Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 66 (1301. - 1320. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1320. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-26 23:41:37
Üzenet elküldve: 2018-10-26 23:41:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Sietve hagyja maga mögött hagyja a tharg földeket, elvégre jó lenne még Abogr mester előtt eljutni a Toronyba. Habár az öreg meglepő tempóját ismerve könnyen lehet, hogy ez a terve kudarcba fullad majd. Bárhogy is, kilép.
Elhagyja a falat, a kövezett utat, a kalácsfalvi révet. Végtelen hullámzó, sárgálló földek veszik körül, mik Pirtianes zsíros földjeit juttatják eszébe. Persze nem volt mindig így. Lángoltak falvak, földek orkok hordáitól, kinek célja nem volt más, csak a fosztogatás és pusztítás. Kínkeserves sírás, nincstelen emberoszlopok, nyomorúság. Hasonló volt a helyzet, mint most Arteniorban. Pirtianes azonban más. A vasököl lesújtott az orkokra, a károkat pedig néhány esztendő alatt helyrehozták. Itt erre esély sincs, a felmorzsolódott Városi Őrség aligha tehet bármit, barátoknak pedig igen csak híján a város.*
Elhagyja a falat, a kövezett utat, a kalácsfalvi révet. Végtelen hullámzó, sárgálló földek veszik körül, mik Pirtianes zsíros földjeit juttatják eszébe. Persze nem volt mindig így. Lángoltak falvak, földek orkok hordáitól, kinek célja nem volt más, csak a fosztogatás és pusztítás. Kínkeserves sírás, nincstelen emberoszlopok, nyomorúság. Hasonló volt a helyzet, mint most Arteniorban. Pirtianes azonban más. A vasököl lesújtott az orkokra, a károkat pedig néhány esztendő alatt helyrehozták. Itt erre esély sincs, a felmorzsolódott Városi Őrség aligha tehet bármit, barátoknak pedig igen csak híján a város.*
1319. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-26 21:57:45
Üzenet elküldve: 2018-10-26 21:57:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 836
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 836
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
*Nyilván az előnye és hátránya is megvan annak, hogy egyedül caplat vissza a Senkikhez. Egyrészt az, hogy tökéletesebb alkalmat nem is találhatna a töprengésre, elmerülésre, ami kifejezetten jól is esik lelkének és nem tudja, hogy megérkezve kikbe botlik. Reményei szerint senkibe. Hátránya az, hogy egyedül nem szeret kódorogni, érthető okokból, akkor is ha elviekben nem érheti komoly kár tharg területeken. Rossz beidegződés talán, de inkább szükségszerűnek mondaná.
Gondolkodik arról, hogy következő nap hol is kezdje először. Úgy dönt végül Latliet kicsit később látogatja meg, a lány bizonyára jól elvan, hiszen szép, eszes és leleményed. Azt viszont már aktuálisnak érzi, hogy Arthenior felé tegyen egy látogatást. Visszamenni nyilván nem szeretne, de hajtja a kíváncsiság.*
Gondolkodik arról, hogy következő nap hol is kezdje először. Úgy dönt végül Latliet kicsit később látogatja meg, a lány bizonyára jól elvan, hiszen szép, eszes és leleményed. Azt viszont már aktuálisnak érzi, hogy Arthenior felé tegyen egy látogatást. Visszamenni nyilván nem szeretne, de hajtja a kíváncsiság.*
1318. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-26 15:18:17
Üzenet elküldve: 2018-10-26 15:18:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Már nagyon ráfért az elrejtőzés a világ elől, és a kielégült nyugalom és biztonság, amit csak egy szerelmes asszony ölelése adhat. Idegei kisimultak, és a világot is sokkal világosabb helynek látja, mint eddig.*
- Fogalmam sincs. *dünnyögi válaszul, mert valóban nem tudja. Általában ajándékba kapja őket a hálás mesteremberektől, akik nyilván a nagy kereskedelmi előnyt hálálják meg ezzel.*
~ Ezt vegyék, ezt vigyék! Még a Nagy Kagan is ezzel olajoztatja a szakállát! Ezer háremhölgy nem tévedhet! ~ *vagy valami hasonló.*
- Készültem egy tégellyel... *pillant a sarok felé, ahol valóban ott ácsorog egy ácsolt sámlin a szakállolaj néhány más tégely társaságában. Hiába, ha az ember sokat van a Kancellár közelében, elles néhány ötletet.*
- Elégedett vagyok veled, asszony... *húzza közelebb a lányt mellkasához.*
- Megtartalak egy időre, úgy hiszem. Úgy egy évszázadra.
1317. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-26 13:40:29
Üzenet elküldve: 2018-10-26 13:40:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Arthenior felé//
*Búcsúzóul még meghagyja az őrnek, hogy ha Hrothgaar mester előkerülne, igazítsa útba utánuk. Legszívesebben persze saját lábúlag rugdosná el a városig a kovácsmestert, de inkább a békésebb megoldást választja. Még akkor is, ha a törpe hiánya esetleg problémát okozhat.*
- Szép jószág. *vet egy elismerő pillantást Pash hátasára, amire a fiú is szemlátomást büszke * Hol loptad?
*Laor történetesen gyalogosan hagyta el Amon Ruadh kapuját ami elsőre furcsának tűnhet, de társai hamarosan magyarázatot kapnak.*
- Arthenior felé teszünk egy kis kitérőt a piacra. *int az útelágazáshoz érve a megfelelő irányba* Szükségünk lesz valami szekérfélére. Valószínűleg nem üres kézzel fogunk hazatérni.
*El is mosolyodik a gondolatra, hogy vagy megpakolhatják majd azt a bizonyos szekeret, és gazdag zsákmánnyal térnek vissza, vagy sehogy sem. Ez utóbbi lehetőségre gondolva legszívesebben haza is zavarná a tündért. Csak sajnos a tudása nagyon is hasznukra lehet majd. Legfeljebb – ha rosszra fordulna a helyzet – őt menekítik elsőnek.
A piacra érve aztán kis keresgélés után meg is találhatják az emberüket. Az alkalmatosság egy jókora parasztszekér, híján mindenféle cicomának. De amúgy sem úri hintóra lenne szükségük. Van négy kereke, masszívnak tűnik, lovat is elé lehet fogni. Sajnos azonban a kereskedő olyan összeget mond, aminek hallatán Laor majdnem keresztben nyeli le a megszeppent embert. Akárhogy is, ennyi pénze nincs. Végül egy kétkerekű kordéra alkuszik meg, amihez egy jámbornak tűnő, bár már nem fiatal, csapzott sörényű igást választ, hozzá illő lószerszámmal. Miután az igáslovat befogták a kordé elé, nincs is más hátra, minthogy leszámoljon 527 aranyar a kereskedő (Mesélő (Májmétely)) markába, és az üzlet megköttessen.
Ha indulásra készen állnak, felkapaszkodik a kordé kis bakjára, ahol akár Riri is elfér, ha ő is gyalogosan jött.*
-Ha nektek nincs itt több dolgotok, indulhatunk.
*Búcsúzóul még meghagyja az őrnek, hogy ha Hrothgaar mester előkerülne, igazítsa útba utánuk. Legszívesebben persze saját lábúlag rugdosná el a városig a kovácsmestert, de inkább a békésebb megoldást választja. Még akkor is, ha a törpe hiánya esetleg problémát okozhat.*
- Szép jószág. *vet egy elismerő pillantást Pash hátasára, amire a fiú is szemlátomást büszke * Hol loptad?
*Laor történetesen gyalogosan hagyta el Amon Ruadh kapuját ami elsőre furcsának tűnhet, de társai hamarosan magyarázatot kapnak.*
- Arthenior felé teszünk egy kis kitérőt a piacra. *int az útelágazáshoz érve a megfelelő irányba* Szükségünk lesz valami szekérfélére. Valószínűleg nem üres kézzel fogunk hazatérni.
*El is mosolyodik a gondolatra, hogy vagy megpakolhatják majd azt a bizonyos szekeret, és gazdag zsákmánnyal térnek vissza, vagy sehogy sem. Ez utóbbi lehetőségre gondolva legszívesebben haza is zavarná a tündért. Csak sajnos a tudása nagyon is hasznukra lehet majd. Legfeljebb – ha rosszra fordulna a helyzet – őt menekítik elsőnek.
A piacra érve aztán kis keresgélés után meg is találhatják az emberüket. Az alkalmatosság egy jókora parasztszekér, híján mindenféle cicomának. De amúgy sem úri hintóra lenne szükségük. Van négy kereke, masszívnak tűnik, lovat is elé lehet fogni. Sajnos azonban a kereskedő olyan összeget mond, aminek hallatán Laor majdnem keresztben nyeli le a megszeppent embert. Akárhogy is, ennyi pénze nincs. Végül egy kétkerekű kordéra alkuszik meg, amihez egy jámbornak tűnő, bár már nem fiatal, csapzott sörényű igást választ, hozzá illő lószerszámmal. Miután az igáslovat befogták a kordé elé, nincs is más hátra, minthogy leszámoljon 527 aranyar a kereskedő (Mesélő (Májmétely)) markába, és az üzlet megköttessen.
Ha indulásra készen állnak, felkapaszkodik a kordé kis bakjára, ahol akár Riri is elfér, ha ő is gyalogosan jött.*-Ha nektek nincs itt több dolgotok, indulhatunk.
1316. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-25 16:51:45
Üzenet elküldve: 2018-10-25 16:51:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap reggel, úton útfélen//
*Gyakorlatilag úgy pancsol, akár egy gyermek. Körülbelül olyan mélyen is van, a víz talán csak mellkasáig ér, Zaxdornak erre saját indoka van, melyet nem kíván nagy dobra verni, bukdácsol és ugrál, férfiassága csak úgy repked a levegőben, szinte önálló életet él. Elég sokáig bent van a vízben, esze ágában sincs kimenni, fél szemmel azért a ruháit lesi, még mielőtt valaki meglovasítaná azt. De semmi ilyesmi nem történik, így amint elunja magát, komótosan kiballag, majd a folyó partján megáll csípőre tett kézzel, s a hullámzó felszínben merül el. A fejfájása teljes egészében elmúlt, már nem lehet panasza semmire, felfrissült és megtisztult. Hólyagja is üres már, ugyan mi baj lehetne? Összeszedelőzködik, aztán öltözködni kezd. Sok ruhadarabot nem kell felhúznia egyedül a nadrágját, majd felköti a kardjait is. Egy utolsó pillantást még vet a vízre, majd egy enyhe sóhaj után a félkész háza felé fordul. A tetőt az, amire sok időt kell majd fordítani, szerencsére kisebb erdőségek akadnak a közelben. Talál egy szerszámos kamrát is, így feltámad benne a gyanú, hogy ez a ház, már akkor is itt állt, mielőtt nekikezdtek volna az építkezésnek. Persze, az is lehet, hogy a munkások hagyták itt a fejszét, ásót, lapátot, s pont azokat a dolgokat, amikre igazából neki szüksége lehet. Nem ideges. Ha kell valami, majd kér kölcsön a szomszédtól, bár jelenleg is mintha rettegve kukkolna a távoli tanyáról, kezét ellenzőnek használva. Zaxdor mosolyogva visszainteget, mire a paraszt berongyol a házba. Megvonja a vállát, majd immár olyan gondolatok kezdik foglalkoztatni, melyek már inkább idegesítőek. Fogalma sincs, hogy Krestvirnek hogyan indítson, mit mondjon neki. Persze függ attól is, mi módon találkoznak, mert, ha épp egy társaság tagjaként lesz jelen, vajmi kevés az esély, hogy szóba álljon vele, emellett a többiek is elzavarhatják. Ha egyedül lesz, akkor meg nagyon óvatosan kell viselkednie, mert a végén megint elvarázsolja. Annak pedig sosincs jó vége. Ez még kiderül, most inkább ismét a házat s annak belsejét veszi szemügyre.*
*Gyakorlatilag úgy pancsol, akár egy gyermek. Körülbelül olyan mélyen is van, a víz talán csak mellkasáig ér, Zaxdornak erre saját indoka van, melyet nem kíván nagy dobra verni, bukdácsol és ugrál, férfiassága csak úgy repked a levegőben, szinte önálló életet él. Elég sokáig bent van a vízben, esze ágában sincs kimenni, fél szemmel azért a ruháit lesi, még mielőtt valaki meglovasítaná azt. De semmi ilyesmi nem történik, így amint elunja magát, komótosan kiballag, majd a folyó partján megáll csípőre tett kézzel, s a hullámzó felszínben merül el. A fejfájása teljes egészében elmúlt, már nem lehet panasza semmire, felfrissült és megtisztult. Hólyagja is üres már, ugyan mi baj lehetne? Összeszedelőzködik, aztán öltözködni kezd. Sok ruhadarabot nem kell felhúznia egyedül a nadrágját, majd felköti a kardjait is. Egy utolsó pillantást még vet a vízre, majd egy enyhe sóhaj után a félkész háza felé fordul. A tetőt az, amire sok időt kell majd fordítani, szerencsére kisebb erdőségek akadnak a közelben. Talál egy szerszámos kamrát is, így feltámad benne a gyanú, hogy ez a ház, már akkor is itt állt, mielőtt nekikezdtek volna az építkezésnek. Persze, az is lehet, hogy a munkások hagyták itt a fejszét, ásót, lapátot, s pont azokat a dolgokat, amikre igazából neki szüksége lehet. Nem ideges. Ha kell valami, majd kér kölcsön a szomszédtól, bár jelenleg is mintha rettegve kukkolna a távoli tanyáról, kezét ellenzőnek használva. Zaxdor mosolyogva visszainteget, mire a paraszt berongyol a házba. Megvonja a vállát, majd immár olyan gondolatok kezdik foglalkoztatni, melyek már inkább idegesítőek. Fogalma sincs, hogy Krestvirnek hogyan indítson, mit mondjon neki. Persze függ attól is, mi módon találkoznak, mert, ha épp egy társaság tagjaként lesz jelen, vajmi kevés az esély, hogy szóba álljon vele, emellett a többiek is elzavarhatják. Ha egyedül lesz, akkor meg nagyon óvatosan kell viselkednie, mert a végén megint elvarázsolja. Annak pedig sosincs jó vége. Ez még kiderül, most inkább ismét a házat s annak belsejét veszi szemügyre.*
1315. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-25 08:31:34
Üzenet elküldve: 2018-10-25 08:31:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//A Mágustorony felé tartó csoport//
//A hozzászólás +16-os jelenetetket tartalmaz//
*Enyhe érdeklődést színlelve bólogat mindenki nevére, de igazából nem érdekli. Meg amúgy sem nagyon tudja megjegyezni, hiszen például Learont is folyton Leszaromnak mondaná.*
- Ja. *erősíti meg a nuna szagú fickó kérdésére, hogy nem lovásznak vagy ilyesminek érkezett. Sajnos Nairada a sárga szemű bukszával fecserészik, így neki marad a tegnap elpüfölt fickó.*
- Másnapos vagy? *kérdez vissza, mert nem tudja, mit kérdezzen. Azt mégsem kérdezheti, hogy "fáj-e az arcod?" Közben szépen haladnak kelet felé, csak hát Kriyon nagyon utálja a lovaglást.*
- Nagyon utálom a lovaglást.
//A hozzászólás +16-os jelenetetket tartalmaz//
*Enyhe érdeklődést színlelve bólogat mindenki nevére, de igazából nem érdekli. Meg amúgy sem nagyon tudja megjegyezni, hiszen például Learont is folyton Leszaromnak mondaná.*
- Ja. *erősíti meg a nuna szagú fickó kérdésére, hogy nem lovásznak vagy ilyesminek érkezett. Sajnos Nairada a sárga szemű bukszával fecserészik, így neki marad a tegnap elpüfölt fickó.*
- Másnapos vagy? *kérdez vissza, mert nem tudja, mit kérdezzen. Azt mégsem kérdezheti, hogy "fáj-e az arcod?" Közben szépen haladnak kelet felé, csak hát Kriyon nagyon utálja a lovaglást.*
- Nagyon utálom a lovaglást.
1314. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-25 02:41:43
Üzenet elküldve: 2018-10-25 02:41:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A mester nyomában//
*Mikor a tévedés kiderül a névvel kapcsolatban, restelkedő arcot vág.*
- Ó, mélységesen sajnálom, a jelek szerint egy funkcionális analfabéta írta le nekem...
*Lobogtatja meg rosszallón a bűnös térképet. De aztán felfogja, hogy megtalálta az emberét. Vagy... mégsem? Szép-szép a sok hangzatos cím, ami elhangzik közben, de valahogy nem fér össze azzal, amit várt. Őszinte arcán nem tudja tökéletesen leplezni az átsuhanó érzelemhullámot, hogy nem erre számított.*
- Ó...
*Ereszti le egy-két pillanatra a tekintetét, de a mester épp odaér, és már csak egy kissé a nyakát tudja behúzni vállai közé, mielőtt "köszönti". Elkerekedő szemekkel pislog, míg a pásztormágus leül, és sorolni kezdi a választékot, milyen ügyekben keresheti. Szemmagasságban sokkal barátságosabbnak tűnik, bár eddig se volt goromba. Belül mégis azt érzi, hogy valaki hatalmas baklövést követett el, és nem csak az erősödő kecskeszag miatt. Még ha konyít is valamit a pásztormágus a földmágiához, ahogy hallotta a pletykát, alapvetően úgy gondolja, hogy nehéz többféle területen igazán jónak lenni. Bár lehet, hogy a sajtkészítés nem kíván olyan nagy elmélyülést.
Míg ezen töpreng magában, megpróbál illemtudón figyelni, elvégre ő kereste fel a "mestert" személyesen, s lám, milyen kedvesen fogadja. Semmiképp se szeretné megbántani. Igazán viszont akkor válik a tekintete érdeklődővé, mikor a mágia kerül szóba, szinte felragyog az arca és kihúzza magát. A többit már meg se hallja. Lelkesen bólogatni kezd, és ide-odakapkodni a tekintetét.*
-Igen-igen, éppen ez érdekelne engem. A mágia. Lihanechből érkeztem, hogy megismerjem más vidékek nagy mágiatudóit. Azt hallottam Artheniorban, hogy Derin mester a környék egyik elismert földmágusa, és... ó, istenkém, de édes pofikád van!
*Ellágyuló szavai közben elnéz olvadozón a mester válla mellett arrafelé, ahol épp egy kisebb kecske ácsorog apró lábain, ő pedig szabad jobb kezét saját arcára téve szemez vele. Aztán észreveszi magát, leveszi a kezét megkomolyodó arcáról, és megrázza a fejét.*
- Bocsánat, hol is tartottam? Á, igen.
*Memóriája igen jó, ezért saját megzavarása ellenére sem esik nehezére folytatni a válaszát, ismét a mesterre nézve.*
-Tehát a földmágia egyik nagy tudóját szerettem volna felkeresni, magam ugyanis a legmegfelelőbb kombinációt keresem az egyes mágiaágak között, ezért... hát ezt a szakállt pedig úgy megbirizgálnám!
*Ejti le gesztikuláló kezét gügyögő hanghordozása közben. Ezúttal a kecskebak áll ugyanott, talán az ifjabb arrébb ugrasztása céljából, mielőtt túl közel kerül az idegenhez. Attól még Lyll szívesen eltársalog vele is.*
//A mester nyomában//
*Mikor a tévedés kiderül a névvel kapcsolatban, restelkedő arcot vág.*
- Ó, mélységesen sajnálom, a jelek szerint egy funkcionális analfabéta írta le nekem...
*Lobogtatja meg rosszallón a bűnös térképet. De aztán felfogja, hogy megtalálta az emberét. Vagy... mégsem? Szép-szép a sok hangzatos cím, ami elhangzik közben, de valahogy nem fér össze azzal, amit várt. Őszinte arcán nem tudja tökéletesen leplezni az átsuhanó érzelemhullámot, hogy nem erre számított.*
- Ó...
*Ereszti le egy-két pillanatra a tekintetét, de a mester épp odaér, és már csak egy kissé a nyakát tudja behúzni vállai közé, mielőtt "köszönti". Elkerekedő szemekkel pislog, míg a pásztormágus leül, és sorolni kezdi a választékot, milyen ügyekben keresheti. Szemmagasságban sokkal barátságosabbnak tűnik, bár eddig se volt goromba. Belül mégis azt érzi, hogy valaki hatalmas baklövést követett el, és nem csak az erősödő kecskeszag miatt. Még ha konyít is valamit a pásztormágus a földmágiához, ahogy hallotta a pletykát, alapvetően úgy gondolja, hogy nehéz többféle területen igazán jónak lenni. Bár lehet, hogy a sajtkészítés nem kíván olyan nagy elmélyülést.
Míg ezen töpreng magában, megpróbál illemtudón figyelni, elvégre ő kereste fel a "mestert" személyesen, s lám, milyen kedvesen fogadja. Semmiképp se szeretné megbántani. Igazán viszont akkor válik a tekintete érdeklődővé, mikor a mágia kerül szóba, szinte felragyog az arca és kihúzza magát. A többit már meg se hallja. Lelkesen bólogatni kezd, és ide-odakapkodni a tekintetét.*
-Igen-igen, éppen ez érdekelne engem. A mágia. Lihanechből érkeztem, hogy megismerjem más vidékek nagy mágiatudóit. Azt hallottam Artheniorban, hogy Derin mester a környék egyik elismert földmágusa, és... ó, istenkém, de édes pofikád van!
*Ellágyuló szavai közben elnéz olvadozón a mester válla mellett arrafelé, ahol épp egy kisebb kecske ácsorog apró lábain, ő pedig szabad jobb kezét saját arcára téve szemez vele. Aztán észreveszi magát, leveszi a kezét megkomolyodó arcáról, és megrázza a fejét.*
- Bocsánat, hol is tartottam? Á, igen.
*Memóriája igen jó, ezért saját megzavarása ellenére sem esik nehezére folytatni a válaszát, ismét a mesterre nézve.*
-Tehát a földmágia egyik nagy tudóját szerettem volna felkeresni, magam ugyanis a legmegfelelőbb kombinációt keresem az egyes mágiaágak között, ezért... hát ezt a szakállt pedig úgy megbirizgálnám!
*Ejti le gesztikuláló kezét gügyögő hanghordozása közben. Ezúttal a kecskebak áll ugyanott, talán az ifjabb arrébb ugrasztása céljából, mielőtt túl közel kerül az idegenhez. Attól még Lyll szívesen eltársalog vele is.*
1313. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-24 22:26:23
Üzenet elküldve: 2018-10-24 22:26:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//A Mágustorony felé tartó csoport//
*Meglepi, hogy Waldran vele akarja intézni már megint a mágusok dolgait, holott alig pár hatja van Amonon és gyakorlatilag azt sem tudja, hol áll a feje. Jelenleg csak sodródik az árral. Még. Persze ez nem marad így örökké, ha rajta múlik, minél hamarabb megtesz minden törekvést, hogy itt is ugyanolyan jól működő birtoka és ugyanolyan hasznos ismeretségi köre legyen, mint Artheniorban volt.*
- Csak mi ketten jövünk Synmiráról.
*Mondja végül, de azért Kriyonra sandít megerősítést várva.
Szerencsére addigra már mindenki megérkezett, így nem kell tovább húzniuk az időt, lassan indulhatnak is. Felkapaszkodik fekete kancája hátára, majd kapucniját is lazán fejébe húzza.
Aenae felé viszonozza a mosolyt, majd ha elindultak, mellé lépteti lovát.*
- Nem tudtam, hogy te is velünk tartasz, de mindenesetre nagyon örülök neki!
*Most valóban így is gondolja, mert legalább a tűzmáguson kívül van még valaki, akit ismer.*
- Hogyhogy jössz a toronyhoz?
*Meglepi, hogy Waldran vele akarja intézni már megint a mágusok dolgait, holott alig pár hatja van Amonon és gyakorlatilag azt sem tudja, hol áll a feje. Jelenleg csak sodródik az árral. Még. Persze ez nem marad így örökké, ha rajta múlik, minél hamarabb megtesz minden törekvést, hogy itt is ugyanolyan jól működő birtoka és ugyanolyan hasznos ismeretségi köre legyen, mint Artheniorban volt.*
- Csak mi ketten jövünk Synmiráról.
*Mondja végül, de azért Kriyonra sandít megerősítést várva.
Szerencsére addigra már mindenki megérkezett, így nem kell tovább húzniuk az időt, lassan indulhatnak is. Felkapaszkodik fekete kancája hátára, majd kapucniját is lazán fejébe húzza.
Aenae felé viszonozza a mosolyt, majd ha elindultak, mellé lépteti lovát.*
- Nem tudtam, hogy te is velünk tartasz, de mindenesetre nagyon örülök neki!
*Most valóban így is gondolja, mert legalább a tűzmáguson kívül van még valaki, akit ismer.*
- Hogyhogy jössz a toronyhoz?
1312. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-24 21:04:38
Üzenet elküldve: 2018-10-24 21:04:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//A Mágustorony felé tartó csoport//
*A kis csapatuk majd minden tagját ismeri, kivéve a békaarcú félvért.*
- Aenae.
*Ő is rövidre zárja a bemutatkozást. Nemigen akar cseverészni, mármint Naival szívesen beszélgetne, igazából kikívánkozik az éjszaka történtek egy része. A Waldranos rész nyilván nem. Bár igazából a Nirses rész sem tartozna másra, de az feldobja annyira, hogy el akarja mesélni valakinek. Naira sandít, rámosolyog. Aztán úgy dönt, hogy inkább nem fecseg. Majd Effyvel. De Effynek előtte a lelkére csomózza, hogy ha Kagan ilyesmiket csinál vele, akkor azokról semmiképpen sem számol be neki. Waldran kárörvendő pillantásait szerencsére nem látja, mert szorosan előremered a lova fülei között.*
*A kis csapatuk majd minden tagját ismeri, kivéve a békaarcú félvért.*
- Aenae.
*Ő is rövidre zárja a bemutatkozást. Nemigen akar cseverészni, mármint Naival szívesen beszélgetne, igazából kikívánkozik az éjszaka történtek egy része. A Waldranos rész nyilván nem. Bár igazából a Nirses rész sem tartozna másra, de az feldobja annyira, hogy el akarja mesélni valakinek. Naira sandít, rámosolyog. Aztán úgy dönt, hogy inkább nem fecseg. Majd Effyvel. De Effynek előtte a lelkére csomózza, hogy ha Kagan ilyesmiket csinál vele, akkor azokról semmiképpen sem számol be neki. Waldran kárörvendő pillantásait szerencsére nem látja, mert szorosan előremered a lova fülei között.*
1311. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-24 20:36:23
Üzenet elküldve: 2018-10-24 20:36:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A Mágustorony felé tartó csoport//
- Nirs.
*Ezúttal nem elégségesnek érez egy kurta bemutatkozást a félelfnek. Ezt a félvért még nem látta ugyan, de könnyen előfordulhat, hogy a családneve nála sem csengene jól. És semmi kedve valami kellemetlen veszekedéssel kezdeni a napot. A kapunál visszakapja a fegyverét, és még az is lehet, hogy ezentúl nem kell megválnia tőle. A végén még otthon fogja magát érezni itt. Kényszeríti magát, hogy ne nézzen hátra, ahogy lóháton maguk mögött hagyják a falakat. Így viszont nem tudja eltéveszteni Waldran kárörvendőnek látszó pillantását. Majdnem valami hasonlóval viszonozná, amikor eszébe jutnak Aenae tegnap esti intelmei. Ezért csak elmosolyodik és bólint egyet. Amúgy sem érzi magát annyira cefetül. Reggel ugyan úgy érezte, hogy kiinná a kutat fenékig, és valami könnyű kis émelygés is környékezi, de ez bőven kibírható. Főleg úgy, hogy Aenae is itt lovagol mellette. Így már szinte elégedettnek érzi magát.*
- Mágus vagy? *néz a félvérre, ha Kriyon melléjük keveredik. Szöget ütött a fejébe amit indulás előtt mondott. Már csak azért is, mert sokkal inkább el tudná képzelni vásári zsebmetszőnek, mint varázslónak.*
- Nirs.
*Ezúttal nem elégségesnek érez egy kurta bemutatkozást a félelfnek. Ezt a félvért még nem látta ugyan, de könnyen előfordulhat, hogy a családneve nála sem csengene jól. És semmi kedve valami kellemetlen veszekedéssel kezdeni a napot. A kapunál visszakapja a fegyverét, és még az is lehet, hogy ezentúl nem kell megválnia tőle. A végén még otthon fogja magát érezni itt. Kényszeríti magát, hogy ne nézzen hátra, ahogy lóháton maguk mögött hagyják a falakat. Így viszont nem tudja eltéveszteni Waldran kárörvendőnek látszó pillantását. Majdnem valami hasonlóval viszonozná, amikor eszébe jutnak Aenae tegnap esti intelmei. Ezért csak elmosolyodik és bólint egyet. Amúgy sem érzi magát annyira cefetül. Reggel ugyan úgy érezte, hogy kiinná a kutat fenékig, és valami könnyű kis émelygés is környékezi, de ez bőven kibírható. Főleg úgy, hogy Aenae is itt lovagol mellette. Így már szinte elégedettnek érzi magát.*
- Mágus vagy? *néz a félvérre, ha Kriyon melléjük keveredik. Szöget ütött a fejébe amit indulás előtt mondott. Már csak azért is, mert sokkal inkább el tudná képzelni vásári zsebmetszőnek, mint varázslónak.*
1310. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-24 20:24:52
Üzenet elküldve: 2018-10-24 20:24:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A mester nyomában//
*Ahogy Learon nézi a lányt és közelebb megy látja, hogy kivel is van dolga. Így közelebbről még tetszetősebb a látvány, de most szokásától eltérően nem mutatja ennek semmi jelét hiszen tanult a történtekből. Jó, ha előbb a bemutatkozással kezdi, és nem rögtön a bókolással. Meg eléggé meg is lepi, hogy elhangzik a neve. Aztán nem tudja melyik mesterségére gondoljon, hiszen mestere ő sok mindennek.*
-Le-a-ron! *Mosolyog, és közben már csak pár lépés választja el a vöröskétől.*
-Egyébként a Derin stimmel és a mester is! *Ha a lány engedi, a pásztor picit biccent is neki.*
-Szóval Learon Derin vagyok, Tharg pásztormágus, Sajt-mester és földműves! Ezeknek itt mind a mestere! *Ahogy közelebb lép, felemeli a kezét, és ha a lányka nem ugrik el, akkor Learon megsimogatja a fejét, mintha csak egyik kis gidájával tenné. Mindig is szerette ezt, és gyakori, hogy a jövevényeket ilyen módon támadja le. Persze aki ezt nem tudja, az akár bolondnak is nézheti emiatt. A mozdulat gyors és határozott, utána már a férfi egyszerűen lehuppan a diófa melletti rönkre, ami egyébként szék gyanánt van odatéve, és úgy pillant a lányra, aki így már szemmagasságban van az amúgy nem túl nagyra nőtt Sajt-mesterrel.*
-Aztán mi járatban itt kisasszony? Miért is keresi ezt a bizonyos Derin mestert? Tán ki szeretnéd tanulni a pásztorkodás és a sajtkészítés tudományát, vagy más érdekel? *Mosolya még szélesebbre nő.*
-Esetleg valami mágiával, varázslással kapcsolatos kérdés lenne? Vagy egészen más a dolog? *Dönti meg kicsit balra fejét ahogy végig pásztázza a lánykát talpától egészen a feje búbjáig, hosszasan elidőzve annak hajkoronáján és szempárján.*
//A mester nyomában//
*Ahogy Learon nézi a lányt és közelebb megy látja, hogy kivel is van dolga. Így közelebbről még tetszetősebb a látvány, de most szokásától eltérően nem mutatja ennek semmi jelét hiszen tanult a történtekből. Jó, ha előbb a bemutatkozással kezdi, és nem rögtön a bókolással. Meg eléggé meg is lepi, hogy elhangzik a neve. Aztán nem tudja melyik mesterségére gondoljon, hiszen mestere ő sok mindennek.*
-Le-a-ron! *Mosolyog, és közben már csak pár lépés választja el a vöröskétől.*
-Egyébként a Derin stimmel és a mester is! *Ha a lány engedi, a pásztor picit biccent is neki.*
-Szóval Learon Derin vagyok, Tharg pásztormágus, Sajt-mester és földműves! Ezeknek itt mind a mestere! *Ahogy közelebb lép, felemeli a kezét, és ha a lányka nem ugrik el, akkor Learon megsimogatja a fejét, mintha csak egyik kis gidájával tenné. Mindig is szerette ezt, és gyakori, hogy a jövevényeket ilyen módon támadja le. Persze aki ezt nem tudja, az akár bolondnak is nézheti emiatt. A mozdulat gyors és határozott, utána már a férfi egyszerűen lehuppan a diófa melletti rönkre, ami egyébként szék gyanánt van odatéve, és úgy pillant a lányra, aki így már szemmagasságban van az amúgy nem túl nagyra nőtt Sajt-mesterrel.*
-Aztán mi járatban itt kisasszony? Miért is keresi ezt a bizonyos Derin mestert? Tán ki szeretnéd tanulni a pásztorkodás és a sajtkészítés tudományát, vagy más érdekel? *Mosolya még szélesebbre nő.*
-Esetleg valami mágiával, varázslással kapcsolatos kérdés lenne? Vagy egészen más a dolog? *Dönti meg kicsit balra fejét ahogy végig pásztázza a lánykát talpától egészen a feje búbjáig, hosszasan elidőzve annak hajkoronáján és szempárján.*
1309. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-24 19:42:56
Üzenet elküldve: 2018-10-24 19:42:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Vakmerő
//Külön utakon - két hattal később//
*Nem pillant a lányra, és nem erősíti meg korábbi szavait.*
~ Mindig van másik választás... ~ *még ha az néha a halál is. Elengedi a felállni készülő nőt, majd ő is talpra kecmereg.*
- Majd igen. *somolyog, mert a hatás nem múlt el nyomtalanul, bár enyhén kellemetlen érzés marad utána. Megfogja Shaiyama kezét, majd a kunyhó irányába indulnak el. Gondol rá, hogy bevezeti a lányt az épületbe, de inkább előre engedi. Elegánsabb. Az éjszaka rájuk borul és csak a hajnal első sugarai ébresztik rá őket a külvilág létezésére.*
//NAPVÁLTÁS//
*De hogy melyik hajnal, arra Harath csak a kitett tejből következtet.*
- Franc. *morog elégedetlenül.*
~ Egy egész nap kiesett... ~ *nem is csoda, azok után, amit műveltek. Néha külön öröm, ha a fél-elf... fél-elf.*
*Nem pillant a lányra, és nem erősíti meg korábbi szavait.*
~ Mindig van másik választás... ~ *még ha az néha a halál is. Elengedi a felállni készülő nőt, majd ő is talpra kecmereg.*
- Majd igen. *somolyog, mert a hatás nem múlt el nyomtalanul, bár enyhén kellemetlen érzés marad utána. Megfogja Shaiyama kezét, majd a kunyhó irányába indulnak el. Gondol rá, hogy bevezeti a lányt az épületbe, de inkább előre engedi. Elegánsabb. Az éjszaka rájuk borul és csak a hajnal első sugarai ébresztik rá őket a külvilág létezésére.*
//NAPVÁLTÁS//
*De hogy melyik hajnal, arra Harath csak a kitett tejből következtet.*
- Franc. *morog elégedetlenül.*
~ Egy egész nap kiesett... ~ *nem is csoda, azok után, amit műveltek. Néha külön öröm, ha a fél-elf... fél-elf.*
1308. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-24 18:00:05
Üzenet elküldve: 2018-10-24 18:00:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap reggel, úton útfélen//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ha ismerné, minden bizonnyal a "mendegél a mandarint" énekelné, de tekintve, hogy fogalma sincs arról, mi az a mandarin, illetve a dalocskát sem ismeri, ezért inkább nem énekel. Mondjuk, ami azt illeti énekelni sem szeret, akkor már inkább dúdol, de most ahhoz sincs kedve. A távolság úgy fogy a lába alatt, mint éhes kutya elől a sült csirke, gyorsan és ropogósan. A port ugyan nem veri fel, de azért elég érzékelhető, hogy óriás jön, már csak, ha a felőle elrongyoló és házukba berohanó visító parasztokat megnézzük. Pedug Zaxdor aztán igyekszik. Mindenkinek integet.*
- Nyilván rossz híre van errefelé az óriásoknak. *Vonja meg a vállát, aztán különösebben nem foglalkoztatja magát, persze azért a szomszédoknak majd igyekszik udvariasan bemutatkozni, ugyanis hamarosan megérkezik a birtokra. Pont olyan, mint amilyennek elképzelte. Száraz, feltöretlen, faoszlopokkal korlátolt kis parcella, a végében egy félkész, már-már nem lepukkantnak mondható házzal. Elégedetten füttyent, Nestarban nem kellett csalódnia. Pont ilyet képzelt el. Ha a ház tökéletes lenne, sajnálná a saját szájízére alakítani, de így meg: azt csinál vele, amit csak szeretne. Addig meg legfeljebb elalszik a földön.*
- Kút... hol a kút? *Kérdezi magától fennhangon, mert természetesen nemhogy kutat, egy fia gödröt sem talál, csak egy gyanúsat, de valószínűleg, csak egy eltévelyedett vándort hantoltak el.*
- Kurva élet. *Sóhajt fel, aztán megérzéseire hagyatkozik és a távolban, talán nem is oly messze zúgó folyó felé veszi az irányt. A burája elég rendesen szaggat már, úghogy nem teketóriázik. Sunyin és laposan körbenéz látja-e valaki, majd a ruháit lehajigálja magáról. Az összeset. Csak remélni tudja, hogy egy paraszt nem épp most akarja megitatni a teheneit a folyónál. Kissé felkuncog, aztán, s mint egy gyermek úgy rongyol be a folyóba, aminek harangozni kell, az harangozik, aminek az utat kell mutatnia, az épp a folyó felé néz. Élvezettel veti bele magát, s zacskója rögtön a gyomrába ugrik.*
- Ro-ho-va-hadt hi-vi-de-veg. *De nem baj, szinte azonnal érzi a tisztulást, már a feje sem fáj annyira. Meg, ha már itt van, iszik is belőle. Természetesen a folyásirány felé fordítja a fejét. Amit belőle mos ki a víz, az már kevésbé iható.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ha ismerné, minden bizonnyal a "mendegél a mandarint" énekelné, de tekintve, hogy fogalma sincs arról, mi az a mandarin, illetve a dalocskát sem ismeri, ezért inkább nem énekel. Mondjuk, ami azt illeti énekelni sem szeret, akkor már inkább dúdol, de most ahhoz sincs kedve. A távolság úgy fogy a lába alatt, mint éhes kutya elől a sült csirke, gyorsan és ropogósan. A port ugyan nem veri fel, de azért elég érzékelhető, hogy óriás jön, már csak, ha a felőle elrongyoló és házukba berohanó visító parasztokat megnézzük. Pedug Zaxdor aztán igyekszik. Mindenkinek integet.*
- Nyilván rossz híre van errefelé az óriásoknak. *Vonja meg a vállát, aztán különösebben nem foglalkoztatja magát, persze azért a szomszédoknak majd igyekszik udvariasan bemutatkozni, ugyanis hamarosan megérkezik a birtokra. Pont olyan, mint amilyennek elképzelte. Száraz, feltöretlen, faoszlopokkal korlátolt kis parcella, a végében egy félkész, már-már nem lepukkantnak mondható házzal. Elégedetten füttyent, Nestarban nem kellett csalódnia. Pont ilyet képzelt el. Ha a ház tökéletes lenne, sajnálná a saját szájízére alakítani, de így meg: azt csinál vele, amit csak szeretne. Addig meg legfeljebb elalszik a földön.*
- Kút... hol a kút? *Kérdezi magától fennhangon, mert természetesen nemhogy kutat, egy fia gödröt sem talál, csak egy gyanúsat, de valószínűleg, csak egy eltévelyedett vándort hantoltak el.*
- Kurva élet. *Sóhajt fel, aztán megérzéseire hagyatkozik és a távolban, talán nem is oly messze zúgó folyó felé veszi az irányt. A burája elég rendesen szaggat már, úghogy nem teketóriázik. Sunyin és laposan körbenéz látja-e valaki, majd a ruháit lehajigálja magáról. Az összeset. Csak remélni tudja, hogy egy paraszt nem épp most akarja megitatni a teheneit a folyónál. Kissé felkuncog, aztán, s mint egy gyermek úgy rongyol be a folyóba, aminek harangozni kell, az harangozik, aminek az utat kell mutatnia, az épp a folyó felé néz. Élvezettel veti bele magát, s zacskója rögtön a gyomrába ugrik.*
- Ro-ho-va-hadt hi-vi-de-veg. *De nem baj, szinte azonnal érzi a tisztulást, már a feje sem fáj annyira. Meg, ha már itt van, iszik is belőle. Természetesen a folyásirány felé fordítja a fejét. Amit belőle mos ki a víz, az már kevésbé iható.*
1307. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-24 15:30:44
Üzenet elküldve: 2018-10-24 15:30:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Mágustorony felé tartó csoport//
*Waldran mosollyal kísért válaszával bőven megelégszik. Közben a toronyhoz tartó csapat lassan összeverődik.*
- Üdv, Syc Co'rax! *Mutatkozik be minden újonnan érkezőnek, akit még nem ismer, majd hátasa felé fordul. Megigazgatja a ló hátán lévő nyerget és ellenőrzi, hogy a zabla és a kantár ne legyen se túl feszes se túl laza. Könnyed mozdulattal pattan fel a hátasra és az elhelyezkedés után megpaskolja annak nyakát. Tekintetét körbehordozza a társaságon.*
~ Épp csak élőholt nincs közöttünk. ~ *Jegyzi meg magában a változatos kompániát szemlélve, arcára pedig íves mosoly rajzolódik. Kezeivel hátranyúlva ellenőrzi ikerpengéit, mosolya szélesebbre húzódik, mikor ujjai megérintik a markolatokat. Apró biccentéssel nyugtázza, hogy minden a helyén. Enyhén, de határozottan megsarkalja lovát és az induló Waldran után léptet. Korán van még, de az égen felfelé kúszó nap sugaraiban jólesően fürdik arca.*
*Waldran mosollyal kísért válaszával bőven megelégszik. Közben a toronyhoz tartó csapat lassan összeverődik.*
- Üdv, Syc Co'rax! *Mutatkozik be minden újonnan érkezőnek, akit még nem ismer, majd hátasa felé fordul. Megigazgatja a ló hátán lévő nyerget és ellenőrzi, hogy a zabla és a kantár ne legyen se túl feszes se túl laza. Könnyed mozdulattal pattan fel a hátasra és az elhelyezkedés után megpaskolja annak nyakát. Tekintetét körbehordozza a társaságon.*
~ Épp csak élőholt nincs közöttünk. ~ *Jegyzi meg magában a változatos kompániát szemlélve, arcára pedig íves mosoly rajzolódik. Kezeivel hátranyúlva ellenőrzi ikerpengéit, mosolya szélesebbre húzódik, mikor ujjai megérintik a markolatokat. Apró biccentéssel nyugtázza, hogy minden a helyén. Enyhén, de határozottan megsarkalja lovát és az induló Waldran után léptet. Korán van még, de az égen felfelé kúszó nap sugaraiban jólesően fürdik arca.*
1306. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-24 12:28:27
Üzenet elküldve: 2018-10-24 12:28:27
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//A Mágustorony felé tartó csoport//
* Waldran végignéz a csapaton, elég szedett vetett bagázs, de igazából egy részüket úgyis csak a toronyig kísérik. Az elf kérdésére megvonja a vállát.*
- Jól. * Azért egy mosolyt megenged magának, hogy ne tűnjön olyan gyászosnak, de hozzáfűzni valója nincsen. Nem olyan ember, aki kitárgyalja a hódításait, ami az ágyban történik, az rá tartozik, és arra, akivel megosztotta. Vagy ez esetben aki megosztotta vele. *
- Felteszem mindenki itt van? * Néz Nairadára, mert Waldran szerint ő felel a mágusokért, egyrészt azért, mert neki adta a pénzt hogy ossza ki, másrészt azért, mert a férfi nem tudja, hogy kik azok, akiket kísérnie kell. Ha igenlő választ kap, akkor felrúgja magát a nyeregbe. *
- Akinek még van leadva fegyvere vagy hasonló, az vegye át az őrtől, aztán indulás. * Adja ki a parancsot, és ha nincs ellenkezés, akkor ki is léptet a lovával, ahol még megvárja ha van, akit meg kell. Utána vezetni kezdi a csapatot a mágustorony felé, nem törődve a reggeli nap fényével, ami kellemetlen szúró fájdalmat okoz másnapos fejének. Azért kajánul hátrafordul, hogy megnézze, Nirs hogy birkózik meg a józanodás kellemetlen procedúrájával. *
* Waldran végignéz a csapaton, elég szedett vetett bagázs, de igazából egy részüket úgyis csak a toronyig kísérik. Az elf kérdésére megvonja a vállát.*
- Jól. * Azért egy mosolyt megenged magának, hogy ne tűnjön olyan gyászosnak, de hozzáfűzni valója nincsen. Nem olyan ember, aki kitárgyalja a hódításait, ami az ágyban történik, az rá tartozik, és arra, akivel megosztotta. Vagy ez esetben aki megosztotta vele. *
- Felteszem mindenki itt van? * Néz Nairadára, mert Waldran szerint ő felel a mágusokért, egyrészt azért, mert neki adta a pénzt hogy ossza ki, másrészt azért, mert a férfi nem tudja, hogy kik azok, akiket kísérnie kell. Ha igenlő választ kap, akkor felrúgja magát a nyeregbe. *
- Akinek még van leadva fegyvere vagy hasonló, az vegye át az őrtől, aztán indulás. * Adja ki a parancsot, és ha nincs ellenkezés, akkor ki is léptet a lovával, ahol még megvárja ha van, akit meg kell. Utána vezetni kezdi a csapatot a mágustorony felé, nem törődve a reggeli nap fényével, ami kellemetlen szúró fájdalmat okoz másnapos fejének. Azért kajánul hátrafordul, hogy megnézze, Nirs hogy birkózik meg a józanodás kellemetlen procedúrájával. *
1305. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-24 11:00:32
Üzenet elküldve: 2018-10-24 11:00:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A mester nyomában//
*Legyezgeti magát a hányaveti térképpel, ezzel valahogy a friss levegő illúzióját kelti. Ha már adott érte néhány aranyat, legalább ennyi haszna legyen belőle. A csaholó házőrzőtől nem retten meg, úgy tudja, hogy azok okos jószágok, és míg nem megy beljebb, illetve nem tesz semmi fenyegetőt, reményei szerint az sem akarja bántani. Legalább megspórolja a kiabálást, amit úgyis nehezére esik megtenni, először mindig túl halkra sikerül, mintha nem akarna zavarni. Amíg feltűnnek a háziak, addig ő itt szépen várakozik a jóféle diófánál, még a legyezést is abbahagyja, ne hergelje vele a tappancsost, csak somolyog rá. A bakkecske feltűnését hasonló kedvvel fogadja, bár nem fordul meg a fejében, hogy tőle is tartania kellene. Mindig mókás kinézetű jószágoknak tartotta őket, a gidákat pedig egyenesen tüneményesnek. Nyújtogatja is a nyakát, vajon van-e néhány a közelben, de a gazda feltűnése eltereli a figyelmét. Komoly arccal löki el magát a fától, illedelmesen kihúzza a hátát, és felnéz az ugyan kissé távolabb álló, ám nála jóval magasabb férfira. Fel se veszi a kislány titulust, hiszen szinte még mindig annak számít a felnőttkor határán, inkább csak tudat alatt hat rá, hogy a felnőtteket megillető tisztelet jeleként magázással feleljen.*
- J-Jó napot! Öhm… nos… persze…
*Pillant a patásra. Ilyen kecskés mondást soha életében nem hallott Lihanechben, de nem akar szemtelen lenni. Kettőt közelebb lép a barátság jegyében.*
- Elnézést kérek a zavarásért, de azt hiszem, egy kicsit eltévedtem. Meg tudná nekem mondani, hogy merre találom…
*Szeme elé emeli a térképet, ahová csúnya betűkkel vésték fel a nevet. Hunyorogva, s a papírt forgatva próbálja kibetűzni, mert csak a családnév cseng vissza a fülében.*
- Lo-ron… Derin mestert?
*Aztán felpislog bizonytalanul.*
- Nem vagyok benne biztos, hogy jó helyen járok…
//A mester nyomában//
*Legyezgeti magát a hányaveti térképpel, ezzel valahogy a friss levegő illúzióját kelti. Ha már adott érte néhány aranyat, legalább ennyi haszna legyen belőle. A csaholó házőrzőtől nem retten meg, úgy tudja, hogy azok okos jószágok, és míg nem megy beljebb, illetve nem tesz semmi fenyegetőt, reményei szerint az sem akarja bántani. Legalább megspórolja a kiabálást, amit úgyis nehezére esik megtenni, először mindig túl halkra sikerül, mintha nem akarna zavarni. Amíg feltűnnek a háziak, addig ő itt szépen várakozik a jóféle diófánál, még a legyezést is abbahagyja, ne hergelje vele a tappancsost, csak somolyog rá. A bakkecske feltűnését hasonló kedvvel fogadja, bár nem fordul meg a fejében, hogy tőle is tartania kellene. Mindig mókás kinézetű jószágoknak tartotta őket, a gidákat pedig egyenesen tüneményesnek. Nyújtogatja is a nyakát, vajon van-e néhány a közelben, de a gazda feltűnése eltereli a figyelmét. Komoly arccal löki el magát a fától, illedelmesen kihúzza a hátát, és felnéz az ugyan kissé távolabb álló, ám nála jóval magasabb férfira. Fel se veszi a kislány titulust, hiszen szinte még mindig annak számít a felnőttkor határán, inkább csak tudat alatt hat rá, hogy a felnőtteket megillető tisztelet jeleként magázással feleljen.*
- J-Jó napot! Öhm… nos… persze…
*Pillant a patásra. Ilyen kecskés mondást soha életében nem hallott Lihanechben, de nem akar szemtelen lenni. Kettőt közelebb lép a barátság jegyében.*
- Elnézést kérek a zavarásért, de azt hiszem, egy kicsit eltévedtem. Meg tudná nekem mondani, hogy merre találom…
*Szeme elé emeli a térképet, ahová csúnya betűkkel vésték fel a nevet. Hunyorogva, s a papírt forgatva próbálja kibetűzni, mert csak a családnév cseng vissza a fülében.*
- Lo-ron… Derin mestert?
*Aztán felpislog bizonytalanul.*
- Nem vagyok benne biztos, hogy jó helyen járok…
1304. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-24 07:52:40
Üzenet elküldve: 2018-10-24 07:52:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A mester nyomában//
*Learon a házában pihen, miután végzett a napi fejéssel, és megköpülte a holnapra való vajat is. A sajtok is ott lógnak a gerendán és csöpög ki belőlük a lé.* ~Vajon holnap sajtot, vagy vajat egyek inkább? Jobb lenne mondjuk, ha inkább a sajtokat elraknám. Kezdek kifogyni a régiekből, és mostanában alig raktam el. Ez így nem jó, hogy csak friss sajtok lesznek! Hát, ha el kell induljak valami útra, mit fogok vinni? Ez így nem jó! Marad a vaj!~ *Vakargatja meg szakállát, miközben egy bőrön fekszik. Már éppen lecsukódna a szeme, amikor ugatásra lesz figyelmes.* ~Nayka?~ *Ezer közül is megismeri az övének vakkantását, bár amúgy sincsen túl sok kutya a környéken. Valamiért az ittenieknek csak elszórva van eb a háznál. Újabb ugatás.* ~Ez már nem a birkáknak szól, hanem nekem!~ *Hiszen, ha csak vissza akarna terelni egy jószágot a jó kutya, akkor inkább a testével irányítja, nem a hangjával.*
-Megyek, megyek öregem! *Ugyan Nayka nem is öreg, azért rögtön megérti gazdája szavát és elhallgat. Innentől neki dolga nincs, ha Learon kijön a házból.*
-Mi az már Nayka? Van itten valaki? *Vakargatja meg a jószág füle tövét, majd Fachuta a bakkecske fejét is, hiszen az közben odaugrált, Ő sosem bízza a ház védelmét másokra, hanem a saját fejével védi családját. A lánykának éppen az ő diófájának dőlve sikerült megállnia. Így a Sajt-mester csípőre tett kézzel áll meg előtte, és szól hozzá.*
-Nahát! Egy ilyen kislánynak mi dolga itt a környéken? *Learonnak sose volt nagy képessége a gnómokról eldönteni, hogy azok most gyerekek, vagy más lények, de egy ideje nem is próbálkozik ezzel. Úgyis kijavítják, ha hibázik. Nála a gnómok olyanok, mint Sfetts bácsi, a nagy szakállával, bozontos szemöldökével.* ~Ejj de szép lesz ez majd! A vörös pont a zsánerem! Mint egy apró, vézna Akheel!~ *Meg is mosolyogja a gondolatot, hiszen a vadászban pont a kidolgozott izmai tetszenek neki. Kutyája már újra a birkák között durmol, a kecske viszont fenyegetően áll közéjük, készen arra, hogy bárkit, bármikor megfejeljen, ha kell! Pontosan ezért is próbálja a pásztormágus elhessegetni kedvencét.*
-Ne félj tőle! Nem is bánt igazából, tartja a mondás, hogy amelyik kecske mekeg, az nem fejel! Tudod milyenek ezek a házőrzőkecskék!
//A mester nyomában//
*Learon a házában pihen, miután végzett a napi fejéssel, és megköpülte a holnapra való vajat is. A sajtok is ott lógnak a gerendán és csöpög ki belőlük a lé.* ~Vajon holnap sajtot, vagy vajat egyek inkább? Jobb lenne mondjuk, ha inkább a sajtokat elraknám. Kezdek kifogyni a régiekből, és mostanában alig raktam el. Ez így nem jó, hogy csak friss sajtok lesznek! Hát, ha el kell induljak valami útra, mit fogok vinni? Ez így nem jó! Marad a vaj!~ *Vakargatja meg szakállát, miközben egy bőrön fekszik. Már éppen lecsukódna a szeme, amikor ugatásra lesz figyelmes.* ~Nayka?~ *Ezer közül is megismeri az övének vakkantását, bár amúgy sincsen túl sok kutya a környéken. Valamiért az ittenieknek csak elszórva van eb a háznál. Újabb ugatás.* ~Ez már nem a birkáknak szól, hanem nekem!~ *Hiszen, ha csak vissza akarna terelni egy jószágot a jó kutya, akkor inkább a testével irányítja, nem a hangjával.*
-Megyek, megyek öregem! *Ugyan Nayka nem is öreg, azért rögtön megérti gazdája szavát és elhallgat. Innentől neki dolga nincs, ha Learon kijön a házból.*
-Mi az már Nayka? Van itten valaki? *Vakargatja meg a jószág füle tövét, majd Fachuta a bakkecske fejét is, hiszen az közben odaugrált, Ő sosem bízza a ház védelmét másokra, hanem a saját fejével védi családját. A lánykának éppen az ő diófájának dőlve sikerült megállnia. Így a Sajt-mester csípőre tett kézzel áll meg előtte, és szól hozzá.*
-Nahát! Egy ilyen kislánynak mi dolga itt a környéken? *Learonnak sose volt nagy képessége a gnómokról eldönteni, hogy azok most gyerekek, vagy más lények, de egy ideje nem is próbálkozik ezzel. Úgyis kijavítják, ha hibázik. Nála a gnómok olyanok, mint Sfetts bácsi, a nagy szakállával, bozontos szemöldökével.* ~Ejj de szép lesz ez majd! A vörös pont a zsánerem! Mint egy apró, vézna Akheel!~ *Meg is mosolyogja a gondolatot, hiszen a vadászban pont a kidolgozott izmai tetszenek neki. Kutyája már újra a birkák között durmol, a kecske viszont fenyegetően áll közéjük, készen arra, hogy bárkit, bármikor megfejeljen, ha kell! Pontosan ezért is próbálja a pásztormágus elhessegetni kedvencét.*
-Ne félj tőle! Nem is bánt igazából, tartja a mondás, hogy amelyik kecske mekeg, az nem fejel! Tudod milyenek ezek a házőrzőkecskék!
1303. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-23 18:35:21
Üzenet elküldve: 2018-10-23 18:35:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A mester nyomában//
*Hát lenne egy-két keresetlen szava – de legalábbis korholó gondolata - ahhoz az emberhez, aki ezt a térképet rajzolta neki. Nyilvánvalóan fogalma sincs a méretarányról. Vagy a szögekről. Még jó, hogy domborzati színezést nem kért tőle, talán még a hegyeket is összekutyulta volna a völgyekkel. És szerencse, hogy nem kell felkaptatnia a magasba. Még eltévedne a nagyobb vadcsapásokon, és igencsak zihálna apró tüdeje az emelkedőktől. Azt már tudta, hogy az erdei élet nem való neki, de most már azt is, hogy a vidéki sem. Túl sok a sár, a rovar, a pókháló, és ha nem siet, még a sötét is itt éri visszafelé. Talán mégiscsak kellene neki egy hátas. A közös sétákon felül ilyen esetekben nagy hasznát venné.
Tanya tanya hátán. De legalább olykor tud kérdezősködni. Már amikor észreveszik, hogy ott van. Néha még a kutyák se figyelnek fel a jelentéktelen apróságra. Csak amikor hahózni kezd. Három esetből kettőben. Eleinte még korrigálta a térképnek csúfolt ákombákomot, de aztán inkább sajátot kezdett rajzolni. Persze leginkább csak az utat kell követnie, de veszélyes, ha egy gyakorlati érzékkel nem olyan gazdagon megáldott szerzet túlgondolja a dolgokat.
Megáll szuszogni egy nagyobb cölöpnek dőlve. Ha cölöp nincs, akkor fának. Most már nem lehet messze. De valahogy nagyon rossz sejtése kezd lenni, nem épp itt jutna eszébe mágusmestert keresni. De talán csak elvonultan él, hogy koncentrálni tudjon. Egy elegáns kis kőházban, finom holmikat viselve. Bár ez a kecskeszag orrfacsaró… és pont most nincs bedugulva az orra...*
//A mester nyomában//
*Hát lenne egy-két keresetlen szava – de legalábbis korholó gondolata - ahhoz az emberhez, aki ezt a térképet rajzolta neki. Nyilvánvalóan fogalma sincs a méretarányról. Vagy a szögekről. Még jó, hogy domborzati színezést nem kért tőle, talán még a hegyeket is összekutyulta volna a völgyekkel. És szerencse, hogy nem kell felkaptatnia a magasba. Még eltévedne a nagyobb vadcsapásokon, és igencsak zihálna apró tüdeje az emelkedőktől. Azt már tudta, hogy az erdei élet nem való neki, de most már azt is, hogy a vidéki sem. Túl sok a sár, a rovar, a pókháló, és ha nem siet, még a sötét is itt éri visszafelé. Talán mégiscsak kellene neki egy hátas. A közös sétákon felül ilyen esetekben nagy hasznát venné.
Tanya tanya hátán. De legalább olykor tud kérdezősködni. Már amikor észreveszik, hogy ott van. Néha még a kutyák se figyelnek fel a jelentéktelen apróságra. Csak amikor hahózni kezd. Három esetből kettőben. Eleinte még korrigálta a térképnek csúfolt ákombákomot, de aztán inkább sajátot kezdett rajzolni. Persze leginkább csak az utat kell követnie, de veszélyes, ha egy gyakorlati érzékkel nem olyan gazdagon megáldott szerzet túlgondolja a dolgokat.
Megáll szuszogni egy nagyobb cölöpnek dőlve. Ha cölöp nincs, akkor fának. Most már nem lehet messze. De valahogy nagyon rossz sejtése kezd lenni, nem épp itt jutna eszébe mágusmestert keresni. De talán csak elvonultan él, hogy koncentrálni tudjon. Egy elegáns kis kőházban, finom holmikat viselve. Bár ez a kecskeszag orrfacsaró… és pont most nincs bedugulva az orra...*
1302. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-23 14:26:18
Üzenet elküldve: 2018-10-23 14:26:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Másnap reggel, úton útfélen//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Szívesen dúdolgatna valamit, ha lenne kedve hozzá, de nincs. Ezúttal ezért csak kardját megigazgatva hátán kerekedik fel, hogy az éjszaka mocskát valami módon lemossa, reményei szerint a saját háza táján kiásott friss, hideg vizű kútban. Kevés iránymutatást kapott, de nem gondolná, hogy eltévedne, bár ezen a környéken még életében nem járt. ~ Csak az utat kell követni. ~ Vonja meg vállát, s immár a szántóföldek között sétál, előtte a végeláthatatlan távolságok, tanyák és tanyák követik egymást. Jórészt átlagosak, de akad egy-két fényűzőbb jellegű is. Különös figyelmet nem szentel nekik, a parasztok amúgy is rohannak be házaikba, amint barátságosan elkezd integetni, melyre csak meglepetten csóválja meg fejét.*
- Milyen rémüldözősek errefelé az emberek! *Arra persze nem gondol, hogy óriások nem oly gyakran sétálgatnak errefelé és gyakorlatilag Grotg volt az egyetlen, akivel ő is találkozott. Nem adja fel, így minden jöttmentnek odaköszön, s így minden jöttment hanyatt homlok menekül is.*
- Basszki, mintha egy ogre lennék. *Csóválja meg ismét fejét. Majd derekába nyilall a fájdalom. Nem csoda, Laor tegnap alaposan betalált, bár csak mosolyog az emlékre. Nagyon is jól esett a férfival való gyakorlatozás, egyrészt jobban megismerte, másrészt valaki legalább elfogadja úgy, ahogy van, ami nagy szó. Talán Aenae is elfelejti azt a kis kilengését, mi megint pofozkodással végződött. Rá kell jönnie, hogy bizony elég gyakran pofozkodik. Túlságosan is. Talán le tud szokni róla, talán nem, de miért is tenné, a thargok sincsenek híján az önérzetnek. Ki is tűnnek közülük az érkezett nemesek és egyéb rokonság. Fel is nevet magában:*
- Hogy nyalják Kagan seggét... no meg persze mást is, fényesre, mint a kardlap! Valaki úgy ajánlgatja a sunáját, mintha két szakajtó kopasz barack lenne. *El is vigyorodik így magányosan, olyan unalmas így egyedül. Persze Krestvir is a fejében jár, már előre fél a találkozástól. Kissé talán össze kellene szednie addig a gondolatait. Fogalma sincs, hogy mivel kezdjen, így inkább el is hessegeti a megtévesztő eszméket. Majd improvizál, abban úgyis hihetetlen jó.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Szívesen dúdolgatna valamit, ha lenne kedve hozzá, de nincs. Ezúttal ezért csak kardját megigazgatva hátán kerekedik fel, hogy az éjszaka mocskát valami módon lemossa, reményei szerint a saját háza táján kiásott friss, hideg vizű kútban. Kevés iránymutatást kapott, de nem gondolná, hogy eltévedne, bár ezen a környéken még életében nem járt. ~ Csak az utat kell követni. ~ Vonja meg vállát, s immár a szántóföldek között sétál, előtte a végeláthatatlan távolságok, tanyák és tanyák követik egymást. Jórészt átlagosak, de akad egy-két fényűzőbb jellegű is. Különös figyelmet nem szentel nekik, a parasztok amúgy is rohannak be házaikba, amint barátságosan elkezd integetni, melyre csak meglepetten csóválja meg fejét.*
- Milyen rémüldözősek errefelé az emberek! *Arra persze nem gondol, hogy óriások nem oly gyakran sétálgatnak errefelé és gyakorlatilag Grotg volt az egyetlen, akivel ő is találkozott. Nem adja fel, így minden jöttmentnek odaköszön, s így minden jöttment hanyatt homlok menekül is.*
- Basszki, mintha egy ogre lennék. *Csóválja meg ismét fejét. Majd derekába nyilall a fájdalom. Nem csoda, Laor tegnap alaposan betalált, bár csak mosolyog az emlékre. Nagyon is jól esett a férfival való gyakorlatozás, egyrészt jobban megismerte, másrészt valaki legalább elfogadja úgy, ahogy van, ami nagy szó. Talán Aenae is elfelejti azt a kis kilengését, mi megint pofozkodással végződött. Rá kell jönnie, hogy bizony elég gyakran pofozkodik. Túlságosan is. Talán le tud szokni róla, talán nem, de miért is tenné, a thargok sincsenek híján az önérzetnek. Ki is tűnnek közülük az érkezett nemesek és egyéb rokonság. Fel is nevet magában:*
- Hogy nyalják Kagan seggét... no meg persze mást is, fényesre, mint a kardlap! Valaki úgy ajánlgatja a sunáját, mintha két szakajtó kopasz barack lenne. *El is vigyorodik így magányosan, olyan unalmas így egyedül. Persze Krestvir is a fejében jár, már előre fél a találkozástól. Kissé talán össze kellene szednie addig a gondolatait. Fogalma sincs, hogy mivel kezdjen, így inkább el is hessegeti a megtévesztő eszméket. Majd improvizál, abban úgyis hihetetlen jó.*
1301. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2018-10-22 13:22:12
Üzenet elküldve: 2018-10-22 13:22:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Medgolyhadosztály//
*Először csak kissé, majd egészen lemaradva követi az éneklőket, oldalán a két medgollyal, hisz mindig is azt az elvet vallotta, hogy jobb félni, mint megijedni. Mivel egyik dalolászónak sem tökéletesen kiforrott az énekhangja, jobbnak látja nem kipróbálni, hogyan is hat mindez a fenevadakra. Egyébként sem tűnik úgy, hogy nagyon élveznék ezt a kis kiruccanást, ez lehet, hogy már valóban sok lenne a „jóból”.
Mivel a fiú inkább előre siet, az út hátralévő részét tulajdonképp hármasban tölti a bestiákkal. Valahol talán jobb is így; figyelme nem oszlik meg, hanem teljes mértékben Bötére és Baulra koncentrálhat, ami elkél ebben az idegen szituációban. Persze arra azért ügyel, hogy ne tévessze szem elől a többieket, hisz eltévedni egyáltalán nincs kedve, főleg nem az éjszaka közeledtével.
Pár apróbb kellemetlenséget leszámítva, mint hogy teli gyomra ellenére azért mindkét medgoly kiszúr magának időről időre valami finom falatot az erdőben, egész simán megy a sétáltatás. A dallal gyakorolt uralom elég erősnek bizonyul, hogy Vildanae visszafogja saját akaratuktól a bestiákat.
Ő érkezik utolsónak az útelágazásoz, remélve, hogy addigra a dal utolsó foszlányai is elhalnak, s nem pont a legvégén fordul szomorúra a történet.
Harlien szavaira szokott kedvességgel mosolyodik el, enyhén fejet is hajtva a nő felé.*
- Ennek én is nagyon örülök. *Tényleg eléggé örül neki, ezt most nem csak úgy formaságból mondja, ezt talán kihallani válaszából. Alapvetően még mindig nem tartja jó ötletnek a medgolyokkal való kirándulást, hiába nem történt nagyobb baj az út során.*
- Jó utat! *Int az elég sürgősen távozó páros felé, majd Pash felé fordul.*
- Induljunk mi is. *Mivel szándékaik egyeznek, hamar útnak is indulnak Amon Ruadh felé.*
*Először csak kissé, majd egészen lemaradva követi az éneklőket, oldalán a két medgollyal, hisz mindig is azt az elvet vallotta, hogy jobb félni, mint megijedni. Mivel egyik dalolászónak sem tökéletesen kiforrott az énekhangja, jobbnak látja nem kipróbálni, hogyan is hat mindez a fenevadakra. Egyébként sem tűnik úgy, hogy nagyon élveznék ezt a kis kiruccanást, ez lehet, hogy már valóban sok lenne a „jóból”.
Mivel a fiú inkább előre siet, az út hátralévő részét tulajdonképp hármasban tölti a bestiákkal. Valahol talán jobb is így; figyelme nem oszlik meg, hanem teljes mértékben Bötére és Baulra koncentrálhat, ami elkél ebben az idegen szituációban. Persze arra azért ügyel, hogy ne tévessze szem elől a többieket, hisz eltévedni egyáltalán nincs kedve, főleg nem az éjszaka közeledtével.
Pár apróbb kellemetlenséget leszámítva, mint hogy teli gyomra ellenére azért mindkét medgoly kiszúr magának időről időre valami finom falatot az erdőben, egész simán megy a sétáltatás. A dallal gyakorolt uralom elég erősnek bizonyul, hogy Vildanae visszafogja saját akaratuktól a bestiákat.
Ő érkezik utolsónak az útelágazásoz, remélve, hogy addigra a dal utolsó foszlányai is elhalnak, s nem pont a legvégén fordul szomorúra a történet.
Harlien szavaira szokott kedvességgel mosolyodik el, enyhén fejet is hajtva a nő felé.*
- Ennek én is nagyon örülök. *Tényleg eléggé örül neki, ezt most nem csak úgy formaságból mondja, ezt talán kihallani válaszából. Alapvetően még mindig nem tartja jó ötletnek a medgolyokkal való kirándulást, hiába nem történt nagyobb baj az út során.*
- Jó utat! *Int az elég sürgősen távozó páros felé, majd Pash felé fordul.*
- Induljunk mi is. *Mivel szándékaik egyeznek, hamar útnak is indulnak Amon Ruadh felé.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4325-4344