Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 153 (3041. - 3060. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3060. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-05-24 08:19:53
Üzenet elküldve: 2020-05-24 08:19:53
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Elvarázsol-lak//
//Wym, Taitos//
*A történet végére egészen kifullad, mintha nehezére esne az emlékezés, s fáradtan dörgöli meg halántékát. Persze, ettől függetlenül a csalhatatlan mosoly, még ott bujkál szája szegletében, azonban Taitos úgy érezheti, hogy ez esetben nem csupán önreklámról és a tárgyak körülötti rejtélyesség növelésének céljáról van szó. Talán megütötte a főnyereményt, s irodája valóban a legkülönlegesebb lesz, széles e vidéken, vagy talán nem, s mit megvásárol egy olyan ismeretlen része a világnak, vagy másiknak, mellyel akad még majd feladat, ezt egyelőre nem tudni, talán hosszú ideig ki sem derül.*
- - Az egyedi szék: 400, a két légykapó 300, a két tároló 200, a gombák 300, a gumó 500. A Szem... azért ettől egy kicsit különlegesebb... *Kacsint az emberre az ajánlatot meghallva.* 2500 és adok Eliot mellé egy párt is. *Szélesedik a mosoly Wymre pillantva, s kezében szeretettel figyelve az apró, törékenynek tűnő lényt, mely ismét halkan csipogásba kezd, mintha Wym kijelentését erősítené meg.* Valamint a kulcsra zárható dobozkát, melyben a Szem pihent meg. Egyébiránt az ajánlat méltányosnak mondható, de így mégis jobban hangzik, nem igaz? *Biccent elismerően.* Ahhoz vagyok szokva, hogy jobban fel kell hördüljek. *Talán Taitos is megérezheti, hogy egészen közel jár a megfelelőhöz, pellengérezett észjárása hozzásegítheti egy kisebb összeghez, de az alku, az alku, s enélkül egyetlen vásárlás sem maradhat el. Csak akkor merevedik meg kissé a nő, mikor kezéről érdeklődik.*
- A kezem e világi... csupán *megvonja a vállát* megégettem. *Vagy igaz, vagy sem, kicsit árulkodó, hogy kijelentése közben a Szemre pillant. Halkan felsóhajt.*
- Nézd... ha rajtam keresztül rendeled meg az asztalos árukat, kiszállíttatom és elintézem neked. *Mintha győzködné magát.* Talán akkor, engedhetek még. *Biccent beleegyezően.* Emellett egy hatra való eleséget adok ajándékba a szúrgumoknak. *Máris párról beszél, pedig nem mondta senki, hogy kettőt vinnének, szelíd mosolya, s tekintete immár Wymre kacsint, akárha cinkosként tekintene rá, Taitos megkopasztásához. Mi nők tartsunk össze... súgja a tekintet, bár, valahol az is látszik, hogy tényleg elégedett, de vére nem válik vízzé ettől függetlenül.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.24 09:48:24
//Wym, Taitos//
*A történet végére egészen kifullad, mintha nehezére esne az emlékezés, s fáradtan dörgöli meg halántékát. Persze, ettől függetlenül a csalhatatlan mosoly, még ott bujkál szája szegletében, azonban Taitos úgy érezheti, hogy ez esetben nem csupán önreklámról és a tárgyak körülötti rejtélyesség növelésének céljáról van szó. Talán megütötte a főnyereményt, s irodája valóban a legkülönlegesebb lesz, széles e vidéken, vagy talán nem, s mit megvásárol egy olyan ismeretlen része a világnak, vagy másiknak, mellyel akad még majd feladat, ezt egyelőre nem tudni, talán hosszú ideig ki sem derül.*
- - Az egyedi szék: 400, a két légykapó 300, a két tároló 200, a gombák 300, a gumó 500. A Szem... azért ettől egy kicsit különlegesebb... *Kacsint az emberre az ajánlatot meghallva.* 2500 és adok Eliot mellé egy párt is. *Szélesedik a mosoly Wymre pillantva, s kezében szeretettel figyelve az apró, törékenynek tűnő lényt, mely ismét halkan csipogásba kezd, mintha Wym kijelentését erősítené meg.* Valamint a kulcsra zárható dobozkát, melyben a Szem pihent meg. Egyébiránt az ajánlat méltányosnak mondható, de így mégis jobban hangzik, nem igaz? *Biccent elismerően.* Ahhoz vagyok szokva, hogy jobban fel kell hördüljek. *Talán Taitos is megérezheti, hogy egészen közel jár a megfelelőhöz, pellengérezett észjárása hozzásegítheti egy kisebb összeghez, de az alku, az alku, s enélkül egyetlen vásárlás sem maradhat el. Csak akkor merevedik meg kissé a nő, mikor kezéről érdeklődik.*
- A kezem e világi... csupán *megvonja a vállát* megégettem. *Vagy igaz, vagy sem, kicsit árulkodó, hogy kijelentése közben a Szemre pillant. Halkan felsóhajt.*
- Nézd... ha rajtam keresztül rendeled meg az asztalos árukat, kiszállíttatom és elintézem neked. *Mintha győzködné magát.* Talán akkor, engedhetek még. *Biccent beleegyezően.* Emellett egy hatra való eleséget adok ajándékba a szúrgumoknak. *Máris párról beszél, pedig nem mondta senki, hogy kettőt vinnének, szelíd mosolya, s tekintete immár Wymre kacsint, akárha cinkosként tekintene rá, Taitos megkopasztásához. Mi nők tartsunk össze... súgja a tekintet, bár, valahol az is látszik, hogy tényleg elégedett, de vére nem válik vízzé ettől függetlenül.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.24 09:48:24
3059. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-05-23 18:17:17
Üzenet elküldve: 2020-05-23 18:17:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Pitypangos Nagymajor nosztalgia//
*Kezdi felbosszantani ez a keserű hangulat, ami a konyhára telepedett szinte egyik pillanatról a másikra. A leginkább persze saját maga idegesíti, túl régóta szenved önsajnálatba süllyedve, ez pedig régen nem volt jellemző rá. Szánalmas lett.
Ahogy kezébe veszi a lepedőt, már egyenesedik is fel, s közben gondosan betakarja magát vele. Nem figyeli most Ishalát, hogy leskelődik-e, jelenleg ez nem érdekli, gondolatai most egészen máshol járnak. Poharát felkapva a földről lép az asztalhoz, hogy töltsön még magának bort majd kezében italával foglal helyet az egyetlen szabadon maradt széken.*
-Rohadtul fiatal vagy még, Taknyos.
*Kortyol a szeszbe, közben pedig kisepri arcából a kósza fehér hajszálakat.*
-Talán valóban jobban jársz, ha nem maradsz.
*Igaz, túl sokat nem tud a fiúról, de azt igen, hogy nem csak Nae bosszantásában tehetséges, hanem kiváló íjász is, kár lenne, ha képességeit elpazarolná itt.
A gondolatra, hogy talán neki és Harlnak is lépnie kellene, csak felsóhajt. Legszívesebben egyébként így tenne, de nincs hová mennie, nem tudja mihez is kezdene magával. Ráadásul, még ha csak haloványan is, de még mindig bízik abban, hogy egykori hadnagya és őrmestere visszatér.*
-Aztán minek kellene felégetni?
*Emeli meg szemöldökét egy újabb korty után.*
//Pitypangos Nagymajor nosztalgia//
*Kezdi felbosszantani ez a keserű hangulat, ami a konyhára telepedett szinte egyik pillanatról a másikra. A leginkább persze saját maga idegesíti, túl régóta szenved önsajnálatba süllyedve, ez pedig régen nem volt jellemző rá. Szánalmas lett.
Ahogy kezébe veszi a lepedőt, már egyenesedik is fel, s közben gondosan betakarja magát vele. Nem figyeli most Ishalát, hogy leskelődik-e, jelenleg ez nem érdekli, gondolatai most egészen máshol járnak. Poharát felkapva a földről lép az asztalhoz, hogy töltsön még magának bort majd kezében italával foglal helyet az egyetlen szabadon maradt széken.*
-Rohadtul fiatal vagy még, Taknyos.
*Kortyol a szeszbe, közben pedig kisepri arcából a kósza fehér hajszálakat.*
-Talán valóban jobban jársz, ha nem maradsz.
*Igaz, túl sokat nem tud a fiúról, de azt igen, hogy nem csak Nae bosszantásában tehetséges, hanem kiváló íjász is, kár lenne, ha képességeit elpazarolná itt.
A gondolatra, hogy talán neki és Harlnak is lépnie kellene, csak felsóhajt. Legszívesebben egyébként így tenne, de nincs hová mennie, nem tudja mihez is kezdene magával. Ráadásul, még ha csak haloványan is, de még mindig bízik abban, hogy egykori hadnagya és őrmestere visszatér.*
-Aztán minek kellene felégetni?
*Emeli meg szemöldökét egy újabb korty után.*
3058. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-05-23 00:15:13
Üzenet elküldve: 2020-05-23 00:15:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*A monoton, ritmustalan zötykölődés hamar elálmosítja a lányt, s ha nem böködi meg az öreg, bizony bebólintott volna ott a szekéren. De a gazda kedvesen meglöki, s figyelmezteti, hogy útjuk itt véget ért. Egy takaros parasztház előtt álltak meg, ablakaiban pislákol a fény, s kéménye füstöl, jelezve a közelgő vacsorát. De az is lehet, hogy már készen van. A bácsi nehézkesen leszáll, s kezét is nyújtaná Rennának, de az nem kér a segítségéből. Leugrik ő így is könnyedén, nem akarja terhelni az öreget.*
- Eddig gyüttem, ide már közel van egy tisztesebb fogadó.
*A nő pedig ismét előhúzza a beígért nyulat.*
- Köszönöm, innen már boldogulok. Ezt meg vegye, ahogy ígértem.
*Közben az ajtóban felbukkan a gazdasszony, két szőke fejecskével a szoknyája alatt. Csípőre tett kézzel, szigorúan szemléli a jövevényt a férje mellett.*
- Hát te meg kit hoztál ide?
*Renna szélesen mosolyogva int, s a férfi helyett válaszol is.*
- Már megyek is tova, asszonyom, a kedves férje csak egy fuvart adott. Én meg egy nyulat, főzzön belőle valami finomat.
*Meg sem várja a választ, szaporán szedve lábait, elindul az említett fogadó felé. Egyre hűvösebb van, s kezdi csípni a bőrét a hideg, még így, a vastagabb bőrök alatt is. Nem vágyik másra, mint ropogó tűzre, egy jó sörre, s valami kiadós húsra.*
- Eddig gyüttem, ide már közel van egy tisztesebb fogadó.
*A nő pedig ismét előhúzza a beígért nyulat.*
- Köszönöm, innen már boldogulok. Ezt meg vegye, ahogy ígértem.
*Közben az ajtóban felbukkan a gazdasszony, két szőke fejecskével a szoknyája alatt. Csípőre tett kézzel, szigorúan szemléli a jövevényt a férje mellett.*
- Hát te meg kit hoztál ide?
*Renna szélesen mosolyogva int, s a férfi helyett válaszol is.*
- Már megyek is tova, asszonyom, a kedves férje csak egy fuvart adott. Én meg egy nyulat, főzzön belőle valami finomat.
*Meg sem várja a választ, szaporán szedve lábait, elindul az említett fogadó felé. Egyre hűvösebb van, s kezdi csípni a bőrét a hideg, még így, a vastagabb bőrök alatt is. Nem vágyik másra, mint ropogó tűzre, egy jó sörre, s valami kiadós húsra.*
3057. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-05-22 18:58:08
Üzenet elküldve: 2020-05-22 18:58:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tharg piac//
//Zárás//
*Frandr nem egy beszédes alkat. Amit kevés szóban el lehet mondani, azt kevés szóval fejez ki. Ami szerinte szót sem érdekel, arra nem is pazarol levegőt. Ez esélyes, hogy nem teszi érdekes beszélgetőtárssá, ám ezzel nincs igazán problémája.
És egyébként azt is rá lehet mondani, hogy zárkózott ember. Viszont ahhoz nem kell zárkózottnak lenni, hogy ne akarja megosztani azon részeit múltjának, amire nem annyira büszke. Főleg, ha beszélgetőtársa éppenséggel vadidegen, és még a nevét sem tudja.
A másik furcsállja, hogy Frandrt érdekli a kérdései oka. A megjegyzést szó nélkül hagyja, hiszen nem érzi úgy, hogy magyarázkodnia kéne. Ezután rövid csönd következik. Ismét a standok felé fordul, ám újabb kérdése akad a lánynak.*
-Fogalmam sincs, milyen tóról beszélsz, meg milyen lebegő toronyról.
*Érdekes elképzelés. Egy torony, ami a lebegőben van? Nem tudja a szeme elé idézni a dolgot.*
~És egyáltalán mire lenne az jó?~
*Mindenesetre nem hordoz számára jelentőséget az egész. És arrébb pillantva látja, hogy most már az összes piaci árus kinyitott, akivel dolga van, így nincs is igazán oka a szükségesnél tovább itt maradni.*
-Hát, akkor jó bámészkodást.
*Szól vissza a válla fölött Lisének, majd elindul egy távolabbi árus felé, aki fegyverápoláshoz szükséges dolgokat árul.*
//Tharg piac//
//Zárás//
*Frandr nem egy beszédes alkat. Amit kevés szóban el lehet mondani, azt kevés szóval fejez ki. Ami szerinte szót sem érdekel, arra nem is pazarol levegőt. Ez esélyes, hogy nem teszi érdekes beszélgetőtárssá, ám ezzel nincs igazán problémája.
És egyébként azt is rá lehet mondani, hogy zárkózott ember. Viszont ahhoz nem kell zárkózottnak lenni, hogy ne akarja megosztani azon részeit múltjának, amire nem annyira büszke. Főleg, ha beszélgetőtársa éppenséggel vadidegen, és még a nevét sem tudja.
A másik furcsállja, hogy Frandrt érdekli a kérdései oka. A megjegyzést szó nélkül hagyja, hiszen nem érzi úgy, hogy magyarázkodnia kéne. Ezután rövid csönd következik. Ismét a standok felé fordul, ám újabb kérdése akad a lánynak.*
-Fogalmam sincs, milyen tóról beszélsz, meg milyen lebegő toronyról.
*Érdekes elképzelés. Egy torony, ami a lebegőben van? Nem tudja a szeme elé idézni a dolgot.*
~És egyáltalán mire lenne az jó?~
*Mindenesetre nem hordoz számára jelentőséget az egész. És arrébb pillantva látja, hogy most már az összes piaci árus kinyitott, akivel dolga van, így nincs is igazán oka a szükségesnél tovább itt maradni.*
-Hát, akkor jó bámészkodást.
*Szól vissza a válla fölött Lisének, majd elindul egy távolabbi árus felé, aki fegyverápoláshoz szükséges dolgokat árul.*
3056. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-05-22 17:22:36
Üzenet elküldve: 2020-05-22 17:22:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nava//
- Jobban, valamivel.
*Meg hát mi tagadás, Tizióék mellett a gyapjastevék segítettek neki, meg a szappanozás, bár ezzel szemben az nem sokat segít, ha az embert olykor-olykor ilyen-olyan ügyek miatt elrabolják. Kicsit unalmas emiatt állandó félelemben élni.*
- Ó, majd kezdek valamit azokkal a fránya szappanokkal. Lehet, hogy elviszem a közelebbi piacra őket.
*Milyen is volt Lichanech? Furcsa, hogy hirtelenjében nem emlékszik, mintha ezer éve volna. Nincs most mesélős kedvében, de egy nap majd ezt is megoszthatja Navával, ahogy sok más történetet is a családjáról. Emellett ha akarna se nagyon tudná tovább folytatni a beszédet, hisz a szekér és a bakján ülő házaspár megállnak mellettük. Miután fizet nekik némi "útiköltséget", s felmásznak a szekér hátuljára, lehuppan Nava mellé.*
- Eeyrben? *Kérdez vissza halkan.* Nem gondolkodtam még ezen. Gyorsan kiagyaltam valamit, nehogy itt hagyjanak minket.
*A hit kérdése soha nem volt számára egyértelmű dolog. Nem igazán fogta fel eddig, van-e értelme hinni önmagán kívül bármiben is, és ez a dolog sokszor ott bujkál elméjének legelrejtettebb zugaiban. ~Talán egy nap majd meglelem a választ.~*
*Zötykölődnek egy jó darabig a görcsös földutakon. Amikor már-már elszunyókálna, egy nagyobb gödör vagy göröngy a földben olyat dob rajtuk, hogy a Szántóvégi Ősanya sem tudná álomba ringatni. Hanem aztán a meglehetősen kényelmetlen út hamar véget ér, és nekik távozniuk kell.*
- Ezer köszönet!
*Búcsúzik a szekeres pártól, majd amikor azok eltávolodnak, Eff nekiáll beazonosítani, merre járhatnak. ~Jaj már tudom. Höhö.~ Gondolja, mikor tíz másodperc bambulás után ráeszmél, hogy egy darabon még menniük kell. Elindul hát birtokuk irányába, ahová már nem kell olyan sokat menniük, de éppen eleget ahhoz, hogy elege legyen a folyamatos utazásból meg hercehurcából.*
- Hogy mit? Hát, majd valamit megint csak rögtönözni fogok. Bízd rám, dűlőre jutok vele.
*Akárcsak az eddigi száz meg száz alkalommal, amikor valamiféle problémát akartak Tizióval megvitatni. S amint a kapujukhoz érnek, beviharzik rajta - ámde mielőtt a teraszukra érvén benyitna az ajtón, Navához intéz pár szót.*
- Nyugalom, téged nem hibáztathat. Ez inkább mondjuk úgy, hogy miattam volt.
*Azzal benyit az ajtón, és Tizio keresésére indul a házban.*
- Tizio, itthon vagy?
*Kiált egyet a hallból, mielőtt elindulna egyik-másik helyiségbe fivére után koslatva.*
- Jobban, valamivel.
*Meg hát mi tagadás, Tizióék mellett a gyapjastevék segítettek neki, meg a szappanozás, bár ezzel szemben az nem sokat segít, ha az embert olykor-olykor ilyen-olyan ügyek miatt elrabolják. Kicsit unalmas emiatt állandó félelemben élni.*
- Ó, majd kezdek valamit azokkal a fránya szappanokkal. Lehet, hogy elviszem a közelebbi piacra őket.
*Milyen is volt Lichanech? Furcsa, hogy hirtelenjében nem emlékszik, mintha ezer éve volna. Nincs most mesélős kedvében, de egy nap majd ezt is megoszthatja Navával, ahogy sok más történetet is a családjáról. Emellett ha akarna se nagyon tudná tovább folytatni a beszédet, hisz a szekér és a bakján ülő házaspár megállnak mellettük. Miután fizet nekik némi "útiköltséget", s felmásznak a szekér hátuljára, lehuppan Nava mellé.*
- Eeyrben? *Kérdez vissza halkan.* Nem gondolkodtam még ezen. Gyorsan kiagyaltam valamit, nehogy itt hagyjanak minket.
*A hit kérdése soha nem volt számára egyértelmű dolog. Nem igazán fogta fel eddig, van-e értelme hinni önmagán kívül bármiben is, és ez a dolog sokszor ott bujkál elméjének legelrejtettebb zugaiban. ~Talán egy nap majd meglelem a választ.~*
*Zötykölődnek egy jó darabig a görcsös földutakon. Amikor már-már elszunyókálna, egy nagyobb gödör vagy göröngy a földben olyat dob rajtuk, hogy a Szántóvégi Ősanya sem tudná álomba ringatni. Hanem aztán a meglehetősen kényelmetlen út hamar véget ér, és nekik távozniuk kell.*
- Ezer köszönet!
*Búcsúzik a szekeres pártól, majd amikor azok eltávolodnak, Eff nekiáll beazonosítani, merre járhatnak. ~Jaj már tudom. Höhö.~ Gondolja, mikor tíz másodperc bambulás után ráeszmél, hogy egy darabon még menniük kell. Elindul hát birtokuk irányába, ahová már nem kell olyan sokat menniük, de éppen eleget ahhoz, hogy elege legyen a folyamatos utazásból meg hercehurcából.*
- Hogy mit? Hát, majd valamit megint csak rögtönözni fogok. Bízd rám, dűlőre jutok vele.
*Akárcsak az eddigi száz meg száz alkalommal, amikor valamiféle problémát akartak Tizióval megvitatni. S amint a kapujukhoz érnek, beviharzik rajta - ámde mielőtt a teraszukra érvén benyitna az ajtón, Navához intéz pár szót.*
- Nyugalom, téged nem hibáztathat. Ez inkább mondjuk úgy, hogy miattam volt.
*Azzal benyit az ajtón, és Tizio keresésére indul a házban.*
- Tizio, itthon vagy?
*Kiált egyet a hallból, mielőtt elindulna egyik-másik helyiségbe fivére után koslatva.*
3055. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-05-21 18:16:07
Üzenet elküldve: 2020-05-21 18:16:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tharg piac//
*A régió és a földterület különbségét nem most fogja megismerni. Annyira nem bánja, de az biztos, hogy fiút első dolga lesz erről kifaggatni. ~Igen Nazron biztos tudni fogja.~ gondolja magában.
Egy bólintással letudja eme tudáshiányát, nem ragaszkodik ő ehhez. Ha a föld is jó rá akkor érti a lényeget. Azért már eléggé sok idegen szót megismert, szóval két csoportra oszlik a szavak összessége nála. Van, amit már tud, és van, amit még nem. Jelenleg azon van, hogy mind az első csoportba esse bele. Az hogy erről még sem esik szó, örül, most igazán rosszul venné ki magát, ha megint kinevetnék. Hiszen a múltkor sem fogadta jól, főleg egy olyantól, aki hozzá hasonlóan szintén nomád életet élő törzsből jött. Nos, örül ennek mégis, de a férfi nem igen akar beszélgetni, akármit is mond, csak keveset válaszol, vagy alig. Vállat vonva figyeli a férfit, akinek valóban a haja egészen érdekes, de még egyszer nem kérdez rá. Elsőre is felfogta a lényeget. ~Nem akar róla beszélni. Biztos elátkozták az istenek.~ találgat, neki is van valami istene, ami próbálja erre arra terelgetni, de jelenleg a vörös hajú ellenáll neki, míg még tud.*
- Ezt most pont úgy kérdezed, mintha ártani akarnék neked. *jegyzi meg válasz helyet. Nem tudja miért kérdezte meg, csak kíváncsi volt, mint mindig. Kíváncsi például arra a toronyra, aminek tű formája van. Hogy milyen magas lehet sosem látott nagyon magas tornyot. Sőt lehet nem is látott közelről tornyot. Csak a Mágustornyot messziről, de az egészen érdekes. Az lebeg a tó felett.*
- A tó feletti lebegő tornyot láttad már? Jártál már arrafelé? *kérdez inkább mást.*
//Tharg piac//
*A régió és a földterület különbségét nem most fogja megismerni. Annyira nem bánja, de az biztos, hogy fiút első dolga lesz erről kifaggatni. ~Igen Nazron biztos tudni fogja.~ gondolja magában.
Egy bólintással letudja eme tudáshiányát, nem ragaszkodik ő ehhez. Ha a föld is jó rá akkor érti a lényeget. Azért már eléggé sok idegen szót megismert, szóval két csoportra oszlik a szavak összessége nála. Van, amit már tud, és van, amit még nem. Jelenleg azon van, hogy mind az első csoportba esse bele. Az hogy erről még sem esik szó, örül, most igazán rosszul venné ki magát, ha megint kinevetnék. Hiszen a múltkor sem fogadta jól, főleg egy olyantól, aki hozzá hasonlóan szintén nomád életet élő törzsből jött. Nos, örül ennek mégis, de a férfi nem igen akar beszélgetni, akármit is mond, csak keveset válaszol, vagy alig. Vállat vonva figyeli a férfit, akinek valóban a haja egészen érdekes, de még egyszer nem kérdez rá. Elsőre is felfogta a lényeget. ~Nem akar róla beszélni. Biztos elátkozták az istenek.~ találgat, neki is van valami istene, ami próbálja erre arra terelgetni, de jelenleg a vörös hajú ellenáll neki, míg még tud.*
- Ezt most pont úgy kérdezed, mintha ártani akarnék neked. *jegyzi meg válasz helyet. Nem tudja miért kérdezte meg, csak kíváncsi volt, mint mindig. Kíváncsi például arra a toronyra, aminek tű formája van. Hogy milyen magas lehet sosem látott nagyon magas tornyot. Sőt lehet nem is látott közelről tornyot. Csak a Mágustornyot messziről, de az egészen érdekes. Az lebeg a tó felett.*
- A tó feletti lebegő tornyot láttad már? Jártál már arrafelé? *kérdez inkább mást.*
3054. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-05-19 17:28:09
Üzenet elküldve: 2020-05-19 17:28:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tharg piac//
*A lány "ki mennyire bonyolult" elmélkedése Frandr számára már messze túl nagy filozófiai mélységekbe megy. Ezt külső szemlélő akár bizonyítéknak is veheti, ami a harcos igazát támasztja alá.
Felhúzza a szemöldökét, mikor Lisé a tű definícióján akad fenn. A tű olyan alapvető dolog bárkinek, legyen az városi, vagy civilizálatlan törzsből érkező valaki, és a toronyról is nehéz nem tudni, hogy mi az, a kettőt összerakni pedig azért nem egy agysebészet.
Így megkönnyebbültséget lehet leolvasni az arcáról, mikor a lány gyorsan tisztázza, hogy érti, amit mond. A következő kérdésre viszont ő sem nagyon tudja a választ. Bár tudja, hogy van egy finom különbség a kettő között, nem tudja ezt beazonosítani, a terminológia nem az erőssége.*
-Most nem fogok úgy tenni, mintha tudnám. Más helyzetekben használjuk őket.
*Ha Lisé a gondolatait hangosan mondaná ki, Frandr minden bizonnyal kiröhögné, majd kis gondolkozás után megkérdezné, hogy hogy van az, hogy a "felvág" szót bezzeg nem értelmezi szó szerint.
Ám így csak annyi dolga marad, hogy a másik enyhén sértődöttnek tűnő kijelentésére unott arccal reagáljon.
Neki ugyanis valódi oka van arra, hogy ne akarja Lisének elmesélni, hogy hogy lett ilyen a fejszőrzete. Egyrészről általában nem dicsekszik el az ember vadidegeneknek azzal, hogy részegen mágikus kristályokat gyűjtött a Tisztáson, amik aztán okoztak neki pár problémát.
Másrészt pedig akkor el kéne magyaráznia, hogy mi volt ez a csillaghullás, miért hullottak mágikus szilánkok az égből, hogy került egyáltalán a Tisztásra részegen, meg még biztos felmerülne pár kérdés, ami most eszébe sem jut.
Ezzel pedig csak egyetlen apró probléma van: A leghalványabb segédfogalma sincs, hogy akármelyik kérdésre is mi lehet a válasz.
Mindenesetre a kisebb műsor, hogy nem osztja meg Frandrrel ittléte célját, csak addig tart, amíg aztán el nem ejti, hogy bámészkodni jött, miközben megoszja az útitervét.
Részéről itt véget is érhetne a beszélgetés, és már fordul is, hogy megnézze, hogy a többi piaci árus is végzett-e már a pakolással, ám Lisé ekkor feltesz egy újabb kérdést.
Rövid ideig nem is válaszol, nem nagyon érti, mit számít a dolog, ám ezután visszafordul a másik felé.*
-Igen, ott élek. Miért érdekel?
//Tharg piac//
*A lány "ki mennyire bonyolult" elmélkedése Frandr számára már messze túl nagy filozófiai mélységekbe megy. Ezt külső szemlélő akár bizonyítéknak is veheti, ami a harcos igazát támasztja alá.
Felhúzza a szemöldökét, mikor Lisé a tű definícióján akad fenn. A tű olyan alapvető dolog bárkinek, legyen az városi, vagy civilizálatlan törzsből érkező valaki, és a toronyról is nehéz nem tudni, hogy mi az, a kettőt összerakni pedig azért nem egy agysebészet.
Így megkönnyebbültséget lehet leolvasni az arcáról, mikor a lány gyorsan tisztázza, hogy érti, amit mond. A következő kérdésre viszont ő sem nagyon tudja a választ. Bár tudja, hogy van egy finom különbség a kettő között, nem tudja ezt beazonosítani, a terminológia nem az erőssége.*
-Most nem fogok úgy tenni, mintha tudnám. Más helyzetekben használjuk őket.
*Ha Lisé a gondolatait hangosan mondaná ki, Frandr minden bizonnyal kiröhögné, majd kis gondolkozás után megkérdezné, hogy hogy van az, hogy a "felvág" szót bezzeg nem értelmezi szó szerint.
Ám így csak annyi dolga marad, hogy a másik enyhén sértődöttnek tűnő kijelentésére unott arccal reagáljon.
Neki ugyanis valódi oka van arra, hogy ne akarja Lisének elmesélni, hogy hogy lett ilyen a fejszőrzete. Egyrészről általában nem dicsekszik el az ember vadidegeneknek azzal, hogy részegen mágikus kristályokat gyűjtött a Tisztáson, amik aztán okoztak neki pár problémát.
Másrészt pedig akkor el kéne magyaráznia, hogy mi volt ez a csillaghullás, miért hullottak mágikus szilánkok az égből, hogy került egyáltalán a Tisztásra részegen, meg még biztos felmerülne pár kérdés, ami most eszébe sem jut.
Ezzel pedig csak egyetlen apró probléma van: A leghalványabb segédfogalma sincs, hogy akármelyik kérdésre is mi lehet a válasz.
Mindenesetre a kisebb műsor, hogy nem osztja meg Frandrrel ittléte célját, csak addig tart, amíg aztán el nem ejti, hogy bámészkodni jött, miközben megoszja az útitervét.
Részéről itt véget is érhetne a beszélgetés, és már fordul is, hogy megnézze, hogy a többi piaci árus is végzett-e már a pakolással, ám Lisé ekkor feltesz egy újabb kérdést.
Rövid ideig nem is válaszol, nem nagyon érti, mit számít a dolog, ám ezután visszafordul a másik felé.*
-Igen, ott élek. Miért érdekel?
3053. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-05-19 12:37:08
Üzenet elküldve: 2020-05-19 12:37:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tharg piac//
*Annyira már nem is érdekli a szemre utaló porral való kiemelés. Sokkal jobban érdekli, hogy milyen helyen is jár éppen. Elgondolkodva pislog a férfire, aki érdekes megjegyzést tesz neki. Miszerint a mágusok rosszabbak olyan téren, mint a harcosok.*
- Hát lehetséges, hogy igazad van. De tudod, lehet mindegyik a maga módján bonyolult. *teszi hozzá a maga meglátását.*
- Úgy Tűtorony, mint az a szúrós hegyes kis fém, amivel a bőrt varrják össze? *kérdezi, majd mosolyogva aztán kezével legyintve.*
- Ne is válaszolj, tudom, hogy érted, hasonlít a tűre, csak nagyobb. *Igyekszik elodázni azt, hogy a férfi csak fura idegennek nézze, és lehetőleg bolondnak már inkább ne. Utána tanul egy újabb szót, mint a régió, amit a férfi területnek nevez. Ez érdekesen hangzik.*
- Miért nem mondjátok rá, hogy terület? *akad fenn ezen. Mert ezt most azért tényleg nem érti. A haja varázsos a férfinek, amiről azért hallana szívesen, de mivel a másik kifejezi, hogy nem akarja elmondani, úgy vállat vonva tudja le. ~Akkor minek vágsz fel vele, ha nem szívesen beszélsz róla.~ gondolja magában. Aztán a férfi unott volt úgy ezt visszadobja a másiknak.*
- Nincs kedvem elmondani. *mondja színpadias sóhajjal. A következő kérdésre azonban szemét résnyire összehúzva méregeti a másikat.*
- Majd vissza a kikötőbe, ha kibámészkodtam magam. *csak ennyit mond, és most a hegy felé pillant el. Érdekli az is, csak lehet nem most kéne ezzel foglalkoznia. Egy problémára kéne koncentrálnia, nem rögtön újabbakat szereznie. Ismét elméjébe férkőzik a baja, a hegén át való zavaró viszketés formájában. Megvakarássza.*
- Te ott élsz a hegyen? *kérdezi aztán egy idei csend után. Nagyot sóhajt. Kíváncsi, de biztos nem most fog ennek utána nézni. Talán egy jó pár hat múlva, majd akkor talán. Még lehet az útitársát is rá tudja venni egy ilyen kitérőre.*
//Tharg piac//
*Annyira már nem is érdekli a szemre utaló porral való kiemelés. Sokkal jobban érdekli, hogy milyen helyen is jár éppen. Elgondolkodva pislog a férfire, aki érdekes megjegyzést tesz neki. Miszerint a mágusok rosszabbak olyan téren, mint a harcosok.*
- Hát lehetséges, hogy igazad van. De tudod, lehet mindegyik a maga módján bonyolult. *teszi hozzá a maga meglátását.*
- Úgy Tűtorony, mint az a szúrós hegyes kis fém, amivel a bőrt varrják össze? *kérdezi, majd mosolyogva aztán kezével legyintve.*
- Ne is válaszolj, tudom, hogy érted, hasonlít a tűre, csak nagyobb. *Igyekszik elodázni azt, hogy a férfi csak fura idegennek nézze, és lehetőleg bolondnak már inkább ne. Utána tanul egy újabb szót, mint a régió, amit a férfi területnek nevez. Ez érdekesen hangzik.*
- Miért nem mondjátok rá, hogy terület? *akad fenn ezen. Mert ezt most azért tényleg nem érti. A haja varázsos a férfinek, amiről azért hallana szívesen, de mivel a másik kifejezi, hogy nem akarja elmondani, úgy vállat vonva tudja le. ~Akkor minek vágsz fel vele, ha nem szívesen beszélsz róla.~ gondolja magában. Aztán a férfi unott volt úgy ezt visszadobja a másiknak.*
- Nincs kedvem elmondani. *mondja színpadias sóhajjal. A következő kérdésre azonban szemét résnyire összehúzva méregeti a másikat.*
- Majd vissza a kikötőbe, ha kibámészkodtam magam. *csak ennyit mond, és most a hegy felé pillant el. Érdekli az is, csak lehet nem most kéne ezzel foglalkoznia. Egy problémára kéne koncentrálnia, nem rögtön újabbakat szereznie. Ismét elméjébe férkőzik a baja, a hegén át való zavaró viszketés formájában. Megvakarássza.*
- Te ott élsz a hegyen? *kérdezi aztán egy idei csend után. Nagyot sóhajt. Kíváncsi, de biztos nem most fog ennek utána nézni. Talán egy jó pár hat múlva, majd akkor talán. Még lehet az útitársát is rá tudja venni egy ilyen kitérőre.*
3052. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-05-17 21:54:07
Üzenet elküldve: 2020-05-17 21:54:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
* Ellavear immár másodszorra tér vissza az erdőből üres kézzel. Első ízben a balszerencse rovására írta fel a dolgot, de a mai nap után már úgy véli valaki rontást küldött rá. Az eredménytelen vadászat kimerítette. Haja nedves csimbókokban tapad a koponyájára. Felfelé fújva próbálja hűsíteni homlokát, kigombolja blúzát. Alsó ingének vékony anyaga alatt érzi, ahogy az izzadság csordogál a hátán. Vizes tömlőjéért nyúl és kifacsarja belőle az utolsó vízcseppeket. Hiába. Nincs víz, ami szomját oltaná, ami elmosná a kudarc keserű ízét.*
~ A Vaskorsó már nem lehet messze.~
* Eltünedeznek mellőle a fák és a bokrok. Felpillantva az égre egy madár sötét sziluettjét látja. A teremtmény a keselyűk jellegzetes hurokrepülésével közelít a föld felé, majd eltűnik a horizonton. Ellavear hátán egy pillanatra végig fut a hideg. Fütyörészni kezd, hogy elűzze az iménti rossz érzést.*
~ A Vaskorsó már nem lehet messze.~
* Eltünedeznek mellőle a fák és a bokrok. Felpillantva az égre egy madár sötét sziluettjét látja. A teremtmény a keselyűk jellegzetes hurokrepülésével közelít a föld felé, majd eltűnik a horizonton. Ellavear hátán egy pillanatra végig fut a hideg. Fütyörészni kezd, hogy elűzze az iménti rossz érzést.*
3051. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-05-17 20:22:13
Üzenet elküldve: 2020-05-17 20:22:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ephemia//
*Halvány mosollyal válaszol a lány szavaira, bizony, megvan mindkettejüknek a saját baja, ám talán ez a kis kiruccanás, ha másra nem is, de arra jó volt, hogy legalább kicsit jobban megismerjék egymást*
- Sajnálom, ezt nem tudtam. *szabadkozik rögtön, ahogy a Kagan elhunyta utáni időszak kerül szóba* De már jól vagy, ugye? *érdeklődik finoman, vajon a lány már kissé fel tudta-e dolgozni a történteket, vagy esetleg még mindig nehezére esik, hogy kimozduljon a biztonságot jelentő otthonából. Látott már ilyen viselkedést olyanoknál, akik elvesztették egy szerettüket, sőt, édesanyja halála után ő maga se nagyon mozdult ki Synmiráról, így tökéletesen meg tudja érteni Ephemia érzéseit*
- Ó, reméltem, előtte talán sikerült eladni párat... *jegyzi meg sajnálkozva, hisz a felfordulást már említette neki a lány, de bízott benne, előtte legalább volt módja eladni párat a termékeiből* Talán majd kicsit később megpróbálhatnád az itteni piacon árusítani őket... vagy megbeszélni Amon vezetőségével, hátha felvásárolnák egyben az összeset az embereiknek. *folytatja csevegő hangnemben, csak hogy végre kicsit ne az elmúlt időszak borzalmairól beszéljenek*
- Jártál Lihanechben? Egyszer szívesen meghallgatnám, milyen volt az utad... *lelkesedik fel Ephemia élményei hallatán, bár tisztában van vele, hogy a jelenlegi helyzet nem épp a legalkalmasabb az ilyesféle beszélgetésre, így most nem is erőlteti a dolgot, de ha a lánynak nincs ellenére, hogy meséljen neki, akkor egy békésebb pillanatban tényleg kíváncsi lenne rá, vajon miket látott és tapasztalt az említett városban. Most azonban más problémákkal kell szembenézniük, mint például a feléjük tartó szekérrel, ám úgy tűnik, Ephemiának is hasonló gondolatok járnak a fejében, mint neki, így csak biccent egyet, hogy részéről is rendben a dolog, és messziről integetve igyekszik ő is jelezni a szekéren lévőknek, hogy álljanak meg egy percre, ugyanis szeretnének tőlük kérdezni valamit*
- Üdv! *köszönti szintén a kedvesnek tűnő párt, a további beszédet azonban a lányra hagyja, aki úgy tűnik, nélküle is remekül tudja, mit is kell mondania*
- Köszönjük szépen! *hálálkodik, mikor a pár belemegy, hogy elvigye őket a birtokokig, Ephemia segítségével gyorsan fel is pattanva a szekérre*
- Ez elképesztő volt! Tényleg Eeyrben hiszel te is? *suttogja döbbenten a lánynak az előbbi kis jelenetre utalva, majd kotorászni kezd az erszényében, hogy átadja a viteldíj ráeső részét. A kocsin ülve azonban nem igazán van beszélgetős kedvében, Ephemia mellé ülve inkább az utat figyeli maguk mögött, vajon követi-e őket valaki, ám senkit nem lát, aki gyanúra adna okot, így viszonylag békésen telik az útjuk, míg egyszer csak meg nem áll hirtelen a szekér*
- No, eddig vihettünk titeket. Innen már másfele visz az utunk. *fordul hátra az öregember, miután megállította a lovakat, valahol a piac és a d'Aquista birtok között*
- Igazán hálásak vagyunk a segítségükért! További jó utat! *mond köszönetet a fuvarért, mielőtt fürge mozdulatokkal lekászálódna a szekérről, csakhogy aztán visszaforduljon és Ephemiának is segítsen leszállni, ha a lánynak szüksége van rá. Jószívű segítőik türelmesen megvárják, míg biztonságban sikerül földet érniük, ám ahogy megszabadulnak az utasaiktól, úgy az öregember egy ostorcsapással szinte rögtön újra munkára is bírja a lovakat*
- Oszt vigyázzatok magatokra! *búcsúzik tőlük a néni, mielőtt a járműből csak egy távolodó folt lenne az út közepén. Kérdőn Ephemiára pillant, vajon a lány készen áll-e rá, hogy folytassák az utat és végre visszaérjenek a birtokra, hiszen ő a maga részéről másra se vágyik jobban. Remélve, hogy a lány követi, határozott léptekkel halad arra, amerre a házat sejti, csak akkor szólalva meg, mikor végre megpillantják az épületet*
- Ephemia... öhm... *kezd neki kicsit bizonytalanul a mondanivalójának* Tudod már, hogy mit szeretnél mondani a történtekről? *pillant kissé aggodalmasan a lányra, remélve, hogy Ephemia érteni fogja, mire akar kilyukadni. Nem is igazán arra kíváncsi, mit szeretne elmondani a lány, hanem hogy mit nem szeretne, elsősorban Tizionak. ~Ha a történtekből bármit szeretnél inkább megtartani magadnak, akkor én is hallgatok róla~ igyekszik üzenni a tekintetével, ahogy a ház közelébe érnek, megállva egy pillanatra a kertben, míg a válaszra vár.*
A hozzászólás írója (Navarentine Solichastra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.17 20:24:11
*Halvány mosollyal válaszol a lány szavaira, bizony, megvan mindkettejüknek a saját baja, ám talán ez a kis kiruccanás, ha másra nem is, de arra jó volt, hogy legalább kicsit jobban megismerjék egymást*
- Sajnálom, ezt nem tudtam. *szabadkozik rögtön, ahogy a Kagan elhunyta utáni időszak kerül szóba* De már jól vagy, ugye? *érdeklődik finoman, vajon a lány már kissé fel tudta-e dolgozni a történteket, vagy esetleg még mindig nehezére esik, hogy kimozduljon a biztonságot jelentő otthonából. Látott már ilyen viselkedést olyanoknál, akik elvesztették egy szerettüket, sőt, édesanyja halála után ő maga se nagyon mozdult ki Synmiráról, így tökéletesen meg tudja érteni Ephemia érzéseit*
- Ó, reméltem, előtte talán sikerült eladni párat... *jegyzi meg sajnálkozva, hisz a felfordulást már említette neki a lány, de bízott benne, előtte legalább volt módja eladni párat a termékeiből* Talán majd kicsit később megpróbálhatnád az itteni piacon árusítani őket... vagy megbeszélni Amon vezetőségével, hátha felvásárolnák egyben az összeset az embereiknek. *folytatja csevegő hangnemben, csak hogy végre kicsit ne az elmúlt időszak borzalmairól beszéljenek*
- Jártál Lihanechben? Egyszer szívesen meghallgatnám, milyen volt az utad... *lelkesedik fel Ephemia élményei hallatán, bár tisztában van vele, hogy a jelenlegi helyzet nem épp a legalkalmasabb az ilyesféle beszélgetésre, így most nem is erőlteti a dolgot, de ha a lánynak nincs ellenére, hogy meséljen neki, akkor egy békésebb pillanatban tényleg kíváncsi lenne rá, vajon miket látott és tapasztalt az említett városban. Most azonban más problémákkal kell szembenézniük, mint például a feléjük tartó szekérrel, ám úgy tűnik, Ephemiának is hasonló gondolatok járnak a fejében, mint neki, így csak biccent egyet, hogy részéről is rendben a dolog, és messziről integetve igyekszik ő is jelezni a szekéren lévőknek, hogy álljanak meg egy percre, ugyanis szeretnének tőlük kérdezni valamit*
- Üdv! *köszönti szintén a kedvesnek tűnő párt, a további beszédet azonban a lányra hagyja, aki úgy tűnik, nélküle is remekül tudja, mit is kell mondania*
- Köszönjük szépen! *hálálkodik, mikor a pár belemegy, hogy elvigye őket a birtokokig, Ephemia segítségével gyorsan fel is pattanva a szekérre*
- Ez elképesztő volt! Tényleg Eeyrben hiszel te is? *suttogja döbbenten a lánynak az előbbi kis jelenetre utalva, majd kotorászni kezd az erszényében, hogy átadja a viteldíj ráeső részét. A kocsin ülve azonban nem igazán van beszélgetős kedvében, Ephemia mellé ülve inkább az utat figyeli maguk mögött, vajon követi-e őket valaki, ám senkit nem lát, aki gyanúra adna okot, így viszonylag békésen telik az útjuk, míg egyszer csak meg nem áll hirtelen a szekér*
- No, eddig vihettünk titeket. Innen már másfele visz az utunk. *fordul hátra az öregember, miután megállította a lovakat, valahol a piac és a d'Aquista birtok között*
- Igazán hálásak vagyunk a segítségükért! További jó utat! *mond köszönetet a fuvarért, mielőtt fürge mozdulatokkal lekászálódna a szekérről, csakhogy aztán visszaforduljon és Ephemiának is segítsen leszállni, ha a lánynak szüksége van rá. Jószívű segítőik türelmesen megvárják, míg biztonságban sikerül földet érniük, ám ahogy megszabadulnak az utasaiktól, úgy az öregember egy ostorcsapással szinte rögtön újra munkára is bírja a lovakat*
- Oszt vigyázzatok magatokra! *búcsúzik tőlük a néni, mielőtt a járműből csak egy távolodó folt lenne az út közepén. Kérdőn Ephemiára pillant, vajon a lány készen áll-e rá, hogy folytassák az utat és végre visszaérjenek a birtokra, hiszen ő a maga részéről másra se vágyik jobban. Remélve, hogy a lány követi, határozott léptekkel halad arra, amerre a házat sejti, csak akkor szólalva meg, mikor végre megpillantják az épületet*
- Ephemia... öhm... *kezd neki kicsit bizonytalanul a mondanivalójának* Tudod már, hogy mit szeretnél mondani a történtekről? *pillant kissé aggodalmasan a lányra, remélve, hogy Ephemia érteni fogja, mire akar kilyukadni. Nem is igazán arra kíváncsi, mit szeretne elmondani a lány, hanem hogy mit nem szeretne, elsősorban Tizionak. ~Ha a történtekből bármit szeretnél inkább megtartani magadnak, akkor én is hallgatok róla~ igyekszik üzenni a tekintetével, ahogy a ház közelébe érnek, megállva egy pillanatra a kertben, míg a válaszra vár.*
A hozzászólás írója (Navarentine Solichastra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.17 20:24:11
3050. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-05-17 13:35:58
Üzenet elküldve: 2020-05-17 13:35:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tharg piac//
*Bizony a kiemeléssel kapcsolatos kérdésre nem most fognak választ lelni, viszont cserébe Frandr észreveszi, hogy a másik mintha nem a szemébe nézne, hanem valami más ragadta volna meg a figyelmét az arcán.
Ennyi idő alatt már teljes mértékben hozzászokott, hogy néha megbámulják a haját és a szakállát, így most sem reagálja le a dolgot, ha Lisé rákérdez, rákérdez, ha nem, hát nem.*
-Ez a mágusokra nekem úgy tűnik, kétszer ennyire igaz.
*Legalábbis Frandr tisztában van vele, hogy ő próbálkozhat akármeddig, nem fogja tudni megérteni a mágiát.*
-Igen. Innen még a Tűtorony tetejét is látni lehet.
*Néz el ő is a hegy felé.*
-Régió, mint... a környező területek.
*Magyarázza a szót, ami csak nyugaton ragadt Frandrre is.
A Kikötőben ő még nem járt, nem volt rá oka, ám ahogy hallja, nem egy biztonságos hely. Ám nem kerüli el a figyelmét, ahogy amaz jelentősen leviszi a hangját, mikor arról beszél, hogy honnan jött.
Arra, hogy eddig hol élt a lány, nem mond semmit. Bár szíve szerint megkérdezné, hogy amaz miért hagyta el régi otthonát, nem fűlik a foga ahhoz, hogy ugyanezt a kérdést neki is meg kelljen válaszolnia.
Türelmesen megvárja a másik felvezetését, mikor az a harcos hajáról kezd el beszélni, de mikor a lány közelebb akar hajolni, ösztönösen is hátrál egy fél lépést.
Felsóhajt, nincs kedve most sztorizgatni, illetve már nem számolja, hogy hányszor kérdeztek rá fejszőrzetének egyedi tulajdonságára. Ezt tükrözi a válasz is, amit ad.*
-Igen... és hosszú történet, amihez most nincs sok kedvem.
*Mondja, mert még nem találkozott olyannal, aki kibírta volna, hogy ne kérdezzen rá a részletekre.*
-És mi járatban itt?
*Vált témát.*
-Artheniorba utazol a Kikötőből?
*Legalábbis ez tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek Frandr számára.*
//Tharg piac//
*Bizony a kiemeléssel kapcsolatos kérdésre nem most fognak választ lelni, viszont cserébe Frandr észreveszi, hogy a másik mintha nem a szemébe nézne, hanem valami más ragadta volna meg a figyelmét az arcán.
Ennyi idő alatt már teljes mértékben hozzászokott, hogy néha megbámulják a haját és a szakállát, így most sem reagálja le a dolgot, ha Lisé rákérdez, rákérdez, ha nem, hát nem.*
-Ez a mágusokra nekem úgy tűnik, kétszer ennyire igaz.
*Legalábbis Frandr tisztában van vele, hogy ő próbálkozhat akármeddig, nem fogja tudni megérteni a mágiát.*
-Igen. Innen még a Tűtorony tetejét is látni lehet.
*Néz el ő is a hegy felé.*
-Régió, mint... a környező területek.
*Magyarázza a szót, ami csak nyugaton ragadt Frandrre is.
A Kikötőben ő még nem járt, nem volt rá oka, ám ahogy hallja, nem egy biztonságos hely. Ám nem kerüli el a figyelmét, ahogy amaz jelentősen leviszi a hangját, mikor arról beszél, hogy honnan jött.
Arra, hogy eddig hol élt a lány, nem mond semmit. Bár szíve szerint megkérdezné, hogy amaz miért hagyta el régi otthonát, nem fűlik a foga ahhoz, hogy ugyanezt a kérdést neki is meg kelljen válaszolnia.
Türelmesen megvárja a másik felvezetését, mikor az a harcos hajáról kezd el beszélni, de mikor a lány közelebb akar hajolni, ösztönösen is hátrál egy fél lépést.
Felsóhajt, nincs kedve most sztorizgatni, illetve már nem számolja, hogy hányszor kérdeztek rá fejszőrzetének egyedi tulajdonságára. Ezt tükrözi a válasz is, amit ad.*
-Igen... és hosszú történet, amihez most nincs sok kedvem.
*Mondja, mert még nem találkozott olyannal, aki kibírta volna, hogy ne kérdezzen rá a részletekre.*
-És mi járatban itt?
*Vált témát.*
-Artheniorba utazol a Kikötőből?
*Legalábbis ez tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek Frandr számára.*
3049. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-05-16 16:09:56
Üzenet elküldve: 2020-05-16 16:09:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tharg piac//
*A férfi válasza lehet helytálló, talán nem értette szó szerint a nő a kiemelést, viszont akkor a kérdése jogosan bukkan fel. ~Akkor hogy emeli ki a por vajon? ~ Nem kérdezi meg a férfit, mert hát kijelenti, hogy nem tudja de nem is érdekli. Vállat von erre. A következő kérdésekre csak bólint. A viccre érdekesen pillant fel a férfire. Leginkább a hajára. Nem egészen tudja meghatározni mi, de valami mintha más lenne, vagy furán megmozdult volna a férfin. Nem tudja hova tenni, így elsőre nem tulajdonít neki semmi nagy jelentőséget.*
- A harcosok sosem egyszerűek. *teszi hozzá a maga véleményét erről. Szerinte igazán senki sem az, de a harcosokra különösen igaznak gondolja ezt. A kérdésére kérdést kap, és elgondolkozik rajta mire is kíváncsi.*
- Így sorban kíváncsi lennék az egészre. Ez a piac, azt tudom. *jut eszébe a szó, és nagyjából a célja is meg van, de nem biztos, hogy jól képzeli el.*
- Na, ne szédíts ott fent egy város van? *mutat a hegyre fel. Szavai nagy meglepődést sugallnak.*
- És mit értesz azon, hogy régi? Régi a város? Ott a hegyen? Ezt nem értem. *jegyzi meg a régió szóra. Közben megtudja a város nevét. ~Amon Ruadh.~ Ismétli el a város nevét a gondolatai között.*
- A Thargok. *talán hallott róluk, de biztos, hogy nem innen, e város révén. A férfi fején közben egyre furább valami.*
- Én most a Kikötőből jöttem el erre. *mondja halkan. Aztán elárulja a valódi helyet ahonnan útnak indult.*
- De oda csak pár napja érkeztem. Előtte viszont a Lihanechi tó közelében levő hegyvidéki törzs tagjaként éltem. Szóval nagyon nem tudom, erre mi minden lehet még. Sok minden új, és ismeretlen még számomra. *érdeklődve kérdésekkel a szemében néz a férfire. *
- A hajad valahogy most más a színe, mint az előbb volt. *jegyzi meg, és talán picit közelebb hajol, hogy megnézze. Megérinteni nem fogja, de talán kicsit tolakodón közelebb hajolt a férfihez.*
- Varázsos hajad van? *érdeklődik kedvesen mosolyogva.*
//Tharg piac//
*A férfi válasza lehet helytálló, talán nem értette szó szerint a nő a kiemelést, viszont akkor a kérdése jogosan bukkan fel. ~Akkor hogy emeli ki a por vajon? ~ Nem kérdezi meg a férfit, mert hát kijelenti, hogy nem tudja de nem is érdekli. Vállat von erre. A következő kérdésekre csak bólint. A viccre érdekesen pillant fel a férfire. Leginkább a hajára. Nem egészen tudja meghatározni mi, de valami mintha más lenne, vagy furán megmozdult volna a férfin. Nem tudja hova tenni, így elsőre nem tulajdonít neki semmi nagy jelentőséget.*
- A harcosok sosem egyszerűek. *teszi hozzá a maga véleményét erről. Szerinte igazán senki sem az, de a harcosokra különösen igaznak gondolja ezt. A kérdésére kérdést kap, és elgondolkozik rajta mire is kíváncsi.*
- Így sorban kíváncsi lennék az egészre. Ez a piac, azt tudom. *jut eszébe a szó, és nagyjából a célja is meg van, de nem biztos, hogy jól képzeli el.*
- Na, ne szédíts ott fent egy város van? *mutat a hegyre fel. Szavai nagy meglepődést sugallnak.*
- És mit értesz azon, hogy régi? Régi a város? Ott a hegyen? Ezt nem értem. *jegyzi meg a régió szóra. Közben megtudja a város nevét. ~Amon Ruadh.~ Ismétli el a város nevét a gondolatai között.*
- A Thargok. *talán hallott róluk, de biztos, hogy nem innen, e város révén. A férfi fején közben egyre furább valami.*
- Én most a Kikötőből jöttem el erre. *mondja halkan. Aztán elárulja a valódi helyet ahonnan útnak indult.*
- De oda csak pár napja érkeztem. Előtte viszont a Lihanechi tó közelében levő hegyvidéki törzs tagjaként éltem. Szóval nagyon nem tudom, erre mi minden lehet még. Sok minden új, és ismeretlen még számomra. *érdeklődve kérdésekkel a szemében néz a férfire. *
- A hajad valahogy most más a színe, mint az előbb volt. *jegyzi meg, és talán picit közelebb hajol, hogy megnézze. Megérinteni nem fogja, de talán kicsit tolakodón közelebb hajolt a férfihez.*
- Varázsos hajad van? *érdeklődik kedvesen mosolyogva.*
3048. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-05-15 12:37:42
Üzenet elküldve: 2020-05-15 12:37:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tharg piac//
*Beszélgetőpartnere kíváncsi természetnek bizonyul. Ezen kívül egyértelműen nincs itt sok ideje, hiszen olyan dolgokra kérdez rá, amit Frandr már akkor is tudott, amikor még keleten élt a Pusztán.
A következő kérdése megmosolyogtatja őt, és a haja is pár árnyalattal világosabb lesz, bár ezt be lehet tudni a fény játékának.*
-Meglepődnék, ha szó szerint értette volna, hogy kiemeli a szemed. De hogy mit kezdenek az itteni nők az ilyen festékekkel meg porokkal, arról fogalmam sincs... nem is nagyon érdekel.
*A varázslattal kapcsolatos megjegyzésre nem is reagál, ám mikor Lisé felveti, hogy Frandr varázsló lenne, arra azért halkan felnevet.*
-Én? Varázsló? Hallottam már rosszabb vicceket...
*Mondjuk ha a lánynak éles a szeme, azért elvehet Frandr hitelességéből, hogy a haja mintha újabb árnyalattal lenne világosabb.*
-Nem, egyszerű harcos vagyok.
*Mutat az oldalán, hüvelyében lógó kardra és a pajzsára. A következő kérdésre felhúzza a szemöldökét.*
-Mármint hogy... a piac, a város, vagy az egész régió?
*Eszébe sem jut, hogy a lány ne tudná, hogy mi az a piac, így nem fejti ki bővebben.*
-A város ott a hegyen Amon Ruadh, a thargok városa. Hozzájuk tartoznak a környező földek, meg egy falu is keletre innen.
*Úgy érzi, elég részletes választ adott.*
-Honnan jössz, hogy nem hallottál még erről a helyről?
*Hiszen még ha az emberek többsége sokat nem tud a thargokról, a létezésük azért még senkinek sem okozott meglepetést, akivel Frandr itt találkozott.*
//Tharg piac//
*Beszélgetőpartnere kíváncsi természetnek bizonyul. Ezen kívül egyértelműen nincs itt sok ideje, hiszen olyan dolgokra kérdez rá, amit Frandr már akkor is tudott, amikor még keleten élt a Pusztán.
A következő kérdése megmosolyogtatja őt, és a haja is pár árnyalattal világosabb lesz, bár ezt be lehet tudni a fény játékának.*
-Meglepődnék, ha szó szerint értette volna, hogy kiemeli a szemed. De hogy mit kezdenek az itteni nők az ilyen festékekkel meg porokkal, arról fogalmam sincs... nem is nagyon érdekel.
*A varázslattal kapcsolatos megjegyzésre nem is reagál, ám mikor Lisé felveti, hogy Frandr varázsló lenne, arra azért halkan felnevet.*
-Én? Varázsló? Hallottam már rosszabb vicceket...
*Mondjuk ha a lánynak éles a szeme, azért elvehet Frandr hitelességéből, hogy a haja mintha újabb árnyalattal lenne világosabb.*
-Nem, egyszerű harcos vagyok.
*Mutat az oldalán, hüvelyében lógó kardra és a pajzsára. A következő kérdésre felhúzza a szemöldökét.*
-Mármint hogy... a piac, a város, vagy az egész régió?
*Eszébe sem jut, hogy a lány ne tudná, hogy mi az a piac, így nem fejti ki bővebben.*
-A város ott a hegyen Amon Ruadh, a thargok városa. Hozzájuk tartoznak a környező földek, meg egy falu is keletre innen.
*Úgy érzi, elég részletes választ adott.*
-Honnan jössz, hogy nem hallottál még erről a helyről?
*Hiszen még ha az emberek többsége sokat nem tud a thargokról, a létezésük azért még senkinek sem okozott meglepetést, akivel Frandr itt találkozott.*
3047. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-05-15 10:06:27
Üzenet elküldve: 2020-05-15 10:06:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tharg piac//
*Még sosem hányt a vértől, és ő amúgy is úgy tanulta, hogy ne köpje ki. Bár biztos ahány gyógyító annyi szokás, így elképzelhető valahol a kiköpés a jó módszer. Látja, hogy némileg megzavarta a férfit a kérdésével. A visszakérdezésre bólint és be is ugrik neki a szó. Tényleg valami ilyennek mondták. És az ismeretlen segítője tényleg egy veterán.*
- Pusztán kíváncsiságból. *felel egyszerűen és a férfi nyomába szegődik vissza a ruhaárushoz. Ám két lépés távolságot megtartja, nehogy megint kínálgatni kezdje neki azt az ostoba szem eltávolítós port. Mikor végzett a férfi a vásárlással lehet fura kérdést tesz fel.*
- Te tudod, hogy működik az a szemfesték? Azt mondta kiemeli a szemem. Én ezt egy késsel jobban meg tudnám valósítani, mint egy olyan kékes porral. *magyarázza a férfinek, közben lépést tart vele a kőépülethez. Kíváncsi erre, de a nőtől nem akarja megkérdezni, mert lehet meg akarná mutatni, és annak egészen biztosan nem örülne itt senki.*
- Lehet, varázslat van benne? *találgat. Mert ugyan képes előhívni maga is ilyen kis varázslatokat, de abban nincsen ilyen egyáltalán.*
- Te tudsz varázsolni is vagy a kardforgatáshoz értesz jobban? *kérdés már jobban érdekli, mint a varázs szemfesték. A kérdése megfogalmazásában pedig egyértelműen kihallani, nem tekinti az egyiket jobbnak vagy rosszabbnak. A férfi eléggé szűkszavú, Lisé se volt még pár hattal előtt nagyon cserfes. A városban azonban a sok újdonság miatt kénytelen volt kérdezni, így kicsit beszédesebbé lett.*
- Ez milyen hely itt? *mutat a hegy irányába. Láthatóan érdekli ez is, mint sok minden más.*
//Tharg piac//
*Még sosem hányt a vértől, és ő amúgy is úgy tanulta, hogy ne köpje ki. Bár biztos ahány gyógyító annyi szokás, így elképzelhető valahol a kiköpés a jó módszer. Látja, hogy némileg megzavarta a férfit a kérdésével. A visszakérdezésre bólint és be is ugrik neki a szó. Tényleg valami ilyennek mondták. És az ismeretlen segítője tényleg egy veterán.*
- Pusztán kíváncsiságból. *felel egyszerűen és a férfi nyomába szegődik vissza a ruhaárushoz. Ám két lépés távolságot megtartja, nehogy megint kínálgatni kezdje neki azt az ostoba szem eltávolítós port. Mikor végzett a férfi a vásárlással lehet fura kérdést tesz fel.*
- Te tudod, hogy működik az a szemfesték? Azt mondta kiemeli a szemem. Én ezt egy késsel jobban meg tudnám valósítani, mint egy olyan kékes porral. *magyarázza a férfinek, közben lépést tart vele a kőépülethez. Kíváncsi erre, de a nőtől nem akarja megkérdezni, mert lehet meg akarná mutatni, és annak egészen biztosan nem örülne itt senki.*
- Lehet, varázslat van benne? *találgat. Mert ugyan képes előhívni maga is ilyen kis varázslatokat, de abban nincsen ilyen egyáltalán.*
- Te tudsz varázsolni is vagy a kardforgatáshoz értesz jobban? *kérdés már jobban érdekli, mint a varázs szemfesték. A kérdése megfogalmazásában pedig egyértelműen kihallani, nem tekinti az egyiket jobbnak vagy rosszabbnak. A férfi eléggé szűkszavú, Lisé se volt még pár hattal előtt nagyon cserfes. A városban azonban a sok újdonság miatt kénytelen volt kérdezni, így kicsit beszédesebbé lett.*
- Ez milyen hely itt? *mutat a hegy irányába. Láthatóan érdekli ez is, mint sok minden más.*
3046. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-05-14 18:37:57
Üzenet elküldve: 2020-05-14 18:37:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Lóra(!), Pesti//
- Akkor legalább nem tudnának beszélni... *somolyog magában a fej nélküli nyulak ötlete hallatán, bár el kell ismernie, elég torz lenne egy ilyen élőlény* Ideig-óráig. *kommentálja pillanatnyi gondolkodási szünet után Dora megjegyzését* Tudod, ha már teljesen megadták magukat, nincs benne élvezet. *fűzi hozzá tárgyilagosan, úgy vélve, hogy a lány érteni fogja, mire is gondol pontosan*
- Nahát! Milyen érdekes, nekem ugyanezt mondták az elfekről! *villant negédes mosolyt a lányra* És lehet, hogy szaporodtak a problémáid, de azt el kell ismerned, nem én okoztam őket. *teszi hozzá sokatmondó pillantással, éppen csak a még szócska hiányzik a mondat végéről. ~De ha még sokat leszünk együtt, talán arra is sor kerülhet~ egészíti ki magát gondolatban*
- Egyébként nem, nem mondanám, hogy kifejezetten örülök ennek a ténynek. Sőt, tulajdonképpen, ha úgy vesszük, igazán elszomorító, hogy egy nagy tudós felül az előítéleteknek. Nem kéne mindent elhinni, csak azért, mert olyasvalaki mondja, akiben bízol, mint például a szüleid... *jegyzi meg elgondolkodva, természetesen nemcsak Dora családjára értve a mondanivalóját* De azért megtisztelő, hogy én vagyok az életben az első! *kacsint jókedvűen a lányra, bár hamar elunja magát, ahogy az a virágokról kezd beszélni, ezen érzéseinek pedig egy színlelt ásítással ad nyomatékot, remélve, hogy Dora érteni fogja a célzást, és rövidre fogja a gyógynövényismeret leckét*
- Szóval ezek szerint gyógyító hatással vagyok rád? *vonja le a logikus következtetést az elhangzottakból, kíváncsian várva, vajon ebből hogyan vágja ki magát a lány* Csak vigyázz, nehogy a drága kancellár megtudja, én vagyok a személyes kedélyfokozód, és nem ő! *cukkolja tovább Dorát, hogy legalább neki is legyen valami öröme a társalgásban*
- Igazán ló a humorérzéked! *jegyzi meg gúnyos mosollyal, ahogy Dorából csak úgy áradnak a lovas poénok* Van még ott, ahonnan ezek jöttek? Add ki magadból mind, nehogy belülről szétfeszítsen és megpukkadj! *teszi hozzá a legkomolyabb hangján, ahogy valami világmegváltoztató jó tanácsot szokott adni az ember* Tudod, igazán megihletett ez a kis beszélgetés, már tudom, hogy fogom hívni... *pillant gonosz kis mosollyal a lányra, mielőtt közelebb hajolna a lóhoz, hogy megpaskolja a nyakát* Kaloda! *suttogja az állat fülébe, kíváncsian várva a reakcióját. Úgy tűnik, neki sincs ellenére a név, már amennyire egy nyihogást beleegyezésnek lehet venni. Ezt követően azonban minden figyelmét Dorára fordítja, érdeklődve hallgatva a lány kalandjait a báró úrral. ~Nocsak, nocsak!~ somolyog magában, ahogy a történet vége is napvilágra kerül*
- Ugyan, nem szégyen több vasat tartani a tűzben! *fordul Dora felé jóindulatúnak szánt mosollyal* Ne félj, köztünk marad! *biztosítja hallgatásáról a lányt. ~Már ameddig nem származna előnyöm az elmondásából~ pontosít magában* Akkor gondolom, Kagaenae előkerítésén kívül egyéb motivációid is voltak, mikor elvállaltad ezt a kis küldetést, nem igaz? Nem is tudtam, hogy bejönnek neked az ilyen felvágós ficsúrok... *teszi hozzá csevegő hangnemben, azt már most megállapítva magában, hogy a báró úr bizonyára jól érthet a széptevéshez és a szebbik nem lecsábításához. ~Jobb lesz vigyázni vele!~ vonja le magában a következtetést, miközben Dorára vár, vajon hajlandó-e még többet elmesélni arról a bizonyos csókról.*
- Akkor legalább nem tudnának beszélni... *somolyog magában a fej nélküli nyulak ötlete hallatán, bár el kell ismernie, elég torz lenne egy ilyen élőlény* Ideig-óráig. *kommentálja pillanatnyi gondolkodási szünet után Dora megjegyzését* Tudod, ha már teljesen megadták magukat, nincs benne élvezet. *fűzi hozzá tárgyilagosan, úgy vélve, hogy a lány érteni fogja, mire is gondol pontosan*
- Nahát! Milyen érdekes, nekem ugyanezt mondták az elfekről! *villant negédes mosolyt a lányra* És lehet, hogy szaporodtak a problémáid, de azt el kell ismerned, nem én okoztam őket. *teszi hozzá sokatmondó pillantással, éppen csak a még szócska hiányzik a mondat végéről. ~De ha még sokat leszünk együtt, talán arra is sor kerülhet~ egészíti ki magát gondolatban*
- Egyébként nem, nem mondanám, hogy kifejezetten örülök ennek a ténynek. Sőt, tulajdonképpen, ha úgy vesszük, igazán elszomorító, hogy egy nagy tudós felül az előítéleteknek. Nem kéne mindent elhinni, csak azért, mert olyasvalaki mondja, akiben bízol, mint például a szüleid... *jegyzi meg elgondolkodva, természetesen nemcsak Dora családjára értve a mondanivalóját* De azért megtisztelő, hogy én vagyok az életben az első! *kacsint jókedvűen a lányra, bár hamar elunja magát, ahogy az a virágokról kezd beszélni, ezen érzéseinek pedig egy színlelt ásítással ad nyomatékot, remélve, hogy Dora érteni fogja a célzást, és rövidre fogja a gyógynövényismeret leckét*
- Szóval ezek szerint gyógyító hatással vagyok rád? *vonja le a logikus következtetést az elhangzottakból, kíváncsian várva, vajon ebből hogyan vágja ki magát a lány* Csak vigyázz, nehogy a drága kancellár megtudja, én vagyok a személyes kedélyfokozód, és nem ő! *cukkolja tovább Dorát, hogy legalább neki is legyen valami öröme a társalgásban*
- Igazán ló a humorérzéked! *jegyzi meg gúnyos mosollyal, ahogy Dorából csak úgy áradnak a lovas poénok* Van még ott, ahonnan ezek jöttek? Add ki magadból mind, nehogy belülről szétfeszítsen és megpukkadj! *teszi hozzá a legkomolyabb hangján, ahogy valami világmegváltoztató jó tanácsot szokott adni az ember* Tudod, igazán megihletett ez a kis beszélgetés, már tudom, hogy fogom hívni... *pillant gonosz kis mosollyal a lányra, mielőtt közelebb hajolna a lóhoz, hogy megpaskolja a nyakát* Kaloda! *suttogja az állat fülébe, kíváncsian várva a reakcióját. Úgy tűnik, neki sincs ellenére a név, már amennyire egy nyihogást beleegyezésnek lehet venni. Ezt követően azonban minden figyelmét Dorára fordítja, érdeklődve hallgatva a lány kalandjait a báró úrral. ~Nocsak, nocsak!~ somolyog magában, ahogy a történet vége is napvilágra kerül*
- Ugyan, nem szégyen több vasat tartani a tűzben! *fordul Dora felé jóindulatúnak szánt mosollyal* Ne félj, köztünk marad! *biztosítja hallgatásáról a lányt. ~Már ameddig nem származna előnyöm az elmondásából~ pontosít magában* Akkor gondolom, Kagaenae előkerítésén kívül egyéb motivációid is voltak, mikor elvállaltad ezt a kis küldetést, nem igaz? Nem is tudtam, hogy bejönnek neked az ilyen felvágós ficsúrok... *teszi hozzá csevegő hangnemben, azt már most megállapítva magában, hogy a báró úr bizonyára jól érthet a széptevéshez és a szebbik nem lecsábításához. ~Jobb lesz vigyázni vele!~ vonja le magában a következtetést, miközben Dorára vár, vajon hajlandó-e még többet elmesélni arról a bizonyos csókról.*
3045. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-05-14 15:23:37
Üzenet elküldve: 2020-05-14 15:23:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A gonosz születése//
- Nyugodtan tegezz - * engedi meg a fiúcskának mosolyogva, elvégre Latlie egyszerű szolgálólány, semmi sem jogosítja fel a másikat, hogy magázza őt. Talán a kora egy keveset, de az is elenyészően csak. *
- Pedig ha szabad ilyet mondanom gyönyörű a kisasszony áldott állapotban is - * felel mosolyogva. Ez akár lehetne egy talpnyaló megjegyzés is, azonban ahogy csillogó szemekkel végignéz Relael valahogy lehet érezni, hogy tényleg szívből gondolja minden szavát.
A következő feleletre azonban már aggódón próbál erős támasza lenni a nőnek. *
- Lehet le kellene pihennie - * nem akar illetlen lenni, ezért pusztán halkan jegyzi meg gondolatait. Úrnője már egészen közel van a végéhez, ha nem épp most van a végénél. *
- Néhány zöldséget és gyümölcsöt jöttem megvenni - * feleli. A könyvekre bólint, ő sajnos nem tud olvasni, de néha felolvastak neki, amit jól esett hallgatni, ámbár azok mind mesék voltak. *
- Akkor miről szóló könyveket keresnek? - * kérdez rá, kicsit meglepett, hiszen gyermeknek mégis csak mese kell, nem? *
3044. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-05-14 09:01:07
Üzenet elküldve: 2020-05-14 09:01:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tharg piac//
*Mikor a másik felállás helyett vakarózni kezd, Frandr elkezdi gyanítani, hogy nincs komolyabb baja. Ám mégis a talpára állítja, hogy ne a piac közepén fetrengjen. A másik arckifejezését nem tudja hová tenni.
Elhúzza a száját arra, hogy a másik már lenyelte a vérét. Innentől kezdve egy darabig valamennyire figyel, hogy látja-e jeleit annak, hogy vissza akarja hányni a lány, mert ha igen, nem akarja, hogy a hányás rajta kössön ki.
Mindenesetre Lisé biztosítja, hogy jól van. Az ezutáni sóhajra Frandr csak egy kérdő pillantással reagál. Ezután amaz ismét biztosítja arról, hogy jól van, a harcosnak pedig ez elég.
Már épp indulna is vissza a ruhaárushoz, aki már valaki mást szolgál ki, mikor egy furcsa kérdést tesz fel amaz.
Egy gyors pillantással ellenőrzi, hogy a haja még mindig barna, nem ősz, amit sosem lehet tudni nála. Nem nagyon tudja hova tenni az "öreg harcos" kifejezést, ám utána eszébe jut, hogy mire gondolhat amaz.*
-Úgy érted... veterán?
*Kérdez vissza, miközben lehajol a pajzsáért. Mikor vissza felegyenesedik, szűkszavúan válaszol.*
-Igen.
*Aprócska szünetet tart, majd ő is kérdez.*
-Miért kérded?
*Közben visszaindul a ruhaárushoz. Gyorsan lebonyolítja az üzletet, majd körülnézve azt tapasztalja, hogy a többi árus még továbbra sem nyitott ki.
Kelletlenül visszaindul az előbbi kőépülethez, és újra nekitámaszkodik.*
//Tharg piac//
*Mikor a másik felállás helyett vakarózni kezd, Frandr elkezdi gyanítani, hogy nincs komolyabb baja. Ám mégis a talpára állítja, hogy ne a piac közepén fetrengjen. A másik arckifejezését nem tudja hová tenni.
Elhúzza a száját arra, hogy a másik már lenyelte a vérét. Innentől kezdve egy darabig valamennyire figyel, hogy látja-e jeleit annak, hogy vissza akarja hányni a lány, mert ha igen, nem akarja, hogy a hányás rajta kössön ki.
Mindenesetre Lisé biztosítja, hogy jól van. Az ezutáni sóhajra Frandr csak egy kérdő pillantással reagál. Ezután amaz ismét biztosítja arról, hogy jól van, a harcosnak pedig ez elég.
Már épp indulna is vissza a ruhaárushoz, aki már valaki mást szolgál ki, mikor egy furcsa kérdést tesz fel amaz.
Egy gyors pillantással ellenőrzi, hogy a haja még mindig barna, nem ősz, amit sosem lehet tudni nála. Nem nagyon tudja hova tenni az "öreg harcos" kifejezést, ám utána eszébe jut, hogy mire gondolhat amaz.*
-Úgy érted... veterán?
*Kérdez vissza, miközben lehajol a pajzsáért. Mikor vissza felegyenesedik, szűkszavúan válaszol.*
-Igen.
*Aprócska szünetet tart, majd ő is kérdez.*
-Miért kérded?
*Közben visszaindul a ruhaárushoz. Gyorsan lebonyolítja az üzletet, majd körülnézve azt tapasztalja, hogy a többi árus még továbbra sem nyitott ki.
Kelletlenül visszaindul az előbbi kőépülethez, és újra nekitámaszkodik.*
3043. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-05-13 22:12:57
Üzenet elküldve: 2020-05-13 22:12:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tharg piac//
*Csak fél füllel hallja, hogy a férfi közelebb jött, és a ruhák között kezd válogatni, igen oda pillant, hogy kiféle, de nem tulajdonít nagyobb szerepet neki. Úgy tűnik, mindketten nézelődnek. Lisé éppen ismerkedik is a piaccal, de hát ezt is el kell kezdenie valamikor. A fura kofát ott hagyja a fura ceruzáival és festékeivel, és menne tovább, de ebből inkább látványos esés lesz így. Hasalva fekszik a földön, és amiért késik a talpra ugrással, az igazán a hege miatt van. Ugyanis így már jobban eléri a heget baloldalt a háta szélén. Hallja a kérdést, de elsőre kiélvezi a vakarózás utolsó másodpercét is. Majd utána készülne válasszal, mire a hónalja alá nyúlnak, és eléggé határozottan talpra kerül. majdnem egy magas a férfivel, ám a másik is résen van, ha még elvágódáshoz készülne elő. Meglepetten nézi a férfit, legalább úgy, mint a nőt szem ceruzával. Ám közben a kijelentéssel együtt már nyel is egyet. Ám sosem zavarta a vére, vannak fura szokásai, így az is, hogy a saját vére ízét szereti.*
- Már késő. *mondja, és megdörzsöli az állát. Máshol láthatóan nem ütötte meg magát, vagy ha igen nem igazán fogja fel még az agya.*
- Köszönöm. *mondja még már nem annyira láthatóan véres fogazattal.*
- Jól vagyok ám. *bizonygatja azért, hogy a férfi ne higgye azt, hogy esik mindjárt még egyet. Mert nem azért nem verte be úgy a fejét, és most még sikerült puhábbra is esnie, mint múltkor. Ám ha a heg a lapockáján elvonja a figyelmét, akkor nem igazán előnyös így. Nagyot sóhajt. ~ Meg kell ezt valahogy oldani. Nem halogathatom sokáig.~ Dönti el magában.*
- Nem fogok elesni még egyszer, majd figyelek ezekre a kiálló valamikre. Csak tudod, most járok először itt. *magyarázza a férfinek. Lehet, nem egyértelműen jöhet le a férifnek, hogy piacon, de pontosan így érti. Közben azért leporolja a ruháját, és a táskájába is belenéz, nem esett ki belőle valami. A csonttőrjének a markolata lehet látszódni fog az oldalán, de ez a legkevesebb. Ekkor azért jobban megnézi magának az önjelölt segítőjét. Nagy páncélos, az első, ami eszébe jut azt rögtön megkérdezte, valami új szó, amit mostanában hallott.*
- Te lovag vagy? *kérdése kíváncsiságot ébreszt benne.*
- Vagy inkább olyan vén harcos? Van rá valami szó, amit szoktak mondani, de az most nem jut eszembe. *magyarázza, és egyre jobban szuggerálja a férfit.*
//Tharg piac//
*Csak fél füllel hallja, hogy a férfi közelebb jött, és a ruhák között kezd válogatni, igen oda pillant, hogy kiféle, de nem tulajdonít nagyobb szerepet neki. Úgy tűnik, mindketten nézelődnek. Lisé éppen ismerkedik is a piaccal, de hát ezt is el kell kezdenie valamikor. A fura kofát ott hagyja a fura ceruzáival és festékeivel, és menne tovább, de ebből inkább látványos esés lesz így. Hasalva fekszik a földön, és amiért késik a talpra ugrással, az igazán a hege miatt van. Ugyanis így már jobban eléri a heget baloldalt a háta szélén. Hallja a kérdést, de elsőre kiélvezi a vakarózás utolsó másodpercét is. Majd utána készülne válasszal, mire a hónalja alá nyúlnak, és eléggé határozottan talpra kerül. majdnem egy magas a férfivel, ám a másik is résen van, ha még elvágódáshoz készülne elő. Meglepetten nézi a férfit, legalább úgy, mint a nőt szem ceruzával. Ám közben a kijelentéssel együtt már nyel is egyet. Ám sosem zavarta a vére, vannak fura szokásai, így az is, hogy a saját vére ízét szereti.*
- Már késő. *mondja, és megdörzsöli az állát. Máshol láthatóan nem ütötte meg magát, vagy ha igen nem igazán fogja fel még az agya.*
- Köszönöm. *mondja még már nem annyira láthatóan véres fogazattal.*
- Jól vagyok ám. *bizonygatja azért, hogy a férfi ne higgye azt, hogy esik mindjárt még egyet. Mert nem azért nem verte be úgy a fejét, és most még sikerült puhábbra is esnie, mint múltkor. Ám ha a heg a lapockáján elvonja a figyelmét, akkor nem igazán előnyös így. Nagyot sóhajt. ~ Meg kell ezt valahogy oldani. Nem halogathatom sokáig.~ Dönti el magában.*
- Nem fogok elesni még egyszer, majd figyelek ezekre a kiálló valamikre. Csak tudod, most járok először itt. *magyarázza a férfinek. Lehet, nem egyértelműen jöhet le a férifnek, hogy piacon, de pontosan így érti. Közben azért leporolja a ruháját, és a táskájába is belenéz, nem esett ki belőle valami. A csonttőrjének a markolata lehet látszódni fog az oldalán, de ez a legkevesebb. Ekkor azért jobban megnézi magának az önjelölt segítőjét. Nagy páncélos, az első, ami eszébe jut azt rögtön megkérdezte, valami új szó, amit mostanában hallott.*
- Te lovag vagy? *kérdése kíváncsiságot ébreszt benne.*
- Vagy inkább olyan vén harcos? Van rá valami szó, amit szoktak mondani, de az most nem jut eszembe. *magyarázza, és egyre jobban szuggerálja a férfit.*
3042. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-05-13 18:43:16
Üzenet elküldve: 2020-05-13 18:43:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tharg piac//
*Gondolataiba merülve áll a falnál. Bár egyáltalán nem jó a fejszámolásban, azt próbálja kigondolni, hogy megengedheti-e magának majd a látogatást a kovácshoz, hiszen azt már tudja, hogy a jó minőségű páncél nem olcsó.
Az akasztja meg a gondolatmenetét, mikor látja, hogy végre a ruhaárus végzett a pakolással.*
~Legalább egy dolgot lehúzhatok a listáról...~
*Gondolja, ahogy szemével már egy egyszerű utazóköpenyt keres. Ám mikor meglátja, és az árushoz fordulna, az látható módon el van már foglalva. Az előbb látott vörössel beszélgetnek.*
~Szem... ceruza?~
*Bizony férfiból van, a legkevésbé sincs tisztában a női piperekészlet rejtélyeivel. Ám az meglepi, hogy mintha a vörös is hasonló nehézségekkel küzködne, ő sem nagyon érti, hogy mit zagyvál a piaci kofa.
Viszont szerencsére a lánnyal nincs dolga, így mikor végül az félreáll, ő rögtön megszólítja az árust.*
-Mennyit kér azért az utazóköpenyért?
*A nő látható módon végigméri a harcost, majd válaszol.*
-200 arany lesz.
*Frandr arckifejezése elsötétedik, ahogy mintha egy árnyalattal a haja is sötétebb lenne, mint az előbb. Egy ingerült sóhajt hallat, majd szóra nyitja a száját.*
-Ne nézzen már...
*Nem fejezi be a mondatát, mert a lány, aki az előbb még az árussal beszélgetett, most esik el pár piaci standdal arrébb. Frandr önkéntelenül is elmosolyodik, mert be kell ismernie, hogy meglehetősen látványos esést produkált amaz.
Ám a lány nem pattan fel, és porolja le magát, így a harcos a ruhaárus rosszalló pillantásával kísérve odamegy, hogy megnézze, minden rendben van-e.*
-Kell segítség?
*Amennyiben nem kap válaszul egy "minden rendben"-t,
vagy egy "hagyjál már békén-t", leteszi maga mellé a földre a pajzsát, és Lisé hóna alá nyúlva nem feltétlenül finoman álló helyzetbe húzza fel azt, és ügyel, hogy ne essen újra pofára.
Ahogy annak arcára néz, rögtön levon egy újabb következtetést.*
-Köpd ki a vért, nem tesz jót, ha lenyeled.
*Mordul fel.*
//Tharg piac//
*Gondolataiba merülve áll a falnál. Bár egyáltalán nem jó a fejszámolásban, azt próbálja kigondolni, hogy megengedheti-e magának majd a látogatást a kovácshoz, hiszen azt már tudja, hogy a jó minőségű páncél nem olcsó.
Az akasztja meg a gondolatmenetét, mikor látja, hogy végre a ruhaárus végzett a pakolással.*
~Legalább egy dolgot lehúzhatok a listáról...~
*Gondolja, ahogy szemével már egy egyszerű utazóköpenyt keres. Ám mikor meglátja, és az árushoz fordulna, az látható módon el van már foglalva. Az előbb látott vörössel beszélgetnek.*
~Szem... ceruza?~
*Bizony férfiból van, a legkevésbé sincs tisztában a női piperekészlet rejtélyeivel. Ám az meglepi, hogy mintha a vörös is hasonló nehézségekkel küzködne, ő sem nagyon érti, hogy mit zagyvál a piaci kofa.
Viszont szerencsére a lánnyal nincs dolga, így mikor végül az félreáll, ő rögtön megszólítja az árust.*
-Mennyit kér azért az utazóköpenyért?
*A nő látható módon végigméri a harcost, majd válaszol.*
-200 arany lesz.
*Frandr arckifejezése elsötétedik, ahogy mintha egy árnyalattal a haja is sötétebb lenne, mint az előbb. Egy ingerült sóhajt hallat, majd szóra nyitja a száját.*
-Ne nézzen már...
*Nem fejezi be a mondatát, mert a lány, aki az előbb még az árussal beszélgetett, most esik el pár piaci standdal arrébb. Frandr önkéntelenül is elmosolyodik, mert be kell ismernie, hogy meglehetősen látványos esést produkált amaz.
Ám a lány nem pattan fel, és porolja le magát, így a harcos a ruhaárus rosszalló pillantásával kísérve odamegy, hogy megnézze, minden rendben van-e.*
-Kell segítség?
*Amennyiben nem kap válaszul egy "minden rendben"-t,
vagy egy "hagyjál már békén-t", leteszi maga mellé a földre a pajzsát, és Lisé hóna alá nyúlva nem feltétlenül finoman álló helyzetbe húzza fel azt, és ügyel, hogy ne essen újra pofára.
Ahogy annak arcára néz, rögtön levon egy újabb következtetést.*
-Köpd ki a vért, nem tesz jót, ha lenyeled.
*Mordul fel.*
3041. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2020-05-13 18:07:52
Üzenet elküldve: 2020-05-13 18:07:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tharg piac//
*Az élete első piacán bizony lát bőven jó pár dolgot, árut, amit nem tud hova helyezni a fejében. Persze az utóbbi időben elég sok mindent elmagyaráztak neki, így igazán nem mindenre néz úgy mint egy gyerek az életében elsőre látott lóra. A fegyverekben teljesen otthon van, vagy legalábbis már sokat látott, így nem is akad fenn semmin. A következő árukhoz körbe pillant, és észrevesz egyik kőépület falának támaszkodni egy barna hajú érdekes külsejű férfit. Bár nem tulajdonít neki semmi szerepet, csupán szeme sarkából észleli az ott létét.
Azonban maga előtt még lát sokféle toll és füzet félét, ezeket is ismeri, sőt használni is tudja őket, bár ezt kevesen tudják róla. Nem is érdeklik annyira azonban már a következő portékák között ahol ruhák vannak, mindenféle női és férfi öltözetek. A szeme azonban meg akad két érdekes dolgon, amire meglepetten pillant. A kérdését nem is tudja magában tartani.*
- Ne haragudjon de azok ott micsodák? *mutat rá az ilyen kis fekete hosszúkás toll formájú eszközökre. Mivel a ruháknál van, így azt gondolja elkeveredett, de a nő válaszára igazán ledermed a meglepettségtől.*
- Ez szemceruza ez pedig itt szemfesték. *magyarázza a nő, amire Lisé csak egyre furábban néz.*
- Ez a szín például nagyon jól menne a hajad színéhez és kiemelné a szemedet bogaram. *a nő nem csoda, hogy rögtön ajánlgatni kezdi neki, amire Lisé hátrébb lép egy lépést.*
- Hogy micsoda? Az már hogy emelné ki a szemem. *szó szerint érti, így nem igazán tudja felfogni, hogy az a kék por mitől, lehet olyan jó, hogy kiemeli a szemét a gödréből.*
- Gyere, csak próbáld ki nyugodtan. *na, ezek a szavak teljesen kiakasztják, és a fejét rázva közelebb lép.*
- Nem a szemem jó helyen van, ahol van, nem kell kiemelni onnan. *tájékoztatja a nőt, majd inkább tovább lép a következőhöz és ott néz körül. Közben végig az ilyen képtelen dolgokon jár az esze, hogy ezek a városiaknak milyen fura dolgaik vannak. Ekkor ismét viszketni kezd a heg a lapockáján, és ez a kettő már elvonja annyira a figyelmét, hogy egy példaértékű elhasalást mutasson be. Az egyik lába fenn akad az egyik ilyen fatákolmánynak a kiálló részében, és ennek révén nem tud tovább lépni, csak esni. A lapockája felé nyúló alkarja felfogja az esést az arcánál, így igazán annyira nem üti meg magát. Inkább csak gyanúsan ismerős számára ez a helyzet. Azért az izmai összerándulását megérzi egy pillanatra megfeszült állkapcsából fájdalom árad szét, és összekoccanó fogai nyomán vérrel telik meg a szája. Nos hogy hányan ugranak utána nézni, hogy hova tűnt hirtelen, vagy a standok túloldalán ez a pakolgatás miatt fel se tűnik amazoknak, az Lisének is mindegy. Mert az esés kellemetlensége miatt rögtön nem ugrik talpra.*
//Tharg piac//
*Az élete első piacán bizony lát bőven jó pár dolgot, árut, amit nem tud hova helyezni a fejében. Persze az utóbbi időben elég sok mindent elmagyaráztak neki, így igazán nem mindenre néz úgy mint egy gyerek az életében elsőre látott lóra. A fegyverekben teljesen otthon van, vagy legalábbis már sokat látott, így nem is akad fenn semmin. A következő árukhoz körbe pillant, és észrevesz egyik kőépület falának támaszkodni egy barna hajú érdekes külsejű férfit. Bár nem tulajdonít neki semmi szerepet, csupán szeme sarkából észleli az ott létét.
Azonban maga előtt még lát sokféle toll és füzet félét, ezeket is ismeri, sőt használni is tudja őket, bár ezt kevesen tudják róla. Nem is érdeklik annyira azonban már a következő portékák között ahol ruhák vannak, mindenféle női és férfi öltözetek. A szeme azonban meg akad két érdekes dolgon, amire meglepetten pillant. A kérdését nem is tudja magában tartani.*
- Ne haragudjon de azok ott micsodák? *mutat rá az ilyen kis fekete hosszúkás toll formájú eszközökre. Mivel a ruháknál van, így azt gondolja elkeveredett, de a nő válaszára igazán ledermed a meglepettségtől.*
- Ez szemceruza ez pedig itt szemfesték. *magyarázza a nő, amire Lisé csak egyre furábban néz.*
- Ez a szín például nagyon jól menne a hajad színéhez és kiemelné a szemedet bogaram. *a nő nem csoda, hogy rögtön ajánlgatni kezdi neki, amire Lisé hátrébb lép egy lépést.*
- Hogy micsoda? Az már hogy emelné ki a szemem. *szó szerint érti, így nem igazán tudja felfogni, hogy az a kék por mitől, lehet olyan jó, hogy kiemeli a szemét a gödréből.*
- Gyere, csak próbáld ki nyugodtan. *na, ezek a szavak teljesen kiakasztják, és a fejét rázva közelebb lép.*
- Nem a szemem jó helyen van, ahol van, nem kell kiemelni onnan. *tájékoztatja a nőt, majd inkább tovább lép a következőhöz és ott néz körül. Közben végig az ilyen képtelen dolgokon jár az esze, hogy ezek a városiaknak milyen fura dolgaik vannak. Ekkor ismét viszketni kezd a heg a lapockáján, és ez a kettő már elvonja annyira a figyelmét, hogy egy példaértékű elhasalást mutasson be. Az egyik lába fenn akad az egyik ilyen fatákolmánynak a kiálló részében, és ennek révén nem tud tovább lépni, csak esni. A lapockája felé nyúló alkarja felfogja az esést az arcánál, így igazán annyira nem üti meg magát. Inkább csak gyanúsan ismerős számára ez a helyzet. Azért az izmai összerándulását megérzi egy pillanatra megfeszült állkapcsából fájdalom árad szét, és összekoccanó fogai nyomán vérrel telik meg a szája. Nos hogy hányan ugranak utána nézni, hogy hova tűnt hirtelen, vagy a standok túloldalán ez a pakolgatás miatt fel se tűnik amazoknak, az Lisének is mindegy. Mert az esés kellemetlensége miatt rögtön nem ugrik talpra.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4325-4344