//Derin-birtok//
- Áh, remek - * mosolyodik el a fiú, mert az azt jelenti, hogy nem minden munkát nekik kell majd ellátni, és így talán jut valamennyi idő az olvasás gyakorlására, vagy épp a kardvívás tudományának elsajátítására. Nem mintha bármelyiket is komolyan gondolná űzni, főleg, hogy Learon csak kardot ígért, azt nem, hogy meg is tanítja bánni őt a fegyverrel, de azért a gyermeki elméje minduntalan elkalandozik azzal a gondolattal, hogy felnőve hatalmas mágussá válhat, vagy épp legendás bajnokká, aki a védteleneket oltalmazza és a gazokat gyomtalanítja. *
- A Prexi is megteszi - * veti közbe, mialatt a lány a ló csodálatos megtalálásának történetét ecseteli, nem túlságosan részletes körülírással. * - Köszönöm! - * mosolyodik el kissé a magázás mellőzésének engedélyére. *
- Tényleg? Akkor legyen Csatangló! - * ha már rábízták, hát rábízták és Prexiar Beldion, aki eddig csupán Egyszarvú ura, a Kincstárnak számolója és a Learon segédje volt, most egy új címmel gazdagodott: a talált ló névadója. Alkalomadtán majd el is fogja sütni valakinél.
Közben megindulnak a szekér lassú tempójával. Prexi figyeli a lovat és szomorkásan tekint a sebeire, közben azon mereng, hogy vajon mennyi idő alatt jön helyre szegény jószág. Biztos sok idő, de ha Amonon valaki kezelésbe veszi, akkor talán nem kell túl sok hatot várni, mire mindene ismét gyönyörű lesz. Már persze, ha a ló volt valaha szép.
A fiú, a nő és Learon beszélgetése alatt figyel, de nem szól közbe csak később, akkor, amikor a kürtöt említik. Azon nem akad fenn, hogy Learon a környék egyik legjobb mágusa, elvégre ez valóban így is lehet, már ha Kiriont nem számítják, aki persze a jóságtól messze van, viszont lehet, hogy igen képzett a mágia terén. ~ Bárcsak én is lángra tudnék kapni ~ ha meg tudná tenni, már rég agonizálva fetrengene a földön, hogy Karhíját halálra rémítse. *
- Kürt? Miféle kürt? - * csak ennyit kérdez, aztán ha válaszolnak jó, ha nem, akkor úgy is jó. Prexi lehet átaludta a kürtöt, vagy nem figyelt eléggé, mindenesetre fogalma sincs, hogy miről beszélnek.
A nő harcos mivolta egyszerűbb téma és kap is választ, mire lelkesen felkapja botját és mutogatni kezdi. *
- Nekem is erre van ez - * közli az elrettentés témára * - meg hát arra, hogy békákat bökdössek vele, vagy támaszkodjak rá, ha elfáradtam. Nagyon jó kis bot, és csak úgy találtam a füves pusztán, amikor átkeltünk rajta. Képzeld, csak úgy belebotlottam, pedig igazán jó fegyver. Nagyot lehet ám vele ütni. Nem mintha akarnék bántani másokat, csak úgy mondom - * vonja meg kissé a vállait és reméli, hogy Karhíja nem fogja fenyegetésnek érteni a szavait. Mondjuk lelkesen mosolygott, meg kissé hadarta is a szövegét, így talán észrevehető, hogy nincs benne ellenséges szándék a nő felé.
Prexi a termény bevitelére egyből a tehenére gondol, elvégre a fejedelem nem csak növényeket kért, hanem egy marhát is, sütve. A fiú reméli, hogy senki sem szúrja ki a jószágot ideális pecsenyének. *
- Amúgy nem éhes? - * kérdi a nőtől, majd az almával teli hátsó rész felé pillant, aztán Learonra néz kérdő tekintettel, hogy vajon szabad-e adnia egy almát a lónak. * - Mármint a hátasod. Vagy esetleg te is, ha gondolod ehetsz párat - * a nő is és a ló is simán elmegy menekültnek, és mindkettőre igaz is lehet, hogy valahonnan kénytelenek voltak meglógni, így Learon igazán nem tiltakozhat a dolog ellen. *