Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 58 (1141. - 1160. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1160. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-20 17:30:52
Üzenet elküldve: 2018-09-20 17:30:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 836
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 836
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
// Hölgyek dorbézolása //
*Elsőre nem realizálódik benne az aprócska anyag mivolta, csak ahogy jobban ráfókuszál. Szemei elkerekednek, arca aprócskát rándul a döbbenettől, majd a haragtól, de ügyesen betanult mosolya mindvégig kitartóan arcára feszül. A férfi számára egyértelmű lehet, hogy nincs kifejezetten oda azért, hogy produkálja magát, erről dühtől lángoló zöld szemei is árulkodnak. Persze nem képes sokáig haragudni, főleg, hogy pont ez a pofátlanság az ami részben tetszik neki. Mosolya annyira kiszélesedik, hogy fogait is megvillantja.*
~ Te... te... ~
*Kedve lenne hangot adni ennek, és valami cifra jelzővel illetni a férfit, de azzal leleplezné magát, ezért az ellnkező taktikához folyamodik.*
- Ejnye, holmi útszéli cafatok rongyos textíliájával illetlenkedsz itt? Összetöröd a szívem.
*Röviden felnevet, szórakozva azon, hogy milyen jelzővel illette magát, az pedig valahol elragadtatja, hogy Syoud megtartotta azt a jelentéktelen ruhadarabot, amivel valószínűleg csak győzelmét hivatott fitogtatni Relael előtt. Inkább átadja a szót a fiatal lányoknak, akik közül Ephemia ragadja meg azt, ez pedig meglepi azok után, hogy mikor ők érkeztek Aenae tűnt talpraesettebbnek. Úgy tűnik komolyabban egyiküket sem kell félteni, tudnak ők, ha akarnak.
Valami kompániáról is szó esik, ami felkelti érdeklődését, hogy vajon azok az emberek akik Syoud mellé szegődnek milyen színvonalon mozognak, vagy helyesebben milyen lelkiállapotú csapat lehet az. Az ízletes hús emlegetésére szemérmesen az asztalon pihenő kezeit bámulja lesütött pillantással, és szerény mosollyal.*
- Szerintem elég kecsegtetően hangzik a felajánlás, nem Ephemia?
*Ezúttal a lányra néz, és hozzá hasonlóan hozzá, feláll a helyéről. Eleget ültek egyébként is, jól esik kinyújtoztatni lábait.*
- Sosem lehet tudni mikor jön jól pár remekül képzett jó barát. A zavargásokkor is hasznos lett volna.
*Különösképpen nem töri magát, hogy ráhasson bárkire is, valamelyest azért aggódik a lányokért. Nem ismeri eléggé Syoudot, és annak határait sem, azt viszont rövid találkozásuk során megtanulta, hogyha akar valamit, azt megszerzi, illetve azt is, hogy veszélyes. Végül csupán feszült kíváncsisággal követi figyelemmel a dolgok alakulását, nem kíván a kelleténél jobban belefolyni a történetbe, hiszen ő csak vendég, még a végén rossz néven veszik.
Persze az a fránya bugyi még mindig ott lengedezik Syoud ujjai között, amitől csak újra összeszűkülnek szemei, és ismételten kiszélesedik mosolya. Eltöpreng a toborzás ajánlatán is, de nem jut eszébe senki, aki megfelelnek az elf férfi céljaira. Jelenleg egészen úgy látja, hogy csalódottság lesz a kis látogatás vége, legalábbis Aenae és a többiek reakciója jelenleg ezt sugallja számára.*
*Elsőre nem realizálódik benne az aprócska anyag mivolta, csak ahogy jobban ráfókuszál. Szemei elkerekednek, arca aprócskát rándul a döbbenettől, majd a haragtól, de ügyesen betanult mosolya mindvégig kitartóan arcára feszül. A férfi számára egyértelmű lehet, hogy nincs kifejezetten oda azért, hogy produkálja magát, erről dühtől lángoló zöld szemei is árulkodnak. Persze nem képes sokáig haragudni, főleg, hogy pont ez a pofátlanság az ami részben tetszik neki. Mosolya annyira kiszélesedik, hogy fogait is megvillantja.*
~ Te... te... ~
*Kedve lenne hangot adni ennek, és valami cifra jelzővel illetni a férfit, de azzal leleplezné magát, ezért az ellnkező taktikához folyamodik.*
- Ejnye, holmi útszéli cafatok rongyos textíliájával illetlenkedsz itt? Összetöröd a szívem.
*Röviden felnevet, szórakozva azon, hogy milyen jelzővel illette magát, az pedig valahol elragadtatja, hogy Syoud megtartotta azt a jelentéktelen ruhadarabot, amivel valószínűleg csak győzelmét hivatott fitogtatni Relael előtt. Inkább átadja a szót a fiatal lányoknak, akik közül Ephemia ragadja meg azt, ez pedig meglepi azok után, hogy mikor ők érkeztek Aenae tűnt talpraesettebbnek. Úgy tűnik komolyabban egyiküket sem kell félteni, tudnak ők, ha akarnak.
Valami kompániáról is szó esik, ami felkelti érdeklődését, hogy vajon azok az emberek akik Syoud mellé szegődnek milyen színvonalon mozognak, vagy helyesebben milyen lelkiállapotú csapat lehet az. Az ízletes hús emlegetésére szemérmesen az asztalon pihenő kezeit bámulja lesütött pillantással, és szerény mosollyal.*
- Szerintem elég kecsegtetően hangzik a felajánlás, nem Ephemia?
*Ezúttal a lányra néz, és hozzá hasonlóan hozzá, feláll a helyéről. Eleget ültek egyébként is, jól esik kinyújtoztatni lábait.*
- Sosem lehet tudni mikor jön jól pár remekül képzett jó barát. A zavargásokkor is hasznos lett volna.
*Különösképpen nem töri magát, hogy ráhasson bárkire is, valamelyest azért aggódik a lányokért. Nem ismeri eléggé Syoudot, és annak határait sem, azt viszont rövid találkozásuk során megtanulta, hogyha akar valamit, azt megszerzi, illetve azt is, hogy veszélyes. Végül csupán feszült kíváncsisággal követi figyelemmel a dolgok alakulását, nem kíván a kelleténél jobban belefolyni a történetbe, hiszen ő csak vendég, még a végén rossz néven veszik.
Persze az a fránya bugyi még mindig ott lengedezik Syoud ujjai között, amitől csak újra összeszűkülnek szemei, és ismételten kiszélesedik mosolya. Eltöpreng a toborzás ajánlatán is, de nem jut eszébe senki, aki megfelelnek az elf férfi céljaira. Jelenleg egészen úgy látja, hogy csalódottság lesz a kis látogatás vége, legalábbis Aenae és a többiek reakciója jelenleg ezt sugallja számára.*
1159. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-20 14:49:15
Üzenet elküldve: 2018-09-20 14:49:15
ÚJ
![>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9868_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Hölgyek dorbézolása//
*A gyönyörű elf kurtizán felismeri, és ez jó dolog, bár biztos volt benne. Mély nyomot ugyan nem tudott, hagyni, de kellően felpiszkálta a nő fantizáját.*
~ Beteg lotyó. ~ *szimpatikus, és furcsán melege lesz tőle.*
- Rémesen meleg van itt, hölgyek! Hogy bírjátok így nyakig gombolkozva? *húzza sunyi kis mosolyra az ajkát, miközben gyöngyöző homlokát törölgeti meg egy zsepkendő méretű ruhadarabbal, mi egykoron mint Relael bugyija funkcionált. Megőrizte, és miután már csak új környezete szaga volt rajta érezhető, kimosta és becsben tartotta. Többnyire a nadrágjába tömve vagy a mellényzsebben.*
*Kiderül, hogy ki a háziasszony, ám közben rájön, hogy a sárga szemű nőt is látta már a kovácsnál. Egy erdei elf utánfutójaként létezett, úgy tűnik azonban, hogy feljebb lépett.*
~ Talán ő lesz a főnök fattya. ~ *valamit susmutolnak, de igazából az ilyesmi sosem érdekelte. Utálja a kölyköket, a sajátját is.*
- Nos, frissen verbuválódó kufárföldi kompániámnak vásárolnék némi ételt. Mehetnék a piacra is, de úgy voltam vele, hogy a legfinomabb pipihúst... *sanda pillantás Relaelre.*
- Egyenesen a termelőtől lehet megvenni. Meg tojást, szalonnát, ilyesmit... idefelé jövet láttam, hogy a vén Rolf birtokán újra van néhány szárnyasjószág és marha. Amellett meg... *pillant körbe.*
- Felajánlanám a Senkik szolgálatait is, csak úgy mellesleg. Bár közel a Vashegy, de azért itt vidéken problémás lehet az élet, mi meg itt vagyunk nem messze, a Rév felett. Gyakorlatilag szomszédok vagyunk! *vigyorodik el szélesen.*
- Szóval jobb, ha senki sem komor! *homlokára csap (persze a bugyival együtt).*
- Ja igen, és toborzunk is. Szóval ha a hölgyeknek van valami elvetemült ismerősük, aki annyira aljadék, hogy még a Patkányok se veszik fel matróznak, ne fogják vissza magukat! *persze, elnézve a csirkeegylet összetételét, erre igen kevés a lehetőség. Talán csak a sárgaszemű, mert az erdei elf mellett sok hulladékot megismerhetett.*
*A gyönyörű elf kurtizán felismeri, és ez jó dolog, bár biztos volt benne. Mély nyomot ugyan nem tudott, hagyni, de kellően felpiszkálta a nő fantizáját.*
~ Beteg lotyó. ~ *szimpatikus, és furcsán melege lesz tőle.*
- Rémesen meleg van itt, hölgyek! Hogy bírjátok így nyakig gombolkozva? *húzza sunyi kis mosolyra az ajkát, miközben gyöngyöző homlokát törölgeti meg egy zsepkendő méretű ruhadarabbal, mi egykoron mint Relael bugyija funkcionált. Megőrizte, és miután már csak új környezete szaga volt rajta érezhető, kimosta és becsben tartotta. Többnyire a nadrágjába tömve vagy a mellényzsebben.*
*Kiderül, hogy ki a háziasszony, ám közben rájön, hogy a sárga szemű nőt is látta már a kovácsnál. Egy erdei elf utánfutójaként létezett, úgy tűnik azonban, hogy feljebb lépett.*
~ Talán ő lesz a főnök fattya. ~ *valamit susmutolnak, de igazából az ilyesmi sosem érdekelte. Utálja a kölyköket, a sajátját is.*
- Nos, frissen verbuválódó kufárföldi kompániámnak vásárolnék némi ételt. Mehetnék a piacra is, de úgy voltam vele, hogy a legfinomabb pipihúst... *sanda pillantás Relaelre.*
- Egyenesen a termelőtől lehet megvenni. Meg tojást, szalonnát, ilyesmit... idefelé jövet láttam, hogy a vén Rolf birtokán újra van néhány szárnyasjószág és marha. Amellett meg... *pillant körbe.*
- Felajánlanám a Senkik szolgálatait is, csak úgy mellesleg. Bár közel a Vashegy, de azért itt vidéken problémás lehet az élet, mi meg itt vagyunk nem messze, a Rév felett. Gyakorlatilag szomszédok vagyunk! *vigyorodik el szélesen.*
- Szóval jobb, ha senki sem komor! *homlokára csap (persze a bugyival együtt).*
- Ja igen, és toborzunk is. Szóval ha a hölgyeknek van valami elvetemült ismerősük, aki annyira aljadék, hogy még a Patkányok se veszik fel matróznak, ne fogják vissza magukat! *persze, elnézve a csirkeegylet összetételét, erre igen kevés a lehetőség. Talán csak a sárgaszemű, mert az erdei elf mellett sok hulladékot megismerhetett.*
1158. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-20 13:08:44
Üzenet elküldve: 2018-09-20 13:08:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Megszeppen Aenae szavai hallatán, melyek szerint képes lenne Kagant megölni. Nem mond semmit, csak néz és nyel egy nagyot, mert hát értékeli barátnője figyelmét és törődését az ő jóléte iránt, de közben azt is valószínűtlennek tartja, hogy a férfi valaha is bántaná őt. Az a Kagan, aki világszép szavakkal illette őt ott fönn a Tűtoronyban és engedte belátni Ephemiát napról napra viselendő, kemény és rideg álarca mögé, egyszerűen nem lehet ilyen.
A terítés után visszatérve Aenae eltávozik tüzet gyújtani a kandallóba, így reá marad a rántotta készítésének nehéz és felelősségteljes feladata. Nagyon komolyan veszi a dolgot, ugyanis négy főre szóló vacsora lesz ez, és vendégeit nem akarja cserbenhagyni, sem éhen.
~Egek.~
Eleinte nagyon izgul, hogy most akkor odafogja-e égetni az ételt, avagy felgyújtja-e a haját és a ruházatát, de szerencsére semmi ilyen nem történik. Sőt! Tetszik neki ez a hadművelet. Kutyulgatja a keveréket a tűz fölött és szerinte egész szépen alakul a helyzet. Mire Aenae visszatér, diadalittasan tekint rá.*
- Ez de jó!
*Ő még szívesen elkavargatná és fűszerezgetné a rántottát, meg kísérletezne a többi esetleges hozzávalóval, mert hát ez olyan izgalmas dolog, de a leány szerint már elkészült. Beletörődve rándítja meg vállát, ahogy magához vesz négy poharat és a teás kancsót.
Kilépvén az étkezőbe végigtekint a helyiségen és a megterített asztalon. Egész jó munkát végeztek kezdő háziasszony létükre, de az ételkóstolás még hátravan. Abból már nem egészen biztos, hogy jó dolog sült ki. Lepakolja a pohárkákat és a kancsót, aztán helyet foglal Kagan mellett. Nem kíván az asztalfőnél helyet foglalni. Még szokatlannak érezné.*
- Hát akkor jó étvágyat!
*Sandít végig a társaságon, aztán amikor reá kerül a sor, szed magának a szalonnás rántottából. Az első falat után barátnőjére tekint.
~Sótlan.~
Foglalja össze magában a dolgot, de annyira nem érzi kudarcnak ezt az egészet. Első próbálkozása volt ez főzés terén, teljesen meg van magával elégedve. A másik leánnyal ellentétben neki nem az étel minőségével, hanem a teríték elrendezésével van a baja. Rájön ugyanis, hogy valami egészen nagyon fontosat kifelejtett. Aenae felröhög és most arról is megvan győződve, hogy Ephemia feledékenysége a nevetése tárgya. Leteszi a villát és bűnbánó hangon megszólal.*
- Nincsen... Nincsen késbak.
*Szégyenét nem tudja, hová rejtse, ezért ő is kezébe temeti arcát és röhögcsélve turkálja a sótlan étket.*
*Megszeppen Aenae szavai hallatán, melyek szerint képes lenne Kagant megölni. Nem mond semmit, csak néz és nyel egy nagyot, mert hát értékeli barátnője figyelmét és törődését az ő jóléte iránt, de közben azt is valószínűtlennek tartja, hogy a férfi valaha is bántaná őt. Az a Kagan, aki világszép szavakkal illette őt ott fönn a Tűtoronyban és engedte belátni Ephemiát napról napra viselendő, kemény és rideg álarca mögé, egyszerűen nem lehet ilyen.
A terítés után visszatérve Aenae eltávozik tüzet gyújtani a kandallóba, így reá marad a rántotta készítésének nehéz és felelősségteljes feladata. Nagyon komolyan veszi a dolgot, ugyanis négy főre szóló vacsora lesz ez, és vendégeit nem akarja cserbenhagyni, sem éhen.
~Egek.~
Eleinte nagyon izgul, hogy most akkor odafogja-e égetni az ételt, avagy felgyújtja-e a haját és a ruházatát, de szerencsére semmi ilyen nem történik. Sőt! Tetszik neki ez a hadművelet. Kutyulgatja a keveréket a tűz fölött és szerinte egész szépen alakul a helyzet. Mire Aenae visszatér, diadalittasan tekint rá.*
- Ez de jó!
*Ő még szívesen elkavargatná és fűszerezgetné a rántottát, meg kísérletezne a többi esetleges hozzávalóval, mert hát ez olyan izgalmas dolog, de a leány szerint már elkészült. Beletörődve rándítja meg vállát, ahogy magához vesz négy poharat és a teás kancsót.
Kilépvén az étkezőbe végigtekint a helyiségen és a megterített asztalon. Egész jó munkát végeztek kezdő háziasszony létükre, de az ételkóstolás még hátravan. Abból már nem egészen biztos, hogy jó dolog sült ki. Lepakolja a pohárkákat és a kancsót, aztán helyet foglal Kagan mellett. Nem kíván az asztalfőnél helyet foglalni. Még szokatlannak érezné.*
- Hát akkor jó étvágyat!
*Sandít végig a társaságon, aztán amikor reá kerül a sor, szed magának a szalonnás rántottából. Az első falat után barátnőjére tekint.
~Sótlan.~
Foglalja össze magában a dolgot, de annyira nem érzi kudarcnak ezt az egészet. Első próbálkozása volt ez főzés terén, teljesen meg van magával elégedve. A másik leánnyal ellentétben neki nem az étel minőségével, hanem a teríték elrendezésével van a baja. Rájön ugyanis, hogy valami egészen nagyon fontosat kifelejtett. Aenae felröhög és most arról is megvan győződve, hogy Ephemia feledékenysége a nevetése tárgya. Leteszi a villát és bűnbánó hangon megszólal.*
- Nincsen... Nincsen késbak.
*Szégyenét nem tudja, hová rejtse, ezért ő is kezébe temeti arcát és röhögcsélve turkálja a sótlan étket.*
1157. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-20 12:46:08
Üzenet elküldve: 2018-09-20 12:46:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Hölgyek dorbézolása//
- De miért akarnám, hogy úgy tűnjön, mikor valójában nincs is úgy?
*Kérdezi csészényire kerekedő szemekkel. Ez nem fér a fejébe, már azonkívül, hogy teljesen arcpirító a dolog, ezek fényében pedig az ő feje is tiszta vörös. Nem mintha az Effy-Kagan affértól kevésbé lenne zavarban... Bár még mindig kevésbé. Továbbra sem mozdul, csak akkor mosolyodik el valamennyire, mikor Effy kiköpi a teáját. Ezernyi kérdése lenne hozzá, de azokat inkább négyszemközt tenné fel.*
- De nem fogsz egzecíroztatni, ugye? Meg pelenkáznom sem kell?
*Ezeket viccből kérdezi, még el is mosolyodik, aztán mozdul, hogy megölelhesse barátnőjét.*
- Gratulálok egyébként, nehogy azt hidd, hogy nem. Csak furcsa ez nekem.
*Erős kétségei vannak a frigy boldog kimenetelét illetően, de pont ezek az averziói azok, amiket csak akkor osztana meg Effyvel, ha ketten vannak. Reméli, hogy lesz majd alkalma megbeszélni mindent a barátnőjével. Abban mondjuk ezer százalékig biztos, hogy Kagan ezerszer jobb választás, mint az a kurafi Daranel volt - akiről továbbra is azt gondolja, hogy csak egy hozományvadász baltás kéjgyilkos -, de ettől függetlenül nincs meggyőződve arról, hogy ennek jó vége lehetne. Persze Effy feje fölött egész életében ott lebegett egy boldogtalan érdekházasság lehetősége - ahogy valószínűleg az összes jelenlévők feje fölött -, de Aenae továbbra is hisz benne, hogy Aldo körültekintően választott volna férjet az egyetlen lánya számára.*
- Ugyan, nincsen semmi probléma.
*Halovány mosoly Nainak, aki szabadkozik olyasvalamiért, amiről nyilvánvalóan nem tudhatott. Lám Kagan még a saját legjobb barátnője esetében sem avatta be. Bár így visszagondolva, beszéltek erről és akkor Aenae úgy gondolta, hogy két felnőtt magánügye nem az ő dolga, akkor sem, ha a barátnőjéről van szó. Persze más a dolog elméletben és más akkor, mikor valósággá válik.
Hosszasan elagyalna még ezen, miközben mellkasa előtt összefont karokkal Effy tarkóját méregeti, ha nem toppanna be egy elf. Kifejezetten meglepi annak belépője. Szükség lesz személyzetre, minél előbb. Biccent neki köszönésképpen. Amúgy látta már egyszer, a városi kovácsnál, Aenae Pyctával volt, még azelőtt történt, hogy életében először a Vashegyre jött. Rel mintha ismerné, legalábbis Aenae számára úgy tűnik, hogy örülnek egymásnak. A jóképűtől viszont igen messze van, sőt elf létére igen rusnya. Aenae természetesen bámulja, miért is ne tenné? Effy meg megválaszolja az elf kérdését, legalábbis félig, ha barátnője esetleg ránéz, akkor Aenae megrázza a fejét, nincs mit eladniuk. És ez egy olyan pillanat, mikor a lányon úrrá lesz a thargokra oly jellemző paranoia és azon kezd töprengeni, hogy vajon Syoudnak vannak-e odakinn társai, akikkel együtt elvesz erővel mindent, amire szüksége van.*
- De miért akarnám, hogy úgy tűnjön, mikor valójában nincs is úgy?
*Kérdezi csészényire kerekedő szemekkel. Ez nem fér a fejébe, már azonkívül, hogy teljesen arcpirító a dolog, ezek fényében pedig az ő feje is tiszta vörös. Nem mintha az Effy-Kagan affértól kevésbé lenne zavarban... Bár még mindig kevésbé. Továbbra sem mozdul, csak akkor mosolyodik el valamennyire, mikor Effy kiköpi a teáját. Ezernyi kérdése lenne hozzá, de azokat inkább négyszemközt tenné fel.*
- De nem fogsz egzecíroztatni, ugye? Meg pelenkáznom sem kell?
*Ezeket viccből kérdezi, még el is mosolyodik, aztán mozdul, hogy megölelhesse barátnőjét.*
- Gratulálok egyébként, nehogy azt hidd, hogy nem. Csak furcsa ez nekem.
*Erős kétségei vannak a frigy boldog kimenetelét illetően, de pont ezek az averziói azok, amiket csak akkor osztana meg Effyvel, ha ketten vannak. Reméli, hogy lesz majd alkalma megbeszélni mindent a barátnőjével. Abban mondjuk ezer százalékig biztos, hogy Kagan ezerszer jobb választás, mint az a kurafi Daranel volt - akiről továbbra is azt gondolja, hogy csak egy hozományvadász baltás kéjgyilkos -, de ettől függetlenül nincs meggyőződve arról, hogy ennek jó vége lehetne. Persze Effy feje fölött egész életében ott lebegett egy boldogtalan érdekházasság lehetősége - ahogy valószínűleg az összes jelenlévők feje fölött -, de Aenae továbbra is hisz benne, hogy Aldo körültekintően választott volna férjet az egyetlen lánya számára.*
- Ugyan, nincsen semmi probléma.
*Halovány mosoly Nainak, aki szabadkozik olyasvalamiért, amiről nyilvánvalóan nem tudhatott. Lám Kagan még a saját legjobb barátnője esetében sem avatta be. Bár így visszagondolva, beszéltek erről és akkor Aenae úgy gondolta, hogy két felnőtt magánügye nem az ő dolga, akkor sem, ha a barátnőjéről van szó. Persze más a dolog elméletben és más akkor, mikor valósággá válik.
Hosszasan elagyalna még ezen, miközben mellkasa előtt összefont karokkal Effy tarkóját méregeti, ha nem toppanna be egy elf. Kifejezetten meglepi annak belépője. Szükség lesz személyzetre, minél előbb. Biccent neki köszönésképpen. Amúgy látta már egyszer, a városi kovácsnál, Aenae Pyctával volt, még azelőtt történt, hogy életében először a Vashegyre jött. Rel mintha ismerné, legalábbis Aenae számára úgy tűnik, hogy örülnek egymásnak. A jóképűtől viszont igen messze van, sőt elf létére igen rusnya. Aenae természetesen bámulja, miért is ne tenné? Effy meg megválaszolja az elf kérdését, legalábbis félig, ha barátnője esetleg ránéz, akkor Aenae megrázza a fejét, nincs mit eladniuk. És ez egy olyan pillanat, mikor a lányon úrrá lesz a thargokra oly jellemző paranoia és azon kezd töprengeni, hogy vajon Syoudnak vannak-e odakinn társai, akikkel együtt elvesz erővel mindent, amire szüksége van.*
1156. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-20 11:48:14
Üzenet elküldve: 2018-09-20 11:48:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Présház majd Derin-birtok//
*Részben egyetért a fiúval, hiszen, ha Kagan elvette volna anno a földjét, amikor Learon szőrénszálán eltűnt, akkor most nem lenne itt a pásztormágus, hanem talán valami sokkal rosszabb helyen. Pedig az egész csak félreértés volt, mégis úgy tűnt ki, hogy áruló vált belőle. Más, talán meg is ölte volna ezért.* ~Azonban, ha azt vesszük alapul, hogy vannak parasztok, akik csupán meggazdagodásukra figyelnek, miközben más meg éhezik, mégis kell valami büntetés, ami visszatereli őket a helyes útra!~ *Annak idején az nem zavarta volna, ha művelik a földjét amíg ő nincs idehaza, de talán bíztak annyira visszatérésben, hogy nem osztották ki másnak birtokát. Ennek kapcsán eszébe is jut valami.* ~Vajon mi lehet Rolffal? Ha jól hallottam, most az ő földjét megkapta valaki más!~ *Arra már nem emlékszik, hogy ki és miért, csak a tényre, hogy így volt.* ~Mindegy is! Kagannak megvannak a maga okai!~
-Ha segítséget kér a helyiektől, és nem csak összegányol mindent, talán jó is kisülhet ebből! *Legyint lemondóan, hiszen végül is a vidék fejlődik, és jó az, ha tenni akaró népek jönnek. Ha lesz elég ember, a Vezér még tud is terjeszkedni, új földeket elfoglalni, ha kell. Nem lesz itt gond!*
-Jelen pillanatban a legjobb, amit tehetett ez volt. Két választása volt szerintem. Vagy odaadja a pénzét Kagannak, és ezáltal teljesen ráutalja magát, vagy a birtokába fekteti be a pénzt. Mind a kettőnek megvan az előnye. *Learon az utóbbit választotta volna, de teljesen más dolog az ő esete, hiszen csak egy szekérnyi sajt és egy ló volt minden tulajdona mikor ideért.* ~Na igen! A régi szép idők, amikor még egy sátortábor meg egy fal volt egész Thargarod!~
-Szerintem, ha valami átkozott, akkor a használónak rossz, ha áldott akkor mg annak jó. Ha megáldok egy kardot és ültetek bele egy tűzvarázslatot, akkor az nekem jó! *Már ugyan nem lenne rá képes sajnos az istenek ténykedése miatt.*
-Régen volt egy ilyen varázslat, hogy mágiát lehetett tenni a fegyverekbe, de már senki nem tudja használni azok közül, akiket ismerek. Elvileg az új istenek elvették tőlünk ezt a tudást. *Hallott valami olyasmit, hogy az egyik entitás a saját híveinek adja ezt a tudást, de a Sajt-mester nem bízik ilyen kósza hírekben. A gyógyító kard pedig neki is eszébe jutott, de erre a mágia akkor nem volt képes, amikor Learon olvasott róla. Csak sebző varázslatot lehetett használni rajta. hamar végeznek a munkával, és vissza is térnek a birtokra, ahol le is pakolnak és el is készülnek. Aztán jöhet a következő feladat.*
-Na, akkor most vissza kell vinni a terményt, amit oda pakoltunk, Amonra! *Mutat a félrerakott almára, amit most elkezdhetnek felpakolni a szekérre.*
-Egyébként az almaborban, mint láttad, nincs semmi bonyolult! Be kell tölteni a levét a hordóba, a többit pedig a természet elintézi nekünk idővel! *Persze közben nem áll meg a munkával, hanem pakol. Ha végeztek, akkor egy teli szekér almával indulnak el a Hegy irányába.*
*Részben egyetért a fiúval, hiszen, ha Kagan elvette volna anno a földjét, amikor Learon szőrénszálán eltűnt, akkor most nem lenne itt a pásztormágus, hanem talán valami sokkal rosszabb helyen. Pedig az egész csak félreértés volt, mégis úgy tűnt ki, hogy áruló vált belőle. Más, talán meg is ölte volna ezért.* ~Azonban, ha azt vesszük alapul, hogy vannak parasztok, akik csupán meggazdagodásukra figyelnek, miközben más meg éhezik, mégis kell valami büntetés, ami visszatereli őket a helyes útra!~ *Annak idején az nem zavarta volna, ha művelik a földjét amíg ő nincs idehaza, de talán bíztak annyira visszatérésben, hogy nem osztották ki másnak birtokát. Ennek kapcsán eszébe is jut valami.* ~Vajon mi lehet Rolffal? Ha jól hallottam, most az ő földjét megkapta valaki más!~ *Arra már nem emlékszik, hogy ki és miért, csak a tényre, hogy így volt.* ~Mindegy is! Kagannak megvannak a maga okai!~
-Ha segítséget kér a helyiektől, és nem csak összegányol mindent, talán jó is kisülhet ebből! *Legyint lemondóan, hiszen végül is a vidék fejlődik, és jó az, ha tenni akaró népek jönnek. Ha lesz elég ember, a Vezér még tud is terjeszkedni, új földeket elfoglalni, ha kell. Nem lesz itt gond!*
-Jelen pillanatban a legjobb, amit tehetett ez volt. Két választása volt szerintem. Vagy odaadja a pénzét Kagannak, és ezáltal teljesen ráutalja magát, vagy a birtokába fekteti be a pénzt. Mind a kettőnek megvan az előnye. *Learon az utóbbit választotta volna, de teljesen más dolog az ő esete, hiszen csak egy szekérnyi sajt és egy ló volt minden tulajdona mikor ideért.* ~Na igen! A régi szép idők, amikor még egy sátortábor meg egy fal volt egész Thargarod!~
-Szerintem, ha valami átkozott, akkor a használónak rossz, ha áldott akkor mg annak jó. Ha megáldok egy kardot és ültetek bele egy tűzvarázslatot, akkor az nekem jó! *Már ugyan nem lenne rá képes sajnos az istenek ténykedése miatt.*
-Régen volt egy ilyen varázslat, hogy mágiát lehetett tenni a fegyverekbe, de már senki nem tudja használni azok közül, akiket ismerek. Elvileg az új istenek elvették tőlünk ezt a tudást. *Hallott valami olyasmit, hogy az egyik entitás a saját híveinek adja ezt a tudást, de a Sajt-mester nem bízik ilyen kósza hírekben. A gyógyító kard pedig neki is eszébe jutott, de erre a mágia akkor nem volt képes, amikor Learon olvasott róla. Csak sebző varázslatot lehetett használni rajta. hamar végeznek a munkával, és vissza is térnek a birtokra, ahol le is pakolnak és el is készülnek. Aztán jöhet a következő feladat.*
-Na, akkor most vissza kell vinni a terményt, amit oda pakoltunk, Amonra! *Mutat a félrerakott almára, amit most elkezdhetnek felpakolni a szekérre.*
-Egyébként az almaborban, mint láttad, nincs semmi bonyolult! Be kell tölteni a levét a hordóba, a többit pedig a természet elintézi nekünk idővel! *Persze közben nem áll meg a munkával, hanem pakol. Ha végeztek, akkor egy teli szekér almával indulnak el a Hegy irányába.*
1155. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-20 11:45:11
Üzenet elküldve: 2018-09-20 11:45:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Hölgyek dorbézolása//
*Most már nem palástolja a dolgot, ugyanis Aenae-nek szemmel láthatóan leesik a tantusz. Ha mást nem, a szakállkenegetés említésére biztosan.*
- Nem, nem hülyéskedem.
*A következő kérdésre a teát majdnem kiköpi, ahogy egyszerre törne fel belőle kacagás és zavart értetlenkedés. Nagy nehezen lenyeli, aztán még köhécsel utána párat.*
- Azért azt... Azt nem. Tényleg ne.
*Furcsán venné ki magát a dolog, már ha ez az egész helyzet nem volna az eléggé. A két másik hölgy kifejezi gratulációját, amelyekre derűsen, fülig érő szájjal bólint egyet. Igazán nem neheztel rájuk az elhangzottakért.*
- Köszönöm nektek. Talán nem a legegyértelműbb módon adtam ezt át, de ezt kicsit finomabbnak véltem, mint csak úgy hidegen közölni.
*Nem szívesen vallja be sem a jelenlévőknek, sem magának, de jócskán megnöveli az önbizalmát a dolog. Hisz ha belegondol, Kagan megannyi hölgy közül tudott volna választani, még akkor is, ha a származás fontos tényező. De miért pont ő? A maga kissé félresiklott életével, szerencsétlenségével és mérhetetlen süteményzabáló képességével nem feltétlenül gondolja azt, hogy ő volt a legideálisabb választás, de ezek szerint a férfi szemében igen. És ez most már így is van jól.*
*Terelné épp a témát valami más, számára kevésbé arcpirító dolog felé, amikor is egy új illető tér be hozzájuk. Egyrészt meglepi, hogy csak úgy besétál ide, noha mentségére szóljon, se cselédség, se őrség nem fogadhatta, mivel még nincsenek. Másrészről van valami nagyon furcsa ennek az elfnek az egész lényében, amit nem igazán tud magának megmagyarázni. Valami ijesztő.*
- Üdvözlet. Én volnék az, Ephemia d'Aquista.
*Mondja, miközben feláll a székről és felé fordul. Sejti az elhangzottak alapján, hogy Rel és ez a Syoud ismerhetik egymást valahonnan, de egyelőre nem ezzel foglalkozik.*
- Vásárolni? Miről volna szó pontosan?
*Összeráncolja a szemöldökét. Ugyan mit tudnának még tőle vásárolni? Forognak agyában azok a láthatatlan fogaskerekek, de egyelőre még értetlenkedik. További magyarázatot vár el az elftől, s maximum azután tud csak neki segíteni.*
*Most már nem palástolja a dolgot, ugyanis Aenae-nek szemmel láthatóan leesik a tantusz. Ha mást nem, a szakállkenegetés említésére biztosan.*
- Nem, nem hülyéskedem.
*A következő kérdésre a teát majdnem kiköpi, ahogy egyszerre törne fel belőle kacagás és zavart értetlenkedés. Nagy nehezen lenyeli, aztán még köhécsel utána párat.*
- Azért azt... Azt nem. Tényleg ne.
*Furcsán venné ki magát a dolog, már ha ez az egész helyzet nem volna az eléggé. A két másik hölgy kifejezi gratulációját, amelyekre derűsen, fülig érő szájjal bólint egyet. Igazán nem neheztel rájuk az elhangzottakért.*
- Köszönöm nektek. Talán nem a legegyértelműbb módon adtam ezt át, de ezt kicsit finomabbnak véltem, mint csak úgy hidegen közölni.
*Nem szívesen vallja be sem a jelenlévőknek, sem magának, de jócskán megnöveli az önbizalmát a dolog. Hisz ha belegondol, Kagan megannyi hölgy közül tudott volna választani, még akkor is, ha a származás fontos tényező. De miért pont ő? A maga kissé félresiklott életével, szerencsétlenségével és mérhetetlen süteményzabáló képességével nem feltétlenül gondolja azt, hogy ő volt a legideálisabb választás, de ezek szerint a férfi szemében igen. És ez most már így is van jól.*
*Terelné épp a témát valami más, számára kevésbé arcpirító dolog felé, amikor is egy új illető tér be hozzájuk. Egyrészt meglepi, hogy csak úgy besétál ide, noha mentségére szóljon, se cselédség, se őrség nem fogadhatta, mivel még nincsenek. Másrészről van valami nagyon furcsa ennek az elfnek az egész lényében, amit nem igazán tud magának megmagyarázni. Valami ijesztő.*
- Üdvözlet. Én volnék az, Ephemia d'Aquista.
*Mondja, miközben feláll a székről és felé fordul. Sejti az elhangzottak alapján, hogy Rel és ez a Syoud ismerhetik egymást valahonnan, de egyelőre nem ezzel foglalkozik.*
- Vásárolni? Miről volna szó pontosan?
*Összeráncolja a szemöldökét. Ugyan mit tudnának még tőle vásárolni? Forognak agyában azok a láthatatlan fogaskerekek, de egyelőre még értetlenkedik. További magyarázatot vár el az elftől, s maximum azután tud csak neki segíteni.*
1154. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-20 09:48:30
Üzenet elküldve: 2018-09-20 09:48:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Nagyon örül annak, hogy ezzel a szituációval nem egyedül kell szembenézzen.*
- Tudom, hogy nehéz, de legyen már ő a felnőtt.
*Nirs csak egy kölyök - mint Aenae is -, aki egész életében azt hallgatta, hogy Kagan rossz, Kagan gonosz. Kagannak be kellene ezt látnia, nem kellene ugyanott folytassa, ahol abbahagyta sok-sok éve. Legalábbis Aenae így gondolja.*
- Effy! Ha bánt téged, tettekkel, vagy szavakkal, akkor én megölöm!
*Ezt nagyon-nagyon komolyan gondolja ám, Effy ismeri őt annyira, hogy az arckifejezéséből is tudja, hogy Aenae ezt nem tréfának szánja, vagy üres fenyegetésnek. Persze nevetségesen hangozhat a szájából ilyesmi, hiszen fizikai ereje csekély Kaganhoz képest, de vannak más módszerei, a könyvek, amikből kiolvashatja a különböző mérgek készítését. Ez utóbbit már nem közli Effyvel, de az előbbit fontosnak tartotta elmondani.
A megvágott kezét illető kérdésre csak megvonja a vállát. Megesett már máskor is. A gazdagnegyedi lányoknak kifejezetten rosszat tesz az, ha kikerülnek a gazdagnegyedből, megvágják magukat késsel, feltöri a csizma a lábukat és hasonlók.
Effy már nekilát a terítésnek, ő meg ráönti a félig sült szalonnákra az Effy által felvert tojásokat. Igazság szerint élete első rántottája és ráadásul nem is szereti a rántottát. Effy visszatér.*
- Keverd, majd én.
*Ő már amúgy is megsérült, nem lesz gáz, ha ezen felül még meg is égeti magát. Csodával határos módon mégsem égeti meg magát, de valami gigászi fogóval kikapar egy égő hasábot, amit beejt egy hosszú nyelű serpenyőbe. A serpenyőnek nem ez ugyan az eredeti funkciója, de a célnak megfelel. Ezzel felszerelkezve tér vissza az étkezőbe, hogy tüzet csiholjon az ottani kandallóban. Nem néz sem Nirsre, sem pedig Kaganra, arra koncentrál, hogy fellobbanjanak a lángok, ezt elősegítendő a kandalló előtt térdel és fújja. Nálánál tapasztaltabbak valószínűleg megmosolyognák, de a bénázása végül is kifizetődő, mert hamarosan lobognak a lángok. Ezek után meggyújtani pár gyertyát igazán gyerekjáték, két sokágú gyertyatartót rak az étkezőasztalra, továbbra is szigorúan arra koncentrálva, amit csinál. A terítéssel nem kell bajlódnia, Effy megcsinálta, bár indokolatlanul sok evőeszköz került fel az asztalra.
A konyhában szemrevételezi a sülő tojások állapotát, de igazából dunsztja sincs róla, hogy mikor készül el.*
- Nemtom, hogy jó-e már.
*Osztja meg Effyvel is végül a vacsorával kapcsolatos legfőbb problémáját. Nézi egy darabig - megkóstolni biztosan nem fogja -, majd újabb vállrándítás után kijelenti.*
- Szerintem ez már készen van. Menjünk.
*Szerez egy alátétet a forró serpenyőnek, majd vihetik is ki az étkező asztalra egy szedőeszköz társaságában. Kenyér ugyan nincsen, de van pogácsa, így az kerül a rántotta mellé egy csinos, vesszőből font kosárba.
A szedés lehetőségét Aenae átengedi másoknak, ő csak leül valahova Nirs mellé, a Kagan melletti helyet szabadon hagyja, hogy Effy eldöntse, hogy oda ül-e, vagy az asztalfőre. Beszélgetni se nagyon akar, a kurta "Jó étvágyat!"-on kívül meg sem szólal.
Mikor már a tányérján a nem túl bizalomgerjesztőnek tűnő rántotta, akkor bizalmatlanul toszigálja azt a villájával, az első falatot a szájába véve már tudja, hogy ez a vacsora egy totális csőd. A rántotta amúgy sem tartozik a kedvencei közé, de ez különösen vacak. Sótlan, túl szottyos, nagyon nehezen küzdi le az ingert, hogy ki ne köpje azt, ami falat a szájában van. Effyre néz, vajon csak ő találja ilyen pocséknak a vacsorát, vagy barátnője is? Rávigyorog Effyre, aztán felröhög. A másik lehetőség, hogy sírjon, nem mintha a hisztérikus nevetgélés jobb lenne a bőgésnél. Felkönyököl az asztalra, arcát tenyerébe rejti, másik kezében marokra fogja a villáját.*
*Nagyon örül annak, hogy ezzel a szituációval nem egyedül kell szembenézzen.*
- Tudom, hogy nehéz, de legyen már ő a felnőtt.
*Nirs csak egy kölyök - mint Aenae is -, aki egész életében azt hallgatta, hogy Kagan rossz, Kagan gonosz. Kagannak be kellene ezt látnia, nem kellene ugyanott folytassa, ahol abbahagyta sok-sok éve. Legalábbis Aenae így gondolja.*
- Effy! Ha bánt téged, tettekkel, vagy szavakkal, akkor én megölöm!
*Ezt nagyon-nagyon komolyan gondolja ám, Effy ismeri őt annyira, hogy az arckifejezéséből is tudja, hogy Aenae ezt nem tréfának szánja, vagy üres fenyegetésnek. Persze nevetségesen hangozhat a szájából ilyesmi, hiszen fizikai ereje csekély Kaganhoz képest, de vannak más módszerei, a könyvek, amikből kiolvashatja a különböző mérgek készítését. Ez utóbbit már nem közli Effyvel, de az előbbit fontosnak tartotta elmondani.
A megvágott kezét illető kérdésre csak megvonja a vállát. Megesett már máskor is. A gazdagnegyedi lányoknak kifejezetten rosszat tesz az, ha kikerülnek a gazdagnegyedből, megvágják magukat késsel, feltöri a csizma a lábukat és hasonlók.
Effy már nekilát a terítésnek, ő meg ráönti a félig sült szalonnákra az Effy által felvert tojásokat. Igazság szerint élete első rántottája és ráadásul nem is szereti a rántottát. Effy visszatér.*
- Keverd, majd én.
*Ő már amúgy is megsérült, nem lesz gáz, ha ezen felül még meg is égeti magát. Csodával határos módon mégsem égeti meg magát, de valami gigászi fogóval kikapar egy égő hasábot, amit beejt egy hosszú nyelű serpenyőbe. A serpenyőnek nem ez ugyan az eredeti funkciója, de a célnak megfelel. Ezzel felszerelkezve tér vissza az étkezőbe, hogy tüzet csiholjon az ottani kandallóban. Nem néz sem Nirsre, sem pedig Kaganra, arra koncentrál, hogy fellobbanjanak a lángok, ezt elősegítendő a kandalló előtt térdel és fújja. Nálánál tapasztaltabbak valószínűleg megmosolyognák, de a bénázása végül is kifizetődő, mert hamarosan lobognak a lángok. Ezek után meggyújtani pár gyertyát igazán gyerekjáték, két sokágú gyertyatartót rak az étkezőasztalra, továbbra is szigorúan arra koncentrálva, amit csinál. A terítéssel nem kell bajlódnia, Effy megcsinálta, bár indokolatlanul sok evőeszköz került fel az asztalra.
A konyhában szemrevételezi a sülő tojások állapotát, de igazából dunsztja sincs róla, hogy mikor készül el.*
- Nemtom, hogy jó-e már.
*Osztja meg Effyvel is végül a vacsorával kapcsolatos legfőbb problémáját. Nézi egy darabig - megkóstolni biztosan nem fogja -, majd újabb vállrándítás után kijelenti.*
- Szerintem ez már készen van. Menjünk.
*Szerez egy alátétet a forró serpenyőnek, majd vihetik is ki az étkező asztalra egy szedőeszköz társaságában. Kenyér ugyan nincsen, de van pogácsa, így az kerül a rántotta mellé egy csinos, vesszőből font kosárba.
A szedés lehetőségét Aenae átengedi másoknak, ő csak leül valahova Nirs mellé, a Kagan melletti helyet szabadon hagyja, hogy Effy eldöntse, hogy oda ül-e, vagy az asztalfőre. Beszélgetni se nagyon akar, a kurta "Jó étvágyat!"-on kívül meg sem szólal.
Mikor már a tányérján a nem túl bizalomgerjesztőnek tűnő rántotta, akkor bizalmatlanul toszigálja azt a villájával, az első falatot a szájába véve már tudja, hogy ez a vacsora egy totális csőd. A rántotta amúgy sem tartozik a kedvencei közé, de ez különösen vacak. Sótlan, túl szottyos, nagyon nehezen küzdi le az ingert, hogy ki ne köpje azt, ami falat a szájában van. Effyre néz, vajon csak ő találja ilyen pocséknak a vacsorát, vagy barátnője is? Rávigyorog Effyre, aztán felröhög. A másik lehetőség, hogy sírjon, nem mintha a hisztérikus nevetgélés jobb lenne a bőgésnél. Felkönyököl az asztalra, arcát tenyerébe rejti, másik kezében marokra fogja a villáját.*
1153. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-20 09:02:37
Üzenet elküldve: 2018-09-20 09:02:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Engn előre fúrja magát a kabátjából. Szeretne tenyérbe lenni. Nerew lágyan megfogja és a kezébe veszi. Éhesen megy haza a házába. Otthon van még egy kis szalonna. Szereti a szalonnát. Nincsenek is nagy igényei. Kenyérrel és szalonnával jól lehet lakni. Az evésen gondolkodva megy át a targ földrészen. Szép termés lesz. Ezt nem nehéz megállapítani. Ezek a földek jobbak mint a sajátja. Az élet ezt adta így ezzel gazdálkodik. A búza szépen nő és a kukorica is alakul. Az aratásig még van azért idő. Addig is gondoznia kell mindent.*
1152. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-20 01:20:15
Üzenet elküldve: 2018-09-20 01:20:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//Ispotályosok//
*Dora némán, szinte összepréselt szájjal halad az ispotály felé, közben pedig a tekercseket tanulmányozza, és ha Grotg gondolatait hallaná, akkor is csak egy lesújtó pillantás vagy egy rideg megjegyzés jutna neki osztályrészül. A lánynak nincs valami jó kedve, sőt most még az sem vidítja fel, amikor Laor az előző kancellárokról beszél, és hogy Habrertus „tudhat valamit”. Erre már muszáj szóra nyitni a száját.*
- A kancellár igazán elmés. *Jegyzi meg epés hangnemben, hogy elvegye a dicséret élét.* Csak néha azt sem tudja, merre kapjon, annyira szeretne mindenkivel egy időben jóban lenni. ~ Ha még csak jóban akarna lenni! ~ *Hátrapillant a többiekre, hátha ez fenyegetően hat rájuk is, elvégre most már tudják, hogy hall mindent, és nem is néma. Ezért megereszt egy gúnyos mosolyt, csak hogy hangsúlyt adjon a hatalmi pozíciónak, amibe hirtelen hopp, belekerült.*
- Elnézést a hallgatásért, nagyon lekötöttek ezek. *Emeli fel a kezében tartott papirosokat, amikből már szerencsésen leellenőrizte, hogy mindenük megvan az épület megépítéséhez, amit Habrertus annak idején odaígért nekik. Laornak igaza van, már nem járnak messze, sőt, az út végén végre elérnek oda, ahol az ispotályt tervezték építeni, az alkimista laborral egyetemben.*
- Már itt is vagyunk! *Jegyzi meg Dora, de az utána érkezők a segítsége nélkül is kikövetkeztethetik ezt: a két épület megásott alapja mellett állnak meg. Két pince is készült, egyelőre mindkettő le van zárva, hogy senki ne pottyanjon bele munka közben. Körülöttük a már felmért alapanyagok, minden, amire szükségük lehet a folytatáshoz. Dora leszáll a nyeregből, és olyan értőn szemrevételezi a dolgokat, mintha építész lenne, sőt még a ruhaujját is felgyűri, bár dehogy fog ő dolgozni.*
- A terv szerint ez az ispotály, ez pedig az alkimistalabor lesz. *Mutat először a hozzájuk közelebbi, majd távolabbi alapra. Átlép a lyukon, bár a cipője mocskos lesz egy kissé, és ettől meg is undorodik az egész munkától, de nagy levegővel lépked tovább a mocsokban. Az egyik pincéhez ér, lábával az ajtóra lép, megnyomogatja, stabil-e. Rá is áll, eléggé annak látszik, de nála itt már csak Riri könnyebb.*
- Itt van egy pince, ott egy másik. Van tetejük, ahogy láthatjátok, de azért megkérlek titeket, hogy nagyon figyeljetek. *A férfiakra néz, de főleg Zaxdorra és Grotgra, nyilván alattuk szakad be először a fedél.*
- Először a fallal kellene kezdenünk. *Mutat a kövek és a kötőanyag felé. Ezen nem tud sokat magyarázni, minden megvan hozzá, az alap mutatja, hova kellenek a falak, milyen szélesen… Ugyanakkor ez a munka neheze is. A rendelkezésükre álló állványzatra kapaszkodva, amivel majd feljebb is pakolhatják a köveket, Dora megmutatja a jelölést, hogy milyen magasnak kell lennie a végeredménynek az összes részen. Van a kövekhez talicska is, gyerekjáték egy óriás számára. Ezután leporolja a kezét, és visszatér a lovakhoz, amíg a többiek – reményei szerint – munkához látnak.*
*Dora némán, szinte összepréselt szájjal halad az ispotály felé, közben pedig a tekercseket tanulmányozza, és ha Grotg gondolatait hallaná, akkor is csak egy lesújtó pillantás vagy egy rideg megjegyzés jutna neki osztályrészül. A lánynak nincs valami jó kedve, sőt most még az sem vidítja fel, amikor Laor az előző kancellárokról beszél, és hogy Habrertus „tudhat valamit”. Erre már muszáj szóra nyitni a száját.*
- A kancellár igazán elmés. *Jegyzi meg epés hangnemben, hogy elvegye a dicséret élét.* Csak néha azt sem tudja, merre kapjon, annyira szeretne mindenkivel egy időben jóban lenni. ~ Ha még csak jóban akarna lenni! ~ *Hátrapillant a többiekre, hátha ez fenyegetően hat rájuk is, elvégre most már tudják, hogy hall mindent, és nem is néma. Ezért megereszt egy gúnyos mosolyt, csak hogy hangsúlyt adjon a hatalmi pozíciónak, amibe hirtelen hopp, belekerült.*
- Elnézést a hallgatásért, nagyon lekötöttek ezek. *Emeli fel a kezében tartott papirosokat, amikből már szerencsésen leellenőrizte, hogy mindenük megvan az épület megépítéséhez, amit Habrertus annak idején odaígért nekik. Laornak igaza van, már nem járnak messze, sőt, az út végén végre elérnek oda, ahol az ispotályt tervezték építeni, az alkimista laborral egyetemben.*
- Már itt is vagyunk! *Jegyzi meg Dora, de az utána érkezők a segítsége nélkül is kikövetkeztethetik ezt: a két épület megásott alapja mellett állnak meg. Két pince is készült, egyelőre mindkettő le van zárva, hogy senki ne pottyanjon bele munka közben. Körülöttük a már felmért alapanyagok, minden, amire szükségük lehet a folytatáshoz. Dora leszáll a nyeregből, és olyan értőn szemrevételezi a dolgokat, mintha építész lenne, sőt még a ruhaujját is felgyűri, bár dehogy fog ő dolgozni.*
- A terv szerint ez az ispotály, ez pedig az alkimistalabor lesz. *Mutat először a hozzájuk közelebbi, majd távolabbi alapra. Átlép a lyukon, bár a cipője mocskos lesz egy kissé, és ettől meg is undorodik az egész munkától, de nagy levegővel lépked tovább a mocsokban. Az egyik pincéhez ér, lábával az ajtóra lép, megnyomogatja, stabil-e. Rá is áll, eléggé annak látszik, de nála itt már csak Riri könnyebb.*
- Itt van egy pince, ott egy másik. Van tetejük, ahogy láthatjátok, de azért megkérlek titeket, hogy nagyon figyeljetek. *A férfiakra néz, de főleg Zaxdorra és Grotgra, nyilván alattuk szakad be először a fedél.*
- Először a fallal kellene kezdenünk. *Mutat a kövek és a kötőanyag felé. Ezen nem tud sokat magyarázni, minden megvan hozzá, az alap mutatja, hova kellenek a falak, milyen szélesen… Ugyanakkor ez a munka neheze is. A rendelkezésükre álló állványzatra kapaszkodva, amivel majd feljebb is pakolhatják a köveket, Dora megmutatja a jelölést, hogy milyen magasnak kell lennie a végeredménynek az összes részen. Van a kövekhez talicska is, gyerekjáték egy óriás számára. Ezután leporolja a kezét, és visszatér a lovakhoz, amíg a többiek – reményei szerint – munkához látnak.*
1151. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-20 00:29:55
Üzenet elküldve: 2018-09-20 00:29:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Hölgyek dorbézolása//
- Oh, vagy úgy. *Feleli Aenae magyarázatára, közben ő is kezébe veszi a csészéjét és iszik pár kortyot.* Nem tudtam, ne haragudj! De így már teljesen érthető, amit mondani akarsz.
*Nem igazán hallott semmit egészen eddig Kagan Thargodar és lánya kapcsolatáról, azt sem tudta, hogy van egy lánya. Vagy lehet, pont ez lett volna az árulkodó jel, hogy valami nem kerek történetben.
Viszont Effy jelenleg sokkal jobban felkelti az érdeklődését. Többet tud a lány, mint gondolta volna róla Nairada elsőnek. Persze nem nézi teljesen magatehetetlennek, de nagy befolyásokkal rendelkező nemesasszonynak sem. Úgy látszik, tévedett. Ahogy pedig mondandója végére ér, még inkább elkönyveli magában, hogy nagyobbat tévedett, mint eddig valaha. Reméli azért nagyon nem sértette meg Effyt azokkal, amit az imént mondott, bár nem mintha nagyon bánná. Ami igaz, az igaz, akárki is legyen a feleség.*
- Fogadd őszinte gratulációm!
*Azért ennek a részleteire kíváncsi lenne, lehet majd rá is kérdez, ha kicsit jobb viszont ápol majd a lánnyal. Nehezen tudja elképzelni, hogy valóban olyan romantikusan folyt volna a dolog, mint ahogy azt a lány lefesti.*
~A Hadúr nemrég temette előző nejét, és már belehabarodott egy újba? Ugyan!~
*Biztos benne, hogy más áll a dolog mögött.*
*Egyszer csak egy férfi lép be, és hát első ránézésre nem a túl sok jóval kecsegtető fajtából.*
- Üdv!
*Rel természetesen hogy ne ismerne egy ilyen alakot! Nem is tud már meglepődni rajta, csak halvány mosolyra húzódik szája sarka és kissé megingatja fejét.*
- Oh, vagy úgy. *Feleli Aenae magyarázatára, közben ő is kezébe veszi a csészéjét és iszik pár kortyot.* Nem tudtam, ne haragudj! De így már teljesen érthető, amit mondani akarsz.
*Nem igazán hallott semmit egészen eddig Kagan Thargodar és lánya kapcsolatáról, azt sem tudta, hogy van egy lánya. Vagy lehet, pont ez lett volna az árulkodó jel, hogy valami nem kerek történetben.
Viszont Effy jelenleg sokkal jobban felkelti az érdeklődését. Többet tud a lány, mint gondolta volna róla Nairada elsőnek. Persze nem nézi teljesen magatehetetlennek, de nagy befolyásokkal rendelkező nemesasszonynak sem. Úgy látszik, tévedett. Ahogy pedig mondandója végére ér, még inkább elkönyveli magában, hogy nagyobbat tévedett, mint eddig valaha. Reméli azért nagyon nem sértette meg Effyt azokkal, amit az imént mondott, bár nem mintha nagyon bánná. Ami igaz, az igaz, akárki is legyen a feleség.*
- Fogadd őszinte gratulációm!
*Azért ennek a részleteire kíváncsi lenne, lehet majd rá is kérdez, ha kicsit jobb viszont ápol majd a lánnyal. Nehezen tudja elképzelni, hogy valóban olyan romantikusan folyt volna a dolog, mint ahogy azt a lány lefesti.*
~A Hadúr nemrég temette előző nejét, és már belehabarodott egy újba? Ugyan!~
*Biztos benne, hogy más áll a dolog mögött.*
*Egyszer csak egy férfi lép be, és hát első ránézésre nem a túl sok jóval kecsegtető fajtából.*
- Üdv!
*Rel természetesen hogy ne ismerne egy ilyen alakot! Nem is tud már meglepődni rajta, csak halvány mosolyra húzódik szája sarka és kissé megingatja fejét.*
1150. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-19 23:26:33
Üzenet elküldve: 2018-09-19 23:26:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Enyhe, alig palástolt megvetéssel húzza el a száját.*
- Egyelőre az sem biztos, hogy egyetlen böglyöt is elkap ez a fecske, és nem csak a száját tátja, hogy etessék, mint egy fiókát... *ez megmagyarázná Nirs pedálozását Aenae után. Be akar ülni a készbe, a jóba.*
- Ne számold a csibét, amíg nem kelt ki a tojásból. Vagy a böglyöt, amíg el sem kaptad. *mosolyodik el, de ekkor meghallja, hogy a lányok motoszkálása közeledik.*
- Hát nem is hívott senki... *szűri a fogai között a megnyilatkozásra, mert az igazságon nehéz változtatni. A lányok közelednek, és Kagan savanyú képpel hallgatja a "jó rokont".*
- Valóban nem ülsz az én székemben, és rajta leszek, hogy ez így is maradjon. *kacsint örömtelen mosollyal, de a lányok már nagyon jönnek.*
- De hogy kellő... alapot adjak a lányom irántam tanúsított bizalmának és tiszteletének, kapsz egy esélyt. *mindenki más valószínűleg az esély szót nyomná meg jobban, de Kagan az egyre helyezi a hangsúlyt.*
- Úgy élünk egymással, mint egy nagy család, közeli rokonok, és úgy kezellek, akárha az unokaöcsém lennél. *ismét a hangsúlyok hibádzanak. Aztán Ephemia mosolyára mosoly a válasz, végül pedig a lány távozik.*
- De elég egy rossz lépés, és a griff igencsak apró darabokra tépi majd azt a fecskét...
*Enyhe, alig palástolt megvetéssel húzza el a száját.*
- Egyelőre az sem biztos, hogy egyetlen böglyöt is elkap ez a fecske, és nem csak a száját tátja, hogy etessék, mint egy fiókát... *ez megmagyarázná Nirs pedálozását Aenae után. Be akar ülni a készbe, a jóba.*
- Ne számold a csibét, amíg nem kelt ki a tojásból. Vagy a böglyöt, amíg el sem kaptad. *mosolyodik el, de ekkor meghallja, hogy a lányok motoszkálása közeledik.*
- Hát nem is hívott senki... *szűri a fogai között a megnyilatkozásra, mert az igazságon nehéz változtatni. A lányok közelednek, és Kagan savanyú képpel hallgatja a "jó rokont".*
- Valóban nem ülsz az én székemben, és rajta leszek, hogy ez így is maradjon. *kacsint örömtelen mosollyal, de a lányok már nagyon jönnek.*
- De hogy kellő... alapot adjak a lányom irántam tanúsított bizalmának és tiszteletének, kapsz egy esélyt. *mindenki más valószínűleg az esély szót nyomná meg jobban, de Kagan az egyre helyezi a hangsúlyt.*
- Úgy élünk egymással, mint egy nagy család, közeli rokonok, és úgy kezellek, akárha az unokaöcsém lennél. *ismét a hangsúlyok hibádzanak. Aztán Ephemia mosolyára mosoly a válasz, végül pedig a lány távozik.*
- De elég egy rossz lépés, és a griff igencsak apró darabokra tépi majd azt a fecskét...
1149. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-19 23:24:41
Üzenet elküldve: 2018-09-19 23:24:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Ispotályépítők//
- Azért csak óvatosan! *mosolyodik el arra képre, hogy Zaxdor addig pofozza a kancellárt, míg az ki nem utal neki egy helyre kis házikót* Vigyázni kell az ilyen tinta- és talpnyalókkal! Főleg, hogy ez tudhat valamit, ha már ilyen régóta kancellár. Az elődei majdnem úgy hullottak, mint a legyek ősszel. Azt beszélik, hogy az egyik halálra itta magát, a másik pedig önnön magát fojtotta meg valami bizarr játék folyamán.
*Ennyi pletykálkodás egyelőre elég is lesz, inkább a többiek felé pislant. Szép lassan csak elindultak, és most már az úton beszélgethetnek.*
- Amíg meg nem lesz az a kis viskód, a hosszúházban elalhatsz. Nem a legkellemesebb hajlék, de a célnak megfelel.
*Igazság szerint volt idő, amikor a hosszúház kényelmét főúri palotának gondolta volna, és vetett ágy luxusát is leginkább azóta szokja, mióta a Vashegyen él. És mivel mostanában mindenről Lea jut eszébe, erről is. A kis szoba, az ágy ami őrizte a boszorka illatát. El is komorul, és csak fél füllel hallgatja ahogy a másik óriás is odakeveredik hozzájuk és szóba elegyedik Zaxdorral.*
- Látod? *veti közbe a végén* Nincs miért aggódnod. Az ispotály pedig arra lesz. *int előre, az út vége felé. Előbb vagy utóbb elérnek oda, bár Laort egy cseppet sem izgatja, ha esetleg lassan haladnának. Amióta meglátta a göndör hajút azon az átkozott saroglyán, semmi sem izgatja, pontosabban semmiben sem lát értelmet. A gyász már csak ilyen.*
- Azért csak óvatosan! *mosolyodik el arra képre, hogy Zaxdor addig pofozza a kancellárt, míg az ki nem utal neki egy helyre kis házikót* Vigyázni kell az ilyen tinta- és talpnyalókkal! Főleg, hogy ez tudhat valamit, ha már ilyen régóta kancellár. Az elődei majdnem úgy hullottak, mint a legyek ősszel. Azt beszélik, hogy az egyik halálra itta magát, a másik pedig önnön magát fojtotta meg valami bizarr játék folyamán.
*Ennyi pletykálkodás egyelőre elég is lesz, inkább a többiek felé pislant. Szép lassan csak elindultak, és most már az úton beszélgethetnek.*
- Amíg meg nem lesz az a kis viskód, a hosszúházban elalhatsz. Nem a legkellemesebb hajlék, de a célnak megfelel.
*Igazság szerint volt idő, amikor a hosszúház kényelmét főúri palotának gondolta volna, és vetett ágy luxusát is leginkább azóta szokja, mióta a Vashegyen él. És mivel mostanában mindenről Lea jut eszébe, erről is. A kis szoba, az ágy ami őrizte a boszorka illatát. El is komorul, és csak fél füllel hallgatja ahogy a másik óriás is odakeveredik hozzájuk és szóba elegyedik Zaxdorral.*
- Látod? *veti közbe a végén* Nincs miért aggódnod. Az ispotály pedig arra lesz. *int előre, az út vége felé. Előbb vagy utóbb elérnek oda, bár Laort egy cseppet sem izgatja, ha esetleg lassan haladnának. Amióta meglátta a göndör hajút azon az átkozott saroglyán, semmi sem izgatja, pontosabban semmiben sem lát értelmet. A gyász már csak ilyen.*
1148. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-19 22:56:46
Üzenet elküldve: 2018-09-19 22:56:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Különösebben nem lepi meg, hogy Kagan nem érti, vagy inkább nem akarja érteni a hasonlatot. És most már a fenyegetés sem rémiszti meg. Ha a nagybátyja mindenképp végezni akart volna vele, megtehette volna. Ha másképp nem, valamelyik csatlósát megbízta volna ezzel, bár valószínűtlennek látszik, hogy átengedte volna ezt az élvezetet. Így most inkább csak arra kell ügyelnie, hogy ne bőszítse fel. Ezt egyébként is megígérte.*
- Egy kalmár lelkületű fecske biztos kérne valami cserébe azokért a böglyökért. *biggyeszti le a szája szélét* Én nem. Hacsak nem az életem tesszük a mérleg másik serpenyőjébe.
*Aenae-t meg sem említi, mert az már az oroszlán nemesebb szerveinek csizmaorral történő rugdosása lenne, nem bajszának cibálása. Kicsit előrehajol.*
- Tudom, hogy mit gondolsz rólam, az apámról vagy az ő apjáról. Hidd el, északon rólad és házad népéről sem emlékeznek meg hősi énekekben. Akár úgy is lehetett volna, hogy a Thargodrymek és a Thargodarok *most muszáj használnia ezt a kitalált és számára rém mesterkéltnek tűnő családnevet* soha nem találkoznak többé. Elég nagy Lanawin világa. Lehet úgy is, hogy ha mégis összeakadnak, akkor ott folytatják, ahol esztendőkkel ezelőtt abbahagyták. De talán ez nem törvényszerű.
*Elnéz a konyha felé, ahonnan csak halk neszezés ér el hozzájuk.*
- Én nem is akartam idejönni. *Erőt kell vegyen magán, hogy ne használja a jó rokon kitételt.* Artheniorban találkoztam a leányoddal, oda pedig azért érkeztem, hogy tanulhassak. Mágiát. Különös, nemde? Egy barbár, akit a mágia érdekel.
*Persze nincs tudomása Isuriiról.*
- De a város épp lángokban állt, és Aenae meggyőzött arról, hogy nem az vagy, aminek északon tartanak.
*Ez legalábbis részben igaz.*
- Egyelőre még nekem is furcsa és idegen a gondolat, de hajlok rá, hogy higgyek neki.
*Lassan elkészülhet az a vacsora, mert Ephemia megjelenik, és nekikezd megteríteni az asztalt. Kis csönd következhet, Nirs csendes mosollyal figyeli a sürgölődő házigazdát.*
- Szóval a griff széttépheti a fecskét. *fordul vissza Kaganhoz* Az ereje legalábbis megvan hozzá. De a böglyök attól még nem lesznek kevesebben. Talán épp ellenkezőleg. Tudom, hogy nem ülök a te székedben, de ha így lenne, adnék egy esélyt a fecskének. Akkor is ráérnék kibelezni, ha csalódást okoz.
*Különösebben nem lepi meg, hogy Kagan nem érti, vagy inkább nem akarja érteni a hasonlatot. És most már a fenyegetés sem rémiszti meg. Ha a nagybátyja mindenképp végezni akart volna vele, megtehette volna. Ha másképp nem, valamelyik csatlósát megbízta volna ezzel, bár valószínűtlennek látszik, hogy átengedte volna ezt az élvezetet. Így most inkább csak arra kell ügyelnie, hogy ne bőszítse fel. Ezt egyébként is megígérte.*
- Egy kalmár lelkületű fecske biztos kérne valami cserébe azokért a böglyökért. *biggyeszti le a szája szélét* Én nem. Hacsak nem az életem tesszük a mérleg másik serpenyőjébe.
*Aenae-t meg sem említi, mert az már az oroszlán nemesebb szerveinek csizmaorral történő rugdosása lenne, nem bajszának cibálása. Kicsit előrehajol.*
- Tudom, hogy mit gondolsz rólam, az apámról vagy az ő apjáról. Hidd el, északon rólad és házad népéről sem emlékeznek meg hősi énekekben. Akár úgy is lehetett volna, hogy a Thargodrymek és a Thargodarok *most muszáj használnia ezt a kitalált és számára rém mesterkéltnek tűnő családnevet* soha nem találkoznak többé. Elég nagy Lanawin világa. Lehet úgy is, hogy ha mégis összeakadnak, akkor ott folytatják, ahol esztendőkkel ezelőtt abbahagyták. De talán ez nem törvényszerű.
*Elnéz a konyha felé, ahonnan csak halk neszezés ér el hozzájuk.*
- Én nem is akartam idejönni. *Erőt kell vegyen magán, hogy ne használja a jó rokon kitételt.* Artheniorban találkoztam a leányoddal, oda pedig azért érkeztem, hogy tanulhassak. Mágiát. Különös, nemde? Egy barbár, akit a mágia érdekel.
*Persze nincs tudomása Isuriiról.*
- De a város épp lángokban állt, és Aenae meggyőzött arról, hogy nem az vagy, aminek északon tartanak.
*Ez legalábbis részben igaz.*
- Egyelőre még nekem is furcsa és idegen a gondolat, de hajlok rá, hogy higgyek neki.
*Lassan elkészülhet az a vacsora, mert Ephemia megjelenik, és nekikezd megteríteni az asztalt. Kis csönd következhet, Nirs csendes mosollyal figyeli a sürgölődő házigazdát.*
- Szóval a griff széttépheti a fecskét. *fordul vissza Kaganhoz* Az ereje legalábbis megvan hozzá. De a böglyök attól még nem lesznek kevesebben. Talán épp ellenkezőleg. Tudom, hogy nem ülök a te székedben, de ha így lenne, adnék egy esélyt a fecskének. Akkor is ráérnék kibelezni, ha csalódást okoz.
1147. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-19 21:06:23
Üzenet elküldve: 2018-09-19 21:06:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Látja, hogy megnyugtatásra szánt szavai nem éppen érik el a kívánt hatást barátnőjénél, így még próbálkozik.*
- Nehéz a múlt sérelmeit elengedni, főleg ennyi év után. Adjunk nekik időt. Majd figyelünk rá, hogy ne öljék meg egymást.
*Ez utóbbi kijelentését mókás hangvitelűnek szánja, de valahogy mégsem sikerül neki annyira hatásosan, mert egy egészen kicsikét valószínűnek tartja, hogy egymás torkának ugranak egyszer. Egy ideig nézi, hogyan is csinálja Aenae azt a tojástörést, közben halkan beszél hozzá.*
- Kagan, ő... Nem szörnyeteg. Nem lehet az. Tudom, hogy most minden sokkal sötétebbnek tűnik, de...
*Nem tudja tovább folytatni, ahogy azt sem tudja pontosan, mit érezhet Aenae Kagan kapcsán. Pusztán sejtései vannak. Elszomorítja a gondolat, hogy ennyire nem találják a közös hangot, de szerinte még nincs minden veszve. Akaratlan módon saját atyja jut eszébe, kivel még ennyire sem ápolt jó viszonyt.
~Nyugalom.~
Nem akar kikészülni, mint Aenae. Inkább átveszi a lány helyét, amikor az elmegy vízért, és így minden figyelmét a tojástörésre fordítja. Csak egy kicsit megy mellé. Ez még könnyű feladat, na de amikor a villa a kezébe kerül! Nagy szemekkel néz a leányra, aztán megpróbálja ezt a keveréses hadműveletet.*
- Meddig, ööö... Keverjem? És jól keverem? Nézd!
*Kérdezi, ahogy a szimpla demonstráció után megpróbálja barátnéja mozdulatait utánozni. Amikor hellyel-közel ezzel megvan, átadja neki a felvert tojással teli tálat.*
- Csak nem elvágtad az ujjad?
*Igazán szeretné most megölelgetni a lányt, vagy valamit tenni, bármit, amivel jobb kedvre derítheti. Mivel ez főzés közben nem célszerű, no meg dolga is van, finoman megsimogatja a vállát és bátorítón rámosolyog. Ha hat rá, ha nem, ezután a terítőt és a tányérokat veszi birtokába némi kutatgatás után. Szerencsére a terítéshez ért, hisz jól emlékszik, a kúriában hogyan is voltak megterítve az asztalok.*
- Akkor ezeket kiviszem.
*Átlépvén az ajtó küszöbét az étkezőbe érkezik, ahol a két férfi már helyet is foglalt. Miközben szétteríti és eligazgatja a terítőt, rámosolyog hol Kaganra, hol Nirsre, bár inkább kedvesére egy amolyan "ne csinálj butaságot" nézéssel. Még nem folyik bele a beszélgetésükbe, már ha mondanak is eközben valamit. A terítő után a tányérokat helyezi el jogos helyükön, melyek ugyan egyáltalán nem azok a díszes és mívesen megmunkált fajták, amelyekből régen evett, de most épp ez zavarja a legkevésbé.*
- Nemsokára kész!
*Mondja az asztalnál ülőknek, miközben visszairamodik a konyhába az evőeszközökért. Amennyiben Aenae még nem ölte meg magát a tűzhely hozzájárulásával, úgy siet ki a villákkal és késekkel, amelyeket el is helyez a tányérkák mellett. Reméli, nem zavarja nagyon a beszélgetés menetét a sok sürgés-forgással.
~Poharak.~
Alighogy megvolt, már rohan is vissza a konyhába a lányhoz.*
- Kellenek még poharak és... Tüzet kellene gyújtanom a kandallóban is, ha nem akarunk estefelé megfagyni. Na meg a gyertyák. Ööö... Mivel tudok tüzet gyújtani? A tűzhelyből vigyek egy... Tüzet?
*Jól megmondta, amit akart, és kérdőn a leányra néz, hátha ő okosabb e téren.*
A hozzászólás írója (Ephemia d'Aquista) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.19 21:11:50
*Látja, hogy megnyugtatásra szánt szavai nem éppen érik el a kívánt hatást barátnőjénél, így még próbálkozik.*
- Nehéz a múlt sérelmeit elengedni, főleg ennyi év után. Adjunk nekik időt. Majd figyelünk rá, hogy ne öljék meg egymást.
*Ez utóbbi kijelentését mókás hangvitelűnek szánja, de valahogy mégsem sikerül neki annyira hatásosan, mert egy egészen kicsikét valószínűnek tartja, hogy egymás torkának ugranak egyszer. Egy ideig nézi, hogyan is csinálja Aenae azt a tojástörést, közben halkan beszél hozzá.*
- Kagan, ő... Nem szörnyeteg. Nem lehet az. Tudom, hogy most minden sokkal sötétebbnek tűnik, de...
*Nem tudja tovább folytatni, ahogy azt sem tudja pontosan, mit érezhet Aenae Kagan kapcsán. Pusztán sejtései vannak. Elszomorítja a gondolat, hogy ennyire nem találják a közös hangot, de szerinte még nincs minden veszve. Akaratlan módon saját atyja jut eszébe, kivel még ennyire sem ápolt jó viszonyt.
~Nyugalom.~
Nem akar kikészülni, mint Aenae. Inkább átveszi a lány helyét, amikor az elmegy vízért, és így minden figyelmét a tojástörésre fordítja. Csak egy kicsit megy mellé. Ez még könnyű feladat, na de amikor a villa a kezébe kerül! Nagy szemekkel néz a leányra, aztán megpróbálja ezt a keveréses hadműveletet.*
- Meddig, ööö... Keverjem? És jól keverem? Nézd!
*Kérdezi, ahogy a szimpla demonstráció után megpróbálja barátnéja mozdulatait utánozni. Amikor hellyel-közel ezzel megvan, átadja neki a felvert tojással teli tálat.*
- Csak nem elvágtad az ujjad?
*Igazán szeretné most megölelgetni a lányt, vagy valamit tenni, bármit, amivel jobb kedvre derítheti. Mivel ez főzés közben nem célszerű, no meg dolga is van, finoman megsimogatja a vállát és bátorítón rámosolyog. Ha hat rá, ha nem, ezután a terítőt és a tányérokat veszi birtokába némi kutatgatás után. Szerencsére a terítéshez ért, hisz jól emlékszik, a kúriában hogyan is voltak megterítve az asztalok.*
- Akkor ezeket kiviszem.
*Átlépvén az ajtó küszöbét az étkezőbe érkezik, ahol a két férfi már helyet is foglalt. Miközben szétteríti és eligazgatja a terítőt, rámosolyog hol Kaganra, hol Nirsre, bár inkább kedvesére egy amolyan "ne csinálj butaságot" nézéssel. Még nem folyik bele a beszélgetésükbe, már ha mondanak is eközben valamit. A terítő után a tányérokat helyezi el jogos helyükön, melyek ugyan egyáltalán nem azok a díszes és mívesen megmunkált fajták, amelyekből régen evett, de most épp ez zavarja a legkevésbé.*
- Nemsokára kész!
*Mondja az asztalnál ülőknek, miközben visszairamodik a konyhába az evőeszközökért. Amennyiben Aenae még nem ölte meg magát a tűzhely hozzájárulásával, úgy siet ki a villákkal és késekkel, amelyeket el is helyez a tányérkák mellett. Reméli, nem zavarja nagyon a beszélgetés menetét a sok sürgés-forgással.
~Poharak.~
Alighogy megvolt, már rohan is vissza a konyhába a lányhoz.*
- Kellenek még poharak és... Tüzet kellene gyújtanom a kandallóban is, ha nem akarunk estefelé megfagyni. Na meg a gyertyák. Ööö... Mivel tudok tüzet gyújtani? A tűzhelyből vigyek egy... Tüzet?
*Jól megmondta, amit akart, és kérdőn a leányra néz, hátha ő okosabb e téren.*
A hozzászólás írója (Ephemia d'Aquista) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.19 21:11:50
1146. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-19 20:57:22
Üzenet elküldve: 2018-09-19 20:57:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Ispotályépítők//
//Főleg Zaxdor//
* Grotg kissé lemarad, na nem fizikailag, hanem mentálisan reagál lassabban a dolgokra, mint ahogy azok megtörténnek. Ezért lehet az, hogy csak most jut el addig, hogy maga is bemutatkozzon.*
- Grotg vagyok, Gratg fia. * Szól mindenkihez egy szelíd mosollyal. * És Zaxdor, ha meglesz a házad, ha gondolod, segíthetek ebben abban. Értek a fához, saját lakásom bútorait is én készítettem. * Ajánlja fel szolgálatait, mert ő már csak ilyen önzetlen, és mindig mindenkinek segíteni szeretne. Most éppen fajtársának. *
- Meg aztán, a környező gazdák is igen barátságos népség. * Teszi még hozzá, ahogy visszagondol a Learonnal találkozására, és beszélgetésükre. *
- Sose félj tőlük segítséget kérni. * Teszi még hozzá az utolsó jó tanácsot, aztán maga is a többieket figyeli, mert még Grotgnak is világos, hogy eddig nem tettek meg túl nagy utat. Nem akar előítéletekkel élni, de talán nem egy nőt kellett volna megtenni a csoport élére. Amíg Hubi vezette őket, addig hiába állították meg lépten nyomon, mégis leértek az erődből a kapuig egész gyorsan. Amióta ez a kalapos vezeti őket, szinte egy helyben toporognak. *
//Főleg Zaxdor//
* Grotg kissé lemarad, na nem fizikailag, hanem mentálisan reagál lassabban a dolgokra, mint ahogy azok megtörténnek. Ezért lehet az, hogy csak most jut el addig, hogy maga is bemutatkozzon.*
- Grotg vagyok, Gratg fia. * Szól mindenkihez egy szelíd mosollyal. * És Zaxdor, ha meglesz a házad, ha gondolod, segíthetek ebben abban. Értek a fához, saját lakásom bútorait is én készítettem. * Ajánlja fel szolgálatait, mert ő már csak ilyen önzetlen, és mindig mindenkinek segíteni szeretne. Most éppen fajtársának. *
- Meg aztán, a környező gazdák is igen barátságos népség. * Teszi még hozzá, ahogy visszagondol a Learonnal találkozására, és beszélgetésükre. *
- Sose félj tőlük segítséget kérni. * Teszi még hozzá az utolsó jó tanácsot, aztán maga is a többieket figyeli, mert még Grotgnak is világos, hogy eddig nem tettek meg túl nagy utat. Nem akar előítéletekkel élni, de talán nem egy nőt kellett volna megtenni a csoport élére. Amíg Hubi vezette őket, addig hiába állították meg lépten nyomon, mégis leértek az erődből a kapuig egész gyorsan. Amióta ez a kalapos vezeti őket, szinte egy helyben toporognak. *
1145. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-19 20:15:22
Üzenet elküldve: 2018-09-19 20:15:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 836
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 836
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
// Hölgyek dorbézolása //
*Meglepetten pislog Aenae kérdésére, és nevetni is kedve támad, de közben rájön, hogy a lány nem viccnek szánta.*
- Ó hogyne, a nők remekül tudnak színészkedni ilyen téren. Pár lágy sóhaj, elkínzott nyöszörgés. A lényeg, hogy úgy tűnjön teljesen oda vagy, meg vissza az elragadtatástól, akkor nem is fog senkit érdekelni, hogy nem ragadsz alul a gyönyörtől.
*Már Ephemia első mondata is kellőképpen árulkodó, amitől csak még feszültebben figyel, hiszen ennyiből még nem biztos a dolgában, értékes információkat pedig nem szeretne elmulasztani. Ahogy a történet folytatódik, már egyértelművé válik a számára az elmesélés módjából, hogy a d'Aquista nemes leány lett a választott. Nagyjából ugyanakkor éri a felismerés, amikor a topázszeműt, de Relael még egy darabig képtelen szólni a meglepettségtől.
A kérdésre csak szó nélkül nyújtja oda a csészécskéjét, hogy éljen a felajánlással. Fél füllel figyelemmel kíséri a szakállkenegető meg megszólítós részt, miközben a fiatal lányt is jobban megnézi magának. Igazából érthető a döntés, hiszen szép és kedves teremtés Ephemia.*
- Gratulálok!
*Böki ki végül mosolyogva, majd újra magához veszi csészéjét. Valójában nincs benne semmi irigység, ha egy pillanatig meg is jelent benne, bizony gyorsan túl is lép rajta.*
- A Hadúr most is bölcsen választott.
*Ezzel részéről le is zártnak tekinti a témát, egyelőre. Meg egyébként is valaki sokkal érdekesebb toppan be hirtelen, akitől széles, már-már boldog mosoly terül szét arcán. Nem hitte volna, hogy valaha újra látja az elf férfit, aminek meglett volna a maga szépsége, de határozottan azt sem bánja, hogy másképp alakultak most a dolgok.*
- Szép napot Jóképű uram!
*Él a korábbi majdnem – a többiek számára talán a férfi külseje miatt szokatlan - megnevezésével, hiszen már nem névtelen számára Syoud. A szokásos ravasz mosolyával pillant a férfira, fejét félrebillentve, miközben teás csészéjét az asztalra helyezi. Fejét Aenae felé fordítja, akinek a lába nem fáj és tisztában van a ház felszereltségével, így Syoud problémáján ő tudna segíteni. Megvárja ugyan a lány válaszát, de nem számít ellenvetésre, ezért felkészül, hogy újra felajánlja segítségét neki, ahogy korábban is tette.*
*Meglepetten pislog Aenae kérdésére, és nevetni is kedve támad, de közben rájön, hogy a lány nem viccnek szánta.*
- Ó hogyne, a nők remekül tudnak színészkedni ilyen téren. Pár lágy sóhaj, elkínzott nyöszörgés. A lényeg, hogy úgy tűnjön teljesen oda vagy, meg vissza az elragadtatástól, akkor nem is fog senkit érdekelni, hogy nem ragadsz alul a gyönyörtől.
*Már Ephemia első mondata is kellőképpen árulkodó, amitől csak még feszültebben figyel, hiszen ennyiből még nem biztos a dolgában, értékes információkat pedig nem szeretne elmulasztani. Ahogy a történet folytatódik, már egyértelművé válik a számára az elmesélés módjából, hogy a d'Aquista nemes leány lett a választott. Nagyjából ugyanakkor éri a felismerés, amikor a topázszeműt, de Relael még egy darabig képtelen szólni a meglepettségtől.
A kérdésre csak szó nélkül nyújtja oda a csészécskéjét, hogy éljen a felajánlással. Fél füllel figyelemmel kíséri a szakállkenegető meg megszólítós részt, miközben a fiatal lányt is jobban megnézi magának. Igazából érthető a döntés, hiszen szép és kedves teremtés Ephemia.*
- Gratulálok!
*Böki ki végül mosolyogva, majd újra magához veszi csészéjét. Valójában nincs benne semmi irigység, ha egy pillanatig meg is jelent benne, bizony gyorsan túl is lép rajta.*
- A Hadúr most is bölcsen választott.
*Ezzel részéről le is zártnak tekinti a témát, egyelőre. Meg egyébként is valaki sokkal érdekesebb toppan be hirtelen, akitől széles, már-már boldog mosoly terül szét arcán. Nem hitte volna, hogy valaha újra látja az elf férfit, aminek meglett volna a maga szépsége, de határozottan azt sem bánja, hogy másképp alakultak most a dolgok.*
- Szép napot Jóképű uram!
*Él a korábbi majdnem – a többiek számára talán a férfi külseje miatt szokatlan - megnevezésével, hiszen már nem névtelen számára Syoud. A szokásos ravasz mosolyával pillant a férfira, fejét félrebillentve, miközben teás csészéjét az asztalra helyezi. Fejét Aenae felé fordítja, akinek a lába nem fáj és tisztában van a ház felszereltségével, így Syoud problémáján ő tudna segíteni. Megvárja ugyan a lány válaszát, de nem számít ellenvetésre, ezért felkészül, hogy újra felajánlja segítségét neki, ahogy korábban is tette.*
1144. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-19 19:22:32
Üzenet elküldve: 2018-09-19 19:22:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ispotályépítők//
//Laor//
*Komoran tekint Laorra, bár szavai némi vidámságot kölcsönöznek arcára, igyekszik túltenni magát a történteken, míg mielőtt valaki végképp azt gondolja, hogy az a lelkizős alkat.*
- Azt mondod? Nekem eddig nem ártott. *Vonja meg vállát.* De ha így volt jó, akkor örülök. *Kuncog fel egy aprót, s a Laor által jelzett irányba tekint.*
- Valóban, körbedöngik a nők. Legalább őt igen. Eh. *Bosszús lesz ismét, de ez már nem az a bosszúság, mint korábban.*
- Kisajtolom komám, attól ne tarts, ha nem megy szép szóval, majd megy erővel. *Itt ismét felgöcög, aztán türelmetlenül fordul a többiek felé, kik láthatóan lassabban indulnak, mint amennyire kellene. Épp ezért kissé kelletlenül fordul a következő kérdésre Laor felé, bár az látható talán, hogy ezt nem neki szánja:*
- Nem tudom. Jelenleg nincs hol aludnom, s bár szoktam a földet, azért jó lenne már egy szalmával bélelt ágy. Ha meg még meg is oszthatnám _valakivel_ az lenne a legjobb. De igazából azt sem tudom mit akarok. *Tárja szét kezeit.*
- Most leginkább azt, hogy induljunk már abba a retkes melóba, mert itt őszülünk meg. *Fortyan fel dühösen.*
- Te tudod merre kell menni? Hol lesz ez az ispotály? Mert akár előre is mehetnénk, ők meg majd utolérnek bennünket. *Legyint kelletlenül a néma leventék felé.*
//Laor//
*Komoran tekint Laorra, bár szavai némi vidámságot kölcsönöznek arcára, igyekszik túltenni magát a történteken, míg mielőtt valaki végképp azt gondolja, hogy az a lelkizős alkat.*
- Azt mondod? Nekem eddig nem ártott. *Vonja meg vállát.* De ha így volt jó, akkor örülök. *Kuncog fel egy aprót, s a Laor által jelzett irányba tekint.*
- Valóban, körbedöngik a nők. Legalább őt igen. Eh. *Bosszús lesz ismét, de ez már nem az a bosszúság, mint korábban.*
- Kisajtolom komám, attól ne tarts, ha nem megy szép szóval, majd megy erővel. *Itt ismét felgöcög, aztán türelmetlenül fordul a többiek felé, kik láthatóan lassabban indulnak, mint amennyire kellene. Épp ezért kissé kelletlenül fordul a következő kérdésre Laor felé, bár az látható talán, hogy ezt nem neki szánja:*
- Nem tudom. Jelenleg nincs hol aludnom, s bár szoktam a földet, azért jó lenne már egy szalmával bélelt ágy. Ha meg még meg is oszthatnám _valakivel_ az lenne a legjobb. De igazából azt sem tudom mit akarok. *Tárja szét kezeit.*
- Most leginkább azt, hogy induljunk már abba a retkes melóba, mert itt őszülünk meg. *Fortyan fel dühösen.*
- Te tudod merre kell menni? Hol lesz ez az ispotály? Mert akár előre is mehetnénk, ők meg majd utolérnek bennünket. *Legyint kelletlenül a néma leventék felé.*
1143. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-19 18:13:34
Üzenet elküldve: 2018-09-19 18:13:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Nem bizakodik annyira, mint Effy, kifejezetten sötétek a gondolatai.*
- Még. De eleve utálja. Pedig mit tehet ő a dolgokról? Totyogós volt akkor. Effy! Egész életében azt hallotta, hogy Kagan... izé... a hadúr. Az apám... Egy szörnyeteg. És pont úgy is viselkedik.
*Remeg a keze az idegtől, suttog. Nehogy véletlenül Kagan egy szavát is meghallja, bár az étkező kicsit odébb van...*
- Nem rá kéne erre cáfolnia? Szeretettel fogadni. Hogy Nirs rájöjjön, hogy nem is gonosz, nem is szörnyeteg? Vagy mi van, ha hiába mentegetem és tényleg az?
*Remegő kézzel töri fel a tojásokat, de arra a gondolatra megállnak kezei, hogy esetleg tényleg félreismeri Kagant? Nem mintha különösebben ismerné, de kegyetlennek nem gondolná, sem pedig igazságtalannak. Egyfajta hősnek gondolja, aki a legrosszabbat is megtette a húga érdekében. Természetesen csak elbeszélésekből ismeri a történetet, ő is karon ülő volt még akkor, saját emlékei nincsenek. Az elbeszéléseket pedig az elbeszélők általában kiszínezik, vagy a saját fantáziája. Természetesen a másik oldal is jócskán kiszínezte a maga nézőpontját, de mi van ha Nirs családjának nem is kellett annyit színeznie? Ez a gondolat komolyan rémítő. Beleejt egy fél tojáshéjat a tálba, hirtelen nyúl utána, hogy kikapja, csak jó reflexeinek köszönhető, hogy a mozdulattal nem veri le a tálat is. Viszont belátja, hogy ideje átengedni Effynek a stafétát, üsse fel ő a tojásokat.*
- Hozok vizet a teához.
*Talán egy kis friss levegő segíthet a megnyugvásban. Meg a csizmáját is fel kellene vennie, mert nem szeretne véreset pisilni a konyhakövön mezítlábazás miatt. A vizet megszerzi és csizmáját is. Tök ügyesen gyújt be - micsoda képességeket szedett össze Vadvédben! Egy perccel később már felrakva a víz a teához és kockázza a szalonnát.*
- Így egy villával fel kell verni. Tudod, így összekevered.
*Megmutatja, hogy hogyan, aztán visszatér a szalonnához. Lassan csinálja, keze továbbra is remeg, így nem is csoda, hogy hamarosan elvágja az ujját, közvetlen ezután már úgy gondolja, hogy pont elég lesz a szalonna - két nagyra nőtt tharg férfinak nyilván nem lesz az, de merjenek egy szót szólni emiatt -, ami hamarosan egy serpenyőben sistereg, Aenae meg az elvágott ujját tartja a szájában, másik kezével toszigatja a szalonnakockákat.*
- Asztalterítő valahol itt van az egyik kosárban. Tányérok amott.
*Van több nagy kosár is, amiben a mosott holmik érkeztek. A tányérok az egyik szekrényben, evőeszközök egy fiókban.*
- Só, kell bele az is.
*A rutinjuk nyilván hiányzik, így képesek lehetnek arra, hogy elkészítsék a világ legpocsékabb rántottáját, valószínűleg így is lesz. De hát ők a gazdagnegyedből jönnek, világ életükben főztek rájuk.*
*Nem bizakodik annyira, mint Effy, kifejezetten sötétek a gondolatai.*
- Még. De eleve utálja. Pedig mit tehet ő a dolgokról? Totyogós volt akkor. Effy! Egész életében azt hallotta, hogy Kagan... izé... a hadúr. Az apám... Egy szörnyeteg. És pont úgy is viselkedik.
*Remeg a keze az idegtől, suttog. Nehogy véletlenül Kagan egy szavát is meghallja, bár az étkező kicsit odébb van...*
- Nem rá kéne erre cáfolnia? Szeretettel fogadni. Hogy Nirs rájöjjön, hogy nem is gonosz, nem is szörnyeteg? Vagy mi van, ha hiába mentegetem és tényleg az?
*Remegő kézzel töri fel a tojásokat, de arra a gondolatra megállnak kezei, hogy esetleg tényleg félreismeri Kagant? Nem mintha különösebben ismerné, de kegyetlennek nem gondolná, sem pedig igazságtalannak. Egyfajta hősnek gondolja, aki a legrosszabbat is megtette a húga érdekében. Természetesen csak elbeszélésekből ismeri a történetet, ő is karon ülő volt még akkor, saját emlékei nincsenek. Az elbeszéléseket pedig az elbeszélők általában kiszínezik, vagy a saját fantáziája. Természetesen a másik oldal is jócskán kiszínezte a maga nézőpontját, de mi van ha Nirs családjának nem is kellett annyit színeznie? Ez a gondolat komolyan rémítő. Beleejt egy fél tojáshéjat a tálba, hirtelen nyúl utána, hogy kikapja, csak jó reflexeinek köszönhető, hogy a mozdulattal nem veri le a tálat is. Viszont belátja, hogy ideje átengedni Effynek a stafétát, üsse fel ő a tojásokat.*
- Hozok vizet a teához.
*Talán egy kis friss levegő segíthet a megnyugvásban. Meg a csizmáját is fel kellene vennie, mert nem szeretne véreset pisilni a konyhakövön mezítlábazás miatt. A vizet megszerzi és csizmáját is. Tök ügyesen gyújt be - micsoda képességeket szedett össze Vadvédben! Egy perccel később már felrakva a víz a teához és kockázza a szalonnát.*
- Így egy villával fel kell verni. Tudod, így összekevered.
*Megmutatja, hogy hogyan, aztán visszatér a szalonnához. Lassan csinálja, keze továbbra is remeg, így nem is csoda, hogy hamarosan elvágja az ujját, közvetlen ezután már úgy gondolja, hogy pont elég lesz a szalonna - két nagyra nőtt tharg férfinak nyilván nem lesz az, de merjenek egy szót szólni emiatt -, ami hamarosan egy serpenyőben sistereg, Aenae meg az elvágott ujját tartja a szájában, másik kezével toszigatja a szalonnakockákat.*
- Asztalterítő valahol itt van az egyik kosárban. Tányérok amott.
*Van több nagy kosár is, amiben a mosott holmik érkeztek. A tányérok az egyik szekrényben, evőeszközök egy fiókban.*
- Só, kell bele az is.
*A rutinjuk nyilván hiányzik, így képesek lehetnek arra, hogy elkészítsék a világ legpocsékabb rántottáját, valószínűleg így is lesz. De hát ők a gazdagnegyedből jönnek, világ életükben főztek rájuk.*
1142. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-19 17:54:48
Üzenet elküldve: 2018-09-19 17:54:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Hölgyek dorbézolása//
*Útja eredetileg valóban a piac felé tartott, de lassan leszáll az est, és menet közben észreveszi, hogy a régi lovagi birtokokon megint laknak, és a jó öreg Rolf karámjai között is motoszkálás van.*
~ Na, lehet, hogy közvetlenül a beszállítótol is tudok ügyeskedni? ~ *csak mert lánykája smucig volt, mint rendesen, így túl bő lére nem eresztheti a gulyást.*
*Lovát kiköti a majorság elé, majd - mivel őrséget nem lát - bemegy az épületbe. Mivel alapvetően egy pofátlan fickó, így különösebb vacillálás nélkül tör rá a háziakra, akiket meg is talál. Egy csapat fruska.*
- Hölgyeim... *üdvözli őket már messziről, hogy ne legyen ijesztő a megjelenése, majd merev mosollyal felméri a nőket. Egy sárga szemű embernőstény, nyilván egy tharg. Egy kék szemű embernőstény, kis nebáncsvirág. Egy félvér szuka, nemesi gunyában, és...*
- Áááááá.... szép napot, hölgyem. *húzódik komisz, kaján vigyorra a képe, majd fejet hajt a nők felé. Így már egész más a helyzet.*
- Bocsássatok meg, hogy csak így rátok török, de a gazdasszonyt keresem. Syoud Thamer vagyok... és vásárolnék. Merre találom őt vagy az intézőjét?
*Útja eredetileg valóban a piac felé tartott, de lassan leszáll az est, és menet közben észreveszi, hogy a régi lovagi birtokokon megint laknak, és a jó öreg Rolf karámjai között is motoszkálás van.*
~ Na, lehet, hogy közvetlenül a beszállítótol is tudok ügyeskedni? ~ *csak mert lánykája smucig volt, mint rendesen, így túl bő lére nem eresztheti a gulyást.*
*Lovát kiköti a majorság elé, majd - mivel őrséget nem lát - bemegy az épületbe. Mivel alapvetően egy pofátlan fickó, így különösebb vacillálás nélkül tör rá a háziakra, akiket meg is talál. Egy csapat fruska.*
- Hölgyeim... *üdvözli őket már messziről, hogy ne legyen ijesztő a megjelenése, majd merev mosollyal felméri a nőket. Egy sárga szemű embernőstény, nyilván egy tharg. Egy kék szemű embernőstény, kis nebáncsvirág. Egy félvér szuka, nemesi gunyában, és...*
- Áááááá.... szép napot, hölgyem. *húzódik komisz, kaján vigyorra a képe, majd fejet hajt a nők felé. Így már egész más a helyzet.*
- Bocsássatok meg, hogy csak így rátok török, de a gazdasszonyt keresem. Syoud Thamer vagyok... és vásárolnék. Merre találom őt vagy az intézőjét?
1141. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-09-19 15:16:30
Üzenet elküldve: 2018-09-19 15:16:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Nyugalma és türelme csak megjátszott, és nem is megy neki túl jól. Egyszerűen nem tudja levetkőzni élete első harminc évét az elmúlt öt évért, bár már sokat finomodott.*
~ Isurii hatása... ~ *minden bizonnyal. Miközben a lányok elvonulnak oda, ahol egyébként a legtöbb nőnek a helye van, amikor éppen nem a szülőszobában koptatja a szülőcsatornáját, Kagan figyelme a kedves rokonra irányul.*
*Ahogy Nirsre pillant, valóban felparázslik benne a gyűlölet, és kissé a szégyen is. Ám nem azért, mert saját testvérét gyilkolta meg, az a kutya nem volt méltó még a Thargodrym névre sem. Azért, mert félmunkát végzett, és nem fojtotta vérbe az egész kompániát minden pulyával együtt. Hibájának bizonyítéka itt ácsorog előtte.*
~ De majd javítunk a dolgon. ~ *ez a gondolat megvidámítja arcvonásait. Neki eszébe sem jut a házigazda helyére ülni, és sajnos Nirs sem követi el ezt a hibát.*
- Egy nap, meg egy kicsi. Tudod, adni kell a formaságokra, jó rokon. *biccent hunyorítva Nirsre, majd a gyűlölet kérdésére forgatni kezdi a szemét.*
- Mintha valami kalmárt hallanék. Nincs okod megölni engem, jó barbár! Ej... *tiszta lap, hát persze.*
- Tiszta lap... fecske, griff. Hasonlatok. *szívja meg az orrát rettentő férfiasan és megvetően.*
- Aztán elkapod-e a bögölyöket, kicsi fecske, vagy csak idegesíted a griffet, aki a végén kibelez és lehajít a szikláról?
*Nyugalma és türelme csak megjátszott, és nem is megy neki túl jól. Egyszerűen nem tudja levetkőzni élete első harminc évét az elmúlt öt évért, bár már sokat finomodott.*
~ Isurii hatása... ~ *minden bizonnyal. Miközben a lányok elvonulnak oda, ahol egyébként a legtöbb nőnek a helye van, amikor éppen nem a szülőszobában koptatja a szülőcsatornáját, Kagan figyelme a kedves rokonra irányul.*
*Ahogy Nirsre pillant, valóban felparázslik benne a gyűlölet, és kissé a szégyen is. Ám nem azért, mert saját testvérét gyilkolta meg, az a kutya nem volt méltó még a Thargodrym névre sem. Azért, mert félmunkát végzett, és nem fojtotta vérbe az egész kompániát minden pulyával együtt. Hibájának bizonyítéka itt ácsorog előtte.*
~ De majd javítunk a dolgon. ~ *ez a gondolat megvidámítja arcvonásait. Neki eszébe sem jut a házigazda helyére ülni, és sajnos Nirs sem követi el ezt a hibát.*
- Egy nap, meg egy kicsi. Tudod, adni kell a formaságokra, jó rokon. *biccent hunyorítva Nirsre, majd a gyűlölet kérdésére forgatni kezdi a szemét.*
- Mintha valami kalmárt hallanék. Nincs okod megölni engem, jó barbár! Ej... *tiszta lap, hát persze.*
- Tiszta lap... fecske, griff. Hasonlatok. *szívja meg az orrát rettentő férfiasan és megvetően.*
- Aztán elkapod-e a bögölyöket, kicsi fecske, vagy csak idegesíted a griffet, aki a végén kibelez és lehajít a szikláról?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4325-4344