Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 19 (361. - 380. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
380. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-03-29 11:55:37
Üzenet elküldve: 2018-03-29 11:55:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Kalácsfalván//
//Sfetts, Bris//
* A zene az ő kis hegyes füleit is eléri, oldalra dönti fejét bár így sem látja, merről jöhet, mégis valamiféle izgalommal tölti el a hang, reménykedik benne, hogy talán majd ők is a zene felé veszik az irányt. Nem sokszor van része mulatságban, pedig nagyon szereti őket. Imád táncolni, énekelni, perdülni-fordulni egész este. *
- Jaj de jó lenne - * sóhajt fel vágyakozva, bár közben azon is elgondolkodik, hogy azért ahhoz túl van öltözve, sok rajta a motyó, így nem tudna gond nélkül mozogni. Talán majd kicsit neki kell vetkőznie, bár legszívesebben a meleg, de kissé nehéz súlyú köpenytől szabadulna meg, de attól nem szabad, mert azok rejtik el szárnyát és az egykor szárny mivoltú csonkot. *
- Inkább kikötöm - * mosolyodik el, s míg ezt kimondja ujjacskáival gyenge csomót köt az egyik póznára. Direkt ügyelt rá, hogy fű az legyen az állat körül és alatt így lesz mit legelnie. *
- Légy jó! - * hagyja meg a szamárnak, megcirógatva buksiját, aztán már csatlakozik is a másik két férfihoz, akik már igazából hárman vannak. *
~ Akkor már tényleg lassan vége a télnek ~ * nyugtázza magában nagy örömmel a dolgot, már épp ideje van, a tavasz a legkedvesebb évszaka, mert olyankor nincsen se túl meleg, se túl hideg, a virágillat pedig mindent ellep. *
- Illetlenség lenne, hogy mi, Kalácsfalva legújabb vendégei nem vagyunk ott- * mosolyodik el szelíden a tündérlány, ezzel is biztatva a többieket, hogy kanyarodjanak el a csűr felé. *
- Ne beszélj butaságokat Sfetts, természetesen nagyon szívesen táncolok és Brist is megtanítom, ha szeretné - * mosolya a két férfira csúszik, szelíd de biztatóan görbülő, ami csak akkor szakad meg, mikor meghallja, hogy Ignác is jön, ekkor már szedi is a lábát az állat felé. *
- Már kötöm ki, már kötöm ki!
//Sfetts, Bris//
* A zene az ő kis hegyes füleit is eléri, oldalra dönti fejét bár így sem látja, merről jöhet, mégis valamiféle izgalommal tölti el a hang, reménykedik benne, hogy talán majd ők is a zene felé veszik az irányt. Nem sokszor van része mulatságban, pedig nagyon szereti őket. Imád táncolni, énekelni, perdülni-fordulni egész este. *
- Jaj de jó lenne - * sóhajt fel vágyakozva, bár közben azon is elgondolkodik, hogy azért ahhoz túl van öltözve, sok rajta a motyó, így nem tudna gond nélkül mozogni. Talán majd kicsit neki kell vetkőznie, bár legszívesebben a meleg, de kissé nehéz súlyú köpenytől szabadulna meg, de attól nem szabad, mert azok rejtik el szárnyát és az egykor szárny mivoltú csonkot. *
- Inkább kikötöm - * mosolyodik el, s míg ezt kimondja ujjacskáival gyenge csomót köt az egyik póznára. Direkt ügyelt rá, hogy fű az legyen az állat körül és alatt így lesz mit legelnie. *
- Légy jó! - * hagyja meg a szamárnak, megcirógatva buksiját, aztán már csatlakozik is a másik két férfihoz, akik már igazából hárman vannak. *
~ Akkor már tényleg lassan vége a télnek ~ * nyugtázza magában nagy örömmel a dolgot, már épp ideje van, a tavasz a legkedvesebb évszaka, mert olyankor nincsen se túl meleg, se túl hideg, a virágillat pedig mindent ellep. *
- Illetlenség lenne, hogy mi, Kalácsfalva legújabb vendégei nem vagyunk ott- * mosolyodik el szelíden a tündérlány, ezzel is biztatva a többieket, hogy kanyarodjanak el a csűr felé. *
- Ne beszélj butaságokat Sfetts, természetesen nagyon szívesen táncolok és Brist is megtanítom, ha szeretné - * mosolya a két férfira csúszik, szelíd de biztatóan görbülő, ami csak akkor szakad meg, mikor meghallja, hogy Ignác is jön, ekkor már szedi is a lábát az állat felé. *
- Már kötöm ki, már kötöm ki!
379. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-03-29 00:59:01
Üzenet elküldve: 2018-03-29 00:59:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A Mágia Fénye//
- Egy kis meleg tényleg nem ártana már. Ez az állandóan fagyos tél kikezdi az immunrendszeremet.
*Vigyorodik egy a kölyök, majd kicsit megszaporázza lépteit. Otthon lenne már. Vagyis Synmirában. Még nem igazán tudja el dönteni, hogy az otthonának nevezheti-e azt a helyet. A gondolataiba temetkezve baktat előre Nava mellett. Természetesen a Mágustornyon és a mágiatanuláson elmélkedik. Már amennyire egy gyerek képes az elmélkedésre.*
~Vajon mire leszek majd képes a mágiával? Annyi csodásat hallottam róla.~
*Magában felidézi a történeteket, amiket hatalmas mágusmesterekről hallott. Az egyiknek a története igazán érdekesnek bizonyult a számára, ezért arra részleteiben is emlékszik. Egy kisvárosról szólt, amit egy ork sereg fenyegetett. Évekig állt hadban a két nép, amikor felbukkant egy tűzmágus és hatalmas tűzlabdát hajítva az ellenség köré, elkergette azokat. A jelenetek, mint festmények sokasága követték egymást Sorakeya fejében.*
~Kriyon mester is tud ilyet? Áh! Még ha tudna is, itt biztos nem mutatná meg.~
*Nagy gondolkodásában fel sem tűnt neki, hogy idő közben enyhén balra kanyarodott, belefutva így egy fa törzsébe.*
- Aucs!
*Morgolódva simogatja meg a homlokát, amin valószínűleg pár nap múlva egy kisebb dudor fog nőni.*
~Majd rakok rá valami hideget.~
- Egy kis meleg tényleg nem ártana már. Ez az állandóan fagyos tél kikezdi az immunrendszeremet.
*Vigyorodik egy a kölyök, majd kicsit megszaporázza lépteit. Otthon lenne már. Vagyis Synmirában. Még nem igazán tudja el dönteni, hogy az otthonának nevezheti-e azt a helyet. A gondolataiba temetkezve baktat előre Nava mellett. Természetesen a Mágustornyon és a mágiatanuláson elmélkedik. Már amennyire egy gyerek képes az elmélkedésre.*
~Vajon mire leszek majd képes a mágiával? Annyi csodásat hallottam róla.~
*Magában felidézi a történeteket, amiket hatalmas mágusmesterekről hallott. Az egyiknek a története igazán érdekesnek bizonyult a számára, ezért arra részleteiben is emlékszik. Egy kisvárosról szólt, amit egy ork sereg fenyegetett. Évekig állt hadban a két nép, amikor felbukkant egy tűzmágus és hatalmas tűzlabdát hajítva az ellenség köré, elkergette azokat. A jelenetek, mint festmények sokasága követték egymást Sorakeya fejében.*
~Kriyon mester is tud ilyet? Áh! Még ha tudna is, itt biztos nem mutatná meg.~
*Nagy gondolkodásában fel sem tűnt neki, hogy idő közben enyhén balra kanyarodott, belefutva így egy fa törzsébe.*
- Aucs!
*Morgolódva simogatja meg a homlokát, amin valószínűleg pár nap múlva egy kisebb dudor fog nőni.*
~Majd rakok rá valami hideget.~
378. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-03-28 23:32:59
Üzenet elküldve: 2018-03-28 23:32:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Derin-birtok//
* - Értem, nem gond, tényleg - * motyogja kissé csalódottan, bár ha belegondol talán jobb is, hogy nem hall a túlvilágról. Biztos tutira ijesztő, és lehet, hogy nem is teljesen barátságos, hanem inkább gonosz. Bizonyára van valami oka, amiért Learon nem akar beszélni arról a másik... helyről. * - Aha, bizonyára - * bólint némileg csüggedten. Valójában Prexi úgy gondolja sokkal jobb lenne soha nem halni meg, de nem áll le vitatkozni a pásztormágussal, elvégre legjobb tudomása szerint mindenki meghal egyszer és igazából ez csak olyan vágyálomféle nála. Fél a haláltól, és igazán mindent megtenne, hogy elkerülje azt. Persze volt, amikor azon gondolkodott, hogy jobb lenne meghalni, de ez jobbára azután volt, miután kapott egy kiadós verést az apjától. A verések után elmegy az élettől is a kedve, de nem igazán a fájdalom miatt, hanem attól a felismeréstől, hogy az egyetlen személy akinek számítania kéne valamit kutyába sem veszi és úgy bánik vele, mintha egy közönséges marhatolvaj lenne. Elszomorító.
A fák azonban mások, nem halnak meg csak amiatt, mert úgy döntenek, hogy itt a vég, nem lesznek elkeseredettek és legfőképpen nem verik meg egymást. Szép is lenne, ha ilyet tennének. * - Sokat fog teremni? - * kérdi miközben felfelé mászik a varázsdiófán. Az ágak erősek, könnyű súlyát könnyedén elviselik és a fiúnak sem esik nehezére a mászás. Erdei kalandjai során sokszor mászik fák tetejére, hogy őrszemet játszva nagyokat kurjantson, ha valami békés állat téved arra. Szegények néha halálra rémülnek, aztán vissza sem nézve kereket oldanak. Ragadozók esetében persze már nem ilyen nagy legény. *
- Igyekezni fogok a legjobbat elhozni, de nem ígérem, hogy már a héten meglesz, lehet, hogy... * - apró horkantást hallat, amikor az egyik vékonyabb ág az arcába lendül * - lehet, hogy csak következőre, vagy az az utánira. Jó munkához idő kell! - * fejezi be nevetve. *
- Megértelek - * közli nagy bölcsen. * - Vétek lenne ilyet tenni szegény fákkal. Amúgy is annak semmi haszna nem lenne, hacsak nem valakivel ki akarnál babrálni * - tulajdonképpen pont az apja jutott eszébe. Nagyot nézne az öreg, ha a fái egyik napról a másikra eltűnnének, és csak törzsének meg a gyökereinek a nyoma látszódna meg a földben. Biztos beviharzana a városba és számon kérné a polgárokon a kárt, akármilyen indokra hivatkozva. Közben beverne egy-két fejet is, ha valaki nagyon akadékoskodna, aztán persze ő járna pórul. * - Aham... és ha mondjuk van egy öreg fa, amely már látszik, hogy halódik, akkor elsorvasztással újra mag lenne? Mert akkor lenne haszna. Csak újra ki kellene növeszteni a magot és akkor a fa tulajdonképpen... örökké élhetne - * vonja meg a vállát a fa legtetején, miközben széjjel néz a magasból. Nyilvánvalóan gyerekes gondolkodás, de Prexinek eszébe jutott az öreg kutyák megfiatalítása. Ha fákat lehet öregíteni, meg elsorvasztani... vagy esetleg fiatalítani, akkor talán kutyákkal is lehet hasonlót csinálni. Egy örök kutyus igazán remek lenne. *
- A hegyre? - * vidul fel, de mivel magasan van, nem rizikózza meg, hogy tapsolni kezdjen örömében, még a végén odalent kötne ki, az meg ránézésre is elég fájdalmas mulatság lenne, hát még ha át is élné. Kissé meg is borzong, aztán rögtön mászni kezd lefelé. *
- Értettem! - * hangzik válasza a magasból, és gyorsabb tempóra kapcsolva igyekszik lefelé, az óvatosság félúton elfogy és szinte ágról ágra szökken, figyelve, hogy mindig tudjon valamibe kapaszkodni érkezéskor. Elég lenne egy rossz mozdulat, meg egy gyenge ág, de Prexi elméje teljesen máshol jár, hogy ilyen apróságokkal foglalkozzon. Hamarosan tompa puffanással ér földet, teljesen sértetlenül. Csak néhány karcolás látszik arcán, amelyet a kósza ágak ejtettek rajta. *
A lelkesedése óriási, talán több is mint kellene, mert először, ahogy a kecskék felé rohan, azok arrébb szaladgálnak, abszolút nem egy kupacba. Így a fiúnak időbe telik a művelet, le kell lassítania lépteit és óvatosan terelgetni az állatokat. Lassan megy, túlságosan is lassan, mert a kecskék inkább nem akarják azt csinálni, amit Prexi akar. * - Ne mán! Amarra... te nem arrra... ahhh... Van valami trükkjük? Beszéd? Kaja? - * kérdi a pásztortól, miközben úgy ahogy néhányat egy kupacba hajt. A többi még makacskodik. * - Egyszarvúval mi lesz? - néz a tehénre, aztán vissza a pásztorra.
* - Értem, nem gond, tényleg - * motyogja kissé csalódottan, bár ha belegondol talán jobb is, hogy nem hall a túlvilágról. Biztos tutira ijesztő, és lehet, hogy nem is teljesen barátságos, hanem inkább gonosz. Bizonyára van valami oka, amiért Learon nem akar beszélni arról a másik... helyről. * - Aha, bizonyára - * bólint némileg csüggedten. Valójában Prexi úgy gondolja sokkal jobb lenne soha nem halni meg, de nem áll le vitatkozni a pásztormágussal, elvégre legjobb tudomása szerint mindenki meghal egyszer és igazából ez csak olyan vágyálomféle nála. Fél a haláltól, és igazán mindent megtenne, hogy elkerülje azt. Persze volt, amikor azon gondolkodott, hogy jobb lenne meghalni, de ez jobbára azután volt, miután kapott egy kiadós verést az apjától. A verések után elmegy az élettől is a kedve, de nem igazán a fájdalom miatt, hanem attól a felismeréstől, hogy az egyetlen személy akinek számítania kéne valamit kutyába sem veszi és úgy bánik vele, mintha egy közönséges marhatolvaj lenne. Elszomorító.
A fák azonban mások, nem halnak meg csak amiatt, mert úgy döntenek, hogy itt a vég, nem lesznek elkeseredettek és legfőképpen nem verik meg egymást. Szép is lenne, ha ilyet tennének. * - Sokat fog teremni? - * kérdi miközben felfelé mászik a varázsdiófán. Az ágak erősek, könnyű súlyát könnyedén elviselik és a fiúnak sem esik nehezére a mászás. Erdei kalandjai során sokszor mászik fák tetejére, hogy őrszemet játszva nagyokat kurjantson, ha valami békés állat téved arra. Szegények néha halálra rémülnek, aztán vissza sem nézve kereket oldanak. Ragadozók esetében persze már nem ilyen nagy legény. *
- Igyekezni fogok a legjobbat elhozni, de nem ígérem, hogy már a héten meglesz, lehet, hogy... * - apró horkantást hallat, amikor az egyik vékonyabb ág az arcába lendül * - lehet, hogy csak következőre, vagy az az utánira. Jó munkához idő kell! - * fejezi be nevetve. *
- Megértelek - * közli nagy bölcsen. * - Vétek lenne ilyet tenni szegény fákkal. Amúgy is annak semmi haszna nem lenne, hacsak nem valakivel ki akarnál babrálni * - tulajdonképpen pont az apja jutott eszébe. Nagyot nézne az öreg, ha a fái egyik napról a másikra eltűnnének, és csak törzsének meg a gyökereinek a nyoma látszódna meg a földben. Biztos beviharzana a városba és számon kérné a polgárokon a kárt, akármilyen indokra hivatkozva. Közben beverne egy-két fejet is, ha valaki nagyon akadékoskodna, aztán persze ő járna pórul. * - Aham... és ha mondjuk van egy öreg fa, amely már látszik, hogy halódik, akkor elsorvasztással újra mag lenne? Mert akkor lenne haszna. Csak újra ki kellene növeszteni a magot és akkor a fa tulajdonképpen... örökké élhetne - * vonja meg a vállát a fa legtetején, miközben széjjel néz a magasból. Nyilvánvalóan gyerekes gondolkodás, de Prexinek eszébe jutott az öreg kutyák megfiatalítása. Ha fákat lehet öregíteni, meg elsorvasztani... vagy esetleg fiatalítani, akkor talán kutyákkal is lehet hasonlót csinálni. Egy örök kutyus igazán remek lenne. *
- A hegyre? - * vidul fel, de mivel magasan van, nem rizikózza meg, hogy tapsolni kezdjen örömében, még a végén odalent kötne ki, az meg ránézésre is elég fájdalmas mulatság lenne, hát még ha át is élné. Kissé meg is borzong, aztán rögtön mászni kezd lefelé. *
- Értettem! - * hangzik válasza a magasból, és gyorsabb tempóra kapcsolva igyekszik lefelé, az óvatosság félúton elfogy és szinte ágról ágra szökken, figyelve, hogy mindig tudjon valamibe kapaszkodni érkezéskor. Elég lenne egy rossz mozdulat, meg egy gyenge ág, de Prexi elméje teljesen máshol jár, hogy ilyen apróságokkal foglalkozzon. Hamarosan tompa puffanással ér földet, teljesen sértetlenül. Csak néhány karcolás látszik arcán, amelyet a kósza ágak ejtettek rajta. *
A lelkesedése óriási, talán több is mint kellene, mert először, ahogy a kecskék felé rohan, azok arrébb szaladgálnak, abszolút nem egy kupacba. Így a fiúnak időbe telik a művelet, le kell lassítania lépteit és óvatosan terelgetni az állatokat. Lassan megy, túlságosan is lassan, mert a kecskék inkább nem akarják azt csinálni, amit Prexi akar. * - Ne mán! Amarra... te nem arrra... ahhh... Van valami trükkjük? Beszéd? Kaja? - * kérdi a pásztortól, miközben úgy ahogy néhányat egy kupacba hajt. A többi még makacskodik. * - Egyszarvúval mi lesz? - néz a tehénre, aztán vissza a pásztorra.
377. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-03-27 21:17:20
Üzenet elküldve: 2018-03-27 21:17:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Derin-birtok//
- Kettő is?
*Nyílnak hatalmasra a szemei a meglepődöttségtől.*
- Hát, legalább tudnak egymásról?
*Nellara szülei mindig hűségre tanították a lányt, na meg arra, hogy ha több férfival játszik egyszerre, az nem túl erkölcsös. Ráadásul tudja, hogy az ilyesmi mennyire fáj a szívnek, sosem tetszett neki, ha valaki nem képes a hűségre.*
- Öm, jobb lesz, ha most megyek.
*Halvány mosolyt erőltet magára.*
- Nem akarom feltartani, és még nekem is van dolgom. De tudja, hogy hol lakok... talán... talán ha egyszer meglátogat főzök magának egy teát, és tovább beszélgetünk.
//Derin-birtok//
- Kettő is?
*Nyílnak hatalmasra a szemei a meglepődöttségtől.*
- Hát, legalább tudnak egymásról?
*Nellara szülei mindig hűségre tanították a lányt, na meg arra, hogy ha több férfival játszik egyszerre, az nem túl erkölcsös. Ráadásul tudja, hogy az ilyesmi mennyire fáj a szívnek, sosem tetszett neki, ha valaki nem képes a hűségre.*
- Öm, jobb lesz, ha most megyek.
*Halvány mosolyt erőltet magára.*
- Nem akarom feltartani, és még nekem is van dolgom. De tudja, hogy hol lakok... talán... talán ha egyszer meglátogat főzök magának egy teát, és tovább beszélgetünk.
376. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-03-27 16:19:51
Üzenet elküldve: 2018-03-27 16:19:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Derin birtok//
*Learon tudja jól, hogy története hihetetlen, és ő maga is alig hitte el, és azt is csak azért mert átélte. Mondjuk, mikor meglátta Wojestet, már nem nagyon volt oka gyanakodni semmi felől.*
-Nem fogok erről beszélni! *Egyrészt azért mert nem akar, másrészt meg, ha a fiú esetleg megtudja, hogy nem is olyan rossz hely az, amit a pásztor túlvilágnak hisz, talán idő előtt vágyna oda.*
-Ne akard látni! Majd idős korodban eljut oda. *Hangja ellenkezést nem tűrő, és részéről zárná is a témát. Mindenki akkor haljon meg, amikor eljön számára az idő. Ezt vallja a Sajt-mester. Az, hogy ő ilyen kiváltságos volt, és az történt vele, ami történt, csak a véletlen műve lehet. Egy átlagos parasztkölyöknek talán sosem lesz ilyen szerencséje.* ~Miért vonzza ennyire az embereket a halál? A vashegyiek is harcolnak, kalandoznak, mintha mielőbb meg akarnának halni! Ostoba dolog!~ *Gondolja ezt Learon és el sem jut az agyáig, hogy ő maga is ugyan olyan esztelenül rohant a kalandjába, mint akárki más, akit éppen gondolataiban szidalmaz. A pásztor a diófával kapcsolatban inkább azt látja, hogy végre lesz majd valamivel megtölteni a raktárát, ami nem csak alma, és nem csak sajt. Valamint arra, hogy milyen jó lesz egy erdei leveles, diós sajt, amit még apja mutatott neki fiatal korában. Egy igazi különlegesség a maga nemében.*
-Meghiszem azt! Csak győzzük kivárni amíg teremni fog! *Mosolyog a máris mászó fiúra, de azért közelebb áll a fához, ha esetleg a fiatal leesne, akkor ott tudjon teremni elkapni. Nem volna jó, ha újdonsült kis munkása kitörné a nyakát, és még a temetést is a pásztornak kéne állnia! Csupa veszteség lenne.*
-Remélem, megtalálod nekem a legjobbat, Prexi! *A lelkesedést kedveli a pásztor, szóval ez egy újabb plusz pont nála, amit a fiú számlájára ír.*
-El lehet sorvasztani, de én nem akarok ilyesmit tenni! ~És még azt a varázslatot meg sem tanultam!~
-Minek akarnék olyat? Nem örülnék neki, ha egy jó fa, feleslegesen meghalna! *Próbálja erkölcsi kérdésként beállítani a dolgot. Egyébként is közel áll hozzá ez a magyarázat. Felesleges lenne kiirtani fákat, ostoba erőfitogtatás miatt. A pásztormágus egyébként is fákat növesztett az erdőbe, nem pedig irtotta őket. Egyetlen fát vágott ki eddig mióta idejött, és azt is parancsra, bár annak volt haszna.* ~Nem is emlékszem már! Talán a halászkunyhót építettük?~ *Aztán eszébe jut, hogy fel kéne menni Amonra, és ezt közli a fiúval is.*
-Nos, most, hogy láttam, milyen ügyesen felmásztál, gyere le! El fogunk menni a Vashegyre! *Ujjával egyébként bök is egyet a helyes irányba.*
-Tereljed össze az állatokat! Ez legalább egy jó lehetőség, hogy megmutassad nekem, bírsz a jószágokkal! *Akiket majd a vashegyen bezár. Nem szeretné itt hagyni őket ugyanis egyedül.*
-Addig én befogom Redult!
*Learon tudja jól, hogy története hihetetlen, és ő maga is alig hitte el, és azt is csak azért mert átélte. Mondjuk, mikor meglátta Wojestet, már nem nagyon volt oka gyanakodni semmi felől.*
-Nem fogok erről beszélni! *Egyrészt azért mert nem akar, másrészt meg, ha a fiú esetleg megtudja, hogy nem is olyan rossz hely az, amit a pásztor túlvilágnak hisz, talán idő előtt vágyna oda.*
-Ne akard látni! Majd idős korodban eljut oda. *Hangja ellenkezést nem tűrő, és részéről zárná is a témát. Mindenki akkor haljon meg, amikor eljön számára az idő. Ezt vallja a Sajt-mester. Az, hogy ő ilyen kiváltságos volt, és az történt vele, ami történt, csak a véletlen műve lehet. Egy átlagos parasztkölyöknek talán sosem lesz ilyen szerencséje.* ~Miért vonzza ennyire az embereket a halál? A vashegyiek is harcolnak, kalandoznak, mintha mielőbb meg akarnának halni! Ostoba dolog!~ *Gondolja ezt Learon és el sem jut az agyáig, hogy ő maga is ugyan olyan esztelenül rohant a kalandjába, mint akárki más, akit éppen gondolataiban szidalmaz. A pásztor a diófával kapcsolatban inkább azt látja, hogy végre lesz majd valamivel megtölteni a raktárát, ami nem csak alma, és nem csak sajt. Valamint arra, hogy milyen jó lesz egy erdei leveles, diós sajt, amit még apja mutatott neki fiatal korában. Egy igazi különlegesség a maga nemében.*
-Meghiszem azt! Csak győzzük kivárni amíg teremni fog! *Mosolyog a máris mászó fiúra, de azért közelebb áll a fához, ha esetleg a fiatal leesne, akkor ott tudjon teremni elkapni. Nem volna jó, ha újdonsült kis munkása kitörné a nyakát, és még a temetést is a pásztornak kéne állnia! Csupa veszteség lenne.*
-Remélem, megtalálod nekem a legjobbat, Prexi! *A lelkesedést kedveli a pásztor, szóval ez egy újabb plusz pont nála, amit a fiú számlájára ír.*
-El lehet sorvasztani, de én nem akarok ilyesmit tenni! ~És még azt a varázslatot meg sem tanultam!~
-Minek akarnék olyat? Nem örülnék neki, ha egy jó fa, feleslegesen meghalna! *Próbálja erkölcsi kérdésként beállítani a dolgot. Egyébként is közel áll hozzá ez a magyarázat. Felesleges lenne kiirtani fákat, ostoba erőfitogtatás miatt. A pásztormágus egyébként is fákat növesztett az erdőbe, nem pedig irtotta őket. Egyetlen fát vágott ki eddig mióta idejött, és azt is parancsra, bár annak volt haszna.* ~Nem is emlékszem már! Talán a halászkunyhót építettük?~ *Aztán eszébe jut, hogy fel kéne menni Amonra, és ezt közli a fiúval is.*
-Nos, most, hogy láttam, milyen ügyesen felmásztál, gyere le! El fogunk menni a Vashegyre! *Ujjával egyébként bök is egyet a helyes irányba.*
-Tereljed össze az állatokat! Ez legalább egy jó lehetőség, hogy megmutassad nekem, bírsz a jószágokkal! *Akiket majd a vashegyen bezár. Nem szeretné itt hagyni őket ugyanis egyedül.*
-Addig én befogom Redult!
375. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-03-26 22:58:47
Üzenet elküldve: 2018-03-26 22:58:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A Mágia Fénye//
- Madárcsicsergés? -*töpreng el Sorakeya válaszán*- Most, hogy így mondod, mintha tényleg hallanék valamit... -*hallgat el egy pillanatra, hogy a messziről jövő csivitelésre figyeljen*- Igen, határozottan hallom! Nagyon remélem, hogy igazad van, és tényleg így lesz! Örülnék már neki, ha jobb idő lenne! -*mosolyodik el, miközben Sorakeya értelmezését hallgatja. Közben persze Kriyon válaszára is figyel, és kellemes izgatottság járja át későbbi úti céljuk hallatán. ~A Mágustorony? Még sohasem jártam ott, de biztos elképesztő hely lehet!~ vélekedik magában az alapján, amit eddig hallott róla. Azt sem bánná persze, ha estére tényleg otthon lennének, így ezen boldogító gondolatoktól felvillanyozva megszaporázza a lépteit, hogy tényleg mihamarabb maguk mögött tudhassák ezt az kis kirándulást.*
- Madárcsicsergés? -*töpreng el Sorakeya válaszán*- Most, hogy így mondod, mintha tényleg hallanék valamit... -*hallgat el egy pillanatra, hogy a messziről jövő csivitelésre figyeljen*- Igen, határozottan hallom! Nagyon remélem, hogy igazad van, és tényleg így lesz! Örülnék már neki, ha jobb idő lenne! -*mosolyodik el, miközben Sorakeya értelmezését hallgatja. Közben persze Kriyon válaszára is figyel, és kellemes izgatottság járja át későbbi úti céljuk hallatán. ~A Mágustorony? Még sohasem jártam ott, de biztos elképesztő hely lehet!~ vélekedik magában az alapján, amit eddig hallott róla. Azt sem bánná persze, ha estére tényleg otthon lennének, így ezen boldogító gondolatoktól felvillanyozva megszaporázza a lépteit, hogy tényleg mihamarabb maguk mögött tudhassák ezt az kis kirándulást.*
374. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-03-26 17:42:40
Üzenet elküldve: 2018-03-26 17:42:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Derin-birtok//
* A fiú igyekszik elhinni, amit hall, ugyan eléggé nehezére esik, de végül is nem volt ott, nem tudhatja, és igazság szerint fura egy világban élnek. Learon meghalt és a túlvilágra jutott, aztán feltámasztották. Hát, ha egy ilyen történettel állna elő a barátai biztosan laposra vernék, aztán sárral, vagy még rosszabbal kennék össze a ruháit. A pásztor azonban felnőtt, csak nem hantázna egy gyereknek, főleg nem egy teljesen ismeretlennek. Nem lenne semmi értelme a hazugságnak. Prexi úgy gondolja, hogy a pásztor igazat mond, ami azt jelenti, hogy van élet a halál után. Eddig nem igazán tudta, hogy mit gondoljon, de most akár ezt veheti talán bizonyítéknak is, bár azért nem szeretné kipróbálni a halált, hogy a férfi állítását leellenőrizze. * - És milyen volt... a túlvilág? - * kérdi félszegen. Arcán a csodálkozás és enyhe tartózkodás ötvözete látszik. Nem annyira kedvére való a halál témája és a túlvilág túlságosan kapcsolódik hozzá. ~ Talán anya és a testvéreim is ott vannak ~ gondolja merengve, miközben hallgatja a pásztor válaszát. Megkérdezné, hogy látta-e az anyját, de túlságosan gyerekesnek és ostobának hangzana a kérdés és nem is kapna választ rá valószínű. Elvégre a pásztor nem ismerte őt, így, ha találkozott is vele, nem tudja, hogy ki az. Prexi egyelőre inkább hallgat, talán majd később megkérdi. Talán.
A fa bámulatos. Tényleg, persze nem azért mert lenne valami fura rajta, hanem mert az előbb még nem volt sehol, most meg itt áll előtte és úgy terpeszkedik a napfényben, mintha a létezése a világ legtermészetesebb dolga lenne. Nem csoda, hogy Prexi lélegzete elállt néhány pillanatra. * - Azta... - * a fiú elvigyorodik és arra gondol, milyen remek móka lesz leszedni a diót, és közben néhányat megenni, már ha Learon megengedi. A fán körülményesebb a dió megtörése, de nem lehetetlen, csak magával kell vinnie egy nagyobb követ és falatozhat odafent is. Kézzel is összeroppanthatná, de abba mindig belefájdul a tenyere. Kővel jobb. * - Olyan fajtát még nem ettem, de biztosan finom lesz * - a dió náluk nem tartozott a napi étkezések közé még a szezonban sem, bár amennyire ért a diókhoz még az is lehet, hogy már evett, csak nem emlékszik rá. *
- Mindenképp szerzek valahonnét - * nézett a mágusra vigyorogva. Akár több százat is szerez, hogy sok fájuk legyen. * - De... végig kell kóstoljak majd egy csomót, hogy ne valami nyavalyás félét növessz. * - vonja meg kissé a vállát, de persze a testmozdulatával ellentétben nincs problémája a barackok kóstolásával. * - Vajon van valahol gyümölcsös a környező földeken? - * kérdi, bár inkább csak hangosan gondolkodott, viszont, ha kap választ, hát azt megköszöni. *
- Hát ez bar... mármint nagyon jó - * idejében visszafogja magát, bár lehet, hogy a baromi jó kifejezés nem sérti a mágus fülét, de jobb nem kockáztatni. Lelkesedése azonban túlságosan nagy, hogy ne félúton kelljen korrigálnia. Jobb lenne mindig előre gondolkodni, de hát az nem olyan egyszerű. * - Így nem kell éveket pazarolni a fára, és már hamarosan termés is lesz... de mi van, ha nem szereti a földet? * - kérdi homlokráncolva pillantva a mágusra, majd vissza a fára. Nem szeretné, ha a fa, ami nagyjából csak Prexi kedvéért jött létre kiszáradjon a talaj miatt.
A férfi nevetése ösztönzőleg hat a fiúra, és késztetést érez, hogy rögtön megmássza a diófát, aztán még az engedélyt is megkapja. Nem kell neki több, egyből nekiindul. Jól mászható fa, ezért hamarosan már a felénél jár. Onnan beszél a mágushoz. * - Tulajdonképpen, ha tudsz fát növeszteni, akkor a fát el is tudod sorvasztani? Mármint, hogy ismét mag legyen? * - Prexi nem ért a mágiához, de logikus következtetés, hogy ha valami csodás dolgot lehet tenni, akkor annak az ellenkezőjét is, ami meg már annyira nem csodás. Prexi mászás közben hallgatja a férfit, közben egyre feljebb tör, oda, ahol még úgy érzi az ágak elbírják. Nem szeretne lepottyanni egy mágikus csodafáról. Az bizony nagyon égő lenne. *
* A fiú igyekszik elhinni, amit hall, ugyan eléggé nehezére esik, de végül is nem volt ott, nem tudhatja, és igazság szerint fura egy világban élnek. Learon meghalt és a túlvilágra jutott, aztán feltámasztották. Hát, ha egy ilyen történettel állna elő a barátai biztosan laposra vernék, aztán sárral, vagy még rosszabbal kennék össze a ruháit. A pásztor azonban felnőtt, csak nem hantázna egy gyereknek, főleg nem egy teljesen ismeretlennek. Nem lenne semmi értelme a hazugságnak. Prexi úgy gondolja, hogy a pásztor igazat mond, ami azt jelenti, hogy van élet a halál után. Eddig nem igazán tudta, hogy mit gondoljon, de most akár ezt veheti talán bizonyítéknak is, bár azért nem szeretné kipróbálni a halált, hogy a férfi állítását leellenőrizze. * - És milyen volt... a túlvilág? - * kérdi félszegen. Arcán a csodálkozás és enyhe tartózkodás ötvözete látszik. Nem annyira kedvére való a halál témája és a túlvilág túlságosan kapcsolódik hozzá. ~ Talán anya és a testvéreim is ott vannak ~ gondolja merengve, miközben hallgatja a pásztor válaszát. Megkérdezné, hogy látta-e az anyját, de túlságosan gyerekesnek és ostobának hangzana a kérdés és nem is kapna választ rá valószínű. Elvégre a pásztor nem ismerte őt, így, ha találkozott is vele, nem tudja, hogy ki az. Prexi egyelőre inkább hallgat, talán majd később megkérdi. Talán.
A fa bámulatos. Tényleg, persze nem azért mert lenne valami fura rajta, hanem mert az előbb még nem volt sehol, most meg itt áll előtte és úgy terpeszkedik a napfényben, mintha a létezése a világ legtermészetesebb dolga lenne. Nem csoda, hogy Prexi lélegzete elállt néhány pillanatra. * - Azta... - * a fiú elvigyorodik és arra gondol, milyen remek móka lesz leszedni a diót, és közben néhányat megenni, már ha Learon megengedi. A fán körülményesebb a dió megtörése, de nem lehetetlen, csak magával kell vinnie egy nagyobb követ és falatozhat odafent is. Kézzel is összeroppanthatná, de abba mindig belefájdul a tenyere. Kővel jobb. * - Olyan fajtát még nem ettem, de biztosan finom lesz * - a dió náluk nem tartozott a napi étkezések közé még a szezonban sem, bár amennyire ért a diókhoz még az is lehet, hogy már evett, csak nem emlékszik rá. *
- Mindenképp szerzek valahonnét - * nézett a mágusra vigyorogva. Akár több százat is szerez, hogy sok fájuk legyen. * - De... végig kell kóstoljak majd egy csomót, hogy ne valami nyavalyás félét növessz. * - vonja meg kissé a vállát, de persze a testmozdulatával ellentétben nincs problémája a barackok kóstolásával. * - Vajon van valahol gyümölcsös a környező földeken? - * kérdi, bár inkább csak hangosan gondolkodott, viszont, ha kap választ, hát azt megköszöni. *
- Hát ez bar... mármint nagyon jó - * idejében visszafogja magát, bár lehet, hogy a baromi jó kifejezés nem sérti a mágus fülét, de jobb nem kockáztatni. Lelkesedése azonban túlságosan nagy, hogy ne félúton kelljen korrigálnia. Jobb lenne mindig előre gondolkodni, de hát az nem olyan egyszerű. * - Így nem kell éveket pazarolni a fára, és már hamarosan termés is lesz... de mi van, ha nem szereti a földet? * - kérdi homlokráncolva pillantva a mágusra, majd vissza a fára. Nem szeretné, ha a fa, ami nagyjából csak Prexi kedvéért jött létre kiszáradjon a talaj miatt.
A férfi nevetése ösztönzőleg hat a fiúra, és késztetést érez, hogy rögtön megmássza a diófát, aztán még az engedélyt is megkapja. Nem kell neki több, egyből nekiindul. Jól mászható fa, ezért hamarosan már a felénél jár. Onnan beszél a mágushoz. * - Tulajdonképpen, ha tudsz fát növeszteni, akkor a fát el is tudod sorvasztani? Mármint, hogy ismét mag legyen? * - Prexi nem ért a mágiához, de logikus következtetés, hogy ha valami csodás dolgot lehet tenni, akkor annak az ellenkezőjét is, ami meg már annyira nem csodás. Prexi mászás közben hallgatja a férfit, közben egyre feljebb tör, oda, ahol még úgy érzi az ágak elbírják. Nem szeretne lepottyanni egy mágikus csodafáról. Az bizony nagyon égő lenne. *
373. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-03-26 16:28:06
Üzenet elküldve: 2018-03-26 16:28:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A Mágia Fénye//
- Nem is csodálom, hogy nem hallod, amekkora zajt csapsz...
*Morogja Sorakeya az orra alatt, ügyelve rá, hogy azért Kriyon ne nagyon hallja meg. Ha mégis úgy adódna, hogy a fülébe jutnak a nem éppen kedves hanglejtéssel kiejetett szavak, hát szerencsétlen kölyök így járt. Rosszabb esetben kap két pofont, nem lenne nagy újdonság.*
- Madárcsicsergésre gondoltam. Mifelénk úgy tartják, hogy, ha dalolnak a tollasok, hamarosan jön a tavasz.
*Magyarázza el Navának is. A mágustornyon egy ideig elmereng. Kíváncsi, hogy ott mégis mi a fene van, egy hatalmas, könyvekkel teli, dohos épületnek képzeli el a helyet.*
- Ön is velünk tart, tisztel mester? Vagy unja már a társaságunkat? Idomosabb tájak felé nézne?
*Vigyorodik el a kölyök felettébb pimasz módon. Ha Kriyon elég tökös és könnyen ingerelhető figura, akkor Sorakeya szinte biztos, hogy pár lila folttal lesz gazdagabb. De mit lehet tenni, ha egyszer nem tud csomót kötni arra az átkozott nyelvére? Nem hiába mondogatták régen az falusiak az anyjának, hogy jól el kéne vernie azt a kölyköt, mert olyan szemtelen kis mitugrász, mint a fene! Hamar kinyílt a csipája, az egyszer biztos.*
- Nem is csodálom, hogy nem hallod, amekkora zajt csapsz...
*Morogja Sorakeya az orra alatt, ügyelve rá, hogy azért Kriyon ne nagyon hallja meg. Ha mégis úgy adódna, hogy a fülébe jutnak a nem éppen kedves hanglejtéssel kiejetett szavak, hát szerencsétlen kölyök így járt. Rosszabb esetben kap két pofont, nem lenne nagy újdonság.*
- Madárcsicsergésre gondoltam. Mifelénk úgy tartják, hogy, ha dalolnak a tollasok, hamarosan jön a tavasz.
*Magyarázza el Navának is. A mágustornyon egy ideig elmereng. Kíváncsi, hogy ott mégis mi a fene van, egy hatalmas, könyvekkel teli, dohos épületnek képzeli el a helyet.*
- Ön is velünk tart, tisztel mester? Vagy unja már a társaságunkat? Idomosabb tájak felé nézne?
*Vigyorodik el a kölyök felettébb pimasz módon. Ha Kriyon elég tökös és könnyen ingerelhető figura, akkor Sorakeya szinte biztos, hogy pár lila folttal lesz gazdagabb. De mit lehet tenni, ha egyszer nem tud csomót kötni arra az átkozott nyelvére? Nem hiába mondogatták régen az falusiak az anyjának, hogy jól el kéne vernie azt a kölyköt, mert olyan szemtelen kis mitugrász, mint a fene! Hamar kinyílt a csipája, az egyszer biztos.*
372. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-03-26 15:52:09
Üzenet elküldve: 2018-03-26 15:52:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//A Mágia Fénye//
*És igen! Már majdnem otthon vannak.*
~ Istenek, hamarosan otthon! Leadhatom a vakot meg a többi idegesítő csövest, szarhatok egy hatalmasat, betéphetek Daewevel és jejeje! ~ *örvendezik magában.*
- Nem, nem hallom, Szórakánya. *legyint a vak srác feltűnési viszketegségére. Ismét átlábalnak a Gázlón, majd úgy dönt, jó fej lesz egy kicsit.*
- Jó volt veletek, srácok, legközelebbi célotok a Mágustorony lesz! *de nem vele, mert ő azonnal indul, amint kitolta a világtörténelem legnagyobb henkijét a latrinán.*
- Lépjünk ki, még az éj leszállta előtt haza akarok érni! Szaporán! *úgy látja, mindenki megvan, de igazából nem számolta meg. Elege van a pásztorkodásból.*
- Tipli!
*És igen! Már majdnem otthon vannak.*
~ Istenek, hamarosan otthon! Leadhatom a vakot meg a többi idegesítő csövest, szarhatok egy hatalmasat, betéphetek Daewevel és jejeje! ~ *örvendezik magában.*
- Nem, nem hallom, Szórakánya. *legyint a vak srác feltűnési viszketegségére. Ismét átlábalnak a Gázlón, majd úgy dönt, jó fej lesz egy kicsit.*
- Jó volt veletek, srácok, legközelebbi célotok a Mágustorony lesz! *de nem vele, mert ő azonnal indul, amint kitolta a világtörténelem legnagyobb henkijét a latrinán.*
- Lépjünk ki, még az éj leszállta előtt haza akarok érni! Szaporán! *úgy látja, mindenki megvan, de igazából nem számolta meg. Elege van a pásztorkodásból.*
- Tipli!
371. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-03-25 18:12:36
Üzenet elküldve: 2018-03-25 18:12:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A gázlónál//
* A tengeri medve hortyogva terül el a közelében. Pedig számított néhány túlszínezett tengeri kaland elmesélésére, vagy hasonlók. Esetleg némi kijavításra a terveit illetően. Amíg a fickó kipiheni magát, ő rajzol. Az egyik képen a halászkunyhó feljavított változata van. Valamivel nagyobb épület, inkább hosszabb. Az ablakai alatt faltól-falig polcok, rajtuk könyvek, papírtekercsek. Szemben vele széles, vaskos asztal, két oldalán egy-egy székkel, írókészlettel, gyertyával. Mellette a földön nagy, vaspánttal zárt ládával. Egy priccs, mit függöny takar. Nagyjából ennyi az, ami feltétlenül kellene ide, na meg egy tűztér. *
- Na igen, ez így kellemes és hasznos, megfelelő környezet a munkához.
* Magában beszél, szuper, remek. Na mindegy. Ebben az épületben lesz helye a papíroknak, hiszen minden kimenő és bejövő árucikket dokumentálni kell, azokat itt kell tartani. A ládában el lehet zárni, ami nagyon fontos, meg aranyat persze. A ládákat meg lehet itt jelölni egy billoggal, a thargok címerével.
A másik papíron már a gázló van. A környezetből látni, hogy mennyire emelkedhet még meg a víz. A mérésekből nagyjából tudja, milyen mély. A dokkot mekkora távolságba érdemes beépíteni a folyóban és hogy a parton mekkorára van szükség. Az utóbbi nagyobb, szélesebb lesz. A ládákat, zsákokat száraz és stabil felületen kell tartani, amíg innen szekérrel elszállítják. Ezt mind lerajzolja és számokat, megjegyzéseket ír mellé, valamint a papír másik oldalára is. Így Kagan is könnyedén eligazodik majd rajta. A szükséges fa mennyiségét is kiszámolja, nagyjából. Megjegyzésként felrója még, hogy a dokk egy része fölé érdemes lenne nádfedeles tetőt felhúzni, eső és tűző nap ellen. Összepakolja holmijait és úgy érzi, épp itt az ideje felébreszteni társát és visszaindulni a hegyre. *
- Ébresztő, halihó! Ránk fog sötétedni, ha nem indulunk vissza hamarjában.
- Megrajzoltam és kiszámítottam mindent. Azért örülnék, ha átnéznéd, de én ilyennek számoltam a dokkot. Szerintem kisebb nem érné meg, nagyobb meg minek?
* A tengeri medve hortyogva terül el a közelében. Pedig számított néhány túlszínezett tengeri kaland elmesélésére, vagy hasonlók. Esetleg némi kijavításra a terveit illetően. Amíg a fickó kipiheni magát, ő rajzol. Az egyik képen a halászkunyhó feljavított változata van. Valamivel nagyobb épület, inkább hosszabb. Az ablakai alatt faltól-falig polcok, rajtuk könyvek, papírtekercsek. Szemben vele széles, vaskos asztal, két oldalán egy-egy székkel, írókészlettel, gyertyával. Mellette a földön nagy, vaspánttal zárt ládával. Egy priccs, mit függöny takar. Nagyjából ennyi az, ami feltétlenül kellene ide, na meg egy tűztér. *
- Na igen, ez így kellemes és hasznos, megfelelő környezet a munkához.
* Magában beszél, szuper, remek. Na mindegy. Ebben az épületben lesz helye a papíroknak, hiszen minden kimenő és bejövő árucikket dokumentálni kell, azokat itt kell tartani. A ládában el lehet zárni, ami nagyon fontos, meg aranyat persze. A ládákat meg lehet itt jelölni egy billoggal, a thargok címerével.
A másik papíron már a gázló van. A környezetből látni, hogy mennyire emelkedhet még meg a víz. A mérésekből nagyjából tudja, milyen mély. A dokkot mekkora távolságba érdemes beépíteni a folyóban és hogy a parton mekkorára van szükség. Az utóbbi nagyobb, szélesebb lesz. A ládákat, zsákokat száraz és stabil felületen kell tartani, amíg innen szekérrel elszállítják. Ezt mind lerajzolja és számokat, megjegyzéseket ír mellé, valamint a papír másik oldalára is. Így Kagan is könnyedén eligazodik majd rajta. A szükséges fa mennyiségét is kiszámolja, nagyjából. Megjegyzésként felrója még, hogy a dokk egy része fölé érdemes lenne nádfedeles tetőt felhúzni, eső és tűző nap ellen. Összepakolja holmijait és úgy érzi, épp itt az ideje felébreszteni társát és visszaindulni a hegyre. *
- Ébresztő, halihó! Ránk fog sötétedni, ha nem indulunk vissza hamarjában.
- Megrajzoltam és kiszámítottam mindent. Azért örülnék, ha átnéznéd, de én ilyennek számoltam a dokkot. Szerintem kisebb nem érné meg, nagyobb meg minek?
370. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-03-25 16:40:20
Üzenet elküldve: 2018-03-25 16:40:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Úton Kalácsfalva felé//
//Sfetts, Riri//
*A tündérlánynak is igaza van. Mára bőven elég lesz a tervezgetés is. Az öreg pedig bele is megy ebbe. Megígéri, hogy Bris kedvéért lerajzolná amit gondolt.*
-Azt, megköszönném. Engem megnyugtatna.
*Nem teljesen bízik abban, hogy az öreg fejből megmondaná, hogy kell valamit megépíteni. Előbb legyen pontosan leírva és kiszámolva minden. Az öreg észrevételére ő nem tűnik annyira boldognak. Nem szereti az ünnepségeket főleg az ilyen egyszerű falusi emberek ünnepségeit. A szamár kérdésére ő is bólint.*
-Ilyen helyeken nem szokás lopni. Szerintem nem lesz baja.
*Nem sokkal ez után a helyi vezetővel is összetalálkoznak. A beszélgetést Bris ráhagyja az öregre. Mondjuk a saját megszólítását kicsit túl szerénynek találja. Kicsit jobban is kiemelhette volna őt. Legalább munkatársának hívta volna. E mellett Bris számára el is törpül az, hogy megkapták az épületet csak most nem fognak tudni benne pihenni. Ha Bris nem egy ilyen magába fojtós alak lenne akkor meg is jegyezné ezt az öregnek. A helyi elöljáró távoztával az öreg olyasmi fejtegetésbe kezdd, ami szintén nem tetszik Bris-nek. Tömeg, idegenek, mulatság, tánc ezek nem neki való dolgok. Viszont Sfetts úr jó kiismerte. Ha dolgozni szeretnének ott akkor végtére is nem olyan rossz. Ma este még elnézhetik ezt a hangoskodást.*
-Rendben. Végtére is talán kicsit kényelmesebb lesz a tervezgetés egy kupa bor mellett. Sajnos a bizonyos forgatás szempontjából én sem vagyok kimondottan megfelelő. Nincs sok gyakorlatom az ilyesmiben.
//Sfetts, Riri//
*A tündérlánynak is igaza van. Mára bőven elég lesz a tervezgetés is. Az öreg pedig bele is megy ebbe. Megígéri, hogy Bris kedvéért lerajzolná amit gondolt.*
-Azt, megköszönném. Engem megnyugtatna.
*Nem teljesen bízik abban, hogy az öreg fejből megmondaná, hogy kell valamit megépíteni. Előbb legyen pontosan leírva és kiszámolva minden. Az öreg észrevételére ő nem tűnik annyira boldognak. Nem szereti az ünnepségeket főleg az ilyen egyszerű falusi emberek ünnepségeit. A szamár kérdésére ő is bólint.*
-Ilyen helyeken nem szokás lopni. Szerintem nem lesz baja.
*Nem sokkal ez után a helyi vezetővel is összetalálkoznak. A beszélgetést Bris ráhagyja az öregre. Mondjuk a saját megszólítását kicsit túl szerénynek találja. Kicsit jobban is kiemelhette volna őt. Legalább munkatársának hívta volna. E mellett Bris számára el is törpül az, hogy megkapták az épületet csak most nem fognak tudni benne pihenni. Ha Bris nem egy ilyen magába fojtós alak lenne akkor meg is jegyezné ezt az öregnek. A helyi elöljáró távoztával az öreg olyasmi fejtegetésbe kezdd, ami szintén nem tetszik Bris-nek. Tömeg, idegenek, mulatság, tánc ezek nem neki való dolgok. Viszont Sfetts úr jó kiismerte. Ha dolgozni szeretnének ott akkor végtére is nem olyan rossz. Ma este még elnézhetik ezt a hangoskodást.*
-Rendben. Végtére is talán kicsit kényelmesebb lesz a tervezgetés egy kupa bor mellett. Sajnos a bizonyos forgatás szempontjából én sem vagyok kimondottan megfelelő. Nincs sok gyakorlatom az ilyesmiben.
369. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-03-25 09:11:14
Üzenet elküldve: 2018-03-25 09:11:14
ÚJ
![>Sfetts F'iux [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11328_1543704826_gnom_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Kalácsfalva határában//
//Bris, Riri//
*A faluház felé veszik hát az irányt Riri után, miután a lány pontosan megkapja útbaigazítását.*
- Bris, azt gondolom ott mindent megtervezhetünk, a kedvedért még le is rajzolom. *Kuncog magában, ismerve az ember észjárását. Majd miután odaérnek a faluház elé, a távolból furcsa zeneszóra lesz figyelmes. Nem az épületből szól, inkább messzebbről.*
~ Talán pont a csűrből? ~ *Gondolja magában.*
- Hegedű? Ének? De hisz itt valahol ünnepség van! *Kiált fel örömében, hisz zenei aláfestésre még jobb dolgozni. Sfettsnek sokakkal ellentétben nincs szüksége csendre a munkához.*
- Riri, kedvesem, talán még táncolni is fogsz! *Mosolyog a lányra.* Ignácot elég, ha ide a füves területre kikötjük, ellesz magában, melegszik az idő, nem fog megfázni. Persze, ha akarsz, maradhatsz vele kint, addig mi a vezetővel megbeszéljük a dolgokat.
*Az ajtó előtt nem kell túl sokat várakozni, mert pont kifelé jön valaki, sietős léptekkel, első ránézésre talán vezetőnek is tűnik. Sfetts a férfi elé áll és meghajol:*
- Egy szóra! Jó napot uram! Sfetts F'iux vagyok, ők itt a társaim Bris és Riri. Mindhárman Kagan Thargodar megbízásából vagyunk itt. Bizonyos munkálatokat kell elvégeznünk nem messze a falu határától, szükségünk lenne arra a kis csűrre, ami a határon áll.
*Röviden foglalja össze mondandóját, s közben kedvesen mosolyog. Szerencsére a faluvezető, miután Kagan nevét meghallja készségesnek tűnik.*
- Jó estét! A csűrt használhatják. A teteje alkalmas arra is, hogy megszálljanak, nincs már széna fent, ágyakat pedig biztosítunk. A kis fogadóban kedvükre fogyasszanak. Azonban a mai napon a pihenés kicsit... problémás, ugyanis tavaszköszöntő ünnepséget tartunk. A csűrben. Másra már nem is szoktuk használni.
*Hadarja el gyorsan, majd tovább is siet, láthatóan a faluból kifelé a csűrbe, enyhe borszag lengi körbe. Sfetts szemöldökét felhúzva tekint társaira:*
- Most mi legyen? Az egyetlen műhelyben és szálláson ünnepség van. *Szemei jelentőségteljesen húzódnak egyre följebb.* Az azt jelenti, hogy van jófajta bor és sör is! Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de akár... ott is folytathatnánk az... elmélkedést. *Kacag fel, majd kérdőn néz társaira. Bris megnyugtatására azért még hozzáteszi.*
- Szívesen elmondanám, sőt lerajzolnám a terveimet, még nem érzem magam fáradtnak, talán még Ririt is megforgathatjuk, feltéve, ha nem ellenzi egy ilyen vén csont társaságát, mint én. *Néz kedvesen a lányra.*
- Ignác természetesen jön velünk, ha mi ott, akkor ő is.
//Bris, Riri//
*A faluház felé veszik hát az irányt Riri után, miután a lány pontosan megkapja útbaigazítását.*
- Bris, azt gondolom ott mindent megtervezhetünk, a kedvedért még le is rajzolom. *Kuncog magában, ismerve az ember észjárását. Majd miután odaérnek a faluház elé, a távolból furcsa zeneszóra lesz figyelmes. Nem az épületből szól, inkább messzebbről.*
~ Talán pont a csűrből? ~ *Gondolja magában.*
- Hegedű? Ének? De hisz itt valahol ünnepség van! *Kiált fel örömében, hisz zenei aláfestésre még jobb dolgozni. Sfettsnek sokakkal ellentétben nincs szüksége csendre a munkához.*
- Riri, kedvesem, talán még táncolni is fogsz! *Mosolyog a lányra.* Ignácot elég, ha ide a füves területre kikötjük, ellesz magában, melegszik az idő, nem fog megfázni. Persze, ha akarsz, maradhatsz vele kint, addig mi a vezetővel megbeszéljük a dolgokat.
*Az ajtó előtt nem kell túl sokat várakozni, mert pont kifelé jön valaki, sietős léptekkel, első ránézésre talán vezetőnek is tűnik. Sfetts a férfi elé áll és meghajol:*
- Egy szóra! Jó napot uram! Sfetts F'iux vagyok, ők itt a társaim Bris és Riri. Mindhárman Kagan Thargodar megbízásából vagyunk itt. Bizonyos munkálatokat kell elvégeznünk nem messze a falu határától, szükségünk lenne arra a kis csűrre, ami a határon áll.
*Röviden foglalja össze mondandóját, s közben kedvesen mosolyog. Szerencsére a faluvezető, miután Kagan nevét meghallja készségesnek tűnik.*
- Jó estét! A csűrt használhatják. A teteje alkalmas arra is, hogy megszálljanak, nincs már széna fent, ágyakat pedig biztosítunk. A kis fogadóban kedvükre fogyasszanak. Azonban a mai napon a pihenés kicsit... problémás, ugyanis tavaszköszöntő ünnepséget tartunk. A csűrben. Másra már nem is szoktuk használni.
*Hadarja el gyorsan, majd tovább is siet, láthatóan a faluból kifelé a csűrbe, enyhe borszag lengi körbe. Sfetts szemöldökét felhúzva tekint társaira:*
- Most mi legyen? Az egyetlen műhelyben és szálláson ünnepség van. *Szemei jelentőségteljesen húzódnak egyre följebb.* Az azt jelenti, hogy van jófajta bor és sör is! Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de akár... ott is folytathatnánk az... elmélkedést. *Kacag fel, majd kérdőn néz társaira. Bris megnyugtatására azért még hozzáteszi.*
- Szívesen elmondanám, sőt lerajzolnám a terveimet, még nem érzem magam fáradtnak, talán még Ririt is megforgathatjuk, feltéve, ha nem ellenzi egy ilyen vén csont társaságát, mint én. *Néz kedvesen a lányra.*
- Ignác természetesen jön velünk, ha mi ott, akkor ő is.
368. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-03-24 21:24:04
Üzenet elküldve: 2018-03-24 21:24:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A gázlónál//
*Miközben a nőt hallgatja, hümmögve gyűrögeti kezében a kalapot, majd maga is letelepszik a fűbe. Nem sok dolgot tud hozzátenni, a tervezgetés nem az ő asztala. Ő gyakorlatias ember, szívesen felkormányoz akármilyen hajót a kompon, de hogy tervrajzokat szőjön, az már egészen más tészta. Lefekszik a fűbe és onnan szemléli a folyót, míg Carthyra jegyzetel.
Egy ideig mélázgat azon, hogy mennyivel jobban érezné magát, ha a lába alatt nem kemény föld, hanem egy hullámzó bárka lenne esetleg legénységgel ellátva, de alighanem a helyes úton halad efelé a cél felé. A nagy gondolkodásban hamar álomba merül, Carthyria pedig csak a hortyogását hallhatja.*
*Miközben a nőt hallgatja, hümmögve gyűrögeti kezében a kalapot, majd maga is letelepszik a fűbe. Nem sok dolgot tud hozzátenni, a tervezgetés nem az ő asztala. Ő gyakorlatias ember, szívesen felkormányoz akármilyen hajót a kompon, de hogy tervrajzokat szőjön, az már egészen más tészta. Lefekszik a fűbe és onnan szemléli a folyót, míg Carthyra jegyzetel.
Egy ideig mélázgat azon, hogy mennyivel jobban érezné magát, ha a lába alatt nem kemény föld, hanem egy hullámzó bárka lenne esetleg legénységgel ellátva, de alighanem a helyes úton halad efelé a cél felé. A nagy gondolkodásban hamar álomba merül, Carthyria pedig csak a hortyogását hallhatja.*
367. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-03-24 19:01:54
Üzenet elküldve: 2018-03-24 19:01:54
ÚJ
![>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/767_ember-felelf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
~Levegő be és levegő ki.~ *Nincs fontosabb a jó légzés technikánál, már ha kocog az ember lánya hosszabb távon. Na azért mondjuk olyan sokáig nem bírja ám, hiába a jó kondíció meg minden, szép lassan át megy lépegetésbe és sétálva halad tovább. A légzése szép lassan csillapodik és közel érzi magát a céljához máris. Már nincs túl messze, látja a jó irányt is. Csak reméli, hogy most egy sokkal jobb helyre tart, ahol jó helye lesz, na meg sok izmos testű partnert talál majd magának. Sok dolgot tud, ami hasznos lehet és jó kezekben használva lesz is értelme kiadnia magából.*
366. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-03-24 16:41:21
Üzenet elküldve: 2018-03-24 16:41:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Úton Kalácsfalva felé//
//Sfetts, Bris//
* Ő tudja egyedül az utat, tehát ő vezet, fejben memorizált emlékeit felhasználva, hogy mégis merre meg hogyan akarta mutatni és mondani az előbb megállított férfi. Míg haladt elől, addig azért fél füllel hátrafelé is figyel.*
- Szerintem uraim mára már csak az átbeszélés marad, a nap vége vészesen közelít, sötétben pedig nem szerencsés ilyen méréses dolgokat csinálni, becsaphat a szem. - * pillant fel az égre a tündérlány néhány pillanat erejéig, de tovább nem igen fecseghet mert ha az emlékezete nem csal és pontosan követte az iránymutatást akkor a faluháza előtt kellett, hogy álljanak. *
- Ki megy be? Gondolom mind nem mehetünk, elvégre a szamárral valakinek kinn kell maradnia - * pillant körbe. Ezután azt is hozzáteszi, hogy ezt a feladatot ő szívesen ellátja, elvégre szükségleteiket az ember és a csűr terén Riri nem biztos, hogy tisztán elő tudná adni. *
//Sfetts, Bris//
* Ő tudja egyedül az utat, tehát ő vezet, fejben memorizált emlékeit felhasználva, hogy mégis merre meg hogyan akarta mutatni és mondani az előbb megállított férfi. Míg haladt elől, addig azért fél füllel hátrafelé is figyel.*
- Szerintem uraim mára már csak az átbeszélés marad, a nap vége vészesen közelít, sötétben pedig nem szerencsés ilyen méréses dolgokat csinálni, becsaphat a szem. - * pillant fel az égre a tündérlány néhány pillanat erejéig, de tovább nem igen fecseghet mert ha az emlékezete nem csal és pontosan követte az iránymutatást akkor a faluháza előtt kellett, hogy álljanak. *
- Ki megy be? Gondolom mind nem mehetünk, elvégre a szamárral valakinek kinn kell maradnia - * pillant körbe. Ezután azt is hozzáteszi, hogy ezt a feladatot ő szívesen ellátja, elvégre szükségleteiket az ember és a csűr terén Riri nem biztos, hogy tisztán elő tudná adni. *
365. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-03-24 12:55:24
Üzenet elküldve: 2018-03-24 12:55:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Úton Kalácsfalva felé//
//Sfetts, Riri//
*Hármuk közül most a tündérleányzó az, aki a leggyorsabban kapcsol és rögvest útbaigazítást is kér egy idegentől. Úgy látszik valóban sikerült hasznossá válnia a lánynak. A faluháza említésére Bris is bólogat.*
-Egyet értek. Ott érdemes érdeklődnünk.
*Ő tehát követi a gnómot. Már csak azért is mert bár evett és szállása is volt az elmúlt napokban, de reméli, hogy azért míg itt dolgozik egy kicsit kiemeltebb figyelmet is fog kapni. Mégiscsak egy világlátott utazó, feltaláló tervez megszállni ebben a kis faluban. A gnóm megjegyzésére Bris bólogat. Mégiscsak neki is az első komoly munkája. Ő is lelkes.*
-Igen. Akár még ma hozzá kezdhetnénk. Elsőként mondjuk átbeszélhetnénk, hogy ön Sfetts úr miképp képzelte el megépíteni. Mekkorára, konkrétan miképp működne, milyen anyagokból és akár kiszámíthatnánk azt is, hogy nagyjából mennyi alapanyagra volna szükség.
*Nem hangzik túl izgalmasnak, de Bris számára az ilyesmi izgalmasabb mint az erőemberek számára a hadakozás.*
//Sfetts, Riri//
*Hármuk közül most a tündérleányzó az, aki a leggyorsabban kapcsol és rögvest útbaigazítást is kér egy idegentől. Úgy látszik valóban sikerült hasznossá válnia a lánynak. A faluháza említésére Bris is bólogat.*
-Egyet értek. Ott érdemes érdeklődnünk.
*Ő tehát követi a gnómot. Már csak azért is mert bár evett és szállása is volt az elmúlt napokban, de reméli, hogy azért míg itt dolgozik egy kicsit kiemeltebb figyelmet is fog kapni. Mégiscsak egy világlátott utazó, feltaláló tervez megszállni ebben a kis faluban. A gnóm megjegyzésére Bris bólogat. Mégiscsak neki is az első komoly munkája. Ő is lelkes.*
-Igen. Akár még ma hozzá kezdhetnénk. Elsőként mondjuk átbeszélhetnénk, hogy ön Sfetts úr miképp képzelte el megépíteni. Mekkorára, konkrétan miképp működne, milyen anyagokból és akár kiszámíthatnánk azt is, hogy nagyjából mennyi alapanyagra volna szükség.
*Nem hangzik túl izgalmasnak, de Bris számára az ilyesmi izgalmasabb mint az erőemberek számára a hadakozás.*
364. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-03-24 08:08:19
Üzenet elküldve: 2018-03-24 08:08:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Derin birtok//
*Learon nem szakítja meg a beszédet a fiú kuncogására, csak enyhén elmosolyodva folytatja tovább. Tény, hogy az entitással nem lehettek kedvesek a szülei, amikor így nevezték el. Azonban elég nagy ereje volt ahhoz, hogy ezen felül tudjon emelkedni. Talán hatalmasabb mint a legnagyobb varázslók. Ez nem derült ki. A szellemülés kérdésére megcsóválja a fejét.*
-Nem voltam. Viszont egyértelműen halott voltam, mert láttam a túlvilágot! *Persze, lehet, hogy az csak képzelgés volt, de hát olyan valóságosnak tűnt az egész! Ahogy ott volt kecskéivel, akik búcsúztak tőle azon a hatalmas szikrázóan fényes réten! Learon csak úgy vigyorogva figyeli a hitetlenkedő fiatal ismerkedését a fával, majd bólogatni kezd amikor amaz megérti, hogy tényleg valódi a fa.* ~Mi is lehetne más? Ez nem csak játék és mese, hanem sok évnyi kemény munka és tanulás eredménye!~ *Ezt persze nem akarja kimondani, hiszen jobb az első ámulatot nem elrontani a száraz tényekkel. Látva a gyermekien csillogó szemeket, a Sajt-mesternem saját maga jut eszébe, amikor ekkora volt, és még csak álmodhatott arról, ami most már megvan neki.*
-És milyen finom lesz amikor majd tavasszal adja a diót! Ráadásul ha minden igaz, nagyon jófajta termése lesz. Tudod, olyan jó vékony héjú, aminek sok a bele. *Ugyanis keresgélte azt a fát ami majd tényleg megfelelő lesz, és az egyik paraszt kertjében meg is találta már régen. Azóta cipelte magával, hogy aztán majd most jól kinövessze!*
-Hát, akkor lesz majd egy barackfa is, ha szerzel nekem egy magot valahonnan.*Mert, hogy Learon nem fog koslatni utána. Pedig ő is szereti a barackot, és jót is tenne neki, ha lenne, mert annyival is színesítené az étkezését, ami jelenleg elég egysíkú. Nos, talán majd fellelkesül ezen is a fiú és hoz neki egyet.*
-Addig élnek, amíg egy normális fa is élne! *A mászás kérdésére egyenesen elneveti magát, majd a fa felé mutat.*
-Bármikor fel lehet rá, ha szeretnél! Akár most is! *A Sajt-mesternek mondjuk soha nem fordult meg ilyesmi a fejében, de tény, hogy kinőtt már a gyerekkorból, bár a mászás fiatalabb korában sem izgatta annyira, mint a többi korabelit.*
*Learon nem szakítja meg a beszédet a fiú kuncogására, csak enyhén elmosolyodva folytatja tovább. Tény, hogy az entitással nem lehettek kedvesek a szülei, amikor így nevezték el. Azonban elég nagy ereje volt ahhoz, hogy ezen felül tudjon emelkedni. Talán hatalmasabb mint a legnagyobb varázslók. Ez nem derült ki. A szellemülés kérdésére megcsóválja a fejét.*
-Nem voltam. Viszont egyértelműen halott voltam, mert láttam a túlvilágot! *Persze, lehet, hogy az csak képzelgés volt, de hát olyan valóságosnak tűnt az egész! Ahogy ott volt kecskéivel, akik búcsúztak tőle azon a hatalmas szikrázóan fényes réten! Learon csak úgy vigyorogva figyeli a hitetlenkedő fiatal ismerkedését a fával, majd bólogatni kezd amikor amaz megérti, hogy tényleg valódi a fa.* ~Mi is lehetne más? Ez nem csak játék és mese, hanem sok évnyi kemény munka és tanulás eredménye!~ *Ezt persze nem akarja kimondani, hiszen jobb az első ámulatot nem elrontani a száraz tényekkel. Látva a gyermekien csillogó szemeket, a Sajt-mesternem saját maga jut eszébe, amikor ekkora volt, és még csak álmodhatott arról, ami most már megvan neki.*
-És milyen finom lesz amikor majd tavasszal adja a diót! Ráadásul ha minden igaz, nagyon jófajta termése lesz. Tudod, olyan jó vékony héjú, aminek sok a bele. *Ugyanis keresgélte azt a fát ami majd tényleg megfelelő lesz, és az egyik paraszt kertjében meg is találta már régen. Azóta cipelte magával, hogy aztán majd most jól kinövessze!*
-Hát, akkor lesz majd egy barackfa is, ha szerzel nekem egy magot valahonnan.*Mert, hogy Learon nem fog koslatni utána. Pedig ő is szereti a barackot, és jót is tenne neki, ha lenne, mert annyival is színesítené az étkezését, ami jelenleg elég egysíkú. Nos, talán majd fellelkesül ezen is a fiú és hoz neki egyet.*
-Addig élnek, amíg egy normális fa is élne! *A mászás kérdésére egyenesen elneveti magát, majd a fa felé mutat.*
-Bármikor fel lehet rá, ha szeretnél! Akár most is! *A Sajt-mesternek mondjuk soha nem fordult meg ilyesmi a fejében, de tény, hogy kinőtt már a gyerekkorból, bár a mászás fiatalabb korában sem izgatta annyira, mint a többi korabelit.*
363. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-03-22 06:08:14
Üzenet elküldve: 2018-03-22 06:08:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Úton Kalácsfalva felé//
//Bris, Riri//
*Sfetts és Bris tanácstalanul álldogál, majd az élet bizony igazolja magát, mert a nő mer először segítséget kérni, minden bizonnyal ez a férfiaknak kevésbé jut eszébe. Mosolyogva figyeli, ahogy a férfival beszélget, aki nagyon precízen, kézzel lábbal elmutogatja a tudnivalókat.*
- Faluháza! *rikkant fel.* Ott a helyi vezetőtől biztos kapunk valami szállást, illetve érdeklődhetünk az esetleges segítségről! *Megörül a hírnek, mégsem kell házról házra járni, így egyszerűbben megoldható. Riri iránymutatása alapján Sfetts már indulna is, s, ha a többiek is így gondolják, együtt keresik meg a faluházat, azon belül a helyi vezetőt. Ririre mosolyog, hogy mutassa az utat, majd séta közben Bris felé is fordul:*
- Akár ki is jelölhetnénk cölöpökkel a zsilip helyét, mit szólsz? Illetve, ha elég embert kapnánk az ásást is megkezdhetnénk. De én még mindig azt mondom műhely kell. Jó az a használaton kívüli csűr, csak rossz helyen áll, közelebb kellene hozni. Azt is meg lehetne beszélni. Talán el is kezdhetnénk a bontást.
A hozzászólás írója (Sfetts F'iux) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.22 06:41:29
//Bris, Riri//
*Sfetts és Bris tanácstalanul álldogál, majd az élet bizony igazolja magát, mert a nő mer először segítséget kérni, minden bizonnyal ez a férfiaknak kevésbé jut eszébe. Mosolyogva figyeli, ahogy a férfival beszélget, aki nagyon precízen, kézzel lábbal elmutogatja a tudnivalókat.*
- Faluháza! *rikkant fel.* Ott a helyi vezetőtől biztos kapunk valami szállást, illetve érdeklődhetünk az esetleges segítségről! *Megörül a hírnek, mégsem kell házról házra járni, így egyszerűbben megoldható. Riri iránymutatása alapján Sfetts már indulna is, s, ha a többiek is így gondolják, együtt keresik meg a faluházat, azon belül a helyi vezetőt. Ririre mosolyog, hogy mutassa az utat, majd séta közben Bris felé is fordul:*
- Akár ki is jelölhetnénk cölöpökkel a zsilip helyét, mit szólsz? Illetve, ha elég embert kapnánk az ásást is megkezdhetnénk. De én még mindig azt mondom műhely kell. Jó az a használaton kívüli csűr, csak rossz helyen áll, közelebb kellene hozni. Azt is meg lehetne beszélni. Talán el is kezdhetnénk a bontást.
A hozzászólás írója (Sfetts F'iux) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.22 06:41:29
362. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-03-21 20:36:39
Üzenet elküldve: 2018-03-21 20:36:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Úton Kalácsfalva felé//
//Sfetts, Bris//
- Rendben, majd holnap indulok, addig segítek itt az alapok letevésében - * bólint rá, ő sem szívesen menne egyedül este semerre sem, mert azért nem éppen harcedzett, s így még sincs mersze kockára tenni életét és kevéske vagyonkáját. *
-Nem, de sok az ember, bizonyára akad valaki aki segít - * kezd el nézelődni, hogy hátha talál valaki olyat, aki esetleg tudna nekik segíteni, ha már megérkeznek Kalácscfalvára, aztán csak hamar megállít egy férfit, aki kezesen segít neki, s mikor a férfi befejezi a mutogatásokat meg magyarázatokat, Riri visszatér a kis bagázshoz, hogy közölje frissen szerzett információit. *
- Nos, azt mondja, van egy faluháza...ott bizonyára többet megtudhatunk
//Sfetts, Bris//
- Rendben, majd holnap indulok, addig segítek itt az alapok letevésében - * bólint rá, ő sem szívesen menne egyedül este semerre sem, mert azért nem éppen harcedzett, s így még sincs mersze kockára tenni életét és kevéske vagyonkáját. *
-Nem, de sok az ember, bizonyára akad valaki aki segít - * kezd el nézelődni, hogy hátha talál valaki olyat, aki esetleg tudna nekik segíteni, ha már megérkeznek Kalácscfalvára, aztán csak hamar megállít egy férfit, aki kezesen segít neki, s mikor a férfi befejezi a mutogatásokat meg magyarázatokat, Riri visszatér a kis bagázshoz, hogy közölje frissen szerzett információit. *
- Nos, azt mondja, van egy faluháza...ott bizonyára többet megtudhatunk
361. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-03-21 19:46:12
Üzenet elküldve: 2018-03-21 19:46:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Derin-birtok//
* A fiú a pásztor válaszaival nem sokat tud kezdeni. El is hiszi kicsit, de jobbára nem, és amíg nem kap egy kicsit több magyarázatot, addig kételyei fennállnak, viszont a nemsokára adott magyarázat csak még több kérdést szül Prexi fejében, de túlságosan ostobának kezdi gondolni magát, és inkább hallgat. ~ Mi a nyavalya lehet az a mélységi? Még életemben nem hallottam. Talán valami fura barlangi lény… szörnyeteg, amelynek a mérge képes lebénítani hosszú időre valakit. ~ Prexi úgy érezte megtalálta a logikus választ, de mi van, ha mégsem ez? Nem akart magából még nagyobb bolondot csinálni az értelmetlen kérdéseivel, így inkább figyel, és várja a történet végét, ami egyre lenyűgözőbbé és egyben hihetetlenebbé válik. * - Fura neve van - * veti közbe kuncogva a démon… ja nem, a félisten nevének hallatán. A történet egyre kuszább. Másik világbeli démonok, legyenek azok bármik is, meg a velük való harc és Prexi csak figyel, és többnyire próbál nem megdöbbenő értetlen képet vágni. Mégis felszalad a szemöldöke, amikor meghallja, hogy Learon meghalt a kalandjainak végén. ~ Na, Prexi jól belecsaptál a kulimászba. Egy szellemmel diskurálsz. Nem lehet véletlen, hogy korábban a szellemeket emlegette a pásztor. Tuti ő is egy közülük. Még az is lehet, hogy az összes kecsekéje, meg a háza is szellemből van, de esélyesebb, hogy az éhségtől elment az eszem, és mindent csak képzelek. ~ Fel is nevetne, és a gondolat hatására legszívesebben ujjával megbökdösné a pásztor karját, hogy megbizonyosodjon szellem mivoltáról, de végül nem mozdul, mert minden olyan valóságosnak hat, hogy talán mégsem szellem. Aztán megkapja a dilemmára a magyarázatot is. ~ Jaaa, hogy feltámasztották, úgy már mindjárt más. ~ Ettől persze nem lett hihetőbb számára a történet, de mivel a pásztor megígérte, hogy egyszer részletesen is elmeséli, így a fiú rábólint, de mivel a kíváncsisága túlságosan nagy, így nem engedi el olyan könnyen a témát. * - Szóval… meghaltál… és akkor egy ideig… szellem voltál? - * kérdezi homlokráncolva. *
- Óh, az remek - * vidul fel Prexi arca. Sok kecske lesz, tehát akkor biztos jut neki is valamilyen jószág Egyszarvú mellé. Amúgy is a tehene okos állat, amikor nincs kedve elkódorogni, akkor mindig hazatalál. A kecskékkel nem volt tapasztalata, így nem tudja, hogy azok is visszatérnek-e maguktól, vagy őket hajtani kell, de remélte, hogy előbb-utóbb meg fogja tudni.
A varázslat taglóütéssel felérő mozdulatlanságra kárhoztatja, épp csak nem dől el, hanem két lábon állva mered döbbenten a csodára. Félve gondol rá, mi van, ha csak egy káprázat az egész, de a mágus úgy tűnik magabiztos e téren, és engedi Prexinek a fával való érintkezést. A fiú némileg remegő lábbal indul a fa törzse felé, hogy aztán tenyere a hűvös fa felületéhez érjen. Ott van. Szilárd. Kicsit meg is löki kezével, hátha egy erősebb mozdulatra szertefoszlik, de semmi ilyesmi nem történik. * - Ez valódi - * jelenti ki határozottan, megfeledkezve udvariasságról, elvégre ezzel elárulta magát, hogy nem feltétlen hitt a mágusnak. * - Mármint… tényleg diófa. - * Mentésnek nem túl jó, de talán a pásztormágus nem teszi szóvá hitetlenségét. * - Tessék? - * fordul Learon felé, majd rájőve, hogy mit kérdezett a pásztor, lassan válaszol. * - Barack, vagy alma * - nem igazán van kedvence, mindkettőt szereti. *
- És mennyi ideig élnek? Nem tűnnek el egy idő után? * - kérdezi csodálattal bámulva a diófát. * - Fel lehet mászni rájuk? - * vagy netán át vannak itatva valami mágikus védelemmel, amely nem hagyja az illetékteleneknek a famászást? Prexi elméjében ezen után már nem volt olyan, amit el ne tudna képzelni. *
* A fiú a pásztor válaszaival nem sokat tud kezdeni. El is hiszi kicsit, de jobbára nem, és amíg nem kap egy kicsit több magyarázatot, addig kételyei fennállnak, viszont a nemsokára adott magyarázat csak még több kérdést szül Prexi fejében, de túlságosan ostobának kezdi gondolni magát, és inkább hallgat. ~ Mi a nyavalya lehet az a mélységi? Még életemben nem hallottam. Talán valami fura barlangi lény… szörnyeteg, amelynek a mérge képes lebénítani hosszú időre valakit. ~ Prexi úgy érezte megtalálta a logikus választ, de mi van, ha mégsem ez? Nem akart magából még nagyobb bolondot csinálni az értelmetlen kérdéseivel, így inkább figyel, és várja a történet végét, ami egyre lenyűgözőbbé és egyben hihetetlenebbé válik. * - Fura neve van - * veti közbe kuncogva a démon… ja nem, a félisten nevének hallatán. A történet egyre kuszább. Másik világbeli démonok, legyenek azok bármik is, meg a velük való harc és Prexi csak figyel, és többnyire próbál nem megdöbbenő értetlen képet vágni. Mégis felszalad a szemöldöke, amikor meghallja, hogy Learon meghalt a kalandjainak végén. ~ Na, Prexi jól belecsaptál a kulimászba. Egy szellemmel diskurálsz. Nem lehet véletlen, hogy korábban a szellemeket emlegette a pásztor. Tuti ő is egy közülük. Még az is lehet, hogy az összes kecsekéje, meg a háza is szellemből van, de esélyesebb, hogy az éhségtől elment az eszem, és mindent csak képzelek. ~ Fel is nevetne, és a gondolat hatására legszívesebben ujjával megbökdösné a pásztor karját, hogy megbizonyosodjon szellem mivoltáról, de végül nem mozdul, mert minden olyan valóságosnak hat, hogy talán mégsem szellem. Aztán megkapja a dilemmára a magyarázatot is. ~ Jaaa, hogy feltámasztották, úgy már mindjárt más. ~ Ettől persze nem lett hihetőbb számára a történet, de mivel a pásztor megígérte, hogy egyszer részletesen is elmeséli, így a fiú rábólint, de mivel a kíváncsisága túlságosan nagy, így nem engedi el olyan könnyen a témát. * - Szóval… meghaltál… és akkor egy ideig… szellem voltál? - * kérdezi homlokráncolva. *
- Óh, az remek - * vidul fel Prexi arca. Sok kecske lesz, tehát akkor biztos jut neki is valamilyen jószág Egyszarvú mellé. Amúgy is a tehene okos állat, amikor nincs kedve elkódorogni, akkor mindig hazatalál. A kecskékkel nem volt tapasztalata, így nem tudja, hogy azok is visszatérnek-e maguktól, vagy őket hajtani kell, de remélte, hogy előbb-utóbb meg fogja tudni.
A varázslat taglóütéssel felérő mozdulatlanságra kárhoztatja, épp csak nem dől el, hanem két lábon állva mered döbbenten a csodára. Félve gondol rá, mi van, ha csak egy káprázat az egész, de a mágus úgy tűnik magabiztos e téren, és engedi Prexinek a fával való érintkezést. A fiú némileg remegő lábbal indul a fa törzse felé, hogy aztán tenyere a hűvös fa felületéhez érjen. Ott van. Szilárd. Kicsit meg is löki kezével, hátha egy erősebb mozdulatra szertefoszlik, de semmi ilyesmi nem történik. * - Ez valódi - * jelenti ki határozottan, megfeledkezve udvariasságról, elvégre ezzel elárulta magát, hogy nem feltétlen hitt a mágusnak. * - Mármint… tényleg diófa. - * Mentésnek nem túl jó, de talán a pásztormágus nem teszi szóvá hitetlenségét. * - Tessék? - * fordul Learon felé, majd rájőve, hogy mit kérdezett a pásztor, lassan válaszol. * - Barack, vagy alma * - nem igazán van kedvence, mindkettőt szereti. *
- És mennyi ideig élnek? Nem tűnnek el egy idő után? * - kérdezi csodálattal bámulva a diófát. * - Fel lehet mászni rájuk? - * vagy netán át vannak itatva valami mágikus védelemmel, amely nem hagyja az illetékteleneknek a famászást? Prexi elméjében ezen után már nem volt olyan, amit el ne tudna képzelni. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4325-4344