//Felderítés//
*Kétszer is felhorkant Sifrald szavait hallva, elsőként elismerésre reagál így, majd a mosoly említését követően.*
- Nem rémlik, hogy kitétel volt, hogy jókedvűnek kell tűnnünk közben.
*Sziszegi orra alatt, de elég halkan ahhoz, hogyha esetleg a barbár meghallotta nyugodt szívvel el is engedhesse füle mellett a megjegyzést. Természetesen ez közel sem elég ahhoz, hogy komolyan visszafogja majd magát, talán leheletnyit finomít a stílusán, de ha egy-egy verés hatásos lett volna, akkor már rég kezesbárányt neveltek volna belőlük a barbárok. Még Tharasyról talán el is mondható ez, ám Thaleena túl csökönyös és büszke, ahogy az elfek általában.*
- Inkább porfészek, de tetszik, hogy ilyen nagyra tartod a parasztokat.
*Kicsit túlzásnak érzi, hogy egy kifosztott faluba mindjárt hárman is mennek kíváncsiskodni, de persze neki édes mindegy.*
- Három harcos láttán nem biztos, hogy túl közlékenyek lesznek amúgy a népek.
*Jegyzi meg, miközben Sifrald után ered, s miután beérte kényelmes tempóra vált. Kicsit remélte, hogy nem fog tovább beszélni hozzá, de a tharg szükségét érzi ennek, s mindjárt ki is oktatja őt. A kettejük barátságának kezdete meglehetősen nehezen indul ennek köszönhetően.*
- Ühüm.
*Igazán nehezére esik, hogy ne tegyen újabb csípős megjegyzéseket a másikra, de sikerül egy apró győzelmet aratnia és kontrollálnia magát.*
- Nem ragaszkodom hozzá, ezt kaptam.
*Megvonja vállait. Egy pillanatig habozik, eltöpreng azon, hogy a férfira zúdítsa terjedelmes magyarázatát, végül nem teszi. Sifrald nem tűnik annyira ostobának a számára, mint a többi termetes, szőrös vadember, ezért úgy sejti, hogy ennyiből is megérti, hogy ők ketten nem igen válogathatnak jobbnál jobb fegyverek között, mint a thargok. Testvérével utolsók a sorban, ha kapnak is valamit az jellemzően nem megfelelő, túl nagy, kopott, életlen, száraz vagy enyhén romlott, de legalább nekik is jut némi alamizsna.*