Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 197 (3921. - 3940. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
3940. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-06-29 16:16:04
Üzenet elküldve: 2022-06-29 16:16:04
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
*Ha valami nem áll jól a kancellárnak, hát akkor az az álszerénység. Aenae most már tudja, hogy meg kell emberelje magát és ha összeszorított combokkal is, de be kell tipegnie azért a csecsebecséért. Ha pedig már betipegett, akkor feltétlenül fel fog húzni valami alsóneműt is. De jó is lenne, ha zsebből elő tudna most egyet rántani.*
- Ugyan Habrertus, ne szabadkozz. Megmondom őszintén, hogy én is azt hittem.
*És forrón remélte, le akarta magáról rázni a felelősséget és mindent, amit Kagan a nyakába sózott. Kapálná az uborkát, fejné a kecskét és nevelné a szakajtóra való gyereküket. Nem, az ilyesmi is megőrjítené.*
- Tényleg ne keríts túl nagy feneket ennek a dolognak. Végképp ne rohangálj ide-oda.
*A nyelve hegyén van az, hogy “a te korodban”, de aztán még időben elnyomja az ingert, hogy a kancellár orra alá dörgölje annak élemedett korát. De abban biztos, hogy nehezményezné, ha most felszalajtaná a Vashegyre, hogy újraírja ezt a nyamvadt papírt.*
- Ha mindenképpen újra akarod írni, akkor hozok papírt és tollat. Így velünk tudsz vacsorázni.
*Felszolgálnak megint egy-két kupicányi Kagan öklét és nem lesz többé gondjuk a minden lében kanál kancellárral. Bár Aenae nem törne az életére, de azért mindig jólesik eljátszani a gondolattal.*
- Milyen udvariatlan is vagyok, frissítővel sem kínáltalak.
*Merthogy összeszorított combokkal gyorsan le akart ülni, utána pedig Habrertus sokkolta ezzel a házassági szerződés dologgal.*
- Mondd csak, mi minden fér még bele az ilyen házasság szerződésbe. Pusztán csak elméleti szinten, de beleírhatnám, hogy mi mindent várok el a férjemtől és mit várhat el tőlem? Mármint tudod, “olyan” dolgokban. Bele szoktak írni ilyesmiket?
*Ha valami nem áll jól a kancellárnak, hát akkor az az álszerénység. Aenae most már tudja, hogy meg kell emberelje magát és ha összeszorított combokkal is, de be kell tipegnie azért a csecsebecséért. Ha pedig már betipegett, akkor feltétlenül fel fog húzni valami alsóneműt is. De jó is lenne, ha zsebből elő tudna most egyet rántani.*
- Ugyan Habrertus, ne szabadkozz. Megmondom őszintén, hogy én is azt hittem.
*És forrón remélte, le akarta magáról rázni a felelősséget és mindent, amit Kagan a nyakába sózott. Kapálná az uborkát, fejné a kecskét és nevelné a szakajtóra való gyereküket. Nem, az ilyesmi is megőrjítené.*
- Tényleg ne keríts túl nagy feneket ennek a dolognak. Végképp ne rohangálj ide-oda.
*A nyelve hegyén van az, hogy “a te korodban”, de aztán még időben elnyomja az ingert, hogy a kancellár orra alá dörgölje annak élemedett korát. De abban biztos, hogy nehezményezné, ha most felszalajtaná a Vashegyre, hogy újraírja ezt a nyamvadt papírt.*
- Ha mindenképpen újra akarod írni, akkor hozok papírt és tollat. Így velünk tudsz vacsorázni.
*Felszolgálnak megint egy-két kupicányi Kagan öklét és nem lesz többé gondjuk a minden lében kanál kancellárral. Bár Aenae nem törne az életére, de azért mindig jólesik eljátszani a gondolattal.*
- Milyen udvariatlan is vagyok, frissítővel sem kínáltalak.
*Merthogy összeszorított combokkal gyorsan le akart ülni, utána pedig Habrertus sokkolta ezzel a házassági szerződés dologgal.*
- Mondd csak, mi minden fér még bele az ilyen házasság szerződésbe. Pusztán csak elméleti szinten, de beleírhatnám, hogy mi mindent várok el a férjemtől és mit várhat el tőlem? Mármint tudod, “olyan” dolgokban. Bele szoktak írni ilyesmiket?
3939. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-06-23 16:58:44
Üzenet elküldve: 2022-06-23 16:58:44
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
*Sajnos a Vashegyen is akadnak szép számmal olyan rosszindulatú emberek, akik hajlamosak másokat alaptalan rágalmakkal illetni. Minél ismertebb, minél nagyobb köztiszteletnek örvend az illető, annál rútabb vádakkal illetik. Ezért Hubi esetében a hiúság vádja még a legenyhébbek közé tartozik. A jó kancellár természetesen visszautasítja a feltételezést is. Ő csupán a jól megérdemelt elismerésre szomjazik. Ettől függetlenül Aenae eshet éppen abba a tévedésbe, hogy szavai nyomán a hiú Hubi olyan képet vág, mintha hájjal kenegetnék. Pedig csak szerényen mosolyog. Egészen addig míg a fruska el nem meséli neki, hogy mit és miről beszélt a boszorkánnyal. Ez egészen más megvilágításba helyez egy sor dolgot.*
- Öhm... igen.
*Egy kicsit megint zavarba jön, és ez kezdi felettébb bosszantani. Ő sohasem jön zavarba mások előtt, kiváltképp nem egy ifjú asszonyszemély előtt. Szerencsére erre eddig semmiféle formában nem volt példa, és Hubi forrón reméli, hogy ez nem fog változni.*
- Attól tartok, hogy itt valami félreértés van. *mondja félig Aeane-nek, félig magának* Pontosabban én érthettem félre valamit. Úgy hittem, hogy...
*Hinni persze Eeyr szentélyében kell, és Hubi most már a lányhoz beszél, szabadkozó-bosszankodó arckifejezéssel.*
- Ez példátlan! Nem tudnék hasonló esetet sem feleleveníteni, amikor ilyen csúf módon tévedtem volna. Bocsánatodért esedezem! Természetesen át fogom fogalmazni a szerződést, addig - úgy vélem - a báró urat felesleges lenne terhelnünk egy félresikerült irománnyal.
*Ez azt jelenti, és valahol utal is erre, hogy visszamegy a Vashegyre, megírja újra és visszahozza a házassági szerződés új példányait. Ennek megfelelően elkínzott kissé az arca, mintha előre utálná a felesleges fáradságot. Amit azonban szükségesnek látszik. Elvégre ezt Leával is meg akarja beszélni. Nem mintha nem hinne Aenae-nek, csak... Hubi szeret biztosra menni. És a hűségeskü már csak olyan, hogy nem lehet egyik nap az egyiknek letenni, másnap a másiknak, hogy harmadnapra visszapártoljon az elsőhöz. Pontosabban meg lehet tenni, de esélyes, hogy a negyedik napon valami tragikus baleset éri az ingadozót. Ha pedig valóban úgy van, hogy Aenae mondja, Hubi annyit sikerként könyvelhet el, hogy adományát a legjobb helyen ajánlotta fel.*
- Szót sem érdemel. *hajol meg* Egy magamfajta öregember úgysem viheti sírba az aranyait. Boldoggá tesz, ha jó, sőt, a legjobb helyre kerülnek. De ha lehetek annyira orcátlan, arra kérlek, hogy tekintsd ezt egyfajta bocsánatkérésnek tévedésemért.
*Ha tudná, hogy a lány ezt az istenekverése papagájjal hozza kapcsolatba, talán megpendítené, hogy Jágó kivételesen eszes és talpraesett szárnyas, akinek társaságát helyesebb lenne a Varangyvár népének élveznie. Mondjuk Hubi ezt leginkább a megkopasztott, kellően átsütött és paprikás szaftban, nokedlivel és ecetes uborkával feltálalt Jágóval tudná elképzelni, de sejti, hogy Aenae nem osztaná a lelkesedését.*
*Sajnos a Vashegyen is akadnak szép számmal olyan rosszindulatú emberek, akik hajlamosak másokat alaptalan rágalmakkal illetni. Minél ismertebb, minél nagyobb köztiszteletnek örvend az illető, annál rútabb vádakkal illetik. Ezért Hubi esetében a hiúság vádja még a legenyhébbek közé tartozik. A jó kancellár természetesen visszautasítja a feltételezést is. Ő csupán a jól megérdemelt elismerésre szomjazik. Ettől függetlenül Aenae eshet éppen abba a tévedésbe, hogy szavai nyomán a hiú Hubi olyan képet vág, mintha hájjal kenegetnék. Pedig csak szerényen mosolyog. Egészen addig míg a fruska el nem meséli neki, hogy mit és miről beszélt a boszorkánnyal. Ez egészen más megvilágításba helyez egy sor dolgot.*
- Öhm... igen.
*Egy kicsit megint zavarba jön, és ez kezdi felettébb bosszantani. Ő sohasem jön zavarba mások előtt, kiváltképp nem egy ifjú asszonyszemély előtt. Szerencsére erre eddig semmiféle formában nem volt példa, és Hubi forrón reméli, hogy ez nem fog változni.*
- Attól tartok, hogy itt valami félreértés van. *mondja félig Aeane-nek, félig magának* Pontosabban én érthettem félre valamit. Úgy hittem, hogy...
*Hinni persze Eeyr szentélyében kell, és Hubi most már a lányhoz beszél, szabadkozó-bosszankodó arckifejezéssel.*
- Ez példátlan! Nem tudnék hasonló esetet sem feleleveníteni, amikor ilyen csúf módon tévedtem volna. Bocsánatodért esedezem! Természetesen át fogom fogalmazni a szerződést, addig - úgy vélem - a báró urat felesleges lenne terhelnünk egy félresikerült irománnyal.
*Ez azt jelenti, és valahol utal is erre, hogy visszamegy a Vashegyre, megírja újra és visszahozza a házassági szerződés új példányait. Ennek megfelelően elkínzott kissé az arca, mintha előre utálná a felesleges fáradságot. Amit azonban szükségesnek látszik. Elvégre ezt Leával is meg akarja beszélni. Nem mintha nem hinne Aenae-nek, csak... Hubi szeret biztosra menni. És a hűségeskü már csak olyan, hogy nem lehet egyik nap az egyiknek letenni, másnap a másiknak, hogy harmadnapra visszapártoljon az elsőhöz. Pontosabban meg lehet tenni, de esélyes, hogy a negyedik napon valami tragikus baleset éri az ingadozót. Ha pedig valóban úgy van, hogy Aenae mondja, Hubi annyit sikerként könyvelhet el, hogy adományát a legjobb helyen ajánlotta fel.*
- Szót sem érdemel. *hajol meg* Egy magamfajta öregember úgysem viheti sírba az aranyait. Boldoggá tesz, ha jó, sőt, a legjobb helyre kerülnek. De ha lehetek annyira orcátlan, arra kérlek, hogy tekintsd ezt egyfajta bocsánatkérésnek tévedésemért.
*Ha tudná, hogy a lány ezt az istenekverése papagájjal hozza kapcsolatba, talán megpendítené, hogy Jágó kivételesen eszes és talpraesett szárnyas, akinek társaságát helyesebb lenne a Varangyvár népének élveznie. Mondjuk Hubi ezt leginkább a megkopasztott, kellően átsütött és paprikás szaftban, nokedlivel és ecetes uborkával feltálalt Jágóval tudná elképzelni, de sejti, hogy Aenae nem osztaná a lelkesedését.*
3938. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-06-22 14:02:06
Üzenet elküldve: 2022-06-22 14:02:06
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
- Ugyan, ez nem kedvesség. Ez a legkevesebb, amit megérdemelsz.
*Habrertus joggal hiheti, hogy Aenae hízelegni akar neki, pedig a lány csak empirikus úton akar megbizonyosodni azon elméletéről, hogy a férfiakkal könnyebb, ha hízelegnek nekik és ápolgatják az egojukat. Valamiért az a benyomása, hogy a kancellár számára nem lesz elegendő elismerés a gravírozott bizsu - még akkor sem, ha az a bizsu igen drága volt -, hanem valami másra vágyik.
Igazából Aenae is szeretné, ha félreértés lenne. Ha valóban csak szépen éldegélne a férjével, gazdálkodnának és kenyeret sütnének, háromhavonta pedig meghívnák Habrertust vacsorára, hogy a bölcsességeivel segítse az életüket. Nem, igazából nincs szüksége a kancellár bölcsességeire, de még inkább azokra, mint a gazdálkodásra. Ezzel valószínűleg Cha'yss is pont ugyanígy van, bár neki legalább ott az üzlete, azzal foglalkozhat, Aenae meg tényleg horgolgat majd és kapálja a konyhakertet. Előre utálja minden percét. Ebben a pillanatban elragadja a letargia: életének minden percét utálja.*
- Azt mondta, hogy nem kíván a trónra ülni, mert sosem ült rajta és nem is az a feladata, hogy ezt tegye, hiszen ő a szellemek szószólója és ez már az apám idejében is így volt, de ezt te magad bizonyára jobban tudod, olyan rég… óta a Vashegy szolgálatában állsz.
*Először azt akarta mondani, hogy “régi bútordarab”, de ugye nem Habrertus megsértése a cél, még akkor sem, ha azon amúgy kiválóan tudna szórakozni, hogy próbálja belőni, hogy mi is az a határ, amin még nem sértődik meg.*
- Óh. Igazán nagylelkű vagy velünk.
*Meglepődik persze és ezúttal hagyja is, hogy ez a meghökkenés látszódjon az arcán. Nem gondolta volna, hogy Habrertus ilyenekre pénzt áldoz. Eddig a pillanatig nem gondolta, de mégis zavarja az, hogy mindenki önzetlen, vagy önzetlennek látszó felajánlásokat tesz. Mintha le akarnák kötelezni. Talán arra gondolnak, hogy ha minél nagyobb, fehér - haha - habcsóknak öltözhet, meg annyi ékszert aggathat magára, hogy minden ízülete fájjon, akkor boldog lesz, ráadásul az adósuk. Jó, talán valójában Habrertus volt a ő adósa, miután nekiajándékozta - brahiból - Jágót és most akar törleszteni. Igen, talán ebből a szemszögből kéne vizsgálni a dolgokat.*
- Ugyan, ez nem kedvesség. Ez a legkevesebb, amit megérdemelsz.
*Habrertus joggal hiheti, hogy Aenae hízelegni akar neki, pedig a lány csak empirikus úton akar megbizonyosodni azon elméletéről, hogy a férfiakkal könnyebb, ha hízelegnek nekik és ápolgatják az egojukat. Valamiért az a benyomása, hogy a kancellár számára nem lesz elegendő elismerés a gravírozott bizsu - még akkor sem, ha az a bizsu igen drága volt -, hanem valami másra vágyik.
Igazából Aenae is szeretné, ha félreértés lenne. Ha valóban csak szépen éldegélne a férjével, gazdálkodnának és kenyeret sütnének, háromhavonta pedig meghívnák Habrertust vacsorára, hogy a bölcsességeivel segítse az életüket. Nem, igazából nincs szüksége a kancellár bölcsességeire, de még inkább azokra, mint a gazdálkodásra. Ezzel valószínűleg Cha'yss is pont ugyanígy van, bár neki legalább ott az üzlete, azzal foglalkozhat, Aenae meg tényleg horgolgat majd és kapálja a konyhakertet. Előre utálja minden percét. Ebben a pillanatban elragadja a letargia: életének minden percét utálja.*
- Azt mondta, hogy nem kíván a trónra ülni, mert sosem ült rajta és nem is az a feladata, hogy ezt tegye, hiszen ő a szellemek szószólója és ez már az apám idejében is így volt, de ezt te magad bizonyára jobban tudod, olyan rég… óta a Vashegy szolgálatában állsz.
*Először azt akarta mondani, hogy “régi bútordarab”, de ugye nem Habrertus megsértése a cél, még akkor sem, ha azon amúgy kiválóan tudna szórakozni, hogy próbálja belőni, hogy mi is az a határ, amin még nem sértődik meg.*
- Óh. Igazán nagylelkű vagy velünk.
*Meglepődik persze és ezúttal hagyja is, hogy ez a meghökkenés látszódjon az arcán. Nem gondolta volna, hogy Habrertus ilyenekre pénzt áldoz. Eddig a pillanatig nem gondolta, de mégis zavarja az, hogy mindenki önzetlen, vagy önzetlennek látszó felajánlásokat tesz. Mintha le akarnák kötelezni. Talán arra gondolnak, hogy ha minél nagyobb, fehér - haha - habcsóknak öltözhet, meg annyi ékszert aggathat magára, hogy minden ízülete fájjon, akkor boldog lesz, ráadásul az adósuk. Jó, talán valójában Habrertus volt a ő adósa, miután nekiajándékozta - brahiból - Jágót és most akar törleszteni. Igen, talán ebből a szemszögből kéne vizsgálni a dolgokat.*
3937. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-06-21 18:01:07
Üzenet elküldve: 2022-06-21 18:01:07
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
- Ez rendkívül kedves tőled.
*Hubi mosolyog, mint a pék macskája a meleg bucira, elvégre az ajándék akkor is roppant szép gesztus ha úgy néz ki, hogy a bides életben nem fogja megkapni. Persze Hubi részéről nagyfokú igazságtalanság lenne ilyesmit felhánytorgatni, hiszen pont Aenae-éktől kapott már igen szép és értékes ajándékot. És a hintót.*
- Attól tartok, hogy itt valami félreértés van...
*Hubi nagyon nem szereti ezt. Egyrészt kis blöffjén vagy átlátnak, vagy Aenae egyszerűen nem olyan egyszerű, mint amilyennek hinni szeretné. De ez a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy valamit tényleg félreérthetett. Szentül meg van, volt győződve róla, hogy Leandana átveszi a hatalmat, Aenae meg szépen eléldegél férjével, gazdálkodnak, kenyeret sütnek, időnként meghívják Hubit, hogy bölcsességeivel segítse életüket. De most tényleg azt hallja, hogy Lea nem akarja a trónt és Aenae fog rajta ülni? Tulajdonképpen ez sem rossz variáció, sőt, a lehetőségekhez képes kifejezetten jó, de nem szereti az ilyen meglepetéseket.*
- Természetesen ha a nagyasszony azt ígérte neked, hogy leszármazottaid örökölhetik a trónt, úgy ez a kitétel kimarad a szerződésből. Ez esetben én értettem félre valamit, ami miatt bocsánatodért esedezem. Sajnos előfordulhatnak hibák. Ezért is tartottam fontosnak, hogy a szerződést bemutassam neked. De kérlek, segíts nekem: a nagyasszony úgy nyilatkozott neked, hogy nem óhajtja magának a Vashegy trónját?
*Most már kíváncsi Aenae verziójára is, és ha majd visszamondja Leának, kiderül, hogy ki és hol értette félre a dolgot. És az is lehet, hogy Hubi öregszik és már nem mindig a régi. Mert ha Aenae-n nem is látszik a zavar, Hubin igen. Tulajdonképpen bosszús, de ahogy matat a papirosaival, ez könnyen tűnhet zavarodottságnak. És ezt még tetézi az éles megjegyzés bizonyos vérségi kapcsolatokra, amit Hubi már nem tudna félreérteni. Igen, való igaz, születés jogán ő sem tharg. De micsoda méltatlanság összevetni személyét, a hosszú évek áldozatos munkáját, a Vashegy szolgálatába önzetlenül állított tudását egy éppen most érkezett gyüttmenttel? És ehhez még jó képet is kell vágnia. Nem megy könnyen.*
- A nagyasszony mindig is nagylelkű volt. *bólogat aztán, bár neki ezt a nagylelkűséget még nem volt szerencséje megtapasztalni* Távol álljon tőlem a látszat, hogy botor gőgömben versenyre kívánnék kelni vele, de ahogy számára, úgy számomra is fontos a boldogságod s boldogulásod. Ezért kérlek, hogy engedd meg nekem, hogy a nagyasszony kétezer aranyához hozzátegyek valamicskét szerényke megtakarításomból.
*Eredetileg ő is kétezer aranyra gondolt, de ezt Lea akár provokációnak is vehetné. Akivel Hubi nem szeretné összerúgni a port. Ha mégis ő kerül a Vashegy trónjára, ez nem lenne egészséges dolog. Ugyanakkor Aenae jóindulata sem utolsó, hasonló okokból. Így a Lea által felajánlott összeg felével szándékozik hozzájárulni az ifjú pár boldogságához, hacsak nem utasítják vissza.*
- Ez rendkívül kedves tőled.
*Hubi mosolyog, mint a pék macskája a meleg bucira, elvégre az ajándék akkor is roppant szép gesztus ha úgy néz ki, hogy a bides életben nem fogja megkapni. Persze Hubi részéről nagyfokú igazságtalanság lenne ilyesmit felhánytorgatni, hiszen pont Aenae-éktől kapott már igen szép és értékes ajándékot. És a hintót.*
- Attól tartok, hogy itt valami félreértés van...
*Hubi nagyon nem szereti ezt. Egyrészt kis blöffjén vagy átlátnak, vagy Aenae egyszerűen nem olyan egyszerű, mint amilyennek hinni szeretné. De ez a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy valamit tényleg félreérthetett. Szentül meg van, volt győződve róla, hogy Leandana átveszi a hatalmat, Aenae meg szépen eléldegél férjével, gazdálkodnak, kenyeret sütnek, időnként meghívják Hubit, hogy bölcsességeivel segítse életüket. De most tényleg azt hallja, hogy Lea nem akarja a trónt és Aenae fog rajta ülni? Tulajdonképpen ez sem rossz variáció, sőt, a lehetőségekhez képes kifejezetten jó, de nem szereti az ilyen meglepetéseket.*
- Természetesen ha a nagyasszony azt ígérte neked, hogy leszármazottaid örökölhetik a trónt, úgy ez a kitétel kimarad a szerződésből. Ez esetben én értettem félre valamit, ami miatt bocsánatodért esedezem. Sajnos előfordulhatnak hibák. Ezért is tartottam fontosnak, hogy a szerződést bemutassam neked. De kérlek, segíts nekem: a nagyasszony úgy nyilatkozott neked, hogy nem óhajtja magának a Vashegy trónját?
*Most már kíváncsi Aenae verziójára is, és ha majd visszamondja Leának, kiderül, hogy ki és hol értette félre a dolgot. És az is lehet, hogy Hubi öregszik és már nem mindig a régi. Mert ha Aenae-n nem is látszik a zavar, Hubin igen. Tulajdonképpen bosszús, de ahogy matat a papirosaival, ez könnyen tűnhet zavarodottságnak. És ezt még tetézi az éles megjegyzés bizonyos vérségi kapcsolatokra, amit Hubi már nem tudna félreérteni. Igen, való igaz, születés jogán ő sem tharg. De micsoda méltatlanság összevetni személyét, a hosszú évek áldozatos munkáját, a Vashegy szolgálatába önzetlenül állított tudását egy éppen most érkezett gyüttmenttel? És ehhez még jó képet is kell vágnia. Nem megy könnyen.*
- A nagyasszony mindig is nagylelkű volt. *bólogat aztán, bár neki ezt a nagylelkűséget még nem volt szerencséje megtapasztalni* Távol álljon tőlem a látszat, hogy botor gőgömben versenyre kívánnék kelni vele, de ahogy számára, úgy számomra is fontos a boldogságod s boldogulásod. Ezért kérlek, hogy engedd meg nekem, hogy a nagyasszony kétezer aranyához hozzátegyek valamicskét szerényke megtakarításomból.
*Eredetileg ő is kétezer aranyra gondolt, de ezt Lea akár provokációnak is vehetné. Akivel Hubi nem szeretné összerúgni a port. Ha mégis ő kerül a Vashegy trónjára, ez nem lenne egészséges dolog. Ugyanakkor Aenae jóindulata sem utolsó, hasonló okokból. Így a Lea által felajánlott összeg felével szándékozik hozzájárulni az ifjú pár boldogságához, hacsak nem utasítják vissza.*
3936. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-06-21 15:11:46
Üzenet elküldve: 2022-06-21 15:11:46
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
*Szó sincs arról, hogy Aenae be lenne savanyodva, de a személyisége nem olyan, hogy naphosszat romantikus pillanatokról ábrándozzon. Igazából lánykérésről sem ábrándozott és megkapta, ráadásul pont abban a formában, ahogyan azt a leányok általában el szokták képzelni, térdre borulással meg mindennel. Érdekes, hogy ő a menekülésre gondolt, nem pedig arra, hogy ez életének nagy, romantikus pillanata.*
- Azt hiszem igazad van. Azelőtt is kiállhatatlan volt. Persze, hogy nem vallottál kudarcot, hiszen a pestis-problémát is megoldottad. Csináltattam is neked valamit emlékül, csak nem volt alkalmam odaadni.
*És ez sem az az alkalom, ugyanis Aenae a legkevésbé sem akar felállni, pedig ott van a táskájában, jó ideje magával hurcolja.
Látja a sértődést, igazából csak az nem venné észre, aki teljesen vak vagy totál idióta, Aenae viszont egyik sem. Mély levegőt vesz, hogy ne forgassa a szemét erre a körülményre.*
- Természetesen, a báró nem a vérünk.
*A vérünk szóban van egyfajta nyomaték, különösen azok fényében, hogy már olvassa a házassági szerződést, amely inkább dekrétumnak tűnik, mint szerződésnek. A kancellár éppúgy nem a vérük, de ő mégis régens lehet, míg a majdani trónörökös(ök) édesapja meg nem?*
- Nem értem, hogy miért kéne a nagyasszonynak jóváhagynia a gyermekeim trónutódlását? Nekem az úrnő azt mondta, hogy a gyermekeim trónra kerülésének semmi akadálya, hisz ők a véreink. Sőt, azt sem akarta, hogy a javára visszalépjek.
*Jókedve kezd elszállni, annyira bizakodott, hogy ez a nő megoldja minden problémáját és nem kell többé az elárvult thargok úrnőjének lennie. Viszont a hatujjú nem akarja a trónt, de ha nem akarja, akkor miért mondaná meg, hogy melyik gyermeke lehet az a “szerencsés”, aki Kagan trónjára ül majd? A kancellár teljesen összezavarja, de ez a zavar nem látszik rajta.*
- A felajánlása igazán nagylelkű. A báró is egyet fog érteni ezzel.
*Noha hozományt nem akart, de végül csak megkapja valamilyen formában. Aenae számára ez így egészen elfogadható, mégsem kelti azt a benyomást, hogy alkudoznak rajta, hogy ki mennyit fizessen kinek.*
*Szó sincs arról, hogy Aenae be lenne savanyodva, de a személyisége nem olyan, hogy naphosszat romantikus pillanatokról ábrándozzon. Igazából lánykérésről sem ábrándozott és megkapta, ráadásul pont abban a formában, ahogyan azt a leányok általában el szokták képzelni, térdre borulással meg mindennel. Érdekes, hogy ő a menekülésre gondolt, nem pedig arra, hogy ez életének nagy, romantikus pillanata.*
- Azt hiszem igazad van. Azelőtt is kiállhatatlan volt. Persze, hogy nem vallottál kudarcot, hiszen a pestis-problémát is megoldottad. Csináltattam is neked valamit emlékül, csak nem volt alkalmam odaadni.
*És ez sem az az alkalom, ugyanis Aenae a legkevésbé sem akar felállni, pedig ott van a táskájában, jó ideje magával hurcolja.
Látja a sértődést, igazából csak az nem venné észre, aki teljesen vak vagy totál idióta, Aenae viszont egyik sem. Mély levegőt vesz, hogy ne forgassa a szemét erre a körülményre.*
- Természetesen, a báró nem a vérünk.
*A vérünk szóban van egyfajta nyomaték, különösen azok fényében, hogy már olvassa a házassági szerződést, amely inkább dekrétumnak tűnik, mint szerződésnek. A kancellár éppúgy nem a vérük, de ő mégis régens lehet, míg a majdani trónörökös(ök) édesapja meg nem?*
- Nem értem, hogy miért kéne a nagyasszonynak jóváhagynia a gyermekeim trónutódlását? Nekem az úrnő azt mondta, hogy a gyermekeim trónra kerülésének semmi akadálya, hisz ők a véreink. Sőt, azt sem akarta, hogy a javára visszalépjek.
*Jókedve kezd elszállni, annyira bizakodott, hogy ez a nő megoldja minden problémáját és nem kell többé az elárvult thargok úrnőjének lennie. Viszont a hatujjú nem akarja a trónt, de ha nem akarja, akkor miért mondaná meg, hogy melyik gyermeke lehet az a “szerencsés”, aki Kagan trónjára ül majd? A kancellár teljesen összezavarja, de ez a zavar nem látszik rajta.*
- A felajánlása igazán nagylelkű. A báró is egyet fog érteni ezzel.
*Noha hozományt nem akart, de végül csak megkapja valamilyen formában. Aenae számára ez így egészen elfogadható, mégsem kelti azt a benyomást, hogy alkudoznak rajta, hogy ki mennyit fizessen kinek.*
3935. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-06-21 13:34:40
Üzenet elküldve: 2022-06-21 13:34:40
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
*Szeretné megtudni, hogy miféle hányattatott élet kell hozzá, hogy egy ilyen ifjú és egyébként bájos teremtés ne tudjon elképzelni romantikus körülményeket. Kicsit még sajnálja is. A bárót kicsit jobban. Ha jegyese már most így be van savanyodva, akkor nem jósol nagy jövőt ennek a frigynek. Ami persze nem feltétlen hátrány Hubi nézőpontjából.*
- Az az elf furtonfurt zsémbes. Aligha lehetne különbség akkor sem, ha esetleg nem sikerült volna megmentenem becses testrészét.
*Kellő szerénységgel mosolyodik el.*
- De talán említenem is felesleges, hogy nem vallottam kudarcot.
*Ezután következik a dagályos előadás a szerelemről és Aenae meglehetősen váratlan megjegyzése után a kötelező sértődés. Hubi nem volt felkészülve erre a hangra, úgy hallgat el, mintha elvágták volna a szavait. Vagy a torkát. Aztán nyel egyet, kihúzza magát és arcán a sértett méltóság számos tanújelével hajol meg.*
- Ahogy óhajtod.
*Aenae-nek szerencséje van, Hubi valóban készült tervezettel, amit magával is hozott.*
- Így van. *húzza elő a gondosan feltekercselt írást és egy kis mosoly keretében nyújtja át* Biztos vagyok benne, hogy egyetértesz ebben a nagyasszonnyal. Ez így helyes.
*A báró trónigénylésből való kizárásáról van szó természetesen, és Hubi úgy érzi, hogy ennyi szemtelenséget megengedhet magának. Egyrészt a fruska ráncigálta a pofonládát, amikor a választékos modort kifogásolta, másrészt Leandana visszatértével Kagan fattyának a békés életről és nem a hatalomról illenék álmodoznia. Most tehát az ifjú ara elolvashatja, hogy mostohája nem kevesebb, mint kétezer arannyal óhajt hozzájárulni a leendő házasok közös életéhez. Egyebek mellett olvashat arról is, hogy férje semmi körülmények között nem foglalhatja el a Vashegy trónját és esetleges leszármazottaik is csak akkor, ha Lea elmulasztaná megjelölni utódját, vagy megjelölné, de még életében elhunyna, vagy a thargok nem fogadnák el, és így tovább. Továbbá azon örömteli hír birtokába jut, hogy ha Leával történnék valami és esetleg Aeane is idő előtt hunyna el, akkor amikor ivadékai még gyermekek, úgy akkor sem maradna magára a Vashegy. Ez esetben a régensi cím az arra legalkalmasabbat, a kancellárt illeti.*
- Magától értetődik, hogy a báró úr is megismerje a tartalmát. Amennyiben kérdésetek, észrevételetek lenne, állok rendelkezésetekre.
*A kifogás szót nem említi. Ennyire orcátlanok nem lehetnek, hogy Lea példátlan nagyvonalúsága után még követelőzzenek is.*
*Szeretné megtudni, hogy miféle hányattatott élet kell hozzá, hogy egy ilyen ifjú és egyébként bájos teremtés ne tudjon elképzelni romantikus körülményeket. Kicsit még sajnálja is. A bárót kicsit jobban. Ha jegyese már most így be van savanyodva, akkor nem jósol nagy jövőt ennek a frigynek. Ami persze nem feltétlen hátrány Hubi nézőpontjából.*
- Az az elf furtonfurt zsémbes. Aligha lehetne különbség akkor sem, ha esetleg nem sikerült volna megmentenem becses testrészét.
*Kellő szerénységgel mosolyodik el.*
- De talán említenem is felesleges, hogy nem vallottam kudarcot.
*Ezután következik a dagályos előadás a szerelemről és Aenae meglehetősen váratlan megjegyzése után a kötelező sértődés. Hubi nem volt felkészülve erre a hangra, úgy hallgat el, mintha elvágták volna a szavait. Vagy a torkát. Aztán nyel egyet, kihúzza magát és arcán a sértett méltóság számos tanújelével hajol meg.*
- Ahogy óhajtod.
*Aenae-nek szerencséje van, Hubi valóban készült tervezettel, amit magával is hozott.*
- Így van. *húzza elő a gondosan feltekercselt írást és egy kis mosoly keretében nyújtja át* Biztos vagyok benne, hogy egyetértesz ebben a nagyasszonnyal. Ez így helyes.
*A báró trónigénylésből való kizárásáról van szó természetesen, és Hubi úgy érzi, hogy ennyi szemtelenséget megengedhet magának. Egyrészt a fruska ráncigálta a pofonládát, amikor a választékos modort kifogásolta, másrészt Leandana visszatértével Kagan fattyának a békés életről és nem a hatalomról illenék álmodoznia. Most tehát az ifjú ara elolvashatja, hogy mostohája nem kevesebb, mint kétezer arannyal óhajt hozzájárulni a leendő házasok közös életéhez. Egyebek mellett olvashat arról is, hogy férje semmi körülmények között nem foglalhatja el a Vashegy trónját és esetleges leszármazottaik is csak akkor, ha Lea elmulasztaná megjelölni utódját, vagy megjelölné, de még életében elhunyna, vagy a thargok nem fogadnák el, és így tovább. Továbbá azon örömteli hír birtokába jut, hogy ha Leával történnék valami és esetleg Aeane is idő előtt hunyna el, akkor amikor ivadékai még gyermekek, úgy akkor sem maradna magára a Vashegy. Ez esetben a régensi cím az arra legalkalmasabbat, a kancellárt illeti.*
- Magától értetődik, hogy a báró úr is megismerje a tartalmát. Amennyiben kérdésetek, észrevételetek lenne, állok rendelkezésetekre.
*A kifogás szót nem említi. Ennyire orcátlanok nem lehetnek, hogy Lea példátlan nagyvonalúsága után még követelőzzenek is.*
3934. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-06-21 12:51:54
Üzenet elküldve: 2022-06-21 12:51:54
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
*Akar ő vitatkozni, nagyon is akar, csak éppen tudja, hogy a kancellárral semmi értelme nincs. Vagyis értelme van, csak nincs kedve az utána kötelezően következő sértettségnek. Aenae általános megállapítása az elmúlt napok fényében az, hogy a férfi rendkívül sértődékeny fajta. Az ő kedve meg túl jó ahhoz, hogy ilyenekkel lelombozza, kicsit ugyan kényelmetlen feszesen összeszorított combokkal ülni, de ez ugye egyenes folyománya annak, amiért jó a hangulata… Folyománya.*
- Nem tudok igazán elképzelni romantikus körüményeket. Úgy általában.
*Jó, egy igazán romantikus dolgot fel tudna hozni, mikor Pyctával a holdfényben táncoltak, körülöttük csak az éjjeli erdő zajai. Na, az a pillanat valóban romantikus volt. Kár, hogy elmúlt és soha meg nem ismételhető.*
- Menthetetlen volt? Rh'onhan manapság különösen zsémbes.
*Nem a drága kancellár gyógyítói képességeit akarja megkérdőjelezni, csak keresi az okokat, hogy az elf miért elviselhetetlenebb a sokéves átlagnál? Nyilván azért, mert amputálni kellett a hímtagját, ilyesmitől a férfiak kikészülnek. Elnyomja a mosolyt, mikor elképzeli, hogy Rh'onhan ülve vizel és ezért mindenki mást okol, kivéve saját magát.
Ha mosolyogna, akkor ez a mosoly rögtön az arcára is fagyna, amint meghallja Hubi szónoklatát.*
- Szerinted szóvirágok nélkül is menne?
*Kérdése kissé élesebbre sikerül, mint azt szeretné, de aztán gondolatban vállat von. Ha a kancellár megsértődik, hát megsértődik. Különben meg, ha valaki jelenleg felhúzhatná az orrát, akkor az csak és kizárólag Aenae lehetne, mert éppen megkérdőjelezik szerelmük hevességét és tartósságát. Bár nagyon is van ráció abban, amit a kancellár mond, odahaza minden házassághoz készül ilyen dokumentum, a felek védelmében. Aenae persze nem gondolt rá, de nem azért, mert nem lát a szerelem halványlila, cukorillatú ködétől, hanem mert csak arra gondol, hogy mennyire szeretne túlesni az egész hacacárén.*
- Gondolom, hogy vannak bizonyos kötelező elemek, amikhez ragaszkodik, minthogy a báró sosem ülhet a Vashegy trónjára. Talán már el is készítetted, ha így van, akkor szeretném átolvasni és szeretném, ha a báró is átolvasná és megtehesse az esetleges javaslatait.
*Valamiért az az érzése, hogy Cha'yss nem fog tapsikolni örömében, valójában Aenae sem tapsikol, de olyan közegből jött, ahol nem találtak kivetnivalót az ilyesmiben.*
*Akar ő vitatkozni, nagyon is akar, csak éppen tudja, hogy a kancellárral semmi értelme nincs. Vagyis értelme van, csak nincs kedve az utána kötelezően következő sértettségnek. Aenae általános megállapítása az elmúlt napok fényében az, hogy a férfi rendkívül sértődékeny fajta. Az ő kedve meg túl jó ahhoz, hogy ilyenekkel lelombozza, kicsit ugyan kényelmetlen feszesen összeszorított combokkal ülni, de ez ugye egyenes folyománya annak, amiért jó a hangulata… Folyománya.*
- Nem tudok igazán elképzelni romantikus körüményeket. Úgy általában.
*Jó, egy igazán romantikus dolgot fel tudna hozni, mikor Pyctával a holdfényben táncoltak, körülöttük csak az éjjeli erdő zajai. Na, az a pillanat valóban romantikus volt. Kár, hogy elmúlt és soha meg nem ismételhető.*
- Menthetetlen volt? Rh'onhan manapság különösen zsémbes.
*Nem a drága kancellár gyógyítói képességeit akarja megkérdőjelezni, csak keresi az okokat, hogy az elf miért elviselhetetlenebb a sokéves átlagnál? Nyilván azért, mert amputálni kellett a hímtagját, ilyesmitől a férfiak kikészülnek. Elnyomja a mosolyt, mikor elképzeli, hogy Rh'onhan ülve vizel és ezért mindenki mást okol, kivéve saját magát.
Ha mosolyogna, akkor ez a mosoly rögtön az arcára is fagyna, amint meghallja Hubi szónoklatát.*
- Szerinted szóvirágok nélkül is menne?
*Kérdése kissé élesebbre sikerül, mint azt szeretné, de aztán gondolatban vállat von. Ha a kancellár megsértődik, hát megsértődik. Különben meg, ha valaki jelenleg felhúzhatná az orrát, akkor az csak és kizárólag Aenae lehetne, mert éppen megkérdőjelezik szerelmük hevességét és tartósságát. Bár nagyon is van ráció abban, amit a kancellár mond, odahaza minden házassághoz készül ilyen dokumentum, a felek védelmében. Aenae persze nem gondolt rá, de nem azért, mert nem lát a szerelem halványlila, cukorillatú ködétől, hanem mert csak arra gondol, hogy mennyire szeretne túlesni az egész hacacárén.*
- Gondolom, hogy vannak bizonyos kötelező elemek, amikhez ragaszkodik, minthogy a báró sosem ülhet a Vashegy trónjára. Talán már el is készítetted, ha így van, akkor szeretném átolvasni és szeretném, ha a báró is átolvasná és megtehesse az esetleges javaslatait.
*Valamiért az az érzése, hogy Cha'yss nem fog tapsikolni örömében, valójában Aenae sem tapsikol, de olyan közegből jött, ahol nem találtak kivetnivalót az ilyesmiben.*
3933. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-06-20 17:51:25
Üzenet elküldve: 2022-06-20 17:51:25
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
- Ha megengeded, az ugyanaz.
*Hubi szelíden mosolyog és mérhetetlenül elégedett lenne ha valaki lelkendezve fedezné fel, hogy mosolya épp olyan titokzatos, mint Risidva Thiulrena, a jeles piritanesi piktor híres képén a legendás Odeishreic matrónáé. Sajnos azonban csekély az esélye, hogy a Varangyvár falai között a sötételf képzőművészet szerelmeseibe és avatott ismerőibe botlik, így e felfedezésnek az esélye elenyészően csekély. A titokzatos mosoly mindenesetre annak tudható be, hogy a jó kancellárnak sikerül olyan választ adni amiből arra lehet következtetni, hogy Aenae-t illeti jog szerint a Vastrón. És arra is, hogy Leát. Hubi ebben a pillanatban igen elégedett magával.*
- Ó, igen. Talán egyetértesz velem, hogy romantikusabb körülmények szerencsésebbek lettek volna.
*Kicsit megcsóválja a fejét, mert bár a gyógyításban (is) jeleskedő tudósnak nem illene megborzadnia beteg testrészektől, a strázsa hímtagja, amit nemes egyszerűséggel csapott az orra elé, hogy vizsgálja meg és gyógykezelje, olyan állapotban volt, hogy lidérces álmaiban ilyen erdőben szaladgál. És hogy ne legyen annyira megelégedve magával, csak csendben bólint arra, hogy Aenae szerint egyértelmű, hogy az intim részletekre nem kíváncsi a göndör hajú boszorkány. Persze, hogy az. És az is természetes, hogy ő viszont igen, és tulajdonképpen elszólta magát. Helyes lesz jobban vigyáznia, ennek a fruskának megvan a magához való esze, és figyel is.*
- Éppen ezért örvend a szívem, hogy ha a kezdet nem is volt olyan, mint egy trubadúrének leszebb strófái, a folytatás - ha jól látom - már az. És bár most lobogók, hevesek az érzelmek, az idő múlásával esetleg csitulhatnak. Ne érts félre, távol álljon tőlem, hogy szerelmetek valóját megkérdőjelezzem. Arra gondolok, hogy a heves lángolás csendesebb, de tartósabb izzássá szelídülhet. A vad szerelem igaz, őszinte szeretetté nemesülhet. Hiszen a szalmaláng vakító lobogása percekig tart csupán, míg a zsarátnok hosszan melegít szelíden, csendesen.
*Hubi szinte maga is meghatódik az iszonyú közhelyes képein, esetleg Aenae is, ezért elképzelhető, hogy éles a váltás. Hubi ugyanis az ellágyult arckifejezés után pislant egyet, és úgy veti oda a lány orra elé a következőt, mintha eddig nem a szerelem mibenlétéről értekezett volna.*
- A nagyasszony ragaszkodik hozzá, hogy házassági szerződést kössetek.
- Ha megengeded, az ugyanaz.
*Hubi szelíden mosolyog és mérhetetlenül elégedett lenne ha valaki lelkendezve fedezné fel, hogy mosolya épp olyan titokzatos, mint Risidva Thiulrena, a jeles piritanesi piktor híres képén a legendás Odeishreic matrónáé. Sajnos azonban csekély az esélye, hogy a Varangyvár falai között a sötételf képzőművészet szerelmeseibe és avatott ismerőibe botlik, így e felfedezésnek az esélye elenyészően csekély. A titokzatos mosoly mindenesetre annak tudható be, hogy a jó kancellárnak sikerül olyan választ adni amiből arra lehet következtetni, hogy Aenae-t illeti jog szerint a Vastrón. És arra is, hogy Leát. Hubi ebben a pillanatban igen elégedett magával.*
- Ó, igen. Talán egyetértesz velem, hogy romantikusabb körülmények szerencsésebbek lettek volna.
*Kicsit megcsóválja a fejét, mert bár a gyógyításban (is) jeleskedő tudósnak nem illene megborzadnia beteg testrészektől, a strázsa hímtagja, amit nemes egyszerűséggel csapott az orra elé, hogy vizsgálja meg és gyógykezelje, olyan állapotban volt, hogy lidérces álmaiban ilyen erdőben szaladgál. És hogy ne legyen annyira megelégedve magával, csak csendben bólint arra, hogy Aenae szerint egyértelmű, hogy az intim részletekre nem kíváncsi a göndör hajú boszorkány. Persze, hogy az. És az is természetes, hogy ő viszont igen, és tulajdonképpen elszólta magát. Helyes lesz jobban vigyáznia, ennek a fruskának megvan a magához való esze, és figyel is.*
- Éppen ezért örvend a szívem, hogy ha a kezdet nem is volt olyan, mint egy trubadúrének leszebb strófái, a folytatás - ha jól látom - már az. És bár most lobogók, hevesek az érzelmek, az idő múlásával esetleg csitulhatnak. Ne érts félre, távol álljon tőlem, hogy szerelmetek valóját megkérdőjelezzem. Arra gondolok, hogy a heves lángolás csendesebb, de tartósabb izzássá szelídülhet. A vad szerelem igaz, őszinte szeretetté nemesülhet. Hiszen a szalmaláng vakító lobogása percekig tart csupán, míg a zsarátnok hosszan melegít szelíden, csendesen.
*Hubi szinte maga is meghatódik az iszonyú közhelyes képein, esetleg Aenae is, ezért elképzelhető, hogy éles a váltás. Hubi ugyanis az ellágyult arckifejezés után pislant egyet, és úgy veti oda a lány orra elé a következőt, mintha eddig nem a szerelem mibenlétéről értekezett volna.*
- A nagyasszony ragaszkodik hozzá, hogy házassági szerződést kössetek.
3932. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-06-15 18:27:15
Üzenet elküldve: 2022-06-15 18:27:15
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
*A férfiak meg az elképzeléseik arról mennyi is az elegendő idő egy rendes fürdéshez. Viszont veszélyhelyzet láthatóan valóban nincs, úgyhogy Yeza megnyugodhat. Átveszi a takarót és gyorsan maga köré tekeri. Teljesen meg volt róla győződve, hogy a nap további részében már nem lesz szükség a szolgálataira, de nagyon úgy tűnik, hogy Caldorcor másképp gondolja. A vörös mindenesetre illő meghajlással hátrál ki a kínos helyzetből és a helyiségből is, de még mielőtt megpördülne az ajtóban, hogy minél gyorsabban az Úr rendelkezésére állhasson, még egy kis tétovázás után azért magához ragadja a szót.*
- Báróm *pillant fel a férfira az alázatos kihátrálás végén.* - Ha legközelebb magadhoz szólítasz, ... ha te is úgy látod... kérlek, jelezd, hogy csak szólni kívánsz velem, hogy tudjam, nem forogsz veszélyben. *Nem akar tiszteletlen lenni, így szavai után mindjárt újabb meghajlással el is takarodik sebtében. Az már más tészta, hogy míg visszarohan a szobájába, magában végig szitkozódik. (És nem, nem magát korholja.)
Gyorsan felkap magára egy könnyű, karmazsin ruhát, de a lábbelivel nem bajlódik. A kardot is a szobában hagyja, mert nem hiszi, hogy szükség lenne rá. Amilyen gyorsan csak tud, rohan is vissza Caldorcor elé. Bár igaz, ami igaz, igen nagy volt a kísértés, hogy felkapja a szőnyegről azt csirkecombot és legalább egy falatot harapjon belőle, amit bőven le tudott volna nyelni, míg leér, de ő most a munka hőse szerepben kell, hogy maradjon, mert még mindig a sorsa függ tőle.*
- Már itt is vagyok. Bocsánat, hogy megvárakoztattalak, Báróm. *Ennél jobban már aligha siethetett volna, mégis szükségét érzi, hogy ezzel a diplomatikus laposkúszással kezdje a másodszori belépőt.*
- A levelet és az aranyakat is útnak indítottam, ahogy kérted *teszi hozzá mindjárt, hátha csak erről érdeklődne a Báró Úr.*
*A férfiak meg az elképzeléseik arról mennyi is az elegendő idő egy rendes fürdéshez. Viszont veszélyhelyzet láthatóan valóban nincs, úgyhogy Yeza megnyugodhat. Átveszi a takarót és gyorsan maga köré tekeri. Teljesen meg volt róla győződve, hogy a nap további részében már nem lesz szükség a szolgálataira, de nagyon úgy tűnik, hogy Caldorcor másképp gondolja. A vörös mindenesetre illő meghajlással hátrál ki a kínos helyzetből és a helyiségből is, de még mielőtt megpördülne az ajtóban, hogy minél gyorsabban az Úr rendelkezésére állhasson, még egy kis tétovázás után azért magához ragadja a szót.*
- Báróm *pillant fel a férfira az alázatos kihátrálás végén.* - Ha legközelebb magadhoz szólítasz, ... ha te is úgy látod... kérlek, jelezd, hogy csak szólni kívánsz velem, hogy tudjam, nem forogsz veszélyben. *Nem akar tiszteletlen lenni, így szavai után mindjárt újabb meghajlással el is takarodik sebtében. Az már más tészta, hogy míg visszarohan a szobájába, magában végig szitkozódik. (És nem, nem magát korholja.)
Gyorsan felkap magára egy könnyű, karmazsin ruhát, de a lábbelivel nem bajlódik. A kardot is a szobában hagyja, mert nem hiszi, hogy szükség lenne rá. Amilyen gyorsan csak tud, rohan is vissza Caldorcor elé. Bár igaz, ami igaz, igen nagy volt a kísértés, hogy felkapja a szőnyegről azt csirkecombot és legalább egy falatot harapjon belőle, amit bőven le tudott volna nyelni, míg leér, de ő most a munka hőse szerepben kell, hogy maradjon, mert még mindig a sorsa függ tőle.*
- Már itt is vagyok. Bocsánat, hogy megvárakoztattalak, Báróm. *Ennél jobban már aligha siethetett volna, mégis szükségét érzi, hogy ezzel a diplomatikus laposkúszással kezdje a másodszori belépőt.*
- A levelet és az aranyakat is útnak indítottam, ahogy kérted *teszi hozzá mindjárt, hátha csak erről érdeklődne a Báró Úr.*
3931. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-06-15 17:56:10
Üzenet elküldve: 2022-06-15 17:56:10
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
*Ismeri már annyira a kancellárt, hogy tudja, hogy ha nemet mondana neki és nem engedné meg neki, hogy bekotnyeleskedjen a dolgába - szerencsére ezúttal csak szavakkal -, akkor nézhetné a sértetten felhúzott orrát, meg hallgathatná a drámai hangú kiselőadást arról, hogy az ő élete a szolgálat és mennyire méltatlan, ha belefojtják a szót.*
- Leginkább Kagan Thargodar vére vagyok.
*A hangja színtelen, pedig ezen a körülményen leginkább hisztérikusan lehetne röhögni, hiszen Kagan nem örült a ténynek, hogy pont ő a vére, nyilván Kagan asszonya sem tapsikol, hogy kakukkfióka került a fészekbe. Ha Kagan nem szobrult volna meg, akkor talán elmondhatná a nőjének, hogy ő is mennyire elégedetlen a gyermekével és a puszta létezése is bosszantó, az anyjának arcát meg már vissza sem tudná idézni.*
- Természetes a jóindulata, hiszen a mostohaleánya vagyok.
*Nem tudja eltüntetni a hangjából azt a hangyányi szarkazmust, de valószínűleg nem is akarja. Mindenki ismer gyerekmeséket, azokban mindig a mostoha a gonosz, aki a szerencsétlen leány életére tör. Bár azok a mesék többnyire azzal kezdődnek, hogy a leány rendelkezik egy szerető szülővel.*
- Ühüm.
*Ez a felemelt mutatóujj tulajdonképpen egy nonverbális “gyermekem” kezdetű mondat, pont ugyanazt sugallja és pont úgy kiveri tőle Aenaet a víz, de tényleg nagyszerű mesterei voltak, mert ez a szokásos elborzadás nem észrevehető.*
- Gondoltam, hogy intim részletek nem érdeklik, hisz azok csak kettőnkre tartoznak.
*Mosolya elnéző és véletlenül sem sejteti azt, hogy tudja, hogy ha az úrnőt nem is, de Habrertust egészen biztosan érdekelnék ezek az intim részletek. Már ha lehet hinni a pletykáknak, de hát miért ne hinnének nekik?*
- Nem titok ez sem. Hivatalodban ismerkedtünk meg. Rh'onhan feketéllő hímtagját is együtt volt szerencsénk látni. Úgy tűnik, hogy a szörnyűségek összekovácsolnak.
*Azt persze nem kell közölnie a kancellárral, hogy fertályórával a megismerkedésük után már a Vaskorsó istállójában enyelegtek. Aenae arcára ekkor egy nosztalgikus mosoly költözik. Talán valóban szeretik a nyilvánosságot s az olyan helyzeteket, amikben könnyen lebukhatnak. Lám Habrertus is hódolhatott volna az állítólagos kedvenc hobbijának, ha kicsit előbb érkezik.*
*Ismeri már annyira a kancellárt, hogy tudja, hogy ha nemet mondana neki és nem engedné meg neki, hogy bekotnyeleskedjen a dolgába - szerencsére ezúttal csak szavakkal -, akkor nézhetné a sértetten felhúzott orrát, meg hallgathatná a drámai hangú kiselőadást arról, hogy az ő élete a szolgálat és mennyire méltatlan, ha belefojtják a szót.*
- Leginkább Kagan Thargodar vére vagyok.
*A hangja színtelen, pedig ezen a körülményen leginkább hisztérikusan lehetne röhögni, hiszen Kagan nem örült a ténynek, hogy pont ő a vére, nyilván Kagan asszonya sem tapsikol, hogy kakukkfióka került a fészekbe. Ha Kagan nem szobrult volna meg, akkor talán elmondhatná a nőjének, hogy ő is mennyire elégedetlen a gyermekével és a puszta létezése is bosszantó, az anyjának arcát meg már vissza sem tudná idézni.*
- Természetes a jóindulata, hiszen a mostohaleánya vagyok.
*Nem tudja eltüntetni a hangjából azt a hangyányi szarkazmust, de valószínűleg nem is akarja. Mindenki ismer gyerekmeséket, azokban mindig a mostoha a gonosz, aki a szerencsétlen leány életére tör. Bár azok a mesék többnyire azzal kezdődnek, hogy a leány rendelkezik egy szerető szülővel.*
- Ühüm.
*Ez a felemelt mutatóujj tulajdonképpen egy nonverbális “gyermekem” kezdetű mondat, pont ugyanazt sugallja és pont úgy kiveri tőle Aenaet a víz, de tényleg nagyszerű mesterei voltak, mert ez a szokásos elborzadás nem észrevehető.*
- Gondoltam, hogy intim részletek nem érdeklik, hisz azok csak kettőnkre tartoznak.
*Mosolya elnéző és véletlenül sem sejteti azt, hogy tudja, hogy ha az úrnőt nem is, de Habrertust egészen biztosan érdekelnék ezek az intim részletek. Már ha lehet hinni a pletykáknak, de hát miért ne hinnének nekik?*
- Nem titok ez sem. Hivatalodban ismerkedtünk meg. Rh'onhan feketéllő hímtagját is együtt volt szerencsénk látni. Úgy tűnik, hogy a szörnyűségek összekovácsolnak.
*Azt persze nem kell közölnie a kancellárral, hogy fertályórával a megismerkedésük után már a Vaskorsó istállójában enyelegtek. Aenae arcára ekkor egy nosztalgikus mosoly költözik. Talán valóban szeretik a nyilvánosságot s az olyan helyzeteket, amikben könnyen lebukhatnak. Lám Habrertus is hódolhatott volna az állítólagos kedvenc hobbijának, ha kicsit előbb érkezik.*
3930. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-06-15 17:21:41
Üzenet elküldve: 2022-06-15 17:21:41
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
*Hubi tudja, hogy az apró részletek lehetnek néha a legfontosabbak. Például Aenae mérsékelt lelkesedése Lea kitüntető figyelme okán.*
- Azt hiszem, hogy tudom mire gondolsz. Talán megengedhetek magamnak annyi tiszteletlenséget, hogy azt mondja: a nagyasszony nem egyszerű ember. De egy dologban megingathatatlanul biztos vagyok: a család fontos neki és te vér vagy a véréből.
*Ez valójában két dolog volt, de Hubi nem fog újra nekifogni a mondatnak egy kis logikai bakugrás miatt.*
- Nem tudnám elképzelni, hogy ne jóindulattal viseltetne irányodban. És választottad irányában.
*A jó kancellár annál is inkább így gondolja ezt, mert Leának meghökkentően könnyű dolga volt Kagan fattyának félreállításában. Elvégre Aenae már nem is Thargarodon, hanem a birtokok egy félreeső szegletében időzik, míg a szellemjáró Kagan trónjának karfáján ücsörög.*
- Is. *emeli fel mutatóujját* Mivel - ha nem tévedek - te és a báró úr összetartoztok, őkegyelmessége tettei, főleg ha veled kapcsolatosak, akkor joggal tarthatnak igényt a nagyasszony figyelmére.
*Miután helyes megvilágításba helyezte a kérdést, kicsit összevont szemöldökkel hallgatja Aenae beszámolóját. Időnként bólint, mint aki rendkívül érdekfeszítőnek találja az elbeszélést, és bár kitűnő színésznek (is) tartja magát, nem kell megjátszania az elborzadást amikor Aenae arról a kardról beszél.*
- Ez igen! *lelkesedik aztán* Egy igazi férfi úgy viselkedik, ahogy jegyesed tette. Kérlek, nyugodtan folytasd! Természetesen Leandana úrnő nem érdeklődik... khm... intim részletek iránt.
*Hubi persze igen, de semmi formája nem lenne annak, ha elővenné a vesszejét, mármint az írópennát, oszt jegyzetelni kezdené a "Hányszor? Hogyan? Milyen pózban? Elégedett vagy-é a báró úr teljesítményével, vagy régóta álmodozol már rólam éjszakánként?" kérdésekre adott válaszokat. Azért nem lenne szerencsés ilyesmit firtatni, mert úgy szokott lenni, hogy a lehető legalkalmatlanabb pillanatban kerül elő a megsértett nő kedvese, meg aztán Aenae-ről tényleg ordít, hogy odavan a wegtoreniért.*
- Említetted, hogy hősies fellépésével a báró úr mentett ki egy reménytelennek tetsző helyzetből. Úgy gondolom, hogy az úrnőt megismerkedésetek módja is érdekelné. Megvallom, jómagam is.
*Most rajta a sor, hogy kicsit szégyenlősen pislogjon maga elé. Pedig ha inkább az épület belseje felé pillogna, érdekesebb látványban lenne része. De hát ilyen a szerencséje.*
*Hubi tudja, hogy az apró részletek lehetnek néha a legfontosabbak. Például Aenae mérsékelt lelkesedése Lea kitüntető figyelme okán.*
- Azt hiszem, hogy tudom mire gondolsz. Talán megengedhetek magamnak annyi tiszteletlenséget, hogy azt mondja: a nagyasszony nem egyszerű ember. De egy dologban megingathatatlanul biztos vagyok: a család fontos neki és te vér vagy a véréből.
*Ez valójában két dolog volt, de Hubi nem fog újra nekifogni a mondatnak egy kis logikai bakugrás miatt.*
- Nem tudnám elképzelni, hogy ne jóindulattal viseltetne irányodban. És választottad irányában.
*A jó kancellár annál is inkább így gondolja ezt, mert Leának meghökkentően könnyű dolga volt Kagan fattyának félreállításában. Elvégre Aenae már nem is Thargarodon, hanem a birtokok egy félreeső szegletében időzik, míg a szellemjáró Kagan trónjának karfáján ücsörög.*
- Is. *emeli fel mutatóujját* Mivel - ha nem tévedek - te és a báró úr összetartoztok, őkegyelmessége tettei, főleg ha veled kapcsolatosak, akkor joggal tarthatnak igényt a nagyasszony figyelmére.
*Miután helyes megvilágításba helyezte a kérdést, kicsit összevont szemöldökkel hallgatja Aenae beszámolóját. Időnként bólint, mint aki rendkívül érdekfeszítőnek találja az elbeszélést, és bár kitűnő színésznek (is) tartja magát, nem kell megjátszania az elborzadást amikor Aenae arról a kardról beszél.*
- Ez igen! *lelkesedik aztán* Egy igazi férfi úgy viselkedik, ahogy jegyesed tette. Kérlek, nyugodtan folytasd! Természetesen Leandana úrnő nem érdeklődik... khm... intim részletek iránt.
*Hubi persze igen, de semmi formája nem lenne annak, ha elővenné a vesszejét, mármint az írópennát, oszt jegyzetelni kezdené a "Hányszor? Hogyan? Milyen pózban? Elégedett vagy-é a báró úr teljesítményével, vagy régóta álmodozol már rólam éjszakánként?" kérdésekre adott válaszokat. Azért nem lenne szerencsés ilyesmit firtatni, mert úgy szokott lenni, hogy a lehető legalkalmatlanabb pillanatban kerül elő a megsértett nő kedvese, meg aztán Aenae-ről tényleg ordít, hogy odavan a wegtoreniért.*
- Említetted, hogy hősies fellépésével a báró úr mentett ki egy reménytelennek tetsző helyzetből. Úgy gondolom, hogy az úrnőt megismerkedésetek módja is érdekelné. Megvallom, jómagam is.
*Most rajta a sor, hogy kicsit szégyenlősen pislogjon maga elé. Pedig ha inkább az épület belseje felé pillogna, érdekesebb látványban lenne része. De hát ilyen a szerencséje.*
3929. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-06-15 16:10:32
Üzenet elküldve: 2022-06-15 16:10:32
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
*A társalgóban vár és az előtte álló, nem kevés feladaton elmélkedik, amelyek közé most egy tharg ős szellemének kívánságát is fel kell vésnie, és várja, hogy Yeza előkerüljön valahonnan. Elegendő időt adott neki, hogy megfürödjön és megtömje a hasát, talán még egy rövid pihenőre is futotta, de most már szüksége van rá.
Trappolást hall, mire a szoba ajtajában megjelenik az anyaszült meztelen vörös, kezében egy karddal. Odafordul és értetlen képpel néz a lányra, majd az értetlenség szép lassan átváltozik egy széles, mindenttudó mosollyá.*
- Yezám. *Válaszol és erőltetnie kell magát, hogy ne nevessen fel. A fotel felé fordul és leszed róla egy takarót és végig a vörös szemébe nézve átnyújtja. Yeza csodás teremtés, a teste izmos és feszes, mint egy irbiszé, de jelenleg ez most nem izgatja.*
- Kérlek, öltözz fel és beszéljünk utána. *Fojt el egy vigyort igyekezve megőrizni a komolyságát.
A szellemnek, ha lát a szemeivel és miért ne látna, akkor nagyon jó napja lehet, hogy ennyi meztelen nőt láthat.*
*A társalgóban vár és az előtte álló, nem kevés feladaton elmélkedik, amelyek közé most egy tharg ős szellemének kívánságát is fel kell vésnie, és várja, hogy Yeza előkerüljön valahonnan. Elegendő időt adott neki, hogy megfürödjön és megtömje a hasát, talán még egy rövid pihenőre is futotta, de most már szüksége van rá.
Trappolást hall, mire a szoba ajtajában megjelenik az anyaszült meztelen vörös, kezében egy karddal. Odafordul és értetlen képpel néz a lányra, majd az értetlenség szép lassan átváltozik egy széles, mindenttudó mosollyá.*
- Yezám. *Válaszol és erőltetnie kell magát, hogy ne nevessen fel. A fotel felé fordul és leszed róla egy takarót és végig a vörös szemébe nézve átnyújtja. Yeza csodás teremtés, a teste izmos és feszes, mint egy irbiszé, de jelenleg ez most nem izgatja.*
- Kérlek, öltözz fel és beszéljünk utána. *Fojt el egy vigyort igyekezve megőrizni a komolyságát.
A szellemnek, ha lát a szemeivel és miért ne látna, akkor nagyon jó napja lehet, hogy ennyi meztelen nőt láthat.*
3928. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-06-14 19:45:40
Üzenet elküldve: 2022-06-14 19:45:40
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
*Ha tudná, hogy Habrertusnak milyen gondolatai vannak, akkor először kikérné magának, hogy Cha'yss soha nem tenne ilyet és egyáltalán hogy jut a kancellárnak ilyesmi eszébe?! Szerencsére nem tudja azonban, ezért aztán készségesen kínálja hellyel maga mellett, miután maga is leül. Egyenes derékkal ül, mint az egy úri kisasszonytól elvárható, szoknyáját is eligazítja annyira, hogy ne látszódjanak ki meztelen lábfejei, kezei az ölében. Kedvesen rámosolyog a kancellárra, megértően.*
- Egy hintó minden életkorban áldás.
*Igaz ugyan, hogy mióta Aenae tisztességesen megtanult lovagolni, azóta sokkal praktikusabb és gyorsabb közlekedési lehetőségnek gondolja a lovak hátát, mint a lovak vonta hintót. De Habrertus már élemedett korú, az öszvér meg nyilván nem olyan komfortos, mint az ő pihe-puha, vajpuha bőrből készült nyerge.*
- Egen, mi is észrevettük.
*Nem tűnik el a mosoly az arcáról, de azért elhúzza a száját. Túlságosan is beégett neki az a meglehetősen megalázó beszélgetés, de túl jó a hangulata ahhoz, hogy azt hagyja elrontani.*
- Ja, őőő… Igen. Azt akarta, hogy mindent elmeséljek magamról és ő is mesélt magáról.
*Aenae persze nem volt a nővel teljesen őszinte és kétsége sincs afelől, hogy a másik pont ugyanígy van ezzel. Aenae szerint inkább csak arról szólt a beszélgetés, hogy fogást keressen rajta.*
- Természetesen a teljes bizalmam élvezed.
*Aenaenek remek mesterei voltak, hiszen mindezt szemrebbenés nélkül képes kimondani és még a veranda teteje sem szakad rájuk.*
- A báróúr hőstettei érdeklik?
*Fél szemöldöke felszalad, kissé kérdőn, mintha csak nem tudná felfogni ép ésszel, hogy ha valaki őt akarja megismerni, akkor miért is Cha'yss érdekli? Nagyot sóhajt.*
- Természetesen nem titok és már elég régen történt ahhoz, hogy… khm felszaggassa a fájdalmas sebeket. Annak idején anyám férjhez akart adni. De kikosaraztam az illetőt.
*A veranda tetejét tartó oszlopok meg sem remegnek, pedig ez nem a teljes igazság, bár az is igaz, hogy az erdő legmélyére szaladni egyfajta kikosarazás.*
- Sokáig úgy tűnt, hogy belenyugodott, de évekkel később utánam nyúlt. A báró zsoldoscsapotot verbuvált és a saját testi épségét sem kímélve kimentett a karmai közül. Ez az illető úgy gondolta, hogy ha az övé nem lehetek, akkor másé sem, majdnem megölt, hajszálon függött az életem, ha Cha'yss nem érkezik időben, akkor az egykori gazdagnegyed alatt húzódó katakombák egyikében leheltem volna ki a lelkem. Markolatig döfte a kardját belém, magam sem hittem, hogy túlélhetem.
*Kirázza a hideg, elréved kissé, önmagát látja lelki szemei előtt, ahogyan ostoba arckifejezéssel mered felváltva Bjokra és a saját hasából kiálló kardmarkolatra. Azóta is gyakran felbukkan az álmaiban az eszelős arckifejezése, meg a borzasztó szájszaga.*
- Az gondolom nem lep meg, hogy a báró és én, régóta szeretők vagyunk. És remélem, hogy az úrnőt és téged is kielégít a báró hőstettének története. Természetesen már akkoriban is odavoltunk egymásért, a szerelmes férfi mindenre képes.
*Olyan pironkodó mosollyal mondja ezt, hogy bárki elhinné, hogy ez a nő fülig szerelmes a férfiba, aki megmentette az életét.*
- Gondolod, hogy az úrnőt egyéb részletek is érdeklik?
*Ha tudná, hogy Habrertusnak milyen gondolatai vannak, akkor először kikérné magának, hogy Cha'yss soha nem tenne ilyet és egyáltalán hogy jut a kancellárnak ilyesmi eszébe?! Szerencsére nem tudja azonban, ezért aztán készségesen kínálja hellyel maga mellett, miután maga is leül. Egyenes derékkal ül, mint az egy úri kisasszonytól elvárható, szoknyáját is eligazítja annyira, hogy ne látszódjanak ki meztelen lábfejei, kezei az ölében. Kedvesen rámosolyog a kancellárra, megértően.*
- Egy hintó minden életkorban áldás.
*Igaz ugyan, hogy mióta Aenae tisztességesen megtanult lovagolni, azóta sokkal praktikusabb és gyorsabb közlekedési lehetőségnek gondolja a lovak hátát, mint a lovak vonta hintót. De Habrertus már élemedett korú, az öszvér meg nyilván nem olyan komfortos, mint az ő pihe-puha, vajpuha bőrből készült nyerge.*
- Egen, mi is észrevettük.
*Nem tűnik el a mosoly az arcáról, de azért elhúzza a száját. Túlságosan is beégett neki az a meglehetősen megalázó beszélgetés, de túl jó a hangulata ahhoz, hogy azt hagyja elrontani.*
- Ja, őőő… Igen. Azt akarta, hogy mindent elmeséljek magamról és ő is mesélt magáról.
*Aenae persze nem volt a nővel teljesen őszinte és kétsége sincs afelől, hogy a másik pont ugyanígy van ezzel. Aenae szerint inkább csak arról szólt a beszélgetés, hogy fogást keressen rajta.*
- Természetesen a teljes bizalmam élvezed.
*Aenaenek remek mesterei voltak, hiszen mindezt szemrebbenés nélkül képes kimondani és még a veranda teteje sem szakad rájuk.*
- A báróúr hőstettei érdeklik?
*Fél szemöldöke felszalad, kissé kérdőn, mintha csak nem tudná felfogni ép ésszel, hogy ha valaki őt akarja megismerni, akkor miért is Cha'yss érdekli? Nagyot sóhajt.*
- Természetesen nem titok és már elég régen történt ahhoz, hogy… khm felszaggassa a fájdalmas sebeket. Annak idején anyám férjhez akart adni. De kikosaraztam az illetőt.
*A veranda tetejét tartó oszlopok meg sem remegnek, pedig ez nem a teljes igazság, bár az is igaz, hogy az erdő legmélyére szaladni egyfajta kikosarazás.*
- Sokáig úgy tűnt, hogy belenyugodott, de évekkel később utánam nyúlt. A báró zsoldoscsapotot verbuvált és a saját testi épségét sem kímélve kimentett a karmai közül. Ez az illető úgy gondolta, hogy ha az övé nem lehetek, akkor másé sem, majdnem megölt, hajszálon függött az életem, ha Cha'yss nem érkezik időben, akkor az egykori gazdagnegyed alatt húzódó katakombák egyikében leheltem volna ki a lelkem. Markolatig döfte a kardját belém, magam sem hittem, hogy túlélhetem.
*Kirázza a hideg, elréved kissé, önmagát látja lelki szemei előtt, ahogyan ostoba arckifejezéssel mered felváltva Bjokra és a saját hasából kiálló kardmarkolatra. Azóta is gyakran felbukkan az álmaiban az eszelős arckifejezése, meg a borzasztó szájszaga.*
- Az gondolom nem lep meg, hogy a báró és én, régóta szeretők vagyunk. És remélem, hogy az úrnőt és téged is kielégít a báró hőstettének története. Természetesen már akkoriban is odavoltunk egymásért, a szerelmes férfi mindenre képes.
*Olyan pironkodó mosollyal mondja ezt, hogy bárki elhinné, hogy ez a nő fülig szerelmes a férfiba, aki megmentette az életét.*
- Gondolod, hogy az úrnőt egyéb részletek is érdeklik?
3927. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-06-14 16:16:08
Üzenet elküldve: 2022-06-14 16:16:08
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
~Ebbe meg mi ütött?~
*Hubi nem tudja mire vélni Aenae kissé szokatlan testtartását. Mereven áll, mintha karót nyelt volna. Úgy látszik, hogy attól is fél, hogy egy lépést kellene tennie. A jó kancellár lélekben meglovagolja régi vesszőparipáját, miszerint a mai ifjúság nem normális. Bezzeg az ő idejében... Hiába, régen minden jobb volt. Már nyitja a száját, hogy megszólaljon, amikor eszébe jut valami. Talán arról lehet szó, hogy a wegtoreni csődör meglehetősen amatőr módon próbálta bevezetni Aenae-t az intimitás ama régióiba, ahol Hubi meglehetősen otthonosan mozog. De mindenek előtt nagy gyakorlattal, odafigyeléssel és elővigyázatossággal. Ha így van, akkor ez magyarázat lehet. Elvégre a bárónál sohasem látott tégelyt.*
- Ha meg nem sértelek vele, úrnőm, bátorkodom megkérdezni, hogy nem folytathatnánk-e a társalgást ülve?
*A kötelben mélán legelésző öszvér felé int.*
- Kicsit megviselt az út. Megvallom, az én koromban valóban áldás egy hintó.
*Úgy okoskodik, hogy ha a lánynak nehezére esik helyet foglalni, meg is van a magyarázat. Persze neki is problémát fog ez jelenteni, még ha más origóból is. És ugyan nem ennek kiderítése elsődleges célja, de miért ne ragadhatná meg az alkalmat? Ki tudja, ha Aenae szépen megkéri, hajlandó leckéket adni.*
- Bármennyire is kényelmetlen volt e rövid út is, annál örömtelibb okkal kerestelek fel. Leandana úrnő szívén viseli sorsod és boldogságod. Bizonyára ennek tudható be, hogy házasságkötésed a báró úrral figyelmének középpontjában van.
*Sóhajt egyet, mint aki nem tudja, hogy amit valójában akar, azt elmondhatja-e?*
- Azon kívül... engedd meg nekem, hogy teljesen őszinte legyek veled! Az úrnő jobban meg szeretne ismerni. Hiszem, hogy elnyerted a rokonszenvét, ám úgy hiszem, hogy ő úgy látja, ez az érzés nem kölcsönös. Ezért kért fel engem közvetítőnek. Megtisztelő számomra a bizalma és ha a tiédben is reménykedhetem, úgy boldog ember vagyok.
*A teljes őszinteség persze sántít, de mivel Aenae nem tudja, hogy miről beszéltek a szellemjáróval, akár hihető is lehet. A valódi ok persze az, hogy Hubi itt is, ott is jó akar lenni, mert ki tudja még, hogy mit hoz a holnap?*
- Az úrnő fájlalja, hogy csak kevéssé ismerhet téged. *elmosolyodik* Ezt az érzését személy szerint messzemenően meg tudom érteni. Leandana nagyvonalakban hallott a báró úr hőstettéről Artheniorban, ám a részletekre is módfelett érdekelnék. Ha nem szaggatok fel fájdalmas sebeket és megtisztelsz azzal, hogy mesélsz a báró úr tetteiről, úgy híven fogom visszaadni az úrnőnek a szavaid.
*Szabadkozó arcot vág, mint akinek most jutott eszébe valami fontos.*
- Bocsáss meg, nem is tudom, hogy hova tettem a modorom. Remélem, hogy nem alkalmatlan pillanatban terhellek ilyesmivel!
~Ebbe meg mi ütött?~
*Hubi nem tudja mire vélni Aenae kissé szokatlan testtartását. Mereven áll, mintha karót nyelt volna. Úgy látszik, hogy attól is fél, hogy egy lépést kellene tennie. A jó kancellár lélekben meglovagolja régi vesszőparipáját, miszerint a mai ifjúság nem normális. Bezzeg az ő idejében... Hiába, régen minden jobb volt. Már nyitja a száját, hogy megszólaljon, amikor eszébe jut valami. Talán arról lehet szó, hogy a wegtoreni csődör meglehetősen amatőr módon próbálta bevezetni Aenae-t az intimitás ama régióiba, ahol Hubi meglehetősen otthonosan mozog. De mindenek előtt nagy gyakorlattal, odafigyeléssel és elővigyázatossággal. Ha így van, akkor ez magyarázat lehet. Elvégre a bárónál sohasem látott tégelyt.*
- Ha meg nem sértelek vele, úrnőm, bátorkodom megkérdezni, hogy nem folytathatnánk-e a társalgást ülve?
*A kötelben mélán legelésző öszvér felé int.*
- Kicsit megviselt az út. Megvallom, az én koromban valóban áldás egy hintó.
*Úgy okoskodik, hogy ha a lánynak nehezére esik helyet foglalni, meg is van a magyarázat. Persze neki is problémát fog ez jelenteni, még ha más origóból is. És ugyan nem ennek kiderítése elsődleges célja, de miért ne ragadhatná meg az alkalmat? Ki tudja, ha Aenae szépen megkéri, hajlandó leckéket adni.*
- Bármennyire is kényelmetlen volt e rövid út is, annál örömtelibb okkal kerestelek fel. Leandana úrnő szívén viseli sorsod és boldogságod. Bizonyára ennek tudható be, hogy házasságkötésed a báró úrral figyelmének középpontjában van.
*Sóhajt egyet, mint aki nem tudja, hogy amit valójában akar, azt elmondhatja-e?*
- Azon kívül... engedd meg nekem, hogy teljesen őszinte legyek veled! Az úrnő jobban meg szeretne ismerni. Hiszem, hogy elnyerted a rokonszenvét, ám úgy hiszem, hogy ő úgy látja, ez az érzés nem kölcsönös. Ezért kért fel engem közvetítőnek. Megtisztelő számomra a bizalma és ha a tiédben is reménykedhetem, úgy boldog ember vagyok.
*A teljes őszinteség persze sántít, de mivel Aenae nem tudja, hogy miről beszéltek a szellemjáróval, akár hihető is lehet. A valódi ok persze az, hogy Hubi itt is, ott is jó akar lenni, mert ki tudja még, hogy mit hoz a holnap?*
- Az úrnő fájlalja, hogy csak kevéssé ismerhet téged. *elmosolyodik* Ezt az érzését személy szerint messzemenően meg tudom érteni. Leandana nagyvonalakban hallott a báró úr hőstettéről Artheniorban, ám a részletekre is módfelett érdekelnék. Ha nem szaggatok fel fájdalmas sebeket és megtisztelsz azzal, hogy mesélsz a báró úr tetteiről, úgy híven fogom visszaadni az úrnőnek a szavaid.
*Szabadkozó arcot vág, mint akinek most jutott eszébe valami fontos.*
- Bocsáss meg, nem is tudom, hogy hova tettem a modorom. Remélem, hogy nem alkalmatlan pillanatban terhellek ilyesmivel!
3926. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-06-14 15:49:33
Üzenet elküldve: 2022-06-14 15:49:33
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
*Fél lába lelóg a hintaágyról, azzal hajtja magát, tempóját tekintve inkább ringatás, mivel pedig nem visel semmit a ruha alatt, így aztán frivol módon kivillan a bokája, nem is egy, hanem mindkettő, meg az egyik lába szára is. Ujjait összekulcsolja a hasán. arcán finom mosoly. Alatta a földön a rajzmappa, benne a mindenféle rajzok, aktok és tájképek egyaránt, ökölnyi kövekkel lesúlyozva, hogy mégse vigye el őket a szél. Egy új vonalat sem húzott, de előbb lefoglalta Cha'yss, most meg már inkább pihen. Lélekben kondícionálja magát arra, hogy hamarosan enni kell majd valamit, csak azért, hogy aztán majd nem sokkal később kihányhassa. Bár azt vette észre, hogy most sokkal jobban megmarad benne az étel és az ital, mint a legutóbbi alkalommal. Vajon ilyesmi alapján lehet következtetni a születendő gyermek nemére? Mert ha igen, akkor ő úgy okoskodna, hogy mivel kevesebb időt tölt kétrét görnyedve rókázással, így bizonyosan fiú lesz.
A bóbiskolásból léptek zaja zavarja fel. Először csak az érkező felé fordítja a fejét, majd fel is ül, igaz ugyan, hogy nem olyan fürgén, mint szeretne, de mire Habrertus leküzdi a közöttük lévő távolságot, addigra ő is feláll a hintaágyról. Gyorsan megigazítja a ruháját, ami kicsit meggyűrődött a fekvéstől, meg a fekvés előtti kis szerelmeskedéstől. Mikor biccentéssel fogadja a kancellár üdvözlését, akkor már tudja, hogy vagy nagyon gyorsan és nagyon szorosra zárt combokkal le kell ülnie, vagy nagyon sürgősen megmosakodnia. Az utóbbit éppen Habrertus érkezése késlelteti. Egyáltalán minek jött? Biztos az a boszorkány küldte.*
- Mit tehetek érted, Habrertus?
*Fél lába lelóg a hintaágyról, azzal hajtja magát, tempóját tekintve inkább ringatás, mivel pedig nem visel semmit a ruha alatt, így aztán frivol módon kivillan a bokája, nem is egy, hanem mindkettő, meg az egyik lába szára is. Ujjait összekulcsolja a hasán. arcán finom mosoly. Alatta a földön a rajzmappa, benne a mindenféle rajzok, aktok és tájképek egyaránt, ökölnyi kövekkel lesúlyozva, hogy mégse vigye el őket a szél. Egy új vonalat sem húzott, de előbb lefoglalta Cha'yss, most meg már inkább pihen. Lélekben kondícionálja magát arra, hogy hamarosan enni kell majd valamit, csak azért, hogy aztán majd nem sokkal később kihányhassa. Bár azt vette észre, hogy most sokkal jobban megmarad benne az étel és az ital, mint a legutóbbi alkalommal. Vajon ilyesmi alapján lehet következtetni a születendő gyermek nemére? Mert ha igen, akkor ő úgy okoskodna, hogy mivel kevesebb időt tölt kétrét görnyedve rókázással, így bizonyosan fiú lesz.
A bóbiskolásból léptek zaja zavarja fel. Először csak az érkező felé fordítja a fejét, majd fel is ül, igaz ugyan, hogy nem olyan fürgén, mint szeretne, de mire Habrertus leküzdi a közöttük lévő távolságot, addigra ő is feláll a hintaágyról. Gyorsan megigazítja a ruháját, ami kicsit meggyűrődött a fekvéstől, meg a fekvés előtti kis szerelmeskedéstől. Mikor biccentéssel fogadja a kancellár üdvözlését, akkor már tudja, hogy vagy nagyon gyorsan és nagyon szorosra zárt combokkal le kell ülnie, vagy nagyon sürgősen megmosakodnia. Az utóbbit éppen Habrertus érkezése késlelteti. Egyáltalán minek jött? Biztos az a boszorkány küldte.*
- Mit tehetek érted, Habrertus?
3925. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-06-14 14:57:51
Üzenet elküldve: 2022-06-14 14:57:51
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
*A jó kancellár mérsékelten derűs hangulatban utazik keresztül a birtokokon. Nem olyan rég hagyta maga mögött Amon Ruadh-ot, és úgy gondolta, hogy egy rövidke útra felesleges lenne befogatni a hintóba. Tehát most régi öszvére nyergében rázkódik és a némileg morózus hangulat annak köszönhető, hogy mostanában elszokott tőle, hogy így utazzék. Annyira, hogy e rövid út is elégnek látszik hozzá, hogy a nyereg feltörje a kancellári feneket. Hogy figyelmét elterelje, bodor füstpamacsokat ereget szája sarkába tolt pipájából, míg a nyeregre aplikált asztalszerű alkalmatosságon bőszen széljegyzetel egy munkát. Nemrégiben felfedezte boldogult elődje, Achim könyvtárában Irgeendirn Billowclick, a mostanában - Hubi szerint ok nélkül - felkapott gnóm szerző kötetét, melyet a pirtianesi sötételfekről írt.*
- Meg ahogy azt a gnómocska elképzeli...
*Időnkét bosszúsan horkant fel egy-egy ágbekiáltó badarság láttán és egyre inkább meggyőződésévé válik, hogy nem zseniális tudós az artheniori, hanem üvöltő dilettáns. Habár hangulata nem javul addigra sem mire a Varangyvárra átnevezett Varangyvégre ér, de a báró rezidenciája előtt már igyekszik jó képet vágni. Ez azért is nagy dolog, mert elég nehézkesen kecmereg le a nyeregből és szakít időt arra, hogy sajgó tomporát gyömöszkélje. Ettől sem múlik a tompa fájdalom, úgyhogy inkább kiveregeti a parazsat a pipájából, eltapossa azt, majd barátságos mosolyra húzva száját zörgetné meg az ajtót. Tudniillik eddig a pipa meg a sajgó fájdalom elterelte a figyelmét és csak most veszi észre, hogy Aenae - dologidőben! - a verandán ejtőzik egy kényelmesnek látszó hintaágyban. A mosoly természetesen marad, ahogy kapcsol és meghajol.*
- Úrnőm! *egyenesedik ki, de csak a megszólítás után* Minő öröm, hogy itt talállak! Csak remélhettem, hogy így lesz.
*Úgy látszik, hogy Kagan lánya valójában nem a napot lopja itt. A jelek szerint művészetét gyakorolja vagy gyakorolta. Már amennyiben művészetnek nevezhető az erkölcstelenség határát messze átlépő rajzok sokasága. Melyek - és ezt Hubi kénytelen elismerni - valóban ügyes munkák, már- már naturalisztikus részletességgel adnak vissza egyes... részleteket. Alkalomadtán meg kell érdeklődnie, hogy a szebbik nem szebb képviselőiről is készít-e efféle rajzokat? Már csupán művészetbarát felbuzdulás okán.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.06.14 15:17:23
*A jó kancellár mérsékelten derűs hangulatban utazik keresztül a birtokokon. Nem olyan rég hagyta maga mögött Amon Ruadh-ot, és úgy gondolta, hogy egy rövidke útra felesleges lenne befogatni a hintóba. Tehát most régi öszvére nyergében rázkódik és a némileg morózus hangulat annak köszönhető, hogy mostanában elszokott tőle, hogy így utazzék. Annyira, hogy e rövid út is elégnek látszik hozzá, hogy a nyereg feltörje a kancellári feneket. Hogy figyelmét elterelje, bodor füstpamacsokat ereget szája sarkába tolt pipájából, míg a nyeregre aplikált asztalszerű alkalmatosságon bőszen széljegyzetel egy munkát. Nemrégiben felfedezte boldogult elődje, Achim könyvtárában Irgeendirn Billowclick, a mostanában - Hubi szerint ok nélkül - felkapott gnóm szerző kötetét, melyet a pirtianesi sötételfekről írt.*
- Meg ahogy azt a gnómocska elképzeli...
*Időnkét bosszúsan horkant fel egy-egy ágbekiáltó badarság láttán és egyre inkább meggyőződésévé válik, hogy nem zseniális tudós az artheniori, hanem üvöltő dilettáns. Habár hangulata nem javul addigra sem mire a Varangyvárra átnevezett Varangyvégre ér, de a báró rezidenciája előtt már igyekszik jó képet vágni. Ez azért is nagy dolog, mert elég nehézkesen kecmereg le a nyeregből és szakít időt arra, hogy sajgó tomporát gyömöszkélje. Ettől sem múlik a tompa fájdalom, úgyhogy inkább kiveregeti a parazsat a pipájából, eltapossa azt, majd barátságos mosolyra húzva száját zörgetné meg az ajtót. Tudniillik eddig a pipa meg a sajgó fájdalom elterelte a figyelmét és csak most veszi észre, hogy Aenae - dologidőben! - a verandán ejtőzik egy kényelmesnek látszó hintaágyban. A mosoly természetesen marad, ahogy kapcsol és meghajol.*
- Úrnőm! *egyenesedik ki, de csak a megszólítás után* Minő öröm, hogy itt talállak! Csak remélhettem, hogy így lesz.
*Úgy látszik, hogy Kagan lánya valójában nem a napot lopja itt. A jelek szerint művészetét gyakorolja vagy gyakorolta. Már amennyiben művészetnek nevezhető az erkölcstelenség határát messze átlépő rajzok sokasága. Melyek - és ezt Hubi kénytelen elismerni - valóban ügyes munkák, már- már naturalisztikus részletességgel adnak vissza egyes... részleteket. Alkalomadtán meg kell érdeklődnie, hogy a szebbik nem szebb képviselőiről is készít-e efféle rajzokat? Már csupán művészetbarát felbuzdulás okán.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.06.14 15:17:23
3924. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-06-09 00:27:47
Üzenet elküldve: 2022-06-09 00:27:47
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 254
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 254
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
*A báró megkapja a két igenlő strigulát. A másodikat kissé habozva. Nem érti, hogy is érthetné... Nincs élő, ki az ő helyébe képzelhetné magát.
A báró magát látja a tükörben. Ha ő belenéz, szintén a wegtorenit látja... Ám körötte és mögötte lángba borul minden, a levegő fojtogató hamu és füst.
Meghagyja a férfinak a helyet és az időt. Elvégre nem valami gyilkos, lelketlen démon ő. Pontosan tudja, milyen terhet jelent ő, ahogy azt is, a terhet kéretlen akasztotta a férfi nyakába. Hagy hát időt, hogy amaz megtegye azt, amivel a lelkén ülő szellem megátkozta. Nem gondolja, hogy ez az igricben morális kérdéseket vetne fel. Jól megválogatta áldozatát.
Ugyanakkor az Ősök Szelleme azért küldte vissza, hogy cselekedjen. Nem ülhet itt tétlenül, ablakon keresztül bámulva a világot. Meg kell gyűrnie a földet, s lehozni reá a csillagokat, hogy elvethesse népének jövőjét. Nem várathatja meg sokáig Őseinek Akaratát. Egyezséget kötöttek, s ő kész is elhagyni az igricet. E paktum azonban nem húzódhat örökkön-örökké. A wegtoreni tudja, mily türelmetlen szellem lakozik benne.*
*A báró megkapja a két igenlő strigulát. A másodikat kissé habozva. Nem érti, hogy is érthetné... Nincs élő, ki az ő helyébe képzelhetné magát.
A báró magát látja a tükörben. Ha ő belenéz, szintén a wegtorenit látja... Ám körötte és mögötte lángba borul minden, a levegő fojtogató hamu és füst.
Meghagyja a férfinak a helyet és az időt. Elvégre nem valami gyilkos, lelketlen démon ő. Pontosan tudja, milyen terhet jelent ő, ahogy azt is, a terhet kéretlen akasztotta a férfi nyakába. Hagy hát időt, hogy amaz megtegye azt, amivel a lelkén ülő szellem megátkozta. Nem gondolja, hogy ez az igricben morális kérdéseket vetne fel. Jól megválogatta áldozatát.
Ugyanakkor az Ősök Szelleme azért küldte vissza, hogy cselekedjen. Nem ülhet itt tétlenül, ablakon keresztül bámulva a világot. Meg kell gyűrnie a földet, s lehozni reá a csillagokat, hogy elvethesse népének jövőjét. Nem várathatja meg sokáig Őseinek Akaratát. Egyezséget kötöttek, s ő kész is elhagyni az igricet. E paktum azonban nem húzódhat örökkön-örökké. A wegtoreni tudja, mily türelmetlen szellem lakozik benne.*
3923. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-06-08 12:34:44
Üzenet elküldve: 2022-06-08 12:34:44
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
*Alaposan lecsutakolja magát. Úgy érzi, még a bőre alatt is sár és lószag van. Márpedig hamarosan a legjobb formáját kell majd mutatnia. Megmossa a haját is, és épp kellemesen elnyúlik a dézsában, a keze megindul az odahúzott székre készített étel felé. A sült hús bár hideg, de az illata így is nagyon ínycsiklandó. De kezd már olyan éhes lenni, hogy egy kis fűszerrel még a széket is megenné magában.
A kellemes fürdővízben ázva, sültet majszolva talán a gondolatait is össze tudja majd szedni a Kancellárral meg az ottani feladatával kapcsolatban. Nem ártana átgondolni a történteket, most, hogy már kissé jobban leülepedtek a dolgok benne.
Az ujja épp csak eléri a csirkecomb csontocskáját, amikor megüti a fülét a kiáltva elhangzó neve. Ijedtében megcsúszik a dézsa szélén támaszkodó keze, a csirkecomb pedig szaltóban repül a szőnyeg közepéig a mebillenő tányér jóvoltából. Az orrába megy a víz a nagy locspocsban, de már ugrik is ki. Semmit nem kap fel, csak a kardját és rohan. Feltépi az ajtót és szalad először a Báró szobájához, aztán a társalgó felé. Amikor végre megpillantja a férfit, zavartan kutatja a veszély forrását. Elvégre mi más oka lett volna így ideszólítani? Bár... jobban belegondolva... már korábban is... ~Francba!~
Hát ez így elég kellemetlen. Igyekszik maga elé húzni valami ágytakarót, díszpárnát, vagy bármi alkalmasat.*
- Báróm *biccenti meg a fejét a férfi felé egy feszengő torokköszörülés után.*
*Alaposan lecsutakolja magát. Úgy érzi, még a bőre alatt is sár és lószag van. Márpedig hamarosan a legjobb formáját kell majd mutatnia. Megmossa a haját is, és épp kellemesen elnyúlik a dézsában, a keze megindul az odahúzott székre készített étel felé. A sült hús bár hideg, de az illata így is nagyon ínycsiklandó. De kezd már olyan éhes lenni, hogy egy kis fűszerrel még a széket is megenné magában.
A kellemes fürdővízben ázva, sültet majszolva talán a gondolatait is össze tudja majd szedni a Kancellárral meg az ottani feladatával kapcsolatban. Nem ártana átgondolni a történteket, most, hogy már kissé jobban leülepedtek a dolgok benne.
Az ujja épp csak eléri a csirkecomb csontocskáját, amikor megüti a fülét a kiáltva elhangzó neve. Ijedtében megcsúszik a dézsa szélén támaszkodó keze, a csirkecomb pedig szaltóban repül a szőnyeg közepéig a mebillenő tányér jóvoltából. Az orrába megy a víz a nagy locspocsban, de már ugrik is ki. Semmit nem kap fel, csak a kardját és rohan. Feltépi az ajtót és szalad először a Báró szobájához, aztán a társalgó felé. Amikor végre megpillantja a férfit, zavartan kutatja a veszély forrását. Elvégre mi más oka lett volna így ideszólítani? Bár... jobban belegondolva... már korábban is... ~Francba!~
Hát ez így elég kellemetlen. Igyekszik maga elé húzni valami ágytakarót, díszpárnát, vagy bármi alkalmasat.*
- Báróm *biccenti meg a fejét a férfi felé egy feszengő torokköszörülés után.*
3922. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-06-08 11:24:41
Üzenet elküldve: 2022-06-08 11:24:41
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Egyelőre nem tud olyan eshetőséget, hogy elkeseredésében magának ártson, de tapasztalta már, hogy a testét bitorló szellem valahogyan ki tud hatni az érzéseire. A sugallatok, amelyeket érzett korábban, most egy-kettőre értelmet nyernek. A válaszok után sokkal tisztábban lát és rengeteg, addig értelmetlen dologra fény derül. ~ Szóval így állunk. ~ sóhajt a párában megjelenő rajzolatokat látva. Nem, nem magát kell megölnie. Igen, ölnie kell. És nem, nem a karddal. Az utolsó, két vonallal kiegészülő rajz megmutatja, hogy mivel kell megtennie. A fürdő ajtajában az asztalon nyugvó Kathlyn felé villan sárga tekintete. Régi szokás, hogy a fürdőbe is magával hurcolja a fegyvert, a wegtoreniek általában úgy időzítik az orgyilkosságot, amikor a préda a legkiszolgáltatottabb. Mennyi nemest találtak mérgezett nyíllal a mellkasában az árnyékszéken vagy a dézsájában.*
- És akkor békén hagyjuk egymást? *Kérdi utolsóként és nagyon reméli, hogy a válasz az "igen" oldalon jelenik meg. Nem kíván egy bosszúálló szellem halálosztója lenni élete végégig. Megvárja a választ, hisz ez fontos pontja az alkujuknak.
Ha megfelelő a válasz, letörli a párát és az abba vésett jeleket, hogy hosszan bámuljon saját szemébe, mintha megpillanthatná a benne lakozó ős szellemét. Abban biztos, hogy erről nem beszélhet Aenaenek, ez egy olyan probléma, amit neki kell megoldania, lehetőleg gyorsan.*
- Légy türelemmel. *Mondja fennhangon, de nem magának, hanem a szellemnek, akivel testén osztozik.*
- Úgy csináljuk, ahogy én akarom. Nincs sugdolózás, nincs kapkodás. *Kínál ultimátumot saját tükörképének.
Fogalma sincs, miért kell ölnie, de reméli, hogy a szellem teljesíti a megállapodás ráeső részét és utána elválnak útjaik örökre. Úgy sejti, hogy a Kárpit ezen oldalán ragadt szellem ezzel visszakerül az örök körforgásba és megtérhet a többi barbár szellemhez vagy tudja is ő. Neki mindegy, csak hagyja békén.
Miután végzett a fürdőben, visszaindul a szobájába, hogy megfelelő ruhát nézzen magának. Pont a legrosszabb időt választotta a szellem, hogy a testében vendégeskedjen. Az esküvő, a felújítás és megannyi feladat és neki még ezzel is törődnie kell. Az igric nem gyilkos és nem is kíméletlen, nem öl kedvtelésből vagy unalomból. Ha eddig tette is, azt a saját élete védelmében tette és olyanokkal, akik ellenére törtek. Ám ezt most okosan kell intéznie. Meg kell keresnie Yezát.
A szobájában felöltözik. Könnyű vászonnadrágot választ, hozzá inget és mellényt, majd egy kényelmes csizmát. Az ing ujját feltűri, vállára akasztja a számszeríjat és felszíjazza az acélvesszőket rejtő tegezt is a combjára.*
- Yeza! *Kiáltja el magát a társalgóban és várja, hogy a vörös megjelenjen.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Egyelőre nem tud olyan eshetőséget, hogy elkeseredésében magának ártson, de tapasztalta már, hogy a testét bitorló szellem valahogyan ki tud hatni az érzéseire. A sugallatok, amelyeket érzett korábban, most egy-kettőre értelmet nyernek. A válaszok után sokkal tisztábban lát és rengeteg, addig értelmetlen dologra fény derül. ~ Szóval így állunk. ~ sóhajt a párában megjelenő rajzolatokat látva. Nem, nem magát kell megölnie. Igen, ölnie kell. És nem, nem a karddal. Az utolsó, két vonallal kiegészülő rajz megmutatja, hogy mivel kell megtennie. A fürdő ajtajában az asztalon nyugvó Kathlyn felé villan sárga tekintete. Régi szokás, hogy a fürdőbe is magával hurcolja a fegyvert, a wegtoreniek általában úgy időzítik az orgyilkosságot, amikor a préda a legkiszolgáltatottabb. Mennyi nemest találtak mérgezett nyíllal a mellkasában az árnyékszéken vagy a dézsájában.*
- És akkor békén hagyjuk egymást? *Kérdi utolsóként és nagyon reméli, hogy a válasz az "igen" oldalon jelenik meg. Nem kíván egy bosszúálló szellem halálosztója lenni élete végégig. Megvárja a választ, hisz ez fontos pontja az alkujuknak.
Ha megfelelő a válasz, letörli a párát és az abba vésett jeleket, hogy hosszan bámuljon saját szemébe, mintha megpillanthatná a benne lakozó ős szellemét. Abban biztos, hogy erről nem beszélhet Aenaenek, ez egy olyan probléma, amit neki kell megoldania, lehetőleg gyorsan.*
- Légy türelemmel. *Mondja fennhangon, de nem magának, hanem a szellemnek, akivel testén osztozik.*
- Úgy csináljuk, ahogy én akarom. Nincs sugdolózás, nincs kapkodás. *Kínál ultimátumot saját tükörképének.
Fogalma sincs, miért kell ölnie, de reméli, hogy a szellem teljesíti a megállapodás ráeső részét és utána elválnak útjaik örökre. Úgy sejti, hogy a Kárpit ezen oldalán ragadt szellem ezzel visszakerül az örök körforgásba és megtérhet a többi barbár szellemhez vagy tudja is ő. Neki mindegy, csak hagyja békén.
Miután végzett a fürdőben, visszaindul a szobájába, hogy megfelelő ruhát nézzen magának. Pont a legrosszabb időt választotta a szellem, hogy a testében vendégeskedjen. Az esküvő, a felújítás és megannyi feladat és neki még ezzel is törődnie kell. Az igric nem gyilkos és nem is kíméletlen, nem öl kedvtelésből vagy unalomból. Ha eddig tette is, azt a saját élete védelmében tette és olyanokkal, akik ellenére törtek. Ám ezt most okosan kell intéznie. Meg kell keresnie Yezát.
A szobájában felöltözik. Könnyű vászonnadrágot választ, hozzá inget és mellényt, majd egy kényelmes csizmát. Az ing ujját feltűri, vállára akasztja a számszeríjat és felszíjazza az acélvesszőket rejtő tegezt is a combjára.*
- Yeza! *Kiáltja el magát a társalgóban és várja, hogy a vörös megjelenjen.*
3921. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-06-07 22:58:40
Üzenet elküldve: 2022-06-07 22:58:40
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
*Kis híja van, hogy megilletődjék, amikor a Báró szinte szabad kezet ad neki meg a javaslatainak. Végre nem elutasításba, rendre utasításba, elhallgattatásba fut, amikor próbál hasznos lenni. Igazán hasznos.
Amikor visszaér a szobájába, csak sebtében lerúgja a csizmáit és meglazítja a ruháját. Kihúzgálja a fiókokat, hátha rejt valamelyik papírt, pennát meg kalamárist. Ha nincs, akkor felzargatja a személyzetet érte, ha kell. Mielőbb neki akar állni annak a levélnek. Szíve szerint egészen más hangvételben fogalmazna, így nagyon kell figyelnie a papírra vetett szavakra. ~Csak az a rohadt nyikorgás abbamaradhatna már odalentről!~ Bár minden kívánsága így teljesülne!
"A'cron Aztyan al'Areen kezeibe!
Nemes Báróm óhaja szerint fogalmazom e tájékoztatást a Tharghonban intézett ügyekről.
Igen előnyös megállapodást sikerült nyélbe ütni. A Kereskedőház felújítja a Radkraal épületét, így szükség lesz tervekre és költségkalkulációra a munkálatok kivitelezéséhez.
Ezen kívül a fa ügyében is megállapodás született. Caldorcor Báró kérése, hogy mielőbb indíts útnak valakit, aki elkíséri a szállítmányt. Úgy rendelkezett továbbá, hogy említsem meg javaslatomat egy kedves ismerősömmel kapcsolatban: Elgroon Tramal mester építész és fesőművész. Lihanechből érkezett a Levegő Városába. (Referenciaként keze munkáját dicséri a Sellőház tulajdonosainak új fogadója a Kikötőben.) Egy ilyen nagyszabású dologban a szakértelme talán hasznos lehet a tervek és a kalkuláció terén, amennyiben szükségét látod.
Levelemhez [Mesélő (Hydra)] mellékelek 3500 aranyat
, melyet a Báró Úr előzetesen a költségekre küld.
Yeza"
A levelet gondosan lezárja. A viaszba belenyomja a nyakában lógó gyűrű kalmáros mintáját és a személyzetre bízza a kézbesítés dolgát. Ők ismerik, kire lehet ilyesmit bízni, hogy biztosan célba érjen.
Most már tényleg igyekszik szerét ejteni annak a fürdőnek és némi étel sem ártana. Szörnyen hosszú volt ez a nap, és még csak most kezd majd el aggódni az elkövetkezendők miatt.*
*Kis híja van, hogy megilletődjék, amikor a Báró szinte szabad kezet ad neki meg a javaslatainak. Végre nem elutasításba, rendre utasításba, elhallgattatásba fut, amikor próbál hasznos lenni. Igazán hasznos.
Amikor visszaér a szobájába, csak sebtében lerúgja a csizmáit és meglazítja a ruháját. Kihúzgálja a fiókokat, hátha rejt valamelyik papírt, pennát meg kalamárist. Ha nincs, akkor felzargatja a személyzetet érte, ha kell. Mielőbb neki akar állni annak a levélnek. Szíve szerint egészen más hangvételben fogalmazna, így nagyon kell figyelnie a papírra vetett szavakra. ~Csak az a rohadt nyikorgás abbamaradhatna már odalentről!~ Bár minden kívánsága így teljesülne!
"A'cron Aztyan al'Areen kezeibe!
Nemes Báróm óhaja szerint fogalmazom e tájékoztatást a Tharghonban intézett ügyekről.
Igen előnyös megállapodást sikerült nyélbe ütni. A Kereskedőház felújítja a Radkraal épületét, így szükség lesz tervekre és költségkalkulációra a munkálatok kivitelezéséhez.
Ezen kívül a fa ügyében is megállapodás született. Caldorcor Báró kérése, hogy mielőbb indíts útnak valakit, aki elkíséri a szállítmányt. Úgy rendelkezett továbbá, hogy említsem meg javaslatomat egy kedves ismerősömmel kapcsolatban: Elgroon Tramal mester építész és fesőművész. Lihanechből érkezett a Levegő Városába. (Referenciaként keze munkáját dicséri a Sellőház tulajdonosainak új fogadója a Kikötőben.) Egy ilyen nagyszabású dologban a szakértelme talán hasznos lehet a tervek és a kalkuláció terén, amennyiben szükségét látod.
Levelemhez [Mesélő (Hydra)] mellékelek 3500 aranyat
, melyet a Báró Úr előzetesen a költségekre küld.Yeza"
A levelet gondosan lezárja. A viaszba belenyomja a nyakában lógó gyűrű kalmáros mintáját és a személyzetre bízza a kézbesítés dolgát. Ők ismerik, kire lehet ilyesmit bízni, hogy biztosan célba érjen.
Most már tényleg igyekszik szerét ejteni annak a fürdőnek és némi étel sem ártana. Szörnyen hosszú volt ez a nap, és még csak most kezd majd el aggódni az elkövetkezendők miatt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4325-4344