Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 133 (2641. - 2660. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2660. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-08-02 18:40:03
Üzenet elküldve: 2019-08-02 18:40:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Látom. *Hangzik a szarkasztikus megjegyzés. ~ Sosem estél még túlzásokba, mi?~ Nem tud a falatozó húgára nézni, mert forog a gyomra az evés gondolatától is, de a böfögésre felkapja a fejét.* - Ephemia! Egy nemes hölgy vagy. ~Voltál.~ *A feddés után ismét lehajtja a fejét, a javaslatra csak mordul egyet.* - De nem vagy a helyemben. ~Kurva életbe már.~ Mi rosszat tett ő neked, hogy ilyet kívánsz neki?! Nem kívánhatod neki, hogy az elcseszett famíliánk tagja legyen. Lehet hozzám se jönne. ~A tegnap este után pláne nem.~
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Látom. *Hangzik a szarkasztikus megjegyzés. ~ Sosem estél még túlzásokba, mi?~ Nem tud a falatozó húgára nézni, mert forog a gyomra az evés gondolatától is, de a böfögésre felkapja a fejét.* - Ephemia! Egy nemes hölgy vagy. ~Voltál.~ *A feddés után ismét lehajtja a fejét, a javaslatra csak mordul egyet.* - De nem vagy a helyemben. ~Kurva életbe már.~ Mi rosszat tett ő neked, hogy ilyet kívánsz neki?! Nem kívánhatod neki, hogy az elcseszett famíliánk tagja legyen. Lehet hozzám se jönne. ~A tegnap este után pláne nem.~
2659. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-08-02 18:07:53
Üzenet elküldve: 2019-08-02 18:07:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Efföld//
- Nem vagyok.
*Ahogy minden étek az asztalra kerül, a tányérján lévő kenyeret elkezdi megkenni zsírral, de jó vastagon, aztán annyi zöldséget vág rá (természetesen azt is elég bénán), hogy egy egész nagy tornyocska lesz az egész ételből. Aztán elkezd enni, de mielőtt megszólalna, lassan megrágja az első falatot, majd lenyeli azt. Végül böffent egyet, ám úgy tesz, mintha nem is történt volna semmi.*
- Vedd el feleségül. Én a helyedben elvenném.
*Aztán csendben, immáron böffentésmentesen eszik tovább, miközben mindegy lenyelt falat után kortyol egy kicsi bort is.*
- Nem vagyok.
*Ahogy minden étek az asztalra kerül, a tányérján lévő kenyeret elkezdi megkenni zsírral, de jó vastagon, aztán annyi zöldséget vág rá (természetesen azt is elég bénán), hogy egy egész nagy tornyocska lesz az egész ételből. Aztán elkezd enni, de mielőtt megszólalna, lassan megrágja az első falatot, majd lenyeli azt. Végül böffent egyet, ám úgy tesz, mintha nem is történt volna semmi.*
- Vedd el feleségül. Én a helyedben elvenném.
*Aztán csendben, immáron böffentésmentesen eszik tovább, miközben mindegy lenyelt falat után kortyol egy kicsi bort is.*
2658. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-08-02 17:07:42
Üzenet elküldve: 2019-08-02 17:07:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*A pohár félig kiürül, míg Tizio egyet pislog.*
- Ne légy túl mohó. *Jegyzi meg egykedvűen, vízért nyúl, ő most csak vizet akar magához venni, esetleg savanyú káposztát. ~Korhelyleves sok tejföllel és friss kenyérrel.~ Kezét azonban mégis a szája elé veszi. ~Nem kell kaja.~ Próbál magához térni, mikor Effy nekiáll kipakolni a reggelinek valót az étkezőbe, Tizio addig is a konyhaasztalnál ül, kezeit a halántékára szorítja. ~Ó ne trappolnál ennyire. Hát milyen úri kisasszony vagy te?! Vaddisznócsorda...~ Mikor Ephemia felpakolt mindent, akkor követi és a legtávolabbi székre ül le.* - Ajánlom neki, hogy ne bántson. *Komolyan gondolja, annak ellenére is, hogy Waldran nagyobb és erősebb nála. ~Meg verekedni sem tudok.~* - Nava túl rendes, meg sem érdemlem. Sosem fogom tudni meghálálni neki. *Az asztalon könyököl, a fejét támasztja, nem húgára hanem az asztal lapjára néz.* - Vennem kellene neki valami nagyon drágát és nagyon szépet. Nem mintha elfogadná.
*A pohár félig kiürül, míg Tizio egyet pislog.*
- Ne légy túl mohó. *Jegyzi meg egykedvűen, vízért nyúl, ő most csak vizet akar magához venni, esetleg savanyú káposztát. ~Korhelyleves sok tejföllel és friss kenyérrel.~ Kezét azonban mégis a szája elé veszi. ~Nem kell kaja.~ Próbál magához térni, mikor Effy nekiáll kipakolni a reggelinek valót az étkezőbe, Tizio addig is a konyhaasztalnál ül, kezeit a halántékára szorítja. ~Ó ne trappolnál ennyire. Hát milyen úri kisasszony vagy te?! Vaddisznócsorda...~ Mikor Ephemia felpakolt mindent, akkor követi és a legtávolabbi székre ül le.* - Ajánlom neki, hogy ne bántson. *Komolyan gondolja, annak ellenére is, hogy Waldran nagyobb és erősebb nála. ~Meg verekedni sem tudok.~* - Nava túl rendes, meg sem érdemlem. Sosem fogom tudni meghálálni neki. *Az asztalon könyököl, a fejét támasztja, nem húgára hanem az asztal lapjára néz.* - Vennem kellene neki valami nagyon drágát és nagyon szépet. Nem mintha elfogadná.
2657. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-08-02 16:28:15
Üzenet elküldve: 2019-08-02 16:28:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Efföld//
- Nincs.
*Szerencsére fivére már tölti is neki a bort. Amint csordultig öntötte a pohárba, Effi már el is veszi azt és inni kezd.*
- Rendben.
*Mikorra félig kiüríti borospoharát, feláll és kisétál a konyhába és kamrába, hogy szermányoljon magának valami eleséget. Jóllehet, hogy az éhgyomorra elfogyasztott bor így is eléggé ki fogja rágni a gyomrát, de ezzel most nem foglalkozik. Hoz némi kenyeret, zöldséget, meg ha van, akkor egy bödön zsírt is, és mindent kipakol az étkezőbe az asztalra, evőeszközökkel együtt.*
- Azért azt ne. Csak nem fog bántani engem.
*~Remélem.~ Sajna még nem ismeri eléggé Waldrant ahhoz, hogy biztosra tudjon menni. Valami azt súgja neki ennek ellenére, hogy bízhat benne, de momentán olyan állapotában van, amikor még magában sem tud igazán bízni, nem hogy másban.*
- Nava nagyon rendes, hogy segített nekem. Nélküle még mindig a mocsokban ülnénk.
*Mondja, amikor már újra leült és elkezd magának reggelit készíteni.*
- Nincs.
*Szerencsére fivére már tölti is neki a bort. Amint csordultig öntötte a pohárba, Effi már el is veszi azt és inni kezd.*
- Rendben.
*Mikorra félig kiüríti borospoharát, feláll és kisétál a konyhába és kamrába, hogy szermányoljon magának valami eleséget. Jóllehet, hogy az éhgyomorra elfogyasztott bor így is eléggé ki fogja rágni a gyomrát, de ezzel most nem foglalkozik. Hoz némi kenyeret, zöldséget, meg ha van, akkor egy bödön zsírt is, és mindent kipakol az étkezőbe az asztalra, evőeszközökkel együtt.*
- Azért azt ne. Csak nem fog bántani engem.
*~Remélem.~ Sajna még nem ismeri eléggé Waldrant ahhoz, hogy biztosra tudjon menni. Valami azt súgja neki ennek ellenére, hogy bízhat benne, de momentán olyan állapotában van, amikor még magában sem tud igazán bízni, nem hogy másban.*
- Nava nagyon rendes, hogy segített nekem. Nélküle még mindig a mocsokban ülnénk.
*Mondja, amikor már újra leült és elkezd magának reggelit készíteni.*
2656. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-08-02 15:07:45
Üzenet elküldve: 2019-08-02 15:07:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
- Nincs kicsit túl korán a borhoz? *Kérdezi Tizio, kérdésének teljesen ellent mondanak tettei, ugyanis poharat rak húga elé és tölt is abból, amit ő ivott előző este. ~Nem lesz ez így jó.~ Az egyik széktámlán letámaszkodva nézi a húgát. ~Nava ezen kiakadna.~* - Ha jobban érzed magad és rendesen ettél, akkor elviszlek. *Arcán nem látszik, hogy érzelem, végre sikerült összeszednie magát. ~Csak a fejem ne fájna annyira.~ Azokat a kérdéseket már ő is feltette magának, amiket most Ephemia nekiszegez. * - Ha mérges lesz rád, akkor beverem a rusnya, barbár képét.
- Nincs kicsit túl korán a borhoz? *Kérdezi Tizio, kérdésének teljesen ellent mondanak tettei, ugyanis poharat rak húga elé és tölt is abból, amit ő ivott előző este. ~Nem lesz ez így jó.~ Az egyik széktámlán letámaszkodva nézi a húgát. ~Nava ezen kiakadna.~* - Ha jobban érzed magad és rendesen ettél, akkor elviszlek. *Arcán nem látszik, hogy érzelem, végre sikerült összeszednie magát. ~Csak a fejem ne fájna annyira.~ Azokat a kérdéseket már ő is feltette magának, amiket most Ephemia nekiszegez. * - Ha mérges lesz rád, akkor beverem a rusnya, barbár képét.
2655. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-08-02 11:55:05
Üzenet elküldve: 2019-08-02 11:55:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Efföld//
*Amikor észleli Tiziot, azonnal felé fordul. Kicsit meg is ijed, ahogy félbeszakítja a gondolatait.*
- Éhes vagyok. És szeretnék bort inni.
*Valóban, bármit megadna most egy kis borért. Az étel már csak mellékes, pusztán gyomra korgását akarja enyhíteni ezzel.*
- Megmutatod ma, hogy hol temetted el?
*Bántja a tudat, hogy nem tudott Tizióval tartani tegnap, pedig szeretett volna elmenni. Noha most sem igazán van elemében, azért már jobban érzi magát.*
- Hogy mondjam ezt el Waldrannak, Tizio? Szerinted mérges lesz rám? Vagy a Vashegyen... Mérgesek lesznek, hogy nem tudtam Kagan gyerekét megtartani?
*Amikor észleli Tiziot, azonnal felé fordul. Kicsit meg is ijed, ahogy félbeszakítja a gondolatait.*
- Éhes vagyok. És szeretnék bort inni.
*Valóban, bármit megadna most egy kis borért. Az étel már csak mellékes, pusztán gyomra korgását akarja enyhíteni ezzel.*
- Megmutatod ma, hogy hol temetted el?
*Bántja a tudat, hogy nem tudott Tizióval tartani tegnap, pedig szeretett volna elmenni. Noha most sem igazán van elemében, azért már jobban érzi magát.*
- Hogy mondjam ezt el Waldrannak, Tizio? Szerinted mérges lesz rám? Vagy a Vashegyen... Mérgesek lesznek, hogy nem tudtam Kagan gyerekét megtartani?
2654. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-08-02 09:37:13
Üzenet elküldve: 2019-08-02 09:37:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Túl a gázlón, immár kellemesebb tájakon bandukolva folytatja útját, fejében kibontakozik utazásának célja, talán a következő fontos állomás az életében. Hallott a számkivetettekről, a fattyakról, akik, mivel másra nem számíthatnak, hát összeverődtek egy aranyos kis házba, valahol errefelé. Talán akad köztük hely még egy helyét nem találó tolvajlánynak, talán hasznát is tudják venni. Már egyszer megfordult a fejében, hogy felkeresi eme társaságot, vagy valami hasonlót, de végül mindig elhessegette a gondolatot, mielőtt termést hozott volna. Forrófejű, és túl büszke, mindig úgy gondolta, jobb lesz egyedül. De a kikötői kaland ráébresztette valamire. Hosszabb távon nagyobb előnyt jelent, ha állnak mögötte, és esetleg megvédik kis sejhaját, ha valami butaságot csinál. Nem beszélve a biztos megélhetésről, a kajáról az asztalon, és a normális ágyról.
Áthaladva egy falun, összelopkod magának némi élelmet néhány paraszttól, de csak éppen annyit, amennyire szüksége van. Pénzt nem kockáztat elemelni, ha lebukik, itt élve meglincselik. De néhány sárgarépa csak nem hiányzik ezeknek.*
Áthaladva egy falun, összelopkod magának némi élelmet néhány paraszttól, de csak éppen annyit, amennyire szüksége van. Pénzt nem kockáztat elemelni, ha lebukik, itt élve meglincselik. De néhány sárgarépa csak nem hiányzik ezeknek.*
2653. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-08-01 21:08:45
Üzenet elküldve: 2019-08-01 21:08:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*Megsimítja a lány karját a nyakában. ~Édes vagy.~*
- Szólni fogok.
*Nava félálomban van, Tiziot kínozza a másnaposság, nemigen van beszélgetős hangulatában, úgyhogy csak felhúzza a nadrágját és kimegy. ~Megcsókolnálak, de hányásízű a szám, biztos a szagom is olyan.~ Tenyerébe lehel, arca fintorba szalad, hónaljából is szagmintát vesz. ~Bűzlesz Tizio, egy disznó hozzád képest illatos hölgy.~ Ezt a konyhaajtó küszöbén állapítja meg, ahol mást is megállapít. ~Ephemia.~ Első reakciója az ijedtség. ~Feküdnöd kéne. És ha bajod esik?!~ Fejfájása fokozódik. ~Állandóan megfájdítod az ember fejét.~*
- Miért nem fekszel? *Kérdezi Tizio szárazon, rekedt hanggal, annak ellenére is kihallani belőle a szemrehányást, hogy igyekszik leplezni azt.*
*Megsimítja a lány karját a nyakában. ~Édes vagy.~*
- Szólni fogok.
*Nava félálomban van, Tiziot kínozza a másnaposság, nemigen van beszélgetős hangulatában, úgyhogy csak felhúzza a nadrágját és kimegy. ~Megcsókolnálak, de hányásízű a szám, biztos a szagom is olyan.~ Tenyerébe lehel, arca fintorba szalad, hónaljából is szagmintát vesz. ~Bűzlesz Tizio, egy disznó hozzád képest illatos hölgy.~ Ezt a konyhaajtó küszöbén állapítja meg, ahol mást is megállapít. ~Ephemia.~ Első reakciója az ijedtség. ~Feküdnöd kéne. És ha bajod esik?!~ Fejfájása fokozódik. ~Állandóan megfájdítod az ember fejét.~*
- Miért nem fekszel? *Kérdezi Tizio szárazon, rekedt hanggal, annak ellenére is kihallani belőle a szemrehányást, hogy igyekszik leplezni azt.*
2652. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-07-31 20:44:36
Üzenet elküldve: 2019-07-31 20:44:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A mély gyomrában//
//Legsötétebb éj//
*Lábai kezdenek már sajogni, azonban nem lassít a tempón. Ki kell lépnie, ha nem szeretné, hogy az erdőben érje majd az éjjel.
A banya jár az eszében és a feladat, amivel megbízta. Vajon haragos lesz-e, hogy ily sokáig elmarad? Olyan furcsa és groteszk volt az egész. Nehezen állíthatná, hogy erre számított odalenn a Csatornában. Kultistákra, mágusokra és a bujkáló pórra annál inkább, de végül is... Lassan nyúl tarkója felé kezével, majd simítja végig azt. A banya "ajándéka".
A vér dolga kevésbé aggasztja, biztosan talál a Sellőben olyan leányt, aki néhány csengő aranyért hajlandó megvárni egy aprócska fiolányi vértől... A bogarakról azonban a hollétükön kívül semmit sem tud. Viszont ha minden jól megy... Bele sem gondol, elvégre már kétszer bukott el istene színe előtt, mindössze két éj alatt. Harmadszorra nem történhet meg. Előkotorja zsebéből az üvegcsét, szórakozottan tartva azt a nap felé. A fény átvilágít a világoskék folyadékon, oly színeket produkálva, melyeket a természetben aligha talál meg. Óvatosan visszarakja a fiolát a zsebébe. Ez majd segíteni fog... Nincs más út.*
//Legsötétebb éj//
*Lábai kezdenek már sajogni, azonban nem lassít a tempón. Ki kell lépnie, ha nem szeretné, hogy az erdőben érje majd az éjjel.
A banya jár az eszében és a feladat, amivel megbízta. Vajon haragos lesz-e, hogy ily sokáig elmarad? Olyan furcsa és groteszk volt az egész. Nehezen állíthatná, hogy erre számított odalenn a Csatornában. Kultistákra, mágusokra és a bujkáló pórra annál inkább, de végül is... Lassan nyúl tarkója felé kezével, majd simítja végig azt. A banya "ajándéka".
A vér dolga kevésbé aggasztja, biztosan talál a Sellőben olyan leányt, aki néhány csengő aranyért hajlandó megvárni egy aprócska fiolányi vértől... A bogarakról azonban a hollétükön kívül semmit sem tud. Viszont ha minden jól megy... Bele sem gondol, elvégre már kétszer bukott el istene színe előtt, mindössze két éj alatt. Harmadszorra nem történhet meg. Előkotorja zsebéből az üvegcsét, szórakozottan tartva azt a nap felé. A fény átvilágít a világoskék folyadékon, oly színeket produkálva, melyeket a természetben aligha talál meg. Óvatosan visszarakja a fiolát a zsebébe. Ez majd segíteni fog... Nincs más út.*
2651. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-07-31 20:23:40
Üzenet elküldve: 2019-07-31 20:23:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Efföld//
*Reggeli ocsúdását gyomrának hangos korgása zavarja meg. Érzi, hogy ennie kellene, s bár nem kíván most semmiféle ételt, mégis jobbnak látja harapni néhány falatot. Ennek érdekében tehát lassan kikecmereg az ágyból, és hangosakat sziszegve talpra áll.
Ezután totyogva kiaraszol a szobából, s a folyosón és hallon át eljut a konyháig. Mivel már idáig is egész nehézkesen jutott csak el, helyet foglal az egyik széknél az asztal mellett.
~Bor kéne.~
Csak addig még el is kell jutni. Így hát eldönti, hogy gyűjt némi erőt és csak utána indul tovább, hogy e reggeli küldetését teljesítse, és némi étel és ital után kutasson.*
*Reggeli ocsúdását gyomrának hangos korgása zavarja meg. Érzi, hogy ennie kellene, s bár nem kíván most semmiféle ételt, mégis jobbnak látja harapni néhány falatot. Ennek érdekében tehát lassan kikecmereg az ágyból, és hangosakat sziszegve talpra áll.
Ezután totyogva kiaraszol a szobából, s a folyosón és hallon át eljut a konyháig. Mivel már idáig is egész nehézkesen jutott csak el, helyet foglal az egyik széknél az asztal mellett.
~Bor kéne.~
Csak addig még el is kell jutni. Így hát eldönti, hogy gyűjt némi erőt és csak utána indul tovább, hogy e reggeli küldetését teljesítse, és némi étel és ital után kutasson.*
2650. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-07-31 20:11:59
Üzenet elküldve: 2019-07-31 20:11:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 403
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A mély gyomrában//
//Legsötétebb éj//
*Az erdő csendjét felverő éles hangra megpördül tengelye körül, a kés pedig kezében. Szemmel kíséri a vaddisznókat, de érzi, sőt tudja, a disznókat felverték, valami vagy valami pedig követi őt.*
-Elég a játékból, mutasd magad!
*Nem hinné, hogy a felszólításra érkezik válasz, ezért folytatja útját, bár szeme sarkából immáron szaporábban pillant hátra. Ha ölni akarnának, már lett volna rá alkalmuk. Noha ez aligha nyugtathatja meg, bárki is követi, már tudnia kell, hogy tud róla.
Arcába húzza a csuklyát, nem kívánja, hogy bármelyik falubéli felismerje majd. Hamar le óhajtja tudni e vásárt, hogy visszatérhessen a Vérkertbe, ahol dolga várja. "Várja". Elmosolyodik a gondolatra, elvégre száz esztendő elteltével is ott fog várni rá.
A távolban Amon Ruadh hegye magasodik büszkén és vadan. Azon kevés helyek egyike e vidéken, ahová még nem tette lábát. Ezúttal sem oda viszi dolga, hamar le is kapja róla pillantását, hogy megkereshesse az ispotályt s nem is kell sokat keresgélnie. Hány és hány hasonlóban sürgött-forgott, még ha többsége nem volt több egy jókora sátornál. A szenvedők, a halálért könyörgők... Egyik sem hiányzik neki. Mindnek emlékszik az arcára, ahogy utolsó pillantásaikra is. A rettegésre a tekintetükben, a szavaikra, a halál átható szagára... Porig égett falvak, állat módjára leölt elfek tucatjai... Hány lelket menthetett volna meg a tudással, mi most a kezébe került. Utóbbi gondolat mintha valahonnan agyának hátsó szegletéből bújt volna elő, de igazságtartalmával nehéz lenne vitatkozni.*
//Legsötétebb éj//
*Az erdő csendjét felverő éles hangra megpördül tengelye körül, a kés pedig kezében. Szemmel kíséri a vaddisznókat, de érzi, sőt tudja, a disznókat felverték, valami vagy valami pedig követi őt.*
-Elég a játékból, mutasd magad!
*Nem hinné, hogy a felszólításra érkezik válasz, ezért folytatja útját, bár szeme sarkából immáron szaporábban pillant hátra. Ha ölni akarnának, már lett volna rá alkalmuk. Noha ez aligha nyugtathatja meg, bárki is követi, már tudnia kell, hogy tud róla.
Arcába húzza a csuklyát, nem kívánja, hogy bármelyik falubéli felismerje majd. Hamar le óhajtja tudni e vásárt, hogy visszatérhessen a Vérkertbe, ahol dolga várja. "Várja". Elmosolyodik a gondolatra, elvégre száz esztendő elteltével is ott fog várni rá.
A távolban Amon Ruadh hegye magasodik büszkén és vadan. Azon kevés helyek egyike e vidéken, ahová még nem tette lábát. Ezúttal sem oda viszi dolga, hamar le is kapja róla pillantását, hogy megkereshesse az ispotályt s nem is kell sokat keresgélnie. Hány és hány hasonlóban sürgött-forgott, még ha többsége nem volt több egy jókora sátornál. A szenvedők, a halálért könyörgők... Egyik sem hiányzik neki. Mindnek emlékszik az arcára, ahogy utolsó pillantásaikra is. A rettegésre a tekintetükben, a szavaikra, a halál átható szagára... Porig égett falvak, állat módjára leölt elfek tucatjai... Hány lelket menthetett volna meg a tudással, mi most a kezébe került. Utóbbi gondolat mintha valahonnan agyának hátsó szegletéből bújt volna elő, de igazságtartalmával nehéz lenne vitatkozni.*
2649. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-07-31 19:12:01
Üzenet elküldve: 2019-07-31 19:12:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
//Napváltás//
*Hiába is próbálná titkolni, lerí róla, mennyire fáradt. A szemei alatt sötét karikák húzódnak, és a haja is leginkább egy szénaboglyára emlékeztet. A kérdés feldolgozásához is kell neki pár pillanat, mielőtt végül kezét kinyújtva a szekrény felé mutat*
- Alulról a harmadik polc. *ad részletesebb iránymutatást a nadrág hollétét illetően, nagy nehezen elnyomva egy ásítást a mondat közepén. Ahogy azonban sűrű pislogások közepette igyekszik felfogni, mi is történik körülötte, kis mozgolódással Tizio közelébe fészkeli magát, egyik kezével átölelve a nyakát, miközben állát a másik vállára támasztja*
- Nincs miért sajnálkoznod. *suttogja, ahogy szemeit behunyva mélyen beszívja a férfi illatát. Még mindig nincs teljesen magánál, ennek is köszönhető az a pár értetlenkedéssel töltött másodperc, amit az újabb kérdés megválaszolása előtt megenged magának. ~Ugyan miért ne lehetne meglátogatni?~ kérdezne vissza legszívesebben, de inkább mégse teszi*
- Persze. *mosolyodik el végül, ahogy leesik neki, miről is van szó. ~Ephemia szerencsés, hogy ilyen szerető testvérei vannak~ gondolja magában* Menj csak. Szólj, ha kellenék! Addig csinálok reggelit. *folytatja tovább, ám ahogy Tizio felkel az ágyról, ő maga szinte rögtön hanyatlik is vissza* Majd nemsokára... *motyogja még félálomban, miközben a férfi párnájára hajtja a fejét. Az utolsó kérdésre csak egy érthetetlen hümmögés jut feleletként, bár kérdéses, hogy egyáltalán megértette-e, miről is van szó.*
//Napváltás//
*Hiába is próbálná titkolni, lerí róla, mennyire fáradt. A szemei alatt sötét karikák húzódnak, és a haja is leginkább egy szénaboglyára emlékeztet. A kérdés feldolgozásához is kell neki pár pillanat, mielőtt végül kezét kinyújtva a szekrény felé mutat*
- Alulról a harmadik polc. *ad részletesebb iránymutatást a nadrág hollétét illetően, nagy nehezen elnyomva egy ásítást a mondat közepén. Ahogy azonban sűrű pislogások közepette igyekszik felfogni, mi is történik körülötte, kis mozgolódással Tizio közelébe fészkeli magát, egyik kezével átölelve a nyakát, miközben állát a másik vállára támasztja*
- Nincs miért sajnálkoznod. *suttogja, ahogy szemeit behunyva mélyen beszívja a férfi illatát. Még mindig nincs teljesen magánál, ennek is köszönhető az a pár értetlenkedéssel töltött másodperc, amit az újabb kérdés megválaszolása előtt megenged magának. ~Ugyan miért ne lehetne meglátogatni?~ kérdezne vissza legszívesebben, de inkább mégse teszi*
- Persze. *mosolyodik el végül, ahogy leesik neki, miről is van szó. ~Ephemia szerencsés, hogy ilyen szerető testvérei vannak~ gondolja magában* Menj csak. Szólj, ha kellenék! Addig csinálok reggelit. *folytatja tovább, ám ahogy Tizio felkel az ágyról, ő maga szinte rögtön hanyatlik is vissza* Majd nemsokára... *motyogja még félálomban, miközben a férfi párnájára hajtja a fejét. Az utolsó kérdésre csak egy érthetetlen hümmögés jut feleletként, bár kérdéses, hogy egyáltalán megértette-e, miről is van szó.*
2648. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-07-31 17:39:56
Üzenet elküldve: 2019-07-31 17:39:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
//Napváltás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Tegnapi részegségét kialudta, cserébe másnapos és ha ez nem lenne elég, hát az előző napi összes gyötrő gondolata visszatért, amiket az itallal próbált elűzni. ~Talán be kéne megint rúgni...~ A gyomra a gondolatra is felfordul. ~Nem kéne.~ Hangosan nyel egyet majd pár fejkörzéssel próbálja elűzni a hasogató fejfájást, kevés sikerrel, a mozdulat pedig, amivel elfordul Nava hangjának az irányába, túlságosan hirtelen, kezeit halántékára szorítja, ettől remélve enyhülést, hasztalan.*
- Hol a nadrágom? *Tenyerei félig takarják arcát, hangja rekedt, legalább annyira bántja a fény, mint Navát. ~Meg kell néznem Ephemiát.~ Újra térdeire támaszkodik, fejét egészen vállai közé ejti.* - Sajnálom, hogy végig kellett ezt nézned. Én csak... ~Kiborultam.~ Nem viselkedtem megfelelően. ~Mert betojtál egy kis vértől meg egy hullától. Kurvára gyönge a gyomrod. Kurvára.~ Meg kell néznem a húgomat. ~Talán meg kéne ígérned, hogy többet nem fordul elő.~ Szerinted lehet? ~Nem ígéred meg, mi? Jellem gyenge pöcs.~ *Ha kapott útmutatást, hogy merre a nadrágja, akkor lassú, megfontolt mozdulatokkal érte megy és ugyanolyan megfontolt mozdulatokkal húzza fel. ~Szétszakad a fejem.~ Bántja a fény, fáj neki az élet, de főleg húga és a csecsemő sorsa.* - Meg kell borotválkoznom. ~Még összekaszabolod magad ilyen remegő kézzel.~ *Lassú mozdulatokkal kutatja nadrágzsebében a szelencét és mikor megleli, akkor ugyanolyan lassan húzza elő, nyitja fel a fedelét és szippant.* - Te miért vagy felöltözve?
//Napváltás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Tegnapi részegségét kialudta, cserébe másnapos és ha ez nem lenne elég, hát az előző napi összes gyötrő gondolata visszatért, amiket az itallal próbált elűzni. ~Talán be kéne megint rúgni...~ A gyomra a gondolatra is felfordul. ~Nem kéne.~ Hangosan nyel egyet majd pár fejkörzéssel próbálja elűzni a hasogató fejfájást, kevés sikerrel, a mozdulat pedig, amivel elfordul Nava hangjának az irányába, túlságosan hirtelen, kezeit halántékára szorítja, ettől remélve enyhülést, hasztalan.*
- Hol a nadrágom? *Tenyerei félig takarják arcát, hangja rekedt, legalább annyira bántja a fény, mint Navát. ~Meg kell néznem Ephemiát.~ Újra térdeire támaszkodik, fejét egészen vállai közé ejti.* - Sajnálom, hogy végig kellett ezt nézned. Én csak... ~Kiborultam.~ Nem viselkedtem megfelelően. ~Mert betojtál egy kis vértől meg egy hullától. Kurvára gyönge a gyomrod. Kurvára.~ Meg kell néznem a húgomat. ~Talán meg kéne ígérned, hogy többet nem fordul elő.~ Szerinted lehet? ~Nem ígéred meg, mi? Jellem gyenge pöcs.~ *Ha kapott útmutatást, hogy merre a nadrágja, akkor lassú, megfontolt mozdulatokkal érte megy és ugyanolyan megfontolt mozdulatokkal húzza fel. ~Szétszakad a fejem.~ Bántja a fény, fáj neki az élet, de főleg húga és a csecsemő sorsa.* - Meg kell borotválkoznom. ~Még összekaszabolod magad ilyen remegő kézzel.~ *Lassú mozdulatokkal kutatja nadrágzsebében a szelencét és mikor megleli, akkor ugyanolyan lassan húzza elő, nyitja fel a fedelét és szippant.* - Te miért vagy felöltözve?
2647. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-07-31 12:06:18
Üzenet elküldve: 2019-07-31 12:06:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Efföld//
*Sok dologgal álmodik az éjjel. Olykor a régi artheniori kúriájuk folyosóit tapossa, máskor Amon Ruadhon találja magát, aztán valami ismeretlen helyen jár. Talán folyóparton, de nem biztos benne. Régi emlékképek is bevillannak a fejében, amik azonban egy pillantás alatt köddé válnak. Örökkévalóságnak tűnik neki minden.
Amikor reggel kinyitja a szemét, egy percnek el kell telnie, hogy felfogja, hol is van épp. Aztán kezdeti zavara fokozatosan alábbhagy, és szépen visszatérnek elméjébe a tegnapi nap szörnyű emlékei, és velük együtt az a szorító érzés a torkában. Testének minden része továbbra is sajog, hol jobban, hol kevésbé, de összességében talán egy fokkal jobban van és tisztábban gondolkodik, mint tegnap. Párnáját a háta mögé gyűri s lassan felkecmereg félig fekvő, félig ülő pózba az ágyban. Egyszerre fázik most és melege is van, de azért magára húzza nyakig a takarót.
~El kell mondanom Waldrannak. De hogy mondjam el neki? Mit mondjak neki?~
Bizonytalan és fél is. Fél, mégpedig azért, mert ki tudja, hogy nem pont őt fogják-e hibáztatni emiatt. És ha ő lesz a hibás Kagan gyermekének a haláláért, akkor mivel büntetik majd? Elvégre a babonásabbja ki tudja, mit vesz a fejébe, és magán az anyán kívül senki mást nem is tudnak hibáztatni.*
- Gyűlöllek.
*Mondja ki halkan. Még önmagának sem tiszta, hogy pontosan kire érti ezt, de nem is sok emberre tud tippelni néhai férjén és önmagán kívül.*
*Sok dologgal álmodik az éjjel. Olykor a régi artheniori kúriájuk folyosóit tapossa, máskor Amon Ruadhon találja magát, aztán valami ismeretlen helyen jár. Talán folyóparton, de nem biztos benne. Régi emlékképek is bevillannak a fejében, amik azonban egy pillantás alatt köddé válnak. Örökkévalóságnak tűnik neki minden.
Amikor reggel kinyitja a szemét, egy percnek el kell telnie, hogy felfogja, hol is van épp. Aztán kezdeti zavara fokozatosan alábbhagy, és szépen visszatérnek elméjébe a tegnapi nap szörnyű emlékei, és velük együtt az a szorító érzés a torkában. Testének minden része továbbra is sajog, hol jobban, hol kevésbé, de összességében talán egy fokkal jobban van és tisztábban gondolkodik, mint tegnap. Párnáját a háta mögé gyűri s lassan felkecmereg félig fekvő, félig ülő pózba az ágyban. Egyszerre fázik most és melege is van, de azért magára húzza nyakig a takarót.
~El kell mondanom Waldrannak. De hogy mondjam el neki? Mit mondjak neki?~
Bizonytalan és fél is. Fél, mégpedig azért, mert ki tudja, hogy nem pont őt fogják-e hibáztatni emiatt. És ha ő lesz a hibás Kagan gyermekének a haláláért, akkor mivel büntetik majd? Elvégre a babonásabbja ki tudja, mit vesz a fejébe, és magán az anyán kívül senki mást nem is tudnak hibáztatni.*
- Gyűlöllek.
*Mondja ki halkan. Még önmagának sem tiszta, hogy pontosan kire érti ezt, de nem is sok emberre tud tippelni néhai férjén és önmagán kívül.*
2646. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-07-30 22:09:58
Üzenet elküldve: 2019-07-30 22:09:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*Szomorú szívvel hallgatja a kínzó kérdéseket, melyre ő sem tud válaszolni. Amelyekre mégis tudna, arra meg inkább nem akarja kimondani a választ, hisz semmi jó nem származna belőle. Talán tényleg jobban kellett volna figyelniük Ephemiára, talán a nézeteltérések ellenére mégis hamarabb meg kellett volna próbálniuk kibékülni. ~De változtatott volna ez bármin?~ teszi fel a nagy kérdést magában, hiszen amennyire ért hozzá, akármennyire figyelnek rá, ha valami gond van a gyerekkel, míg az anyában van, az ellen már nemigen lehet mit tenni. ~Talán csak rosszabb lett volna, ha azelőtt tudja, hogy meghalt, hogy megszülte volna... ~sóhajt fel magában, hisz ennél kevés megrendítőbb dolgot tud elképzelni. Még a gondolatba is belerázkódik, ahogy szorosan Tiziohoz bújik*
- Nem tehetsz arról, ami történt. Nem a te hibád, hogy... *tekint kérlelőn a férfira, hogy hagyjon fel az önváddal* És egyáltalán nem vagytok pocsék testvérek. Végig itt voltál Ephemia mellett, amikor a legnagyobb szüksége volt rád, ő pedig rögtön a bátyjaihoz sietett, mikor segítség kellett neki. A látszat ellenére, azt hiszem, igenis mélyen szeretitek egymást, és igenis törődtök a másikkal. *igyekszik megnyugtatni Tiziot. ~Bár jobb lenne, ha ezt többször is kimutatnátok, nem csak, ha valami igazán súlyos katasztrófa történik~ egészíti magában ismét csak az elhangzottakat*
- Egyáltalán nem vagytok szörnyetegek és nincsen semmiféle átok. Ez a sok tragédia nem a ti hibátok. Ti jó emberek vagytok, akikkel rossz dolgok történtek. *jelenti ki őszinte meggyőződéssel a hangjában, miközben feljebb emeli Tizio fejét az öléből, hogy a szemébe nézhessen*
- Ephemiának nem esik bántódása. Engem pedig nem fogsz elveszíteni, soha! *tőle szokatlan határozottság villan a szemében, ahogy ezeket a szavak kiejti, a lehető legkomolyabban gondolva mindegyiket. ~Akkor sem szabadulsz majd tőlem, ha szeretnél~ gondolja ellágyulva, ahogy végre mégis sikerül ágyba dugnia a férfit*
- Rendben. *ül le mellé az ágy szélére, miután betakarta. Más körülmények között zavarba jött volna ettől a kéréstől, most azonban csak halvány mosollyal szemléli Tiziot, aki láthatóan egyre közelebb jár az elalváshoz, miközben hüvelykujja a kezét szorító kezet simogatja. Mikor már biztos benne, hogy a férfi elaludt, óvatosan közelebb hajol hozzá, vigyázva, nehogy felébressze, és egy apró csókot nyom a homlokára, mielőtt ujjait kiszabadítva a szorításból, távozna a másik szobába. A cipőjét levéve, halkan oson a folyosón, nehogy bármelyik alvót is felébressze, majd Ephemia szobája előtt meg is áll egy pillanatra, hogy az ajtó túloldaláról érkező neszekre figyeljen. Nem hall semmit, de ez nem nyugtatja meg, így résnyire nyitja az ajtót és óvatosan beles rajta. Bár nem megy túl közel a lányhoz, semmi olyasmit nem lát, ami aggodalomra ad okot. Ennek ellenére még párszor megteszi az utat a két szoba közt, hol egyiknél, hol másiknál ragadva le kicsit, hogy hallgatózzon. Hihetetlenül fáradtnak érzi magát, mégsem bír elaludni. Akaratlanul is csak az jár a fejében, hogy ha egy pillanatra nem figyel oda, valami borzalom fog történni. ~Talán nem is ők azok, akiknek halál jár a nyomában~ borzong bele a gondolatba, ahogy eszébe jut saját édesanyja. Egyszer hagyta el hosszabb időre, és már soha többé nem látta. Most pedig csak pár órára tette ki a lábát, és mi lett a vége. Nem meri lehunyni a szemét, inkább a békésen alvó Tiziot szemléli, miközben a ház megtévesztő csendjét füleli a legapróbb nesz után kutatva, hátha valami baj lenne. Bár a férfi esetében ragaszkodott az átöltözéshez, ő maga mégsem cseréli le ruháját hálóingre, hisz készen áll rá, hogy bármikor ugorjon, ha kell, így nem is takarózik be, csak a falnak dőlve igyekszik minél kényelmetlenebb testhelyzetet felvenni, nehogy mégis elaludjon. Hiába küzd azonban a késztetés ellen, pirkadat felé mégiscsak elnyomja az álom.*
//Napváltás//
*Éberen alszik azonban, a legkisebb zaj is felébreszti, így szinte rögtön felül, ahogy mozgást hall maga mellett*
- Tizio? *suttogja álomtól elnehezült hangon, inkább csak sejtve, hogy a férfi van ott vele az ágyban, mint tudva, hisz még mindig nem tért teljesen magához, és közel áll hozzá, hogy ültő helyében újra visszaaludjon. Felhúzott térdeire támasztja a karjait, míg kezeivel próbálja eltakarni szemét, így igyekezve óvni magát a fénytől, ami ma reggel valahogy szokatlanul erősnek tűnik a számára.*
A hozzászólás írója (Navarentine Solichastra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.30 23:04:47
*Szomorú szívvel hallgatja a kínzó kérdéseket, melyre ő sem tud válaszolni. Amelyekre mégis tudna, arra meg inkább nem akarja kimondani a választ, hisz semmi jó nem származna belőle. Talán tényleg jobban kellett volna figyelniük Ephemiára, talán a nézeteltérések ellenére mégis hamarabb meg kellett volna próbálniuk kibékülni. ~De változtatott volna ez bármin?~ teszi fel a nagy kérdést magában, hiszen amennyire ért hozzá, akármennyire figyelnek rá, ha valami gond van a gyerekkel, míg az anyában van, az ellen már nemigen lehet mit tenni. ~Talán csak rosszabb lett volna, ha azelőtt tudja, hogy meghalt, hogy megszülte volna... ~sóhajt fel magában, hisz ennél kevés megrendítőbb dolgot tud elképzelni. Még a gondolatba is belerázkódik, ahogy szorosan Tiziohoz bújik*
- Nem tehetsz arról, ami történt. Nem a te hibád, hogy... *tekint kérlelőn a férfira, hogy hagyjon fel az önváddal* És egyáltalán nem vagytok pocsék testvérek. Végig itt voltál Ephemia mellett, amikor a legnagyobb szüksége volt rád, ő pedig rögtön a bátyjaihoz sietett, mikor segítség kellett neki. A látszat ellenére, azt hiszem, igenis mélyen szeretitek egymást, és igenis törődtök a másikkal. *igyekszik megnyugtatni Tiziot. ~Bár jobb lenne, ha ezt többször is kimutatnátok, nem csak, ha valami igazán súlyos katasztrófa történik~ egészíti magában ismét csak az elhangzottakat*
- Egyáltalán nem vagytok szörnyetegek és nincsen semmiféle átok. Ez a sok tragédia nem a ti hibátok. Ti jó emberek vagytok, akikkel rossz dolgok történtek. *jelenti ki őszinte meggyőződéssel a hangjában, miközben feljebb emeli Tizio fejét az öléből, hogy a szemébe nézhessen*
- Ephemiának nem esik bántódása. Engem pedig nem fogsz elveszíteni, soha! *tőle szokatlan határozottság villan a szemében, ahogy ezeket a szavak kiejti, a lehető legkomolyabban gondolva mindegyiket. ~Akkor sem szabadulsz majd tőlem, ha szeretnél~ gondolja ellágyulva, ahogy végre mégis sikerül ágyba dugnia a férfit*
- Rendben. *ül le mellé az ágy szélére, miután betakarta. Más körülmények között zavarba jött volna ettől a kéréstől, most azonban csak halvány mosollyal szemléli Tiziot, aki láthatóan egyre közelebb jár az elalváshoz, miközben hüvelykujja a kezét szorító kezet simogatja. Mikor már biztos benne, hogy a férfi elaludt, óvatosan közelebb hajol hozzá, vigyázva, nehogy felébressze, és egy apró csókot nyom a homlokára, mielőtt ujjait kiszabadítva a szorításból, távozna a másik szobába. A cipőjét levéve, halkan oson a folyosón, nehogy bármelyik alvót is felébressze, majd Ephemia szobája előtt meg is áll egy pillanatra, hogy az ajtó túloldaláról érkező neszekre figyeljen. Nem hall semmit, de ez nem nyugtatja meg, így résnyire nyitja az ajtót és óvatosan beles rajta. Bár nem megy túl közel a lányhoz, semmi olyasmit nem lát, ami aggodalomra ad okot. Ennek ellenére még párszor megteszi az utat a két szoba közt, hol egyiknél, hol másiknál ragadva le kicsit, hogy hallgatózzon. Hihetetlenül fáradtnak érzi magát, mégsem bír elaludni. Akaratlanul is csak az jár a fejében, hogy ha egy pillanatra nem figyel oda, valami borzalom fog történni. ~Talán nem is ők azok, akiknek halál jár a nyomában~ borzong bele a gondolatba, ahogy eszébe jut saját édesanyja. Egyszer hagyta el hosszabb időre, és már soha többé nem látta. Most pedig csak pár órára tette ki a lábát, és mi lett a vége. Nem meri lehunyni a szemét, inkább a békésen alvó Tiziot szemléli, miközben a ház megtévesztő csendjét füleli a legapróbb nesz után kutatva, hátha valami baj lenne. Bár a férfi esetében ragaszkodott az átöltözéshez, ő maga mégsem cseréli le ruháját hálóingre, hisz készen áll rá, hogy bármikor ugorjon, ha kell, így nem is takarózik be, csak a falnak dőlve igyekszik minél kényelmetlenebb testhelyzetet felvenni, nehogy mégis elaludjon. Hiába küzd azonban a késztetés ellen, pirkadat felé mégiscsak elnyomja az álom.*
//Napváltás//
*Éberen alszik azonban, a legkisebb zaj is felébreszti, így szinte rögtön felül, ahogy mozgást hall maga mellett*
- Tizio? *suttogja álomtól elnehezült hangon, inkább csak sejtve, hogy a férfi van ott vele az ágyban, mint tudva, hisz még mindig nem tért teljesen magához, és közel áll hozzá, hogy ültő helyében újra visszaaludjon. Felhúzott térdeire támasztja a karjait, míg kezeivel próbálja eltakarni szemét, így igyekezve óvni magát a fénytől, ami ma reggel valahogy szokatlanul erősnek tűnik a számára.*
A hozzászólás írója (Navarentine Solichastra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.30 23:04:47
2645. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-07-30 20:53:23
Üzenet elküldve: 2019-07-30 20:53:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
- Az volt. A legszebb nő, akit valaha csak láttam. Ephemia még nagyon kicsi volt, mikor meghalt. Anya nélkül nőtt fel. *Kézfejébe törli könnyeit.* - Nem figyeltünk rá Nava. Az utóbbi időkben még annyira sem. Régen lefoglalt az üzlet, de most mi a mentségünk? Simára kellett fésüljem a laposgyapjasokat? *Tiziora ugyan senki mondhatná rá, hogy tétlenkedett volna, ő maga is tudja, hogy rengeteg vasat tart a tűzben, jóllehet közel sem annyit, mint régebben még odahaza Artheniorban, ez pedig pont elég ahhoz, hogy bűntudata legyen.* - Milyen szörnyetegek vagyunk Briwallal? Milyen pocsék testvérek?! Az egyetlen kishúgunk és nem figyeltünk rá. Nava! Azt mondta, hogy már hatok óta tudta, hogy ez lesz! Hát honnan tudta?! Miért nem szólt? Miért nem kerestünk valami megoldást?! *Megannyi kínzó kérdést tesz fel, nem is Navának, inkább saját magának, válla remeg a tulajdon visszafojtott indulataitól, főleg a visszafojtott zokogástól. ~Nagyfiúk nem sírnak.~*
- Nem tudok másként gondolni erre Nava. Jobban kellett volna figyelnünk rá. Mindenki meghal körülöttünk. Lehet, hogy miattunk? D'Aquista átok?! Szörnyetegek vagyunk. *Navára mered.* - Nem akarlak elveszíteni. *Ujjai belemarkolnak a lány ruhájába, de görcsösen.* - Ajánlom nekik, hogy a haja szála se görbüljön. *Motyogja és mivel ért a szép szóból, ezért bemászik az ágyba.* - Nézlek kicsit, jó? Csak míg elalszom. *Erre nem kell sokat várni, észrevétlenül csúszik át az álmok mezsgyéjére, kezében a lány egyik kezével, magzatpózba görnyedve.
//Napváltás//
Reggel fájó fejjel, forgó gyomorral és rossz szájízzel ébred, letargikus hangulatban, felülve egyből a nadrágját keresi, de főleg az annak zsebében lévő szelencét. ~Átkozott kézremegés.~ Térdén könyököl, homlokát kezével támasztja, nagyon nehéz a feje. ~A fene vinné el.~ Kikukkant oldalra a vizeskancsó irányába és odébb huppan felé, pohárral nem vacakolva issza ki a kancsó tartalmát.*
- Az volt. A legszebb nő, akit valaha csak láttam. Ephemia még nagyon kicsi volt, mikor meghalt. Anya nélkül nőtt fel. *Kézfejébe törli könnyeit.* - Nem figyeltünk rá Nava. Az utóbbi időkben még annyira sem. Régen lefoglalt az üzlet, de most mi a mentségünk? Simára kellett fésüljem a laposgyapjasokat? *Tiziora ugyan senki mondhatná rá, hogy tétlenkedett volna, ő maga is tudja, hogy rengeteg vasat tart a tűzben, jóllehet közel sem annyit, mint régebben még odahaza Artheniorban, ez pedig pont elég ahhoz, hogy bűntudata legyen.* - Milyen szörnyetegek vagyunk Briwallal? Milyen pocsék testvérek?! Az egyetlen kishúgunk és nem figyeltünk rá. Nava! Azt mondta, hogy már hatok óta tudta, hogy ez lesz! Hát honnan tudta?! Miért nem szólt? Miért nem kerestünk valami megoldást?! *Megannyi kínzó kérdést tesz fel, nem is Navának, inkább saját magának, válla remeg a tulajdon visszafojtott indulataitól, főleg a visszafojtott zokogástól. ~Nagyfiúk nem sírnak.~*
- Nem tudok másként gondolni erre Nava. Jobban kellett volna figyelnünk rá. Mindenki meghal körülöttünk. Lehet, hogy miattunk? D'Aquista átok?! Szörnyetegek vagyunk. *Navára mered.* - Nem akarlak elveszíteni. *Ujjai belemarkolnak a lány ruhájába, de görcsösen.* - Ajánlom nekik, hogy a haja szála se görbüljön. *Motyogja és mivel ért a szép szóból, ezért bemászik az ágyba.* - Nézlek kicsit, jó? Csak míg elalszom. *Erre nem kell sokat várni, észrevétlenül csúszik át az álmok mezsgyéjére, kezében a lány egyik kezével, magzatpózba görnyedve.
//Napváltás//
Reggel fájó fejjel, forgó gyomorral és rossz szájízzel ébred, letargikus hangulatban, felülve egyből a nadrágját keresi, de főleg az annak zsebében lévő szelencét. ~Átkozott kézremegés.~ Térdén könyököl, homlokát kezével támasztja, nagyon nehéz a feje. ~A fene vinné el.~ Kikukkant oldalra a vizeskancsó irányába és odébb huppan felé, pohárral nem vacakolva issza ki a kancsó tartalmát.*
2644. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-07-30 18:23:47
Üzenet elküldve: 2019-07-30 18:23:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
- Gyönyörű lehetett. Ephemia örökölte a szépségét. *jegyzi meg mosolyogva, miután gyengéd mozdulatokkal a lehetőségekhez képest igyekszik szárazra törölni Tizio haját. Nem látta még a férfit ilyen féltő szeretettel és aggodalommal beszélni senkiről, és ez őt magát is nyugtalansággal tölti el. Szeretne segíteni rajta, valami olyasmit mondani, ami megnyugtathatja, de minden gondolatot üresnek érez, ami az eszébe jut. Ennek ellenére azonban mégis megpróbálkozik a férfi megvigasztalásával, amennyire telik tőle*
- Nem fog meghalni. Ephemia erős lány, makacs, akárcsak a testvérei. *ereszt meg egy halvány mosolyt Tizio felé, ahogy egy pillanatra magához szorítja* Nem lesz könnyű neki, sőt... de láttam rajta, hogy nem akarja feladni. Több van benne, mint hinnéd. Meglátod, rendbe jön majd! *bár igyekszik biztató dolgokat mondani, hiszen abban biztos, Ephemia lelki ereje továbbra is töretlen, a testével kapcsolatban már közel sincsenek ilyen jó megérzései. Aggasztja a sok vér, még inkább, hogy még mindig tart a vérzés, így magában el is határozza, ha alkalma lesz rá, rögtön ránéz a lányra még az éjjel. Ahhoz azonban, hogy vigyázhasson az egyik testvérre, meg kell nyugtatnia a másikat, aki továbbra is igencsak instabil lelki állapotban van*
- Nem, ne gondolj rá így! *rázza meg kicsit a fejét, ahogy a gyerekszülés kerül szóba* Ez nem gonoszság, hanem a legnagyobb varázslat. Nincs is annál szebb és felemelőbb, mint mikor a karjaidban tartod a gyermeked. Senki nem azért szül, mert az élvezetes, hanem mert a végeredmény ezerszer is megéri azt a kínt. Ne az alapján ítéld meg, amit láttál, nem mindegyik szülésnek ez a vége. *nem bírja ő sem kimondani, pontosan mi is az az ez, ehhez számára is túlságosan fájó a gondolat. Kissé ironikusnak érzi, hogy pont ő beszél a gyerekvállalás szépségei mellett, mikor neki sose lehet ebben része, mégis szeretné, ha Tizio tisztán látná, miről is szól ez az egész* Ne azt nézd, mit veszíthetsz, hanem hogy mit nyerhetsz! Gondolj a megannyi boldog pillanatra, amit átélhetnél egy gyerekkel... *simít végig párszor Tizio haján, miközben a férfi feje már az ölében nyugszik. ~Megannyi pillanat, amitől én megfosztalak~ gondolja magában szomorúan, észre se véve, hogy időközben neki is ismét csak könnyek csorognak az arcán. Nem akar azonban ilyesmire gondolni, hisz ez most nem róla szól, így letörli a könnyeit, és ha Tizio hagyja, akkor melléül a földre, magához szorítva a férfit. Ezúttal végképp nem tudja, mit mondjon, a barbár szokásokkal ő még annyira sincs tisztában, mint Tizio, de ekkora könyörtelenséget még belőlük se néz ki*
- Nem fogják bántani. Nem ő tehet a történtekről... *suttogja halkan, miközben lassú mozdulatokkal cirógatja a férfi hátát* Ha pedig mégis megpróbálnák, akkor itt vannak a nagy és erős bátyjai, hogy vigyázzanak rá. Minden rendben lesz. Minden rendben... *motyogja inkább csak magának, tényleg bízva benne, hogy majd tényleg jóra fordulnak a dolgok*
- De nem tudod megvédeni őt, ha az ágyat nyomod betegen! Na gyere, feküdjünk le! *kérleli ismét csak Tiziot, újra megpróbálkozva vele, hogy szép szóval bírja rá, inkább az ágyában töltse az éjszakát, mintsem a hideg padlón.*
- Gyönyörű lehetett. Ephemia örökölte a szépségét. *jegyzi meg mosolyogva, miután gyengéd mozdulatokkal a lehetőségekhez képest igyekszik szárazra törölni Tizio haját. Nem látta még a férfit ilyen féltő szeretettel és aggodalommal beszélni senkiről, és ez őt magát is nyugtalansággal tölti el. Szeretne segíteni rajta, valami olyasmit mondani, ami megnyugtathatja, de minden gondolatot üresnek érez, ami az eszébe jut. Ennek ellenére azonban mégis megpróbálkozik a férfi megvigasztalásával, amennyire telik tőle*
- Nem fog meghalni. Ephemia erős lány, makacs, akárcsak a testvérei. *ereszt meg egy halvány mosolyt Tizio felé, ahogy egy pillanatra magához szorítja* Nem lesz könnyű neki, sőt... de láttam rajta, hogy nem akarja feladni. Több van benne, mint hinnéd. Meglátod, rendbe jön majd! *bár igyekszik biztató dolgokat mondani, hiszen abban biztos, Ephemia lelki ereje továbbra is töretlen, a testével kapcsolatban már közel sincsenek ilyen jó megérzései. Aggasztja a sok vér, még inkább, hogy még mindig tart a vérzés, így magában el is határozza, ha alkalma lesz rá, rögtön ránéz a lányra még az éjjel. Ahhoz azonban, hogy vigyázhasson az egyik testvérre, meg kell nyugtatnia a másikat, aki továbbra is igencsak instabil lelki állapotban van*
- Nem, ne gondolj rá így! *rázza meg kicsit a fejét, ahogy a gyerekszülés kerül szóba* Ez nem gonoszság, hanem a legnagyobb varázslat. Nincs is annál szebb és felemelőbb, mint mikor a karjaidban tartod a gyermeked. Senki nem azért szül, mert az élvezetes, hanem mert a végeredmény ezerszer is megéri azt a kínt. Ne az alapján ítéld meg, amit láttál, nem mindegyik szülésnek ez a vége. *nem bírja ő sem kimondani, pontosan mi is az az ez, ehhez számára is túlságosan fájó a gondolat. Kissé ironikusnak érzi, hogy pont ő beszél a gyerekvállalás szépségei mellett, mikor neki sose lehet ebben része, mégis szeretné, ha Tizio tisztán látná, miről is szól ez az egész* Ne azt nézd, mit veszíthetsz, hanem hogy mit nyerhetsz! Gondolj a megannyi boldog pillanatra, amit átélhetnél egy gyerekkel... *simít végig párszor Tizio haján, miközben a férfi feje már az ölében nyugszik. ~Megannyi pillanat, amitől én megfosztalak~ gondolja magában szomorúan, észre se véve, hogy időközben neki is ismét csak könnyek csorognak az arcán. Nem akar azonban ilyesmire gondolni, hisz ez most nem róla szól, így letörli a könnyeit, és ha Tizio hagyja, akkor melléül a földre, magához szorítva a férfit. Ezúttal végképp nem tudja, mit mondjon, a barbár szokásokkal ő még annyira sincs tisztában, mint Tizio, de ekkora könyörtelenséget még belőlük se néz ki*
- Nem fogják bántani. Nem ő tehet a történtekről... *suttogja halkan, miközben lassú mozdulatokkal cirógatja a férfi hátát* Ha pedig mégis megpróbálnák, akkor itt vannak a nagy és erős bátyjai, hogy vigyázzanak rá. Minden rendben lesz. Minden rendben... *motyogja inkább csak magának, tényleg bízva benne, hogy majd tényleg jóra fordulnak a dolgok*
- De nem tudod megvédeni őt, ha az ágyat nyomod betegen! Na gyere, feküdjünk le! *kérleli ismét csak Tiziot, újra megpróbálkozva vele, hogy szép szóval bírja rá, inkább az ágyában töltse az éjszakát, mintsem a hideg padlón.*
2643. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-07-30 16:16:11
Üzenet elküldve: 2019-07-30 16:16:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
*Teljesen fásultan ül az ágy szélén és tűri, hogy Nava szárazra törölje. ~Túl jó vagy.~ Nézi a lányt és megered a nyelve.*
- Kiköpött édesanyám. Ránézek és őt látom. Atyánk is így lehetett ezzel és ezért nézett el neki mindent. *Halkan beszél, tekintete Navára szegeződik, majd magához öleli, hogy mellé ül.* - És ha valami baja esik? Ugye nem fog meghalni? Úgy üvöltött. Mint akit nyúznak. Rendbe fog jönni, ugye? *Ugyanaz az érzés lesz rajta úrrá, mint mikor húga megszülte a halott babát, annyi csak a különbség most nem zokog vigasztalhatatlanul, hanem csak könnyezik.* - Milyen szörnyeteg az a férfi, aki gyereket csinál a nőnek, akit állítólag szeret? Hát ki akarna ilyen szenvedést okozni másnak? Egy halott gyermek?! Milyen szörnyűség ez?! És mi lesz ha a barbárok őt okolják? Ha bántják emiatt? *Észre sem veszi, de míg beszélt, szépen lassan a földre csúszott, feje a lány ölében, karjai Nava derekán, hajszálra attól, hogy megint zokogni kezdjen.* - Megölöm azt, aki kezet emel a húgomra. Az egyetlen kishúgom.
*Teljesen fásultan ül az ágy szélén és tűri, hogy Nava szárazra törölje. ~Túl jó vagy.~ Nézi a lányt és megered a nyelve.*
- Kiköpött édesanyám. Ránézek és őt látom. Atyánk is így lehetett ezzel és ezért nézett el neki mindent. *Halkan beszél, tekintete Navára szegeződik, majd magához öleli, hogy mellé ül.* - És ha valami baja esik? Ugye nem fog meghalni? Úgy üvöltött. Mint akit nyúznak. Rendbe fog jönni, ugye? *Ugyanaz az érzés lesz rajta úrrá, mint mikor húga megszülte a halott babát, annyi csak a különbség most nem zokog vigasztalhatatlanul, hanem csak könnyezik.* - Milyen szörnyeteg az a férfi, aki gyereket csinál a nőnek, akit állítólag szeret? Hát ki akarna ilyen szenvedést okozni másnak? Egy halott gyermek?! Milyen szörnyűség ez?! És mi lesz ha a barbárok őt okolják? Ha bántják emiatt? *Észre sem veszi, de míg beszélt, szépen lassan a földre csúszott, feje a lány ölében, karjai Nava derekán, hajszálra attól, hogy megint zokogni kezdjen.* - Megölöm azt, aki kezet emel a húgomra. Az egyetlen kishúgom.
2642. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-07-30 15:09:53
Üzenet elküldve: 2019-07-30 15:09:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
- Részeg vagy, drágám. Majd ha józan leszel, bepótoljuk! *duruzsolja halkan a férfinak, hogy megnyugtassa, bár az az érzése, Tizio úgysem fog semmire se emlékezni a beszélgetésükből másnapra* Na gyere! *próbálja őt megemelni kissé, és persze magához szorítani, hogy az ő háborgó lelke is megnyugodjon kicsit* Nem hagyom, hogy ittasan fetrengj az istálló padlóján! *próbálja védeni a tetteit, hiszen még mindig makacsul hisz benne, a férfi tiltakozása ellenére is helyesen cselekedett. Csak akkor nyugszik meg kissé, mikor Tizio érintését érzi a hátán*
- Remélem, ezek közt szerepel a helyrejönni és a holnapig aludni. *jegyzi meg halvány mosollyal a hábetűs terveket illetően, hiszen ha őszinte akar lenni, fogalma sincs, mire gondol a férfi, és a viccet sem érti. Hamarosan kiderül, jobb is volt neki, amíg nem tudta, hisz hiába a tiltakozás, továbbra is árnyékként követi Tiziot, amerre megy, hogy segítsen neki, amikor szüksége van rá. Pár lépessel lemaradva figyeli csak, nem mozdul, amíg nem érzi úgy, hogy kellene a támogatása, a szükséges részeknél pedig az illendőségnek megfelelően elfordul, és csak a hangok alapján próbálja kikövetkeztetni, hol is tarthatnak az események. Hamar leesik neki, milyen cselekedeteket forgatott a fejében a férfi, miközben egyszerre töltik el undorral és aggodalommal a háta mögül érkező hangok. Csak akkor fordul meg, mikor már úgy véli, biztonságos, bár így se túl szívderítő a látvány, ami fogadja. Aggódva lép közelebb, ahogy újra előkerül a vizes vödör, igencsak megszaporázva lépteit, mikor Tizio magára borítja annak tartalmát*
- Gyere, menjünk vissza! *próbálja óvatosan átölelni a férfit, hogy egyik karját Tizio derekán tartva segítsen neki visszajutni a házba, ami ha sikerült, akkor gyengéd erőszakkal leülteti az ágyra, kerítve egy másik törülközőt, amivel ismét csak segít felitatni a vízcseppeket a férfi hajáról és testéről, utoljára hagyva a talpát, melyről igyekszik leszedni a ráragadt koszt, csak hogy aztán fáradt mosollyal üljön le ő maga is Tizio mellé*
- Pihenj le, jó? *kéri halkan, egyik kezével óvatosan végigsimítva a férfi arcán, ami most a korábbival ellentétben határozottan nyúzottnak és megviseltnek tűnik.*
- Részeg vagy, drágám. Majd ha józan leszel, bepótoljuk! *duruzsolja halkan a férfinak, hogy megnyugtassa, bár az az érzése, Tizio úgysem fog semmire se emlékezni a beszélgetésükből másnapra* Na gyere! *próbálja őt megemelni kissé, és persze magához szorítani, hogy az ő háborgó lelke is megnyugodjon kicsit* Nem hagyom, hogy ittasan fetrengj az istálló padlóján! *próbálja védeni a tetteit, hiszen még mindig makacsul hisz benne, a férfi tiltakozása ellenére is helyesen cselekedett. Csak akkor nyugszik meg kissé, mikor Tizio érintését érzi a hátán*
- Remélem, ezek közt szerepel a helyrejönni és a holnapig aludni. *jegyzi meg halvány mosollyal a hábetűs terveket illetően, hiszen ha őszinte akar lenni, fogalma sincs, mire gondol a férfi, és a viccet sem érti. Hamarosan kiderül, jobb is volt neki, amíg nem tudta, hisz hiába a tiltakozás, továbbra is árnyékként követi Tiziot, amerre megy, hogy segítsen neki, amikor szüksége van rá. Pár lépessel lemaradva figyeli csak, nem mozdul, amíg nem érzi úgy, hogy kellene a támogatása, a szükséges részeknél pedig az illendőségnek megfelelően elfordul, és csak a hangok alapján próbálja kikövetkeztetni, hol is tarthatnak az események. Hamar leesik neki, milyen cselekedeteket forgatott a fejében a férfi, miközben egyszerre töltik el undorral és aggodalommal a háta mögül érkező hangok. Csak akkor fordul meg, mikor már úgy véli, biztonságos, bár így se túl szívderítő a látvány, ami fogadja. Aggódva lép közelebb, ahogy újra előkerül a vizes vödör, igencsak megszaporázva lépteit, mikor Tizio magára borítja annak tartalmát*
- Gyere, menjünk vissza! *próbálja óvatosan átölelni a férfit, hogy egyik karját Tizio derekán tartva segítsen neki visszajutni a házba, ami ha sikerült, akkor gyengéd erőszakkal leülteti az ágyra, kerítve egy másik törülközőt, amivel ismét csak segít felitatni a vízcseppeket a férfi hajáról és testéről, utoljára hagyva a talpát, melyről igyekszik leszedni a ráragadt koszt, csak hogy aztán fáradt mosollyal üljön le ő maga is Tizio mellé*
- Pihenj le, jó? *kéri halkan, egyik kezével óvatosan végigsimítva a férfi arcán, ami most a korábbival ellentétben határozottan nyúzottnak és megviseltnek tűnik.*
2641. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2019-07-30 14:34:25
Üzenet elküldve: 2019-07-30 14:34:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 463
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Efföld//
- Ki érti a nőket? Te érted őket? *Valami sértettség van a hangjában, a részegség teszi.* - Mikor itt fekszik a tökéletes férfi előtted. Teljesen pucéran. Mert te levetkőztetted. De mondom hagyd a fenébe, túl sok volt a bor. Meg ez a nap. *Utolsó mondatából kihallani a józanság halvány szikráját, ezúttal partner abban is, hogy Nava felültesse.* - Nehezebbé? Te tetted nehézzé. Rég aludnál. Meg én is. *Egyik kezével meglapogatja Nava hátát, mikor a lány a hozzásimul.* - Hábetűs dolgokat akarok csinálni. ~Húgyozni és hányni.~ És nem segíthetsz. Ez férfidolog. De beleírom a neved a porba. És ha télen lesz hó, akkor a hóba is. *Felvihog, mert az évszázad poénját süti el, őszerinte legalábbis. ~Jajj Tizio, olyan vicces vagy ma is.~ Lerázza magáról a lány ölelő karjait, kikecmereg az ágy szélére, mély lélegzetet véve áll fel, aztán szédelegve indul el a szobaajtó felé, mindennemű segítséget visszautasítva, szilárd fogódzók mentén haladva.* - Csak várj meg itt, cicám. *Az udvar a célja és csodával határos módon eléri anélkül, hogy megsérülne akár ő, akár valamely berendezési tárgy, ha Nava esetleg mégis utána jönne, akkor hallhatja ahogyan szinte ordítva rókázik azután, hogy vizelt.* - Máris jobb. *Mondja magának, léptei is biztosabbá válnak már, hogy nem forr a gyomrában az alkohol, viszont a szája már rossz ízű, úgyhogy szögletes mozdulattal vizet húz a kútból, kiöblíti száját, megmossa arcát, majd egy meggondolatlannak tűnő mozdulattal az egész vödör vizet a saját fejére-nyakába önti.* - Váá. Rohadt hideg vagy. *Motyogja, egy fokkal józanabbul, némiképpen jobban elázva és mocskos lábbal a hálóba visszatérve, a delírium múlásával azonban keserű gondolatai is visszatérnek, csak Navához akar bújni, elmenekülni ez elől az egész pocsék nap elől.*
- Ki érti a nőket? Te érted őket? *Valami sértettség van a hangjában, a részegség teszi.* - Mikor itt fekszik a tökéletes férfi előtted. Teljesen pucéran. Mert te levetkőztetted. De mondom hagyd a fenébe, túl sok volt a bor. Meg ez a nap. *Utolsó mondatából kihallani a józanság halvány szikráját, ezúttal partner abban is, hogy Nava felültesse.* - Nehezebbé? Te tetted nehézzé. Rég aludnál. Meg én is. *Egyik kezével meglapogatja Nava hátát, mikor a lány a hozzásimul.* - Hábetűs dolgokat akarok csinálni. ~Húgyozni és hányni.~ És nem segíthetsz. Ez férfidolog. De beleírom a neved a porba. És ha télen lesz hó, akkor a hóba is. *Felvihog, mert az évszázad poénját süti el, őszerinte legalábbis. ~Jajj Tizio, olyan vicces vagy ma is.~ Lerázza magáról a lány ölelő karjait, kikecmereg az ágy szélére, mély lélegzetet véve áll fel, aztán szédelegve indul el a szobaajtó felé, mindennemű segítséget visszautasítva, szilárd fogódzók mentén haladva.* - Csak várj meg itt, cicám. *Az udvar a célja és csodával határos módon eléri anélkül, hogy megsérülne akár ő, akár valamely berendezési tárgy, ha Nava esetleg mégis utána jönne, akkor hallhatja ahogyan szinte ordítva rókázik azután, hogy vizelt.* - Máris jobb. *Mondja magának, léptei is biztosabbá válnak már, hogy nem forr a gyomrában az alkohol, viszont a szája már rossz ízű, úgyhogy szögletes mozdulattal vizet húz a kútból, kiöblíti száját, megmossa arcát, majd egy meggondolatlannak tűnő mozdulattal az egész vödör vizet a saját fejére-nyakába önti.* - Váá. Rohadt hideg vagy. *Motyogja, egy fokkal józanabbul, némiképpen jobban elázva és mocskos lábbal a hálóba visszatérve, a delírium múlásával azonban keserű gondolatai is visszatérnek, csak Navához akar bújni, elmenekülni ez elől az egész pocsék nap elől.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4325-4344