Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 210 (4181. - 4200. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
4200. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-09-11 21:15:23
Üzenet elküldve: 2023-09-11 21:15:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Sifrald//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hihetetlen, hogy Sifrald még most, amikor a rég elfojtott, felszínre törő vágy fűszerezi kettejük között a levegőt, most is képes úgy szólni hozzá, hogy legszívesebben pofon vágná. Ki tudja, talán meg is érdemelné. Ezen most se ereje, se ideje gondolkodni, a testüket elválasztó távolság ugyanis a másodperc töredéke alatt foszlik semmivé, hogy újra ízlelhessék egymás ajkait. Már nem is számolja a napokat, mikor is volt az a beavatási ceremónia, mikor az első csók elcsattant köztük, de annyi bizonyos, hogy kellőképpen régen történt már, és bár be nem vallotta volna magának, sóvárgott a folytatásért.
Élvezi, ahogy a férfi kezei végig simítanak testén, közben baljával átkarolja Sifraldot, hogy a szőke hajzuhatagba fúrhassa ujjait, jobbját a férfi kézfejére tapasztja, hogy amikor az a melleinél jár, erősebb szorításra biztassa.
Teste hullámzik a simogató mozdulatok, majd ruhája szétrángatása után a kebleit érő csókok alatt, szinte meg se érzi a fatörzs durvaságát, pedig amaz valószínűleg egy-két újabb csinos kis vágással gazdagítja amúgy is kidekorált bőrét.
Ő sem rest azonban, igyekszik hasonló mód megszabadítani Sifraldot a ruháktól, bár túl sok ideje vagy alkalma nincs a kivitelezésre. Az inggel jobb híján meg se próbálkozik, rögtön a nadrág gombját kezdi szétrángatni, ami nagyjából pont akkor enged, mikor meghallja saját szoknyájának reccsenő szakadását is. Ahogy a valóban rendkívül fölösleges darabtól megszabadulnak, folytatja a nadrág széthajtását. A mozdulatot az anyag lejjebb tolásával koronázza meg, hogy így segítse napfényre a tettre kész hímtagot.
Csak egy gyors pillantást vet az izgalmas látványra, mielőtt Sifrald tekintete megtalálja az övét, hogy szavak nélkül adja meg az engedélyt a folytatásra. A szemeiben égő tűz szinte követeli a rég várt egyesülést, és nem is kell sokáig várnia, hogy a férfi felkapja. Lábait engedelmesen kulcsolja a másik dereka köré, és miközben ajkaival újra a férfiét keresi, ölével utat enged az első mozdulatnak.
A túl rég érzett feszítéstől fájdalmasan felszisszen a csók közben, s önkéntelenül is erősebben ráharap Sifrald alsó ajkára, de esze ágában sincs abbahagyni, és őszintén reméli, hogy a férfi sem szakítja félbe a mozgást. Ahogy együtt hullámzanak, egyre könnyedebbé válik minden, és már nem tudja megállni a kéjes sóhajokat sem.
A fenébe is azzal, hogy valaki megláthatja vagy meghallhatja őket...*
//Sifrald//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hihetetlen, hogy Sifrald még most, amikor a rég elfojtott, felszínre törő vágy fűszerezi kettejük között a levegőt, most is képes úgy szólni hozzá, hogy legszívesebben pofon vágná. Ki tudja, talán meg is érdemelné. Ezen most se ereje, se ideje gondolkodni, a testüket elválasztó távolság ugyanis a másodperc töredéke alatt foszlik semmivé, hogy újra ízlelhessék egymás ajkait. Már nem is számolja a napokat, mikor is volt az a beavatási ceremónia, mikor az első csók elcsattant köztük, de annyi bizonyos, hogy kellőképpen régen történt már, és bár be nem vallotta volna magának, sóvárgott a folytatásért.
Élvezi, ahogy a férfi kezei végig simítanak testén, közben baljával átkarolja Sifraldot, hogy a szőke hajzuhatagba fúrhassa ujjait, jobbját a férfi kézfejére tapasztja, hogy amikor az a melleinél jár, erősebb szorításra biztassa.
Teste hullámzik a simogató mozdulatok, majd ruhája szétrángatása után a kebleit érő csókok alatt, szinte meg se érzi a fatörzs durvaságát, pedig amaz valószínűleg egy-két újabb csinos kis vágással gazdagítja amúgy is kidekorált bőrét.
Ő sem rest azonban, igyekszik hasonló mód megszabadítani Sifraldot a ruháktól, bár túl sok ideje vagy alkalma nincs a kivitelezésre. Az inggel jobb híján meg se próbálkozik, rögtön a nadrág gombját kezdi szétrángatni, ami nagyjából pont akkor enged, mikor meghallja saját szoknyájának reccsenő szakadását is. Ahogy a valóban rendkívül fölösleges darabtól megszabadulnak, folytatja a nadrág széthajtását. A mozdulatot az anyag lejjebb tolásával koronázza meg, hogy így segítse napfényre a tettre kész hímtagot.
Csak egy gyors pillantást vet az izgalmas látványra, mielőtt Sifrald tekintete megtalálja az övét, hogy szavak nélkül adja meg az engedélyt a folytatásra. A szemeiben égő tűz szinte követeli a rég várt egyesülést, és nem is kell sokáig várnia, hogy a férfi felkapja. Lábait engedelmesen kulcsolja a másik dereka köré, és miközben ajkaival újra a férfiét keresi, ölével utat enged az első mozdulatnak.
A túl rég érzett feszítéstől fájdalmasan felszisszen a csók közben, s önkéntelenül is erősebben ráharap Sifrald alsó ajkára, de esze ágában sincs abbahagyni, és őszintén reméli, hogy a férfi sem szakítja félbe a mozgást. Ahogy együtt hullámzanak, egyre könnyedebbé válik minden, és már nem tudja megállni a kéjes sóhajokat sem.
A fenébe is azzal, hogy valaki megláthatja vagy meghallhatja őket...*
4199. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-09-11 10:44:34
Üzenet elküldve: 2023-09-11 10:44:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Sifrald//
* A leány pillanatnyi habozása már szinte megerősíti őt a gondolataiban. Meglepetésként éri, amikor végül a szeme előtt változik át a határozott kijelentéshez méltóvá a másik arckifejezése. *
- Nos, örülök, hogy végre elhatároztad magad.
* Dörmögi és egy hosszú lépéssel átszeli a köztük lévő távolságot, amit csak maradék önuralmának megőrzése végett tartott fent egyedül. Az utolsó centimétereket Nettienaya ajkától, már a saját szájával zárja le.
Régóta emésztő vágy vezérli mozdulatait. Durva kardforgató kezeivel mohó mozdulatokkal járja be a nő testét, továbbra is a fatörzsnek préselve. Hátrarántva a fejét, gyorsan körülpillant hívatlan látogatók után kutatva, majd visszhajolva átadja magát a helyzetnek. Elég régóta vezeti a farkánál fogva őt ez a fehérnép, piszkálva, hergelve őt a végsőkig.
Ha a férfit akarja, s ő a nőt, hát megkapja, úgy, ahogyan az elődeik egymást odafent a felföldön. A szabad ég alatt. Ügyetlen ujjaival megpróbálja kigombolni az átázott blúzt, sikeresen homlokon lőve magát a legfelső gombbal. Fojtott szitkozódásokkal kísérve szájával máris a feltáruló bőrön kalandozik, és amennyiben ellenkezést nem tapasztal, jobb kezével az ormótlan hosszú szoknyát kísérli meg felgyűrni Nettienaya derekáig.
Szerencsétlenkedése közepette hirtelen reccsenő hang hatol el a tudatáig, mire meghökkenten lepislant a kezében maradt anyagfoszlányra.
Tanácstalanul bámulja néhány töredék másodpercig, majd a háta mögé hajítja.
Ujjait ingerlően siklatja végig a hosszú combokon és közöttük. Nettienaya szemeibe pillant egy utolsó jóváhagyásért, majd ha azt látja ott, amit nagyon szeretne, akkor ölbe kapja, akár a folyóban és férfiasan csendes elhatározással a magáévá teszi a nőt. *
//Sifrald//
* A leány pillanatnyi habozása már szinte megerősíti őt a gondolataiban. Meglepetésként éri, amikor végül a szeme előtt változik át a határozott kijelentéshez méltóvá a másik arckifejezése. *
- Nos, örülök, hogy végre elhatároztad magad.
* Dörmögi és egy hosszú lépéssel átszeli a köztük lévő távolságot, amit csak maradék önuralmának megőrzése végett tartott fent egyedül. Az utolsó centimétereket Nettienaya ajkától, már a saját szájával zárja le.
Régóta emésztő vágy vezérli mozdulatait. Durva kardforgató kezeivel mohó mozdulatokkal járja be a nő testét, továbbra is a fatörzsnek préselve. Hátrarántva a fejét, gyorsan körülpillant hívatlan látogatók után kutatva, majd visszhajolva átadja magát a helyzetnek. Elég régóta vezeti a farkánál fogva őt ez a fehérnép, piszkálva, hergelve őt a végsőkig.
Ha a férfit akarja, s ő a nőt, hát megkapja, úgy, ahogyan az elődeik egymást odafent a felföldön. A szabad ég alatt. Ügyetlen ujjaival megpróbálja kigombolni az átázott blúzt, sikeresen homlokon lőve magát a legfelső gombbal. Fojtott szitkozódásokkal kísérve szájával máris a feltáruló bőrön kalandozik, és amennyiben ellenkezést nem tapasztal, jobb kezével az ormótlan hosszú szoknyát kísérli meg felgyűrni Nettienaya derekáig.
Szerencsétlenkedése közepette hirtelen reccsenő hang hatol el a tudatáig, mire meghökkenten lepislant a kezében maradt anyagfoszlányra.
Tanácstalanul bámulja néhány töredék másodpercig, majd a háta mögé hajítja.
Ujjait ingerlően siklatja végig a hosszú combokon és közöttük. Nettienaya szemeibe pillant egy utolsó jóváhagyásért, majd ha azt látja ott, amit nagyon szeretne, akkor ölbe kapja, akár a folyóban és férfiasan csendes elhatározással a magáévá teszi a nőt. *
4198. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-09-11 09:47:41
Üzenet elküldve: 2023-09-11 09:47:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Felderítés//
* A háta közepén landoló csirkecombot gyorsan lesöpri még magáról az udvaron, jókedvű röhögéssel kísérve a műveletet. Odahajítja egy arra kószáló ebnek, mielőtt az istálló felé térülne-fordulna.
A kapunál strázsáló őrnek csak biccent távozólag, és elhatározza, ha nem lesz éppen semmi dolga, erre veszi talán a lépteit, hogy egy kissé belásson a mogorva arc mögé.
Jókedvűen fütyörészve indul meg a lefelé vezető ösvényen, intve pár arra elhaladó már ismerős fickónak. Gondolatai már a vaskorsóbeli suhancok körül járnak. *
* A háta közepén landoló csirkecombot gyorsan lesöpri még magáról az udvaron, jókedvű röhögéssel kísérve a műveletet. Odahajítja egy arra kószáló ebnek, mielőtt az istálló felé térülne-fordulna.
A kapunál strázsáló őrnek csak biccent távozólag, és elhatározza, ha nem lesz éppen semmi dolga, erre veszi talán a lépteit, hogy egy kissé belásson a mogorva arc mögé.
Jókedvűen fütyörészve indul meg a lefelé vezető ösvényen, intve pár arra elhaladó már ismerős fickónak. Gondolatai már a vaskorsóbeli suhancok körül járnak. *
4197. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-09-10 21:06:52
Üzenet elküldve: 2023-09-10 21:06:52
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Sifrald//
*Igazán biztosan elvesztette minden józan eszét. Normális esetben garantáltan nem vágyakozna egy olyan férfi után, akinek szemmel láthatóan minden vele kapcsolatos gondolat a terhére van. Nem mutatkozna előtte meztelenül. Pláne nem maradna a közelében. És még annyira sem hagyná, hogy amaz a kezeivel bebarangolja a testét. Mi ütött belé, hogy mindezt most mégis engedelmesen tűri, sőt még többet akar belőle?
A józanító rázogatás, és a parancsoló hang meg kéne, hogy hozza a kívánt hatást, és rá kéne ébressze a lányt, milyen tűzzel játszik éppen. Mégis állja a férfi tekintetét, és nem enged a dacból.*
- Én...
*Ez az egy szó hagyja el ajkait, mielőtt hátával megtalálná a durva fakérget, ez is csak gyengécske nyöszörgésnek hat a vele szemben álló, igen bősz férfi ellenében. Mikor a másik azonban elereszti, ezzel teret engedve némileg az összeszedett gondolatoknak, az eddig szinte teljesen visszatartott levegő menekülve szakad fel tüdejéből, pontosan követve egekben szárnyaló pulzusát. Beletelik pár kapkodó lélegzetvételbe, mire át tudja gondolni a helyzetet, és realizálja, hogy valójában nagyon is tisztában van vele, milyen tűzzel játszadozik, és hogy valójában nagyon is akarja, hogy ez a tűz megégesse.
Mert tisztában van azzal is, hogy az ő tüze is megégeti a férfit.*
- Téged akarlak.
*Határozottan, ellentmondást nem tűrőn hangzik a válasz, a mohazöld íriszek a kétely jelei nélkül villannak Sifraldra. Teste azonban nem mozdul. Bár szétfeszíti a követelőző, nyers vágy, azt akarja, hogy az első lépést, az első mozzanatot a másik tegye meg, ezzel mintegy tanúbizonyságot téve arról, hogy azonos úton járnak...*
//Sifrald//
*Igazán biztosan elvesztette minden józan eszét. Normális esetben garantáltan nem vágyakozna egy olyan férfi után, akinek szemmel láthatóan minden vele kapcsolatos gondolat a terhére van. Nem mutatkozna előtte meztelenül. Pláne nem maradna a közelében. És még annyira sem hagyná, hogy amaz a kezeivel bebarangolja a testét. Mi ütött belé, hogy mindezt most mégis engedelmesen tűri, sőt még többet akar belőle?
A józanító rázogatás, és a parancsoló hang meg kéne, hogy hozza a kívánt hatást, és rá kéne ébressze a lányt, milyen tűzzel játszik éppen. Mégis állja a férfi tekintetét, és nem enged a dacból.*
- Én...
*Ez az egy szó hagyja el ajkait, mielőtt hátával megtalálná a durva fakérget, ez is csak gyengécske nyöszörgésnek hat a vele szemben álló, igen bősz férfi ellenében. Mikor a másik azonban elereszti, ezzel teret engedve némileg az összeszedett gondolatoknak, az eddig szinte teljesen visszatartott levegő menekülve szakad fel tüdejéből, pontosan követve egekben szárnyaló pulzusát. Beletelik pár kapkodó lélegzetvételbe, mire át tudja gondolni a helyzetet, és realizálja, hogy valójában nagyon is tisztában van vele, milyen tűzzel játszadozik, és hogy valójában nagyon is akarja, hogy ez a tűz megégesse.
Mert tisztában van azzal is, hogy az ő tüze is megégeti a férfit.*
- Téged akarlak.
*Határozottan, ellentmondást nem tűrőn hangzik a válasz, a mohazöld íriszek a kétely jelei nélkül villannak Sifraldra. Teste azonban nem mozdul. Bár szétfeszíti a követelőző, nyers vágy, azt akarja, hogy az első lépést, az első mozzanatot a másik tegye meg, ezzel mintegy tanúbizonyságot téve arról, hogy azonos úton járnak...*
4196. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-09-10 13:53:16
Üzenet elküldve: 2023-09-10 13:53:16
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nettienaya//
* Félhangosan morog valamit, hogy a háza minden bizonnyal nem a folyó vizében található, de ha mégis, abban az esetben mindig is sejtette, hogy valami lápi boszorkány a leány.
Szó szót követ, és most megint egymáson van a kezük, hiába nem ez volt az eredeti szándéka. A vízben még, a feszültséglevezető úszás közben még aljas bosszút forralt a harcos. A bolondját járatja vele ez a némber! Az előbb még játszadozott vele, mint egy járatos párnásházi nőszemély, most meg ez a bizonytalan pillantás...
Az volt a terve, hogy szépen elkíséri őt a házacskájába, majd egy kellemes mosoly és búcsúintegetés után ott is hagyja őt.
A kölcsönös vonzalmuk nyilvánvaló, és Sirald sem volt nővel mióta megérkezett a Vashegyre. Valószínűleg ezért is cincálja szét ilyen könnyen az idegeit ez a leány.
Bosszúsan felsóhajt. Nettienaya szemeibe bámul, keresve bennük a karikagyűrű vagy pólyás kisded káprázatát... de csak ugyanazt a nyers testi vágyat látja ott, mint a nő az övében. Érzi ezt a szorosan ratapadó-sikló ujjak könnyed érintésében is.
Miért ne kaphatnák meg, amit annyira akarnak mindketten?
Észre sem veszi és hatalmas tenyereivel ő maga is keresztül-kasul járja be a másik ázott testét. Türelmetlenül felmorran és erős ujjaival ráfog Nettienaya törékeny állára, majd finoman rászorítva, aprót ráz rajta. *
- Bökd ki végre, mi az, amit akarsz? De ne játsz velem.
* Szűri összeszorított fogai közül. Hatarozottan előrelép párat, maga előtt tolva a másikat, a legközelebbi fatörzsig. *
- Határozott, egyértelmű választ akarok. Különben még félreértek valamit, aztán magadra vess!
* Összefonja mellkasa előtt a karjait, jelezve, hogy egy tapodtat sem mozdul, amíg választ nem kap, miközben állkapcsában feszülten ugrál egy izom. *
//Nettienaya//
* Félhangosan morog valamit, hogy a háza minden bizonnyal nem a folyó vizében található, de ha mégis, abban az esetben mindig is sejtette, hogy valami lápi boszorkány a leány.
Szó szót követ, és most megint egymáson van a kezük, hiába nem ez volt az eredeti szándéka. A vízben még, a feszültséglevezető úszás közben még aljas bosszút forralt a harcos. A bolondját járatja vele ez a némber! Az előbb még játszadozott vele, mint egy járatos párnásházi nőszemély, most meg ez a bizonytalan pillantás...
Az volt a terve, hogy szépen elkíséri őt a házacskájába, majd egy kellemes mosoly és búcsúintegetés után ott is hagyja őt.
A kölcsönös vonzalmuk nyilvánvaló, és Sirald sem volt nővel mióta megérkezett a Vashegyre. Valószínűleg ezért is cincálja szét ilyen könnyen az idegeit ez a leány.
Bosszúsan felsóhajt. Nettienaya szemeibe bámul, keresve bennük a karikagyűrű vagy pólyás kisded káprázatát... de csak ugyanazt a nyers testi vágyat látja ott, mint a nő az övében. Érzi ezt a szorosan ratapadó-sikló ujjak könnyed érintésében is.
Miért ne kaphatnák meg, amit annyira akarnak mindketten?
Észre sem veszi és hatalmas tenyereivel ő maga is keresztül-kasul járja be a másik ázott testét. Türelmetlenül felmorran és erős ujjaival ráfog Nettienaya törékeny állára, majd finoman rászorítva, aprót ráz rajta. *
- Bökd ki végre, mi az, amit akarsz? De ne játsz velem.
* Szűri összeszorított fogai közül. Hatarozottan előrelép párat, maga előtt tolva a másikat, a legközelebbi fatörzsig. *
- Határozott, egyértelmű választ akarok. Különben még félreértek valamit, aztán magadra vess!
* Összefonja mellkasa előtt a karjait, jelezve, hogy egy tapodtat sem mozdul, amíg választ nem kap, miközben állkapcsában feszülten ugrál egy izom. *
4195. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-09-08 19:54:27
Üzenet elküldve: 2023-09-08 19:54:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Sifrald//
- Ha csak egy rendbontót találtál, akkor inkább te magad voltál dologtalan, nem? Én *hangsúlyozza ki Sifraldhoz hasonlóan az én-t* - a házamat jöttem rendbe rakni.
*A fürdőzés csak a nem várt tejes kaland jóvoltából került terítékre. Ezt persze a férfi nyilván nem tudhatja, mégsem hagyhatja rá az utolsó szót, mert... nem.*
- Jó, majd legközelebb.
*Tudja le a bosszúálló tervek átgondolására kapott jó tanácsot egyszerűen, időközben alábbhagyva a megvalósítás elérhetetlennek tűnő elképzelésével. Az erős karok amúgy is hamar félbeszakítják minden kísérletezését, hogy a revansról alkotott összes gondolatot száműzzék a lány fejéből.
Testük forró egymásba fonódásának jóvoltából hamar egyértelművé válik számára, hogy Sifrald is épp annyira kívánja az egyre intimebb közelséget, mint ő maga, és ez sokkal nehezebbé teszi az alkalmi elválást, mint ahogy azt remélte. Mégsem akarja ennyire könnyen átadni magát a férfinak, még akkor sem, ha egyébként az egészet ő is kezdeményezte. Talán pont azt várja, hogy a másik tegye meg az első lépést, hódítsa őt meg, csábítsa őt el...
Ahogy eltávolodik a Kilencéletűtől, felfigyel a csobbanásra, majd a lendületes karmozdulatokra is, melyekből arra következtet, hogy sikerült felhergelnie a férfit, minthogy amaz nem kaphatta meg, amit akart. A kissé mogorva visszakérdezést fel sem veszi, csak hümmögve bólint egyet, kezeit várakozón keresztbe fonva maga előtt figyeli a férfi öltözködését. Csak akkor mozdul, ugyan csak egy fél lépésnyi hátrálás erejéig, amikor Sifrald öles léptekkel megérkezik elé. Dacosan állja a másik dühét, de vágytól égve tekint az arany szemekre, melyek azonban látványosan lejjebb kezdik el pásztázni a terepet.*
- Itt bárki megláthat...
*Meztelenül fürdőzgetni egy viszonylag publikus helyen egy dolog. Megélni az igazi testiséget azonban - legalábbis a lány számára - teljesen más lapra tartozik. Ennek ellenére mégis, ahogy az eredetileg még magabiztosnak szánt megállapítás elhagyja ajkait, maga a gondolat elkezdi egészen... felcsigázni. Mikor Sifrald az ujjai közé fogja egy tincsét, az imént elhátrált távolságot visszacsökkenti, kezeit pedig a most ázott inggel fedett mellkasra simítja, hogy újból érezze a férfi testének forróságát.
Nem tudja, mire vár, mozdulnia kéne, hogy elinduljanak a közeli házikó felé, kezei azonban önálló életre kelnek az izmos testen, ha pedig Sifrald a szemébe pillant, sokkal inkább kiolvashatja belőle a maradás iránti vágyat, mint az indulásra való hajlandóságot.*
//Sifrald//
- Ha csak egy rendbontót találtál, akkor inkább te magad voltál dologtalan, nem? Én *hangsúlyozza ki Sifraldhoz hasonlóan az én-t* - a házamat jöttem rendbe rakni.
*A fürdőzés csak a nem várt tejes kaland jóvoltából került terítékre. Ezt persze a férfi nyilván nem tudhatja, mégsem hagyhatja rá az utolsó szót, mert... nem.*
- Jó, majd legközelebb.
*Tudja le a bosszúálló tervek átgondolására kapott jó tanácsot egyszerűen, időközben alábbhagyva a megvalósítás elérhetetlennek tűnő elképzelésével. Az erős karok amúgy is hamar félbeszakítják minden kísérletezését, hogy a revansról alkotott összes gondolatot száműzzék a lány fejéből.
Testük forró egymásba fonódásának jóvoltából hamar egyértelművé válik számára, hogy Sifrald is épp annyira kívánja az egyre intimebb közelséget, mint ő maga, és ez sokkal nehezebbé teszi az alkalmi elválást, mint ahogy azt remélte. Mégsem akarja ennyire könnyen átadni magát a férfinak, még akkor sem, ha egyébként az egészet ő is kezdeményezte. Talán pont azt várja, hogy a másik tegye meg az első lépést, hódítsa őt meg, csábítsa őt el...
Ahogy eltávolodik a Kilencéletűtől, felfigyel a csobbanásra, majd a lendületes karmozdulatokra is, melyekből arra következtet, hogy sikerült felhergelnie a férfit, minthogy amaz nem kaphatta meg, amit akart. A kissé mogorva visszakérdezést fel sem veszi, csak hümmögve bólint egyet, kezeit várakozón keresztbe fonva maga előtt figyeli a férfi öltözködését. Csak akkor mozdul, ugyan csak egy fél lépésnyi hátrálás erejéig, amikor Sifrald öles léptekkel megérkezik elé. Dacosan állja a másik dühét, de vágytól égve tekint az arany szemekre, melyek azonban látványosan lejjebb kezdik el pásztázni a terepet.*
- Itt bárki megláthat...
*Meztelenül fürdőzgetni egy viszonylag publikus helyen egy dolog. Megélni az igazi testiséget azonban - legalábbis a lány számára - teljesen más lapra tartozik. Ennek ellenére mégis, ahogy az eredetileg még magabiztosnak szánt megállapítás elhagyja ajkait, maga a gondolat elkezdi egészen... felcsigázni. Mikor Sifrald az ujjai közé fogja egy tincsét, az imént elhátrált távolságot visszacsökkenti, kezeit pedig a most ázott inggel fedett mellkasra simítja, hogy újból érezze a férfi testének forróságát.
Nem tudja, mire vár, mozdulnia kéne, hogy elinduljanak a közeli házikó felé, kezei azonban önálló életre kelnek az izmos testen, ha pedig Sifrald a szemébe pillant, sokkal inkább kiolvashatja belőle a maradás iránti vágyat, mint az indulásra való hajlandóságot.*
4194. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-09-08 10:52:21
Üzenet elküldve: 2023-09-08 10:52:21
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nettienaya//
- Csak egyet. Dologtalanul fürdőcskézett a folyóban.
* Szerencsére eddig minden a legnagyobb rendben halad. Hamarosan Sifrald is úgy kiismeri magát a környéken, akárha mindig is itt élt volna.
Fura fintorral veszi tudomásul a finom rángatást, húzkodást, aminek bizonyára az lenne a célja, hogy a férfi ledőljön a lábáról. *
- Áh. Szóval a bosszú. Világos. Hát... ezt még kicsit átgondolhattad volna.
* Lassú megfontoltsággal ejti ki a szavakat. Néhány szempillantásnyi idő múlva egészen közelről bámulhatnak egymás arcába. Zavartalanul, némán szemléli a csinos arcot maga előtt. A kezdeti vidámságuk mintha elpárolgott volna.
Lelkesedése a kitágult pupilláján át az alsóbb régiókig nyilvánvalóvá válhat bárki számára. Szorosabban magához vonja a kis testet, megkönnyítve mindenféle testi közeledést, majd az aljas némber egy újabb tréfát úz vele. Sóhajtva elereszti és nagy csobbanással hanyattdől a hullámok közé. Talán a hideg víz némileg kijózanító hatást vált ki belőle.
Néhány dühödt karcsapású úszás után a part felé igyekszik, szemmel verve a haját birizgáló fehérnép tarkóját. Pillantása elidőzik a régi sérülések nyomain. Valamikor ugyancsak felbőszített valakit a leány.
Horkant egyet, csak úgy magának. Mondjuk, nem meglepő.
Valamivel odébb zavartalanul kisétál a vízből és ruházkodáshoz lát, továbbra is ádáz pillantásokkal illetve a másikat.
Rútul elbánt vele ez a kislány. *
- Csakugyan?
* Kérdez hátra sem fordulva, majd befejezi az öltözködést. Megborzolja az üstökét, majd döngő léptekkel hozzálép, már-már zavaró közelségbe, onnan bámul le rá. *
- És mit kéne kezdenem ezzel az informácóval, leány?
* Szemérmetlenül legelteti szemeit az átázott blúz anyagán, közben megsimítva szakállának végét. Felcsippenti Nettienaya egyik ázott hajtincsét és szórakozottan sodorgatni kezdi az ujjai között. *
//Nettienaya//
- Csak egyet. Dologtalanul fürdőcskézett a folyóban.
* Szerencsére eddig minden a legnagyobb rendben halad. Hamarosan Sifrald is úgy kiismeri magát a környéken, akárha mindig is itt élt volna.
Fura fintorral veszi tudomásul a finom rángatást, húzkodást, aminek bizonyára az lenne a célja, hogy a férfi ledőljön a lábáról. *
- Áh. Szóval a bosszú. Világos. Hát... ezt még kicsit átgondolhattad volna.
* Lassú megfontoltsággal ejti ki a szavakat. Néhány szempillantásnyi idő múlva egészen közelről bámulhatnak egymás arcába. Zavartalanul, némán szemléli a csinos arcot maga előtt. A kezdeti vidámságuk mintha elpárolgott volna.
Lelkesedése a kitágult pupilláján át az alsóbb régiókig nyilvánvalóvá válhat bárki számára. Szorosabban magához vonja a kis testet, megkönnyítve mindenféle testi közeledést, majd az aljas némber egy újabb tréfát úz vele. Sóhajtva elereszti és nagy csobbanással hanyattdől a hullámok közé. Talán a hideg víz némileg kijózanító hatást vált ki belőle.
Néhány dühödt karcsapású úszás után a part felé igyekszik, szemmel verve a haját birizgáló fehérnép tarkóját. Pillantása elidőzik a régi sérülések nyomain. Valamikor ugyancsak felbőszített valakit a leány.
Horkant egyet, csak úgy magának. Mondjuk, nem meglepő.
Valamivel odébb zavartalanul kisétál a vízből és ruházkodáshoz lát, továbbra is ádáz pillantásokkal illetve a másikat.
Rútul elbánt vele ez a kislány. *
- Csakugyan?
* Kérdez hátra sem fordulva, majd befejezi az öltözködést. Megborzolja az üstökét, majd döngő léptekkel hozzálép, már-már zavaró közelségbe, onnan bámul le rá. *
- És mit kéne kezdenem ezzel az informácóval, leány?
* Szemérmetlenül legelteti szemeit az átázott blúz anyagán, közben megsimítva szakállának végét. Felcsippenti Nettienaya egyik ázott hajtincsét és szórakozottan sodorgatni kezdi az ujjai között. *
4193. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-09-05 19:32:51
Üzenet elküldve: 2023-09-05 19:32:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Sifrald//
*Vidáman megforgatja szemeit.*
- És találtál rendbontót?
*Elvégre ha már kemény munka, legyen eredménye is. Nem mintha becsmérelni kívánná az őrködés feladatát. Valahogy biztosítani kell a birtokok biztonságát.
És ki is lenne alkalmasabb erre, mint Sifrald, akinek láthatóan a víz alatti navigáció is kiválóan megy. Legalábbis az ügyesen kivitelezett meglepetésszerű támadás erre enged következtetni. Nettienek csak az a szerencséje, hogy a vizes-sáros prüszkölést a férfi sem ússza meg, így neki éppen tökéletes alkalma nyílik a válasz lépésre. Vagyis ugrásra.
Természetesen tisztában van vele, hogy esélye sincs társával szemben, azonban a meglepetés nagy erővel tud hatni, és ő most pont ebben bízik, ahogy Sifrald hátán csimpaszkodva küszködik, hogy a másikat a víz alá lökje és/vagy nyomja. Ha a Kilencéletű harci hévre számít a leány arcán, hát megkapja. A gyermeteg játék közben meztelenségük ténye szinte teljesen háttérbe szorul, így a szemérmességnek vagy szégyenlőségnek még csak nyoma sem ül ki vonásaira.*
- Ühüm, teljesen.
*Jelenti ki vidáman, ahogy a jókedvű nevetés őt is magával ragadja. Az újabb kérdésre azonban abbahagyja a kacagást, és tettetett megrökönyödéssel néz a férfi szemeibe.*
- Hogyhogy mi? Természetesen a bosszú.
*El sem hiszi, hogy ez a másiknak nem volt egyértelmű. Lazít karjai és lábai szorításán, hogy lekászálódhasson Sifrald hátáról, ekkor azonban megérzi a férfi karjának mozdulását, és önkéntelenül is hagyja, hogy amaz játszi könnyedséggel maga elé húzza. Az új testhelyzetben újfent a másikba kapaszkodik, karjaival a Kilencéletű nyakát átkarolva, lábait a dereka köré fonva.
Pillantása pár centi távolságból találkozik a férfiéval. A háttérből mintegy varázsütésre visszatér intim helyzetük tudata, melynek hatására azonnal elönti az izgalmas forróság is.
Néhány pillanat erejéig gondolkodik rajta, mit is akar felelni a várakozó kérdésre, míg végül ösztönei átveszik gondolatai fölött a hatalmat, és lassú mosoly kúszik arcára.*
- Most...? *búgja lehelve, szinte teljesen száműzve a távolságot kettejük között, orra hegyével dörgölőzve Sifrald orrához* - Most megtaníthatsz... *baljával elengedi a férfi nyakát, hogy ujjait finoman végig húzhassa annak nyakszirtjén, kulcscsontján, majd mellkasán, eljátszadozva a vizes mellszőrzettel* - Hogyan tegyem magamévá a tharg létet.
*Ajkaival a férfi ajkaihoz közelít, azonban épp mielőtt még összeérnének, megtorpan, hogy Sifrald csak forró lélegzetét érezhesse.*
- De nem itt.
*Azzal, hacsak a másik nem reagál gyorsabban, és nem tartja vissza, elengedi őt, és elhúzódik, hogy a part felé vehesse az irányt. Kisétál a vízből, gondosan ügyelve rá, hogy a férfi csak a hátsó felét láthassa. A vízből kiérve megáll, és haját lusta mozdulatokkal megigazgatja, felemeli, hogy a vizet kicsavarhassa belőle, így Sifraldnak rálátása nyílhat a hátát tarkító hegekre is. Miután ezzel végzett, vissza engedi tincseit és hátra pillant a férfira. Ezután a földön heverő ruháihoz lép, és lassan, szándékosan csábosan hajol le szárazabbik blúzához, hogy visszaegyenesedve magára húzhassa. Az anyag persze azonnal átázik, de legalább némi takarást ad. Szoknyájával ugyanígy jár el, majd végre a férfi felé fordul.*
- A közelben van a házam.
//Sifrald//
*Vidáman megforgatja szemeit.*
- És találtál rendbontót?
*Elvégre ha már kemény munka, legyen eredménye is. Nem mintha becsmérelni kívánná az őrködés feladatát. Valahogy biztosítani kell a birtokok biztonságát.
És ki is lenne alkalmasabb erre, mint Sifrald, akinek láthatóan a víz alatti navigáció is kiválóan megy. Legalábbis az ügyesen kivitelezett meglepetésszerű támadás erre enged következtetni. Nettienek csak az a szerencséje, hogy a vizes-sáros prüszkölést a férfi sem ússza meg, így neki éppen tökéletes alkalma nyílik a válasz lépésre. Vagyis ugrásra.
Természetesen tisztában van vele, hogy esélye sincs társával szemben, azonban a meglepetés nagy erővel tud hatni, és ő most pont ebben bízik, ahogy Sifrald hátán csimpaszkodva küszködik, hogy a másikat a víz alá lökje és/vagy nyomja. Ha a Kilencéletű harci hévre számít a leány arcán, hát megkapja. A gyermeteg játék közben meztelenségük ténye szinte teljesen háttérbe szorul, így a szemérmességnek vagy szégyenlőségnek még csak nyoma sem ül ki vonásaira.*
- Ühüm, teljesen.
*Jelenti ki vidáman, ahogy a jókedvű nevetés őt is magával ragadja. Az újabb kérdésre azonban abbahagyja a kacagást, és tettetett megrökönyödéssel néz a férfi szemeibe.*
- Hogyhogy mi? Természetesen a bosszú.
*El sem hiszi, hogy ez a másiknak nem volt egyértelmű. Lazít karjai és lábai szorításán, hogy lekászálódhasson Sifrald hátáról, ekkor azonban megérzi a férfi karjának mozdulását, és önkéntelenül is hagyja, hogy amaz játszi könnyedséggel maga elé húzza. Az új testhelyzetben újfent a másikba kapaszkodik, karjaival a Kilencéletű nyakát átkarolva, lábait a dereka köré fonva.
Pillantása pár centi távolságból találkozik a férfiéval. A háttérből mintegy varázsütésre visszatér intim helyzetük tudata, melynek hatására azonnal elönti az izgalmas forróság is.
Néhány pillanat erejéig gondolkodik rajta, mit is akar felelni a várakozó kérdésre, míg végül ösztönei átveszik gondolatai fölött a hatalmat, és lassú mosoly kúszik arcára.*
- Most...? *búgja lehelve, szinte teljesen száműzve a távolságot kettejük között, orra hegyével dörgölőzve Sifrald orrához* - Most megtaníthatsz... *baljával elengedi a férfi nyakát, hogy ujjait finoman végig húzhassa annak nyakszirtjén, kulcscsontján, majd mellkasán, eljátszadozva a vizes mellszőrzettel* - Hogyan tegyem magamévá a tharg létet.
*Ajkaival a férfi ajkaihoz közelít, azonban épp mielőtt még összeérnének, megtorpan, hogy Sifrald csak forró lélegzetét érezhesse.*
- De nem itt.
*Azzal, hacsak a másik nem reagál gyorsabban, és nem tartja vissza, elengedi őt, és elhúzódik, hogy a part felé vehesse az irányt. Kisétál a vízből, gondosan ügyelve rá, hogy a férfi csak a hátsó felét láthassa. A vízből kiérve megáll, és haját lusta mozdulatokkal megigazgatja, felemeli, hogy a vizet kicsavarhassa belőle, így Sifraldnak rálátása nyílhat a hátát tarkító hegekre is. Miután ezzel végzett, vissza engedi tincseit és hátra pillant a férfira. Ezután a földön heverő ruháihoz lép, és lassan, szándékosan csábosan hajol le szárazabbik blúzához, hogy visszaegyenesedve magára húzhassa. Az anyag persze azonnal átázik, de legalább némi takarást ad. Szoknyájával ugyanígy jár el, majd végre a férfi felé fordul.*
- A közelben van a házam.
4192. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-09-05 10:40:09
Üzenet elküldve: 2023-09-05 10:40:09
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nettienaya//
* Játékosan felhorkan, fejét hitetlenkedve csóválja. *
- Én dolgozom, asszony! Őrjáratozom, feltérképezem a környéket.
* Látványosan kihangsúlyozza az "én" szócskát.
A leány replikáját már nem hallja a víztükrén át, csak elfojtott, tompa mormolást jut el a füléig.
Könnyen kiszúrja Nettienaya tartózkodási helyét a víz alatt is, mivel amaz forgolódás közben felkavarja az iszapot maga körül.
A csel sikeres. Viszont időközben a férfi levegője is fogytán van, tüdeje rimánkodik némi lélegzetért, így a leánnyal együtt ő is a felszínre bukkan. Köhögve-kacagva csapja hátra a kese üstökét. Két kézzel kotorja ki a szemeibe rakódott homokot, nem észlelve időben az aljas támadó szándékot.
Csobbanást hall maga mögül, majd akár valami fojondár, csimpaszkodó végtagok kulcsolják át a derekát. Meglepetten megtorpan, erre azért nem számított. Főleg, hogy a leány meztelen. Na meg, ő is. Lassan oldalrafordítja a fejét, hogy egészen közelről tanulmányozhassa Nettienaya harci hévtől lelkes arckifejezését.
Van a helyzetben valami nevetséges, így pillanatnyi szünet után nem is rest reagálni rá. Hátravetett fejjel hahotázik. Még tán a könnye is kicsordul. *
- Az Ősökre! Ezt te egészen komolyan gondoltad?
* Kacarászik, miközben a nő súlyát fel sem véve, továbbra is stabilan megveti a lábát a folyómederben. *
- Áruld el, mégis mi volt a szándékod?
* Ha a szorítás enged, hátranyúl a leány derekáért és a víztől, iszaptól síkos testén könnyedén körbefordítja saját törzsén a másikat. Ha sikeres az akció, most éppen szemtől szemben állnak egymással, miközben Sifrald minden nehézség nélkül tartja Nettienaya súlyát a combjánál megtámasztva. *
- Na, és most?
* Kérdezi óvatosan, némileg elmélyült hangon. Neki mondjuk lenne pár ötlete. *
//Nettienaya//
* Játékosan felhorkan, fejét hitetlenkedve csóválja. *
- Én dolgozom, asszony! Őrjáratozom, feltérképezem a környéket.
* Látványosan kihangsúlyozza az "én" szócskát.
A leány replikáját már nem hallja a víztükrén át, csak elfojtott, tompa mormolást jut el a füléig.
Könnyen kiszúrja Nettienaya tartózkodási helyét a víz alatt is, mivel amaz forgolódás közben felkavarja az iszapot maga körül.
A csel sikeres. Viszont időközben a férfi levegője is fogytán van, tüdeje rimánkodik némi lélegzetért, így a leánnyal együtt ő is a felszínre bukkan. Köhögve-kacagva csapja hátra a kese üstökét. Két kézzel kotorja ki a szemeibe rakódott homokot, nem észlelve időben az aljas támadó szándékot.
Csobbanást hall maga mögül, majd akár valami fojondár, csimpaszkodó végtagok kulcsolják át a derekát. Meglepetten megtorpan, erre azért nem számított. Főleg, hogy a leány meztelen. Na meg, ő is. Lassan oldalrafordítja a fejét, hogy egészen közelről tanulmányozhassa Nettienaya harci hévtől lelkes arckifejezését.
Van a helyzetben valami nevetséges, így pillanatnyi szünet után nem is rest reagálni rá. Hátravetett fejjel hahotázik. Még tán a könnye is kicsordul. *
- Az Ősökre! Ezt te egészen komolyan gondoltad?
* Kacarászik, miközben a nő súlyát fel sem véve, továbbra is stabilan megveti a lábát a folyómederben. *
- Áruld el, mégis mi volt a szándékod?
* Ha a szorítás enged, hátranyúl a leány derekáért és a víztől, iszaptól síkos testén könnyedén körbefordítja saját törzsén a másikat. Ha sikeres az akció, most éppen szemtől szemben állnak egymással, miközben Sifrald minden nehézség nélkül tartja Nettienaya súlyát a combjánál megtámasztva. *
- Na, és most?
* Kérdezi óvatosan, némileg elmélyült hangon. Neki mondjuk lenne pár ötlete. *
4191. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-09-05 10:21:28
Üzenet elküldve: 2023-09-05 10:21:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ősök útját keresztezvén - hazafele//
* Átpillant a mellette lovagoló leányra, úgy tűnik hasonló gondolatok foglalkoztatják őket. *
- Nem tudom. Nem hiszem. Ha megtudja a részleteket, számára is egyértelmű lesz, hogy nem volt más választásunk.
* Elgondolkodva vakargatja a szakállát. *
- Így is bánom, hogy hátrahagytuk őket. Segítségre lett volna szükségük idefelé is.
* Lovaik szállnak, akár gyors szárnyú madarak és rövidesen beügetnek Amon Ruadh területére. A kapuban biccent az ott strázsáló őrnek, bízik a gyors áthaladásban. *
- Üdv!
* Átpillant a mellette lovagoló leányra, úgy tűnik hasonló gondolatok foglalkoztatják őket. *
- Nem tudom. Nem hiszem. Ha megtudja a részleteket, számára is egyértelmű lesz, hogy nem volt más választásunk.
* Elgondolkodva vakargatja a szakállát. *
- Így is bánom, hogy hátrahagytuk őket. Segítségre lett volna szükségük idefelé is.
* Lovaik szállnak, akár gyors szárnyú madarak és rövidesen beügetnek Amon Ruadh területére. A kapuban biccent az ott strázsáló őrnek, bízik a gyors áthaladásban. *
- Üdv!
4190. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-09-04 20:58:38
Üzenet elküldve: 2023-09-04 20:58:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Sifrald//
*Habár nincs sok ideje kíváncsisága kielégítésére, annyira azért mégis futja neki, hogy gyorsan, de alaposan végig mérje a sebekkel tarkított, erős és... nos, igen, rendkívül kívánatos testet. Az elégedett mormogás ugyan utat tör magának, de nem ereszti olyan hangosra, hogy a másiknak is feltűnjön. Így is kellően önelégült már a férfi, nyilván tudatában van saját vonzerejének, melyet nem is rest a világ elé tárni.
Ami a hegeket illeti... - kellemetlenebb érzetű suhanással fut át gondolatai között a férfival való közösségvállalás. Sajnos nem mindegyik gazdája tartózkodott a fenyítő-ostor használatától az elmúlt években, így a lány háta is díszesen van tarkítva, jóllehet nem ennyire mély, de örökre nyomot hagyó sebekkel, melyeket szabad szemmel is könnyen észre lehet venni.
Szerencsére hamar elterelődik a figyelme, mind Sifrald egyéb testtájékainak, mind az azonnali csipkelődésnek köszönhetően, így meg is feledkezik a régmúlt nyomairól.*
- És ugyan mi késztetett hajnalban lóhátra? Rémálmod volt?
*Persze komolyabb dolgokat is el tud képzelni a háttérben, de sokkal jobban élvezi a komolytalanságot. Meg a fröcskölődést.*
- Hogy én háborút? Csak ha nyerhetek benne...
*Kiáltja még az úszástól kissé lihegve, míg végig nézi, ahogy társa ragadozó módjára a víz alá süllyed. Várakozás és egy icipici játékos félelem járja át porcikáit, ahogy íriszei szinte megszállottan kutatják a felszín alatt mozgó férfi testet, de az egyébként jótékonyan takaró víz ezúttal sem tesz kivételt. Feszült izgalommal fordul körbe maga körül folyamatosan a vizet fürkészve, hátha észreveszi a közeledő "ellenséget", persze mindhiába. A célzott támadás váratlanul éri, levegőt venni sincs ideje, ahogy bokáján megérzi a szorítást és a rántást, és amikor lábai alól kisiklik a talaj, nem túl elegáns mozdulattal csobban a hullámok közé.
A stratégiai megfontolásokból tartogatott iszap természetesen ezzel a lendülettel csúszik ki kezei közül, de nem is gondol vele, mivel ösztönösen azonnal a felszínre igyekszik, levegő után kapkodva. Amennyiben Sifrald nem tartja őt vissza -azt igen rossz néven venné-, a víz fölé verekedi magát, hogy tüdejébe újra éltető oxigént ereszthessen, és kiköhöghesse magából a benyelt folyadékot is. A minden bizonnyal rendkívül vonzó látványt gubancos, vizes tincsekben arcára tapadó szőke fürtjei teszik tökéletessé, melyeket szintén igyekszik minél hamarabb száműzni legalább a szemei elől, hogy látását is visszanyerve megkereshesse a megátalkodott gazembert.*
- Na megállj, ezt még visszakapod!
*Fenyegetőzik vigyorogva, ahogy jókedve is újra megtalálja, és hacsak Sifrald nem tűnt el útközben újfent a hullámok alatt, a kettőjük között megfogyatkozott távolságot kihasználva a férfira veti magát - természetesen azzal a szándékkal, hogy igen fondorlatos módon (a Kilencéletűhöz képesti pehelysúlyával) megpróbálja lenyomni a másikat a víz alá.*
//Sifrald//
*Habár nincs sok ideje kíváncsisága kielégítésére, annyira azért mégis futja neki, hogy gyorsan, de alaposan végig mérje a sebekkel tarkított, erős és... nos, igen, rendkívül kívánatos testet. Az elégedett mormogás ugyan utat tör magának, de nem ereszti olyan hangosra, hogy a másiknak is feltűnjön. Így is kellően önelégült már a férfi, nyilván tudatában van saját vonzerejének, melyet nem is rest a világ elé tárni.
Ami a hegeket illeti... - kellemetlenebb érzetű suhanással fut át gondolatai között a férfival való közösségvállalás. Sajnos nem mindegyik gazdája tartózkodott a fenyítő-ostor használatától az elmúlt években, így a lány háta is díszesen van tarkítva, jóllehet nem ennyire mély, de örökre nyomot hagyó sebekkel, melyeket szabad szemmel is könnyen észre lehet venni.
Szerencsére hamar elterelődik a figyelme, mind Sifrald egyéb testtájékainak, mind az azonnali csipkelődésnek köszönhetően, így meg is feledkezik a régmúlt nyomairól.*
- És ugyan mi késztetett hajnalban lóhátra? Rémálmod volt?
*Persze komolyabb dolgokat is el tud képzelni a háttérben, de sokkal jobban élvezi a komolytalanságot. Meg a fröcskölődést.*
- Hogy én háborút? Csak ha nyerhetek benne...
*Kiáltja még az úszástól kissé lihegve, míg végig nézi, ahogy társa ragadozó módjára a víz alá süllyed. Várakozás és egy icipici játékos félelem járja át porcikáit, ahogy íriszei szinte megszállottan kutatják a felszín alatt mozgó férfi testet, de az egyébként jótékonyan takaró víz ezúttal sem tesz kivételt. Feszült izgalommal fordul körbe maga körül folyamatosan a vizet fürkészve, hátha észreveszi a közeledő "ellenséget", persze mindhiába. A célzott támadás váratlanul éri, levegőt venni sincs ideje, ahogy bokáján megérzi a szorítást és a rántást, és amikor lábai alól kisiklik a talaj, nem túl elegáns mozdulattal csobban a hullámok közé.
A stratégiai megfontolásokból tartogatott iszap természetesen ezzel a lendülettel csúszik ki kezei közül, de nem is gondol vele, mivel ösztönösen azonnal a felszínre igyekszik, levegő után kapkodva. Amennyiben Sifrald nem tartja őt vissza -azt igen rossz néven venné-, a víz fölé verekedi magát, hogy tüdejébe újra éltető oxigént ereszthessen, és kiköhöghesse magából a benyelt folyadékot is. A minden bizonnyal rendkívül vonzó látványt gubancos, vizes tincsekben arcára tapadó szőke fürtjei teszik tökéletessé, melyeket szintén igyekszik minél hamarabb száműzni legalább a szemei elől, hogy látását is visszanyerve megkereshesse a megátalkodott gazembert.*
- Na megállj, ezt még visszakapod!
*Fenyegetőzik vigyorogva, ahogy jókedve is újra megtalálja, és hacsak Sifrald nem tűnt el útközben újfent a hullámok alatt, a kettőjük között megfogyatkozott távolságot kihasználva a férfira veti magát - természetesen azzal a szándékkal, hogy igen fondorlatos módon (a Kilencéletűhöz képesti pehelysúlyával) megpróbálja lenyomni a másikat a víz alá.*
4189. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-09-04 20:12:29
Üzenet elküldve: 2023-09-04 20:12:29
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját keresztezvén - hazafele//
*Az úton vissza a Vashegyre izgatottan vágtat Fajal hátán, így nem sok ideje marad szót váltani Sifralddal közben. Végig az jár a fejében, mi lehet majd az a bizonyos új feladat, ami rá vár. Vajon megint a Kilencéletűvel kell majd mennie valahova, vagy ezúttal egyedül is bizonyíthat?
Amint az erdő fái közül kilépve megpillantja a sziklaplatót, tetején a jól körvonalazódó erőddel, kényelmesebb tempóra vált hátasával.*
- Szerinted mi lehet olyan fontos, hogy küldöncöt küldött elénk?
*Teszi fel elmélázva a kérdést Sifraldnak.*
- Vagy csak ennyire megvárakoztattuk?
*Utóbbinak kevésbé örülne, ugyanakkor nem türelmetlennek ismerte meg vezérüket, így jobban belegondolva nincs túl sok oka aggódni esetleges haragja miatt.*
*Az úton vissza a Vashegyre izgatottan vágtat Fajal hátán, így nem sok ideje marad szót váltani Sifralddal közben. Végig az jár a fejében, mi lehet majd az a bizonyos új feladat, ami rá vár. Vajon megint a Kilencéletűvel kell majd mennie valahova, vagy ezúttal egyedül is bizonyíthat?
Amint az erdő fái közül kilépve megpillantja a sziklaplatót, tetején a jól körvonalazódó erőddel, kényelmesebb tempóra vált hátasával.*
- Szerinted mi lehet olyan fontos, hogy küldöncöt küldött elénk?
*Teszi fel elmélázva a kérdést Sifraldnak.*
- Vagy csak ennyire megvárakoztattuk?
*Utóbbinak kevésbé örülne, ugyanakkor nem türelmetlennek ismerte meg vezérüket, így jobban belegondolva nincs túl sok oka aggódni esetleges haragja miatt.*
4188. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-09-04 13:47:55
Üzenet elküldve: 2023-09-04 13:47:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Sifrald//
* Nettienayának nem sok ideje van szemrevételezni a férfi testét, hiszen a gyíknál is fürgébben vetkőzik, majd csobban a vízbe. Amit láthat, harcedzett test, megannyi sebhellyel, hegekkel tarkítva, és göndör, sötétszőke testszőrzettel ékesített mellkas. Néhány forradáson látszik, bizony viselője éppenhogy csak megúszta a találkozást Őseikkel. *
- Hajnal óta nyeregben vagyok, királykisasszony. Határozottan lószagom van.
* Sikertelen találata után úszik pár hosszt, hogy lemossa magáról az út porát, a fröcskölődést fel sem veszi. Fél szemmel a part felé igyekvő leányt lesi, hátha megpillanthat pár érdekesebb testrészt is. Nincs szerencséje, Nettienaya várakozó testtartást vet fel. Tekintete a markából csöpögő iszapra siklik. Értőn bólint, majd felvonja a szemöldökét. *
- Háborút akarsz? Vagy úgy. Ám legyen.
* Egykedvűen megvonja a vállát, majd mély levegőt véve, lassú mozdulattal a víz alá merül. Megtermedt férfiember, nagy tüdővel, s a víz sötét, gyakorlatilag átláthatatlan.
Hangtalanul, célirányosan a nő felé veszi az irányt a folyó felszíne alatt úszva. Szemét tágranyitja és az utolsó métereken irányt változtat, hogy oldalirányból érkezzen meg. Karját kinyújtja, és a vízben ácsorgó leány bokája után kap, hogy lerántsa a lábáról. *
//Sifrald//
* Nettienayának nem sok ideje van szemrevételezni a férfi testét, hiszen a gyíknál is fürgébben vetkőzik, majd csobban a vízbe. Amit láthat, harcedzett test, megannyi sebhellyel, hegekkel tarkítva, és göndör, sötétszőke testszőrzettel ékesített mellkas. Néhány forradáson látszik, bizony viselője éppenhogy csak megúszta a találkozást Őseikkel. *
- Hajnal óta nyeregben vagyok, királykisasszony. Határozottan lószagom van.
* Sikertelen találata után úszik pár hosszt, hogy lemossa magáról az út porát, a fröcskölődést fel sem veszi. Fél szemmel a part felé igyekvő leányt lesi, hátha megpillanthat pár érdekesebb testrészt is. Nincs szerencséje, Nettienaya várakozó testtartást vet fel. Tekintete a markából csöpögő iszapra siklik. Értőn bólint, majd felvonja a szemöldökét. *
- Háborút akarsz? Vagy úgy. Ám legyen.
* Egykedvűen megvonja a vállát, majd mély levegőt véve, lassú mozdulattal a víz alá merül. Megtermedt férfiember, nagy tüdővel, s a víz sötét, gyakorlatilag átláthatatlan.
Hangtalanul, célirányosan a nő felé veszi az irányt a folyó felszíne alatt úszva. Szemét tágranyitja és az utolsó métereken irányt változtat, hogy oldalirányból érkezzen meg. Karját kinyújtja, és a vízben ácsorgó leány bokája után kap, hogy lerántsa a lábáról. *
4187. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-09-01 17:51:05
Üzenet elküldve: 2023-09-01 17:51:05
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Alexywenna//
*Nem tudja eldönteni, hogy a leány a bolondját járatja vele, vagy valóban most van először kezében ásó. Végül néhány perc elteltével végül az utóbbit látja valószínűbbnek. Összehúzott szemekkel figyeli a műveletet egy darabon, majd nagyot sóhajt és feltápászkodik a kényelmes pozícióból. Persze előtte még övéhez fűzi a butykost, amiben még ott kotyog a megmelegedett víz.*
-Nem így kell. *Morogja. Megállja, hogy alaposan fenékbe billentse lábával az épp kavicsot bányászó elfet, hogy amaz belebukjon a földbe. Ha csak el nem húzza előle, hát kikapja a kezéből az ásót, hogy átvegye a munkát.*
-Ez egy szar. *Mutat rá az Alexywenna által félredobott földmennyiségre, majd jó erővel vágja bele ismét az ásót a száradt talajba, s még rá is lép a lapátra, hogy aztán kiforgassa a földet.*
-Ismerem a leányokat. *Folytatja a társalgást munka közben.*
-Ha valaki ezt választja a szájmunka helyett, az biztos, hogy abban is rossz. Ehh, még én is azt választanám, minthogy szarakodjak a tűző napon!
*Jó adag földet pakol ki egy mozdulattal, majdnem annyit, mint a leány percek alatt.*
-Nincs üzlet. *Morogja még, miközben csuklójával törli meg gyöngyöző homlokát. Szemmel láthatóan belefeledkezik a munkába. Minél előbb kész akar lenni, hogy dolga végeztével megpihenhessen. A pihenés is csak kivett belőle; Thaleenának igaza van abban, hogy sosem szabad megszakítani a munkát... De végső soron az vezérelte elsősorban, hogy mással végeztesse el maga helyett. Ez pedig észszerű gondolatnak tűnik még utólag is.*
//Alexywenna//
*Nem tudja eldönteni, hogy a leány a bolondját járatja vele, vagy valóban most van először kezében ásó. Végül néhány perc elteltével végül az utóbbit látja valószínűbbnek. Összehúzott szemekkel figyeli a műveletet egy darabon, majd nagyot sóhajt és feltápászkodik a kényelmes pozícióból. Persze előtte még övéhez fűzi a butykost, amiben még ott kotyog a megmelegedett víz.*
-Nem így kell. *Morogja. Megállja, hogy alaposan fenékbe billentse lábával az épp kavicsot bányászó elfet, hogy amaz belebukjon a földbe. Ha csak el nem húzza előle, hát kikapja a kezéből az ásót, hogy átvegye a munkát.*
-Ez egy szar. *Mutat rá az Alexywenna által félredobott földmennyiségre, majd jó erővel vágja bele ismét az ásót a száradt talajba, s még rá is lép a lapátra, hogy aztán kiforgassa a földet.*
-Ismerem a leányokat. *Folytatja a társalgást munka közben.*
-Ha valaki ezt választja a szájmunka helyett, az biztos, hogy abban is rossz. Ehh, még én is azt választanám, minthogy szarakodjak a tűző napon!
*Jó adag földet pakol ki egy mozdulattal, majdnem annyit, mint a leány percek alatt.*
-Nincs üzlet. *Morogja még, miközben csuklójával törli meg gyöngyöző homlokát. Szemmel láthatóan belefeledkezik a munkába. Minél előbb kész akar lenni, hogy dolga végeztével megpihenhessen. A pihenés is csak kivett belőle; Thaleenának igaza van abban, hogy sosem szabad megszakítani a munkát... De végső soron az vezérelte elsősorban, hogy mással végeztesse el maga helyett. Ez pedig észszerű gondolatnak tűnik még utólag is.*
4186. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-09-01 01:57:06
Üzenet elküldve: 2023-09-01 01:57:06
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Tharasy//
*Választhatná akár a könnyebb utat is, ám akkor Tharasy mögött még ott lenne a munka. Az meg nem nagy segítség a vízért cserébe. Mert így, hogy a lány tudtával most az egyetlen víz lehetőség éppen a fiú kezében van és az drága kincs, igazán meg akarja fizetni az árát. Így figyelmesen követi szemmel, ahogy a másik az ásás technikáját oktatja neki. Nem tűnik túl bonyolultnak a dolog, ám ezzel együtt könnyűnek sem. De nincs mese, dolog idő van.*
- Derékig.
*Ismétli bólogatva, majd ahogy az ásó földet ér mellé lépve hajol utána, hogy kézbe vegye. Hiába pár lépésnyi a táv, neki mérföldeknek tűnik, de belekezd, mert különben sosem végez. Aztán meg halódhat meg itt szomjan. Így két kézzel markolja meg a szerszámot, hogy aztán nagy erővel vágja bele a földbe. Vagyis neki nagy erőnek tűnt, ám az ásó alig mélyedt pár centit a földbe. De ez nem szegi a leányzó kedvét. Ahogy a fiú mutatta kiemeli azt a kevéske adagot, majd a mondott irányba félre is dobja.*
- Így gondoltad?
*Pillant fel büszke vigyorral fajtársára, miközben az alig pár centis kis lyukra mutat. Valószínűleg ez sokáig fog így tartani, ám a lányka nem keseredik el. Újból belevágja a földbe az ásót, s egy hasonlóan apró lyukat váj ki, hogy azután félredobja a kevéske kis földdarabot. Ezt pedig újra és újra megismétli, haladni pedig semmit sem halad szinte. Viszont a kitartása nem csökken, s már arról is megfeledkezik, hogy néha ösztönzés szerzés céljából a víz felé pillantson.*
- De szép kavics!
*Sikkantja halkan, ahogy megfeledkezik a munkájáról egy pillanatra, hogy az ásót félrelökve pucsítson bele a kis gödörbe, hogy ujjhegyével kipiszkálja a szürke kis követ, ami jelenleg leginkább olyan formájú, mint egy macska feje. Ami pedig számára igazán nagy érték, mert ilyenje még nincs otthon.*
//Tharasy//
*Választhatná akár a könnyebb utat is, ám akkor Tharasy mögött még ott lenne a munka. Az meg nem nagy segítség a vízért cserébe. Mert így, hogy a lány tudtával most az egyetlen víz lehetőség éppen a fiú kezében van és az drága kincs, igazán meg akarja fizetni az árát. Így figyelmesen követi szemmel, ahogy a másik az ásás technikáját oktatja neki. Nem tűnik túl bonyolultnak a dolog, ám ezzel együtt könnyűnek sem. De nincs mese, dolog idő van.*
- Derékig.
*Ismétli bólogatva, majd ahogy az ásó földet ér mellé lépve hajol utána, hogy kézbe vegye. Hiába pár lépésnyi a táv, neki mérföldeknek tűnik, de belekezd, mert különben sosem végez. Aztán meg halódhat meg itt szomjan. Így két kézzel markolja meg a szerszámot, hogy aztán nagy erővel vágja bele a földbe. Vagyis neki nagy erőnek tűnt, ám az ásó alig mélyedt pár centit a földbe. De ez nem szegi a leányzó kedvét. Ahogy a fiú mutatta kiemeli azt a kevéske adagot, majd a mondott irányba félre is dobja.*
- Így gondoltad?
*Pillant fel büszke vigyorral fajtársára, miközben az alig pár centis kis lyukra mutat. Valószínűleg ez sokáig fog így tartani, ám a lányka nem keseredik el. Újból belevágja a földbe az ásót, s egy hasonlóan apró lyukat váj ki, hogy azután félredobja a kevéske kis földdarabot. Ezt pedig újra és újra megismétli, haladni pedig semmit sem halad szinte. Viszont a kitartása nem csökken, s már arról is megfeledkezik, hogy néha ösztönzés szerzés céljából a víz felé pillantson.*
- De szép kavics!
*Sikkantja halkan, ahogy megfeledkezik a munkájáról egy pillanatra, hogy az ásót félrelökve pucsítson bele a kis gödörbe, hogy ujjhegyével kipiszkálja a szürke kis követ, ami jelenleg leginkább olyan formájú, mint egy macska feje. Ami pedig számára igazán nagy érték, mert ilyenje még nincs otthon.*
4185. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-09-01 00:30:23
Üzenet elküldve: 2023-09-01 00:30:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Alexywenna//
*Ő maga legkevésbé sem gúnyolódni kíván, noha ezen szándékát az elf nem láthatja. Komolyan gondolja, amit mond, s egyedül talán csak az lepi meg, hogy a leány nem lepődik meg.*
-Ehh. *Húzza el száját a válaszra. Megvolt róla győződve, hogy Alexywenna a könnyebb utat választja; így szokott ez lenni. Nem könyveli el ugyanakkor kudarcnak e reakciót. Hisz ha maga helyett másokat dolgoztathat, az sem sokkal rosszabb, mint egy pásztoróra.*
-Megfogod az ásót... *Ő maga közben így tesz.*
-Erősen belevágod a földbe... *Megmutatja, hogyan.* -És tényleg erősen, mert száraz most a talaj. Kiemeled és az árok szélére hajítod. Egészen addig a fakerítésig kell kiásni. *Csupán néhány lépésnyi táv maradt hátra.*
-De legalább derékig kell mélyíteni az árkot. Neked derékig. *Méri végig még egyszer az elfet. Közben Elengedi az ásót és hagyja, hogy a szerszám annak rendje és módja szerint hangos puffanással eldőljön. A girbe-gurba fakerítéshez lép, megszabadul a poros, izzadt ingtől, a tetejére akasztja, majd a hátát is annak vetve leülepszik a tövébe. Tekintetével megkeresi a barna sörénnyel megáldott fajtársat, majd felé biccent.*
-Na, kezdj neki. Menni fog. A parasztok között van egy mondás: A munka nemesít. *Kezeit tarkója alá helyezi, úgy támasztja meg fejét a facölöpnek dőlve. Elégedetten felsóhajt. A butykosért nyúl, hogy megrázza azt. Ott lesz a keze ügyében, hogy a "nyereményt" szem előtt tarthassa az elf munka közben.*
//Alexywenna//
*Ő maga legkevésbé sem gúnyolódni kíván, noha ezen szándékát az elf nem láthatja. Komolyan gondolja, amit mond, s egyedül talán csak az lepi meg, hogy a leány nem lepődik meg.*
-Ehh. *Húzza el száját a válaszra. Megvolt róla győződve, hogy Alexywenna a könnyebb utat választja; így szokott ez lenni. Nem könyveli el ugyanakkor kudarcnak e reakciót. Hisz ha maga helyett másokat dolgoztathat, az sem sokkal rosszabb, mint egy pásztoróra.*
-Megfogod az ásót... *Ő maga közben így tesz.*
-Erősen belevágod a földbe... *Megmutatja, hogyan.* -És tényleg erősen, mert száraz most a talaj. Kiemeled és az árok szélére hajítod. Egészen addig a fakerítésig kell kiásni. *Csupán néhány lépésnyi táv maradt hátra.*
-De legalább derékig kell mélyíteni az árkot. Neked derékig. *Méri végig még egyszer az elfet. Közben Elengedi az ásót és hagyja, hogy a szerszám annak rendje és módja szerint hangos puffanással eldőljön. A girbe-gurba fakerítéshez lép, megszabadul a poros, izzadt ingtől, a tetejére akasztja, majd a hátát is annak vetve leülepszik a tövébe. Tekintetével megkeresi a barna sörénnyel megáldott fajtársat, majd felé biccent.*
-Na, kezdj neki. Menni fog. A parasztok között van egy mondás: A munka nemesít. *Kezeit tarkója alá helyezi, úgy támasztja meg fejét a facölöpnek dőlve. Elégedetten felsóhajt. A butykosért nyúl, hogy megrázza azt. Ott lesz a keze ügyében, hogy a "nyereményt" szem előtt tarthassa az elf munka közben.*
4184. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-08-31 03:10:58
Üzenet elküldve: 2023-08-31 03:10:58
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Tharasy//
*Minden figyelme a fiúra irányul, ám amikor kiderül, hogy nem az aranyába fog fájni az üzlet felvont szemöldökkel húzza ki a kezét a táskájából. Az arcára kiülő meglepettség pedig csak fokozódik, a segítség emlegetésére. Ám közbe nem vág, csak figyelmesen hallgatja fajtársát.*
- Hát... Igazából segíthetek.
*Vakar az állára, miközben eltűnődve pillant az ásóra. Nem nagy kaland egy kis ásás. Bár kiszáradt torokkal nem lesz a legkényelmesebb. Viszont egy egész remek ötlet kezd megfogalmazódni a fejében, amit kész is lenne a fiú elé tárni, ha az nem hozakodna elő valami egészen mással.*
- Leszopni?
*Szusszan fel, de az arcán semmi megbotránkozásnak nincsen nyoma. Ez talán jele is lehet annak, hogy ő nem az a városi fruska, mint amilyennek Tharasy gondolja. Akit olyan könnyű lenne a bozótosba csalogatni. Az efféle ajánlatok amúgy sem ismeretlenek a számára, de mint ahogy azokat sem, úgy ezt sem veszi komolyan. Gyakorta érzi úgy, hogy ezzel csak viccet csinálnak, gúnyt űznek belőle.*
- Hát nem venném a lelkemre, ha nem végeznél a munkáddal.
*Kezd végül bele az ajkába harapva, ezzel egyidejűleg pedig közelebb is lép ismét az ásót figyelve.*
- Ám ilyenben még nem segítettem. Esetleg meg tudnád mutatni ott azon a részen, ahol be kell fejezned?
*Pillant is át arra a részre, ahol az előbb még a földet túrta a fiú.*
//Tharasy//
*Minden figyelme a fiúra irányul, ám amikor kiderül, hogy nem az aranyába fog fájni az üzlet felvont szemöldökkel húzza ki a kezét a táskájából. Az arcára kiülő meglepettség pedig csak fokozódik, a segítség emlegetésére. Ám közbe nem vág, csak figyelmesen hallgatja fajtársát.*
- Hát... Igazából segíthetek.
*Vakar az állára, miközben eltűnődve pillant az ásóra. Nem nagy kaland egy kis ásás. Bár kiszáradt torokkal nem lesz a legkényelmesebb. Viszont egy egész remek ötlet kezd megfogalmazódni a fejében, amit kész is lenne a fiú elé tárni, ha az nem hozakodna elő valami egészen mással.*
- Leszopni?
*Szusszan fel, de az arcán semmi megbotránkozásnak nincsen nyoma. Ez talán jele is lehet annak, hogy ő nem az a városi fruska, mint amilyennek Tharasy gondolja. Akit olyan könnyű lenne a bozótosba csalogatni. Az efféle ajánlatok amúgy sem ismeretlenek a számára, de mint ahogy azokat sem, úgy ezt sem veszi komolyan. Gyakorta érzi úgy, hogy ezzel csak viccet csinálnak, gúnyt űznek belőle.*
- Hát nem venném a lelkemre, ha nem végeznél a munkáddal.
*Kezd végül bele az ajkába harapva, ezzel egyidejűleg pedig közelebb is lép ismét az ásót figyelve.*
- Ám ilyenben még nem segítettem. Esetleg meg tudnád mutatni ott azon a részen, ahol be kell fejezned?
*Pillant is át arra a részre, ahol az előbb még a földet túrta a fiú.*
4183. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-08-30 22:47:26
Üzenet elküldve: 2023-08-30 22:47:26
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Alexywenna//
-Hogy milyen üzletre? *Lép hátrébb egyet, majd méri végig a lányt. Nincs különösebb zsánere, bár alighanem üdítő változatosság lenne a parasztlányok után egy fajtabéli. Nem, mintha bármiben is más lenne ez az élmény számára. Azért a hegyes füleknek mindig van egy sajátos vonzereje, ő már csak tudja.*
-Nem aranyra. *Veszi elejét az erszényért nyúlkálásnak egy jelentőségteljes pillantással.*
-Megkaphatod az eeegéész tartalmát a kulacsnak, ha segítesz nekem. *Ráncolja homlokát gondterhelten.*
-Meg kellene ásni ezt az árkot. A nagyjával már végeztem, de azért van egy kevés még... Az én tenyereim pedig már feltörte az ásónyél. *Pillant munkája gyümölcsére. Valóban, a nagyját már elhordta, de még jó egy óra munka hátra lehet. Egy óra munka egy szakavatott kéznek. Utóbbit nem nézi ki a fajtársból, de öröm lenne nézni, hogyan dolgozik őhelyette a városi fruska.*
-De le is szophatsz. *Olyan természetességgel ejti ki a szavakat, mintha mindennapos ajánlat lenne ez errefelé némi vízért cserébe.*
-Úgy hiszem, ez könnyebb és nem is olyan sok idő. Talán testhezállóbb is. *Kegyetlen mosoly bujkál ajkai szélén, miközben megrázza az oldalán lógó butykost. Víz sokat ígérő löttyenései hallhatóak a pusztaság csendjében. Nem az a mimóza lélek, sosem volt az. Onnan, ahonnan ő és Thaleena származik, csak úgy maradhattak meg, ha nem ismernek irgalmat.*
-Melyik legyen? A szívem szakadna meg érte, ha szomjan vesznél a hazaúton. *Acélkékjei szinte csillognak, ahogy Alexywenna arcát fürkészik. Szemmel láthatóan jól szórakozik. Legalábbis jóval jobban, mint árokásás közben.*
//Alexywenna//
-Hogy milyen üzletre? *Lép hátrébb egyet, majd méri végig a lányt. Nincs különösebb zsánere, bár alighanem üdítő változatosság lenne a parasztlányok után egy fajtabéli. Nem, mintha bármiben is más lenne ez az élmény számára. Azért a hegyes füleknek mindig van egy sajátos vonzereje, ő már csak tudja.*
-Nem aranyra. *Veszi elejét az erszényért nyúlkálásnak egy jelentőségteljes pillantással.*
-Megkaphatod az eeegéész tartalmát a kulacsnak, ha segítesz nekem. *Ráncolja homlokát gondterhelten.*
-Meg kellene ásni ezt az árkot. A nagyjával már végeztem, de azért van egy kevés még... Az én tenyereim pedig már feltörte az ásónyél. *Pillant munkája gyümölcsére. Valóban, a nagyját már elhordta, de még jó egy óra munka hátra lehet. Egy óra munka egy szakavatott kéznek. Utóbbit nem nézi ki a fajtársból, de öröm lenne nézni, hogyan dolgozik őhelyette a városi fruska.*
-De le is szophatsz. *Olyan természetességgel ejti ki a szavakat, mintha mindennapos ajánlat lenne ez errefelé némi vízért cserébe.*
-Úgy hiszem, ez könnyebb és nem is olyan sok idő. Talán testhezállóbb is. *Kegyetlen mosoly bujkál ajkai szélén, miközben megrázza az oldalán lógó butykost. Víz sokat ígérő löttyenései hallhatóak a pusztaság csendjében. Nem az a mimóza lélek, sosem volt az. Onnan, ahonnan ő és Thaleena származik, csak úgy maradhattak meg, ha nem ismernek irgalmat.*
-Melyik legyen? A szívem szakadna meg érte, ha szomjan vesznél a hazaúton. *Acélkékjei szinte csillognak, ahogy Alexywenna arcát fürkészik. Szemmel láthatóan jól szórakozik. Legalábbis jóval jobban, mint árokásás közben.*
4182. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-08-30 16:38:28
Üzenet elküldve: 2023-08-30 16:38:28
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Tharasy//
*Hevesen és helyeslőn bólogat, ahogy a fiú megismétli a város nevét. Talán később mesél is róla neki, ha már ivott végre. Hisz valószínűleg szegény fiú a sok munka miatt még sosem láthatta azt a szépnek beállított várost. Az arcán még át is fut egy kis sajnálat iránta, hisz tudja ő, hogy milyen érzés lemaradni valamiről. Hisz most ő is abban a cipőben jár. Sosem volt még tharg földeken. Amíg a fiúval nem futott össze azt sem tudta, hogy egyáltalán ilyen földre tévedt. Ez pedig igen kellemetlen abból a szempontból, hogy így azt sem tudja, hogy fajtársán kívül honnan szerezhetne vizet. Artheniorban egyszerű dolga lenne, hisz ott a kút.
Ám a sajnálkozás hamar eltűnik arcáról, hogy helyette egy elégedett vigyor jelenjen meg rajta. No lám milyen jó emberismerő ő. Egy röpke pillanat alatt rájött arra, hogy a fiú bizony valóban földmunkás. Még büszkeségében ki is húzza magát, s a kérdésre úgy bólogat hevesen.*
- Szomjas. Nem tudom mikor fogyhatott ki.
*Ereszti le magát sóhajtva ahogy a föld felé tartja a butykos száját, hogy azt megrázva bizonyítsa, hogy egy csepp, annyi sem maradt már benne.*
- Ára?
*Vonja fel a szemöldökeit meglepetten. Jó, az igaz, hogy otthon a fogadóban is aranyba kerül a víz, viszont ismét meg kell említeni, hogy a főtéren ott a szép vízű kút, amiből bárki ihat bármennyit. Arany nélkül. Ezek szerint tharg földekre kevesebb juthatott, ha ilyen értékkel bír a víz.
Az üzlet említésére szaporán pislogva billenti félre a fejét, mintha nem jutna el a tudatáig a lényeg. Ám azzal nincs gond, csupán csak fejében cikáznak a lehetőségek, hogy milyen üzletre gondolhatott a fiú. Közben szabad keze már siklik ismét a batyuba, hogy kitapogassa onnan az erszényét. Csak nem lesz akkora ára pár korty víznek.*
- Milyen üzletre gondoltál? *Kérdez rá a biztonság kedvéért, majd a kezét kihúzva fog a fiúéra.* Az enyém pedig Alexywenna.
*Mosolyodik ismét el, pedig már kezdhetne gyanús lenni a szőke arcán megjelenő rókamosoly.*
//Tharasy//
*Hevesen és helyeslőn bólogat, ahogy a fiú megismétli a város nevét. Talán később mesél is róla neki, ha már ivott végre. Hisz valószínűleg szegény fiú a sok munka miatt még sosem láthatta azt a szépnek beállított várost. Az arcán még át is fut egy kis sajnálat iránta, hisz tudja ő, hogy milyen érzés lemaradni valamiről. Hisz most ő is abban a cipőben jár. Sosem volt még tharg földeken. Amíg a fiúval nem futott össze azt sem tudta, hogy egyáltalán ilyen földre tévedt. Ez pedig igen kellemetlen abból a szempontból, hogy így azt sem tudja, hogy fajtársán kívül honnan szerezhetne vizet. Artheniorban egyszerű dolga lenne, hisz ott a kút.
Ám a sajnálkozás hamar eltűnik arcáról, hogy helyette egy elégedett vigyor jelenjen meg rajta. No lám milyen jó emberismerő ő. Egy röpke pillanat alatt rájött arra, hogy a fiú bizony valóban földmunkás. Még büszkeségében ki is húzza magát, s a kérdésre úgy bólogat hevesen.*
- Szomjas. Nem tudom mikor fogyhatott ki.
*Ereszti le magát sóhajtva ahogy a föld felé tartja a butykos száját, hogy azt megrázva bizonyítsa, hogy egy csepp, annyi sem maradt már benne.*
- Ára?
*Vonja fel a szemöldökeit meglepetten. Jó, az igaz, hogy otthon a fogadóban is aranyba kerül a víz, viszont ismét meg kell említeni, hogy a főtéren ott a szép vízű kút, amiből bárki ihat bármennyit. Arany nélkül. Ezek szerint tharg földekre kevesebb juthatott, ha ilyen értékkel bír a víz.
Az üzlet említésére szaporán pislogva billenti félre a fejét, mintha nem jutna el a tudatáig a lényeg. Ám azzal nincs gond, csupán csak fejében cikáznak a lehetőségek, hogy milyen üzletre gondolhatott a fiú. Közben szabad keze már siklik ismét a batyuba, hogy kitapogassa onnan az erszényét. Csak nem lesz akkora ára pár korty víznek.*
- Milyen üzletre gondoltál? *Kérdez rá a biztonság kedvéért, majd a kezét kihúzva fog a fiúéra.* Az enyém pedig Alexywenna.
*Mosolyodik ismét el, pedig már kezdhetne gyanús lenni a szőke arcán megjelenő rókamosoly.*
4181. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2023-08-28 09:29:24
Üzenet elküldve: 2023-08-28 09:29:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Alexywenna//
Egy kicsit talán hálás is, hogy egy darabig nem az egyhangú és fárasztó munkára kell koncentrálnia. Mert elfáradt, az egyszer biztos. Tapad rá az ing, ahol lehet, de nem különösebben bánja. Az elf jó messzire kóborolhatott, hisz merő kosz az út porától. Majdnem annyira szutykos, mint ő maga.
-Artheniorból. *Visszhangozza rezignáltan, miközben az orra alá dugott butykosra pillant.* ~No lám, egy szomjas városi fruska.~
*Felfortyanna még a kérdésre is, ha nem máshol járna az esze. Elvégre ő igazi tharg harcos - legalábbis így tekint magára - nem pedig egy közönséges paraszt. De most úgy tartja kedve, hogy belemenjen e játékba, még ha csak tréfából is.*
-Az. Paraszt. *Támaszkodik meg az ásón.*
-Te pedig szomjas vagy. Jól gondolom? *Pillant le acélkék tekintetével a butykosra. Nem sokszor fordulhatott meg erre az artheniori fajtárs; elvégre a szántóföldeken nem sok hosszúfülű paraszt grasszál. De ezt a tényállást most nem közli az "utazóval".*
-A víznek itt nagy ára van. *Folytatja. Persze ha többször forgolódik az ember e földön, tudhatja, hogy még a legapróbb falucska főterén is ott virít a kút, miből szomját olthatja.*
-Kössünk üzletet. Persze csak ha nem derogál egy koszos paraszttal csencselni, artheniori leány. Mi a neved? Az enyém Tharasy. *Elvégre az üzlet csak akkor üzlet, ha tudja, kivel van dolga.
Nem tér egyelőre a tárgyra, helyette kezét nyújtja
Alexywenna felé rókamosollyal. Ha húga itt lenne, bizonyosan lázba jönne a fajtárs látványától és elcsevegne vele mindenféle elfdologról... Főleg, hogy ez a fruska itt termetétől függetlenül olyan nemesfajtának néz ki külcsínre. Alaposan kifaggatná, honnan jött, hogyan került Artheniorba, ki fia leánya, és a többi. Neki azonban egészen más elképzelései vannak.*
//Alexywenna//
Egy kicsit talán hálás is, hogy egy darabig nem az egyhangú és fárasztó munkára kell koncentrálnia. Mert elfáradt, az egyszer biztos. Tapad rá az ing, ahol lehet, de nem különösebben bánja. Az elf jó messzire kóborolhatott, hisz merő kosz az út porától. Majdnem annyira szutykos, mint ő maga.
-Artheniorból. *Visszhangozza rezignáltan, miközben az orra alá dugott butykosra pillant.* ~No lám, egy szomjas városi fruska.~
*Felfortyanna még a kérdésre is, ha nem máshol járna az esze. Elvégre ő igazi tharg harcos - legalábbis így tekint magára - nem pedig egy közönséges paraszt. De most úgy tartja kedve, hogy belemenjen e játékba, még ha csak tréfából is.*
-Az. Paraszt. *Támaszkodik meg az ásón.*
-Te pedig szomjas vagy. Jól gondolom? *Pillant le acélkék tekintetével a butykosra. Nem sokszor fordulhatott meg erre az artheniori fajtárs; elvégre a szántóföldeken nem sok hosszúfülű paraszt grasszál. De ezt a tényállást most nem közli az "utazóval".*
-A víznek itt nagy ára van. *Folytatja. Persze ha többször forgolódik az ember e földön, tudhatja, hogy még a legapróbb falucska főterén is ott virít a kút, miből szomját olthatja.*
-Kössünk üzletet. Persze csak ha nem derogál egy koszos paraszttal csencselni, artheniori leány. Mi a neved? Az enyém Tharasy. *Elvégre az üzlet csak akkor üzlet, ha tudja, kivel van dolga.
Nem tér egyelőre a tárgyra, helyette kezét nyújtja
Alexywenna felé rókamosollyal. Ha húga itt lenne, bizonyosan lázba jönne a fajtárs látványától és elcsevegne vele mindenféle elfdologról... Főleg, hogy ez a fruska itt termetétől függetlenül olyan nemesfajtának néz ki külcsínre. Alaposan kifaggatná, honnan jött, hogyan került Artheniorba, ki fia leánya, és a többi. Neki azonban egészen más elképzelései vannak.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4325-4344