Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 53 (1041. - 1060. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1060. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-13 21:51:24
Üzenet elküldve: 2018-09-13 21:51:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Medgolyhadosztály//
*Lassan, de biztosan összegyülekezik a kis csapat, s immáron drágalátos fegyvereivel oldalán neki is kezdhetnek kijelölt feladatuknak.*
- Nem-e?
*Néz a leányra, miközben szemöldöke a homloka legeslegtetejére szalad. Kis híján madár módjára el is repül, miközben lesápad kissé.*
- Ez igazán biztató.
*A javasolt távolságot persze igyekszik betartani, s fél szemmel ügyel a bestiákra. Pash szavaira bólint egyet, amolyan beletörődőn, aztán elől haladva mutatja a többieknek az utat. Ha mást nem, azért mókás látvány lesz, ahogy a mellettük elhaladókra ráijeszthetnek a két nagy medgollyal.*
- Harlien Bahtor vagyok, a Fattyú Szakasz becses tagja és már tizedik éve, hogy leszoktam az alkoholról.
*Válaszolja eléggé komolytalan hangon, mert hát elég bugyuta kis ötletnek tartja a fiúcska próbálkozását. De hát legalább ő próbálkozik.*
*Lassan, de biztosan összegyülekezik a kis csapat, s immáron drágalátos fegyvereivel oldalán neki is kezdhetnek kijelölt feladatuknak.*
- Nem-e?
*Néz a leányra, miközben szemöldöke a homloka legeslegtetejére szalad. Kis híján madár módjára el is repül, miközben lesápad kissé.*
- Ez igazán biztató.
*A javasolt távolságot persze igyekszik betartani, s fél szemmel ügyel a bestiákra. Pash szavaira bólint egyet, amolyan beletörődőn, aztán elől haladva mutatja a többieknek az utat. Ha mást nem, azért mókás látvány lesz, ahogy a mellettük elhaladókra ráijeszthetnek a két nagy medgollyal.*
- Harlien Bahtor vagyok, a Fattyú Szakasz becses tagja és már tizedik éve, hogy leszoktam az alkoholról.
*Válaszolja eléggé komolytalan hangon, mert hát elég bugyuta kis ötletnek tartja a fiúcska próbálkozását. De hát legalább ő próbálkozik.*
1059. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-13 21:40:42
Üzenet elküldve: 2018-09-13 21:40:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Lehet fokozni. Hiszen éppen elsüllyedne legszívesebben, mert ugyan miféle férfinek is nézhetik az iménti kényszeredett vallomása után, és Aenae egy olyan kérdést intéz hozzá, amit természetesen félreért. Neki eszébe sem jutnak holmi ledér leányzók, akik néhány garasért felemelik a szoknyájukat. Hiszen itt van jó rokon, tehát rögtön az jut eszébe, hogy csak kérnie kell, és Aenae ledobja magáról a textilt. El sem tudja hinni, hogy ez ilyen egyszerű lenne. Hiszen még fel sem pofozta a lányt, hogy ebéli igényét nyomatékosítsa. A váratlan fordulattól elkerekedik a szeme, nyel egyet, és mivel a torka hirtelen olyan száraz lett, mint a tapló, csak alig hallhatóan, elfúló hangon tudja kinyögni.*
-Igen.
*Nem szeretne kurta szavakban beszélgetni, de most semmi értelmes nem jutna eszébe. Lehet, hogy Aenae meg sem hallotta amit mondott, hiszen nevetésben tör ki.
~Vagy meghallotta, és azért nevet?~
Nagyobb zavarban már úgysem lehetne, így arra gondol, hogy az a helyes ha nem forszírozza tovább ezt. Aenae is így gondolhatja, mert rendezkedni kezd, és valami koponyákról, meg lándzsákról locsog. Hogy jön ez ide? Csak kicsivel később kap észbe, hogy ezt ő mondta. De hát nem csoda, ha hirtelen minden kiesett az elméjéből.*
- Mondták. *marad meg az egyszavas válaszoknál, de aztán csak folytatja* De azt is mondták, hogy ha kiesik a kezedből a fegyver, és még van jártányi erőd, szerezd is vissza. Ha nincs, akkor is.
*Ő is követi a lány pillantását, és nagyon úgy látszik, hogy ugyanarra gondolnak. Aenae még mond valamit az előbbi kérdésére, miszerint lenne még tennivaló a ház körül, de csak fél füllel figyel rá. Még egy pillantás az elérhető távolságban heverő párnára, aztán ismét a lányra, hogy ha valamit forgatna a fejében, reagálhasson rá. De Aenae már ugrik is, Nirs pedig utána. Árnyalatnyi késéssel érkezik az ágyra, így a lány már megkaparinthatta a párnát, de utána kap, hogy megragadhassa annak csücskét. Ha sikerül, nem is ereszti. Próbálná magához ragadni, szabad kezével igyekszik is ráfogni Aenae csuklójára. Aztán ránt egyet a párnán. Ha az nem szakad szét, ha Aenae nem ereszti el, és ha még mindig nem toppan be a ház tulajdonosa, akkor könnyen lehet, hogy ezzel a mozdulattal nemcsak a párnát, de lányt is közel húzza magához. Ha pedig így történik, akkor hirtelen ráfagy az arcára a mosoly. Elég csak éreznie az arcán a lány szuszogásának szelét, éreznie az illatát, és a szíve egyre szaporábban ver. Ha pedig még sokáig néz azokba a sárga szemekbe, a nadrágját is olyan szűknek érzi, hogy megmozdulni is fél, nehogy valami baleset történjék.*
- Én... csak... *dadogja, mert olyan gondolat fordult meg a fejében, amit vagy most azonnal megpróbál megvalósítani, vagy nem lesz hozzá mersze* Én csak tartozom még egy puszival.
*Gyenge és átlátszó trükk lehetne ez, ha jó előre megfontolva próbálkozik meg vele, de az elhatározás olyan hirtelen és mélyről jövő, hogy akár őszintének is látszódhat. Kicsit közelebb hajol, szinte hallja a halántéka mögött rohanó vér surrogását, és ha Aenae nem fordítja el a fejét, akkor az a puszi bizony az ajkaira érkezik. De ez csak egy puszi, akár úgy is lehet venni, hogy amolyan ártatlan fajta.*
*Lehet fokozni. Hiszen éppen elsüllyedne legszívesebben, mert ugyan miféle férfinek is nézhetik az iménti kényszeredett vallomása után, és Aenae egy olyan kérdést intéz hozzá, amit természetesen félreért. Neki eszébe sem jutnak holmi ledér leányzók, akik néhány garasért felemelik a szoknyájukat. Hiszen itt van jó rokon, tehát rögtön az jut eszébe, hogy csak kérnie kell, és Aenae ledobja magáról a textilt. El sem tudja hinni, hogy ez ilyen egyszerű lenne. Hiszen még fel sem pofozta a lányt, hogy ebéli igényét nyomatékosítsa. A váratlan fordulattól elkerekedik a szeme, nyel egyet, és mivel a torka hirtelen olyan száraz lett, mint a tapló, csak alig hallhatóan, elfúló hangon tudja kinyögni.*
-Igen.
*Nem szeretne kurta szavakban beszélgetni, de most semmi értelmes nem jutna eszébe. Lehet, hogy Aenae meg sem hallotta amit mondott, hiszen nevetésben tör ki.
~Vagy meghallotta, és azért nevet?~
Nagyobb zavarban már úgysem lehetne, így arra gondol, hogy az a helyes ha nem forszírozza tovább ezt. Aenae is így gondolhatja, mert rendezkedni kezd, és valami koponyákról, meg lándzsákról locsog. Hogy jön ez ide? Csak kicsivel később kap észbe, hogy ezt ő mondta. De hát nem csoda, ha hirtelen minden kiesett az elméjéből.*
- Mondták. *marad meg az egyszavas válaszoknál, de aztán csak folytatja* De azt is mondták, hogy ha kiesik a kezedből a fegyver, és még van jártányi erőd, szerezd is vissza. Ha nincs, akkor is.
*Ő is követi a lány pillantását, és nagyon úgy látszik, hogy ugyanarra gondolnak. Aenae még mond valamit az előbbi kérdésére, miszerint lenne még tennivaló a ház körül, de csak fél füllel figyel rá. Még egy pillantás az elérhető távolságban heverő párnára, aztán ismét a lányra, hogy ha valamit forgatna a fejében, reagálhasson rá. De Aenae már ugrik is, Nirs pedig utána. Árnyalatnyi késéssel érkezik az ágyra, így a lány már megkaparinthatta a párnát, de utána kap, hogy megragadhassa annak csücskét. Ha sikerül, nem is ereszti. Próbálná magához ragadni, szabad kezével igyekszik is ráfogni Aenae csuklójára. Aztán ránt egyet a párnán. Ha az nem szakad szét, ha Aenae nem ereszti el, és ha még mindig nem toppan be a ház tulajdonosa, akkor könnyen lehet, hogy ezzel a mozdulattal nemcsak a párnát, de lányt is közel húzza magához. Ha pedig így történik, akkor hirtelen ráfagy az arcára a mosoly. Elég csak éreznie az arcán a lány szuszogásának szelét, éreznie az illatát, és a szíve egyre szaporábban ver. Ha pedig még sokáig néz azokba a sárga szemekbe, a nadrágját is olyan szűknek érzi, hogy megmozdulni is fél, nehogy valami baleset történjék.*
- Én... csak... *dadogja, mert olyan gondolat fordult meg a fejében, amit vagy most azonnal megpróbál megvalósítani, vagy nem lesz hozzá mersze* Én csak tartozom még egy puszival.
*Gyenge és átlátszó trükk lehetne ez, ha jó előre megfontolva próbálkozik meg vele, de az elhatározás olyan hirtelen és mélyről jövő, hogy akár őszintének is látszódhat. Kicsit közelebb hajol, szinte hallja a halántéka mögött rohanó vér surrogását, és ha Aenae nem fordítja el a fejét, akkor az a puszi bizony az ajkaira érkezik. De ez csak egy puszi, akár úgy is lehet venni, hogy amolyan ártatlan fajta.*
1058. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-13 21:36:54
Üzenet elküldve: 2018-09-13 21:36:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Medgolyhadosztály//
* Ahogy mindenki megérkezik, és a bestiák is, Pash mosolyogva néz a lányra, és a nőre. Egész kellemes társaság, bár utóbbi elég fura figura, de a medgolyoknál nem rosszabb. Az előbbi viszont az említett állatokkal cimborál. Szóval, talán még az ezüsthajú srác a legnormálisabb. *
- No hát, akkor szerintem menjünk a nagymajorig Harlien vezetésével, aztán onnan a térképpel tájékozódunk majd tovább. * Emeli fel ismét az említett tárgyat, lassan. Nagyon lassan. Ha nincs ellenkezés, akkor boldogan mosolyog továbbra is, hogy ebben máris egyet értenek, és kisétál a kapun, remélhetőleg a többiek társaságában, aztán meg is indul lefelé a hegyről. *
- Javaslom, hogy ismerjük meg egymást az út közben. Jobb, mint némán gyalogolni, és ha felfal engem egy medgoly, akkor legalább lesz aki tudja, hogy ki voltam. * Nevet, ügyelve rá, hogy ne tegye túl magas hangon. Vagy hangosan. Vagy túl sokáig. Igazából egész kényszeredettnek tűnik ez a nevetés, így, hogy ennyire mindenre figyelnie kell hozzá. *
- Én ahogy mondtam... * kezdi, hogy jó példával járjon elöl * Pashthra Shungo'rol vagyok, és azért jöttem Amonra, hogy remek harcos váljon belőlem. Ez az első feladatom.
* Ezzel talán mindent elmondott, úgyhogy most kíváncsian néz a nőkre, és fel se tűnik neki, hogy mennyire sablonos és erőltetett ez az egész. Ahogy az sem, hogy valamiért egész főnökösködő lett a két nővel szemben. Pedig a druida oldalán vannak medgolyok, és Harlienből is kinézi, hogy két gyors mozdulattal húzza fel a kardjára ha felbosszantja. Szóval tényleg nem direkt csinálja, csak tudat alatt. Lehet köze van ahhoz, hogy ő az egyetlen hímnemű a csapatban. *
* Ahogy mindenki megérkezik, és a bestiák is, Pash mosolyogva néz a lányra, és a nőre. Egész kellemes társaság, bár utóbbi elég fura figura, de a medgolyoknál nem rosszabb. Az előbbi viszont az említett állatokkal cimborál. Szóval, talán még az ezüsthajú srác a legnormálisabb. *
- No hát, akkor szerintem menjünk a nagymajorig Harlien vezetésével, aztán onnan a térképpel tájékozódunk majd tovább. * Emeli fel ismét az említett tárgyat, lassan. Nagyon lassan. Ha nincs ellenkezés, akkor boldogan mosolyog továbbra is, hogy ebben máris egyet értenek, és kisétál a kapun, remélhetőleg a többiek társaságában, aztán meg is indul lefelé a hegyről. *
- Javaslom, hogy ismerjük meg egymást az út közben. Jobb, mint némán gyalogolni, és ha felfal engem egy medgoly, akkor legalább lesz aki tudja, hogy ki voltam. * Nevet, ügyelve rá, hogy ne tegye túl magas hangon. Vagy hangosan. Vagy túl sokáig. Igazából egész kényszeredettnek tűnik ez a nevetés, így, hogy ennyire mindenre figyelnie kell hozzá. *
- Én ahogy mondtam... * kezdi, hogy jó példával járjon elöl * Pashthra Shungo'rol vagyok, és azért jöttem Amonra, hogy remek harcos váljon belőlem. Ez az első feladatom.
* Ezzel talán mindent elmondott, úgyhogy most kíváncsian néz a nőkre, és fel se tűnik neki, hogy mennyire sablonos és erőltetett ez az egész. Ahogy az sem, hogy valamiért egész főnökösködő lett a két nővel szemben. Pedig a druida oldalán vannak medgolyok, és Harlienből is kinézi, hogy két gyors mozdulattal húzza fel a kardjára ha felbosszantja. Szóval tényleg nem direkt csinálja, csak tudat alatt. Lehet köze van ahhoz, hogy ő az egyetlen hímnemű a csapatban. *
1057. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-13 21:10:46
Üzenet elküldve: 2018-09-13 21:10:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Külön utakon//
*Túl hosszúra nyúlik ez a nap. Hiába küzd a fáradtság ellen, az lassan minden porcikájába mélyen beeszi magát, elméjét elhomályosítja, észrevétlenül sodorva őt egyre messzebb az ébrenléttől. Nem is nagyon figyel a környezetére, a másik kettő beszélgetésére, ahogy arra sem reagál, amikor a sötételf nő elhagyja kis társaságukat. Persze feltűnik neki a dolog, de feleslegesnek érzi, hogy ezt jelezze is. Leginkább arra koncentrál, hogy le ne forduljon a lóról, ami ilyen állapotban meglepően nehéz feladatnak bizonyul.
Már jóval azután, hogy kettesben maradtak, újból Harath felé pillant. Az éhség, a szomjúság és a kialvatlanság egyszerre szólal meg belőle, bár nem emeli fel a hangját. Az túl sok energiát emésztene fel.*
- Nem bírom tovább. *Ennél többre nem futja, de szavainak őszinteségéhez kétség sem férhet.*
*Túl hosszúra nyúlik ez a nap. Hiába küzd a fáradtság ellen, az lassan minden porcikájába mélyen beeszi magát, elméjét elhomályosítja, észrevétlenül sodorva őt egyre messzebb az ébrenléttől. Nem is nagyon figyel a környezetére, a másik kettő beszélgetésére, ahogy arra sem reagál, amikor a sötételf nő elhagyja kis társaságukat. Persze feltűnik neki a dolog, de feleslegesnek érzi, hogy ezt jelezze is. Leginkább arra koncentrál, hogy le ne forduljon a lóról, ami ilyen állapotban meglepően nehéz feladatnak bizonyul.
Már jóval azután, hogy kettesben maradtak, újból Harath felé pillant. Az éhség, a szomjúság és a kialvatlanság egyszerre szólal meg belőle, bár nem emeli fel a hangját. Az túl sok energiát emésztene fel.*
- Nem bírom tovább. *Ennél többre nem futja, de szavainak őszinteségéhez kétség sem férhet.*
1056. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-13 17:39:10
Üzenet elküldve: 2018-09-13 17:39:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Grotg//
*Ugyan Learon el tudja gondolni azt, hogy egy disznó, amit az óriás elad, pár napon belül levágódik és hurkává meg kolbásszá és sózotthússá meg pörköltté válik, ezt a szomorú tényt, most nem mondja ki, mert éppen a halál kerül szóba.* ~Még, ha tudjuk is, hogy mit jelent megölni egy állatot, jobb nem beszélni róla!~ *Habár amikor Learon megtanulta a fanevelés varázslatot, egyetlen pillanatra elgondolkodott rajta, hogy ezzel mennyire könnyen el lehetne intézni a disznók felhízlalását. Csak ki kéne őket zavarni amíg tart a jó idő, és a makkal teli erdőben jó húsossá válnának. Biztosan jobban is szeretnék az emberek az ilyen disznót, hiszen nem csak zsírja van, hanem jó izmos.* ~Akkor viszont el kell adni őket, és egy disznó sem érdemli meg, hogy csupán egy, vagy két évet éljen!~ *Persze ez hatalmas pénzhozamot jelentene, mégis a pásztormágus rögtön elvetette a dolgot.* ~A bor és az alma is meghozza a maga árát!~ *Elmélkedik így magában, és azt is gondolja, hogy mennyivel jobb az embereknek, ha nem húst esznek, hanem növényeket.* ~A kecske meg a liba is a gazon nő meg olyan szép nagyra! Akkor az embernek is jó!~
-Bizony, hogy szörnyű! *Húzza el a száját és bólint, majd kortyol egyet ő maga is.*
-Mindent megteszek, hogy egy éhes száj se maradjon a környéken! *Persze ez szép cél, de gyakorlatilag eddig a házához betérőkön és néhány paraszton meg utcakölykön kívül, jelentős eredményt nem tud felmutatni. Ő eddig inkább arra gondolt, hogyha a környező gazdaságokat fejleszti, akkor azok is tesznek a nincstelenekért. Több-kevesebb sikerrel járt, de semmiképpen nem látványossal.*
-Megkapod majd a részed aranyban vagy terményben! Egyébként, ha kell dió vagy alma, most is átmehetünk szedni, van még a fákon bőven! Adok belőle amennyit csak elbírsz! *Ez ugye jól hangzik, de három négy zsák almánál azért több nem férhet az óriás kezébe se. Na nem mintha Learonnak fájna akár öt szekérnyi alma is, hiszen annyi fát teremet, amennyit csak akar.*
//Grotg//
*Ugyan Learon el tudja gondolni azt, hogy egy disznó, amit az óriás elad, pár napon belül levágódik és hurkává meg kolbásszá és sózotthússá meg pörköltté válik, ezt a szomorú tényt, most nem mondja ki, mert éppen a halál kerül szóba.* ~Még, ha tudjuk is, hogy mit jelent megölni egy állatot, jobb nem beszélni róla!~ *Habár amikor Learon megtanulta a fanevelés varázslatot, egyetlen pillanatra elgondolkodott rajta, hogy ezzel mennyire könnyen el lehetne intézni a disznók felhízlalását. Csak ki kéne őket zavarni amíg tart a jó idő, és a makkal teli erdőben jó húsossá válnának. Biztosan jobban is szeretnék az emberek az ilyen disznót, hiszen nem csak zsírja van, hanem jó izmos.* ~Akkor viszont el kell adni őket, és egy disznó sem érdemli meg, hogy csupán egy, vagy két évet éljen!~ *Persze ez hatalmas pénzhozamot jelentene, mégis a pásztormágus rögtön elvetette a dolgot.* ~A bor és az alma is meghozza a maga árát!~ *Elmélkedik így magában, és azt is gondolja, hogy mennyivel jobb az embereknek, ha nem húst esznek, hanem növényeket.* ~A kecske meg a liba is a gazon nő meg olyan szép nagyra! Akkor az embernek is jó!~
-Bizony, hogy szörnyű! *Húzza el a száját és bólint, majd kortyol egyet ő maga is.*
-Mindent megteszek, hogy egy éhes száj se maradjon a környéken! *Persze ez szép cél, de gyakorlatilag eddig a házához betérőkön és néhány paraszton meg utcakölykön kívül, jelentős eredményt nem tud felmutatni. Ő eddig inkább arra gondolt, hogyha a környező gazdaságokat fejleszti, akkor azok is tesznek a nincstelenekért. Több-kevesebb sikerrel járt, de semmiképpen nem látványossal.*
-Megkapod majd a részed aranyban vagy terményben! Egyébként, ha kell dió vagy alma, most is átmehetünk szedni, van még a fákon bőven! Adok belőle amennyit csak elbírsz! *Ez ugye jól hangzik, de három négy zsák almánál azért több nem férhet az óriás kezébe se. Na nem mintha Learonnak fájna akár öt szekérnyi alma is, hiszen annyi fát teremet, amennyit csak akar.*
1055. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-13 17:09:38
Üzenet elküldve: 2018-09-13 17:09:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Learon//
* Grotg se vágta még le egy állatát se, de igazából ezt annak köszönheti, hogy nincs annyi pénze, hogy csak erre tarthasson állatot. Persze az egyik disznót lassan levághatná, és vehetne a kapott hús árán egy újat, és még maradna is neki, de ez nem fordult még meg az óriás fejében. Hiába, alapvető matematikai tudás nélkül nehezen lesz valaki nyereséges. Viszont most bólogathat.*
- Megenni én se eszem egyiket se. * Teszi hozzá a bólogatáshoz, ami igaz is. Viszont az újabb téma már szomorúsággal tölti el.*
- Szörnyű dolog a halál. * Mondja egyszerűen, és iszik is erre a mondatra, mert annyira igaznak érzi. Nem szereti, hogyha mások meghalnak, mármint ha azok jó emberek, vagy más fajtabeliek. Grotg nehezen különböztet meg más fajokat. Neki vannak az emberek, a nagyra nőtt emberek, és az alacsonyabbra nőtt emberek, meg a más bőrszínű emberek. Felesleges ezt bonyolítani, nem a rájuk aggatott faj, hanem a tetteik határozzák meg azt, hogy kik vagyunk. Legalábbis az óriás számára mindenképp. *
- Remélem, hogy tudsz rajtuk segíteni a munkával. * Teszi még hozzá, mert meg se fordul a fejében a gondolat, amire sokan gondolnának, hogy a magányos asszonyokat és árvákat milyen könnyű kihasználni. Biztos benne, hogy Learon nem tenne ilyet. Viszont jól esik neki a barát szót hallani, valóban, már ő is így tekint a szakmabeli kollégájára, pedig alig ismeri. *
- Jól van, számíthatsz rám, mondom. * Ismétli önmagát, mert nem tántorította el a munkától az, hogy megtudta, sokat kell majd dolgozni. Nem az a fajta, akit ez túlzottan zavarna. Még jó is, mert legalább telik az idő. *
//Learon//
* Grotg se vágta még le egy állatát se, de igazából ezt annak köszönheti, hogy nincs annyi pénze, hogy csak erre tarthasson állatot. Persze az egyik disznót lassan levághatná, és vehetne a kapott hús árán egy újat, és még maradna is neki, de ez nem fordult még meg az óriás fejében. Hiába, alapvető matematikai tudás nélkül nehezen lesz valaki nyereséges. Viszont most bólogathat.*
- Megenni én se eszem egyiket se. * Teszi hozzá a bólogatáshoz, ami igaz is. Viszont az újabb téma már szomorúsággal tölti el.*
- Szörnyű dolog a halál. * Mondja egyszerűen, és iszik is erre a mondatra, mert annyira igaznak érzi. Nem szereti, hogyha mások meghalnak, mármint ha azok jó emberek, vagy más fajtabeliek. Grotg nehezen különböztet meg más fajokat. Neki vannak az emberek, a nagyra nőtt emberek, és az alacsonyabbra nőtt emberek, meg a más bőrszínű emberek. Felesleges ezt bonyolítani, nem a rájuk aggatott faj, hanem a tetteik határozzák meg azt, hogy kik vagyunk. Legalábbis az óriás számára mindenképp. *
- Remélem, hogy tudsz rajtuk segíteni a munkával. * Teszi még hozzá, mert meg se fordul a fejében a gondolat, amire sokan gondolnának, hogy a magányos asszonyokat és árvákat milyen könnyű kihasználni. Biztos benne, hogy Learon nem tenne ilyet. Viszont jól esik neki a barát szót hallani, valóban, már ő is így tekint a szakmabeli kollégájára, pedig alig ismeri. *
- Jól van, számíthatsz rám, mondom. * Ismétli önmagát, mert nem tántorította el a munkától az, hogy megtudta, sokat kell majd dolgozni. Nem az a fajta, akit ez túlzottan zavarna. Még jó is, mert legalább telik az idő. *
1054. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-13 15:06:19
Üzenet elküldve: 2018-09-13 15:06:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Grotg//
-Ez így igaz, bár a legtöbben a saját életüket féltik. *Ismétli meg magát.*
-Én mondjuk meg se eszem az állataimat, de ez már részletkérdés. *Learon annyira óvja őket, mintha tulajdon családja lenne a kecske és juhcsapat. Sokan emiatt biztosan hülyének nézték az évek során, de őt ez egyáltalán nem zavarja. Nem célja életekért cserébe pénzt kérni, és nem is tartja etikus lépésnek. Persze nem tud mit tenni az évezredek alatt berögzült szokásokkal.* ~Majd talán rájönnek az emberek, hogy mennyire nem jó, amit teszünk a többi élővel!~
-Bizony! Még nem valósult meg igazán a visszatelepülés, és sok áldozat is volt, ugye. *És ezek a kezek hiányoznak a földekről sajnos és hiába pótlódik másokkal, a hozzáértés hiánya látszik a szántókon és kaszálókon.*
-Védd is meg a földed, jól van! *Neveti el magát ő is, bár tudja, hogy ez mekkora ostobaság, hiszen ők még a félistenekkel sem bírtak, csak a szolgáikkal, a démonokkal és azokkal is úgy, hogy közben meghaltak.* ~Nem volt egyszerű az már biztos!~
-Annyi baj legyen! Biztos fog akadni egy magányos asszony, vagy családjátvesztett lány ezekben a nehéz időkben! *Mert ugye, ahol halottak vannak, ott árvák is feltűnnek, márpedig, ha az árvákat nem dolgoztatja senki, akkor csavargókká, tolvajokká vagy halottakká válnak. Egyik sem túlzottan jó esthetőség.*
-Szavadon foglak barátom! *Csillan fel a szeme a pásztormágusnak, hiszen egy óriás keze mindig fontos tényező egy gazdaságban.*
-Jövőre úgyis kell vetnek három hektárra való búzát, szóval ott lesz munka bőven! *Jelenleg persze még Prexivel elvannak ketten a feladatokkal, de nemsokára már nem lesz az elég!*
//Grotg//
-Ez így igaz, bár a legtöbben a saját életüket féltik. *Ismétli meg magát.*
-Én mondjuk meg se eszem az állataimat, de ez már részletkérdés. *Learon annyira óvja őket, mintha tulajdon családja lenne a kecske és juhcsapat. Sokan emiatt biztosan hülyének nézték az évek során, de őt ez egyáltalán nem zavarja. Nem célja életekért cserébe pénzt kérni, és nem is tartja etikus lépésnek. Persze nem tud mit tenni az évezredek alatt berögzült szokásokkal.* ~Majd talán rájönnek az emberek, hogy mennyire nem jó, amit teszünk a többi élővel!~
-Bizony! Még nem valósult meg igazán a visszatelepülés, és sok áldozat is volt, ugye. *És ezek a kezek hiányoznak a földekről sajnos és hiába pótlódik másokkal, a hozzáértés hiánya látszik a szántókon és kaszálókon.*
-Védd is meg a földed, jól van! *Neveti el magát ő is, bár tudja, hogy ez mekkora ostobaság, hiszen ők még a félistenekkel sem bírtak, csak a szolgáikkal, a démonokkal és azokkal is úgy, hogy közben meghaltak.* ~Nem volt egyszerű az már biztos!~
-Annyi baj legyen! Biztos fog akadni egy magányos asszony, vagy családjátvesztett lány ezekben a nehéz időkben! *Mert ugye, ahol halottak vannak, ott árvák is feltűnnek, márpedig, ha az árvákat nem dolgoztatja senki, akkor csavargókká, tolvajokká vagy halottakká válnak. Egyik sem túlzottan jó esthetőség.*
-Szavadon foglak barátom! *Csillan fel a szeme a pásztormágusnak, hiszen egy óriás keze mindig fontos tényező egy gazdaságban.*
-Jövőre úgyis kell vetnek három hektárra való búzát, szóval ott lesz munka bőven! *Jelenleg persze még Prexivel elvannak ketten a feladatokkal, de nemsokára már nem lesz az elég!*
1053. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-13 12:18:21
Üzenet elküldve: 2018-09-13 12:18:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Learon//
* Grotg szívét valószínűleg meglágyítaná Learon óriásokkal szemben táplált rasszizmusa, de így, hogy nem tud róla, nem is feltételezi, hogy bárki ilyen jó lélekkel gondolna a fajtársaira. A kimondott mondatra viszont megcsóválja a fejét.*
- Az, aki birtokot gondoz, és állatokat tart, az vállaljon is felhősséget azok iránt. Ha levágja, hogy megegye, az a szíve dolga, végtére is a nagyja ezért van. De ha hagyja, hogy holmi jöttment élőhótak fosszák le, az nem is méltó rá, hogy gazdának álljon! * Csap az asztalra erélyesen, mert ez olyan dolog, amit neveltetéséből kapcsolódóan sziklaszilárdan hisz, és felbosszantja, hogy vannak, akik inkább menekülnek. Viszont Learon következő mondatára csak hümmög.*
- Akkor nem csoda, hogy ilyen kevés földbirtokost láttam errefelé. * Bár, az is lehet, hogy Grotg csak olyan útvonalon érkezett, hogy alig futott bele más gazdákba. Nem mintha ez megijesztené, vagy eltántorítaná a gazdaságtól. *
- De jöjjenek csak, van két botom, ha az egyik eltörne! *Mosolyog, mert viccesnek találja, de amúgy jobban örülne neki, ha elkerülnék őt az ilyen rossz dolgok. * Akár az istenek fején is eltöröm az egyiket ha kell.
* Teszi hozzá nevetve ezen az abszurditáson. Viszont a következő mondatra elkerekedik a szeme. Fura érzése van, mintha már mondta volna a férfi, hogy mágiázik, de egyáltalán nem biztos benne, úgyhogy elhessegeti a gondolatot, és inkább elcsodálkozik rajta, hogy milyen erős is ez a figura, aki ilyen barátságos vele. Örül neki, hogy a helyieket nem részegíti meg az erő és a hatalom. Amikor a birtok nagyságáról beszél, akkor ez a meglepődés még tovább nő. *
~ Milyen gazdag ember! Nem csoda, hogy van miből segítenie másokon. És milyen kedves, hogy az eszébe jutnak... tényleg aranyból van a szíved, Dearon. ~
- Hát sajnos nem ismerek egy cselédet sem. * Sóhajt Grotg szomorúan.* De ha szükséged van segítségre a földön, vetésnél és betakarításnál, akkor nyugodtan számíthatsz rám!
A hozzászólás írója (Paraszt Grotg) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.13 15:39:42
//Learon//
* Grotg szívét valószínűleg meglágyítaná Learon óriásokkal szemben táplált rasszizmusa, de így, hogy nem tud róla, nem is feltételezi, hogy bárki ilyen jó lélekkel gondolna a fajtársaira. A kimondott mondatra viszont megcsóválja a fejét.*
- Az, aki birtokot gondoz, és állatokat tart, az vállaljon is felhősséget azok iránt. Ha levágja, hogy megegye, az a szíve dolga, végtére is a nagyja ezért van. De ha hagyja, hogy holmi jöttment élőhótak fosszák le, az nem is méltó rá, hogy gazdának álljon! * Csap az asztalra erélyesen, mert ez olyan dolog, amit neveltetéséből kapcsolódóan sziklaszilárdan hisz, és felbosszantja, hogy vannak, akik inkább menekülnek. Viszont Learon következő mondatára csak hümmög.*
- Akkor nem csoda, hogy ilyen kevés földbirtokost láttam errefelé. * Bár, az is lehet, hogy Grotg csak olyan útvonalon érkezett, hogy alig futott bele más gazdákba. Nem mintha ez megijesztené, vagy eltántorítaná a gazdaságtól. *
- De jöjjenek csak, van két botom, ha az egyik eltörne! *Mosolyog, mert viccesnek találja, de amúgy jobban örülne neki, ha elkerülnék őt az ilyen rossz dolgok. * Akár az istenek fején is eltöröm az egyiket ha kell.
* Teszi hozzá nevetve ezen az abszurditáson. Viszont a következő mondatra elkerekedik a szeme. Fura érzése van, mintha már mondta volna a férfi, hogy mágiázik, de egyáltalán nem biztos benne, úgyhogy elhessegeti a gondolatot, és inkább elcsodálkozik rajta, hogy milyen erős is ez a figura, aki ilyen barátságos vele. Örül neki, hogy a helyieket nem részegíti meg az erő és a hatalom. Amikor a birtok nagyságáról beszél, akkor ez a meglepődés még tovább nő. *
~ Milyen gazdag ember! Nem csoda, hogy van miből segítenie másokon. És milyen kedves, hogy az eszébe jutnak... tényleg aranyból van a szíved, Dearon. ~
- Hát sajnos nem ismerek egy cselédet sem. * Sóhajt Grotg szomorúan.* De ha szükséged van segítségre a földön, vetésnél és betakarításnál, akkor nyugodtan számíthatsz rám!
A hozzászólás írója (Paraszt Grotg) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.13 15:39:42
1052. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-13 10:14:15
Üzenet elküldve: 2018-09-13 10:14:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Hölgyek dorbézolása//
*Rel valamiért nagyon zavarba hozza, mert a kérdésére az összes vér az arcába tolul. Nagy nehezen bólint.*
- Próbálkozom.
*Magyarán csak műkedvelő, de végül is Effynek nem egy súlyos, hasi sebe volt, hanem csak egy bokaficama, szóval itt nem sok dolgot tudott elszúrni. Ha hasi sebe lett volna, akkor valószínűleg csak sikítva rohangált volna körülötte.*
- Őőőőő...
*A szűrős kérdésre végképp zavarba jön, emlékszik rá, hogy látott többet is - egy napja csak a konyhai felszerelések mosogatására ment rá -, így aztán elkezdi kiforgatni a fiókokat, felforgatni a szekrényeket. Egy percen belül öt különböző méretű szűrő kerül ki a pultra, de ezeknek nyilván egyike sem teaszűrő, míg végül egy fiók legmélyéről is felbukkan egy darab, ami viszont valóban alkalmas arra, hogy átszűrjék rajta a teát.*
- Hah!
*Diadalittasan emeli fel és adja oda Relnek.*
- Azt szeretném, ha neked is megfelel.
*Végtére is az a szoba van a lehető legmesszebb mindentől és a vázát is ott törték össze Nirsszel. Persze Effy sosem járt a háznak a nagy részében még, szóval biztosan nem hiányozna neki egy kübli sem, de azért Aenae így érzi a legjobbnak. Meg a zöld tényleg megy a szeme színéhez. Effy mögött a pultnak támaszkodik, karjait összefonja maga előtt, mindig arra néz, aki beszél, Effy esetében barátnője tarkójára.
Ő nem nagyon folyik bele a beszélgetésbe, mondjuk nem is kérdezték, hogy neki mik a tervei, sőt igazán semmiről. Ez persze nem baj, mert egy ilyen kérdésre amúgy sem tudna válaszolni, ugyanis gőze sincsen arról, hogy mit kezdjen magával. Nemrég még gondolta, hogy csak addig marad Effyvel, míg az összeszedi magát, aztán pedig hazamegy Pyctához. Csak az élet közbeszólt, Pyctával csúnyán összevesztek, aztán ott volt az az eset Effy fivérével is, szóval nyilvánvalóvá vált, hogy Pyctához vissza nem mehet, a közelében lennie meg kellemetlen lenne. Hogy itt mit fog csinálni, arról meg aztán gőze sincsen. Egészen elbambul.*
*Rel valamiért nagyon zavarba hozza, mert a kérdésére az összes vér az arcába tolul. Nagy nehezen bólint.*
- Próbálkozom.
*Magyarán csak műkedvelő, de végül is Effynek nem egy súlyos, hasi sebe volt, hanem csak egy bokaficama, szóval itt nem sok dolgot tudott elszúrni. Ha hasi sebe lett volna, akkor valószínűleg csak sikítva rohangált volna körülötte.*
- Őőőőő...
*A szűrős kérdésre végképp zavarba jön, emlékszik rá, hogy látott többet is - egy napja csak a konyhai felszerelések mosogatására ment rá -, így aztán elkezdi kiforgatni a fiókokat, felforgatni a szekrényeket. Egy percen belül öt különböző méretű szűrő kerül ki a pultra, de ezeknek nyilván egyike sem teaszűrő, míg végül egy fiók legmélyéről is felbukkan egy darab, ami viszont valóban alkalmas arra, hogy átszűrjék rajta a teát.*
- Hah!
*Diadalittasan emeli fel és adja oda Relnek.*
- Azt szeretném, ha neked is megfelel.
*Végtére is az a szoba van a lehető legmesszebb mindentől és a vázát is ott törték össze Nirsszel. Persze Effy sosem járt a háznak a nagy részében még, szóval biztosan nem hiányozna neki egy kübli sem, de azért Aenae így érzi a legjobbnak. Meg a zöld tényleg megy a szeme színéhez. Effy mögött a pultnak támaszkodik, karjait összefonja maga előtt, mindig arra néz, aki beszél, Effy esetében barátnője tarkójára.
Ő nem nagyon folyik bele a beszélgetésbe, mondjuk nem is kérdezték, hogy neki mik a tervei, sőt igazán semmiről. Ez persze nem baj, mert egy ilyen kérdésre amúgy sem tudna válaszolni, ugyanis gőze sincsen arról, hogy mit kezdjen magával. Nemrég még gondolta, hogy csak addig marad Effyvel, míg az összeszedi magát, aztán pedig hazamegy Pyctához. Csak az élet közbeszólt, Pyctával csúnyán összevesztek, aztán ott volt az az eset Effy fivérével is, szóval nyilvánvalóvá vált, hogy Pyctához vissza nem mehet, a közelében lennie meg kellemetlen lenne. Hogy itt mit fog csinálni, arról meg aztán gőze sincsen. Egészen elbambul.*
1051. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-13 09:25:44
Üzenet elküldve: 2018-09-13 09:25:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Hölgyek dorbézolása//
*Aenae kérdésére széttárja karjait.*
- Ahogy szeretnéd.
*Ha ennyire ragaszkodik ahhoz a szobához, hát legyen, neki teljesen mindegy. Miközben a két másik hölgy nekilát a harapnivaló és a tea elkészítéséhez, addig Nairadával cseveg pár sort.*
- Ugyan, cseppet sem. Először is szeretnék berendezkedni és elintézni a birtok körüli dolgokat. Kellene egy-két fő a cselédségbe, aztán nem volna rossz ötlet állatokat tartani, mert hát sok erre alkalmas épület van itt. A birtok végében a gyümölcsössel is szeretnék kezdeni valamit. Talán eladhatnánk a termését, még meglátom. Ezentúl ha a Vashegynek bármi megbízása van, amit el tudok végezni, mint például a legutóbbi nyersanyagbeszerzést, azt örömmel vállalom. Ez a legkevesebb, amit a segítségükért és a birtokért cserébe megtehetek.
*Miután kellőképpen eluntatta a társaságot a szövegelésével, szán még egy-két röpke mondatot az ósdi bútorok ügyére is.*
- Szóval azt mondjátok, nincs baj velük? Na jó, talán még meggondolom, végül is ezek csak hozzáadnak a vidéki hangulathoz.
*Rel kérdése alapesetben elszomorítaná, most viszont csak egyhangúan megcsóválja a fejét.*
- Már annyira nincs. Minél hamarább próbálom magam túltenni rajta és elfelejteni. Persze a régi életem hiányzik néha, főleg a családom, de én úgy gondolom, nem tudok előre haladni, ha mindig a múlttal foglalkozok. A mostani helyzetemből kell kihoznom a legjobbat.
*Persze egyszerű előadnia most magát, mikor éjjelente még mindig a régi kúriájával álmodik. A tea közben lassan készül, Effy pedig megfigyeli, a hölgyek hogyan készítik. A jövőben akár maga is megcsinálhatja majd.*
- És nektek mik a terveitek a jövőre nézve?
*Tekint hol Naira, hol Relre.*
*Aenae kérdésére széttárja karjait.*
- Ahogy szeretnéd.
*Ha ennyire ragaszkodik ahhoz a szobához, hát legyen, neki teljesen mindegy. Miközben a két másik hölgy nekilát a harapnivaló és a tea elkészítéséhez, addig Nairadával cseveg pár sort.*
- Ugyan, cseppet sem. Először is szeretnék berendezkedni és elintézni a birtok körüli dolgokat. Kellene egy-két fő a cselédségbe, aztán nem volna rossz ötlet állatokat tartani, mert hát sok erre alkalmas épület van itt. A birtok végében a gyümölcsössel is szeretnék kezdeni valamit. Talán eladhatnánk a termését, még meglátom. Ezentúl ha a Vashegynek bármi megbízása van, amit el tudok végezni, mint például a legutóbbi nyersanyagbeszerzést, azt örömmel vállalom. Ez a legkevesebb, amit a segítségükért és a birtokért cserébe megtehetek.
*Miután kellőképpen eluntatta a társaságot a szövegelésével, szán még egy-két röpke mondatot az ósdi bútorok ügyére is.*
- Szóval azt mondjátok, nincs baj velük? Na jó, talán még meggondolom, végül is ezek csak hozzáadnak a vidéki hangulathoz.
*Rel kérdése alapesetben elszomorítaná, most viszont csak egyhangúan megcsóválja a fejét.*
- Már annyira nincs. Minél hamarább próbálom magam túltenni rajta és elfelejteni. Persze a régi életem hiányzik néha, főleg a családom, de én úgy gondolom, nem tudok előre haladni, ha mindig a múlttal foglalkozok. A mostani helyzetemből kell kihoznom a legjobbat.
*Persze egyszerű előadnia most magát, mikor éjjelente még mindig a régi kúriájával álmodik. A tea közben lassan készül, Effy pedig megfigyeli, a hölgyek hogyan készítik. A jövőben akár maga is megcsinálhatja majd.*
- És nektek mik a terveitek a jövőre nézve?
*Tekint hol Naira, hol Relre.*
1050. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-13 09:22:38
Üzenet elküldve: 2018-09-13 09:22:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Grotg//
*Learon, ha abba gondol bele, hogy ő milyen régóta van itt, egészen elszörnyed.* ~Már sok éve! Lassan megöregszem és még csak most értem el azt, amit régebben indulásnak akartam!~ *Persze azt is tudja, hogy mások ezt több generáció alatt érik el, amit ő, vagy még akkor sem, hiszen a földjük elaprózódik, mint ahogy Learon apjával is megesett, mert túl sok fia volt.*
-Hát igen, szép dolog, de sokan nem elég bátrak hozzá! Inkább elmenekülnek, hogy a földjük és állataik vesszenek, de ők maguk életben maradjanak! *Megérti a pásztor ezt a hozzáállást is, és a földjét, ha nem lennének jószágok, talán ő sem védené annyira. Ne gondolja a pásztormágus Grotgról, hogy erőszakos lenne. valamiért egyik óriásról sem gondolja. hallott egyről, aki elvileg a gonoszt szolgálja és pusztít a városban, de amíg nem látja, addig nem is hiszi.*
-Hát, mindig történik valami! Élőholtak, istenek, banditák, fosztogató csőcselék… *Sorolja el, hogy mik voltak azóta, hogy ő ideköltözött.*
-Bár, rossz emberek mindig mindenhol akadnak! Én csak azt remélem, hogy az istenek meg élőholtak abbahagyták a zargatásunkat! *Mert, hogy azok ellen nem igazán lehet védekezni. Persze történnek csodák, és van, hogy egyik másik istenség pártfogásába veszi az embert, mint ahogy Learonnal is megtörtént, de a legtöbb ember névtelenül és ok nélkül pusztult el a tombolásban. A karókra megcsóválja a fejét, bár azért mosolyog a felajánlás miatt.*
-Köszönöm, de nem élnék vele! Még ha nem is látszik, én vagyok a környék egyik legnagyobb mágusa, szóval nincs félnivalóm! *Ezt csak úgy mellékesen teszi hozzá, semmi nagyképűség nincs benne, és hangszíne sem változik az előző beszélgetéshez képest.*
-Meg amúgy évről évre nő a birtokom! Nincs az az óriás, aki lépést tud tartani vele! Két év alatt egy hektárról tízre nőtt apró lépésekben! Már egyedül nem is bírom a művelését! *Tárja szét karjait. Régebben mindenre volt ideje. Főzni, mosni, takarítani, terelni az állatait és még a fákat is gondozni, de most, hogy hirtelenjében ekkora szántója meg gyümölcsöse lett, a házkörüli munka nehézkes és terhes feladattá vált.*
-Kelleni is fog nekem egy cseléd vagy szolgálólány!
//Grotg//
*Learon, ha abba gondol bele, hogy ő milyen régóta van itt, egészen elszörnyed.* ~Már sok éve! Lassan megöregszem és még csak most értem el azt, amit régebben indulásnak akartam!~ *Persze azt is tudja, hogy mások ezt több generáció alatt érik el, amit ő, vagy még akkor sem, hiszen a földjük elaprózódik, mint ahogy Learon apjával is megesett, mert túl sok fia volt.*
-Hát igen, szép dolog, de sokan nem elég bátrak hozzá! Inkább elmenekülnek, hogy a földjük és állataik vesszenek, de ők maguk életben maradjanak! *Megérti a pásztor ezt a hozzáállást is, és a földjét, ha nem lennének jószágok, talán ő sem védené annyira. Ne gondolja a pásztormágus Grotgról, hogy erőszakos lenne. valamiért egyik óriásról sem gondolja. hallott egyről, aki elvileg a gonoszt szolgálja és pusztít a városban, de amíg nem látja, addig nem is hiszi.*
-Hát, mindig történik valami! Élőholtak, istenek, banditák, fosztogató csőcselék… *Sorolja el, hogy mik voltak azóta, hogy ő ideköltözött.*
-Bár, rossz emberek mindig mindenhol akadnak! Én csak azt remélem, hogy az istenek meg élőholtak abbahagyták a zargatásunkat! *Mert, hogy azok ellen nem igazán lehet védekezni. Persze történnek csodák, és van, hogy egyik másik istenség pártfogásába veszi az embert, mint ahogy Learonnal is megtörtént, de a legtöbb ember névtelenül és ok nélkül pusztult el a tombolásban. A karókra megcsóválja a fejét, bár azért mosolyog a felajánlás miatt.*
-Köszönöm, de nem élnék vele! Még ha nem is látszik, én vagyok a környék egyik legnagyobb mágusa, szóval nincs félnivalóm! *Ezt csak úgy mellékesen teszi hozzá, semmi nagyképűség nincs benne, és hangszíne sem változik az előző beszélgetéshez képest.*
-Meg amúgy évről évre nő a birtokom! Nincs az az óriás, aki lépést tud tartani vele! Két év alatt egy hektárról tízre nőtt apró lépésekben! Már egyedül nem is bírom a művelését! *Tárja szét karjait. Régebben mindenre volt ideje. Főzni, mosni, takarítani, terelni az állatait és még a fákat is gondozni, de most, hogy hirtelenjében ekkora szántója meg gyümölcsöse lett, a házkörüli munka nehézkes és terhes feladattá vált.*
-Kelleni is fog nekem egy cseléd vagy szolgálólány!
1049. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-13 08:57:14
Üzenet elküldve: 2018-09-13 08:57:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Nem sül ki, vagy nem láttál?
*Kérdez vissza menten, nem kekeckedni akar, vagy szívni Nirs vérét, egyszerűen csak kibukik belőle. Nirs elvörösödő arcát látva pedig megkapja a választ is. Ezen kicsit eltátja a száját, de lerendezi magában annyival, hogy a barbároknál valahogy összefüggésben lehet a gyilkolás ezzel, Nirs még nem ölt, hát nővel sem volt szabad lennie.*
- És akarsz látni? Megoldható.
*Aenae bele sem gondol, de a kérdése úgy is érthető, hogy őrá vonatkozzon, noha ő nem gondol ilyesmire, csak az jut eszébe, hogy a környező falvakban biztosan akadnak olyan nők, akik nem csak mosást vállalnak, meg körtekompótot árulnak, hanem történetesen magukat is. Ha Nirs is akarja, akkor Aenae utána kérdezősködik a dolognak.
Szerencsére nem fejtegetik ezt soká, a nevetés sokkal jobb, így aztán Aenae feje a röhögéstől vörös.*
- Ugyan semmiség. Ha nem kedvelnélek, akkor simán bemószerolnálak ám.
*Vigyorral lép az imént elhajított párnához és felveszi a földről.*
- Nem tanították meg a barbár északon, hogy a fegyvered ne engedd ki a kezedből?
*Magához öleli a párnát, egyik kezével megpaskolja a megszerzett "fegyvert", de ahelyett, hogy felhasználná ezt Nirs ellen, a helyére rakja. Felrázza kissé, hogy szép kövér legyen, majd eligazítja az ágytakarót is, hogy az iménti kis hancúrozás ráncait kisimítsa.*
- Hát, az előbb mondtad, hogy nem öltél még meg senkit, szóval gondolom, hogy senki koponyája nem szárad lándzsán a sátrad előtt.
*Elvigyorodik ismét, most egészen közel áll Nirshez és most nagyon sajnálja is, hogy kiadta a kezéből a fegyverét. Elnéz a másik mellett, tekintete a párnára vetül, felméri a lehetőségeket. Nirs mindenképpen előnyben van vele szemben, hiszen magasabb nála, hosszabb a keze is, hamarabb elérheti, szóval csak akkor van esélye, ha ő gyorsabban tud odavetődni. Vagy ha eltereli a figyelmét valamivel.*
- Hát abba is hagyhatjuk, de még három hálószoba és egy csomó ablak van, azt csak be kéne fejezni.
*Nirsre pillant, majd a párnára. Egy szívdobbanásnyi ideig áll, aztán végigveti magát az ágyon, hogy megszerezze.*
- Nem sül ki, vagy nem láttál?
*Kérdez vissza menten, nem kekeckedni akar, vagy szívni Nirs vérét, egyszerűen csak kibukik belőle. Nirs elvörösödő arcát látva pedig megkapja a választ is. Ezen kicsit eltátja a száját, de lerendezi magában annyival, hogy a barbároknál valahogy összefüggésben lehet a gyilkolás ezzel, Nirs még nem ölt, hát nővel sem volt szabad lennie.*
- És akarsz látni? Megoldható.
*Aenae bele sem gondol, de a kérdése úgy is érthető, hogy őrá vonatkozzon, noha ő nem gondol ilyesmire, csak az jut eszébe, hogy a környező falvakban biztosan akadnak olyan nők, akik nem csak mosást vállalnak, meg körtekompótot árulnak, hanem történetesen magukat is. Ha Nirs is akarja, akkor Aenae utána kérdezősködik a dolognak.
Szerencsére nem fejtegetik ezt soká, a nevetés sokkal jobb, így aztán Aenae feje a röhögéstől vörös.*
- Ugyan semmiség. Ha nem kedvelnélek, akkor simán bemószerolnálak ám.
*Vigyorral lép az imént elhajított párnához és felveszi a földről.*
- Nem tanították meg a barbár északon, hogy a fegyvered ne engedd ki a kezedből?
*Magához öleli a párnát, egyik kezével megpaskolja a megszerzett "fegyvert", de ahelyett, hogy felhasználná ezt Nirs ellen, a helyére rakja. Felrázza kissé, hogy szép kövér legyen, majd eligazítja az ágytakarót is, hogy az iménti kis hancúrozás ráncait kisimítsa.*
- Hát, az előbb mondtad, hogy nem öltél még meg senkit, szóval gondolom, hogy senki koponyája nem szárad lándzsán a sátrad előtt.
*Elvigyorodik ismét, most egészen közel áll Nirshez és most nagyon sajnálja is, hogy kiadta a kezéből a fegyverét. Elnéz a másik mellett, tekintete a párnára vetül, felméri a lehetőségeket. Nirs mindenképpen előnyben van vele szemben, hiszen magasabb nála, hosszabb a keze is, hamarabb elérheti, szóval csak akkor van esélye, ha ő gyorsabban tud odavetődni. Vagy ha eltereli a figyelmét valamivel.*
- Hát abba is hagyhatjuk, de még három hálószoba és egy csomó ablak van, azt csak be kéne fejezni.
*Nirsre pillant, majd a párnára. Egy szívdobbanásnyi ideig áll, aztán végigveti magát az ágyon, hogy megszerezze.*
1048. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-13 08:57:05
Üzenet elküldve: 2018-09-13 08:57:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A küldetés//
//Dobás: 10//
*Elismerő mosollyal az arcán hallgatja az öreg válaszát. Ekkor az elf hosszúkás fülei aprót rezzennek, egyre közeledő, gyors léptek zaja hallatszik. Syv azonnal a hang irányába fordítja tekintetét. Nem nyúl fegyvereihez, a lépések által keltett ütemtelen zaj a közeledő mozgásának koordinálatlanságára utal, elég esélytelen, hogy támadó szándékkal érkezne. Számításai szinte ezzel párhuzamosan be is igazolódnak, amikor a férfi feltűnik előttük és Sfetts mester hevesen és hangosan üdvözli. Akaratlanul is elmosolyodik a jelenet láttán, majd biccent az öregnek, hogy hozza a szekeret. Nem ül fel a vontatmányra, csak megfogja a kantárt és a ló mellett sétálva vezeti a megfelelő irányba.*
- Üdvözöllek, a nevem Syv Co'rax. *Mutatkozik be Brisnek közelebb érve hozzájuk.* – Mutassák az utat!
*A tábor területére érve látja, hogy a két felderítő rokon már elborult hordók tetejét feszegeti és félig összeborult sátrak ponyváit emelgeti. Szemeit gyors ütemben körbe hordozza a tábor romjain. Egyáltalán nem úgy tűnik számára, mintha bármilyen támadás miatt kellett volna hirtelen távozniuk. Arcára halvány mosoly húzódik, talán valóban maradthatott itt valami épségben, ami használható is számukra. A lovat kantárral vezetve biztos helyre irányítja a szekeret, felnyúl és behúzza a rögzítőféket, majd megpaskolja lova pofáját és ő is keresésbe kezd. Tekintete egy vöröses színezetű sátorponyván állapodik meg, mely láthatóan takar valamit. Néhány fürge lépéssel ott terem és határozott mozdulattal lerántja a több helyen is megszakadt ponyvát, feltárva egy nagyobb faládát annak pedig nekidöntve valamit sárgás szövetbe bugyolálva. Nem tudja megmondani, hogy a ponyvát direkt terítették rá a ládára, hogy eltakarják, vagy csak az idő és más természeti hatások borították rá. Először a szövetbe tekert dolgot veszi kezébe és próbálja kideríteni, hogy micsoda majd a ládához lép. Lakatot nem talál rajta így leguggol mellé és két kezével végig tapogatva a fedő és a láda fala közti kis rést keresni kezdi a pontot, ahol könnyedén fel tudja nyitni. A lakat hiányából és a láda teljesen átlagos kinézetéből kiindulva Syv nem fűz nagy reményeket a tartalmához, de még az is lehet, hogy meglepetést okoz. Igaz Sfetts mester biztosan kiugrana a bőréből, ha kis üvegcséket rejtene különböző színű porokkal és löttyökkel töltve.*
//Dobás: 10//
*Elismerő mosollyal az arcán hallgatja az öreg válaszát. Ekkor az elf hosszúkás fülei aprót rezzennek, egyre közeledő, gyors léptek zaja hallatszik. Syv azonnal a hang irányába fordítja tekintetét. Nem nyúl fegyvereihez, a lépések által keltett ütemtelen zaj a közeledő mozgásának koordinálatlanságára utal, elég esélytelen, hogy támadó szándékkal érkezne. Számításai szinte ezzel párhuzamosan be is igazolódnak, amikor a férfi feltűnik előttük és Sfetts mester hevesen és hangosan üdvözli. Akaratlanul is elmosolyodik a jelenet láttán, majd biccent az öregnek, hogy hozza a szekeret. Nem ül fel a vontatmányra, csak megfogja a kantárt és a ló mellett sétálva vezeti a megfelelő irányba.*
- Üdvözöllek, a nevem Syv Co'rax. *Mutatkozik be Brisnek közelebb érve hozzájuk.* – Mutassák az utat!
*A tábor területére érve látja, hogy a két felderítő rokon már elborult hordók tetejét feszegeti és félig összeborult sátrak ponyváit emelgeti. Szemeit gyors ütemben körbe hordozza a tábor romjain. Egyáltalán nem úgy tűnik számára, mintha bármilyen támadás miatt kellett volna hirtelen távozniuk. Arcára halvány mosoly húzódik, talán valóban maradthatott itt valami épségben, ami használható is számukra. A lovat kantárral vezetve biztos helyre irányítja a szekeret, felnyúl és behúzza a rögzítőféket, majd megpaskolja lova pofáját és ő is keresésbe kezd. Tekintete egy vöröses színezetű sátorponyván állapodik meg, mely láthatóan takar valamit. Néhány fürge lépéssel ott terem és határozott mozdulattal lerántja a több helyen is megszakadt ponyvát, feltárva egy nagyobb faládát annak pedig nekidöntve valamit sárgás szövetbe bugyolálva. Nem tudja megmondani, hogy a ponyvát direkt terítették rá a ládára, hogy eltakarják, vagy csak az idő és más természeti hatások borították rá. Először a szövetbe tekert dolgot veszi kezébe és próbálja kideríteni, hogy micsoda majd a ládához lép. Lakatot nem talál rajta így leguggol mellé és két kezével végig tapogatva a fedő és a láda fala közti kis rést keresni kezdi a pontot, ahol könnyedén fel tudja nyitni. A lakat hiányából és a láda teljesen átlagos kinézetéből kiindulva Syv nem fűz nagy reményeket a tartalmához, de még az is lehet, hogy meglepetést okoz. Igaz Sfetts mester biztosan kiugrana a bőréből, ha kis üvegcséket rejtene különböző színű porokkal és löttyökkel töltve.*
1047. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-13 08:27:00
Üzenet elküldve: 2018-09-13 08:27:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Learon//
- Valóban. * Hümmög Grotg, aki továbbra se tudja, hogy milyen régóta lehet itt, mert ötlete sincs, hogy mikor lehetett az élőholtak lázadása. Nem is fárasztja magát, hogy megpróbálja kitalálni, mert esélytelennek tartja a dolgot.*
- Pánik, möh. * Horkant egyet Grotg.* Ki kell menni, azt agyon kell csapni, nem kell pánikolni. * Jegyzi meg bölcsen, aztán eszébe jut, hogy akár egy erőszakos vadállatnak is tarthatja őt újonnan megismert barátja, úgyhogy gyorsan hozzáfűz még egy mondatot.*
- Persze csak ha mán úgyis halott. Vagy gonosz beste. * Teszi hozzá, de a következő mondat valamennyire megnyugtatja, hogy nem tartja őt rossz óriásnak a férfi, sőt, úgy tűnik, hogy elégedett azzal, hogy ilyen szomszédra tett szert. Ez jó érzéssel tölti ez az óriást, aztán vadul bólogat, bár nem is tudja, hogy mire, de ha Learon azt mondja, hogy jobb esélyük lenne, akkor nincs oka ebben kételkedni.*
- De azért remélem nem általános dolog az ilyesmi errefelé... * Gondolkodik el Grotg az állát vakargatva. * Mert ha gyakran jönnek errefelé a parasztok földjét feltúrni és az állatait baszkurálni, akkor át kell építenem a kerítést. Meg az ólakat. Hogy strapabíróbbak legyenek, meg jobban halljam ha valami történik.
~Mondjuk áshatnék árkot, amibe beleesik minden. Az még víznyelőnek se lenne rossz. ~
- Segíthetnék neked is, hogy biztosabb legyen a földed. Faraghatok karókat és hasonlókat is. *Ajánlkozik, hogy valamennyire hasznosnak tűnjön, bár valószínűleg a férfi már rég felkészült mindenre, vagy ha nem, akkor se az óriás segítsége hiányzik hozzá.*
//Learon//
- Valóban. * Hümmög Grotg, aki továbbra se tudja, hogy milyen régóta lehet itt, mert ötlete sincs, hogy mikor lehetett az élőholtak lázadása. Nem is fárasztja magát, hogy megpróbálja kitalálni, mert esélytelennek tartja a dolgot.*
- Pánik, möh. * Horkant egyet Grotg.* Ki kell menni, azt agyon kell csapni, nem kell pánikolni. * Jegyzi meg bölcsen, aztán eszébe jut, hogy akár egy erőszakos vadállatnak is tarthatja őt újonnan megismert barátja, úgyhogy gyorsan hozzáfűz még egy mondatot.*
- Persze csak ha mán úgyis halott. Vagy gonosz beste. * Teszi hozzá, de a következő mondat valamennyire megnyugtatja, hogy nem tartja őt rossz óriásnak a férfi, sőt, úgy tűnik, hogy elégedett azzal, hogy ilyen szomszédra tett szert. Ez jó érzéssel tölti ez az óriást, aztán vadul bólogat, bár nem is tudja, hogy mire, de ha Learon azt mondja, hogy jobb esélyük lenne, akkor nincs oka ebben kételkedni.*
- De azért remélem nem általános dolog az ilyesmi errefelé... * Gondolkodik el Grotg az állát vakargatva. * Mert ha gyakran jönnek errefelé a parasztok földjét feltúrni és az állatait baszkurálni, akkor át kell építenem a kerítést. Meg az ólakat. Hogy strapabíróbbak legyenek, meg jobban halljam ha valami történik.
~Mondjuk áshatnék árkot, amibe beleesik minden. Az még víznyelőnek se lenne rossz. ~
- Segíthetnék neked is, hogy biztosabb legyen a földed. Faraghatok karókat és hasonlókat is. *Ajánlkozik, hogy valamennyire hasznosnak tűnjön, bár valószínűleg a férfi már rég felkészült mindenre, vagy ha nem, akkor se az óriás segítsége hiányzik hozzá.*
1046. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-13 00:03:05
Üzenet elküldve: 2018-09-13 00:03:05
ÚJ
![>Sfetts F'iux [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11328_1543704826_gnom_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A küldetés//
//Dobás: 1//
- Igazad lehet. *Válaszol eltűnődve, aztán felnevet.* Nem vagyok jó emberismerő, mindig mindent túlkombinálok, lehet, hogy öregszem. *Mosolyog végül Syvre.* Szövetség? Magam munkáért folyamodtam Kagan hadúrhoz, aztán itt is ragadtam, megtoldva vagy ezer feladattal, amitől már most viszket a tenyerem és rajzolni támadt kedvem. *Lassan feltápászkodik, s kezét szemellenzőnek használva fürkészi a távolt, hátha meglátja a felfedezőket.*
- Nem. Fegyvert sohasem gyártottam. *Mondja csendesen.* Bár gyártottam volna. *Halkul a hangja, aztán visszafordulva csak megrázza fejét.* Régi történet. Köszönöm, hogy megdicsérted. Adott esetben lehet továbbfejlesztem. *Bólint hirtelen, majd ismét a távolba révedve elkerekedik a szeme, s mint ki megveszett kapkodja lábait, közben kiabálni kezd:*
- Briiiiiis! Briiiiiis! Hát élsz?! *Maga sem tudja, hogy megnyugodott, vagy inkább meglepődött, mindenesetre mikor odaér, felejtve a férfi rosszallását, alaposan meglapogatja a hátát, ha amaz nem ugrik félre.*
- Waldran, Nirs! Köszönöm nektek, hogy megtaláltátok. És ott van Ignác is! *Ugrik egyet páros lábbal, majd a csacsiját szalad ölelgetni.*
- Syyyyyv! *Üvölti aztán a túloldalra, úgy látszik az egész erdőt a nyakukba képes hozni.* Gyere ide a szekérrel, erről beszéltem! *Kiáltja, aztán lassan körbenéz.*
- No? Mit szóltok? Erről beszéltem. Körbenéztetek már? *Kérdezi hirtelen, aztán elindul egy irányba.* Bris! Keress te is, elég a henyélésből! Nézzünk körbe, hátha találunk valamit! *A régi tábor, már, ha az volt persze számos darabban hever előttük. Néhol fém csillogása, néhol vászon fehérje látszik, ahogy kilóg a földből. Talán egy láda, vagy hordó, vagy bármi tárolóeszköz akad, mi megőrizte tartalmát épen és egészségesen. Mit sem törődve a többiekkel, lázas kutatásba kezd.*
//Dobás: 1//
- Igazad lehet. *Válaszol eltűnődve, aztán felnevet.* Nem vagyok jó emberismerő, mindig mindent túlkombinálok, lehet, hogy öregszem. *Mosolyog végül Syvre.* Szövetség? Magam munkáért folyamodtam Kagan hadúrhoz, aztán itt is ragadtam, megtoldva vagy ezer feladattal, amitől már most viszket a tenyerem és rajzolni támadt kedvem. *Lassan feltápászkodik, s kezét szemellenzőnek használva fürkészi a távolt, hátha meglátja a felfedezőket.*
- Nem. Fegyvert sohasem gyártottam. *Mondja csendesen.* Bár gyártottam volna. *Halkul a hangja, aztán visszafordulva csak megrázza fejét.* Régi történet. Köszönöm, hogy megdicsérted. Adott esetben lehet továbbfejlesztem. *Bólint hirtelen, majd ismét a távolba révedve elkerekedik a szeme, s mint ki megveszett kapkodja lábait, közben kiabálni kezd:*
- Briiiiiis! Briiiiiis! Hát élsz?! *Maga sem tudja, hogy megnyugodott, vagy inkább meglepődött, mindenesetre mikor odaér, felejtve a férfi rosszallását, alaposan meglapogatja a hátát, ha amaz nem ugrik félre.*
- Waldran, Nirs! Köszönöm nektek, hogy megtaláltátok. És ott van Ignác is! *Ugrik egyet páros lábbal, majd a csacsiját szalad ölelgetni.*
- Syyyyyv! *Üvölti aztán a túloldalra, úgy látszik az egész erdőt a nyakukba képes hozni.* Gyere ide a szekérrel, erről beszéltem! *Kiáltja, aztán lassan körbenéz.*
- No? Mit szóltok? Erről beszéltem. Körbenéztetek már? *Kérdezi hirtelen, aztán elindul egy irányba.* Bris! Keress te is, elég a henyélésből! Nézzünk körbe, hátha találunk valamit! *A régi tábor, már, ha az volt persze számos darabban hever előttük. Néhol fém csillogása, néhol vászon fehérje látszik, ahogy kilóg a földből. Talán egy láda, vagy hordó, vagy bármi tárolóeszköz akad, mi megőrizte tartalmát épen és egészségesen. Mit sem törődve a többiekkel, lázas kutatásba kezd.*
1045. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-12 22:57:37
Üzenet elküldve: 2018-09-12 22:57:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 836
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 836
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
// Hölgyek dorbézolása //
- Valóban?
*Érdeklődve kapja tekintetét Aenae felé, miikor kiderül, hogy az ifjú leány ért a gyógyításhoz is valamicskét. Ez felkelti kíváncsiságát, de egyelőre nem kíván kezdeni semmit az információval.*
- Csupa meglepetés.
*Mosolyogva fejét félrebillentve néz a lányra, olyan sokatmondóan és jellegtelenül egyszerre, hogy az valószínűleg nem tudja majd hova tenni és éppenséggel ezt is szeretné elérni. Bájosnak és szórakoztatónak tartja mások zavarát. Ephemia helyet foglal, Relael pedig munkához lát. Kizárásos alapon a konyhából nyíló ajtóval kezdi, és megérzései, meg az ész érvek nem csapják be, megtalálja a kamrát. Igyekszik nem jelét adni annak, hogy a legkevésbé sem érdeklik a bútorok. Kicsit csalódik is, hogy egyelőre minden annyira modoros és egyhangú, mint egyébként a nemesekkel való beszélgetések során lenni szokott.
Kicsit el is mélázik ezen, észreveszi, hogy pár pillanatig csak tétlenül áll a kamrát bámulva, majd igyekszik ezt gyorsan korrigálni. Tekintetével lelkesen pásztázva a polcokat végül megtalálja a teafüvet és a pogácsákat is.*
- A szűrőt hol találom?
*Kérdezi a topázszeműhöz fordulva. Az is lehet elkerülte figyelmét, meg annyira nagyon nem is kereste. Kicsit észreveszi magán, hogy valamelyest szétszórt, ez pedig zavarni kezdi, de jelét nem adja, csupán gondolatban igyekszik összeszedni magát.
Nem érzi túl komfortosan magát, láthatóan idegen terepen jár, egyrészt mert a konyháról, másrészt mert egy ismeretlen konyháról van szó. Lopva mindig a fiatal lányra pillant, hogy esetleg adjon neki javaslatokat, most kivételesen hajlandó elfogadni őket és annak megfelelően cselekedni. Így rövidesen a pogácsa már az asztalra is kerülhet. Közben természetesen figyelemmel kíséri Ephemia és Nairada beszélgetését is. Ezúttal türelmesen vár és passzív résztvevője inkább a dolgoknak, jobban lekötik az előkészületek. Végül, ha már az unalmas bútorok csak egy valamivel érdekesebb téma jut eszébe ezekkel kapcsolatban.*
- Én azért megőrizném az épület mostani jellegét. Megvan az egyszerűségének a bája, egészen otthonos. Ha már otthon, Ephemia neked nincs honvágyad?
- Valóban?
*Érdeklődve kapja tekintetét Aenae felé, miikor kiderül, hogy az ifjú leány ért a gyógyításhoz is valamicskét. Ez felkelti kíváncsiságát, de egyelőre nem kíván kezdeni semmit az információval.*
- Csupa meglepetés.
*Mosolyogva fejét félrebillentve néz a lányra, olyan sokatmondóan és jellegtelenül egyszerre, hogy az valószínűleg nem tudja majd hova tenni és éppenséggel ezt is szeretné elérni. Bájosnak és szórakoztatónak tartja mások zavarát. Ephemia helyet foglal, Relael pedig munkához lát. Kizárásos alapon a konyhából nyíló ajtóval kezdi, és megérzései, meg az ész érvek nem csapják be, megtalálja a kamrát. Igyekszik nem jelét adni annak, hogy a legkevésbé sem érdeklik a bútorok. Kicsit csalódik is, hogy egyelőre minden annyira modoros és egyhangú, mint egyébként a nemesekkel való beszélgetések során lenni szokott.
Kicsit el is mélázik ezen, észreveszi, hogy pár pillanatig csak tétlenül áll a kamrát bámulva, majd igyekszik ezt gyorsan korrigálni. Tekintetével lelkesen pásztázva a polcokat végül megtalálja a teafüvet és a pogácsákat is.*
- A szűrőt hol találom?
*Kérdezi a topázszeműhöz fordulva. Az is lehet elkerülte figyelmét, meg annyira nagyon nem is kereste. Kicsit észreveszi magán, hogy valamelyest szétszórt, ez pedig zavarni kezdi, de jelét nem adja, csupán gondolatban igyekszik összeszedni magát.
Nem érzi túl komfortosan magát, láthatóan idegen terepen jár, egyrészt mert a konyháról, másrészt mert egy ismeretlen konyháról van szó. Lopva mindig a fiatal lányra pillant, hogy esetleg adjon neki javaslatokat, most kivételesen hajlandó elfogadni őket és annak megfelelően cselekedni. Így rövidesen a pogácsa már az asztalra is kerülhet. Közben természetesen figyelemmel kíséri Ephemia és Nairada beszélgetését is. Ezúttal türelmesen vár és passzív résztvevője inkább a dolgoknak, jobban lekötik az előkészületek. Végül, ha már az unalmas bútorok csak egy valamivel érdekesebb téma jut eszébe ezekkel kapcsolatban.*
- Én azért megőrizném az épület mostani jellegét. Megvan az egyszerűségének a bája, egészen otthonos. Ha már otthon, Ephemia neked nincs honvágyad?
1044. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-12 22:22:28
Üzenet elküldve: 2018-09-12 22:22:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Ha jobban belegondol, tetszik neki, hogy Aenae milyen könnyedén veszi a dolgokat. Lehet, hogy csak az újdonság varázsa. Így lenne egyszerűbb, de azt is érzi, hogy nem csak erről van szó. Ez pedig probléma lehet. Aztán, bár Aenae azt mondta, hogy nem kételkedik a szavában, bizonygatni is kezdené, hogy valóban nem tapad vér a kezéhez. Ez persze odahaza szinte szégyennek számított, de itt még erény is lehet. Hogy mégsem kezd bele, annak a lány tréfásnak szánt megjegyzése az oka. Mert az betalál. Így aztán ledermed, természetesen nyakig elpirul, és önkéntelenül böki ki.*
- Nem.
*Most már aztán olyan vörös, hogy gutaütéstől is lehetne tartani. Annál is inkább, mert abból a természetességből, ahogy Aenae a mezítelen nőkre vonatkozó kérdését odadobta arra gondol, hogy ő már látott férfit ruha nélkül. Sőt, talán más tapasztalatai is vannak. Úgyhogy most nagyon kicsinek érzi magát. Szerencsére a lány nem nagyon hagyja, hogy ebben elmélyedjen, és a játékos verekedés jó arra is, hogy ezt a zavart eloszlassa. Egészen addig míg az a kis baleset a vázával be nem következik. Talán az iménti miatt ezt is szörnyű tragédiaként éli meg. Aenae azonban nem. A lány majd' kicsattan nagy jókedvében, Nirs pedig pár pillanatig értetlenül, és bizony gyanakodva néz rá. Talán csak nem őt neveti ki? Az igazán megkoronázná az egészet. De ez őszinte jókedvnek látszik, ami hamar átragad Nirs-re is. Annyira, hogy kisvártatva már ő is nevet. És persze így, nagy derültségében még elragadóbbnak találja Aenae-t.*
- Köszönöm. *kuncog még egy kicsit, ahogy megnyugtatják afelől, hogy nagy kár nem esett, és unokatestvére még segít is a romok összetakarításában. Szeretne segíteni is, de olyan határozott utasítást kapott, hogy inkább csak álldogál és nézi a műveletet.*
- Nem tudom. *vonja meg a vállát* Az ellenségeim koponyáit dárdára tűzve állítom ki a sátram elé. Kicsit sokáig tart, míg lerohad róluk a hús, meg a bőr, de a hollók sokat segítenek. De a meleg és a fény tényleg jól kiszárítja a csontot, masszív lesz.
*Ez elég undorító részletezése a trófeakészítés bevett módjának, de hirtelen ezt találja ki amolyan visszavágásként.*
- Inkább fejezzük be a házimunkát, mielőtt teljesen leromboljuk... lerombolom a barátnőd házát. Mit gondolsz?
*Ha jobban belegondol, tetszik neki, hogy Aenae milyen könnyedén veszi a dolgokat. Lehet, hogy csak az újdonság varázsa. Így lenne egyszerűbb, de azt is érzi, hogy nem csak erről van szó. Ez pedig probléma lehet. Aztán, bár Aenae azt mondta, hogy nem kételkedik a szavában, bizonygatni is kezdené, hogy valóban nem tapad vér a kezéhez. Ez persze odahaza szinte szégyennek számított, de itt még erény is lehet. Hogy mégsem kezd bele, annak a lány tréfásnak szánt megjegyzése az oka. Mert az betalál. Így aztán ledermed, természetesen nyakig elpirul, és önkéntelenül böki ki.*
- Nem.
*Most már aztán olyan vörös, hogy gutaütéstől is lehetne tartani. Annál is inkább, mert abból a természetességből, ahogy Aenae a mezítelen nőkre vonatkozó kérdését odadobta arra gondol, hogy ő már látott férfit ruha nélkül. Sőt, talán más tapasztalatai is vannak. Úgyhogy most nagyon kicsinek érzi magát. Szerencsére a lány nem nagyon hagyja, hogy ebben elmélyedjen, és a játékos verekedés jó arra is, hogy ezt a zavart eloszlassa. Egészen addig míg az a kis baleset a vázával be nem következik. Talán az iménti miatt ezt is szörnyű tragédiaként éli meg. Aenae azonban nem. A lány majd' kicsattan nagy jókedvében, Nirs pedig pár pillanatig értetlenül, és bizony gyanakodva néz rá. Talán csak nem őt neveti ki? Az igazán megkoronázná az egészet. De ez őszinte jókedvnek látszik, ami hamar átragad Nirs-re is. Annyira, hogy kisvártatva már ő is nevet. És persze így, nagy derültségében még elragadóbbnak találja Aenae-t.*
- Köszönöm. *kuncog még egy kicsit, ahogy megnyugtatják afelől, hogy nagy kár nem esett, és unokatestvére még segít is a romok összetakarításában. Szeretne segíteni is, de olyan határozott utasítást kapott, hogy inkább csak álldogál és nézi a műveletet.*
- Nem tudom. *vonja meg a vállát* Az ellenségeim koponyáit dárdára tűzve állítom ki a sátram elé. Kicsit sokáig tart, míg lerohad róluk a hús, meg a bőr, de a hollók sokat segítenek. De a meleg és a fény tényleg jól kiszárítja a csontot, masszív lesz.
*Ez elég undorító részletezése a trófeakészítés bevett módjának, de hirtelen ezt találja ki amolyan visszavágásként.*
- Inkább fejezzük be a házimunkát, mielőtt teljesen leromboljuk... lerombolom a barátnőd házát. Mit gondolsz?
1043. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-12 19:05:15
Üzenet elküldve: 2018-09-12 19:05:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Grotg//
*Learon észre se vette, hogy egy pillanatra aggodalmat okozott a borral Grotgnak, de szerencsére ez úgy el is múlik, hogy nem is tudott a kiváltóokról, és az eredményről se. Addig jó, amíg neki sem kell ilyesmiken agyalnia.*
-Na hát akkor tényleg nem régóta vagy itt! *Gondolkodik el a Sajt-mester és megmosolyogja az előholtak leveréséről elhangzókat. Nem olyan lenéző mosoly ez, hanem igazi! Bólogat is hozzá a pásztor.*
-Igen, sokan nem tűrték! Azonban így is nagy károkat okoztak az előholtak, és sok ember és állat meghalt, főleg az első időkben, amikor pánikoltak. *Emlékszik vissza az eseményekre a férfi, és ugyan ő csodával határos módon kimaradt az élőholtak elleni küzdelemből, neki magának meggyűlt a baja a démonokkal addig, akik sokkal rosszabbak, mint az előbbiek.*
-Pontosan ilyen alakokra van szüksége a Thargoknak! Olyanokra, akik nem félnek kiállni, hogy megvédjék földjüket és állataikat! *Learon készenállt meghalni kecskéi védelmében, szóval ő átérzi ezt az egészet.*
-Ha most jönnének, már máshogy tudnánk kezelni őket. *Mondja ki az egyértelműt, hiszen azóta ő nagy mágus lett, és a thargoknál is sok erős harcos került elő azóta. Persze sok el is tűnt, de mintha még a parasztok is erősebbek lennének és felkészültebbek.* ~Biztos a sok megpróbáltatás miatt!~
//Grotg//
*Learon észre se vette, hogy egy pillanatra aggodalmat okozott a borral Grotgnak, de szerencsére ez úgy el is múlik, hogy nem is tudott a kiváltóokról, és az eredményről se. Addig jó, amíg neki sem kell ilyesmiken agyalnia.*
-Na hát akkor tényleg nem régóta vagy itt! *Gondolkodik el a Sajt-mester és megmosolyogja az előholtak leveréséről elhangzókat. Nem olyan lenéző mosoly ez, hanem igazi! Bólogat is hozzá a pásztor.*
-Igen, sokan nem tűrték! Azonban így is nagy károkat okoztak az előholtak, és sok ember és állat meghalt, főleg az első időkben, amikor pánikoltak. *Emlékszik vissza az eseményekre a férfi, és ugyan ő csodával határos módon kimaradt az élőholtak elleni küzdelemből, neki magának meggyűlt a baja a démonokkal addig, akik sokkal rosszabbak, mint az előbbiek.*
-Pontosan ilyen alakokra van szüksége a Thargoknak! Olyanokra, akik nem félnek kiállni, hogy megvédjék földjüket és állataikat! *Learon készenállt meghalni kecskéi védelmében, szóval ő átérzi ezt az egészet.*
-Ha most jönnének, már máshogy tudnánk kezelni őket. *Mondja ki az egyértelműt, hiszen azóta ő nagy mágus lett, és a thargoknál is sok erős harcos került elő azóta. Persze sok el is tűnt, de mintha még a parasztok is erősebbek lennének és felkészültebbek.* ~Biztos a sok megpróbáltatás miatt!~
1042. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-12 19:02:44
Üzenet elküldve: 2018-09-12 19:02:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Learon//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Az óriás minden kétsége elmúlik, amikor a lötykölgetés után újra megdicséri az italt az ember, úgyhogy nem aggódik tovább. Egyébként nem egy nagy borfogyasztó a nagydarab sötétbőrű, de ha iszik, akkor is az olcsó, egyszerű lőrét fogyasztja, úgyhogy igazán oka se lett volna korábban megbontani. Persze olyan helyen, ahol mindig van mivel kínálni a vendéget, biztos nem jelentett volna problémát megmondani, de Grotg most kényelmetlen helyzetben lenne, ha korábban megitta volna az italt. A következő kérdésre viszont elkerekedik a szeme.*
- Élőhótak? Itten? Nem voltam még itt. * Válaszolja egyszerűen, és magabiztosak, mert biztos benne, hogy ilyen eseményre emlékezne. Hát hogy ne emlékezne, ha egy hulla cseszegetné a disznókat? *
- Szerencséjük is, az biztos, hogy bevertem volna jó néhány kobabot. Kobakot? * Gondolkodik el a szó helyen ejtésén, majd megvonja a vállát.* Szóval, csapkodtam volna a fejét az összesnek, ha az állatokat baszkurálják. Nem tűrőm, ha szerencsétlen jószágok körül ólálkodnak, és nyugtalanítják őket.
//Learon//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Az óriás minden kétsége elmúlik, amikor a lötykölgetés után újra megdicséri az italt az ember, úgyhogy nem aggódik tovább. Egyébként nem egy nagy borfogyasztó a nagydarab sötétbőrű, de ha iszik, akkor is az olcsó, egyszerű lőrét fogyasztja, úgyhogy igazán oka se lett volna korábban megbontani. Persze olyan helyen, ahol mindig van mivel kínálni a vendéget, biztos nem jelentett volna problémát megmondani, de Grotg most kényelmetlen helyzetben lenne, ha korábban megitta volna az italt. A következő kérdésre viszont elkerekedik a szeme.*
- Élőhótak? Itten? Nem voltam még itt. * Válaszolja egyszerűen, és magabiztosak, mert biztos benne, hogy ilyen eseményre emlékezne. Hát hogy ne emlékezne, ha egy hulla cseszegetné a disznókat? *
- Szerencséjük is, az biztos, hogy bevertem volna jó néhány kobabot. Kobakot? * Gondolkodik el a szó helyen ejtésén, majd megvonja a vállát.* Szóval, csapkodtam volna a fejét az összesnek, ha az állatokat baszkurálják. Nem tűrőm, ha szerencsétlen jószágok körül ólálkodnak, és nyugtalanítják őket.
1041. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-12 18:59:57
Üzenet elküldve: 2018-09-12 18:59:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Grotg//
*A kenyerek dolgát megbeszélték, abból már nem is lesz probléma. Grotg talán legközelebb már magának süti a kenyerét, úgy, ahogy Learon.*
-Igazán jó bor! *Figyeli a poharat.*
-Kár, hogy csak ez az egy van! *Gondolja abból, hogy mennyit kellett keresni, meg úgy egyébként is, egy ilyen bor csak véletlen marad meg egy háztartásban. A Sajt-mesternél legalábbis biztosan, mert ő megissza amint a kezébe akad. Sokan elrakják és várják a jó pillanatot, de a pásztor vagy eladja, vagy megissza. Így van ez jól. Az ilyesmi borsznobizmus, hogy tárolni kell, maradjon meg a nemeseknek.*
-Hát akkor ezért nem találkozhattunk még! *Mivel nem jut dűlőre a beköltözés dolgában, inkább halami olyasmit tesz fel, amire könnyebb válaszolni.*
-Akkor már itt voltál, amikor jöttek az élőhalottak? *Azért az egy nagy esemény, amihez lehet viszonyítani, és az már majd két éve volt, ha jól tudja Learon.*
//Grotg//
*A kenyerek dolgát megbeszélték, abból már nem is lesz probléma. Grotg talán legközelebb már magának süti a kenyerét, úgy, ahogy Learon.*
-Igazán jó bor! *Figyeli a poharat.*
-Kár, hogy csak ez az egy van! *Gondolja abból, hogy mennyit kellett keresni, meg úgy egyébként is, egy ilyen bor csak véletlen marad meg egy háztartásban. A Sajt-mesternél legalábbis biztosan, mert ő megissza amint a kezébe akad. Sokan elrakják és várják a jó pillanatot, de a pásztor vagy eladja, vagy megissza. Így van ez jól. Az ilyesmi borsznobizmus, hogy tárolni kell, maradjon meg a nemeseknek.*
-Hát akkor ezért nem találkozhattunk még! *Mivel nem jut dűlőre a beköltözés dolgában, inkább halami olyasmit tesz fel, amire könnyebb válaszolni.*
-Akkor már itt voltál, amikor jöttek az élőhalottak? *Azért az egy nagy esemény, amihez lehet viszonyítani, és az már majd két éve volt, ha jól tudja Learon.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4325-4344