Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 150 (2981. - 3000. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3000. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-04-20 10:29:11
Üzenet elküldve: 2020-04-20 10:29:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Nem igazán tapasztal jelentős változást, ahogy halad az úton, talán csak az erdőség több foltban sajátít magának teret, de ahogy a folyótól távolodik, egyre inkább változatos arcát mutatja a vidék. Szándékosan ebbe az irányba fordult, mert azt mesélték neki a városban, hogy errefelé is él egy nagyobb közösség, van piac és jelentős kereskedelem. Ám ezeknek egyelőre hírét se látja, iszapos nádasok és szőlőgazdaságok tarkítják inkább a szabad szemmel is belátható környéket. Ahogy a gázló környékére ér, már jelentősen több szekérrel és lovassal találkozik, lassan maga is kezdi elhinni, hogy valóban jó irányba halad. A kereskedelem nyomait egyértelműen magán hordozza a vidék, épp abban a pillanatban is egy kisebb, sekélyebb vízhez szokott hajó közeledik. Néhány percre megáll, hogy nézelődjön, de aztán már indul is tovább, mert nem szeretné, ha az éjszaka ismét a szabad ég alatt lepné meg.*
2999. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-04-19 10:29:26
Üzenet elküldve: 2020-04-19 10:29:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Hetedik lecke//
*Mándli már szerzett elég tapasztalatot a birkákkal kapcsolatban és viszont. Ügyesen terelt és hajtott is. Méghozzá ezeket váltogatni is tudta. Trodd munkája jelentősen könnyebb lett. Persze ez mén nem jelenti, azt hogy a tanítás befejeződött. Először is. A gyakorlásuk során két új fogalmat hoztak be. Mégpedig, hogy itt és ott. Ez nem volt egy különösen új dolog. Csak a jobb és a bal megjelölése lett. "Itt menj elé!" "Ott menj elé!" Vagyis már nem mindegy merről kerüli a jószágot a kutya. Mándli eszével és azzal, hogy igyekszik megtenni amit a gazdája kér tőle eddig se volt baj. Nem változott ezzel kapcsolatban ez után se semmi. Persze meg kellett értenie, hogy mi a különbség, de miután sikerült és alaposan begyakorolták már ment neki. A következő lecke még egyszerűbb volt amiben az is jó szerepet játszott, hogy a birkák jobb szeretik a békességet. A karámba beterelés mondhatni magától ment. Eléhajtatta a jószágokat, mögöttük megállította a kutyát azok meg már csak azért is mert ott békénhagyják őket szép lassan becsorogtak és rájuk lehetett zárni a kaput. Ha minden ilyen könnyen ment volna akkor talán negyedannyi idő alatt taníthatta volna meg ezt a kutyát. De mindegy. Ennek az ellentéte már nem lesz olyan könnyű. Ahogy a legtöbb feladatnál az első pár alkalomnál itt is szükség volt a pásztor aktívabb részvételére. Ő együtt ment be a kutyával a karámba a birkák közé és vezette rá, hogy miképp kell őket kihajtani. Trodd nem hitte a korábbi siker után, hogy ez megismétlődik úgyhogy nem is csalódott. A legfőbb gond Mándli temperamentuma volt. A sarokba szorult ráforduló jószágokkal továbbra is eltáncolt és azokat kényszerítette meghátrálásra, de az ahogy megindította volna a jószágot egyáltalán nem volt szépnek nevezhető. A tharg csavart szarvú jószágok ha megugrottak volna abból könnyen csúnya baj is születhetett, de ezért volt ott Trodd, hogy fegyelmezze a kiskutyát és rávezesse miként is kell ezt csinálni. Mándli pedig ügyes tanítványnak bizonyult akiről Trodd tudta, hogy majd egy nap egyedül is menni fog neki.*
*Mándli már szerzett elég tapasztalatot a birkákkal kapcsolatban és viszont. Ügyesen terelt és hajtott is. Méghozzá ezeket váltogatni is tudta. Trodd munkája jelentősen könnyebb lett. Persze ez mén nem jelenti, azt hogy a tanítás befejeződött. Először is. A gyakorlásuk során két új fogalmat hoztak be. Mégpedig, hogy itt és ott. Ez nem volt egy különösen új dolog. Csak a jobb és a bal megjelölése lett. "Itt menj elé!" "Ott menj elé!" Vagyis már nem mindegy merről kerüli a jószágot a kutya. Mándli eszével és azzal, hogy igyekszik megtenni amit a gazdája kér tőle eddig se volt baj. Nem változott ezzel kapcsolatban ez után se semmi. Persze meg kellett értenie, hogy mi a különbség, de miután sikerült és alaposan begyakorolták már ment neki. A következő lecke még egyszerűbb volt amiben az is jó szerepet játszott, hogy a birkák jobb szeretik a békességet. A karámba beterelés mondhatni magától ment. Eléhajtatta a jószágokat, mögöttük megállította a kutyát azok meg már csak azért is mert ott békénhagyják őket szép lassan becsorogtak és rájuk lehetett zárni a kaput. Ha minden ilyen könnyen ment volna akkor talán negyedannyi idő alatt taníthatta volna meg ezt a kutyát. De mindegy. Ennek az ellentéte már nem lesz olyan könnyű. Ahogy a legtöbb feladatnál az első pár alkalomnál itt is szükség volt a pásztor aktívabb részvételére. Ő együtt ment be a kutyával a karámba a birkák közé és vezette rá, hogy miképp kell őket kihajtani. Trodd nem hitte a korábbi siker után, hogy ez megismétlődik úgyhogy nem is csalódott. A legfőbb gond Mándli temperamentuma volt. A sarokba szorult ráforduló jószágokkal továbbra is eltáncolt és azokat kényszerítette meghátrálásra, de az ahogy megindította volna a jószágot egyáltalán nem volt szépnek nevezhető. A tharg csavart szarvú jószágok ha megugrottak volna abból könnyen csúnya baj is születhetett, de ezért volt ott Trodd, hogy fegyelmezze a kiskutyát és rávezesse miként is kell ezt csinálni. Mándli pedig ügyes tanítványnak bizonyult akiről Trodd tudta, hogy majd egy nap egyedül is menni fog neki.*
2998. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-04-19 00:05:56
Üzenet elküldve: 2020-04-19 00:05:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Elvarázsol-lak//
//Wym, Taitos//
*Taitos követi személvel Wymni útját. Na most nem csak azért, mert annyira bámulni akarja, nem.*
~Az hiányzik, hogy baja essen.~
*Más varázstudók fészke ugyanis mindig egy végtelen verem, még ha árusok is. Előbbi gondolatait azonban nem olvasta a jósnő, avagy jelét nem adta, így pedig Taitos kicsit fellélegezve kezd el a konkrétumokba menni. Hallgatja a felsorolást. A bútorok és használatitárgyak, sőt az apróságok említésére is bólint.*
~Szándék és hazugság... Ezekhez nem kell mágia, hisz ezek csak kivetnék az izgalmat az életből.~
*Gondolkodik el a felsoroláson, a nő utolsó szavaival azonban rátapint a lényegre.*
-Van légykapkodó?
*Mosolyodik el az ifjú mágus, és úgy tűnik a képzeletbeli listán máris kipipál egy elemet.*
-Azt mindenképpen szeretném!
*Biccent is, aztán visszatérne a többiekre, de ekkor zöldhajú, felettébb csinos társa érdeklődik a szúrós kis gombolyagokról.*
-Oh, Ragron ilyet nem eszik, az is biztos!
*Egy kis szünet után hozzáteszi.*
-Megtaláltad a testhezállót.
*Utal arra, hogy itt egy apró, törékeny, de mégsem ehető állatka. Az, hogy miben másak ezek, mint a sündisznók, magát Taitost is érdekli. Mágusunk csendesen figyel, helyet ad a jósnőnek a feleletre, mielőtt folytatná saját listájának sorolását.*
-A hideg és melegentartók is érdekelnének. De talán nagyobb értéket képvisel az, ami titkot rejt, vagy használhatósága mellett különleges, mutatós. Házat rendezek be, s a hangulatot kétségtelenül mágushoz méltóra kellene szabnom.
*Magyarázza, s noha nem lesz giccses, mesteri szobája, a különlegességek, titkok, furaságok teszik majd egyedivé Taitos új irodáját. Persze az, hogy a külsőségekbe burkolózik, nem fog segíteni gondjain, de egyelőre ez is haladás.*
-A titok, a furcsaság, ezek azok, amik érdekelnének még, szóval mi az ebben a sátorban, amihez nem elég jövőbe látni, hogy megfejtsük?
*Kérdez kicsit csavarosan a kínálat rejtettebb részéről.*
-Mi az, ami a legboszorkányosabb, amit a vitrinbe kell zárni?
*Kérdez most a hatalmasabb tárgyak iránt.*
-Illetve van valami, amivel könnyeden, szépen lehetne világítani? Vagy bele lehetne ülni, feküdni?
*Kérdezi a lista végére érve. Sejti, hogy ezen kérései így is túlmutatnak erszénye súlyán, így egyelőre megmarad ezeknél. A légyfogó nővénynél, a hideg és meleg edénynél, a legnagyobb titoknál, a legnagyobb boszorkányságnál, és némi világító-, vagy ülő-alkalmatosságnál. No persze ha bármi olyat talál a sátorban lassan elmélázó tekintetével, ami kevésbé egy mészárszékre emlékezteti, arra is rákérdez. A tekercseket pedig csak azért sem említi.*
~Csontok bizosan nem lesznek, az már egyszer szentebb, mint maguk a Szellemek!~
//Wym, Taitos//
*Taitos követi személvel Wymni útját. Na most nem csak azért, mert annyira bámulni akarja, nem.*
~Az hiányzik, hogy baja essen.~
*Más varázstudók fészke ugyanis mindig egy végtelen verem, még ha árusok is. Előbbi gondolatait azonban nem olvasta a jósnő, avagy jelét nem adta, így pedig Taitos kicsit fellélegezve kezd el a konkrétumokba menni. Hallgatja a felsorolást. A bútorok és használatitárgyak, sőt az apróságok említésére is bólint.*
~Szándék és hazugság... Ezekhez nem kell mágia, hisz ezek csak kivetnék az izgalmat az életből.~
*Gondolkodik el a felsoroláson, a nő utolsó szavaival azonban rátapint a lényegre.*
-Van légykapkodó?
*Mosolyodik el az ifjú mágus, és úgy tűnik a képzeletbeli listán máris kipipál egy elemet.*
-Azt mindenképpen szeretném!
*Biccent is, aztán visszatérne a többiekre, de ekkor zöldhajú, felettébb csinos társa érdeklődik a szúrós kis gombolyagokról.*
-Oh, Ragron ilyet nem eszik, az is biztos!
*Egy kis szünet után hozzáteszi.*
-Megtaláltad a testhezállót.
*Utal arra, hogy itt egy apró, törékeny, de mégsem ehető állatka. Az, hogy miben másak ezek, mint a sündisznók, magát Taitost is érdekli. Mágusunk csendesen figyel, helyet ad a jósnőnek a feleletre, mielőtt folytatná saját listájának sorolását.*
-A hideg és melegentartók is érdekelnének. De talán nagyobb értéket képvisel az, ami titkot rejt, vagy használhatósága mellett különleges, mutatós. Házat rendezek be, s a hangulatot kétségtelenül mágushoz méltóra kellene szabnom.
*Magyarázza, s noha nem lesz giccses, mesteri szobája, a különlegességek, titkok, furaságok teszik majd egyedivé Taitos új irodáját. Persze az, hogy a külsőségekbe burkolózik, nem fog segíteni gondjain, de egyelőre ez is haladás.*
-A titok, a furcsaság, ezek azok, amik érdekelnének még, szóval mi az ebben a sátorban, amihez nem elég jövőbe látni, hogy megfejtsük?
*Kérdez kicsit csavarosan a kínálat rejtettebb részéről.*
-Mi az, ami a legboszorkányosabb, amit a vitrinbe kell zárni?
*Kérdez most a hatalmasabb tárgyak iránt.*
-Illetve van valami, amivel könnyeden, szépen lehetne világítani? Vagy bele lehetne ülni, feküdni?
*Kérdezi a lista végére érve. Sejti, hogy ezen kérései így is túlmutatnak erszénye súlyán, így egyelőre megmarad ezeknél. A légyfogó nővénynél, a hideg és meleg edénynél, a legnagyobb titoknál, a legnagyobb boszorkányságnál, és némi világító-, vagy ülő-alkalmatosságnál. No persze ha bármi olyat talál a sátorban lassan elmélázó tekintetével, ami kevésbé egy mészárszékre emlékezteti, arra is rákérdez. A tekercseket pedig csak azért sem említi.*
~Csontok bizosan nem lesznek, az már egyszer szentebb, mint maguk a Szellemek!~
2997. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-04-18 23:45:36
Üzenet elküldve: 2020-04-18 23:45:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Elvarázsol-lak//
//Wym, Taitos//
- Szúrgumó - * ismétli meg a nő szavát és odasétál az említett állathoz. Nagyon érdekesen néz ki és nagyon pici. De mennyi izé áll ki a hátából. Néhány tényleg elég mérgesnek néz ki, de reméli, hogy talál olyat, aki barátságosabban néz rá, olyan gyere, érints csak meg fejjel. Mert tapizni akarja, az a fajta ember, vagyis elf, aki mindig minden érdekeset ujjal is érezni akar. *
- Egy iyen cuccot nem tud megenni, mert megszúrja a nyelvét - * jegyzi meg, s ettől még remekebb ötlet befogadni egy kis izét. *
- De engem nem fog szúrni? Hát ma mindent szúr akkor én hogy dajkáljam? - * néz most a jósnő felé. Őt más nem igazán érdekli. Démoni ketyerék, jóslatok, fejben olvasás, ugyan kérem, ezek csak pitiáner dolgok ahhoz képest, hogy neki, Wymnter Sayquevestnek lehet kis állatkája. *
- Honnan lehet tudni, hogy egy ilyen fiú vagy lány? Csak tüskét látok... - * kérdez tovább, ha látja, hogy figyelnek rá. *
//Wym, Taitos//
- Szúrgumó - * ismétli meg a nő szavát és odasétál az említett állathoz. Nagyon érdekesen néz ki és nagyon pici. De mennyi izé áll ki a hátából. Néhány tényleg elég mérgesnek néz ki, de reméli, hogy talál olyat, aki barátságosabban néz rá, olyan gyere, érints csak meg fejjel. Mert tapizni akarja, az a fajta ember, vagyis elf, aki mindig minden érdekeset ujjal is érezni akar. *
- Egy iyen cuccot nem tud megenni, mert megszúrja a nyelvét - * jegyzi meg, s ettől még remekebb ötlet befogadni egy kis izét. *
- De engem nem fog szúrni? Hát ma mindent szúr akkor én hogy dajkáljam? - * néz most a jósnő felé. Őt más nem igazán érdekli. Démoni ketyerék, jóslatok, fejben olvasás, ugyan kérem, ezek csak pitiáner dolgok ahhoz képest, hogy neki, Wymnter Sayquevestnek lehet kis állatkája. *
- Honnan lehet tudni, hogy egy ilyen fiú vagy lány? Csak tüskét látok... - * kérdez tovább, ha látja, hogy figyelnek rá. *
2996. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-04-16 04:43:43
Üzenet elküldve: 2020-04-16 04:43:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Hatodik lecke//
*Trodd mindig is a türelméről volt híres. Mándli pedig ügyes kutya volt. Végre hasznos is és megkönnyítette a pásztor dolgát. Egyre messzebbről tudta már elküldeni magához terelni a jószágot. A pásztor nem siettette ezt a dolgot. Sokat gyakorolták a dolgot egészen addig míg tökéletesen nem ment a kiskutyának. Mikor Trodd úgy látta, hogy Mándli már tökéletesen terel csak akkor lépett tovább a hajtáshoz. Tudta ez egy nagyon fontos és nehéz dolog. Az alapok ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a kiskutya össze ne zavarodjon. A feladat megértéséhez ugyanis fontos, hogy tudja mit csinál és mi lesz az eredménye annak ahogy a nyájhoz hozzááll. Ismét közelebb ment a jószághoz és úgy gyakorolták be. Egy új parancsszó is előkerült. "Hajtsad!" A különbség az volt, hogy eddig a birkák a kutya és a pásztor között voltak és utóbbi felé voltak terelve őket. Most pedig nem szabad eléjük menni a kutyának hanem hajtania kell őket. Ahhoz, hogy ez ne zavarja meg Mándlit ahhoz kellett a terelés alapos begyakorlása mivel tudta miért nem szabad eléjük menni és mi a különbség a "Hajtsad!" parancs és a korábbi feladatai között. Ezt pedig mikor már sikerült akkor Trodd váltogatta a tereléssel. Előrehajtatta a birkákat majd visszatereltette maga elé. Ezt jó sokszor. Ez pedig már nem egy könnyű dolog a kutyának mert koncentrálnia kell a feladatra és az érkező parancsokra is. Most érte meg igazán, hogy Trodd sose hanyagolta el a korábbi leckéket. Az eddigi tapasztalatai alapozták meg, azt hogy Mándli sikerrel vegye ezeket a feladatokat. Majd a sok gyakorlás eredményeképp egyre ügyesebben ment is neki ez. Trodd tényleg büszke volt rá. Mikor elég ügyes volt akkor már az oldalirányú terelést gyakoroltatta vele. A parancsokkal a kutyát úgy irányította, hogy a jószágokat hozzá merőlegesen induljanak el. Aztán másik irányba és csak utána terelje őket Mándli hozzá. Na ezt is sokat kellett gyakorolni mire végül sikerült. Az eddigi munka mindenesetre jól látszott már a kiskutyán. Ha egy-egy birka lemaradt a nyájtól akkor, azt egész ügyesen visszaterelte. Saját jószágai is hozzászoktak már a kis ugató, fekete szőrgolyóhoz maguk körül.*
*Trodd mindig is a türelméről volt híres. Mándli pedig ügyes kutya volt. Végre hasznos is és megkönnyítette a pásztor dolgát. Egyre messzebbről tudta már elküldeni magához terelni a jószágot. A pásztor nem siettette ezt a dolgot. Sokat gyakorolták a dolgot egészen addig míg tökéletesen nem ment a kiskutyának. Mikor Trodd úgy látta, hogy Mándli már tökéletesen terel csak akkor lépett tovább a hajtáshoz. Tudta ez egy nagyon fontos és nehéz dolog. Az alapok ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a kiskutya össze ne zavarodjon. A feladat megértéséhez ugyanis fontos, hogy tudja mit csinál és mi lesz az eredménye annak ahogy a nyájhoz hozzááll. Ismét közelebb ment a jószághoz és úgy gyakorolták be. Egy új parancsszó is előkerült. "Hajtsad!" A különbség az volt, hogy eddig a birkák a kutya és a pásztor között voltak és utóbbi felé voltak terelve őket. Most pedig nem szabad eléjük menni a kutyának hanem hajtania kell őket. Ahhoz, hogy ez ne zavarja meg Mándlit ahhoz kellett a terelés alapos begyakorlása mivel tudta miért nem szabad eléjük menni és mi a különbség a "Hajtsad!" parancs és a korábbi feladatai között. Ezt pedig mikor már sikerült akkor Trodd váltogatta a tereléssel. Előrehajtatta a birkákat majd visszatereltette maga elé. Ezt jó sokszor. Ez pedig már nem egy könnyű dolog a kutyának mert koncentrálnia kell a feladatra és az érkező parancsokra is. Most érte meg igazán, hogy Trodd sose hanyagolta el a korábbi leckéket. Az eddigi tapasztalatai alapozták meg, azt hogy Mándli sikerrel vegye ezeket a feladatokat. Majd a sok gyakorlás eredményeképp egyre ügyesebben ment is neki ez. Trodd tényleg büszke volt rá. Mikor elég ügyes volt akkor már az oldalirányú terelést gyakoroltatta vele. A parancsokkal a kutyát úgy irányította, hogy a jószágokat hozzá merőlegesen induljanak el. Aztán másik irányba és csak utána terelje őket Mándli hozzá. Na ezt is sokat kellett gyakorolni mire végül sikerült. Az eddigi munka mindenesetre jól látszott már a kiskutyán. Ha egy-egy birka lemaradt a nyájtól akkor, azt egész ügyesen visszaterelte. Saját jószágai is hozzászoktak már a kis ugató, fekete szőrgolyóhoz maguk körül.*
2995. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-04-16 01:36:06
Üzenet elküldve: 2020-04-16 01:36:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
*Újonnan szerzett fegyverét alig akarja ereszteni, de hát mit van mit tenni, nehéz úgy lovagolni, hogy az ember lóbálja a kétkezes kardját a levegőben ide-oda. Jobb helyen van az a hátán, egyelőre. Útját a Tharg Birtokon át vezeti, egész megszokja lassan ezeket az utakat, amennyit jár mostanában rajtuk, egy pár hat alatt egy már a sokadik útja. És jól lehet, hogy nem is az utolsó. Mindenesetre Artheniorba be kell néznie, mielőtt még a nagy munkának nekifogna, legalábbis úgy emlékszik, hogy kicsit másabb volt ott a kínálat, szerszámokból biztosan.*
2994. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-04-16 01:16:15
Üzenet elküldve: 2020-04-16 01:16:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Ötödik lecke//
*A kis Mándli-nak egyre jobban mentek az eddig tanultak. Ügyesen széles ívben kerülte a jószágokat, egész jól egyben tartotta a nyájat és terelte is őket. Mikor Trodd úgy látta, hogy elég alaposan sikerült az eddigieket elsajátítania a kiskutyának akkor jött a következő lépés. Növelte a nyáj számát. Ez még nem volt akkora dolog, de mivel nem tudott már mindig ott lenni nagyobb felelősség hárult Mándli-ra. Eleinte persze kellett, hogy Trodd sokat mozogjon és korrigálja az esetleges hibákat, meg a jószágoknak is kellett szokni a kiskutyát, de aztán egyre jobban ment ez és eljött az idő, hogy a terelés begyakorolják. Eddig Trodd ott volt és segítette a kiskutyát. De az ő dolga az lesz hogy ha kell akkor akár messziről is odahozza a jószágokat Trodd-nak szóval növelték a távolságot. Egyelőre még nem sokkal. Öt méterről csupán. Ahogy korábban is előreküldte az állatot majd tolta kifelé. Csak most már nem ment utána hanem visszaállt a helyére. Csak a "Menj elé"parancs és a kézjel küldte ki a kutyát. Aztán jött a többi parancs. Lassabban meg, hogy melyik oldalról kerülje meg. Meg kellett szenvedni ezzel mire sikerült a kiskutyának. Néha szinte a jószágok közé rohant, megesett, hogy nem jól terelte őket és pár darab leszakadozott. Hosszú folyamat volt ez, de gyakorlás Mándli számára. Ha megtanulja kezelni az ilyen helyzeteket akkor lehet elmondani, hogy igazán jó pásztorkutya lett belőle. Trodd pedig mikor látta, hogy egyre ügyesebb lett és mikor először terelte elé a jószágokat akkor meg is dicsérte alaposan a kiskutyáját és tényleg büszke volt rá. Talán az ő élete nem olyan mint a harcosoké akik szellemekkel küzdenek vagy vaddisznóra vadásznak az erdőben, de a maga kis szerény körülményei közt is megvannak a kihívások és az izgalmak amiket ha jól teljesített akkor büszkeséget érez. Az első alkalommal mikor sikerült Mándli-nak elé terelnie a jószágot nem is bírta megállni és elment a kocsmába elújságolni a hírt. Ilyen izgalmak vannak egy pásztor életében.*
*A kis Mándli-nak egyre jobban mentek az eddig tanultak. Ügyesen széles ívben kerülte a jószágokat, egész jól egyben tartotta a nyájat és terelte is őket. Mikor Trodd úgy látta, hogy elég alaposan sikerült az eddigieket elsajátítania a kiskutyának akkor jött a következő lépés. Növelte a nyáj számát. Ez még nem volt akkora dolog, de mivel nem tudott már mindig ott lenni nagyobb felelősség hárult Mándli-ra. Eleinte persze kellett, hogy Trodd sokat mozogjon és korrigálja az esetleges hibákat, meg a jószágoknak is kellett szokni a kiskutyát, de aztán egyre jobban ment ez és eljött az idő, hogy a terelés begyakorolják. Eddig Trodd ott volt és segítette a kiskutyát. De az ő dolga az lesz hogy ha kell akkor akár messziről is odahozza a jószágokat Trodd-nak szóval növelték a távolságot. Egyelőre még nem sokkal. Öt méterről csupán. Ahogy korábban is előreküldte az állatot majd tolta kifelé. Csak most már nem ment utána hanem visszaállt a helyére. Csak a "Menj elé"parancs és a kézjel küldte ki a kutyát. Aztán jött a többi parancs. Lassabban meg, hogy melyik oldalról kerülje meg. Meg kellett szenvedni ezzel mire sikerült a kiskutyának. Néha szinte a jószágok közé rohant, megesett, hogy nem jól terelte őket és pár darab leszakadozott. Hosszú folyamat volt ez, de gyakorlás Mándli számára. Ha megtanulja kezelni az ilyen helyzeteket akkor lehet elmondani, hogy igazán jó pásztorkutya lett belőle. Trodd pedig mikor látta, hogy egyre ügyesebb lett és mikor először terelte elé a jószágokat akkor meg is dicsérte alaposan a kiskutyáját és tényleg büszke volt rá. Talán az ő élete nem olyan mint a harcosoké akik szellemekkel küzdenek vagy vaddisznóra vadásznak az erdőben, de a maga kis szerény körülményei közt is megvannak a kihívások és az izgalmak amiket ha jól teljesített akkor büszkeséget érez. Az első alkalommal mikor sikerült Mándli-nak elé terelnie a jószágot nem is bírta megállni és elment a kocsmába elújságolni a hírt. Ilyen izgalmak vannak egy pásztor életében.*
2993. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-04-15 23:03:42
Üzenet elküldve: 2020-04-15 23:03:42
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
* Kóbor megpihen a folyóhoz érve, és lehajtja fejét, előre hajol, aminek az a kellemetlen következménye, hogy a mélyen alvó harcos előre billen, és korábbi fix pozícióját teljesen elveszíti. Minden méltóságot, és kecsességet nélkülözve esik a vízbe, ami közel sem olyan mély, hogy ez akár csak kicsit is kellemetlen legyen. Vagy csak a széle, amivel Waldran találkozott ilyen alattomos. Nagyot sóhajt, és lassú mozdulattal a fejéhez nyúl. Nem mintha érdekelné, de most már végképp nem tudja megmondani, hogy ez a sugárzó fájdalom a másnaposságtól, vagy a vérző sebtől lehet. De ha már így alakult, akkor előre bukfencezik, bele a vízbe, és elterül benne. Hagyja, hogy a hideg folyam észhez térítse, és örül, hogy kimossa kissé a nadrágját is, hiszen homályos emléke van arról, hogy az este folyamán meggyűlt a baja az övvel, és hagyta inkább a fenébe, amikor könnyített magán. Sőt, ha már ez a helyzet úgyis adott, akkor most is így tesz. De arra azért ügyel, hogy csak egy helyen engedje menni, hadd menjen. Egy-két buborék arról árulkodik, hogy éber őrségén mégis volt, ami átjutott. De semmi komoly, semmi ártalmas. Pár perc fetrengés után felkel, és hamarosan ismét Kóbor nyergében találja magát. Csak ekkor néz körbe, és jön rá, hogy hol van. Mit van mit tenni, elindul haza. *
2992. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-04-15 22:55:55
Üzenet elküldve: 2020-04-15 22:55:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Negyedik lecke//
*Trodd békésen éli életét. A napi teendői, a főzés és a ház körüli munkák elvégzése sok idejét elviszik. A maradékban igyekszik Mándli tanítását folytatni. A kis kutya lelkes és mint kiderült okos is. Az eddig tanultak jól mennek szóval Trodd nekiáll a gyűjtő munka tanításának. Ismét kisebb csoport birkával kezdi el a gyakorlást, hogy ő is jobban tudjon figyelni a kiskutyára és segítse amiben kell. Körbeküldte Mándlit és mikor ő a jószágok túloldalán volt ő elkezdett lassan hátrálni a birkáktól akik ezért megindultak felé. Mikor ezt a kiskutya meglátta akkor szintén hozzá szaladt volna, de ő visszaküldte. Fokosa nyelét ki is nyújtotta felé, hogy azzal is elzárja a kutya irányát. Eleinte sokat kellett a pásztornak mutogatnia, hogy Mándli a birkák túloldalán maradjon. Meg volt, hogy túl gyorsan hajtotta őket és a birkák lehagyták a pásztort. Olyankor Trodd az eddig tanítottak alapján fordíttatta maga után a nyájat Mándlival. A lemaradozó vagy a nyájból kiváló jószágokat először még közösen vagy visszatolták a nyájba vagy a nyájjal fordultak rá. A pásztor türelmesen tanította és vezette rá a kiskutyát, hogy miképp is kell ezt csinálni. Mándli pedig lassan megértette, hogy ki is lenne a feladata. Hogy ha a jószág elé fut és feléjük fordul akkor azok neki oldalra fordulnak. Ha viszont jobbra balra szaladgál megfordítható az irányuk. Ha pedig megáll akkor a birka is megáll. Ekkor viszont nagyon óvatosan kell megindítani őket mert könnyen szétszaladhatnak. Mivel ő egy kiskutya és így erőszakosabbnak kell lennie így főleg nem olyan könnyű dolog ez. Ha a jószágok jobban megszokják talán könnyebb lesz, de Trodd sokat szenvedett velük, hogy menjen. A különböző eddig gyakorolt feladatokat váltogatta Mándli-val, hogy jól rögzüljenek és a kiskutya minél inkább begyakorolja mindegyiket, de egyiket se tudja elfelejteni. Csak mikor ezek az alapok rögzültek akkor növelte Trodd a távolságot és jobban a kiskutyára bízni a nyájat. Ez persze szintén egy hosszabb folyamat volt hisz nem célja túlhajszolni Mándli-t vagy megutáltatni vele a feladatot. Ezen kívül mindig mikor jól végezte a dolgát alaposan megdicsérte és megvakargatta a füle tövét amit a kiskutya csillogó szemekkel és farkcsóválással köszönt meg.*
*Trodd békésen éli életét. A napi teendői, a főzés és a ház körüli munkák elvégzése sok idejét elviszik. A maradékban igyekszik Mándli tanítását folytatni. A kis kutya lelkes és mint kiderült okos is. Az eddig tanultak jól mennek szóval Trodd nekiáll a gyűjtő munka tanításának. Ismét kisebb csoport birkával kezdi el a gyakorlást, hogy ő is jobban tudjon figyelni a kiskutyára és segítse amiben kell. Körbeküldte Mándlit és mikor ő a jószágok túloldalán volt ő elkezdett lassan hátrálni a birkáktól akik ezért megindultak felé. Mikor ezt a kiskutya meglátta akkor szintén hozzá szaladt volna, de ő visszaküldte. Fokosa nyelét ki is nyújtotta felé, hogy azzal is elzárja a kutya irányát. Eleinte sokat kellett a pásztornak mutogatnia, hogy Mándli a birkák túloldalán maradjon. Meg volt, hogy túl gyorsan hajtotta őket és a birkák lehagyták a pásztort. Olyankor Trodd az eddig tanítottak alapján fordíttatta maga után a nyájat Mándlival. A lemaradozó vagy a nyájból kiváló jószágokat először még közösen vagy visszatolták a nyájba vagy a nyájjal fordultak rá. A pásztor türelmesen tanította és vezette rá a kiskutyát, hogy miképp is kell ezt csinálni. Mándli pedig lassan megértette, hogy ki is lenne a feladata. Hogy ha a jószág elé fut és feléjük fordul akkor azok neki oldalra fordulnak. Ha viszont jobbra balra szaladgál megfordítható az irányuk. Ha pedig megáll akkor a birka is megáll. Ekkor viszont nagyon óvatosan kell megindítani őket mert könnyen szétszaladhatnak. Mivel ő egy kiskutya és így erőszakosabbnak kell lennie így főleg nem olyan könnyű dolog ez. Ha a jószágok jobban megszokják talán könnyebb lesz, de Trodd sokat szenvedett velük, hogy menjen. A különböző eddig gyakorolt feladatokat váltogatta Mándli-val, hogy jól rögzüljenek és a kiskutya minél inkább begyakorolja mindegyiket, de egyiket se tudja elfelejteni. Csak mikor ezek az alapok rögzültek akkor növelte Trodd a távolságot és jobban a kiskutyára bízni a nyájat. Ez persze szintén egy hosszabb folyamat volt hisz nem célja túlhajszolni Mándli-t vagy megutáltatni vele a feladatot. Ezen kívül mindig mikor jól végezte a dolgát alaposan megdicsérte és megvakargatta a füle tövét amit a kiskutya csillogó szemekkel és farkcsóválással köszönt meg.*
2991. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-04-14 23:01:09
Üzenet elküldve: 2020-04-14 23:01:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//A Nagy Visszatérő Aki Most Így Tökre Visszatért De Komolyan//
*Büszkén kihúzott testtartással sétál egy néma alak a hegy árnyékában. A fejét olyan mereven tartja, hogy már fájnak, feszülnek az izmok a nyakán. A lemenő nap a szemébe süt, de hősiesen tűri, ahogy az idegesítő jelenség okozta könny végigsiklik tökéletesen simára borotvált arcán. Na nem azért csinálja mindezt, mert szereti önmagát sanyargatni. Csupán attól fél, hogy ha kicsit is mozdul, akkor önkéntelenül is a hegyre siklik a tekintete, fel a sziklás csúcsra, ahol egy városka, és egy bizonyos erőd fekszik. Attól tart, ha odanéz, akkor utoléri a múlt, de persze tudja, hogy mindez csak szélmalomharc. Mit számít, hogy odapillant vagy nem, hogy elöntik az érzések, vagy rendületlenül sétál tovább. Hiszen ahova tart, ott nem kerülheti el, hogy ismét feltépje a régmúlt sebeit. Pedig testét is pont elég heg fedi, bár ez a ruházattól nem látszódik. Ezek a hegek emlékeztetik arra, hogy mindegy milyen mély a seb, ha nem hal bele, akkor nem számít mennyire fáj, menni kell tovább. Igazít a hátán tartott batyun, ami súlyos csomagként nyomja a vállát, ami már rég lila lenne ott, ahol a bot hozzá ér, ha nem dörzsölte volna véresre inkább a bőrt. Minden lépésnél, aprót ugyan, de mozdul a bot, és a hirtelen támadó kellemetlen érzés végigcikázik az izmos testen, egészen a gerincéig, és annak mentén tovább. Ha nem szokta volna meg a fájdalmat, alighanem feljajdulna, és megrándulna. Lehet, hogy könny szökne a szemébe, és ha nem lenne egyedül, akkor olyan mentségeket kellene találnia, mint a szemébe sütő nap, amiről nem fordíthatja el a tekintetét. De nincs senki, csak önmaga. Azonban van az úgy, hogy az ember még önmagának is hazudik. *
A hozzászólás írója (Pashthra Shungo'rol) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.14 23:05:05
*Büszkén kihúzott testtartással sétál egy néma alak a hegy árnyékában. A fejét olyan mereven tartja, hogy már fájnak, feszülnek az izmok a nyakán. A lemenő nap a szemébe süt, de hősiesen tűri, ahogy az idegesítő jelenség okozta könny végigsiklik tökéletesen simára borotvált arcán. Na nem azért csinálja mindezt, mert szereti önmagát sanyargatni. Csupán attól fél, hogy ha kicsit is mozdul, akkor önkéntelenül is a hegyre siklik a tekintete, fel a sziklás csúcsra, ahol egy városka, és egy bizonyos erőd fekszik. Attól tart, ha odanéz, akkor utoléri a múlt, de persze tudja, hogy mindez csak szélmalomharc. Mit számít, hogy odapillant vagy nem, hogy elöntik az érzések, vagy rendületlenül sétál tovább. Hiszen ahova tart, ott nem kerülheti el, hogy ismét feltépje a régmúlt sebeit. Pedig testét is pont elég heg fedi, bár ez a ruházattól nem látszódik. Ezek a hegek emlékeztetik arra, hogy mindegy milyen mély a seb, ha nem hal bele, akkor nem számít mennyire fáj, menni kell tovább. Igazít a hátán tartott batyun, ami súlyos csomagként nyomja a vállát, ami már rég lila lenne ott, ahol a bot hozzá ér, ha nem dörzsölte volna véresre inkább a bőrt. Minden lépésnél, aprót ugyan, de mozdul a bot, és a hirtelen támadó kellemetlen érzés végigcikázik az izmos testen, egészen a gerincéig, és annak mentén tovább. Ha nem szokta volna meg a fájdalmat, alighanem feljajdulna, és megrándulna. Lehet, hogy könny szökne a szemébe, és ha nem lenne egyedül, akkor olyan mentségeket kellene találnia, mint a szemébe sütő nap, amiről nem fordíthatja el a tekintetét. De nincs senki, csak önmaga. Azonban van az úgy, hogy az ember még önmagának is hazudik. *
A hozzászólás írója (Pashthra Shungo'rol) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.14 23:05:05
2990. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-04-13 16:25:23
Üzenet elküldve: 2020-04-13 16:25:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
*Miért ne csodálhatná meg a vidéket, hiszen a tharg földek valóban rendezettek, gonddal műveltek és a Vashegy tömbje magasztosan koronázza meg az összképet. Mégsem néz semerre. Nem tudná megmagyarázni, hogy miért érez valami kongó ürességet. Pedig kínálkozna elfogadható indok, nem is egy. De ezek már aránylag rég vele élnek, és ha meg is nem szokta őket, de tud velük élni. Ez viszont valami új, és ez dühíti. Talán jobb lenne nem gondolkozni, hanem sietni. Szerencsére lassan már látszik az erdőség ami után már eléri a kikötőt. Lassan az út felét maga mögött hagyja. Jelenleg pedig ilyen apróságoknak tud csak örülni.*
2989. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-04-13 12:05:03
Üzenet elküldve: 2020-04-13 12:05:03
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Elvarázsol-lak//
//Wym, Taitos//
*Olykor csendes beszéd, olykor pedig szótlan figyelem, mit a hölgy ád, kimérten, de meglehetősen kellemesen. A csendben ilyenkor buggyan valami mélyen, hátul, lombik szisszen, s valami kattogó ketyere is beindulhat, megtörve a varázslatos miliőt.*
- Persze, drágám, menj csak! Csak a szúrgumókkal vigyázz, átkos egy fajta, s kit nem ismernek könnyen sérülést szerezhet finom kacsóin. *Kuncog bele tenyerébe csillogó tekintettel.* Van minden, kalapban tartható, kapucniban bujkáló, ingujjban megbúvó, szalamandra, vízisikló, kaméleon, de, ha rám hallgatsz megkeresel egy szúrgumót... olyan még talán senkinek sincs. Nyest, görény, macska, kutya... *sóhajt fel* mindenki azt akar, akárha egy kisállatkereskedő lennék. Egyre inább kiveszik a fantázia az emberekből... persze tisztelet a kivételnek, kedvesem. *Kacsint a lányra, aki körbenézhet, az üvegburák, ketrecek és különböző apró almok környékén, hol a fentieken felül még pókokkal és különböző hernyókkal is találkozhat, persze az elmaradhatatlan békák mellett. A szúrgumó hollétét a nő nem mondja el, így kénytelen lesz egy kicsit kutatni, ha akar.*
- Most térjünk vissza, rád. *Pillant hatalmas szempilláival Taitosra a nő, de nevét ezúttal sem közli, csupán jótékonyan kacag a kedves célzásra, ám olybá tűnik vagy nem akarja, vagy egyszerűen nem veszi a lapot. Mosolya csupán szélesedik, mikor Taitost koncentrálni látja, s pupillája egy árnyalatot tágul, sóhaj kíséretében, azonban türelmesen kivárja, míg a férfi befejezi varázslatát, mellyel vagy tisztában van, vagy nincs.*
- Tehát furcsa kacatok. *Jelenti ki ismétlésképpen sejtelmes mosollyal.* Bútordarabok, apróságok, vagy egészen pici dolgok? Netalán fejpántok, melyek megváltoztatják viselője haját? Esetleg nyakék, mely beszédhangot torzít? Vagy karkötő, mely karmokat növeszt a viselő kezére? Talán egy repülő szőnyeg? *Itt elkacagja magát.* Ez utóbbi természetesen nincs a leltáramban, bár mendemondákat hallottam már róla, látni még nem láttam sohasem. *Szelídül mosollyá a kacaj.*
- Ha nagyobb dolgokra vágyik, akkor meg kell mondania, pontosan hová kell és miért? Célja nyilván mindegyiknek más és más, akad, mi színét változtatja, attól függően az igazat mondja e. Van, mi vendéged jóindulatától függően lesz kényelmes, vagy kemény, mint a kő. *Széttárja kezét.*
- Akadnak használati tárgyaim is, cserépedény, mely melegen tart, pohár, mi hűvösen, kocka, mely folyton arra oldalra esik, melyre vágyunk, de csak napjában egyszer. *Megvonja a vállát.* Növény, mely bogarakat és legyeket eszik... sokfelé jártam, s többféle beszállítóm is van, mire vágyik hát? *Hogy Taitos varázslata miként hatott, nem derül ki, a nő nem reagál sem gondolatára, sem koncentrációjára, sokkal inkább tér át ugyan meleg szavú, mosolygós, de funkcionális árusra a jósnőből.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.13 12:06:36
//Wym, Taitos//
*Olykor csendes beszéd, olykor pedig szótlan figyelem, mit a hölgy ád, kimérten, de meglehetősen kellemesen. A csendben ilyenkor buggyan valami mélyen, hátul, lombik szisszen, s valami kattogó ketyere is beindulhat, megtörve a varázslatos miliőt.*
- Persze, drágám, menj csak! Csak a szúrgumókkal vigyázz, átkos egy fajta, s kit nem ismernek könnyen sérülést szerezhet finom kacsóin. *Kuncog bele tenyerébe csillogó tekintettel.* Van minden, kalapban tartható, kapucniban bujkáló, ingujjban megbúvó, szalamandra, vízisikló, kaméleon, de, ha rám hallgatsz megkeresel egy szúrgumót... olyan még talán senkinek sincs. Nyest, görény, macska, kutya... *sóhajt fel* mindenki azt akar, akárha egy kisállatkereskedő lennék. Egyre inább kiveszik a fantázia az emberekből... persze tisztelet a kivételnek, kedvesem. *Kacsint a lányra, aki körbenézhet, az üvegburák, ketrecek és különböző apró almok környékén, hol a fentieken felül még pókokkal és különböző hernyókkal is találkozhat, persze az elmaradhatatlan békák mellett. A szúrgumó hollétét a nő nem mondja el, így kénytelen lesz egy kicsit kutatni, ha akar.*
- Most térjünk vissza, rád. *Pillant hatalmas szempilláival Taitosra a nő, de nevét ezúttal sem közli, csupán jótékonyan kacag a kedves célzásra, ám olybá tűnik vagy nem akarja, vagy egyszerűen nem veszi a lapot. Mosolya csupán szélesedik, mikor Taitost koncentrálni látja, s pupillája egy árnyalatot tágul, sóhaj kíséretében, azonban türelmesen kivárja, míg a férfi befejezi varázslatát, mellyel vagy tisztában van, vagy nincs.*
- Tehát furcsa kacatok. *Jelenti ki ismétlésképpen sejtelmes mosollyal.* Bútordarabok, apróságok, vagy egészen pici dolgok? Netalán fejpántok, melyek megváltoztatják viselője haját? Esetleg nyakék, mely beszédhangot torzít? Vagy karkötő, mely karmokat növeszt a viselő kezére? Talán egy repülő szőnyeg? *Itt elkacagja magát.* Ez utóbbi természetesen nincs a leltáramban, bár mendemondákat hallottam már róla, látni még nem láttam sohasem. *Szelídül mosollyá a kacaj.*
- Ha nagyobb dolgokra vágyik, akkor meg kell mondania, pontosan hová kell és miért? Célja nyilván mindegyiknek más és más, akad, mi színét változtatja, attól függően az igazat mondja e. Van, mi vendéged jóindulatától függően lesz kényelmes, vagy kemény, mint a kő. *Széttárja kezét.*
- Akadnak használati tárgyaim is, cserépedény, mely melegen tart, pohár, mi hűvösen, kocka, mely folyton arra oldalra esik, melyre vágyunk, de csak napjában egyszer. *Megvonja a vállát.* Növény, mely bogarakat és legyeket eszik... sokfelé jártam, s többféle beszállítóm is van, mire vágyik hát? *Hogy Taitos varázslata miként hatott, nem derül ki, a nő nem reagál sem gondolatára, sem koncentrációjára, sokkal inkább tér át ugyan meleg szavú, mosolygós, de funkcionális árusra a jósnőből.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.13 12:06:36
2988. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-04-13 07:35:32
Üzenet elküldve: 2020-04-13 07:35:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
*Újra ezt az utat koptatja a lábával. Nem rég még éppen az ellenkező irányba ment, most meg már Arthenior felé. Már most rossz belegondolni, hogy milyen hosszú, és fárasztó utazás veszi megint kezdetét. Ahogy idefele jövet, most is a hangszere húrjait pengeti, hogy egy kicsit elüsse az unalmas és lassan telő időt. Nem igazán játszik semmit, gyengén pengeti a húrokat, így még ő maga is alig hallja. Kicsit azért erősít a húrok pengetésén, hogy a ritmust is ki tudja hallani. Egyszerű akkordokat penget, semmi érdekes vagy izgalmas dallam sem hallatszik.*
2987. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-04-09 09:07:20
Üzenet elküldve: 2020-04-09 09:07:20
ÚJ
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Harangokért a Vashegyre//
*A tündér is úgy érzi, a betegség már nem kínozza, ami nagyon jó hír, hisz akkor erre az útra sem vállalkozhatott volna. A lényeg, hogy épségben eljutottak idáig minden fennakadás nélkül és úgy tűnik, a harangöntő törpéket is sikerült megtalálni.
A törpék előtt megállva Tuldhron bemutatkozik és bemutatja Miket is, aki csak egy mosolygós intéssel jelzi, hogy róla van szó.
Ha a bemutatkozás sikeres és a törpék engedélyt adnak a harangok átpakolására, akkor leszáll a lóról és a szekérhez sétálva elkezdi felszíjazni a ládákat a tevék oldalára. Tíz harang, ládánként kettő, így két-két láda kerül az üres tevékre és egy pedig a tündérére, hisz Mik lova nem igásállat. Tuldhronnak nem is kell segítenie, gyorsan végez a ládákkal.
Végül mosolyogva elköszön a két törpétől, igazából könnyebben is ment, mint gondolta, úgyhogy el is indulhatnak vissza a Kalmárba.*
- Tudod, mennyit kell kérnünk a harangokért? *Kérdi, amikor már elindultak vissza és a Vashegy mögöttük van. Ha minden igaz, le kellene szállítani a harangokat a megrendelőnek, de nem tudja, hogy a tündér kapott-e valamilyen utasítást az árra nézve. Mert, ha jól tudja, a harangokért még nem fizettek.*
*A tündér is úgy érzi, a betegség már nem kínozza, ami nagyon jó hír, hisz akkor erre az útra sem vállalkozhatott volna. A lényeg, hogy épségben eljutottak idáig minden fennakadás nélkül és úgy tűnik, a harangöntő törpéket is sikerült megtalálni.
A törpék előtt megállva Tuldhron bemutatkozik és bemutatja Miket is, aki csak egy mosolygós intéssel jelzi, hogy róla van szó.
Ha a bemutatkozás sikeres és a törpék engedélyt adnak a harangok átpakolására, akkor leszáll a lóról és a szekérhez sétálva elkezdi felszíjazni a ládákat a tevék oldalára. Tíz harang, ládánként kettő, így két-két láda kerül az üres tevékre és egy pedig a tündérére, hisz Mik lova nem igásállat. Tuldhronnak nem is kell segítenie, gyorsan végez a ládákkal.
Végül mosolyogva elköszön a két törpétől, igazából könnyebben is ment, mint gondolta, úgyhogy el is indulhatnak vissza a Kalmárba.*
- Tudod, mennyit kell kérnünk a harangokért? *Kérdi, amikor már elindultak vissza és a Vashegy mögöttük van. Ha minden igaz, le kellene szállítani a harangokat a megrendelőnek, de nem tudja, hogy a tündér kapott-e valamilyen utasítást az árra nézve. Mert, ha jól tudja, a harangokért még nem fizettek.*
2986. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-04-08 21:16:40
Üzenet elküldve: 2020-04-08 21:16:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Harangokért a Vashegyre//
*Igazán jó, szórakoztató kis csevej kerekedett a pultos ember és a tündérke között. Mikarr mindenesetre jót nevet Ronyn, vagyis inkább azon, amit mond - vagy magán a naivitásán? Máson esetleg? A kis virágbólszületett nem tudja és nem is tartja fontosnak, neki az a fontos, hogy jól érzi magát a másik, ami számára is örömet ad. A kérdésre csak hevesen bólogatni kezd, a Kalmárban még érezte egy kicsit magán a betegséggel járó fáradtságot, de mire ideértek, talán a friss levegő hatására is, sokkal jobban érzi magát.*
- Igen, ez így is van, majd kicsattanok az egészségtől és a boldogságtól, jó újra jól lenni! *Válaszolja teljesen őszintén, mosolyogva. KÖzben megpillant két törpét, néhány, sorban kiállított harangnál ülve, nevetve és társalogva. Mik jól gondolja Tuldhron szerint, ő is hasonlóakat sejt az ikerpárral kapcsolatban, akiket amúgy meg se tud különböztetni, mert nem figyeli a fogaikat.*
- Igen, valószínű. *Mormogja az embernek, majd szélesre tárt karokkal, megállítva a tevéket, belekezd a mondandóba.*
- Jó napot kívánok, uraim! Én Tuldhron Slittendryk vagyok, ő pedig MIkarr, a társam. A Wegtoren Aranya Kereskedőház megbízásából vagyunk itt. Esetleg az Önök harangjai lennének az általunk megrendelt termékek? *Ha igenlő választ kap, akkor bólint, köszönetet nyilvánít ki, s leszáll a tevéről majd a pultos felé fordul.*
- Mik, kérlek, segíts őket felpakolni a tevékre. Zsálya két oldalára egyet- egyet, a többinél mehet a három. *Ő maga is igyekszik besegíteni, ha a fiú is dolgoskodni kezd, bár a fizikumát eltekintve, legfeljebb egyetlen harangot cipelhet el, nagyon nehezen, ólmos kínszenvedés árán a hátaslámához. Ha végeznek, biccentéssel és mosollyal kísérve elköszön az iker aprónépektől, bevárja Miket, s elindul, visszafelé, persze, csak ha nincs aranybeli tartozása.*
*Igazán jó, szórakoztató kis csevej kerekedett a pultos ember és a tündérke között. Mikarr mindenesetre jót nevet Ronyn, vagyis inkább azon, amit mond - vagy magán a naivitásán? Máson esetleg? A kis virágbólszületett nem tudja és nem is tartja fontosnak, neki az a fontos, hogy jól érzi magát a másik, ami számára is örömet ad. A kérdésre csak hevesen bólogatni kezd, a Kalmárban még érezte egy kicsit magán a betegséggel járó fáradtságot, de mire ideértek, talán a friss levegő hatására is, sokkal jobban érzi magát.*
- Igen, ez így is van, majd kicsattanok az egészségtől és a boldogságtól, jó újra jól lenni! *Válaszolja teljesen őszintén, mosolyogva. KÖzben megpillant két törpét, néhány, sorban kiállított harangnál ülve, nevetve és társalogva. Mik jól gondolja Tuldhron szerint, ő is hasonlóakat sejt az ikerpárral kapcsolatban, akiket amúgy meg se tud különböztetni, mert nem figyeli a fogaikat.*
- Igen, valószínű. *Mormogja az embernek, majd szélesre tárt karokkal, megállítva a tevéket, belekezd a mondandóba.*
- Jó napot kívánok, uraim! Én Tuldhron Slittendryk vagyok, ő pedig MIkarr, a társam. A Wegtoren Aranya Kereskedőház megbízásából vagyunk itt. Esetleg az Önök harangjai lennének az általunk megrendelt termékek? *Ha igenlő választ kap, akkor bólint, köszönetet nyilvánít ki, s leszáll a tevéről majd a pultos felé fordul.*
- Mik, kérlek, segíts őket felpakolni a tevékre. Zsálya két oldalára egyet- egyet, a többinél mehet a három. *Ő maga is igyekszik besegíteni, ha a fiú is dolgoskodni kezd, bár a fizikumát eltekintve, legfeljebb egyetlen harangot cipelhet el, nagyon nehezen, ólmos kínszenvedés árán a hátaslámához. Ha végeznek, biccentéssel és mosollyal kísérve elköszön az iker aprónépektől, bevárja Miket, s elindul, visszafelé, persze, csak ha nincs aranybeli tartozása.*
2985. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-04-08 17:52:24
Üzenet elküldve: 2020-04-08 17:52:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
*Továbbra is mulatozik a hangszerével. Most elkezd egy kicsit dallamosabb ritmusban játszani. Erre ritkán jár. Inkább Artheniorban és környékén szokott mozgolódni. Nem baj. Legalább ezt a tájat is újra látja. Természetesen tetszik neki erre a természet. Még a hegyek is szépek, nagyok innen. Ő maga inkább él Arthebiorban és annak környékén, de azért erre felé is kipróbálna egy pár napot tölteni. Bár szórakozást erre felé nem nagyon ismer, de hátha van, lesz valaki aki megmutatja neki, amikor majd szüksége lesz rá.*
2984. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-04-08 16:37:07
Üzenet elküldve: 2020-04-08 16:37:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Harangokért a Vashegyre//
*Az igyekezet hasznos tulajdonság, főleg, ha az ember vagy tündér egy kereskedőházban dolgozik. A heges képű amúgy is kedveli az igyekvő dolgozókat.
Mik párját firtató téma nevetést vált ki az összevert arcú fickóból, de tényleg nem szeretné megsérteni Tuldhront, ezért el is mondja, mi okozta a jó kedélyét.
Akár szomorúnak is lehetne mondani, hogy nincs senkije, aki valóban közel állna hozzá, de ha zavarná a dolog, biztosan tenne ellene. A félvér lány említése pedig nem jelenti azt, hogy azonnal rárepül, egyszerű ténymegállapítás volt Mori csinosságát érintő megjegyzése. Nem látszik Miken, hogy felőrölné bármi, legalábbis a sötét bőrű kovácsmester öklét leszámítva.*
- Úgy látom, hatott is, már egyáltalán nem látszol betegnek. *Jegyzi meg a főzet vagy tea említésére, hisz a tündér tényleg nem látszik betegnek. De ez így a legjobb.
Tuldhron megnyugodni látszik, de meglehet, hogy ez csak a látszat. A kis tevekaraván pedig megközelíti a tharg birtokokat Amon Ruadh alatt, amikor Mik megpillantja a törpéket, akik egy szekéren ülnek.*
- Nézd csak, szerintem ők azok. *Mutat Mik a két egyforma törpe felé és feléjük fordítja a lova orrát.*
- Szép napot, törpe urak! *Köszönti mosolyogva őket.
A beszédet Tuldhronra hagyja, hisz ő csak kíséret és nem a kereskedő. Azt a tündérre bízza.*
*Az igyekezet hasznos tulajdonság, főleg, ha az ember vagy tündér egy kereskedőházban dolgozik. A heges képű amúgy is kedveli az igyekvő dolgozókat.
Mik párját firtató téma nevetést vált ki az összevert arcú fickóból, de tényleg nem szeretné megsérteni Tuldhront, ezért el is mondja, mi okozta a jó kedélyét.
Akár szomorúnak is lehetne mondani, hogy nincs senkije, aki valóban közel állna hozzá, de ha zavarná a dolog, biztosan tenne ellene. A félvér lány említése pedig nem jelenti azt, hogy azonnal rárepül, egyszerű ténymegállapítás volt Mori csinosságát érintő megjegyzése. Nem látszik Miken, hogy felőrölné bármi, legalábbis a sötét bőrű kovácsmester öklét leszámítva.*
- Úgy látom, hatott is, már egyáltalán nem látszol betegnek. *Jegyzi meg a főzet vagy tea említésére, hisz a tündér tényleg nem látszik betegnek. De ez így a legjobb.
Tuldhron megnyugodni látszik, de meglehet, hogy ez csak a látszat. A kis tevekaraván pedig megközelíti a tharg birtokokat Amon Ruadh alatt, amikor Mik megpillantja a törpéket, akik egy szekéren ülnek.*
- Nézd csak, szerintem ők azok. *Mutat Mik a két egyforma törpe felé és feléjük fordítja a lova orrát.*
- Szép napot, törpe urak! *Köszönti mosolyogva őket.
A beszédet Tuldhronra hagyja, hisz ő csak kíséret és nem a kereskedő. Azt a tündérre bízza.*
2983. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-04-08 16:15:02
Üzenet elküldve: 2020-04-08 16:15:02
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Harangokért a Vashegyre//
*A törpe ikerpár, a meggárgyult kovácsmester segédjei a megbeszélt helyen vannak, a megbeszélt időben, hiszen elkészítették a kereskedőház által rendelt harangokat. Igazán szép kis harangok lettek, az ikrek pedig nagyon sokat viccelődtek azon, hogy talán végleg harangöntőnek kellene álljanak. Arjáról ráadásul legomboltak egy csomó aranyat, kenőpénz címen, de azt természetesen nem akarják átadni a kecskeképű kancellárnak. Két opció lehetséges ennek a kis plusz bevételnek az elköltésére: vagy elisszák, vagy további tündérképekkel díszítik a műhelyt. Épp az elköltésen vitatkoznak, mikor feltűnik két muksó a kijelölt helyen, meg egy egész karavánnyi abból a rusnya dögökből, amikből az Aquista birtokon is van vagy egy tucat.
Az ikrek egy társzekér bakján ülnek, az egyik pipázik, miközben a másik amellett érvel, hogy miért is kellene inkább a műhelyt díszíteni. A társzekéren sorakoznak a harangok, kettesével, szalmával bélelt ládákban.*
- Hallod tesó, ez teljesen olyan, mintha valami teljesen büntetendő dolgot csinálnánk.
*Vihog az egyik, amire aztán bólogat a másik, szintén vihogva. Teljesen egyforma a két törpe, csak az egyiknek az egyik szemfogából le van törve egy darab. Ha Mikarr és társa igazolják magukat, akkor rögtön vihetik is a szajrét, a törpék nem akarják feltartani őket, mivel gondolatban már a pénzt költenék, amit kaptak a munka elvégzéséért.*
*A törpe ikerpár, a meggárgyult kovácsmester segédjei a megbeszélt helyen vannak, a megbeszélt időben, hiszen elkészítették a kereskedőház által rendelt harangokat. Igazán szép kis harangok lettek, az ikrek pedig nagyon sokat viccelődtek azon, hogy talán végleg harangöntőnek kellene álljanak. Arjáról ráadásul legomboltak egy csomó aranyat, kenőpénz címen, de azt természetesen nem akarják átadni a kecskeképű kancellárnak. Két opció lehetséges ennek a kis plusz bevételnek az elköltésére: vagy elisszák, vagy további tündérképekkel díszítik a műhelyt. Épp az elköltésen vitatkoznak, mikor feltűnik két muksó a kijelölt helyen, meg egy egész karavánnyi abból a rusnya dögökből, amikből az Aquista birtokon is van vagy egy tucat.
Az ikrek egy társzekér bakján ülnek, az egyik pipázik, miközben a másik amellett érvel, hogy miért is kellene inkább a műhelyt díszíteni. A társzekéren sorakoznak a harangok, kettesével, szalmával bélelt ládákban.*
- Hallod tesó, ez teljesen olyan, mintha valami teljesen büntetendő dolgot csinálnánk.
*Vihog az egyik, amire aztán bólogat a másik, szintén vihogva. Teljesen egyforma a két törpe, csak az egyiknek az egyik szemfogából le van törve egy darab. Ha Mikarr és társa igazolják magukat, akkor rögtön vihetik is a szajrét, a törpék nem akarják feltartani őket, mivel gondolatban már a pénzt költenék, amit kaptak a munka elvégzéséért.*
2982. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-04-08 15:26:14
Üzenet elküldve: 2020-04-08 15:26:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Az ötlete elhatározássá érik és úgy dönt, vesz magának három virághagymát: egy jácintot, egy tulipánt és egy nárciszt. Később még egy kisebb bőrkötéses könyvecskét is beszerez az egyik árusnál, ami ugyan nem olyan, amilyet elképzelt magának, de többre most nem futja. Így is otthagy vagy 154 aranyat a két piacosnál Mesélő (Mimóza), de végül is jó kedvűen távozik. 
Már előre örül a szép virágoknak, amik a szeme előtt fognak előbújni ezekből a hagymákból...
A könyvecskét elrakja a zsákjába, a virághagymákat meg abban a kendőben viszi tovább, amiben kapta őket. Gondolkozik, hogy ideje lesz hazaindulni, de ott nemigen akad most társasága, a tervezett munkával meg végzett mára, úgyhogy úgy dönt, benéz még a Vaskorsóba, megiszik valamit.*
Már előre örül a szép virágoknak, amik a szeme előtt fognak előbújni ezekből a hagymákból...A könyvecskét elrakja a zsákjába, a virághagymákat meg abban a kendőben viszi tovább, amiben kapta őket. Gondolkozik, hogy ideje lesz hazaindulni, de ott nemigen akad most társasága, a tervezett munkával meg végzett mára, úgyhogy úgy dönt, benéz még a Vaskorsóba, megiszik valamit.*
2981. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-04-07 22:07:02
Üzenet elküldve: 2020-04-07 22:07:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//A Tharg birtokokon//
//Fontos ügy//
//Nyílt//
* Hamarosan megérkezik a Tharg birtokokra. Kissé el van fáradva, hiszen az út eddigi részén folyamatosan az új dalán dolgozott. Úgy érzi, hogy ideje egy időre eltenni a hangszert. Annál is inkább, hiszen ügyeket jött ide intézni a leendő kézműves boltjával kapcsolatban. Sokszor megfordult már ezen a vidéken, főleg a Vaskorsó tavernában, de ügyintézésből kifolyólag még sohasem fordult meg mindeddig. Annyit tud, hogy a d'Aquisták foglalkoznak gyapjúval, de hogy hol keresse őket, arról fogalma sincs. Tanácstalanul áll hát az út mellett, s szemeivel azt kutatja, hogy kinél érdeklődhetne a d'Aquisták hollétéről. *
//Fontos ügy//
//Nyílt//
* Hamarosan megérkezik a Tharg birtokokra. Kissé el van fáradva, hiszen az út eddigi részén folyamatosan az új dalán dolgozott. Úgy érzi, hogy ideje egy időre eltenni a hangszert. Annál is inkább, hiszen ügyeket jött ide intézni a leendő kézműves boltjával kapcsolatban. Sokszor megfordult már ezen a vidéken, főleg a Vaskorsó tavernában, de ügyintézésből kifolyólag még sohasem fordult meg mindeddig. Annyit tud, hogy a d'Aquisták foglalkoznak gyapjúval, de hogy hol keresse őket, arról fogalma sincs. Tanácstalanul áll hát az út mellett, s szemeivel azt kutatja, hogy kinél érdeklődhetne a d'Aquisták hollétéről. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4325-4344