Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 49 (961. - 980. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
980. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-06 09:29:55
Üzenet elküldve: 2018-09-06 09:29:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//A küldetés//
*Bris ott lett hagyva. Az erdőben. A vaddisznók közt. Egy vadállat társaságában.*
~Ez nem jó. Ez nagyon nem jó. Mi lesz ha a csacsiszagra idejönnek a vaddisznók. Vagy azok nem húsevőek? Azok húsevőek vagy nem? Farkasok viszont idejöhetnek. Akkor mit csinálok? Mássza fára? Nem is tudok fára mászni. És ha utánam jönnek mit csinálok leugrok a fáról? Bár nem jönnének utánam mert jól laknának a csacsival. Igen ebben van valami. A csacsit veszély esetén hátrahagyom és amíg az állatok küzdenek én elszaladok. És a megtámadnak a varjak?~
*Szóval Bris több tucat lehetséges változatot írt arra, hogy mi lesz ha őt itt valami vaddisznó megtámadja mert az öreg gnóm itt hagyta és talán direkt hagyta itt mert féltékeny volt a zsenialitására. Nem egyszerű egy ekkora koponyának lenni. Időnként túlteljesít az agy. Főleg ha nem foglalják le. Ott a semmiben pedig Bris nem nagyon tudja mivel lefoglalni. Eszik meg nézelődik, járkál és ennyi. Ha nála lenne a herbalista könyve akkor vizsgálgatná az itteni növényeket. Néhány növényt fel is ismer, de ennyi. Unatkozik. És biztos benne, hogy valami meg fogja enni.*
*Bris ott lett hagyva. Az erdőben. A vaddisznók közt. Egy vadállat társaságában.*
~Ez nem jó. Ez nagyon nem jó. Mi lesz ha a csacsiszagra idejönnek a vaddisznók. Vagy azok nem húsevőek? Azok húsevőek vagy nem? Farkasok viszont idejöhetnek. Akkor mit csinálok? Mássza fára? Nem is tudok fára mászni. És ha utánam jönnek mit csinálok leugrok a fáról? Bár nem jönnének utánam mert jól laknának a csacsival. Igen ebben van valami. A csacsit veszély esetén hátrahagyom és amíg az állatok küzdenek én elszaladok. És a megtámadnak a varjak?~
*Szóval Bris több tucat lehetséges változatot írt arra, hogy mi lesz ha őt itt valami vaddisznó megtámadja mert az öreg gnóm itt hagyta és talán direkt hagyta itt mert féltékeny volt a zsenialitására. Nem egyszerű egy ekkora koponyának lenni. Időnként túlteljesít az agy. Főleg ha nem foglalják le. Ott a semmiben pedig Bris nem nagyon tudja mivel lefoglalni. Eszik meg nézelődik, járkál és ennyi. Ha nála lenne a herbalista könyve akkor vizsgálgatná az itteni növényeket. Néhány növényt fel is ismer, de ennyi. Unatkozik. És biztos benne, hogy valami meg fogja enni.*
979. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-05 21:27:04
Üzenet elküldve: 2018-09-05 21:27:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A küldetés//
*Mivel kicsit a többiek előtt járt, Sfetts-nek a tábort illető okfejtéséről is lemaradt. Azért talál magának elfoglaltságot. Amíg a többiek be nem érik, a katonai támaszpont maradványait és környékét szemléli. Nem lenne szerencsés, ha valami elbizakodott haramiákból álló kompánia könnyű zsákmánynak nézné őket. Persze Nirs aligha tarthaná fel őket, de egy figyelmeztető kiáltásra biztosan futná az erejéből. No de temetni ráér magát később is. A szekér zörgése elhal ahogy az elf megállítja az igáslovat, és hirtelen nagy és süket csend telepszik a környékre. Szinte már zavaró is, legalábbis számára. Ezt Waldran töri meg, miután egy könnyed, de Nirs szerint nem minden színpadiasság nélküli mozdulattal ugrik le a lova hátáról. Nirs nem tud szabadulni a gondolattól, hogy ez neki szólt. Talán valami hasonlóval, vagy nagyobb ügyességet kívánó trükkel vághatna vissza. Például kiemelkedhetne a nyeregből, két kézzel az elülső kápára támaszkodva kiemelhetné lábait a kengyelből, majd a ló háta fölött páros lábkörzéssel, tenyerein "sétálva" haladhatna a hátsó kápáig, majd vissza és egy fél fordulattal ugorhatna le a ló hátáról. A mutatványt pedig lehetne Thargodrym vándornak, vagy valami hasonlónak nevezni. De ez csak gondolat marad, és csak simán, minden sallang nélkül száll le a lóról.
Azt pedig mondani sem kell, hogy nincs elragadtatva Waldran tervétől. Hiszen az, hogy a többiektől elszakadva bóklásznak a jó rokonnal, kiváló lehetőséget teremt arra, hogy Nirs valami fatális baleset áldozata legyen. Például háttal belezuhanhat Waldran kardjába. Egymás után ötször. De azt is kínosnak érezné, ha Syv, pláne Sfetts nem létező szoknyája mögé próbálna bújni. Így csak megpaskolja Aenae lovának nyakát, és Waldrannal tart. Ha történetesen úgy alakulna, hogy a rokon elé kerül, akkor Nirs fején átfut a gondolat, hogy akár a hosszú hajúval is történhet tragikus véletlen, de persze nem próbálkozna. Még nem.*
- Számítasz valamire? Esetleg a tábor korábbi tulajdonosaira?
*Cseverészhetnének a vér kötelékéről is, a család szentségéről és a rokoni szálak eltéphetetlenségéről, de miért akarná a kelleténél jobban felbőszíteni a láthatóan jó erőben lévő rokont?*
*Mivel kicsit a többiek előtt járt, Sfetts-nek a tábort illető okfejtéséről is lemaradt. Azért talál magának elfoglaltságot. Amíg a többiek be nem érik, a katonai támaszpont maradványait és környékét szemléli. Nem lenne szerencsés, ha valami elbizakodott haramiákból álló kompánia könnyű zsákmánynak nézné őket. Persze Nirs aligha tarthaná fel őket, de egy figyelmeztető kiáltásra biztosan futná az erejéből. No de temetni ráér magát később is. A szekér zörgése elhal ahogy az elf megállítja az igáslovat, és hirtelen nagy és süket csend telepszik a környékre. Szinte már zavaró is, legalábbis számára. Ezt Waldran töri meg, miután egy könnyed, de Nirs szerint nem minden színpadiasság nélküli mozdulattal ugrik le a lova hátáról. Nirs nem tud szabadulni a gondolattól, hogy ez neki szólt. Talán valami hasonlóval, vagy nagyobb ügyességet kívánó trükkel vághatna vissza. Például kiemelkedhetne a nyeregből, két kézzel az elülső kápára támaszkodva kiemelhetné lábait a kengyelből, majd a ló háta fölött páros lábkörzéssel, tenyerein "sétálva" haladhatna a hátsó kápáig, majd vissza és egy fél fordulattal ugorhatna le a ló hátáról. A mutatványt pedig lehetne Thargodrym vándornak, vagy valami hasonlónak nevezni. De ez csak gondolat marad, és csak simán, minden sallang nélkül száll le a lóról.
Azt pedig mondani sem kell, hogy nincs elragadtatva Waldran tervétől. Hiszen az, hogy a többiektől elszakadva bóklásznak a jó rokonnal, kiváló lehetőséget teremt arra, hogy Nirs valami fatális baleset áldozata legyen. Például háttal belezuhanhat Waldran kardjába. Egymás után ötször. De azt is kínosnak érezné, ha Syv, pláne Sfetts nem létező szoknyája mögé próbálna bújni. Így csak megpaskolja Aenae lovának nyakát, és Waldrannal tart. Ha történetesen úgy alakulna, hogy a rokon elé kerül, akkor Nirs fején átfut a gondolat, hogy akár a hosszú hajúval is történhet tragikus véletlen, de persze nem próbálkozna. Még nem.*
- Számítasz valamire? Esetleg a tábor korábbi tulajdonosaira?
*Cseverészhetnének a vér kötelékéről is, a család szentségéről és a rokoni szálak eltéphetetlenségéről, de miért akarná a kelleténél jobban felbőszíteni a láthatóan jó erőben lévő rokont?*
978. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-05 20:22:41
Üzenet elküldve: 2018-09-05 20:22:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Hajó, ha nem jó//
*Végül csak partra szállnak. Zhera szavakba se tudná önteni, mennyire megkönnyebbült, amikor szilárd talajt érezhetett a talpai alatt. Legszívesebben lerángatta volna csizmáit, hogy puckos talpainak minden pontjával érezhesse a szárazföldet... de ez valószínűleg égbekiáltó baromság lett volna, így csak a kínzó vágyódás marad csupán. Pofátlan módon nem segédkezik a rakodásnál. Neki ugyan semmi holmija nem volt azon a tákolmányon.*
~Nyelje el a tenger az összes hajót és csónakot.~
*Viszont most el kellene döntenie, marad-e vagy tovább áll. Kissé aggodalmas tekintettel tekint a félvérre és apjára. Hirtelen rátört ez a fura érzés, hogy nem illik ő bele ebbe a képbe, legyen az bármiféle kép is. Viszont akkor meg mit kezdjen magával?*
~Végül is itt van a hegy, eredetileg is oda indultam. Átlovagolhatok oda és akkor a fogadóban megszállhatok pár éjszakára.~
- Alyo!
*Szólítja meg a félelfet. Hangjában szerencsére nyoma sincs az aggodalomnak.*
- Figyelj csak... említettél egy házat. Megoldható lenne, hogy egy-két éjszakára meghúzzam ott magam? Csak míg kitalálom, hogy merre tovább. Nem akarlak titeket feltartani.
*Innentől már a félvér kezében a döntés. Vagy az apjáéban... nagyon reméli, hogy nem az apjáéban.*
*Végül csak partra szállnak. Zhera szavakba se tudná önteni, mennyire megkönnyebbült, amikor szilárd talajt érezhetett a talpai alatt. Legszívesebben lerángatta volna csizmáit, hogy puckos talpainak minden pontjával érezhesse a szárazföldet... de ez valószínűleg égbekiáltó baromság lett volna, így csak a kínzó vágyódás marad csupán. Pofátlan módon nem segédkezik a rakodásnál. Neki ugyan semmi holmija nem volt azon a tákolmányon.*
~Nyelje el a tenger az összes hajót és csónakot.~
*Viszont most el kellene döntenie, marad-e vagy tovább áll. Kissé aggodalmas tekintettel tekint a félvérre és apjára. Hirtelen rátört ez a fura érzés, hogy nem illik ő bele ebbe a képbe, legyen az bármiféle kép is. Viszont akkor meg mit kezdjen magával?*
~Végül is itt van a hegy, eredetileg is oda indultam. Átlovagolhatok oda és akkor a fogadóban megszállhatok pár éjszakára.~
- Alyo!
*Szólítja meg a félelfet. Hangjában szerencsére nyoma sincs az aggodalomnak.*
- Figyelj csak... említettél egy házat. Megoldható lenne, hogy egy-két éjszakára meghúzzam ott magam? Csak míg kitalálom, hogy merre tovább. Nem akarlak titeket feltartani.
*Innentől már a félvér kezében a döntés. Vagy az apjáéban... nagyon reméli, hogy nem az apjáéban.*
977. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-05 13:30:38
Üzenet elküldve: 2018-09-05 13:30:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A küldetés//
*Egyetértően bólogat miközben Sfetts mester kifejti, hogy miért nem alkalmas komolyabb katonai bázis kiépítéséhez a felderítésre szánt terület. Így már az elf számára is teljesen egyértelmű a dolog, de mivel soha nem járt még ezen a környéken így fogalma sincs arról, hogyan is nézhet ki a célterület. Ezt követően, tőlük kissé távolabb mozgást észlel. Syv természetesen észleli Nirs arra vonatkozó jelzését, hogy megérkeznek a felderítésre szánt területhez, de még ha valami miatt el is mulasztaná, a gnóm izgatottságból fakadó hirtelen mozdulatai biztosan felkeltenék a figyelmét. Az elf a megállásra kijelölt helyhez érkezve olyan helyre irányítja a szekeret, ahol biztonságosan meg lehet állítani, de egyelőre nem köti ki a lovat a vontatmány elől, ha esetleg tovább kellene majd haladniuk. Mire az elf gondoskodik mindenről és lemászik a szekérről az izgága gnóm már Waldrannal folytat megbeszélést.*
- Így lesz a legjobb. *Biccent egyetértően Waldran utasításait követően. Közben két kezével hátra nyúlva megfogja ikerpengéinek markolatát és néhány centire kihúzza őket hüvelyükből majd visszaengedi őket, megbizonyosodva róla, hogy szükség esetén gond nélkül előránthatja azokat. Kicsit sajnálja, hogy egyelőre nem kap szerepet felderítésben, de tekintve, hogy Waldran a csapat vezetője és Syv az, aki a szekeret vezette és a lovat is ő ismeri a legjobban így valóban ez a legjobb felosztás. Ha Waldran gondolatmenetét ismerné, minden bizonnyal azzal is egyetértene. Miután a két férfi eltűnik az erdőben Syv körbejárja a szekér néhány méteres körzetét. Mivel Sfetts mester már indulás előtt jelezte, hogy egy Bris nevű valaki vár rájuk a helyszínen, olyan nyomok után kutat, amelyek más jelenlétét feltételeznék a környéken. Mivel aggodalomra okot adó jelet nem észlel, úgy helyezkedik, hogy jól belássa a felderítők által nem lefedett szakaszt és az utat amiről a megállás előtt letértek.*
- Mester! *fordítja félmosollyal kísért tekintetét Sfetts felé.* - Amíg a többiek vissza nem térnek maradjon a szekér közelében. *Külön odafigyel hangsúlyára, hogy az öreg gnóm számára ne parancsnak tűnjön, hanem egyszerű elővigyázatosságból tett megjegyzésnek. Aztán Syv újra az előttük elterülő tájat kezdi kémlelni figyelve a legapróbb mozgásra és fülelve a leghalkabb neszre is.*
*Egyetértően bólogat miközben Sfetts mester kifejti, hogy miért nem alkalmas komolyabb katonai bázis kiépítéséhez a felderítésre szánt terület. Így már az elf számára is teljesen egyértelmű a dolog, de mivel soha nem járt még ezen a környéken így fogalma sincs arról, hogyan is nézhet ki a célterület. Ezt követően, tőlük kissé távolabb mozgást észlel. Syv természetesen észleli Nirs arra vonatkozó jelzését, hogy megérkeznek a felderítésre szánt területhez, de még ha valami miatt el is mulasztaná, a gnóm izgatottságból fakadó hirtelen mozdulatai biztosan felkeltenék a figyelmét. Az elf a megállásra kijelölt helyhez érkezve olyan helyre irányítja a szekeret, ahol biztonságosan meg lehet állítani, de egyelőre nem köti ki a lovat a vontatmány elől, ha esetleg tovább kellene majd haladniuk. Mire az elf gondoskodik mindenről és lemászik a szekérről az izgága gnóm már Waldrannal folytat megbeszélést.*
- Így lesz a legjobb. *Biccent egyetértően Waldran utasításait követően. Közben két kezével hátra nyúlva megfogja ikerpengéinek markolatát és néhány centire kihúzza őket hüvelyükből majd visszaengedi őket, megbizonyosodva róla, hogy szükség esetén gond nélkül előránthatja azokat. Kicsit sajnálja, hogy egyelőre nem kap szerepet felderítésben, de tekintve, hogy Waldran a csapat vezetője és Syv az, aki a szekeret vezette és a lovat is ő ismeri a legjobban így valóban ez a legjobb felosztás. Ha Waldran gondolatmenetét ismerné, minden bizonnyal azzal is egyetértene. Miután a két férfi eltűnik az erdőben Syv körbejárja a szekér néhány méteres körzetét. Mivel Sfetts mester már indulás előtt jelezte, hogy egy Bris nevű valaki vár rájuk a helyszínen, olyan nyomok után kutat, amelyek más jelenlétét feltételeznék a környéken. Mivel aggodalomra okot adó jelet nem észlel, úgy helyezkedik, hogy jól belássa a felderítők által nem lefedett szakaszt és az utat amiről a megállás előtt letértek.*
- Mester! *fordítja félmosollyal kísért tekintetét Sfetts felé.* - Amíg a többiek vissza nem térnek maradjon a szekér közelében. *Külön odafigyel hangsúlyára, hogy az öreg gnóm számára ne parancsnak tűnjön, hanem egyszerű elővigyázatosságból tett megjegyzésnek. Aztán Syv újra az előttük elterülő tájat kezdi kémlelni figyelve a legapróbb mozgásra és fülelve a leghalkabb neszre is.*
976. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-05 11:02:00
Üzenet elküldve: 2018-09-05 11:02:00
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//A küldetés//
* Továbbra is szótlan követi a csoportot, miközben azért odafigyel a beszélgetésre, és magában jegyzi a dolgokat. Syv már előre gondolkodik, és azon agyal, hogy mit lehetne kezdeni a hellyel, de ambiciózus terveit a gnóm gyorsan derékba töri, amikor ismerteti, hogy mennyire alkalmatlan egy támaszpont. Waldrant nem lepi meg, hogy a városiak még ehhez is bénák. Még ha ideiglenes szálláshelyet keresett volna, akkor se egy ilyen részt választ. A jó rokon hamarosan jelzi azt is, hogy megjöttek, bár a hamar az relatív. Itt végighallgatja a gnóm szavait, és végignéz a csoporton is, aztán bólint. Értelmes dolgokról beszél az öreg, és jó lesz előbb kideríteni, hogy mi is fogadja őket.*
- Nirs! * Szólítja talán először nevén a rokonát, ahogy rutinos mozdulattal lecsúszik a nyeregből. * Gyere velem, nézzük meg, hogy mi vár ránk. * Húzza gonosz mosolyra a száját, miközben a többiekre pillant.* Syv, te addig Sfetts mesterrel vigyázz a szekérre. *Teszi még hozzá, és ha senki nem akadékoskodik, akkor hangtalan léptekkel, íjával és kardjával, tegezével a hátán beleveti magát az erdőbe, abba az irányba tartva, amerre a kifosztandó hely lehet. Egyébként személyes ellentéteit félretéve ez tűnt a jó megoldásnak, ha haramiák és banditák már megszállták a környéket, akkor így oszthatta fel a legjobban a csapatot. Ránézésre az elf harcedzettebbnek tűnik, és a két kardja is veszélyesebb, mint az aranyszemű thargodrym tőre. Úgyhogy így mindkét csapatnak a lehető legtöbb esélye van megvédeni magát, ha a szükség úgy hozná. *
* Továbbra is szótlan követi a csoportot, miközben azért odafigyel a beszélgetésre, és magában jegyzi a dolgokat. Syv már előre gondolkodik, és azon agyal, hogy mit lehetne kezdeni a hellyel, de ambiciózus terveit a gnóm gyorsan derékba töri, amikor ismerteti, hogy mennyire alkalmatlan egy támaszpont. Waldrant nem lepi meg, hogy a városiak még ehhez is bénák. Még ha ideiglenes szálláshelyet keresett volna, akkor se egy ilyen részt választ. A jó rokon hamarosan jelzi azt is, hogy megjöttek, bár a hamar az relatív. Itt végighallgatja a gnóm szavait, és végignéz a csoporton is, aztán bólint. Értelmes dolgokról beszél az öreg, és jó lesz előbb kideríteni, hogy mi is fogadja őket.*
- Nirs! * Szólítja talán először nevén a rokonát, ahogy rutinos mozdulattal lecsúszik a nyeregből. * Gyere velem, nézzük meg, hogy mi vár ránk. * Húzza gonosz mosolyra a száját, miközben a többiekre pillant.* Syv, te addig Sfetts mesterrel vigyázz a szekérre. *Teszi még hozzá, és ha senki nem akadékoskodik, akkor hangtalan léptekkel, íjával és kardjával, tegezével a hátán beleveti magát az erdőbe, abba az irányba tartva, amerre a kifosztandó hely lehet. Egyébként személyes ellentéteit félretéve ez tűnt a jó megoldásnak, ha haramiák és banditák már megszállták a környéket, akkor így oszthatta fel a legjobban a csapatot. Ránézésre az elf harcedzettebbnek tűnik, és a két kardja is veszélyesebb, mint az aranyszemű thargodrym tőre. Úgyhogy így mindkét csapatnak a lehető legtöbb esélye van megvédeni magát, ha a szükség úgy hozná. *
975. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-05 07:02:26
Üzenet elküldve: 2018-09-05 07:02:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Derin-birtok//
*Megcsóválja a fejét, mintegy kifejezve bosszúságát a városi lázadás miatt.*
-Nagyon remélem, hogy helyreáll! *Ismétli meg a férfi a fiú szavait, hogy talán ezzel is felhívja a Szellemek figyelmét, hogy ideje lesz valamit tenni az ügy érdekében.*
-Éhes ember mindenre képes! *Tartja a mondás, és sajnos ez nagyon is igaz. Hallott már olyanról is, hogy egyes hajósok, mikor nem volt már mit enniük, egymást kezdték el felfalni. Nos, talán itt ez nem fordulhat elő, hiszen annyi föld van még, ami képes eltartani az szegényeket…*
-Akkor már adok is! Dolgozz keményen és meglásd, lesz miből gyarapodnod! *Mosolyog a fiúra, hiszen a munka mindennek az alapja.*
-Worenth egy mágusmester, aki régebben tanított. A földmágia alapjait tőle kaptam meg! *Emlékszik vissza az öregre, ahogy ott magyarázott neki a mágustoronyban. Nos, azóta Learon maga is holmi mesterré nőte ki magát, mert nem egy embernek adta már át tudása egy részét. Közben szépen haladnak a pakolással, a szekér gyorsan megüresedik, és így az almák is felkerülhetnek rá, a sok holmi helyére. A Thargoknak szánt almakupac is nőtön nő, és Learon már látja, hogy így gyorsan meg lesz a bornak való és az alma is, amit majd csak úgy kiosztanak.* ~Így már bőven visszahozom a földem árát, ha jövőre is ilyen szép termésem lesz!~ *Meg persze jövőre már gabonát is fog vetni, ami tiszta haszon!*
-Hát, nem viszem túlzásba ne aggódj, de láttad mennyi menekült van ott Amonon! Ezt valakinek el kell tartani, és gondolhatod, hálás lesz a Vezér, ha erről mi gondoskodunk! *Persze így is Learonnak kell hálálkodni, most, hogy tíz hektárnyi földje van. Azért nem mindenki mondhatja el magáról, hogy ekkora területen önállóan gazdálkodhat. Erre a környéken inkább azok a telkek a gyakoriak, amiken ki van adva, hogy mit kell elvetni, és abból is jó csomót beszolgáltatni.*
*Megcsóválja a fejét, mintegy kifejezve bosszúságát a városi lázadás miatt.*
-Nagyon remélem, hogy helyreáll! *Ismétli meg a férfi a fiú szavait, hogy talán ezzel is felhívja a Szellemek figyelmét, hogy ideje lesz valamit tenni az ügy érdekében.*
-Éhes ember mindenre képes! *Tartja a mondás, és sajnos ez nagyon is igaz. Hallott már olyanról is, hogy egyes hajósok, mikor nem volt már mit enniük, egymást kezdték el felfalni. Nos, talán itt ez nem fordulhat elő, hiszen annyi föld van még, ami képes eltartani az szegényeket…*
-Akkor már adok is! Dolgozz keményen és meglásd, lesz miből gyarapodnod! *Mosolyog a fiúra, hiszen a munka mindennek az alapja.*
-Worenth egy mágusmester, aki régebben tanított. A földmágia alapjait tőle kaptam meg! *Emlékszik vissza az öregre, ahogy ott magyarázott neki a mágustoronyban. Nos, azóta Learon maga is holmi mesterré nőte ki magát, mert nem egy embernek adta már át tudása egy részét. Közben szépen haladnak a pakolással, a szekér gyorsan megüresedik, és így az almák is felkerülhetnek rá, a sok holmi helyére. A Thargoknak szánt almakupac is nőtön nő, és Learon már látja, hogy így gyorsan meg lesz a bornak való és az alma is, amit majd csak úgy kiosztanak.* ~Így már bőven visszahozom a földem árát, ha jövőre is ilyen szép termésem lesz!~ *Meg persze jövőre már gabonát is fog vetni, ami tiszta haszon!*
-Hát, nem viszem túlzásba ne aggódj, de láttad mennyi menekült van ott Amonon! Ezt valakinek el kell tartani, és gondolhatod, hálás lesz a Vezér, ha erről mi gondoskodunk! *Persze így is Learonnak kell hálálkodni, most, hogy tíz hektárnyi földje van. Azért nem mindenki mondhatja el magáról, hogy ekkora területen önállóan gazdálkodhat. Erre a környéken inkább azok a telkek a gyakoriak, amiken ki van adva, hogy mit kell elvetni, és abból is jó csomót beszolgáltatni.*
974. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-05 01:58:54
Üzenet elküldve: 2018-09-05 01:58:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Derin-birtok//
* Prexi emlékszik rá, hogy Learon szeretett volna változást a városban, de a hírek szerint a dolog nem épp úgy sült el, ahogy a pásztor remélte. Kár, pedig már a fiú is egészen belelkesült a hallottak kapcsán. *
- Hát igen, nem pont úgy sült el, ahogy kellett volna - * ezért is szakított nagy valószínűség szerint Thargodar nagyúr a várossal. * - De lehet, hogy helyreáll a rend - * vonja meg a vállait a fiú, mert csak nem lehet egy akkora várost, mint Arthenior teljesen leírni, de nem vitatkozik a pásztorral, csak tovább hallgatja a férfit, aztán elfintorodik. *
- Gondolod, hogy ránk támadnának? - * kérdi zavartan, mert ez az eshetőség túlságosan nyomasztóan hat Prexire. Haramiákat elkergetni az egy dolog, de éhező embereket elzavarni az teljesen más. Tökéletesen át is érzi a pásztor vonakodását a harcot illetően. Na nem mintha a fiú olyan hatásos eszköz lehetne a védekezésben, de azért egy-két dolgot rá lehet bízni. Vagyis rá lehetne, ha odáig fajul a dolog. *
- Tényleg? - * vidul fel Prexi és már szinte el is felejti a nyomasztó képet a nincstelen elleni harcról. * - Adhatnál nekem is akkor tanácsokat. Jó lenne irtó gazdagnak lenni - * közli nevetve, majd a vigyor lekonyul az arcáról aztán tétován folytatja. * - De, persze segíteném a szegényeket meg minden, és dolgoznék is mellette - * talán csak azért mondja, hogy Learont megnyugtassa, hiszen tökéletesen tisztában van vele, hogy miként vélekedik a gazdag semmittevőkről.
Prexi hallgat, majd az ismeretlen név hallatán Learonra tekint. *
- Ki az a Worenth? - * a fiú nem hallotta még a nevét, vagy csak már elfelejtette, de mindenesetre inkább megkérdi a pásztormágust. Abból nem lehet baj. *
- Azonnal! - * kiált fel Prexi lelkesen és már lent is van a szekérről, hogy aztán rájöjjön úgyis fel kell másznia, ha a hordókat le akarja venni, így a kocsi hátuljánál felhúzza magát, majd a hordókat a szekér széléhez görgeti, leugrik és amennyire tőle telik minél gyorsabb tempóban lesegíti azokat. Csak egy pillanatra hagy fel tevékenységével, miközben Learon magyaráz. Utána elkezdi a hordók lepakolását. Nehezek, de a fiú egy szót sem szól, hanem végzi a feladatát és a hordókat a ház fala mellé görgeti. Nem gurítja, nehogy megsérüljenek, hanem a peremét fogva az alsó körrészen masíroztatja őket.
A hordók miatt majdnem lemarad a varázslatról, de szerencsére épp időben veszi észre a mag elültetését, hogy gyanakodni kezdjen, így pár pillanatig figyeli a pásztormágust, aki valóban varázslatot készül végrehajtani. A fa pedig csatlakozik a társaihoz. Prexi, mint minden varázslatnál csak ámul és bámul, hogy aztán egy gyakorlati probléma merüljön fel elméjében.*
- Amúgy ha sokat csinálod ezt, akkor sohasem végzünk - * nevet a fiú saját hülyeségén, de nem bánja egyáltalán, hogy egyel több fa van, amit le kell szüretelni. A szekérre a rosszabbak mennek, és Prexi ehhez is tartja magát munka közben. *
* Prexi emlékszik rá, hogy Learon szeretett volna változást a városban, de a hírek szerint a dolog nem épp úgy sült el, ahogy a pásztor remélte. Kár, pedig már a fiú is egészen belelkesült a hallottak kapcsán. *
- Hát igen, nem pont úgy sült el, ahogy kellett volna - * ezért is szakított nagy valószínűség szerint Thargodar nagyúr a várossal. * - De lehet, hogy helyreáll a rend - * vonja meg a vállait a fiú, mert csak nem lehet egy akkora várost, mint Arthenior teljesen leírni, de nem vitatkozik a pásztorral, csak tovább hallgatja a férfit, aztán elfintorodik. *
- Gondolod, hogy ránk támadnának? - * kérdi zavartan, mert ez az eshetőség túlságosan nyomasztóan hat Prexire. Haramiákat elkergetni az egy dolog, de éhező embereket elzavarni az teljesen más. Tökéletesen át is érzi a pásztor vonakodását a harcot illetően. Na nem mintha a fiú olyan hatásos eszköz lehetne a védekezésben, de azért egy-két dolgot rá lehet bízni. Vagyis rá lehetne, ha odáig fajul a dolog. *
- Tényleg? - * vidul fel Prexi és már szinte el is felejti a nyomasztó képet a nincstelen elleni harcról. * - Adhatnál nekem is akkor tanácsokat. Jó lenne irtó gazdagnak lenni - * közli nevetve, majd a vigyor lekonyul az arcáról aztán tétován folytatja. * - De, persze segíteném a szegényeket meg minden, és dolgoznék is mellette - * talán csak azért mondja, hogy Learont megnyugtassa, hiszen tökéletesen tisztában van vele, hogy miként vélekedik a gazdag semmittevőkről.
Prexi hallgat, majd az ismeretlen név hallatán Learonra tekint. *
- Ki az a Worenth? - * a fiú nem hallotta még a nevét, vagy csak már elfelejtette, de mindenesetre inkább megkérdi a pásztormágust. Abból nem lehet baj. *
- Azonnal! - * kiált fel Prexi lelkesen és már lent is van a szekérről, hogy aztán rájöjjön úgyis fel kell másznia, ha a hordókat le akarja venni, így a kocsi hátuljánál felhúzza magát, majd a hordókat a szekér széléhez görgeti, leugrik és amennyire tőle telik minél gyorsabb tempóban lesegíti azokat. Csak egy pillanatra hagy fel tevékenységével, miközben Learon magyaráz. Utána elkezdi a hordók lepakolását. Nehezek, de a fiú egy szót sem szól, hanem végzi a feladatát és a hordókat a ház fala mellé görgeti. Nem gurítja, nehogy megsérüljenek, hanem a peremét fogva az alsó körrészen masíroztatja őket.
A hordók miatt majdnem lemarad a varázslatról, de szerencsére épp időben veszi észre a mag elültetését, hogy gyanakodni kezdjen, így pár pillanatig figyeli a pásztormágust, aki valóban varázslatot készül végrehajtani. A fa pedig csatlakozik a társaihoz. Prexi, mint minden varázslatnál csak ámul és bámul, hogy aztán egy gyakorlati probléma merüljön fel elméjében.*
- Amúgy ha sokat csinálod ezt, akkor sohasem végzünk - * nevet a fiú saját hülyeségén, de nem bánja egyáltalán, hogy egyel több fa van, amit le kell szüretelni. A szekérre a rosszabbak mennek, és Prexi ehhez is tartja magát munka közben. *
973. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-04 22:16:42
Üzenet elküldve: 2018-09-04 22:16:42
ÚJ
![>Sfetts F'iux [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11328_1543704826_gnom_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A küldetés//
*Csendesen hallgat miközben az ember beszél. Egyet is ért vele, meg nem is. Hosszú távon sok mindent eltervez az ember, aztán közben jönnek a buktatók, ami miatt a terv módosulhat. Ezt, ha belekalkulálja a számításába nem éri váratlanul őket. Ettől függetlenül persze elengedhetetlen a rendszerszintű gondolkodás. Rövidet bólint, majd levonja magában a megfelelő konzekvenciát. ~ Tehát az ember nem siet, hosszú távra tervez, ez azt is jelentheti, hogy nem felejt, nem fogja egy hátba lövéssel rövidesen megoldani Nirs és saját ügyét. ~ Halványan elmosolyodik, majd visszafordul a bakon. A kombinációk elméleti nagymestere fejében számos kérdés kering, például az is, hogy függetlenül attól, semmi köze hozzá, vajon ha némi morzsányi sejtéssel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy Waldran talán egyszer merényletet kísérel meg, Nirs ellen, kell-e tennie bármit? Elhessegeti magától a nehéz gondolatot, ezzel később fog megbirkózni, de akaratlanul is egy családi viszály kellős közepébe cseppent. Syvet pedig még nem tudja hová tenni. Túl csendes az a fickó. Immár korábbi szavaihoz méltóan azonban a küldetésre koncentrál, főleg, hogy e kapcsán meg is kapja kérdését. Megvakarja feje búbját, majd összeráncolt szemöldökkel válaszol:*
- Nem értek igazán a katonai hadmozdulatokhoz Syv, azonban ha én megerősített bázist akarnék létrehozni azt nem itt tenném, hanem egy magaslaton. Ez meg egy fasorral, erdővel kerített, majdhogynem védhetetlen mélyedés, ami körbevehető. Azt gondolom, hogy csak ideiglenes táborhelyül szolgálhatott, a sok szanaszéjjel hagyott kellék is ezt sugallja. *Nevetve megrázza a fejét.* De én csak egy tudálékos tudós vagyok, javaslom győződj meg róla inkább a saját szemeddel. *Mosolyog, majd pipájába szív.*
- Ott! Nirs megállt! Megérkeztünk! *Ugrik fel hirtelen, majd nyögve vissza is huppan, mert időközben a zötykölődő szekér talán már Nirs mellé is ér.*
- Köszönjük Nirs! *Biccent a férfira, majd Syvre néz, ha még nem állt volna meg.* - Kérlek állítsd meg a kordét, Bris itt lehet valahol! *Izgatottan száll le a kocsiról, majd kezét szája elé emeli, hogy Bris után kiabáljon, aztán zavartan leereszti és mégsem teszi. Inkább Waldranra néz, szórakozottan mosolyogva:*
- Waldran, azt hiszem ez már a te reszortod, még mielőtt ordibálásommal felverem az erdőt. Nekem ebbe nincs beleszólásom. *Biccent, látszólag a korábbi apró vita már a múlté, Sfetts nem katona, fogalma sincs a felderítésről, a csapatot meg nem akarja veszélybe sodorni azzal, hogy kiabálni, meg kószálni kezd.*
- Dönts, hogyan tovább! *Mondja halkan pipájába szívva.* Ha szólsz, megyek utánad. Addig talán ketten vigyázhatnánk a szekérre, míg előkerítitek valakivel Brist. De tényleg nem akarok beleszólni. *Emeli fel kezét, s látható, hogy nem rossz szándékkal mondja, amit mond. Teljes mértékben elismeri, hogy ezekhez a dolgokhoz nem ért. Persze javaslatok kapcsán sosem tudja száját tartani, kikívánkoznak a dolgok. Neveket szándékosan nem mond, döntsön az ember, ahogy jónak látja, s ahogy megfelelő képzettségei diktálják.*
*Csendesen hallgat miközben az ember beszél. Egyet is ért vele, meg nem is. Hosszú távon sok mindent eltervez az ember, aztán közben jönnek a buktatók, ami miatt a terv módosulhat. Ezt, ha belekalkulálja a számításába nem éri váratlanul őket. Ettől függetlenül persze elengedhetetlen a rendszerszintű gondolkodás. Rövidet bólint, majd levonja magában a megfelelő konzekvenciát. ~ Tehát az ember nem siet, hosszú távra tervez, ez azt is jelentheti, hogy nem felejt, nem fogja egy hátba lövéssel rövidesen megoldani Nirs és saját ügyét. ~ Halványan elmosolyodik, majd visszafordul a bakon. A kombinációk elméleti nagymestere fejében számos kérdés kering, például az is, hogy függetlenül attól, semmi köze hozzá, vajon ha némi morzsányi sejtéssel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy Waldran talán egyszer merényletet kísérel meg, Nirs ellen, kell-e tennie bármit? Elhessegeti magától a nehéz gondolatot, ezzel később fog megbirkózni, de akaratlanul is egy családi viszály kellős közepébe cseppent. Syvet pedig még nem tudja hová tenni. Túl csendes az a fickó. Immár korábbi szavaihoz méltóan azonban a küldetésre koncentrál, főleg, hogy e kapcsán meg is kapja kérdését. Megvakarja feje búbját, majd összeráncolt szemöldökkel válaszol:*
- Nem értek igazán a katonai hadmozdulatokhoz Syv, azonban ha én megerősített bázist akarnék létrehozni azt nem itt tenném, hanem egy magaslaton. Ez meg egy fasorral, erdővel kerített, majdhogynem védhetetlen mélyedés, ami körbevehető. Azt gondolom, hogy csak ideiglenes táborhelyül szolgálhatott, a sok szanaszéjjel hagyott kellék is ezt sugallja. *Nevetve megrázza a fejét.* De én csak egy tudálékos tudós vagyok, javaslom győződj meg róla inkább a saját szemeddel. *Mosolyog, majd pipájába szív.*
- Ott! Nirs megállt! Megérkeztünk! *Ugrik fel hirtelen, majd nyögve vissza is huppan, mert időközben a zötykölődő szekér talán már Nirs mellé is ér.*
- Köszönjük Nirs! *Biccent a férfira, majd Syvre néz, ha még nem állt volna meg.* - Kérlek állítsd meg a kordét, Bris itt lehet valahol! *Izgatottan száll le a kocsiról, majd kezét szája elé emeli, hogy Bris után kiabáljon, aztán zavartan leereszti és mégsem teszi. Inkább Waldranra néz, szórakozottan mosolyogva:*
- Waldran, azt hiszem ez már a te reszortod, még mielőtt ordibálásommal felverem az erdőt. Nekem ebbe nincs beleszólásom. *Biccent, látszólag a korábbi apró vita már a múlté, Sfetts nem katona, fogalma sincs a felderítésről, a csapatot meg nem akarja veszélybe sodorni azzal, hogy kiabálni, meg kószálni kezd.*
- Dönts, hogyan tovább! *Mondja halkan pipájába szívva.* Ha szólsz, megyek utánad. Addig talán ketten vigyázhatnánk a szekérre, míg előkerítitek valakivel Brist. De tényleg nem akarok beleszólni. *Emeli fel kezét, s látható, hogy nem rossz szándékkal mondja, amit mond. Teljes mértékben elismeri, hogy ezekhez a dolgokhoz nem ért. Persze javaslatok kapcsán sosem tudja száját tartani, kikívánkoznak a dolgok. Neveket szándékosan nem mond, döntsön az ember, ahogy jónak látja, s ahogy megfelelő képzettségei diktálják.*
972. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-04 21:27:33
Üzenet elküldve: 2018-09-04 21:27:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A küldetés//
*A mocskos szavakra már nem is válaszol semmit, csak megvetően elhúzza a száját. Nem látja értelmét, hogy mélyebb összefüggéseket kezdjen magyarázni ennek a kőagyúnak. Főleg úgy, hogy némelyiket maga sem érti. De a család szerint így volt helyes, tehát így volt helyes. Azon már a menet élén, a többiektől kicsit elszakadva gondolkodik el, hogy vajon valóban minden úgy helyes-e ahogyan eddig hitte? Hiszen már az első találkozása egy Thargodarral elbizonytalanította. Igaz, ez a Thargodar Aenae volt, és ez nem elhanyagolható tényező. Ha ezzel a kellemetlen fickóval akad össze Artheniorban, biztosan minden másként alakul. De nem alakult másként. Ráadásul elég csak a lányra gondolnia, hogy máris ne legyen annyira rossz kedve. Sőt, még Waldranra se haragudjék túlságosan. Azért persze gondolatban felírja a jó rokon nevét is a halállistájára, és rögtön utána el is vigyorodik. Kicsit úgy érzi magát, mint a viccbeli nullum, aki azzal terrorizál irbiszeket, griffeket, hogy halállistát vezet róluk.
Közben persze haladnak. Elhagytak már egy kis bekötőutat, aminek végén egy fogadószerű épület sejlett fel, arrébb pedig már a piac látszik. Talán visszafelé be kéne nézni oda is. Nem lovagolhat mindig kölcsön lovon. De ez még a jövő zenéje, mert most a távolban észrevesz valamit, ami ebből a távolságból úgy fest, mint amit keresnek. Ahogy közelebb ér, a sejtés bizonyossággá válik. Pont úgy néz ki, ahogy egy rendes, elhagyott táborhelyhez illik. Azzal a különbséggel, hogy ennek gazdái nem vittek magukkal mindent, amikor távoztak. De hát ők pont ezért jöttek ide. Megállítja a lovát, és amikor a szekér zörgése már közelebbről hallatszik, hátrafordul a nyeregben.*
- Azt hiszem, megérkeztünk. Már ha az lenne az a tábor.
*A mocskos szavakra már nem is válaszol semmit, csak megvetően elhúzza a száját. Nem látja értelmét, hogy mélyebb összefüggéseket kezdjen magyarázni ennek a kőagyúnak. Főleg úgy, hogy némelyiket maga sem érti. De a család szerint így volt helyes, tehát így volt helyes. Azon már a menet élén, a többiektől kicsit elszakadva gondolkodik el, hogy vajon valóban minden úgy helyes-e ahogyan eddig hitte? Hiszen már az első találkozása egy Thargodarral elbizonytalanította. Igaz, ez a Thargodar Aenae volt, és ez nem elhanyagolható tényező. Ha ezzel a kellemetlen fickóval akad össze Artheniorban, biztosan minden másként alakul. De nem alakult másként. Ráadásul elég csak a lányra gondolnia, hogy máris ne legyen annyira rossz kedve. Sőt, még Waldranra se haragudjék túlságosan. Azért persze gondolatban felírja a jó rokon nevét is a halállistájára, és rögtön utána el is vigyorodik. Kicsit úgy érzi magát, mint a viccbeli nullum, aki azzal terrorizál irbiszeket, griffeket, hogy halállistát vezet róluk.
Közben persze haladnak. Elhagytak már egy kis bekötőutat, aminek végén egy fogadószerű épület sejlett fel, arrébb pedig már a piac látszik. Talán visszafelé be kéne nézni oda is. Nem lovagolhat mindig kölcsön lovon. De ez még a jövő zenéje, mert most a távolban észrevesz valamit, ami ebből a távolságból úgy fest, mint amit keresnek. Ahogy közelebb ér, a sejtés bizonyossággá válik. Pont úgy néz ki, ahogy egy rendes, elhagyott táborhelyhez illik. Azzal a különbséggel, hogy ennek gazdái nem vittek magukkal mindent, amikor távoztak. De hát ők pont ezért jöttek ide. Megállítja a lovát, és amikor a szekér zörgése már közelebbről hallatszik, hátrafordul a nyeregben.*
- Azt hiszem, megérkeztünk. Már ha az lenne az a tábor.
971. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-04 13:31:59
Üzenet elküldve: 2018-09-04 13:31:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézőben//
*Bár igyekszik eltitkolni, a városban lévő lázongásról szóló hírek határozottan nyugtalanítják. Aggódik édesanyjáért, akit magára hagyott és egyre erősödik benne egy érzés, ami nem hagyja nyugodni. ~Vissza kell mennem, megtudni, mi történt vele!~ csak ekörül forognak gondolatai, mikor pedig Kriyon és Nairada távozása után egyedül marad, elérkezettnek látja az időt, hogy meg is valósítsa tervét. Biztos benne, ha bárkinek is elmondaná, hova készül, megpróbálná megakadályozni benne, így magában még örül is, hogy feltűnés nélkül indulhat útnak. Ha valaki keresné, a biztonság kedvéért hagy egy üzenetet a szobájában, hogy visszaindult a városba, majd a legszükségesebbeket összepakolva késlekedés nélkül útnak ered, hogy mihamarabb elérje úti célját, ahonnan majd azzal a boldogító tudattal jöhet vissza, hogy anyjával minden rendben van. ~Legalábbis remélem, így lesz!~ igyekszik nyugtatgatni magát. Menet közben azonban nem bír szabadulni attól a lelkét emésztő rossz érzéstől, ez pedig igencsak feszített tempóra sarkallja. Pihenni is csak akkor áll meg, ha feltétlen szüksége van rá, egyébként rendületlenül halad a város felé. ~Bárcsak már ott lennék!~ ismételgeti magában kívánságát, mintha ettől gyorsabban haladna, miközben szaporán teszi egyik lépést a másik után. Most nincs kedve se énekelni, se a tájban gyönyörködni, egy célja van csak, hogy minél gyorsabban Artheniorba érjen.*
A hozzászólás írója (Navarentine Solichastra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.04 13:35:39
*Bár igyekszik eltitkolni, a városban lévő lázongásról szóló hírek határozottan nyugtalanítják. Aggódik édesanyjáért, akit magára hagyott és egyre erősödik benne egy érzés, ami nem hagyja nyugodni. ~Vissza kell mennem, megtudni, mi történt vele!~ csak ekörül forognak gondolatai, mikor pedig Kriyon és Nairada távozása után egyedül marad, elérkezettnek látja az időt, hogy meg is valósítsa tervét. Biztos benne, ha bárkinek is elmondaná, hova készül, megpróbálná megakadályozni benne, így magában még örül is, hogy feltűnés nélkül indulhat útnak. Ha valaki keresné, a biztonság kedvéért hagy egy üzenetet a szobájában, hogy visszaindult a városba, majd a legszükségesebbeket összepakolva késlekedés nélkül útnak ered, hogy mihamarabb elérje úti célját, ahonnan majd azzal a boldogító tudattal jöhet vissza, hogy anyjával minden rendben van. ~Legalábbis remélem, így lesz!~ igyekszik nyugtatgatni magát. Menet közben azonban nem bír szabadulni attól a lelkét emésztő rossz érzéstől, ez pedig igencsak feszített tempóra sarkallja. Pihenni is csak akkor áll meg, ha feltétlen szüksége van rá, egyébként rendületlenül halad a város felé. ~Bárcsak már ott lennék!~ ismételgeti magában kívánságát, mintha ettől gyorsabban haladna, miközben szaporán teszi egyik lépést a másik után. Most nincs kedve se énekelni, se a tájban gyönyörködni, egy célja van csak, hogy minél gyorsabban Artheniorba érjen.*
A hozzászólás írója (Navarentine Solichastra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.04 13:35:39
970. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-04 09:54:58
Üzenet elküldve: 2018-09-04 09:54:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A küldetés//
*Tekintetével végig az utat figyeli, csak egy-egy pillanatig fordítja fejét az éppen beszélő felé, hogy jelezze figyel a válaszra. Waldran és Sfetts mester is egyaránt ambiciózus tervnek tartja a birodalomépítést, de Syv úgy veszi ki, hogy a Hadúr tervei mindkettőjük feltétlen bizalmát élvezik. A gnóm a részletekben rejlő apró, de annál fontosabb dolgokra helyezi a hangsúlyt míg a férfi a hosszú távú elképzelések következetes elérését emeli ki. Az elf mindkét válasz esetében folyamatos bólogatással fejezi ki egyetértését. Kagannak valóban nem lesz egyszerű dolga a térség királysággá szervezésében, de lényegesen megkönnyítheti a folyamatot ha a Tharg Szövetség ilyen tagokból áll, akik tökéletesen kiegészítik egymást, mint ahogy most Waldran és Sfetts gondolatmenetei.*
- Egyetértek! *jegyzi meg tényszerűen az elf, majd folytatja.* Bármi is lesz, kíváncsian várom és szívesen állítom szolgálatba pengéimet az ügy érdekében. A birodalomépítés minden bizonnyal izgalmas. *Az elf arcára halvány félmosoly húzódik mikor gondolatai közé visszakúszik némi csendes, sötét, vérfakasztó megbízás lehetősége. Nincs ellenére a nyílt harcnak, abban is jól képzett, de sokkal jobban élvezi, ha az éjszaka vagy éppen szűk sikátorok leple alatt az információ szerzés, kémkedés és az észrevétlen elhallgattatás művészetét gyakorolhatja. Az elf reméli, hogy Kagan Hadúrnak is szüksége lesz valakire, aki hasonló megbízásokat hajt végre, akár a királyságépítés érdekében. Közben a szekér problémamentesen halad végig az úton Sfetts mester és Waldran iránymutatása szerint. Az elf hol balra, hol jobbra húzza enyhén a kantárt irányítva a vontatmány elé fogott lovat. *
- Ez a katonai tábor inkább csak ilyen rögtönzött szálláshely lehetett vagy egy szilárdan telepített támaszpont? *Emeli egy pillanatra tekintetét Sfetts mester felé, aki lehet, hogy csak futólag, de már látta a területet.* - Ha stratégiai szempontból jó helyen van, talán újjá lehetne építeni és rendeltetésének megfelelően hasznosítani. *dobja be feltételezéseit az elf immár Waldran és Nirs felé megejtve egy-egy pillantást, hiszen ők a hadszervezésben jobban otthon vannak mint az öreg gnóm. Szemeit újra az előttük elterülő útra szegezi és enyhén balra húzza a kantárt, hogy a ló továbbra is a megfelelő nyomon tartsa a szekeret.*
*Tekintetével végig az utat figyeli, csak egy-egy pillanatig fordítja fejét az éppen beszélő felé, hogy jelezze figyel a válaszra. Waldran és Sfetts mester is egyaránt ambiciózus tervnek tartja a birodalomépítést, de Syv úgy veszi ki, hogy a Hadúr tervei mindkettőjük feltétlen bizalmát élvezik. A gnóm a részletekben rejlő apró, de annál fontosabb dolgokra helyezi a hangsúlyt míg a férfi a hosszú távú elképzelések következetes elérését emeli ki. Az elf mindkét válasz esetében folyamatos bólogatással fejezi ki egyetértését. Kagannak valóban nem lesz egyszerű dolga a térség királysággá szervezésében, de lényegesen megkönnyítheti a folyamatot ha a Tharg Szövetség ilyen tagokból áll, akik tökéletesen kiegészítik egymást, mint ahogy most Waldran és Sfetts gondolatmenetei.*
- Egyetértek! *jegyzi meg tényszerűen az elf, majd folytatja.* Bármi is lesz, kíváncsian várom és szívesen állítom szolgálatba pengéimet az ügy érdekében. A birodalomépítés minden bizonnyal izgalmas. *Az elf arcára halvány félmosoly húzódik mikor gondolatai közé visszakúszik némi csendes, sötét, vérfakasztó megbízás lehetősége. Nincs ellenére a nyílt harcnak, abban is jól képzett, de sokkal jobban élvezi, ha az éjszaka vagy éppen szűk sikátorok leple alatt az információ szerzés, kémkedés és az észrevétlen elhallgattatás művészetét gyakorolhatja. Az elf reméli, hogy Kagan Hadúrnak is szüksége lesz valakire, aki hasonló megbízásokat hajt végre, akár a királyságépítés érdekében. Közben a szekér problémamentesen halad végig az úton Sfetts mester és Waldran iránymutatása szerint. Az elf hol balra, hol jobbra húzza enyhén a kantárt irányítva a vontatmány elé fogott lovat. *
- Ez a katonai tábor inkább csak ilyen rögtönzött szálláshely lehetett vagy egy szilárdan telepített támaszpont? *Emeli egy pillanatra tekintetét Sfetts mester felé, aki lehet, hogy csak futólag, de már látta a területet.* - Ha stratégiai szempontból jó helyen van, talán újjá lehetne építeni és rendeltetésének megfelelően hasznosítani. *dobja be feltételezéseit az elf immár Waldran és Nirs felé megejtve egy-egy pillantást, hiszen ők a hadszervezésben jobban otthon vannak mint az öreg gnóm. Szemeit újra az előttük elterülő útra szegezi és enyhén balra húzza a kantárt, hogy a ló továbbra is a megfelelő nyomon tartsa a szekeret.*
969. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-04 08:14:41
Üzenet elküldve: 2018-09-04 08:14:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Derin-birtok//
*Figyelmesen hallgatja a fiút, bár éppen csak annyira, hogy el ne vonhassa figyelmét az útról és az állatokról. mert az nagyon nem lenne jó, ha valamelyik jószág elvándorolna. Akkor meg kéne keresni és az sok időt elvonna egyéb dolgoktól. Aztán a város kerül szóba, Learon pedig megingatja a fejét.*
-Tudod, beszéltünk róla, hogy várható a lázadás Artheniorban. *Húzza el a száját. Sokkal jobb lett volna, ha nem így történik meg, hanem úgy, ahogyan a pásztor akarta. Azonban már mindegy. Valaki megelőzte az értelmes forradalmat és egy ilyen csőcseléklázadás lett belőle.*
-Nos, mint most megtudtam, ez megtörtént. Azért néhai, mert ott már semmi nincs, csak gyilkosság, vér, rablás és nincstelenek tömegei! *Látszik rajta, hogy nagyon nem örül annak, ami történt ott.*
-Nemsokára, ha felélték a nemesek vagyonát, elkezdenek majd fosztogatni valószínűleg. Ételért, aranyért, bármiért, ami mozdítható. Hacsak nem kerül valami erős vezető az élükre, ami összefogja őket, akár még bajunk is lehet ebből. Márpedig én nem akarok harcolni ellenük, hogy védjem a birtokom! *Persze ha ilyesmi történne, amit felvázolt, kénytelen lenne elüldözni ezeket az embereket. A következő kérdés Learon vagyonára irányul, amit most inkább érez valami átoknak vagy ilyesminek, mint áldásnak.*
-Jó munkával és a Szellemek támogatásával pénzügyekben mindig jó helyre nyúlok. *Talán még azok az istenek is segítenek neki ebben, ki tudja. Azonban, ahova Learon beforgatja a pénzét, onnan mindig többszörös haszon jön vissza. Akár pénzbeli, akár máshogy.*
-Dehogy zavar! Csak gondolj bele, ha nem Kagan pártfogoltja lennék, a szántókon vettem volna földet vagy azóta is zsellérként, vagy felibe dolgoznék és talán már régen megölt volna valami élőhalott vagy bandita! Na de ha túlélem! Akkor most jönnének rám az éhezők seregei! És ha nem ismerem meg Kagan nyomán Worenthet akkor most sokkal kevésbé lennék mágus! *Közben meg is érkeznek a birtokra, és Learon ahogy kiszáll, első dolga, hogy szól Prexinek, hogy pakolják le a szekeret.*
-Vegyünk le róla mindent! A boroshordókat oda a házfal mellé, a többi dolgot meg ide! *Mutat egy árnyékos, esővédett helyre a ház sarkában.*
-Lefedjük ponyvával. Azután meg látod az almát? A szépeket tegyük oda! *Mutat egy füves részre.*
-A csúnyábbakat meg ide a szekérre! Amit oda pakolunk, megy a menekültek élelmezésére, amit ide, az meg a présházba, hogy bor legyen belőle! Minden érthető? *Ezzel el is kezdi a munkákat, de csak azután, hogy még odamegy a fasorhoz, és egy újabb fát elültet. Ha sikerül a varázslat, egy szép terebélyes, szüretelhető almafa nő ki előttük.*
-Most aztán munkára!
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására pillanatok alatt emberöltőnyi korú fát növeszt egy elvetett magból.
*Figyelmesen hallgatja a fiút, bár éppen csak annyira, hogy el ne vonhassa figyelmét az útról és az állatokról. mert az nagyon nem lenne jó, ha valamelyik jószág elvándorolna. Akkor meg kéne keresni és az sok időt elvonna egyéb dolgoktól. Aztán a város kerül szóba, Learon pedig megingatja a fejét.*
-Tudod, beszéltünk róla, hogy várható a lázadás Artheniorban. *Húzza el a száját. Sokkal jobb lett volna, ha nem így történik meg, hanem úgy, ahogyan a pásztor akarta. Azonban már mindegy. Valaki megelőzte az értelmes forradalmat és egy ilyen csőcseléklázadás lett belőle.*
-Nos, mint most megtudtam, ez megtörtént. Azért néhai, mert ott már semmi nincs, csak gyilkosság, vér, rablás és nincstelenek tömegei! *Látszik rajta, hogy nagyon nem örül annak, ami történt ott.*
-Nemsokára, ha felélték a nemesek vagyonát, elkezdenek majd fosztogatni valószínűleg. Ételért, aranyért, bármiért, ami mozdítható. Hacsak nem kerül valami erős vezető az élükre, ami összefogja őket, akár még bajunk is lehet ebből. Márpedig én nem akarok harcolni ellenük, hogy védjem a birtokom! *Persze ha ilyesmi történne, amit felvázolt, kénytelen lenne elüldözni ezeket az embereket. A következő kérdés Learon vagyonára irányul, amit most inkább érez valami átoknak vagy ilyesminek, mint áldásnak.*
-Jó munkával és a Szellemek támogatásával pénzügyekben mindig jó helyre nyúlok. *Talán még azok az istenek is segítenek neki ebben, ki tudja. Azonban, ahova Learon beforgatja a pénzét, onnan mindig többszörös haszon jön vissza. Akár pénzbeli, akár máshogy.*
-Dehogy zavar! Csak gondolj bele, ha nem Kagan pártfogoltja lennék, a szántókon vettem volna földet vagy azóta is zsellérként, vagy felibe dolgoznék és talán már régen megölt volna valami élőhalott vagy bandita! Na de ha túlélem! Akkor most jönnének rám az éhezők seregei! És ha nem ismerem meg Kagan nyomán Worenthet akkor most sokkal kevésbé lennék mágus! *Közben meg is érkeznek a birtokra, és Learon ahogy kiszáll, első dolga, hogy szól Prexinek, hogy pakolják le a szekeret.*
-Vegyünk le róla mindent! A boroshordókat oda a házfal mellé, a többi dolgot meg ide! *Mutat egy árnyékos, esővédett helyre a ház sarkában.*
-Lefedjük ponyvával. Azután meg látod az almát? A szépeket tegyük oda! *Mutat egy füves részre.*
-A csúnyábbakat meg ide a szekérre! Amit oda pakolunk, megy a menekültek élelmezésére, amit ide, az meg a présházba, hogy bor legyen belőle! Minden érthető? *Ezzel el is kezdi a munkákat, de csak azután, hogy még odamegy a fasorhoz, és egy újabb fát elültet. Ha sikerül a varázslat, egy szép terebélyes, szüretelhető almafa nő ki előttük.*
-Most aztán munkára!
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására pillanatok alatt emberöltőnyi korú fát növeszt egy elvetett magból.
968. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-04 06:04:05
Üzenet elküldve: 2018-09-04 06:04:05
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//A feladat//
*A pergamen ismét felizzik, mikor a penna hegye hozzáér, kellemes derengés veszi kezdetét, bár tény, hogy egy sötétebb éjjelen azért nem világítaná be az éjszakát. Az írás eltűnik, s helyét ismét egy másik szöveg veszi át, nem sokkal Kilvard jelzése után:
"Keresd, a többieket!"
Az írás mintha csak olvasatra várna, amint áttanulmányozzák, el is tűnik azon nyomban. Még mindig nem tudni, miért fontos annyira, hogy a szükséges információk rendelkezésre álljanak, de az látszik, hogy valamiért fontos. Kilvard minden erejét összeszedve folytatja a keresést, vélhetően kijelenthetjük, hogy talán a bonyolultabb rész, még ezután jön. Azzal azonban tisztában kell lennie, hogyha nyitott füllel jár a városban, akkor tudhatja, hogy sötét pletykát suttog a szél, a városnak most vannak különösen veszélyes részei is, nagyon nagy óvatossággal kell eljárnia. Mintha csak a pergamen érezné ezt, mert a szokásostól eltérően még egy szöveg megjelenik:
"Figyeld, a híreket!" Majd ez is az enyészeté, vagy a világmindenség része lesz.*
*A pergamen ismét felizzik, mikor a penna hegye hozzáér, kellemes derengés veszi kezdetét, bár tény, hogy egy sötétebb éjjelen azért nem világítaná be az éjszakát. Az írás eltűnik, s helyét ismét egy másik szöveg veszi át, nem sokkal Kilvard jelzése után:
"Keresd, a többieket!"
Az írás mintha csak olvasatra várna, amint áttanulmányozzák, el is tűnik azon nyomban. Még mindig nem tudni, miért fontos annyira, hogy a szükséges információk rendelkezésre álljanak, de az látszik, hogy valamiért fontos. Kilvard minden erejét összeszedve folytatja a keresést, vélhetően kijelenthetjük, hogy talán a bonyolultabb rész, még ezután jön. Azzal azonban tisztában kell lennie, hogyha nyitott füllel jár a városban, akkor tudhatja, hogy sötét pletykát suttog a szél, a városnak most vannak különösen veszélyes részei is, nagyon nagy óvatossággal kell eljárnia. Mintha csak a pergamen érezné ezt, mert a szokásostól eltérően még egy szöveg megjelenik:
"Figyeld, a híreket!" Majd ez is az enyészeté, vagy a világmindenség része lesz.*
967. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-03 23:28:13
Üzenet elküldve: 2018-09-03 23:28:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A feladat//
*Amint a fegyverei visszakerültek birtokába, elindul lefelé a lankás domboldalon. Az úti cél pedig... Arthenior. Jobb ötlete nincs. Talán út közben Lorewre is sikerül rábukkannia, bár ehhez túl sok reményt nem fáz.
Már Kalácsfalván jár, mikor hirtelen megtorpan és a homlokára csap.*
~Majd elfelejtettem.~
*Huppan le a fűben és szedi elő a pergament és a pennát táskájából. Megmártja a tintás fiolában, amit magával hozott és írni kezd az térdére szorított pergamenre.
"Nestar - Életben, a thargok szolgálatában."
Megvárja míg a tinta megszárad és a felirat annak rendje és módja szerint eltűnik. Mintha ott sem lett volna.
Összetekeri a pergament, elrakja a holmikat és feltápászkodik. Hosszú még az út Artheniorig. Négyből kettő megvan, a többi már csak a jószerencse kérdése. Vagy másé, majd elválik.
Fáradtan túr hajába, miközben átkel a kalácsfalvi révvel. Hosszú út áll előtte és az időt nincs ki megállítsa.*
*Amint a fegyverei visszakerültek birtokába, elindul lefelé a lankás domboldalon. Az úti cél pedig... Arthenior. Jobb ötlete nincs. Talán út közben Lorewre is sikerül rábukkannia, bár ehhez túl sok reményt nem fáz.
Már Kalácsfalván jár, mikor hirtelen megtorpan és a homlokára csap.*
~Majd elfelejtettem.~
*Huppan le a fűben és szedi elő a pergament és a pennát táskájából. Megmártja a tintás fiolában, amit magával hozott és írni kezd az térdére szorított pergamenre.
"Nestar - Életben, a thargok szolgálatában."
Megvárja míg a tinta megszárad és a felirat annak rendje és módja szerint eltűnik. Mintha ott sem lett volna.
Összetekeri a pergament, elrakja a holmikat és feltápászkodik. Hosszú még az út Artheniorig. Négyből kettő megvan, a többi már csak a jószerencse kérdése. Vagy másé, majd elválik.
Fáradtan túr hajába, miközben átkel a kalácsfalvi révvel. Hosszú út áll előtte és az időt nincs ki megállítsa.*
966. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-03 19:59:54
Üzenet elküldve: 2018-09-03 19:59:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//A küldetés//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* A vándor elengedi a füle mellett a szavakat, de csak látszólag. Azt tervezi, hogy nem szól vissza, hogy kivárja a tökéletes alkalmat arra, hogy megtorolja a dolgot. Bosszút kovácsol, igen, de azért van egy-két dolog, amit nem tud eltűrni. Őt szidhatják, lepereg róla, de Isuriit nem kellene belekeverni a dologba. Fenyegetően nyúl hátra az íja felé, de végül nem készíti elő. Inkább megvillantja nyájas-nyálas mosolyát, de csak mert túl sok a szemtanú. *
- És a világ melyik táján erény az, ha valaki meglovagol egy ork faszt? Ja várj, tudom... azt hagytuk magunk mögött. * Csap a homlokára kihangsúlyozva feledékenységét, de ennyiben is hagyja a dolgot. Nem akar most nekikezdeni a verekedésnek, persze ez Nirs viselkedésétől függően változhat. Ha a férfi tartja a tervet, és ezek után is előrelovagol, akkor Waldran nem fog utánamenni, de még egy nyilat se lő a hátába. Lesz rá még alkalma, és a magány megtanította türelmesnek lenni. Amúgy is, ha ez így megy tovább, lehet, hogy a csapat többi felét is magára haragítja, ha megmutatja vérének igaz jellemét. Akkor lehet, hogy sunyiskodni se kell. Kupán vágják, elföldelik, aztán megmondják hogy elkapta valami bestia. Vagy az igazat, végül is, minek hazudni a haláláról. Legalább Kagan lánya is megtanulja, hogy legközelebb valami normális férfi körül illegesse magát. Időközben Waldran a csapat hátába kerül, hátvédként zárva a sort, és védve a szekeret, bár nincs mitől. Így legalább távolabb került Nirstől, a lehető legtávolabb.
Úgyhogy ha Nirs már elöl, akkor könnyed gondolatait elterelendő kémleli a környezetüket, és hallgatja a beszélgetést. A gnóm amikor hátrafordul, Waldran állja a tekintetét, arcán nem látszik semmiféle érzelem. Mintha minden délután erre lovagolna, és megszokott rutin lenne a társasággal való küldetés is, legalábbis igyekszik, hogy ez látszódjon rajta. Végül is, miközben az öreg gnómra néz, nem kell, hogy az arcára legyen írva, hogy éppen elképzeli hogy miképp, és hányféle módon szúrná át Nirs szívét a kardjával, vagy éppen öltöztetné sündisznókat az íját használva. Viszont a kérdésre azért igazán illene válaszoljon, úgyhogy megvonja a vállát, és ránéz az elfre, aki remélhetőleg az utat figyeli, így csak a hátát fogja Waldran látni. *
- Ha Kagan valamit eltervez, rendszerint véghez is viszi. Persze nem lesz könnyű, de a hosszú távú célok jók, és hasznosabbak, mint ha csak kicsiben gondolkodna az ember. A hosszútávú tervezés viszi előrébb az embert. Azok az igazi célok, amikért megéri küzdeni.
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.03 20:21:13
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* A vándor elengedi a füle mellett a szavakat, de csak látszólag. Azt tervezi, hogy nem szól vissza, hogy kivárja a tökéletes alkalmat arra, hogy megtorolja a dolgot. Bosszút kovácsol, igen, de azért van egy-két dolog, amit nem tud eltűrni. Őt szidhatják, lepereg róla, de Isuriit nem kellene belekeverni a dologba. Fenyegetően nyúl hátra az íja felé, de végül nem készíti elő. Inkább megvillantja nyájas-nyálas mosolyát, de csak mert túl sok a szemtanú. *
- És a világ melyik táján erény az, ha valaki meglovagol egy ork faszt? Ja várj, tudom... azt hagytuk magunk mögött. * Csap a homlokára kihangsúlyozva feledékenységét, de ennyiben is hagyja a dolgot. Nem akar most nekikezdeni a verekedésnek, persze ez Nirs viselkedésétől függően változhat. Ha a férfi tartja a tervet, és ezek után is előrelovagol, akkor Waldran nem fog utánamenni, de még egy nyilat se lő a hátába. Lesz rá még alkalma, és a magány megtanította türelmesnek lenni. Amúgy is, ha ez így megy tovább, lehet, hogy a csapat többi felét is magára haragítja, ha megmutatja vérének igaz jellemét. Akkor lehet, hogy sunyiskodni se kell. Kupán vágják, elföldelik, aztán megmondják hogy elkapta valami bestia. Vagy az igazat, végül is, minek hazudni a haláláról. Legalább Kagan lánya is megtanulja, hogy legközelebb valami normális férfi körül illegesse magát. Időközben Waldran a csapat hátába kerül, hátvédként zárva a sort, és védve a szekeret, bár nincs mitől. Így legalább távolabb került Nirstől, a lehető legtávolabb.
Úgyhogy ha Nirs már elöl, akkor könnyed gondolatait elterelendő kémleli a környezetüket, és hallgatja a beszélgetést. A gnóm amikor hátrafordul, Waldran állja a tekintetét, arcán nem látszik semmiféle érzelem. Mintha minden délután erre lovagolna, és megszokott rutin lenne a társasággal való küldetés is, legalábbis igyekszik, hogy ez látszódjon rajta. Végül is, miközben az öreg gnómra néz, nem kell, hogy az arcára legyen írva, hogy éppen elképzeli hogy miképp, és hányféle módon szúrná át Nirs szívét a kardjával, vagy éppen öltöztetné sündisznókat az íját használva. Viszont a kérdésre azért igazán illene válaszoljon, úgyhogy megvonja a vállát, és ránéz az elfre, aki remélhetőleg az utat figyeli, így csak a hátát fogja Waldran látni. *
- Ha Kagan valamit eltervez, rendszerint véghez is viszi. Persze nem lesz könnyű, de a hosszú távú célok jók, és hasznosabbak, mint ha csak kicsiben gondolkodna az ember. A hosszútávú tervezés viszi előrébb az embert. Azok az igazi célok, amikért megéri küzdeni.
A hozzászólás írója (Waldran Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.03 20:21:13
965. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-03 19:24:46
Üzenet elküldve: 2018-09-03 19:24:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hazafelé//
* Prexi lelkesen belekezd a mesélésbe, de azért annyi esze van, hogy ne verje annyira nagy dobra, hogy milyen kegyes feladatban volt része. *
- Aha, aha. A kincstár - * bólogat lelkesen, aztán hallgatja és csak tátja a száját Learon szavain. *
- Tényleg? - * őszintén megmondva Prexi sohasem tudta, hogy apjának mennyi a haszna és nem is igazán érdekelte, elvégre kaja mindig volt, ahogy ütleg is - legalábbis az utóbbi időben -, így nem tudja nagyon felmérni, hogy az a kilencezer arany, amit szétválogatott hány éves bevételük lehetett, de az biztos, hogy a fiú kétszáz aranynál még nem látott többet egy kupacban egészem mostanáig, és az a tény, hogy Thargodar nagyúr kincstárában több érték van, mint az Artheniori nemeseknél eléggé ledöbbentette. Meg az is, ahogy a városról a pásztor beszélt. *
- Miért néhai? - * kérdez aztán, mert nem érti a férfi mire gondol. A lázadásról a fiú is tud, meg a thargok harcáról a városban, de attól a város még nem veszett el. Vagyis nem tudja. Lehet, hogy igen? Learon biztos többet tud, és a fiú reméli, hogy azért beavatja ebbe a tudásba. *
- Köszönöm! - * Learon előtt már képes kimutatni örömét a dicséret kapcsán, így minden visszafogottság nélkül virul a kölyök, és hagyja, hogy a fejét megsimogassa. A felnőttek valamiért szeretik az ilyesmit és most Prexi sem bánja. *
- Te ilyen gazdag vagy? - * lepődik meg Learon szavain, bár miért is ne lenne egy rakat aranya? Végül is sajtmester és pásztormágus. Biztos messziről keresik a portékáit. * - És nem zavar, hogy Thargodar nagyúr kincstárába vándorol a vagyonod? - * a parasztok adóznak ez világos, de ilyen sokat? Persze thargnak lenni minden pénzt megér. *
* Prexi lelkesen belekezd a mesélésbe, de azért annyi esze van, hogy ne verje annyira nagy dobra, hogy milyen kegyes feladatban volt része. *
- Aha, aha. A kincstár - * bólogat lelkesen, aztán hallgatja és csak tátja a száját Learon szavain. *
- Tényleg? - * őszintén megmondva Prexi sohasem tudta, hogy apjának mennyi a haszna és nem is igazán érdekelte, elvégre kaja mindig volt, ahogy ütleg is - legalábbis az utóbbi időben -, így nem tudja nagyon felmérni, hogy az a kilencezer arany, amit szétválogatott hány éves bevételük lehetett, de az biztos, hogy a fiú kétszáz aranynál még nem látott többet egy kupacban egészem mostanáig, és az a tény, hogy Thargodar nagyúr kincstárában több érték van, mint az Artheniori nemeseknél eléggé ledöbbentette. Meg az is, ahogy a városról a pásztor beszélt. *
- Miért néhai? - * kérdez aztán, mert nem érti a férfi mire gondol. A lázadásról a fiú is tud, meg a thargok harcáról a városban, de attól a város még nem veszett el. Vagyis nem tudja. Lehet, hogy igen? Learon biztos többet tud, és a fiú reméli, hogy azért beavatja ebbe a tudásba. *
- Köszönöm! - * Learon előtt már képes kimutatni örömét a dicséret kapcsán, így minden visszafogottság nélkül virul a kölyök, és hagyja, hogy a fejét megsimogassa. A felnőttek valamiért szeretik az ilyesmit és most Prexi sem bánja. *
- Te ilyen gazdag vagy? - * lepődik meg Learon szavain, bár miért is ne lenne egy rakat aranya? Végül is sajtmester és pásztormágus. Biztos messziről keresik a portékáit. * - És nem zavar, hogy Thargodar nagyúr kincstárába vándorol a vagyonod? - * a parasztok adóznak ez világos, de ilyen sokat? Persze thargnak lenni minden pénzt megér. *
964. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-03 17:51:43
Üzenet elküldve: 2018-09-03 17:51:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A küldetés//
*Sfettsnek csak egy dolog fontos, hogy amivel megbízták, az teljesüljön. Hogy ki érzi, vagy nem érzi magát vezetőnek? Igazából, ha megkérdeznék tőle, minden bizonnyal vállat vonna. Egy embernek tartozik, az Kagan, no meg Habrertus, akitől dohányt kapott. Körülbelül eddig terjednek gondolatai, esze ágában sincs főnököt játszani. A lényeg, hogy teli hordókkal és megrakott szekérrel térjenek haza, majd folytathassa a munkát, ahogy Kalácsfalva mellett abbahagyta. Ha ebben hagyják, marad, ha nem? Nos bizonyára máshol is szükség van ügyes kezű mester segítségére. Waldran válaszát mosolyogva nyugtázza, miután lehiggadnak a kedélyek:*
- Jól van. *Mondja, majd részéről már lép is tovább, de vannak dolgok, amik mellett egyszerűen nem lehet elmenni. Ez pedig az egy csapatban dolgozók torzsalkodása, de minden bizpnnyal, ha Waldran, vagy Nirs külső szemmel látná, teljes mértékben egyetértenének ebben, ahogy látszólag ez meg is mutatkozik. Syv egyszerű válasza mulattatja, nyilván ettől jóval többre képes az elf, de szerény, mi fajához képest kicsit meglepő ugyan, de szimpatikus a gnómnak. Nirs közben előrelovagol, persze nem bírja ki, hogy ne szolgáltasson velős választ, ami teljesen érthető, bár Sfetts erre is csak a fejét rázza. Tovább viszont nem feszíti a húrt, csak addig folyik bele, amíg szükségét érzi.*
- Köszönöm Nirs, ez kedves tőled! *Biccent a másik férfinak is, közben már Syv feltett kérdésén gondolkodik.*
- Nos Syv, nagyra törő tervek, ez nem kétség. Rengeteg munkával fog járni, magam kételkedem is benne, hogy akár természetesen is megélném a végét. De... *vonja meg a vállát* azon a hídon majd akkor megyünk át. Szeretek apró lépésben haladni. *Mosolyog, jelezvén ezzel, hogy első a tábor átkutatása, második a nyomda, harmadik a híd és a torony, aztán így tovább.*
- Nekem a részfeladatok fontosak, azok tökéletessége és sikeressége. Az egészet lássák a vezérek. *Közben hátrafordul Waldranhoz is, s tekintetét fürkészi a válasz közben, kíváncsi rá, hogy a család egy másik tagja, hogyan viszonyul a témához.*
*Sfettsnek csak egy dolog fontos, hogy amivel megbízták, az teljesüljön. Hogy ki érzi, vagy nem érzi magát vezetőnek? Igazából, ha megkérdeznék tőle, minden bizonnyal vállat vonna. Egy embernek tartozik, az Kagan, no meg Habrertus, akitől dohányt kapott. Körülbelül eddig terjednek gondolatai, esze ágában sincs főnököt játszani. A lényeg, hogy teli hordókkal és megrakott szekérrel térjenek haza, majd folytathassa a munkát, ahogy Kalácsfalva mellett abbahagyta. Ha ebben hagyják, marad, ha nem? Nos bizonyára máshol is szükség van ügyes kezű mester segítségére. Waldran válaszát mosolyogva nyugtázza, miután lehiggadnak a kedélyek:*
- Jól van. *Mondja, majd részéről már lép is tovább, de vannak dolgok, amik mellett egyszerűen nem lehet elmenni. Ez pedig az egy csapatban dolgozók torzsalkodása, de minden bizpnnyal, ha Waldran, vagy Nirs külső szemmel látná, teljes mértékben egyetértenének ebben, ahogy látszólag ez meg is mutatkozik. Syv egyszerű válasza mulattatja, nyilván ettől jóval többre képes az elf, de szerény, mi fajához képest kicsit meglepő ugyan, de szimpatikus a gnómnak. Nirs közben előrelovagol, persze nem bírja ki, hogy ne szolgáltasson velős választ, ami teljesen érthető, bár Sfetts erre is csak a fejét rázza. Tovább viszont nem feszíti a húrt, csak addig folyik bele, amíg szükségét érzi.*
- Köszönöm Nirs, ez kedves tőled! *Biccent a másik férfinak is, közben már Syv feltett kérdésén gondolkodik.*
- Nos Syv, nagyra törő tervek, ez nem kétség. Rengeteg munkával fog járni, magam kételkedem is benne, hogy akár természetesen is megélném a végét. De... *vonja meg a vállát* azon a hídon majd akkor megyünk át. Szeretek apró lépésben haladni. *Mosolyog, jelezvén ezzel, hogy első a tábor átkutatása, második a nyomda, harmadik a híd és a torony, aztán így tovább.*
- Nekem a részfeladatok fontosak, azok tökéletessége és sikeressége. Az egészet lássák a vezérek. *Közben hátrafordul Waldranhoz is, s tekintetét fürkészi a válasz közben, kíváncsi rá, hogy a család egy másik tagja, hogyan viszonyul a témához.*
963. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-03 05:59:35
Üzenet elküldve: 2018-09-03 05:59:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Hazafelé//
*Learon biztos benne, hogy Prexi nem fog sokáig Trodd társaságban maradni, hiszen a pásztor nem a sok beszéd embere, és egyébként is tengernyi dolguk van most, hogy kaptak egy csomó földet meg feladatot. Hátranéz a hordókra, és örül, hogy végre minden megvan. Ekkor érkezik a fiú, aki felül a bakra nagy lelkesen, és így már indulhatnak is. A Sajt-mester elvigyorodik a szavainak hallatán, és hálát ad minden Szellemnek, hogy csak ennyiről volt szó, és nem más miatt hívta félre a fiút Kagan. Ebben a világban már akármi megeshet, főleg azoknál, akiknek hatalmuk van.*
-Hogy a kincstár? *Lepődik meg Learon, és hallgatja tovább a történetet.*
-Bizony, hogy sok! Több mint a legtöbb nemesnek a néhai Artheniorban! *Bólogat, bár nem biztos, hogy ez annyira jó dolog.* ~Legalább nem a házát díszíti vele, hanem csak megtartja a kincstárban!~ *Igazából Learon se tudja, mit kezdhetne annyi ékszerrel meg mindennel, ami Kagan ölébe hullott.*
-Hát nagyon ügyes vagy! *Dicséri meg a szorgos munkáért a gyermeket a pásztor, és még a buksiját is megsimogatja. Ha Prexi hasznos Kagannál, akkor az rá is jó fényt vet.*
-Mondjuk, megdolgozunk azért mi is, hogy Kagannak ott legyen az a sok aranya! Én magam is sok ezer aranyat tettem már a kincstárba! *Jelenleg is ott van egy akkora összeg, amiből egy szegénynegyedbeli akár egész életében elélhetne.*
*Learon biztos benne, hogy Prexi nem fog sokáig Trodd társaságban maradni, hiszen a pásztor nem a sok beszéd embere, és egyébként is tengernyi dolguk van most, hogy kaptak egy csomó földet meg feladatot. Hátranéz a hordókra, és örül, hogy végre minden megvan. Ekkor érkezik a fiú, aki felül a bakra nagy lelkesen, és így már indulhatnak is. A Sajt-mester elvigyorodik a szavainak hallatán, és hálát ad minden Szellemnek, hogy csak ennyiről volt szó, és nem más miatt hívta félre a fiút Kagan. Ebben a világban már akármi megeshet, főleg azoknál, akiknek hatalmuk van.*
-Hogy a kincstár? *Lepődik meg Learon, és hallgatja tovább a történetet.*
-Bizony, hogy sok! Több mint a legtöbb nemesnek a néhai Artheniorban! *Bólogat, bár nem biztos, hogy ez annyira jó dolog.* ~Legalább nem a házát díszíti vele, hanem csak megtartja a kincstárban!~ *Igazából Learon se tudja, mit kezdhetne annyi ékszerrel meg mindennel, ami Kagan ölébe hullott.*
-Hát nagyon ügyes vagy! *Dicséri meg a szorgos munkáért a gyermeket a pásztor, és még a buksiját is megsimogatja. Ha Prexi hasznos Kagannál, akkor az rá is jó fényt vet.*
-Mondjuk, megdolgozunk azért mi is, hogy Kagannak ott legyen az a sok aranya! Én magam is sok ezer aranyat tettem már a kincstárba! *Jelenleg is ott van egy akkora összeg, amiből egy szegénynegyedbeli akár egész életében elélhetne.*
962. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-03 00:11:36
Üzenet elküldve: 2018-09-03 00:11:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Külön utakon//
*Bár nem várta, hogy további információkat is kap, élénk érdeklődéssel figyel Harath szavaira, talán ismeretségük óta most először. Ugyanakkor hiába próbál visszaemlékezni, nem rémlik neki, hogy bármilyen mágussal találkozott volna, ám nem igyekszik kijavítani a férfit tévedésében*
- Rendben van. *bólint végül, mikor Harath abbahagyja a beszédet. Amikor azonban arra terelődik a szó, hogy elválnak útjaik, őszinte döbbenet látszik arcán egy pillanatra. ~ Mi?! Csak ennyi? Nem egészen erről volt szó! ~ hüledezik magában, bár ha jobban végiggondolja, meg tudja érteni a férfi döntését*
- Remélem, egy nap még keresztezik egymást útjaink! *búcsúzik röviden, miközben leszáll a kölcsönkapott lóról, hogy egymáshoz kösse a két, Kúriából hozott lovat, majd felpattan az egyikre. A kutyákat is magához inti, majd egy percig még áll, és a két távozó után néz. Nem mondhatni, hogy különösebben kedvelte őket, most mégis kissé kényelmetlenül és védtelenül érzi magát, hogy egyedül maradt. ~Na indulás!~ rázza meg magát végül, és a megfelelő irányba fordítva a lovakat, elindul Amon Ruadh felé.*
*Bár nem várta, hogy további információkat is kap, élénk érdeklődéssel figyel Harath szavaira, talán ismeretségük óta most először. Ugyanakkor hiába próbál visszaemlékezni, nem rémlik neki, hogy bármilyen mágussal találkozott volna, ám nem igyekszik kijavítani a férfit tévedésében*
- Rendben van. *bólint végül, mikor Harath abbahagyja a beszédet. Amikor azonban arra terelődik a szó, hogy elválnak útjaik, őszinte döbbenet látszik arcán egy pillanatra. ~ Mi?! Csak ennyi? Nem egészen erről volt szó! ~ hüledezik magában, bár ha jobban végiggondolja, meg tudja érteni a férfi döntését*
- Remélem, egy nap még keresztezik egymást útjaink! *búcsúzik röviden, miközben leszáll a kölcsönkapott lóról, hogy egymáshoz kösse a két, Kúriából hozott lovat, majd felpattan az egyikre. A kutyákat is magához inti, majd egy percig még áll, és a két távozó után néz. Nem mondhatni, hogy különösebben kedvelte őket, most mégis kissé kényelmetlenül és védtelenül érzi magát, hogy egyedül maradt. ~Na indulás!~ rázza meg magát végül, és a megfelelő irányba fordítva a lovakat, elindul Amon Ruadh felé.*
961. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-02 23:49:31
Üzenet elküldve: 2018-09-02 23:49:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Külön utakon//
*Ahogy elhaladnak az Owairatok lepusztult majorsága mellett, folytatja.*
- Aki még fontos lehet a törzsben, az Taitos, a varázslók vezetője, de vele találkoztál. Egoista, kiszámíthatatlan és veszedelmes, mint minden magasan képzett mágus. *elmereng, kinek lehet még olyan szava, amit érdemes a nőnek meghallania.*
- A Kapuőrökkel legyél jóban. Rangjuk nincs, de nagyon kekec népség, és borzalmasan meg tudják nehezíteni az életed. És ne haragítsd magadra Hrothgaar mestert... *látta a törpén, hogy nagyon kivan.*
- Még Kagan sem biztos, hogy meg tudná fékezni, ha bepöccen. Szóval óvatosan... *közben elérik Amon Ruadh lejtőjét.*
- Én eddig mentem. *átadja a Sorayától elvett dolgokat, kivéve persze az aranyat, amit megtart.*
- Sok szerencsét. *ha nincs több kérdés, akkor Shaiyamával kelet felé veszik az irányt, a Rév felé. Távol ThargArodtól és Kagantól. A szekeresnek azt az utasítást adja, hogy minden fegyvert és más kacatot szekerezzen fel Amon Ruadhra és adja át a helyieknek, jó pénzt fog kapni érte.*
A hozzászólás írója (Harath Hardoghar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.02 23:50:57
*Ahogy elhaladnak az Owairatok lepusztult majorsága mellett, folytatja.*
- Aki még fontos lehet a törzsben, az Taitos, a varázslók vezetője, de vele találkoztál. Egoista, kiszámíthatatlan és veszedelmes, mint minden magasan képzett mágus. *elmereng, kinek lehet még olyan szava, amit érdemes a nőnek meghallania.*
- A Kapuőrökkel legyél jóban. Rangjuk nincs, de nagyon kekec népség, és borzalmasan meg tudják nehezíteni az életed. És ne haragítsd magadra Hrothgaar mestert... *látta a törpén, hogy nagyon kivan.*
- Még Kagan sem biztos, hogy meg tudná fékezni, ha bepöccen. Szóval óvatosan... *közben elérik Amon Ruadh lejtőjét.*
- Én eddig mentem. *átadja a Sorayától elvett dolgokat, kivéve persze az aranyat, amit megtart.*
- Sok szerencsét. *ha nincs több kérdés, akkor Shaiyamával kelet felé veszik az irányt, a Rév felé. Távol ThargArodtól és Kagantól. A szekeresnek azt az utasítást adja, hogy minden fegyvert és más kacatot szekerezzen fel Amon Ruadhra és adja át a helyieknek, jó pénzt fog kapni érte.*
A hozzászólás írója (Harath Hardoghar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.02 23:50:57
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4325-4344