Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 57 (1121. - 1140. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1140. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-19 12:44:53
Üzenet elküldve: 2018-09-19 12:44:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Derin-birtok majd présház//
- Amúgy rossz, hogy vannak ilyen dolgok - * vonja meg kissé a vállait, miközben megjegyzést fűz Learon szavaihoz. Apja mindig csak bérért dolgoztatott másokat, de persze nem vitte túlzásba és ahogy fogalmazni szokott: becsületes bért kaptak a munkások. Prexi pedig sokáig el is hitte, hogy ez jót jelent, aztán ahogy az apja kezdett kifordulni saját magából, a fiú elméjében átértékelődött apja szóhasználatában a becsület fogalma, elvégre a verések is a becsület okán jártak neki. *
- De lehet, hogy meg tudja tanulni, idővel - * ismét megvonja a vállát, mert nem biztos benne, hogy a nemes tényleg képes lenne-e erre, vagy sem. Mindenesetre furának találja Learon szavait és homlokráncolva kérdez. * - De miért jó az neki, ha minden vagyonától megválik? Mármint értem, így Thargodar nagyú... fejedelemnél jó pontokat szerez, de honnan tudja, hogy ez hasznára válhat? Nem kockázatos? Így most alamizsnából élhet csak, és lehet, hogy semmi haszna nem lesz - * Prexi nem tudna elképzelni olyan esetet, mely során ezer aranyától ilyen könnyedén megválna valami távoli és megfoghatatlan eredmény reményében. *
- Ja, értem - * bólint a fiú az átok és áldás közti magyarázatra, majd rögtön eszébe jut valami, amit szeretne helyretenni elméjében, és mivel munka közben tud beszélni is, így nem fogja vissza magát. * - És ha egy fegyver átkozott? Akkor az a forgatóra van rossz hatással, vagy arra, akit a penge eltalál? - * Prexi reméli választ kap, de már agyában azt boncolgatja, hogy talán mindkét félre hátrányosan hathat. Mondjuk akkor az áldott is így működhetne, de akkor annak nem sok értelme lenne egy gyógyító erejű kard esetében. *
- Úgy lesz! - * közli határozottan és el is mosolyodik. Sokkal nagyszerűbbnek találja azt a gondolatot, ha a tetteivel érdemli ki a megbecsülést, mintha pénzzel tenné ugyanezt. Meg, hát Prexinek nincs egy vasa sem. *
- Ja, jó, akkor nem fogom vizezni - * csak egy kicsit, vagy egy kicsit még jobban, mert nem szeretne bekábulni és a földön heverészni, mint az artheniori korcsmatöltelékek díszpéldányai.
Prexi nem igazán ért a présekhez, így teszi, amire Learon utasítja, és igyekszik nem elrontani semmit, így tökéletes figyelemmel tekint a pásztormágusra, ha az bármilyen utasítással látja el, vagy csak magyarázatba kezd a borkészítést illetően. *
- Amúgy rossz, hogy vannak ilyen dolgok - * vonja meg kissé a vállait, miközben megjegyzést fűz Learon szavaihoz. Apja mindig csak bérért dolgoztatott másokat, de persze nem vitte túlzásba és ahogy fogalmazni szokott: becsületes bért kaptak a munkások. Prexi pedig sokáig el is hitte, hogy ez jót jelent, aztán ahogy az apja kezdett kifordulni saját magából, a fiú elméjében átértékelődött apja szóhasználatában a becsület fogalma, elvégre a verések is a becsület okán jártak neki. *
- De lehet, hogy meg tudja tanulni, idővel - * ismét megvonja a vállát, mert nem biztos benne, hogy a nemes tényleg képes lenne-e erre, vagy sem. Mindenesetre furának találja Learon szavait és homlokráncolva kérdez. * - De miért jó az neki, ha minden vagyonától megválik? Mármint értem, így Thargodar nagyú... fejedelemnél jó pontokat szerez, de honnan tudja, hogy ez hasznára válhat? Nem kockázatos? Így most alamizsnából élhet csak, és lehet, hogy semmi haszna nem lesz - * Prexi nem tudna elképzelni olyan esetet, mely során ezer aranyától ilyen könnyedén megválna valami távoli és megfoghatatlan eredmény reményében. *
- Ja, értem - * bólint a fiú az átok és áldás közti magyarázatra, majd rögtön eszébe jut valami, amit szeretne helyretenni elméjében, és mivel munka közben tud beszélni is, így nem fogja vissza magát. * - És ha egy fegyver átkozott? Akkor az a forgatóra van rossz hatással, vagy arra, akit a penge eltalál? - * Prexi reméli választ kap, de már agyában azt boncolgatja, hogy talán mindkét félre hátrányosan hathat. Mondjuk akkor az áldott is így működhetne, de akkor annak nem sok értelme lenne egy gyógyító erejű kard esetében. *
- Úgy lesz! - * közli határozottan és el is mosolyodik. Sokkal nagyszerűbbnek találja azt a gondolatot, ha a tetteivel érdemli ki a megbecsülést, mintha pénzzel tenné ugyanezt. Meg, hát Prexinek nincs egy vasa sem. *
- Ja, jó, akkor nem fogom vizezni - * csak egy kicsit, vagy egy kicsit még jobban, mert nem szeretne bekábulni és a földön heverészni, mint az artheniori korcsmatöltelékek díszpéldányai.
Prexi nem igazán ért a présekhez, így teszi, amire Learon utasítja, és igyekszik nem elrontani semmit, így tökéletes figyelemmel tekint a pásztormágusra, ha az bármilyen utasítással látja el, vagy csak magyarázatba kezd a borkészítést illetően. *
1139. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-18 22:41:53
Üzenet elküldve: 2018-09-18 22:41:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//A küldetés//
*Sfetts úr majdnem úgy fogadja őt ahogy a másik várta, de azért most is elhangzik valami ami mögé valami ijesztő dolgot képzel a túlműködő tudóselme.*
-Ez miért meglepő? Minek kellett volna velem történnie?
~Talán tényleg tervezett valamit. Úgy látszik valóban jobban kell majd figyelnem rá.~
*Fura kis figura ő. Ahol nincs veszély oda veszélyt lát, de ha valaki veszélyes alaknak mégis szúrná a csőrét akkor a legtöbb klasszikus módszerrel meg lehetne tőle szabadulni. A másik idegennek viszonozza a bemutatkozást.*
-Örvendek. Bris Mostale.
*Majd az öreg a szokásos lelkesedésével köszönti a csacsiját is, bemutatja a helyet majd munkához is lát. Közben pedig Bris büszkeségébe gázol.*
-Én nem is henyélek.
*Panaszkodik majd lát neki a kutakodásnak ő is, de legalább egy óra kutakodás után rá kell jönniük, hogy szinte semmi hasznosat nem találtak. Sfetts úr kép szakadt köpenyt amiknek az anyaga talán még felhasználható és a színük se rossz. Meg az egyik ijesztő alak fog egy vadállatkölyköt.*
-Mi van ha veszett? Vagy bolhás?
*Kérdezi aggódva. Még csak az kéne, hogy ő is elkapjon valami szörnyű kort attól a dögtől. Visszaútra mindenki valamilyen állattal érkezett csak neki nincs. De szerencsére ajánlanak fel neki fuvart. Hálásan mosolyog is az elfre miközben mászik fel a szekérre.*
-Köszönöm Syv úr.
*Sfetts úr majdnem úgy fogadja őt ahogy a másik várta, de azért most is elhangzik valami ami mögé valami ijesztő dolgot képzel a túlműködő tudóselme.*
-Ez miért meglepő? Minek kellett volna velem történnie?
~Talán tényleg tervezett valamit. Úgy látszik valóban jobban kell majd figyelnem rá.~
*Fura kis figura ő. Ahol nincs veszély oda veszélyt lát, de ha valaki veszélyes alaknak mégis szúrná a csőrét akkor a legtöbb klasszikus módszerrel meg lehetne tőle szabadulni. A másik idegennek viszonozza a bemutatkozást.*
-Örvendek. Bris Mostale.
*Majd az öreg a szokásos lelkesedésével köszönti a csacsiját is, bemutatja a helyet majd munkához is lát. Közben pedig Bris büszkeségébe gázol.*
-Én nem is henyélek.
*Panaszkodik majd lát neki a kutakodásnak ő is, de legalább egy óra kutakodás után rá kell jönniük, hogy szinte semmi hasznosat nem találtak. Sfetts úr kép szakadt köpenyt amiknek az anyaga talán még felhasználható és a színük se rossz. Meg az egyik ijesztő alak fog egy vadállatkölyköt.*
-Mi van ha veszett? Vagy bolhás?
*Kérdezi aggódva. Még csak az kéne, hogy ő is elkapjon valami szörnyű kort attól a dögtől. Visszaútra mindenki valamilyen állattal érkezett csak neki nincs. De szerencsére ajánlanak fel neki fuvart. Hálásan mosolyog is az elfre miközben mászik fel a szekérre.*
-Köszönöm Syv úr.
1138. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-18 22:03:13
Üzenet elküldve: 2018-09-18 22:03:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Külön utakon//
*Újból felébred. Úgy érzi, talán csak egy pillanat volt, míg szemeit lehunyta, és egész biztosan ébren volt mindvégig... de a táj megváltozott, s mintha az égbolt is csillagosabb lenne, mióta utoljára felnézett. Nehezére esik, hogy álom és valóság között különbséget tegyen. A határok elmosódnak, ahogy a néhány pillanatokra való elalvást ezernyi felriadás követi.
Harath szavai is csak késve nyernek értelmet; amint nincs többé kinek támaszkodni, hamar rájön, hogy tényleg megérkeztek. Hogy hova, az nem teljesen tiszta, de nem is érdekli, amíg valóban háborítatlanul pihenhet majd itt.
A szó szoros értelmében erőt vesz magán, majd a segítségül nyújtott kézbe kapaszkodva ő is lekeveredik valahogy a lóról. Kis híján el is esik azzal a lendülettel, de szerencsére ezúttal ott a ló, akiben hirtelen támaszra lelhet.
A férfi szavaira csak bólint, majd lassú, bizonytalan léptekkel eltámolyog a kunyhóig.
Odabent némi szitkozódás és törés-zúzás árán meg is találja a szikkadt sajtot és a szikla szilárdságú kétszersülteket néhány rongyba csomagolva. Az aprócska szoba csak a legszükségesebb bútorokat tartalmazza, így viszonylag egyszerű dolga volt. Az asztalra helyezi az ételt, de míg Harath vissza nem tér, nem lát hozzá az evéshez. Nem mintha olyan nagyon udvarias kedvében volna, sokkal inkább az első falattól megfulladna, annyira ki van száradva.
Miután a felkínált korsót egy húzásra megitta, már nincsen mi visszatartsa az evéstől. Néhány falat után azonban már inkább azt lesi, hol hajthatná álomra a fejét. Tulajdonképp nincsenek nagy igényei; egy vízszintes felület már bőves bőven megteszi.*
- Ugye nem akarsz hajnalban tovább indulni? *Kérdi fáradtan fürkészve a vele szemben ülőt.*
*Újból felébred. Úgy érzi, talán csak egy pillanat volt, míg szemeit lehunyta, és egész biztosan ébren volt mindvégig... de a táj megváltozott, s mintha az égbolt is csillagosabb lenne, mióta utoljára felnézett. Nehezére esik, hogy álom és valóság között különbséget tegyen. A határok elmosódnak, ahogy a néhány pillanatokra való elalvást ezernyi felriadás követi.
Harath szavai is csak késve nyernek értelmet; amint nincs többé kinek támaszkodni, hamar rájön, hogy tényleg megérkeztek. Hogy hova, az nem teljesen tiszta, de nem is érdekli, amíg valóban háborítatlanul pihenhet majd itt.
A szó szoros értelmében erőt vesz magán, majd a segítségül nyújtott kézbe kapaszkodva ő is lekeveredik valahogy a lóról. Kis híján el is esik azzal a lendülettel, de szerencsére ezúttal ott a ló, akiben hirtelen támaszra lelhet.
A férfi szavaira csak bólint, majd lassú, bizonytalan léptekkel eltámolyog a kunyhóig.
Odabent némi szitkozódás és törés-zúzás árán meg is találja a szikkadt sajtot és a szikla szilárdságú kétszersülteket néhány rongyba csomagolva. Az aprócska szoba csak a legszükségesebb bútorokat tartalmazza, így viszonylag egyszerű dolga volt. Az asztalra helyezi az ételt, de míg Harath vissza nem tér, nem lát hozzá az evéshez. Nem mintha olyan nagyon udvarias kedvében volna, sokkal inkább az első falattól megfulladna, annyira ki van száradva.
Miután a felkínált korsót egy húzásra megitta, már nincsen mi visszatartsa az evéstől. Néhány falat után azonban már inkább azt lesi, hol hajthatná álomra a fejét. Tulajdonképp nincsenek nagy igényei; egy vízszintes felület már bőves bőven megteszi.*
- Ugye nem akarsz hajnalban tovább indulni? *Kérdi fáradtan fürkészve a vele szemben ülőt.*
1137. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-18 21:27:43
Üzenet elküldve: 2018-09-18 21:27:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Persze Nirs semmi okot nem adott Kagannak arra, hogy gyűlölje. Mégis, a tharg vezért mintha ingerültnek tűnne, ha a szeme elé kerül. Sejti, hogy mi lehet az ok: a szégyenére emlékezteti. Arra, hogy saját vérét gyilkolta meg. Most sincs ez másként, bár az is szerepet játszhat a dologban, hogy Nirs azért kicsit megpróbálta huzigálni az oroszlán bajszát. Ezt Kaganon kívül Aenae is észrevette, aki rögtön csitítani is próbálja. Éppen jókor, mert már azon van, hogy megfeleljen nagybátyjának. Kagan és Effy kimennek a szobából, Nirs pedig hirtelen azt érzi, amit a hadúr is az imént, és amit ő észre sem vett: hogy elolvad egy szép szempár látásától. Aenae felé fordul, megfogja a kezét, és persze nem tudna nemet mondani a könyörgő tekintetnek.*
- Rendben van, megígérem. *mosolyodik el, és bólint egyet. Aztán kéz a kézben ballagnak át a másik helyiségbe, és Nirs tulajdonképpen még ott sem engedné el Aenae-t. Kagan valószínűleg nem olyan ostoba, hogy bizonyos következtetéseket már le ne vont volna, akkor meg minek a színlelés? De a lány szalad tovább, a barátnőjének segíteni. Így csak még egy bólintásra és mosolyra marad idő, jelezve, hogy nem feledte el amit az imént ígért. Amikor pedig kettesben marad a szakállas nagybácsival, kicsit eljátszik a gondolattal, hogy lehuppan az ajtóval szemben elhelyezkedő székre. A főhelyre. De hát épp most tett egy ígéretet, ugye. Ezért Kagannal szemben ül le.*
- Tegnap. *válaszol a korábbi kérdésre* Ha jól számolom, még van egy napom az életből, hacsak nem oldok kereket holnap este. De nem tervezem.
*Hátradől a széken, és az a kellemetlen érzése támad, mintha az apja szemeibe nézne. Nagy különbség nem lehetett köztük.*
- Neked nincs okod gyűlölni engem, jó rokon. *Hogy ez a "jó rokon" minden mondatban előjön!* Nekem van. Bár a te földeden vagyunk, ne vedd tiszteletlenségnek, hogy én állok elő egy javaslattal: próbáljunk meg új lapot kezdeni! Hiszen vesztenivalónk egyikünknek sincs vele.
*Elmosolyodik.*
- Tudom, hogy ez úgy hangzik, mintha a fecskemadár egyenrangúnak érezné magát a griffel. A fészkéhez repül, és azt hiszi, hogy nem falja fel azonnal. Megteheti, persze. De a böglyök maradnak, és tovább kínozzák a nemes griffet, aki semmit nem tud tenni ellenük. A fecske viszont igen.
*Ez roppant szép hasonlat, bár nincs sok értelme. Még. Hiszen ha Nirs elsajátítja mindazt, amiért elindult otthonról, akkor akár hasznára is lehet Kagannak. Pontosabban a mágia az egyik ok, amiért otthagyta északot. A másik a bosszú. Bármennyire is édes az ok, ami miatt erről valószínűleg le kell tennie, mégis keserűséggel tölti el ez a tudat. De most valóban úgy érzi, hogy nincs amit Aenae-nek és Aenae-ért meg ne tenne.*
*Persze Nirs semmi okot nem adott Kagannak arra, hogy gyűlölje. Mégis, a tharg vezért mintha ingerültnek tűnne, ha a szeme elé kerül. Sejti, hogy mi lehet az ok: a szégyenére emlékezteti. Arra, hogy saját vérét gyilkolta meg. Most sincs ez másként, bár az is szerepet játszhat a dologban, hogy Nirs azért kicsit megpróbálta huzigálni az oroszlán bajszát. Ezt Kaganon kívül Aenae is észrevette, aki rögtön csitítani is próbálja. Éppen jókor, mert már azon van, hogy megfeleljen nagybátyjának. Kagan és Effy kimennek a szobából, Nirs pedig hirtelen azt érzi, amit a hadúr is az imént, és amit ő észre sem vett: hogy elolvad egy szép szempár látásától. Aenae felé fordul, megfogja a kezét, és persze nem tudna nemet mondani a könyörgő tekintetnek.*
- Rendben van, megígérem. *mosolyodik el, és bólint egyet. Aztán kéz a kézben ballagnak át a másik helyiségbe, és Nirs tulajdonképpen még ott sem engedné el Aenae-t. Kagan valószínűleg nem olyan ostoba, hogy bizonyos következtetéseket már le ne vont volna, akkor meg minek a színlelés? De a lány szalad tovább, a barátnőjének segíteni. Így csak még egy bólintásra és mosolyra marad idő, jelezve, hogy nem feledte el amit az imént ígért. Amikor pedig kettesben marad a szakállas nagybácsival, kicsit eljátszik a gondolattal, hogy lehuppan az ajtóval szemben elhelyezkedő székre. A főhelyre. De hát épp most tett egy ígéretet, ugye. Ezért Kagannal szemben ül le.*
- Tegnap. *válaszol a korábbi kérdésre* Ha jól számolom, még van egy napom az életből, hacsak nem oldok kereket holnap este. De nem tervezem.
*Hátradől a széken, és az a kellemetlen érzése támad, mintha az apja szemeibe nézne. Nagy különbség nem lehetett köztük.*
- Neked nincs okod gyűlölni engem, jó rokon. *Hogy ez a "jó rokon" minden mondatban előjön!* Nekem van. Bár a te földeden vagyunk, ne vedd tiszteletlenségnek, hogy én állok elő egy javaslattal: próbáljunk meg új lapot kezdeni! Hiszen vesztenivalónk egyikünknek sincs vele.
*Elmosolyodik.*
- Tudom, hogy ez úgy hangzik, mintha a fecskemadár egyenrangúnak érezné magát a griffel. A fészkéhez repül, és azt hiszi, hogy nem falja fel azonnal. Megteheti, persze. De a böglyök maradnak, és tovább kínozzák a nemes griffet, aki semmit nem tud tenni ellenük. A fecske viszont igen.
*Ez roppant szép hasonlat, bár nincs sok értelme. Még. Hiszen ha Nirs elsajátítja mindazt, amiért elindult otthonról, akkor akár hasznára is lehet Kagannak. Pontosabban a mágia az egyik ok, amiért otthagyta északot. A másik a bosszú. Bármennyire is édes az ok, ami miatt erről valószínűleg le kell tennie, mégis keserűséggel tölti el ez a tudat. De most valóban úgy érzi, hogy nincs amit Aenae-nek és Aenae-ért meg ne tenne.*
1136. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-18 20:32:49
Üzenet elküldve: 2018-09-18 20:32:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Hölgyek dorbézolása//
*Rel folyamatosan zavarba hozza őt, így a kis torokköszörülésével is. Vagy nyögésével. Aenae nem is tudja eldönteni, hogy most mi volt meg miért?*
- Mert a nők tudnak?
*Teszi fel a naiv kérdést elkerekedő szemekkel.
Aztán ő az, aki Nai szavaira elmosolyodik. Meglehetősen naivnak tartja az elképzelését. Először úgy gondolja, hogy nincs ezen mint magyaráznia, de végül mégis megteszi.*
- Hát igazából nem jelentünk egymásnak túl sokat. Egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányszor beszéltünk egymással.
*Megvonja a vállát. Egy évvel ezelőttig úgy tudta, hogy Maydel Hawneth, artheniori borkereskedő lánya, az a férfi tisztességesen felnevelte, megadott neki mindig mindent és soha nem is érzékeltette Aenaevel, hogy nem a vér szerinti gyermeke. Kagan Thargodar nem volt más a számára, mint a vashegyi barbár. Komoly pofon volt az élettől az, hogy valójában nem a gazdagnegyed, hanem valami koszos, északi jurta szülötte. Maydel Hawneth az, akit apjának tekint, Kagan valahogy... Van egy apaképe és Kagan nagyon nem olyan és nem is nagyon hiszi, hogy közel tudna kerülni hozzá, bár az is igaz, hogy egyikőjük sem töri magát, hogy ez a helyzet megváltozzon.*
- Szóval nem, nem hiszem, hogy különösebben meghatnák a sirámaim. Meg mondom, szerintem semmi jogom beleszólni ebbe.
*Újabb flegma vállvonás. Flegma vállvonásban egyébként nagyon profi. Nem nagyon tudna erről többet mondani. Illetve de, tudna. Effy ugyanis elmeséli azt, amit Kagan mesélt neki a lánykérésről. Vagyis amit állítólag mesélt neki.*
- Tessék?!
*Tiszta sor, hogy Effy a bolondját járatja vele.*
- A szakállkenője?!
*Ez amolyan belsős vicc Effy és közte. Ez az a pillanat, mikor összeáll benne a kép.*
- Te hülyéskedsz...
*Persze miért is tenne ilyet? Viccnek ostoba lenne. Valóságnak viszont túlontúl hihetetlen. Összehúzott szemöldökkel méregeti Effyt. Miért is hazudna ebben? Miért is hazudna bármiben? Ettől még hihetetlen az egész. Mellkasa előtt összefont karokkal méregeti Effyt.*
- De ugye nem kell mamának szólítsalak?
*Gratulálni egyelőre nem tud, még nem sikerült feldolgoznia a dolgot, de egyébként egészen jól fogadja, bár elképesztően elszégyelli magát azokért, amiket előzőleg mondott. Effy nyilván nem menne soha az agyára, de ettől még igen faramuci az egész helyzet. Ami talán csak egy tréfa.*
*Rel folyamatosan zavarba hozza őt, így a kis torokköszörülésével is. Vagy nyögésével. Aenae nem is tudja eldönteni, hogy most mi volt meg miért?*
- Mert a nők tudnak?
*Teszi fel a naiv kérdést elkerekedő szemekkel.
Aztán ő az, aki Nai szavaira elmosolyodik. Meglehetősen naivnak tartja az elképzelését. Először úgy gondolja, hogy nincs ezen mint magyaráznia, de végül mégis megteszi.*
- Hát igazából nem jelentünk egymásnak túl sokat. Egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányszor beszéltünk egymással.
*Megvonja a vállát. Egy évvel ezelőttig úgy tudta, hogy Maydel Hawneth, artheniori borkereskedő lánya, az a férfi tisztességesen felnevelte, megadott neki mindig mindent és soha nem is érzékeltette Aenaevel, hogy nem a vér szerinti gyermeke. Kagan Thargodar nem volt más a számára, mint a vashegyi barbár. Komoly pofon volt az élettől az, hogy valójában nem a gazdagnegyed, hanem valami koszos, északi jurta szülötte. Maydel Hawneth az, akit apjának tekint, Kagan valahogy... Van egy apaképe és Kagan nagyon nem olyan és nem is nagyon hiszi, hogy közel tudna kerülni hozzá, bár az is igaz, hogy egyikőjük sem töri magát, hogy ez a helyzet megváltozzon.*
- Szóval nem, nem hiszem, hogy különösebben meghatnák a sirámaim. Meg mondom, szerintem semmi jogom beleszólni ebbe.
*Újabb flegma vállvonás. Flegma vállvonásban egyébként nagyon profi. Nem nagyon tudna erről többet mondani. Illetve de, tudna. Effy ugyanis elmeséli azt, amit Kagan mesélt neki a lánykérésről. Vagyis amit állítólag mesélt neki.*
- Tessék?!
*Tiszta sor, hogy Effy a bolondját járatja vele.*
- A szakállkenője?!
*Ez amolyan belsős vicc Effy és közte. Ez az a pillanat, mikor összeáll benne a kép.*
- Te hülyéskedsz...
*Persze miért is tenne ilyet? Viccnek ostoba lenne. Valóságnak viszont túlontúl hihetetlen. Összehúzott szemöldökkel méregeti Effyt. Miért is hazudna ebben? Miért is hazudna bármiben? Ettől még hihetetlen az egész. Mellkasa előtt összefont karokkal méregeti Effyt.*
- De ugye nem kell mamának szólítsalak?
*Gratulálni egyelőre nem tud, még nem sikerült feldolgoznia a dolgot, de egyébként egészen jól fogadja, bár elképesztően elszégyelli magát azokért, amiket előzőleg mondott. Effy nyilván nem menne soha az agyára, de ettől még igen faramuci az egész helyzet. Ami talán csak egy tréfa.*
1135. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-18 20:27:48
Üzenet elküldve: 2018-09-18 20:27:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A küldetés//
*Mire a kis ládikájával előbukkan, a többiek is végeznek lassan a terület hevenyészett átkutatásával. Minden jel szerint csekély eredménnyel. A szakállas gnómnak csupán némi ruhafoszlány jutott, az elf sem mesés kincsekkel, ritka fegyverekkel vagy varázslatos porokkal fog hazatérni. Talán még Waldran járt legjobban az oposszumával. Meg talán ő. Vet egy pillantást a kezében tartott dobozra. Fa alkotmány, vaspántokkal megerősítve. Lehet, hogy nem is kell feszegetni a lakatot, talán össze is lehet törni. Nem akar sok időt vesztegetni ezzel, mert a többiek szerencséje alapján úgy érzi, hogy ő sem üthette meg a főnyereményt. Kinéz magának egy jókora követ, odalép mellé és teljes erőből hozzávágja a ládikát. Az reccsen egyet, és az oldala valóban beszakad. Leguggol, kirázza belőle a fémesen csilingelő tartalmát. Vagy fél tucat kulcs, alighanem bilincsekhez valók.*
- Micsoda ostobaság! Kulcsokat kulccsal elzárni. *áll fel, és lábával dühösen arrébb rúgja a maradványokat. Közben Sfetts - biztos ami biztos alapon - magához veszi kincseknek éppen nem nevezhető szerzeményeit és Waldran is gazdagabb lesz egy oposszumkölyökkel. Amikor pedig a többiek indulni szeretnének, semmi ellenvetéssel nem él. Miért is tenné? Felül a kölcsönbe kapott lova hátára, majd amikor már indulnak, Waldrané mellé kormányozza.*
- Kell az neked, jó rokon?
*Nehéz lenne eltéveszteni, hogy a kis állatkára gondol. Ennek megfelelően ha nem is túlzottan barátságos, de legalább nem ellenséges a hangja. Elvégre mégis kérni szeretne valamit. Arra gondolt ugyanis, hogy Aenae biztos örülne a kölyöknek. Neki pedig elég a lányra gondolnia, hogy menten jobb kedve legyen. Még úgy is ha sejti, hogy a válasz elutasító lesz. De ha meg sem próbálja, nem derül ki.*
*Mire a kis ládikájával előbukkan, a többiek is végeznek lassan a terület hevenyészett átkutatásával. Minden jel szerint csekély eredménnyel. A szakállas gnómnak csupán némi ruhafoszlány jutott, az elf sem mesés kincsekkel, ritka fegyverekkel vagy varázslatos porokkal fog hazatérni. Talán még Waldran járt legjobban az oposszumával. Meg talán ő. Vet egy pillantást a kezében tartott dobozra. Fa alkotmány, vaspántokkal megerősítve. Lehet, hogy nem is kell feszegetni a lakatot, talán össze is lehet törni. Nem akar sok időt vesztegetni ezzel, mert a többiek szerencséje alapján úgy érzi, hogy ő sem üthette meg a főnyereményt. Kinéz magának egy jókora követ, odalép mellé és teljes erőből hozzávágja a ládikát. Az reccsen egyet, és az oldala valóban beszakad. Leguggol, kirázza belőle a fémesen csilingelő tartalmát. Vagy fél tucat kulcs, alighanem bilincsekhez valók.*
- Micsoda ostobaság! Kulcsokat kulccsal elzárni. *áll fel, és lábával dühösen arrébb rúgja a maradványokat. Közben Sfetts - biztos ami biztos alapon - magához veszi kincseknek éppen nem nevezhető szerzeményeit és Waldran is gazdagabb lesz egy oposszumkölyökkel. Amikor pedig a többiek indulni szeretnének, semmi ellenvetéssel nem él. Miért is tenné? Felül a kölcsönbe kapott lova hátára, majd amikor már indulnak, Waldrané mellé kormányozza.*
- Kell az neked, jó rokon?
*Nehéz lenne eltéveszteni, hogy a kis állatkára gondol. Ennek megfelelően ha nem is túlzottan barátságos, de legalább nem ellenséges a hangja. Elvégre mégis kérni szeretne valamit. Arra gondolt ugyanis, hogy Aenae biztos örülne a kölyöknek. Neki pedig elég a lányra gondolnia, hogy menten jobb kedve legyen. Még úgy is ha sejti, hogy a válasz elutasító lesz. De ha meg sem próbálja, nem derül ki.*
1134. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-18 18:38:49
Üzenet elküldve: 2018-09-18 18:38:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Medgolyhadosztály//
- Nem hiszem, hogy felfalnának. Tényleg mindent megesznek, ami az útjukba kerül, de csak akkor, ha éhesek. Az pedig a látszat ellenére egészen ritka dolog. *Igyekszik kicsit nyugtatni a kedélyeket, mert ő valóban úgy gondolja, hogy nem lesz itt semmiféle emberevés.*
- Ma már befaltak ketten egy ökröt, úgyhogy ezzel nem lesz probléma. Inkább az lesz az érdekes, ha ők más irányba indulnak, mint mi... *Sokatmondóan mosolyodik el, mielőtt egy utolsó gondolatot még hozzáfűz hangosan.* - De bízzunk benne, hogy hallgatnak rám! *Nem túl hangosan, de kedélyesen nevet fel, mint aki jól szórakozik a saját tréfáján. Igazság szerint a bizonytalanság jön ki rajta így, de ezt elég, ha csak ő tudja.*
- Felülni? Egyelőre nem erőltetem az olyan helyzeteket, ahol teljesen kiszolgáltatottá válok velük szemben. *Válaszol most már kicsit komolyabban, bár a mosoly még mindig ott bujkál ajkai sarkában. Hiába, elég vidám természetű.
A Harlienhez intézett kérdésen újból elmosolyodik, de azért ő is a nő felé sandít, hisz kíváncsi a válaszra. A grogos üveg láttán most az ő szemöldökei szaladnak a magasba, de csak egy rövidke pillanatra.*
- Ha már leszoktál, ihatnál valami finomabbat is. *Próbálja jó szokásához híven elviccelni a helyzetet, de erre nem is nagyon van szükség, mert újabb ismeretlen érkezik kis társaságukhoz. Viszonozza a biccentést, majd mivel látja, hogy a nőnek Harliennel van beszéde, egy Pash felé vetett mosolyt követően a két medgoly felé indul. Ugyanazt a kellemes kis dallamot dúdolja, mint utuk elején, amire úgy tűnik, még kegyeskednek hallgatni a fenevadak.*
- Nem hiszem, hogy felfalnának. Tényleg mindent megesznek, ami az útjukba kerül, de csak akkor, ha éhesek. Az pedig a látszat ellenére egészen ritka dolog. *Igyekszik kicsit nyugtatni a kedélyeket, mert ő valóban úgy gondolja, hogy nem lesz itt semmiféle emberevés.*
- Ma már befaltak ketten egy ökröt, úgyhogy ezzel nem lesz probléma. Inkább az lesz az érdekes, ha ők más irányba indulnak, mint mi... *Sokatmondóan mosolyodik el, mielőtt egy utolsó gondolatot még hozzáfűz hangosan.* - De bízzunk benne, hogy hallgatnak rám! *Nem túl hangosan, de kedélyesen nevet fel, mint aki jól szórakozik a saját tréfáján. Igazság szerint a bizonytalanság jön ki rajta így, de ezt elég, ha csak ő tudja.*
- Felülni? Egyelőre nem erőltetem az olyan helyzeteket, ahol teljesen kiszolgáltatottá válok velük szemben. *Válaszol most már kicsit komolyabban, bár a mosoly még mindig ott bujkál ajkai sarkában. Hiába, elég vidám természetű.
A Harlienhez intézett kérdésen újból elmosolyodik, de azért ő is a nő felé sandít, hisz kíváncsi a válaszra. A grogos üveg láttán most az ő szemöldökei szaladnak a magasba, de csak egy rövidke pillanatra.*
- Ha már leszoktál, ihatnál valami finomabbat is. *Próbálja jó szokásához híven elviccelni a helyzetet, de erre nem is nagyon van szükség, mert újabb ismeretlen érkezik kis társaságukhoz. Viszonozza a biccentést, majd mivel látja, hogy a nőnek Harliennel van beszéde, egy Pash felé vetett mosolyt követően a két medgoly felé indul. Ugyanazt a kellemes kis dallamot dúdolja, mint utuk elején, amire úgy tűnik, még kegyeskednek hallgatni a fenevadak.*
1133. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-18 18:30:48
Üzenet elküldve: 2018-09-18 18:30:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A küldetés//
*Arcán a csalódottság fintora jelenik meg, mikor a kezébe vett ponyvát kibontogatva csak néhány rozsdás sátorvas kerül elő. Bosszankodva hajítja le maga mellé és guggol a ládához. A kinézetéből és a lakat hiányából kiindulva eleve nem sok reményt táplál a tartalma iránt, felnyitva a ládát azonban még az a kevés is szertefoszlik. Csak pár szakadt takaró és szövet darab. Kutatva közöttük könnyed mozdulatokkal hajigálja maga mögé őket, de a láda alján sincs semmi, ami akár csak egy apró mosolyt is csalna az elf arcára. Maga mögé fordulva éppen az oposszumot hajkurászó Waldran és a teljesen használhatatlan köpenyeket próbálgató Sfetts mester látványa végleges bizonyossággal szolgál arra, hogy az ég világon semmi nincs itt amiért megéri tovább maradni. Ugyan azt egyelőre nem látja, hogy Nirsnek sikerült -e bármit előkaparnia, de elég valószínű, hogy ő sem járt nagyobb sikerrel.*
~ Az oposszum szőréből legalább kiváló hőtartót lehet varrni az öreg gnóm újdonsült köpenyének csuklyájára.~ *Jegyzi meg magában Syv miközben a korábban elhajított sátorvasakon átlépve elindul visszafelé a szekérhez. Szerencsére Sfetts és Waldran sem erőlteti a további kutatást, így az elf határozott bólintással jelzi, hogy egyetért a visszaindulással. A szekérhez lépve kiengedi annak rögzítő fékét és a lóhoz lépve, a kantár megfogva gyalog kezdi vezetni a vontatmányt a tábor területéről.*
- Hát nem lesz nehezebb dolgod hazafelé. Sőt! *Paskolja meg lovának pofáját kifelé menet. Remélhetőleg akad majd valami izgalmasabb, szájízének jobban megfelelő tennivaló ha visszatérnek a Vashegyre. Mihint kiérnek az útra az elf irányba állítja a szekeret és könnyed mozdulattal felpattan.*
- A szekér indulásra kész. Bris, ha nincs lovad ugorj ide mellém!
*Arcán a csalódottság fintora jelenik meg, mikor a kezébe vett ponyvát kibontogatva csak néhány rozsdás sátorvas kerül elő. Bosszankodva hajítja le maga mellé és guggol a ládához. A kinézetéből és a lakat hiányából kiindulva eleve nem sok reményt táplál a tartalma iránt, felnyitva a ládát azonban még az a kevés is szertefoszlik. Csak pár szakadt takaró és szövet darab. Kutatva közöttük könnyed mozdulatokkal hajigálja maga mögé őket, de a láda alján sincs semmi, ami akár csak egy apró mosolyt is csalna az elf arcára. Maga mögé fordulva éppen az oposszumot hajkurászó Waldran és a teljesen használhatatlan köpenyeket próbálgató Sfetts mester látványa végleges bizonyossággal szolgál arra, hogy az ég világon semmi nincs itt amiért megéri tovább maradni. Ugyan azt egyelőre nem látja, hogy Nirsnek sikerült -e bármit előkaparnia, de elég valószínű, hogy ő sem járt nagyobb sikerrel.*
~ Az oposszum szőréből legalább kiváló hőtartót lehet varrni az öreg gnóm újdonsült köpenyének csuklyájára.~ *Jegyzi meg magában Syv miközben a korábban elhajított sátorvasakon átlépve elindul visszafelé a szekérhez. Szerencsére Sfetts és Waldran sem erőlteti a további kutatást, így az elf határozott bólintással jelzi, hogy egyetért a visszaindulással. A szekérhez lépve kiengedi annak rögzítő fékét és a lóhoz lépve, a kantár megfogva gyalog kezdi vezetni a vontatmányt a tábor területéről.*
- Hát nem lesz nehezebb dolgod hazafelé. Sőt! *Paskolja meg lovának pofáját kifelé menet. Remélhetőleg akad majd valami izgalmasabb, szájízének jobban megfelelő tennivaló ha visszatérnek a Vashegyre. Mihint kiérnek az útra az elf irányba állítja a szekeret és könnyed mozdulattal felpattan.*
- A szekér indulásra kész. Bris, ha nincs lovad ugorj ide mellém!
1132. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-18 17:43:28
Üzenet elküldve: 2018-09-18 17:43:28
ÚJ
![>Sfetts F'iux [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11328_1543704826_gnom_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A küldetés//
*Egy darabig keres, kutat túr, miközben egyre csalódottabban rágja szinte szakállát. Sátorponyvák, vászondarabok, egy-két rozsdás szeg, semmi egyéb, mit tudnának hasznosítani. Aztán hirtelen...*
- Hé! Itt van valamii! *Rikkant fel hirtelen, s bőszen söpri le a földet az előtalált kisebbfajta dobozról. Szinte remegő kézzel nyitja ki, annyira kíváncsi vajon mi lehet benne:*
- Köpenyek? *Sóhajt fel hangosan és ismét csalódottan. Még mindig kicsit reszketeg kézzel emeli fel a két vélhetően város őr köpenyt.*
- Csak szemét. *Sóhajt ismét, s a többiek felé mutatja szerzeményét. Persze azon már kissé felvihog, mikor Waldran az oposszumokat kergeti, fogalma sincs mi dolga lehet azokkal a szerencsétlen állatokkal. Zavartan nézegeti a köpenyeket, majd szórakozottan magára teríti az egyiket, mely még épebb, s csak a mellrésze feslett kissé, így legalább még hozzáfér belső zsebeihez is. Azért alaposan átnézi mindkettőt, hátha akad bennük egy elrejtett kis zacskó, vagy egyéb. A másikat szolidan vállára teríti, majd a többiekhez fordul.*
- Így van Waldran, felőlem indulhatunk. *A sátrat is felpakolja, hátha van alatta jel, hogy elástak valamit azt azért alaposan megnézi. Majd a felvett új köpenyében, s vállára terített másikban masírozik tovább Ignác felé, kinek nyeregtáskájába belepakolja a vállán lévő köpenyt és a sátrat is. A változatosság kedvéért a szamárra is felkapaszkodik. Majd a többiek felé bólint:*
- Akkor? Indulhatunk?
*Egy darabig keres, kutat túr, miközben egyre csalódottabban rágja szinte szakállát. Sátorponyvák, vászondarabok, egy-két rozsdás szeg, semmi egyéb, mit tudnának hasznosítani. Aztán hirtelen...*
- Hé! Itt van valamii! *Rikkant fel hirtelen, s bőszen söpri le a földet az előtalált kisebbfajta dobozról. Szinte remegő kézzel nyitja ki, annyira kíváncsi vajon mi lehet benne:*
- Köpenyek? *Sóhajt fel hangosan és ismét csalódottan. Még mindig kicsit reszketeg kézzel emeli fel a két vélhetően város őr köpenyt.*
- Csak szemét. *Sóhajt ismét, s a többiek felé mutatja szerzeményét. Persze azon már kissé felvihog, mikor Waldran az oposszumokat kergeti, fogalma sincs mi dolga lehet azokkal a szerencsétlen állatokkal. Zavartan nézegeti a köpenyeket, majd szórakozottan magára teríti az egyiket, mely még épebb, s csak a mellrésze feslett kissé, így legalább még hozzáfér belső zsebeihez is. Azért alaposan átnézi mindkettőt, hátha akad bennük egy elrejtett kis zacskó, vagy egyéb. A másikat szolidan vállára teríti, majd a többiekhez fordul.*
- Így van Waldran, felőlem indulhatunk. *A sátrat is felpakolja, hátha van alatta jel, hogy elástak valamit azt azért alaposan megnézi. Majd a felvett új köpenyében, s vállára terített másikban masírozik tovább Ignác felé, kinek nyeregtáskájába belepakolja a vállán lévő köpenyt és a sátrat is. A változatosság kedvéért a szamárra is felkapaszkodik. Majd a többiek felé bólint:*
- Akkor? Indulhatunk?
1131. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-18 17:20:36
Üzenet elküldve: 2018-09-18 17:20:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Hölgyek dorbézolása//
*Szótlanul, halovány vigyorral a szája szélén, teáját szürcsölgetve hallgatja az elhangzó véleményeket. Olyan szavak ezek, amelyeket nem szépíti az a tudat, hogy a beszélgetés tárgya itt ül és hall mindent. Ekkor hangzanak el ugyanis a legőszintébb dolgok, amik alkalomadtán fájdalmasak vagy túlontúl szókimondók lehetnek, de amik mégis jobban takarják a valóságot, mint bármi mellébeszélés. Nairada szavaira csak bólint néhányat, hisz részben jól látja a dolgokat... De szerinte csak részben. Rel és Aenae kérdése szinte egybevágó és lényegre törő is.*
- Ha már megkérte, onnantól kezdve szerintem nem annyira bizalmas. Előbb avagy utóbb úgyis kiderülne.
*A hölgyek szavaira átvillan most az agyán, hogy valóban mivel is jár egy effajta kötelezettség. Nem érzi még a súlyát és értelmes véleményt sem tud megfogalmazni még. Talán majd néhány hónap, év múlva.*
- Egy este vacsoráztam az erőd konyháján. *Vagyis inkább sütizett.* Ekkor váratlanul betoppant a Hadúr is, és beszélgettünk. Nem emlékszem pontosan minden részletre...
*Kezét a szája elé emeli és szemeivel hunyorít, mintha most nagyon de nagyon nehezére esne a visszaemlékezés.*
- Ha jól tudom, felvitte a Tűtoronyba és ott kérte meg, a csillagos ég alatt. Nagyon udvariasan viselkedett egyébként. Még a köpenyét is odaadta neki, mert fázott.
*Ujjai az immáron asztalra lehelyezett teáscsészéje fülén és oldalán táncolnak apró mozdulatokkal, miközben lepilledő szemhéjjal figyeli a kis tárgyat, elveszve emlékeiben és gondolataiban.*
- Szép dolgokat mondott neki, pedig a Hadúr szerint ő maga nem a szavak embere. Megkérdezte, hogy társa lesz-e, mire a kiszemeltje igent mondott. Aztán megcsókolta őt.
*Helyezi le a kezeit az asztalra és tekint fel a hölgyekre, mint édesanya a gyermekeire, mikor az esti mese véget ér.*
- Hát így volt. Ó, és... *Aenae-re néz, de csak egy röpke pillanatig.* Tudtommal a hölgy lett az új szakállkenegető is.
*Megköszörüli a torkát és mosolyogva, mintha éppen csak valami egészen átlagos pletykát vagy történetet mondott volna el, kérdez tőlük rezdülés nélküli arccal.*
- Kinek önthetek még teát?
*Szótlanul, halovány vigyorral a szája szélén, teáját szürcsölgetve hallgatja az elhangzó véleményeket. Olyan szavak ezek, amelyeket nem szépíti az a tudat, hogy a beszélgetés tárgya itt ül és hall mindent. Ekkor hangzanak el ugyanis a legőszintébb dolgok, amik alkalomadtán fájdalmasak vagy túlontúl szókimondók lehetnek, de amik mégis jobban takarják a valóságot, mint bármi mellébeszélés. Nairada szavaira csak bólint néhányat, hisz részben jól látja a dolgokat... De szerinte csak részben. Rel és Aenae kérdése szinte egybevágó és lényegre törő is.*
- Ha már megkérte, onnantól kezdve szerintem nem annyira bizalmas. Előbb avagy utóbb úgyis kiderülne.
*A hölgyek szavaira átvillan most az agyán, hogy valóban mivel is jár egy effajta kötelezettség. Nem érzi még a súlyát és értelmes véleményt sem tud megfogalmazni még. Talán majd néhány hónap, év múlva.*
- Egy este vacsoráztam az erőd konyháján. *Vagyis inkább sütizett.* Ekkor váratlanul betoppant a Hadúr is, és beszélgettünk. Nem emlékszem pontosan minden részletre...
*Kezét a szája elé emeli és szemeivel hunyorít, mintha most nagyon de nagyon nehezére esne a visszaemlékezés.*
- Ha jól tudom, felvitte a Tűtoronyba és ott kérte meg, a csillagos ég alatt. Nagyon udvariasan viselkedett egyébként. Még a köpenyét is odaadta neki, mert fázott.
*Ujjai az immáron asztalra lehelyezett teáscsészéje fülén és oldalán táncolnak apró mozdulatokkal, miközben lepilledő szemhéjjal figyeli a kis tárgyat, elveszve emlékeiben és gondolataiban.*
- Szép dolgokat mondott neki, pedig a Hadúr szerint ő maga nem a szavak embere. Megkérdezte, hogy társa lesz-e, mire a kiszemeltje igent mondott. Aztán megcsókolta őt.
*Helyezi le a kezeit az asztalra és tekint fel a hölgyekre, mint édesanya a gyermekeire, mikor az esti mese véget ér.*
- Hát így volt. Ó, és... *Aenae-re néz, de csak egy röpke pillanatig.* Tudtommal a hölgy lett az új szakállkenegető is.
*Megköszörüli a torkát és mosolyogva, mintha éppen csak valami egészen átlagos pletykát vagy történetet mondott volna el, kérdez tőlük rezdülés nélküli arccal.*
- Kinek önthetek még teát?
1130. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-18 14:27:46
Üzenet elküldve: 2018-09-18 14:27:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 836
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 836
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
// Hölgyek dorbézolása //
- Én sem gondolom, hogy sok alapja lehetne, elvégre azokkal a lányokkal le is kell feküdni, akinek erre nincs indíttatása, az úgy nagyjából az ötödik után nem is tudja ezt palástolni. A férfiak pedig kevésbé hazudnak jól ilyen téren.
*Megköszörüli torkát, hogy diszkréten érzékeltesse miről van szó. Relael már egészen hozzászokott, hogy egy kis nyöszörgéssel palástolja kedvetlenségét, hiszen ha az agyból kiáramlik a vér ugyan, kit érdekelnek a részletek? Még csak meg sem kell igazán erőltesse magát.
Kicsit passzívabb fél a társaságban, hiszen ő nem annyira ezekhez a lányokhoz szokott, mint a láthatóan jó barátságot ápoló Ephemia és Aenae. Mosolyogva engedi lecsengni a közjátékot, aminek lényege, hogy Ephemia rendkívül örül annak, hogy nagyjából egy véleményen vannak. Nairada naivitása pedig továbbra is bájos, nem kíván ehhez hozzászólni, hiszen az alapján amit a topázszemű elmondott, nem ápol túl közeli kapcsolatot Kagannal, ha pedig a múltját is figyelembe veszik ezen nincs is mit meglepődni. Látatlanban viszont ő maga is pontosan azt feltételezi, amit Aenae, hogy aligha érdekelné ez a tharg vezért. De erről bizonyosan gyorsan fel lesz világosítva a félvér.
Aenae fel is teszi pontosan azt a kérdést, ami Relaelt is érdekli. Egy sokatmondó mosollyal arcán kortyol teájába.*
- Mióta oszt meg veled a Hadúr ilyen bizalmas információkat?
*Most pedig úgy tűnik Aenaenek kedvez, közben azon töpreng lehet tévedett, és Ephemiának komolyabb befolyása van a thargok vezérére, ha ilyen információkról van tudomása, és lehet inkább neki kéne a kedvében járni. Bár ez a része már talán meg is történt.
Nairada vallomása meglepi és lenyűgözi egyszerre. Relael sok esetben túl őszinte, és olyanokat mond amit nem kéne, például amivel zavarba is hozta Aenaet, de az, hogy éppen hova házasodna be szívesen pont nem ilyen. Az valamelyest azért megnyugtatja és mégsem, hogy nem csak ő haszon hajhász, éppen ezért talán nem ártana kicsit óvatosabbnak lennie a nemes félvérrel. Na nem mintha lenne bármi esélyük a Hadúrnál, jelent esetben nem is pályázik ilyen címekre.*
- Tharg körökben nem vagyok túl jártas, így nem tudhatom kik az esélyes jelentkezők, de az biztos, hogy a Hadúr jól átgondolja majd és csak olyat választ, aki megfelelő erre a „megtiszteltetésre”. Hiszen a vezér asszonyának lenni nem csak móka és kacagás, de kötelezettségekkel is jár. Például egészséges fiú gyermekek szülésével, ahogy ezt Nairada is említette.
*Ami közel sem annyira egyszerű, mint azt sokan gondolnák.*
- Én sem gondolom, hogy sok alapja lehetne, elvégre azokkal a lányokkal le is kell feküdni, akinek erre nincs indíttatása, az úgy nagyjából az ötödik után nem is tudja ezt palástolni. A férfiak pedig kevésbé hazudnak jól ilyen téren.
*Megköszörüli torkát, hogy diszkréten érzékeltesse miről van szó. Relael már egészen hozzászokott, hogy egy kis nyöszörgéssel palástolja kedvetlenségét, hiszen ha az agyból kiáramlik a vér ugyan, kit érdekelnek a részletek? Még csak meg sem kell igazán erőltesse magát.
Kicsit passzívabb fél a társaságban, hiszen ő nem annyira ezekhez a lányokhoz szokott, mint a láthatóan jó barátságot ápoló Ephemia és Aenae. Mosolyogva engedi lecsengni a közjátékot, aminek lényege, hogy Ephemia rendkívül örül annak, hogy nagyjából egy véleményen vannak. Nairada naivitása pedig továbbra is bájos, nem kíván ehhez hozzászólni, hiszen az alapján amit a topázszemű elmondott, nem ápol túl közeli kapcsolatot Kagannal, ha pedig a múltját is figyelembe veszik ezen nincs is mit meglepődni. Látatlanban viszont ő maga is pontosan azt feltételezi, amit Aenae, hogy aligha érdekelné ez a tharg vezért. De erről bizonyosan gyorsan fel lesz világosítva a félvér.
Aenae fel is teszi pontosan azt a kérdést, ami Relaelt is érdekli. Egy sokatmondó mosollyal arcán kortyol teájába.*
- Mióta oszt meg veled a Hadúr ilyen bizalmas információkat?
*Most pedig úgy tűnik Aenaenek kedvez, közben azon töpreng lehet tévedett, és Ephemiának komolyabb befolyása van a thargok vezérére, ha ilyen információkról van tudomása, és lehet inkább neki kéne a kedvében járni. Bár ez a része már talán meg is történt.
Nairada vallomása meglepi és lenyűgözi egyszerre. Relael sok esetben túl őszinte, és olyanokat mond amit nem kéne, például amivel zavarba is hozta Aenaet, de az, hogy éppen hova házasodna be szívesen pont nem ilyen. Az valamelyest azért megnyugtatja és mégsem, hogy nem csak ő haszon hajhász, éppen ezért talán nem ártana kicsit óvatosabbnak lennie a nemes félvérrel. Na nem mintha lenne bármi esélyük a Hadúrnál, jelent esetben nem is pályázik ilyen címekre.*
- Tharg körökben nem vagyok túl jártas, így nem tudhatom kik az esélyes jelentkezők, de az biztos, hogy a Hadúr jól átgondolja majd és csak olyat választ, aki megfelelő erre a „megtiszteltetésre”. Hiszen a vezér asszonyának lenni nem csak móka és kacagás, de kötelezettségekkel is jár. Például egészséges fiú gyermekek szülésével, ahogy ezt Nairada is említette.
*Ami közel sem annyira egyszerű, mint azt sokan gondolnák.*
1129. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-18 09:14:40
Üzenet elküldve: 2018-09-18 09:14:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Pillanatnyi megnyugvással tölti el, hogy igenis sikerül Kaganra hatnia. Az ezen túli esetleges szóváltásokat figyelmen kívül hagyja, mert már tudja, hogy itt nem lesz semmiféle padlófeltörlés, legalábbis nem a rosszabbik értelemben. Egy hálás mosollyal és egy apró puszival az arcán köszöni meg Kagannak, hogy engedett neki, aztán eliramodik a konyhába Aenae-vel.
Ott aztán persze feltör a leányból az elfojtott ijedtség és feszültség mérgező keveréke, Ephemia pedig itt van neki és hagyja, hogy kisírja magát a vállán. Ő a pillanatnyi féltékenységből abszolút semmit nem érzékelt, de érzi azt, amit barátnője üzen neki. Csak akkor szól hozzá, amikor már megnyugodott egy kicsit.*
- Látod, nem lett semmi baj. Na gyere, ügyeskedjünk össze valamit.
*Mondja, miközben egy biztató mosoly kíséretében végre elengedik egymást, hogy nekilássanak a főzés igencsak bonyolult és ismeretlen folyamatához.*
- Nem lehet ez olyan nehéz... Ugye?
*Köpenyét lehajítja az egyik székre és bekukkant a kamrába. Volna itt még hely további élelemnek, de már így sem üres a kis helyiség. Előkotorja a tojásokat az egyik sarokban lévő kis fonott kosárból, de aztán inkább a kosarat viszi ki.*
- Itt vannak! Ööö... Mihez is kell?
*Talán még olyanokat meg tudnának csinálni, mint a tükörtojás vagy rántotta, némi zöldséggel és szalonnával (már ha van szalonna a házban), de inkább megvárja Aenae válaszát. Neki talán több tehetsége van ehhez, ő maximum a kúriabeli szakácsnővel kapcsolatos emlékeiből tud táplálkozni, amik azon kívül, hogy hajlamos volt túlfűszerezni és túlhagymázni a dolgokat, nem sok dologra terjednek ki.*
*Pillanatnyi megnyugvással tölti el, hogy igenis sikerül Kaganra hatnia. Az ezen túli esetleges szóváltásokat figyelmen kívül hagyja, mert már tudja, hogy itt nem lesz semmiféle padlófeltörlés, legalábbis nem a rosszabbik értelemben. Egy hálás mosollyal és egy apró puszival az arcán köszöni meg Kagannak, hogy engedett neki, aztán eliramodik a konyhába Aenae-vel.
Ott aztán persze feltör a leányból az elfojtott ijedtség és feszültség mérgező keveréke, Ephemia pedig itt van neki és hagyja, hogy kisírja magát a vállán. Ő a pillanatnyi féltékenységből abszolút semmit nem érzékelt, de érzi azt, amit barátnője üzen neki. Csak akkor szól hozzá, amikor már megnyugodott egy kicsit.*
- Látod, nem lett semmi baj. Na gyere, ügyeskedjünk össze valamit.
*Mondja, miközben egy biztató mosoly kíséretében végre elengedik egymást, hogy nekilássanak a főzés igencsak bonyolult és ismeretlen folyamatához.*
- Nem lehet ez olyan nehéz... Ugye?
*Köpenyét lehajítja az egyik székre és bekukkant a kamrába. Volna itt még hely további élelemnek, de már így sem üres a kis helyiség. Előkotorja a tojásokat az egyik sarokban lévő kis fonott kosárból, de aztán inkább a kosarat viszi ki.*
- Itt vannak! Ööö... Mihez is kell?
*Talán még olyanokat meg tudnának csinálni, mint a tükörtojás vagy rántotta, némi zöldséggel és szalonnával (már ha van szalonna a házban), de inkább megvárja Aenae válaszát. Neki talán több tehetsége van ehhez, ő maximum a kúriabeli szakácsnővel kapcsolatos emlékeiből tud táplálkozni, amik azon kívül, hogy hajlamos volt túlfűszerezni és túlhagymázni a dolgokat, nem sok dologra terjednek ki.*
1128. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-18 08:57:22
Üzenet elküldve: 2018-09-18 08:57:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Hölgyek dorbézolása//
*Próbálja felvenni a fonalat, de Effy szerelmi életét illetően már csak a dolog felét hallja. Mindegy is, az ezt követő téma jobban érdekli.*
- Ugyan, Aenae, nem hinném, hogy apád azt csak úgy hagyná. Mármint érted, odavisz valami új nőt, akivel elpotyogtat magának néhány örököst, szerinted van annak annyi szava ott, hogy téged készítsen ki? Én kétlem. Mert hát valljuk be, csak egy fiú miatt kell neki egy asszony, legalábbis így beszélik.
*Hátradől a székben, és lábait keresztbe téve várja a többiek véleményét ezzel kapcsolatban. A gyerekes dolgot meg is érti. Ő sem lenne boldog, ha valaki a kezébe nyomna egy ordító csecsemőt, hogy pátyolgassa. Persze, ha a saját gyerekéről van szó, az más, őt nagyon szívesen, de kényszerből dajka nem lenne sosem.*
- Egyébként elég kecsegtető cím. A hadúr felesége... Bevallom, én is szívesen beleképzelem magam ebbe a helyzetbe, csak hát... Az arany és a gazdagság mellett sok minden más is van. Na meg elég kétes, hogy valaha fiút szülnék neki. De szerintem biztosan egy nemes lesz az.
*Az most akad itt elég az Artheniori események után. A Hadúr is biztosan lecsap a lehetőségre, vagy legalábbis Nairada ezt tartja logikus és jövedelmező lépésnek.*
A hozzászólás írója (Nairada Cray'ra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.18 08:57:55
*Próbálja felvenni a fonalat, de Effy szerelmi életét illetően már csak a dolog felét hallja. Mindegy is, az ezt követő téma jobban érdekli.*
- Ugyan, Aenae, nem hinném, hogy apád azt csak úgy hagyná. Mármint érted, odavisz valami új nőt, akivel elpotyogtat magának néhány örököst, szerinted van annak annyi szava ott, hogy téged készítsen ki? Én kétlem. Mert hát valljuk be, csak egy fiú miatt kell neki egy asszony, legalábbis így beszélik.
*Hátradől a székben, és lábait keresztbe téve várja a többiek véleményét ezzel kapcsolatban. A gyerekes dolgot meg is érti. Ő sem lenne boldog, ha valaki a kezébe nyomna egy ordító csecsemőt, hogy pátyolgassa. Persze, ha a saját gyerekéről van szó, az más, őt nagyon szívesen, de kényszerből dajka nem lenne sosem.*
- Egyébként elég kecsegtető cím. A hadúr felesége... Bevallom, én is szívesen beleképzelem magam ebbe a helyzetbe, csak hát... Az arany és a gazdagság mellett sok minden más is van. Na meg elég kétes, hogy valaha fiút szülnék neki. De szerintem biztosan egy nemes lesz az.
*Az most akad itt elég az Artheniori események után. A Hadúr is biztosan lecsap a lehetőségre, vagy legalábbis Nairada ezt tartja logikus és jövedelmező lépésnek.*
A hozzászólás írója (Nairada Cray'ra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.18 08:57:55
1127. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-18 08:26:48
Üzenet elküldve: 2018-09-18 08:26:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Aenae fiatal, tapasztalatlan, de vannak helyzetek, amiket mégis tökéletesen felmér. Mondjuk a Nirs és Kagan között lévő feszültséget csak az nem venné észre, aki teljesen agyalágyult. Azonban rögtön észreveszi azt is, hogy Nirs túlfeszíti a húrt. Továbbra is azt látja jónak, ha kartávolságon kívülre maradnak Kagantól, Nirs azonban közelebb kerül Kaganhoz azzal, hogy kilép mögüle. Megérti ezt egyébként, jobbja Nirs keze után nyúl, hogy ujjait ujjai közé fonhassa, balját a fiú mellkasára teszi, ujjai a kulcscsontját érintik. Lefogni nyilván nem tudná, ha tettlegességre kerülne sor, hiszen sokkal kisebb nála, de abban reménykedik, hogy ez valamelyest visszafogja Nirst. Aenae arcán az érzelmek széles skálája látható, gyengéden néz Nirsre - látszik, hogy belepistult -, hálásan Effyre és félelemmel Kaganra. Egyébként az ájulás környékezi.
Effy sikeresen menti a helyzetet, Aenae úgy érzékeli, hogy Kagan egészen ellágyul tőle. Erre a tényre, meg elönti a féltékenység egy pillanatra. Egészen kislány korától ugyanis az volt, hogy megrebegtette apjának a szempilláit, mire az pacává olvadt, ezt persze anyjától tanulta, akinek egy hangos sóhaja is elég volt ahhoz, hogy megkapja amit akar. Kagan bezzeg tökéletesen érzéketlen, ami hagyján, hogy érzéketlen, de nem is túl kedves - Nirstől függetlenül sem -, sőt sokszor lekezelő. Effynek bezzeg rögtön ellágyul, rábólint a vacsorára és ki is fordul a szobából. Aenae nem mozdul még egy pillanatig, csak felnéz Nirsre.*
- Légy eszeden kérlek, ne provokáld.
*Ezt Nirs könyörgésnek is felfoghatja, Aenae nagyjából annak is szánja. Ezután indul csak meg, ha Nirs nem engedi el az ő kezét, akkor kézen fogva. Csak az étkezőben engedi el, illetve még azelőtt, hogy beléphetnének. Újra Nirsre néz, némán tátogja neki "Ne provokáld!". Kagan már helyet foglalt, ő nem megy be, Effyre vár, hogy a konyha felé vehessék az irányt. Nem biztos benne, hogy jó ötlet egy helyiségben egyedül hagyni őket, de ezt az averzióját nem mondja ki hangosan.
A konyhába érve Effy már láthatja, hogy Aenae nagyon közel áll az összeomláshoz. Sápadt, kapkodja a levegőt, a szíve pedig úgy teker, hogy látszik a nyakán lüktető ér. Aztán Effy nyakába omlik és már zokog. A hüppögésből Effy kihallhatja azt, hogy barátnője mennyire hálás neki, mennyire köszöni és mennyire szereti, még a bocsánatát is kéri a féltékenység miatt. Pár perc kell neki, hogy összeszedje magát. Ezután még pár percet ül a konyhaasztalnál, majd bejelenti azt, ami Effy számára sem lehet különösebben újdonság.*
- Nem tudunk főzni.
*Az asztalra támaszkodva próbálja összeszedni a gondolatait. Homlokát bal tenyerébe támasztja.*
- Tojás van a kamrában.
*Aenae fiatal, tapasztalatlan, de vannak helyzetek, amiket mégis tökéletesen felmér. Mondjuk a Nirs és Kagan között lévő feszültséget csak az nem venné észre, aki teljesen agyalágyult. Azonban rögtön észreveszi azt is, hogy Nirs túlfeszíti a húrt. Továbbra is azt látja jónak, ha kartávolságon kívülre maradnak Kagantól, Nirs azonban közelebb kerül Kaganhoz azzal, hogy kilép mögüle. Megérti ezt egyébként, jobbja Nirs keze után nyúl, hogy ujjait ujjai közé fonhassa, balját a fiú mellkasára teszi, ujjai a kulcscsontját érintik. Lefogni nyilván nem tudná, ha tettlegességre kerülne sor, hiszen sokkal kisebb nála, de abban reménykedik, hogy ez valamelyest visszafogja Nirst. Aenae arcán az érzelmek széles skálája látható, gyengéden néz Nirsre - látszik, hogy belepistult -, hálásan Effyre és félelemmel Kaganra. Egyébként az ájulás környékezi.
Effy sikeresen menti a helyzetet, Aenae úgy érzékeli, hogy Kagan egészen ellágyul tőle. Erre a tényre, meg elönti a féltékenység egy pillanatra. Egészen kislány korától ugyanis az volt, hogy megrebegtette apjának a szempilláit, mire az pacává olvadt, ezt persze anyjától tanulta, akinek egy hangos sóhaja is elég volt ahhoz, hogy megkapja amit akar. Kagan bezzeg tökéletesen érzéketlen, ami hagyján, hogy érzéketlen, de nem is túl kedves - Nirstől függetlenül sem -, sőt sokszor lekezelő. Effynek bezzeg rögtön ellágyul, rábólint a vacsorára és ki is fordul a szobából. Aenae nem mozdul még egy pillanatig, csak felnéz Nirsre.*
- Légy eszeden kérlek, ne provokáld.
*Ezt Nirs könyörgésnek is felfoghatja, Aenae nagyjából annak is szánja. Ezután indul csak meg, ha Nirs nem engedi el az ő kezét, akkor kézen fogva. Csak az étkezőben engedi el, illetve még azelőtt, hogy beléphetnének. Újra Nirsre néz, némán tátogja neki "Ne provokáld!". Kagan már helyet foglalt, ő nem megy be, Effyre vár, hogy a konyha felé vehessék az irányt. Nem biztos benne, hogy jó ötlet egy helyiségben egyedül hagyni őket, de ezt az averzióját nem mondja ki hangosan.
A konyhába érve Effy már láthatja, hogy Aenae nagyon közel áll az összeomláshoz. Sápadt, kapkodja a levegőt, a szíve pedig úgy teker, hogy látszik a nyakán lüktető ér. Aztán Effy nyakába omlik és már zokog. A hüppögésből Effy kihallhatja azt, hogy barátnője mennyire hálás neki, mennyire köszöni és mennyire szereti, még a bocsánatát is kéri a féltékenység miatt. Pár perc kell neki, hogy összeszedje magát. Ezután még pár percet ül a konyhaasztalnál, majd bejelenti azt, ami Effy számára sem lehet különösebben újdonság.*
- Nem tudunk főzni.
*Az asztalra támaszkodva próbálja összeszedni a gondolatait. Homlokát bal tenyerébe támasztja.*
- Tojás van a kamrában.
1126. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-17 23:06:39
Üzenet elküldve: 2018-09-17 23:06:39
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//A küldetés//
//Sikeres oposszumfogás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Úgy tűnik, hogy mindannyian többet vártak a helytől, mint amit az adni tudott. Órákon át tartó kutakodás után annyit érnek el, hogy Waldran zsákjába bekerül egy oposszum. Igyekszik gyengéden kapni el, amikor a családot megtalálja, hogy később hazavihesse, és felnevelhesse. Fiatal, de élénk példány, és már a neve is megfogalmazódott benne.*
- Nos, azt nem mondhatjuk, hogy Lószart se találtunk. * Rázza meg a zsákot a többiek felé fordulva, és foghíjasan vigyorog hozzá. Keserédes egy vigyor, mert szíve szerint Nirs hátán engedné ki a dühét kilőtt nyílvesszők formájában. Egyelőre viszont nem ad rá okot a jó rokon, de az biztos, hogy most fokozottan figyel rá, hogy mikor kezdi szándékosan idegesíteni, és nem lesz olyan biztos, hogy szó nélkül hagyja a dolgot. *
- Szerintem jó lesz, ha visszaindulunk. * Teszi még hozzá, miközben egy férfias köpettel jelöli meg a tábor közepét. Nagyjából ez a véleménye a helyzetről. Csupán azért nem hugyozza körbe, mert éppen nincsenek ilyen ingerei, az meg elég ciki lenne, ha nekifogna, és már az elején elapadna a forrás. *
//Sikeres oposszumfogás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Úgy tűnik, hogy mindannyian többet vártak a helytől, mint amit az adni tudott. Órákon át tartó kutakodás után annyit érnek el, hogy Waldran zsákjába bekerül egy oposszum. Igyekszik gyengéden kapni el, amikor a családot megtalálja, hogy később hazavihesse, és felnevelhesse. Fiatal, de élénk példány, és már a neve is megfogalmazódott benne.*
- Nos, azt nem mondhatjuk, hogy Lószart se találtunk. * Rázza meg a zsákot a többiek felé fordulva, és foghíjasan vigyorog hozzá. Keserédes egy vigyor, mert szíve szerint Nirs hátán engedné ki a dühét kilőtt nyílvesszők formájában. Egyelőre viszont nem ad rá okot a jó rokon, de az biztos, hogy most fokozottan figyel rá, hogy mikor kezdi szándékosan idegesíteni, és nem lesz olyan biztos, hogy szó nélkül hagyja a dolgot. *
- Szerintem jó lesz, ha visszaindulunk. * Teszi még hozzá, miközben egy férfias köpettel jelöli meg a tábor közepét. Nagyjából ez a véleménye a helyzetről. Csupán azért nem hugyozza körbe, mert éppen nincsenek ilyen ingerei, az meg elég ciki lenne, ha nekifogna, és már az elején elapadna a forrás. *
1125. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-17 22:18:26
Üzenet elküldve: 2018-09-17 22:18:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Pedig annyira jól érezte magát eddig, viszont valami zsigeri szinten idegesíti a Thargodrym-fattyú.*
- Tényleg? *húzza mosolyra az ajkát, de látható, hogy nincs mögötte igazi vidámság.*
- Mindig is élmény volt együtt mulatni a rokonokkal. *Ekkor szólal meg Ephemia és Kagan azonnal lágyulni kezd.*
~ Ez így nem lesz jó. Pár hét, és teljesen az ujja köré csavar. ~ *fanyalog magában, már látott már vén kappan kereskedőt a fiatal ötödik feleségével, és ő nem akar ilyen lenni. Pláne mert még nem öreg, és Ephemia csak a második felesége.*
- Rendben. *morogja vissza jobb meggyőződése ellenére, és valóban hagyná magát elrángatni Effi által, ha Nirs nem találna megszólalni. Meg kakaskodni.*
- Vigyázz a szádra, fiú. *húzza mosolyra most már a szemét is. Legszívesebben odavágná, hogy itt minden az övé, de megint csak Ephemiába ütközik. A lánynak adta ezt a területet, és ugyan csak "bérbe", de ez nem számít. Nem taposhat csak úgy bele az ajándékba, amit jó szívvel adott. Itt a lány dönt, és bár Kagan szerint botor módon tette, de megtette.*
- Vacsorára nem a gazdasszony hívott meg... *szögezi le, de érzi, hogy ez már felesleges. Döntött, és a döntéshez tartania kell magát.*
- De legyen így, együnk! Ne mondhassa senki, hogy Kagan Thargodar nem tartja tiszteletben mások otthonát, vagy a vendégbarátságot. Mind a három napon át. *ahogy a szokás mondja.*
- Mikor is jöttél? Tegnap, ugye? Vagy tegnapelőtt? *kérdezi csevegő hangnemben, miközben lanyha mosollyal fordul Ephemia után. Meglátjuk, mit tudnak a lányok kotyvasztani. Ő maga helyet foglal az egyik gyalult, erősebbnek tűnő széken és úgy csinál, mintha minden rendben lenne. Persze minden rendben is lesz, legkésőbb holnaputánra.*
*Pedig annyira jól érezte magát eddig, viszont valami zsigeri szinten idegesíti a Thargodrym-fattyú.*
- Tényleg? *húzza mosolyra az ajkát, de látható, hogy nincs mögötte igazi vidámság.*
- Mindig is élmény volt együtt mulatni a rokonokkal. *Ekkor szólal meg Ephemia és Kagan azonnal lágyulni kezd.*
~ Ez így nem lesz jó. Pár hét, és teljesen az ujja köré csavar. ~ *fanyalog magában, már látott már vén kappan kereskedőt a fiatal ötödik feleségével, és ő nem akar ilyen lenni. Pláne mert még nem öreg, és Ephemia csak a második felesége.*
- Rendben. *morogja vissza jobb meggyőződése ellenére, és valóban hagyná magát elrángatni Effi által, ha Nirs nem találna megszólalni. Meg kakaskodni.*
- Vigyázz a szádra, fiú. *húzza mosolyra most már a szemét is. Legszívesebben odavágná, hogy itt minden az övé, de megint csak Ephemiába ütközik. A lánynak adta ezt a területet, és ugyan csak "bérbe", de ez nem számít. Nem taposhat csak úgy bele az ajándékba, amit jó szívvel adott. Itt a lány dönt, és bár Kagan szerint botor módon tette, de megtette.*
- Vacsorára nem a gazdasszony hívott meg... *szögezi le, de érzi, hogy ez már felesleges. Döntött, és a döntéshez tartania kell magát.*
- De legyen így, együnk! Ne mondhassa senki, hogy Kagan Thargodar nem tartja tiszteletben mások otthonát, vagy a vendégbarátságot. Mind a három napon át. *ahogy a szokás mondja.*
- Mikor is jöttél? Tegnap, ugye? Vagy tegnapelőtt? *kérdezi csevegő hangnemben, miközben lanyha mosollyal fordul Ephemia után. Meglátjuk, mit tudnak a lányok kotyvasztani. Ő maga helyet foglal az egyik gyalult, erősebbnek tűnő széken és úgy csinál, mintha minden rendben lenne. Persze minden rendben is lesz, legkésőbb holnaputánra.*
1124. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-17 20:37:09
Üzenet elküldve: 2018-09-17 20:37:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A kedves nagybácsi fölöttébb higgadtan veszi a félreérhetetlen jelentet, de a nyugodt szavakban rejlő fenyegetést persze nem lehet félreérteni. A tőr markolatára csúszó kezet pláne nem. Mivel pedig Nirs pont annyira tharg, mint Kagan, az ilyesmit nehezen nyeli le. Vesz egy levegőt, hogy válaszoljon, de Aenae megelőzi. Meg is lepődik, hogy a lány milyen ügyesen rögtönöz. A Kagan oldalán betoppanó nőt, aki minden bizonnyal a ház gazdája lehet, meg is győzi a füllentés. Vagy csak érzi a feszültséget, és a könnyebb ellenállás felé mozdul el. Kármentésnek sem lehet utolsó, ha a inkább vacsoráznak, mint egymásnak ugranak. Bár ennek kimenetelen aligha lenne kérdéses. Ettől függetlenül Nirs nem fog fülét-farkát behúzva elsompolyogni. Egyelőre nem is tudna, hiszen Aenae beállt eléje. Ez külön felpiszkálja a büszkeségét. Tudja jól, hogy Aenae őt próbálja védeni, de olyan nem fordulhat elő, hogy egy tharg egy nő szoknyája mögött keressen menedéket. Tehát ki is lép mögüle és bár érzi azt, hogy Aenae próbálja ebben megakadályozni, ez csak akoor sikerülhet, ha a lány a kettős járom technikát alkalmazva viszi a földre.*
- Megnéztem a birtokaid, és le vagyok nyűgözve. Földjeid számosak. Azonban ennek a háznak nem te vagy a gazdája, ha nem tévedek. És akkor megyek, ha a gazdasszonynak terhes a jelenlétem.
*Ephemiára pillant, aki épp az imént javasolt egy minden bizonnyal derűs hangulatú családi lakomát.*
- Ám a vacsorameghívás nem ezt sugallja. Ezért, s ne vedd ezt zokon, maradnék. Jer, jó rokon, és együnk, igyunk együtt békességben, ahogy egy vérből valókhoz illik.
*Próbál nyugodt maradni, és nem túlfeszíteni a húrt. Sejti azonban, hogy ezt azzal is könnyen megtehette, hogy nem fogadott szót azonnal. De nem tudná elviselni, hogy olyan szégyenben maradjon Aenae előtt, hogy mint egy taknyos kölyköt, egyszerűen kizavarják a szobából a felnőttek. Az egész képet csak az árnyalja kissé, hogy a keze remeg. Vagy fél, vagy nehezen fojtja el a dühét. Esetleg mindkettő egyszerre.*
*A kedves nagybácsi fölöttébb higgadtan veszi a félreérhetetlen jelentet, de a nyugodt szavakban rejlő fenyegetést persze nem lehet félreérteni. A tőr markolatára csúszó kezet pláne nem. Mivel pedig Nirs pont annyira tharg, mint Kagan, az ilyesmit nehezen nyeli le. Vesz egy levegőt, hogy válaszoljon, de Aenae megelőzi. Meg is lepődik, hogy a lány milyen ügyesen rögtönöz. A Kagan oldalán betoppanó nőt, aki minden bizonnyal a ház gazdája lehet, meg is győzi a füllentés. Vagy csak érzi a feszültséget, és a könnyebb ellenállás felé mozdul el. Kármentésnek sem lehet utolsó, ha a inkább vacsoráznak, mint egymásnak ugranak. Bár ennek kimenetelen aligha lenne kérdéses. Ettől függetlenül Nirs nem fog fülét-farkát behúzva elsompolyogni. Egyelőre nem is tudna, hiszen Aenae beállt eléje. Ez külön felpiszkálja a büszkeségét. Tudja jól, hogy Aenae őt próbálja védeni, de olyan nem fordulhat elő, hogy egy tharg egy nő szoknyája mögött keressen menedéket. Tehát ki is lép mögüle és bár érzi azt, hogy Aenae próbálja ebben megakadályozni, ez csak akoor sikerülhet, ha a lány a kettős járom technikát alkalmazva viszi a földre.*
- Megnéztem a birtokaid, és le vagyok nyűgözve. Földjeid számosak. Azonban ennek a háznak nem te vagy a gazdája, ha nem tévedek. És akkor megyek, ha a gazdasszonynak terhes a jelenlétem.
*Ephemiára pillant, aki épp az imént javasolt egy minden bizonnyal derűs hangulatú családi lakomát.*
- Ám a vacsorameghívás nem ezt sugallja. Ezért, s ne vedd ezt zokon, maradnék. Jer, jó rokon, és együnk, igyunk együtt békességben, ahogy egy vérből valókhoz illik.
*Próbál nyugodt maradni, és nem túlfeszíteni a húrt. Sejti azonban, hogy ezt azzal is könnyen megtehette, hogy nem fogadott szót azonnal. De nem tudná elviselni, hogy olyan szégyenben maradjon Aenae előtt, hogy mint egy taknyos kölyköt, egyszerűen kizavarják a szobából a felnőttek. Az egész képet csak az árnyalja kissé, hogy a keze remeg. Vagy fél, vagy nehezen fojtja el a dühét. Esetleg mindkettő egyszerre.*
1123. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-17 19:56:28
Üzenet elküldve: 2018-09-17 19:56:28
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//A küldetés//
*Az idő eljárt a tábor maradványai felett. Nem sok sátor maradt ugyan, de egyet mégis találnak hőseink. Néhány papír darab, valamiféle jelentés a patkók állapotáról elő is kerül, de fegyverből sem sok marad már. A thargok földjein elég sokan átjárnak ugyanis, főleg az út mellett, még ha beljebb nem is mernek menni, ahol több, mint egy éve a tábor is volt. Azóta ezt a vidéket verte már fagy, átvonultak rajta ezrek, és ezek között volt bizony olyan is, aki a használhatóbb részét felszedte a romoknak. A megmaradt ruhák szinte csak foszlott rongyok, lópokrócok, a fegyverek között pedig törött tőr a legkomolyabb. Egy biztos, ha a katonák hagytak is itt valamit, az éjszaka guberálói igazán keveset. Pár perc keresgélés után úgy tűnhet, hogy az egész hely nagyja egy szemétdomb. Ám mire a percekből órák lesznek, bizony az is nyilvánvalóvá válhat, hogy a legérdekesebb dolog, amit ma találhatnak, az a Waldran által felzavart oposszum család lehet. Egyedül talán az öreg gnóm felfedezése jelenthet valami reményt, egy apró kopott dobozt talál, melyen ugyan egér rágott lukat, de benne érdekes dolog leledzik. Két köpeny, a bársonyosabb anyagú fajtából, ázott, sáros, az egyik derék alatt két ujjnyi széles lukkal, a másik pedig mellnél feslett anyaggal, de köpenyek, méghozzá a városőrök vörösei. Ezen túl más nincs, csak törmelék, némi törött fém, ponyvadarabok, néhány teleírt pergamen, meg két elhagyott szekérkerék, ennyivel kecsegtet a tábor csupán.*
*Az idő eljárt a tábor maradványai felett. Nem sok sátor maradt ugyan, de egyet mégis találnak hőseink. Néhány papír darab, valamiféle jelentés a patkók állapotáról elő is kerül, de fegyverből sem sok marad már. A thargok földjein elég sokan átjárnak ugyanis, főleg az út mellett, még ha beljebb nem is mernek menni, ahol több, mint egy éve a tábor is volt. Azóta ezt a vidéket verte már fagy, átvonultak rajta ezrek, és ezek között volt bizony olyan is, aki a használhatóbb részét felszedte a romoknak. A megmaradt ruhák szinte csak foszlott rongyok, lópokrócok, a fegyverek között pedig törött tőr a legkomolyabb. Egy biztos, ha a katonák hagytak is itt valamit, az éjszaka guberálói igazán keveset. Pár perc keresgélés után úgy tűnhet, hogy az egész hely nagyja egy szemétdomb. Ám mire a percekből órák lesznek, bizony az is nyilvánvalóvá válhat, hogy a legérdekesebb dolog, amit ma találhatnak, az a Waldran által felzavart oposszum család lehet. Egyedül talán az öreg gnóm felfedezése jelenthet valami reményt, egy apró kopott dobozt talál, melyen ugyan egér rágott lukat, de benne érdekes dolog leledzik. Két köpeny, a bársonyosabb anyagú fajtából, ázott, sáros, az egyik derék alatt két ujjnyi széles lukkal, a másik pedig mellnél feslett anyaggal, de köpenyek, méghozzá a városőrök vörösei. Ezen túl más nincs, csak törmelék, némi törött fém, ponyvadarabok, néhány teleírt pergamen, meg két elhagyott szekérkerék, ennyivel kecsegtet a tábor csupán.*
1122. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-17 19:22:15
Üzenet elküldve: 2018-09-17 19:22:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Grotg//
*Gyorsan kapja is az újabb adag bort, amiért nagyon hálás, mert úgy emlékezett valamiért, hogy az ital elfogyott.* ~Kár is lett volna érte, ha csak ennyi van!~
-Semmi baj! *Vigyorodik el. Morw mellett már teljesen megszokta, hogy az óriások nem eszes lények, és egy pillangó vagy gyík is könnyen eltereli a figyelmüket, nem még egy beszélgetés!*
-Engem ugyan az se zavarna, ha hatszor kéne elmondanom a dolgaimat! *Már ezt is megszokta és egyébként is szeret beszélni, szóval ez a legkisebb probléma. Kortyol egyet a borból és újra nyugtázza magában, hogy nagyon finom ital.*
-Hát, minden estre én hálás vagyok, hogy én lehettem az, akivel megosztottad! Jó ilyen minőségi italt inni! *Az óriás nem él azzal, hogy elmondja, hogy az adósa lehet Learon, pedig a pásztor direkt mondta ezt, hogy a férfi egy kicsit fontosabbnak érezhesse magát. Jelenleg olyan, mintha nem bízna igazán magában, vagy úgy érezné, nem ér fel a Sajt-mesterhez, ezt pedig a kecskés nagyon nem szeretné.*
//Grotg//
*Gyorsan kapja is az újabb adag bort, amiért nagyon hálás, mert úgy emlékezett valamiért, hogy az ital elfogyott.* ~Kár is lett volna érte, ha csak ennyi van!~
-Semmi baj! *Vigyorodik el. Morw mellett már teljesen megszokta, hogy az óriások nem eszes lények, és egy pillangó vagy gyík is könnyen eltereli a figyelmüket, nem még egy beszélgetés!*
-Engem ugyan az se zavarna, ha hatszor kéne elmondanom a dolgaimat! *Már ezt is megszokta és egyébként is szeret beszélni, szóval ez a legkisebb probléma. Kortyol egyet a borból és újra nyugtázza magában, hogy nagyon finom ital.*
-Hát, minden estre én hálás vagyok, hogy én lehettem az, akivel megosztottad! Jó ilyen minőségi italt inni! *Az óriás nem él azzal, hogy elmondja, hogy az adósa lehet Learon, pedig a pásztor direkt mondta ezt, hogy a férfi egy kicsit fontosabbnak érezhesse magát. Jelenleg olyan, mintha nem bízna igazán magában, vagy úgy érezné, nem ér fel a Sajt-mesterhez, ezt pedig a kecskés nagyon nem szeretné.*
1121. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-17 18:17:39
Üzenet elküldve: 2018-09-17 18:17:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Derin-birtok majd présház//
*Jó kérdést tesz fel neki Prexi, méghozzá olyat, amire nem is tud hirtelenjében válaszolni.*
-Nos, még nem találkoztam olyan paraszttal, aki ellentmondott volna Kagannak, de ha más nemesekből indulok ki, azok gyakran élnek földvesztéssel, vagy pénzbírsággal, terményelvétellel. *Ezek pedig a legtöbb esetben rosszabbak a száműzetésnél, hiszen, ha egy földművesnek tél előtt elveszik a gabonakészletét vagy a pénzét, az éhen hal. Ezután a pásztor visszagondol, hogy kiről is beszél a fiú, és rögtön be is ugrik neki.*
-Nagy szavakat használt, és talán minden vagyonát adta oda, hogy próbáljon jó pozíciót elérni. Azonba, ahogy beszélt a borászatról, egyértelmű, hogy köze sincs hozzá. Talán a Vezér ad neki egy jó földet, ahol bizonyíthat, de nem hinném, hogy sokat fog elérni! Nem ért hozzá! *Ingatja meg a fejét, hiszen nagy vállalkozás egy borászat, és talán az egyik legkönnyebben elrontható is. A gabonát, ha elvetik, még ha rossz földbe is, valamennyi kinő, és az ember el tudja tenni magának, vagy eladhat belőle. De ha rossz bort termeszt, akkor abból nem jön be annyi pénze, hogy megéljen. A gazdagok csak bort vesznek, a szegények meg nem tudnak fizetni érte, vagy megcsinálják a gyenge minőséget maguk is.*
-Általában az átkok rosszak! A jó átok az már áldás inkább! *Persze ő ezeket nem igazán érti, hiszen varázsló és nem pap, akik ezzel foglalkoznak. Még ha az is lenne, nem biztos, hogy ezzel foglalkozna.* ~Tudtommal ehhez még a boszorkányok értenek jobban! Abból meg egyet se látni.~
-Nem is szabad! Légy hű az uradhoz, ha már ilyen jót fogtál ki! *Összetehetik a kezüket, hogy nem Artheniorban lett földjük, hiszen akkor most lehet, hogy ők is nincstelenként vándorolnának, míg Kagan azon gondolkodik, hogyan is védje meg az övéit.*
-Persze, hogy meg! Nem lesz ez olyan erős, hogy vizezni kelljen! *Egy jó édes almabort még a gyermekek is isszák a legtöbb helyen. Persze csak módjával, de olyan finom szokott lenni ez az ital, hogy senki nem hagyja ki. Közben oda is érnek, és kezdhetik magát a műveletet. Bepakolják a toszta présbe az almát, majd a kinyert levet a hordóba töltik, és lezárják. Amint mind a négy megtelt, visszatehetik a szekérre, hogy hazacipelve eltehessék pihenni, hogy borrá érjen.*
A hozzászólás írója (Learon Derin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.17 18:17:54
*Jó kérdést tesz fel neki Prexi, méghozzá olyat, amire nem is tud hirtelenjében válaszolni.*
-Nos, még nem találkoztam olyan paraszttal, aki ellentmondott volna Kagannak, de ha más nemesekből indulok ki, azok gyakran élnek földvesztéssel, vagy pénzbírsággal, terményelvétellel. *Ezek pedig a legtöbb esetben rosszabbak a száműzetésnél, hiszen, ha egy földművesnek tél előtt elveszik a gabonakészletét vagy a pénzét, az éhen hal. Ezután a pásztor visszagondol, hogy kiről is beszél a fiú, és rögtön be is ugrik neki.*
-Nagy szavakat használt, és talán minden vagyonát adta oda, hogy próbáljon jó pozíciót elérni. Azonba, ahogy beszélt a borászatról, egyértelmű, hogy köze sincs hozzá. Talán a Vezér ad neki egy jó földet, ahol bizonyíthat, de nem hinném, hogy sokat fog elérni! Nem ért hozzá! *Ingatja meg a fejét, hiszen nagy vállalkozás egy borászat, és talán az egyik legkönnyebben elrontható is. A gabonát, ha elvetik, még ha rossz földbe is, valamennyi kinő, és az ember el tudja tenni magának, vagy eladhat belőle. De ha rossz bort termeszt, akkor abból nem jön be annyi pénze, hogy megéljen. A gazdagok csak bort vesznek, a szegények meg nem tudnak fizetni érte, vagy megcsinálják a gyenge minőséget maguk is.*
-Általában az átkok rosszak! A jó átok az már áldás inkább! *Persze ő ezeket nem igazán érti, hiszen varázsló és nem pap, akik ezzel foglalkoznak. Még ha az is lenne, nem biztos, hogy ezzel foglalkozna.* ~Tudtommal ehhez még a boszorkányok értenek jobban! Abból meg egyet se látni.~
-Nem is szabad! Légy hű az uradhoz, ha már ilyen jót fogtál ki! *Összetehetik a kezüket, hogy nem Artheniorban lett földjük, hiszen akkor most lehet, hogy ők is nincstelenként vándorolnának, míg Kagan azon gondolkodik, hogyan is védje meg az övéit.*
-Persze, hogy meg! Nem lesz ez olyan erős, hogy vizezni kelljen! *Egy jó édes almabort még a gyermekek is isszák a legtöbb helyen. Persze csak módjával, de olyan finom szokott lenni ez az ital, hogy senki nem hagyja ki. Közben oda is érnek, és kezdhetik magát a műveletet. Bepakolják a toszta présbe az almát, majd a kinyert levet a hordóba töltik, és lezárják. Amint mind a négy megtelt, visszatehetik a szekérre, hogy hazacipelve eltehessék pihenni, hogy borrá érjen.*
A hozzászólás írója (Learon Derin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.17 18:17:54
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4325-4344