Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 102 (2021. - 2040. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2040. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-27 20:30:39
Üzenet elküldve: 2019-02-27 20:30:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Csatahajó//
//Csillaghullás//
*Csatanglóra vigyáz Karheia, Karheiára vigyáz Nozar, ez így teljes és jó. Az égi jelenség tényleg úgy tűnik, hogy csak egy darab fehér kővé vált menten, amint a porfelleg alábbhagyott. Karheia elengedése azonban nem olyan egyszerű, mint azt szíve hölgye szeretné, az aggodalma nem múlott el a dalnoknak. Bár az is igaz, hogy a veszélytől nem lent kell félni, hanem fent, ha nekiállnak még ilyen kövek potyogni. Leteszi Karheiát a földre, de csak azért, hogy a fél keze szabad legyen, de nem engedi teljesen közel a kőhöz. Rongyokba csavarja a kezét, míg Karheia teljesen megnyugtatja az állatot, és leönti kulacsának vizével.*
-Valószínűleg még frissen sült...
*Talán nem épp a legjobb ötlet felvenni, de ennyi rongyon keresztül nem hiszi, hogy ártalmas lenne rá. Ha sikerült felvennie, akkor még nézegeti, forgatja egy kicsit, megmutatja Karheiának is, bár még nem engedi, hogy piszkálja. Legalább is, puszta kézzel.*
//Csillaghullás//
*Csatanglóra vigyáz Karheia, Karheiára vigyáz Nozar, ez így teljes és jó. Az égi jelenség tényleg úgy tűnik, hogy csak egy darab fehér kővé vált menten, amint a porfelleg alábbhagyott. Karheia elengedése azonban nem olyan egyszerű, mint azt szíve hölgye szeretné, az aggodalma nem múlott el a dalnoknak. Bár az is igaz, hogy a veszélytől nem lent kell félni, hanem fent, ha nekiállnak még ilyen kövek potyogni. Leteszi Karheiát a földre, de csak azért, hogy a fél keze szabad legyen, de nem engedi teljesen közel a kőhöz. Rongyokba csavarja a kezét, míg Karheia teljesen megnyugtatja az állatot, és leönti kulacsának vizével.*
-Valószínűleg még frissen sült...
*Talán nem épp a legjobb ötlet felvenni, de ennyi rongyon keresztül nem hiszi, hogy ártalmas lenne rá. Ha sikerült felvennie, akkor még nézegeti, forgatja egy kicsit, megmutatja Karheiának is, bár még nem engedi, hogy piszkálja. Legalább is, puszta kézzel.*
2039. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-26 21:19:47
Üzenet elküldve: 2019-02-26 21:19:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Csatahajó//
//Csillaghullás//
*Úgy tűnik aligha elegendő próbálkozása, pedig Karheia meggyőzőnek érzi magát, igaz, egy férfi vágyának csillapításához vajmi kevés. Akarata pedig könnyen megingatható, főleg ilyen és hasonló dolgokat illetően, Nozarin pedig nagyon jól tudja, hogyha eleget nyafog, nyüszög vagy szomorúan néz, akkor Rheia még a csillagokat is lehozná neki. Ami jóformán meg is történik, csak a szó szoros értelemben, ami egyébként csodálatos és szép lenne, de így hirtelen inkább ijesztő. Szerencséjükre egyikük sem sérül meg, még Csatangló is jól van, leszámítva azt, hogy megrémül, ami különösen megérthető úgy, hogy az állat sorsa sem volt fényesebb újdonsült gazdájáénál.
Nagyon rettegni sem tud úgy vigyáznak rá, amit felettébb aranyosnak talál, persze azért aggódik. Elég jól ismeri már az állat szilaj természetét, ezért elsőre nem is közelíti meg, amit bölcsen tesz, mert az egyértelmű jelzéseket ad, hogy támadna. Aztán lecsillapodik annyira, hogy Karheia felé nyújtott kezét elfogadja. Onnan már könnyű dolga van, pár gyengéd simítás, kedves suttogó szó és az állat hamarosan már majdnem teljesen nyugodt is.*
- Nem tűnik veszélyesnek.
*Teszi hozzá hátha végre elengedik és az eget kezdi el fürkészni, hogy van-e kilátásban még hasonló. Meglát egy sebesen az égboltot átszelő hullócsillagot.*
- Bár az is lehet, hogy rögtön ránk szakad minden.
*Bár viccnek szánja és mosolyog ugyan, de aggódik is, hiszen nem tudhatja pontosan nem így van-e és lehet csak a szerencsének köszönhetik, hogy ez a valami nem a fejükbe állt bele. Közelebb lép – ha engedi neki Nozarin – a lovat hátrahagyva, de egyelőre nem történik semmi.*
//Csillaghullás//
*Úgy tűnik aligha elegendő próbálkozása, pedig Karheia meggyőzőnek érzi magát, igaz, egy férfi vágyának csillapításához vajmi kevés. Akarata pedig könnyen megingatható, főleg ilyen és hasonló dolgokat illetően, Nozarin pedig nagyon jól tudja, hogyha eleget nyafog, nyüszög vagy szomorúan néz, akkor Rheia még a csillagokat is lehozná neki. Ami jóformán meg is történik, csak a szó szoros értelemben, ami egyébként csodálatos és szép lenne, de így hirtelen inkább ijesztő. Szerencséjükre egyikük sem sérül meg, még Csatangló is jól van, leszámítva azt, hogy megrémül, ami különösen megérthető úgy, hogy az állat sorsa sem volt fényesebb újdonsült gazdájáénál.
Nagyon rettegni sem tud úgy vigyáznak rá, amit felettébb aranyosnak talál, persze azért aggódik. Elég jól ismeri már az állat szilaj természetét, ezért elsőre nem is közelíti meg, amit bölcsen tesz, mert az egyértelmű jelzéseket ad, hogy támadna. Aztán lecsillapodik annyira, hogy Karheia felé nyújtott kezét elfogadja. Onnan már könnyű dolga van, pár gyengéd simítás, kedves suttogó szó és az állat hamarosan már majdnem teljesen nyugodt is.*
- Nem tűnik veszélyesnek.
*Teszi hozzá hátha végre elengedik és az eget kezdi el fürkészni, hogy van-e kilátásban még hasonló. Meglát egy sebesen az égboltot átszelő hullócsillagot.*
- Bár az is lehet, hogy rögtön ránk szakad minden.
*Bár viccnek szánja és mosolyog ugyan, de aggódik is, hiszen nem tudhatja pontosan nem így van-e és lehet csak a szerencsének köszönhetik, hogy ez a valami nem a fejükbe állt bele. Közelebb lép – ha engedi neki Nozarin – a lovat hátrahagyva, de egyelőre nem történik semmi.*
2038. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-26 21:05:04
Üzenet elküldve: 2019-02-26 21:05:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Vészmadarak//
-Csak a halál vezet hatalomhoz. Neked tudnod kéne.
*Jegyzi meg, majd óvatosan, egy pillanatra sem szem elől tévesztve a kettőst lehajol és begyűjti a holmijait. Tévedett. Dreyia ugyan erősebb nála, de nem olyan, mint egy matróna. Egy vérbeli nőstény nem hagyta volna, hogy a kis cafka ellentmondjon neki.
Ahogy a távolodó alakjukat nézi, szép lassan leoldja hátáról az íjat. Kisöpri arcából a tincseket, behunyja bal szemét és megcélozza Zammiria hátának közepét. Megfeszíti az ideget az íjon, majd elengedi.*
-Huss.
*Suttogja egy félmosoly kíséretében. Nem illesztett nyilat az idegre, bolond lett volna. Nem kockáztatja meg, hogy Dreyia végezzen vele, de jó móka volt elképzelni, ahogy a nyíl keresztül vágja az állítólagos szabót.
Felsóhajt, majd magára kanyarítja a köpenyt. Kétszáz arannyal és egy bőrvérttel lett szegényebb a kis kalandja végén. De az élete megvan és csak ez számít. Azt is pontosan tudja, hova fog most menni.*
-Csak a halál vezet hatalomhoz. Neked tudnod kéne.
*Jegyzi meg, majd óvatosan, egy pillanatra sem szem elől tévesztve a kettőst lehajol és begyűjti a holmijait. Tévedett. Dreyia ugyan erősebb nála, de nem olyan, mint egy matróna. Egy vérbeli nőstény nem hagyta volna, hogy a kis cafka ellentmondjon neki.
Ahogy a távolodó alakjukat nézi, szép lassan leoldja hátáról az íjat. Kisöpri arcából a tincseket, behunyja bal szemét és megcélozza Zammiria hátának közepét. Megfeszíti az ideget az íjon, majd elengedi.*
-Huss.
*Suttogja egy félmosoly kíséretében. Nem illesztett nyilat az idegre, bolond lett volna. Nem kockáztatja meg, hogy Dreyia végezzen vele, de jó móka volt elképzelni, ahogy a nyíl keresztül vágja az állítólagos szabót.
Felsóhajt, majd magára kanyarítja a köpenyt. Kétszáz arannyal és egy bőrvérttel lett szegényebb a kis kalandja végén. De az élete megvan és csak ez számít. Azt is pontosan tudja, hova fog most menni.*
2037. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-26 20:52:48
Üzenet elküldve: 2019-02-26 20:52:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Ha egy üzlet beindul//
*Egy pillanatra megfeszül karja a hajókorláton, de látva Latamie hidegvérét, hamar megenyhül. Már-már derűsen figyeli az előtte kibontakozó közjátékot, bár pontosan tudja, kinek tartozna hűséggel, ha a helyzet eldurvulna.
Nem kell túl sokat gondolkodnia, hogy rájöjjön, mi is folyhat ott lenn. Az, hogy Meronnan még nem tért vissza és hogy az igric így kijött a sodrából, csak egy dolgot jelenthet az olvasatában.
A vörös és hűséges kísérője ügyet sem vetnek rá, ő is csak tekintetével kíséri őket, míg felkapaszkodnak a hajóra mellette. Utánuk fordul, de a felé repülő erszény jobban felkelti az érdeklődését. Biccent újdonsült munkaadója felé, egy ideig összeráncolt homlokkal szemléli a hátát, majd jobb teendő híján előkotorja a pipáját, némi dohányt töm bele, majd rágyújt. A szép komótosan elhúzó partszakaszt szemléli a hajókorlátnak dőlve, mikor megüti a fülét a lantszó, no meg az énekszó. Sajátos sirató.*
-Láncon kellett volna tartani.
*Dünnyögi a pipával a szájában, véleményét alátámasztva pöfékel még néhányat. A hasonló fickók szánt szándékkal keresik a halált. Megérti Cha'yss keserűségét, a vér nem válik vízzé. Ugyan legutóbb akkor látta a fiút, mikor az még suhanc volt, pontosan tudja, mi fán teremnek a Meronnanok. Valószínűleg Meron testvérei, kikkel az élet forrasztotta össze, már rég a föld alatt pihennek valahol.
Csendben, merengve bámulja a vizet, összezárva a gondolataival, hallgatva a bús lantszót. Talán senkinek sem tűnik fel most, de szép lassan haladva felfelé a folyón fokozatosan hagyják maguk mögött a Tharg földeket.*
*Egy pillanatra megfeszül karja a hajókorláton, de látva Latamie hidegvérét, hamar megenyhül. Már-már derűsen figyeli az előtte kibontakozó közjátékot, bár pontosan tudja, kinek tartozna hűséggel, ha a helyzet eldurvulna.
Nem kell túl sokat gondolkodnia, hogy rájöjjön, mi is folyhat ott lenn. Az, hogy Meronnan még nem tért vissza és hogy az igric így kijött a sodrából, csak egy dolgot jelenthet az olvasatában.
A vörös és hűséges kísérője ügyet sem vetnek rá, ő is csak tekintetével kíséri őket, míg felkapaszkodnak a hajóra mellette. Utánuk fordul, de a felé repülő erszény jobban felkelti az érdeklődését. Biccent újdonsült munkaadója felé, egy ideig összeráncolt homlokkal szemléli a hátát, majd jobb teendő híján előkotorja a pipáját, némi dohányt töm bele, majd rágyújt. A szép komótosan elhúzó partszakaszt szemléli a hajókorlátnak dőlve, mikor megüti a fülét a lantszó, no meg az énekszó. Sajátos sirató.*
-Láncon kellett volna tartani.
*Dünnyögi a pipával a szájában, véleményét alátámasztva pöfékel még néhányat. A hasonló fickók szánt szándékkal keresik a halált. Megérti Cha'yss keserűségét, a vér nem válik vízzé. Ugyan legutóbb akkor látta a fiút, mikor az még suhanc volt, pontosan tudja, mi fán teremnek a Meronnanok. Valószínűleg Meron testvérei, kikkel az élet forrasztotta össze, már rég a föld alatt pihennek valahol.
Csendben, merengve bámulja a vizet, összezárva a gondolataival, hallgatva a bús lantszót. Talán senkinek sem tűnik fel most, de szép lassan haladva felfelé a folyón fokozatosan hagyják maguk mögött a Tharg földeket.*
2036. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-26 20:52:13
Üzenet elküldve: 2019-02-26 20:52:13
ÚJ
![>Sfetts F'iux [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11328_1543704826_gnom_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Csillaghullás//
*Szótlan bandukol hazafelé, amikor éles fény tölti be felette az eget és valami elhúz a feje felett, hogy a földbe csapódjon. Nem lenne gnóm tudós, ha nem érdeklődne utána, így azonnal a kráter széléhez szalad.*
- Hát ez meg mi lehet. *Nyúl bele és veszi kézbe a sárga kődarabot.* Az égből érkezhetett, egyelőre elteszem, hátha jó lesz még valamire. *Nem meglepő, hogy magában dünnyög, sokszor teszi, olykor egész nap, ha egyedül van. Mindenesetre most már legalább beszélhet egy sárga kristályhoz. Az már valami, nem igaz?*
*Szótlan bandukol hazafelé, amikor éles fény tölti be felette az eget és valami elhúz a feje felett, hogy a földbe csapódjon. Nem lenne gnóm tudós, ha nem érdeklődne utána, így azonnal a kráter széléhez szalad.*
- Hát ez meg mi lehet. *Nyúl bele és veszi kézbe a sárga kődarabot.* Az égből érkezhetett, egyelőre elteszem, hátha jó lesz még valamire. *Nem meglepő, hogy magában dünnyög, sokszor teszi, olykor egész nap, ha egyedül van. Mindenesetre most már legalább beszélhet egy sárga kristályhoz. Az már valami, nem igaz?*
2035. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-26 19:19:40
Üzenet elküldve: 2019-02-26 19:19:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Ha egy üzlet beindul//
//Pár nap múlva a hajónál//
* Pashtra szótlanul figyelne, engedelmesen várva, és nem zavarná őt a másik kettő beszélgetése. Na jó, ez hazugság, mert nagyon is zavarja a hosszú hajú, az egész lénye idegesíti, és ezt tetőzi azzal, hogy az ő szeretett Latájának a torkára siklik a keze. Mire előkerül a számszeríj, Pashnak már a kezében van a pallosa, és gondolatban átkozza magát, hogy nem a pajzsot, és a fokost húzta elő. Ösztönösen a kard markolatára siklik a keze, és ennek most meg lesz a böjtje. Tekintete ádáz, és nem igazán érdekli a rá tartott fegyver.
~ Ha a kovácsinas lövése nem ölt meg, akkor ez a pojáca se fog. ~
Azonban Latamie feltartott keze még az előtt megállítja, hogy megindulhatna a másik felé. Ha az nem lőtt rá a kivont fegyvert látva, akkor Pashtra sem támad, ha mégis így tett, akkor nem törődik a figyelmeztetéssel, inkább a legrövidebb úton a legközelebb akar érni.
Szóval, ha nem érte támadás, akkor türelmesen várakozik, de a kardját nem teszi el, karjaiban tartja. Egyedül a tekintetével próbálja megölni a férfit, ha a gondolatai valósággá válnának valamilyen mágia folyamán, akkor már rég kitört nyakkal feküdne Latamie lábai előtt. Sajnálatos, hogy nincsenek ilyen istenhez fogható képességei a kölyöknek. Továbbra is néma, még akkor is, amikor már a másik kettő befejezi a civakodást. Amikor a nő hívja, akkor visszacsúsztatja a fegyvert a hüvelybe, és továbbra is szótlan módon követi. Igazán kedve elásni a férfit a Vaskorsó mögé. Jó mélyre, ahol még a bogarak és a dögevők se találják meg, hogy hosszú ideig rohadjon a teste, és ne falják fel idő előtt. Természetesen a hajón nem hagyja, hogy indulatai vezessék, mindent úgy csinál, ahogy Latamie parancsolja. Kikéri a másik kettő, rutinosabb fedélzetinas segítségét, és az útmutatásuk alapján jár el. Egyedül a köteleknél fantáziál azon, hogy milyen is lenne a hosszú hajú nyaka köré kötni, és végignézni a szenvedését. ~ Kezet emel Latamiere... ezt egyszer még megemlegeti... ~ Magában bosszút forral, de lényének egy része azt érzi, hogy sosem fogja beteljesíteni ezt az akaratát. Vagy a nő fogja megelőzni, vagy egyszerűen csak nem ad rá engedélyt. Egyik gondolat se tetszik a fiúnak. *
A hozzászólás írója (Pashthra Shungo'rol) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.26 19:22:54
//Pár nap múlva a hajónál//
* Pashtra szótlanul figyelne, engedelmesen várva, és nem zavarná őt a másik kettő beszélgetése. Na jó, ez hazugság, mert nagyon is zavarja a hosszú hajú, az egész lénye idegesíti, és ezt tetőzi azzal, hogy az ő szeretett Latájának a torkára siklik a keze. Mire előkerül a számszeríj, Pashnak már a kezében van a pallosa, és gondolatban átkozza magát, hogy nem a pajzsot, és a fokost húzta elő. Ösztönösen a kard markolatára siklik a keze, és ennek most meg lesz a böjtje. Tekintete ádáz, és nem igazán érdekli a rá tartott fegyver.
~ Ha a kovácsinas lövése nem ölt meg, akkor ez a pojáca se fog. ~
Azonban Latamie feltartott keze még az előtt megállítja, hogy megindulhatna a másik felé. Ha az nem lőtt rá a kivont fegyvert látva, akkor Pashtra sem támad, ha mégis így tett, akkor nem törődik a figyelmeztetéssel, inkább a legrövidebb úton a legközelebb akar érni.
Szóval, ha nem érte támadás, akkor türelmesen várakozik, de a kardját nem teszi el, karjaiban tartja. Egyedül a tekintetével próbálja megölni a férfit, ha a gondolatai valósággá válnának valamilyen mágia folyamán, akkor már rég kitört nyakkal feküdne Latamie lábai előtt. Sajnálatos, hogy nincsenek ilyen istenhez fogható képességei a kölyöknek. Továbbra is néma, még akkor is, amikor már a másik kettő befejezi a civakodást. Amikor a nő hívja, akkor visszacsúsztatja a fegyvert a hüvelybe, és továbbra is szótlan módon követi. Igazán kedve elásni a férfit a Vaskorsó mögé. Jó mélyre, ahol még a bogarak és a dögevők se találják meg, hogy hosszú ideig rohadjon a teste, és ne falják fel idő előtt. Természetesen a hajón nem hagyja, hogy indulatai vezessék, mindent úgy csinál, ahogy Latamie parancsolja. Kikéri a másik kettő, rutinosabb fedélzetinas segítségét, és az útmutatásuk alapján jár el. Egyedül a köteleknél fantáziál azon, hogy milyen is lenne a hosszú hajú nyaka köré kötni, és végignézni a szenvedését. ~ Kezet emel Latamiere... ezt egyszer még megemlegeti... ~ Magában bosszút forral, de lényének egy része azt érzi, hogy sosem fogja beteljesíteni ezt az akaratát. Vagy a nő fogja megelőzni, vagy egyszerűen csak nem ad rá engedélyt. Egyik gondolat se tetszik a fiúnak. *
A hozzászólás írója (Pashthra Shungo'rol) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.26 19:22:54
2034. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-26 19:07:49
Üzenet elküldve: 2019-02-26 19:07:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Ha egy üzlet beindul//
//Pár nap múlva a hajónál//
*A szilánkot zsebébe rejti, nagyon nem törődik vele, fontosabb most, hogy Meronnan ügyét megtárgyalják.*
- Meg-halt *Szótagolja az értetlenkedő férfinak, aki előbb közelebb hajol, majd a fülét tartja. Nem azért morog, mert tartana Chaysstől, hanem mert maga is dühös, főleg a halottra. Ha tudná, hogy a következő a nyakára sikló ujjak érintése lesz, akkor sem húzódna el, csak a mázaskodó férfitól szokatlan a mozdulat, és nem is esik neki jól. Nem az ő felelőssége Meronnan, és ezt igyekszik is tudatosítani az igricben. Kezét egy gyors lendülettel emeli fel, hogy ha Pash mozdulna, akkor ne tegye. Ennyit meg tud oldani egyedül is. Ha lehet, még közelebb hajol Chaysshez, pillantása hidegebb, mint eddig bármikor. Akkor láthatta az igric ilyennek, amikor Horak beletenyerelt a reggelijébe, az újságjával együtt, és fenyegetőzésbe kezdett. Csupán egyik szemöldöke emelkedik fel unottan, de valójában kicsit megint ugyan ott van, ahol nem akar lenni.*
- A te bátyád, a te felelősséged, nem az enyém. Egy kupac van a kocsma mögött elhantolva. Nem kapartam ki megnézni.
*Amikor Chayss ellép mellette, Latamie nem dörgöli meg nyakát, nem fájt neki, csak rosszul esett. Feltartott kezét leengedi, ami remélhetőleg elegendő volt, hogy megállásra késztesse Pasht, aki a védelmét ajánlotta korábban, ugyanis nem adott parancsot támadásra.*
- Nincs mit. *Szól még Chysshez, mint aki az előbb köszönte meg a szolgálatait, ami a halott testvér földi javainak megtalálását, s leszállítását takarja.
Mielőtt azonban sarkon fordulva rontana a hajóig, Chayss után lépve, egészen közel a képébe mászna, s a tengerszín szemeket, mélyen a sárgákba fúrja.*
- Ügyelj jobban a kezedre. *Érezhetően Chayss első és utolsó figyelmeztetése volt arra, hogy a hentergésen kívül ilyen mozdulattal éljen felé. Társa, és nem alárendeltje.*
- És fürödj le. Bűzlesz az istállószagtól. *Egy jelentőségteljes gunyoros félmosollyal után, ha nem tartják fel, vissza indul a hajóra.*
- A fiúhoz pedig nem kértem az engedélyed. *Morcos. Morcosabb, mint azelőtt. Nem nehéz egyébként ilyen kedvében találni, de Pashnak valószínűleg a szokásosnál is nehezebb dolga lesz a megbékítéssel.*
- Gyere Pastra. *Hívja is magával a kölyökképűt.* Kifutunk. Amikor kormányzok, te a köteleknél segédkezel, vagy pakolsz. Nyikhaj és az öreg segítenek.
*Tűrhetően érdes a stílusa ahhoz képest, hogy milyen pokróc tud lenni, ha nem figyel oda. A hajón elfoglalja a helyét a kormány mögött, és ahogyan illik, kifuttatja a hajót a folyóra.*
//Pár nap múlva a hajónál//
*A szilánkot zsebébe rejti, nagyon nem törődik vele, fontosabb most, hogy Meronnan ügyét megtárgyalják.*
- Meg-halt *Szótagolja az értetlenkedő férfinak, aki előbb közelebb hajol, majd a fülét tartja. Nem azért morog, mert tartana Chaysstől, hanem mert maga is dühös, főleg a halottra. Ha tudná, hogy a következő a nyakára sikló ujjak érintése lesz, akkor sem húzódna el, csak a mázaskodó férfitól szokatlan a mozdulat, és nem is esik neki jól. Nem az ő felelőssége Meronnan, és ezt igyekszik is tudatosítani az igricben. Kezét egy gyors lendülettel emeli fel, hogy ha Pash mozdulna, akkor ne tegye. Ennyit meg tud oldani egyedül is. Ha lehet, még közelebb hajol Chaysshez, pillantása hidegebb, mint eddig bármikor. Akkor láthatta az igric ilyennek, amikor Horak beletenyerelt a reggelijébe, az újságjával együtt, és fenyegetőzésbe kezdett. Csupán egyik szemöldöke emelkedik fel unottan, de valójában kicsit megint ugyan ott van, ahol nem akar lenni.*
- A te bátyád, a te felelősséged, nem az enyém. Egy kupac van a kocsma mögött elhantolva. Nem kapartam ki megnézni.
*Amikor Chayss ellép mellette, Latamie nem dörgöli meg nyakát, nem fájt neki, csak rosszul esett. Feltartott kezét leengedi, ami remélhetőleg elegendő volt, hogy megállásra késztesse Pasht, aki a védelmét ajánlotta korábban, ugyanis nem adott parancsot támadásra.*
- Nincs mit. *Szól még Chysshez, mint aki az előbb köszönte meg a szolgálatait, ami a halott testvér földi javainak megtalálását, s leszállítását takarja.
Mielőtt azonban sarkon fordulva rontana a hajóig, Chayss után lépve, egészen közel a képébe mászna, s a tengerszín szemeket, mélyen a sárgákba fúrja.*
- Ügyelj jobban a kezedre. *Érezhetően Chayss első és utolsó figyelmeztetése volt arra, hogy a hentergésen kívül ilyen mozdulattal éljen felé. Társa, és nem alárendeltje.*
- És fürödj le. Bűzlesz az istállószagtól. *Egy jelentőségteljes gunyoros félmosollyal után, ha nem tartják fel, vissza indul a hajóra.*
- A fiúhoz pedig nem kértem az engedélyed. *Morcos. Morcosabb, mint azelőtt. Nem nehéz egyébként ilyen kedvében találni, de Pashnak valószínűleg a szokásosnál is nehezebb dolga lesz a megbékítéssel.*
- Gyere Pastra. *Hívja is magával a kölyökképűt.* Kifutunk. Amikor kormányzok, te a köteleknél segédkezel, vagy pakolsz. Nyikhaj és az öreg segítenek.
*Tűrhetően érdes a stílusa ahhoz képest, hogy milyen pokróc tud lenni, ha nem figyel oda. A hajón elfoglalja a helyét a kormány mögött, és ahogyan illik, kifuttatja a hajót a folyóra.*
2033. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-26 17:25:37
Üzenet elküldve: 2019-02-26 17:25:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Vészmadarak//
//16+ elemeket tartalmaz//
*Dreyiát nem lepte meg Zammi haragja sőt, nem is várt kevesebbet. Amiket mondott mind igaz. Na meg az is hogy nincs szüksége szolgákra, a hideg kirázza tőlük. Viszont szórakozni jó lett volna a nő. Drámaira veszi a dolgot, és felsóhajt, Mirlahinra néz.*
-Tudod az a vicces a dologban, hogy igaza van. Gyakorlatilag most is azért hazudsz, mert kibaszott erőt hajszolod. Na meg azért hódoltál be, mert amit mondtam mind igaz. Viszont, pont ezért tudom, hogy hazudozol. Nem vagy egy elveszett lélek, de még az a makacs véred hajt. A saját szavaim szerint cselekszel, csak hogy elhitesd a tiszteletet. Még egy tanácsot adok neked, nem foglak tovább szivatni. A varit majd megtöröm tényleg. Ezért ne köves engem. Ha erőt akarsz, szerez társakat. Ne azzal kezd, hogy kirabolod őket. Azután meg kicsit se lövöldöz rájuk, ha életben hagytak. Ha továbbra is ezt az ösvényt járod, hamar elkaparnak. Nem vagy topp kedvenc a szememben, viszont tudom, hogy van benned lehetőség. Csak azt a kevélységet kéne levetned, amit az a nyomorult vert beléd. Ezért a fegyvereidet visszaadom, a páncélod marad. És menj a saját utadra. Nem sok esélyt látok rá hogy taníthatnálak. Te csak a halált szolgálnád, és a halál nem vezet hatalomhoz. Csak eszköz, hogy rettegjenek tőled. Menj arra amerre futottál, nem tervezek ártani neked. Még fiatal vagy, nem leszek a halálod, mert nem vagy képes senkiben bízni.
*Ledobja Mirlahin fegyvereit, majd csendesen egyedül elindul Zammi után. Nem néz vissza, nem köszön el. Csak elsétál, majd futásra vált Zammi felé. Jobban érdekli a kerge ork mint az, hogy egy szerencsétlen sorsú nőt megöljön. Igyekszik beérni Zammit és besorol mellé.*
-Ne aggódj, a nagyfiú is túléli, mert ha nem a túlvilágról rugdosom vissza.
A hozzászólás írója (Dreyia Linkelstar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.26 17:37:29
//16+ elemeket tartalmaz//
*Dreyiát nem lepte meg Zammi haragja sőt, nem is várt kevesebbet. Amiket mondott mind igaz. Na meg az is hogy nincs szüksége szolgákra, a hideg kirázza tőlük. Viszont szórakozni jó lett volna a nő. Drámaira veszi a dolgot, és felsóhajt, Mirlahinra néz.*
-Tudod az a vicces a dologban, hogy igaza van. Gyakorlatilag most is azért hazudsz, mert kibaszott erőt hajszolod. Na meg azért hódoltál be, mert amit mondtam mind igaz. Viszont, pont ezért tudom, hogy hazudozol. Nem vagy egy elveszett lélek, de még az a makacs véred hajt. A saját szavaim szerint cselekszel, csak hogy elhitesd a tiszteletet. Még egy tanácsot adok neked, nem foglak tovább szivatni. A varit majd megtöröm tényleg. Ezért ne köves engem. Ha erőt akarsz, szerez társakat. Ne azzal kezd, hogy kirabolod őket. Azután meg kicsit se lövöldöz rájuk, ha életben hagytak. Ha továbbra is ezt az ösvényt járod, hamar elkaparnak. Nem vagy topp kedvenc a szememben, viszont tudom, hogy van benned lehetőség. Csak azt a kevélységet kéne levetned, amit az a nyomorult vert beléd. Ezért a fegyvereidet visszaadom, a páncélod marad. És menj a saját utadra. Nem sok esélyt látok rá hogy taníthatnálak. Te csak a halált szolgálnád, és a halál nem vezet hatalomhoz. Csak eszköz, hogy rettegjenek tőled. Menj arra amerre futottál, nem tervezek ártani neked. Még fiatal vagy, nem leszek a halálod, mert nem vagy képes senkiben bízni.
*Ledobja Mirlahin fegyvereit, majd csendesen egyedül elindul Zammi után. Nem néz vissza, nem köszön el. Csak elsétál, majd futásra vált Zammi felé. Jobban érdekli a kerge ork mint az, hogy egy szerencsétlen sorsú nőt megöljön. Igyekszik beérni Zammit és besorol mellé.*
-Ne aggódj, a nagyfiú is túléli, mert ha nem a túlvilágról rugdosom vissza.
A hozzászólás írója (Dreyia Linkelstar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.02.26 17:37:29
2032. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-26 13:21:10
Üzenet elküldve: 2019-02-26 13:21:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Derin birtok//
*Learon és a munkásai elzötykölődnek a birtokokra és azon belül is a Learon birtokra. Nem kell sok idő, hogy a gyermekek ugrándozva kezdjenek el szaladgálnia kecskékkel, és a kisebbik mikor elfárad, hiszen még nincs teljesen jó erőben, inkább lekuporodik Nayka kutya mellé, aki szokásához híven Learon házának küszöbje mellett fekszik és pihenve bámulja a nyájat. Mired elkezdi simogatni a házőrzőt, mire az csak nagyot ásít, és fejét a gyermek ölébe hajtja, hogy az aprócska kezek jobban odaférhessenek a füle tövéhez.* ~Milyen idilli kép! Na, ez már sokkal inkább hasonlít ahhoz, amit régen megszoktam!~ *Így már lesz, aki főzzön rá, kiseperje időnként a házát és a ruháit is kimossa. Ez utóbbiért Learon nagyon sokat odaadna, hiszen nem férfimunka az és nagyon a terhére volt. Miután előbb az ő házát mutatja meg, hiszen a birtokon az van elöl, megmutatja a család házát is. Aprócska, egy szoba az egész, és a gyermekek együtt lesznek kénytelen aludni majd a szüleikkel, de ha rendesen ideköltöznek majd, és hajlandók áldozni idejükből, építhetnek hozzá másik szobát is, ha akarnak. Fa van elég, ahogy agyag is, hogy vályogból megtoldják az építményt. Nem nehéz dolog az, Trodd házát nemrég építették fel, azt is úgy.*
-Akkor, ezentúl az állatok etetését rátok bízom, meg majd a birkák megnyírását is! Nem lesz most sok dolog, hiszen itt a tél, ezt az időt használjátok arra, hogy otthonosan berendezkedhessetek, és a pénzből pedig vegyetek ruhát, vagy ha ért hozzá Norenn asszony, van egy csomó gyapjú elrakva, azt használhatja! *Az asszony csak bólogat és nem tud a nagy kedvességből magához térni, de Norenn máris a tettek mezejére lép és seprűt nyom nője kezébe, hogy a régóta üresen álló cselédlakot rendbe tegye.*
-Igenis! *Ezzel Learon már fordulna is meg, hogy menjen a dolgára, de aztán inkább arra jut, hogy mégis szüksége van a férfira.*
-Norenn! Amonon építkezünk a hírek szerint! Volna kedved segíteni nekünk? A gyermekek inkább pihenjék ki magukat, de szerintem egy erős kézre mindig szükség van! *Mosolyog a Sajt-mester, mire a férfi visszamosolyogva csak meghúzza magán a nadrágzsinegét és elindul a pásztormágus mellett.*
-Ha minden jól megy, estére hazaérünk? *Kérdezi Norenn, erre pedig Learon biccent. Azzal a paraszt csókot nyom asszonya és gyermekei homlokára és már mennek is gyalogszerrel vissza a Vashegyre.*
*Learon és a munkásai elzötykölődnek a birtokokra és azon belül is a Learon birtokra. Nem kell sok idő, hogy a gyermekek ugrándozva kezdjenek el szaladgálnia kecskékkel, és a kisebbik mikor elfárad, hiszen még nincs teljesen jó erőben, inkább lekuporodik Nayka kutya mellé, aki szokásához híven Learon házának küszöbje mellett fekszik és pihenve bámulja a nyájat. Mired elkezdi simogatni a házőrzőt, mire az csak nagyot ásít, és fejét a gyermek ölébe hajtja, hogy az aprócska kezek jobban odaférhessenek a füle tövéhez.* ~Milyen idilli kép! Na, ez már sokkal inkább hasonlít ahhoz, amit régen megszoktam!~ *Így már lesz, aki főzzön rá, kiseperje időnként a házát és a ruháit is kimossa. Ez utóbbiért Learon nagyon sokat odaadna, hiszen nem férfimunka az és nagyon a terhére volt. Miután előbb az ő házát mutatja meg, hiszen a birtokon az van elöl, megmutatja a család házát is. Aprócska, egy szoba az egész, és a gyermekek együtt lesznek kénytelen aludni majd a szüleikkel, de ha rendesen ideköltöznek majd, és hajlandók áldozni idejükből, építhetnek hozzá másik szobát is, ha akarnak. Fa van elég, ahogy agyag is, hogy vályogból megtoldják az építményt. Nem nehéz dolog az, Trodd házát nemrég építették fel, azt is úgy.*
-Akkor, ezentúl az állatok etetését rátok bízom, meg majd a birkák megnyírását is! Nem lesz most sok dolog, hiszen itt a tél, ezt az időt használjátok arra, hogy otthonosan berendezkedhessetek, és a pénzből pedig vegyetek ruhát, vagy ha ért hozzá Norenn asszony, van egy csomó gyapjú elrakva, azt használhatja! *Az asszony csak bólogat és nem tud a nagy kedvességből magához térni, de Norenn máris a tettek mezejére lép és seprűt nyom nője kezébe, hogy a régóta üresen álló cselédlakot rendbe tegye.*
-Igenis! *Ezzel Learon már fordulna is meg, hogy menjen a dolgára, de aztán inkább arra jut, hogy mégis szüksége van a férfira.*
-Norenn! Amonon építkezünk a hírek szerint! Volna kedved segíteni nekünk? A gyermekek inkább pihenjék ki magukat, de szerintem egy erős kézre mindig szükség van! *Mosolyog a Sajt-mester, mire a férfi visszamosolyogva csak meghúzza magán a nadrágzsinegét és elindul a pásztormágus mellett.*
-Ha minden jól megy, estére hazaérünk? *Kérdezi Norenn, erre pedig Learon biccent. Azzal a paraszt csókot nyom asszonya és gyermekei homlokára és már mennek is gyalogszerrel vissza a Vashegyre.*
2031. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-26 13:06:49
Üzenet elküldve: 2019-02-26 13:06:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Vészmadarak//
* Sokan megszemlélhetik Wagzal agyarait, ahogy a földön hever. Ez nem olyan becses pillanat, melyet külön felírnának emlékezetükbe a helyiek. És minden bizonnyal nem csak azért, mert ennyire gyűlölik a fajt, ahogyan azt a Mesélő leírta. Nagyobb szerepe lehet ebben, hogy ezek a meghosszabbodott szemfogak mindig látszanak. Igaz a Thargok számára csak az utóbbi pár órában, előtte nem láthatták. De ennek az a prózai magyarázata, hogy a Hororin család sarja eleddig soha nem járt ezen a területen.
Azért még így is impozáns látványt nyújthat, magatehetetlenül kiterülve. Zammiria jól emlékszik arra most is valószínűleg, hogy két kézzel szórták a bordélyházban a pénzüket, csak találgatni lehet még akkor is, mikor lehajol átkutatni, hogy vajon azért, mert az utolsó vasát is nagyzolósan odadobta egy nő elbűvölésének vágyában vagy mert a testőr munkában ilyen jól keres.
Minden bizonnyal a piaci forgatag már rég széttaposta azt a kis havat, ami esett nem olyan régen. És a föld, ahol fekszik latyakos. Jót fog tenni a test melegének, hogy betakarta.
Lassan Zammiria Rykoven elveszi az 1507 aranyat tartalmazó erszényt.
Pirtianesi hősünk semmi jelét nem mutatja, hogy bánná vagyona máshoz kerülését. Jelenleg küzd. Nem fegyverrel, ahogy tanulta. De még nem is pusztakézzel, ahogy szereti. Csupán saját szervezete ellen, hogy ne essen szét!
Még csak találgathatjuk, hogy a férfi sikerrel jár-e, de a nőnek immáron egész biztosan van elég készpénze, hogy bevásároljon nem is csak egy csodás gyorsasággal gyógyító löttyöt. És nincs messze az a hely, ahol ezt megteheti.
Ha megteszi ezt a kis kitérőt, minden bizonnyal hamar visszatér.
*
* Sokan megszemlélhetik Wagzal agyarait, ahogy a földön hever. Ez nem olyan becses pillanat, melyet külön felírnának emlékezetükbe a helyiek. És minden bizonnyal nem csak azért, mert ennyire gyűlölik a fajt, ahogyan azt a Mesélő leírta. Nagyobb szerepe lehet ebben, hogy ezek a meghosszabbodott szemfogak mindig látszanak. Igaz a Thargok számára csak az utóbbi pár órában, előtte nem láthatták. De ennek az a prózai magyarázata, hogy a Hororin család sarja eleddig soha nem járt ezen a területen.
Azért még így is impozáns látványt nyújthat, magatehetetlenül kiterülve. Zammiria jól emlékszik arra most is valószínűleg, hogy két kézzel szórták a bordélyházban a pénzüket, csak találgatni lehet még akkor is, mikor lehajol átkutatni, hogy vajon azért, mert az utolsó vasát is nagyzolósan odadobta egy nő elbűvölésének vágyában vagy mert a testőr munkában ilyen jól keres.
Minden bizonnyal a piaci forgatag már rég széttaposta azt a kis havat, ami esett nem olyan régen. És a föld, ahol fekszik latyakos. Jót fog tenni a test melegének, hogy betakarta.
Lassan Zammiria Rykoven elveszi az 1507 aranyat tartalmazó erszényt.
Pirtianesi hősünk semmi jelét nem mutatja, hogy bánná vagyona máshoz kerülését. Jelenleg küzd. Nem fegyverrel, ahogy tanulta. De még nem is pusztakézzel, ahogy szereti. Csupán saját szervezete ellen, hogy ne essen szét!
Még csak találgathatjuk, hogy a férfi sikerrel jár-e, de a nőnek immáron egész biztosan van elég készpénze, hogy bevásároljon nem is csak egy csodás gyorsasággal gyógyító löttyöt. És nincs messze az a hely, ahol ezt megteheti.
Ha megteszi ezt a kis kitérőt, minden bizonnyal hamar visszatér.
*
2030. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-26 12:52:13
Üzenet elküldve: 2019-02-26 12:52:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Háztűznéző és a beteg Prexibaba//
*Prexi szépen befészkelte magát, pihenget és Learon meg örül. Ahogy hallja álmában még a légzése is tisztább, nyugodtabb, mint éber állapotában, így a pásztor egészen nyugodtan a feladatára koncentrálni, ami jelenleg Trodd házának felépítése, azon belül is a tetőszerkezet összeállítása. Hallgatja, hogy Sfetts miként is értekezik Troddal, és ő is látja már fejben, el tudja képzelni, hogy milyen lesz a háztető. Teljesen más, mint az övé az már bizonyos, de mivel Learon háza fa, barátjáé pedig vályog lesz, így ez meg is érthető. Ezután az öreg felmászik a Sajt-mester által tartott lécen, és innentől már Learon feladata, hogy feljuttassa a gerendákat, míg ketten szegelik és pakolják őket. A munka egyre gyorsabban halad az okos kis bácsi felügyelete mellett.*
//Háztűznéző és a beteg Prexibaba//
*Prexi szépen befészkelte magát, pihenget és Learon meg örül. Ahogy hallja álmában még a légzése is tisztább, nyugodtabb, mint éber állapotában, így a pásztor egészen nyugodtan a feladatára koncentrálni, ami jelenleg Trodd házának felépítése, azon belül is a tetőszerkezet összeállítása. Hallgatja, hogy Sfetts miként is értekezik Troddal, és ő is látja már fejben, el tudja képzelni, hogy milyen lesz a háztető. Teljesen más, mint az övé az már bizonyos, de mivel Learon háza fa, barátjáé pedig vályog lesz, így ez meg is érthető. Ezután az öreg felmászik a Sajt-mester által tartott lécen, és innentől már Learon feladata, hogy feljuttassa a gerendákat, míg ketten szegelik és pakolják őket. A munka egyre gyorsabban halad az okos kis bácsi felügyelete mellett.*
2029. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-26 10:08:32
Üzenet elküldve: 2019-02-26 10:08:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Vészmadarak//
*A férfi szavaira bólint. Látszik, hogy ezt a választ várta. A ház előkészítésére viszont megtorpan.*
- Akkor őt is magaddal tudod vinni? Mi aligha bírnánk el magunk…
*Még akkor is, ha Dreyia besegít, feltehetően csak a földön vonszolva tudnák elvinni magukkal, és ha a férfi elmegy, akkor még őrizetlenül is maradna eszméletlen társuk. Segítséget kérni is biztosan jobban tud a férfi a helyiektől. Jobb szeretett volna itt lenni, mikor elviszik a zsoldost, de míg Dreyiát veszélyben sejti, minden perc számít. Azon kívül, ha nem kell bábáskodnia az elszállításnál, azonnal mehet az Ispotályba. Ebben se szeretne késlekedni. Visszaereszkedik társa mellé, mert eszébe jut, hogy ez drága mulatságnak ígérkezik, ezért némi aranyat próbál magához venni Wagzaltól. Kezdenek fogyni a készletei, ne ezen múljon a testőr élete és épsége. És így legalább nem kél lába idegen kezek által, köztük meg úgyis folyton vándorol a pénz. A köpönyegét viszont rajta hagyja, bár ha jól sejti, nem lesz rá sokáig szüksége, hogy melegítse. Reméli, hogy később még visszakapja.
Aztán végre a csapat másik felével találkozik. Mirlahin villanó tekintetét figyelmen kívül hagyja. Dreyia előadása igen meggyőző is lehetne, ám a körülmények miatt Zam hangja keményen mond ellent. Igyekszik azért csöndesen beszélni, hogy ne legyen mindenki fültanúja, aki a közelben áll. Már amennyire a közelükben mernek még maradni az emberek.*
- Nem! Eljátszotta az esélyét, itt nincs többé helye. Nézz körül! Eleve nagy kockázat volt ide bejönni, a kis szolgád produkciója pedig csak rontott a helyzeten. Szerinted meddig tart, míg lehívják ide a thargokat rendet tenni? Ő nem jöhet.
*Ismétli meg. Most először látható igazán elszántnak és hajthatatlannak. Azért szusszan egyet és hozzátesz néhány dolgot egy leheletnyivel enyhébb hangon.*
- Sajnálom, Dreyia, de túl nagy kockázat. Küldd el a fegyverei nélkül! Vagy vidd el innen! Befogadtak minket, oda nem viszem magammal. Van ott egy Ispotály, azt mondják, gyógyitalokat is kapni.
*Mutat az épületre.*
- Épp odamegyek. Döntsd el, mit akarsz! De most sietek.
*Sarkon fordulna, de ha Mirlahin elejti megjegyzését, megtorpan és kap egy szúrós pillantást.*
- A helyedben reménykednék, hogy nem.
*Aztán, hacsak nem marasztalják komolyabban, otthagyja a párost, hogy eldöntsék, mihez kezdenek. Pontosabban Dreyia döntse el. Ő elmondta az álláspontját, több időt nem akar vesztegetni arra, hogy próbálják meggyőzni. A nőstény szabadon távozhat új csatlósával, felesleges itt lődörögniük, míg Wagzal felépül. Mirlahin pedig jobb, ha nem marad a közelében, míg ennyire viszket tőle a tenyere.*
*A férfi szavaira bólint. Látszik, hogy ezt a választ várta. A ház előkészítésére viszont megtorpan.*
- Akkor őt is magaddal tudod vinni? Mi aligha bírnánk el magunk…
*Még akkor is, ha Dreyia besegít, feltehetően csak a földön vonszolva tudnák elvinni magukkal, és ha a férfi elmegy, akkor még őrizetlenül is maradna eszméletlen társuk. Segítséget kérni is biztosan jobban tud a férfi a helyiektől. Jobb szeretett volna itt lenni, mikor elviszik a zsoldost, de míg Dreyiát veszélyben sejti, minden perc számít. Azon kívül, ha nem kell bábáskodnia az elszállításnál, azonnal mehet az Ispotályba. Ebben se szeretne késlekedni. Visszaereszkedik társa mellé, mert eszébe jut, hogy ez drága mulatságnak ígérkezik, ezért némi aranyat próbál magához venni Wagzaltól. Kezdenek fogyni a készletei, ne ezen múljon a testőr élete és épsége. És így legalább nem kél lába idegen kezek által, köztük meg úgyis folyton vándorol a pénz. A köpönyegét viszont rajta hagyja, bár ha jól sejti, nem lesz rá sokáig szüksége, hogy melegítse. Reméli, hogy később még visszakapja.
Aztán végre a csapat másik felével találkozik. Mirlahin villanó tekintetét figyelmen kívül hagyja. Dreyia előadása igen meggyőző is lehetne, ám a körülmények miatt Zam hangja keményen mond ellent. Igyekszik azért csöndesen beszélni, hogy ne legyen mindenki fültanúja, aki a közelben áll. Már amennyire a közelükben mernek még maradni az emberek.*
- Nem! Eljátszotta az esélyét, itt nincs többé helye. Nézz körül! Eleve nagy kockázat volt ide bejönni, a kis szolgád produkciója pedig csak rontott a helyzeten. Szerinted meddig tart, míg lehívják ide a thargokat rendet tenni? Ő nem jöhet.
*Ismétli meg. Most először látható igazán elszántnak és hajthatatlannak. Azért szusszan egyet és hozzátesz néhány dolgot egy leheletnyivel enyhébb hangon.*
- Sajnálom, Dreyia, de túl nagy kockázat. Küldd el a fegyverei nélkül! Vagy vidd el innen! Befogadtak minket, oda nem viszem magammal. Van ott egy Ispotály, azt mondják, gyógyitalokat is kapni.
*Mutat az épületre.*
- Épp odamegyek. Döntsd el, mit akarsz! De most sietek.
*Sarkon fordulna, de ha Mirlahin elejti megjegyzését, megtorpan és kap egy szúrós pillantást.*
- A helyedben reménykednék, hogy nem.
*Aztán, hacsak nem marasztalják komolyabban, otthagyja a párost, hogy eldöntsék, mihez kezdenek. Pontosabban Dreyia döntse el. Ő elmondta az álláspontját, több időt nem akar vesztegetni arra, hogy próbálják meggyőzni. A nőstény szabadon távozhat új csatlósával, felesleges itt lődörögniük, míg Wagzal felépül. Mirlahin pedig jobb, ha nem marad a közelében, míg ennyire viszket tőle a tenyere.*
2028. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-26 00:13:18
Üzenet elküldve: 2019-02-26 00:13:18
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Vészmadarak//
- Egy orkot? Az ispotály erős tharg nyomás alatt van. Az biztos, hogy nem élné meg a reggelt, de nem feltétlenül ezek a sebek miatt. * Csóválja meg a fejét, és megvonja a vállát. * De téged szerintem kiszolgálnak. Ha megpróbálnak kikezdeni, engedd el a füled mellett, ha fontos a barátod épsége. * Tanácsolja, majd bólint arra, hogy elfogadják a feltételeit. *
- Előkészítem a házat. Ha bementek a főtérre, a legnagyobb házat keressétek, vas kerítéssel. Kopogjatok, mielőtt bejöttök. * Bólint még a férfi, majd hagyja, hogy Zammira elsiessen a társai után. Gond nélkül odaér, és beszélgethetnek is egymással, nem tűnik úgy, mintha komoly bírságokat terveznének kiszabni rájuk, a legtöbben inkább kihúzódnak az útjukból, és még a tekintetüket is kerülik, kivétel nélkül. Az emberek számára nem fontos a hatalmi harc, amit a mélységi nők folytatnak, ők csak azt látták, hogy igazak a mesék erről a fajról, alig érkeztek meg, és máris vér folyik, erőszak történik. Aligha fogja ezt egyhamar elfelejteni a békés kis falu. *
- Egy orkot? Az ispotály erős tharg nyomás alatt van. Az biztos, hogy nem élné meg a reggelt, de nem feltétlenül ezek a sebek miatt. * Csóválja meg a fejét, és megvonja a vállát. * De téged szerintem kiszolgálnak. Ha megpróbálnak kikezdeni, engedd el a füled mellett, ha fontos a barátod épsége. * Tanácsolja, majd bólint arra, hogy elfogadják a feltételeit. *
- Előkészítem a házat. Ha bementek a főtérre, a legnagyobb házat keressétek, vas kerítéssel. Kopogjatok, mielőtt bejöttök. * Bólint még a férfi, majd hagyja, hogy Zammira elsiessen a társai után. Gond nélkül odaér, és beszélgethetnek is egymással, nem tűnik úgy, mintha komoly bírságokat terveznének kiszabni rájuk, a legtöbben inkább kihúzódnak az útjukból, és még a tekintetüket is kerülik, kivétel nélkül. Az emberek számára nem fontos a hatalmi harc, amit a mélységi nők folytatnak, ők csak azt látták, hogy igazak a mesék erről a fajról, alig érkeztek meg, és máris vér folyik, erőszak történik. Aligha fogja ezt egyhamar elfelejteni a békés kis falu. *
2027. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-25 23:06:13
Üzenet elküldve: 2019-02-25 23:06:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Ha egy üzlet beindul//
//Pár nap múlva a hajónál//
*A szilánkkal a kezében egyenesedik fel, furcsa érzés keríti hatalmába, de nem tudja mire vélni. Ahogy jön, úgy múlik is el. Amikor megfordul, Latamie áll vele szemben, úgy tűnik, elunta, hogy rá várjon és lejött elé. Nagyon ajánlja neki, hogy választ adjon Meronnan távollétére, a szilánkot a zsebébe süllyeszti. A távolban ott van a kölyök, a tartása fenyegetően hat, de az igric csak egy hanyag félmosollyal fogadja a megjelenését. Tényleg őrző eb, egy öleb, a veszélyesebb fajtából.
Ebből a tétlen nézelődésből zökkenti ki Latamie érzéketlennek tetsző megszólalása, miszerint Meronnan meghalt. Összevonja a szemöldökét az elhangzott szavakra. A morgása miatt közelebb kell lépnie, hogy értse, amikor a vörös szirén előadja, hogy mi történt. Értetlenül nézi a lány szemeit, hol az egyiket, hol a másikat, aztán még közelebb lép és odatartja a fülét, mint aki nem hallotta vagy nem értette jól a kiejtett szavakat.*
- Mi az, hogy meghalt? *Kérdi monoton hangon, majd még mielőtt Latamie elkezdhetné, mozdul. Balja a lány torkára fonódna, ha elég gyors, de talán a vörös nem számít ilyen reakcióra.
Ha sikerül a mozdulata, akkor a köpeny alól máris előkerül Kathlyn és a Latamie mögött, pár lépésre álló kölyökre szegeződik.*
- Jobb, ha ott maradsz, kölyök, ha megmozdulsz, a sötét isten a tanúm, teletűzdellek nyílvesszővel. *Sziszegi szinte a szavakat, dühös, nagyon dühös. Az rendben, hogy nem szerette Meronnant, hogy a hátára sem kívánta, amit a kikötőben művelt és amit azután, hogy utálta a nagy pofáját, azt, hogy mindenkinél jobbnak képzelte magát, de a testvére volt. Ha csak félig is, de a vére és az ilyesmit Wegtorenben nem veszik félvállról. Főleg Cha'yss nem.*
- Szóval megölette magát, mi? *A hangja még mindig halk és felettébb haragos, talán a vörös szirén még nem is látta soha ilyennek az igricet, talán ez is segíthette a mozdulatban, hogy nem várt tőle ilyemit.*
- És hol vannak a hullák? *Kérdi, bár nem tudni, miféle többesszámról beszél.*
- Hol vannak a hullák, amiket maga után hagyott, mielőtt levágták? *Magyarázza meg. Meronnan bár nagyszájú volt, de értett a fegyverekhez és volt is neki, kiásta azt a rohadt orkot és szerzett magának fegyvert. Elképzelhetetlen, hogy nem hagyott maga után egyetlen hullást sem.
Nem szeret nőket megütni, sem ártani nekik. Ez megmaradt benne a bordélyházból, ahol felnevelték, bár a testüket kínálták és bocsátották áruba, tisztelte és tiszteli még mindig a nőket. És könnyen el tudja hinni, hogy Meronnan magának kereste a bajt. De hogy meghaljon. Azt nem hiszi el.*
- Hol van a teste? *Kérdi ellépve Latamietől, sárga ragadozószemeit a föld felé fordítja, leengedi a számszeríjat, de nem téveszti szem elől a fiút. Tekintete perifériáján tartja, ha mozdulna.*
- Mindegy. *Látja be végül. Ha megölt volna egy thargot, akkor most itt lihegnének a nyakába a kancellárnak vagy annak a fogatlannak a kutyái, de nincsenek itt, így talán nem történt nagy baj. Az igric amúgy sem szentimentális.*
- Menjünk. *Indul el a Vidra felé, miközben hideg pillantást vet a fehér hajú kölyök felé, aki Meronnan kabátjában van.*
- Őt is hozhatod. *Ugyan Latamie nem kért tőle engedélyt és meg se tilthatná neki, talán csak belé akar rúgni. Mindkettőbe.
Ha nem állítják meg vagy nem alakul másként a történet, akkor felmegy a pallón a Vidrára.*
- Induljunk. *Veti oda Nyikhajnak és Reenonak. Elege volt már Amon Ruadhból és mindenből. Meronnan meghalt, de meg fogja tudni, hogy ki tette és keservesen megbánja majd, hogy elvette tőle a fivérét.*
- Nesze, de hasznodat vegyem. *Hajítja oda Denjaar Krultos-nak a 300 aranyat tartalmazó bőrszütyőt. Aztán a továbbiakban egyedül üldögél a hajó orrában. A lantján halk, sötét dalt penget.*
- Van olyan, aki nyugodt, hallgatag,
Jól kezelhető, néma rab.
De akad olyan, aki megvadul,
Ha börtönéből nem szabadul.
//Pár nap múlva a hajónál//
*A szilánkkal a kezében egyenesedik fel, furcsa érzés keríti hatalmába, de nem tudja mire vélni. Ahogy jön, úgy múlik is el. Amikor megfordul, Latamie áll vele szemben, úgy tűnik, elunta, hogy rá várjon és lejött elé. Nagyon ajánlja neki, hogy választ adjon Meronnan távollétére, a szilánkot a zsebébe süllyeszti. A távolban ott van a kölyök, a tartása fenyegetően hat, de az igric csak egy hanyag félmosollyal fogadja a megjelenését. Tényleg őrző eb, egy öleb, a veszélyesebb fajtából.
Ebből a tétlen nézelődésből zökkenti ki Latamie érzéketlennek tetsző megszólalása, miszerint Meronnan meghalt. Összevonja a szemöldökét az elhangzott szavakra. A morgása miatt közelebb kell lépnie, hogy értse, amikor a vörös szirén előadja, hogy mi történt. Értetlenül nézi a lány szemeit, hol az egyiket, hol a másikat, aztán még közelebb lép és odatartja a fülét, mint aki nem hallotta vagy nem értette jól a kiejtett szavakat.*
- Mi az, hogy meghalt? *Kérdi monoton hangon, majd még mielőtt Latamie elkezdhetné, mozdul. Balja a lány torkára fonódna, ha elég gyors, de talán a vörös nem számít ilyen reakcióra.
Ha sikerül a mozdulata, akkor a köpeny alól máris előkerül Kathlyn és a Latamie mögött, pár lépésre álló kölyökre szegeződik.*
- Jobb, ha ott maradsz, kölyök, ha megmozdulsz, a sötét isten a tanúm, teletűzdellek nyílvesszővel. *Sziszegi szinte a szavakat, dühös, nagyon dühös. Az rendben, hogy nem szerette Meronnant, hogy a hátára sem kívánta, amit a kikötőben művelt és amit azután, hogy utálta a nagy pofáját, azt, hogy mindenkinél jobbnak képzelte magát, de a testvére volt. Ha csak félig is, de a vére és az ilyesmit Wegtorenben nem veszik félvállról. Főleg Cha'yss nem.*
- Szóval megölette magát, mi? *A hangja még mindig halk és felettébb haragos, talán a vörös szirén még nem is látta soha ilyennek az igricet, talán ez is segíthette a mozdulatban, hogy nem várt tőle ilyemit.*
- És hol vannak a hullák? *Kérdi, bár nem tudni, miféle többesszámról beszél.*
- Hol vannak a hullák, amiket maga után hagyott, mielőtt levágták? *Magyarázza meg. Meronnan bár nagyszájú volt, de értett a fegyverekhez és volt is neki, kiásta azt a rohadt orkot és szerzett magának fegyvert. Elképzelhetetlen, hogy nem hagyott maga után egyetlen hullást sem.
Nem szeret nőket megütni, sem ártani nekik. Ez megmaradt benne a bordélyházból, ahol felnevelték, bár a testüket kínálták és bocsátották áruba, tisztelte és tiszteli még mindig a nőket. És könnyen el tudja hinni, hogy Meronnan magának kereste a bajt. De hogy meghaljon. Azt nem hiszi el.*
- Hol van a teste? *Kérdi ellépve Latamietől, sárga ragadozószemeit a föld felé fordítja, leengedi a számszeríjat, de nem téveszti szem elől a fiút. Tekintete perifériáján tartja, ha mozdulna.*
- Mindegy. *Látja be végül. Ha megölt volna egy thargot, akkor most itt lihegnének a nyakába a kancellárnak vagy annak a fogatlannak a kutyái, de nincsenek itt, így talán nem történt nagy baj. Az igric amúgy sem szentimentális.*
- Menjünk. *Indul el a Vidra felé, miközben hideg pillantást vet a fehér hajú kölyök felé, aki Meronnan kabátjában van.*
- Őt is hozhatod. *Ugyan Latamie nem kért tőle engedélyt és meg se tilthatná neki, talán csak belé akar rúgni. Mindkettőbe.
Ha nem állítják meg vagy nem alakul másként a történet, akkor felmegy a pallón a Vidrára.*
- Induljunk. *Veti oda Nyikhajnak és Reenonak. Elege volt már Amon Ruadhból és mindenből. Meronnan meghalt, de meg fogja tudni, hogy ki tette és keservesen megbánja majd, hogy elvette tőle a fivérét.*
- Nesze, de hasznodat vegyem. *Hajítja oda Denjaar Krultos-nak a 300 aranyat tartalmazó bőrszütyőt.
Aztán a továbbiakban egyedül üldögél a hajó orrában. A lantján halk, sötét dalt penget.*- Van olyan, aki nyugodt, hallgatag,
Jól kezelhető, néma rab.
De akad olyan, aki megvadul,
Ha börtönéből nem szabadul.
2026. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-25 22:53:46
Üzenet elküldve: 2019-02-25 22:53:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Ha egy üzlet beindul//
//Pár nap múlva a hajónál//
*Karbafont kézzel nézi a hajó fedélzetéről a távolodó három alakot. Latamie és Cha'yss megáll, a fiú távolabb, hogy ne zavarja a kettőst. Látszik rajta, tépelődik, nem tetszik neki a helyzet. A hajókorlátnak támaszkodik, de hogy addig se unatkozzék, előhúzza a szépen faragott, hosszúszárú pipát, némi dohányt, majd rágyújt. Furcsa egy banda, inkább a közös haszon hajtja őket, mint az együvé tartozás. Nem csoda, hogy Meron lelépett.
Fújja ki lassan a füstöt, merengve fürkészve újdonsült csapatát. Csak érjenek Artheniorba, mielőtt ezek egymás torkának ugranak.*
//Pár nap múlva a hajónál//
*Karbafont kézzel nézi a hajó fedélzetéről a távolodó három alakot. Latamie és Cha'yss megáll, a fiú távolabb, hogy ne zavarja a kettőst. Látszik rajta, tépelődik, nem tetszik neki a helyzet. A hajókorlátnak támaszkodik, de hogy addig se unatkozzék, előhúzza a szépen faragott, hosszúszárú pipát, némi dohányt, majd rágyújt. Furcsa egy banda, inkább a közös haszon hajtja őket, mint az együvé tartozás. Nem csoda, hogy Meron lelépett.
Fújja ki lassan a füstöt, merengve fürkészve újdonsült csapatát. Csak érjenek Artheniorba, mielőtt ezek egymás torkának ugranak.*
2025. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-25 22:03:05
Üzenet elküldve: 2019-02-25 22:03:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Csatahajó//
//Csillaghullás//
*Nozarin hevességét kevés dolog tudja megállítani és kreativitása kisegítené az ilyen nehéz időkön is. Hisz a piac és a falu messze van és a természet nem túl lágy ölén is jól elszórakozhatnak, minden hátránya ellenére. Ez addig is tart, amíg az égből egy fehér fényű pont úgy nem dönt, hogy nem jelentéktelen hang és fényhatással beköszön a távolba, megrémítvén Csatanglót. Nozarin magához szorítja Rheiát és figyelme gyorsan a sistergő apró gödör környékére vetül.*
-Ühhh, lehet ráérek még egy kicsit. És a varázslónői hatalmadra se kizárt, hogy szükség lesz.
*Nem igazán engedi még el Karheiát, de közelebb viszi Csatanglóhoz, kell, hogy valaki lenyugtaassa.*
//Csillaghullás//
*Nozarin hevességét kevés dolog tudja megállítani és kreativitása kisegítené az ilyen nehéz időkön is. Hisz a piac és a falu messze van és a természet nem túl lágy ölén is jól elszórakozhatnak, minden hátránya ellenére. Ez addig is tart, amíg az égből egy fehér fényű pont úgy nem dönt, hogy nem jelentéktelen hang és fényhatással beköszön a távolba, megrémítvén Csatanglót. Nozarin magához szorítja Rheiát és figyelme gyorsan a sistergő apró gödör környékére vetül.*
-Ühhh, lehet ráérek még egy kicsit. És a varázslónői hatalmadra se kizárt, hogy szükség lesz.
*Nem igazán engedi még el Karheiát, de közelebb viszi Csatanglóhoz, kell, hogy valaki lenyugtaassa.*
2024. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-25 21:53:14
Üzenet elküldve: 2019-02-25 21:53:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Ha egy üzlet beindul//
//Pár nap múlva a hajónál//
* A nagydarab fickó bemutatkozik, de Latamie nem teszi, és Pashnak se szól, hogy csinálja, úgyhogy a fiú is csöndben marad. Amikor a nő helyet foglal, akkor is türelmesen vár, laza terpeszben. Egészen addig tesz így, amíg nem indul meg, akkor elengedi maga mellett, majd hűségesen szegődik a nyomába, kis távolságot hagyva maguk között, hogy azért ne érezze a nő a leheletét a tarkóján. Így, néhány lépés távolsággal lemaradva követi, és amikor megáll beszélgetni, akkor is megtartja kettejük között ezt a távot. Nem akar hallgatózni, és nem is nagyon érdekli, hogy miről beszél a másik fickóval, de azért még mindig nem igazán bízik meg benne. Ki tudja, talán épp arra készülne, hogy kieszeljék, hogyan tegyék el láb alól a kölyköt könnyedén, veszteség nélkül. Ezért azért hallótávolságban marad, és a fura alakot vizslatja magának. Első pillantásra sem szimpatikus, nem úgy, mint az előző, az idős harcos szerzet. Nem tudja megmondani, hogy mi okozza ezt az ellenszenvet, lehet, hogy ösztönösen, még ilyen távolságból is dominánsabbnak érzi magánál, és a vetélytársat látja benne. Jobban belegondolva, kicsit sem tetszik neki, hogy Latamievel beszélget. Elképzeli, ahogy összefonódik a testük este a kapitány szobájában, miközben Pash egyedül áll a hajó fedélzetén, és szíve szerint lefejezné a férfit a pallosával. De egyelőre nem tesz semmit, hiszen nem kapott rá parancsot. *
//Pár nap múlva a hajónál//
* A nagydarab fickó bemutatkozik, de Latamie nem teszi, és Pashnak se szól, hogy csinálja, úgyhogy a fiú is csöndben marad. Amikor a nő helyet foglal, akkor is türelmesen vár, laza terpeszben. Egészen addig tesz így, amíg nem indul meg, akkor elengedi maga mellett, majd hűségesen szegődik a nyomába, kis távolságot hagyva maguk között, hogy azért ne érezze a nő a leheletét a tarkóján. Így, néhány lépés távolsággal lemaradva követi, és amikor megáll beszélgetni, akkor is megtartja kettejük között ezt a távot. Nem akar hallgatózni, és nem is nagyon érdekli, hogy miről beszél a másik fickóval, de azért még mindig nem igazán bízik meg benne. Ki tudja, talán épp arra készülne, hogy kieszeljék, hogyan tegyék el láb alól a kölyköt könnyedén, veszteség nélkül. Ezért azért hallótávolságban marad, és a fura alakot vizslatja magának. Első pillantásra sem szimpatikus, nem úgy, mint az előző, az idős harcos szerzet. Nem tudja megmondani, hogy mi okozza ezt az ellenszenvet, lehet, hogy ösztönösen, még ilyen távolságból is dominánsabbnak érzi magánál, és a vetélytársat látja benne. Jobban belegondolva, kicsit sem tetszik neki, hogy Latamievel beszélget. Elképzeli, ahogy összefonódik a testük este a kapitány szobájában, miközben Pash egyedül áll a hajó fedélzetén, és szíve szerint lefejezné a férfit a pallosával. De egyelőre nem tesz semmit, hiszen nem kapott rá parancsot. *
2023. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-25 21:07:32
Üzenet elküldve: 2019-02-25 21:07:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Csatahajó//
*Karheia jócskán elszámolta magát, bár sejtette, hogy ezzel huncut vizekre tereli gondolataikat és pajzán hullámok próbálják majd elnyelni. Amivel semmi probléma nincs is, sőt, Nozarin ragadozó pillantása az ő vágyait is jócskán felkorbácsolja. A csókot nem tudja nem viszonozni, pillanatok alatt elvész benne és hajlandó lenne belefulladni is.*
- Nozarin...
*Sóhajtja, mikor végre el tud szakadni a férfi ajkaitól. Ég az arca a sebesen pulzáló forró vérétől.*
- Ez most azt hiszem... nem a... legalkalmasabb idő... és hely.
*Háta mögé pillant, ahol csak a hófehér tájat látja. Sehol egy elbújásra megfelelő hely, nem is beszélve arról, hogy hideg is van.*
- Beleviszel a rosszba. Ami nem baj, de meg fogunk betegedni.
*Elgondolkodik picit.*
- Illetve baj. Nézd meg milyen könnyűvérű nőt csinálsz belőlem.
*Lemondóan sóhajt, még fejét is ingatja. Hát igen, ez mind Nozarin hibája, kár tagadni.*
- Majd folytatjuk. Meg talán nem ártana a piacon teának valót is venni.
*Nem akármilyen teára gondol, csak nem jut eszébe a neve, de úgy sejti a férfi is tudni fogja mire gondol.*
*Karheia jócskán elszámolta magát, bár sejtette, hogy ezzel huncut vizekre tereli gondolataikat és pajzán hullámok próbálják majd elnyelni. Amivel semmi probléma nincs is, sőt, Nozarin ragadozó pillantása az ő vágyait is jócskán felkorbácsolja. A csókot nem tudja nem viszonozni, pillanatok alatt elvész benne és hajlandó lenne belefulladni is.*
- Nozarin...
*Sóhajtja, mikor végre el tud szakadni a férfi ajkaitól. Ég az arca a sebesen pulzáló forró vérétől.*
- Ez most azt hiszem... nem a... legalkalmasabb idő... és hely.
*Háta mögé pillant, ahol csak a hófehér tájat látja. Sehol egy elbújásra megfelelő hely, nem is beszélve arról, hogy hideg is van.*
- Beleviszel a rosszba. Ami nem baj, de meg fogunk betegedni.
*Elgondolkodik picit.*
- Illetve baj. Nézd meg milyen könnyűvérű nőt csinálsz belőlem.
*Lemondóan sóhajt, még fejét is ingatja. Hát igen, ez mind Nozarin hibája, kár tagadni.*
- Majd folytatjuk. Meg talán nem ártana a piacon teának valót is venni.
*Nem akármilyen teára gondol, csak nem jut eszébe a neve, de úgy sejti a férfi is tudni fogja mire gondol.*
2022. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-25 20:12:03
Üzenet elküldve: 2019-02-25 20:12:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Ha egy üzlet beindul//
//Pár nap múlva a hajónál//
//Csillaghullás//
*Az idegen meglehetősen nyugodtan fogadja, mögötte Pash valóban csendben van.
~Helyes.~
Pláne így, hogy tök idegen a fickó velük szemben, és Latamie sem tudja, hányadán állnak. Éppen elfoglalja a hajót többedmagával, akik jól elrejtőzve várnak valamerre, és mészárolva végzik egy perc múlva, vagy valóban fel lett fogadva. Ezen a dilemmán az éppen érkező Chayss változtat, mikor mögöttük ellépve hagyja helyben a fickó bemutatkozását, vagy bármit is.*
- Denjaar. Rendben. *Bólint a névre, aztán bemutatkozás nélkül Chayssre pillant, a neki szegezett kérdés okán. Aztán a férfi elsiet, meg sem várva a választ. Latamie felfigyel a jelenségre, de nem izgatja egyelőre. a fedélzeten hagyott nagyobb ládára telepszik törökülésben, hogy ott várja be Chaysst. Látóhatáron kívül sem ér a fickó, mikor Latamie elunja magát és utána megy, ott hagyva a két fickót.
A folyóparton talál rá, de mielőtt belekezdhetne mondandójába, egy füstölgő akármicsoda fúródik a talajba nem sokkal messzebb.
~Mi a Nypsos?!~
Lehajol, egy darabig csak figyeli, majd megpróbálja megérinteni. Fel is veszi, zsebébe rejti, majd a hajón jobban megszemléli, most Chayssnek van mondandója. Hozzá fordul, és nem kíméli.*
- Meronnan meghalt. *Gyorsan túlesik rajta, mint egy kötelező pofonon. *
- Az az idióta, képes volt leöletni magát, egy délután alatt. *Morog.* De lehet, hogy tíz perc sem volt, ahogy ismerem. *Külön dühös rá amiatt, hogy megfosztatott a méretes testtől, és még csak azt sem tudta kideríteni, hogy valóban méretes szerszámot rejteget-e. Az elvesztegetett aranyról nem is beszélve, bár ez a terület Chayssnek fájdalmasabb.
Szóval a vörös, dühös. De némi kárpótlást azért adott neki a Vashegy. Nem sokat egyelőre, de valamennyit, meg egy vérszegény ígéretet, amiből még bármi is lehet. Ugyan nem borostás, de majd lesz. Remélhetőleg.*
- A fiú Pastra. Segített elhozni a bátyád cuccait. Fizetsége érte a kabát. Ha nem sért. Bár neki úgysem lesz rá szüksége már. *Int maga mögé a hajó és a kölyök felé.* Amúgy szolgálna a hajón. Felfogadtam. Előleget kapott.
*Pimasz mosolyra húzza ajkait, az előleg mivoltát illetően.*
//Pár nap múlva a hajónál//
//Csillaghullás//
*Az idegen meglehetősen nyugodtan fogadja, mögötte Pash valóban csendben van.
~Helyes.~
Pláne így, hogy tök idegen a fickó velük szemben, és Latamie sem tudja, hányadán állnak. Éppen elfoglalja a hajót többedmagával, akik jól elrejtőzve várnak valamerre, és mészárolva végzik egy perc múlva, vagy valóban fel lett fogadva. Ezen a dilemmán az éppen érkező Chayss változtat, mikor mögöttük ellépve hagyja helyben a fickó bemutatkozását, vagy bármit is.*
- Denjaar. Rendben. *Bólint a névre, aztán bemutatkozás nélkül Chayssre pillant, a neki szegezett kérdés okán. Aztán a férfi elsiet, meg sem várva a választ. Latamie felfigyel a jelenségre, de nem izgatja egyelőre. a fedélzeten hagyott nagyobb ládára telepszik törökülésben, hogy ott várja be Chaysst. Látóhatáron kívül sem ér a fickó, mikor Latamie elunja magát és utána megy, ott hagyva a két fickót.
A folyóparton talál rá, de mielőtt belekezdhetne mondandójába, egy füstölgő akármicsoda fúródik a talajba nem sokkal messzebb.
~Mi a Nypsos?!~
Lehajol, egy darabig csak figyeli, majd megpróbálja megérinteni. Fel is veszi, zsebébe rejti, majd a hajón jobban megszemléli, most Chayssnek van mondandója. Hozzá fordul, és nem kíméli.*
- Meronnan meghalt. *Gyorsan túlesik rajta, mint egy kötelező pofonon. *
- Az az idióta, képes volt leöletni magát, egy délután alatt. *Morog.* De lehet, hogy tíz perc sem volt, ahogy ismerem. *Külön dühös rá amiatt, hogy megfosztatott a méretes testtől, és még csak azt sem tudta kideríteni, hogy valóban méretes szerszámot rejteget-e. Az elvesztegetett aranyról nem is beszélve, bár ez a terület Chayssnek fájdalmasabb.
Szóval a vörös, dühös. De némi kárpótlást azért adott neki a Vashegy. Nem sokat egyelőre, de valamennyit, meg egy vérszegény ígéretet, amiből még bármi is lehet. Ugyan nem borostás, de majd lesz. Remélhetőleg.*
- A fiú Pastra. Segített elhozni a bátyád cuccait. Fizetsége érte a kabát. Ha nem sért. Bár neki úgysem lesz rá szüksége már. *Int maga mögé a hajó és a kölyök felé.* Amúgy szolgálna a hajón. Felfogadtam. Előleget kapott.
*Pimasz mosolyra húzza ajkait, az előleg mivoltát illetően.*
2021. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-02-25 17:50:10
Üzenet elküldve: 2019-02-25 17:50:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Vészmadarak//
~Áruló?!~
*Parázsló szeme Zammiriára szalad. Hisz ők kapták el, téptek ki egy darabot a lelkéből és hurcolták idáig, a bosszú indokolt, főleg, ha mélységi nőstényekről beszélünk.
Nyelve hegyén lenne a csipős válasz, de inkább lenyeli, büszkeségével együtt. Hisz a feketemágus ott áll mellette, ráadásul ismét fegyvertelen. Ezúttal már a dobótőrt sem fogja meg majd a páncél.
Népük sajátossága, hogy besorakoznak a legerősebb nőstény mögé, egyrészt a túlélésért, másrészt, hogy a hátán maguk is felkapaszkodhassanak. Már ha erre igényt tart az erős. Dreyia joggal formálhat most rá tulajdont, mint szolgára, bármily keserű is a gondolat.
Füle hegyéig elvörösödik Dreyia szavaira, a kilátásba helyezett toroknyiszálásra még kellemetlenül bukfencezik is a gyomra. A méltósága kapja épp a legnagyobb gyomrosokat, ez pedig a legfájóbb pontja. Talán most csupán a szolgálója, kinek hajszálon függ az élete, de biztosan feljebb lehet kúszni azon a létrán. Csak ügyesen kell bánni a feketemágussal.*
~Fordítva kellene ennek lennie.~ *Némán tűri, hogy úgy beszéljenek róla, mintha ott sem lenne, közben az orkra esik a tekintete.*
-Meghalt?
*Szalad ki a száján nem minden elégedettség nélkül, miközben alighanem elindulnak Wagzal irányába.*
~Áruló?!~
*Parázsló szeme Zammiriára szalad. Hisz ők kapták el, téptek ki egy darabot a lelkéből és hurcolták idáig, a bosszú indokolt, főleg, ha mélységi nőstényekről beszélünk.
Nyelve hegyén lenne a csipős válasz, de inkább lenyeli, büszkeségével együtt. Hisz a feketemágus ott áll mellette, ráadásul ismét fegyvertelen. Ezúttal már a dobótőrt sem fogja meg majd a páncél.
Népük sajátossága, hogy besorakoznak a legerősebb nőstény mögé, egyrészt a túlélésért, másrészt, hogy a hátán maguk is felkapaszkodhassanak. Már ha erre igényt tart az erős. Dreyia joggal formálhat most rá tulajdont, mint szolgára, bármily keserű is a gondolat.
Füle hegyéig elvörösödik Dreyia szavaira, a kilátásba helyezett toroknyiszálásra még kellemetlenül bukfencezik is a gyomra. A méltósága kapja épp a legnagyobb gyomrosokat, ez pedig a legfájóbb pontja. Talán most csupán a szolgálója, kinek hajszálon függ az élete, de biztosan feljebb lehet kúszni azon a létrán. Csak ügyesen kell bánni a feketemágussal.*
~Fordítva kellene ennek lennie.~ *Némán tűri, hogy úgy beszéljenek róla, mintha ott sem lenne, közben az orkra esik a tekintete.*
-Meghalt?
*Szalad ki a száján nem minden elégedettség nélkül, miközben alighanem elindulnak Wagzal irányába.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4325-4344