Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 112 (2221. - 2240. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2240. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-30 15:58:01
Üzenet elküldve: 2019-03-30 15:58:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
- Ja, ja. Az. ~Csak ostoba.~ Mondjuk makkot a piacon akart venni, nem az erdőben szedni. *Tizio megrántja a vállát, mivel ő nincsen annyira elragadtatva Derin úrtól, bár a paraszt a legszebb álmából verte fel, lehet, hogy tudat alatt ezért neheztel rá, már amellett, hogy paraszt.* - Ja, ja. Volt. ~Zsalmát fésülgettem.~ *Briwal kijelentésével csak egyetérteni tud, így bólint, valóban fivére az, akinek a modora a megnyerőbb, ő az aki minden különösebb probléma nélkül megtalálja a közös hangot másokkal és akit nem feszélyez a társaság. ~Úgy, Briwal, viselkedj csak szépen vele. Gondolni meg azt gondolsz, amit csak akarsz.~ A megjegyzésre nem reagál, bár karján az izom kissé befeszül, attól tartva, hogy Briwal szavai illendő nyilatkozatáról valami illetlennel folytatódnak, szerencsére fivére nem esik ki a szerepéből és nem ad hangot a Navával kapcsolatos ellenérzéseinek. A lányra pillant. ~Mert vannak ellenérzései, cicám. De hol érdekel az minket?~*
- Ephemia hogy van? Azóta nem láttam... ~Hogy a torkának ugrottunk, hogy már megint mennyire hülyén viselkedik.~ *Húga és bátyja mindig kedvenc testvérei voltak egymásnak, ezért nem lepődne meg azon, ha azok jól ellettek volna az ő zavaró jelenléte nélkül.
Nava kérdéseire csak a fejét rázza, Briwal cifrább helyzetben is látta már, egy kupacnyi szennyesen igazán nem akadna fenn. ~Ugyan cicám, húzta már ki a fejem a saját hányásomból, sőt nők combjai között is látott már.~ A lány elvörösödő arcát csak megsimítja, ha fázna akkor élne a Nava által felkínált lehetősséggel, de így nem, amúgy is lényegtelen, hisz csak a bátyja érkezett, nem pedig a Vashegy prominens személyei, bár ez utóbbiak miatt sem a szégyenlősség, hanem az illendőség miatt öltözne fel.*
- Igen, arra. Egyenesen, aztán jobbra. *Igazítja el irányba fivérét, Navának pedig a karját ajánlja, hogy belekarolhasson, hátha attól megnyugszik kicsit.*
A hozzászólás írója (Tizio d'Aquista) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.30 16:04:58
- Ja, ja. Az. ~Csak ostoba.~ Mondjuk makkot a piacon akart venni, nem az erdőben szedni. *Tizio megrántja a vállát, mivel ő nincsen annyira elragadtatva Derin úrtól, bár a paraszt a legszebb álmából verte fel, lehet, hogy tudat alatt ezért neheztel rá, már amellett, hogy paraszt.* - Ja, ja. Volt. ~Zsalmát fésülgettem.~ *Briwal kijelentésével csak egyetérteni tud, így bólint, valóban fivére az, akinek a modora a megnyerőbb, ő az aki minden különösebb probléma nélkül megtalálja a közös hangot másokkal és akit nem feszélyez a társaság. ~Úgy, Briwal, viselkedj csak szépen vele. Gondolni meg azt gondolsz, amit csak akarsz.~ A megjegyzésre nem reagál, bár karján az izom kissé befeszül, attól tartva, hogy Briwal szavai illendő nyilatkozatáról valami illetlennel folytatódnak, szerencsére fivére nem esik ki a szerepéből és nem ad hangot a Navával kapcsolatos ellenérzéseinek. A lányra pillant. ~Mert vannak ellenérzései, cicám. De hol érdekel az minket?~*
- Ephemia hogy van? Azóta nem láttam... ~Hogy a torkának ugrottunk, hogy már megint mennyire hülyén viselkedik.~ *Húga és bátyja mindig kedvenc testvérei voltak egymásnak, ezért nem lepődne meg azon, ha azok jól ellettek volna az ő zavaró jelenléte nélkül.
Nava kérdéseire csak a fejét rázza, Briwal cifrább helyzetben is látta már, egy kupacnyi szennyesen igazán nem akadna fenn. ~Ugyan cicám, húzta már ki a fejem a saját hányásomból, sőt nők combjai között is látott már.~ A lány elvörösödő arcát csak megsimítja, ha fázna akkor élne a Nava által felkínált lehetősséggel, de így nem, amúgy is lényegtelen, hisz csak a bátyja érkezett, nem pedig a Vashegy prominens személyei, bár ez utóbbiak miatt sem a szégyenlősség, hanem az illendőség miatt öltözne fel.*
- Igen, arra. Egyenesen, aztán jobbra. *Igazítja el irányba fivérét, Navának pedig a karját ajánlja, hogy belekarolhasson, hátha attól megnyugszik kicsit.*
A hozzászólás írója (Tizio d'Aquista) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.30 16:04:58
2239. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-30 12:44:11
Üzenet elküldve: 2019-03-30 12:44:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
//A hozzászólás 16+jelenetet tartalmaz!//
*Maga is tudja, hogy nem nyerte még vissza régi erejét, formáját, de türelmes, és örül annak is, hogy már nem úgy fest, mint hatokkal ezelőtt, mint az, ki halálán van.*
-És varázshasználó, és borász, nem mellesleg tapasztalt földbirtokos.
*Emeli ki Learon további, jelentőségteljes ismérveit.
Vállát vonja Tiz szabadkozásán.*
-Jól elvoltam, és van neked fontosabb dolgod is.
*Megereszt egy halovány vigyort Tiz felé érezve annak könyökét oldalában, és rekeszti be a fattyú méricskélését.*
-Kevésbé jóképű, ám elragadóbb modorú.
*Pontosít gyorsan Tiz szavain, csak úgy, a teljesség igénye nélkül, azt inkább meg sem említve, hogy ő maga a józanabb, életrevalóbb, megfontoltabb fivér is.*
-Számomra a megtiszteltetés kedves Nava.
*Mosolya őszinte, az hogy épp tarkón legyintené Tizt nem is látszik rajta. ~Minek ez öcsém, ha nem akarod megtartani?!~ Direkt nem említette, hogy hallotta már Nava nevét, nem kell, hogy szegény lány belelovalja magát egy komoly kapcsolat ábrándjába. Már pedig az lesz, ha Tizio ilyen felelőtlen kijelentéseket tesz. Vajon összerakta már a kicsike az elszórt információ morzsákból, hogy Tiz hatokkal ezelőtt róla áradozott? És ha igen, milyen következtetéseket szűr le ebből?*
-Biztosíthatlak, hogy öcsém elismerően, és illendően szólt rólad.
*Vagyis nem említette sem a csöcseit, sem a seggét, sem azt, mit ezen tájakon tervezni óhajt.
Szúr oda még azért a testvérnek egyet, továbbra is a lányhoz beszélve.*
-Húgom már alig várja, hogy megismerhessen.
*Hogy hallja-e a másik kettő suttogását nem tudni, jelét nem adja, épp elmélyülten, zsebre tett kezekkel szemléli az épület berendezését. Nem túl elégedett mindazzal, amit lát.
Fivére ötlete a pihenőről nincs éppen ellenére.*
-És egy frissítő is jól esne, egészen megszomjaztam, Derin úrnál pedig csak bor volt. Merre van a konyha?
*Indul máris az egyik ajtó felé kíváncsian.*
//A hozzászólás 16+jelenetet tartalmaz!//
*Maga is tudja, hogy nem nyerte még vissza régi erejét, formáját, de türelmes, és örül annak is, hogy már nem úgy fest, mint hatokkal ezelőtt, mint az, ki halálán van.*
-És varázshasználó, és borász, nem mellesleg tapasztalt földbirtokos.
*Emeli ki Learon további, jelentőségteljes ismérveit.
Vállát vonja Tiz szabadkozásán.*
-Jól elvoltam, és van neked fontosabb dolgod is.
*Megereszt egy halovány vigyort Tiz felé érezve annak könyökét oldalában, és rekeszti be a fattyú méricskélését.*
-Kevésbé jóképű, ám elragadóbb modorú.
*Pontosít gyorsan Tiz szavain, csak úgy, a teljesség igénye nélkül, azt inkább meg sem említve, hogy ő maga a józanabb, életrevalóbb, megfontoltabb fivér is.*
-Számomra a megtiszteltetés kedves Nava.
*Mosolya őszinte, az hogy épp tarkón legyintené Tizt nem is látszik rajta. ~Minek ez öcsém, ha nem akarod megtartani?!~ Direkt nem említette, hogy hallotta már Nava nevét, nem kell, hogy szegény lány belelovalja magát egy komoly kapcsolat ábrándjába. Már pedig az lesz, ha Tizio ilyen felelőtlen kijelentéseket tesz. Vajon összerakta már a kicsike az elszórt információ morzsákból, hogy Tiz hatokkal ezelőtt róla áradozott? És ha igen, milyen következtetéseket szűr le ebből?*
-Biztosíthatlak, hogy öcsém elismerően, és illendően szólt rólad.
*Vagyis nem említette sem a csöcseit, sem a seggét, sem azt, mit ezen tájakon tervezni óhajt.
Szúr oda még azért a testvérnek egyet, továbbra is a lányhoz beszélve.*
-Húgom már alig várja, hogy megismerhessen.
*Hogy hallja-e a másik kettő suttogását nem tudni, jelét nem adja, épp elmélyülten, zsebre tett kezekkel szemléli az épület berendezését. Nem túl elégedett mindazzal, amit lát.
Fivére ötlete a pihenőről nincs éppen ellenére.*
-És egy frissítő is jól esne, egészen megszomjaztam, Derin úrnál pedig csak bor volt. Merre van a konyha?
*Indul máris az egyik ajtó felé kíváncsian.*
2238. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-29 19:34:36
Üzenet elküldve: 2019-03-29 19:34:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Csatahajó//
*Jól szórakozik ezen békés ölelkezésükön, amíg egy komoly és súlyos fenyegetést nem kap.*
-Nem hittem volna, hogy ilyen manipulációra vetemednél... Rossz hatással van rád ez a Prexi.
*Majd nyom egy puszit az arcára és mielőtt a fejére venné a pólóját, hogy felöltözzék...*
-Bár be kell valljam, tetszik is, főleg a határozottság.
*Majd rákacsint Rheiára és fel is öltözködik, szépen. Asszonya gyanakodhat, hogy nem befeszített hassal szokás felvenni a pólót, de most valamiért, teljesen érthetetlen éteri okból, dalnoka mintha kifejezetten ritmikusan öltözködne fel, egy szomorú eseményben, aminek a végén nem kevesebb, hanem több ruha lesz rajta.*
-Bár hamarosan elér minket a nyár és akkor már nem fázhatok meg.
*Jelzi megfigyelését levakarhatatlan mosollyal, mely részben a büszkeség, ami eltölti Karheia miatt, másrészt pedig az, hogy nagyobb csomagját hasznosítani fogják az este.*
-Kellhet vajon még valami? Mondjuk a szobánkba Synmirán? Vagy... nem tudom, mi is van ott?
*Annyira nem jártas ebben, de Rheia fülelmes lehet elrejtett infómorzsákra, még ha Nozarinnak fogalma sincs, hogy miként és hol fogják őket elszállásolni. De gondolja az egész ilyen hatalmas könyvtár, aminek a szekrénysorai között vannak kis ajtók, amikbe laknak az írónépek.*
*Jól szórakozik ezen békés ölelkezésükön, amíg egy komoly és súlyos fenyegetést nem kap.*
-Nem hittem volna, hogy ilyen manipulációra vetemednél... Rossz hatással van rád ez a Prexi.
*Majd nyom egy puszit az arcára és mielőtt a fejére venné a pólóját, hogy felöltözzék...*
-Bár be kell valljam, tetszik is, főleg a határozottság.
*Majd rákacsint Rheiára és fel is öltözködik, szépen. Asszonya gyanakodhat, hogy nem befeszített hassal szokás felvenni a pólót, de most valamiért, teljesen érthetetlen éteri okból, dalnoka mintha kifejezetten ritmikusan öltözködne fel, egy szomorú eseményben, aminek a végén nem kevesebb, hanem több ruha lesz rajta.*
-Bár hamarosan elér minket a nyár és akkor már nem fázhatok meg.
*Jelzi megfigyelését levakarhatatlan mosollyal, mely részben a büszkeség, ami eltölti Karheia miatt, másrészt pedig az, hogy nagyobb csomagját hasznosítani fogják az este.*
-Kellhet vajon még valami? Mondjuk a szobánkba Synmirán? Vagy... nem tudom, mi is van ott?
*Annyira nem jártas ebben, de Rheia fülelmes lehet elrejtett infómorzsákra, még ha Nozarinnak fogalma sincs, hogy miként és hol fogják őket elszállásolni. De gondolja az egész ilyen hatalmas könyvtár, aminek a szekrénysorai között vannak kis ajtók, amikbe laknak az írónépek.*
2237. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-29 16:36:34
Üzenet elküldve: 2019-03-29 16:36:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*Továbbra sem képes egyszerűen túllépni azon, mennyire hasonlít a két testvér, így bár nem mer túl sokáig bámészkodni, azért igyekszik alaposan szemügyre venni minden apró kis eltérést köztük. Fogalma sincs, csak érzelmei miatt gondolja így, vagy egyébként is ez lenne a véleménye, de tagadhatatlan, hogy ő is Tiziot tartja a jóképűbbnek kettejük közül. Ha kettesben lennének ezt talán hangosan is beismerné, Briwal jelenlétében azonban nem mer ilyesmit tenni, így csak egy halvány mosolyt ereszt meg Tizio irányába a megjegyzés hallatán. Azonban továbbra is a zavar a meghatározó érzése, mely csak tovább erősödik Briwal vizslató pillantása alatt. Maga sem tudja miért, de megmagyarázhatatlan nyugtalanság fogja el a férfi tekintetének kereszttüzében*
- Navarentine Solichastra. Igazán örülök a találkozásnak! *mutatkozik be Briwalnak a tőle telhető legudvariasabban, bár kissé talán túlzottan távolságtartóan. Csak akkor nyugodna meg kicsit, mikor Tizio megfogná a kezét, megdöbbenve látja azonban, hogy nem ér itt véget a mozdulat. Ijedten tekint a férfira a kézcsók láttán, ha lehetséges, még jobban elvörösödve, mint eddig. ~Ugyan, erre semmi szükség!~ tiltakozik magában a formális gesztus ellen. Nem kisebb zavarral fogadja azt a tényt is, hogy Tizio már mesélt róla a bátyjának, hiszen ez csak további okot ad az aggodalomra, vajon mit is mondott eddig Briwalnak. Mikor azonban már a vállán érzi a férfi kezét, tényleg megnyugszik kissé, és hálásan mosolyog rá, amiért itt van mellette, bocsánatkérő pillantást vetve rá, amiért egy ilyen kis apróságtól, mint egy bemutatkozás, így zavarba tud jönni, hiába üt meg Briwal igen hamar igen közvetlen hangot. Tisztában van vele, a kérdés elsősorban Tizionak szól, hiszen ő sem ismeri ki magát sokkal jobban a házban, és amúgy se merné venni a bátorságot, hogy idegenvezetést tartson másvalakinek a házában. A kérés azonban újabb aggályokat vet fel benne, nevezetesen, hogy a konyhával ellentétben az egyik helyiségben még mindig elég kaotikus állapotok uralkodnak*
- Nem kellene előbb kicsit rendet rakni? *suttogja Tizio fülébe, hogy lehetőség szerint Briwal ne hallja, fejével a hálószoba irányába intve, természetesen magára gondolva a feladat végrehajtásakor* Esetleg hozhatnék valamit... *teszi még hozzá, Tizio fedetlen felsőtestére pillantva, csak hogy aztán fülig vörösödve tekintsen újra a szemébe. Bár nem ismeri a férfi véleményét ebben a kérdésben, ő maga biztosan zavarban lenne, ha félmeztelenül kellene találkoznia bárkivel is, így feltételezi, hogy még ha nem is látszik rajta, valahol talán Tizio is hasonlóképpen érez. ~Talán szeretnétek kicsit négyszemközt is beszélgetni... ~ igyekszik üzenni a tekintetével, hiszen ismeretlen terep számára az ilyesmi, fogalma sincs róla, mik a testvérek közti kommunikáció íratlan szabályai, de igazán nem szeretne láb alatt lenni, ha szükségük van pár percre kettesben, ő örömmel megadja ezt nekik. Míg a válaszra vár, ujjai Tizio kezét keresik, hogy megszorítsa azt, ám a választól függően marad vagy távozik nemsokára, ha azt kérik tőle.*
A hozzászólás írója (Navarentine Solichastra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.29 17:33:30
*Továbbra sem képes egyszerűen túllépni azon, mennyire hasonlít a két testvér, így bár nem mer túl sokáig bámészkodni, azért igyekszik alaposan szemügyre venni minden apró kis eltérést köztük. Fogalma sincs, csak érzelmei miatt gondolja így, vagy egyébként is ez lenne a véleménye, de tagadhatatlan, hogy ő is Tiziot tartja a jóképűbbnek kettejük közül. Ha kettesben lennének ezt talán hangosan is beismerné, Briwal jelenlétében azonban nem mer ilyesmit tenni, így csak egy halvány mosolyt ereszt meg Tizio irányába a megjegyzés hallatán. Azonban továbbra is a zavar a meghatározó érzése, mely csak tovább erősödik Briwal vizslató pillantása alatt. Maga sem tudja miért, de megmagyarázhatatlan nyugtalanság fogja el a férfi tekintetének kereszttüzében*
- Navarentine Solichastra. Igazán örülök a találkozásnak! *mutatkozik be Briwalnak a tőle telhető legudvariasabban, bár kissé talán túlzottan távolságtartóan. Csak akkor nyugodna meg kicsit, mikor Tizio megfogná a kezét, megdöbbenve látja azonban, hogy nem ér itt véget a mozdulat. Ijedten tekint a férfira a kézcsók láttán, ha lehetséges, még jobban elvörösödve, mint eddig. ~Ugyan, erre semmi szükség!~ tiltakozik magában a formális gesztus ellen. Nem kisebb zavarral fogadja azt a tényt is, hogy Tizio már mesélt róla a bátyjának, hiszen ez csak további okot ad az aggodalomra, vajon mit is mondott eddig Briwalnak. Mikor azonban már a vállán érzi a férfi kezét, tényleg megnyugszik kissé, és hálásan mosolyog rá, amiért itt van mellette, bocsánatkérő pillantást vetve rá, amiért egy ilyen kis apróságtól, mint egy bemutatkozás, így zavarba tud jönni, hiába üt meg Briwal igen hamar igen közvetlen hangot. Tisztában van vele, a kérdés elsősorban Tizionak szól, hiszen ő sem ismeri ki magát sokkal jobban a házban, és amúgy se merné venni a bátorságot, hogy idegenvezetést tartson másvalakinek a házában. A kérés azonban újabb aggályokat vet fel benne, nevezetesen, hogy a konyhával ellentétben az egyik helyiségben még mindig elég kaotikus állapotok uralkodnak*
- Nem kellene előbb kicsit rendet rakni? *suttogja Tizio fülébe, hogy lehetőség szerint Briwal ne hallja, fejével a hálószoba irányába intve, természetesen magára gondolva a feladat végrehajtásakor* Esetleg hozhatnék valamit... *teszi még hozzá, Tizio fedetlen felsőtestére pillantva, csak hogy aztán fülig vörösödve tekintsen újra a szemébe. Bár nem ismeri a férfi véleményét ebben a kérdésben, ő maga biztosan zavarban lenne, ha félmeztelenül kellene találkoznia bárkivel is, így feltételezi, hogy még ha nem is látszik rajta, valahol talán Tizio is hasonlóképpen érez. ~Talán szeretnétek kicsit négyszemközt is beszélgetni... ~ igyekszik üzenni a tekintetével, hiszen ismeretlen terep számára az ilyesmi, fogalma sincs róla, mik a testvérek közti kommunikáció íratlan szabályai, de igazán nem szeretne láb alatt lenni, ha szükségük van pár percre kettesben, ő örömmel megadja ezt nekik. Míg a válaszra vár, ujjai Tizio kezét keresik, hogy megszorítsa azt, ám a választól függően marad vagy távozik nemsokára, ha azt kérik tőle.*
A hozzászólás írója (Navarentine Solichastra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.29 17:33:30
2236. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-29 08:37:45
Üzenet elküldve: 2019-03-29 08:37:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*Felröhhint, ahogy Briwal hátba vágja, azonban nem válaszol hasonló gesztussal. ~Még összetörsz nekem, testvér.~ Félrebiccentett fejjel nézi csak bátyját, aki ugyan sokkal jobban néz ki, de még mindig árnyéka egykori önmagának.*
- Áh ismersz, félhomályos raktárakban érzem jól magam, ha napra megyek, akkor biztosan elégek. *Humorizál erőtlenül, élettelen mosollyal az arcán, igaz ugyan, hogy annak örül, hogy fivére már képes a viccelődésre.* - Derin úrral? *Gondolkodik el egy pillanatra.* - Jahogy Derin úrral. ~A sajtszagú.~ Az a pásztor. *Bólogat, mert tudja már, hogy melyikről van szó, Waldran azzal a fickóval küldte vásárolni.*
- Én nem vagyok ötéves, viszont te sem vagy még teljesen jól, legalább néha rád nézhettem volna. *Tizio azóta nem ment vissza a hegyre, hogy Derinnel, a sajtszagú pásztorral eljött onnan, de jobban érzi magát olyan helyeken, ahol nem kell másokkal osztozkodnia a levegőn, például félhomályos raktárakban.
A fivérek közötti évődésnek vége szakad a lány érkezésével, Tizio figyelmét nem kerüli el Nava zavara és Briwal vizslató tekintete sem, ez utóbbit annyira nehezményezi, hogy könyökével oldalba is böki bátyját. ~A világ összes nőjével csinálhatod ezt, csak vele nem.~ Tizio ugyanígy mér fel másokat, de ettől még zavarja, hogy kedvesével csinálja Briwal ugyanezt.*
- Tizio kevésbé jóképű fivére. *Mosolyog a lányra, persze az ízlés dolga, hogy melyikük a jobb képű, mert annyira hasonlítanak egymásra, csupán színeikben különböznek, Briwalban több van anyjukból, Tizioban meg apjukból, látványos különbség csak Briwal szakálla.* - A hölgy Nava. *Pár lépéssel áthidalja a közte és Nava között lévő távolságot, a lány kezéért nyúl, hogy megcsókolja azt, de nem azzal az etikettnek megfelelő lehelettel, amivel bármelyik másik nő kezét illetné, közben rámosolyog, hátha az biztatja kicsit.* - Meséltem már róla neked, testvér. *Briwal persze most is, mint mindig, tökéletes úriember, elfordul tőlük, ezért Tizio a lány vállát is megszorítja kicsit. ~Nyugi van, kislány.~* - Persze Briwal, körbe. Hacsak nem akarsz előbb kicsit leülni, hogy kipihend az utat. ~Le kéne ülnöd kicsit, vissza ne ess nekem.~
A hozzászólás írója (Tizio d'Aquista) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.29 10:19:05
*Felröhhint, ahogy Briwal hátba vágja, azonban nem válaszol hasonló gesztussal. ~Még összetörsz nekem, testvér.~ Félrebiccentett fejjel nézi csak bátyját, aki ugyan sokkal jobban néz ki, de még mindig árnyéka egykori önmagának.*
- Áh ismersz, félhomályos raktárakban érzem jól magam, ha napra megyek, akkor biztosan elégek. *Humorizál erőtlenül, élettelen mosollyal az arcán, igaz ugyan, hogy annak örül, hogy fivére már képes a viccelődésre.* - Derin úrral? *Gondolkodik el egy pillanatra.* - Jahogy Derin úrral. ~A sajtszagú.~ Az a pásztor. *Bólogat, mert tudja már, hogy melyikről van szó, Waldran azzal a fickóval küldte vásárolni.*
- Én nem vagyok ötéves, viszont te sem vagy még teljesen jól, legalább néha rád nézhettem volna. *Tizio azóta nem ment vissza a hegyre, hogy Derinnel, a sajtszagú pásztorral eljött onnan, de jobban érzi magát olyan helyeken, ahol nem kell másokkal osztozkodnia a levegőn, például félhomályos raktárakban.
A fivérek közötti évődésnek vége szakad a lány érkezésével, Tizio figyelmét nem kerüli el Nava zavara és Briwal vizslató tekintete sem, ez utóbbit annyira nehezményezi, hogy könyökével oldalba is böki bátyját. ~A világ összes nőjével csinálhatod ezt, csak vele nem.~ Tizio ugyanígy mér fel másokat, de ettől még zavarja, hogy kedvesével csinálja Briwal ugyanezt.*
- Tizio kevésbé jóképű fivére. *Mosolyog a lányra, persze az ízlés dolga, hogy melyikük a jobb képű, mert annyira hasonlítanak egymásra, csupán színeikben különböznek, Briwalban több van anyjukból, Tizioban meg apjukból, látványos különbség csak Briwal szakálla.* - A hölgy Nava. *Pár lépéssel áthidalja a közte és Nava között lévő távolságot, a lány kezéért nyúl, hogy megcsókolja azt, de nem azzal az etikettnek megfelelő lehelettel, amivel bármelyik másik nő kezét illetné, közben rámosolyog, hátha az biztatja kicsit.* - Meséltem már róla neked, testvér. *Briwal persze most is, mint mindig, tökéletes úriember, elfordul tőlük, ezért Tizio a lány vállát is megszorítja kicsit. ~Nyugi van, kislány.~* - Persze Briwal, körbe. Hacsak nem akarsz előbb kicsit leülni, hogy kipihend az utat. ~Le kéne ülnöd kicsit, vissza ne ess nekem.~
A hozzászólás írója (Tizio d'Aquista) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.29 10:19:05
2235. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-29 02:10:26
Üzenet elküldve: 2019-03-29 02:10:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Csatahajó//
*Nozarin nagyon boldognak tűnik, de betudja annak, hogy elérte amit akart, most is. Mert mikor nem, ha Karheia meggyőzéséről van szó? De ha kedvese örül, akkor ő is örül, ilyen egyszerű a képlet.*
*Persze a férfi várhatóan nem tesz eleget kedves asszonykája kérésének, aki mintha nem ismerné eléggé, meglepődik annak következő lépésén. Persze komiszságra számított, de mivel megközelítőleg sem olyan kreatív ilyen téren, ezért újra és újra meg tud hökkenni. Most is ugyanúgy látszik arcán a döbbenet.*
- Nozarin!
*Szól rá megint, de arcáról rendületlenül nem szeretnének távozni meglepettségének és zavarának jelei.*
- Öltözz fel, de rögtön! Megbetegszel.
*Ismétli önmagát, és elhúzódna, de erőtlen, ha Nozarin a karjaiban tartja, és vannak egyéb nehezítő körülményei a helyzetnek. A sugdolózás sem segít rajta, főleg mert a forró lehelet megborzongatja. Fájdalmasan felsóhajt, miközben a libabőr kiül minden porcikájára.*
- Szégyentelen vagy. Itt kínzol mindenki szeme láttára.
*Karheia pedig gyorsan tanul, főleg dalnoka módszereiből, és ő sem marad el abban, hogy áldozatként tüntesse fel magát.*
- Na de, tényleg vedd fel a felsődet. Megfázol, vagy tüdőgyulladást kapsz.
*Itt megtorpan egy pillanatra és nyel egy nagyot. Ezúttal nem Nozarin mezítelenségének vonzó látványa miatt.*
- Akkor pedig egész éjjel sírni fogok az ágyad mellett. Azt akarod?
*Az érzelmi zsarolást is kipipálhatja, ami aljas, mint a bárd trükkjei általában, de reményei szerint hatásos.*
*Nozarin nagyon boldognak tűnik, de betudja annak, hogy elérte amit akart, most is. Mert mikor nem, ha Karheia meggyőzéséről van szó? De ha kedvese örül, akkor ő is örül, ilyen egyszerű a képlet.*
*Persze a férfi várhatóan nem tesz eleget kedves asszonykája kérésének, aki mintha nem ismerné eléggé, meglepődik annak következő lépésén. Persze komiszságra számított, de mivel megközelítőleg sem olyan kreatív ilyen téren, ezért újra és újra meg tud hökkenni. Most is ugyanúgy látszik arcán a döbbenet.*
- Nozarin!
*Szól rá megint, de arcáról rendületlenül nem szeretnének távozni meglepettségének és zavarának jelei.*
- Öltözz fel, de rögtön! Megbetegszel.
*Ismétli önmagát, és elhúzódna, de erőtlen, ha Nozarin a karjaiban tartja, és vannak egyéb nehezítő körülményei a helyzetnek. A sugdolózás sem segít rajta, főleg mert a forró lehelet megborzongatja. Fájdalmasan felsóhajt, miközben a libabőr kiül minden porcikájára.*
- Szégyentelen vagy. Itt kínzol mindenki szeme láttára.
*Karheia pedig gyorsan tanul, főleg dalnoka módszereiből, és ő sem marad el abban, hogy áldozatként tüntesse fel magát.*
- Na de, tényleg vedd fel a felsődet. Megfázol, vagy tüdőgyulladást kapsz.
*Itt megtorpan egy pillanatra és nyel egy nagyot. Ezúttal nem Nozarin mezítelenségének vonzó látványa miatt.*
- Akkor pedig egész éjjel sírni fogok az ágyad mellett. Azt akarod?
*Az érzelmi zsarolást is kipipálhatja, ami aljas, mint a bárd trükkjei általában, de reményei szerint hatásos.*
2234. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-28 20:51:06
Üzenet elküldve: 2019-03-28 20:51:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*Halk neszek sem szűrödnek ki odabentről, nem hogy üdvözletet kiáltva rohant volna felé valami cseléd. Vár azért, mert úgy illik, téblábol ide-oda, pillantja meg öccse lovát.
Szűri le a gyors következtetést, hogy ezek szerint Tizio itt van a közelben, de nyilván hallótávolságon kívül.
Lépked közelebb a házhoz, benyitni nem áll szándékában jelenleg, épp csak inkább körbejárná, felmérné a portát. Ám Fivére jelenik meg az ajtóban, félmeztelenül.*
-Látom igyekszel beolvadni a földtúrók közé, még némi színt szedj fel azért a leányos bőrödre.
*Ölel vissza röhögve, csap nagyot Tiz pucér hátára, majd lép félre.*
-Minden remek. Derin úrral sétáltunk le a Vashegyről. Figyelemre méltó fickó, és igazán tapasztalt, bölcs ember.
*Lép be a tesó mellett, halkan nevetve fel, és ingatva fejét.*
-Nem kellene folyton a sarkamban lenned sem, nem vagy már öt éves.
*Az érkező leány láttán ha meg is lepődik annak jele nem tükröződik arcán, méri végig alaposan, hosszasan, mintha máris becsülné fel kilóinak számát, öltözékének árát, gondolatainak kuszaságát, lelkének súlyát.*
-Üdvözölöm Kisasszony, Briwal d'Aquista, Tizio fivére vagyok.
*Mutatkozik be finoman meghajolva, tudomást sem véve a leány zavaráról, és a helyzet egyértelmű voltáról, ad itt a lánynak, hogy közölje nevét, és majd úgy tesz, mintha azt most hallaná először, de mégis rögvest vált tegezésre, akárha régi ismerős, rokon állna vele szemben.*
-Nézzétek el, hogy nem jeleztem előre érkezésemet, hirtelen ötlet volt. Körbe vezettek?
*Fordul el máris a párocskától kedélyesen mosolyogva, mintha tényleg annyira érdekelné a berendezés, vagy bármi más, és nem csak időt akarna adni arra, hogy az ifjak rendezzék soraikat.*
*Halk neszek sem szűrödnek ki odabentről, nem hogy üdvözletet kiáltva rohant volna felé valami cseléd. Vár azért, mert úgy illik, téblábol ide-oda, pillantja meg öccse lovát.
Szűri le a gyors következtetést, hogy ezek szerint Tizio itt van a közelben, de nyilván hallótávolságon kívül.
Lépked közelebb a házhoz, benyitni nem áll szándékában jelenleg, épp csak inkább körbejárná, felmérné a portát. Ám Fivére jelenik meg az ajtóban, félmeztelenül.*
-Látom igyekszel beolvadni a földtúrók közé, még némi színt szedj fel azért a leányos bőrödre.
*Ölel vissza röhögve, csap nagyot Tiz pucér hátára, majd lép félre.*
-Minden remek. Derin úrral sétáltunk le a Vashegyről. Figyelemre méltó fickó, és igazán tapasztalt, bölcs ember.
*Lép be a tesó mellett, halkan nevetve fel, és ingatva fejét.*
-Nem kellene folyton a sarkamban lenned sem, nem vagy már öt éves.
*Az érkező leány láttán ha meg is lepődik annak jele nem tükröződik arcán, méri végig alaposan, hosszasan, mintha máris becsülné fel kilóinak számát, öltözékének árát, gondolatainak kuszaságát, lelkének súlyát.*
-Üdvözölöm Kisasszony, Briwal d'Aquista, Tizio fivére vagyok.
*Mutatkozik be finoman meghajolva, tudomást sem véve a leány zavaráról, és a helyzet egyértelmű voltáról, ad itt a lánynak, hogy közölje nevét, és majd úgy tesz, mintha azt most hallaná először, de mégis rögvest vált tegezésre, akárha régi ismerős, rokon állna vele szemben.*
-Nézzétek el, hogy nem jeleztem előre érkezésemet, hirtelen ötlet volt. Körbe vezettek?
*Fordul el máris a párocskától kedélyesen mosolyogva, mintha tényleg annyira érdekelné a berendezés, vagy bármi más, és nem csak időt akarna adni arra, hogy az ifjak rendezzék soraikat.*
2233. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-28 14:36:05
Üzenet elküldve: 2019-03-28 14:36:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*Tizio kérésére csak bólintani tud, legszívesebben ő maga is visszabújna az ágyba, ha tehetné. Nem sikerült teljesen kipihennie magát az előbb, és a nap történései jobban kimerítették érzelmileg, mint gondolni merte volna, így a fáradtság is jelentős mértékben hozzájárul jelenlegi állapotához. A férfi közelsége azonban megnyugtatja kissé, légzése és szívverése is egyre lassabbá válik Tizio karjainak ölelésében. ~Nem baj!~ mosolyodik el a férfi vállába fúrva arcát, kicsit se vágyva rá, hogy egyedül hagyja. Nyugalma azonban olyan hirtelen száll el, ahogy jött, mikor látogatójuk akad. Aggódva pillant Tiziora, mit is csináljanak most, örömmel hallva, hogy a férfinak erre az esetre is van terve, ő ugyanis jelen pillanatban egyre jobban kezd pánikba esni, és nem bírja logikusan végiggondolni, mit is kéne csinálnia. Csak akkor sikerül magához térnie, mikor Tizio ajkait érzi a sajátján, erőt merítve a csókból. A gyengéd gesztus megadja neki a szükséges lökést, hogy visszataláljon korábbi önmagához. Ennek megfelelően pedig rögtön indul is, hogy eltüntesse minden bizonyítékát a konyhában történt eseményeknek. A megjegyzésre csak egy fáradt mosollyal válaszol. Amúgy is nehezen hiszi el, hogy Tizio tényleg gyönyörűnek látja, de jelen pillanatban meg pláne túlzásnak érzi ezt a kijelentést*
- Rendben! *biccent röviden a teendők felosztására, már indulva is a hálószoba felé, mikor érzi a gyengéd csattanást a fenekén. Bár egy pillanatra megdermed mozdulat közben, szinte rögtön folytatja tovább útját, menet közben visszafordulva, hogy egy hálás mosolyt küldjön a férfinak, amiért újra lelket öntött belé. A hálóba érve gyorsan öltözik, nem akarja feleslegesen sokáig várakoztatni Briwalt, mégis kell neki egy perc, mielőtt képes lenne kilépni az ajtón. Tompán hallja a beszélgetés zajait, bár hogy miről esik szó, azt nem tudja kivenni. Fogalma sincs, milyen odakint a hangulat, vagy mi fogja várni, ha találkoznak, ez pedig megijeszti kissé. Nem csak attól tart, Briwal mit fog gondolni róla, hanem hogy vajon Tizio megítélése hogyan fog változni vele kapcsolatban, ha hallja Briwal véleményét is. Átfut az agyán a gondolat, hogy inkább itt marad, ahol nem látja senki, ám végül egy utolsó nagy levegőt véve elengedi az ajtót, és elindul arrafelé, amerről a hangokat hallja. Menet közben kényszeresen igazgatja hol a ruháját, hol a haját, hogy nézzen ki valahogy, idegessége azonban csak nem múlik, keze is remeg kissé. Amikor végre megpillantja a két testvért, egy pillanatra teljesen összezavarodik, annyira hasonlítanak egymásra. Meglepettségében köszönni is elfelejt, így talán udvariatlanul sok idő telik el, mielőtt megszólalna*
- Üdv! *tesz egy bizonytalan kísérletet, hogy kiküszöbölje a csorbát, miközben érzi, hogy kezd elvörösödni, ez pedig csak még tovább növeli zavarát. Ha tehetné, közelebb lépne Tiziohoz, esetleg megfogná a kezét, hogy megnyugodjon kissé, azonban fogalma sincs, mennyit akar elárulni kapcsolatukról a férfi testvérének, így a bemutatás további részét inkább rábízza, magában azért fohászkodva, hogy ne csináljon magából komplett idiótát Briwal előtt.*
*Tizio kérésére csak bólintani tud, legszívesebben ő maga is visszabújna az ágyba, ha tehetné. Nem sikerült teljesen kipihennie magát az előbb, és a nap történései jobban kimerítették érzelmileg, mint gondolni merte volna, így a fáradtság is jelentős mértékben hozzájárul jelenlegi állapotához. A férfi közelsége azonban megnyugtatja kissé, légzése és szívverése is egyre lassabbá válik Tizio karjainak ölelésében. ~Nem baj!~ mosolyodik el a férfi vállába fúrva arcát, kicsit se vágyva rá, hogy egyedül hagyja. Nyugalma azonban olyan hirtelen száll el, ahogy jött, mikor látogatójuk akad. Aggódva pillant Tiziora, mit is csináljanak most, örömmel hallva, hogy a férfinak erre az esetre is van terve, ő ugyanis jelen pillanatban egyre jobban kezd pánikba esni, és nem bírja logikusan végiggondolni, mit is kéne csinálnia. Csak akkor sikerül magához térnie, mikor Tizio ajkait érzi a sajátján, erőt merítve a csókból. A gyengéd gesztus megadja neki a szükséges lökést, hogy visszataláljon korábbi önmagához. Ennek megfelelően pedig rögtön indul is, hogy eltüntesse minden bizonyítékát a konyhában történt eseményeknek. A megjegyzésre csak egy fáradt mosollyal válaszol. Amúgy is nehezen hiszi el, hogy Tizio tényleg gyönyörűnek látja, de jelen pillanatban meg pláne túlzásnak érzi ezt a kijelentést*
- Rendben! *biccent röviden a teendők felosztására, már indulva is a hálószoba felé, mikor érzi a gyengéd csattanást a fenekén. Bár egy pillanatra megdermed mozdulat közben, szinte rögtön folytatja tovább útját, menet közben visszafordulva, hogy egy hálás mosolyt küldjön a férfinak, amiért újra lelket öntött belé. A hálóba érve gyorsan öltözik, nem akarja feleslegesen sokáig várakoztatni Briwalt, mégis kell neki egy perc, mielőtt képes lenne kilépni az ajtón. Tompán hallja a beszélgetés zajait, bár hogy miről esik szó, azt nem tudja kivenni. Fogalma sincs, milyen odakint a hangulat, vagy mi fogja várni, ha találkoznak, ez pedig megijeszti kissé. Nem csak attól tart, Briwal mit fog gondolni róla, hanem hogy vajon Tizio megítélése hogyan fog változni vele kapcsolatban, ha hallja Briwal véleményét is. Átfut az agyán a gondolat, hogy inkább itt marad, ahol nem látja senki, ám végül egy utolsó nagy levegőt véve elengedi az ajtót, és elindul arrafelé, amerről a hangokat hallja. Menet közben kényszeresen igazgatja hol a ruháját, hol a haját, hogy nézzen ki valahogy, idegessége azonban csak nem múlik, keze is remeg kissé. Amikor végre megpillantja a két testvért, egy pillanatra teljesen összezavarodik, annyira hasonlítanak egymásra. Meglepettségében köszönni is elfelejt, így talán udvariatlanul sok idő telik el, mielőtt megszólalna*
- Üdv! *tesz egy bizonytalan kísérletet, hogy kiküszöbölje a csorbát, miközben érzi, hogy kezd elvörösödni, ez pedig csak még tovább növeli zavarát. Ha tehetné, közelebb lépne Tiziohoz, esetleg megfogná a kezét, hogy megnyugodjon kissé, azonban fogalma sincs, mennyit akar elárulni kapcsolatukról a férfi testvérének, így a bemutatás további részét inkább rábízza, magában azért fohászkodva, hogy ne csináljon magából komplett idiótát Briwal előtt.*
2232. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-28 09:47:45
Üzenet elküldve: 2019-03-28 09:47:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
//A hozzászólás 16+jelenetet tartalmaz!//
*A tagjait gúzsba kötő ólmos fáradtság összességében nagyon jól esik neki, úgy érzi, mintha fél méterrel a föld fölött lebegne. ~Mégis jobb lenne ágyban feküdni.~ Ágyban, párnák között büntetlenül alhatna el, most bezzeg pár guggolás kell ahhoz, hogy működésre bírja a lábait.*
- Legközelebb olyan helyen csináljuk, ahol tudok feküdni kicsit. Vagy aludni. Jó lenne kicsit aludni. *Mondja, mikor a lány megállítja, csinál néhány karlendítést.* - Csak, hogy tudd, ha most nem megyek ki, később már nem fogok. *Visszalép a lányhoz, orra hegyét a hajába fúrja. ~Kiszívtad minden erőm. Még kiderül, hogy valami démon vagy! Sebaj! Szép halál!~ Mivel Briwal hangja belerobban az idillbe, ezért nem derül ki, hogy végül kilépne-e az ajtón vagy sem, főleg mivel a lány láthatóan jobban szétcsúszik, mint ő szokott rosszabb napjain.* - Jajj cicám, örökké szabadkozni fogsz? *Veszi tenyerei közé a lány arcát, hogy egész közelről a szemébe nézve megcsókolhassa, aztán persze elengedi, hogy megtörölhesse magát annyira, amennyire csak lehetséges, az asztal mellett állva nézi, hogy mit ügyködik.* - Gyönyörű vagy! *Jegyzi meg, miközben a szelencéért nyúl, ami még mindig az asztalon hever, csak az imént történések hatására kicsit odébb csúszott, rámered egy pillanatra, majd végül a zsebébe süllyeszti.*
- Túl soká váratjuk már. Én beengedem, te öltözz fel. *Nem tudja megállni, hogy ne paskolja meg kicsit a lány fenekét azelőtt, hogy kilép a konyhaajtón. A folyosón állva kicsit igazít a ruházatán, illetve csak a derékövén, mert ing még mindig nincs rajta. A lányra visszapillantva megint érzi a szívtájéki fájdalmat, jobbjával dörzsölni kezdi, hátha attól jobb lesz, de megint csak bőre kipirosodását éri el, ha Nava már eltűnt a hálószoba irányába, akkor előveszi a szelencét és a bejárati ajtó felé menet szippant a tartalmából. Az ajtót már úgy nyitja ki, hogy a szelence újra a zsebében lapul, csak orra alját törli kézfejével.*
- Briwal! Micsoda meglepetés. *Hangja olyan színtelen, mint máskor, arca is olyan kifejezéstelen, de azért magához öleli a fivérét.* - Jobban nézel ki. ~Hangyafasznyit.~ *Elengedi bátyját, félreáll az útjából, int, hogy lépjen be.* - Jobban is érzed magadat? Hogy jöttél ide? *Kipillant az ajtón, mielőtt becsukná azt Briwal mögött, de nemigen látja a ház előtt várakozó Vétlent, csak a karámban szökdécselő Vétkest.* - Gyalog? Képes voltál gyalog jönni? *A fejét rázva átkarolja bátyja vállát. ~A picsába már, hogy lehetsz ilyen felelőtlen?!~ Lelki szemei előtt csak az összevert, félholt Briwalt látja.* - Bocsáss meg, nem kellett volna magadra hagynom. *Hangjába most vegyül némi érzelem, mert tényleg bánja, hogy nem foglalkozott többet lábadozó fivérével.*
//A hozzászólás 16+jelenetet tartalmaz!//
*A tagjait gúzsba kötő ólmos fáradtság összességében nagyon jól esik neki, úgy érzi, mintha fél méterrel a föld fölött lebegne. ~Mégis jobb lenne ágyban feküdni.~ Ágyban, párnák között büntetlenül alhatna el, most bezzeg pár guggolás kell ahhoz, hogy működésre bírja a lábait.*
- Legközelebb olyan helyen csináljuk, ahol tudok feküdni kicsit. Vagy aludni. Jó lenne kicsit aludni. *Mondja, mikor a lány megállítja, csinál néhány karlendítést.* - Csak, hogy tudd, ha most nem megyek ki, később már nem fogok. *Visszalép a lányhoz, orra hegyét a hajába fúrja. ~Kiszívtad minden erőm. Még kiderül, hogy valami démon vagy! Sebaj! Szép halál!~ Mivel Briwal hangja belerobban az idillbe, ezért nem derül ki, hogy végül kilépne-e az ajtón vagy sem, főleg mivel a lány láthatóan jobban szétcsúszik, mint ő szokott rosszabb napjain.* - Jajj cicám, örökké szabadkozni fogsz? *Veszi tenyerei közé a lány arcát, hogy egész közelről a szemébe nézve megcsókolhassa, aztán persze elengedi, hogy megtörölhesse magát annyira, amennyire csak lehetséges, az asztal mellett állva nézi, hogy mit ügyködik.* - Gyönyörű vagy! *Jegyzi meg, miközben a szelencéért nyúl, ami még mindig az asztalon hever, csak az imént történések hatására kicsit odébb csúszott, rámered egy pillanatra, majd végül a zsebébe süllyeszti.*
- Túl soká váratjuk már. Én beengedem, te öltözz fel. *Nem tudja megállni, hogy ne paskolja meg kicsit a lány fenekét azelőtt, hogy kilép a konyhaajtón. A folyosón állva kicsit igazít a ruházatán, illetve csak a derékövén, mert ing még mindig nincs rajta. A lányra visszapillantva megint érzi a szívtájéki fájdalmat, jobbjával dörzsölni kezdi, hátha attól jobb lesz, de megint csak bőre kipirosodását éri el, ha Nava már eltűnt a hálószoba irányába, akkor előveszi a szelencét és a bejárati ajtó felé menet szippant a tartalmából. Az ajtót már úgy nyitja ki, hogy a szelence újra a zsebében lapul, csak orra alját törli kézfejével.*
- Briwal! Micsoda meglepetés. *Hangja olyan színtelen, mint máskor, arca is olyan kifejezéstelen, de azért magához öleli a fivérét.* - Jobban nézel ki. ~Hangyafasznyit.~ *Elengedi bátyját, félreáll az útjából, int, hogy lépjen be.* - Jobban is érzed magadat? Hogy jöttél ide? *Kipillant az ajtón, mielőtt becsukná azt Briwal mögött, de nemigen látja a ház előtt várakozó Vétlent, csak a karámban szökdécselő Vétkest.* - Gyalog? Képes voltál gyalog jönni? *A fejét rázva átkarolja bátyja vállát. ~A picsába már, hogy lehetsz ilyen felelőtlen?!~ Lelki szemei előtt csak az összevert, félholt Briwalt látja.* - Bocsáss meg, nem kellett volna magadra hagynom. *Hangjába most vegyül némi érzelem, mert tényleg bánja, hogy nem foglalkozott többet lábadozó fivérével.*
2231. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-27 22:35:19
Üzenet elküldve: 2019-03-27 22:35:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*Zavarában észre sem veszi, hogy kettejük közül nem csak ő az, akit a vártnál jobban megviseltek a történtek, még ha másféle értelemben is. A zavar azonban továbbra is megbénítja tagjait, így mozdulni nem igazán bír, csak egyik karját nyújtja ki tétován Tizio felé, így próbálva kifejezni aggodalmát és támogatását. Szeretné megnyugtatni és biztosítani arról, hogy közel sem szükséges annyira sietne, igazán tud még várni, valahogy azonban nem találja a megfelelő szavakat, hogy ezen gondolatainak végül hangot is adjon. Szinte megbabonázva nézi, ahogy Tizio próbál újra életet lehelni a tagjaiba, csak viszonylag későn fogva fel, miért is cselekszik így*
- Ne, várj! *suttogja erőtlenül. Bár tényleg szeretne lefürdeni, egyrészt aggódik miatta, hogy elég jól van-e Tizio ahhoz, hogy vizet hozzon, másrészt pedig, bár ezt nem szívesen ismeri be még magának se, nem szeretne egyedül maradni. Félelem hasít a szívébe a gondolatra, hogy itt marad egyedül, ám jelenlegi érzelmei semmik ahhoz képest, amit az ismeretlen hang hallatán érez. ~A bátyád? Pont most?~ úgy érzi, forog vele a világ, ezért kénytelen megkapaszkodni az asztal szélében. Most az egyszer kifejezetten hálás, hogy ül, különben biztos, hogy le kellene rogynia egy székre. Csak akkor tud megnyugodni kissé, mikor újra maga körül érzi Tizio karjait. Az aggodalom azonban továbbra is ott csillog a szemében, ahogy a szavait hallgatja. ~Hogy lehetsz ilyen nyugodt?~ gondolja magában értetlenül, igyekezve megjegyezni mindent, miket is kell tennie, hogy újra vállalható állapotba kerüljön. Nem ellenkezik, nincs is miért, hiszen a terv tökéletesnek hangzik, csak az kell hozzá, hogy erőt vegyen magán. Fejét egy pillanatra Tizio vállára hajtja, hogy új energiát merítsen a közelségéből, majd elhúzódva kifújja a levegőt, ezzel együtt remélhetőleg megszabadulva aggodalmaitól is*
- Bocsánat! Nem, ez remekül hangzik! *mosolyodik el halványan, elvörösödve kissé, amiért olyan lehetetlenül viselkedett az előbb. Nincs azonban sok idejük ilyesmire, így végül az asztalról lecsusszanva kissé megrázza a fejét, kiűzve belőle a kábulatot, ami az utóbbi pár percben rászállt, majd a vizeskorsóhoz lépve nekilát, hogy előbb saját magát, majd az asztalt is megtisztítsa, amennyire csak lehetséges. Miután végzett, visszaindul a hálószobába, remélve, hogy Briwal még messze van ahhoz, hogy észrevegye. Ahogy odaér, be is csukja az ajtót, hiszen nem szeretne több kellemetlen meglepetést mára. A ruhákra tekintve azonban elbizonytalanodik kicsit, mit is vegyen fel tulajdonképpen. Bár azzal kezdődött az egész, hogy átöltözni jött be, most mégis úgy véli, talán jobb benyomást kelt, ha a saját öltözékében mutatkozik, így korábbi ruhája után nyúl, mely eddig a padlón hevert. Igyekszik gyorsan dolgozni, ám pont sietsége lassítja az öltözésben. A szövet nyirkos bőréhez tapad, megakadályozva, hogy úgy álljon az anyag, ahogy kellene, kócos fürtjeinek nagy része pedig lelapulva simul a nyakára. Igyekszik azonban változtatni a helyzeten, határozott mozdulatokkal simítva végig előbb szoknyáján, majd pedig haján, ám biztos benne, ezen intézkedések édeskevesek ahhoz, hogy úgy nézzen ki, ahogy szerette volna, ha kinéz, mikor először találkozik Briwallal. ~Vajon mit fog gondolni?~ járja át az aggodalom, ahogy az ajtót kinyitva a keretben kapaszkodik. Bár eddig szépen haladt lépésről lépésre, az utolsó feladat előtt meghátrál kicsit, nem bírva rávenni magát, hogy ténylegesen is megejtse a találkozást Tizio testvérével. Ha jobban belegondol, be kell látnia, már az első ponton elbukott, képtelen volt megnyugodni, ez a felismerés pedig halvány mosolyt csal az arcára.*
*Zavarában észre sem veszi, hogy kettejük közül nem csak ő az, akit a vártnál jobban megviseltek a történtek, még ha másféle értelemben is. A zavar azonban továbbra is megbénítja tagjait, így mozdulni nem igazán bír, csak egyik karját nyújtja ki tétován Tizio felé, így próbálva kifejezni aggodalmát és támogatását. Szeretné megnyugtatni és biztosítani arról, hogy közel sem szükséges annyira sietne, igazán tud még várni, valahogy azonban nem találja a megfelelő szavakat, hogy ezen gondolatainak végül hangot is adjon. Szinte megbabonázva nézi, ahogy Tizio próbál újra életet lehelni a tagjaiba, csak viszonylag későn fogva fel, miért is cselekszik így*
- Ne, várj! *suttogja erőtlenül. Bár tényleg szeretne lefürdeni, egyrészt aggódik miatta, hogy elég jól van-e Tizio ahhoz, hogy vizet hozzon, másrészt pedig, bár ezt nem szívesen ismeri be még magának se, nem szeretne egyedül maradni. Félelem hasít a szívébe a gondolatra, hogy itt marad egyedül, ám jelenlegi érzelmei semmik ahhoz képest, amit az ismeretlen hang hallatán érez. ~A bátyád? Pont most?~ úgy érzi, forog vele a világ, ezért kénytelen megkapaszkodni az asztal szélében. Most az egyszer kifejezetten hálás, hogy ül, különben biztos, hogy le kellene rogynia egy székre. Csak akkor tud megnyugodni kissé, mikor újra maga körül érzi Tizio karjait. Az aggodalom azonban továbbra is ott csillog a szemében, ahogy a szavait hallgatja. ~Hogy lehetsz ilyen nyugodt?~ gondolja magában értetlenül, igyekezve megjegyezni mindent, miket is kell tennie, hogy újra vállalható állapotba kerüljön. Nem ellenkezik, nincs is miért, hiszen a terv tökéletesnek hangzik, csak az kell hozzá, hogy erőt vegyen magán. Fejét egy pillanatra Tizio vállára hajtja, hogy új energiát merítsen a közelségéből, majd elhúzódva kifújja a levegőt, ezzel együtt remélhetőleg megszabadulva aggodalmaitól is*
- Bocsánat! Nem, ez remekül hangzik! *mosolyodik el halványan, elvörösödve kissé, amiért olyan lehetetlenül viselkedett az előbb. Nincs azonban sok idejük ilyesmire, így végül az asztalról lecsusszanva kissé megrázza a fejét, kiűzve belőle a kábulatot, ami az utóbbi pár percben rászállt, majd a vizeskorsóhoz lépve nekilát, hogy előbb saját magát, majd az asztalt is megtisztítsa, amennyire csak lehetséges. Miután végzett, visszaindul a hálószobába, remélve, hogy Briwal még messze van ahhoz, hogy észrevegye. Ahogy odaér, be is csukja az ajtót, hiszen nem szeretne több kellemetlen meglepetést mára. A ruhákra tekintve azonban elbizonytalanodik kicsit, mit is vegyen fel tulajdonképpen. Bár azzal kezdődött az egész, hogy átöltözni jött be, most mégis úgy véli, talán jobb benyomást kelt, ha a saját öltözékében mutatkozik, így korábbi ruhája után nyúl, mely eddig a padlón hevert. Igyekszik gyorsan dolgozni, ám pont sietsége lassítja az öltözésben. A szövet nyirkos bőréhez tapad, megakadályozva, hogy úgy álljon az anyag, ahogy kellene, kócos fürtjeinek nagy része pedig lelapulva simul a nyakára. Igyekszik azonban változtatni a helyzeten, határozott mozdulatokkal simítva végig előbb szoknyáján, majd pedig haján, ám biztos benne, ezen intézkedések édeskevesek ahhoz, hogy úgy nézzen ki, ahogy szerette volna, ha kinéz, mikor először találkozik Briwallal. ~Vajon mit fog gondolni?~ járja át az aggodalom, ahogy az ajtót kinyitva a keretben kapaszkodik. Bár eddig szépen haladt lépésről lépésre, az utolsó feladat előtt meghátrál kicsit, nem bírva rávenni magát, hogy ténylegesen is megejtse a találkozást Tizio testvérével. Ha jobban belegondol, be kell látnia, már az első ponton elbukott, képtelen volt megnyugodni, ez a felismerés pedig halvány mosolyt csal az arcára.*
2230. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-27 21:14:44
Üzenet elküldve: 2019-03-27 21:14:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
//A hozzászólás 16+jelenetet tartalmaz!//
*Félszeg mosollyal nézi a lányt, ahogy elhessenti a kezét. ~Pedig az előbb milyen kis vadmacska voltál.~ De nem erősködik, ha a lányt zavarják a matató ujjak, tenyere viszont ott marad Nava combján, hüvelykujja cirógatja, másik kezével széke támláján támaszkodik, hátravetett fejjel, lehunyt szemmel próbálja összeszedni magát.*
- Rögtön hozok, becsszó. Csak kicsit kimerültem. *Motyogja, légzése mostanra kezd normalizálódni, viszont csukott szemeit nem akaródzik kinyitnia, így nem is veheti észre a lány zavarát, szégyenét. Ennek felismerése addig várat magára, míg nagy nehezen felkászálódik a székről, Tizio nem érzi magát zavarba, azt sem gondolja, hogy bármi rosszat csináltak volna, hiszen csupán élvezték egymást.* - Jól van, megyek már. *Nagyon kótyagos, jobban elfáradt, mintha elvágtázott volna Artheniorig és vissza, fejét ingatja jobbra-balra, tekergeti a nyakát, nem jutott még el minden vér az agyába, most például a testének olyan részein időik a legtöbb, ahol a lány bőre hozzáér az övéhez, ami ettől bizsereg.* - Kellene. Jó-jó értem a célzást. *Elereszti a lányt, el is lép tőle és pár tornamozdulattal próbálja beindítani a szervezetét, ami most elsősorban alvásra áhítozik, nem pedig vízhordásra. Köröz párat vállaival, jobbra és balra fordul derékból, hátha jobb lesz, de az ólmos fáradtság nem ereszti, félig lehunyt pillákkal igyekszik az udvarra vezető ajtó felé orientálódni. Már az ajtónál van, mikor meghallja az ismerős hangot és ez bizony elég neki ahhoz, hogy magához térjen, megtámaszkodik az ajtófélfában, másik kezét csípőre rakja. ~Bassza meg.~*
- Nos ez a bátyám. *Tekintete végigfut a lányon, aki ugyan őrjítő a félregombolt ingben, de Briwalnak talán nem kéne így látnia.* - Tud időzíteni, azt meg kell hagyni. Azt hiszem, hogy fel kéne öltöznöd. *Újra odalép a lányhoz, megöleli, mert felismeri azt, hogy kezd úrrá lenni rajta a pánik.* - Először is megnyugszol. A kancsóban van víz. *Int a tűzhely mellett álló vizeskancsóra.* - Jó-jó tudom, hogy nem tökéletes, de kicsit megtörölheted magad vele. ~Vagy az asztalt, ha az jobban zavar.~ Aztán felöltözöl. *Hangja tárgyilagos, a szokásos Tizios, minden érzelemtől mentes.* - Aztán pedig találkoztok egymással. ~És Briwal nem most jött a falvédőről, szóval...~ Vagy más javaslatod van?
//A hozzászólás 16+jelenetet tartalmaz!//
*Félszeg mosollyal nézi a lányt, ahogy elhessenti a kezét. ~Pedig az előbb milyen kis vadmacska voltál.~ De nem erősködik, ha a lányt zavarják a matató ujjak, tenyere viszont ott marad Nava combján, hüvelykujja cirógatja, másik kezével széke támláján támaszkodik, hátravetett fejjel, lehunyt szemmel próbálja összeszedni magát.*
- Rögtön hozok, becsszó. Csak kicsit kimerültem. *Motyogja, légzése mostanra kezd normalizálódni, viszont csukott szemeit nem akaródzik kinyitnia, így nem is veheti észre a lány zavarát, szégyenét. Ennek felismerése addig várat magára, míg nagy nehezen felkászálódik a székről, Tizio nem érzi magát zavarba, azt sem gondolja, hogy bármi rosszat csináltak volna, hiszen csupán élvezték egymást.* - Jól van, megyek már. *Nagyon kótyagos, jobban elfáradt, mintha elvágtázott volna Artheniorig és vissza, fejét ingatja jobbra-balra, tekergeti a nyakát, nem jutott még el minden vér az agyába, most például a testének olyan részein időik a legtöbb, ahol a lány bőre hozzáér az övéhez, ami ettől bizsereg.* - Kellene. Jó-jó értem a célzást. *Elereszti a lányt, el is lép tőle és pár tornamozdulattal próbálja beindítani a szervezetét, ami most elsősorban alvásra áhítozik, nem pedig vízhordásra. Köröz párat vállaival, jobbra és balra fordul derékból, hátha jobb lesz, de az ólmos fáradtság nem ereszti, félig lehunyt pillákkal igyekszik az udvarra vezető ajtó felé orientálódni. Már az ajtónál van, mikor meghallja az ismerős hangot és ez bizony elég neki ahhoz, hogy magához térjen, megtámaszkodik az ajtófélfában, másik kezét csípőre rakja. ~Bassza meg.~*
- Nos ez a bátyám. *Tekintete végigfut a lányon, aki ugyan őrjítő a félregombolt ingben, de Briwalnak talán nem kéne így látnia.* - Tud időzíteni, azt meg kell hagyni. Azt hiszem, hogy fel kéne öltöznöd. *Újra odalép a lányhoz, megöleli, mert felismeri azt, hogy kezd úrrá lenni rajta a pánik.* - Először is megnyugszol. A kancsóban van víz. *Int a tűzhely mellett álló vizeskancsóra.* - Jó-jó tudom, hogy nem tökéletes, de kicsit megtörölheted magad vele. ~Vagy az asztalt, ha az jobban zavar.~ Aztán felöltözöl. *Hangja tárgyilagos, a szokásos Tizios, minden érzelemtől mentes.* - Aztán pedig találkoztok egymással. ~És Briwal nem most jött a falvédőről, szóval...~ Vagy más javaslatod van?
2229. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-27 20:08:02
Üzenet elküldve: 2019-03-27 20:08:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
//A hozzászólás 16+jelenetet tartalmaz!//
*Örömmel hallja, hogy érzelmei viszonzásra találtak, a három rövid szócska pedig csak további biztatást ad számára, hogy aggályait elengedve próbálja minél jobban élvezni a helyzetet. Igyekszik követni a tempót, amit a férfi diktál, felvéve Tizio testének ritmusát, ahogy egymásnak feszülve mozognak. Talán most először tud igazán feloldódni együttlét közben, ahogy Tizio bódító illata elködösíti az elméjét. Nem csak saját élvezetére koncentrál azonban, hanem a férfi testének jelzéseit is igyekszik figyelemmel kísérni, így megérzi, melyik az a pillanat, amikor szükség van a segítségére. Próbál ellentartani, ahogy Tizio nekidől, miközben a fekete tincseket simogatva igyekszik megnyugtatni őt. Az ő ereje is véges azonban, ezért határozottan megkönnyebbül, mikor a férfinak legalább annyira sikerül összeszednie magát, hogy leüljön a székbe. Ő maga is szaporán kapkodja a levegőt, szíve normális ütemének többszörösével dobog, így kell neki pár perc, míg megnyugszik kissé. Érzékeinek lenyugvása azonban magával hozza elméjének kitisztulását is, ami így újra megrohamozza őt mindenféle aggasztó gondolattal. Hirtelen zavarni kezd meztelensége, ezért remegő ujjakkal próbálja begombolni ingét, jelenlegi állapotában azonban ez a művelet a normálisan szükséges idő többszörösét emészti fel, egy-két csalódott sóhajjal kísérve, amiért ilyen ügyetlen. Végül azonban csak sikerül neki felöltöznie, bár nagy kísértést érez, hogy visszaszaladjon a hálószobába a ruhájáért. ~Ezt nem kellett volna! Nem itt... nem most... ~ egyre csak ezt képes hajtogatni magában, látszólag teljesen megfeledkezve a külvilágról. Még mindig nem képes elhinni, hogy nem sokkal ezelőtt ennyire magukkal tudták ragadni az érzelmei, hogy belement, itt a konyhaasztalon legyenek egymáséi. Most sem bír azonban lekászálódni onnan, annyira megbénítják borzasztó gondolatai. Merengéséből csak Tizio szavai rángatják ki, bár így is kell neki pár másodperc, mire felfogja a férfi szavainak értelmét*
- Igen, szeretnék lefürdeni! *pislog zavarodottan, ahogy leesik neki, miről van szó. Ekkor tűnik csak fel neki az is, merre kíváncsiskodnak Tizio ujjai, ám ezúttal elejét veszi a további kutakodásnak, finoman arrébb húzva a kezét, hogy jelezze, jobban örülne, ha Tizio inkább csak a combján nyugtatná azt. ~Elkábítasz! Nem tudok gondolkodni, ha a közelemben vagy... Még nem volt rám ilyen hatással senki!~ sóhajt fel magában, továbbra is úgy ülve ott, mintha nem bírna elmozdulni az asztaltól. Teljesen lebénítja a zavar, hiszen egyáltalán nem azt tervezte, hogy itt a konyhában esnek majd egymásnak, így megrémíti, mennyire nem bír és nem is akar ellenállni vágyainak, ha Tizio a közelében van. Jelenlegi állapotán az újabb megjegyzés sem segít, hiszen zavara mellé most már jelentős adag szégyen is társul. Pillantását az asztalra vetve az az érzése támad, meggyalázták a bútordarabot, sőt, magát az egész helyiséget is. Az asztalon ül azonban továbbra is, nem bír elmozdulni onnan, ott fogadja Tizio ölelését és csókját is, mikor a férfi már felöltözött. Nem szól semmit, csak Tizio vállába kapaszkodva igyekszik ott tartani őt maga előtt, hogy alaposan szemügyre vehesse az arcát. ~Hogyan csinálod ezt? Mit teszel velem?~ töpreng magában, alaposan szemügyre véve minden apró vonást. Egyik kezével tétova mozdulattal végigsimít az arcán, ám nem bírja tovább állni a tekintetét, így szemlesütve folytatja*
- Fel... fel kellene takarítani! *jegyzi meg továbbra is kissé kábán, látszólag meg sem hallva Tizio szavait, pedig pont egy jó nagy adag hideg vízre lenne szüksége, hogy átmeneti kábultságából magához térítse. Így azonban csak tehetetlenül ül ott, azon töprengve, hogy hagyhatta, hogy az elmúlt pár perc eseményei megtörténjenek. Egy váratlan hangnak azonban mégiscsak sikerül kissé helyrebillentenie, vagy legalábbis átmenetileg feledtetve vele zavarát. Szorítása erősebbé válik Tizio vállán, miközben arcán az őszinte aggodalom kifejezésével pillant a férfira. ~Ki ez? És mit csináljunk most?~ olvashatók ki kristálytisztán kérdései a szeméből.*
A hozzászólás írója (Navarentine Solichastra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.27 20:54:29
//A hozzászólás 16+jelenetet tartalmaz!//
*Örömmel hallja, hogy érzelmei viszonzásra találtak, a három rövid szócska pedig csak további biztatást ad számára, hogy aggályait elengedve próbálja minél jobban élvezni a helyzetet. Igyekszik követni a tempót, amit a férfi diktál, felvéve Tizio testének ritmusát, ahogy egymásnak feszülve mozognak. Talán most először tud igazán feloldódni együttlét közben, ahogy Tizio bódító illata elködösíti az elméjét. Nem csak saját élvezetére koncentrál azonban, hanem a férfi testének jelzéseit is igyekszik figyelemmel kísérni, így megérzi, melyik az a pillanat, amikor szükség van a segítségére. Próbál ellentartani, ahogy Tizio nekidől, miközben a fekete tincseket simogatva igyekszik megnyugtatni őt. Az ő ereje is véges azonban, ezért határozottan megkönnyebbül, mikor a férfinak legalább annyira sikerül összeszednie magát, hogy leüljön a székbe. Ő maga is szaporán kapkodja a levegőt, szíve normális ütemének többszörösével dobog, így kell neki pár perc, míg megnyugszik kissé. Érzékeinek lenyugvása azonban magával hozza elméjének kitisztulását is, ami így újra megrohamozza őt mindenféle aggasztó gondolattal. Hirtelen zavarni kezd meztelensége, ezért remegő ujjakkal próbálja begombolni ingét, jelenlegi állapotában azonban ez a művelet a normálisan szükséges idő többszörösét emészti fel, egy-két csalódott sóhajjal kísérve, amiért ilyen ügyetlen. Végül azonban csak sikerül neki felöltöznie, bár nagy kísértést érez, hogy visszaszaladjon a hálószobába a ruhájáért. ~Ezt nem kellett volna! Nem itt... nem most... ~ egyre csak ezt képes hajtogatni magában, látszólag teljesen megfeledkezve a külvilágról. Még mindig nem képes elhinni, hogy nem sokkal ezelőtt ennyire magukkal tudták ragadni az érzelmei, hogy belement, itt a konyhaasztalon legyenek egymáséi. Most sem bír azonban lekászálódni onnan, annyira megbénítják borzasztó gondolatai. Merengéséből csak Tizio szavai rángatják ki, bár így is kell neki pár másodperc, mire felfogja a férfi szavainak értelmét*
- Igen, szeretnék lefürdeni! *pislog zavarodottan, ahogy leesik neki, miről van szó. Ekkor tűnik csak fel neki az is, merre kíváncsiskodnak Tizio ujjai, ám ezúttal elejét veszi a további kutakodásnak, finoman arrébb húzva a kezét, hogy jelezze, jobban örülne, ha Tizio inkább csak a combján nyugtatná azt. ~Elkábítasz! Nem tudok gondolkodni, ha a közelemben vagy... Még nem volt rám ilyen hatással senki!~ sóhajt fel magában, továbbra is úgy ülve ott, mintha nem bírna elmozdulni az asztaltól. Teljesen lebénítja a zavar, hiszen egyáltalán nem azt tervezte, hogy itt a konyhában esnek majd egymásnak, így megrémíti, mennyire nem bír és nem is akar ellenállni vágyainak, ha Tizio a közelében van. Jelenlegi állapotán az újabb megjegyzés sem segít, hiszen zavara mellé most már jelentős adag szégyen is társul. Pillantását az asztalra vetve az az érzése támad, meggyalázták a bútordarabot, sőt, magát az egész helyiséget is. Az asztalon ül azonban továbbra is, nem bír elmozdulni onnan, ott fogadja Tizio ölelését és csókját is, mikor a férfi már felöltözött. Nem szól semmit, csak Tizio vállába kapaszkodva igyekszik ott tartani őt maga előtt, hogy alaposan szemügyre vehesse az arcát. ~Hogyan csinálod ezt? Mit teszel velem?~ töpreng magában, alaposan szemügyre véve minden apró vonást. Egyik kezével tétova mozdulattal végigsimít az arcán, ám nem bírja tovább állni a tekintetét, így szemlesütve folytatja*
- Fel... fel kellene takarítani! *jegyzi meg továbbra is kissé kábán, látszólag meg sem hallva Tizio szavait, pedig pont egy jó nagy adag hideg vízre lenne szüksége, hogy átmeneti kábultságából magához térítse. Így azonban csak tehetetlenül ül ott, azon töprengve, hogy hagyhatta, hogy az elmúlt pár perc eseményei megtörténjenek. Egy váratlan hangnak azonban mégiscsak sikerül kissé helyrebillentenie, vagy legalábbis átmenetileg feledtetve vele zavarát. Szorítása erősebbé válik Tizio vállán, miközben arcán az őszinte aggodalom kifejezésével pillant a férfira. ~Ki ez? És mit csináljunk most?~ olvashatók ki kristálytisztán kérdései a szeméből.*
A hozzászólás írója (Navarentine Solichastra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.27 20:54:29
2228. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-27 19:52:02
Üzenet elküldve: 2019-03-27 19:52:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Hallgatja a borász mágust, és igazán, ha akarna sem tudna vitatkozni annak szavaival, érintse a téma akár az anyaságot, akár a Kancellár képességeit, nagyszerűségét.
Figyelmesen kémleli a tájat, épületeket a mutatott irányba, innen nem tűnik valami pazar pompával ellátott birtoknak az, mi szeme elé tárul. A kereszteződésnél megállva nyújtja ismét jobbját Learon felé.*
-Örülök, hogy megismerkedtünk Derin úr. Nem szükséges tovább kísérnie, az eddigieket pedig hálásan köszönöm.
*Mosolya őszinte, barátságos, tényleg hálás a fickónak.*
-Ha nem veszi tolakodásnak egyszer szívesen meglátogatnám a birtokán. Azt hiszem nem csak élvezetes időtöltés, de hasznos tapasztalat is lenne.
*Hajt fejet búcsúzásképp és tér rá az ösvényre, mely húga birtokára vezet.*
//Efföld//
*Kényelmes tempóban bandukol, szemrevételez mindent, és igyekszik elégedett is lenni mindennel, holott ez azért kifejezetten nehéz városi kúriájuk, a gazdagnegyed pompája után.
Az épület közelében megállva latolgatja miként lenne szerencsés belépője. Fivére, húga feltehetően a Vashegyen időzik, talán csak valami cseléd ügyel a birtokra, ki biztosan nem ismeri Briwalt.
Nagy sóhajjal dörgöli meg orrnyergét, pillant ki egy gyapjaslapsora, rázza meg fejét elkeseredetten, majd nagy levegővételt követve jelenti be érkeztét hangosan.*
-Hahó! Szép napot a háziaknak! Van itthon valaki?
Figyelmesen kémleli a tájat, épületeket a mutatott irányba, innen nem tűnik valami pazar pompával ellátott birtoknak az, mi szeme elé tárul. A kereszteződésnél megállva nyújtja ismét jobbját Learon felé.*
-Örülök, hogy megismerkedtünk Derin úr. Nem szükséges tovább kísérnie, az eddigieket pedig hálásan köszönöm.
*Mosolya őszinte, barátságos, tényleg hálás a fickónak.*
-Ha nem veszi tolakodásnak egyszer szívesen meglátogatnám a birtokán. Azt hiszem nem csak élvezetes időtöltés, de hasznos tapasztalat is lenne.
*Hajt fejet búcsúzásképp és tér rá az ösvényre, mely húga birtokára vezet.*
//Efföld//
*Kényelmes tempóban bandukol, szemrevételez mindent, és igyekszik elégedett is lenni mindennel, holott ez azért kifejezetten nehéz városi kúriájuk, a gazdagnegyed pompája után.
Az épület közelében megállva latolgatja miként lenne szerencsés belépője. Fivére, húga feltehetően a Vashegyen időzik, talán csak valami cseléd ügyel a birtokra, ki biztosan nem ismeri Briwalt.
Nagy sóhajjal dörgöli meg orrnyergét, pillant ki egy gyapjaslapsora, rázza meg fejét elkeseredetten, majd nagy levegővételt követve jelenti be érkeztét hangosan.*
-Hahó! Szép napot a háziaknak! Van itthon valaki?
2227. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-27 18:57:06
Üzenet elküldve: 2019-03-27 18:57:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Csatahajó//
*Szerencsére Rheia nem hagyja Nozart sokáig a földön, megöleletlenül.*
-Hát, gyönyörű és okos.
*Kiegyenlíti a csókarányokat és emel a téten. na meg, kiélvezi ezt a kicsit erőltetett idillt, amit magukra hozott. Csak ők ketten, együtt ölelkezve, körülöttük a piaci forgatag. De ha ezzel megvannak, akkor Nozarin örömében fel is kapja magával Rheiát és boldogan ecseteli.*
-Ez így is van, gyönyörű kis pillém! Örülök, hogy végre te is látod.
*Sejti, hogy Rheia csak kényszerből mondta ki, de legalább kimondta. Ennek őszintén örülni tud, na meg annak, hogy még mindig zavarba tudja hozni.*
*Rheia mások után kezd el nézelődni, azon túl, hogy rárivall szabadlelkű bárdjára, Nozar pedig élvén a lehetőséggel, gyorsan rászorulva öleli asszonyát mezítlen mellkasával, hogy melegítse Rheia.*
-Hát, de azt hittem, hogy ez a vágyad...
*Rheia füléhez bújik, hogy még fokozza a vörösségét pajzán sugalmakkal.*
-És most senki se szólhat rád, ha esetleg a hasfalam tapogatnád.
*Szerencsére Rheia nem hagyja Nozart sokáig a földön, megöleletlenül.*
-Hát, gyönyörű és okos.
*Kiegyenlíti a csókarányokat és emel a téten. na meg, kiélvezi ezt a kicsit erőltetett idillt, amit magukra hozott. Csak ők ketten, együtt ölelkezve, körülöttük a piaci forgatag. De ha ezzel megvannak, akkor Nozarin örömében fel is kapja magával Rheiát és boldogan ecseteli.*
-Ez így is van, gyönyörű kis pillém! Örülök, hogy végre te is látod.
*Sejti, hogy Rheia csak kényszerből mondta ki, de legalább kimondta. Ennek őszintén örülni tud, na meg annak, hogy még mindig zavarba tudja hozni.*
*Rheia mások után kezd el nézelődni, azon túl, hogy rárivall szabadlelkű bárdjára, Nozar pedig élvén a lehetőséggel, gyorsan rászorulva öleli asszonyát mezítlen mellkasával, hogy melegítse Rheia.*
-Hát, de azt hittem, hogy ez a vágyad...
*Rheia füléhez bújik, hogy még fokozza a vörösségét pajzán sugalmakkal.*
-És most senki se szólhat rád, ha esetleg a hasfalam tapogatnád.
2226. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-27 18:23:53
Üzenet elküldve: 2019-03-27 18:23:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
//A hozzászólás 16+jelenetet tartalmaz!//
*Számtalan nővel volt már dolga, a legtöbb esetben nem hajtotta más, mint saját kielégülése, nem vegyültek érzelmek az aktusba, de most a testi kielégülést követi egyfajta lelki kielégülés is. ~Lebegek! Mit tettél velem?~ A lány nyögései csak jobban felkorbácsolták a vágyait, ahogyan a fülébe suttogott vallomás is.*
- Én is téged. *Leheli a szavakat csípőjének minden mozdulatára, arcát Nava nyakához nyomva, zihálva szívva be a lány hajának illatát, melytől csak még jobban eszét veszti, nem is csoda az, hogy egy idő után nem bírja visszafogni magát, gyorsabb és kissé erőszakosabb iramot diktál, aztán a vágta végén hörögve omlik a lányra, megint a sírás és a nevetés határán egyensúlyozva, lélegzetért kapkodva, olyan féktelen ütemben zakatoló szívvel, hogy Nava érezheti is a saját mellkasán minden egyes dobbanását, próbál a karjára támaszkodni, de ez csak korlátozottan sikerül, így mikor észleli, hogy épp készül kinyomni a lányból a szuszt, ezért remegő izmokkal feltápászkodik róla, kisfiús mosollyal futtatja végig tekintetét a lány testén, majd lerogyik a székre, ahonnét az imént felállt. Nem törődik azzal, hogy felhúzza a nadrágját, így az továbbra is bokájára csúszva, enyhén szétvetett lábakkal piheg, keze a lány combján matat, kissé megfeledkezve magáról, eltévedve a lány ágyékán.*
- Most már muszáj lesz megmosdanod. *Nevetgél zihálva, de mindezt anélkül, hogy elhúzná a kezét, illetve, ha a lánynak ellenére van cirógatása, akkor természetesen felhagy ezzel a tevékenységgel.* - Ezután sokkal jobb ízűen fogok ennél az asztalnál reggelizni. *Ha a lány már felkelt az asztalról, akkor Tizio magához húzza, megcsókolja, mindezt anélkül, hogy felállna, ha viszont már az asztalon van, akkor nadrágja felhúzása után öleli meg.* - Hozok neked vizet. Csak adj pár percet, zsibbad picit a lábam. *Ez nem egészen jó szó, nem zsibbad, hanem remeg a bal lába, valószínűleg attól, hogy rendre hozzáütődött az asztal széléhez.* - Én még nem akarlak lemosni magamról. ~Neked viszont van már mit kiöblíteni.~
//A hozzászólás 16+jelenetet tartalmaz!//
*Számtalan nővel volt már dolga, a legtöbb esetben nem hajtotta más, mint saját kielégülése, nem vegyültek érzelmek az aktusba, de most a testi kielégülést követi egyfajta lelki kielégülés is. ~Lebegek! Mit tettél velem?~ A lány nyögései csak jobban felkorbácsolták a vágyait, ahogyan a fülébe suttogott vallomás is.*
- Én is téged. *Leheli a szavakat csípőjének minden mozdulatára, arcát Nava nyakához nyomva, zihálva szívva be a lány hajának illatát, melytől csak még jobban eszét veszti, nem is csoda az, hogy egy idő után nem bírja visszafogni magát, gyorsabb és kissé erőszakosabb iramot diktál, aztán a vágta végén hörögve omlik a lányra, megint a sírás és a nevetés határán egyensúlyozva, lélegzetért kapkodva, olyan féktelen ütemben zakatoló szívvel, hogy Nava érezheti is a saját mellkasán minden egyes dobbanását, próbál a karjára támaszkodni, de ez csak korlátozottan sikerül, így mikor észleli, hogy épp készül kinyomni a lányból a szuszt, ezért remegő izmokkal feltápászkodik róla, kisfiús mosollyal futtatja végig tekintetét a lány testén, majd lerogyik a székre, ahonnét az imént felállt. Nem törődik azzal, hogy felhúzza a nadrágját, így az továbbra is bokájára csúszva, enyhén szétvetett lábakkal piheg, keze a lány combján matat, kissé megfeledkezve magáról, eltévedve a lány ágyékán.*
- Most már muszáj lesz megmosdanod. *Nevetgél zihálva, de mindezt anélkül, hogy elhúzná a kezét, illetve, ha a lánynak ellenére van cirógatása, akkor természetesen felhagy ezzel a tevékenységgel.* - Ezután sokkal jobb ízűen fogok ennél az asztalnál reggelizni. *Ha a lány már felkelt az asztalról, akkor Tizio magához húzza, megcsókolja, mindezt anélkül, hogy felállna, ha viszont már az asztalon van, akkor nadrágja felhúzása után öleli meg.* - Hozok neked vizet. Csak adj pár percet, zsibbad picit a lábam. *Ez nem egészen jó szó, nem zsibbad, hanem remeg a bal lába, valószínűleg attól, hogy rendre hozzáütődött az asztal széléhez.* - Én még nem akarlak lemosni magamról. ~Neked viszont van már mit kiöblíteni.~
2225. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-27 18:20:48
Üzenet elküldve: 2019-03-27 18:20:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Csatahajó//
*Pedig nagyon nagyon remélte, hogy sikerül megúsznia, mégis sejthette, hogy nem így lesz, mert Nozarin könyörtelen.*
- De...
*Kezd bele erőtlenül és kissé elkínzottan. Mondaná, hogy ezek bizony nem igazak, valóban nem is azok, ezért nem is érzi helyén valónak, hogy ilyeneket mondjon. Nem is teszi egy darabig, csak egyre vörösödik, amit már tényleg csak az tetéz, hogy Nozarin térdre ereszkedik.*
- Jaj Nozarin!
*Rögtön le is guggol hozzá, hogy a dalnok arcára simítsa kezeit.*
- Olyan nagyon bolond vagy, tudod-e?
*De mosolyog rajta, sőt, mi több kacarászik, miközben puszikkal tűzdeli tele kedvese helyes vonásait.*
- Rendben, megpróbálom.
*Sóhajtja, majd megköszörüli torkát. Homlokát ráncolja, miközben próbálja rávenni magát, hogy megformálja a szavakat.*
- Szóval mit is kell? Hogy okos vagyok és szép?
*Teszi fel, csak enyhén kérdő hanglejtéssel a végén, de már akkor tudja, hogy feleslegesen, miután befejezi, mert drága dalnokának különösen jó érzéke van a megfigyeléshez, ez pedig egy gyenge trükk a részéről. Éppen olyan gyenge, ami egy hozzá hasonló hétköznapi nőtől várható.*
- Jó tehát, okos vagyok és szép.
*Persze nem hiszi el, de ez nem is volt feltétele az alkunak.*
*Pedig nagyon nagyon remélte, hogy sikerül megúsznia, mégis sejthette, hogy nem így lesz, mert Nozarin könyörtelen.*
- De...
*Kezd bele erőtlenül és kissé elkínzottan. Mondaná, hogy ezek bizony nem igazak, valóban nem is azok, ezért nem is érzi helyén valónak, hogy ilyeneket mondjon. Nem is teszi egy darabig, csak egyre vörösödik, amit már tényleg csak az tetéz, hogy Nozarin térdre ereszkedik.*
- Jaj Nozarin!
*Rögtön le is guggol hozzá, hogy a dalnok arcára simítsa kezeit.*
- Olyan nagyon bolond vagy, tudod-e?
*De mosolyog rajta, sőt, mi több kacarászik, miközben puszikkal tűzdeli tele kedvese helyes vonásait.*
- Rendben, megpróbálom.
*Sóhajtja, majd megköszörüli torkát. Homlokát ráncolja, miközben próbálja rávenni magát, hogy megformálja a szavakat.*
- Szóval mit is kell? Hogy okos vagyok és szép?
*Teszi fel, csak enyhén kérdő hanglejtéssel a végén, de már akkor tudja, hogy feleslegesen, miután befejezi, mert drága dalnokának különösen jó érzéke van a megfigyeléshez, ez pedig egy gyenge trükk a részéről. Éppen olyan gyenge, ami egy hozzá hasonló hétköznapi nőtől várható.*
- Jó tehát, okos vagyok és szép.
*Persze nem hiszi el, de ez nem is volt feltétele az alkunak.*
2224. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-27 17:30:21
Üzenet elküldve: 2019-03-27 17:30:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Csatahajó//
*Nozarin amint előcsalta a mosolyt Rheiából, hagyja is a nyüsznyüszködést, a célját elérte és nézhet újabb játszadozások után. Ami meg is történik, ugyanis Rheia se nem vállalná a csikiződést, se nem mondana szépeket. Ezt hősies dalnokunk nem engedi.*
-Tudod, hogy ez nem így működik. Még nem látnak minket, de ha nemmondod, mindenki minket fog nézni, mikor kiejted a szádon a szép és igaz szavakat csodálatos kinézetedről és elméd elsöprő hatalmasságáról.
*Megpróbálja átkarolni Rheiát, de nem biztos benne, hogy a csikifenyegetés után csak úgy hagyja, hogy karjaiba vegyék. De ha nem szólal meg hamarosan, akkor Nozarin kénytelen lesz térdre esni és úgy esdekelni varázslónőjének várva várt szavaiért.*
-Mondd, mooooond.
*Csillogóan kéregető tekintetével néz fel Rheiára, ha pediglen erre se hatódik meg, akkor ajka lebiggyed és a szomorúság elveti magvait lehúzódó ráncain. Sokat pislog is mellé, hogy ha könnyeznie kell, akkor tudjon.*
-Súghatod is, csak szánd meg dalnokod...
*Nozarin amint előcsalta a mosolyt Rheiából, hagyja is a nyüsznyüszködést, a célját elérte és nézhet újabb játszadozások után. Ami meg is történik, ugyanis Rheia se nem vállalná a csikiződést, se nem mondana szépeket. Ezt hősies dalnokunk nem engedi.*
-Tudod, hogy ez nem így működik. Még nem látnak minket, de ha nemmondod, mindenki minket fog nézni, mikor kiejted a szádon a szép és igaz szavakat csodálatos kinézetedről és elméd elsöprő hatalmasságáról.
*Megpróbálja átkarolni Rheiát, de nem biztos benne, hogy a csikifenyegetés után csak úgy hagyja, hogy karjaiba vegyék. De ha nem szólal meg hamarosan, akkor Nozarin kénytelen lesz térdre esni és úgy esdekelni varázslónőjének várva várt szavaiért.*
-Mondd, mooooond.
*Csillogóan kéregető tekintetével néz fel Rheiára, ha pediglen erre se hatódik meg, akkor ajka lebiggyed és a szomorúság elveti magvait lehúzódó ráncain. Sokat pislog is mellé, hogy ha könnyeznie kell, akkor tudjon.*
-Súghatod is, csak szánd meg dalnokod...
2223. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-27 16:20:19
Üzenet elküldve: 2019-03-27 16:20:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
//A hozzászólás 16+jelenetet tartalmaz!//
*Tizioval ellentétben ő közel sem ilyen tapasztalt abban, mennyi szer milyen hatással van a férfira, így továbbra sem tud szabadulni aggodalmaitól, árgus szemekkel figyelve Tizio minden apró rezdülését, hogy tényleg jól van-e. Kénytelen azonban megállapítani, hogy talán rosszul ítélte meg a helyzetet, mégiscsak erősebb a kábulat, mint várta, hiszen ahogy halad előre a beszélgetés, láthatóan egyre csapongóbbá válnak a férfi gondolatai*
- Akkor meg felesleges aggódnod rajta, úgyse tudnád megelőzni az elkerülhetetlent! *mosolyodik el, úgy vélekedve, hogy amíg a tényleges követelés el nem hangzik, addig nem sok mindent tehetnek az ügyben, lévén nem lehet előre kikövetkeztetni, mikor mit szeretne majd Ephemia. Vagy épp a gyapjas tevék* Nem rusnyaságok! *jegyzi meg kissé szemrehányó hangon, hiszen még mindig nem tudja elhinni, hogy Tizio tényleg ezt gondolja róluk* Akkor szerzünk palántákat is! *csúsztatja lejjebb a kezét Tizio mellkasára, így próbálva megnyugtatni kicsit, hiszen láthatólag kezd túlzottan izgatottá válni*
- Nem tudok, de biztos nem lehet olyan nehéz... *bizonytalanodik el a paradicsomok kapcsán, hiszen egy kis házban nőtt fel a városban, így a kerti munkákról jóformán fogalma sincs. Meggyőződése azonban, hogy ha Tizio mellette van, akkor semmi sem lehet lehetetlen. Talán csak az, hogy megértse zavarodott elméjének gondolatmenetét, így bár hiába próbálkozik, egyre inkább az az érzése, hogy kezdi elveszteni a fonalat, főleg, amikor már a pénz kerül szóba*
- Szerintem ez nem így működik... *jegyzi meg bizonytalanul, hiszen véleménye szerint, ha a semmit tologatják az ugyanúgy semmi marad, azonban nem akarja kétségbe vonni Tizio szavait, hiszen nyilvánvaló a számára, hogy a férfi sokkal jobban ért ehhez, és tudja, miről beszél. A folyamatos cirógatások közt pedig annyi ideje sincs, hogy egy tiszta gondolatot szánjon erre a problémára. Örömmel tapasztalja, hogy nem csak az ő ujjai az egyetlenek, melyek nyughatatlan útjukat járják a másik bőrén, bár tagadhatatlan, az egyikük jóval nagyobb tapasztalattal rendelkezik ezen a téren a másiknál. Lelkesedése és gyengéd érzelmei azonban talán kárpótolják a férfit ezért a hiányosságért. Ő maga közben egyre kevésbé bír tisztán gondolkodni. Ha Tizio a közelében van, olyan vágyak és érzések lesznek úrrá rajta, melyekről nem is tudta, hogy egyáltalán léteznek. Igyekszik azonban összeszedett maradni, mielőtt végleg elveszne a kék szempár mélyén*
- Tudom, de akkor is... inkább ne, jó? *mosolyodik el zavartan, miközben arcát halvány pír futja el. Bár tökéletesen tisztában van vele, hogy Tizio csak kedvességből mondta ezt, egyáltalán nem szeretné, ha tényleg parancsnak venné a szavait. ~Ne azért csinálj valamit, mert én azt kértem, hanem mert te azt szeretnéd... ~gondolja magában, amíg még bír gondolkodni, hiszen az erre szánható pillanatai meg vannak számlálva. Hamarosan ugyanis már azon kapja magát, hogy előbb a levegőben, majd pedig az asztalon helyezkedik el. A művelet közben erősen kapaszkodik Tizioba, és azután sem engedi el, hogy elfoglalta a megfelelő pozíciót, legfeljebb csak azért, hogy kicsit megtámassza magát. Továbbra is igyekszik azonban minél jobban magához szorítani, hiszen nem szeretné, ha egy kicsit is távolabb lenne tőle. A kérdésre nem válaszol, vagy legalábbis nem szavakkal, csak egy tüzes csókra hajol oda, mely sokkal perzselőbb az előbbinél. Ezután azonban mégis kénytelen kicsit több teret engedni a férfinak, míg lekerül a nadrág, csak hogy aztán újult erővel vesse bele magát az események forgatagába. Együttlétük során ismét csak jelentősen gyarapodik azoknak a nyögéseknek és sóhajoknak száma, melyekről korábban nem is sejtette, hogy képes kiadni magából, különösen, mikor a férfi tapasztalt ujjai is bevetik magukat a játékba. Bár magában tart tőle, hogy Tizio talán furcsának találhatja ezeket a hangokat, zavarát háttérbe szorítva most az egyszer nem tudja és nem is akarja visszafogni élvezetének ezen jeleit. Hangja nem kevésbé zihál, mint a férfié, mikor végül megszólal*
- Szeretlek! *suttogja Tizio fülében az egyetlen értelmes mondatot, ami az eszébe jut, hisz jelenleg ez az egyetlen gondolat tölti ki az elméjét, nem hagyva benne helyet semmi másnak.*
//A hozzászólás 16+jelenetet tartalmaz!//
*Tizioval ellentétben ő közel sem ilyen tapasztalt abban, mennyi szer milyen hatással van a férfira, így továbbra sem tud szabadulni aggodalmaitól, árgus szemekkel figyelve Tizio minden apró rezdülését, hogy tényleg jól van-e. Kénytelen azonban megállapítani, hogy talán rosszul ítélte meg a helyzetet, mégiscsak erősebb a kábulat, mint várta, hiszen ahogy halad előre a beszélgetés, láthatóan egyre csapongóbbá válnak a férfi gondolatai*
- Akkor meg felesleges aggódnod rajta, úgyse tudnád megelőzni az elkerülhetetlent! *mosolyodik el, úgy vélekedve, hogy amíg a tényleges követelés el nem hangzik, addig nem sok mindent tehetnek az ügyben, lévén nem lehet előre kikövetkeztetni, mikor mit szeretne majd Ephemia. Vagy épp a gyapjas tevék* Nem rusnyaságok! *jegyzi meg kissé szemrehányó hangon, hiszen még mindig nem tudja elhinni, hogy Tizio tényleg ezt gondolja róluk* Akkor szerzünk palántákat is! *csúsztatja lejjebb a kezét Tizio mellkasára, így próbálva megnyugtatni kicsit, hiszen láthatólag kezd túlzottan izgatottá válni*
- Nem tudok, de biztos nem lehet olyan nehéz... *bizonytalanodik el a paradicsomok kapcsán, hiszen egy kis házban nőtt fel a városban, így a kerti munkákról jóformán fogalma sincs. Meggyőződése azonban, hogy ha Tizio mellette van, akkor semmi sem lehet lehetetlen. Talán csak az, hogy megértse zavarodott elméjének gondolatmenetét, így bár hiába próbálkozik, egyre inkább az az érzése, hogy kezdi elveszteni a fonalat, főleg, amikor már a pénz kerül szóba*
- Szerintem ez nem így működik... *jegyzi meg bizonytalanul, hiszen véleménye szerint, ha a semmit tologatják az ugyanúgy semmi marad, azonban nem akarja kétségbe vonni Tizio szavait, hiszen nyilvánvaló a számára, hogy a férfi sokkal jobban ért ehhez, és tudja, miről beszél. A folyamatos cirógatások közt pedig annyi ideje sincs, hogy egy tiszta gondolatot szánjon erre a problémára. Örömmel tapasztalja, hogy nem csak az ő ujjai az egyetlenek, melyek nyughatatlan útjukat járják a másik bőrén, bár tagadhatatlan, az egyikük jóval nagyobb tapasztalattal rendelkezik ezen a téren a másiknál. Lelkesedése és gyengéd érzelmei azonban talán kárpótolják a férfit ezért a hiányosságért. Ő maga közben egyre kevésbé bír tisztán gondolkodni. Ha Tizio a közelében van, olyan vágyak és érzések lesznek úrrá rajta, melyekről nem is tudta, hogy egyáltalán léteznek. Igyekszik azonban összeszedett maradni, mielőtt végleg elveszne a kék szempár mélyén*
- Tudom, de akkor is... inkább ne, jó? *mosolyodik el zavartan, miközben arcát halvány pír futja el. Bár tökéletesen tisztában van vele, hogy Tizio csak kedvességből mondta ezt, egyáltalán nem szeretné, ha tényleg parancsnak venné a szavait. ~Ne azért csinálj valamit, mert én azt kértem, hanem mert te azt szeretnéd... ~gondolja magában, amíg még bír gondolkodni, hiszen az erre szánható pillanatai meg vannak számlálva. Hamarosan ugyanis már azon kapja magát, hogy előbb a levegőben, majd pedig az asztalon helyezkedik el. A művelet közben erősen kapaszkodik Tizioba, és azután sem engedi el, hogy elfoglalta a megfelelő pozíciót, legfeljebb csak azért, hogy kicsit megtámassza magát. Továbbra is igyekszik azonban minél jobban magához szorítani, hiszen nem szeretné, ha egy kicsit is távolabb lenne tőle. A kérdésre nem válaszol, vagy legalábbis nem szavakkal, csak egy tüzes csókra hajol oda, mely sokkal perzselőbb az előbbinél. Ezután azonban mégis kénytelen kicsit több teret engedni a férfinak, míg lekerül a nadrág, csak hogy aztán újult erővel vesse bele magát az események forgatagába. Együttlétük során ismét csak jelentősen gyarapodik azoknak a nyögéseknek és sóhajoknak száma, melyekről korábban nem is sejtette, hogy képes kiadni magából, különösen, mikor a férfi tapasztalt ujjai is bevetik magukat a játékba. Bár magában tart tőle, hogy Tizio talán furcsának találhatja ezeket a hangokat, zavarát háttérbe szorítva most az egyszer nem tudja és nem is akarja visszafogni élvezetének ezen jeleit. Hangja nem kevésbé zihál, mint a férfié, mikor végül megszólal*
- Szeretlek! *suttogja Tizio fülében az egyetlen értelmes mondatot, ami az eszébe jut, hisz jelenleg ez az egyetlen gondolat tölti ki az elméjét, nem hagyva benne helyet semmi másnak.*
2222. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-27 15:18:29
Üzenet elküldve: 2019-03-27 15:18:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Csatahajó//
- Semmi nyüsznyüsz. Ez most nem válik be.
*Jelenti ki ellentmondást nem tűrően, legalábbis próbálkozik vele, de a felénél menthetetlenül mosolyogni kezd, ezzel pedig aláásva szigorúnak szánt megjegyzését.*
- Jaj ne!
*Fájdalmasan felsóhajt, mert nem képes ő ilyeneket mondani magára, annyira idegen tőle ez, hogy még bele is pirul.*
- Azt meg tudom ígérni, hogy mellőzöm a korábbi megszólalásokat.
*Az az megtartja magának őket. Reméli ezzel el is terelődik a téma erről, mert a csikizéstől még mindig tart, és valahogy a férfi akkor érzi legnagyobb szükségét arra, hogy ilyen merényletet kövessen el ellene, amikor nyilvános helyen vannak. Valami trükk is van kilátásban, amit kíváncsian figyel egyelőre még nem sejtve, hogy hova fog az vezetni. El is kerekednek szemei a végeredményt látva, és amellett, hogy fülig pirul a zavartól, az aggodalom is megjelenik az arcán.*
- Nozarin! Öltözz fel de rögtön! Még megfázol itt nekem.
*Ki is veszi a férfi kezéből a csomóba gyűrt ruhát, hogy kapkodva kihajtogassa.*
- Látom vetkőzni már rutinosan tudsz, remélem a ruhák felvétele is ilyen gyorsan megy.
*Vissza is erőlteti a dalnoka kezébe a szövetet, éppen csak el nem kezdi a piac közepén öltöztetni, mint egy gyereket. Körbenéz, hogy vajon hányan torpantak meg a jelenetre, vagy bámulják őket. Nem azért, mert érdekelné mások véleménye, inkább azért, mert nem szereti a nem kívánt figyelmet. Vagy úgy egyáltalán a figyelmet.*
- Huncut cuccok?
*Kérdez vissza továbbra is meglepetten, és mintha a vörös legvörösebb árnyalatát próbálná arca felvenni.*
- Nem biztos, hogy rá merek kérdezni az mit is jelent pontosan.
*Inkább hümmögve gondolkodik, és kicsit félve pislog fel a férfira, hogy vajon annak milyen komiszság jár már megint a fejében.*
- Semmi nyüsznyüsz. Ez most nem válik be.
*Jelenti ki ellentmondást nem tűrően, legalábbis próbálkozik vele, de a felénél menthetetlenül mosolyogni kezd, ezzel pedig aláásva szigorúnak szánt megjegyzését.*
- Jaj ne!
*Fájdalmasan felsóhajt, mert nem képes ő ilyeneket mondani magára, annyira idegen tőle ez, hogy még bele is pirul.*
- Azt meg tudom ígérni, hogy mellőzöm a korábbi megszólalásokat.
*Az az megtartja magának őket. Reméli ezzel el is terelődik a téma erről, mert a csikizéstől még mindig tart, és valahogy a férfi akkor érzi legnagyobb szükségét arra, hogy ilyen merényletet kövessen el ellene, amikor nyilvános helyen vannak. Valami trükk is van kilátásban, amit kíváncsian figyel egyelőre még nem sejtve, hogy hova fog az vezetni. El is kerekednek szemei a végeredményt látva, és amellett, hogy fülig pirul a zavartól, az aggodalom is megjelenik az arcán.*
- Nozarin! Öltözz fel de rögtön! Még megfázol itt nekem.
*Ki is veszi a férfi kezéből a csomóba gyűrt ruhát, hogy kapkodva kihajtogassa.*
- Látom vetkőzni már rutinosan tudsz, remélem a ruhák felvétele is ilyen gyorsan megy.
*Vissza is erőlteti a dalnoka kezébe a szövetet, éppen csak el nem kezdi a piac közepén öltöztetni, mint egy gyereket. Körbenéz, hogy vajon hányan torpantak meg a jelenetre, vagy bámulják őket. Nem azért, mert érdekelné mások véleménye, inkább azért, mert nem szereti a nem kívánt figyelmet. Vagy úgy egyáltalán a figyelmet.*
- Huncut cuccok?
*Kérdez vissza továbbra is meglepetten, és mintha a vörös legvörösebb árnyalatát próbálná arca felvenni.*
- Nem biztos, hogy rá merek kérdezni az mit is jelent pontosan.
*Inkább hümmögve gondolkodik, és kicsit félve pislog fel a férfira, hogy vajon annak milyen komiszság jár már megint a fejében.*
2221. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-03-27 09:46:14
Üzenet elküldve: 2019-03-27 09:46:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
//A hozzászólás 16+jelenetet tartalmaz!//
*Tizio gyakorló és gyakorlott drogos, ez a részévé vált az évek során, lényének része, a drog segít neki ellazulni, vagy felejteni, olykor segít abban, hogy más nézőpontból figyelhessen meg egyes dolgokat. Még kamaszkorában kezdődött, mikor kicsúcsosodott a Briwal iránti féltékenysége, hiszen bátyja tökéletes, családjuk ragyogó csillaga, aki tökéletes modorával elbűvöl mindenkit, bárhová menjen is, egyszóval pont ellentéte öccsének. Ha Tizio mélyen magába nézne, akkor persze tudná, hogy ez az állapot saját gyengeségének eredménye, szenvedély amely függőséggé vált, ami nélkül nem tud létezni és ha függőségét nem elégíti ki, akkor rosszul van. Az évek során fokozatosan emelkedett ugyan az adag, de Tizio megítélése szerint, már ha elfogadjuk, hogy ő képes ezt racionálisan megítélni, akkor ő azt mondaná, hogy belül van azon a határon, ami túl káros lenne. Néha ugyan túllő kicsit a célon, de általában csak a szinten tartásra figyel, az alapszükséglete úgy, mint az evés vagy az alvás.*
- Szerintem ha lenne itthon, akkor juszt se az kéne. Csak és kizárólag hozzáférhetetlen dolgok, lehetetlen időkben. ~Mint anyám, mikor Ephemiát várta.~ Remélem, hogy a vemhes rusnyaságok nem zabálnak meg lehetetlen dolgokat. Kellenek palánták. Tudsz paradicsomot nevelni? Olyan szakács kell, aki ért az ilyesmihez is. Van itt hátul kertecske. *A lány számára úgy tűnhet, hogy csaponganak Tizio gondolatai, ő azonban világosan látja az ok-okozati összefüggést a terhes nők, a palánták nevelése és a szakács között.* - Ó nem, cicám. Az nem fordulhat elő. A pénz olyan, hogy tologatod. Ide vagy oda. Innen hiányzik, akkor átrakod oda, aztán később vissza. *Míg beszél addig elbíbelődik újabb gombokkal, hogy feltárhassa a szemei előtt a lány testét. ~Gyönyörű vagy. És túl jó egy magamfajta gazemberhez.~ Jobb tenyerének kitárt ujjai a lány bőrét cirógatják a kulcscsontjától a csípőjéig, kék tekintete követi ujjainak mozgását.* - Miért ne? Ez igazán semmiség. Szeretetből mondom. ~És mert ilyeneket illik mondani.~ *A lány simogató ujjai csak tovább korbácsolják a vágyát, idegszálai gyakorlatilag pattanásig feszülnek, Nava érintése nyomán libabőrös lesz, borzongás járja végig a lábujjaitól egészen a feje búbjáig, elnyíló szájjal néz a lány szemébe, nehezen tudja kordában tartani a vágyait, megigézi Nava érintése. ~Ki hitte volna, hogy ez ennyire jó?~ Eddig ha simogatták, akkor azt azért tették, mert megfizette, a profik pedig egyből tudták, hogy hova nyúljanak, de azok az aranyon vett érintések a közelébe sem érnek Nava kicsit tétova, puhatolózó mozdulatainak.*
- Szerinted szeretnék elmenni? ~Szeretnék, de nem a kúthoz.~ *A lányt erősen tartva feláll, de nem indul sehová, csak Navát teszi az asztalra, a combjai közé akar jutni, ezzel egy időben meg a saját nadrágját próbálja letolni. Ha pedig a lánynak nincs kifogása az ellen, hogy a konyhaasztalon legyenek egymáséi, akkor Tizio nem rest cselekedni, zihál, mikor egyesül teste Nava testével.* - Annyira csodálatos vagy. *Nyögi a lány fülébe, egyik karját Nava nyaka alatt csúsztatja át, hogy belekapaszkodjon a vállába, míg a másik célirányosan indul a lány testén lefelé, hogy kezével is felfedezze azt az érzékeny pontot, amit az imént az ágyban kényeztetett.*
//A hozzászólás 16+jelenetet tartalmaz!//
*Tizio gyakorló és gyakorlott drogos, ez a részévé vált az évek során, lényének része, a drog segít neki ellazulni, vagy felejteni, olykor segít abban, hogy más nézőpontból figyelhessen meg egyes dolgokat. Még kamaszkorában kezdődött, mikor kicsúcsosodott a Briwal iránti féltékenysége, hiszen bátyja tökéletes, családjuk ragyogó csillaga, aki tökéletes modorával elbűvöl mindenkit, bárhová menjen is, egyszóval pont ellentéte öccsének. Ha Tizio mélyen magába nézne, akkor persze tudná, hogy ez az állapot saját gyengeségének eredménye, szenvedély amely függőséggé vált, ami nélkül nem tud létezni és ha függőségét nem elégíti ki, akkor rosszul van. Az évek során fokozatosan emelkedett ugyan az adag, de Tizio megítélése szerint, már ha elfogadjuk, hogy ő képes ezt racionálisan megítélni, akkor ő azt mondaná, hogy belül van azon a határon, ami túl káros lenne. Néha ugyan túllő kicsit a célon, de általában csak a szinten tartásra figyel, az alapszükséglete úgy, mint az evés vagy az alvás.*
- Szerintem ha lenne itthon, akkor juszt se az kéne. Csak és kizárólag hozzáférhetetlen dolgok, lehetetlen időkben. ~Mint anyám, mikor Ephemiát várta.~ Remélem, hogy a vemhes rusnyaságok nem zabálnak meg lehetetlen dolgokat. Kellenek palánták. Tudsz paradicsomot nevelni? Olyan szakács kell, aki ért az ilyesmihez is. Van itt hátul kertecske. *A lány számára úgy tűnhet, hogy csaponganak Tizio gondolatai, ő azonban világosan látja az ok-okozati összefüggést a terhes nők, a palánták nevelése és a szakács között.* - Ó nem, cicám. Az nem fordulhat elő. A pénz olyan, hogy tologatod. Ide vagy oda. Innen hiányzik, akkor átrakod oda, aztán később vissza. *Míg beszél addig elbíbelődik újabb gombokkal, hogy feltárhassa a szemei előtt a lány testét. ~Gyönyörű vagy. És túl jó egy magamfajta gazemberhez.~ Jobb tenyerének kitárt ujjai a lány bőrét cirógatják a kulcscsontjától a csípőjéig, kék tekintete követi ujjainak mozgását.* - Miért ne? Ez igazán semmiség. Szeretetből mondom. ~És mert ilyeneket illik mondani.~ *A lány simogató ujjai csak tovább korbácsolják a vágyát, idegszálai gyakorlatilag pattanásig feszülnek, Nava érintése nyomán libabőrös lesz, borzongás járja végig a lábujjaitól egészen a feje búbjáig, elnyíló szájjal néz a lány szemébe, nehezen tudja kordában tartani a vágyait, megigézi Nava érintése. ~Ki hitte volna, hogy ez ennyire jó?~ Eddig ha simogatták, akkor azt azért tették, mert megfizette, a profik pedig egyből tudták, hogy hova nyúljanak, de azok az aranyon vett érintések a közelébe sem érnek Nava kicsit tétova, puhatolózó mozdulatainak.*
- Szerinted szeretnék elmenni? ~Szeretnék, de nem a kúthoz.~ *A lányt erősen tartva feláll, de nem indul sehová, csak Navát teszi az asztalra, a combjai közé akar jutni, ezzel egy időben meg a saját nadrágját próbálja letolni. Ha pedig a lánynak nincs kifogása az ellen, hogy a konyhaasztalon legyenek egymáséi, akkor Tizio nem rest cselekedni, zihál, mikor egyesül teste Nava testével.* - Annyira csodálatos vagy. *Nyögi a lány fülébe, egyik karját Nava nyaka alatt csúsztatja át, hogy belekapaszkodjon a vállába, míg a másik célirányosan indul a lány testén lefelé, hogy kezével is felfedezze azt az érzékeny pontot, amit az imént az ágyban kényeztetett.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4325-4344