//Félúton, útfélen//
*A nő ellenségességét továbbra sem érzékeli a bájos álarc mögött. Ami azt illeti, tőle egyáltalán nem tart, hiszen úgy tudja, nincs nála fegyver. De voltaképpen a lovaggal is kezd egészen megbarátkozni hatalmas termete és rémisztő külleme ellenére. Miért is ne tenné, hisz a fickó még segít is neki és el kell ismerni, végig barátságosan viselkedett vele!
Sywerna kérdését is kedves kíváncsiskodásnak véli, még örül is neki, hogy felkeltette a nő érdeklődését az ő egykori hangyatelepe.*
- Mé-mé-mé-mérgesek? Nem, nem! Azt nem engedték volna... és veszélyes is lett volna. Én pedig na-na-na-nagyon óvatos vagyok. Azért éltem meg, hogy megőszüljek. Az én fajtám ritkán szokott... A kíváncsiság és a kalandok... túlságosan könnyen és felelőtlenül ugrunk bele, ez faji sajátosságunk. Ahogy az éles elme is. Va-va-valamiért mégsem hallgatunk rá, egyesek nagyon hamariak tudnak lenni! - *Csóválja a fejét.*
- Szóval ne-ne-ne-nem voltak ezek mérges hangyák, bár savuk volt ezeknek is, egynéhányszor megcsíptek, de semmi vészes. Csak eszembe jutottak, mert ők is ízelt lábúak és nagyon érdekesek, ahogy a pókok is. - *Mesél és magyaráz, miközben a gyomok között tapogatózik, olykor megigazítva a szemüvegét.*
- Ahsz... - *Kapja fel hirtelen a kezét.*
- Ohó... - *Mondja aztán, már azt hihetnék, megtalálta, amit keresett.*
- Em-em-emlegetett szamarak! - *Somolyog, s míg kezét lefelé lógatva föltartja, láthatják, hogy öt-hat hangya futkorászik rajta, avagy sikerült épp egy hangyabolyba nyúlnia.
Lesöpri a kezét, majd odébb mászik, kicsit távolabb folytatva a keresgélést.
Amíg a másik kettő nem türelmetlenkedik, addig nem is gondol rá, hogy éppen föltartja őket, ahogy aggódni is elfelejt amiatt, hogy mit fog kezdeni, ha nem jut eszébe, miért van itt... Még el is kalandozik, mikor talál valami számára érdekeset - leginkább rovarokat. Egy katicát például hosszasan bámul a tenyerén és megvárja, míg elszáll, csak utána folytatja a motozást.
A füle meg ott van a beszélgetésen, na meg figyel is, mi lesz ebből, mert látni akarja, csípős-e a madár, s ezt a lovag kárán akarja megtapasztalni. Merthogy ha nem veszélyes, maga is szívesen megnézné közelebbről.*