Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 215 (4281. - 4300. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4300. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-10-27 09:47:37
Üzenet elküldve: 2024-10-27 09:47:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Az alkimista nyomában//
*Nos, abban talán van némi igazság, hogy Nestar nem várakoztatja, mint olyan Merlanát, a lány türelme csupán az iránt fogyott el, hogy elújságolhassa végre a kedvező híreket újdonsült alkimista barátjának. Illetve üzlettársának, de a barát szó sokkal jobban hangzik, és egyszerűbb is, úgyhogy legyen inkább barát.
Mikor a férfi belép az ajtón, és meghallja a hangját, rögtön odakapja a fejét, pedig épp egy egészen kellemes bájcsevejt folytatott a műhely egyik alkalmazottjával, és mindent megtett azért, hogy elérje, hogy vele foglalkozzon a munkája helyett. Most már azonban mehet vissza dolgozni, nincs rá többet szüksége, hisz megérkezett az, akire várt. Örül magának, mert úgy érzi, hogy még akár jó nyomozó is válhatna belőle azok után, hogy eljött idáig, végigkérdezgette a fél birtokot, hogy merre keresgéljen, kikötött ebben a műhelyben, és megtalálta a fél-elfet.*
- Szép napot Nestar Úr! *mosolyog bájosan.* Nem, nincs semmi gond, ugyan miért lenne? Épp ellenkezőleg. Minden a lehető legjobban alakult. *Ez mondjuk nem igaz, mert a kelleténél jobban megdolgoztatták a pénzéért, ráadásul nem is olyan formában, amit ő is szokott élvezni, de az tény, hogy az italok már nincsenek a birtokában, és szép összeget is kapott értük.
Egyelőre azonban még nem tér rá a lényegre, szereti húzni az időt, úgyhogy miért is ne folytathatná a semmitmondó csevegést most már a méltán híres alkimistával.*
- Te hogy vagy? Jól alakul az itt töltött időd? *kérdezi, és közben hátra dől a széken, amin ül.* Illetve, ha nem tartalak fel, körbevezethetnél itt egy kicsit. Még sosem jártam Tharg földeken. Épp itt az ideje.
*Főleg, ha az eredményei alapján, melyekről természetesen csak a pozitívumokat fogja elárulni Nestar valóban alkalmasnak találja őt arra, hogy közösen vágjanak bele a nagyszabású tervek megvalósításába.*
*Nos, abban talán van némi igazság, hogy Nestar nem várakoztatja, mint olyan Merlanát, a lány türelme csupán az iránt fogyott el, hogy elújságolhassa végre a kedvező híreket újdonsült alkimista barátjának. Illetve üzlettársának, de a barát szó sokkal jobban hangzik, és egyszerűbb is, úgyhogy legyen inkább barát.
Mikor a férfi belép az ajtón, és meghallja a hangját, rögtön odakapja a fejét, pedig épp egy egészen kellemes bájcsevejt folytatott a műhely egyik alkalmazottjával, és mindent megtett azért, hogy elérje, hogy vele foglalkozzon a munkája helyett. Most már azonban mehet vissza dolgozni, nincs rá többet szüksége, hisz megérkezett az, akire várt. Örül magának, mert úgy érzi, hogy még akár jó nyomozó is válhatna belőle azok után, hogy eljött idáig, végigkérdezgette a fél birtokot, hogy merre keresgéljen, kikötött ebben a műhelyben, és megtalálta a fél-elfet.*
- Szép napot Nestar Úr! *mosolyog bájosan.* Nem, nincs semmi gond, ugyan miért lenne? Épp ellenkezőleg. Minden a lehető legjobban alakult. *Ez mondjuk nem igaz, mert a kelleténél jobban megdolgoztatták a pénzéért, ráadásul nem is olyan formában, amit ő is szokott élvezni, de az tény, hogy az italok már nincsenek a birtokában, és szép összeget is kapott értük.
Egyelőre azonban még nem tér rá a lényegre, szereti húzni az időt, úgyhogy miért is ne folytathatná a semmitmondó csevegést most már a méltán híres alkimistával.*
- Te hogy vagy? Jól alakul az itt töltött időd? *kérdezi, és közben hátra dől a széken, amin ül.* Illetve, ha nem tartalak fel, körbevezethetnél itt egy kicsit. Még sosem jártam Tharg földeken. Épp itt az ideje.
*Főleg, ha az eredményei alapján, melyekről természetesen csak a pozitívumokat fogja elárulni Nestar valóban alkalmasnak találja őt arra, hogy közösen vágjanak bele a nagyszabású tervek megvalósításába.*
4299. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-10-27 08:43:15
Üzenet elküldve: 2024-10-27 08:43:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A Legelő őre//
*Learon nem látja, hogy a lányt egy pillanatra is elgondolkodtatta volna a mondanivalója és ez egy kissé csalódással is tölti el, de ez nem túl tartós, hiszen legalább bókolással jutott valamire. Azonban férfiúi méltóságát lejjebb csavarva, kedvesen visszautasítja a gesztust, amit a lány tesz felé.*
-Óó, ugyan! Ez a pásztor nem dicsér meg csak úgy bárkit! *Neveti el magát. Persze sok lány volt már életében, de ezt nem illik egyáltalán kimondani.*
-De biztos vagyok, hogy Hena kisasszony már unja a sok kedves szót, hiszen bizonyára mindenkitől csak ezt hallgatja! *Próbálja visszadobni a labdát a hóhajúnak. A következő mondaton őszintén felkacag, mert nem számított egy ilyen közönséges poénra a lánytól.*
-Nem, én csak a legszebbekkel szoktam rosszalkodni! *Kacsint Henára, gondoljon ki ebből, amit csak szeretne.*
-Remélem te az ilyen erős és jóképű férfiakkal szeretsz rosszalkodni, mint én! *Nevet továbbra is, hogy kicsit elvegye az egyenes szavak súlyát. Nem rejti egy pillanatra sem véka alá szándékait, de tesz visszakozási lehetőséget bele a lány számára. Közben kezdhetik érezni a sült zöldségek és a leves illatát. Bizonyára most nemsoká fog végezni vele az asszony.*
-Még egy kis bort? *Emeli fel az italt, hogy önthessen belőle a lánynak és magának is.*
//A Legelő őre//
*Learon nem látja, hogy a lányt egy pillanatra is elgondolkodtatta volna a mondanivalója és ez egy kissé csalódással is tölti el, de ez nem túl tartós, hiszen legalább bókolással jutott valamire. Azonban férfiúi méltóságát lejjebb csavarva, kedvesen visszautasítja a gesztust, amit a lány tesz felé.*
-Óó, ugyan! Ez a pásztor nem dicsér meg csak úgy bárkit! *Neveti el magát. Persze sok lány volt már életében, de ezt nem illik egyáltalán kimondani.*
-De biztos vagyok, hogy Hena kisasszony már unja a sok kedves szót, hiszen bizonyára mindenkitől csak ezt hallgatja! *Próbálja visszadobni a labdát a hóhajúnak. A következő mondaton őszintén felkacag, mert nem számított egy ilyen közönséges poénra a lánytól.*
-Nem, én csak a legszebbekkel szoktam rosszalkodni! *Kacsint Henára, gondoljon ki ebből, amit csak szeretne.*
-Remélem te az ilyen erős és jóképű férfiakkal szeretsz rosszalkodni, mint én! *Nevet továbbra is, hogy kicsit elvegye az egyenes szavak súlyát. Nem rejti egy pillanatra sem véka alá szándékait, de tesz visszakozási lehetőséget bele a lány számára. Közben kezdhetik érezni a sült zöldségek és a leves illatát. Bizonyára most nemsoká fog végezni vele az asszony.*
-Még egy kis bort? *Emeli fel az italt, hogy önthessen belőle a lánynak és magának is.*
4298. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-10-27 00:58:03
Üzenet elküldve: 2024-10-27 00:58:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 946
OOC üzenetek: 109
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 946
OOC üzenetek: 109
Játékstílus: Megfontolt
//Az alkimista nyomában//
*Nestar kicsit elidőzött a papírmunkával, de aggodalmát nem veszti, hiszen még emlékezete szerint nem várakoztatja Merlanát. Ezen tévelygését gyorsan kipukkantja az énekesmadár hirtelen jelenléte a birtokok műhelyén. Annyira nem gyakori vendég, hisz van neki saját laborja a törzsnél, de időnként vennie kell egyet és mást, így megfordul. De ez nem sokat magyaráz a helyzeten és jobb híján, úgy dönt, hogy köszön.*
- Kellemes napot! Valami gond akadt a városban?
*A meglepettség bár nem látszik kifejezéstelen tekintetén és hanghordozásán, a kérdés és a túlzottan is formátlan fogalmazása elárulja elég gyorsan, hogy váratlan eseménynek a tanúja, felkészületlenül arra, hogy miként reagáljon.*
*Nestar kicsit elidőzött a papírmunkával, de aggodalmát nem veszti, hiszen még emlékezete szerint nem várakoztatja Merlanát. Ezen tévelygését gyorsan kipukkantja az énekesmadár hirtelen jelenléte a birtokok műhelyén. Annyira nem gyakori vendég, hisz van neki saját laborja a törzsnél, de időnként vennie kell egyet és mást, így megfordul. De ez nem sokat magyaráz a helyzeten és jobb híján, úgy dönt, hogy köszön.*
- Kellemes napot! Valami gond akadt a városban?
*A meglepettség bár nem látszik kifejezéstelen tekintetén és hanghordozásán, a kérdés és a túlzottan is formátlan fogalmazása elárulja elég gyorsan, hogy váratlan eseménynek a tanúja, felkészületlenül arra, hogy miként reagáljon.*
4297. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-10-26 17:24:45
Üzenet elküldve: 2024-10-26 17:24:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Az alkimista nyomában//
*Ezek már Tharg területek. Tudja, mert út közben megkérdezte néhány járókelőtől, hogy jó helyen jár-e. A válasz igen volt, úgyhogy lelkesen folytatja az útját, bár most már lassít egy kicsit, hisz innentől fogalma sincs, hol keresse pontosan Nestar-t. Olyan lesz, mint egy hangyát keresni a hangyabolyban, de ne legyen a neve Merlana Naerice, ha a férfi itt van, és ő mégsem találja meg.
A birtokok földjén kóborolva, még néhányszor útbaigazítást kérve köt ki a Vashegy árnyékában elterülő Tharg Piactéren. Legalábbis a helyiek pontosan így írták le neki a helyet. Szóval ez egy piac, ami valahol jó hír, másrészt problémás, mert amerre csak a szeme ellát, mindenhonnan visszakacsint rá, amit meg akar vásárolni. Pedig nem szabad, tudja, hogy nem szabad, de a hirtelen jövő gazdagság sajnos minden fiatal lány eszét elveszi, főleg azokét, akik eddigi életükben nem voltak hozzászokva ahhoz, hogy aranyérmék súlya húzza le az erszényüket.*
- Elnézést, találok itt valahol bájitalokat? *Teszi fel a kérdést egy férfinek, aki magasságban és széltében is kétszer akkora, mint ő. Nos, neki nem kell többet magyarázni, hogy a Tharg férfiak valóban harcra születtek. Ez az ember fél kézzel össze tudná roppantani minden csontját, de helyette készségesen a piacon található alkimistaműhelyhez irányítja. Hát hol máshol lehetne Nestar Erefiz-re bukkanni, mint egy alkimistaműhelyben? Tökéletes. Ha itt nem találja meg, akkor sehol, ugyanis jól kifaggatta az illetőket, akiket ott talált, hogy Nestar úr gyakran megfordul errefelé. Reméli, hogy szerencséje lesz, és ma is kedve támad ide látogatni. Ő addig is elidőzik itt a műhelyben. Néhányat megmutat a nála lévő italokból, hogy amazok elhiggyék, köze van a szakmához, pedig amúgy nincsen, de az értékesebb italokról, és a legendás főzetekkel kapcsolatos történetéről egyelőre hallgat. Muszáj elővigyázatosabbnak lennie, ezt az egyet most már biztosan megtanulta. Semmi szüksége nincs arra, hogy újabb kalamajkába keveredjen.*
*Ezek már Tharg területek. Tudja, mert út közben megkérdezte néhány járókelőtől, hogy jó helyen jár-e. A válasz igen volt, úgyhogy lelkesen folytatja az útját, bár most már lassít egy kicsit, hisz innentől fogalma sincs, hol keresse pontosan Nestar-t. Olyan lesz, mint egy hangyát keresni a hangyabolyban, de ne legyen a neve Merlana Naerice, ha a férfi itt van, és ő mégsem találja meg.
A birtokok földjén kóborolva, még néhányszor útbaigazítást kérve köt ki a Vashegy árnyékában elterülő Tharg Piactéren. Legalábbis a helyiek pontosan így írták le neki a helyet. Szóval ez egy piac, ami valahol jó hír, másrészt problémás, mert amerre csak a szeme ellát, mindenhonnan visszakacsint rá, amit meg akar vásárolni. Pedig nem szabad, tudja, hogy nem szabad, de a hirtelen jövő gazdagság sajnos minden fiatal lány eszét elveszi, főleg azokét, akik eddigi életükben nem voltak hozzászokva ahhoz, hogy aranyérmék súlya húzza le az erszényüket.*
- Elnézést, találok itt valahol bájitalokat? *Teszi fel a kérdést egy férfinek, aki magasságban és széltében is kétszer akkora, mint ő. Nos, neki nem kell többet magyarázni, hogy a Tharg férfiak valóban harcra születtek. Ez az ember fél kézzel össze tudná roppantani minden csontját, de helyette készségesen a piacon található alkimistaműhelyhez irányítja. Hát hol máshol lehetne Nestar Erefiz-re bukkanni, mint egy alkimistaműhelyben? Tökéletes. Ha itt nem találja meg, akkor sehol, ugyanis jól kifaggatta az illetőket, akiket ott talált, hogy Nestar úr gyakran megfordul errefelé. Reméli, hogy szerencséje lesz, és ma is kedve támad ide látogatni. Ő addig is elidőzik itt a műhelyben. Néhányat megmutat a nála lévő italokból, hogy amazok elhiggyék, köze van a szakmához, pedig amúgy nincsen, de az értékesebb italokról, és a legendás főzetekkel kapcsolatos történetéről egyelőre hallgat. Muszáj elővigyázatosabbnak lennie, ezt az egyet most már biztosan megtanulta. Semmi szüksége nincs arra, hogy újabb kalamajkába keveredjen.*
4296. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-10-24 08:58:13
Üzenet elküldve: 2024-10-24 08:58:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A Legelő őre//
*Csendben és érdeklődve hallgatja Learont. A nap melege teszi még kellemesebbé a beszélgetést. Mondjuk nem komoly beszélgetésről van szó, de attól még jól esik neki. Azért egy dolog felkelti a figyelmét. Démonok. Ez a szó rögtön érdeklődést kelt fel benne, amit nem mutat ki, ezért a férfinak fel sem tűnhet. Az nyugodtan mondhatja a magáét. A férfi megemlíti a bak nevét is, így most már annak is a tudatában lehet. A bak lassan közelít felé, majd megáll tőle nagyjából három lépésre és onnan figyeli a beszélgetést. Talán a gazdája közeledése Hena felé állította meg az állatot.*
-Óó, ugyan! Ezt csak úgy mondod. Biztos sok nőt megszerezhet magának egy ilyen jóképű és erős férfi.
*Simít végig a férfi karján, amelyikkel az az ő nyakát simogatja.*
-A hóhajban mondjuk igazad lehet. Hacsak nem szeretsz öregasszonyokkal is rosszalkodni. Azoknak még lehet ilyen hajuk.
*Mondjuk az ő hajuk inkább ősz, mintsem fehér, de a poént nem akarja kihagyni. Sokan inkább ősznek írják le. Nem szokott velük bajlódni, ha annak látják, hát legyen az. Legalább Learon jól látja és nem téveszti el.*
//A Legelő őre//
*Csendben és érdeklődve hallgatja Learont. A nap melege teszi még kellemesebbé a beszélgetést. Mondjuk nem komoly beszélgetésről van szó, de attól még jól esik neki. Azért egy dolog felkelti a figyelmét. Démonok. Ez a szó rögtön érdeklődést kelt fel benne, amit nem mutat ki, ezért a férfinak fel sem tűnhet. Az nyugodtan mondhatja a magáét. A férfi megemlíti a bak nevét is, így most már annak is a tudatában lehet. A bak lassan közelít felé, majd megáll tőle nagyjából három lépésre és onnan figyeli a beszélgetést. Talán a gazdája közeledése Hena felé állította meg az állatot.*
-Óó, ugyan! Ezt csak úgy mondod. Biztos sok nőt megszerezhet magának egy ilyen jóképű és erős férfi.
*Simít végig a férfi karján, amelyikkel az az ő nyakát simogatja.*
-A hóhajban mondjuk igazad lehet. Hacsak nem szeretsz öregasszonyokkal is rosszalkodni. Azoknak még lehet ilyen hajuk.
*Mondjuk az ő hajuk inkább ősz, mintsem fehér, de a poént nem akarja kihagyni. Sokan inkább ősznek írják le. Nem szokott velük bajlódni, ha annak látják, hát legyen az. Legalább Learon jól látja és nem téveszti el.*
4295. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-10-22 16:36:28
Üzenet elküldve: 2024-10-22 16:36:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A Legelő őre//
*A kuncogás is tetszik a pásztornak. Az elfek, mintha születésüktől fogva vonzóak lennének úgy, hogy nem kell érte tenniük semmit. Ennél már csak a tündérek szoktak vonzóbbak lenni a Sajtmesternek.*
-Nos igen, a lázadás és mindenféle démonok, élőholtak nem tettek túl jót a városnak. *Persze ezt csak úgy mondja, mert némely részével azért nem ért egyet, hiába is mondja ki. Mást viszont nem mondhat, mert úgy érzi, bántaná a leány lelkét vele. Az asztaltársasgát pedig nem szeretné megsérteni semmivel, ha már elhívta magához.*
-Mezők és szántók, igen! *Bólint, azonban hamar helyesbít is.*
-Azonban nem itt, hanem messze a hegyek felől jöttem. Onnan, ahol a thargok is éltek régebben! *Így tartja a legegyszerűbbnek leírni igazi otthonát, ahol a többi Derin él.*
-Mindegyiknek megvan a saját története. *Neveti el magát.*
-Persze nem mindegyik olyan érdekes. Fachutát, például a piacon vettem Artheniorban. Fajtája legnemesebb példánya, de ez látszik is rajta. Annak idején csak úgy árulták, hogy A Kecske! *Emlékszik vissza évekkel ezelőttre. Persze azóta a bak is kissé öregedett, de ez nem látszik annyira rajta, mint gazdáján.*
-Naykára, nos, rá nem is emlékszem mikor és hogy került hozzám, de majd eszembe jut! *Ebből is látszik, hogy Learon sem az igazi már, pedig a kutya az egyik legfőbb társa a bajban.*
-Nagyon tetszik ez a hóhaj! *Simít végig óvatosan a leány haján és ha az nem húzódik el, egészen nyakát is végig simítja.*
-Ritkán látok ilyen gyönyörűséget!
//A Legelő őre//
*A kuncogás is tetszik a pásztornak. Az elfek, mintha születésüktől fogva vonzóak lennének úgy, hogy nem kell érte tenniük semmit. Ennél már csak a tündérek szoktak vonzóbbak lenni a Sajtmesternek.*
-Nos igen, a lázadás és mindenféle démonok, élőholtak nem tettek túl jót a városnak. *Persze ezt csak úgy mondja, mert némely részével azért nem ért egyet, hiába is mondja ki. Mást viszont nem mondhat, mert úgy érzi, bántaná a leány lelkét vele. Az asztaltársasgát pedig nem szeretné megsérteni semmivel, ha már elhívta magához.*
-Mezők és szántók, igen! *Bólint, azonban hamar helyesbít is.*
-Azonban nem itt, hanem messze a hegyek felől jöttem. Onnan, ahol a thargok is éltek régebben! *Így tartja a legegyszerűbbnek leírni igazi otthonát, ahol a többi Derin él.*
-Mindegyiknek megvan a saját története. *Neveti el magát.*
-Persze nem mindegyik olyan érdekes. Fachutát, például a piacon vettem Artheniorban. Fajtája legnemesebb példánya, de ez látszik is rajta. Annak idején csak úgy árulták, hogy A Kecske! *Emlékszik vissza évekkel ezelőttre. Persze azóta a bak is kissé öregedett, de ez nem látszik annyira rajta, mint gazdáján.*
-Naykára, nos, rá nem is emlékszem mikor és hogy került hozzám, de majd eszembe jut! *Ebből is látszik, hogy Learon sem az igazi már, pedig a kutya az egyik legfőbb társa a bajban.*
-Nagyon tetszik ez a hóhaj! *Simít végig óvatosan a leány haján és ha az nem húzódik el, egészen nyakát is végig simítja.*
-Ritkán látok ilyen gyönyörűséget!
4294. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-10-21 21:31:01
Üzenet elküldve: 2024-10-21 21:31:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Tharasy//
*Meg-megállva néhány sujtás között azért lopva elkapja a méregető pillantásokat, amely csihol belé annyi mérget, hogy erősebben tudjon hasogatni. Azért egy ponton már nem tudja magában tartani a bosszúságot, ezért felteszi a kérdést, mely a legtöbb kocsmai verekedés legelején élesen - ott valamivel borgőzösebben - elcsattan.*
- Van valami probléma?
*Feleslegesen persze nem szándékozik összezördülni az elffel, nem akarja agyonverni az első napján az egyik klántársát, de azért csak nem fog csendben tűrni a végtelenségig.
Amint előhozakodik a másik egy sokat koptatott pletykával az apjáról, fáradó morcos képéből egy hamarosan csattanó ütést jósolna valószínűleg bárki. Régebben talán tényleg adott volna egy kóstolót az ökléből, de most némi kínos csendet követően széles mosoly ül ki az arcára. Vitatkozhatna, kijavíthatná, de az az igazság, hogy ez a mesebeszéd jóval szórakoztatóbb, mint a valóság.*
- Nagyon jól beszélik akkor *derűje töretlen, kissé már izzadt tincseit kivakarja közben a képéből.
Most minek mesélje el, hogy apja szép szál fattyakat csinált a szomszéd faluban egy borzasztóan nagy és szőrös nőnek. Bár sohasem látta a saját szemével, de Krassan, atyja régi jó cimborája egyszer azt mondta, aznap szokott le a serről, amikor összefutott vele a Torkos Törpében. Félt tőle, hogy egyszer ő is olyan vakra issza magát, hogy összefekszik valami hasonló rútsággal.
Leteszi a baltát egy időre, és a hasábok helyett most maga huppan le a tönkre. Beletúr szőke tincseibe majd megtámaszkodik alkarjával combján, amolyan legényesen, s úgy hallgatja a kérdésére a feleletet. Mindössze két mondatot hallott a leányról, de máris rokonszenvesebb számára, mint a szemtelen hosszúfülű.*
- Kár, hogy nem a húgod jött. *sandít fel rá, s bár most nem kunkorodik szája sarka, csillan borostyánjaiban valamiféle vidám, pimasz fény. Ücsörög egy darabig, hagyja, hogy átjárja végtagjait az a kellemes zsibbadás, mely a jól végzett munka után bizsereg az ember izmaiban. Combjára csapva veszi rá magát a felegyenesedésre, nagyot nyújtózik álltában.*
- Haladjunk akkor *Minél hamarabb szeretné letudni a feladatot, hogy kicsit megpihenhessen végre. Nyomokban egy kis macskajaj valahogy még mindig dolgozik benne, jobb lenne kifeküdni.
Ha a férfi indul már lép is a nyomába. Valószínűleg a fáradtság miatt, de valamelyest mogorvaságának is enyhült az éle, kis időre csaknem teljesen eltűnik, s valamiféle kedélyszerűség költözik a helyére.*
- Neked nem hiányzik észak?
*Meg-megállva néhány sujtás között azért lopva elkapja a méregető pillantásokat, amely csihol belé annyi mérget, hogy erősebben tudjon hasogatni. Azért egy ponton már nem tudja magában tartani a bosszúságot, ezért felteszi a kérdést, mely a legtöbb kocsmai verekedés legelején élesen - ott valamivel borgőzösebben - elcsattan.*
- Van valami probléma?
*Feleslegesen persze nem szándékozik összezördülni az elffel, nem akarja agyonverni az első napján az egyik klántársát, de azért csak nem fog csendben tűrni a végtelenségig.
Amint előhozakodik a másik egy sokat koptatott pletykával az apjáról, fáradó morcos képéből egy hamarosan csattanó ütést jósolna valószínűleg bárki. Régebben talán tényleg adott volna egy kóstolót az ökléből, de most némi kínos csendet követően széles mosoly ül ki az arcára. Vitatkozhatna, kijavíthatná, de az az igazság, hogy ez a mesebeszéd jóval szórakoztatóbb, mint a valóság.*
- Nagyon jól beszélik akkor *derűje töretlen, kissé már izzadt tincseit kivakarja közben a képéből.
Most minek mesélje el, hogy apja szép szál fattyakat csinált a szomszéd faluban egy borzasztóan nagy és szőrös nőnek. Bár sohasem látta a saját szemével, de Krassan, atyja régi jó cimborája egyszer azt mondta, aznap szokott le a serről, amikor összefutott vele a Torkos Törpében. Félt tőle, hogy egyszer ő is olyan vakra issza magát, hogy összefekszik valami hasonló rútsággal.
Leteszi a baltát egy időre, és a hasábok helyett most maga huppan le a tönkre. Beletúr szőke tincseibe majd megtámaszkodik alkarjával combján, amolyan legényesen, s úgy hallgatja a kérdésére a feleletet. Mindössze két mondatot hallott a leányról, de máris rokonszenvesebb számára, mint a szemtelen hosszúfülű.*
- Kár, hogy nem a húgod jött. *sandít fel rá, s bár most nem kunkorodik szája sarka, csillan borostyánjaiban valamiféle vidám, pimasz fény. Ücsörög egy darabig, hagyja, hogy átjárja végtagjait az a kellemes zsibbadás, mely a jól végzett munka után bizsereg az ember izmaiban. Combjára csapva veszi rá magát a felegyenesedésre, nagyot nyújtózik álltában.*
- Haladjunk akkor *Minél hamarabb szeretné letudni a feladatot, hogy kicsit megpihenhessen végre. Nyomokban egy kis macskajaj valahogy még mindig dolgozik benne, jobb lenne kifeküdni.
Ha a férfi indul már lép is a nyomába. Valószínűleg a fáradtság miatt, de valamelyest mogorvaságának is enyhült az éle, kis időre csaknem teljesen eltűnik, s valamiféle kedélyszerűség költözik a helyére.*
- Neked nem hiányzik észak?
4293. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-10-21 08:51:39
Üzenet elküldve: 2024-10-21 08:51:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A Legelő őre//
*Korty kortyot követ, ahogy hallgatja a férfit. Persze ő éppen csak kérdez, de attól még jóízűen kóstolgatja az édes nedűt.*
-Nekem bájos hang? Ugyan.
*Kuncog a férfinak, játszva a szende szüzet.*
-Hát Lihanechből jöttem. Kislány koromban voltam Artheniorban, gondoltam újra körülnézek a városban.
*A valóság persze ennél drámaibb, de jobb ha kihagy pár részletet. Az úgyis csak elrontaná ezt a remek hangulatot.*
-Szép emlékeim vannak a városról. Persze a gyerekkorom óta rengeteg változás történt Artheniorban.
*Kortyol még egyet az italából.*
-Na és te honnan jössz? Ezek a szép mezők, szántók voltak a gyerekkorod otthona vagy máshol láttad meg a napvilágot? Meg az is érdekelne, hogy hogyan tettél szert ilyen jó társaságra?
*Néz Naykára ás a bakra. Nayka nem hagyta el gazdája társaságát, bár nem lett neki szólva, mégis leült és azóta is figyeli a beszélgetésüket. Lehet érzi, hogy lassan ebéd lesz és már várja a finom falatokat. A bak sem tesz különbül, bár az most kicsit bátrabb lett és elhagyva Learon társaságát elkezdett, nagy ívben persze, de felé közeledni.*
//A Legelő őre//
*Korty kortyot követ, ahogy hallgatja a férfit. Persze ő éppen csak kérdez, de attól még jóízűen kóstolgatja az édes nedűt.*
-Nekem bájos hang? Ugyan.
*Kuncog a férfinak, játszva a szende szüzet.*
-Hát Lihanechből jöttem. Kislány koromban voltam Artheniorban, gondoltam újra körülnézek a városban.
*A valóság persze ennél drámaibb, de jobb ha kihagy pár részletet. Az úgyis csak elrontaná ezt a remek hangulatot.*
-Szép emlékeim vannak a városról. Persze a gyerekkorom óta rengeteg változás történt Artheniorban.
*Kortyol még egyet az italából.*
-Na és te honnan jössz? Ezek a szép mezők, szántók voltak a gyerekkorod otthona vagy máshol láttad meg a napvilágot? Meg az is érdekelne, hogy hogyan tettél szert ilyen jó társaságra?
*Néz Naykára ás a bakra. Nayka nem hagyta el gazdája társaságát, bár nem lett neki szólva, mégis leült és azóta is figyeli a beszélgetésüket. Lehet érzi, hogy lassan ebéd lesz és már várja a finom falatokat. A bak sem tesz különbül, bár az most kicsit bátrabb lett és elhagyva Learon társaságát elkezdett, nagy ívben persze, de felé közeledni.*
4292. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-10-19 16:03:52
Üzenet elküldve: 2024-10-19 16:03:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kayaerr//
*Az egykori tharg úrnőt illető kérdést inkább költőinek véli; épp ezért nem is reagál, csak vállat von. Amúgy sem igen szeret okoskodni ilyen kérdésekben; mit tud ő a vezetésről?
Látszik, Kayaerrnek nem büdös a munka. Nekifeszül és legalább olyan vehemenciával űzi, mint ő maga. Azért elidőzik tekintete a vászoning mögé bujtatott formákon, s nem is igen palástolja kíváncsiságát. Nem oly ostoba, hogy túlfeszítse a húrt, elvégre különféle módokon üthetné meg a bokáját miatta. Hamar ismét a munkába temetkezik, s jó ideig nem is áll meg benne.*
-Hargan. *Megállapodik a munkában, miközben emlékei között kutat. Hátratúrja az arcába lógó fonatokat, majd lassan bólint, miközben visszaköltözik arcára a jól ismert vigyor.*
-Azt hallottam, egyszer meghágott egy medvét. A bocsok pedig félemberek voltak és valóságos fenevadakként küzdöttek a Thargodrymek ellen. *Merengve szemléli a lányt. Inkább nem hiszi a történetet, mint hiszi, de most legalább pont kerülhet a végére. Nehéz lenne elképzelni, hogy Kayaerr félmedve féltestvérekkel bír, de hallott ő már furcsaságokat. Főleg az utóbbi időben.
Egy erőteljes mozdulattal csap félbe egy fahasábot, de neki is meg kell állnia a munkában. Kifújja a levegőt, majd tekintetével megkeresi a borostyán szempárt.*
-Ennyi elég lesz szerintem. Pihenj meg egy darabon. Ha nem akarod persze, hogy nekem kelljen felcipelni téged. Felpakoljuk a szekérre, ami van, majd keresünk valakit, akinek van ökre vagy lova... Mit tudom én. *Ledobja magát a szekér tövébe.*
-A húgomnak nem volt maradása, ahogy meghallotta, mi történik erre. Városi leányok a trónon, a hadúr szobrulása, miegymás... Én pedig oda megyek, ahová ő megy. *Ismét csak leplezetlen időzik el a lányon, mielőtt újra szólásra nyitná száját.*
-Ha kipihented magad, mehetünk. Hozunk egy ökröt és felhajtjuk a Vashegyre a szekeret.
*Az egykori tharg úrnőt illető kérdést inkább költőinek véli; épp ezért nem is reagál, csak vállat von. Amúgy sem igen szeret okoskodni ilyen kérdésekben; mit tud ő a vezetésről?
Látszik, Kayaerrnek nem büdös a munka. Nekifeszül és legalább olyan vehemenciával űzi, mint ő maga. Azért elidőzik tekintete a vászoning mögé bujtatott formákon, s nem is igen palástolja kíváncsiságát. Nem oly ostoba, hogy túlfeszítse a húrt, elvégre különféle módokon üthetné meg a bokáját miatta. Hamar ismét a munkába temetkezik, s jó ideig nem is áll meg benne.*
-Hargan. *Megállapodik a munkában, miközben emlékei között kutat. Hátratúrja az arcába lógó fonatokat, majd lassan bólint, miközben visszaköltözik arcára a jól ismert vigyor.*
-Azt hallottam, egyszer meghágott egy medvét. A bocsok pedig félemberek voltak és valóságos fenevadakként küzdöttek a Thargodrymek ellen. *Merengve szemléli a lányt. Inkább nem hiszi a történetet, mint hiszi, de most legalább pont kerülhet a végére. Nehéz lenne elképzelni, hogy Kayaerr félmedve féltestvérekkel bír, de hallott ő már furcsaságokat. Főleg az utóbbi időben.
Egy erőteljes mozdulattal csap félbe egy fahasábot, de neki is meg kell állnia a munkában. Kifújja a levegőt, majd tekintetével megkeresi a borostyán szempárt.*
-Ennyi elég lesz szerintem. Pihenj meg egy darabon. Ha nem akarod persze, hogy nekem kelljen felcipelni téged. Felpakoljuk a szekérre, ami van, majd keresünk valakit, akinek van ökre vagy lova... Mit tudom én. *Ledobja magát a szekér tövébe.*
-A húgomnak nem volt maradása, ahogy meghallotta, mi történik erre. Városi leányok a trónon, a hadúr szobrulása, miegymás... Én pedig oda megyek, ahová ő megy. *Ismét csak leplezetlen időzik el a lányon, mielőtt újra szólásra nyitná száját.*
-Ha kipihented magad, mehetünk. Hozunk egy ökröt és felhajtjuk a Vashegyre a szekeret.
4291. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-10-18 10:50:10
Üzenet elküldve: 2024-10-18 10:50:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Legelő őre//
-Bizony ám! *Nevet fel az asszonyság és megsimogatja az egyik bárányt, aki odajött megnézni, hogy mi is ez a nagy hangzavar az ő békés udvarán.*
-Learon uram szereti a rendet, mi pedig itt vagyunk egész nap, rendet tenni! *Amikor megszületik a döntés, hogy kint fognak enni, akkor az asszony még hozzáteszi, hogy akkor megterít, és ezzel el is megy a dolgára, hozni az ételt és minden mást.*
-Jó döntés, jó döntés! *Bólogat a pásztor is a leány szavaira.*
-Akkor üljünk is le! *Húzza ki az egyik széket Henának, hogy az helyet foglalhasson az asztalnál, Learon pedig mellé ül. Elég nagy az asztal, nyolcan is kényelmesen elférnének rajta, de kell is, hiszen nemsoká hatan ülik körül.*
-Bizony! *Kortyol ő maga is egy nagyot a borba és hümmög hozzá. Mostanában kevesebbet ivott, de azért szereti ő az alkoholt, csak kevesebb ideje van mulatozni, mint régebben.*
-Aztán mesélj, hogy kerültél erre és hol laksz úgy egyébként! *Noszogatja beszédre a leányt, aki valamiért még most sem tűnik túl bőbeszédűnek. A sajt-mester általában szereti a saját hangját hallani, de nem akarja túl sok locsogással elijeszteni a hóhajút máris.*
-Nincs is jobb egy bájos hölgy csengő csevejénél egy ilyen finom ital mellett! *Mosolyog a lányra ahogy kicsit közelebb is hajol hozzá.*
//Legelő őre//
-Bizony ám! *Nevet fel az asszonyság és megsimogatja az egyik bárányt, aki odajött megnézni, hogy mi is ez a nagy hangzavar az ő békés udvarán.*
-Learon uram szereti a rendet, mi pedig itt vagyunk egész nap, rendet tenni! *Amikor megszületik a döntés, hogy kint fognak enni, akkor az asszony még hozzáteszi, hogy akkor megterít, és ezzel el is megy a dolgára, hozni az ételt és minden mást.*
-Jó döntés, jó döntés! *Bólogat a pásztor is a leány szavaira.*
-Akkor üljünk is le! *Húzza ki az egyik széket Henának, hogy az helyet foglalhasson az asztalnál, Learon pedig mellé ül. Elég nagy az asztal, nyolcan is kényelmesen elférnének rajta, de kell is, hiszen nemsoká hatan ülik körül.*
-Bizony! *Kortyol ő maga is egy nagyot a borba és hümmög hozzá. Mostanában kevesebbet ivott, de azért szereti ő az alkoholt, csak kevesebb ideje van mulatozni, mint régebben.*
-Aztán mesélj, hogy kerültél erre és hol laksz úgy egyébként! *Noszogatja beszédre a leányt, aki valamiért még most sem tűnik túl bőbeszédűnek. A sajt-mester általában szereti a saját hangját hallani, de nem akarja túl sok locsogással elijeszteni a hóhajút máris.*
-Nincs is jobb egy bájos hölgy csengő csevejénél egy ilyen finom ital mellett! *Mosolyog a lányra ahogy kicsit közelebb is hajol hozzá.*
4290. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-10-17 14:40:17
Üzenet elküldve: 2024-10-17 14:40:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Tharasy//
*Bár elsőre nem így tűnhet, egyébként Kayaerr egész cserfes tud lenni, már persze ha olyan társaságban találja magát, amely kényelmes számára. A hosszúfülű mellett egyelőre még nem oldódott fel.*
- Szeretem a csendet *felel is a kérdésre, noha a következő vigyorból már tökéletesen látja, hogy ez nem egyfajta ajánlat volt a férfi részéről.*
- Már miért húznám meg magam férfiak között? *emeli szemöldökét, de már szinte érzi, hogy szándékosan bosszantó felelet fog erre érkezni.
Bár jól tudja, a legtöbb törzsben az asszonyok dolga a gyermeknevelés és egyéb a falu biztonságában végezhető munkák ellátása, náluk a kényszer máshogy osztotta le a lapokat a klántagok között. Az ép, jó erőben lévő fiatal férfiak hadba vonultak, így abba a szerencsés - másnak talán szerencsétlen - helyzetbe került, hogy megtanulhatott vadászni és kardot forgatni. Úgy okították mint bármelyik taknyos fiúgyermeket, így sohasem érezte úgy, hogy lapítani kellene hímneműek között.
A Kagan fattyát illető megjegyzése úgy tűnik elindít valamit az elfben, viszont teljesen félreérti az undora tárgyát.*
- A francot se érdekli, ha az anyja egy rima. *őszintén bukik ki a száján, leheletnyi indulat azért bujkál szavai mögött* - De artheniori... és a városban nőtt fel, mit sem tud rólunk vagy arról ahogy élünk. Hogyan is tudott volna így vezetni minket?
*Ó, ennél jóval több gondolat kavarog ennek kapcsán fejében, de nem annak van most az ideje, hogy a klánvezetéssel kapcsolatos nézeteiket vitassák meg egymással. Dolog van, s minél hamarabb végeznek, annál hamarabb szabadul a pimasz elftől.
Ahogy Yagnar ígérte, valóban nem kell fát vágnia, de úgy tűnik, hogy nem ússza meg teljesen a munkát, a hasogatás ugyanis rájuk marad. Szerencsére neki nem büdös az ilyesmi, a lenéző rókavigyor után pedig aligha hagyná, hogy Tharasy egyedül ragadjon baltát. Válaszra sem méltatja tehát a bicskanyitogató kérdést, csak rutinosan lehámozza magáról a vértezetet, hogy aztán alatta a vászoninget könyékig felgyűrhesse. Sanda, lapos pillantást vet a másik hiányos öltözetére, aztán ahogy lel egy vaskos rönköt, ami megfelel támasztéknak, már szinte párhuzamosan a férfival meg is kezdi az aprítást. Rég csinált már ilyet, s odahaza sem tartozott a kedvenc elfoglaltságai közé, külső szemmel azonban úgy tűnhet, egyáltalán nem okoz neki gondot néhány tuskót összevágni. Bőszen fárad azért közben, neki is gyöngyözik a homloka, s tenyerét is jócskán érzi már, de fel se sóhajt, megjegyzést sem tesz, szinte meg sem mukkan.
Mikor Tharasy valamivel később hozzászól, azért pihegve és jócskán kipirulva pihen meg, csuklójával kitöröl némi verejtéket az arcából. Vajon mennyi fa van még hátra? Rá se bír nézni.*
- Horgadar *felel egy szusszanásnyi idő után* - Atyám Hargan Horgadar... igen, Horpadttorkú Hargan. *csapja is le, mielőtt esetleg ez a név felsejlene valahol Tharasy emlékeiből. Ha valami hallott is róla, azok bizonyosan nem dicső harci tettek, mintsem részeges anekdoták. A kardot mindig gyalázatosan forgatta, de kétségtelenül szórakoztató fickó volt, minden környékbelinek volt vele egy története. Ifjabb korában kissé szégyellte, de mára megbékélt vele.
Nincs túl cseverészős hangulatában jelenleg, de szüksége van még egy kis pihenésre. Rángat néhányat ingén, hogy némi hűvös levegő keringjen alá majd a férfira emeli borostyán pillantásait.*
- És ti hogy kerültetek ide, délre?
A hozzászólás írója (Kayaerr Horgadar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.10.17 14:42:24
*Bár elsőre nem így tűnhet, egyébként Kayaerr egész cserfes tud lenni, már persze ha olyan társaságban találja magát, amely kényelmes számára. A hosszúfülű mellett egyelőre még nem oldódott fel.*
- Szeretem a csendet *felel is a kérdésre, noha a következő vigyorból már tökéletesen látja, hogy ez nem egyfajta ajánlat volt a férfi részéről.*
- Már miért húznám meg magam férfiak között? *emeli szemöldökét, de már szinte érzi, hogy szándékosan bosszantó felelet fog erre érkezni.
Bár jól tudja, a legtöbb törzsben az asszonyok dolga a gyermeknevelés és egyéb a falu biztonságában végezhető munkák ellátása, náluk a kényszer máshogy osztotta le a lapokat a klántagok között. Az ép, jó erőben lévő fiatal férfiak hadba vonultak, így abba a szerencsés - másnak talán szerencsétlen - helyzetbe került, hogy megtanulhatott vadászni és kardot forgatni. Úgy okították mint bármelyik taknyos fiúgyermeket, így sohasem érezte úgy, hogy lapítani kellene hímneműek között.
A Kagan fattyát illető megjegyzése úgy tűnik elindít valamit az elfben, viszont teljesen félreérti az undora tárgyát.*
- A francot se érdekli, ha az anyja egy rima. *őszintén bukik ki a száján, leheletnyi indulat azért bujkál szavai mögött* - De artheniori... és a városban nőtt fel, mit sem tud rólunk vagy arról ahogy élünk. Hogyan is tudott volna így vezetni minket?
*Ó, ennél jóval több gondolat kavarog ennek kapcsán fejében, de nem annak van most az ideje, hogy a klánvezetéssel kapcsolatos nézeteiket vitassák meg egymással. Dolog van, s minél hamarabb végeznek, annál hamarabb szabadul a pimasz elftől.
Ahogy Yagnar ígérte, valóban nem kell fát vágnia, de úgy tűnik, hogy nem ússza meg teljesen a munkát, a hasogatás ugyanis rájuk marad. Szerencsére neki nem büdös az ilyesmi, a lenéző rókavigyor után pedig aligha hagyná, hogy Tharasy egyedül ragadjon baltát. Válaszra sem méltatja tehát a bicskanyitogató kérdést, csak rutinosan lehámozza magáról a vértezetet, hogy aztán alatta a vászoninget könyékig felgyűrhesse. Sanda, lapos pillantást vet a másik hiányos öltözetére, aztán ahogy lel egy vaskos rönköt, ami megfelel támasztéknak, már szinte párhuzamosan a férfival meg is kezdi az aprítást. Rég csinált már ilyet, s odahaza sem tartozott a kedvenc elfoglaltságai közé, külső szemmel azonban úgy tűnhet, egyáltalán nem okoz neki gondot néhány tuskót összevágni. Bőszen fárad azért közben, neki is gyöngyözik a homloka, s tenyerét is jócskán érzi már, de fel se sóhajt, megjegyzést sem tesz, szinte meg sem mukkan.
Mikor Tharasy valamivel később hozzászól, azért pihegve és jócskán kipirulva pihen meg, csuklójával kitöröl némi verejtéket az arcából. Vajon mennyi fa van még hátra? Rá se bír nézni.*
- Horgadar *felel egy szusszanásnyi idő után* - Atyám Hargan Horgadar... igen, Horpadttorkú Hargan. *csapja is le, mielőtt esetleg ez a név felsejlene valahol Tharasy emlékeiből. Ha valami hallott is róla, azok bizonyosan nem dicső harci tettek, mintsem részeges anekdoták. A kardot mindig gyalázatosan forgatta, de kétségtelenül szórakoztató fickó volt, minden környékbelinek volt vele egy története. Ifjabb korában kissé szégyellte, de mára megbékélt vele.
Nincs túl cseverészős hangulatában jelenleg, de szüksége van még egy kis pihenésre. Rángat néhányat ingén, hogy némi hűvös levegő keringjen alá majd a férfira emeli borostyán pillantásait.*
- És ti hogy kerültetek ide, délre?
A hozzászólás írója (Kayaerr Horgadar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.10.17 14:42:24
4289. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-10-15 09:01:51
Üzenet elküldve: 2024-10-15 09:01:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A legelő őre//
*Közelebb érve jobban szemügyre veheti az épületet és a körülötte lévő tájat. Az idő kellemes lenne egy sétára és a környék is szép ahhoz, hogy megnézze. Kár lenne kihagynia egy ilyen lenyűgöző helyen egy kellemes sétát. Ő is üdvözli az asszonyt.*
-Üdvözlöm asszonyom. Látom szép rendben tartják a birtokot az úrral.
*Mondja a nőnek és közben Learonra tekint. Az asszony nem magasabb nála, de jóval termetesebb. Nem szívesen kerülne összetűzésbe vele. Egy pofon az asszonytól és biztos a fal adná neki a másikat. Ha meg az nincs a közelben, akkor addig repülne míg nem találna egyet.*
-Szerintem jó lesz idekint nekünk. Ilyen szép időben ne bent együnk.
*Válaszolja ha már átadták neki a döntést. Míg Fortas asszony megterít nekik kintre, addig van egy kis ideje kettesben tölteni egy kis időt ebéd előtt. A férfi almaborral kínálja, amelyet szívélyesen elfogad.*
-Köszönöm szépen.
*Megforgatja a pohárban a bort, majd beleszimatol. Érezni az ital keserű alkoholos illatát, amely keveredik az alma aromáival. Édes alma lehetett amiből készült, mert az ízén is érzi az édes alma ízét, ahogy belekortyol.*
-Fenséges az íze. Remek almából készülhetett.
//A legelő őre//
*Közelebb érve jobban szemügyre veheti az épületet és a körülötte lévő tájat. Az idő kellemes lenne egy sétára és a környék is szép ahhoz, hogy megnézze. Kár lenne kihagynia egy ilyen lenyűgöző helyen egy kellemes sétát. Ő is üdvözli az asszonyt.*
-Üdvözlöm asszonyom. Látom szép rendben tartják a birtokot az úrral.
*Mondja a nőnek és közben Learonra tekint. Az asszony nem magasabb nála, de jóval termetesebb. Nem szívesen kerülne összetűzésbe vele. Egy pofon az asszonytól és biztos a fal adná neki a másikat. Ha meg az nincs a közelben, akkor addig repülne míg nem találna egyet.*
-Szerintem jó lesz idekint nekünk. Ilyen szép időben ne bent együnk.
*Válaszolja ha már átadták neki a döntést. Míg Fortas asszony megterít nekik kintre, addig van egy kis ideje kettesben tölteni egy kis időt ebéd előtt. A férfi almaborral kínálja, amelyet szívélyesen elfogad.*
-Köszönöm szépen.
*Megforgatja a pohárban a bort, majd beleszimatol. Érezni az ital keserű alkoholos illatát, amely keveredik az alma aromáival. Édes alma lehetett amiből készült, mert az ízén is érzi az édes alma ízét, ahogy belekortyol.*
-Fenséges az íze. Remek almából készülhetett.
4288. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-10-14 17:48:30
Üzenet elküldve: 2024-10-14 17:48:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A legelő őre//
*Innen is látszik, hogy Henadryna nem ismeri a helyi szokásokat és a thargok vendégszeretetét. Learon eddig akármelyik birtokon járt, mindig nagyon szívesen fogadták és tettek elébe egy adag bort, sört vagy valami harapnivalót. Ha nem mélységi az illető, mindenki nagyon szívélyes itt a közelben.*
-Szívesen tartok bemutatót! *Kacsint rá a férfi és előre megmozgatja az ujjait, csak úgy viccből.*
-Bizony, elég sok munkánk van benne! *Aztán ahogy közelednek, az asszony egy főhajtással üdvözli a jövevényeket.*
-Üdvözlöm Learon uram és kisasszony! *A gyerekek valamiért most ügyet sem vetnek rájuk, hanem még kicsit távolabb is mennek játszani. Egy kavicsot rugdosnak nagy erőkkel.*
-Azt hiszem, akkor nemsoká ehetünk is! *Néz a leányra mosolyogva.*
-Kettesben szeretnének enni bent, vagy ide kintre tálaljak magunkhoz? *Teszi csípőre a kezét a termetes Fortas asszonyság, ahogy a kérdést felteszi. Learon pedig Henára pillant, jelezve, hogy övé a döntési lehetőség. Időközben pedig két poharat is megfog ami ott áll a leterítetlen asztalon a kertben, és egy kancsóból megtölti borral.*
-Ez pedig almabor, én készítettem! *Nyújtja a leánynak.*
//A legelő őre//
*Innen is látszik, hogy Henadryna nem ismeri a helyi szokásokat és a thargok vendégszeretetét. Learon eddig akármelyik birtokon járt, mindig nagyon szívesen fogadták és tettek elébe egy adag bort, sört vagy valami harapnivalót. Ha nem mélységi az illető, mindenki nagyon szívélyes itt a közelben.*
-Szívesen tartok bemutatót! *Kacsint rá a férfi és előre megmozgatja az ujjait, csak úgy viccből.*
-Bizony, elég sok munkánk van benne! *Aztán ahogy közelednek, az asszony egy főhajtással üdvözli a jövevényeket.*
-Üdvözlöm Learon uram és kisasszony! *A gyerekek valamiért most ügyet sem vetnek rájuk, hanem még kicsit távolabb is mennek játszani. Egy kavicsot rugdosnak nagy erőkkel.*
-Azt hiszem, akkor nemsoká ehetünk is! *Néz a leányra mosolyogva.*
-Kettesben szeretnének enni bent, vagy ide kintre tálaljak magunkhoz? *Teszi csípőre a kezét a termetes Fortas asszonyság, ahogy a kérdést felteszi. Learon pedig Henára pillant, jelezve, hogy övé a döntési lehetőség. Időközben pedig két poharat is megfog ami ott áll a leterítetlen asztalon a kertben, és egy kancsóból megtölti borral.*
-Ez pedig almabor, én készítettem! *Nyújtja a leánynak.*
4287. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-10-14 17:47:58
Üzenet elküldve: 2024-10-14 17:47:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kayaerr//
-Nem szeretsz beszélgetni? Inkább sétálnál csendben? *Egy pillantás elég hozzá, hogy lássa, hogy valószínűleg ráhibázott.*
-Nagy kár ez esetben, hogy velem kell lehúzd a napot. *Elvigyorodik.*
-De itt nem kell meghúznod magad, mint a férfiak között. Nyugodtan add ki a lelked. Én meghallgatlak.
*Az egykori úrnő dolgára csak vállat von.*
-Ehh, na és akkor mi van, ha szajha leánya? Én azt sem tudom, ki ellett a világra. Elfek voltak, az bizonyos. Ennyi meg épp elég is. A lényeg, hogy itt vagyok a sajátjaim között. Mert ha nem szednek össze minket Thaleenával, csak szarabb sors várt volna ránk. *Megvakarja kobakját, majd a közeli erdőség felé mutat.*
-Amott egy szekér meg néhány balta is a rönk mellett. A helyiek itt szokták hagyni, itt nem lopja el tőlük senki.
*Azzal a lendülettel magához is vesz egyet, majd szemügyre veszi Kayaerrt.*
-Javaslom, hogy Te is fogj egyet, különben napestig sem végzünk. *Morogja. Szerencséjükre fát nemigen kell kidönteni; jó néhányat kivágtak már korábban, valószínűleg pont azért, hogy később hasábokra aprítsák. Utóbbi teendő viszont nagyon úgy fest, rájuk vár.*
-Vágtál már fát? *Pillant a lányra egy rókamosoly kíséretében. Ledobja ingét, majd nekikezd a műveletnek. Szereti lopni a napot, szereti kerülni a munkát, de ha az utoléri, akkor nem ismer kegyelmet. Szemmel láthatóan jó munkabírása van. Újra és újra lendül a balta. Előbb a jókora farönköt aprítja módszeresen, csak utána vág eredményéből hasábokat. Órák telnek el, ő pedig rendületlen végzi a munkát. A szekéren szép halomban gyűlik a fa, akár segédkezik Kayaerr, akár nem. Persze amennyiben igen, az biztosan felgyorsítja a munkát.*
-Különben... *Megállapodik a feladatában, hogy kifújja magát. letöröl némi verejtéket homlokából, miközben Kayaerrhez fordul.*
-Te kinek a vére vagy? Már ha szabad tudni.
-Nem szeretsz beszélgetni? Inkább sétálnál csendben? *Egy pillantás elég hozzá, hogy lássa, hogy valószínűleg ráhibázott.*
-Nagy kár ez esetben, hogy velem kell lehúzd a napot. *Elvigyorodik.*
-De itt nem kell meghúznod magad, mint a férfiak között. Nyugodtan add ki a lelked. Én meghallgatlak.
*Az egykori úrnő dolgára csak vállat von.*
-Ehh, na és akkor mi van, ha szajha leánya? Én azt sem tudom, ki ellett a világra. Elfek voltak, az bizonyos. Ennyi meg épp elég is. A lényeg, hogy itt vagyok a sajátjaim között. Mert ha nem szednek össze minket Thaleenával, csak szarabb sors várt volna ránk. *Megvakarja kobakját, majd a közeli erdőség felé mutat.*
-Amott egy szekér meg néhány balta is a rönk mellett. A helyiek itt szokták hagyni, itt nem lopja el tőlük senki.
*Azzal a lendülettel magához is vesz egyet, majd szemügyre veszi Kayaerrt.*
-Javaslom, hogy Te is fogj egyet, különben napestig sem végzünk. *Morogja. Szerencséjükre fát nemigen kell kidönteni; jó néhányat kivágtak már korábban, valószínűleg pont azért, hogy később hasábokra aprítsák. Utóbbi teendő viszont nagyon úgy fest, rájuk vár.*
-Vágtál már fát? *Pillant a lányra egy rókamosoly kíséretében. Ledobja ingét, majd nekikezd a műveletnek. Szereti lopni a napot, szereti kerülni a munkát, de ha az utoléri, akkor nem ismer kegyelmet. Szemmel láthatóan jó munkabírása van. Újra és újra lendül a balta. Előbb a jókora farönköt aprítja módszeresen, csak utána vág eredményéből hasábokat. Órák telnek el, ő pedig rendületlen végzi a munkát. A szekéren szép halomban gyűlik a fa, akár segédkezik Kayaerr, akár nem. Persze amennyiben igen, az biztosan felgyorsítja a munkát.*
-Különben... *Megállapodik a feladatában, hogy kifújja magát. letöröl némi verejtéket homlokából, miközben Kayaerrhez fordul.*
-Te kinek a vére vagy? Már ha szabad tudni.
4286. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-10-14 12:48:16
Üzenet elküldve: 2024-10-14 12:48:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A legelő őre//
*Örvend a férfi szavainak és közeledtének. Nem titkolja, hogy furcsa számára, hogy egy idegennek csak így ajánlkozik a mágus, de végül is, miért ne? Az is meglehet, hogy csak ő érti félre Learon szavát és az nem kar tőle semmit. Bár ahogy Henadrynára néz, az nem erre utal.*
-Én is kíváncsi vagyok mi jókat tud még a kezed.
*A földeken a munka biztos erőssé tették a férfit. Ahogy feláll, leporolja térdéről a koszt és követi Learont. Nayka követi gazdáját, aki elvezeti a birtoka bejáratáig. Az ösvényt legelők fogják körbe, a távolban meg almafák láthatók, ahogy Learon leírja őket.*
-Szép nagy birtok. Meg rendezett is.
*Dicséri meg Learon birtokát. Túl sokat még különben nem látott, de biztos benne, hogy a férfi jó gondját viseli a teleknek.*
//A legelő őre//
*Örvend a férfi szavainak és közeledtének. Nem titkolja, hogy furcsa számára, hogy egy idegennek csak így ajánlkozik a mágus, de végül is, miért ne? Az is meglehet, hogy csak ő érti félre Learon szavát és az nem kar tőle semmit. Bár ahogy Henadrynára néz, az nem erre utal.*
-Én is kíváncsi vagyok mi jókat tud még a kezed.
*A földeken a munka biztos erőssé tették a férfit. Ahogy feláll, leporolja térdéről a koszt és követi Learont. Nayka követi gazdáját, aki elvezeti a birtoka bejáratáig. Az ösvényt legelők fogják körbe, a távolban meg almafák láthatók, ahogy Learon leírja őket.*
-Szép nagy birtok. Meg rendezett is.
*Dicséri meg Learon birtokát. Túl sokat még különben nem látott, de biztos benne, hogy a férfi jó gondját viseli a teleknek.*
4285. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-10-12 00:04:57
Üzenet elküldve: 2024-10-12 00:04:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 946
OOC üzenetek: 109
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 946
OOC üzenetek: 109
Játékstílus: Megfontolt
*Tudja, hogy már közelebb jár a céljához és ahhoz, hogy végre lepihenjen egy megszokottabb környezetben. Bármennyire is kényelmes a Pegazusban az ágy, még sem tesz jót neki, ha a személyes tere csak egy szobára csökken és nem tud munkát találni, amivel elfoglalhatja magát. Ez meg is könnyített az útját a városból el, az amonbeli helyétől viszont nehezebb szívvel fog újra megválni. Még annyival se könnyítheti meg a dolgát, hogy esetleg nem bonyolódik munkába, mert kapott nemkevés feladatot, amit el kell intéznie alkímiai úton. Yagnar szerencséjére ez viszont több gyógyító italt jelent majd a törzs számára.*
4284. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-10-09 22:10:04
Üzenet elküldve: 2024-10-09 22:10:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Tharasy//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Kayaerr az évek alatt meglehetősen elszokott a férfitársaságtól, legalább is a fiatalabbakétól mindenképpen. Odahaza a törzsben jószerivel csak a vének maradtak, azoknak pedig aligha volt ereje már ennyire idegesítőnek lenni. Ők inkább a kéretlen, bölcs tanácsaikkal fárasztották.*
- Beavatni? *emeli meg szemöldökét, várva némi magyarázatot, bár az elmaradó vigyor ellenére is sejti, hogy nem amolyan törzsi gesztusról van szó.
Hamar világossá válik az emlegetett jutalom kapcsán, hogy a hosszúéltű bosszantani szándékszik a leányt. Szíve szerint lekeverne neki egyet, de ha minden alkalommal hagyná eljárni a kezét, amikor felhúzza magát a férfin, minden bizonnyal túl sokat nem haladnának.*
- Nem vagy az esetem, hosszúfülű. *szögezi le, mit sem törődve azzal, ha a másik esetleg csak viccnek szánta volna ezt az egészet.
Az első érdemi dolog, amit elhagyja a szőke száját, hogy legalább az útirány meghatározásra kerül, még ha egyelőre fogalma sincs, hogy merre is van az emlegetett Vaserdő. Meg is torpan egy pillanatra, mert amaz tekintete elkalandozik a kocsma felé, és egy kicsit összezavarja, hova is tartanak most pontosan.*
- Te amúgy így mindig ennyit beszélsz, vagy csak engem tisztelsz meg szófosásoddal? *Válaszra sem méltatja a mulatozást érintő kérdést, inkább csak felsóhajt.*
- A leány egy városi szajha fattya volt *szavaiból egyértelműen kiérződik a megvetés. Személyesen persze sohasem volt alkalma találkozni a Hadúr törvénytelen gyermekével, s nem is igazán vágyik rá, de ettől függetlenül is bárki számára egyértelmű lehet, hogy a Vashegy nem épp fénykorát élte megkérdőjelezhető uralma alatt.* - Nem is értem, hogy engedhette bármelyikőtök a trónra ülni.
*Mit sem törődik azzal, ha esetleg az elf később érkezett, véleménye szerint mindenkinek azon kellett volna ügyködnie, hogy a taknyos serdülő lányt letaszítsa. Függetlenül a bukott Kagan végakaratától.*
- Egy nagy korsó hideg ser vár rám. *de lehet, hogy még annál is többre lesz szükség, hogy Tharasy társaságát kiheverje. Reméli a húga nem ekkora semmirekellő.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Kayaerr az évek alatt meglehetősen elszokott a férfitársaságtól, legalább is a fiatalabbakétól mindenképpen. Odahaza a törzsben jószerivel csak a vének maradtak, azoknak pedig aligha volt ereje már ennyire idegesítőnek lenni. Ők inkább a kéretlen, bölcs tanácsaikkal fárasztották.*
- Beavatni? *emeli meg szemöldökét, várva némi magyarázatot, bár az elmaradó vigyor ellenére is sejti, hogy nem amolyan törzsi gesztusról van szó.
Hamar világossá válik az emlegetett jutalom kapcsán, hogy a hosszúéltű bosszantani szándékszik a leányt. Szíve szerint lekeverne neki egyet, de ha minden alkalommal hagyná eljárni a kezét, amikor felhúzza magát a férfin, minden bizonnyal túl sokat nem haladnának.*
- Nem vagy az esetem, hosszúfülű. *szögezi le, mit sem törődve azzal, ha a másik esetleg csak viccnek szánta volna ezt az egészet.
Az első érdemi dolog, amit elhagyja a szőke száját, hogy legalább az útirány meghatározásra kerül, még ha egyelőre fogalma sincs, hogy merre is van az emlegetett Vaserdő. Meg is torpan egy pillanatra, mert amaz tekintete elkalandozik a kocsma felé, és egy kicsit összezavarja, hova is tartanak most pontosan.*
- Te amúgy így mindig ennyit beszélsz, vagy csak engem tisztelsz meg szófosásoddal? *Válaszra sem méltatja a mulatozást érintő kérdést, inkább csak felsóhajt.*
- A leány egy városi szajha fattya volt *szavaiból egyértelműen kiérződik a megvetés. Személyesen persze sohasem volt alkalma találkozni a Hadúr törvénytelen gyermekével, s nem is igazán vágyik rá, de ettől függetlenül is bárki számára egyértelmű lehet, hogy a Vashegy nem épp fénykorát élte megkérdőjelezhető uralma alatt.* - Nem is értem, hogy engedhette bármelyikőtök a trónra ülni.
*Mit sem törődik azzal, ha esetleg az elf később érkezett, véleménye szerint mindenkinek azon kellett volna ügyködnie, hogy a taknyos serdülő lányt letaszítsa. Függetlenül a bukott Kagan végakaratától.*
- Egy nagy korsó hideg ser vár rám. *de lehet, hogy még annál is többre lesz szükség, hogy Tharasy társaságát kiheverje. Reméli a húga nem ekkora semmirekellő.*
4283. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-10-09 19:17:00
Üzenet elküldve: 2024-10-09 19:17:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A legelő őre//
*Learon biztos benne, hogyha betérnek a birtokára, akkor sokkal felszabadultabb lesz a kecske is és akkor nagyobb az esély egy kis hancúrozásra. Így mindenki jól járhat a végén. A tincs igazításánál talán a lány észreveheti, hogy Learonnak egyáltalán nem okoz gondot az emberénél nagyobb fül, sőt elég rutinos a mozdulata. Nem ez az első, hogy ilyesmit csinál egy hosszúfülűvel és remélhetőleg nem is az utolsó lesz.*
-Tudok én ennél szebbeket is! *Duruzsolja a hóhajúnak a mágusmester.*
-Meglátod még, tudok ennél jobbat is! *Kacsint egyet újdonsült társának és elindul befelé a birtokon. A gondozott füves részen egy egyszerű csapás visz be a házakig, ha a leány követi a pásztort. Közben Learon elmagyarázza mi is van a telken.*
-Itt ez a legelő. Ott már láthatsz fákat is! *Mutat nem messzire, ahol valóban, elég öreg, terebélyesnek tűnő almafák helyezkednek el szépen rendezett sorban.*
-Ott pedig a konyhakert, abból lesz ma az ebéd, meg valamiből, amit az erdő terem! *Tárja szét karjait.*
-Amott pedig a házak! *Két ház, egy kisebb és egy nagyobb, köztük pedig egy asszony éppen ruhákat tereget egy madzagra, ami egy diófa és a ház között van kifeszítve, mellette pedig két gyermek játszadozik.*
-Azok Fortasék, a munkásaim! *Mielőtt elég közel érnek, hogy köszönhessenek, Learon megáll a leány előtt.*
-Remélem tetszik a birtok! *Vigyorog a hóhajúra.*
//A legelő őre//
*Learon biztos benne, hogyha betérnek a birtokára, akkor sokkal felszabadultabb lesz a kecske is és akkor nagyobb az esély egy kis hancúrozásra. Így mindenki jól járhat a végén. A tincs igazításánál talán a lány észreveheti, hogy Learonnak egyáltalán nem okoz gondot az emberénél nagyobb fül, sőt elég rutinos a mozdulata. Nem ez az első, hogy ilyesmit csinál egy hosszúfülűvel és remélhetőleg nem is az utolsó lesz.*
-Tudok én ennél szebbeket is! *Duruzsolja a hóhajúnak a mágusmester.*
-Meglátod még, tudok ennél jobbat is! *Kacsint egyet újdonsült társának és elindul befelé a birtokon. A gondozott füves részen egy egyszerű csapás visz be a házakig, ha a leány követi a pásztort. Közben Learon elmagyarázza mi is van a telken.*
-Itt ez a legelő. Ott már láthatsz fákat is! *Mutat nem messzire, ahol valóban, elég öreg, terebélyesnek tűnő almafák helyezkednek el szépen rendezett sorban.*
-Ott pedig a konyhakert, abból lesz ma az ebéd, meg valamiből, amit az erdő terem! *Tárja szét karjait.*
-Amott pedig a házak! *Két ház, egy kisebb és egy nagyobb, köztük pedig egy asszony éppen ruhákat tereget egy madzagra, ami egy diófa és a ház között van kifeszítve, mellette pedig két gyermek játszadozik.*
-Azok Fortasék, a munkásaim! *Mielőtt elég közel érnek, hogy köszönhessenek, Learon megáll a leány előtt.*
-Remélem tetszik a birtok! *Vigyorog a hóhajúra.*
4282. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-10-09 08:06:04
Üzenet elküldve: 2024-10-09 08:06:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A legelő őre//
*Ha a bak nem kér a kedvességéből, akkor majd később, ha kér kaphat. Hátha Nayka majd ráveszi, hogy elfogadja a simogatást. Az állatok csak jobban megértik egymást. Abban nem feltétlenül biztos, hogy ugyan úgy kommunikálnak mint ők, de biztos, hogy van egy saját nyelvük amivel egymást közt beszélnek egymással. Még a faji különbség sem feltétlenül lehet akadály. Végül is ő egy elf Learon meg ember és tökéletesen megértik egymást. A férfi közeledését szívesen fogadja. A férfi szemébe néz, míg az a füle mögé igazítja tincsét. Ember esetében biztos gyorsabban menne. Elffel ez egy hosszabb procedúra a hosszú fülei miatt. Mosoly kúszik arcára, mely az előző gondolat miatt jelenik meg arcán, de a férfi kedvessége is hozzájárul. Arcán pír jelenik meg a bókok hallatán.*
-Hogy is utasíthatnám vissza, ha ilyen szépen kéred?
*Válaszolja csábítóan nézve a férfi szemébe. Nayka is hasonlóan szeretné, hogy elfogadja a meghívást. Csak erre tud következtetni abból, hogy még az állat közeledést mutat. Meg is kapja a simogatást, amit annyira kér.*
//A legelő őre//
*Ha a bak nem kér a kedvességéből, akkor majd később, ha kér kaphat. Hátha Nayka majd ráveszi, hogy elfogadja a simogatást. Az állatok csak jobban megértik egymást. Abban nem feltétlenül biztos, hogy ugyan úgy kommunikálnak mint ők, de biztos, hogy van egy saját nyelvük amivel egymást közt beszélnek egymással. Még a faji különbség sem feltétlenül lehet akadály. Végül is ő egy elf Learon meg ember és tökéletesen megértik egymást. A férfi közeledését szívesen fogadja. A férfi szemébe néz, míg az a füle mögé igazítja tincsét. Ember esetében biztos gyorsabban menne. Elffel ez egy hosszabb procedúra a hosszú fülei miatt. Mosoly kúszik arcára, mely az előző gondolat miatt jelenik meg arcán, de a férfi kedvessége is hozzájárul. Arcán pír jelenik meg a bókok hallatán.*
-Hogy is utasíthatnám vissza, ha ilyen szépen kéred?
*Válaszolja csábítóan nézve a férfi szemébe. Nayka is hasonlóan szeretné, hogy elfogadja a meghívást. Csak erre tud következtetni abból, hogy még az állat közeledést mutat. Meg is kapja a simogatást, amit annyira kér.*
4281. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2024-10-07 14:09:57
Üzenet elküldve: 2024-10-07 14:09:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A legelő őre//
*Elsőre érdekes ötletnek tűnik ez, hogy a kecske odamegy majd hozzá egy kis letépett fű miatt, de Learon ismeri már a bakot, tudja, hogy ennyire nem egyszerű lekenyerezni őt. Legalábbis fűvel biztosan nem.*
-Áh, hagyd csak! *Legyinti le a próbálkozást.*
-Majd idővel, ha látja, hogy nem vagy veszélyes, majd engedi magát. *Hagyja ennyiben a dolgot. Aztán hirtelenjében össze is zavarodik a következő kérdésre és kijelentésre.* ~Mit akar kifizetni? A füvet a kecskének?~ *Szóval nem is válaszol rögtön, hanem hagyja, hogy folytassa a leány a mondandóját.*
-Áh! *Hasítja át a sötétséget az értelem szikrája a mágusban és csettint is a kezével hozzá.*
-Dehogy kell fizetni! A meghívás az meghívás! *Neveti el magát és kissé közelebb lép Henához.*
-Egyébként is örömömre szolgál egy ilyen szép hölggyel leülni egy asztalhoz! *Azzal, ha a hóhajú nem ellenkezik, Learon egy elszabadult kósza tincset visszasimít Hena füle mögé.*
-Ritka errefelé az ilyen szép virágszál, főleg korgó gyomorral! *Kacag tovább a pásztor.*
-Nos, elfogadja a meghívást? *Néz a hóhajú íriszeibe szinte már kérlelő tekintettel. Közben Nayka is próbál a simogató kézhez még jobban közel kerülni és belefúrni magát a leány tenyerébe.*
//A legelő őre//
*Elsőre érdekes ötletnek tűnik ez, hogy a kecske odamegy majd hozzá egy kis letépett fű miatt, de Learon ismeri már a bakot, tudja, hogy ennyire nem egyszerű lekenyerezni őt. Legalábbis fűvel biztosan nem.*
-Áh, hagyd csak! *Legyinti le a próbálkozást.*
-Majd idővel, ha látja, hogy nem vagy veszélyes, majd engedi magát. *Hagyja ennyiben a dolgot. Aztán hirtelenjében össze is zavarodik a következő kérdésre és kijelentésre.* ~Mit akar kifizetni? A füvet a kecskének?~ *Szóval nem is válaszol rögtön, hanem hagyja, hogy folytassa a leány a mondandóját.*
-Áh! *Hasítja át a sötétséget az értelem szikrája a mágusban és csettint is a kezével hozzá.*
-Dehogy kell fizetni! A meghívás az meghívás! *Neveti el magát és kissé közelebb lép Henához.*
-Egyébként is örömömre szolgál egy ilyen szép hölggyel leülni egy asztalhoz! *Azzal, ha a hóhajú nem ellenkezik, Learon egy elszabadult kósza tincset visszasimít Hena füle mögé.*
-Ritka errefelé az ilyen szép virágszál, főleg korgó gyomorral! *Kacag tovább a pásztor.*
-Nos, elfogadja a meghívást? *Néz a hóhajú íriszeibe szinte már kérlelő tekintettel. Közben Nayka is próbál a simogató kézhez még jobban közel kerülni és belefúrni magát a leány tenyerébe.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4326-4345