//Gyógyfűért a piacon//
- Ez igen, szép kis lista! *bólint egyet mosolyogva, mert hirtelen nem is biztos benne, hogy ennyi minden van-e készleten? De persze egy pillanatig sem zavarja, hogy esetleg megcsappanhat az árubőség a standján. Hiszen van akinek ideje van, másnak pedig aranya. Előbbi elzarándokol a rétekre, szántók szélére, hegyek bércei közé, hogy saját kezűleg gyűjtse be azon növényeket amikre szüksége van. A másik pedig őt látogatja meg. Az istenek tartsák meg a jó szokásukat!*
- Harminc szem a gnóm retekből? *esik ki egy kicsit a szerepéből* Nem mondom, az a barátod...
*Észbe kap.*
- Bocsáss meg, nem akartam derülni a balszerencséjén. Egy kis türelmed kérem, máris összekészítem mindazt amit kértél. Remélem akad minden.
*Valóban eltelik egy kis idő mire összepakolja a kért árukat, még két segédjét is erre a feladatra állítja rá. De végül minden ott sorkazik a pulton, takaros kis vászon szütyőkbe csomagolva. A kedves vevő természetesen bármelyikbe bele kukkanthat, kifogástalan minőségű portékát talál bennük.*
- Nos... *vesz a kezébe egy palatáblát és egy pálcát, inkább csak a rend kedvéért. Hiszen fejben is össze tudná adni mindezt.*
- Cynte álma: öt markényi a szárított virágjából, 145 arany. Napos tymkolból öt adag, az 55 arany. Sárga lyrdec, szintén öt adag a virágzatból, ez 230 aranyat tesz ki.
*Felnéz, kicsit bocsánatkérőn.*
- Sajnos ez utóbbit idén alig lehet fellelni. Alighanem nem kedvezett neki ez a furcsa időjárás.
*Folytatja az összeadást.*
- Vérfű virágja, öt alkalomra elegendő, 70 arany. Gnóm retek, harminc gumó, *kis mosoly* ez 720 arany lesz. Elija csókja, öt maréknyi virág, 160 arany. Végül a lepárló, amire nyolcvan aranyat mondtam, és mellé - ragaszkodjunk az ötös számhoz - öt-öt kémcső, üvegpohár, három kanálka és két üvegpálca keveréshez, összesen száztíz arany. Tehát mindösszesen... ezernyégyszázkilencven arany.
*Ő maga is érzi, hogy ez bizony nem kevés, de a kényelmet meg kell fizetni. És néhány növényt ő is csak áron felül tudott beszerezni.*