Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 120 (2381. - 2400. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2400. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-04 18:42:35
Üzenet elküldve: 2019-05-04 18:42:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*Továbbra se tudja teljesen eldönteni, vajon a testvérek csak tréfálkoznak, vagy esetleg több is van a dolog mögött, így egyelőre inkább nem feszegeti tovább a témát, csak a közös főzés ötlete kapcsán szólal meg újra*
- Az is elég lesz, köszönjük! *pillant mosolyogva Tiziora, ahogy a favágás kerül szóba, hálásan a felajánlásért. Kicsit azért bánja, hogy a férfi nem tart velük, bár ha őszinte akar lenni magával, nem is igazán számított ilyesmire, még ha örült is volna neki, hiszen tart tőle picit, mi lesz, ha kettesben maradnak Briwallal. ~Remélem, nem tér majd vissza a kínos csönd... ~aggodalmaskodik magában, mikor már az asztal leszedéséhez látna hozzá. A vacsorát illető megjegyzést inkább szó nélkül hagyja, bár nem azért, mert ne törődne Briwal egészségi állapotával, azonban tiszteletben tartja a férfi kérését, és aggodalmait magába fojtva, néma beleegyezéssel veszi tudomásul, hogy ma este nem csatlakozik hozzájuk, majd nekiáll, hogy megbirkózzon a konyhában várakozó rengeteg mosogatnivalóval. Bár nem mondhatni, hogy hamar végezne, úgy tűnik, még így is hamarabb készen lesz, mint Tizio, így alkalma nyílik rá, hogy a másik tudta nélkül gyönyörködjön kicsit a látványban. Megdöbbenti, mennyire elmélyülten képes dolgozni, így eleinte nincs is szíve zavarni őt, azonban nem szeretné, ha azt gondolná, leskelődik, így végül mégis megszólal, bár szinte rögtön meg is bánja, ahogy a csukódó könyvet látja*
- Bocsánat, nem szerettelek volna megzavarni... *szabadkozik rögtön, továbbra is az ajtóban állva, hiszen nem akar az eddigieknél is jobban kíváncsinak tűnni*
- Tudom. *mosolyodik el halványan, ahogy Tiziot hallgatja* Ráadásul a legjobb, akit ismerek, úgyhogy biztos vagyok benne, meg tudod csinálni időben. *mélyül el mosolya, bár nem mintha a kijelentés első felének olyan nagy súlya lenne, tekintve, hogy Tizio az egyetlen könyvelő, akit eddig az útjába sodort a sors. A következő szavakat hallva azonban elkomorodik kicsit, és csak akkor folytatja, mikor már a férfi átöleli*
- Nem untatsz soha, semmivel... viszont megértem, ha van, amiről nem szeretnél beszélni. *jelenti ki komolyan, hiszen úgy érzi, ez olyan téma, ami tisztázásra szorul. Nem szereti a hazugságokat, akkor sem, ha azok kegyesek és az ő védelmére irányulnak. Jobban örül, ha az igazságot hallja, még akkor is, ha ez épp azt jelenti, hogy nem hallhat semmit, hisz ez esetben nem fog tovább erősködni, ugyanis úgy véli, mindenkinek joga van a maga titkaihoz és csak remélni tudja, hogy egyszer talán majd megismeri őket. Csak azután fogadja a férfi csókját, hogy ezt sikerült megbeszélniük, egy pillanatra elfeledkezve minden másról, azonban hamar észbe kap és igyekszik kibontakozni az ölelésből, hiszen nem szeretné sokáig feltartani Tiziot. Úgy tűnik azonban, nem ő az egyetlen, aki hátráltatja a munkavégzésben. Bár ő maga közel se véli úgy, az uraságok megnevezés rá is vonatkozna, ennek ellenére készségesen követi a férfit, egy lépéssel lemaradva tőle, csak egy kósza gondolatot szentelve menet közben annak, milyen gyorsan újra a ládába került minden, majd már az ajtónál is találja magát, ahol úgy áll meg, hogy félig Tizio takarásában legyen. Hiába lakik most már itt, vagy fog majd itt lakni, továbbra se véli úgy, hogy joga lenne ajtót nyitni, így ezt a feladatot Tiziora bízza, ahogy egyelőre a beszédet is. Bár ő maga is udvariasan üdvözli az öregasszonyt, neki nem megy olyan jól a társalgás és a feltűnés nélküli szemrevételezés egyszerre, így pár másodpercig csak hallgat, míg felméri, mi a helyzet, csak utána szólal meg*
- Jól van? Szüksége van esetleg valamire? *érdeklődik aggodalmasan, hiszen az öregasszony kinézetéből ítélve arra a következtetésre jut, már régóta úton lehet, talán éhes, szomjas vagy épp fázik, esetleg fáradt, ezen pedig mindenképp szeretne segíteni, ha lehetősége van rá.*
*Továbbra se tudja teljesen eldönteni, vajon a testvérek csak tréfálkoznak, vagy esetleg több is van a dolog mögött, így egyelőre inkább nem feszegeti tovább a témát, csak a közös főzés ötlete kapcsán szólal meg újra*
- Az is elég lesz, köszönjük! *pillant mosolyogva Tiziora, ahogy a favágás kerül szóba, hálásan a felajánlásért. Kicsit azért bánja, hogy a férfi nem tart velük, bár ha őszinte akar lenni magával, nem is igazán számított ilyesmire, még ha örült is volna neki, hiszen tart tőle picit, mi lesz, ha kettesben maradnak Briwallal. ~Remélem, nem tér majd vissza a kínos csönd... ~aggodalmaskodik magában, mikor már az asztal leszedéséhez látna hozzá. A vacsorát illető megjegyzést inkább szó nélkül hagyja, bár nem azért, mert ne törődne Briwal egészségi állapotával, azonban tiszteletben tartja a férfi kérését, és aggodalmait magába fojtva, néma beleegyezéssel veszi tudomásul, hogy ma este nem csatlakozik hozzájuk, majd nekiáll, hogy megbirkózzon a konyhában várakozó rengeteg mosogatnivalóval. Bár nem mondhatni, hogy hamar végezne, úgy tűnik, még így is hamarabb készen lesz, mint Tizio, így alkalma nyílik rá, hogy a másik tudta nélkül gyönyörködjön kicsit a látványban. Megdöbbenti, mennyire elmélyülten képes dolgozni, így eleinte nincs is szíve zavarni őt, azonban nem szeretné, ha azt gondolná, leskelődik, így végül mégis megszólal, bár szinte rögtön meg is bánja, ahogy a csukódó könyvet látja*
- Bocsánat, nem szerettelek volna megzavarni... *szabadkozik rögtön, továbbra is az ajtóban állva, hiszen nem akar az eddigieknél is jobban kíváncsinak tűnni*
- Tudom. *mosolyodik el halványan, ahogy Tiziot hallgatja* Ráadásul a legjobb, akit ismerek, úgyhogy biztos vagyok benne, meg tudod csinálni időben. *mélyül el mosolya, bár nem mintha a kijelentés első felének olyan nagy súlya lenne, tekintve, hogy Tizio az egyetlen könyvelő, akit eddig az útjába sodort a sors. A következő szavakat hallva azonban elkomorodik kicsit, és csak akkor folytatja, mikor már a férfi átöleli*
- Nem untatsz soha, semmivel... viszont megértem, ha van, amiről nem szeretnél beszélni. *jelenti ki komolyan, hiszen úgy érzi, ez olyan téma, ami tisztázásra szorul. Nem szereti a hazugságokat, akkor sem, ha azok kegyesek és az ő védelmére irányulnak. Jobban örül, ha az igazságot hallja, még akkor is, ha ez épp azt jelenti, hogy nem hallhat semmit, hisz ez esetben nem fog tovább erősködni, ugyanis úgy véli, mindenkinek joga van a maga titkaihoz és csak remélni tudja, hogy egyszer talán majd megismeri őket. Csak azután fogadja a férfi csókját, hogy ezt sikerült megbeszélniük, egy pillanatra elfeledkezve minden másról, azonban hamar észbe kap és igyekszik kibontakozni az ölelésből, hiszen nem szeretné sokáig feltartani Tiziot. Úgy tűnik azonban, nem ő az egyetlen, aki hátráltatja a munkavégzésben. Bár ő maga közel se véli úgy, az uraságok megnevezés rá is vonatkozna, ennek ellenére készségesen követi a férfit, egy lépéssel lemaradva tőle, csak egy kósza gondolatot szentelve menet közben annak, milyen gyorsan újra a ládába került minden, majd már az ajtónál is találja magát, ahol úgy áll meg, hogy félig Tizio takarásában legyen. Hiába lakik most már itt, vagy fog majd itt lakni, továbbra se véli úgy, hogy joga lenne ajtót nyitni, így ezt a feladatot Tiziora bízza, ahogy egyelőre a beszédet is. Bár ő maga is udvariasan üdvözli az öregasszonyt, neki nem megy olyan jól a társalgás és a feltűnés nélküli szemrevételezés egyszerre, így pár másodpercig csak hallgat, míg felméri, mi a helyzet, csak utána szólal meg*
- Jól van? Szüksége van esetleg valamire? *érdeklődik aggodalmasan, hiszen az öregasszony kinézetéből ítélve arra a következtetésre jut, már régóta úton lehet, talán éhes, szomjas vagy épp fázik, esetleg fáradt, ezen pedig mindenképp szeretne segíteni, ha lehetősége van rá.*
2399. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-04 14:36:45
Üzenet elküldve: 2019-05-04 14:36:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*Tizio a csirke témára csak legyint. ~Gereblyével mondjuk mindet agyonvághattam volna, az mészárlás lett volna.~*
- Ugyan bátyám, mind a ketten tudjuk, hogy egy darab rossz tulajdonságod sincsen. ~Ó dehogyis nincsen.~ *Nava rosszalló pillantását állja, sőt szinte tudomást sem vesz a lány nonverbális dorgálásáról, ritkán vesz fel ilyesmit és nem is mos fogja elkezdeni, még a fejét is kicsit megrázza, mikor a lány mentegetni kezdi.
Az együtt főzőcskézésre vonatkozó terveket nem kommentálja. ~Tőlem csináljátok, de rám ne számítsatok.~* - Én csak a fát hasogatom fel, nem akarhatjátok, hogy valami szerencsétlenkedést adjak elő fakanalakkal meg vájdlingokkal. *Tulajdonképpen neki minden porcikája tiltakozik a konyha ellen, illetve a konyha ellen nem is, de az ellen igen, hogy valami produktívat is csináljon ott. ~Rejtélyes, hogy bírtam ki egyedül az elmúlt pár hatot.~* - Ajánlom is, hogy egyél rendesen, olyan vékony a karod, mint a cérnaszál. ~Megint túlzol, Tizio.~
*Nem sokkal később már egyedül ül az asztal másik, terítetlen oldalán, a fejét csóválva bújja a ládában érkezett feljegyzéseket, a kezében tartott toll végét egészen elrágcsálja, egészen elmélyed a dologban, ezért észre sem veszi, hogy a lány figyeli. ~Franc.~ Nincs hozzászokva ahhoz, hogy mások figyeljék, ahhoz sem, hogy megzavarják. ~Kell egy dolgozószoba.~ Miközben feláll a székről, már be is csukja a könyvet. ~Van, amit nem kell látnod.~*
- Hisz tudod, könyvelő vagyok. És el vagyok késve a negyedéves beszámolóval. Úgy negyed évvel. ~Nem mintha tudtam volna, hogy meg kell írnom...~ Ráadásul valaki belepiszkált. ~És pofátlanul sikkaszt.~ Nem untatnálak részletekkel, sírva szaladnál el. *Tizionak nincsenek illúziói ezzel kapcsolatban, tudja, hogy mások nem feltétlenül élvezik a témát, ami tényleg száraz és kevéssé szórakoztató. ~Nem mintha beszélhetnék róla.~ Még mindig a kezében fogja az elrágcsált tollat, de most lerakja és Nava felé indul, hogy átölelje és megcsókolja. ~Ez csak eltereli a figyelmed a könyvelésről.~ Egy pillanat múlva azonban éppen Tizio figyelme terelődik el, mert odakintről különös zajokat hall. ~Mi a fene?~ Elereszti a lányt, újra az asztalhoz lép, a ládába kerül minden az asztalról, aztán csattan a lakat, nagyjából azzal egy időben, hogy felhangzana a kopogás és az óbégatás.*
- Asszem, hogy minket keresnek. ~Miért most ment el Briwal pihenni?!~ *A bejárati ajtó felé indul, ehhez a hallon keresztül vezet az út.* - Jó napot... *Kék pillantása végigszalad a küszöbön álló nőn, miután kinyitja az ajtót. ~Azigen.~ Meglepődik ugyan az ajtó előtt álló furcsa szerzeten, de a rezzenéstelen arcán és színtelen hangján ez nem érződik.* Asszonyom. ~Biztos valami barbár sámánasszony.~ Miben segíthetek? ~Csak kérlek ne a tenyeremből akard megjósolni a jövőmet.~ *Reméli, hogy Nava is vele tartott, ő régebben él a környéken, talán jobban tudja, hogy hogyan kell elrázni a barbár jövendőmondó javasasszonyokat.*
*Tizio a csirke témára csak legyint. ~Gereblyével mondjuk mindet agyonvághattam volna, az mészárlás lett volna.~*
- Ugyan bátyám, mind a ketten tudjuk, hogy egy darab rossz tulajdonságod sincsen. ~Ó dehogyis nincsen.~ *Nava rosszalló pillantását állja, sőt szinte tudomást sem vesz a lány nonverbális dorgálásáról, ritkán vesz fel ilyesmit és nem is mos fogja elkezdeni, még a fejét is kicsit megrázza, mikor a lány mentegetni kezdi.
Az együtt főzőcskézésre vonatkozó terveket nem kommentálja. ~Tőlem csináljátok, de rám ne számítsatok.~* - Én csak a fát hasogatom fel, nem akarhatjátok, hogy valami szerencsétlenkedést adjak elő fakanalakkal meg vájdlingokkal. *Tulajdonképpen neki minden porcikája tiltakozik a konyha ellen, illetve a konyha ellen nem is, de az ellen igen, hogy valami produktívat is csináljon ott. ~Rejtélyes, hogy bírtam ki egyedül az elmúlt pár hatot.~* - Ajánlom is, hogy egyél rendesen, olyan vékony a karod, mint a cérnaszál. ~Megint túlzol, Tizio.~
*Nem sokkal később már egyedül ül az asztal másik, terítetlen oldalán, a fejét csóválva bújja a ládában érkezett feljegyzéseket, a kezében tartott toll végét egészen elrágcsálja, egészen elmélyed a dologban, ezért észre sem veszi, hogy a lány figyeli. ~Franc.~ Nincs hozzászokva ahhoz, hogy mások figyeljék, ahhoz sem, hogy megzavarják. ~Kell egy dolgozószoba.~ Miközben feláll a székről, már be is csukja a könyvet. ~Van, amit nem kell látnod.~*
- Hisz tudod, könyvelő vagyok. És el vagyok késve a negyedéves beszámolóval. Úgy negyed évvel. ~Nem mintha tudtam volna, hogy meg kell írnom...~ Ráadásul valaki belepiszkált. ~És pofátlanul sikkaszt.~ Nem untatnálak részletekkel, sírva szaladnál el. *Tizionak nincsenek illúziói ezzel kapcsolatban, tudja, hogy mások nem feltétlenül élvezik a témát, ami tényleg száraz és kevéssé szórakoztató. ~Nem mintha beszélhetnék róla.~ Még mindig a kezében fogja az elrágcsált tollat, de most lerakja és Nava felé indul, hogy átölelje és megcsókolja. ~Ez csak eltereli a figyelmed a könyvelésről.~ Egy pillanat múlva azonban éppen Tizio figyelme terelődik el, mert odakintről különös zajokat hall. ~Mi a fene?~ Elereszti a lányt, újra az asztalhoz lép, a ládába kerül minden az asztalról, aztán csattan a lakat, nagyjából azzal egy időben, hogy felhangzana a kopogás és az óbégatás.*
- Asszem, hogy minket keresnek. ~Miért most ment el Briwal pihenni?!~ *A bejárati ajtó felé indul, ehhez a hallon keresztül vezet az út.* - Jó napot... *Kék pillantása végigszalad a küszöbön álló nőn, miután kinyitja az ajtót. ~Azigen.~ Meglepődik ugyan az ajtó előtt álló furcsa szerzeten, de a rezzenéstelen arcán és színtelen hangján ez nem érződik.* Asszonyom. ~Biztos valami barbár sámánasszony.~ Miben segíthetek? ~Csak kérlek ne a tenyeremből akard megjósolni a jövőmet.~ *Reméli, hogy Nava is vele tartott, ő régebben él a környéken, talán jobban tudja, hogy hogyan kell elrázni a barbár jövendőmondó javasasszonyokat.*
2398. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-04 11:20:59
Üzenet elküldve: 2019-05-04 11:20:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Efföld//
//Az ajtóban//
*Idha néni peckes léptekkel halad az úton, szinte már szökdécsel. Se nem jajgat, se nem görnyed előre, egyedül az idő által megviselt külseje árulkodik koráról. Egyszer-egyszer nagy csattanással jelzi hollétét, hiszen a fránya vérszívók pimasz módon próbálkoznak nála. De nem járnak sikerrel, vagy ha igen, hamar megbánják erre való törekvésüket, mert Idha néni bütykös keze gyorsan eljár, mint egykoron pimasz unokái fenekén. Bőrkeményedéses tenyerét időnként ruhájába törli, hogy a vér és a hosszú lábak összetapadt csomójától megszabaduljon. A szúnyogokat nem szereti. Mármint megenni sem, túl véznák ahhoz.*
- No, mit szólsz Kópé? Jó lesz ez itten nekünk, ugyi?
*Fordul öszvére felé, miközben kicsit megtámaszkodik botján és világoskék szemeivel kíváncsian nézegeti a házat, majd visszafordul kissé ápolatlan és szintén nem túl fiatal útitársához. Az állat fáradtabbnak tűnik, mint ő, pedig nem visel nagy terhet. Igaz ilyen-olyan kacatok lógnak rajta, de nem sok maradt Idha néni leégett házából. Egy lyukas, kormos fazék, meg egy pár rongy és már párszor megfoltozott cipője, amit mindig, most is a fűzőnél fogva kötött fel. Mert Idha néni nem az elkényeztetett fiatalság tagja, rajta nem fog ki egy kis hideg.*
- No, gyere! Ne pinnyogjál mán annyit! Unom magam.
*Ráncigálja meg az állatot a fülénél fogva, hogy haladásra bírja. Szerencséjére semmi díszes fogadtatással nem kell vesződnie, de még a kapuval sincs gondja, így egyszerűen csak besétál a ház körüli udvarba, mindeközben az egymásnak csapódó fellógatott tárgyak már önmagukban elég zajt csapnak. Ezt persze feltétlenül szükséges fokoznia.*
- Hahó, uraságok!
*Rikkantja el magát, hogy ezután nem sokkal botjával megkocogtassa az ajtót, ami a bejáratnak tűnik. Biztos benne, hogy jó helyen van, hiszen ez fényűzés ahhoz képest amiben ő élt, így azt feltételezi a munkaerőt kereső uraságok laknak csak ekkora házban.*
//Az ajtóban//
*Idha néni peckes léptekkel halad az úton, szinte már szökdécsel. Se nem jajgat, se nem görnyed előre, egyedül az idő által megviselt külseje árulkodik koráról. Egyszer-egyszer nagy csattanással jelzi hollétét, hiszen a fránya vérszívók pimasz módon próbálkoznak nála. De nem járnak sikerrel, vagy ha igen, hamar megbánják erre való törekvésüket, mert Idha néni bütykös keze gyorsan eljár, mint egykoron pimasz unokái fenekén. Bőrkeményedéses tenyerét időnként ruhájába törli, hogy a vér és a hosszú lábak összetapadt csomójától megszabaduljon. A szúnyogokat nem szereti. Mármint megenni sem, túl véznák ahhoz.*
- No, mit szólsz Kópé? Jó lesz ez itten nekünk, ugyi?
*Fordul öszvére felé, miközben kicsit megtámaszkodik botján és világoskék szemeivel kíváncsian nézegeti a házat, majd visszafordul kissé ápolatlan és szintén nem túl fiatal útitársához. Az állat fáradtabbnak tűnik, mint ő, pedig nem visel nagy terhet. Igaz ilyen-olyan kacatok lógnak rajta, de nem sok maradt Idha néni leégett házából. Egy lyukas, kormos fazék, meg egy pár rongy és már párszor megfoltozott cipője, amit mindig, most is a fűzőnél fogva kötött fel. Mert Idha néni nem az elkényeztetett fiatalság tagja, rajta nem fog ki egy kis hideg.*
- No, gyere! Ne pinnyogjál mán annyit! Unom magam.
*Ráncigálja meg az állatot a fülénél fogva, hogy haladásra bírja. Szerencséjére semmi díszes fogadtatással nem kell vesződnie, de még a kapuval sincs gondja, így egyszerűen csak besétál a ház körüli udvarba, mindeközben az egymásnak csapódó fellógatott tárgyak már önmagukban elég zajt csapnak. Ezt persze feltétlenül szükséges fokoznia.*
- Hahó, uraságok!
*Rikkantja el magát, hogy ezután nem sokkal botjával megkocogtassa az ajtót, ami a bejáratnak tűnik. Biztos benne, hogy jó helyen van, hiszen ez fényűzés ahhoz képest amiben ő élt, így azt feltételezi a munkaerőt kereső uraságok laknak csak ekkora házban.*
2397. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-03 22:14:36
Üzenet elküldve: 2019-05-03 22:14:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*Még mindig nem tudta teljesen túltenni magát a húsleves elkészítéséhez szükséges előzményeken, így a beszélgetés ezen részéhez nem is tesz hozzá semmit, hiszen a maga részéről szeretne minél kevesebbet gondolni erre. Csak akkor szólal meg, mikor teljesen más irányba terelődik a téma*
- Ugyan, csupa jót mondott rólad! *igyekszik erről biztosítani Briwalt, ám nem bírja megállni, hogy előtte egy rosszalló pillantást ne vessen Tiziora, hiszen szerinte nem kellene ilyesmivel viccelni, a szája szegletében azonban mosoly bujkál, mely megmarad akkor is, mikor Briwalt hallgatja*
- Rendben! *egyezik bele pillanatnyi habozás után a férfi ajánlatába, hiszen kicsit sem gondolja úgy, hogy az ő története izgalmas lenne, vagy bárki kíváncsi lenne rá, de ha tényleg nem untatja ezzel, akkor készséggel mesél arról, ami Briwalt érdekli vele kapcsolatban*
- Szívesen! *válaszol továbbra is mosolyogva, miközben ő maga is felemelkedik a székéről, hogy hozzálásson az asztal leszedéséhez. A férfi újabb javaslata azonban ismét csak zavarba hozza, hiszen egyiküktől sem várja el, hogy a házimunkával foglalkozzon*
- Dehogy, erre semmi szükség, örömmel csinálom! *igyekszik biztosítani efelől mindkettejüket, hiszen tényleg egyfajta boldog elégtétellel tölti el, ahogy egyre szebb lesz a ház a munkássága nyomán és egyre finomabb ételek kerülnek ki a kezei közül, és rosszul érezné magát, ha másvalaki végezné el azokat a dolgokat, melyek megítélése szerint az ő feladatának számítanak. Ennek is köszönhető, hogy bár Tizio ajánlatára is bólint, mégis visszautasítja a felkínált segítséget*
- Köszönöm, de nem kell! *rázza meg a fejét, immár a tányérokkal a kezében, majd elindul a konyha felé, hogy a mosogatáshoz kezdjen. Eddig is tisztában volt vele, hogy ehhez kevés lesz az a víz, ami a konyhában maradt, így első útja a kúthoz vezet utánpótlásért, hogy aztán egy teli vödörrel térjen vissza. Bár sérült ujjainak nem igazán esik jól a cipekedés, szerencsére nem kell túl nagy távot megtennie. Visszatérve aztán neki is lát a maradékok elpakolásához, majd a mosogatáshoz, nem csak a tányérokat, de az elkészítéshez használt edényeket, tálakat, evőeszközöket is szépen megtisztítva. Ha ezzel végez, egy konyharuhával alaposan áttörölget mindent, vigyázva, nehogy elejtsen valamit, majd még vár kicsit, hogy biztos megszáradjanak a tányérok, ezt követően pedig hozzálát, hogy szép rendben visszapakoljon mindent a helyére a szekrénybe. Örömmel fordul körbe a konyhában a pakolás befejeztével, megnyugodva látva, hogy az ebéd készítésekor kialakult felfordulásnak már nyoma sincs, és a káosz helyett újra a rend uralkodik a helyiségben. Mivel itt késznek ítéli meg munkáját, visszaindul az étkezőbe, remélve, hogy Tiziot még ott találja. Eleinte nem szól semmit, csak az ajtófélfának dőlve szemléli mosolyogva a látványt, végül azonban beszélni kezd*
- Mit csinálsz? *érdeklődik kedvesen. Nem akar tolakodó lenni, csupán csak próbál beszélgetést kezdeményezni, emellett pedig azt is igyekszik kideríteni, zavarja-e a férfit a jelenléte, hiszen ez esetben máshol foglalja el magát. Bár a konyhai rendrakás már kész, az elvégzendő ház körüli teendők listája továbbra is igen hosszú, így nem fog unatkozni akkor sem, ha itt esetleg nemkívánatos személy lenne.*
*Még mindig nem tudta teljesen túltenni magát a húsleves elkészítéséhez szükséges előzményeken, így a beszélgetés ezen részéhez nem is tesz hozzá semmit, hiszen a maga részéről szeretne minél kevesebbet gondolni erre. Csak akkor szólal meg, mikor teljesen más irányba terelődik a téma*
- Ugyan, csupa jót mondott rólad! *igyekszik erről biztosítani Briwalt, ám nem bírja megállni, hogy előtte egy rosszalló pillantást ne vessen Tiziora, hiszen szerinte nem kellene ilyesmivel viccelni, a szája szegletében azonban mosoly bujkál, mely megmarad akkor is, mikor Briwalt hallgatja*
- Rendben! *egyezik bele pillanatnyi habozás után a férfi ajánlatába, hiszen kicsit sem gondolja úgy, hogy az ő története izgalmas lenne, vagy bárki kíváncsi lenne rá, de ha tényleg nem untatja ezzel, akkor készséggel mesél arról, ami Briwalt érdekli vele kapcsolatban*
- Szívesen! *válaszol továbbra is mosolyogva, miközben ő maga is felemelkedik a székéről, hogy hozzálásson az asztal leszedéséhez. A férfi újabb javaslata azonban ismét csak zavarba hozza, hiszen egyiküktől sem várja el, hogy a házimunkával foglalkozzon*
- Dehogy, erre semmi szükség, örömmel csinálom! *igyekszik biztosítani efelől mindkettejüket, hiszen tényleg egyfajta boldog elégtétellel tölti el, ahogy egyre szebb lesz a ház a munkássága nyomán és egyre finomabb ételek kerülnek ki a kezei közül, és rosszul érezné magát, ha másvalaki végezné el azokat a dolgokat, melyek megítélése szerint az ő feladatának számítanak. Ennek is köszönhető, hogy bár Tizio ajánlatára is bólint, mégis visszautasítja a felkínált segítséget*
- Köszönöm, de nem kell! *rázza meg a fejét, immár a tányérokkal a kezében, majd elindul a konyha felé, hogy a mosogatáshoz kezdjen. Eddig is tisztában volt vele, hogy ehhez kevés lesz az a víz, ami a konyhában maradt, így első útja a kúthoz vezet utánpótlásért, hogy aztán egy teli vödörrel térjen vissza. Bár sérült ujjainak nem igazán esik jól a cipekedés, szerencsére nem kell túl nagy távot megtennie. Visszatérve aztán neki is lát a maradékok elpakolásához, majd a mosogatáshoz, nem csak a tányérokat, de az elkészítéshez használt edényeket, tálakat, evőeszközöket is szépen megtisztítva. Ha ezzel végez, egy konyharuhával alaposan áttörölget mindent, vigyázva, nehogy elejtsen valamit, majd még vár kicsit, hogy biztos megszáradjanak a tányérok, ezt követően pedig hozzálát, hogy szép rendben visszapakoljon mindent a helyére a szekrénybe. Örömmel fordul körbe a konyhában a pakolás befejeztével, megnyugodva látva, hogy az ebéd készítésekor kialakult felfordulásnak már nyoma sincs, és a káosz helyett újra a rend uralkodik a helyiségben. Mivel itt késznek ítéli meg munkáját, visszaindul az étkezőbe, remélve, hogy Tiziot még ott találja. Eleinte nem szól semmit, csak az ajtófélfának dőlve szemléli mosolyogva a látványt, végül azonban beszélni kezd*
- Mit csinálsz? *érdeklődik kedvesen. Nem akar tolakodó lenni, csupán csak próbál beszélgetést kezdeményezni, emellett pedig azt is igyekszik kideríteni, zavarja-e a férfit a jelenléte, hiszen ez esetben máshol foglalja el magát. Bár a konyhai rendrakás már kész, az elvégzendő ház körüli teendők listája továbbra is igen hosszú, így nem fog unatkozni akkor sem, ha itt esetleg nemkívánatos személy lenne.*
2396. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-03 13:24:26
Üzenet elküldve: 2019-05-03 13:24:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
-Na ne?! *Horkan fel azon, amit Tizio mészárlásnak tud tekintetni.* És ki által?
*Vigyorog, hiszen bizonyított, hogy fivére gyomra nem elég erős, sem képletesen, sem szó szerinti értelemben az öldökléshez.
Személy szerint biztos benne, hogy Tiz csak poénkodik, és valójában nem mesélt sem Navának, sem senki másnak Briwal legrosszabb tulajdonságairól. Ennyire azért bízik testvérében, így röhög fel a kijelentés hallatán fejét ingatva.*
-Legalább esetemben mások pocskondiázása nem szerepel közöttük.
*Észleli, ahogy a lány viselkedése változik, ahogy oldódik félelme a mese ígéretére, még sem ereszti most bő lére kalandjainak regélését.*
-Legyen így, társaságban jobb is főzni. És ha már kimerítettük a nem túl izgalmas utazásaimnak témáját szívesen meghallgatom egy mágustanonc megpróbáltatásainak történetét.
*Kacsint a lányra, majd emelkedik fel, hogy visszavonuljon.*
-Köszönöm még egyszer a finom ebédet Nava, és a fáradozásaidat. Tudom illő lenne a mosogatás terhét átvállalni a szakácstól, és ígérem még nem szerzünk erre személyzetet odafigyelek arra, hogy megosszuk a munkát hármunk között. *Pillant itt jelentőségteljesen Tiziora, hogy semmiképp se érezze magát kiközösítve.* Ne aggódj öcsém, ha az asztalnál nem is látsz, a pusztítás, amit a konyhában végzek, és a csatatér, amit magam után hagyok biztosan megnyugtat majd.
*Ezt követve tűnik el új szobája irányába, honnan még órákig nem fog kilépni.*
-Na ne?! *Horkan fel azon, amit Tizio mészárlásnak tud tekintetni.* És ki által?
*Vigyorog, hiszen bizonyított, hogy fivére gyomra nem elég erős, sem képletesen, sem szó szerinti értelemben az öldökléshez.
Személy szerint biztos benne, hogy Tiz csak poénkodik, és valójában nem mesélt sem Navának, sem senki másnak Briwal legrosszabb tulajdonságairól. Ennyire azért bízik testvérében, így röhög fel a kijelentés hallatán fejét ingatva.*
-Legalább esetemben mások pocskondiázása nem szerepel közöttük.
*Észleli, ahogy a lány viselkedése változik, ahogy oldódik félelme a mese ígéretére, még sem ereszti most bő lére kalandjainak regélését.*
-Legyen így, társaságban jobb is főzni. És ha már kimerítettük a nem túl izgalmas utazásaimnak témáját szívesen meghallgatom egy mágustanonc megpróbáltatásainak történetét.
*Kacsint a lányra, majd emelkedik fel, hogy visszavonuljon.*
-Köszönöm még egyszer a finom ebédet Nava, és a fáradozásaidat. Tudom illő lenne a mosogatás terhét átvállalni a szakácstól, és ígérem még nem szerzünk erre személyzetet odafigyelek arra, hogy megosszuk a munkát hármunk között. *Pillant itt jelentőségteljesen Tiziora, hogy semmiképp se érezze magát kiközösítve.* Ne aggódj öcsém, ha az asztalnál nem is látsz, a pusztítás, amit a konyhában végzek, és a csatatér, amit magam után hagyok biztosan megnyugtat majd.
*Ezt követve tűnik el új szobája irányába, honnan még órákig nem fog kilépni.*
2395. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-03 08:31:42
Üzenet elküldve: 2019-05-03 08:31:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*Úgy tűnik, hogy a lánynak két állapota van a mai nap folyamán, vagy elvörösödik, vagy elvörösödve szabadkozik. ~Édes.~ Tizio erre gondolatban csóválja a fejét, egyébiránt imádja a lányban, hogy minden ennyire őszintén meglátszik rajta és nyoma sincs benne annak a mesterkéltségnek, ami az ő fajtájukat például annyira jellemzi.*
- Mészárlásnak azért nem nevezném. Akkor mind megdöglött volna. *Összefonja a karjait a mellkasa előtt, hangja halk és színtelen, csak a szokásos.* - De nagyon kedves tőled. *Briwal úgy tűnik, hogy mesélős hangulatában van, de Tizio csak fél füllel figyel rá, mert egy újabb szelet pitét tol be az arcába, majd mikor lenyelte, akkor azért közbeszól.* - Csak a legrosszabb tulajdonságaidról meséltem, hogy mellette kidomboríthassam a magam jó tulajdonságait. *Viccel, bár ezt nehéz megállapítani, ha nem ismeri valaki jól Tizio jellemét, egyébiránt pocsék komikus lenne, ezért ritkán próbálkozik poénkodással, általában a szarkasztikus megjegyzések jellemzik.*
- Rendben. Pihenj testvér, rád fér. Mondjuk jobban örülnék, ha vacsoránál látnám, hogy eszel rendesen, de ki vagyok én, hogy megmondjam mit csinálj? *Nava persze visszautasítja a segítségét, nem is várt igazából mást, bólintással veszi tudomásul.* - Jól van, de szólj, ha segítsek. Bármiben. Hozzak vizet? *Fordul még a lány felé, mielőtt az elhagyná a helyiséget.* - Jó, akkor holnap megbeszéljük, amit meg kell beszélni. Addig meg elintézem, amit el kell intéznem. *Feláll az asztaltól, italát már állva fogyasztja el. ~Először a könyvek, utána a gané.~ Pár perccel később már újra az asztalnál van, amire leteszi a ládát és a zsebében lévő kulccsal kinyitja, ha Briwal még nem ment el a dolgára, akkor most szemügyre veheti a láda tartalmát, amiben amúgy nem sok olyan dolog van, ami őt érdekelheti, maximum a vaskos pénzeszsák, de gyaníthatóan az sem kelti fel annyira az érdeklődését, annak tartalma Tiziot is csak annyiban érdekli, hogy felvezeti a birtok könyvelésébe, mint bevételt.*
*Úgy tűnik, hogy a lánynak két állapota van a mai nap folyamán, vagy elvörösödik, vagy elvörösödve szabadkozik. ~Édes.~ Tizio erre gondolatban csóválja a fejét, egyébiránt imádja a lányban, hogy minden ennyire őszintén meglátszik rajta és nyoma sincs benne annak a mesterkéltségnek, ami az ő fajtájukat például annyira jellemzi.*
- Mészárlásnak azért nem nevezném. Akkor mind megdöglött volna. *Összefonja a karjait a mellkasa előtt, hangja halk és színtelen, csak a szokásos.* - De nagyon kedves tőled. *Briwal úgy tűnik, hogy mesélős hangulatában van, de Tizio csak fél füllel figyel rá, mert egy újabb szelet pitét tol be az arcába, majd mikor lenyelte, akkor azért közbeszól.* - Csak a legrosszabb tulajdonságaidról meséltem, hogy mellette kidomboríthassam a magam jó tulajdonságait. *Viccel, bár ezt nehéz megállapítani, ha nem ismeri valaki jól Tizio jellemét, egyébiránt pocsék komikus lenne, ezért ritkán próbálkozik poénkodással, általában a szarkasztikus megjegyzések jellemzik.*
- Rendben. Pihenj testvér, rád fér. Mondjuk jobban örülnék, ha vacsoránál látnám, hogy eszel rendesen, de ki vagyok én, hogy megmondjam mit csinálj? *Nava persze visszautasítja a segítségét, nem is várt igazából mást, bólintással veszi tudomásul.* - Jól van, de szólj, ha segítsek. Bármiben. Hozzak vizet? *Fordul még a lány felé, mielőtt az elhagyná a helyiséget.* - Jó, akkor holnap megbeszéljük, amit meg kell beszélni. Addig meg elintézem, amit el kell intéznem. *Feláll az asztaltól, italát már állva fogyasztja el. ~Először a könyvek, utána a gané.~ Pár perccel később már újra az asztalnál van, amire leteszi a ládát és a zsebében lévő kulccsal kinyitja, ha Briwal még nem ment el a dolgára, akkor most szemügyre veheti a láda tartalmát, amiben amúgy nem sok olyan dolog van, ami őt érdekelheti, maximum a vaskos pénzeszsák, de gyaníthatóan az sem kelti fel annyira az érdeklődését, annak tartalma Tiziot is csak annyiban érdekli, hogy felvezeti a birtok könyvelésébe, mint bevételt.*
2394. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-02 20:55:57
Üzenet elküldve: 2019-05-02 20:55:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*Örömmel látja, hogy szépen fogy mind a levesből, mind a pitéből, melynek sikere meg is lepi, hiszen az egyik legegyszerűbb ételek közé tartozik, amiket el tud készíteni, és csak egy kis mellékes apróságnak szánta, kiegészítésként a leveshez. Halvány mosoly játszik ajkain az elégedett sóhajokat hallva, melyet csak a zavar pírja tör meg, mikor Tizio ajkait érzi az ujjain, hiszen túlzásnak érzi a gesztust és feszélyezve érzi magát a közönségtől is, azonban jól esik neki a gyengéd nyugtatás, így egy pillanatra megszorítja a férfi kezét, mielőtt sietve elhúzná a sajátját. Briwal magyarázatára csak röviden bólint, valóban, egy nagyobb családban zajosabb lehet az élet, ő azonban nincs ilyesmihez szokva, így nem is hiányzik neki a társalgás, érdeklődve hallgatja viszont, amikor Briwal beszélni kezd. Bár már épp közbeszólna, hogy erre semmi szükség, igazán nem kell a hússütéssel fáradnia, a férfi azonban nem hagy lehetőséget neki, ő pedig kíváncsian figyel a folytatásra. Briwallal ellentétben ő akaratlanul is épphogy előredől kissé székében, miközben szemében kíváncsiság csillan. Arthenioron kívül még jóformán sehol se járt, pedig számtalan helyet szeretne még látni életében. Azonban amíg erre nincs lehetősége, addig is szívesen hallgatja mások elbeszéléseit erről a témáról*
- Köszönjük, ez igazán kedves tőled! *mosolyog Briwalra a halsütés ötletét hallva* Ha szeretnéd, szívesen segítek az elkészítésben, közben pedig esetleg mesélhetnél még az utazásaidról. Tizio már említette, hogy sokfelé jártál, de te biztos többet tudnál mondani erről. Persze csak ha nincs ellenedre... *kezd neki lelkesen, kissé elpirulva a dicsérettől, majd visszakozik is szinte rögtön, ahogy mondandója végére ér. Kényelmetlenül érezné magát, ha Briwal egymaga főzne rájuk, így reméli, a férfi elfogadja a felkínált segítséget, illetve hogy hajlandó neki mesélni útjairól is, bár a nemleges választ is megérti, ha esetleg Briwalnak nem lenne kedvére a dolog, ő nem fogja tovább forszírozni. A továbbiakban viszont csendben hallgatja a nap hátralévő részeit illető terveket, egy apró bólintással véve tudomásul, hogy Briwal nem tart velük vacsorára. Csak akkor fogja el nyugtalanság kissé, mikor a kéztörés kerül szóba. Őszintén reméli, hogy Tizio csak viccelt ezzel, bár akkor se érzi úgy, hogy ez olyan dolog lenne, amivel tréfálkozni illik. ~Az erőszak nem old meg semmit!~ sóhajt fel magában, és dacára a külvilágból érkező folyamatos cáfolatoknak, továbbra is kitartóan hisz ebben a feltevésben, és örülne, ha mások is hasonlóan gondolkodnának. Nem szól azonban semmit, csak a tányérokkal kapcsolatban nyilatkozik, mikor végül tényleg elhagyni készül az étkezőt*
- Nem szükséges, köszönöm! *rázza meg mosolyogva a fejét Tizio felajánlását hallva, majd a koszos étkészlettel el is indul a konyha felé, csak hogy aztán nemsokára ismét visszatérjen, ezúttal a már szinte üres leveses tálért. A poharakat és a pitét azonban még otthagyja, hátha valaki még igényt tartana egyikre vagy másikra, miközben, hacsak nem kér még valaki valamit, ő a konyhában hozzálát a maradékok elrámolásához és a mosogatáshoz.*
*Örömmel látja, hogy szépen fogy mind a levesből, mind a pitéből, melynek sikere meg is lepi, hiszen az egyik legegyszerűbb ételek közé tartozik, amiket el tud készíteni, és csak egy kis mellékes apróságnak szánta, kiegészítésként a leveshez. Halvány mosoly játszik ajkain az elégedett sóhajokat hallva, melyet csak a zavar pírja tör meg, mikor Tizio ajkait érzi az ujjain, hiszen túlzásnak érzi a gesztust és feszélyezve érzi magát a közönségtől is, azonban jól esik neki a gyengéd nyugtatás, így egy pillanatra megszorítja a férfi kezét, mielőtt sietve elhúzná a sajátját. Briwal magyarázatára csak röviden bólint, valóban, egy nagyobb családban zajosabb lehet az élet, ő azonban nincs ilyesmihez szokva, így nem is hiányzik neki a társalgás, érdeklődve hallgatja viszont, amikor Briwal beszélni kezd. Bár már épp közbeszólna, hogy erre semmi szükség, igazán nem kell a hússütéssel fáradnia, a férfi azonban nem hagy lehetőséget neki, ő pedig kíváncsian figyel a folytatásra. Briwallal ellentétben ő akaratlanul is épphogy előredől kissé székében, miközben szemében kíváncsiság csillan. Arthenioron kívül még jóformán sehol se járt, pedig számtalan helyet szeretne még látni életében. Azonban amíg erre nincs lehetősége, addig is szívesen hallgatja mások elbeszéléseit erről a témáról*
- Köszönjük, ez igazán kedves tőled! *mosolyog Briwalra a halsütés ötletét hallva* Ha szeretnéd, szívesen segítek az elkészítésben, közben pedig esetleg mesélhetnél még az utazásaidról. Tizio már említette, hogy sokfelé jártál, de te biztos többet tudnál mondani erről. Persze csak ha nincs ellenedre... *kezd neki lelkesen, kissé elpirulva a dicsérettől, majd visszakozik is szinte rögtön, ahogy mondandója végére ér. Kényelmetlenül érezné magát, ha Briwal egymaga főzne rájuk, így reméli, a férfi elfogadja a felkínált segítséget, illetve hogy hajlandó neki mesélni útjairól is, bár a nemleges választ is megérti, ha esetleg Briwalnak nem lenne kedvére a dolog, ő nem fogja tovább forszírozni. A továbbiakban viszont csendben hallgatja a nap hátralévő részeit illető terveket, egy apró bólintással véve tudomásul, hogy Briwal nem tart velük vacsorára. Csak akkor fogja el nyugtalanság kissé, mikor a kéztörés kerül szóba. Őszintén reméli, hogy Tizio csak viccelt ezzel, bár akkor se érzi úgy, hogy ez olyan dolog lenne, amivel tréfálkozni illik. ~Az erőszak nem old meg semmit!~ sóhajt fel magában, és dacára a külvilágból érkező folyamatos cáfolatoknak, továbbra is kitartóan hisz ebben a feltevésben, és örülne, ha mások is hasonlóan gondolkodnának. Nem szól azonban semmit, csak a tányérokkal kapcsolatban nyilatkozik, mikor végül tényleg elhagyni készül az étkezőt*
- Nem szükséges, köszönöm! *rázza meg mosolyogva a fejét Tizio felajánlását hallva, majd a koszos étkészlettel el is indul a konyha felé, csak hogy aztán nemsokára ismét visszatérjen, ezúttal a már szinte üres leveses tálért. A poharakat és a pitét azonban még otthagyja, hátha valaki még igényt tartana egyikre vagy másikra, miközben, hacsak nem kér még valaki valamit, ő a konyhában hozzálát a maradékok elrámolásához és a mosogatáshoz.*
2393. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-02 17:31:01
Üzenet elküldve: 2019-05-02 17:31:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Holdfényes éjszakák//
*A kölcsönös bemutatkozás után a lány elég szótlanná válik. Talán azon tűnődik, merre is menjen, vagy hogy hogyan tovább.*
- A thargoknál szerintem nagyobb biztonságban lennél. Talán befogadnak. A birtokokon, Amon Ruadh erődjében vagy esetleg a Tavernában munkát is találhatsz magadnak. Akkor nem kéne csavarognod. *vélekedik, és tesz javaslatot Mapethinek útközben, ha az végül vele tart a város felé, és nem a Kikötő irányába indul. Nem az ő dolga megoldani a kis csavargólány életét, de egy picit megsajnálja.*
- A Tavernáig velem tarthatsz, ha van kedved. *ajánlja fel, feltéve, hogy a lány nem lépett le már előbb.
Vele vagy nélküle, mindenesetre ő megszaporázza a lépteit. A takarosan rendben tartott birtokok között haladva a távolban nemsokára feltűnik a thargok kopár hegyű, vörös hegye, a tetején Amon Ruadh, a thargok városa, és a Vaskorsó Taverna is látszik már a domb lábánál.
Az elf csak reméli, hogy az nem zárt be ezekben a vészterhesnek mondott időkben, bár errefelé, a tharg vidéken rendjén mennek a dolgok, úgy tűnik, legalább is Drann a megművelt földek és gyümölcsösök megnyugtató látványából erre következtet.*
*A kölcsönös bemutatkozás után a lány elég szótlanná válik. Talán azon tűnődik, merre is menjen, vagy hogy hogyan tovább.*
- A thargoknál szerintem nagyobb biztonságban lennél. Talán befogadnak. A birtokokon, Amon Ruadh erődjében vagy esetleg a Tavernában munkát is találhatsz magadnak. Akkor nem kéne csavarognod. *vélekedik, és tesz javaslatot Mapethinek útközben, ha az végül vele tart a város felé, és nem a Kikötő irányába indul. Nem az ő dolga megoldani a kis csavargólány életét, de egy picit megsajnálja.*
- A Tavernáig velem tarthatsz, ha van kedved. *ajánlja fel, feltéve, hogy a lány nem lépett le már előbb.
Vele vagy nélküle, mindenesetre ő megszaporázza a lépteit. A takarosan rendben tartott birtokok között haladva a távolban nemsokára feltűnik a thargok kopár hegyű, vörös hegye, a tetején Amon Ruadh, a thargok városa, és a Vaskorsó Taverna is látszik már a domb lábánál.
Az elf csak reméli, hogy az nem zárt be ezekben a vészterhesnek mondott időkben, bár errefelé, a tharg vidéken rendjén mennek a dolgok, úgy tűnik, legalább is Drann a megművelt földek és gyümölcsösök megnyugtató látványából erre következtet.*
2392. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-02 13:42:38
Üzenet elküldve: 2019-05-02 13:42:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*Lehet, hogy Tiz keveset, avagy semmit sem beszélt az étkezések alkalmával, ezt már nehéz visszaidézni. Nagy társaságban étkezve, nagy családban élve, mindig volt ki vitte a szót. Vagy Effy csacsogott lányos butaságokat, vagy a kisfiúk zajongtak veszekedve, vitatkozva épp valamin, esetleg apjuk szólt oktatólag, vagy kért beszámolót eredményeikről, napjukról.*
-Nem a te hibád *szól rá Navára, mikor az szabadkozni kezd* Csak nagyobb társasághoz vagyok szokva.
*Félretolva a levesestányért maga is nyúl a pite felé, illetlen módon hallhatóan, jólesően nyög fel az első falat után.*
-Nem is tudom mikor ettem utoljára süteményt.
*De bizony tudja, sajnos tudja, még azon időben, mikor családjuk nem hullott szét, mikor a gazdagnegyedben éltek. Nem enged most a komorságnak, pláne, hogy a hal ügye újabb bonyodalmakat okoz.*
-Ühüm.
*Morog vissza Tizionak teli szájjal, majd lenyelve a falatot kezd gyors magyarázatba.*
-Csak azért kérdeztem, mert könnyebb dolgotok lett volna vele, mint a csirke-mészárlással. Hagyd csak, a sóban nem lesz baja. Sőt, felajánlom, hogy holnap én sütöm meg nektek. Na mit szóltok?
*Még mielőtt újra zavarba jönne bárki is az asztaltársaságnál nevetve folytatja.*
-Gondolom öcsém nem mesélte, de egészen más életmódot folytattunk eddig. Én gyakorta kísértem a családi karavánokat, ilyenkor több napra is távol voltunk a gazdagnegyedi kényelemtől. *Dől hátra maga is, láthatóan meséléshez rendezkedve be.* Volt, hogy hatokra is. És bizony rákényszerültem, hogy magam is kivegyem a részem a tábori feladatok közül. Ennyire ízletes, mint a te főztöd biztosan nem lesz, de szívesen elkészítem.
*Várja be a többiek válaszát, majd bármi is legyen az, tér rá a mai nap dolgára.*
-Azt gondoltam pihenek egy kicsit, kicsomagolok, berendezkedem, felderítem a birtokot. Ha nem probléma ma már nem étkezem veletek.
*Mutat egy elnézést kérő mosolyt, és nyúl a pohár felé, a pite kívánja, hogy leöblítsék.*
-De holnap meg kell beszéljünk jó pár dolgot. *Pillant jelentőségteljesen Tizre, mert a jó párban első számú helyet foglal el a Rend üzenete.* Addigra több rálátásom lesz reményeim szerint ezen helyre is.
*Lehet, hogy Tiz keveset, avagy semmit sem beszélt az étkezések alkalmával, ezt már nehéz visszaidézni. Nagy társaságban étkezve, nagy családban élve, mindig volt ki vitte a szót. Vagy Effy csacsogott lányos butaságokat, vagy a kisfiúk zajongtak veszekedve, vitatkozva épp valamin, esetleg apjuk szólt oktatólag, vagy kért beszámolót eredményeikről, napjukról.*
-Nem a te hibád *szól rá Navára, mikor az szabadkozni kezd* Csak nagyobb társasághoz vagyok szokva.
*Félretolva a levesestányért maga is nyúl a pite felé, illetlen módon hallhatóan, jólesően nyög fel az első falat után.*
-Nem is tudom mikor ettem utoljára süteményt.
*De bizony tudja, sajnos tudja, még azon időben, mikor családjuk nem hullott szét, mikor a gazdagnegyedben éltek. Nem enged most a komorságnak, pláne, hogy a hal ügye újabb bonyodalmakat okoz.*
-Ühüm.
*Morog vissza Tizionak teli szájjal, majd lenyelve a falatot kezd gyors magyarázatba.*
-Csak azért kérdeztem, mert könnyebb dolgotok lett volna vele, mint a csirke-mészárlással. Hagyd csak, a sóban nem lesz baja. Sőt, felajánlom, hogy holnap én sütöm meg nektek. Na mit szóltok?
*Még mielőtt újra zavarba jönne bárki is az asztaltársaságnál nevetve folytatja.*
-Gondolom öcsém nem mesélte, de egészen más életmódot folytattunk eddig. Én gyakorta kísértem a családi karavánokat, ilyenkor több napra is távol voltunk a gazdagnegyedi kényelemtől. *Dől hátra maga is, láthatóan meséléshez rendezkedve be.* Volt, hogy hatokra is. És bizony rákényszerültem, hogy magam is kivegyem a részem a tábori feladatok közül. Ennyire ízletes, mint a te főztöd biztosan nem lesz, de szívesen elkészítem.
*Várja be a többiek válaszát, majd bármi is legyen az, tér rá a mai nap dolgára.*
-Azt gondoltam pihenek egy kicsit, kicsomagolok, berendezkedem, felderítem a birtokot. Ha nem probléma ma már nem étkezem veletek.
*Mutat egy elnézést kérő mosolyt, és nyúl a pohár felé, a pite kívánja, hogy leöblítsék.*
-De holnap meg kell beszéljünk jó pár dolgot. *Pillant jelentőségteljesen Tizre, mert a jó párban első számú helyet foglal el a Rend üzenete.* Addigra több rálátásom lesz reményeim szerint ezen helyre is.
2391. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-02 09:40:37
Üzenet elküldve: 2019-05-02 09:40:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*Tizio nem egy társalkodási művész, ezt ebéd közben is tökéletesen bebizonyítja, sokkal inkább magával és a gondolataival van elfoglalva, mint a társaságában lévőkkel vagy akár az étellel, ezért aztán fel sem tűnik neki a csend, de bólint, mikor fivére a levest dicséri. ~Kicsit sótlan. De a pite tökély.~ Ha ennél élénkebb lenne a társalgás, akkor sem venne részt benne valószínűleg, de ez nála nem egy újonnan felvett szokás, hanem évek berögzülése, nincs Briwalnak miért meglepődni rajta, viszont a lány újabb szabadkozására felkapja már a fejét, mert meg ugyan nem szólalt eddig, de azért figyelt, mert a dicséretre is reagált, most a lányra néz. ~És újabb szabadkozás.~ Alig észrevehetően megrázza a fejét, de nem rosszallás ez, mert egy halovány mosoly felfedezhető az arcán, leginkább a szeme körül, aztán figyelme a pite felé fordul, elvesz egy újabb szeletet. ~És megint.~ Ha nem lenne épp tele a szája pitével, akkor sóhajtana egyet az újabb elnézést kérésre, egy pillanattal később azonban lenyeli a falatot és kinyúl a lány kezéért, mert csókot lehelne Nava ujjainak hegyére, mielőtt elveszi a tányérját.*
- Hé. Nyugalom. Nem azért kérdezte, mert számon akarja kérni. ~Igaz, tesó?~ *Pillant bátyjára, tekintete meg is pihen Briwalon, hozzá intézi a kérdést.* - Terveztél valamit mára? ~Vagy a leveledben volt olyan? Mi van benne egyáltalán?~ Nekem meg kell csinálnom amazt. *Válla fölött a hálószobája irányába mutat, ahova bevitte a ládát, benne a főkönyvekkel.* - Belekukkantottam reggel és rohadt káosz, nemtom, hogy ki nyúlt bele, de el kéne törni a kezét. ~Több darabba.~ Aztán szerintem estig elszórakozom az egyebekkel. *Míg beszél igazít egyet az övcsatján, mert úgy érzi, hogy belevág a hasába, annyira teleette magát pitével és levessel.* - Segítsek? *Kérdi a tányérokat összeszedő lánytól, ha kell, akkor utána viszi a leves maradékát, de ha a válasz nemleges, akkor egyelőre marad a széken ülve, előhúzza a szelencét, de egyelőre csak babrál vele, fivérét nézve.*
*Tizio nem egy társalkodási művész, ezt ebéd közben is tökéletesen bebizonyítja, sokkal inkább magával és a gondolataival van elfoglalva, mint a társaságában lévőkkel vagy akár az étellel, ezért aztán fel sem tűnik neki a csend, de bólint, mikor fivére a levest dicséri. ~Kicsit sótlan. De a pite tökély.~ Ha ennél élénkebb lenne a társalgás, akkor sem venne részt benne valószínűleg, de ez nála nem egy újonnan felvett szokás, hanem évek berögzülése, nincs Briwalnak miért meglepődni rajta, viszont a lány újabb szabadkozására felkapja már a fejét, mert meg ugyan nem szólalt eddig, de azért figyelt, mert a dicséretre is reagált, most a lányra néz. ~És újabb szabadkozás.~ Alig észrevehetően megrázza a fejét, de nem rosszallás ez, mert egy halovány mosoly felfedezhető az arcán, leginkább a szeme körül, aztán figyelme a pite felé fordul, elvesz egy újabb szeletet. ~És megint.~ Ha nem lenne épp tele a szája pitével, akkor sóhajtana egyet az újabb elnézést kérésre, egy pillanattal később azonban lenyeli a falatot és kinyúl a lány kezéért, mert csókot lehelne Nava ujjainak hegyére, mielőtt elveszi a tányérját.*
- Hé. Nyugalom. Nem azért kérdezte, mert számon akarja kérni. ~Igaz, tesó?~ *Pillant bátyjára, tekintete meg is pihen Briwalon, hozzá intézi a kérdést.* - Terveztél valamit mára? ~Vagy a leveledben volt olyan? Mi van benne egyáltalán?~ Nekem meg kell csinálnom amazt. *Válla fölött a hálószobája irányába mutat, ahova bevitte a ládát, benne a főkönyvekkel.* - Belekukkantottam reggel és rohadt káosz, nemtom, hogy ki nyúlt bele, de el kéne törni a kezét. ~Több darabba.~ Aztán szerintem estig elszórakozom az egyebekkel. *Míg beszél igazít egyet az övcsatján, mert úgy érzi, hogy belevág a hasába, annyira teleette magát pitével és levessel.* - Segítsek? *Kérdi a tányérokat összeszedő lánytól, ha kell, akkor utána viszi a leves maradékát, de ha a válasz nemleges, akkor egyelőre marad a széken ülve, előhúzza a szelencét, de egyelőre csak babrál vele, fivérét nézve.*
2390. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-01 22:14:51
Üzenet elküldve: 2019-05-01 22:14:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*Miután sikerült megbeszélniük, amit meg kellett, bár kicsit sem mondhatni, hogy maradéktalanul örülne a közeljövő változásainak, mégis igyekszik úgy tenni, mintha minden rendben lenne, ennek köszönhetően pedig hangulata is pillanatról pillanatra javul, ebben csak az ebéd tálalásakor fellépő kis kavarodás okoz visszaesést, ám örömmel látja, hogy ez is hamar elhárul*
- Köszönöm. *veszi el zavartan előbb Briwal tányérját, hogy aztán levessel teli adja vissza, majd ugyanezt a műveletet ismétli meg Tizio tányérjával is. Bár mindkettő átadását mosoly kíséri, tagadhatatlan, hogy az egyik szélesebbre sikerül a másiknál, ettől pedig elpirul kissé, miközben magának is szed, majd gyorsan helyet foglal inkább, mielőtt még valami újabb problémát okozhatna*
- Jó étvágyat! *ismétli ő is Briwal után, mielőtt hozzákezdene a saját adagjához. Félve kóstolja meg az első kortyot, mert bár a fazékból már számtalan mintát vételezett, az ízeket így együtt csak most tudja igazán érezni. Megnyugodva folytatja azonban a második kanállal, hiszen az a véleménye, egészen ehetőre sikeredett az étel. Bár közel se találja annyira ízletesnek, mint amit édesanyja szokott csinálni, cserébe sóból talán kicsit több is került bele a kelleténél, összességében mégis úgy gondolja, el fog fogyni a leves, még ha ez nem is az ő érdeme lesz, hiszen a készítés közbeni gyakori kóstolásoknak köszönhetően most már csak kevéssé éhes, így alig mert magának, ellenben örömmel nézi, ahogy egyre kevesebb marad a tálban*
- Örülök, hogy ízlik! *ereszt meg egy halvány mosolyt Briwal felé, bár azt gyanítja, a férfival csak az udvariasság mondatja ezt, hiszen ő maga is evett már jobbat, és szerény kis fogását össze sem lehet hasonlítani azokkal, amiket Artheniorban lehetett szerencséjük kóstolni. Ezen gondolat sikeresen elveszi a maradék étvágyát is, így az utolsó falatokat már úgy kell magába erőltetnie, ahogy pedig kiürül a tányérja, abba is hagyja az étkezést, a pitéből sem vesz, ami a leveses tál mellett kapott helyet, csak csendben várja, hogy az ebéd befejeződjön. Úgy tűnik azonban, a társalgás hiánya másnak is szemet szúr. Őt magát ez nem zavarná különösebben, hiszen nem mondhatni, hogy a gondtalan csevegés az ő világa lenne, ám el kell ismernie, a reggeli békés, meghitt hangulathoz képest most sokkal inkább zavarban és kellemetlenül érzi magát, főleg, miután Briwal felhívta a figyelmet ezen hiányosságra. Ahogy a helyzet elemzésén töpreng, arra a következtetésre kénytelen jutni, hogy ennek a némaságnak az ő jelenléte lehet az oka, hiszen vélhetően korábban nem ez lehetett a megszokott a családi asztal körül*
- Bocsánat! *hebegi rögtön, mintha ez az ő hibája lenne, miközben bőszen kezd társalgási témát vagy okot keresni, hogy valahol máshol legyen dolga, ám szokásos szerencsétlenségének ékes példája, hogy amikor kéne, egyikkel kapcsolatban sincs sikere, Briwal pedig képes még tovább fokozni zavarát*
- Még a konyhában van, besózva. Úgy gondoltam, jobb eltenni későbbre. *ismeri be, mi lett a hallal, ám ezt még mindig szegényesnek érzi, így tovább folytatja a magyarázkodást* Sajnálom, de tegnap már nem voltunk éhesek... De este elkészíthetem valahogy, ha szeretnéd! *fűzi még hozzá, miért is nem került még elfogyasztásra a férfi ajándéka. ~Tudtam, hogy meg kellett volna csinálni tegnap!~ sóhajt fel magában, bánva, hogy későbbre halasztotta ezt. Várakozva figyeli az asztalt közben, mikor végez mindenki a levessel, hogy már emelkedhessen is fel újra a székéről, hogy összeszedje és a konyhába vigye a koszos tányérokat, így a két testvérnek is alkalmat adva arra, hogy nyugodtan beszélgessenek az ő zavaró jelenléte nélkül.*
A hozzászólás írója (Navarentine Solichastra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.05.01 22:56:53
*Miután sikerült megbeszélniük, amit meg kellett, bár kicsit sem mondhatni, hogy maradéktalanul örülne a közeljövő változásainak, mégis igyekszik úgy tenni, mintha minden rendben lenne, ennek köszönhetően pedig hangulata is pillanatról pillanatra javul, ebben csak az ebéd tálalásakor fellépő kis kavarodás okoz visszaesést, ám örömmel látja, hogy ez is hamar elhárul*
- Köszönöm. *veszi el zavartan előbb Briwal tányérját, hogy aztán levessel teli adja vissza, majd ugyanezt a műveletet ismétli meg Tizio tányérjával is. Bár mindkettő átadását mosoly kíséri, tagadhatatlan, hogy az egyik szélesebbre sikerül a másiknál, ettől pedig elpirul kissé, miközben magának is szed, majd gyorsan helyet foglal inkább, mielőtt még valami újabb problémát okozhatna*
- Jó étvágyat! *ismétli ő is Briwal után, mielőtt hozzákezdene a saját adagjához. Félve kóstolja meg az első kortyot, mert bár a fazékból már számtalan mintát vételezett, az ízeket így együtt csak most tudja igazán érezni. Megnyugodva folytatja azonban a második kanállal, hiszen az a véleménye, egészen ehetőre sikeredett az étel. Bár közel se találja annyira ízletesnek, mint amit édesanyja szokott csinálni, cserébe sóból talán kicsit több is került bele a kelleténél, összességében mégis úgy gondolja, el fog fogyni a leves, még ha ez nem is az ő érdeme lesz, hiszen a készítés közbeni gyakori kóstolásoknak köszönhetően most már csak kevéssé éhes, így alig mert magának, ellenben örömmel nézi, ahogy egyre kevesebb marad a tálban*
- Örülök, hogy ízlik! *ereszt meg egy halvány mosolyt Briwal felé, bár azt gyanítja, a férfival csak az udvariasság mondatja ezt, hiszen ő maga is evett már jobbat, és szerény kis fogását össze sem lehet hasonlítani azokkal, amiket Artheniorban lehetett szerencséjük kóstolni. Ezen gondolat sikeresen elveszi a maradék étvágyát is, így az utolsó falatokat már úgy kell magába erőltetnie, ahogy pedig kiürül a tányérja, abba is hagyja az étkezést, a pitéből sem vesz, ami a leveses tál mellett kapott helyet, csak csendben várja, hogy az ebéd befejeződjön. Úgy tűnik azonban, a társalgás hiánya másnak is szemet szúr. Őt magát ez nem zavarná különösebben, hiszen nem mondhatni, hogy a gondtalan csevegés az ő világa lenne, ám el kell ismernie, a reggeli békés, meghitt hangulathoz képest most sokkal inkább zavarban és kellemetlenül érzi magát, főleg, miután Briwal felhívta a figyelmet ezen hiányosságra. Ahogy a helyzet elemzésén töpreng, arra a következtetésre kénytelen jutni, hogy ennek a némaságnak az ő jelenléte lehet az oka, hiszen vélhetően korábban nem ez lehetett a megszokott a családi asztal körül*
- Bocsánat! *hebegi rögtön, mintha ez az ő hibája lenne, miközben bőszen kezd társalgási témát vagy okot keresni, hogy valahol máshol legyen dolga, ám szokásos szerencsétlenségének ékes példája, hogy amikor kéne, egyikkel kapcsolatban sincs sikere, Briwal pedig képes még tovább fokozni zavarát*
- Még a konyhában van, besózva. Úgy gondoltam, jobb eltenni későbbre. *ismeri be, mi lett a hallal, ám ezt még mindig szegényesnek érzi, így tovább folytatja a magyarázkodást* Sajnálom, de tegnap már nem voltunk éhesek... De este elkészíthetem valahogy, ha szeretnéd! *fűzi még hozzá, miért is nem került még elfogyasztásra a férfi ajándéka. ~Tudtam, hogy meg kellett volna csinálni tegnap!~ sóhajt fel magában, bánva, hogy későbbre halasztotta ezt. Várakozva figyeli az asztalt közben, mikor végez mindenki a levessel, hogy már emelkedhessen is fel újra a székéről, hogy összeszedje és a konyhába vigye a koszos tányérokat, így a két testvérnek is alkalmat adva arra, hogy nyugodtan beszélgessenek az ő zavaró jelenléte nélkül.*
A hozzászólás írója (Navarentine Solichastra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.05.01 22:56:53
2389. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-01 20:23:43
Üzenet elküldve: 2019-05-01 20:23:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*Természetesen feltűnik neki Nava zavara, de nem hajlandó azzal törődni, feltehetően csak szoknia kell a lánynak a társaságot.
A kérdésre, hogy szedhet-e csak fivérére pillant, jelét sem adja annak első szeretne lenni, vagy, hogy illene az első legyen, kíváncsi miként oldja meg Nava a feladat. Természetesen Tizio segítségével.*
-Köszönöm.
*Veszi át a tányért, de nem lát neki az étkezésnek, még nem gőzölög ott mindenki előtt a leves, csak akkor nyúl a kanálért.*
-Jó étvágyat.
*Kóstol bele aprócska adaggal, majd elmosolyodva fordul a lány felé.*
-Finom, ízletes.
*Valóban elégedett, a leves forró, kellőképpen fűszeres, a hús puha, viszont a zöldségfélék nincsenek szétfőve. Folytatja a kanalázást némán fogyasztva el még a következő tányér levest is, aztán töri meg a csendet.*
-Mindig ilyen kukán fogunk étkezni? Amúgy a hallal végül mi lett?
*Természetesen feltűnik neki Nava zavara, de nem hajlandó azzal törődni, feltehetően csak szoknia kell a lánynak a társaságot.
A kérdésre, hogy szedhet-e csak fivérére pillant, jelét sem adja annak első szeretne lenni, vagy, hogy illene az első legyen, kíváncsi miként oldja meg Nava a feladat. Természetesen Tizio segítségével.*
-Köszönöm.
*Veszi át a tányért, de nem lát neki az étkezésnek, még nem gőzölög ott mindenki előtt a leves, csak akkor nyúl a kanálért.*
-Jó étvágyat.
*Kóstol bele aprócska adaggal, majd elmosolyodva fordul a lány felé.*
-Finom, ízletes.
*Valóban elégedett, a leves forró, kellőképpen fűszeres, a hús puha, viszont a zöldségfélék nincsenek szétfőve. Folytatja a kanalázást némán fogyasztva el még a következő tányér levest is, aztán töri meg a csendet.*
-Mindig ilyen kukán fogunk étkezni? Amúgy a hallal végül mi lett?
2388. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-01 20:08:23
Üzenet elküldve: 2019-05-01 20:08:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*Tizio örömmel veszi, hogy Nava nem protestál sem a hideg víz, sem pedig a másik dolog ellen, ez az öröm szokás szerint nem látszik az arcán, mert csak bólint, az újabb szabadkozásra sem reagál, csak magában forgatja mosolyogva a szemét. ~Húh, megúsztuk könnyek nélkül. Remek vagy Tizio, még a végén megtanulod, hogy hogyan kell szót érteni másokkal.~ Tulajdonképpen kicsit büszke magára, hogy mégis meg tudta nyugtatni a lányt, mert az elején nemigen bízott a sikerben. ~Talán tényleg sok ez neki?~ Újabb szelet süteményt oroz el és tömi be még lehetőleg azelőtt, hogy Nava visszatérne a terítés közben valamiért, szerencsére sikerül az utolsó morzsát is eltüntetni a szája szélét még azelőtt, hogy lebukhatna a zugevés miatt.
Persze tudhatná, hogy további gondok is adódnak majd, de ezzel csak a lány zavart mosolya láttán szembesül, amit fivére meghajlása vált ki. ~És ilyenkor nincs itt Ephemia, hogy egy kis gyorstalpalót tartson.~ Egy pillanatig arra gondol, hogy tán ki kéne kapni a levesestálat Nava kezéből, mielőtt összeesik. ~Persze, hogy aztán megüsse magát, mi? Amiért aztán bocsánatot kér.~ Szerencsére Nava eszméletén marad, sőt képes arra is, hogy leüljön az általa kihúzott székre, hogy aztán rögtön fel is pattanjon onnan. A kérdésre aztán Briwalra pillant és ha kell, akkor meg is kaparintja fivére tányérját, hogy átadja a lánynak. ~Kell a személyzet, mielőbb.~*
- Köszönöm. *Mondja, miután az ő tányérjába is leves kerül, ezután pedig némán eszik, az ételt ízletesnek találja, noha az ő ízlésének talán kicsit sótlan, de szóvá tenni nem fogja, hiszen ízlésekről nem ildomos vitatkozni. ~El kell intézzem a könyvelést, utána a rusnyaságokat. Vagy csináljam fordítva? Tűzifát is kell hasogatni, az legalább jól megy. És a szennyest is össze kell szedni, meg találni valakit, aki kimossa. Aztán egyél rendesen, tesó. El ne sorvadj nekem.~ A gondolataiba mélyedve eszik, a második adagot már magának szedi ki, mikor azzal is végez, akkor elégedetten hátradől.*
*Tizio örömmel veszi, hogy Nava nem protestál sem a hideg víz, sem pedig a másik dolog ellen, ez az öröm szokás szerint nem látszik az arcán, mert csak bólint, az újabb szabadkozásra sem reagál, csak magában forgatja mosolyogva a szemét. ~Húh, megúsztuk könnyek nélkül. Remek vagy Tizio, még a végén megtanulod, hogy hogyan kell szót érteni másokkal.~ Tulajdonképpen kicsit büszke magára, hogy mégis meg tudta nyugtatni a lányt, mert az elején nemigen bízott a sikerben. ~Talán tényleg sok ez neki?~ Újabb szelet süteményt oroz el és tömi be még lehetőleg azelőtt, hogy Nava visszatérne a terítés közben valamiért, szerencsére sikerül az utolsó morzsát is eltüntetni a szája szélét még azelőtt, hogy lebukhatna a zugevés miatt.
Persze tudhatná, hogy további gondok is adódnak majd, de ezzel csak a lány zavart mosolya láttán szembesül, amit fivére meghajlása vált ki. ~És ilyenkor nincs itt Ephemia, hogy egy kis gyorstalpalót tartson.~ Egy pillanatig arra gondol, hogy tán ki kéne kapni a levesestálat Nava kezéből, mielőtt összeesik. ~Persze, hogy aztán megüsse magát, mi? Amiért aztán bocsánatot kér.~ Szerencsére Nava eszméletén marad, sőt képes arra is, hogy leüljön az általa kihúzott székre, hogy aztán rögtön fel is pattanjon onnan. A kérdésre aztán Briwalra pillant és ha kell, akkor meg is kaparintja fivére tányérját, hogy átadja a lánynak. ~Kell a személyzet, mielőbb.~*
- Köszönöm. *Mondja, miután az ő tányérjába is leves kerül, ezután pedig némán eszik, az ételt ízletesnek találja, noha az ő ízlésének talán kicsit sótlan, de szóvá tenni nem fogja, hiszen ízlésekről nem ildomos vitatkozni. ~El kell intézzem a könyvelést, utána a rusnyaságokat. Vagy csináljam fordítva? Tűzifát is kell hasogatni, az legalább jól megy. És a szennyest is össze kell szedni, meg találni valakit, aki kimossa. Aztán egyél rendesen, tesó. El ne sorvadj nekem.~ A gondolataiba mélyedve eszik, a második adagot már magának szedi ki, mikor azzal is végez, akkor elégedetten hátradől.*
2387. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-01 18:00:49
Üzenet elküldve: 2019-05-01 18:00:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
- Később is finom lesz! *jegyzi meg mosolyogva az almás pitét illetően. Szívesen hozzátenné, hogy bármikor máskor örömmel süt még, ha esetleg Tizio kérne, azonban nem szeretné túlfeszíteni a húrt, ami már így is eléggé közel áll ahhoz, hogy elpattanjon. Ez a katasztrófa pedig hamarosan be is következik, csak hogy aztán egy véletlen baleset elterelje róla a figyelmet*
- Ne, ez igazán nem szükséges! *kezd tiltakozásba rögtön, ahogy a férfi kezét érzi a csuklóján, ám végül vonakodva bár, de mégiscsak követi őt a vödörhöz. Csak az ujjai értek hozzá a forró tűzhelyhez, így nem annyira súlyos a sérülése, mégis jól esik neki a hideg víz érintése. Majdnem annyira, mint Tizioé*
- Sajnálom! *motyogja halkan, nem merve a férfi szemébe nézni. Igazán nem akart semmi mást, csak egy tökéletes ebédet csinálni, erre mégis inkább csak galibát sikerült okoznia, melynek eredményeképp most ő szorul ellátásra. Csak akkor nyugszik meg kissé, mikor Tizio átöleli, néma ámulattal hallgatva a biztató szavakat. Ő maga továbbra sem véli úgy, hogy talpraesett vagy tanulékony lenne, mégis kicsit jobban érzi magát attól, hogy Tizio ezt gondolja róla. Azt is megkönnyebbülve hallja, hogy Briwal kedveli, hiszen meggyőződése volt, hogy amit csak lehetett, azt sikerült elszúrnia bemutatkozásakor*
- Nem tudom, lehet, hogy... *pillant félre, ahogy komolyan kezdi számba venni, van-e valaki, aki nem kedveli, azonban zavartan harapja el a mondatot és elpirulva néz újra Tizio szemébe, ahogy leesik neki, a kérdés talán nem feltétlen igényelt választ. Egy pillanatra teljesen elveszik a kék szemekben, megnyugtatja a férfi érintése, és bár csak tompán jutnak el hozzá a szavak, mégis sikerül felfognia az értelmüket*
- Rendben. *bólint rá végül a dologra, bár nem teljesen biztos benne, hogy tisztában van azzal, mibe is egyezett bele. ~Remélem, tényleg segíteni fogsz!~ sóhajt fel magában, ugyanis biztos benne, anélkül teljesen el lenne veszve. Szívesen maradna még így, hiszen csak Tizio karjai közt érzi azt, hogy semmi baja nem történhet, hamarosan mégis kénytelen elhúzódni, hiszen magától nem készül el az ebéd. Előtte viszont még köszönete és hálája jeleként egy gyors csókkal illeti a férfi ajkait, majd felegyenesedve már munkához is lát, hogy megterítsen. Ahogy fordul a konyha és az étkező között, nem tudja nem észrevenni a halvány mosolyt Tizio arcán, ami cseppnyi megnyugvással tölti el, ennek köszönhetően pedig az ő arcán is hasonló tükröződik, ahogy a férfira pillant. Sürgölődésének hamar meg is lesz az eredménye időközben, ahogy utolsó mozzanatként már csak a levest kellene a megterített asztal közepére tennie, ha meg nem zavarnák ebben*
- Üdv! Ö... örülök, hogy látlak! *válaszol zavart mosollyal az éppen ekkor érkező Briwal köszöntésére, tényleg boldogan nyugtázva, hogy a férfi egyre jobban néz ki. Feszélyezve érzi azonban magát a meghajlástól, hiszen nem gondolja úgy, hogy ilyesmit érdemelne, és arról sincs fogalma, hogyan kellene viszonoznia. Egy pillanatra határozottan örül, hogy még a kezében van a tál, így erre hivatkozva kikerülheti ezt a problémát. Ahogy azonban a dicsérettől elpirulva az asztalra teszi a levest, újfent elbizonytalanodik kissé, hiszen arról fogalma sincs, ki hová szeretne leülni. Ő a maga részéről igazán alkalmazkodó ebben, örömmel foglal helyet ott, ahol marad, azonban igazán hálás, hogy Tizio megkönnyíti számára ezen probléma eldöntését, és kihúzza neki az egyik széket*
- Köszönöm! *suttogja elpirulva kissé, hiszen nincs hozzászokva az effajta udvariassághoz, és nem is tudja teljesen kiélvezni, ugyanis szinte rögtön pattan is fel, mikor mindenki más leült*
- Esetleg szedhetek valakinek? *helyezi a merőkanalat a tálba, ám ennél a pontnál újra kételyei támadnak, hiszen nem tudja, kinek is illene előbb szednie. Bár magától már nyúlna is Tizio tányérjáért, az asztal körül lévők elhelyezkedéséből adódóan az a benyomása támad, talán az illem azt diktálná, hogy inkább Briwalnak merjen előbb. Mivel nem akarja egyik férfit sem megbántani, így csak áll tanácstalanul az asztal mellett, egyik kezében továbbra is a kanalat fogva, magában azért fohászkodva, hogy valami útmutatást kapjon a helyzet megoldását illetően.*
- Később is finom lesz! *jegyzi meg mosolyogva az almás pitét illetően. Szívesen hozzátenné, hogy bármikor máskor örömmel süt még, ha esetleg Tizio kérne, azonban nem szeretné túlfeszíteni a húrt, ami már így is eléggé közel áll ahhoz, hogy elpattanjon. Ez a katasztrófa pedig hamarosan be is következik, csak hogy aztán egy véletlen baleset elterelje róla a figyelmet*
- Ne, ez igazán nem szükséges! *kezd tiltakozásba rögtön, ahogy a férfi kezét érzi a csuklóján, ám végül vonakodva bár, de mégiscsak követi őt a vödörhöz. Csak az ujjai értek hozzá a forró tűzhelyhez, így nem annyira súlyos a sérülése, mégis jól esik neki a hideg víz érintése. Majdnem annyira, mint Tizioé*
- Sajnálom! *motyogja halkan, nem merve a férfi szemébe nézni. Igazán nem akart semmi mást, csak egy tökéletes ebédet csinálni, erre mégis inkább csak galibát sikerült okoznia, melynek eredményeképp most ő szorul ellátásra. Csak akkor nyugszik meg kissé, mikor Tizio átöleli, néma ámulattal hallgatva a biztató szavakat. Ő maga továbbra sem véli úgy, hogy talpraesett vagy tanulékony lenne, mégis kicsit jobban érzi magát attól, hogy Tizio ezt gondolja róla. Azt is megkönnyebbülve hallja, hogy Briwal kedveli, hiszen meggyőződése volt, hogy amit csak lehetett, azt sikerült elszúrnia bemutatkozásakor*
- Nem tudom, lehet, hogy... *pillant félre, ahogy komolyan kezdi számba venni, van-e valaki, aki nem kedveli, azonban zavartan harapja el a mondatot és elpirulva néz újra Tizio szemébe, ahogy leesik neki, a kérdés talán nem feltétlen igényelt választ. Egy pillanatra teljesen elveszik a kék szemekben, megnyugtatja a férfi érintése, és bár csak tompán jutnak el hozzá a szavak, mégis sikerül felfognia az értelmüket*
- Rendben. *bólint rá végül a dologra, bár nem teljesen biztos benne, hogy tisztában van azzal, mibe is egyezett bele. ~Remélem, tényleg segíteni fogsz!~ sóhajt fel magában, ugyanis biztos benne, anélkül teljesen el lenne veszve. Szívesen maradna még így, hiszen csak Tizio karjai közt érzi azt, hogy semmi baja nem történhet, hamarosan mégis kénytelen elhúzódni, hiszen magától nem készül el az ebéd. Előtte viszont még köszönete és hálája jeleként egy gyors csókkal illeti a férfi ajkait, majd felegyenesedve már munkához is lát, hogy megterítsen. Ahogy fordul a konyha és az étkező között, nem tudja nem észrevenni a halvány mosolyt Tizio arcán, ami cseppnyi megnyugvással tölti el, ennek köszönhetően pedig az ő arcán is hasonló tükröződik, ahogy a férfira pillant. Sürgölődésének hamar meg is lesz az eredménye időközben, ahogy utolsó mozzanatként már csak a levest kellene a megterített asztal közepére tennie, ha meg nem zavarnák ebben*
- Üdv! Ö... örülök, hogy látlak! *válaszol zavart mosollyal az éppen ekkor érkező Briwal köszöntésére, tényleg boldogan nyugtázva, hogy a férfi egyre jobban néz ki. Feszélyezve érzi azonban magát a meghajlástól, hiszen nem gondolja úgy, hogy ilyesmit érdemelne, és arról sincs fogalma, hogyan kellene viszonoznia. Egy pillanatra határozottan örül, hogy még a kezében van a tál, így erre hivatkozva kikerülheti ezt a problémát. Ahogy azonban a dicsérettől elpirulva az asztalra teszi a levest, újfent elbizonytalanodik kissé, hiszen arról fogalma sincs, ki hová szeretne leülni. Ő a maga részéről igazán alkalmazkodó ebben, örömmel foglal helyet ott, ahol marad, azonban igazán hálás, hogy Tizio megkönnyíti számára ezen probléma eldöntését, és kihúzza neki az egyik széket*
- Köszönöm! *suttogja elpirulva kissé, hiszen nincs hozzászokva az effajta udvariassághoz, és nem is tudja teljesen kiélvezni, ugyanis szinte rögtön pattan is fel, mikor mindenki más leült*
- Esetleg szedhetek valakinek? *helyezi a merőkanalat a tálba, ám ennél a pontnál újra kételyei támadnak, hiszen nem tudja, kinek is illene előbb szednie. Bár magától már nyúlna is Tizio tányérjáért, az asztal körül lévők elhelyezkedéséből adódóan az a benyomása támad, talán az illem azt diktálná, hogy inkább Briwalnak merjen előbb. Mivel nem akarja egyik férfit sem megbántani, így csak áll tanácstalanul az asztal mellett, egyik kezében továbbra is a kanalat fogva, magában azért fohászkodva, hogy valami útmutatást kapjon a helyzet megoldását illetően.*
2386. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-05-01 16:19:17
Üzenet elküldve: 2019-05-01 16:19:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*Azt könnyedén el tudja fogadni, hogy semmi sem oly pazar itt, mint a városi kúriájukban volt. Ezen tekintetben nevelése folytán közel sem annyira igényes, mint testvérei.
Megelégszik ő az egyszerű mosókonyhával, hideg vízzel, házilag készített tömbszappannal, azt azonban egyre inkább vitatja, hogy Effy jutalomként, elismerésként kapta volna ezt a birtokot.
Csutakolja le alkarjait erősen, mossa meg arcát, nyakát is, miközben újfent azon mereng mennyi feladattal, és mennyi felelősséggel jár ez az egész gazdaság. Mindezt pedig négyen semmiképp sem bírnák.
Mintha gondjait hátrahagyhatná, vagy lemoshatná magáról derűsen, nyugodtan lép be az étkezőbe.*
-Üdvözöllek Nava.
*Áll meg egy pillanatra a küszöbön, még köszönti a lányt meghajolva. Majd keresi saját helyét tekintetével az asztalnál, nagy sóhajjal nyugtázza melyik is az, ám szó nélkül hagyva lép a székhez, és ül le.*
-Íncsiklandozónak tűnik.
*Mosolyog rá a szőkére, és igyekszik nem gondolni Tiz hányására, vagy arra, hogy egy saját bevallása szerint is gyakorlatlan szakács milyen förtelmet képes az asztalra tenni. A leves illata mindenesetre remek, így képes bizakodni, ízre meg legyen bármilyen is, az illem miatt biztosan mosolyogva fogja elfogyasztani, és még repetát is kér.*
*Azt könnyedén el tudja fogadni, hogy semmi sem oly pazar itt, mint a városi kúriájukban volt. Ezen tekintetben nevelése folytán közel sem annyira igényes, mint testvérei.
Megelégszik ő az egyszerű mosókonyhával, hideg vízzel, házilag készített tömbszappannal, azt azonban egyre inkább vitatja, hogy Effy jutalomként, elismerésként kapta volna ezt a birtokot.
Csutakolja le alkarjait erősen, mossa meg arcát, nyakát is, miközben újfent azon mereng mennyi feladattal, és mennyi felelősséggel jár ez az egész gazdaság. Mindezt pedig négyen semmiképp sem bírnák.
Mintha gondjait hátrahagyhatná, vagy lemoshatná magáról derűsen, nyugodtan lép be az étkezőbe.*
-Üdvözöllek Nava.
*Áll meg egy pillanatra a küszöbön, még köszönti a lányt meghajolva. Majd keresi saját helyét tekintetével az asztalnál, nagy sóhajjal nyugtázza melyik is az, ám szó nélkül hagyva lép a székhez, és ül le.*
-Íncsiklandozónak tűnik.
*Mosolyog rá a szőkére, és igyekszik nem gondolni Tiz hányására, vagy arra, hogy egy saját bevallása szerint is gyakorlatlan szakács milyen förtelmet képes az asztalra tenni. A leves illata mindenesetre remek, így képes bizakodni, ízre meg legyen bármilyen is, az illem miatt biztosan mosolyogva fogja elfogyasztani, és még repetát is kér.*
2385. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-04-30 19:37:31
Üzenet elküldve: 2019-04-30 19:37:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
- Jó, de finom. *Kisfiús durcázást ad elő megint, mikor "leteremtik" azért, hogy beletorkoskodott a süteménybe, de aztán hamar észreveszi, hogy itt bizony viharfelhők gyűlnek.
Tizio ösztönei csalhatatlanok, meg Navát is sikerült már kiismernie annyira, hogy tudja, hogy pánikba fog esni. ~Ahogyan reggel is pánikba estél.~ Ösztönösen lép utána, és bár a katasztrófát megakadályozni nem tudja, de erélyesen elkapja Nava csuklóját és húzza magával a vödörnyi vízhez, ami a főzéshez lett behozva, ha Nava ellenállna, akkor erőszakkal fogja kezét a vízbe nyomni, az erőszak mértéke függ a lány ellenállásának mértékétől, némajáték az egész, mert Tizio nem nyitja ki a száját, de egy idő után már elereszti a lány csuklóját, de még a vödör mellett guggolva átöleli Navát.*
- Dehogy nem fog. Talpraesett, kedves lány vagy, neked ne menne? Könnyen tanulsz. ~Mint reggel.~ Szeretni fognak. Briwal is kedvel. ~Bár nem pont így fogalmazott.~ A húgunk is kedvelni fog. ~Ha idetolja egyszer a hörcsög képét.~ Vannak egyáltalán olyanok, akik nem kedvelnek? *Ezt nemigen tudja elképzelni, de persze benne van a pakliban, hogy azért gondolja így, mert teljesen bele van szerelmesedve a lányba és mások közel sem találják olyan megkapó személyiségnek, mint Tizio.* - Menni fog, rendben cicám? Segítünk. Briwal többet, ő könnyen szót ért bárkivel. *Mélyen a lány szemébe nézve mondja ezt, Nava arcát a tenyerei közé zárva, nem igazán tudja, hogy hogyan kell zaklatott lelkű lányokat megnyugtatni, így lehet, hogy nem is választja a legmegfelelőbb módot arra, hogy megnyugtassa a másikat, mindenesetre, mikor Navának nagyon pakolhatnéka és teríthenéke támad, akkor elereszti. ~Hé kislány, én bízom benned.~ Halvány mosoly költözik a máskor mosolytalan arcára, ezzel is próbálja azt üzenni, hogy ő bizakodik, csak Nava látja túl sötéten a dolgokat és önmagát is.
A terített asztalnál a főhelyet meghagyja Briwalnak, hiszen már ő a családfő, Tizio pedig arra a helyre ülhet, amire mindig is vágyott, vagyis Briwal régi helyére, viszont ez a "felállás" furcsa érzésekkel tölti el, ilyen áron sosem akarta volna és tulajdonképpen csak azért tetszik neki, mert Nava mellett ülhet, akinek kihúzza a széket, ha már volt akkora bunkó, hogy a levesestálat nem vette el.*
- Jó, de finom. *Kisfiús durcázást ad elő megint, mikor "leteremtik" azért, hogy beletorkoskodott a süteménybe, de aztán hamar észreveszi, hogy itt bizony viharfelhők gyűlnek.
Tizio ösztönei csalhatatlanok, meg Navát is sikerült már kiismernie annyira, hogy tudja, hogy pánikba fog esni. ~Ahogyan reggel is pánikba estél.~ Ösztönösen lép utána, és bár a katasztrófát megakadályozni nem tudja, de erélyesen elkapja Nava csuklóját és húzza magával a vödörnyi vízhez, ami a főzéshez lett behozva, ha Nava ellenállna, akkor erőszakkal fogja kezét a vízbe nyomni, az erőszak mértéke függ a lány ellenállásának mértékétől, némajáték az egész, mert Tizio nem nyitja ki a száját, de egy idő után már elereszti a lány csuklóját, de még a vödör mellett guggolva átöleli Navát.*
- Dehogy nem fog. Talpraesett, kedves lány vagy, neked ne menne? Könnyen tanulsz. ~Mint reggel.~ Szeretni fognak. Briwal is kedvel. ~Bár nem pont így fogalmazott.~ A húgunk is kedvelni fog. ~Ha idetolja egyszer a hörcsög képét.~ Vannak egyáltalán olyanok, akik nem kedvelnek? *Ezt nemigen tudja elképzelni, de persze benne van a pakliban, hogy azért gondolja így, mert teljesen bele van szerelmesedve a lányba és mások közel sem találják olyan megkapó személyiségnek, mint Tizio.* - Menni fog, rendben cicám? Segítünk. Briwal többet, ő könnyen szót ért bárkivel. *Mélyen a lány szemébe nézve mondja ezt, Nava arcát a tenyerei közé zárva, nem igazán tudja, hogy hogyan kell zaklatott lelkű lányokat megnyugtatni, így lehet, hogy nem is választja a legmegfelelőbb módot arra, hogy megnyugtassa a másikat, mindenesetre, mikor Navának nagyon pakolhatnéka és teríthenéke támad, akkor elereszti. ~Hé kislány, én bízom benned.~ Halvány mosoly költözik a máskor mosolytalan arcára, ezzel is próbálja azt üzenni, hogy ő bizakodik, csak Nava látja túl sötéten a dolgokat és önmagát is.
A terített asztalnál a főhelyet meghagyja Briwalnak, hiszen már ő a családfő, Tizio pedig arra a helyre ülhet, amire mindig is vágyott, vagyis Briwal régi helyére, viszont ez a "felállás" furcsa érzésekkel tölti el, ilyen áron sosem akarta volna és tulajdonképpen csak azért tetszik neki, mert Nava mellett ülhet, akinek kihúzza a széket, ha már volt akkora bunkó, hogy a levesestálat nem vette el.*
2384. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-04-30 12:35:19
Üzenet elküldve: 2019-04-30 12:35:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
* Miután elköszönt hitvesétől, Drameiloten a város felé vette az irányt. Most, ahogy a tharg birtokokon vág át, rá kell döbbenjen, hogy mennyivel magányosabb így, és mennyivel unalmasabb az út is. Még csak most hagyta maga mögött, de máris hiányzik neki Wymnter. Viszont muszáj tovább mennie, nem csak azért, mert a saját tanulmányai és jövője ezt kívánja. Nem is amiatt, mert éjszaka látomása volt, és tudja, hogy Teysus mit vár tőle. Nem, Dramnak azért kell most tovább mennie, hogy legyen jövője a nővel, akit szeret. Mert ha ennyire kötődnek egymáshoz, hogy nem képesek egy kis teret hagyni, ha nem képes elszakadni tőle csupán pár napra, akkor meg fogják egymást fojtani ebben a kapcsolatban, és ezt az elf nem engedheti. Épp ezért vágtat most végig elszántan, hogy mielőbb a városba érjen, mielőtt még meginogna az elszántsága, és megfordulna. *
2383. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-04-30 08:28:54
Üzenet elküldve: 2019-04-30 08:28:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
- Az ebéd utánra van! *jegyzi meg tettetett rosszallással, ahogy észreveszi egy újabb szelet sütemény eltűnését, ám arcán mosoly bujkál, ahogy visszafordul a tűzhely felé. Azaz hogy csak fordulna, mert Tizio szavai megállásra késztetik*
- Megbeszéltük... *bólint rá bizonytalanul a kijelentésre, bár szerinte az pontosabb állítás lenne, hogy beszéltek róla, hiszen bár igyekszik, közel sem tudja olyan egyszerűen elfogadni, ami vár rá. Ahogy egyre tovább hallgatja a férfit, úgy érzi magát egyre ostobábbnak, és úgy hervad le arcáról szép lassan a mosoly, hiszen arra nem is gondolt, hogy ezzel valakinek a munkáját venné el, márpedig semmi sem áll távolabb tőle, hiszen ő már csak tudja, milyen nehéz megfelelő állást találni. A következő megjegyzéseket hallva azonban nem csak elkomorodik, de egyenes el is sápad, és akaratlanul is tesz pár lépést hátrafelé*
- Igazán megtisztelő, hogy így gondoljátok, de én nem... *kezd bele bizonytalanul* Én nem hiszem, hogy... Aú! *nem tudja kifejteni azonban, miért is gondolja úgy, hogy nem lenne alkalmas erre a feladatra, ugyanis egy idő után már nem tud tovább hátrálni és nekiütközik a forró sütőnek, ujjai pedig, amik támasztékot keresnek, szinte egyből megtalálják a tűzhely lapját. Bár hamar elhúzza a kezét, így ijedtsége nagyobb, mint sérülése, mondandóját nem tudja elmondani, így akkor kénytelen újra tiltakozni, mikor már ismét Tizio karjaiban van*
- Közel se gondolom, hogy ez egyszerű feladat lenne! *rázza meg hevesen a fejét, ahogy a férfit hallgatja, most ébredve csak rá, mivel is jár az ő és a szolgálók ittléte, hiszen eddig meg sem fordult a fejében, hogy az irányításuk az ő feladata lenne. Végig azt hitte, ez majd Tizio és Briwal dolga lesz. ~Miért kérsz ilyet tőlem? Fogalmam sincs, hogy csináljam... Én csak a kedvesed szerettem volna lenni, semmi több!~ gondolja kétségbeesetten, ahogy Tizio szemébe néz. Ezúttal a csók sem képes csillapítani aggodalmait, így csak némán hajtja fejét a férfi vállára, miközben szorosan kapaszkodik Tizioba. Próbálja elképzelni, hogy bárkinek is utasításokat ad, de még a gondolattól is kirázza a hideg*
- Nem fog menni. *suttogja bele Tizio vállába. Nem akaródzik elhúzódnia tőle, végül azonban mégis felemeli a fejét kissé, hogy a férfi szemébe nézhessen. ~Te miért gondolod másként?~ fürkészi kíváncsian Tizio arcát, továbbra is próbálva megfejteni, mit lát benne. Ezzel azonban nem jut sokra, így egy halk sóhajjal kibontakozik az ölelésből és míg próbál megbékélni az elkerülhetetlennel, inkább olyasmire fordítja az energiáját, amiben sikerélménye van, vagyis a takarításra. Bár magának sem szívesen vallja be, örül, hogy van oka átmenni az étkezőbe, és egyedül lenni kicsit. Nem tudja nem észrevenni, mennyire remeg a keze, ahogy a terítőt és a tányérokat teszi az asztalra, így kénytelen megállni egy pillanatra, hogy pár mély lélegzetvételt vegyen. Örült volna, ha van alkalmuk ezt alaposabban átbeszélni, a mindjárt kész ebéddel és Briwal bármikori megjelenésével azonban erre esélyük sincs, és biztos benne, Tizio beleegyezésnek fogja venni a hallgatását, pedig számtalan ellenérvet fel tudna hozni az ellen, hogy ő tetszelegjen a ház úrnőjének szerepében, ha alkalma lenne rá. Így azonban nem tud mást tenni, mint egyelőre félretenni ezt a problémát és azzal foglalkozni, ami a legsürgősebb, vagyis az ebéddel, melyhez lassan minden készen áll, mire Tizio visszaérkezik*
- Köszönöm! *mosolyog a férfira, mikor értesül Briwal érkezéséről, majd alig észrevehetően rázza meg a fejét* Nem kell, már csak a leves van hátra! *pillant az asztalon várakozó tálra, majd óvatosan fel is emeli, hogy átlavírozzon vele a másik szobába, anélkül, hogy egy cseppet is kilöttyintene belőle.*
- Az ebéd utánra van! *jegyzi meg tettetett rosszallással, ahogy észreveszi egy újabb szelet sütemény eltűnését, ám arcán mosoly bujkál, ahogy visszafordul a tűzhely felé. Azaz hogy csak fordulna, mert Tizio szavai megállásra késztetik*
- Megbeszéltük... *bólint rá bizonytalanul a kijelentésre, bár szerinte az pontosabb állítás lenne, hogy beszéltek róla, hiszen bár igyekszik, közel sem tudja olyan egyszerűen elfogadni, ami vár rá. Ahogy egyre tovább hallgatja a férfit, úgy érzi magát egyre ostobábbnak, és úgy hervad le arcáról szép lassan a mosoly, hiszen arra nem is gondolt, hogy ezzel valakinek a munkáját venné el, márpedig semmi sem áll távolabb tőle, hiszen ő már csak tudja, milyen nehéz megfelelő állást találni. A következő megjegyzéseket hallva azonban nem csak elkomorodik, de egyenes el is sápad, és akaratlanul is tesz pár lépést hátrafelé*
- Igazán megtisztelő, hogy így gondoljátok, de én nem... *kezd bele bizonytalanul* Én nem hiszem, hogy... Aú! *nem tudja kifejteni azonban, miért is gondolja úgy, hogy nem lenne alkalmas erre a feladatra, ugyanis egy idő után már nem tud tovább hátrálni és nekiütközik a forró sütőnek, ujjai pedig, amik támasztékot keresnek, szinte egyből megtalálják a tűzhely lapját. Bár hamar elhúzza a kezét, így ijedtsége nagyobb, mint sérülése, mondandóját nem tudja elmondani, így akkor kénytelen újra tiltakozni, mikor már ismét Tizio karjaiban van*
- Közel se gondolom, hogy ez egyszerű feladat lenne! *rázza meg hevesen a fejét, ahogy a férfit hallgatja, most ébredve csak rá, mivel is jár az ő és a szolgálók ittléte, hiszen eddig meg sem fordult a fejében, hogy az irányításuk az ő feladata lenne. Végig azt hitte, ez majd Tizio és Briwal dolga lesz. ~Miért kérsz ilyet tőlem? Fogalmam sincs, hogy csináljam... Én csak a kedvesed szerettem volna lenni, semmi több!~ gondolja kétségbeesetten, ahogy Tizio szemébe néz. Ezúttal a csók sem képes csillapítani aggodalmait, így csak némán hajtja fejét a férfi vállára, miközben szorosan kapaszkodik Tizioba. Próbálja elképzelni, hogy bárkinek is utasításokat ad, de még a gondolattól is kirázza a hideg*
- Nem fog menni. *suttogja bele Tizio vállába. Nem akaródzik elhúzódnia tőle, végül azonban mégis felemeli a fejét kissé, hogy a férfi szemébe nézhessen. ~Te miért gondolod másként?~ fürkészi kíváncsian Tizio arcát, továbbra is próbálva megfejteni, mit lát benne. Ezzel azonban nem jut sokra, így egy halk sóhajjal kibontakozik az ölelésből és míg próbál megbékélni az elkerülhetetlennel, inkább olyasmire fordítja az energiáját, amiben sikerélménye van, vagyis a takarításra. Bár magának sem szívesen vallja be, örül, hogy van oka átmenni az étkezőbe, és egyedül lenni kicsit. Nem tudja nem észrevenni, mennyire remeg a keze, ahogy a terítőt és a tányérokat teszi az asztalra, így kénytelen megállni egy pillanatra, hogy pár mély lélegzetvételt vegyen. Örült volna, ha van alkalmuk ezt alaposabban átbeszélni, a mindjárt kész ebéddel és Briwal bármikori megjelenésével azonban erre esélyük sincs, és biztos benne, Tizio beleegyezésnek fogja venni a hallgatását, pedig számtalan ellenérvet fel tudna hozni az ellen, hogy ő tetszelegjen a ház úrnőjének szerepében, ha alkalma lenne rá. Így azonban nem tud mást tenni, mint egyelőre félretenni ezt a problémát és azzal foglalkozni, ami a legsürgősebb, vagyis az ebéddel, melyhez lassan minden készen áll, mire Tizio visszaérkezik*
- Köszönöm! *mosolyog a férfira, mikor értesül Briwal érkezéséről, majd alig észrevehetően rázza meg a fejét* Nem kell, már csak a leves van hátra! *pillant az asztalon várakozó tálra, majd óvatosan fel is emeli, hogy átlavírozzon vele a másik szobába, anélkül, hogy egy cseppet is kilöttyintene belőle.*
2382. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-04-29 21:23:27
Üzenet elküldve: 2019-04-29 21:23:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*Tizio elvesz egy újabb szeletet és újra a lányt kezdi fixírozni, a fejét rázza közben.*
- Azt hittem, hogy ezt már megbeszéltük. A kedvesem vagy és nem a cselédem. A cselédemnek fizetek mindezért. Meg a szakácsomnak is. Látod, két ember munkáját is elvennéd. *Nem mosolyog, ezért nagyon nehéz eldönteni, hogy viccnek szánja-e, vagy sem.* - Briwallal egyetértünk abban, hogy megbirkózol a háztartás vezetésével. Sokkal jobban, mint a húgunk tenné, pedig neki megtanították. ~Annyi mindent próbáltunk megtanítani neki és mégis mennyit sikerült megjegyezzen?!~ *Tizio ugyan kevéssé ért a női lélekhez és szociálisan is érzéketlen kissé, de most újra a lányhoz lép, újra átöleli és újra megcsókolja, mert tudja, hogy az ilyesmi könnyen elveszi a szavak esetleges élét.* - Nagyszerűen megoldanád, ne gondold, hogy egyszerű feladat koordinálni a dolgozókat, ez a ház asszonyának a feladata. Márpedig nemcsak a szívem hölgye vagy, de a ház asszonya is. ~Ephemia úgysem jön ide, talán csak vendégségbe.~ *Nava nagyon csinálná a rendet, így Tizio elereszti, iszik inkább egy pohár vizet, aztán mikor a lány kimegy teríteni, akkor előkerül a szelence is a zsebéből, csak akkor emelkedik el az asztaltól, mikor Nava kiadja, hogy szóljon a fivérének, és mivel nem tudja, hogy Briwal kiment, ezért először a szobájában keresi, ahol egy pillanatra elfogja a pánik, hogy nincsen. ~Fenébe Briw, direkt kínzol engem?~ Persze Tizio tudja, hogy bátyjának lehetnek folyóügyei, esetleg kiment körülnézni, de mégis rosszul érzi magát egy pillanatig, keze remegését csak újabb szippantás csillapíthatja. ~Francba már...~ Öles léptekkel indul el fivére lehetséges tartózkodási helyei felé, ezért eshet meg, hogy majdnem nekimegy a nagy sietségben.*
- Áh bátyó. Igen. Kell az ács. És igen, kész az ebéd. Az étkezőben eszünk. *Mutatja az utat.* - A konyha mellett mosókonyha, ott tudsz mosakodni. *Benyit az említett helyiség ajtaján, beengedi az ajtón Briwalt, majd el is hagyja a mosókonyhát, az ajtót becsukja maga után.*
- Szóltam, mosakszik és jön. *Jelenti a lánynak.* - Vigyek valamit?
*Tizio elvesz egy újabb szeletet és újra a lányt kezdi fixírozni, a fejét rázza közben.*
- Azt hittem, hogy ezt már megbeszéltük. A kedvesem vagy és nem a cselédem. A cselédemnek fizetek mindezért. Meg a szakácsomnak is. Látod, két ember munkáját is elvennéd. *Nem mosolyog, ezért nagyon nehéz eldönteni, hogy viccnek szánja-e, vagy sem.* - Briwallal egyetértünk abban, hogy megbirkózol a háztartás vezetésével. Sokkal jobban, mint a húgunk tenné, pedig neki megtanították. ~Annyi mindent próbáltunk megtanítani neki és mégis mennyit sikerült megjegyezzen?!~ *Tizio ugyan kevéssé ért a női lélekhez és szociálisan is érzéketlen kissé, de most újra a lányhoz lép, újra átöleli és újra megcsókolja, mert tudja, hogy az ilyesmi könnyen elveszi a szavak esetleges élét.* - Nagyszerűen megoldanád, ne gondold, hogy egyszerű feladat koordinálni a dolgozókat, ez a ház asszonyának a feladata. Márpedig nemcsak a szívem hölgye vagy, de a ház asszonya is. ~Ephemia úgysem jön ide, talán csak vendégségbe.~ *Nava nagyon csinálná a rendet, így Tizio elereszti, iszik inkább egy pohár vizet, aztán mikor a lány kimegy teríteni, akkor előkerül a szelence is a zsebéből, csak akkor emelkedik el az asztaltól, mikor Nava kiadja, hogy szóljon a fivérének, és mivel nem tudja, hogy Briwal kiment, ezért először a szobájában keresi, ahol egy pillanatra elfogja a pánik, hogy nincsen. ~Fenébe Briw, direkt kínzol engem?~ Persze Tizio tudja, hogy bátyjának lehetnek folyóügyei, esetleg kiment körülnézni, de mégis rosszul érzi magát egy pillanatig, keze remegését csak újabb szippantás csillapíthatja. ~Francba már...~ Öles léptekkel indul el fivére lehetséges tartózkodási helyei felé, ezért eshet meg, hogy majdnem nekimegy a nagy sietségben.*
- Áh bátyó. Igen. Kell az ács. És igen, kész az ebéd. Az étkezőben eszünk. *Mutatja az utat.* - A konyha mellett mosókonyha, ott tudsz mosakodni. *Benyit az említett helyiség ajtaján, beengedi az ajtón Briwalt, majd el is hagyja a mosókonyhát, az ajtót becsukja maga után.*
- Szóltam, mosakszik és jön. *Jelenti a lánynak.* - Vigyek valamit?
2381. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-04-29 21:06:35
Üzenet elküldve: 2019-04-29 21:06:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*Még a lovával pepecselt volt ideje végig gondolni pár jelentősebb dolgot. Például a levél tartalmát, és a jövőt ezen a rogyadozó birtokon.
Ugyan nem kapkodja el a lógondozást, még sem lehet azt a végtelenségig húzni, végezve indul vissza a ház felé, és toppan be egyszerű öltözékében. Lovaglónadrág, csizma, fehér ingének ujja feltűrve könyékig, szabadon hagyva heges alkarját.*
-Tiz, ácsra is szükségünk lenne! Az istálló tetejét csak a jó szerencsénk tartja a helyén.
*Osztja meg még lábtörlés közben meglátásait, beljebb érve elégedetten nyög fel.*
-Itt aztán finom illatok vannak. Merre vagytok? És hol mosakodhatok meg?
*Halad tovább új otthonában fivérét, Navát keresve.*
*Még a lovával pepecselt volt ideje végig gondolni pár jelentősebb dolgot. Például a levél tartalmát, és a jövőt ezen a rogyadozó birtokon.
Ugyan nem kapkodja el a lógondozást, még sem lehet azt a végtelenségig húzni, végezve indul vissza a ház felé, és toppan be egyszerű öltözékében. Lovaglónadrág, csizma, fehér ingének ujja feltűrve könyékig, szabadon hagyva heges alkarját.*
-Tiz, ácsra is szükségünk lenne! Az istálló tetejét csak a jó szerencsénk tartja a helyén.
*Osztja meg még lábtörlés közben meglátásait, beljebb érve elégedetten nyög fel.*
-Itt aztán finom illatok vannak. Merre vagytok? És hol mosakodhatok meg?
*Halad tovább új otthonában fivérét, Navát keresve.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4325-4344