Kikötő - Tenger és szigetek
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 89 (1761. - 1780. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Athien Ealebrian Driele [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](https://www.lanawin.hu/forum_ic/kepek/noavatar.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2026-2045
1780. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-08-08 21:16:34
Üzenet elküldve: 2022-08-08 21:16:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Alagút – Athien, Loq//
*Sikerrel túljutnak azon a lélekvesztőn. Talán érdemes lett volna megjegyezni, hogy hova léptek. Már ha lesz rá lehetőségük, hogy ilyesmin gondolkodjanak mikor visszafelé jönnek majd. Az ork első dolga most már megszabadulni a koloncától. Nem megölve őt csak magáról leoldozni. Így ha rajtuk ötnek fellökheti és okosan elszaladhat. Elsőre szétnézve a volt kalóz megállapítja, hogy rég nem használták már ezt a helyet. Talán elhanyagoltabb állapotban van mint ahol eddig jártak. Ami azért érdekes. Nem hinné, hogy az a szobor akivel korábban találkoztak felszokott volna seperni. A korábbi csapdák után a poros padló már gyanús neki. Elsőként körbeszaglászna. Az ajtót is megszaglászná közelebbről. A lomzabáló szavaira szokásos egykedvűséggel válaszol.*
-Azt, mutatja, hogy kussolj. Úgyhogy a közelébe ne beszélj.*Ha az ajtónál nem talált semmi érdemlegeset akkor eszköz híján nem próbálja meg felfeszíteni. Néz a szobor felé és lejjebb tartja a fáklyát.*Nézz a lábad elé!
*Ez nem csak, azt jelenti, hogy igen arra megyünk, hanem, azt is, hogy megint te mész előre. Hasznos az a szőke. Azért ő is megpróbál maguk elé nézni. Bár amit az elf szemek nem látnak és az ork orra nem érez az láthatatlan.*
*Sikerrel túljutnak azon a lélekvesztőn. Talán érdemes lett volna megjegyezni, hogy hova léptek. Már ha lesz rá lehetőségük, hogy ilyesmin gondolkodjanak mikor visszafelé jönnek majd. Az ork első dolga most már megszabadulni a koloncától. Nem megölve őt csak magáról leoldozni. Így ha rajtuk ötnek fellökheti és okosan elszaladhat. Elsőre szétnézve a volt kalóz megállapítja, hogy rég nem használták már ezt a helyet. Talán elhanyagoltabb állapotban van mint ahol eddig jártak. Ami azért érdekes. Nem hinné, hogy az a szobor akivel korábban találkoztak felszokott volna seperni. A korábbi csapdák után a poros padló már gyanús neki. Elsőként körbeszaglászna. Az ajtót is megszaglászná közelebbről. A lomzabáló szavaira szokásos egykedvűséggel válaszol.*
-Azt, mutatja, hogy kussolj. Úgyhogy a közelébe ne beszélj.*Ha az ajtónál nem talált semmi érdemlegeset akkor eszköz híján nem próbálja meg felfeszíteni. Néz a szobor felé és lejjebb tartja a fáklyát.*Nézz a lábad elé!
*Ez nem csak, azt jelenti, hogy igen arra megyünk, hanem, azt is, hogy megint te mész előre. Hasznos az a szőke. Azért ő is megpróbál maguk elé nézni. Bár amit az elf szemek nem látnak és az ork orra nem érez az láthatatlan.*
1779. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-08-06 20:14:33
Üzenet elküldve: 2022-08-06 20:14:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
//Barlang – Fynlisse, Sren//
*Egyik meglepetés a másik után. Beszélő szoborra aztán végképp nem számított. ~ Mit szólt volna, ha tényleg megnyalom? ~ Hála Sren beszélőkéjének, a tündér kap egy-két pillanat haladékot, hogy összeszedje a gondolatait. Mivel összehangoltan hazudni meglehetősen kétes eredménnyel kecsegtető mutatvány, arra jut, hogy a legjobban az igazsággal jár. Még ha nem is bontja ki minden részletét...*
- A nevem Fynlisse Soneret. *A Soneret nevet külön kihangsúlyozza. Ki tudja, talán ilyen távol az otthonától is hallhattak róla. Persze az se baj, ha nem. Lehet, hogy elég arról meggyőzni a hang gazdáját, hogy nem akárki áll előtte.* A Soneret család sarja vagyok! *Lassan, de biztosan önbizalom költözik a hangjába, végül szinte ugyanannyira betölti a termet, mint a szoboré.*
- Az én kenyerem a dal! Azért kísértem el a társaimat, hogy megénekelhessem Chro'wor ~ Nem Hoo-Naoo? ~ nagyságát, és ha szerencsével járok, akár új mecénásra is szert tegyek. Egy ilyen mesés vár ura minden bizonnyal pártolója a művészeteknek. *Lehet, hogy túllőtt a célon? Hát most már mindegy...*
- Mi lesz? Mutatkozz be szépen! *Súgja Srennek, és a nyomaték kedvéért oldalba is böki.*
//Barlang – Fynlisse, Sren//
*Egyik meglepetés a másik után. Beszélő szoborra aztán végképp nem számított. ~ Mit szólt volna, ha tényleg megnyalom? ~ Hála Sren beszélőkéjének, a tündér kap egy-két pillanat haladékot, hogy összeszedje a gondolatait. Mivel összehangoltan hazudni meglehetősen kétes eredménnyel kecsegtető mutatvány, arra jut, hogy a legjobban az igazsággal jár. Még ha nem is bontja ki minden részletét...*
- A nevem Fynlisse Soneret. *A Soneret nevet külön kihangsúlyozza. Ki tudja, talán ilyen távol az otthonától is hallhattak róla. Persze az se baj, ha nem. Lehet, hogy elég arról meggyőzni a hang gazdáját, hogy nem akárki áll előtte.* A Soneret család sarja vagyok! *Lassan, de biztosan önbizalom költözik a hangjába, végül szinte ugyanannyira betölti a termet, mint a szoboré.*
- Az én kenyerem a dal! Azért kísértem el a társaimat, hogy megénekelhessem Chro'wor ~ Nem Hoo-Naoo? ~ nagyságát, és ha szerencsével járok, akár új mecénásra is szert tegyek. Egy ilyen mesés vár ura minden bizonnyal pártolója a művészeteknek. *Lehet, hogy túllőtt a célon? Hát most már mindegy...*
- Mi lesz? Mutatkozz be szépen! *Súgja Srennek, és a nyomaték kedvéért oldalba is böki.*
1778. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-08-06 15:48:40
Üzenet elküldve: 2022-08-06 15:48:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Alagút – Athien, Loq//
* Jobb szeretett volna gyorsan túljutni ezen, de szerencséjére Loq jobban szereti a saját életét, sem minthogy próbálkozni kezdjen bármivel is. Végül is az önző ork egyszerű higgadtsága most jól jött. Majd igyekszik észben tartani, hogy ezentúl is óvatosabb legyen. Na meg hogy valami extra nagy méretű sült malaccal megvendégelje az orkot. Ha kijutnak innen. Loq felzárkózik mellé, így egyszerre vehetik tudomásul, hogy a takarítók már régóta elhanyagolták a munkát. Bezony. Nagy terem, sok por, tömérdek pókháló. Valószínűleg pókok is. Két lehetséges útjuk van, és az egyik egy ajtó, ami zárva van. Legalábbis próbálkozik a zárral, minden tekintettben. Talán Loq is megpróbálja betörni. De ha ez nem megy, akkor is van még két választásuk. A szobor felé vagy vissza, bár az utóbbinak nem sok értelme van. *
- Még egy kőszobor. Látod, a kezét úgy tartja, mintha figyelmeztetne valamire? Lehet ez is megszólal, ha közelebb érünk? Viszont mögötte fáklya ég, ami furcsa. Mi a francnak ég ott fáklya? És mióta?
* Itt is lesz valami susmus, már most érzi és nem tetszik neki. De nincs mit tenni. Kérdőn az orkra néz, hátha amaz mégis megpróbálja az ajtót. *
- Menjünk akkor a szobor és a fáklya felé?
* Jobb szeretett volna gyorsan túljutni ezen, de szerencséjére Loq jobban szereti a saját életét, sem minthogy próbálkozni kezdjen bármivel is. Végül is az önző ork egyszerű higgadtsága most jól jött. Majd igyekszik észben tartani, hogy ezentúl is óvatosabb legyen. Na meg hogy valami extra nagy méretű sült malaccal megvendégelje az orkot. Ha kijutnak innen. Loq felzárkózik mellé, így egyszerre vehetik tudomásul, hogy a takarítók már régóta elhanyagolták a munkát. Bezony. Nagy terem, sok por, tömérdek pókháló. Valószínűleg pókok is. Két lehetséges útjuk van, és az egyik egy ajtó, ami zárva van. Legalábbis próbálkozik a zárral, minden tekintettben. Talán Loq is megpróbálja betörni. De ha ez nem megy, akkor is van még két választásuk. A szobor felé vagy vissza, bár az utóbbinak nem sok értelme van. *
- Még egy kőszobor. Látod, a kezét úgy tartja, mintha figyelmeztetne valamire? Lehet ez is megszólal, ha közelebb érünk? Viszont mögötte fáklya ég, ami furcsa. Mi a francnak ég ott fáklya? És mióta?
* Itt is lesz valami susmus, már most érzi és nem tetszik neki. De nincs mit tenni. Kérdőn az orkra néz, hátha amaz mégis megpróbálja az ajtót. *
- Menjünk akkor a szobor és a fáklya felé?
1777. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-08-06 13:34:47
Üzenet elküldve: 2022-08-06 13:34:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-Naoon túl//
//Barlang – Fynlisse, Sren//
*Valószínűleg, ha a szobor nem szólalna meg kinevetné saját magukat, mert rendes nyomozást folytatnak a kincsek után, szinte mindent és mindent bevetve. Azonban a nevetésre nincs idő, ahogyan Fyn érdekes technikáinak prezentálására sem, ugyanis az emberforma faragvány hirtelen megszólal, mondani sem kell, Sren nem kis meglepetésére. Mi a helyes válasz a kérdésre? Abban bizonyos, hogy semmiféleképpen nem az, hogy kincset jöttek rabolni, de az is butaságnak hangzik, hogy csak úgy erre jártak, így kénytelen improvizálni és diplomatikus hangnemre kapcsol, hátha Fyn még ki is segíti. Talpraesett lány és pont eléggé cserfes is hozzá. Így belekezd meséjébe:*
- Minden tisztelettel, üzletember lévén, üzletet kötni érkeztem. *Hajol meg a szobor előtt, csak pont annyit mondva, amennyit szükségesnek tart.* Megbízásból. *Egészíti ki.* Az életünk ugyan nem áruba bocsátandó, de tán másvalamivel szolgálhatunk, ha kaphatunk valamit cserébe. Társaink is erre vannak valahol, bizonyára értesült érkezésükről. *Csak remélni tudja, hogy nem csináltak valami marhaságot, amiből lopásra lehetne következtetni, végtére is, ha sikerül megegyezni, miért vinnék vásárra a bőrüket? Elhallgatni viszont nem szeretné őket, egy csapat, egy a cél, s nem kívánja egyikük halálát sem, ha a szobor magától jönne rá, hogy többen vannak.
Közben alaposabban szemügyre veszi a szobrot és a környezetét, hátha van valami, ami feltűnik számára, valami, amiből bármiféle következtetést levonhat akár csapdáról, akár útjuk további megsegítéséről. Közben Fynlisse-re pillant és megvonja a vállát mosolyogva. Innen már nincs visszaút, ideje improvizálni.*
//Barlang – Fynlisse, Sren//
*Valószínűleg, ha a szobor nem szólalna meg kinevetné saját magukat, mert rendes nyomozást folytatnak a kincsek után, szinte mindent és mindent bevetve. Azonban a nevetésre nincs idő, ahogyan Fyn érdekes technikáinak prezentálására sem, ugyanis az emberforma faragvány hirtelen megszólal, mondani sem kell, Sren nem kis meglepetésére. Mi a helyes válasz a kérdésre? Abban bizonyos, hogy semmiféleképpen nem az, hogy kincset jöttek rabolni, de az is butaságnak hangzik, hogy csak úgy erre jártak, így kénytelen improvizálni és diplomatikus hangnemre kapcsol, hátha Fyn még ki is segíti. Talpraesett lány és pont eléggé cserfes is hozzá. Így belekezd meséjébe:*
- Minden tisztelettel, üzletember lévén, üzletet kötni érkeztem. *Hajol meg a szobor előtt, csak pont annyit mondva, amennyit szükségesnek tart.* Megbízásból. *Egészíti ki.* Az életünk ugyan nem áruba bocsátandó, de tán másvalamivel szolgálhatunk, ha kaphatunk valamit cserébe. Társaink is erre vannak valahol, bizonyára értesült érkezésükről. *Csak remélni tudja, hogy nem csináltak valami marhaságot, amiből lopásra lehetne következtetni, végtére is, ha sikerül megegyezni, miért vinnék vásárra a bőrüket? Elhallgatni viszont nem szeretné őket, egy csapat, egy a cél, s nem kívánja egyikük halálát sem, ha a szobor magától jönne rá, hogy többen vannak.
Közben alaposabban szemügyre veszi a szobrot és a környezetét, hátha van valami, ami feltűnik számára, valami, amiből bármiféle következtetést levonhat akár csapdáról, akár útjuk további megsegítéséről. Közben Fynlisse-re pillant és megvonja a vállát mosolyogva. Innen már nincs visszaút, ideje improvizálni.*
1776. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-08-03 22:58:03
Üzenet elküldve: 2022-08-03 22:58:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-Naoon túl//
*Még menet közben visszaveszi magára csizmáját, ahogy a helyiségbe lép. Tekintetét nem is vonhatná más magára, mint az aranyló fejű szobor. Tudja, elég körülményes lenne lecsavarni az illető kobakját, na meg hova is tenné azt a súlyos aranyfejet?
Körbejárja az emelvényt, megszemléli a továbbvezető utakat, de csak visszavándorol tekintete a a zöld ékkőre.
Hátrapillant válla felett, miközben megindul az emelvény felé, remélve, hogy társai kellő távolságban tartózkodnak. Óvatosan a földre rakja a vállán kotkodácsoló csirkét, majd megdörzsöli tenyerét.*
~Na, hapsikám, csak megütötted azt a bizonyosat.~ *Nem sokat agyal a dolgon. Az egykori népek voltak olyan ostobák, hogy arannyal tömjék meg tulajdon sírgödreik, magukkal vigyék ékszereik a túlvilágra, ékköveket hagyjanak benne porosodó szobrokban... Nem csodálkozik rajta, hogy a másiknak már lába kélt a szobor aranypofázmányából.
Két kezével fog rá a zölden villogó ékkőre, s ha az nem adja magát könnyen, hát a pengéjével segít rá a dologra. Igyekszik gyorsan dolgozni, mielőtt társai megneszelnék a dolgot. Ha sikerülne belső zsebeibe süllyeszteni a drágaságot... Senki sem tudná meg. Persze hátával közben takarja ügyködését, ha esetleg a páros megindulna a folyosón.*
*Még menet közben visszaveszi magára csizmáját, ahogy a helyiségbe lép. Tekintetét nem is vonhatná más magára, mint az aranyló fejű szobor. Tudja, elég körülményes lenne lecsavarni az illető kobakját, na meg hova is tenné azt a súlyos aranyfejet?
Körbejárja az emelvényt, megszemléli a továbbvezető utakat, de csak visszavándorol tekintete a a zöld ékkőre.
Hátrapillant válla felett, miközben megindul az emelvény felé, remélve, hogy társai kellő távolságban tartózkodnak. Óvatosan a földre rakja a vállán kotkodácsoló csirkét, majd megdörzsöli tenyerét.*
~Na, hapsikám, csak megütötted azt a bizonyosat.~ *Nem sokat agyal a dolgon. Az egykori népek voltak olyan ostobák, hogy arannyal tömjék meg tulajdon sírgödreik, magukkal vigyék ékszereik a túlvilágra, ékköveket hagyjanak benne porosodó szobrokban... Nem csodálkozik rajta, hogy a másiknak már lába kélt a szobor aranypofázmányából.
Két kezével fog rá a zölden villogó ékkőre, s ha az nem adja magát könnyen, hát a pengéjével segít rá a dologra. Igyekszik gyorsan dolgozni, mielőtt társai megneszelnék a dolgot. Ha sikerülne belső zsebeibe süllyeszteni a drágaságot... Senki sem tudná meg. Persze hátával közben takarja ügyködését, ha esetleg a páros megindulna a folyosón.*
1775. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-08-02 18:52:13
Üzenet elküldve: 2022-08-02 18:52:13
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//Hoo-Naoon túl//
//Alagút – Vojtri//
* A csapat legifjabb tagja úgy el van foglalva a földalatti létesítmény felfedezésével, hogy meg is feledkezik társaival – vagy pedig eleve nem érdekelték, épp csak úgy hozta a sors, hogy egy irányba indultak. A fal melletti csontvázról sem tesz említést, illetve azt sem gondolja túl, hogy mit kereshetnek ott egykori elődjének földi maradványai.
Azonban úgy tűnik, a szerencse az ő oldalára áll, ugyanis a folyosó végén valóban nem halált talál, hanem egy érdekes kis szobát. A helyiség nagyjából négy méter széles és ugyanolyan hosszú lehet, de kisebbnek tűnik, mivel szélein az előző szobához hasonlóan oszlopsor fut végig. Viszont, ha esetleg jobban szemügyre veszi az oszlopokat, láthatja, hogy ezek az előzőekhez képest jóval díszesebbek, ez főképp az oszlopfőknél mutatkozik meg, különböző növényi ornamentikák formájában. Ami viszont valószínűbb, hogy Vojtri figyelmét is leköti, az a terem közepén található, díszes emelvény az azon található színtiszta aranyból készült szoborfej. Arcvonásai jobban ki vannak dolgozva, mint a korábban látott másik két szobornál, amiből arra lehet következtetni, hogy azoknál fontosabb személyt ábrázolhat az emlékmű. Fején kosfejes sisak van, tehát könnyen lehet, hogy az illető egykor valamiféle harcos lehetett. Legfeltűnőbb attribútuma azonban rendkívül nagy szeme, amit egy ragyogó zöld ékkő helyettesít. Viszont csak jobb szeme helyén van ilyen kő, a bal szem helyén tátongó űr van. Meglehet, hogy egy korábbi látogató kilopta, de egy rövid gondolkodással talán más lehetőség is Vojtri eszébe juthat.
Ha esetleg a szobor mégsem kötné le a muzsikus figyelmét, a továbbvezető út, illetve utak bizonyára már annál inkább. Ugyanis, ha egyenesen továbbhalad, egy ugyanolyan folyosón találja magát, mint amin idetalált. Azonban a folyosó végén egy kis pislákoló, narancssárgás fényt láthat. Viszont, ha balra fordul, az oszlopok mögött megláthat egy keskeny lépcsősort, ami lefelé vezet egy újabb ismeretlen és persze sötét helyiségbe. A sötét szobából víz csepegését hallhatja. *
//Alagút – Learon, Aashryn//
* Az ajtó zárva van. Habár Learon testi ereje nem hétköznapi, egy ilyen széles faajtót még ő sem tud puszta kézzel betörni. Elképzelhető, hogy a kulcs valahol a közelben van, de persze az is lehet, hogy nem. Dönthetnek úgy, hogy tovább próbálkoznak az ajtóval, a mágusnak talán van még pár hasznos varázslat a tarsolyában, de az is meglehet, hogy többre jutnak, ha Vojtrit követik. Mindez csak rajtuk áll. *
//Alagút – Athien, Loq//
* A páros nagy nehézségek árán ugyan, de végül csak átjut a túloldalra. Feltéve persze, hogy Loq nem csinál semmi hülyeséget és pontosan követi az elf útvonalát. Ha így tesz, nem sokkal Athien után ő is megláthatja a következő, egész nagy termet. A szoba szélein oszlopsor fut végig, a falakat és a padlót vastag porréteg fedi és pókhálókból sincs hiány.
Gyors körbetekintést követően két lehetséges útvonalat fedeznek fel. Az egyik egy széles folyosó, ami ugyanabba a falba van vájva, mint ahonnan épp kiléptek. A folyosó legelején egy ülő helyzetben lévő szobrot láthatnak az út közepén. A szobor egyik keze csak lóg maga előtt, a másikat szája előtt tartva csupán mutatóujját tartja fel. Mintha figyelmeztetni akarna valamire… A folyosó végén viszont egy kis fényes pontot láthatnak. Mintha fáklya fénye lenne.
A másik lehetséges útvonal egy széles faajtón át vezet, viszont az ajtó zárva van. Természetesen könnyen meglehet, hogy a szoba többet is rejt, mint amit elsőre látnak, azonban a folyosón látott fényecske bizonyára jobban leköti majd figyelmüket. *
//Barlang – Fynlisse, Sren//
– Menj csak! Menj csak! * Ismétlik a hangok, persze Sren hangján, s a páros valóban gond nélkül haladhat tovább arra, amerre eredetileg terveztek menni. Egy ideig még hallják, ahogy a lények közül egy-kettő tisztes távolból követi őket. Ismét kijutnak a barlangból és a vizes szobába jutnak. Itt már nem hallják maguk mögött a lényeket. Végül kis kitérőjük után viszonylag gyorsan elérik a következő termet.
Mikor közelebb érnek, láthatják, hogy ami elsőre oszlopnak tűnt, valójában egy ember nagyságú szobor. Ahogy Sren beteszi lábát a szobába, bizonyára nem kis meglepetésére (bár a hangutánzó lények után ki tudja?) egy mély hang szólítja meg őt, illetve őket. A hang a szobor felől érkezik. *
– Álljatok! Kik vagytok, s mi dolgotok Chro'wor várában? * A szobor – bár ezt a páros nem tudhatja – pont ugyanúgy néz ki, mint amelyikkel társaik találkoztak rögtön a bejáratnál: egész testét kő-köpeny fedi, feje nincs kidolgozva, viszont maga előtt egy hosszúkardot tart, élét a földnek szegezve, kezeit a markolaton pihentetve. Nem mozdul (miért is mozdulna, hiszen szobor), viszont komor hangjából ítélve szeretne választ kapni kérdéseire. Úgyhogy Sren és Fynlisse talán jobban teszi, ha az alaposabb körülnézés helyett válaszolnak a szobornak. Persze a kettő nem egészen zárja ki egymást, egy gyors körbetekintésre van idejük. A terem valamivel kisebb, mint a korábbi, vizes szoba, fáklyáik fénye az egész szobát bevilágítja. Jobbra látnak egy nyílást, nagy valószínűséggel arra kell továbbhaladniuk, hiszen ezen kívül csak a bal oldali falon látnak egy boltívet, azonban ez utóbbit egy méretes szikla torlaszolja. Mindenekelőtt azonban meg kéne nyugtatniuk a szobrot békés szándékukról. *
//Alagút – Vojtri//
* A csapat legifjabb tagja úgy el van foglalva a földalatti létesítmény felfedezésével, hogy meg is feledkezik társaival – vagy pedig eleve nem érdekelték, épp csak úgy hozta a sors, hogy egy irányba indultak. A fal melletti csontvázról sem tesz említést, illetve azt sem gondolja túl, hogy mit kereshetnek ott egykori elődjének földi maradványai.
Azonban úgy tűnik, a szerencse az ő oldalára áll, ugyanis a folyosó végén valóban nem halált talál, hanem egy érdekes kis szobát. A helyiség nagyjából négy méter széles és ugyanolyan hosszú lehet, de kisebbnek tűnik, mivel szélein az előző szobához hasonlóan oszlopsor fut végig. Viszont, ha esetleg jobban szemügyre veszi az oszlopokat, láthatja, hogy ezek az előzőekhez képest jóval díszesebbek, ez főképp az oszlopfőknél mutatkozik meg, különböző növényi ornamentikák formájában. Ami viszont valószínűbb, hogy Vojtri figyelmét is leköti, az a terem közepén található, díszes emelvény az azon található színtiszta aranyból készült szoborfej. Arcvonásai jobban ki vannak dolgozva, mint a korábban látott másik két szobornál, amiből arra lehet következtetni, hogy azoknál fontosabb személyt ábrázolhat az emlékmű. Fején kosfejes sisak van, tehát könnyen lehet, hogy az illető egykor valamiféle harcos lehetett. Legfeltűnőbb attribútuma azonban rendkívül nagy szeme, amit egy ragyogó zöld ékkő helyettesít. Viszont csak jobb szeme helyén van ilyen kő, a bal szem helyén tátongó űr van. Meglehet, hogy egy korábbi látogató kilopta, de egy rövid gondolkodással talán más lehetőség is Vojtri eszébe juthat.
Ha esetleg a szobor mégsem kötné le a muzsikus figyelmét, a továbbvezető út, illetve utak bizonyára már annál inkább. Ugyanis, ha egyenesen továbbhalad, egy ugyanolyan folyosón találja magát, mint amin idetalált. Azonban a folyosó végén egy kis pislákoló, narancssárgás fényt láthat. Viszont, ha balra fordul, az oszlopok mögött megláthat egy keskeny lépcsősort, ami lefelé vezet egy újabb ismeretlen és persze sötét helyiségbe. A sötét szobából víz csepegését hallhatja. *
//Alagút – Learon, Aashryn//
* Az ajtó zárva van. Habár Learon testi ereje nem hétköznapi, egy ilyen széles faajtót még ő sem tud puszta kézzel betörni. Elképzelhető, hogy a kulcs valahol a közelben van, de persze az is lehet, hogy nem. Dönthetnek úgy, hogy tovább próbálkoznak az ajtóval, a mágusnak talán van még pár hasznos varázslat a tarsolyában, de az is meglehet, hogy többre jutnak, ha Vojtrit követik. Mindez csak rajtuk áll. *
//Alagút – Athien, Loq//
* A páros nagy nehézségek árán ugyan, de végül csak átjut a túloldalra. Feltéve persze, hogy Loq nem csinál semmi hülyeséget és pontosan követi az elf útvonalát. Ha így tesz, nem sokkal Athien után ő is megláthatja a következő, egész nagy termet. A szoba szélein oszlopsor fut végig, a falakat és a padlót vastag porréteg fedi és pókhálókból sincs hiány.
Gyors körbetekintést követően két lehetséges útvonalat fedeznek fel. Az egyik egy széles folyosó, ami ugyanabba a falba van vájva, mint ahonnan épp kiléptek. A folyosó legelején egy ülő helyzetben lévő szobrot láthatnak az út közepén. A szobor egyik keze csak lóg maga előtt, a másikat szája előtt tartva csupán mutatóujját tartja fel. Mintha figyelmeztetni akarna valamire… A folyosó végén viszont egy kis fényes pontot láthatnak. Mintha fáklya fénye lenne.
A másik lehetséges útvonal egy széles faajtón át vezet, viszont az ajtó zárva van. Természetesen könnyen meglehet, hogy a szoba többet is rejt, mint amit elsőre látnak, azonban a folyosón látott fényecske bizonyára jobban leköti majd figyelmüket. *
//Barlang – Fynlisse, Sren//
– Menj csak! Menj csak! * Ismétlik a hangok, persze Sren hangján, s a páros valóban gond nélkül haladhat tovább arra, amerre eredetileg terveztek menni. Egy ideig még hallják, ahogy a lények közül egy-kettő tisztes távolból követi őket. Ismét kijutnak a barlangból és a vizes szobába jutnak. Itt már nem hallják maguk mögött a lényeket. Végül kis kitérőjük után viszonylag gyorsan elérik a következő termet.
Mikor közelebb érnek, láthatják, hogy ami elsőre oszlopnak tűnt, valójában egy ember nagyságú szobor. Ahogy Sren beteszi lábát a szobába, bizonyára nem kis meglepetésére (bár a hangutánzó lények után ki tudja?) egy mély hang szólítja meg őt, illetve őket. A hang a szobor felől érkezik. *
– Álljatok! Kik vagytok, s mi dolgotok Chro'wor várában? * A szobor – bár ezt a páros nem tudhatja – pont ugyanúgy néz ki, mint amelyikkel társaik találkoztak rögtön a bejáratnál: egész testét kő-köpeny fedi, feje nincs kidolgozva, viszont maga előtt egy hosszúkardot tart, élét a földnek szegezve, kezeit a markolaton pihentetve. Nem mozdul (miért is mozdulna, hiszen szobor), viszont komor hangjából ítélve szeretne választ kapni kérdéseire. Úgyhogy Sren és Fynlisse talán jobban teszi, ha az alaposabb körülnézés helyett válaszolnak a szobornak. Persze a kettő nem egészen zárja ki egymást, egy gyors körbetekintésre van idejük. A terem valamivel kisebb, mint a korábbi, vizes szoba, fáklyáik fénye az egész szobát bevilágítja. Jobbra látnak egy nyílást, nagy valószínűséggel arra kell továbbhaladniuk, hiszen ezen kívül csak a bal oldali falon látnak egy boltívet, azonban ez utóbbit egy méretes szikla torlaszolja. Mindenekelőtt azonban meg kéne nyugtatniuk a szobrot békés szándékukról. *
1774. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-08-01 17:05:39
Üzenet elküldve: 2022-08-01 17:05:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
//Alagút - Vojtri, Learon, Aashryn//
*Learon legnagyobb baja most nem az, hogy a képeket nézegesse vagy valami továbbjutási útvonalat találjon, hanem az, hogy ignorálják a kérdését.* ~Megjegyeztem! Mindent megjegyzek én!~ *Persze tovább nem firtatja a témát, mert akkor már nagyon feltűnő lenne, hogy nem vesznek róla tudomást és ez sértené az önérzetét, ha lehet még jobban. Ahogy megfigyeli a rajzot, arra jut, hogy az van lerajzolva, amit ők is átélhettek. Az örvény beszippantotta őket, víz alá kerültek, majd újra felbukkantak. A polipot nem egészen érti, hiszen azzal nem találkoztak, de betudja annak, hogy az ábrák nagyon régiek lehetnek, talán régebben tényleg élt itt egy ilyen lény, aki a varázslót szolgálta.*
-Hmm! *Alaposabban szemügyre veszi a jószágot és elraktározza emlékezetébe. Egy pillanatra tenyerére is rápillant, amin egy meglepően hasonló szimbólum található, Wojest jelképe, de összefüggést egyáltalán nem tud felfedezni, hiszen úgy tudja, hogy a félisten csak pár éve ismert ebben a világban.*
-Tessék? *Fordítja oda a fejét a lányra, aki valami hangot hall az ajtón túlról.*
-Akkor nyissuk ki! Hátha csatlakozhatunk hozzájuk! Ők másik irányba indultak, lehet hogy ez a hely mégsem olyan nagy, mint elsőre gondoltuk, ha már most találkozunk. *Azért még nem hagyja annyiban a fali festmény kutatását sem. Egy pillanatra társához fordul, a lányhoz, hiszen Learon után eddig ő tűnt a legokosabbnak.*
-Láttál már ilyen élőlényt, mint ez a polip? Biztos, hogy van valami köze az örvényhez, amibe bekerültünk, de én nem találkoztam vele idefelé jövet. *Beszéd közben rápróbál az ajtóra. Két kézzel nyomva próbálja kinyitni, hátha az enged a férfi izmainak és magától kinyílik.*
//Alagút - Vojtri, Learon, Aashryn//
*Learon legnagyobb baja most nem az, hogy a képeket nézegesse vagy valami továbbjutási útvonalat találjon, hanem az, hogy ignorálják a kérdését.* ~Megjegyeztem! Mindent megjegyzek én!~ *Persze tovább nem firtatja a témát, mert akkor már nagyon feltűnő lenne, hogy nem vesznek róla tudomást és ez sértené az önérzetét, ha lehet még jobban. Ahogy megfigyeli a rajzot, arra jut, hogy az van lerajzolva, amit ők is átélhettek. Az örvény beszippantotta őket, víz alá kerültek, majd újra felbukkantak. A polipot nem egészen érti, hiszen azzal nem találkoztak, de betudja annak, hogy az ábrák nagyon régiek lehetnek, talán régebben tényleg élt itt egy ilyen lény, aki a varázslót szolgálta.*
-Hmm! *Alaposabban szemügyre veszi a jószágot és elraktározza emlékezetébe. Egy pillanatra tenyerére is rápillant, amin egy meglepően hasonló szimbólum található, Wojest jelképe, de összefüggést egyáltalán nem tud felfedezni, hiszen úgy tudja, hogy a félisten csak pár éve ismert ebben a világban.*
-Tessék? *Fordítja oda a fejét a lányra, aki valami hangot hall az ajtón túlról.*
-Akkor nyissuk ki! Hátha csatlakozhatunk hozzájuk! Ők másik irányba indultak, lehet hogy ez a hely mégsem olyan nagy, mint elsőre gondoltuk, ha már most találkozunk. *Azért még nem hagyja annyiban a fali festmény kutatását sem. Egy pillanatra társához fordul, a lányhoz, hiszen Learon után eddig ő tűnt a legokosabbnak.*
-Láttál már ilyen élőlényt, mint ez a polip? Biztos, hogy van valami köze az örvényhez, amibe bekerültünk, de én nem találkoztam vele idefelé jövet. *Beszéd közben rápróbál az ajtóra. Két kézzel nyomva próbálja kinyitni, hátha az enged a férfi izmainak és magától kinyílik.*
1773. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-08-01 12:29:17
Üzenet elküldve: 2022-08-01 12:29:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
//Alagút - Vojtri, Learon, Aashryn//
*Az ajtónál fülel, koncentrál, némi türelem után hallani is vél valamit.*
- Itt, itt hallok valamit.
*Mondja mindezt fojtott hangon, nehogy véletlenül lemaradjon bármi fontosról. Erősen koncentrál, végül felegyenesedik. A kezdeti lázas lelkesedés alább hagy.*
- Azt hiszem a másik csapatot hallottam.
*Fojtott hangon, de nem suttogva beszél, már ha van aki figyel egyáltalán rá és meghallja szavait. Foglalkoztatja az ajtó, inkább ezt próbálná kinyitni, de Vojtri más utat választott magának.*
- Szerintem a különböző utak ugyanoda vezethetnek, lehet a többiek előrébb járnak és itt a nyomukba érhetnénk.
*Szavait elsősorban Learonhoz intézné, ha az figyel rá a rajzok szemrevételezése után. Kíváncsi, hogy mit szól a pásztor a zárt ajtó kinyitásához, mert ha elveti azt, akkor lehet jobb ha követik a dalnokot, és ott néznek valami járható út után.*
//Alagút - Vojtri, Learon, Aashryn//
*Az ajtónál fülel, koncentrál, némi türelem után hallani is vél valamit.*
- Itt, itt hallok valamit.
*Mondja mindezt fojtott hangon, nehogy véletlenül lemaradjon bármi fontosról. Erősen koncentrál, végül felegyenesedik. A kezdeti lázas lelkesedés alább hagy.*
- Azt hiszem a másik csapatot hallottam.
*Fojtott hangon, de nem suttogva beszél, már ha van aki figyel egyáltalán rá és meghallja szavait. Foglalkoztatja az ajtó, inkább ezt próbálná kinyitni, de Vojtri más utat választott magának.*
- Szerintem a különböző utak ugyanoda vezethetnek, lehet a többiek előrébb járnak és itt a nyomukba érhetnénk.
*Szavait elsősorban Learonhoz intézné, ha az figyel rá a rajzok szemrevételezése után. Kíváncsi, hogy mit szól a pásztor a zárt ajtó kinyitásához, mert ha elveti azt, akkor lehet jobb ha követik a dalnokot, és ott néznek valami járható út után.*
1772. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-08-01 11:42:08
Üzenet elküldve: 2022-08-01 11:42:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
//Barlang – Fynlisse, Sren//
*Az mindenképp jó hír, hogy a barlang lakói ennyire félnek a felfedező párostól, de Fyn nem nyugszik meg ilyen könnyen. Ők vannak többen és a fogaik sem sok jót ígérnek. Ishalának meg van képe visszafordulni!*
- Induljunk... *Morog még valamit utána. Bár szavakat nem nagyon lehet kivenni, annyi biztos, hogy sok kedvesség nem szorult bele. Fel-felröppenve követi Srent, és közben nagyon mereszti a szemét a fáklya fénykörén túli sötétségbe. Ha sikerül visszatalálni az oszlophoz, azt és a környékét is alaposan szemügyre veszi.*
- Még szép! *Ha nem lát semmi hasznosat vagy különöset, a többi érzékszervével is megpróbálkozik. Megszaglássza, megkopogtatja az oszlopot. Már-már meg is nyalná, de győz a józan ész. ~ Bolond vagy, Fyn! ~ Fel se tűnik neki, hogy a méreg rég elszállt, csak vigyorog a saját buggyant ötletén.*
//Barlang – Fynlisse, Sren//
*Az mindenképp jó hír, hogy a barlang lakói ennyire félnek a felfedező párostól, de Fyn nem nyugszik meg ilyen könnyen. Ők vannak többen és a fogaik sem sok jót ígérnek. Ishalának meg van képe visszafordulni!*
- Induljunk... *Morog még valamit utána. Bár szavakat nem nagyon lehet kivenni, annyi biztos, hogy sok kedvesség nem szorult bele. Fel-felröppenve követi Srent, és közben nagyon mereszti a szemét a fáklya fénykörén túli sötétségbe. Ha sikerül visszatalálni az oszlophoz, azt és a környékét is alaposan szemügyre veszi.*
- Még szép! *Ha nem lát semmi hasznosat vagy különöset, a többi érzékszervével is megpróbálkozik. Megszaglássza, megkopogtatja az oszlopot. Már-már meg is nyalná, de győz a józan ész. ~ Bolond vagy, Fyn! ~ Fel se tűnik neki, hogy a méreg rég elszállt, csak vigyorog a saját buggyant ötletén.*
1771. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-08-01 09:22:36
Üzenet elküldve: 2022-08-01 09:22:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-Naoon túl//
//Barlang – Fynlisse, Sren, Ishala//
*Biccent, majd erőt gyűjt, Fynlisse, bár nem úgy érzi, mégis hamar feltalálja magát és megérti barátja szándékát. Már éppen lendületet venne, amikor a kő koppanására apró árnyat eliszkolni lát, ezt, Fyn fáklyája még inkább megvilágítja.*
- Vaklárma... felettébb gusztustalan... *nem is tudná megmondani, hogy csalódottsága, vagy megkönnyebbülése nagyobb. Az már csak hab a tortán, hogy Ishala hangját hozza a barlang fala, s ahogyan hangzik, egészen úgy tűnik, hogy egészben van, ami nagyszerű hír.*
- Menj csak! *Kiált vissza, s rosszalló tekintettel pillant a sötétbe, ha a csupasz kis jószágok esetleg ismételnék a hangját.*
- Induljunk!* Célja és tervei szerint az oszloppal rendelkező terem felé venné az irányt, s abban bízik, hogy ezúttal nem a hangok után, hanem a korábbi útvonalon haladva könnyedén megtalálják. Ha nem, hát akkor úgy látszik hosszú út vár rájuk, mire kikeverednek a labirintusból. Fyn fáklyáját nekiadja, s sajátját is magához véve indulna el, s, ha a terembe ér, a meredező oszlopot venné alaposan szemügyre. Ha nem lát rajta semmi különöset, akkor alaposabban körbenézne a teremben, hátha talál valamit, ami a kinycshez vezető útra utalna. Egy lábnyomot, kitaposott ösvényt, mesterségesen vájta járatot, ajtónyílást, kilincset, bármit... tüzetesen venné szemüógyre a dolgokat, hogy a legapróbb kis jel se kerülje el a figyelmét.*
- Szólj, ha találsz valamit, tündérem! *Sóhajt fel, s a nyomozás tovább folytatódik.*
A hozzászólás írója (Sren Lass) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.08.01 09:25:11
//Barlang – Fynlisse, Sren, Ishala//
*Biccent, majd erőt gyűjt, Fynlisse, bár nem úgy érzi, mégis hamar feltalálja magát és megérti barátja szándékát. Már éppen lendületet venne, amikor a kő koppanására apró árnyat eliszkolni lát, ezt, Fyn fáklyája még inkább megvilágítja.*
- Vaklárma... felettébb gusztustalan... *nem is tudná megmondani, hogy csalódottsága, vagy megkönnyebbülése nagyobb. Az már csak hab a tortán, hogy Ishala hangját hozza a barlang fala, s ahogyan hangzik, egészen úgy tűnik, hogy egészben van, ami nagyszerű hír.*
- Menj csak! *Kiált vissza, s rosszalló tekintettel pillant a sötétbe, ha a csupasz kis jószágok esetleg ismételnék a hangját.*
- Induljunk!* Célja és tervei szerint az oszloppal rendelkező terem felé venné az irányt, s abban bízik, hogy ezúttal nem a hangok után, hanem a korábbi útvonalon haladva könnyedén megtalálják. Ha nem, hát akkor úgy látszik hosszú út vár rájuk, mire kikeverednek a labirintusból. Fyn fáklyáját nekiadja, s sajátját is magához véve indulna el, s, ha a terembe ér, a meredező oszlopot venné alaposan szemügyre. Ha nem lát rajta semmi különöset, akkor alaposabban körbenézne a teremben, hátha talál valamit, ami a kinycshez vezető útra utalna. Egy lábnyomot, kitaposott ösvényt, mesterségesen vájta járatot, ajtónyílást, kilincset, bármit... tüzetesen venné szemüógyre a dolgokat, hogy a legapróbb kis jel se kerülje el a figyelmét.*
- Szólj, ha találsz valamit, tündérem! *Sóhajt fel, s a nyomozás tovább folytatódik.*
A hozzászólás írója (Sren Lass) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.08.01 09:25:11
1770. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-07-30 14:31:00
Üzenet elküldve: 2022-07-30 14:31:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Alagút – Athien, Loq//
*Hogy a híres ork bölcsesség vagy az, hogy ha nemet mond neki akkor most összekötve elfutni se tudna Loq elől, de meggyőzte a másikat. A volt kalóznak túl fontos a saját élete, hogy csak úgy a nagy sietségben eldobja. Így nézi miként próbálkozik a lány és reméli, hogy mielőbb túljutnak ezen az elátkozott helyen. Azt, hogy a semmiben lebeg és egy kis csempe tartja az továbbra se szokta meg. Azon, hogy miként fognak majd itt visszajutni abba inkább most bele se gondol. Reméli, hogy van valami normálisabb útvonal. Kéne, hogy legyen mert itt megint csak nem cihölhettek egy kastélyba való ellátmányt, meg bútorokat, meg egyebeket.*
*Hogy a híres ork bölcsesség vagy az, hogy ha nemet mond neki akkor most összekötve elfutni se tudna Loq elől, de meggyőzte a másikat. A volt kalóznak túl fontos a saját élete, hogy csak úgy a nagy sietségben eldobja. Így nézi miként próbálkozik a lány és reméli, hogy mielőbb túljutnak ezen az elátkozott helyen. Azt, hogy a semmiben lebeg és egy kis csempe tartja az továbbra se szokta meg. Azon, hogy miként fognak majd itt visszajutni abba inkább most bele se gondol. Reméli, hogy van valami normálisabb útvonal. Kéne, hogy legyen mert itt megint csak nem cihölhettek egy kastélyba való ellátmányt, meg bútorokat, meg egyebeket.*
1769. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-07-30 00:34:57
Üzenet elküldve: 2022-07-30 00:34:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-Naoon túl//
//Alagút – Vojtri, Learon, Aashryn//
*Nem retten a holtaktól, látott ő már hullát, nem is egyet. Sokkal inkább rettenti az a rejtett fenyegetés, mi körbelengi a helyet. A csontváz ékes bizonyítéka lehet ennek.
Nincs ideje válaszolni a párosnak, elvégre a lehető legnagyobb némaságban óhajt átkelni a folyosón. Méghozzá mezítelen lábakkal. Nem óhajtja hátrahagyni a párost, elvégre kifejezetten hasznosnak bizonyultak eleddig. Ugyanakkor fontos szempont, hogy ne tűnjön koloncnak. Ha azzal bizonyíthat, hogy eloson egy látszólag veszélytelen szobor mellett, ám legyen. Összeszedi csekélyke bátorságát, mi inkább vakmerőnek mondható, s folytatja útját a folyosón. Nem gondolná, hogy a halálába tart, s e gondolatnak hamar elejét is veszi. Helyette inkább az lebeg lelki szemei előtt, a kincsektől roskadva mily serényen fogják körbelengeni a pillangók, ha partot érnek. S nem ám szakadt, partmenti kurtizánok! Dalba önti majd hőstetteit, s hirtelen gazdagodásának történetét... Talán az egész Kikötőt megveheti majd a folyosó végén talált kincsekből!*
//Alagút – Vojtri, Learon, Aashryn//
*Nem retten a holtaktól, látott ő már hullát, nem is egyet. Sokkal inkább rettenti az a rejtett fenyegetés, mi körbelengi a helyet. A csontváz ékes bizonyítéka lehet ennek.
Nincs ideje válaszolni a párosnak, elvégre a lehető legnagyobb némaságban óhajt átkelni a folyosón. Méghozzá mezítelen lábakkal. Nem óhajtja hátrahagyni a párost, elvégre kifejezetten hasznosnak bizonyultak eleddig. Ugyanakkor fontos szempont, hogy ne tűnjön koloncnak. Ha azzal bizonyíthat, hogy eloson egy látszólag veszélytelen szobor mellett, ám legyen. Összeszedi csekélyke bátorságát, mi inkább vakmerőnek mondható, s folytatja útját a folyosón. Nem gondolná, hogy a halálába tart, s e gondolatnak hamar elejét is veszi. Helyette inkább az lebeg lelki szemei előtt, a kincsektől roskadva mily serényen fogják körbelengeni a pillangók, ha partot érnek. S nem ám szakadt, partmenti kurtizánok! Dalba önti majd hőstetteit, s hirtelen gazdagodásának történetét... Talán az egész Kikötőt megveheti majd a folyosó végén talált kincsekből!*
1768. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-07-27 20:02:13
Üzenet elküldve: 2022-07-27 20:02:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Alagút – Athien, Loq - A3//
* Akármennyire is fájó bevallania, de az orknak igaza van. Ő nem tudná ezt a nagy mamlaszt megtartani, ha baj történne. S nyilván az orknak is azért becses az ő hosszú élete, mert lehetnek még itt hasonló csapdák. Női előjog, hogy önként dughatja bele a fejét mindegyikbe. Vissza fogja hát magát, s inkább a következő csempét próbálja meg súlyával. Vagyis fél lábbal, mint eddig. S ha az bírja a tortúrát, akkor már ténylegesen átlépi azt a bizonyos ajtót. Nem volt egyszerű menet és nem is épp gyors; noha az ő életéveivel igazán ráérne még. A hajó viszont nem és nem szívesen ragadna itt. Főleg egy orkkal nem. *
* Akármennyire is fájó bevallania, de az orknak igaza van. Ő nem tudná ezt a nagy mamlaszt megtartani, ha baj történne. S nyilván az orknak is azért becses az ő hosszú élete, mert lehetnek még itt hasonló csapdák. Női előjog, hogy önként dughatja bele a fejét mindegyikbe. Vissza fogja hát magát, s inkább a következő csempét próbálja meg súlyával. Vagyis fél lábbal, mint eddig. S ha az bírja a tortúrát, akkor már ténylegesen átlépi azt a bizonyos ajtót. Nem volt egyszerű menet és nem is épp gyors; noha az ő életéveivel igazán ráérne még. A hajó viszont nem és nem szívesen ragadna itt. Főleg egy orkkal nem. *
1767. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-07-26 15:18:53
Üzenet elküldve: 2022-07-26 15:18:53
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//Hoo-Naoon túl//
//Alagút – Vojtri, Learon, Aashryn//
* Épp csak lenyugodtak a kedélyek, megint okot találnak a vitára. Az ok ezúttal a fekete isten megemlítése. Mindenesetre úgy tűnik, ezen hamar túllendülnek és mindenki a kijáratot vagy a rejtett kincseket kezdi keresni.
Vojtri magához hűen nem sokat foglalkozik az ódon teremmel, szinte egyből elindul a látszólag egyetlen járható folyosón. Mindössze két lépést kell megtennie, hogy észrevegyen valamit a fal mellett. Ha még egy lépést tesz, azt is észreveheti, hogy a valami egy emberi (vagy legalábbis emberszerű) csontváz. Régóta ott heverhet a falnak dőlve, hiszen fehér, itt-ott megfeketedett csontjain már semmi hús nincs. A rajta és mellette lógó szakadt anyagok egykor talán ruhái voltak. Feltehetően egy előző kalandor, aki nem találta meg a kiutat. Vagy csak belerohant egy halálos csapdába? Habár Vojtri egyelőre nem lát egyértelműen csapdára utaló jelet – sőt, az sem kizárt, hogy a földön fekvő csontváz egykori gazdája már előtte aktiválta a veszélyforrást, így neki nincsen félnivalója.
Eközben a csapat másik két tagja még a szobában marad, hátha találnak valami érdekeset. Természetesen találnak. Mikor Aashryn fülét az ajtónak támasztja, először csak füle zúgását hallja, aztán viszont egy távoli hangot hall az ajtón túlról. A többiek valószínűleg hiába próbálkoznának, nem hallanák semmit, azonban az elf füleivel a legkisebb neszre is felfigyel. Még neki sem sikerül beazonosítani, hogy pontosan milyen távolról jöhet a kiáltás és, hogy ki lehet a hang tulajdonosa, de az indulás előtt megismert félvér, Sren nevét véli hallani. Habár jelen helyzetben sokat nem tud, illetve tudnak kezdeni ezzel az ismerettel, legalább már tudhatják, hogy a barlang felé induló társaik is a valahol közelben vannak. Aashryn ezután a szobrot vizsgálja meg. Írást nem talál, se más arra utaló jelet, hogy mit kéne tenniük. Sőt, ami azt illeti, semmi kimondottan különlegeset nem fedez fel a szoborral kapcsolatban. Esetleg ami említésre méltó részlet lehet, az az, hogy a szobornak emberi fülei vannak, nem elf-szerűek, ahogy azt feltételezhetnék, ha egyszer egy "végtelenül gazdag elf" várában járnak.
Közben Learon inkább a falat nézi meg jobban. Elsőre nem fedez fel semmi érdekeset, viszont a porréteg letakarításával már halovány rajzokat vehet észre. Az ábrák nincsenek túlzottan kidolgozva, leginkább a korai orkok barlangjaiban talált barlangrajzokra hasonlítanak, és mintha egy történetet próbálnának elmesélni, ugyanakkor kontextus híján nehéz pontos végkövetkeztetésre jutni. Az idő sem kedvezett a képeknek: sok helyen a festék teljesen lekopott. Azonban, amit látni lehet, a következő: a fal bal oldalán öt emberszerű alak áll egy körben, felettük egy nagyobb részen teljesen lekopott a fal, legfelül azonban egy szemet láthat, amiből sugarak indulnak ki minden irányba. Kicsit jobbra ismét az öt emberalak látható, ezúttal azonban úgy fest, mind az öt víz alatt van, legalábbis a fejük fölött látható hullám-rajzok erre engednek következtetni. A következő rajz egy örvényt ábrázol, aztán ismét egy nagyobb üres rész található, ahol mindössze egyetlen, többnyire kivehető ábra látható egy az előzőhöz hasonló szemről, csakhogy ebből nem indulnak sugarak. A fal jobb oldalán egy polipszerű lény viszonylag részletes rajza látható. Azonban nem egyszerű polip, az is biztos, hiszen csápjai végén nagy, gömbszerű szemek foglalnak helyet. Azonban ez minden. Néhány nehezen értelmezhető vagy értelmezhetetlen rajz, semmiféle írás vagy tényleges útmutató. *
//Alagút – Athien, Loq//
* Fizikai erő terén egyértelműen Loq kerekedik felül, így ha Athein meg is próbálkozna az ugrással, az ork könnyedén visszarántaná őt. Hogy ezután hogyan tovább, az rajtuk múlik. Úgy néz ki, Loq (talán bölcsen, talán gyáván) a lassabb megoldást választja, amihez persze szüksége van az elf nőre, aki végigpróbálja a csempéket előtte. Persze, ha Athien bízik Loqban – annyira legalább, hogy tudja, hogy (még) életben akarja hagyni, hiszen az út további részében is lehetnek csapdák –, nincs oka az ijedelemre. Remélhetőleg már csak néhány csempét kell megpróbálnia. *
//Barlang – Fynlisse, Sren, Ishala//
* Az árnyak valóban mozgolódnak előttük, viszont Sren terve nem jön be, mivel a Valami (vagy inkább Valamik) nem olyan bátrak, mint amilyen hangosak. Mikor elrúgja a kavicsot (amiből egyébként bőven van itt a barlangban, így nem okoz gondot találni egyet), hallanak ugyan valami mozgást és egy különös, kattogó hangot, de a hang távolodik. Így aztán Sren hiába vetné el magát, legfeljebb a poros talajba szúrhatná tőreit.
Ugyanakkor mikor Fynlisse elhajítja az egyik fáklyát, egy pillanatra megláthatják a sötétben bujkáló lényt, ami annyira szereti ismételgetni Sren nevét. A lénynek szürkéskék, halványszínű a bőre, szőre nincsen. Négy lábon áll, rövid farka van, lábai végén pedig hosszú karmok, valószínűleg azokkal vájják a barlang falába a járataikat. Apró, fehér szemei mélyen ülnek, szájában számos apró kés sorakozik. Mikor a fáklya nem messze landol tőle, ijedtében két lábra ágaskodik, majd sebesen hátat fordít és ismét négy lábon hátrébb szökken, vissza a sötétbe.
Ekkortájt hallhatják újra Ishala hangját a távolból, ezúttal azonban csak egyszer hallják az üzenetet, leszámítva a természetes visszahangot. *
– Menjetek tovább, én visszafordulok! * És bár nem láthatják az elfet, ő valóban elindul visszafelé a járatban, amerről jöttek. *
//Alagút – Vojtri, Learon, Aashryn//
* Épp csak lenyugodtak a kedélyek, megint okot találnak a vitára. Az ok ezúttal a fekete isten megemlítése. Mindenesetre úgy tűnik, ezen hamar túllendülnek és mindenki a kijáratot vagy a rejtett kincseket kezdi keresni.
Vojtri magához hűen nem sokat foglalkozik az ódon teremmel, szinte egyből elindul a látszólag egyetlen járható folyosón. Mindössze két lépést kell megtennie, hogy észrevegyen valamit a fal mellett. Ha még egy lépést tesz, azt is észreveheti, hogy a valami egy emberi (vagy legalábbis emberszerű) csontváz. Régóta ott heverhet a falnak dőlve, hiszen fehér, itt-ott megfeketedett csontjain már semmi hús nincs. A rajta és mellette lógó szakadt anyagok egykor talán ruhái voltak. Feltehetően egy előző kalandor, aki nem találta meg a kiutat. Vagy csak belerohant egy halálos csapdába? Habár Vojtri egyelőre nem lát egyértelműen csapdára utaló jelet – sőt, az sem kizárt, hogy a földön fekvő csontváz egykori gazdája már előtte aktiválta a veszélyforrást, így neki nincsen félnivalója.
Eközben a csapat másik két tagja még a szobában marad, hátha találnak valami érdekeset. Természetesen találnak. Mikor Aashryn fülét az ajtónak támasztja, először csak füle zúgását hallja, aztán viszont egy távoli hangot hall az ajtón túlról. A többiek valószínűleg hiába próbálkoznának, nem hallanák semmit, azonban az elf füleivel a legkisebb neszre is felfigyel. Még neki sem sikerül beazonosítani, hogy pontosan milyen távolról jöhet a kiáltás és, hogy ki lehet a hang tulajdonosa, de az indulás előtt megismert félvér, Sren nevét véli hallani. Habár jelen helyzetben sokat nem tud, illetve tudnak kezdeni ezzel az ismerettel, legalább már tudhatják, hogy a barlang felé induló társaik is a valahol közelben vannak. Aashryn ezután a szobrot vizsgálja meg. Írást nem talál, se más arra utaló jelet, hogy mit kéne tenniük. Sőt, ami azt illeti, semmi kimondottan különlegeset nem fedez fel a szoborral kapcsolatban. Esetleg ami említésre méltó részlet lehet, az az, hogy a szobornak emberi fülei vannak, nem elf-szerűek, ahogy azt feltételezhetnék, ha egyszer egy "végtelenül gazdag elf" várában járnak.
Közben Learon inkább a falat nézi meg jobban. Elsőre nem fedez fel semmi érdekeset, viszont a porréteg letakarításával már halovány rajzokat vehet észre. Az ábrák nincsenek túlzottan kidolgozva, leginkább a korai orkok barlangjaiban talált barlangrajzokra hasonlítanak, és mintha egy történetet próbálnának elmesélni, ugyanakkor kontextus híján nehéz pontos végkövetkeztetésre jutni. Az idő sem kedvezett a képeknek: sok helyen a festék teljesen lekopott. Azonban, amit látni lehet, a következő: a fal bal oldalán öt emberszerű alak áll egy körben, felettük egy nagyobb részen teljesen lekopott a fal, legfelül azonban egy szemet láthat, amiből sugarak indulnak ki minden irányba. Kicsit jobbra ismét az öt emberalak látható, ezúttal azonban úgy fest, mind az öt víz alatt van, legalábbis a fejük fölött látható hullám-rajzok erre engednek következtetni. A következő rajz egy örvényt ábrázol, aztán ismét egy nagyobb üres rész található, ahol mindössze egyetlen, többnyire kivehető ábra látható egy az előzőhöz hasonló szemről, csakhogy ebből nem indulnak sugarak. A fal jobb oldalán egy polipszerű lény viszonylag részletes rajza látható. Azonban nem egyszerű polip, az is biztos, hiszen csápjai végén nagy, gömbszerű szemek foglalnak helyet. Azonban ez minden. Néhány nehezen értelmezhető vagy értelmezhetetlen rajz, semmiféle írás vagy tényleges útmutató. *
//Alagút – Athien, Loq//
* Fizikai erő terén egyértelműen Loq kerekedik felül, így ha Athein meg is próbálkozna az ugrással, az ork könnyedén visszarántaná őt. Hogy ezután hogyan tovább, az rajtuk múlik. Úgy néz ki, Loq (talán bölcsen, talán gyáván) a lassabb megoldást választja, amihez persze szüksége van az elf nőre, aki végigpróbálja a csempéket előtte. Persze, ha Athien bízik Loqban – annyira legalább, hogy tudja, hogy (még) életben akarja hagyni, hiszen az út további részében is lehetnek csapdák –, nincs oka az ijedelemre. Remélhetőleg már csak néhány csempét kell megpróbálnia. *
//Barlang – Fynlisse, Sren, Ishala//
* Az árnyak valóban mozgolódnak előttük, viszont Sren terve nem jön be, mivel a Valami (vagy inkább Valamik) nem olyan bátrak, mint amilyen hangosak. Mikor elrúgja a kavicsot (amiből egyébként bőven van itt a barlangban, így nem okoz gondot találni egyet), hallanak ugyan valami mozgást és egy különös, kattogó hangot, de a hang távolodik. Így aztán Sren hiába vetné el magát, legfeljebb a poros talajba szúrhatná tőreit.
Ugyanakkor mikor Fynlisse elhajítja az egyik fáklyát, egy pillanatra megláthatják a sötétben bujkáló lényt, ami annyira szereti ismételgetni Sren nevét. A lénynek szürkéskék, halványszínű a bőre, szőre nincsen. Négy lábon áll, rövid farka van, lábai végén pedig hosszú karmok, valószínűleg azokkal vájják a barlang falába a járataikat. Apró, fehér szemei mélyen ülnek, szájában számos apró kés sorakozik. Mikor a fáklya nem messze landol tőle, ijedtében két lábra ágaskodik, majd sebesen hátat fordít és ismét négy lábon hátrébb szökken, vissza a sötétbe.
Ekkortájt hallhatják újra Ishala hangját a távolból, ezúttal azonban csak egyszer hallják az üzenetet, leszámítva a természetes visszahangot. *
– Menjetek tovább, én visszafordulok! * És bár nem láthatják az elfet, ő valóban elindul visszafelé a járatban, amerről jöttek. *
1766. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-07-22 11:31:57
Üzenet elküldve: 2022-07-22 11:31:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-naoon túl//
//Barlang - Fynlisse, Sren, Ishala//
*A tündérnek is feltűnt a földön suhanó alak. Ugyanabban a pillanatban cövekel le, mint az előtte haladó barátja.*
- Ühüm. *Egy kis hatásszünet után felel. Ha valaki kérdezné, természetesen nem az ijedségtől. Szerencsére nem kérdezi senki, így hazudnia sem kell. ~ Mit keresek én itt? Utálom a sötétet! Utálom a maguktól mozgó árnyékokat! Utálom! ~ Jeges verítéket érez a gerincén. A kezdődő pánikból Sren hangja rángatja vissza. Úgy néz a fáklyára, mint aki nem érti a kérdést, persze nem tart sokáig, hogy leessen neki. - Ühüm. - Baljába teszi át a saját fáklyáját, jobb kezével nyúl a másikért.*
- Ha tudok... Hát hogyne... ~ Hoppá, ezt hangosan mondtam? ~ Jó. *Összeszedi minden erejét, és olyan magasra száll, amennyire bír: éppen csak egy kicsit van magasabban a feje Srenénél. ~ Hát ez nem sok. ~ A két fáklya is akadályozza a mozgásban, így hirtelen ötlettől vezéreltetve az egyiket ledobja a földre, arrafelé, amerre a fürge árnyat sejti. ~ Ha elkergeti a tűz, nyertünk! Ha nem... ~ Ha nem, hát akkor is többet látnak, mint eddig.*
- Vigyázz magadra, jó? *Halkan szól a barátjához, és nagyon utálja, hogy csak ennyivel tud "segíteni".*
//Barlang - Fynlisse, Sren, Ishala//
*A tündérnek is feltűnt a földön suhanó alak. Ugyanabban a pillanatban cövekel le, mint az előtte haladó barátja.*
- Ühüm. *Egy kis hatásszünet után felel. Ha valaki kérdezné, természetesen nem az ijedségtől. Szerencsére nem kérdezi senki, így hazudnia sem kell. ~ Mit keresek én itt? Utálom a sötétet! Utálom a maguktól mozgó árnyékokat! Utálom! ~ Jeges verítéket érez a gerincén. A kezdődő pánikból Sren hangja rángatja vissza. Úgy néz a fáklyára, mint aki nem érti a kérdést, persze nem tart sokáig, hogy leessen neki. - Ühüm. - Baljába teszi át a saját fáklyáját, jobb kezével nyúl a másikért.*
- Ha tudok... Hát hogyne... ~ Hoppá, ezt hangosan mondtam? ~ Jó. *Összeszedi minden erejét, és olyan magasra száll, amennyire bír: éppen csak egy kicsit van magasabban a feje Srenénél. ~ Hát ez nem sok. ~ A két fáklya is akadályozza a mozgásban, így hirtelen ötlettől vezéreltetve az egyiket ledobja a földre, arrafelé, amerre a fürge árnyat sejti. ~ Ha elkergeti a tűz, nyertünk! Ha nem... ~ Ha nem, hát akkor is többet látnak, mint eddig.*
- Vigyázz magadra, jó? *Halkan szól a barátjához, és nagyon utálja, hogy csak ennyivel tud "segíteni".*
1765. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-07-22 10:53:13
Üzenet elküldve: 2022-07-22 10:53:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-naoon túl//
//Barlang - Fynlisse, Sren, Ishala//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Egyre idegesebb, vagyis a szokásos hangulatához képest jóval feszültebb. Hangok mindenhonnan, az árnyékok elnyúlnak, majd elenyésznek. A barlang falán egész sorozat előadás jelenik meg a fáklya fényében, Ishala viszont sehol, csak az átkozott visszhangok.*
- Bassza meg... *megtorpan a szinte közvetlen előttük elhúzó árnyékra, s ha Fyn mögötte érkezik, talán bele is ütközik a hirtelen megálló félelfbe.*
- Láttad? *követi le szemével a szokatlanul föld felett közel haladó amorf alak útját.* Nem tetszik ez nekem... Átkozott visszhang, olyan, mintha körbe körbe mennénk. *Szűri ki fogai között, s nem is leplezi, hogy ezúttal nincs hangulata idióta poénokhoz. Főleg, miután az a vérfagyasztó üvöltés felharsan.*
- Megfognád, kérlek? *nyújtja hátra fáklyáját, s ha Fyn segít, mindkét kezébe lassan egy-egy tőrét húzza elő. A surranó hangok a hirtelen ismét elnémult barlangban ijesztően hatnak. Nyugalmat erőltet magára.*
- Ha tudsz reppenj fel, hogy messzebbre lássunk... Ezt a harcot szerintem nem ússzuk meg. *Sóhajt fel, vigyort erőltetve magára, bár a szemei még csak nem is mosolyognak.*
- Nem vagyok az a harcos fajta... *mondja lassan, miközben követ keres a földön.* igazából bunyózni is utálok... *ha talál, lábával próbálja irányba állítani, de a sötét sarokról le nem veszi a tekintetét, koncentrál az üvöltés helyére.* ... Mindig úgy voltam, hogy egy egy jó vicc megoldja a dolgokat, ha másképp nem, hát futás közben. *Lába lassan megindul hátra, hogy lendületet vegyen.* Ez akkor sem volt másképp, mikor az asszonnyal árut adtunk el, a beszéd volt a lényeg, ebben ő is jó volt... *magát is nyugtatja a beszéddel és figyelmet is terel, utolsó szavainál Fynre pillant kacsintva, de komoly tekintettel.*
- Maradj fenn! *Ebben a pillanatban próbálja elrúgni a követ, s az első kimozduló árnyékra vetné magát, abban a pillanatban, ahogy csak lehetséges. Ha nem Ishala a kúszómászó árnyék, hát mindkét tőrét belevágja (ha tudja), az biztos.*
//Barlang - Fynlisse, Sren, Ishala//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Egyre idegesebb, vagyis a szokásos hangulatához képest jóval feszültebb. Hangok mindenhonnan, az árnyékok elnyúlnak, majd elenyésznek. A barlang falán egész sorozat előadás jelenik meg a fáklya fényében, Ishala viszont sehol, csak az átkozott visszhangok.*
- Bassza meg... *megtorpan a szinte közvetlen előttük elhúzó árnyékra, s ha Fyn mögötte érkezik, talán bele is ütközik a hirtelen megálló félelfbe.*
- Láttad? *követi le szemével a szokatlanul föld felett közel haladó amorf alak útját.* Nem tetszik ez nekem... Átkozott visszhang, olyan, mintha körbe körbe mennénk. *Szűri ki fogai között, s nem is leplezi, hogy ezúttal nincs hangulata idióta poénokhoz. Főleg, miután az a vérfagyasztó üvöltés felharsan.*
- Megfognád, kérlek? *nyújtja hátra fáklyáját, s ha Fyn segít, mindkét kezébe lassan egy-egy tőrét húzza elő. A surranó hangok a hirtelen ismét elnémult barlangban ijesztően hatnak. Nyugalmat erőltet magára.*
- Ha tudsz reppenj fel, hogy messzebbre lássunk... Ezt a harcot szerintem nem ússzuk meg. *Sóhajt fel, vigyort erőltetve magára, bár a szemei még csak nem is mosolyognak.*
- Nem vagyok az a harcos fajta... *mondja lassan, miközben követ keres a földön.* igazából bunyózni is utálok... *ha talál, lábával próbálja irányba állítani, de a sötét sarokról le nem veszi a tekintetét, koncentrál az üvöltés helyére.* ... Mindig úgy voltam, hogy egy egy jó vicc megoldja a dolgokat, ha másképp nem, hát futás közben. *Lába lassan megindul hátra, hogy lendületet vegyen.* Ez akkor sem volt másképp, mikor az asszonnyal árut adtunk el, a beszéd volt a lényeg, ebben ő is jó volt... *magát is nyugtatja a beszéddel és figyelmet is terel, utolsó szavainál Fynre pillant kacsintva, de komoly tekintettel.*
- Maradj fenn! *Ebben a pillanatban próbálja elrúgni a követ, s az első kimozduló árnyékra vetné magát, abban a pillanatban, ahogy csak lehetséges. Ha nem Ishala a kúszómászó árnyék, hát mindkét tőrét belevágja (ha tudja), az biztos.*
1764. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-07-20 17:20:46
Üzenet elküldve: 2022-07-20 17:20:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Alagút – Athien, Loq//
*Loq megannyi becsülendő tulajdonsága közt ott van a bátorság is. De ő bölcsen szokott bátorkodni. Bátran megver egy nála kisebbet, bátran kifoszt egy életképtelen nemes kisasszonyt, bátran kirámol egy naiv megbízót, aki megérdemli... Most is a másik kérésére előbb kérdőn felvonja a szemöldökét majd az ötletet hallva megrázza a fejét.*
-Hülye vagy? Mit sietünk itt a semmivel alattunk? Meg te leesel megfoglak. Én leesek akkor te még tompítani se tudsz mivel.
*Utóbbit akár bóknak is lehetne venni, de az ork hangsúlyából jól kiérezhető, hogy ha egyáltalán értékelhető dolognak is tartja, de most nem épp dicsérte a lány karcsú fajtájához illő alakját. Inkább arra utalt, hogy állóhelyzetből is összetörne Loq férfias teste alatt nemhogy még ha egyenesen rázuhanna. Ezért ha a másik megpróbál ugrani vissza is rántaná őt az ork a maga nem túl finom módján. Nem öleti meg magát. Szar lenne éhesen megdögleni. Meg amúgy is.*
*Loq megannyi becsülendő tulajdonsága közt ott van a bátorság is. De ő bölcsen szokott bátorkodni. Bátran megver egy nála kisebbet, bátran kifoszt egy életképtelen nemes kisasszonyt, bátran kirámol egy naiv megbízót, aki megérdemli... Most is a másik kérésére előbb kérdőn felvonja a szemöldökét majd az ötletet hallva megrázza a fejét.*
-Hülye vagy? Mit sietünk itt a semmivel alattunk? Meg te leesel megfoglak. Én leesek akkor te még tompítani se tudsz mivel.
*Utóbbit akár bóknak is lehetne venni, de az ork hangsúlyából jól kiérezhető, hogy ha egyáltalán értékelhető dolognak is tartja, de most nem épp dicsérte a lány karcsú fajtájához illő alakját. Inkább arra utalt, hogy állóhelyzetből is összetörne Loq férfias teste alatt nemhogy még ha egyenesen rázuhanna. Ezért ha a másik megpróbál ugrani vissza is rántaná őt az ork a maga nem túl finom módján. Nem öleti meg magát. Szar lenne éhesen megdögleni. Meg amúgy is.*
1763. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-07-19 15:45:06
Üzenet elküldve: 2022-07-19 15:45:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon túl//
//Alagút - Vojtri, Learon, Aashryn//
*Először már dagad is a melle, amikor hallja Vojtri szavait, de hamar leküzdi magában, hogy elkezdjen érdemeiről mesélni és tudását bizonygatni, hiszen az olyan emberek általában hamar meghalnak és Learon nem is akar túlzottan önimádó látszatát kelteni.*
-Bocsássatok meg, hogy csak ilyen későn varázsoltam, de meg kellett bizonyosodnom róla, hogy nem szúrtok le rögtön, ha megtudjátok! *Neveti el magát és közben le is lép a hídról, utolsónak, hogy az el is tűnhessen utána, mintha sosem lett volna ott.*
-Nem mindenütt kedvelik a magamfajtát. *Bár ezt ő inkább csak hallomásból tudja, hiszen akárhol járt és varázsolt, mindig kitörő örömmel és lelkesedéssel fogadták a segítségét.*
-Nem csoda ez. Tudás! Ugyanolyan, mint megtanulni jól énekelni. ~Persze azért annál nehezebb és drágább, nem mondom!~ *Hirtelen felkapja a fejét valamire, amit meghall és egy percre úgy látszik, fontosabbnak is tartja az előttük elhelyezkedő teremnél.*
-Mi ez a Fekete Isten? Sosem hallottam még róla! *A tudásszomja mostanában nagyot nőtt a szakrális dolgokat illetően, hiszen ő maga Wojest bajnoka, jó ha tud más istenekről is. Őt a szobor nem annyira érdekli, inkább minden figyelmét a falra összpontosítja, amin a festést látja. Megnézi először távolabbról, hogy hátha ki tud venni valami képet, formát rajta, aztán közelebblép, hogy leporolja, hátha a porréteg alatt felfedez mást is, amit eddig nem.*
//Alagút - Vojtri, Learon, Aashryn//
*Először már dagad is a melle, amikor hallja Vojtri szavait, de hamar leküzdi magában, hogy elkezdjen érdemeiről mesélni és tudását bizonygatni, hiszen az olyan emberek általában hamar meghalnak és Learon nem is akar túlzottan önimádó látszatát kelteni.*
-Bocsássatok meg, hogy csak ilyen későn varázsoltam, de meg kellett bizonyosodnom róla, hogy nem szúrtok le rögtön, ha megtudjátok! *Neveti el magát és közben le is lép a hídról, utolsónak, hogy az el is tűnhessen utána, mintha sosem lett volna ott.*
-Nem mindenütt kedvelik a magamfajtát. *Bár ezt ő inkább csak hallomásból tudja, hiszen akárhol járt és varázsolt, mindig kitörő örömmel és lelkesedéssel fogadták a segítségét.*
-Nem csoda ez. Tudás! Ugyanolyan, mint megtanulni jól énekelni. ~Persze azért annál nehezebb és drágább, nem mondom!~ *Hirtelen felkapja a fejét valamire, amit meghall és egy percre úgy látszik, fontosabbnak is tartja az előttük elhelyezkedő teremnél.*
-Mi ez a Fekete Isten? Sosem hallottam még róla! *A tudásszomja mostanában nagyot nőtt a szakrális dolgokat illetően, hiszen ő maga Wojest bajnoka, jó ha tud más istenekről is. Őt a szobor nem annyira érdekli, inkább minden figyelmét a falra összpontosítja, amin a festést látja. Megnézi először távolabbról, hogy hátha ki tud venni valami képet, formát rajta, aztán közelebblép, hogy leporolja, hátha a porréteg alatt felfedez mást is, amit eddig nem.*
1762. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-07-19 08:35:35
Üzenet elküldve: 2022-07-19 08:35:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Hoo-Naoon Túl//
//Alagút - Vojtri, Learon, Aashryn//
*Aashryn valóban nem túl boldog, hogy minden korábbi törekvése csupán felesleges időhúzás volt. Még szerencse, hogy háttal van Learonnak, így amaz nem láthatja metsző pillantását, amibe csodálat helyett ítélet vegyül. Számára nem is olyan döbbenetes a mágusi hatalom, volt már szerencséje hozzá korábban, így nem is annyira elnéző, mint a dalnok.
~ Csak még egy kis türelmet adj nekem ehhez a kettőhöz, Úrnőm. ~
A hiábavaló konfliktusra most viszont nincs idejük, ezt Aashryn is nagyon jól tudja, ezért ismét önmegtartóztatást gyakorol, és megtartja önmagának gondolatait, helyette inkább eleget tesz Learon utasításának, aminek eredményeképpen átérnek a csempéken.
Látszólagos közönyéből Vojtri szakítja ki, akinek szavaira hirtelen lép közelebb.*
- Hé, ilyen átkok ne hagyják el a szádat ismét!
*Úgy szegezi a dalnoknak szavait, mintha joga lenne megmondani, hogy mit tehet és mit nem, mindenesetre az láthatóvá válik, hogy a Fekete Isten emlegetése heves reakciót vált ki belőle.
A rövid "kitérő" után alapos vizsgálódásba kezd. Az oszlopok nem annyira érdekelték őt, ellenben az ajtó valóban fontos. Elsőként közelebb hajol, hogy fülét rátapasztva vizsgálódjon hátha hall valami mozgást bentről, bár erre nem sok esélyt lát. Ezt követően felfigyelnek a folyosóra, és a szoborra is, aki látszólag csendre inti őket. Vojtri mindjárt neki is vetkőzik a feladatnak, ezt némi túlzásnak érzi, de nem szólal meg.
Körbejárja a szobrot, hátha van rajta valami írás, vagy bármi, ami utalhat arra, hogy mit kell tenniük. Ötlete is lenne, hogy mit próbálna ki szívesen, de még nyomok után kutat, s csak azután hozza meg a döntését a hogyan továbbról.*
//Alagút - Vojtri, Learon, Aashryn//
*Aashryn valóban nem túl boldog, hogy minden korábbi törekvése csupán felesleges időhúzás volt. Még szerencse, hogy háttal van Learonnak, így amaz nem láthatja metsző pillantását, amibe csodálat helyett ítélet vegyül. Számára nem is olyan döbbenetes a mágusi hatalom, volt már szerencséje hozzá korábban, így nem is annyira elnéző, mint a dalnok.
~ Csak még egy kis türelmet adj nekem ehhez a kettőhöz, Úrnőm. ~
A hiábavaló konfliktusra most viszont nincs idejük, ezt Aashryn is nagyon jól tudja, ezért ismét önmegtartóztatást gyakorol, és megtartja önmagának gondolatait, helyette inkább eleget tesz Learon utasításának, aminek eredményeképpen átérnek a csempéken.
Látszólagos közönyéből Vojtri szakítja ki, akinek szavaira hirtelen lép közelebb.*
- Hé, ilyen átkok ne hagyják el a szádat ismét!
*Úgy szegezi a dalnoknak szavait, mintha joga lenne megmondani, hogy mit tehet és mit nem, mindenesetre az láthatóvá válik, hogy a Fekete Isten emlegetése heves reakciót vált ki belőle.
A rövid "kitérő" után alapos vizsgálódásba kezd. Az oszlopok nem annyira érdekelték őt, ellenben az ajtó valóban fontos. Elsőként közelebb hajol, hogy fülét rátapasztva vizsgálódjon hátha hall valami mozgást bentről, bár erre nem sok esélyt lát. Ezt követően felfigyelnek a folyosóra, és a szoborra is, aki látszólag csendre inti őket. Vojtri mindjárt neki is vetkőzik a feladatnak, ezt némi túlzásnak érzi, de nem szólal meg.
Körbejárja a szobrot, hátha van rajta valami írás, vagy bármi, ami utalhat arra, hogy mit kell tenniük. Ötlete is lenne, hogy mit próbálna ki szívesen, de még nyomok után kutat, s csak azután hozza meg a döntését a hogyan továbbról.*
1761. hozzászólás ezen a helyszínen: Tenger és szigetek
Üzenet elküldve: 2022-07-18 12:39:08
Üzenet elküldve: 2022-07-18 12:39:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hoo-Naoon túl//
//Alagút – Vojtri, Learon, Aashryn//
-Hé-hé, hohh! *A semmiből előtűnő ezüsthíd láttán kis híján a hátsójára pottyan. Nagy ámulatában még az sem jut eszébe, miért is várt a pásztormágus eddig a megoldásával.*
-Ezt nevezem! *Lelkendezik, miközben óvatosan rálép a mágikus hídra.* -Dalba költöm a nevét, Pásztormágus úr! Hisz ez csoda! *S nem csak, hogy végre dalba illő tetteknek lehet tanúja, de ezzel alighanem alaposan "vetélytársaik" elé vághatnak.
Vet egy kurta pillantást Aashrynra, majd nekiiramodik. Legnagyobb sajnálatára a trükkös kis csempék nem kincshez vezetnek, hanem újabb terembe. Őt magát nem érdeklik a kopott falfreskók és az oszlopok. Szemei az arany csillogását keresik, ám mindhiába.*
-Hogy a fekete isten rúgja meg! *Dörmögi, miközben vállával feszül neki a bezárt ajtónak, némi kelletlen kotkodácsolást váltva ki ezzel a vállán ülő "segítőből".*
-Egy dolgot biztosan mondhatok. *Szólal meg végül.* -A rejtegetnivaló mindig zárt ajtó mögött van. *Szeme sarkából keresi csak meg Learont, hátha amaz újabb trükkel szolgál az ajtót illetően. Nem szívesen hagyná itt az ajtót, de hacsak a mágusmester nem áll elő a farbával, úgy alighanem az egyetlen szabad utat kell választaniuk. A folyosón ülő szobor pedig még számára sem rejtély: Némának kell maradni. Megvárja még, hátha a másik kettő előrukkol valamivel, ám ha nem így tesznek, úgy leveti csizmáját, hangszerét, na meg válláról a csirkét, s puha léptekkel, a tőle telhető legnagyobb némaságban indul el a folyosón.*
//Alagút – Vojtri, Learon, Aashryn//
-Hé-hé, hohh! *A semmiből előtűnő ezüsthíd láttán kis híján a hátsójára pottyan. Nagy ámulatában még az sem jut eszébe, miért is várt a pásztormágus eddig a megoldásával.*
-Ezt nevezem! *Lelkendezik, miközben óvatosan rálép a mágikus hídra.* -Dalba költöm a nevét, Pásztormágus úr! Hisz ez csoda! *S nem csak, hogy végre dalba illő tetteknek lehet tanúja, de ezzel alighanem alaposan "vetélytársaik" elé vághatnak.
Vet egy kurta pillantást Aashrynra, majd nekiiramodik. Legnagyobb sajnálatára a trükkös kis csempék nem kincshez vezetnek, hanem újabb terembe. Őt magát nem érdeklik a kopott falfreskók és az oszlopok. Szemei az arany csillogását keresik, ám mindhiába.*
-Hogy a fekete isten rúgja meg! *Dörmögi, miközben vállával feszül neki a bezárt ajtónak, némi kelletlen kotkodácsolást váltva ki ezzel a vállán ülő "segítőből".*
-Egy dolgot biztosan mondhatok. *Szólal meg végül.* -A rejtegetnivaló mindig zárt ajtó mögött van. *Szeme sarkából keresi csak meg Learont, hátha amaz újabb trükkel szolgál az ajtót illetően. Nem szívesen hagyná itt az ajtót, de hacsak a mágusmester nem áll elő a farbával, úgy alighanem az egyetlen szabad utat kell választaniuk. A folyosón ülő szobor pedig még számára sem rejtély: Némának kell maradni. Megvárja még, hátha a másik kettő előrukkol valamivel, ám ha nem így tesznek, úgy leveti csizmáját, hangszerét, na meg válláról a csirkét, s puha léptekkel, a tőle telhető legnagyobb némaságban indul el a folyosón.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2026-2045