el is fogok a végére pirulni.* A visszadobott kérdés következik, ami sokkal komolyabb fordulatra készteti az eddigi könnyed csevegésüket. Meg is lepődik rendesen azon, amit most hall.*
- Íróként? Na ne kímélj kérlek! Milyen műfajban ténykedsz? Most megleptél engem ezzel az oldaladdal.* Semmi humorizálás nincs itt most. Halálosan komoly Nazron, mert azért ő nem egy műveletlen csavargó. Ő egy művelt csavargó, szóval tudja, hogy mi a dörgés.*
1511. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-11-02 18:24:18
Üzenet elküldve: 2020-11-02 18:24:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A lehetetlen alatt, randevú//
*A férfi kifejti valamelyest az esküből kapcsolatos nézeteit, amik valahogy egyszerűen Nazronnak vallanak és semmiképpen sem Eraira. A nő, már egyszer majdnem férjhez is ment, de erről inkább nem is mond egyelőre semmit a férfinak és arról a bizonytalan érzésről sem amit a másik közelében érez. Aztán a másik vetkőzős viccén, már hamarosan ő is ismét nevetni kezd. Az előre engedéses történetet végül ő nyeri, de cserébe akaszthat be mindent amit, csak nem ismer, de valahogy mégis sikeresen megoldja. Pedig nem igazán bízott magában, a nő sem épp egy tengeri jószág ugyanis. Aztán a feltett válaszára noha komoly választ kap mégis párszor fel kell kuncognia, sőt egy fantázia dús gondolat is feléled benne az egyik szó által. ~Fülharapdálás, erre ráéreztél bezzeg tolvaj~ le is hunyja egy pillanatra bűnös szemeit, majd minden harag nélkül pillant ismét a sötét hajú férfira. *
- Azt hiszem igazad van, egyengetjük egymás útját. Ez néha nekem is tetszik. Ha pedig, már így rákérdeztél a szemed kimondottan megfogó. Alapvetően mindig, mint bármely nő megfordultam a szép szemek után, de a tiéd kimondottan kifejező, én pedig szeretem látni az embereket lelkét. Sőt ami kimondottan ritka, hogy egyáltalán nem kell aggódnom attól, hogy elítélsz, úgyhogy ha azt mondom bassza meg az egész élet, valószínűleg csak nevetni fogsz és nem leszidni, bár ennek van köze ahhoz amit te mondtál. Azt hiszem ennyi, átmentél. *kacsint vigyorogva Nazra, majd ezúttal hosszasan gondolkodik a második kérdés mivoltán*
- Ez nehéz. Meséltem neked, már az általános terveimről, de talán ami szinte lehetetlennek tűnik az, hogy női íróként elismerjenek és szeressék a munkáim. Ha, csak egy finom kötetet aláírhatnék egyszer valakinek, azt hiszem az lenne életem egyik legszebb napja. *Furcsállja igazából a férfi habozását a kérdés kapcsán, de inkább nem kérdez rá a dolgok miértjére, csak mosolyog és bámul maga elé, míg a horizonton meg nem pillantja a kikötő első körvonalait. *
*A férfi kifejti valamelyest az esküből kapcsolatos nézeteit, amik valahogy egyszerűen Nazronnak vallanak és semmiképpen sem Eraira. A nő, már egyszer majdnem férjhez is ment, de erről inkább nem is mond egyelőre semmit a férfinak és arról a bizonytalan érzésről sem amit a másik közelében érez. Aztán a másik vetkőzős viccén, már hamarosan ő is ismét nevetni kezd. Az előre engedéses történetet végül ő nyeri, de cserébe akaszthat be mindent amit, csak nem ismer, de valahogy mégis sikeresen megoldja. Pedig nem igazán bízott magában, a nő sem épp egy tengeri jószág ugyanis. Aztán a feltett válaszára noha komoly választ kap mégis párszor fel kell kuncognia, sőt egy fantázia dús gondolat is feléled benne az egyik szó által. ~Fülharapdálás, erre ráéreztél bezzeg tolvaj~ le is hunyja egy pillanatra bűnös szemeit, majd minden harag nélkül pillant ismét a sötét hajú férfira. *
- Azt hiszem igazad van, egyengetjük egymás útját. Ez néha nekem is tetszik. Ha pedig, már így rákérdeztél a szemed kimondottan megfogó. Alapvetően mindig, mint bármely nő megfordultam a szép szemek után, de a tiéd kimondottan kifejező, én pedig szeretem látni az embereket lelkét. Sőt ami kimondottan ritka, hogy egyáltalán nem kell aggódnom attól, hogy elítélsz, úgyhogy ha azt mondom bassza meg az egész élet, valószínűleg csak nevetni fogsz és nem leszidni, bár ennek van köze ahhoz amit te mondtál. Azt hiszem ennyi, átmentél. *kacsint vigyorogva Nazra, majd ezúttal hosszasan gondolkodik a második kérdés mivoltán*
- Ez nehéz. Meséltem neked, már az általános terveimről, de talán ami szinte lehetetlennek tűnik az, hogy női íróként elismerjenek és szeressék a munkáim. Ha, csak egy finom kötetet aláírhatnék egyszer valakinek, azt hiszem az lenne életem egyik legszebb napja. *Furcsállja igazából a férfi habozását a kérdés kapcsán, de inkább nem kérdez rá a dolgok miértjére, csak mosolyog és bámul maga elé, míg a horizonton meg nem pillantja a kikötő első körvonalait. *
1510. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-11-01 21:09:36
Üzenet elküldve: 2020-11-01 21:09:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A lehetetlen alatt, randevú//
* Ez a nap jól kezdődik, mivel eddig még csak nevetgéltek. És ez marad továbbra is töretlen, mivel a hímezésen is jól kinevetik magukat. Ennél már csak az a viccesebb, amikor Naz felvázolja az atyai találkozót.*
- Atyád máris kedvelem, bár ez a házasság dolog. Nem is tudom én. Elég távol áll tőlem. Igazából nem is gondolkodtam még ilyesmin sosem. Szóval igen, elég ijesztően hangzik.* Ez egy olyan téma, amit nyilván nem most fognak boncolgatni. Jócskán korai is lenne, hiszen alig ismerik egymást. Könnyen meglehet hogy ha lesz is valami az csak néhány hétig lesz. Eljutnak azért végre a csónakig is, hogy ott a lehetséges találkozásról beszéljenek. Az a legjobb, hogy ezt is megtudják tárgyalni jó hangulatban.*
- Hát ha a személyiségemet nem is számoljuk a kedves papát nem hagyhatjuk cserben.* Nevet ő is, amíg meg nem billen a lány.*
- Csak óvatosan, mert megint vetkőzés lesz a vége, ha nekem itt csurom vizes leszel.* Figyelmezteti, bár azért örülne is, ha így lenne. A feljutásnál igen előzékeny a tolvaj, de mégis neki kell előre mennie.*
- Hát jó. De azt a sérelmem felhoznám, hogy legutóbb morcos voltál, ezért félre kellett néznem. Pedig a szoknya az jó lett volna. Majd ledobok két kötelet kampóval. Azt légy oly kedves és akaszd be a csónak két végében lévő akasztóba.* Fel is mászik, hogy aztán ledobhassa vigyázva a két kampós kötelet. Amint feljött a lány fel is húzza a csónakot. Amint helyet foglalnak jön az újabb kérdés.*
- Erre most mit mondhatnék. Te fogtál meg engem. Azon kívül, hogy szép vagy ott van még a benned lapuló vadság, mai olykor eléggé bizarr módon jelenik meg. Na meg amúgy is fokozatosan ismertelek meg. Leginkább talán azt szeretem benned, hogy az ellentétem vagy. De, ha most nekem felhúzod az orrod én esküszöm az összes istenre, hogy megharapom a füled. Szóval számomra nagyon is izgató megismerni egy olyan lányt, aki amolyan magának való. Igen ne nézzél, mert aki nem jár el a többi lánnyal és az ismerősi is idősebb férfiakból áll az magának való. Nincs is ezzel baj, csak kell néha valaki, aki kicsit felrázza. Nálam ez fordítva működik, mert nekem az kell, hogy valaki egy kicsit visszahúzzon. Vagyis úgy vettem észre, hogy nem árt.* Fejezi a be és aztán a elgondolkodik egy kicsit az utolsó kérdésen.*
- Azt hiszem erre még nem válaszolok. Majd ha kikötöttük, akkor elmondom. Szóval inkább vissza is dobnám neked a labdát. Vedd úgy, hogy én tettem fel neked a saját kérdéseidet.* Kíváncsi, hogy fordítva mit fog hallani.*
* Ez a nap jól kezdődik, mivel eddig még csak nevetgéltek. És ez marad továbbra is töretlen, mivel a hímezésen is jól kinevetik magukat. Ennél már csak az a viccesebb, amikor Naz felvázolja az atyai találkozót.*
- Atyád máris kedvelem, bár ez a házasság dolog. Nem is tudom én. Elég távol áll tőlem. Igazából nem is gondolkodtam még ilyesmin sosem. Szóval igen, elég ijesztően hangzik.* Ez egy olyan téma, amit nyilván nem most fognak boncolgatni. Jócskán korai is lenne, hiszen alig ismerik egymást. Könnyen meglehet hogy ha lesz is valami az csak néhány hétig lesz. Eljutnak azért végre a csónakig is, hogy ott a lehetséges találkozásról beszéljenek. Az a legjobb, hogy ezt is megtudják tárgyalni jó hangulatban.*
- Hát ha a személyiségemet nem is számoljuk a kedves papát nem hagyhatjuk cserben.* Nevet ő is, amíg meg nem billen a lány.*
- Csak óvatosan, mert megint vetkőzés lesz a vége, ha nekem itt csurom vizes leszel.* Figyelmezteti, bár azért örülne is, ha így lenne. A feljutásnál igen előzékeny a tolvaj, de mégis neki kell előre mennie.*
- Hát jó. De azt a sérelmem felhoznám, hogy legutóbb morcos voltál, ezért félre kellett néznem. Pedig a szoknya az jó lett volna. Majd ledobok két kötelet kampóval. Azt légy oly kedves és akaszd be a csónak két végében lévő akasztóba.* Fel is mászik, hogy aztán ledobhassa vigyázva a két kampós kötelet. Amint feljött a lány fel is húzza a csónakot. Amint helyet foglalnak jön az újabb kérdés.*
- Erre most mit mondhatnék. Te fogtál meg engem. Azon kívül, hogy szép vagy ott van még a benned lapuló vadság, mai olykor eléggé bizarr módon jelenik meg. Na meg amúgy is fokozatosan ismertelek meg. Leginkább talán azt szeretem benned, hogy az ellentétem vagy. De, ha most nekem felhúzod az orrod én esküszöm az összes istenre, hogy megharapom a füled. Szóval számomra nagyon is izgató megismerni egy olyan lányt, aki amolyan magának való. Igen ne nézzél, mert aki nem jár el a többi lánnyal és az ismerősi is idősebb férfiakból áll az magának való. Nincs is ezzel baj, csak kell néha valaki, aki kicsit felrázza. Nálam ez fordítva működik, mert nekem az kell, hogy valaki egy kicsit visszahúzzon. Vagyis úgy vettem észre, hogy nem árt.* Fejezi a be és aztán a elgondolkodik egy kicsit az utolsó kérdésen.*
- Azt hiszem erre még nem válaszolok. Majd ha kikötöttük, akkor elmondom. Szóval inkább vissza is dobnám neked a labdát. Vedd úgy, hogy én tettem fel neked a saját kérdéseidet.* Kíváncsi, hogy fordítva mit fog hallani.*
1509. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-11-01 20:16:00
Üzenet elküldve: 2020-11-01 20:16:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A lehetetlen alatt, randevú//
*A férfi ismételten azzal piszkálja, hogy Hist követelte ki a randevút, de még reggel van és túl vidámak, nincs ereje ezen veszekedni. A másik hím szón való kiakadásán Erai hangosan nevetni kezd és úgy tűnik saját vicceit remekül folytatja soron a férfi. Aztán a tolvaj egy elképzelhetetlen, de mégis elképzelt képet fest a szeme elé amitől majd kibukik a könnye, olyan jót szórakozik rajta. *
- Nagyobb az esélye, hogy a nemrég kocsmában látott férfi ölne meg téged. Az atyám túlságosan is örült annak, hogy randevúzni megyek ismét. Az ő unszolására is volt a tegnapi ruha. Szerintem egy hét és mennyasszonyit akarna rám adni, így nagyon vigyázz vele. Egy a székben ülő házas Nazron bizonyára ijesztőbb neked egy hasonlóan hirtelen haragú apóssal, mint jómagam. *kacsint a férfira szórakozottan, majd ismét arra az egy szem gatyára terelődik a szó és a szöszi kezdi sejteni, hogy hagyhatta el ez a jó úr a többit. Szerencsére a gatyáról hamar áteveznek a kérdésekre aminek igazságát roppant nehéz kimondania nőnek, ám ekkor eszébe jut hozzá egy sokat könnyítő tréfa. *
- A személyed kiköveteli magának a további találkozót. Meg azt hiszem apám is. *dől rá ismét a jó kedv a nőre, olyannyira, hogy majd kiesik a csónakból az utolsó pár méternél, de szerencsére végül szárazan odaérnek a hajó fedélzetére. *
- Nem ezúttal, csak ön után. Hagy lássak én is valamit *leplezi le a férfit és ha végre valahogy megegyeznek ki nézegeti kinek a farát a hajón újabb kérdést idéz Histera Naz felé, ezzel megbontva a folytonos nevetést. *
- Mi az ami megfogott bennem? Azt is mondhatod ami utólag megtetszett. Kíváncsi vagyok mit mondasz erre. Sőt van itt még egy jó kis kérdésem. Mi a legjobb dolog amit eltudsz képzelni, hogy megtörténik veled?
*A férfi ismételten azzal piszkálja, hogy Hist követelte ki a randevút, de még reggel van és túl vidámak, nincs ereje ezen veszekedni. A másik hím szón való kiakadásán Erai hangosan nevetni kezd és úgy tűnik saját vicceit remekül folytatja soron a férfi. Aztán a tolvaj egy elképzelhetetlen, de mégis elképzelt képet fest a szeme elé amitől majd kibukik a könnye, olyan jót szórakozik rajta. *
- Nagyobb az esélye, hogy a nemrég kocsmában látott férfi ölne meg téged. Az atyám túlságosan is örült annak, hogy randevúzni megyek ismét. Az ő unszolására is volt a tegnapi ruha. Szerintem egy hét és mennyasszonyit akarna rám adni, így nagyon vigyázz vele. Egy a székben ülő házas Nazron bizonyára ijesztőbb neked egy hasonlóan hirtelen haragú apóssal, mint jómagam. *kacsint a férfira szórakozottan, majd ismét arra az egy szem gatyára terelődik a szó és a szöszi kezdi sejteni, hogy hagyhatta el ez a jó úr a többit. Szerencsére a gatyáról hamar áteveznek a kérdésekre aminek igazságát roppant nehéz kimondania nőnek, ám ekkor eszébe jut hozzá egy sokat könnyítő tréfa. *
- A személyed kiköveteli magának a további találkozót. Meg azt hiszem apám is. *dől rá ismét a jó kedv a nőre, olyannyira, hogy majd kiesik a csónakból az utolsó pár méternél, de szerencsére végül szárazan odaérnek a hajó fedélzetére. *
- Nem ezúttal, csak ön után. Hagy lássak én is valamit *leplezi le a férfit és ha végre valahogy megegyeznek ki nézegeti kinek a farát a hajón újabb kérdést idéz Histera Naz felé, ezzel megbontva a folytonos nevetést. *
- Mi az ami megfogott bennem? Azt is mondhatod ami utólag megtetszett. Kíváncsi vagyok mit mondasz erre. Sőt van itt még egy jó kis kérdésem. Mi a legjobb dolog amit eltudsz képzelni, hogy megtörténik veled?
1508. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-11-01 19:08:08
Üzenet elküldve: 2020-11-01 19:08:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A lehetetlen alatt, randevú//
* Igazából Naz csak menteni próbálta a szegény Öreget, mert ő mégiscsak egy jó ember. Vagyis talán annyira nem, de ez most mellékes.*
- Óh! Hát ezt így is lehet mondani? Hát kérem szépem Histerainay kisasszony nekem elég élnénk fantáziám van. Amúgy meg úgy igazán romantikázni nem szoktam. Ritka, hogy akad rá partner, vagy lehetőség. Te persze kivételnek számítasz, hiszen kierőszakoltad a randevúd.* Akkor még fiatal volt és kellett a pénz a megélhetésére. Nem futotta örömlányokra is mellé.*
- Na de kérem! Mi az, hogy hím? Azt az orkokra meg mélységekre mondják. Micsoda nőstények vannak manapság!* Berzenkedik, de most sem beszél ám komolyan. Hist felnevet, majd egy eléggé mocskos fantáziára valló gondolattal áll elő.*
- Hékás! Nem ér ám elvenni az ötleteimet. Fordítva jobban hangzik egy csomó csinoska lyánykával. Amúgy is elég nekem ez a tollseprű is.* Bök riválisa felé, aki még mindig itt van valahol.*
- Mellesleg mire számíthatok a kikötőben? Körbe fog kapni édesapád meg vagy húsz ötven körüli alak és péppé ver, mert egy éjszakára elraboltalak? Azért a hideg hónapok után, majd porold ki a kandallód előtt heverő Nazron bőrt.* A jelenet annyira élénk, hogy fejében le is játszódik. A gatyája miatt egy kicsit parádézik, de közben azért a csónakkal is foglalkozik. Így aztán hamarosan már a vízen ring a kis teknő.*
- Annyira nem izgat a gatyám. Ha nem lesz, hát akkor nem lesz. Legközelebb akkor majd pucéron fogok úszkálni.* Ezt természetesen komolyan is gondolja, mert nem szégyellős ilyen téren. A meglapogatás meg a jövőbeli tervek elgondolkodtatják Nazt, de nem is kicsit.*
- Jól van, akkor legyen egy aktuális kérdés. A nem kell rögtön elszaladnod az azt takarja, hogy esetleg lehet még több alkalom is?* Ezt a lány saját szájából szeretné hallani. Ha elérik a hajót, akkor felkiált a kapitánynak.*
- Hé Öreg! Szépen itt hagytál minket! Tán attól féltél, hogy elázik a mosás?* Piszkoskodik egy kicsit, amire egy kedves mormogás.*
- Hölgyeké az elsőbbség!* Engedi előre Erait a kötél létrához. Sejtheti a lány, hogy megint mire mehet ki a játék. Hiszen ha előre menne lehetőséget adna rá, hogy csinos kis farát nézegethesse a tolvaj.*
* Igazából Naz csak menteni próbálta a szegény Öreget, mert ő mégiscsak egy jó ember. Vagyis talán annyira nem, de ez most mellékes.*
- Óh! Hát ezt így is lehet mondani? Hát kérem szépem Histerainay kisasszony nekem elég élnénk fantáziám van. Amúgy meg úgy igazán romantikázni nem szoktam. Ritka, hogy akad rá partner, vagy lehetőség. Te persze kivételnek számítasz, hiszen kierőszakoltad a randevúd.* Akkor még fiatal volt és kellett a pénz a megélhetésére. Nem futotta örömlányokra is mellé.*
- Na de kérem! Mi az, hogy hím? Azt az orkokra meg mélységekre mondják. Micsoda nőstények vannak manapság!* Berzenkedik, de most sem beszél ám komolyan. Hist felnevet, majd egy eléggé mocskos fantáziára valló gondolattal áll elő.*
- Hékás! Nem ér ám elvenni az ötleteimet. Fordítva jobban hangzik egy csomó csinoska lyánykával. Amúgy is elég nekem ez a tollseprű is.* Bök riválisa felé, aki még mindig itt van valahol.*
- Mellesleg mire számíthatok a kikötőben? Körbe fog kapni édesapád meg vagy húsz ötven körüli alak és péppé ver, mert egy éjszakára elraboltalak? Azért a hideg hónapok után, majd porold ki a kandallód előtt heverő Nazron bőrt.* A jelenet annyira élénk, hogy fejében le is játszódik. A gatyája miatt egy kicsit parádézik, de közben azért a csónakkal is foglalkozik. Így aztán hamarosan már a vízen ring a kis teknő.*
- Annyira nem izgat a gatyám. Ha nem lesz, hát akkor nem lesz. Legközelebb akkor majd pucéron fogok úszkálni.* Ezt természetesen komolyan is gondolja, mert nem szégyellős ilyen téren. A meglapogatás meg a jövőbeli tervek elgondolkodtatják Nazt, de nem is kicsit.*
- Jól van, akkor legyen egy aktuális kérdés. A nem kell rögtön elszaladnod az azt takarja, hogy esetleg lehet még több alkalom is?* Ezt a lány saját szájából szeretné hallani. Ha elérik a hajót, akkor felkiált a kapitánynak.*
- Hé Öreg! Szépen itt hagytál minket! Tán attól féltél, hogy elázik a mosás?* Piszkoskodik egy kicsit, amire egy kedves mormogás.*
- Hölgyeké az elsőbbség!* Engedi előre Erait a kötél létrához. Sejtheti a lány, hogy megint mire mehet ki a játék. Hiszen ha előre menne lehetőséget adna rá, hogy csinos kis farát nézegethesse a tolvaj.*
1507. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-11-01 16:41:14
Üzenet elküldve: 2020-11-01 16:41:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A lehetetlen alatt, randevú//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A férfinak igaza van amikor az öreg okairól kezd beszélni és ezt Erai is tudja, de túl büszke ahhoz, hogy bevallja a másiknak hangosan azt, hogy bizo válaszára ny igaza van. Meg aztán ennek a felét saját maga is tudta, ráadásul viccelt is. Tényleg egy nagyon büszke példány ez a nő, de ennyi belefér. *
- Igenis nem vagyok szatír, maximum van fantáziám! Most viszont, csak minden rossz gondolat nélkül kérdeztem. Számítottam egyébként arra, hogy nem sok romantikáról fogsz regélni, de akkor is érdekelt. *Védi magát rögvest a szöszi a másik, viszont az voltaképpen meglepte, hogy a másik nem örömlány társaságát élvezte azon a bizonyos éjszakán. *
- Egyébként meg örülök, hogy végre egy fiatalabb hímmel beszélhetek. Elég lehangoló az a sok ötvenes barátja atyámnak. Még a fiatalabbak is, nem elég fiatalok. *Nevet fel a nő a szánalmas adatokon, majd vigyorgó arccal fordul a férfi felé, aki érezheti, hogy most készül valamire. *
- Nyitnom kéne egy háremet ilyen finom, fiatal kakasokból, mint te. A te kitartásodból következtetve, imádnának a legények. *Húzza kicsit a férfi agyát hangosan nevetve a lehetetlen elképzelésen miszerint valaha is egy állandó csábító díva válna belőle egy a személyére egyedül szolgáló bordélyház közepén. *
- Ne haragudj, de ezt muszáj volt. *Feleli végül, aztán nemsokára a csónakhoz érnek és Naz ismét hisztériázni kezd, kislányokat megszégyenítő módon. *
- Esküszöm veszek neked egy gatyát, csak induljunk már el a hajó felé. Még sok dolgom van a kikötőben való életemből, nem ragadhatok itt. Ám nem kell rögtön elszaladnod tőlem, ahogy partot érünk. *Ezzel „barátias” mozdulatként, ha teheti megpacskolja a másik vállát és várja mikor indulnak meg a hullámok tengerén. *
- Most kérdezz te! Viszont ne a legveszélyesebb kérdéseidből azokat hagyd meg az ezt követőnek, hogy feltudjak készülni!
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A férfinak igaza van amikor az öreg okairól kezd beszélni és ezt Erai is tudja, de túl büszke ahhoz, hogy bevallja a másiknak hangosan azt, hogy bizo válaszára ny igaza van. Meg aztán ennek a felét saját maga is tudta, ráadásul viccelt is. Tényleg egy nagyon büszke példány ez a nő, de ennyi belefér. *
- Igenis nem vagyok szatír, maximum van fantáziám! Most viszont, csak minden rossz gondolat nélkül kérdeztem. Számítottam egyébként arra, hogy nem sok romantikáról fogsz regélni, de akkor is érdekelt. *Védi magát rögvest a szöszi a másik, viszont az voltaképpen meglepte, hogy a másik nem örömlány társaságát élvezte azon a bizonyos éjszakán. *
- Egyébként meg örülök, hogy végre egy fiatalabb hímmel beszélhetek. Elég lehangoló az a sok ötvenes barátja atyámnak. Még a fiatalabbak is, nem elég fiatalok. *Nevet fel a nő a szánalmas adatokon, majd vigyorgó arccal fordul a férfi felé, aki érezheti, hogy most készül valamire. *
- Nyitnom kéne egy háremet ilyen finom, fiatal kakasokból, mint te. A te kitartásodból következtetve, imádnának a legények. *Húzza kicsit a férfi agyát hangosan nevetve a lehetetlen elképzelésen miszerint valaha is egy állandó csábító díva válna belőle egy a személyére egyedül szolgáló bordélyház közepén. *
- Ne haragudj, de ezt muszáj volt. *Feleli végül, aztán nemsokára a csónakhoz érnek és Naz ismét hisztériázni kezd, kislányokat megszégyenítő módon. *
- Esküszöm veszek neked egy gatyát, csak induljunk már el a hajó felé. Még sok dolgom van a kikötőben való életemből, nem ragadhatok itt. Ám nem kell rögtön elszaladnod tőlem, ahogy partot érünk. *Ezzel „barátias” mozdulatként, ha teheti megpacskolja a másik vállát és várja mikor indulnak meg a hullámok tengerén. *
- Most kérdezz te! Viszont ne a legveszélyesebb kérdéseidből azokat hagyd meg az ezt követőnek, hogy feltudjak készülni!
1506. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-11-01 15:59:40
Üzenet elküldve: 2020-11-01 15:59:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A lehetetlen alatt, randevú//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Kuncog rajt a lány, de nem bánja. Hist meg azt nem bánja, hogy a hajával játszadozik a férfi. Még hümmög is rá párat. Sokat szelídült ezalatt a két nap alatt a szőke, de ezt nem merné a szemébe mondani. Aztán csak felkel és rögtön nyavalyogni kezd. Erre aztán meg is kapja a magáét.*
- Az Öregnek jó oka volt rá, hogy itt hagyjon minket. Ha nem teszi elkapja a vihar. Előbb vagy utóbb partot is ért volna puffadt testünk valahol. Tudja ő is, hogy itt van az a ház. Így aztán nyugodtan itt is hagyhatott. Vagy az is lehet, hogy egy mágus vagyok és ezt az egészet elterveztem előre.* Kacsint rá a szöszkére, majd aztán ő is nevetésben tőr ki. Szinte kiterelik a házból, hogy aztán lefelé sétáljanak a part irányába. Tollas barátja persze itt van most is, de jelenleg nincs oka rá, hogy vele rivalizáljon. Erai aranyosan körbeírt kérdést tesz fel neki.*
- Bizony ám! Te is kis szatír vagy. Második kérdésed is ezt bizonyítja.* Vihog és aztán kiböki neki az életkorát.*
- Huszonkettő volnék. Tehát te öregebb vagy, mint én. Perverz kérdésedre pedig a válaszom az, hogy gondolj csak bele! Két fiatal mocskos kis kölyök esetlen próbálkozására. Nem sok romantika volt abban. Egy árva kis félvér lány volt. Egy ideig összejártunk, de aztán mindenki ment a maga útjára.* Arra azért Naz mindig kínosan ügyelt, hogy ne legyen gyermeke senkitől. Lisével így is majdnem pórul járt. Histtel sem csinált volna semmi olyasmit még, akkor sem, ha lehetősége lett volna rá. Azért az is a fejébe villan, hogy visszakérdezzen valami hasonlót, de a tegnapi események fényében, inkább nem tesz ilyesmit. Hamarosan úgyis elérik a partot, ahol megpillanthatják a kis halászhajót.*
- Mondtam én, hogy itt lesz. Menjünk a csónakhoz.* Indul is meg az említett teknő felé, ami szerencsére még most is ott van, ahol hagyta. Furcsállotta is volna, ha nem lett volna ott, mivel ki is kötötte.*
- Nincs meg a gatyám. Pedig ide tettem. Ez volt az utolsó alsóm. Ezt is csak a randevú miatt vettem fel, hogy úszásnál ne kelljen pirulnod. Ráment a gatyám is erre a randira.* Nem mintha sajnálná, mert amúgy nem hord ő ilyesmit. Ha minden rendben megy, hamarosan utazásra készen állnak.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Kuncog rajt a lány, de nem bánja. Hist meg azt nem bánja, hogy a hajával játszadozik a férfi. Még hümmög is rá párat. Sokat szelídült ezalatt a két nap alatt a szőke, de ezt nem merné a szemébe mondani. Aztán csak felkel és rögtön nyavalyogni kezd. Erre aztán meg is kapja a magáét.*
- Az Öregnek jó oka volt rá, hogy itt hagyjon minket. Ha nem teszi elkapja a vihar. Előbb vagy utóbb partot is ért volna puffadt testünk valahol. Tudja ő is, hogy itt van az a ház. Így aztán nyugodtan itt is hagyhatott. Vagy az is lehet, hogy egy mágus vagyok és ezt az egészet elterveztem előre.* Kacsint rá a szöszkére, majd aztán ő is nevetésben tőr ki. Szinte kiterelik a házból, hogy aztán lefelé sétáljanak a part irányába. Tollas barátja persze itt van most is, de jelenleg nincs oka rá, hogy vele rivalizáljon. Erai aranyosan körbeírt kérdést tesz fel neki.*
- Bizony ám! Te is kis szatír vagy. Második kérdésed is ezt bizonyítja.* Vihog és aztán kiböki neki az életkorát.*
- Huszonkettő volnék. Tehát te öregebb vagy, mint én. Perverz kérdésedre pedig a válaszom az, hogy gondolj csak bele! Két fiatal mocskos kis kölyök esetlen próbálkozására. Nem sok romantika volt abban. Egy árva kis félvér lány volt. Egy ideig összejártunk, de aztán mindenki ment a maga útjára.* Arra azért Naz mindig kínosan ügyelt, hogy ne legyen gyermeke senkitől. Lisével így is majdnem pórul járt. Histtel sem csinált volna semmi olyasmit még, akkor sem, ha lehetősége lett volna rá. Azért az is a fejébe villan, hogy visszakérdezzen valami hasonlót, de a tegnapi események fényében, inkább nem tesz ilyesmit. Hamarosan úgyis elérik a partot, ahol megpillanthatják a kis halászhajót.*
- Mondtam én, hogy itt lesz. Menjünk a csónakhoz.* Indul is meg az említett teknő felé, ami szerencsére még most is ott van, ahol hagyta. Furcsállotta is volna, ha nem lett volna ott, mivel ki is kötötte.*
- Nincs meg a gatyám. Pedig ide tettem. Ez volt az utolsó alsóm. Ezt is csak a randevú miatt vettem fel, hogy úszásnál ne kelljen pirulnod. Ráment a gatyám is erre a randira.* Nem mintha sajnálná, mert amúgy nem hord ő ilyesmit. Ha minden rendben megy, hamarosan utazásra készen állnak.*
1505. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-11-01 14:59:47
Üzenet elküldve: 2020-11-01 14:59:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A lehetetlen alatt, randevú//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A férfi meglepett arcának látványa, csak még inkább kuncogásra készteti a szőkét és noha a másik szavai nem lepik meg, de az váratlanul éri, hogy a hajával kezd játszani a férfi. Viszont, ahogy ott guggol a fekvő férfi előtt és érzi a másik érintését néhol a fejbőréig érni kimondottan kellemes pillanat az egész, így nem állítja le rögtön hagy a másiknak pár percet a kellemes ébredezésre miközben ő maga, mint egy elégedett kiscica hümmög egyet- kettőt a simogatásra. Aztán amikor a másik felül ő maga inkább összeszedi saját dolgait és néhol az ujjaival bontja meg immáron száraz szálait a reggeli kócoktól mentesülve, bár már párat kiszedett belőlük Nazron. *
- Forró fürdőt, majd kapsz, ha úszhatod át a tengert, míg bírod, ha itt hagy minket megint a te jó kis kapitányod. *Néz „morcosan” a szén hajú férfira, de nem bírja sokáig és elneveti magát a saját színjátékára. Ha a másik összeszedi magát Hist finoman az ajtó felé terelgeti és valószínűleg nemsokára, már a hegyről baktatnak lefelé- természetesen a madár társaságában, a szöszinek pedig végre van ideje kicsit jobban is megvizsgálnia az itteni élővilágot. Tényleg hihetetlenül gazdag ez az egész. Csoda, hogy nem él itt senki. Kis civilizációval boldogan költözne ide, de ezeket a gondolatokat inkább magában tartja mielőtt itt hagyja őt a nagy bandita. *
- Egyébként én még mindig nem tudom hány éves vagy, pedig állításod szerint szatír módjára, már meztelen valódban is ölelgettelek, úgyhogy ezt efféle történések után, már igazán elárulhatnád. Sőt az is érdekelne, ha elárulod milyen volt az első éjszakád szeretővel vagy bárki is volt az. *A nőtől meglehetősen merész vállalkozás volt a második kérdése mégis valahogy eszébe jutott és egyszerűen nem hagyhatta kérdés nélkül a dolgot. Persze ott van a zsákban a lehetőség, hogy a másik nem is emlékszik már semmire, de azért egy próbát megér. Reméli, hogy ezzel nem ront el semmit, nem hiszi, hogy pont Naz kapná fel egy efféle kérdésen a fejét. *
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A férfi meglepett arcának látványa, csak még inkább kuncogásra készteti a szőkét és noha a másik szavai nem lepik meg, de az váratlanul éri, hogy a hajával kezd játszani a férfi. Viszont, ahogy ott guggol a fekvő férfi előtt és érzi a másik érintését néhol a fejbőréig érni kimondottan kellemes pillanat az egész, így nem állítja le rögtön hagy a másiknak pár percet a kellemes ébredezésre miközben ő maga, mint egy elégedett kiscica hümmög egyet- kettőt a simogatásra. Aztán amikor a másik felül ő maga inkább összeszedi saját dolgait és néhol az ujjaival bontja meg immáron száraz szálait a reggeli kócoktól mentesülve, bár már párat kiszedett belőlük Nazron. *
- Forró fürdőt, majd kapsz, ha úszhatod át a tengert, míg bírod, ha itt hagy minket megint a te jó kis kapitányod. *Néz „morcosan” a szén hajú férfira, de nem bírja sokáig és elneveti magát a saját színjátékára. Ha a másik összeszedi magát Hist finoman az ajtó felé terelgeti és valószínűleg nemsokára, már a hegyről baktatnak lefelé- természetesen a madár társaságában, a szöszinek pedig végre van ideje kicsit jobban is megvizsgálnia az itteni élővilágot. Tényleg hihetetlenül gazdag ez az egész. Csoda, hogy nem él itt senki. Kis civilizációval boldogan költözne ide, de ezeket a gondolatokat inkább magában tartja mielőtt itt hagyja őt a nagy bandita. *
- Egyébként én még mindig nem tudom hány éves vagy, pedig állításod szerint szatír módjára, már meztelen valódban is ölelgettelek, úgyhogy ezt efféle történések után, már igazán elárulhatnád. Sőt az is érdekelne, ha elárulod milyen volt az első éjszakád szeretővel vagy bárki is volt az. *A nőtől meglehetősen merész vállalkozás volt a második kérdése mégis valahogy eszébe jutott és egyszerűen nem hagyhatta kérdés nélkül a dolgot. Persze ott van a zsákban a lehetőség, hogy a másik nem is emlékszik már semmire, de azért egy próbát megér. Reméli, hogy ezzel nem ront el semmit, nem hiszi, hogy pont Naz kapná fel egy efféle kérdésen a fejét. *
1504. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-11-01 14:38:59
Üzenet elküldve: 2020-11-01 14:38:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A lehetetlen alatt, randevú//
* Egyetlen szóval fejezi ki magát csak a férfi, amire egy lágy mosolyt kap válaszul. Kikívánkozik, az udvarra és ki is megy. A hűs esti esőutáni levegő jótékony hatású. Fel is ötlik benne egy gondolat, ami nevetésre készteti. Hist pedig még jobban megtoldja ezt a kijelentését.*
- Milyen igazad van. Tényleg meg akartál ölni. Ráadásul kétszer is. Amúgy meg mi az, hogy leszel? Egy tök meztelen férfit ölelgettél.* Kuncog fel egy rövidet.*
- Tényleg jó nap volt.* Jelenti ki ő is és aztán bemegy a házba, hogy végre lepihenhessen. Maga részéről a kandalló előtt telepszik le, mert ott jó meleg van. Takarója is van, szóval annyira nem lesz rossz neki. Mondjuk azért a padló lehetne kényelmesebb és még egy párnát is elviselne, de nem panaszkodik. Hamar el is alszik.*
//Napváltás//
* Naz is kifejezetten jól alszik. Őt amúgy sem bántják a démonai éjszaka. A szoba hőmérséklete is elég kellemes, így aztán takarójától is megvált, szinte majdnem teljesen. Hist nagy szerencsére vagy éppen balszerencséjére pont csak a derekát takarja. Elég békés most amúgy Nazron arca. Teljesen ki van simulva, bár néha fintorog egy kicsit, mintha csak egy légy mászkálna az arcán. Amúgy mélyen és ütemesen szuszog. Arra ébred, hogy valaki a vállát rázza és aztán nevetni kezd. Na meg biztosan a hosszú rakoncátlan fürtök is csiklandozzák az orrát, amikor a válla felé nyúl Erai.*
- Mi? Én, huh!* Kell pár pillanat, mire magához tér. Ekkor tekint végig magán, majd villan meg a szeme a lány felé.*
- Azt hiszem, hogy elég jó éjszakám volt. Itt fekszem tök pucéron és egy szőke szépség kelteget.* El is kezd kezével játszadozni az arca előtt lebegő aranyszínű szálakkal. Aztán lassan felül, ha már megelégelte ezt a szöszke.*
- Jaj menni kéne lassan, mert itt lesz az Öreg. Hol is hagytam a ruhám?* Mintha törülköző lenne úgy csavarja magán körbe a takarót. Aztán elkezdi felkapkodni magára a már száraz ruháját.*
- Remélem nem ázott el nagyon a pite. Kár lenne érte. Egy forró fürdő most nagyon rám férne.* Sipárog már megint, mint valami rossz lány. Ha nagyjából összeszedték magukat, akkor akár el is indulhatnak lefelé a hegyről. A hajó biztosan ott fogja várni őket ahol tegnap.*
* Egyetlen szóval fejezi ki magát csak a férfi, amire egy lágy mosolyt kap válaszul. Kikívánkozik, az udvarra és ki is megy. A hűs esti esőutáni levegő jótékony hatású. Fel is ötlik benne egy gondolat, ami nevetésre készteti. Hist pedig még jobban megtoldja ezt a kijelentését.*
- Milyen igazad van. Tényleg meg akartál ölni. Ráadásul kétszer is. Amúgy meg mi az, hogy leszel? Egy tök meztelen férfit ölelgettél.* Kuncog fel egy rövidet.*
- Tényleg jó nap volt.* Jelenti ki ő is és aztán bemegy a házba, hogy végre lepihenhessen. Maga részéről a kandalló előtt telepszik le, mert ott jó meleg van. Takarója is van, szóval annyira nem lesz rossz neki. Mondjuk azért a padló lehetne kényelmesebb és még egy párnát is elviselne, de nem panaszkodik. Hamar el is alszik.*
//Napváltás//
* Naz is kifejezetten jól alszik. Őt amúgy sem bántják a démonai éjszaka. A szoba hőmérséklete is elég kellemes, így aztán takarójától is megvált, szinte majdnem teljesen. Hist nagy szerencsére vagy éppen balszerencséjére pont csak a derekát takarja. Elég békés most amúgy Nazron arca. Teljesen ki van simulva, bár néha fintorog egy kicsit, mintha csak egy légy mászkálna az arcán. Amúgy mélyen és ütemesen szuszog. Arra ébred, hogy valaki a vállát rázza és aztán nevetni kezd. Na meg biztosan a hosszú rakoncátlan fürtök is csiklandozzák az orrát, amikor a válla felé nyúl Erai.*
- Mi? Én, huh!* Kell pár pillanat, mire magához tér. Ekkor tekint végig magán, majd villan meg a szeme a lány felé.*
- Azt hiszem, hogy elég jó éjszakám volt. Itt fekszem tök pucéron és egy szőke szépség kelteget.* El is kezd kezével játszadozni az arca előtt lebegő aranyszínű szálakkal. Aztán lassan felül, ha már megelégelte ezt a szöszke.*
- Jaj menni kéne lassan, mert itt lesz az Öreg. Hol is hagytam a ruhám?* Mintha törülköző lenne úgy csavarja magán körbe a takarót. Aztán elkezdi felkapkodni magára a már száraz ruháját.*
- Remélem nem ázott el nagyon a pite. Kár lenne érte. Egy forró fürdő most nagyon rám férne.* Sipárog már megint, mint valami rossz lány. Ha nagyjából összeszedték magukat, akkor akár el is indulhatnak lefelé a hegyről. A hajó biztosan ott fogja várni őket ahol tegnap.*
1503. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-11-01 12:59:09
Üzenet elküldve: 2020-11-01 12:59:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A lehetetlen alatt, randevú//
*A férfi noha egyetlenegy szót szól, mégis tényleg annyi mindent magába foglal, hogy a szőke nem bírja ki egy lágy mosoly eleresztése nélkül a pillanatot. *
- Menj, csak! *Feleli a kifelé vágyó férfinak minden él nélkül a hangjában, ő maga pedig addig is a Naz által oly módon gyűlölt tollseprűhöz lép, aki minden eddig a sarokban kucorgott. Bár így sem mondható, hogy bárki annyira sajnálhatná a majdnem hogy vajban fürösztött állatot. Aztán a holdakra bámuló tolvaj hirtelen nevetni kezd, amire természetesen rá is kérdez szinte azon nyomban és egy érdekes, de igaz választ kap a lassan visszaderülő férfitől. *
- Bármit mondasz, nekem jól esett. Ráadásul nemcsak ezt csináltuk! Kétszer megakartalak ölni, megutáltál egy madarat, úsztunk, annyit vetkőztünk, hogy lassan nem, csak te leszel szatír. Ezt nőies büszkeségemet félredobva kijelentem, ez egy jó nap volt. Tényleg ideje aludnunk! *Mondandója végére el is ásítja magát a hosszú hajú hölgyemény és az, hogy ezek ketten végül hogy osztoznak meg az alvóhelyeken, az nem mérvadó dolog, de egy bizonyos nemsokára valószínűleg mindketten horkolják az igazak álmát. *
//Napváltás//
*Reggel talán még a nappal együtt is ébred a lány, ám mégis ha csak rövid ideig tartott ez volt régóta a legjobban átaluszott éjszakája, melyet nem szakított meg semmilyen múlt béli gaz emlék álmában. Ezután Erai a valószínűleg még alvó férfi felé fordul és kihasználva a helyzetét jól megfigyeli annak minden vonását. Kis vagy talán inkább sok idő múltán, pedig ha még fel nem ébredt társasága a sötét hajú vállara vezeti kezét és finoman keltegetni kezdi, ám hamar az apró érintések próbája nevetésbe fullad a nő felől. *
- Ébredj, már te szatír! *Mosolyog könnyedén a férfira reménykedve ezúttal ő nem lesz megtámadva a kis ébresztője végett. *
*A férfi noha egyetlenegy szót szól, mégis tényleg annyi mindent magába foglal, hogy a szőke nem bírja ki egy lágy mosoly eleresztése nélkül a pillanatot. *
- Menj, csak! *Feleli a kifelé vágyó férfinak minden él nélkül a hangjában, ő maga pedig addig is a Naz által oly módon gyűlölt tollseprűhöz lép, aki minden eddig a sarokban kucorgott. Bár így sem mondható, hogy bárki annyira sajnálhatná a majdnem hogy vajban fürösztött állatot. Aztán a holdakra bámuló tolvaj hirtelen nevetni kezd, amire természetesen rá is kérdez szinte azon nyomban és egy érdekes, de igaz választ kap a lassan visszaderülő férfitől. *
- Bármit mondasz, nekem jól esett. Ráadásul nemcsak ezt csináltuk! Kétszer megakartalak ölni, megutáltál egy madarat, úsztunk, annyit vetkőztünk, hogy lassan nem, csak te leszel szatír. Ezt nőies büszkeségemet félredobva kijelentem, ez egy jó nap volt. Tényleg ideje aludnunk! *Mondandója végére el is ásítja magát a hosszú hajú hölgyemény és az, hogy ezek ketten végül hogy osztoznak meg az alvóhelyeken, az nem mérvadó dolog, de egy bizonyos nemsokára valószínűleg mindketten horkolják az igazak álmát. *
//Napváltás//
*Reggel talán még a nappal együtt is ébred a lány, ám mégis ha csak rövid ideig tartott ez volt régóta a legjobban átaluszott éjszakája, melyet nem szakított meg semmilyen múlt béli gaz emlék álmában. Ezután Erai a valószínűleg még alvó férfi felé fordul és kihasználva a helyzetét jól megfigyeli annak minden vonását. Kis vagy talán inkább sok idő múltán, pedig ha még fel nem ébredt társasága a sötét hajú vállara vezeti kezét és finoman keltegetni kezdi, ám hamar az apró érintések próbája nevetésbe fullad a nő felől. *
- Ébredj, már te szatír! *Mosolyog könnyedén a férfira reménykedve ezúttal ő nem lesz megtámadva a kis ébresztője végett. *
1502. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-11-01 12:24:40
Üzenet elküldve: 2020-11-01 12:24:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A lehetetlen alatt, randevú//
* Hosszú, súlyos és néma percek telnek úgy, hogy egymást ölelik. Vagyis csak Erai öleli a férfit. Ez az ölelés viszont a lelkéig ér. Viszont ez is véget ér egyszer, így aztán ott ülnek egymás mellett csöndben. Naznak viszont viszont akad kérdése, amit mindenképpen tudni akar, mivel elmaradt az amire ő várt. Hist egy darabig némán emésztgeti a kérdést, de aztán megszólal. Olyan mintha évek telnének ez idő alatt. Megdöbbenve hallgatja végig a szőkét. Sok mindent várt tőle, de ezt nem. Nincs is ő ehhez hozzászokva. Végül aztán egy szót bök ki, de abban benne van minden.*
- Köszönöm!* Kettejük kapcsolata most sokat változott ezen rövid idő alatt is. Ráadásul pozitív irányba, ami nagyon is jó.*
- Nincs más. Ez több, mint elég volt. Azt hiszem kicsit ki kell szellőztettem a fejem.* Kint már nem is hallani, hogy esne az eső. Lassan feláll és kisétál az épületből. A vihar amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is ment. Csak a csöpögő eresz és a kis tócsák jelzik, hogy valami volt is itt. A holdak fent vigyorognak az égen. Naz felnéz az égre és csak bámulja a két ezüstös fényt árasztó égitestet. Mindig is szerette az eget nézni éjszaka, mivel ez számára nagyon megnyugtató. Kérdés az, hogy egyedül van-e vagy sem. Akárhogy is legyen hamarosan elkezd nevetni. Ha kérdezi esetleg Hist, akkor elmondja, hogy mi olyan vicces.*
- Végül aztán ez a randevú egy kölcsönös vigasztalódás lett.* Arca kezdi visszanyerni a régi színét.*
- Na megyünk aludni? Hosszú volt ez a nap.* Kérdezi meg fáradtan. Egy jó kis alvás ráférne már nagyon. Ha egyetért vele a lány, akkor meg is, hogy eltegye magát holnapra.*
* Hosszú, súlyos és néma percek telnek úgy, hogy egymást ölelik. Vagyis csak Erai öleli a férfit. Ez az ölelés viszont a lelkéig ér. Viszont ez is véget ér egyszer, így aztán ott ülnek egymás mellett csöndben. Naznak viszont viszont akad kérdése, amit mindenképpen tudni akar, mivel elmaradt az amire ő várt. Hist egy darabig némán emésztgeti a kérdést, de aztán megszólal. Olyan mintha évek telnének ez idő alatt. Megdöbbenve hallgatja végig a szőkét. Sok mindent várt tőle, de ezt nem. Nincs is ő ehhez hozzászokva. Végül aztán egy szót bök ki, de abban benne van minden.*
- Köszönöm!* Kettejük kapcsolata most sokat változott ezen rövid idő alatt is. Ráadásul pozitív irányba, ami nagyon is jó.*
- Nincs más. Ez több, mint elég volt. Azt hiszem kicsit ki kell szellőztettem a fejem.* Kint már nem is hallani, hogy esne az eső. Lassan feláll és kisétál az épületből. A vihar amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is ment. Csak a csöpögő eresz és a kis tócsák jelzik, hogy valami volt is itt. A holdak fent vigyorognak az égen. Naz felnéz az égre és csak bámulja a két ezüstös fényt árasztó égitestet. Mindig is szerette az eget nézni éjszaka, mivel ez számára nagyon megnyugtató. Kérdés az, hogy egyedül van-e vagy sem. Akárhogy is legyen hamarosan elkezd nevetni. Ha kérdezi esetleg Hist, akkor elmondja, hogy mi olyan vicces.*
- Végül aztán ez a randevú egy kölcsönös vigasztalódás lett.* Arca kezdi visszanyerni a régi színét.*
- Na megyünk aludni? Hosszú volt ez a nap.* Kérdezi meg fáradtan. Egy jó kis alvás ráférne már nagyon. Ha egyetért vele a lány, akkor meg is, hogy eltegye magát holnapra.*
1501. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2020-11-01 11:09:04
Üzenet elküldve: 2020-11-01 11:09:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
*Az ork hallva a helyzetet hamar dönt. A csontváz fickó eltűnése zavarja kicsit. Nem tudta még eldönteni hova tegye szerencsétlen szörnyszülöttet. Viszont felszerelését magához kapva gyorsan beiramodik a másikkal a bokrok közé. Annak története egy kicsit azért megragad a fejében, de aztán elteszi magában, hogy végül is ha nincs más az emberhús is hús. Bár ő nem fanyalodna rá. Ha kell karon ragadja a féllábút, hogy megsegítse a haladásban. Jelen állapotában nem akar szembekerülni az idegenekkel. Elbújnak egy bokor mögé és onnan nézik őket. Látni nem sokat látnak belőlük. Zopal megpróbál a levegőbe is beleszagolni, de ha csak nem feléjük fúj a szél nem hiszi, hogy túl nagy sikere lenne a próbálkozásával. Viszont a felismert szimbólumokra összébb szűkül a tekintete. Nem tetszik neki a dolog. Ahogy az se, hogy észreveszik a nyomaikat. Rég elkerült már otthonról. Akkor nem követett volna el ekkora hibát. Remélni meri csak, hogy ezek azért nem olyan veszélyesek mint a pusztai embernomádok voltak. A szólongatásra halkan, de határozottan szól rá a kalózra.*
-Maradj!
*Ő nem bízik azokban és meg is van rá az oka. Még csak marad ott és figyel.*
*Az ork hallva a helyzetet hamar dönt. A csontváz fickó eltűnése zavarja kicsit. Nem tudta még eldönteni hova tegye szerencsétlen szörnyszülöttet. Viszont felszerelését magához kapva gyorsan beiramodik a másikkal a bokrok közé. Annak története egy kicsit azért megragad a fejében, de aztán elteszi magában, hogy végül is ha nincs más az emberhús is hús. Bár ő nem fanyalodna rá. Ha kell karon ragadja a féllábút, hogy megsegítse a haladásban. Jelen állapotában nem akar szembekerülni az idegenekkel. Elbújnak egy bokor mögé és onnan nézik őket. Látni nem sokat látnak belőlük. Zopal megpróbál a levegőbe is beleszagolni, de ha csak nem feléjük fúj a szél nem hiszi, hogy túl nagy sikere lenne a próbálkozásával. Viszont a felismert szimbólumokra összébb szűkül a tekintete. Nem tetszik neki a dolog. Ahogy az se, hogy észreveszik a nyomaikat. Rég elkerült már otthonról. Akkor nem követett volna el ekkora hibát. Remélni meri csak, hogy ezek azért nem olyan veszélyesek mint a pusztai embernomádok voltak. A szólongatásra halkan, de határozottan szól rá a kalózra.*
-Maradj!
*Ő nem bízik azokban és meg is van rá az oka. Még csak marad ott és figyel.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2026-2045