Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 205 (4081. - 4100. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4100. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-04 16:42:56
Üzenet elküldve: 2023-01-04 16:42:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Agin//
*Trodd nem egy sértődékeny fajta. Azon az urizáláson, hogy valaki nem eszik vért vagy ha megkóstolja, de nem ízlik azon sem akadna fenn. Ha nem esik jól nem is kell megenni. Főleg mert ahogy mondta van más is.*
-Ahogy szeretné.
*Közli a maga egykedvű stílusában. A kiskutyára láthatóan nagyobb benyomást tett a legény. Vagy a kezében tartott húsos tál. Persze a siminek is nagyon örülünk. Dugja is a fejét a másik tenyerébe és az se nagyon zavarja ha összekenik közben. A kiáltásra a pásztor visszaszól.*
-Arra fele lesz az!
*Vannak általa meg nem érthető részei a kutyaléleknek. Az egyik az, hogy miért kell, azt a tálat állandóan elvinni onnan. A másik meg, hogy ha véletlenül valami cupák kerül bele, azt miért kell kivenni a tálból és valami teljesen más helyen elrágcsálni össze csontszilánkozva az udvart. De mindegy. Meglett azért a tál. A másik szerencséjére Mándli-nak jó sora volt így evés közben se lesz megharapva az a simogató kéz. Bár az látszik, hogy most az jobban lefoglalja most az ebet. Mire a másik visszaér addigra a pásztor már visszaöntötte a vért a hagymához és épp a kondért rázogatva főzi őket össze és fűszerezi az egészet. A kicsit hűvösebb idő nem zavarja a legényt. Belül biztos nem fognak fázni hisz a hagymás vér felmelegíti majd őket.*
-Én itt szoktam enni.
*Főleg nyáron, de ilyen időben, kint bográcsban készült ételt ő is inkább a szabadban enne. Meg legalább a házban nem kell rendet rakni. Szét vannak a szerszámok és minden csupa fűrészpor. A következő kérdésre egyből érkezik az egykedvű válasz.*
-A folyóban megmoshassa. Aztán ez mindjárt kész. Ha elpakoljuk az asztalról a húsokat meg a belet, hozok kanalat és tányért.
*Trodd nem egy sértődékeny fajta. Azon az urizáláson, hogy valaki nem eszik vért vagy ha megkóstolja, de nem ízlik azon sem akadna fenn. Ha nem esik jól nem is kell megenni. Főleg mert ahogy mondta van más is.*
-Ahogy szeretné.
*Közli a maga egykedvű stílusában. A kiskutyára láthatóan nagyobb benyomást tett a legény. Vagy a kezében tartott húsos tál. Persze a siminek is nagyon örülünk. Dugja is a fejét a másik tenyerébe és az se nagyon zavarja ha összekenik közben. A kiáltásra a pásztor visszaszól.*
-Arra fele lesz az!
*Vannak általa meg nem érthető részei a kutyaléleknek. Az egyik az, hogy miért kell, azt a tálat állandóan elvinni onnan. A másik meg, hogy ha véletlenül valami cupák kerül bele, azt miért kell kivenni a tálból és valami teljesen más helyen elrágcsálni össze csontszilánkozva az udvart. De mindegy. Meglett azért a tál. A másik szerencséjére Mándli-nak jó sora volt így evés közben se lesz megharapva az a simogató kéz. Bár az látszik, hogy most az jobban lefoglalja most az ebet. Mire a másik visszaér addigra a pásztor már visszaöntötte a vért a hagymához és épp a kondért rázogatva főzi őket össze és fűszerezi az egészet. A kicsit hűvösebb idő nem zavarja a legényt. Belül biztos nem fognak fázni hisz a hagymás vér felmelegíti majd őket.*
-Én itt szoktam enni.
*Főleg nyáron, de ilyen időben, kint bográcsban készült ételt ő is inkább a szabadban enne. Meg legalább a házban nem kell rendet rakni. Szét vannak a szerszámok és minden csupa fűrészpor. A következő kérdésre egyből érkezik az egykedvű válasz.*
-A folyóban megmoshassa. Aztán ez mindjárt kész. Ha elpakoljuk az asztalról a húsokat meg a belet, hozok kanalat és tányért.
4099. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-04 11:10:02
Üzenet elküldve: 2023-01-04 11:10:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Trodd//
* A pásztor talán úgy gondolja, hogy neki nem kell a hagymás vér, holott erről szó sincs. Való igaz, hogy még soha nem evett ilyesmit, így nem tudja hogy álljon hozzá, de épp ezért kóstolná meg. Tudja, hogy máshol sehol nem enne hagymás vért, úgyhogy ha már itt van, és ha már így vagy úgy besegített az elkészítésben, elvégre ő tartotta a tálat, megkóstolja a véres eledelt. *
- Nem, nem, alig várom, hogy megkóstolhassam ezt a hagymás vért.
* Amikor végzett a munkával, és a kutya megetetésére kérik, elveszi azt a tálat, amibe a mócsingos részek kerültek, és Mándlihoz szól. *
- Na gyere, Mándli! Adunk neked enni.
* Elindul a ház bejárata felé, ahol Mándli tálját reméli megtalálni. Közben, ha a kutya követi őt, megsimogatja a fejét, hadd érezze a törődést. Mikor odaér a bejárathoz, mindent lát, csak a szürke tálat nem, amibe a húsdarabkákat kéne önteni. Visszakiált a fa irányába, amelyre ma már négyszer is jószágot kötöttek fel. *
- Itt nincsen tál.
* Forgat néhányat a fején, de a szeme nem akar megakadni a keresett eszközön. Egy kicsit tovább megy a bejárattól, és csak akkor veszi észre az egymagában heverésző szürke tálat a földön. *
- Felejtsd el, megkaptam.
* Ordítja a pásztor irányába, majd lehajol a tálért, és egy kicsit arrébb cipeli azt, hogy a bejárathoz közelebb legyen. Leguggol mellé, és beleönti a mócsingos húsdarabokat. Ha Mándli eszik belőle, simogat még kettőt a fején. *
- Jó kutya.
* Ezután visszaindul a fa irányába, ahol megkapja az étkezés helyszínére vonatkozó kérdést. *
- Nekem teljesen jó lesz itt kint. Nem vagyok az a fázós fajta, na nem mintha annyira hideg lenne. Na meg a szabad levegőn minden jobban esik, nem így van?
* Lepillant a birkavértől vörös kezeire, és ráz párat rajta, mintha attól minden leesne róla, mint az olvadó hó a háztetőről. *
- Van esetleg valami, amivel megtisztíthatnám a kezeimet?
A hozzászólás írója (Agin Nardan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.04 11:26:04
* A pásztor talán úgy gondolja, hogy neki nem kell a hagymás vér, holott erről szó sincs. Való igaz, hogy még soha nem evett ilyesmit, így nem tudja hogy álljon hozzá, de épp ezért kóstolná meg. Tudja, hogy máshol sehol nem enne hagymás vért, úgyhogy ha már itt van, és ha már így vagy úgy besegített az elkészítésben, elvégre ő tartotta a tálat, megkóstolja a véres eledelt. *
- Nem, nem, alig várom, hogy megkóstolhassam ezt a hagymás vért.
* Amikor végzett a munkával, és a kutya megetetésére kérik, elveszi azt a tálat, amibe a mócsingos részek kerültek, és Mándlihoz szól. *
- Na gyere, Mándli! Adunk neked enni.
* Elindul a ház bejárata felé, ahol Mándli tálját reméli megtalálni. Közben, ha a kutya követi őt, megsimogatja a fejét, hadd érezze a törődést. Mikor odaér a bejárathoz, mindent lát, csak a szürke tálat nem, amibe a húsdarabkákat kéne önteni. Visszakiált a fa irányába, amelyre ma már négyszer is jószágot kötöttek fel. *
- Itt nincsen tál.
* Forgat néhányat a fején, de a szeme nem akar megakadni a keresett eszközön. Egy kicsit tovább megy a bejárattól, és csak akkor veszi észre az egymagában heverésző szürke tálat a földön. *
- Felejtsd el, megkaptam.
* Ordítja a pásztor irányába, majd lehajol a tálért, és egy kicsit arrébb cipeli azt, hogy a bejárathoz közelebb legyen. Leguggol mellé, és beleönti a mócsingos húsdarabokat. Ha Mándli eszik belőle, simogat még kettőt a fején. *
- Jó kutya.
* Ezután visszaindul a fa irányába, ahol megkapja az étkezés helyszínére vonatkozó kérdést. *
- Nekem teljesen jó lesz itt kint. Nem vagyok az a fázós fajta, na nem mintha annyira hideg lenne. Na meg a szabad levegőn minden jobban esik, nem így van?
* Lepillant a birkavértől vörös kezeire, és ráz párat rajta, mintha attól minden leesne róla, mint az olvadó hó a háztetőről. *
- Van esetleg valami, amivel megtisztíthatnám a kezeimet?
A hozzászólás írója (Agin Nardan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.04 11:26:04
4098. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-03 21:27:46
Üzenet elküldve: 2023-01-03 21:27:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Agin//
*Ha nem muszáj akkor elkerüli a várost. A falu közelebb is van és így nem kell sokáig távol maradnia sem háztól, sem a jószágoktól. A hagymás vér ötlete látszólag nem teljesen nyerte el a másik tetszését.*
-Ha nem ízlik van kolbász, szalonna és sajt is.
*Ugyanis ha nincs épp birkavágás akkor a lefejt tejet szokta eladni a piacon, hogy egy kicsit változatosabban tudjon étkezni. Hogy a legény csak viccelt volna az vagy nem jutott el a pásztorhoz vagy teljesen ignorálta a dolgot. Trodd nem egy tréfálkozós fajta. Miközben beszélgetnek most is jár a keze. Még nem fejezi be a hagyma felvágását, gyakran néz rá a vérre és nem telik el negyed óra mikor már veszi is le a kondért a tűzről. A legény is közli, hogy ő hogy áll. Mindjárt ehetnek is ezek szerint.*
-A hagymát még meg kell pirítani és kész lesz.
*Azok a felkockázott májhoz hasonlító valamik amikről Trodd óvatosan a szűrő segítségével leönti a forró vizet már késznek számítanak. Ez valóban egyszerű, sőt meglepően gyors étel. Ha végzett akkor folytatja a hagymák felvágását. Aztán ugyan abban a kondérban amiben korábban a vér sült kezdi pirítani azokat. Ez se fog sokáig tartani. A legény kérdésére az egyik tálra mutat amibe a rossz, mócsingos nem nekik való részek kerültek.*
-Azt kiöntené a kutyának? A tálja ott van az ajtó környékén.
*Mándlinak ugyanis szokása elhurcibálni onnan, azt a lyukas fémbödönt amibe enni szokott kapni úgyhogy Trodd-nak mindig keresnie kell.*
-Aztán bent vagy itt kint enne?
*Ha nem muszáj akkor elkerüli a várost. A falu közelebb is van és így nem kell sokáig távol maradnia sem háztól, sem a jószágoktól. A hagymás vér ötlete látszólag nem teljesen nyerte el a másik tetszését.*
-Ha nem ízlik van kolbász, szalonna és sajt is.
*Ugyanis ha nincs épp birkavágás akkor a lefejt tejet szokta eladni a piacon, hogy egy kicsit változatosabban tudjon étkezni. Hogy a legény csak viccelt volna az vagy nem jutott el a pásztorhoz vagy teljesen ignorálta a dolgot. Trodd nem egy tréfálkozós fajta. Miközben beszélgetnek most is jár a keze. Még nem fejezi be a hagyma felvágását, gyakran néz rá a vérre és nem telik el negyed óra mikor már veszi is le a kondért a tűzről. A legény is közli, hogy ő hogy áll. Mindjárt ehetnek is ezek szerint.*
-A hagymát még meg kell pirítani és kész lesz.
*Azok a felkockázott májhoz hasonlító valamik amikről Trodd óvatosan a szűrő segítségével leönti a forró vizet már késznek számítanak. Ez valóban egyszerű, sőt meglepően gyors étel. Ha végzett akkor folytatja a hagymák felvágását. Aztán ugyan abban a kondérban amiben korábban a vér sült kezdi pirítani azokat. Ez se fog sokáig tartani. A legény kérdésére az egyik tálra mutat amibe a rossz, mócsingos nem nekik való részek kerültek.*
-Azt kiöntené a kutyának? A tálja ott van az ajtó környékén.
*Mándlinak ugyanis szokása elhurcibálni onnan, azt a lyukas fémbödönt amibe enni szokott kapni úgyhogy Trodd-nak mindig keresnie kell.*
-Aztán bent vagy itt kint enne?
4097. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-03 13:51:56
Üzenet elküldve: 2023-01-03 13:51:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Trodd//
* Arra, hogy Trodd nem a városba megy, hanem inkább a faluban kereskedik, nem mond semmit. Gondolhatta volna, hogy nem szereti az olyan nyüzsgő helyeket, mint egy város. *
~ Hagymás vér...hagymás vér...~
* Ízlelgeti magában az elnevezést, mintha így fejben meg tudná kóstolni az eledelt. *
- Hát, a hagymát szeretem, úgyhogy legalább a felét biztosan megeszem.
* Mosolyog egyet a kínos poénján. Végül is tényleg nem lehet annyira rossz, ha ennyi fűszer és még zsír is kerül bele. Amúgy is, ha az ember éhes, bármit megeszik. Ő pedig éhes, úgyhogy ezen igazán nincs mit aggódnia. Hosszas munkálatok után befejezi az utolsó jószág megtisztítását is a mócsingoktól. *
- Na, ezt még besózóm és végeztem is.
* Neki is fog az utolsó teendőnek, és amint végez egy húsdarab besózásával, a többihez teszi. Mikor az összessel így tesz, végig pillant a besózott, kész húsokon, és szinte örömkönnyek támadják meg. Gyönyörű látvány ez, amit már talán csak a megsütésük tud felülmúlni. *
-Azt hiszem, hogy végeztem. Na és most? Van még valami?
* Arra, hogy Trodd nem a városba megy, hanem inkább a faluban kereskedik, nem mond semmit. Gondolhatta volna, hogy nem szereti az olyan nyüzsgő helyeket, mint egy város. *
~ Hagymás vér...hagymás vér...~
* Ízlelgeti magában az elnevezést, mintha így fejben meg tudná kóstolni az eledelt. *
- Hát, a hagymát szeretem, úgyhogy legalább a felét biztosan megeszem.
* Mosolyog egyet a kínos poénján. Végül is tényleg nem lehet annyira rossz, ha ennyi fűszer és még zsír is kerül bele. Amúgy is, ha az ember éhes, bármit megeszik. Ő pedig éhes, úgyhogy ezen igazán nincs mit aggódnia. Hosszas munkálatok után befejezi az utolsó jószág megtisztítását is a mócsingoktól. *
- Na, ezt még besózóm és végeztem is.
* Neki is fog az utolsó teendőnek, és amint végez egy húsdarab besózásával, a többihez teszi. Mikor az összessel így tesz, végig pillant a besózott, kész húsokon, és szinte örömkönnyek támadják meg. Gyönyörű látvány ez, amit már talán csak a megsütésük tud felülmúlni. *
-Azt hiszem, hogy végeztem. Na és most? Van még valami?
4096. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-02 20:56:29
Üzenet elküldve: 2023-01-02 20:56:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Agin//
*Ami munkát Trodd végez arra valóban nem lehet, azt mondani, hogy volna hasonlítható a fegyveres edzésekhez. Talán a fahasogatás áll hozzá a legközelebb, de azért az is monotonabb. Viszont ha nem csinálja meg akkor este megfagy. Ha nem vágja le a jószágot mielőbb akkor a többi téli feladatára nem marad ideje. Mint a ház karbantartása, deszka gyalulás, eszközök javítása, ami feladatait a mindennapiak mellett végzi. Amik a jószágok ellátása, megfejése, a lefejt tej feldolgozása, főzés, faluban bevásárlás, vett dolgok hazacipelése... Szóval más dolgok edzették meg őket. A kapott kérdésre kijavítja a másikat.*
-A faluba szoktak jönni kereskedők.
*Utoljára mikor a városban járt akkor se szerette, azt meg. Talán akkor volt mikor a szent birkákat vették és ott a piacon fejezte le őket a vele küldött harcos. A többi részüket meg otthagyta és Trodd-nak kellett egyedül lecihölnie a folyó mellé ugyan így feldolgozni őket. Mikor a tűz már ég, fölé teszi a kondér vizet és látszólag pár út közben összeszedett füvet és levelet beledob. Ha a másik ért hozzá akkor felismerheti, hogy azok fűszernövények. Bemegy, hogy egy kis zsírt és a szűrőt is kihozza. A zsírból is pár kanállal a vízbe tesz majd elkezdi felkockázni az alvadt vért. Nem pihen a kezében a kés. Mire felforr a víz addigra már óvatosan öntheti is bele őket. A kapott kérdésre a rá jellemző tömörséggel válaszol.*
-Hagymás vér.
*Egyértelmű. A neve mindent el is mond róla. Mikor a vér a vízben van akkor kezd neki a hagymák vékonyra felszeletelésének. Szomorú munka ez. Meg is könnyezi őket. Ruhaujjának kevésbé véres részével igyekszik törölgetni a szemét. Mándli érdeklődve a levegőbe szaglászik.*
*Ami munkát Trodd végez arra valóban nem lehet, azt mondani, hogy volna hasonlítható a fegyveres edzésekhez. Talán a fahasogatás áll hozzá a legközelebb, de azért az is monotonabb. Viszont ha nem csinálja meg akkor este megfagy. Ha nem vágja le a jószágot mielőbb akkor a többi téli feladatára nem marad ideje. Mint a ház karbantartása, deszka gyalulás, eszközök javítása, ami feladatait a mindennapiak mellett végzi. Amik a jószágok ellátása, megfejése, a lefejt tej feldolgozása, főzés, faluban bevásárlás, vett dolgok hazacipelése... Szóval más dolgok edzették meg őket. A kapott kérdésre kijavítja a másikat.*
-A faluba szoktak jönni kereskedők.
*Utoljára mikor a városban járt akkor se szerette, azt meg. Talán akkor volt mikor a szent birkákat vették és ott a piacon fejezte le őket a vele küldött harcos. A többi részüket meg otthagyta és Trodd-nak kellett egyedül lecihölnie a folyó mellé ugyan így feldolgozni őket. Mikor a tűz már ég, fölé teszi a kondér vizet és látszólag pár út közben összeszedett füvet és levelet beledob. Ha a másik ért hozzá akkor felismerheti, hogy azok fűszernövények. Bemegy, hogy egy kis zsírt és a szűrőt is kihozza. A zsírból is pár kanállal a vízbe tesz majd elkezdi felkockázni az alvadt vért. Nem pihen a kezében a kés. Mire felforr a víz addigra már óvatosan öntheti is bele őket. A kapott kérdésre a rá jellemző tömörséggel válaszol.*
-Hagymás vér.
*Egyértelmű. A neve mindent el is mond róla. Mikor a vér a vízben van akkor kezd neki a hagymák vékonyra felszeletelésének. Szomorú munka ez. Meg is könnyezi őket. Ruhaujjának kevésbé véres részével igyekszik törölgetni a szemét. Mándli érdeklődve a levegőbe szaglászik.*
4095. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-02 20:30:42
Üzenet elküldve: 2023-01-02 20:30:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Trodd//
* Nincs arról szó, hogy ne lenne hozzá szokva a fizikai munkához. Már hogy ne lenne hozzá szokva, amikor a gyermekkori nevelője nagy gyakorisággal tanította őt harcolni, mindaddig amíg fel nem nőtt, és útnak nem indult. A fáradtságnak más oka lehet, márpedig az a mentalitás. Agin bármelyik karddal való edzését izgalommal, és teljes erőbedobással végezte, így ha el is fáradt közben, próbált nem gondolni rá. Most viszont más a helyzet, ugyanis a munka unalmasnak bizonyul számára, ami nem meglepő, tekintve a monoton munkamenetet. Így ha unatkozik, kénytelen arra gondolni, hogy fárasztó a feladat. Legalábbis ez lehet az oka a kimutatott fáradtságnak, mindenesetre Agin-nak ez így nem áll össze a fejében, így betudja az egészet annak, hogy rég edzett, és kijött a formából. *
- Eladod, mi? Akkor a városban is szoktál járni? Gondolom, hogy azért be kell még szerezz ezt-azt.
* A vacsorának a megemlítését örömmel fogadja, szinte felcsillan a szeme. *
- Már alig várom.
* Most már viszont az éhségére is elkezd gondolni, ami nem emeli meg a munka morált. Szívesen megkóstolná már a vérből készült ételt, de tudja, hogy előtte mindenképp be kell fejezni a birka felvágását. Folytatja hát a munkát, immáron az állat felső testével foglalkozik. Levágja a két lábat és a fejet, utána pedig a bordáktól is megszabadítja a levágott birkát. Kissé csalódott lesz, ha az általa, és a pásztor által felszeletelt jószágok közti különbséget nézi, de nem panaszkodik. Az első néhány boncolásnak ezek is megteszik. A munka közben, egyszer-egyszer a pásztor felé pillant, csakhogy megnézze hogy halad a finomnak ígérkező vacsorával. *
- Közben elmondanád, hogy mi is készül abból a vérből pontosan?
* Nincs arról szó, hogy ne lenne hozzá szokva a fizikai munkához. Már hogy ne lenne hozzá szokva, amikor a gyermekkori nevelője nagy gyakorisággal tanította őt harcolni, mindaddig amíg fel nem nőtt, és útnak nem indult. A fáradtságnak más oka lehet, márpedig az a mentalitás. Agin bármelyik karddal való edzését izgalommal, és teljes erőbedobással végezte, így ha el is fáradt közben, próbált nem gondolni rá. Most viszont más a helyzet, ugyanis a munka unalmasnak bizonyul számára, ami nem meglepő, tekintve a monoton munkamenetet. Így ha unatkozik, kénytelen arra gondolni, hogy fárasztó a feladat. Legalábbis ez lehet az oka a kimutatott fáradtságnak, mindenesetre Agin-nak ez így nem áll össze a fejében, így betudja az egészet annak, hogy rég edzett, és kijött a formából. *
- Eladod, mi? Akkor a városban is szoktál járni? Gondolom, hogy azért be kell még szerezz ezt-azt.
* A vacsorának a megemlítését örömmel fogadja, szinte felcsillan a szeme. *
- Már alig várom.
* Most már viszont az éhségére is elkezd gondolni, ami nem emeli meg a munka morált. Szívesen megkóstolná már a vérből készült ételt, de tudja, hogy előtte mindenképp be kell fejezni a birka felvágását. Folytatja hát a munkát, immáron az állat felső testével foglalkozik. Levágja a két lábat és a fejet, utána pedig a bordáktól is megszabadítja a levágott birkát. Kissé csalódott lesz, ha az általa, és a pásztor által felszeletelt jószágok közti különbséget nézi, de nem panaszkodik. Az első néhány boncolásnak ezek is megteszik. A munka közben, egyszer-egyszer a pásztor felé pillant, csakhogy megnézze hogy halad a finomnak ígérkező vacsorával. *
- Közben elmondanád, hogy mi is készül abból a vérből pontosan?
4094. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-02 18:23:36
Üzenet elküldve: 2023-01-02 18:23:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Agin//
*Az utolsó jószág is felkerül arra az ágra a pásztor meg nekikezdhet dolgozni vele. Természetesen nem csak ő fáradt el. Azért késsel ugyan azokat a mozdulatokat ismételgetni is lehet fárasztó. Főleg ha valaki nincs fizikai munkához szokva. Trodd meg a legényről, azt gondolja, hogy ő nincs. A megjegyzésre, hogy jobb szereti enni őket mint felvágni egy halvány mosoly megjelenik a férfi képén. Bizony így szokott ez lenni. Könnyebb lenne a dolguk ha maguktól ugranának ki a bőrükből és esnének darabokra, de ez sajnos nem szokásuk. A kérdésre egykedvűen válaszol.*
-Valakinek meg kell csinálnia.
*És mivel ő vigyáz rájuk és ő neveli őket így ez a feladat is általában őrá szokott maradni. De sose panaszkodott a munka miatt. Főleg mert most jól is járt a fizetséggel. Meg amúgy is. Közben a jószág megint félbe lesz szedve kettejük munkájának hála. A további szavaival jól összefoglalja a helyzetet a másik. Trodd egyedül lakik és csak a jószágok a társaságai. Így élni meg nem csak magányos tud néha lenni, de nehéz is. Ha munka van akkor leginkább csak magára számíthat.*
-Nem szoktam magamnak vágni. Ha betegségbe elhullik egy, akkor megnyúzom, a tülkét vagy patáját eladom, a csontját esetleg megfaragom és azt is. Ezek a sajátjaim voltak, a többi a thargoké. Azokat időnként viszem a tavernába ahol levágjuk. Akkor is megtarthatom amit nem esznek meg. Amúgy ha olyan munka van szólok a szomszédoknak, hogy segítsenek.
*Közli a maga nyugodt, lassú megfontolt stílusában. Szomszédokat kereshet a legény a szemeivel a legközelebbi ház majd egy kilométerre van. Errefelé mások a távolságok mint a városban. Mikor az utolsó birka alja is az asztalra kerül akkor Trodd fúj egy nagyot. Ugyanis nincs még a munkának vége.*
-Csinálom a vért.
*Ehhez elsőnek bemegy a házba, hogy hozza a kondért és a hagymát. Előbb az asztalnál leteszi a hagymát majd a kondérral a vízhez sétál és mer bele. Aztán visszasétál a fa mellé és nekiáll tűzrakót csinálni. Inkább a melegebb időben szokott kint főzni, de most is jó lesz. Nem fognak megfázni szerinte.*
*Az utolsó jószág is felkerül arra az ágra a pásztor meg nekikezdhet dolgozni vele. Természetesen nem csak ő fáradt el. Azért késsel ugyan azokat a mozdulatokat ismételgetni is lehet fárasztó. Főleg ha valaki nincs fizikai munkához szokva. Trodd meg a legényről, azt gondolja, hogy ő nincs. A megjegyzésre, hogy jobb szereti enni őket mint felvágni egy halvány mosoly megjelenik a férfi képén. Bizony így szokott ez lenni. Könnyebb lenne a dolguk ha maguktól ugranának ki a bőrükből és esnének darabokra, de ez sajnos nem szokásuk. A kérdésre egykedvűen válaszol.*
-Valakinek meg kell csinálnia.
*És mivel ő vigyáz rájuk és ő neveli őket így ez a feladat is általában őrá szokott maradni. De sose panaszkodott a munka miatt. Főleg mert most jól is járt a fizetséggel. Meg amúgy is. Közben a jószág megint félbe lesz szedve kettejük munkájának hála. A további szavaival jól összefoglalja a helyzetet a másik. Trodd egyedül lakik és csak a jószágok a társaságai. Így élni meg nem csak magányos tud néha lenni, de nehéz is. Ha munka van akkor leginkább csak magára számíthat.*
-Nem szoktam magamnak vágni. Ha betegségbe elhullik egy, akkor megnyúzom, a tülkét vagy patáját eladom, a csontját esetleg megfaragom és azt is. Ezek a sajátjaim voltak, a többi a thargoké. Azokat időnként viszem a tavernába ahol levágjuk. Akkor is megtarthatom amit nem esznek meg. Amúgy ha olyan munka van szólok a szomszédoknak, hogy segítsenek.
*Közli a maga nyugodt, lassú megfontolt stílusában. Szomszédokat kereshet a legény a szemeivel a legközelebbi ház majd egy kilométerre van. Errefelé mások a távolságok mint a városban. Mikor az utolsó birka alja is az asztalra kerül akkor Trodd fúj egy nagyot. Ugyanis nincs még a munkának vége.*
-Csinálom a vért.
*Ehhez elsőnek bemegy a házba, hogy hozza a kondért és a hagymát. Előbb az asztalnál leteszi a hagymát majd a kondérral a vízhez sétál és mer bele. Aztán visszasétál a fa mellé és nekiáll tűzrakót csinálni. Inkább a melegebb időben szokott kint főzni, de most is jó lesz. Nem fognak megfázni szerinte.*
4093. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-02 16:57:32
Üzenet elküldve: 2023-01-02 16:57:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Trodd//
- Hát persze!
* Úgy tesz, mintha nem felejtette volna el a jószág felkötését, hisz ez már a negyedik, mégiscsak emlékszik rá, hogy mit kell vele csinálnia. Miután segít az utolsó jószág felkötésében is, visszatér az asztalhoz, hogy folytatni tudja a besózást. Ez az egész munka legkönnyebb része, persze a véres tál tartása kivételnek számít. Itt nem lehet nagy nehézségekbe ütközni, mint a darabolásnál. Itt csak sózni, és dörzsölni kell, amit meg is tesz. Amíg a munkatársa belez, addig ő befejezi a sózást, és áttér a harmadik jószág feldarabolására. Előtte sóhajt egy nagyot, hogy fáradtságát fejezze ki, majd amíg felkészül a boncolásra, Trodd-hoz szól. *
- Azért be kell hogy valljam, enni jobban szeretem a birkákat, mint darabolni. * Közben elkezdi a hátsó részt vágni. * Ne érts félre, nincs bajom a felvágásukkal, csak ez az egész, egy kicsit fárasztó, nem gondolod?
* Ugyanúgy vág, ahogy az előzőnél, talán most egy hajszálnyival jobban sikerül, de most is ugyanannyira megszenved vele, ha nem jobban. A szeletelést nem fejezi be, inkább odamegy az utolsó birkához, és megfogja azt, közben ismét Trodd-hoz beszél. *
- Eltudom képzelni, hogy egyedül milyen fárasztó lehet a munka. Értem én, hogy itt van Mándli, de azért ő mégsem hordozza a tálakat, vagy éppen az egyik jószágnak a felét, nem igaz? Arról nem is beszélve, hogy milyen unalmas lehet itt egyedüli emberként. Vagy netán szoktál segítséget kapni ilyenkor?
* Közbe megismétli a jól ismert folyamatot az állat mindkét felével és a kötéllel, így a pásztor esetleges segítségével, mindkét fele a birkának az asztalra kerül. Ezután visszatér a nehezebb részhez, vagyis a felszeleteléshez. *
- Hát persze!
* Úgy tesz, mintha nem felejtette volna el a jószág felkötését, hisz ez már a negyedik, mégiscsak emlékszik rá, hogy mit kell vele csinálnia. Miután segít az utolsó jószág felkötésében is, visszatér az asztalhoz, hogy folytatni tudja a besózást. Ez az egész munka legkönnyebb része, persze a véres tál tartása kivételnek számít. Itt nem lehet nagy nehézségekbe ütközni, mint a darabolásnál. Itt csak sózni, és dörzsölni kell, amit meg is tesz. Amíg a munkatársa belez, addig ő befejezi a sózást, és áttér a harmadik jószág feldarabolására. Előtte sóhajt egy nagyot, hogy fáradtságát fejezze ki, majd amíg felkészül a boncolásra, Trodd-hoz szól. *
- Azért be kell hogy valljam, enni jobban szeretem a birkákat, mint darabolni. * Közben elkezdi a hátsó részt vágni. * Ne érts félre, nincs bajom a felvágásukkal, csak ez az egész, egy kicsit fárasztó, nem gondolod?
* Ugyanúgy vág, ahogy az előzőnél, talán most egy hajszálnyival jobban sikerül, de most is ugyanannyira megszenved vele, ha nem jobban. A szeletelést nem fejezi be, inkább odamegy az utolsó birkához, és megfogja azt, közben ismét Trodd-hoz beszél. *
- Eltudom képzelni, hogy egyedül milyen fárasztó lehet a munka. Értem én, hogy itt van Mándli, de azért ő mégsem hordozza a tálakat, vagy éppen az egyik jószágnak a felét, nem igaz? Arról nem is beszélve, hogy milyen unalmas lehet itt egyedüli emberként. Vagy netán szoktál segítséget kapni ilyenkor?
* Közbe megismétli a jól ismert folyamatot az állat mindkét felével és a kötéllel, így a pásztor esetleges segítségével, mindkét fele a birkának az asztalra kerül. Ezután visszatér a nehezebb részhez, vagyis a felszeleteléshez. *
4092. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-02 14:30:24
Üzenet elküldve: 2023-01-02 14:30:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Agin//
*Könnyen mint a toll. Mire végez a többi birkával addigra másképp fogja gondolni. Ezt a véleményét viszont Trodd megtartja magának. Egyszerűen csak biccent. A következő szavakra is biccent.*
-Jól ment.
*Ismeri el a másiknak. Valóban nem volt ügyetlen. Főleg ahhoz képest, hogy először csinálta. Az se zavarta, hogy közben össze kellett piszkolnia a kezét. A férfi pozitívan csalódott a másikban. A mészárosságra is a rá jellemző tömörséggel válaszol.*
-Jó tudni ezeket.
*Majd a kiskutyával elindul az utolsó saját birkáját kiterelni a többi közül. Jól ki lett tanítva a kis segédje úgyhogy kis idő múlva érkezik az a jószág is a fához. Ahol a legény segít fogni a tálat megint míg kivérzik az-az állat is. Ebből biztos jut a szomszédoknak is. A belekről nem is beszélve. Mikor a másik otthagyná a kivérzett testtel azért szól neki.*
-Felkötni segítsen még.
*Ő is fáradt már egy kicsit. Mégiscsak birkákat emelgetett. Ez látszik az erőteljesebb szuszogásán is. Viszont nem tervez még megpihenni. Ha az állat fent van a fán akkor nekiáll a nyúzásának. Ahogy eddig is csinálta. Óvatosan felülről megkezdve, az alját már könnyebben húzva és ez is megy a többire. Négy birkabőr pihen mellettük. Kell még azért egy rendes subához. Trodd-nak egy olyanban volna ám nagy tisztelete. Ezek után felvágja a jószágot és elkezdi a beleket kivagdosni belőle. Akkor szól majd a legénynek ha ezzel végzett és megint félbe kell szedni az állatot.*
*Könnyen mint a toll. Mire végez a többi birkával addigra másképp fogja gondolni. Ezt a véleményét viszont Trodd megtartja magának. Egyszerűen csak biccent. A következő szavakra is biccent.*
-Jól ment.
*Ismeri el a másiknak. Valóban nem volt ügyetlen. Főleg ahhoz képest, hogy először csinálta. Az se zavarta, hogy közben össze kellett piszkolnia a kezét. A férfi pozitívan csalódott a másikban. A mészárosságra is a rá jellemző tömörséggel válaszol.*
-Jó tudni ezeket.
*Majd a kiskutyával elindul az utolsó saját birkáját kiterelni a többi közül. Jól ki lett tanítva a kis segédje úgyhogy kis idő múlva érkezik az a jószág is a fához. Ahol a legény segít fogni a tálat megint míg kivérzik az-az állat is. Ebből biztos jut a szomszédoknak is. A belekről nem is beszélve. Mikor a másik otthagyná a kivérzett testtel azért szól neki.*
-Felkötni segítsen még.
*Ő is fáradt már egy kicsit. Mégiscsak birkákat emelgetett. Ez látszik az erőteljesebb szuszogásán is. Viszont nem tervez még megpihenni. Ha az állat fent van a fán akkor nekiáll a nyúzásának. Ahogy eddig is csinálta. Óvatosan felülről megkezdve, az alját már könnyebben húzva és ez is megy a többire. Négy birkabőr pihen mellettük. Kell még azért egy rendes subához. Trodd-nak egy olyanban volna ám nagy tisztelete. Ezek után felvágja a jószágot és elkezdi a beleket kivagdosni belőle. Akkor szól majd a legénynek ha ezzel végzett és megint félbe kell szedni az állatot.*
4091. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-02 11:03:01
Üzenet elküldve: 2023-01-02 11:03:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Trodd//
* A pásztor útmutatására aprókat bólint. Ez már a boncolás könnyebb részének tűnik. A kérdésre magabiztosan válaszol. *
- Könnyen, mint a toll.
* Miután a másik elindul a negyedik jószágért, ő neki fog a a mócsingos részek levágásának. Egyszerűnek találja a feladatot, legalábbis mindenképp könnyebbnek, mint az előbbi vagdosást. Nem mondhatni, hogy alaposan, de annál gyorsabban jár a keze. Ahogy dolgozik, eszébe jut a pásztorral kötött alkuja. Négy jószágban egyeztek meg, ha pedig jól számolja, már pedig valószínű, hogy jól számolja, ez lesz a negyedik állat, amit a mai nap levágnak. Ezen gondolatát pedig mindenképp szóvá tenné, úgyhogy vigyorogva fordul a juhász felé. *
- Akkor az lesz az utolsó. Ha az kész, akkor már csak a felvágása marad. Nem is vagyunk olyan rossz páros, ugye? Elég jól dolgozunk.
* Persze még nincsenek kész, tudja ő ezt, mégis jól esik visszatekinteni eddigi munkájukra. Büszke magukra. *
- Még a végén mészáros leszek.
* Erre a gondolatra még jobban elvigyorodik, majdhogynem felnevet. Sosem gondolta volna, hogy egyszer mészárosnak fogja elképzelni magát. Szép szakma, való igaz, de nem neki való, legalábbis eddig így gondolta. De ki tudja, hogy még mit hoz az élet? Mindenesetre folytatja munkáját, közben pedig a véres tálat is odatartja a már fekvő állat vérző nyakához. Miután ez is megtörténik, elvégzi az utolsó simításokat a mócsingosabb részek eltávolításában. Amikor azzal is végez, azon gondolkozik, hogy előbb az asztalon elhelyezkedő harmadik jószág felvágásának, vagy az imént befejezett, immár mócsing mentes húsdarabok besózásának fogjon neki. Végül az utóbbi mellett dönt, mivel ha neki fogna egy újabb felvágásnak, nem lenne helye az asztalon, ahová azt tenni tudná. Így amint egy húst besóz, a többi besózott húshoz teszi. *
* A pásztor útmutatására aprókat bólint. Ez már a boncolás könnyebb részének tűnik. A kérdésre magabiztosan válaszol. *
- Könnyen, mint a toll.
* Miután a másik elindul a negyedik jószágért, ő neki fog a a mócsingos részek levágásának. Egyszerűnek találja a feladatot, legalábbis mindenképp könnyebbnek, mint az előbbi vagdosást. Nem mondhatni, hogy alaposan, de annál gyorsabban jár a keze. Ahogy dolgozik, eszébe jut a pásztorral kötött alkuja. Négy jószágban egyeztek meg, ha pedig jól számolja, már pedig valószínű, hogy jól számolja, ez lesz a negyedik állat, amit a mai nap levágnak. Ezen gondolatát pedig mindenképp szóvá tenné, úgyhogy vigyorogva fordul a juhász felé. *
- Akkor az lesz az utolsó. Ha az kész, akkor már csak a felvágása marad. Nem is vagyunk olyan rossz páros, ugye? Elég jól dolgozunk.
* Persze még nincsenek kész, tudja ő ezt, mégis jól esik visszatekinteni eddigi munkájukra. Büszke magukra. *
- Még a végén mészáros leszek.
* Erre a gondolatra még jobban elvigyorodik, majdhogynem felnevet. Sosem gondolta volna, hogy egyszer mészárosnak fogja elképzelni magát. Szép szakma, való igaz, de nem neki való, legalábbis eddig így gondolta. De ki tudja, hogy még mit hoz az élet? Mindenesetre folytatja munkáját, közben pedig a véres tálat is odatartja a már fekvő állat vérző nyakához. Miután ez is megtörténik, elvégzi az utolsó simításokat a mócsingosabb részek eltávolításában. Amikor azzal is végez, azon gondolkozik, hogy előbb az asztalon elhelyezkedő harmadik jószág felvágásának, vagy az imént befejezett, immár mócsing mentes húsdarabok besózásának fogjon neki. Végül az utóbbi mellett dönt, mivel ha neki fogna egy újabb felvágásnak, nem lenne helye az asztalon, ahová azt tenni tudná. Így amint egy húst besóz, a többi besózott húshoz teszi. *
4090. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-01-02 02:30:42
Üzenet elküldve: 2023-01-02 02:30:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Agin//
*A másik a kérésre megy is és segít fogni. Közben jár a szája, de mivel ez már nem az első birka így talán menni fog beszéd közben is. Méghozzá mint kiderül most nem is feleslegesen beszél a legény.*
-Mi a gond?
*Kérdez rá a pásztor. Mikor pedig mind a két rész odakerül az asztalra akkor kéri a másik, hogy mutassa meg, hogyan tovább. Megnézi az eddigi haladást. Ahogy látja ki van véve aminek kint kell lennie és a fej is le van vágva. Talán a lábak lehettek volna jobban elvágva meg a bordák kivéve, de amúgy nincs vele gond.*
-A kész dolgokról kell a mócsingot meg a sérült részeket levágni. Az ilyet!
*Mutatja miközben a kezében jár a kés. Ez egyszerűbb, de pepecselőbb feladat mint az állat szétszedése. Főleg mert hiába éles a kés, a mócsingosabb részeket így is trükkös leszedni vele.*
-Az ilyen zsírját viszont nem kell levágni. Azzal jó pörköltnek.
*Adja a tanácsokat. Persze nem tervezi egyedül befejezni. A másik felé nyújtja utána a kést.*
-Menni fog?
*Ha igen akkor ő Mándli-val menne a következő jószágért.*
*A másik a kérésre megy is és segít fogni. Közben jár a szája, de mivel ez már nem az első birka így talán menni fog beszéd közben is. Méghozzá mint kiderül most nem is feleslegesen beszél a legény.*
-Mi a gond?
*Kérdez rá a pásztor. Mikor pedig mind a két rész odakerül az asztalra akkor kéri a másik, hogy mutassa meg, hogyan tovább. Megnézi az eddigi haladást. Ahogy látja ki van véve aminek kint kell lennie és a fej is le van vágva. Talán a lábak lehettek volna jobban elvágva meg a bordák kivéve, de amúgy nincs vele gond.*
-A kész dolgokról kell a mócsingot meg a sérült részeket levágni. Az ilyet!
*Mutatja miközben a kezében jár a kés. Ez egyszerűbb, de pepecselőbb feladat mint az állat szétszedése. Főleg mert hiába éles a kés, a mócsingosabb részeket így is trükkös leszedni vele.*
-Az ilyen zsírját viszont nem kell levágni. Azzal jó pörköltnek.
*Adja a tanácsokat. Persze nem tervezi egyedül befejezni. A másik felé nyújtja utána a kést.*
-Menni fog?
*Ha igen akkor ő Mándli-val menne a következő jószágért.*
4089. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-12-29 10:05:03
Üzenet elküldve: 2022-12-29 10:05:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
*Őszintén szólva örül a társaságnak. A ház hangulata a történtek után több, mint nyomasztó lett. Az a nagy csend a feszült kapkodás után... Mintha még a kinti jószágoknak is a torkán akadt volna a múlt éjszaka. Az ebek nem hajszolják a tyúkokat a kerítésnél, a kakas sem parádézik rekedt áriával a kelő napnak. Talán azért, mert a tájon mostanra a fagy csikorgatja jégtüskés karmait. A hajnal mintha csak kedvetlenül a másik oldalára fordult volna. Nem nyitja a világ szemét tiszta kék tekintetre, csak rusnya, pocsolyaszínű nappalt ígér.
A nyomasztó gondolatok Yezában is megtelepszenek. Az életösztöne egyre azt suttogja, ügye túl sok minden más alá temetődött ezzel végleg. Mintha most is épp csak egy arasznyival lenne beljebb, mint ahol a part szakad. Hiába igyekszik nyugtatni magát, a gondolat egyre csak kerülgeti.
A bajuszkötőn először meghökken. Persze, látott már ilyet, főleg, hogy a wegtoreni férfiaknál senki nem kényesebb az arcszőrzetére. Inkább csak nem számított a látványra. Hamar visszarendezi hát vonásait a kedves mosolyra, mellyel megállt a szoba ajtaja előtt.
Míg a Méltóságos Úr a paraván mögött épp rendbe szedi magát, Yeza szépen lepakol a tálcáról az asztalkára. Teát tölt, hogy hűljön egy kicsit a forró ital; kellemesen kortyolhatóvá, mire a férfi összekészül.*
- Segítsek? *kérdi a lehető legnagyobb természetességgel. Egy felnőtt férfinak valószínűleg nincs szüksége ilyesmire az öltözködésben. Még a Kancellár éltesebb korában sem. Ez inkább csak olyasvalami, aminek a kényelme a rangnak vagy a vagyonnak kijár.
A Kancellár nosztalgikus beszámolója, a saját aggodalmaival elegyedve felpiszkálja Yezában is a múlt üledékét. Elszorul a torka, ahogy eszébe jut a Céhmestere, aki felkarolta őt. Aki talán nem is véletlenül küldte el akkor Wegtorenből, habár a vörös sose érezte magát annyira megalázva, amikor kiderült, a Mester egyszerűen elajándékozta. Talán sejtette már Kyross készülő árulását. De azt biztos nem, hogy posztjára törő helyettesének torzója az övé mellett szárad majd a negyed bástyájára felkötve, mint valami bizarr szélharang. Legalábbis a legutolsó hírei szerint.
Bár érdeklődő figyelme a férfi szavain csüng, pont ezek azok, melyek egyszer-egyszer múltba révedő aggodalmak fátyla mögé húzzák pillantását. Igyekszik elkalandozó gondolatait kordában tartani, de Yezának ez sosem ment maradéktalanul jól. Ezért inkább azzal maszatol, amivel tud: apró érintések egy-egy finoman méltató mondat alatt; a kancsóért nyújtózó mozdulat, melynek túl közel vivő ívét mintha csak épp ott és akkor venné észre... A hosszan lenyalt ujjacskák és az odaadó igyekezettel kiszolgáló tesz-veszben válláról lejjebb csúszó anyag.
Nem felejti el megjegyezni, hogy még sosem járt Pirtianesben, és hogy mennyire kíváncsi lenne a nemes mélységi családok mátriárkáira, mert hogy sok kósza történetet hallani, viszont Habrertusnak erről nyilván testközelből vannak tapasztalatai.
De annak ellenére, hogy elnyíló ajka rendkívüli érdeklődést sugall, hamar témát vált inkább. A kisasszony állapotáról kérdez. Okokat vizsgáló kombinálása pedig tetszésre talál a Kancellárnál.*
- Nem, dehogy *süti le a szemét.* - De tudod, Uram milyen a Tűz Városa. Parázs vitákból lobbant párbajok, hetvenkedők, gladiátorok *vonja meg a vállát.* - A sebvarráshoz pedig ügyesebb a női kéz.
*A beszélgetés majdnem elfeledteti vele a házra telepedett, fojtogató közeget, amikor is a Kancellár a kötelességek felé irányítja teendőit.*
- Lloslie szerint a füvek kordában tartották a lázát, és az éjszakát is átaludta *mondja, míg gyorsan visszarendezi a reggeli kellékeit a tálcára, de azt végül csak az asztalon hagyja. A személyzet valószínűleg majd úgyis jön friss ágyneműt húzni, beágyazni a vendég után.
A kérdésekre mintha egy kicsit zavarba jönne. Tulajdonképpen fogalma sincs. A Báró sosem avatta be igazán a terveibe. De talán inkább úgy tűnhet, azért bizonytalanodik el, mert nem tudja, mit szabad és mit nem szabad a vashegyi főhivatalnok orrára kötnie.*
- Báróm terveit a történtek talán jócskán átírták *mondja a szőnyeg mintáin tartva a pillantását, mintha véletlenül sem akarná elvéteni a cirádák által pontosan kijelölt utat.* - Ha az Úrnő jobban lesz és leülepszik a megrázkódtatás, biztos át fogja beszélni mindezt Kegyelmeddel, hiszen a Vashegy ügyeit Te tartod, Uram, bölcs kezedben.
*A gyógyuló seb bűze, az összetört álmok letargiában úszó szilánkjai, melyek beborítják az egész szobát. Ez fogadja odaérvén. Yeza megtorpan az ajtóban.*
- Küldetek fel tiszta gyolcsot, vizet meg valami könnyű étket, hátha sikerül valami reggelit beléjük diktálni.
*A felsorolt dolgokkal később Yanah érkezik, ám a vörös nélkül. Ő, amennyire csak lehet, kerüli a magzatát veszített párt. Mindig talál rá mentséget, de egy idő után azért feltűnhet. Idővel azért csak elcsípi a Bárót, amikor négyszemközt beszélhetnek. Tisztelettel elkéretőzik tőle néhány személyes dolgot elintézni. Megkérdi, elvigye-e a szomorú hírt, esetleg utasításaival egyetemben a Kereskedőházba; továbbá, hogy továbbra is kívánja-e, hogy utánajárjon a tavernabéli incidens főkolomposának.
Azon felül, hogy jelen körülmények között teljességgel fölöslegesnek érzi magát itt, szüksége van most egy kis levegőre. Át kell gondolja a továbbiakat. Bizony, szöget ütött a fejében egy kétségbeesett gondolat, de ketrecbe zárni magát, hogy biztonságban legyen, az eléggé aggasztó. Ám, minthogy élni akarása továbbra is erősen munkál, végső lehetőségként azért mégsem veti el.
Ha Caldorcor elengedi, pakol és nyergel. Gyorsan és csendben.*
*Őszintén szólva örül a társaságnak. A ház hangulata a történtek után több, mint nyomasztó lett. Az a nagy csend a feszült kapkodás után... Mintha még a kinti jószágoknak is a torkán akadt volna a múlt éjszaka. Az ebek nem hajszolják a tyúkokat a kerítésnél, a kakas sem parádézik rekedt áriával a kelő napnak. Talán azért, mert a tájon mostanra a fagy csikorgatja jégtüskés karmait. A hajnal mintha csak kedvetlenül a másik oldalára fordult volna. Nem nyitja a világ szemét tiszta kék tekintetre, csak rusnya, pocsolyaszínű nappalt ígér.
A nyomasztó gondolatok Yezában is megtelepszenek. Az életösztöne egyre azt suttogja, ügye túl sok minden más alá temetődött ezzel végleg. Mintha most is épp csak egy arasznyival lenne beljebb, mint ahol a part szakad. Hiába igyekszik nyugtatni magát, a gondolat egyre csak kerülgeti.
A bajuszkötőn először meghökken. Persze, látott már ilyet, főleg, hogy a wegtoreni férfiaknál senki nem kényesebb az arcszőrzetére. Inkább csak nem számított a látványra. Hamar visszarendezi hát vonásait a kedves mosolyra, mellyel megállt a szoba ajtaja előtt.
Míg a Méltóságos Úr a paraván mögött épp rendbe szedi magát, Yeza szépen lepakol a tálcáról az asztalkára. Teát tölt, hogy hűljön egy kicsit a forró ital; kellemesen kortyolhatóvá, mire a férfi összekészül.*
- Segítsek? *kérdi a lehető legnagyobb természetességgel. Egy felnőtt férfinak valószínűleg nincs szüksége ilyesmire az öltözködésben. Még a Kancellár éltesebb korában sem. Ez inkább csak olyasvalami, aminek a kényelme a rangnak vagy a vagyonnak kijár.
A Kancellár nosztalgikus beszámolója, a saját aggodalmaival elegyedve felpiszkálja Yezában is a múlt üledékét. Elszorul a torka, ahogy eszébe jut a Céhmestere, aki felkarolta őt. Aki talán nem is véletlenül küldte el akkor Wegtorenből, habár a vörös sose érezte magát annyira megalázva, amikor kiderült, a Mester egyszerűen elajándékozta. Talán sejtette már Kyross készülő árulását. De azt biztos nem, hogy posztjára törő helyettesének torzója az övé mellett szárad majd a negyed bástyájára felkötve, mint valami bizarr szélharang. Legalábbis a legutolsó hírei szerint.
Bár érdeklődő figyelme a férfi szavain csüng, pont ezek azok, melyek egyszer-egyszer múltba révedő aggodalmak fátyla mögé húzzák pillantását. Igyekszik elkalandozó gondolatait kordában tartani, de Yezának ez sosem ment maradéktalanul jól. Ezért inkább azzal maszatol, amivel tud: apró érintések egy-egy finoman méltató mondat alatt; a kancsóért nyújtózó mozdulat, melynek túl közel vivő ívét mintha csak épp ott és akkor venné észre... A hosszan lenyalt ujjacskák és az odaadó igyekezettel kiszolgáló tesz-veszben válláról lejjebb csúszó anyag.
Nem felejti el megjegyezni, hogy még sosem járt Pirtianesben, és hogy mennyire kíváncsi lenne a nemes mélységi családok mátriárkáira, mert hogy sok kósza történetet hallani, viszont Habrertusnak erről nyilván testközelből vannak tapasztalatai.
De annak ellenére, hogy elnyíló ajka rendkívüli érdeklődést sugall, hamar témát vált inkább. A kisasszony állapotáról kérdez. Okokat vizsgáló kombinálása pedig tetszésre talál a Kancellárnál.*
- Nem, dehogy *süti le a szemét.* - De tudod, Uram milyen a Tűz Városa. Parázs vitákból lobbant párbajok, hetvenkedők, gladiátorok *vonja meg a vállát.* - A sebvarráshoz pedig ügyesebb a női kéz.
*A beszélgetés majdnem elfeledteti vele a házra telepedett, fojtogató közeget, amikor is a Kancellár a kötelességek felé irányítja teendőit.*
- Lloslie szerint a füvek kordában tartották a lázát, és az éjszakát is átaludta *mondja, míg gyorsan visszarendezi a reggeli kellékeit a tálcára, de azt végül csak az asztalon hagyja. A személyzet valószínűleg majd úgyis jön friss ágyneműt húzni, beágyazni a vendég után.
A kérdésekre mintha egy kicsit zavarba jönne. Tulajdonképpen fogalma sincs. A Báró sosem avatta be igazán a terveibe. De talán inkább úgy tűnhet, azért bizonytalanodik el, mert nem tudja, mit szabad és mit nem szabad a vashegyi főhivatalnok orrára kötnie.*
- Báróm terveit a történtek talán jócskán átírták *mondja a szőnyeg mintáin tartva a pillantását, mintha véletlenül sem akarná elvéteni a cirádák által pontosan kijelölt utat.* - Ha az Úrnő jobban lesz és leülepszik a megrázkódtatás, biztos át fogja beszélni mindezt Kegyelmeddel, hiszen a Vashegy ügyeit Te tartod, Uram, bölcs kezedben.
*A gyógyuló seb bűze, az összetört álmok letargiában úszó szilánkjai, melyek beborítják az egész szobát. Ez fogadja odaérvén. Yeza megtorpan az ajtóban.*
- Küldetek fel tiszta gyolcsot, vizet meg valami könnyű étket, hátha sikerül valami reggelit beléjük diktálni.
*A felsorolt dolgokkal később Yanah érkezik, ám a vörös nélkül. Ő, amennyire csak lehet, kerüli a magzatát veszített párt. Mindig talál rá mentséget, de egy idő után azért feltűnhet. Idővel azért csak elcsípi a Bárót, amikor négyszemközt beszélhetnek. Tisztelettel elkéretőzik tőle néhány személyes dolgot elintézni. Megkérdi, elvigye-e a szomorú hírt, esetleg utasításaival egyetemben a Kereskedőházba; továbbá, hogy továbbra is kívánja-e, hogy utánajárjon a tavernabéli incidens főkolomposának.
Azon felül, hogy jelen körülmények között teljességgel fölöslegesnek érzi magát itt, szüksége van most egy kis levegőre. Át kell gondolja a továbbiakat. Bizony, szöget ütött a fejében egy kétségbeesett gondolat, de ketrecbe zárni magát, hogy biztonságban legyen, az eléggé aggasztó. Ám, minthogy élni akarása továbbra is erősen munkál, végső lehetőségként azért mégsem veti el.
Ha Caldorcor elengedi, pakol és nyergel. Gyorsan és csendben.*
4088. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-12-28 16:17:19
Üzenet elküldve: 2022-12-28 16:17:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
*Éberen alszik, mint az öregemberek általában. Most azonban külön oka is van erre, vagy négyszer is felriad éjszaka. Fülel, de csendes a ház, valószínűleg nincs semmi baj. Különben már úgyis rárúgták volna az ajtót. Hajnalban aztán nehezére esik visszaaludni. Csak fekszik hanyatt, két karját a tarkója alá lökve és bámulja a mécsláng játékát a mennyezeten. Azon gondolkodik, hogy nem is olyan régen még fél karját adta volna azért, hogy Aenae visszavonuljon a szerelmével, és földművelésből, kereskedelemből, vagy ki tudja, hogy miből éljen. Most ez tulajdonképpen megtörtént, de csak azért mert az boszorkány még a halált is képes volt kijátszani. Így persze legalább annak lehetősége minimálisra csökkent, hogy a wegtoreni a Vashegy trónjára kerülhessen.
Majdnem felkönyököl az ágyban, mintha valami rendkívüli fontosságú dolog jutott volna eszébe, amire most jött rá: mégsem hozományvadász lesz ez. Hiszen nem hagyta el aráját abban a minutumban, amikor elesett a Vashegy úrnője címzéstől.
~Ez tényleg nagyon szereti azt a lányt. És ez valószínűleg kölcsönös.~
Félmosolyra húzza a száját, és a jó kancellár nagyon-nagyon hosszú idő után először sajnálja, hogy nem ismeri igazán ezt az érzést. És mivel Hubiról beszélünk, csak egy kicsit sajnálja. És mivel nagyon Hubiról van szó, az is eszébe jut, hogy a báró csak nagyon ügyesen keveri a lapokat. Yeza is eszébe jut, valóban nagy hasznát vette a segítségének este. Talpraesett, eszes, ügyes lány. Olyan hátsóval, hogy a jó kancellárnak már a gondolattól is görcsbe rándul a talpa. És feltűnően kedves és figyelmes volt vele. Hubinak most fülig szalad a szája: volt már ilyen. Utána betört orral, hiányos öltözetben volt kénytelen megjelenni a báró kocsmájában. Sebaj, ezúttal már éberebb lesz.
Annyira azonban nem, hogy észre sem veszi amikor elalszik.
A következő percben (a fényben úszó szoba tanúsága szerint néhány óra múlva) kopogtatásra riad. Egy pillanatig azt sem tudja, hogy hol van, de hamar észbe kap és aránylag gyorsan kikászálódik az ágyból. Azt hitte, hogy Aenae állapotában állott be kedvezőtlen változás, de csak Yeza áll a küszöbön, szemben a hálóinges, bojtos hálósipkás, bajuszkötős kancellárral szemben.
(Igen, az előrelátó kancellár egy lépést sem tesz fenti rekvizítumok nélkül. Vagy elküldetett valakit értük.)
Yeza kezében pedig tálca, rajta válogatott reggeli finomságok. Hubi pedig éhes.*
- Jó reggelt, kedvesem! Ezt nekem? Igazán kedves, köszönöm.
*Félreáll, hogy Yeza bevonulhasson, aztán elnézést kér amiért még nem volt ideje rendbe szedni magát, de ezt most pótolná. Tehát a szemérmes kancellár a paraván mögött mosdózik meg és öltözködik, közben Aenae állapota felől érdeklődik. Hátha Yeza járt nála az éjszaka. Aztán reggeli közben Yeza beszélni, pontosabban kérdezni kezd, Hubi pedig kis irigységgel pillant fel: lágytojás, parázs felett pirított kenyér, friss vaj. Milyen egyszerű és milyen nagyszerű. A wegtoreninek alighanem fogalma sincs, hogy milyen szerencséje van a vörössel. Azután mesélni kezd hajdani mesteréről, az egyetlenről hosszú élete során, aki igazán közel állt hozzá. És aki a szó szoros értelmében igazi polihisztor volt. Igazi szakterülete az orvoslás volt, nagy lelkesedéssel, elhivatottsággal és igen érdekesen tudott róla beszélni. Kár, hogy az akkor ifjú Hubit ez kevéssé érdekelte, de mert könnyen tanult és persze mestere kedvében is akart járni, elsajátította amit tudnia kell. Utólag persze hálás érte.
Mesél a Pirtianes-ben eltöltött hosszú évekről, ahol igazi bürokrata lett, ahol kínos precizitásáért kedvelték, becsülték. Igaz, az akkor még fiatal és jóképű leendő kancellárt egyesek másért is kedvelték és emiatt nem egyszer előfordult, hogy hiányos öltözékben kellett ablakokon kislisszolnia, vagy szekrénybe zárva várni a megfelelő alkalmat a távozásra. De Hubi úriember, úriember pedig ilyesmiről hallgat.*
- Okos. *bólint a sült szalonna felett. Yeza olyan reggelit hozott, hogy estig nem lesz éhes.*
- Nagyon is elképzelhető, hogy annak a sebhelynek köze van az esti tragédiához. Persze a pontos okokat még én sem ismerem, és így oktalanság lenne véleményt formálni, de a meglátás nagyon jó. Esetleg magad is jártas vagy az orvoslásban?
*Ez nem tűnik elképzelhetetlennek a tegnapi esti, szinte szakszerű segítség után. Persze Yeza esetében Hubi valami népi gyógyítást feltételezne, de ő maga is találkozott már olyan parasztasszonnyal aki csupán a szájhagyomány útján továbbadott tudás, saját megfigyelési, tapasztalatai alapján nem egy képzett orvossal felvette volna a versenyt. Közben falatozik tovább, és ha Yeza nem tenné akkor unszolja. Jobban esik a falat ha mások is esznek, és annyi minden van előtte, hogy egyedül nem tudná elpusztítani.*
- De talán nézzük meg Kagaenae úrnőt! *áll fel, miután a reggeli véget ért* Egy ideig még felügyeletre, gondoskodásra fog szorulni.
*Amikor pedig elindulnak, ő is feltesz pár kérdést. Hogyan tervezi a báró a jövőjét? Marad a Vashegyen, vagy üzleti ügyei visszaszólítják a városba? Utóbbi esetben Yeza is vele tart-e? Menet közben jut eszébe, hogy a pipáját a szobájában hagyta. Már nem fordul vissza érte, úgyis vannak olyan vélemények melyek szerint a dohányfüst ártalmára van a betegnek. Ez persze színtiszta babonaság.*
*Éberen alszik, mint az öregemberek általában. Most azonban külön oka is van erre, vagy négyszer is felriad éjszaka. Fülel, de csendes a ház, valószínűleg nincs semmi baj. Különben már úgyis rárúgták volna az ajtót. Hajnalban aztán nehezére esik visszaaludni. Csak fekszik hanyatt, két karját a tarkója alá lökve és bámulja a mécsláng játékát a mennyezeten. Azon gondolkodik, hogy nem is olyan régen még fél karját adta volna azért, hogy Aenae visszavonuljon a szerelmével, és földművelésből, kereskedelemből, vagy ki tudja, hogy miből éljen. Most ez tulajdonképpen megtörtént, de csak azért mert az boszorkány még a halált is képes volt kijátszani. Így persze legalább annak lehetősége minimálisra csökkent, hogy a wegtoreni a Vashegy trónjára kerülhessen.
Majdnem felkönyököl az ágyban, mintha valami rendkívüli fontosságú dolog jutott volna eszébe, amire most jött rá: mégsem hozományvadász lesz ez. Hiszen nem hagyta el aráját abban a minutumban, amikor elesett a Vashegy úrnője címzéstől.
~Ez tényleg nagyon szereti azt a lányt. És ez valószínűleg kölcsönös.~
Félmosolyra húzza a száját, és a jó kancellár nagyon-nagyon hosszú idő után először sajnálja, hogy nem ismeri igazán ezt az érzést. És mivel Hubiról beszélünk, csak egy kicsit sajnálja. És mivel nagyon Hubiról van szó, az is eszébe jut, hogy a báró csak nagyon ügyesen keveri a lapokat. Yeza is eszébe jut, valóban nagy hasznát vette a segítségének este. Talpraesett, eszes, ügyes lány. Olyan hátsóval, hogy a jó kancellárnak már a gondolattól is görcsbe rándul a talpa. És feltűnően kedves és figyelmes volt vele. Hubinak most fülig szalad a szája: volt már ilyen. Utána betört orral, hiányos öltözetben volt kénytelen megjelenni a báró kocsmájában. Sebaj, ezúttal már éberebb lesz.
Annyira azonban nem, hogy észre sem veszi amikor elalszik.
A következő percben (a fényben úszó szoba tanúsága szerint néhány óra múlva) kopogtatásra riad. Egy pillanatig azt sem tudja, hogy hol van, de hamar észbe kap és aránylag gyorsan kikászálódik az ágyból. Azt hitte, hogy Aenae állapotában állott be kedvezőtlen változás, de csak Yeza áll a küszöbön, szemben a hálóinges, bojtos hálósipkás, bajuszkötős kancellárral szemben.
(Igen, az előrelátó kancellár egy lépést sem tesz fenti rekvizítumok nélkül. Vagy elküldetett valakit értük.)
Yeza kezében pedig tálca, rajta válogatott reggeli finomságok. Hubi pedig éhes.*
- Jó reggelt, kedvesem! Ezt nekem? Igazán kedves, köszönöm.
*Félreáll, hogy Yeza bevonulhasson, aztán elnézést kér amiért még nem volt ideje rendbe szedni magát, de ezt most pótolná. Tehát a szemérmes kancellár a paraván mögött mosdózik meg és öltözködik, közben Aenae állapota felől érdeklődik. Hátha Yeza járt nála az éjszaka. Aztán reggeli közben Yeza beszélni, pontosabban kérdezni kezd, Hubi pedig kis irigységgel pillant fel: lágytojás, parázs felett pirított kenyér, friss vaj. Milyen egyszerű és milyen nagyszerű. A wegtoreninek alighanem fogalma sincs, hogy milyen szerencséje van a vörössel. Azután mesélni kezd hajdani mesteréről, az egyetlenről hosszú élete során, aki igazán közel állt hozzá. És aki a szó szoros értelmében igazi polihisztor volt. Igazi szakterülete az orvoslás volt, nagy lelkesedéssel, elhivatottsággal és igen érdekesen tudott róla beszélni. Kár, hogy az akkor ifjú Hubit ez kevéssé érdekelte, de mert könnyen tanult és persze mestere kedvében is akart járni, elsajátította amit tudnia kell. Utólag persze hálás érte.
Mesél a Pirtianes-ben eltöltött hosszú évekről, ahol igazi bürokrata lett, ahol kínos precizitásáért kedvelték, becsülték. Igaz, az akkor még fiatal és jóképű leendő kancellárt egyesek másért is kedvelték és emiatt nem egyszer előfordult, hogy hiányos öltözékben kellett ablakokon kislisszolnia, vagy szekrénybe zárva várni a megfelelő alkalmat a távozásra. De Hubi úriember, úriember pedig ilyesmiről hallgat.*
- Okos. *bólint a sült szalonna felett. Yeza olyan reggelit hozott, hogy estig nem lesz éhes.*
- Nagyon is elképzelhető, hogy annak a sebhelynek köze van az esti tragédiához. Persze a pontos okokat még én sem ismerem, és így oktalanság lenne véleményt formálni, de a meglátás nagyon jó. Esetleg magad is jártas vagy az orvoslásban?
*Ez nem tűnik elképzelhetetlennek a tegnapi esti, szinte szakszerű segítség után. Persze Yeza esetében Hubi valami népi gyógyítást feltételezne, de ő maga is találkozott már olyan parasztasszonnyal aki csupán a szájhagyomány útján továbbadott tudás, saját megfigyelési, tapasztalatai alapján nem egy képzett orvossal felvette volna a versenyt. Közben falatozik tovább, és ha Yeza nem tenné akkor unszolja. Jobban esik a falat ha mások is esznek, és annyi minden van előtte, hogy egyedül nem tudná elpusztítani.*
- De talán nézzük meg Kagaenae úrnőt! *áll fel, miután a reggeli véget ért* Egy ideig még felügyeletre, gondoskodásra fog szorulni.
*Amikor pedig elindulnak, ő is feltesz pár kérdést. Hogyan tervezi a báró a jövőjét? Marad a Vashegyen, vagy üzleti ügyei visszaszólítják a városba? Utóbbi esetben Yeza is vele tart-e? Menet közben jut eszébe, hogy a pipáját a szobájában hagyta. Már nem fordul vissza érte, úgyis vannak olyan vélemények melyek szerint a dohányfüst ártalmára van a betegnek. Ez persze színtiszta babonaság.*
4087. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-12-27 18:39:53
Üzenet elküldve: 2022-12-27 18:39:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Trodd//
* A boncolást nem tudja befejezni, hiszen menni kell a függő jószágot fogni. Na nem mintha ellenkező esetben tovább tudna haladni a munkájával, ugyanis nem tudja hogyan tovább, de azzal, amit eddig csinált, kifejezetten elégedett, elvégre első alkalommal csinál ilyesmit. Épp a végén akadt egy kis problémája, de abban majd remélhetőleg a pásztor a segítségére lesz.
Mielőtt elmozdulna az asztaltól, arrébb rak ezt-azt, hogy legyen hely a következő hústömegnek. Ezután odalép a pásztor mellé a jószágot fogni, miközben azt fűrészelik. *
- Szerintem jót haladtam a boncolással. Épp a végével van egy kis gondom.
* Ha megtörténik a ketté szeletelés, ugyanúgy ahogy az előbb, lerakja az asztalra a jószág egyik részét, majd megy a kötélhez. Itt már semmi sem jelent gondot, elég tájékozottan végzi a dolgát, sőt, munkatársa az unalom jeleit is észreveheti az arcán. Mikor az asztalhoz érnek viszont, eltűnnek ezek a jelek. Szemöldökét be-, száját elhúzza és a munkájára mutat. *
- Na de hogy innen hogyan tovább, az jó kérdés. Talán megtudnád megint mutatni?
A hozzászólás írója (Agin Nardan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.12.27 18:40:02
* A boncolást nem tudja befejezni, hiszen menni kell a függő jószágot fogni. Na nem mintha ellenkező esetben tovább tudna haladni a munkájával, ugyanis nem tudja hogyan tovább, de azzal, amit eddig csinált, kifejezetten elégedett, elvégre első alkalommal csinál ilyesmit. Épp a végén akadt egy kis problémája, de abban majd remélhetőleg a pásztor a segítségére lesz.
Mielőtt elmozdulna az asztaltól, arrébb rak ezt-azt, hogy legyen hely a következő hústömegnek. Ezután odalép a pásztor mellé a jószágot fogni, miközben azt fűrészelik. *
- Szerintem jót haladtam a boncolással. Épp a végével van egy kis gondom.
* Ha megtörténik a ketté szeletelés, ugyanúgy ahogy az előbb, lerakja az asztalra a jószág egyik részét, majd megy a kötélhez. Itt már semmi sem jelent gondot, elég tájékozottan végzi a dolgát, sőt, munkatársa az unalom jeleit is észreveheti az arcán. Mikor az asztalhoz érnek viszont, eltűnnek ezek a jelek. Szemöldökét be-, száját elhúzza és a munkájára mutat. *
- Na de hogy innen hogyan tovább, az jó kérdés. Talán megtudnád megint mutatni?
A hozzászólás írója (Agin Nardan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.12.27 18:40:02
4086. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-12-24 00:00:38
Üzenet elküldve: 2022-12-24 00:00:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Agin//
*A férfi nem vette észre, hogy bonyolultul vagy pont, hogy sehogy nem magyarázott volna. Annak veszi a másik szótlanságát, hogy nincs több kérdése vagy gondolkozik az elhangzottakon. A felvetésével egyetért a legény. Ezzel a jószággal határozottan gördülékenyebben haladnak. A másik könnyebben megragadja és teszi az asztalra, hogy aztán a kötél eloldása után ő rakja mellé a felső részét. Aztán int Mándli-nak és ballag vissza a birkákhoz. Azok továbbra is a rájuk jellemző módon kezelik a helyzetüket. Hogy felfogják-e mi vár rájuk jó kérdés. Sikerül a következő, szám szerint a harmadik áldozatot is leválasztani a többitől és a kiskutyával vezetik vissza a fához. A legény már tudja a dolgát. Tartja a tálat, a férfi meg vágja el a jószág torkát. Megvárják míg rendesen kiszenved aztán fel a fára. A többi megy egyedül is. A bőrt óvatosan megkezdi aztán szakértő módon nyúzza le az állatról. Mikor feltárul a rózsaszín hús akkor felvágja, hogy belül is feltáruljanak a dolgok. A nem ehető dolgok az egyik tálba, az ehetők a másikba. A kis kutya közben a homokból nyalja fel a véletlen kicsöppent vért. Szótlan jár mindkettejük keze. Így mikor a másik kicsit megakad és akkor se szól, azt se veszi észre a férfi. Míg meg tudja oldani addig nincs is baj. Kell ezt gyakorolni. Ha nem hajlítja be a lábat akkor nem vágja jól a kés. Az orvosok vagy a hóhérok ezt embereket vizsgálgatva tudják, Trodd a birkák vágásakor tanulta ki. Ha a másik nem szól a teljes elakadáskor akkor ő töri meg a csendet.*
-Fogni kéne.
*A férfi nem vette észre, hogy bonyolultul vagy pont, hogy sehogy nem magyarázott volna. Annak veszi a másik szótlanságát, hogy nincs több kérdése vagy gondolkozik az elhangzottakon. A felvetésével egyetért a legény. Ezzel a jószággal határozottan gördülékenyebben haladnak. A másik könnyebben megragadja és teszi az asztalra, hogy aztán a kötél eloldása után ő rakja mellé a felső részét. Aztán int Mándli-nak és ballag vissza a birkákhoz. Azok továbbra is a rájuk jellemző módon kezelik a helyzetüket. Hogy felfogják-e mi vár rájuk jó kérdés. Sikerül a következő, szám szerint a harmadik áldozatot is leválasztani a többitől és a kiskutyával vezetik vissza a fához. A legény már tudja a dolgát. Tartja a tálat, a férfi meg vágja el a jószág torkát. Megvárják míg rendesen kiszenved aztán fel a fára. A többi megy egyedül is. A bőrt óvatosan megkezdi aztán szakértő módon nyúzza le az állatról. Mikor feltárul a rózsaszín hús akkor felvágja, hogy belül is feltáruljanak a dolgok. A nem ehető dolgok az egyik tálba, az ehetők a másikba. A kis kutya közben a homokból nyalja fel a véletlen kicsöppent vért. Szótlan jár mindkettejük keze. Így mikor a másik kicsit megakad és akkor se szól, azt se veszi észre a férfi. Míg meg tudja oldani addig nincs is baj. Kell ezt gyakorolni. Ha nem hajlítja be a lábat akkor nem vágja jól a kés. Az orvosok vagy a hóhérok ezt embereket vizsgálgatva tudják, Trodd a birkák vágásakor tanulta ki. Ha a másik nem szól a teljes elakadáskor akkor ő töri meg a csendet.*
-Fogni kéne.
4085. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-12-20 15:58:45
Üzenet elküldve: 2022-12-20 15:58:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Trodd//
* A pásztor magyarázatára nagyot bólint, de nem szól semmit. Nem teljesen érti a dolgot, de annyira nem is érdekli, hogy tovább tárgyalja azt. A sózással nagyon jól halad, így amire a másik végez a belezéssel, addigra ő is befejezi a munkáját. A besózott húsdarabokat arrébb rakja, helyet csinál a következő rendnek. *
- Jó lesz így, csináljuk!
* Odaáll a függő állathoz, és megfogja az állat alsó részét, amíg a másik a gerincet vágja. Tanult az előbbi incidensből, így most sokkal erősebben, és biztosabban a fogja az alsó felet. Ha sikerült a pásztornak elvágni a gerincet, az asztalra rakja a húst. Ha a felsőbb felét Trodd hozza, akkor ő a kötéllel segít. Miután mindkét fele az asztalon van, visszaemlékszik arra, hogyan vágta fel előtte a juhász a birka ezen részét, majd nekifog. Először tehát ő is a farokrészt vágja le. Egy kicsit megküzd vele, de végül sikerül teljesítenie a feladatot. Utána jönnek a lábak. Itt már egy kicsit zavarosabb nála a dolog. Trodd-ot nem akarja zavarni, hadd haladjon a következő jószággal. Nekifog a lábak vágásába, próbálja ugyanúgy csinálni, mint ahogy az előbb látta. Ez többé-kevésbé sikerül is, bár korántsem volt olyan szép munka, mint elődjéé. *
~ Elsőre nem rossz. ~
* Ha kell menjen véres tálat tartani, akkor megy, és utána folytatja a boncolást, máskülönben pedig most folytatja azt a combcsont kivételével. Eléggé megküzd a feladatával, de valahogy ezt is meg tudja oldani. A medencével ő sem bajlódik sokat, félre teszi a többihez. Persze ha közben segítéséget kérnek tőle, mint például a jószág felkötése, ő segít. Mikor a felső részhez ér, már sokkal nehezebb dolga van. A lábakat ugyanúgy levágja ahogy az előbb is, talán most jobban is sikerült egy kicsivel. Ezután viszont nem tudja, hogy hogyan tovább, így kissé meggyűlik a baja vele. Emlékszik rá, hogy a bordákat kell kivennie, így azt valahogy eltávolítja, majd a fejét is levágja. Mindez több időt vett igénybe, mint a pásztornak, de ezen nem csodálkozik. A boncolást nem tudja teljesen befejezni, ugyanis nem tudja, hogy hogyan tovább, de ezzel már megvárja a pásztort. *
* A pásztor magyarázatára nagyot bólint, de nem szól semmit. Nem teljesen érti a dolgot, de annyira nem is érdekli, hogy tovább tárgyalja azt. A sózással nagyon jól halad, így amire a másik végez a belezéssel, addigra ő is befejezi a munkáját. A besózott húsdarabokat arrébb rakja, helyet csinál a következő rendnek. *
- Jó lesz így, csináljuk!
* Odaáll a függő állathoz, és megfogja az állat alsó részét, amíg a másik a gerincet vágja. Tanult az előbbi incidensből, így most sokkal erősebben, és biztosabban a fogja az alsó felet. Ha sikerült a pásztornak elvágni a gerincet, az asztalra rakja a húst. Ha a felsőbb felét Trodd hozza, akkor ő a kötéllel segít. Miután mindkét fele az asztalon van, visszaemlékszik arra, hogyan vágta fel előtte a juhász a birka ezen részét, majd nekifog. Először tehát ő is a farokrészt vágja le. Egy kicsit megküzd vele, de végül sikerül teljesítenie a feladatot. Utána jönnek a lábak. Itt már egy kicsit zavarosabb nála a dolog. Trodd-ot nem akarja zavarni, hadd haladjon a következő jószággal. Nekifog a lábak vágásába, próbálja ugyanúgy csinálni, mint ahogy az előbb látta. Ez többé-kevésbé sikerül is, bár korántsem volt olyan szép munka, mint elődjéé. *
~ Elsőre nem rossz. ~
* Ha kell menjen véres tálat tartani, akkor megy, és utána folytatja a boncolást, máskülönben pedig most folytatja azt a combcsont kivételével. Eléggé megküzd a feladatával, de valahogy ezt is meg tudja oldani. A medencével ő sem bajlódik sokat, félre teszi a többihez. Persze ha közben segítéséget kérnek tőle, mint például a jószág felkötése, ő segít. Mikor a felső részhez ér, már sokkal nehezebb dolga van. A lábakat ugyanúgy levágja ahogy az előbb is, talán most jobban is sikerült egy kicsivel. Ezután viszont nem tudja, hogy hogyan tovább, így kissé meggyűlik a baja vele. Emlékszik rá, hogy a bordákat kell kivennie, így azt valahogy eltávolítja, majd a fejét is levágja. Mindez több időt vett igénybe, mint a pásztornak, de ezen nem csodálkozik. A boncolást nem tudja teljesen befejezni, ugyanis nem tudja, hogy hogyan tovább, de ezzel már megvárja a pásztort. *
4084. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-12-16 19:21:57
Üzenet elküldve: 2022-12-16 19:21:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Varangyvár//
*Jobb híján Yeza bevackol a nappaliba. Szétteríti a fellelhető összes párnát a kandalló elé. Az ágytakarókból és szőrmékből pedig kellemes kis vackot készít magának. A tűz már szinte teljesen leégett, Yeza meg wegtoreni lévén szörnyen fagyos teremtés, így gyorsan rak is pár hasáb fát a szenesek tetejére. Viszont hiába élesztgeti a parazsat, hiába fújja, csak nem kap lángra.
~Hátszél harsona?~ Felvonja a szemöldökét, amikor gyújtóst keresve ezt a nyomtatott sajtót találja felkupacolva a tűzifa mellett. Mivel már eléggé fázik, gyűri is össze az elsőt, hogy beszuszakolja a fahasábok közé, de pár soron megakad a szeme, úgyhogy végül inkább mégis csak félreteszi. A kupac aljára túr, régebbi példányokért, és inkább azokat használja el, hogy felélessze a kandallóban a tüzet.
A szikrafogónak hála attól sem kell tartania, hogy kellemetlen meglepetésre kell majd felriadnia.
Bekucorodik rögtönzött fekhelyre. Élvezi, ahogy sugárzik az arcára, a bőrére az a kellemes meleg, de azért a hátát és a lábát jól bebugyolálja a takaróba. Nagyokat ásítva szemezget még a furcsa hangvételű hírmondóból a tűz fényénél.
"Kagaenae Thargodar úrnő keresteti Denjaar Krultos wegtoreni arénabajnokot..."
"falfirkák jelentek meg az utóbbi napokban..."
Végül az összegyűrt, majd kisimogatott ívet olvasgatva nyomja el az álom. "Házasodna a Kancellár! ..."
Macskamód összegömbölyödve alszik a kellemes melegben. Talán most először igazán jól, mióta elhagyta az otthonát. Meg is lepődik, milyen későn ébred. Kedve lenne még vagy egy órácskát lustálkodni, de a Báró nappalija nem a legjobb hely erre. Igyekszik hát mielőbb összeszedni magát és visszarendezni mindent a szokásos helyére. A háznép majd nyilván korrigálja az ő tessék-lássék pakolását, de ez a legkevesebb.
Próbálja hasznossá tenni magát. Reggelit készíttet, tiszta vizet a mosdótálakba, ilyesmi, de mire végigmondja, kiderül, hogy már rég kész van minden.
Nem lepi meg túlzottan, hogy Caldorcor nagyjából használhatatlan a történtek után. A kisasszony pedig lábadozik. Nem érzi illendőnek, hogy zavarja őket, és biztos benne, hogy nem is vennék jó néven. Arra viszont remek alkalom kínálkozik, hogy egy kicsit körbesündörögje a Kancellár Urat. Étket visz neki, fürdőt készíttet, ha úgy van és közben persze kérdez. Sokat. Hogy hol tanulta az orvoslást, hogy hogy lehet valaki ilyen pallérozott a tudományok és a hivatali ügyek terén is, hogy vajon a kisasszony azért még adhat-e örököst a Báró Úrnak, hogy tudja-e, mik azok a rút hegek Kagaenae Úrnő testén, s hogy lehet-e szerepük e sajnálatos vetélésben?*
*Jobb híján Yeza bevackol a nappaliba. Szétteríti a fellelhető összes párnát a kandalló elé. Az ágytakarókból és szőrmékből pedig kellemes kis vackot készít magának. A tűz már szinte teljesen leégett, Yeza meg wegtoreni lévén szörnyen fagyos teremtés, így gyorsan rak is pár hasáb fát a szenesek tetejére. Viszont hiába élesztgeti a parazsat, hiába fújja, csak nem kap lángra.
~Hátszél harsona?~ Felvonja a szemöldökét, amikor gyújtóst keresve ezt a nyomtatott sajtót találja felkupacolva a tűzifa mellett. Mivel már eléggé fázik, gyűri is össze az elsőt, hogy beszuszakolja a fahasábok közé, de pár soron megakad a szeme, úgyhogy végül inkább mégis csak félreteszi. A kupac aljára túr, régebbi példányokért, és inkább azokat használja el, hogy felélessze a kandallóban a tüzet.
A szikrafogónak hála attól sem kell tartania, hogy kellemetlen meglepetésre kell majd felriadnia.
Bekucorodik rögtönzött fekhelyre. Élvezi, ahogy sugárzik az arcára, a bőrére az a kellemes meleg, de azért a hátát és a lábát jól bebugyolálja a takaróba. Nagyokat ásítva szemezget még a furcsa hangvételű hírmondóból a tűz fényénél.
"Kagaenae Thargodar úrnő keresteti Denjaar Krultos wegtoreni arénabajnokot..."
"falfirkák jelentek meg az utóbbi napokban..."
Végül az összegyűrt, majd kisimogatott ívet olvasgatva nyomja el az álom. "Házasodna a Kancellár! ..."
Macskamód összegömbölyödve alszik a kellemes melegben. Talán most először igazán jól, mióta elhagyta az otthonát. Meg is lepődik, milyen későn ébred. Kedve lenne még vagy egy órácskát lustálkodni, de a Báró nappalija nem a legjobb hely erre. Igyekszik hát mielőbb összeszedni magát és visszarendezni mindent a szokásos helyére. A háznép majd nyilván korrigálja az ő tessék-lássék pakolását, de ez a legkevesebb.
Próbálja hasznossá tenni magát. Reggelit készíttet, tiszta vizet a mosdótálakba, ilyesmi, de mire végigmondja, kiderül, hogy már rég kész van minden.
Nem lepi meg túlzottan, hogy Caldorcor nagyjából használhatatlan a történtek után. A kisasszony pedig lábadozik. Nem érzi illendőnek, hogy zavarja őket, és biztos benne, hogy nem is vennék jó néven. Arra viszont remek alkalom kínálkozik, hogy egy kicsit körbesündörögje a Kancellár Urat. Étket visz neki, fürdőt készíttet, ha úgy van és közben persze kérdez. Sokat. Hogy hol tanulta az orvoslást, hogy hogy lehet valaki ilyen pallérozott a tudományok és a hivatali ügyek terén is, hogy vajon a kisasszony azért még adhat-e örököst a Báró Úrnak, hogy tudja-e, mik azok a rút hegek Kagaenae Úrnő testén, s hogy lehet-e szerepük e sajnálatos vetélésben?*
4083. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-12-16 16:25:26
Üzenet elküldve: 2022-12-16 16:25:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Agin//
*A másik úgy néz ki figyelmes volt az első birka vágásánál ugyanis nem kell neki szólni, hogy mikor kell elvenni a tálat. Aztán kötik fel a jószágot. Trodd meg nagy vonalakban mesél a múltjáról. Nem született bele a szakmába, de kitanulta. Sőt, talán el lehet mondani, hogy nem is rosszul. De erről pontos adatok a kancellárián vannak ahol időként feljegyzik az állomány változását. A kérdés bár nem adja jelét, de meglepi a pásztort. A kereskedők általában jól informáltak szoktak lenni és a thargokról azért, aki a környéken jár szinte biztos hallhat. Azért a maga tömör módján elmondja neki.*
-Barbárok a pusztákról. Jó pár éve már, hogy letelepedtek itt és megépítették az erődöt a vashegyen.
*Még akkor mikor a várost a nemesek irányították, Kagan nagyúr is tagja volt a tanácsnak mégis ő és a tharg harcosok személyesen védték meg a földet az élőholtaktól a nagy mágusok oldalán mikor meg kellett. Annak idején más volt ez a föld. Most a nagyúr lánya meg Waldran a főnökök. Ami, szintén nagy katona. Sok, történet van még. De a helyzet alapjaiban ennyi amit a pásztor elmondott. Belezés előtt ezt a jószágot is megnyúzza azért. Így már két birkabőre van. Azokat is majd ki kell készíteni. Talán lassan meglesz a pásztor subája. Belezésnél most nem kell tálat fogni. Jól van az asztalon. Trodd úgy is bele tudja tenni a dolgokat. Haladjon a legény a sózással. Főleg mert miután a pásztor ezzel végez már kéri is a segítségét.*
-Félbe kéne szedni. Most tehetjük mindkét felét az asztalra. Ahogy mutattam úgy fel tudja vágni? Addig vághatom le a következőt. Nem baj ha felhalmozódik. Ha végeztem segíthetek míg készül a sült vér.
*A másik úgy néz ki figyelmes volt az első birka vágásánál ugyanis nem kell neki szólni, hogy mikor kell elvenni a tálat. Aztán kötik fel a jószágot. Trodd meg nagy vonalakban mesél a múltjáról. Nem született bele a szakmába, de kitanulta. Sőt, talán el lehet mondani, hogy nem is rosszul. De erről pontos adatok a kancellárián vannak ahol időként feljegyzik az állomány változását. A kérdés bár nem adja jelét, de meglepi a pásztort. A kereskedők általában jól informáltak szoktak lenni és a thargokról azért, aki a környéken jár szinte biztos hallhat. Azért a maga tömör módján elmondja neki.*
-Barbárok a pusztákról. Jó pár éve már, hogy letelepedtek itt és megépítették az erődöt a vashegyen.
*Még akkor mikor a várost a nemesek irányították, Kagan nagyúr is tagja volt a tanácsnak mégis ő és a tharg harcosok személyesen védték meg a földet az élőholtaktól a nagy mágusok oldalán mikor meg kellett. Annak idején más volt ez a föld. Most a nagyúr lánya meg Waldran a főnökök. Ami, szintén nagy katona. Sok, történet van még. De a helyzet alapjaiban ennyi amit a pásztor elmondott. Belezés előtt ezt a jószágot is megnyúzza azért. Így már két birkabőre van. Azokat is majd ki kell készíteni. Talán lassan meglesz a pásztor subája. Belezésnél most nem kell tálat fogni. Jól van az asztalon. Trodd úgy is bele tudja tenni a dolgokat. Haladjon a legény a sózással. Főleg mert miután a pásztor ezzel végez már kéri is a segítségét.*
-Félbe kéne szedni. Most tehetjük mindkét felét az asztalra. Ahogy mutattam úgy fel tudja vágni? Addig vághatom le a következőt. Nem baj ha felhalmozódik. Ha végeztem segíthetek míg készül a sült vér.
4082. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-12-16 12:12:21
Üzenet elküldve: 2022-12-16 12:12:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Trodd//
* Miközben a másik már a második birkát hozza, ő elég jól halad a sózással. Nem nehéz munka, csak kissé unalmas. Épp ezért örül, mikor segíthet a második birkánál. *
- Hozom.
* Elveszi az előbb felrakott véres tálat, majd lassan elkezdi azt az állathoz cipelni, közbe a szemét le nem veszi a vérről. A tál még nincs tele, még is óvatosabban lépked, nehogy kiugorjon akár egy csepp vér is. Mikor odaér a jószághoz, megismétlődik az első birkánál is bemutatott folyamat. Mikor már folyni kezd a vér, Agin odatartja a tálat. Megfigyelte az elsőnél, hogy addig kell neki ott tartani a tálat, amíg az állat vizelete el nem folyik. Miután ez megtörténik, Agin elveszi a tálat, és még óvatosabban visszaviszi azt az eredeti helyére.
Miközben a pásztor a múltjáról beszél, Agin a kötél csomózásával van elfoglalva. Mivel az elsőnél bevált, ugyanúgy köti meg, majd egy kis húzással ismét ellenőrzi azt.
- A thargok befogadtak? És azok kik?
Ma már nem először hallja a “tharg” nevet, hisz most is azokon a birtokokon áll, amik az övék. Ahogy elnézi, itt mindenki tudja, hogy kik azok a thargok, ő nem. Neki a nevelője sosem beszélt efféle dolgokról, hacsak nem harcról vagy nőkről volt szó. Arthenior-ban eltöltött rövid ideje alatt sem beszélt neki senki a thargokról, így fogalma sincs, hogy kik azok, azt viszont valahogy sikerül leszűrnie, hogy elég nagyhatalmuak lehetnek, ha ennyi földjük van. *
* Közben Agin befejezi a felkötést, és visszatér az asztalhoz, hogy folytassa a húsok sóval való bedörzsölését. *
A hozzászólás írója (Agin Nardan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.12.16 12:12:39
* Miközben a másik már a második birkát hozza, ő elég jól halad a sózással. Nem nehéz munka, csak kissé unalmas. Épp ezért örül, mikor segíthet a második birkánál. *
- Hozom.
* Elveszi az előbb felrakott véres tálat, majd lassan elkezdi azt az állathoz cipelni, közbe a szemét le nem veszi a vérről. A tál még nincs tele, még is óvatosabban lépked, nehogy kiugorjon akár egy csepp vér is. Mikor odaér a jószághoz, megismétlődik az első birkánál is bemutatott folyamat. Mikor már folyni kezd a vér, Agin odatartja a tálat. Megfigyelte az elsőnél, hogy addig kell neki ott tartani a tálat, amíg az állat vizelete el nem folyik. Miután ez megtörténik, Agin elveszi a tálat, és még óvatosabban visszaviszi azt az eredeti helyére.
Miközben a pásztor a múltjáról beszél, Agin a kötél csomózásával van elfoglalva. Mivel az elsőnél bevált, ugyanúgy köti meg, majd egy kis húzással ismét ellenőrzi azt.
- A thargok befogadtak? És azok kik?
Ma már nem először hallja a “tharg” nevet, hisz most is azokon a birtokokon áll, amik az övék. Ahogy elnézi, itt mindenki tudja, hogy kik azok a thargok, ő nem. Neki a nevelője sosem beszélt efféle dolgokról, hacsak nem harcról vagy nőkről volt szó. Arthenior-ban eltöltött rövid ideje alatt sem beszélt neki senki a thargokról, így fogalma sincs, hogy kik azok, azt viszont valahogy sikerül leszűrnie, hogy elég nagyhatalmuak lehetnek, ha ennyi földjük van. *
* Közben Agin befejezi a felkötést, és visszatér az asztalhoz, hogy folytassa a húsok sóval való bedörzsölését. *
A hozzászólás írója (Agin Nardan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.12.16 12:12:39
4081. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-12-15 17:46:36
Üzenet elküldve: 2022-12-15 17:46:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Agin//
*Azért majdnem kiesik a birka a másik kezéből. Trodd erre nem szól semmit csak biccent a másiknak. Nem tűnik idegesnek. De nem is mond semmi megnyugtatót se. A férfi ritkán beszél. Akkor is leginkább, azt hogy mit kéne fogni. Vagy hogyan csinálják. A legény vigyorgására se nagyon reagál. Egykedvű ábrázattal, de serényen dolgozó kezekkel végzi a munkát. A medencecsontot nem kell felvágni úgyhogy fűrészre nem is lesz szükség úgy néz ki. Mikor a jószág alsó részét feldolgozzák akkor jön a felső. Trodd tartja töretlenül míg a másik a kötéllel bajlódik. Ő tudja milyen csúszós tud lenni a hús meg milyen súlya van. Nem akar a kezéből kiesni. Elkezdi, azt is feldolgozni. Mikor végez akkor megy be. Mándli örül neki ha a figyelem ráterelődik és valaki játszik vele. A kiskutya heves farkcsóválással viszonozza a dolgot. Egészen addig míg a gazdája meg nem érkezik a sóval és nem folytatódik a munka. Főleg mert ő is be lesz fogva. Trodd int neki és megindulnak hozni az újabb vágandó jószágot. Az előbbi látvány annyira nem riasztotta meg a többit. A birka az ilyen. A disznók vagy a tyúkok rosszabbak. Bár a tyúkot könnyebb leölni. Csak Trodd-nak nincs tyúkja. Mikor ismét a fánál van a jószág akkor megint kéri a másik segítségét.*
-A véres tálat tessen!
*Ha közben vagy a folyamat után kérdez rá a múltjára, a pásztor a maga egykedvűségével, de az eddigieknél hosszabban válaszol.*
-Nekünk nem volt birka. Úgy volt, hogy mikor már nem csak az otthoni jószágokat láttam el apám kiküldött dolgozni. Volt, hogy a földekre, volt hogy a pásztorokhoz. Először még csak tanyás voltam. Nekem kellett főznöm meg dolgozni a tejjel. Aztán már kisbojtár voltam. Majd bojtár. A többi pásztortól lestem el a dolgokat. Előbb úgy, hogy néztem hogyan csinálják meg kérdeztem, aztán már magam voltam. Mikor meg nem kellettem elküldtek. Mióta a thargok befogadtak azóta vigyázom a nyájat.
*Beszélgetés közben köthetik fel a fára a kivéreztetett testet és a másik visszatérhet a húsok sózásához míg Trodd belezi a következőt.*
*Azért majdnem kiesik a birka a másik kezéből. Trodd erre nem szól semmit csak biccent a másiknak. Nem tűnik idegesnek. De nem is mond semmi megnyugtatót se. A férfi ritkán beszél. Akkor is leginkább, azt hogy mit kéne fogni. Vagy hogyan csinálják. A legény vigyorgására se nagyon reagál. Egykedvű ábrázattal, de serényen dolgozó kezekkel végzi a munkát. A medencecsontot nem kell felvágni úgyhogy fűrészre nem is lesz szükség úgy néz ki. Mikor a jószág alsó részét feldolgozzák akkor jön a felső. Trodd tartja töretlenül míg a másik a kötéllel bajlódik. Ő tudja milyen csúszós tud lenni a hús meg milyen súlya van. Nem akar a kezéből kiesni. Elkezdi, azt is feldolgozni. Mikor végez akkor megy be. Mándli örül neki ha a figyelem ráterelődik és valaki játszik vele. A kiskutya heves farkcsóválással viszonozza a dolgot. Egészen addig míg a gazdája meg nem érkezik a sóval és nem folytatódik a munka. Főleg mert ő is be lesz fogva. Trodd int neki és megindulnak hozni az újabb vágandó jószágot. Az előbbi látvány annyira nem riasztotta meg a többit. A birka az ilyen. A disznók vagy a tyúkok rosszabbak. Bár a tyúkot könnyebb leölni. Csak Trodd-nak nincs tyúkja. Mikor ismét a fánál van a jószág akkor megint kéri a másik segítségét.*
-A véres tálat tessen!
*Ha közben vagy a folyamat után kérdez rá a múltjára, a pásztor a maga egykedvűségével, de az eddigieknél hosszabban válaszol.*
-Nekünk nem volt birka. Úgy volt, hogy mikor már nem csak az otthoni jószágokat láttam el apám kiküldött dolgozni. Volt, hogy a földekre, volt hogy a pásztorokhoz. Először még csak tanyás voltam. Nekem kellett főznöm meg dolgozni a tejjel. Aztán már kisbojtár voltam. Majd bojtár. A többi pásztortól lestem el a dolgokat. Előbb úgy, hogy néztem hogyan csinálják meg kérdeztem, aztán már magam voltam. Mikor meg nem kellettem elküldtek. Mióta a thargok befogadtak azóta vigyázom a nyájat.
*Beszélgetés közben köthetik fel a fára a kivéreztetett testet és a másik visszatérhet a húsok sózásához míg Trodd belezi a következőt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4325-4344