//Varangyvár//
//CCC, Aenae, Yeza//
*Korábbi dühe, amit akkor érzett, amikor Aenae meglátogatta barátnőjét, már rég elpárolgott, tekintete messze jár ahogy ül és pipája szopókáját szívogatja, hogy lomha füstöt eregessen miközben gondolkodik az eljövendőkön. Valójában elégedett, mert az. Minden a tervei szerint alakul és ha jól mennek a dolgok, a Kereskedőház erősebb lesz, mint valaha.
A diszkrét torokköszörülés ragadja ki ebből az elmélkedő állapotból, amikor Aenae megjelenik a verandán. Köszöntik egymást, úgy érzi, a lány sem neheztel már rá. A vállvonást más ismeri, szinte a lány védjegye, de megérti, ha mostanában nehezebben tud pihenni. De legalább aludt pár órát. Leülnek a hintaágyra és ott kezdenek halk beszélgetésbe.
Érdeklődve hallgatja, hogy Leandana nem kívánja visszavenni a trónt, ez valójában meglepi. Talán félreismerte a nőt? A beszámolót is figyelemmel hallgatja, gyengéden megfogja a lány kezét, mert fontos információk hangzanak el, amelyek új színezetet adnak a történteknek. Némi fenntartással kezeli a "jóságos nagynéniről" szóló részt, de nem akarja véleményével terhelni most Aenaet. Kérdéseire idővel úgyis válaszokat kap. Ám ezek is örömteli hírek. Az említésre, hogy nem ülhet a trónba, halkan felnevet. Nem is kívánt soha a trónra ülni, de ezt talán a lány is pontosan tudja, de legalábbis sejti. Az viszont meglepetés, hogy a gyermeke igen.
Rátérnek a fa ügyére is, amire igenlőn bólint.*
- Habrertus nagyvonalú üzletet ajánlott, harminc aranyat kért összesen a fáért. *Meséli el a történteket.*
- Azt hiszem, mesterkedik valamiben, de azt mindketten tudjuk, hogy ez tőle elvárható. *Mosolyodik el sokat tudón. Aenae biztosan jobban ismeri már a kancellárt, mint az igric, de kettőjük közül a wegtoreninek van több tapasztalata az olyanokkal szemben, mint a vén kecske.
Amikor elhallgat, hogy újragyújtsa kialvó pipáját, a lány megragadja az alkalmat, hogy kérdezzen. Miközben a gyertyáról lopott lánggal igyekszik apró szippantásokkal feléleszteni a vezérparazsat a pipa kazánjában, csak megengedőn bólint, hogy Aenae kérdezzen bátran. A kérdés első fele nem is meglepő, de a folytatás annál inkább. Annyira meglepődik, hogy majdnem elfelejti eloltani a szalmaszálon ujja felé közeledő lángocskát, ami már a bőrét fenyegeti.*
- Micsoda? *Kérdez vissza, de széles mosolyából sejteni, hogy nem neheztelésből. A lány elpirul, de némi pír felfedezhető az igric arcán is. Arra, hogy nemet is mondhatna, felnevet, jóízűn, kacagva.*
- Láttam a rajzaidat, nagyon tehetséges vagy és persze, szívesen. *Ha a lány engedi, akkor megöleli ültében, mert ezt biztosan nehéz lehetett megkérdezni. Tudja magáról, hogy piperkőc, de a kényelmes élet ellenére is sikerült formában maradnia, nincs oka szégyenkezni egyetlen szem előtt sem pőrén és szégyenlősség sincs benne.
Kényelmesen eldől a hintaszékben, egyik karja Aenae felé kinyújtva a támlán, míg a másikkal pipáját fogja a szája előtt, tekintete visszatér az uradalom látványához. A folytatás még a rajz témáját firtatja, ám az utolsó, oda nem illő részre sárga pillantását újra a lány felé fordítja.*
- Nincs szükségem, csak rád. *A felelet olyan könnyedén szalad ki ajkai közül, hogy az igricet is meglepi.*
- Biztos vagyok benne, hogy ha rám gondol valaki, akkor azt gyanítja, csak a címed, a rangod és a birodalmad miatt vagyok melletted. Kereskedőnek tartanak, kalmárnak, akinek csak az arany és a befolyás a fontos. *Azt elhallgatja, hogy egy időben nagyon is ilyen tervek vezérelték, ám időközben ezek a tervek megváltoztak, amikor valódi érzéseket kezdett táplálni iránta.*
- Azt hiszem, ez csak egy teszt volt Leandana részéről, hogy meggyőződjön róla, hogy nem ezek miatt vagyok melletted. De mindenem megvan, vagyonos vagyok, nemes és a gyermekeink gyermekeinek sem lesz gondja aranyra a helyzet mai állása szerint. *Folytatja az őszinte magyarázatot.*
- Te mit gondolsz, miért vagyok veled? *Kérdez vissza, ha már ilyen témára terelődött a szó. Egy ideje együtt vannak és már titkolniuk sem kell a kapcsolatukat senki előtt. Házasodni készülnek és a lány közös gyermeküket hordja a szíve alatt. Lehet, hogy elkésett a kérdéssel, de ha már így áll a helyzet, feltette.
A Kathlynben megtelepedő "vendégről" egyelőre fogalma sincs. Szeretett fegyvere szoros kapcsolatban áll az igriccel, nem egyszer mentette meg az életét vagy húzta ki a bajból. Új lakója kényelmesen elhelyezkedhet a vasívek között a fában, végigfuttathatja szellemujjait a fába vésett gyönyörű betűkön. Most (még) ez sem zavarja a wegtorenit, ha ezért később még nagy árat fizethet is.*